Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1760. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-02 22:09:23
Üzenet elküldve: 2015-07-02 22:09:23
ÚJ
![>Dongnor Aern [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9890_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A titokzatos növény//
*Az első szoba csalódás Aern számára. Csak bútorok. Azokkal meg nem megy semmire. A második szobában már értékesebb dolgokat talál. Nem ért az alkímiához úgyhogy meg sem nézi mit tesz el. Viszont az egyik papír alatt olyat lát amiről pontosan tudja mi. Elmosolyodik és zsebre vágja azt is. Az utolsó szobában pedig biztonságosan odajut a képhez. Először megnézi mi van a lepel alatt. Ha tényleg az amit az öreg mondott akkor elindul vissza úgy ahogy odament és próbál ki is szökni az ajtón. Most nincs kedve a harchoz inkább inna.*
*Az első szoba csalódás Aern számára. Csak bútorok. Azokkal meg nem megy semmire. A második szobában már értékesebb dolgokat talál. Nem ért az alkímiához úgyhogy meg sem nézi mit tesz el. Viszont az egyik papír alatt olyat lát amiről pontosan tudja mi. Elmosolyodik és zsebre vágja azt is. Az utolsó szobában pedig biztonságosan odajut a képhez. Először megnézi mi van a lepel alatt. Ha tényleg az amit az öreg mondott akkor elindul vissza úgy ahogy odament és próbál ki is szökni az ajtón. Most nincs kedve a harchoz inkább inna.*
1759. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-02 20:38:51
Üzenet elküldve: 2015-07-02 20:38:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//A titokzatos növény//
*Az első szobában a lepel alatt bútorok vannak. Sorra hullik le a fehér lepel, s leplezi le azokat. Cidrás asztal, szekrények, székek, szép sorban elhelyezve. Mintha egykor egy szoba lett volna. Puha, többszemélyes kanapé. Itt egykor lakhattak, ám most minden elhagyatott. Semmi kisebb értéket nem talál Aern, amit zsebre tudna vágni. A bútorok kicipelése, pedig feltűnhet az utcán lévőknek.
A második ajtó mögött viszont már zsebre tud vágni pár iratot. Nem nézi meg mi van rajtuk, talán nem is érdekes. Még. Közben hallja, ahogy a víz lassan forr, nem messze tőle, ahol a két őr van. Csendes lépteit nem hallják meg, hahotázó nevetésük közepette. Ám az egyik papír alatt láthat egy fényes dolgot. A nap pont rávilágít, s megfénylik a szobába. Ha jobbra szemügyre veszi, akkor egy iránytű lapul alatta.
Gondtalanul jut el Aern a harmadik szobába. Lassú, s óvatos léptekkel halad a szoba bal sarka felé, ahol elvileg a kisméretű kép lapul. Hamar eljut oda, s látnia kell, hogy az öreg nem hazudott. Egy fehér lepel borítja ezt is. Egyedül ácsorog ott a sarokba, s feltűnően semmilyen bútor nem tartózkodik a közelébe, szinte kérve kéri, hogy valaki vigye onnan el.*
*Az első szobában a lepel alatt bútorok vannak. Sorra hullik le a fehér lepel, s leplezi le azokat. Cidrás asztal, szekrények, székek, szép sorban elhelyezve. Mintha egykor egy szoba lett volna. Puha, többszemélyes kanapé. Itt egykor lakhattak, ám most minden elhagyatott. Semmi kisebb értéket nem talál Aern, amit zsebre tudna vágni. A bútorok kicipelése, pedig feltűnhet az utcán lévőknek.
A második ajtó mögött viszont már zsebre tud vágni pár iratot. Nem nézi meg mi van rajtuk, talán nem is érdekes. Még. Közben hallja, ahogy a víz lassan forr, nem messze tőle, ahol a két őr van. Csendes lépteit nem hallják meg, hahotázó nevetésük közepette. Ám az egyik papír alatt láthat egy fényes dolgot. A nap pont rávilágít, s megfénylik a szobába. Ha jobbra szemügyre veszi, akkor egy iránytű lapul alatta.
Gondtalanul jut el Aern a harmadik szobába. Lassú, s óvatos léptekkel halad a szoba bal sarka felé, ahol elvileg a kisméretű kép lapul. Hamar eljut oda, s látnia kell, hogy az öreg nem hazudott. Egy fehér lepel borítja ezt is. Egyedül ácsorog ott a sarokba, s feltűnően semmilyen bútor nem tartózkodik a közelébe, szinte kérve kéri, hogy valaki vigye onnan el.*
1758. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-02 18:44:44
Üzenet elküldve: 2015-07-02 18:44:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A titokzatos növény//
*Aern az első ajtó mögött lefedett bútorokat talál. Nem ő lenne ha nem rántaná le a leplet az első dologról. Ha semmi érdekes akkor ott is hagyja. A második teremben pedig az amit sejtett. El is vigyorodik.*
~Na hogy Nyápic se panaszkodhasson viszek neki is ajándékot.~
*Ezzel gyorsan odasiet az asztalhoz és a papírokat a zsebébe gyűri. Ha itt sem történik semmi és eljut a harmadik ajtóhoz akkor ott próbál úgy eljutni a sarokban lévő képhez, hogy mindig legyen lehetősége valami mögé bebújni, de amennyire lehet hangtalanul közlekedhessen.*
*Aern az első ajtó mögött lefedett bútorokat talál. Nem ő lenne ha nem rántaná le a leplet az első dologról. Ha semmi érdekes akkor ott is hagyja. A második teremben pedig az amit sejtett. El is vigyorodik.*
~Na hogy Nyápic se panaszkodhasson viszek neki is ajándékot.~
*Ezzel gyorsan odasiet az asztalhoz és a papírokat a zsebébe gyűri. Ha itt sem történik semmi és eljut a harmadik ajtóhoz akkor ott próbál úgy eljutni a sarokban lévő képhez, hogy mindig legyen lehetősége valami mögé bebújni, de amennyire lehet hangtalanul közlekedhessen.*
1757. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-30 19:04:00
Üzenet elküldve: 2015-06-30 19:04:00
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Hajó eladásra//
*Hatalmas sellő úszik ki a ködből a kikötő felé. Csinos arca, kerek keblei üdvözlik a parton állókat. S mikor az idilli kép már nyugalmas derűt festene a szürke vizek fölé egy sötét árnyék bukik elő a víz fölött és hatalmas csontvázzá összeállva ragadja meg a sellő derekát. Magához öleli és nem ereszti, az angyali teremtés hiába is próbálna menekülni előle lényük szinte egybeolvadt és egyként járják már az óceánt. A halál és a báj. Ez a révész névre keresztelt háromárbocos fregatt orrdísze mögötte pedig a remekbe szabott hajó, ami úgy siklik a vízen akár a szél. Rajta az egykor megmaradt legénység hat utolsó tagja várja a kikötést. Egy erős ork nőstény, egy féllábú haramia, a kapitányi címet bitorló sötételf és három senkiházi akikre felesleges szót vesztegetni. A valódi kapitány Zorkter Truvion sajnos szobájában raboskodik erős kötelekkel és pár ruhadarabbal gúzsba kötve, hogy ne sok vizet zavarjon.
A sötételf, lassan lépked előre a fedélzeten egészen az orrba ahol végre megpillanthatja a közeledő kikötőt. Annyi balszerencse és szörnyűség után ő és egyedül ő képes volt gazdag zsákmánnyal hazatérni. Már csak az a kérdés hogyan rakhatná be a zsebébe ezt a gigászi főnyereményt a révészt. Mert hiába amit nem lehet pénzre váltani az értéktelen és sehogy nem segíti a célját.* -Lassítsatok ostobák. *Ha sokat nem is ért a tengerészethez azzal még ő is tisztában van, hogy egy fogadóval ütközni nem épp szerencsés dolog. Sajnos hat fő amiből egy most áll hajón másodszor életében nehezen tudna megállítani egy hadsereghez szokott úszó erődöt. Ha a hajó nem is törik össze hisz erős és jól megépített darab azért csúnyán végighúzza a mólót és a móló viszont.* -Idióták. Na takarodjatok a fenébe. *Nem kell kétszer mondania. A megfáradt éhes hajósok rögvest elhagyják a hajót és ha a mélységi is lefáradna róla nyilván csak a kikötőőrség lenne hajlandó foglalkozni vele. Kifosztott, őrizetlen, tulajtalan. Mégis ki gondolná ezt erről a hajóról? A mélységi is kiszáll csakhogy a maga laikus módján felmérje az okozott kár jelentőségét.* ~Nem lyukas.~ *Állapítja meg alapos, a partról történő vizsgálódás során. Sajnos ez bizony ki fog hatni a révész árára.* ~Te jó ég, lesz egyáltalán aki megveszi.~ *Az idő, a városőrség és a kapitány kikötői barátai, ismerősei és hitelesei bizony szorítják ezért jó lenne mielőbb túladni rajta. Gyorsan visszatrappol a lélekvesztőre némi festékért, vagy szurokért. Ha a hüllők a kaját le is nyúlták ebből még csak hagytak itt valahol, ahogy a kincsek egy részét is megkapták. Ezzel egyetlen szót ír fel a fregatt oldalára, a hatalmas csontváz mögött. "ELADÓ"*
~Na ezzel meg is volnánk. Most már csak a pénzt hozza valaki.~ *Valamelyest megnyugszik amikor megjelennek az első bámészkodók, és kissé felkavarja amikor meglátja az első városőröket. Nem tudni akarnak e egyáltalán foglalkozni a dologgal. A hajó, bár lerí róla mire használják, már kötött ki Lanawin vizein és eddig sem volt gond belőle.
Bízva a szerencséjében visszabiceg a kapitányi kabinba megnézni mi van az egykori tulajdonossal.* -Kedvelem magát kapitány. *Mondja mikor becsukja maga mögött az ajtót és elfordítja benne a kulcsot.* -Ha nem kedvelném nyilván nem élne. *Ez a szoba csodálatos. Süt róla az a fajta figyelmesség ami a legénységi priccsekből teljesen hiányzik. A szépen faragott íróasztal, a székben ülő csontváz és persze a papírok. Mert ugye azoknak is itt kell lenniük valahol. A hajónapló, a térképek, a feljegyzések. Vagyis mindaz ami a hajó múltbeli útvonalát és irányát leírja.* -Tudja a sziget amit felfedezett... *Talán bókol egy kissé a lekötözött alaknak, viszont a sziget felfedezésekor tényleg Zorkter volt a hajó kapitánya.* -Az minden kalóz legkedvesebb álma. Tele van csodával, kinccsel és csak azok a nyomorult kis kőbunkós idióták őrzik az egészet. *Szemeit a kabin plafonjára emeli és látszik rajta amint az álmok távoli világába réved a tekintete.* -Egy új expedíció, annyi pénzzel térhet vissza amennyiből megvehetik az egész kikötőt... de gondolom maga az álom amit ez a pár papír kínál is megér pár száz tallért. *Felmutatja az összesöpört irathalmazt ami lehetne akár ezer éves gnóm dialektusban is írva akkor se értene belőle semmit majd egy madzaggal átköti és egyik zsebének mélyére süllyeszti a papírköteget.* -Az Ördögszem sziget. Illik rá a név. *A kapitány nem tud válaszolni neki így gyakorlatilag magában beszél. Egyszerűen kell valami amivel elüti az időt amíg megjön az első és remélhetőleg az egyetlen vásárlója.*
-Rummal és kenyérrel sajnos nem szolgálhatok. *Szólal meg pár perc csend után.* -Azt a gyíkemberek ellopták. Viszont nem kell aggódnia. El fogom magát engedni. *Megint tart egy rövid szünetet. Ennyi rohanás után ez a csend szinte őrjítő.* -Vagy nem. Talán soha nem tudom meg, hogy is döntöttem.
*Hatalmas sellő úszik ki a ködből a kikötő felé. Csinos arca, kerek keblei üdvözlik a parton állókat. S mikor az idilli kép már nyugalmas derűt festene a szürke vizek fölé egy sötét árnyék bukik elő a víz fölött és hatalmas csontvázzá összeállva ragadja meg a sellő derekát. Magához öleli és nem ereszti, az angyali teremtés hiába is próbálna menekülni előle lényük szinte egybeolvadt és egyként járják már az óceánt. A halál és a báj. Ez a révész névre keresztelt háromárbocos fregatt orrdísze mögötte pedig a remekbe szabott hajó, ami úgy siklik a vízen akár a szél. Rajta az egykor megmaradt legénység hat utolsó tagja várja a kikötést. Egy erős ork nőstény, egy féllábú haramia, a kapitányi címet bitorló sötételf és három senkiházi akikre felesleges szót vesztegetni. A valódi kapitány Zorkter Truvion sajnos szobájában raboskodik erős kötelekkel és pár ruhadarabbal gúzsba kötve, hogy ne sok vizet zavarjon.
A sötételf, lassan lépked előre a fedélzeten egészen az orrba ahol végre megpillanthatja a közeledő kikötőt. Annyi balszerencse és szörnyűség után ő és egyedül ő képes volt gazdag zsákmánnyal hazatérni. Már csak az a kérdés hogyan rakhatná be a zsebébe ezt a gigászi főnyereményt a révészt. Mert hiába amit nem lehet pénzre váltani az értéktelen és sehogy nem segíti a célját.* -Lassítsatok ostobák. *Ha sokat nem is ért a tengerészethez azzal még ő is tisztában van, hogy egy fogadóval ütközni nem épp szerencsés dolog. Sajnos hat fő amiből egy most áll hajón másodszor életében nehezen tudna megállítani egy hadsereghez szokott úszó erődöt. Ha a hajó nem is törik össze hisz erős és jól megépített darab azért csúnyán végighúzza a mólót és a móló viszont.* -Idióták. Na takarodjatok a fenébe. *Nem kell kétszer mondania. A megfáradt éhes hajósok rögvest elhagyják a hajót és ha a mélységi is lefáradna róla nyilván csak a kikötőőrség lenne hajlandó foglalkozni vele. Kifosztott, őrizetlen, tulajtalan. Mégis ki gondolná ezt erről a hajóról? A mélységi is kiszáll csakhogy a maga laikus módján felmérje az okozott kár jelentőségét.* ~Nem lyukas.~ *Állapítja meg alapos, a partról történő vizsgálódás során. Sajnos ez bizony ki fog hatni a révész árára.* ~Te jó ég, lesz egyáltalán aki megveszi.~ *Az idő, a városőrség és a kapitány kikötői barátai, ismerősei és hitelesei bizony szorítják ezért jó lenne mielőbb túladni rajta. Gyorsan visszatrappol a lélekvesztőre némi festékért, vagy szurokért. Ha a hüllők a kaját le is nyúlták ebből még csak hagytak itt valahol, ahogy a kincsek egy részét is megkapták. Ezzel egyetlen szót ír fel a fregatt oldalára, a hatalmas csontváz mögött. "ELADÓ"*
~Na ezzel meg is volnánk. Most már csak a pénzt hozza valaki.~ *Valamelyest megnyugszik amikor megjelennek az első bámészkodók, és kissé felkavarja amikor meglátja az első városőröket. Nem tudni akarnak e egyáltalán foglalkozni a dologgal. A hajó, bár lerí róla mire használják, már kötött ki Lanawin vizein és eddig sem volt gond belőle.
Bízva a szerencséjében visszabiceg a kapitányi kabinba megnézni mi van az egykori tulajdonossal.* -Kedvelem magát kapitány. *Mondja mikor becsukja maga mögött az ajtót és elfordítja benne a kulcsot.* -Ha nem kedvelném nyilván nem élne. *Ez a szoba csodálatos. Süt róla az a fajta figyelmesség ami a legénységi priccsekből teljesen hiányzik. A szépen faragott íróasztal, a székben ülő csontváz és persze a papírok. Mert ugye azoknak is itt kell lenniük valahol. A hajónapló, a térképek, a feljegyzések. Vagyis mindaz ami a hajó múltbeli útvonalát és irányát leírja.* -Tudja a sziget amit felfedezett... *Talán bókol egy kissé a lekötözött alaknak, viszont a sziget felfedezésekor tényleg Zorkter volt a hajó kapitánya.* -Az minden kalóz legkedvesebb álma. Tele van csodával, kinccsel és csak azok a nyomorult kis kőbunkós idióták őrzik az egészet. *Szemeit a kabin plafonjára emeli és látszik rajta amint az álmok távoli világába réved a tekintete.* -Egy új expedíció, annyi pénzzel térhet vissza amennyiből megvehetik az egész kikötőt... de gondolom maga az álom amit ez a pár papír kínál is megér pár száz tallért. *Felmutatja az összesöpört irathalmazt ami lehetne akár ezer éves gnóm dialektusban is írva akkor se értene belőle semmit majd egy madzaggal átköti és egyik zsebének mélyére süllyeszti a papírköteget.* -Az Ördögszem sziget. Illik rá a név. *A kapitány nem tud válaszolni neki így gyakorlatilag magában beszél. Egyszerűen kell valami amivel elüti az időt amíg megjön az első és remélhetőleg az egyetlen vásárlója.*
-Rummal és kenyérrel sajnos nem szolgálhatok. *Szólal meg pár perc csend után.* -Azt a gyíkemberek ellopták. Viszont nem kell aggódnia. El fogom magát engedni. *Megint tart egy rövid szünetet. Ennyi rohanás után ez a csend szinte őrjítő.* -Vagy nem. Talán soha nem tudom meg, hogy is döntöttem.
1756. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-30 14:35:30
Üzenet elküldve: 2015-06-30 14:35:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Összezavarodva//
*Miután átvágott az erdei ösvényen, a dokkokkal találta szembe magát. Ha út közben esetleg ráesteledett, akkor letáborozott, de nem maradt sokáig, hajnalban azonnal továbbindult. A dokkoknál egy kevésbé ittasnak tűnő tengerészhez ment oda, hogy útbaigazítást kérjen tőle. A nagydarab vörösszakállú fickó heves mozdulatokkal magyarázta el a vézna mágusnak merre van a kikötő, aki amint végetért a földrajz előadás, azon nyomban spurizott is tovább. Követve a megjelölt irányt hamarosan a kikötő forgatagában találta magát, Szorossabra húzta magán csuháját, és mélyebben arcába csúsztatta csuklyáját. Így barna foltként fúrt utat magának a tömegben, mígnem kiszúrt egy csomó hasonló kinézetű alakot álldogállni. ~Ezek a Vércsék? Nem úgy volt, hogy profi álcamesterek is vannak köztük?~ Ezen gondolatok ellenére közelebb megy hozzájuk, és kicsit hallgatózik, mielőtt megszólal.*
- Elnézést uraim, nem látta esetleg egy szép ember hölgyet? Magas lány, vörös hajjal, szájjal, határozott jellem. Általában feketét hord. Kérem gondolkodjanak egy kicsit, fontos lenne, hogy megtaláljam.
*Reméli leesik nekik, hogy a vezetőjükről beszél, ha ők tényleg a vércsék. Ha nem, nos attól szolgálhatnak egy kis infóval, legalábbis ebben reménykedik a fiatal sötételf.*
*Miután átvágott az erdei ösvényen, a dokkokkal találta szembe magát. Ha út közben esetleg ráesteledett, akkor letáborozott, de nem maradt sokáig, hajnalban azonnal továbbindult. A dokkoknál egy kevésbé ittasnak tűnő tengerészhez ment oda, hogy útbaigazítást kérjen tőle. A nagydarab vörösszakállú fickó heves mozdulatokkal magyarázta el a vézna mágusnak merre van a kikötő, aki amint végetért a földrajz előadás, azon nyomban spurizott is tovább. Követve a megjelölt irányt hamarosan a kikötő forgatagában találta magát, Szorossabra húzta magán csuháját, és mélyebben arcába csúsztatta csuklyáját. Így barna foltként fúrt utat magának a tömegben, mígnem kiszúrt egy csomó hasonló kinézetű alakot álldogállni. ~Ezek a Vércsék? Nem úgy volt, hogy profi álcamesterek is vannak köztük?~ Ezen gondolatok ellenére közelebb megy hozzájuk, és kicsit hallgatózik, mielőtt megszólal.*
- Elnézést uraim, nem látta esetleg egy szép ember hölgyet? Magas lány, vörös hajjal, szájjal, határozott jellem. Általában feketét hord. Kérem gondolkodjanak egy kicsit, fontos lenne, hogy megtaláljam.
*Reméli leesik nekik, hogy a vezetőjükről beszél, ha ők tényleg a vércsék. Ha nem, nos attól szolgálhatnak egy kis infóval, legalábbis ebben reménykedik a fiatal sötételf.*
1755. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-30 12:57:08
Üzenet elküldve: 2015-06-30 12:57:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Ki mint vet, úgy arat //
- Rendben, Morf, azt fogom tenni.
* Egyezik bele a mélységi, utána pedig békén hagyja a férfit, és tovább figyeli a többieket. Hirtelen egy láthatóan vörös hajú, kámzsás nő lép a társaság elé. Morfhoz intézett szavaiból kitűnik, hogy hozzájuk jött. *
~ Nyilván ő lehet a vörös szépség, vagyis a nagyfőnök, akiről Anor is beszélt már nekem. Ez a nő tényleg szép. Sőt, gyönyörű. ~
* Állapítja meg Graros, s kissé meg is lepődik önmagán. Ritka dolog nála, hogy egy nő szépsége megfogja őt, azonban még ritkább, hogy ez a szépség meg is tartsa. Nyilván ez is csak egy kis fellángolás a külsőségek miatt, és nem fog tovább tartani néhány röpke percnél. Elindulnak. Nyilvánvaló, hogy valaki nem jött el, de Graros így is épp elég nagynak és színesnek érzi már ezt a társaságot. A sötételf természetesen tartja magát Morf szavaihoz. Igyekszik figyelni a kis Mynára, de csak úgy, hogy a lány ebből semmit ne vegyen észre. Ha bajba kerülne, akkor azonnal megvédené. Közben tempósan felzárkózik Anorhoz, hiszen őt is védenie kell, és már egyébként is megkedvelte a lovagias tartású mágust. Szólni azonban egy szót se szól, ha nem kérdezik. Inkább mélyen hallgatva követi Anor mellett a vörös nőt és Morfot, miközben csuklyáját ismét fejébe húzza. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.30 15:30:48, a következő indokkal:
Jelpótlás (/ helyett //).
- Rendben, Morf, azt fogom tenni.
* Egyezik bele a mélységi, utána pedig békén hagyja a férfit, és tovább figyeli a többieket. Hirtelen egy láthatóan vörös hajú, kámzsás nő lép a társaság elé. Morfhoz intézett szavaiból kitűnik, hogy hozzájuk jött. *
~ Nyilván ő lehet a vörös szépség, vagyis a nagyfőnök, akiről Anor is beszélt már nekem. Ez a nő tényleg szép. Sőt, gyönyörű. ~
* Állapítja meg Graros, s kissé meg is lepődik önmagán. Ritka dolog nála, hogy egy nő szépsége megfogja őt, azonban még ritkább, hogy ez a szépség meg is tartsa. Nyilván ez is csak egy kis fellángolás a külsőségek miatt, és nem fog tovább tartani néhány röpke percnél. Elindulnak. Nyilvánvaló, hogy valaki nem jött el, de Graros így is épp elég nagynak és színesnek érzi már ezt a társaságot. A sötételf természetesen tartja magát Morf szavaihoz. Igyekszik figyelni a kis Mynára, de csak úgy, hogy a lány ebből semmit ne vegyen észre. Ha bajba kerülne, akkor azonnal megvédené. Közben tempósan felzárkózik Anorhoz, hiszen őt is védenie kell, és már egyébként is megkedvelte a lovagias tartású mágust. Szólni azonban egy szót se szól, ha nem kérdezik. Inkább mélyen hallgatva követi Anor mellett a vörös nőt és Morfot, miközben csuklyáját ismét fejébe húzza. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.30 15:30:48, a következő indokkal:
Jelpótlás (/ helyett //).
1754. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-30 11:48:38
Üzenet elküldve: 2015-06-30 11:48:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Ki mint vet, úgy arat//
//Az ösvényen//
*Figyelmesen hallgatja végig mindazt, amit a Vörös neki címez, néha elismerően bólogat, néha pedig csak néz. Egyszer valami vén, bölcs öregasszonynak gondolja istennői testben, egyszer pedig egy naiv kislánynak, aki az első gondolatát kimondja, szintén istennői testben. Végül arra jut, hogy túlnyomórészt igaza van, így a többit nem említi meg.*
- Igazad van. Sőt, több is annál, mint igaz. *egy kérészéltű pillanatra elhallgat, mintha gondolataiba mélyedne* - Talán hasznomra válik az a tény, hogy halottnak hisznek. Csinálhatom azt, amihez kedvem szottyan, és nem hozok szégyent a házra. Szóval ha eme kis kalandunkban ölni kell *húzódik ezzel gyenge mosolyra szája* - Akkor nem fogok visszakozni, mint eddig tettem volna.
*Régebben sok ember életét oltotta ki, mikor a Lihanech mellett elhaladó karavánokat fosztogatta bandita társaival, akkor sem volt Felthys a Belaldur házból, csak Felthys. És most se az, szóval lehet régebbi régi önmaga. Talán egy kis balhé most ösztönzően is hatna rá, nehogy újra magába süllyedjen, még mielőtt eme asszony rátalált volna abban a züllött formájában.*
//Kikötő//
*Csakhamar meg is érkeznek a kikötőbe, mely régi ismerősként üdvözli a féllovagot. Ahogy haladnak, hol az emberek sokasága, hol idézőjeles pártfogója felé szegezi tekintetét, kinek gyönyörű vörös haja immár fekete kámzsa alá vész. Biztos nyomós oka van rá, így hát a férfi értetlen fejjel megvonja a vállát, és néma marad, mígnem összetalálkozik a csapat többi tagjával. Ekkor még a Vörös felé hajol és a fülébe súg egy tünékeny mondatot.*
- Hadsereget toborzol, drága?
*És valóban. Elég sokan gyűltek össze, majdnem mindegyik arcát kámzsa takarja. Felthys önkéntelenül is nevetni akar, hisz az útonállók alatt töltött évei alatt megtanulta, hogy a kámzsa gyakran sokkalta jobban vonzza a tekintetet, mint egy átlagtól elütő ismertetőjegy, és a csuklya alatt is fel lehet lelni az arcok vonásait. Vállat von, majd még az utoljára hozzá intézett szavakra reagál.*
- Nem szeretem, ha magáznak. Főleg nem, ha te.
*Újra elneveti magát. Felettébb különös; amióta ezzel a nővel van, minden mondata végén nevetnie kell. Tán ennyire komolytalan személy ez a Vörös, hogy a legkomolyabb dolgot is el kell röhögni a társaságában? Vagy csupán jól érzi magát mellette? Tudja a halál.
Miután közelebb értek a társasághoz, és valaki be is mutatja őket Riqnek, ő maga biccent a társaságnak, majd szeme megakad az egyik kámzsa sötétje alatt búvó arcon, egy nőén. Vagyis inkább lányén, oly' fiatal még.
~Úgy tűnik, nemcsak a Vörös itt az egyetlen szépség. Fekete Pille, mi?~ Még egy ideig szemrevételezi őt, majd az említett Ryrros felé fordítja fejét. Ismerős neki eme név, bár nem tudja, honnan, így egy darabig fürkészi amaz csuklyájának belsejét, hátha benne felleli az ismerős arcot, és az arc után már sejti is, ki lehet az. Talán ő is megismeri a féllovagot. Úgy tűnik, neki is illendő lenne bemutatkozni.
Nem, mégsem. Hadd legyen meg a titkok sejtelmes légköre körülötte, nem kell, hogy tudják, kiféle-miféle. Viszont azt nem túl nagy meglepetéssel konstatálja, hogy Riq itt mindennek a feje. Ezt elárulják a jelek. Bár ő maga eddig is sejtette, igazi vezető típus.
A menet elindul, a vezérasszony pedig hívja is alvezérét maga mellé. Minden bizonnyal a lány jobbja a megtisztelő poszt erre a feladatra, így a szőke hajú nem tétovázik, nem kell biztatni, hogy felzárkózzon, sőt, egyenesen a Vörös mellé lép, a bal oldalára, hogy kikérdezze a dolgok mikéntjéről.*
- Szép kis csapat. És most kérlek, beavatnál mélyebben a dolgokba?
A hozzászólás írója (Felthys Belaldur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.30 12:29:42
//Az ösvényen//
*Figyelmesen hallgatja végig mindazt, amit a Vörös neki címez, néha elismerően bólogat, néha pedig csak néz. Egyszer valami vén, bölcs öregasszonynak gondolja istennői testben, egyszer pedig egy naiv kislánynak, aki az első gondolatát kimondja, szintén istennői testben. Végül arra jut, hogy túlnyomórészt igaza van, így a többit nem említi meg.*
- Igazad van. Sőt, több is annál, mint igaz. *egy kérészéltű pillanatra elhallgat, mintha gondolataiba mélyedne* - Talán hasznomra válik az a tény, hogy halottnak hisznek. Csinálhatom azt, amihez kedvem szottyan, és nem hozok szégyent a házra. Szóval ha eme kis kalandunkban ölni kell *húzódik ezzel gyenge mosolyra szája* - Akkor nem fogok visszakozni, mint eddig tettem volna.
*Régebben sok ember életét oltotta ki, mikor a Lihanech mellett elhaladó karavánokat fosztogatta bandita társaival, akkor sem volt Felthys a Belaldur házból, csak Felthys. És most se az, szóval lehet régebbi régi önmaga. Talán egy kis balhé most ösztönzően is hatna rá, nehogy újra magába süllyedjen, még mielőtt eme asszony rátalált volna abban a züllött formájában.*
//Kikötő//
*Csakhamar meg is érkeznek a kikötőbe, mely régi ismerősként üdvözli a féllovagot. Ahogy haladnak, hol az emberek sokasága, hol idézőjeles pártfogója felé szegezi tekintetét, kinek gyönyörű vörös haja immár fekete kámzsa alá vész. Biztos nyomós oka van rá, így hát a férfi értetlen fejjel megvonja a vállát, és néma marad, mígnem összetalálkozik a csapat többi tagjával. Ekkor még a Vörös felé hajol és a fülébe súg egy tünékeny mondatot.*
- Hadsereget toborzol, drága?
*És valóban. Elég sokan gyűltek össze, majdnem mindegyik arcát kámzsa takarja. Felthys önkéntelenül is nevetni akar, hisz az útonállók alatt töltött évei alatt megtanulta, hogy a kámzsa gyakran sokkalta jobban vonzza a tekintetet, mint egy átlagtól elütő ismertetőjegy, és a csuklya alatt is fel lehet lelni az arcok vonásait. Vállat von, majd még az utoljára hozzá intézett szavakra reagál.*
- Nem szeretem, ha magáznak. Főleg nem, ha te.
*Újra elneveti magát. Felettébb különös; amióta ezzel a nővel van, minden mondata végén nevetnie kell. Tán ennyire komolytalan személy ez a Vörös, hogy a legkomolyabb dolgot is el kell röhögni a társaságában? Vagy csupán jól érzi magát mellette? Tudja a halál.
Miután közelebb értek a társasághoz, és valaki be is mutatja őket Riqnek, ő maga biccent a társaságnak, majd szeme megakad az egyik kámzsa sötétje alatt búvó arcon, egy nőén. Vagyis inkább lányén, oly' fiatal még.
~Úgy tűnik, nemcsak a Vörös itt az egyetlen szépség. Fekete Pille, mi?~ Még egy ideig szemrevételezi őt, majd az említett Ryrros felé fordítja fejét. Ismerős neki eme név, bár nem tudja, honnan, így egy darabig fürkészi amaz csuklyájának belsejét, hátha benne felleli az ismerős arcot, és az arc után már sejti is, ki lehet az. Talán ő is megismeri a féllovagot. Úgy tűnik, neki is illendő lenne bemutatkozni.
Nem, mégsem. Hadd legyen meg a titkok sejtelmes légköre körülötte, nem kell, hogy tudják, kiféle-miféle. Viszont azt nem túl nagy meglepetéssel konstatálja, hogy Riq itt mindennek a feje. Ezt elárulják a jelek. Bár ő maga eddig is sejtette, igazi vezető típus.
A menet elindul, a vezérasszony pedig hívja is alvezérét maga mellé. Minden bizonnyal a lány jobbja a megtisztelő poszt erre a feladatra, így a szőke hajú nem tétovázik, nem kell biztatni, hogy felzárkózzon, sőt, egyenesen a Vörös mellé lép, a bal oldalára, hogy kikérdezze a dolgok mikéntjéről.*
- Szép kis csapat. És most kérlek, beavatnál mélyebben a dolgokba?
A hozzászólás írója (Felthys Belaldur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.30 12:29:42
1753. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-30 09:48:55
Üzenet elküldve: 2015-06-30 09:48:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
// Ki mint vet, úgy arat //
* Nirasnak ismét szerencséje volt, hogy sikerült megúszni a retorziót. A pontosság sosem volt erőssége a bárdnak. Miután kicsit alakított a megjelenésén, s visszatér a társaihoz, sok dolga nincsen, csupán várni. Van valami a levegőben, ami miatt nincs beszélgetős kedvében. Riq visszatérése az egyetlen ok, amire felkapja a fejét, s elenged egy tipikus Niras mosolyt. Ám azt is látja, hogy a sötét szemekben indulat lakozik, hát nem csatlakozik Morf mellé, csupán kíváncsian követi őket. *
* Nirasnak ismét szerencséje volt, hogy sikerült megúszni a retorziót. A pontosság sosem volt erőssége a bárdnak. Miután kicsit alakított a megjelenésén, s visszatér a társaihoz, sok dolga nincsen, csupán várni. Van valami a levegőben, ami miatt nincs beszélgetős kedvében. Riq visszatérése az egyetlen ok, amire felkapja a fejét, s elenged egy tipikus Niras mosolyt. Ám azt is látja, hogy a sötét szemekben indulat lakozik, hát nem csatlakozik Morf mellé, csupán kíváncsian követi őket. *
1752. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 20:56:19
Üzenet elküldve: 2015-06-29 20:56:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Ki mint vet, úgy arat//
~A vörös hajat megpróbálhatja akárhogy takargatni, nem fog sikerülni. Akkor is felismerem. Ha nem látnám, akkor is érezném, az illata is elárulja, hogy ő az.~
- Üdvözlöm! *köszönti megkülönböztetett tisztelettel a nőt, hiszen nem tegezi, mint mindenki mást.
Útjukat a kcsma felé folytatják és Anor végig próbál Morf közelében maradni, hogy rajta keresztül nő is észrevehesse, hiszen reméli, hogy talán szó esik a Adal házról és arról, hogy a közeljövőben milyen lehetőségeket is biztosít ez a vércsék számára.*
~Azért remélem nem csak egy mellékes figurának képzeltek el!~ *töltik el fejét ismét az arrogáns gondolatok, de hamar megrázza magát és észhez tér* ~Ők tesznek szívességet nekem!~
~A vörös hajat megpróbálhatja akárhogy takargatni, nem fog sikerülni. Akkor is felismerem. Ha nem látnám, akkor is érezném, az illata is elárulja, hogy ő az.~
- Üdvözlöm! *köszönti megkülönböztetett tisztelettel a nőt, hiszen nem tegezi, mint mindenki mást.
Útjukat a kcsma felé folytatják és Anor végig próbál Morf közelében maradni, hogy rajta keresztül nő is észrevehesse, hiszen reméli, hogy talán szó esik a Adal házról és arról, hogy a közeljövőben milyen lehetőségeket is biztosít ez a vércsék számára.*
~Azért remélem nem csak egy mellékes figurának képzeltek el!~ *töltik el fejét ismét az arrogáns gondolatok, de hamar megrázza magát és észhez tér* ~Ők tesznek szívességet nekem!~
1751. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 20:54:58
Üzenet elküldve: 2015-06-29 20:54:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ki mint vet, úgy arat//
//Érkezés//
-Nem most nem Graros csak tedd, amit mondtam, azzal máris megkönnyíted a dolgom.
*Címzi még a sötételfnek, aztán kicsit távolabb lép és egy hordóra támaszkodva kezdi ismét a jövő menő ebereket szemlélni. Közben a Ryrr, Myna páros eltűnik szem elől, de hamarosan ismét felbukkan, ahogyan hirtelen egy vörös hajtincs is egy fekete kámzsa alatt. Azonnal kiegyenesedik támasztó helyzetéből és arcán megjelenik az üdvözlő mosoly, szemében pedig az öröm apró rejtett szikrái. Neki felesleges bármit is mondania, vagy jeleznie felé, de reméli a többiek megteszik. Döbbenetére Riq nem Asweával jön, hanem egy szőke fickóval. Kérdő tekintettel néz a fekete szemekbe, de az abban látott bosszúság elárulja, hogy gond van. Aswea nem jött vele, ha pedig nem a bánat ül a fekete szemek mélyén, hanem a bosszúság, akkor nem megsérült, hanem önmaga döntött úgy, hogy nem tér vissza vele? Tudja jól mit jelentenek a Vezér szavai. Aki lemarad, az kimarad. Kegyetlennek tűnik ez a törvény, kegyetlenebbnek mint eddig bármikor volt, de egy pillanatot sem enged a szívének, hogy összefacsarodva fájjon. Nincs most itt az ideje ennek, mert Riq máris küldi a fél szavas útbaigazítást.*
~Á, Rumos Rókalyuk? Gondolhattam volna, ha a Kikötőben gyülekeztünk. Mint mindig igaz? Semmi üdvözlő ölelés, vagy, hogy vagy? Te vagy az Riq semmi kétség. Örülök, hogy látlak, hol van a gyöngyhajú? Miért nem jött veled? Miért nincs nekünk soha időnk kettesben?~
*Gyorsan mellé lép és elzárja a zavaró gondolatokat, elvégre feladat van és józan ész kell. Fél szemét a közeledő Ryrren tartva jelzi neki, hogy hátrébb. Aztán ha kicsit lemaradt egész közel hajol a vörös fürtök rejtette fülhöz. Kezdi alig halhatóan sorolni jelenteni valókat.*
-Látod nem maradt ki senki akit ismersz az összes vércse velünk repül. A szőke új tag a Fekete Pille, igazi nevén Myna. Jelenleg Graros a sötételf szárnyai alatt van, mert még nagyon éretlen fióka, de a híre megalapozott, talán hasznos lesz. De erről dönts, majd te! A Fél-elf Ryrros, nagy játékos, de soha ne fordíts neki hátat. Aranyszárnyú vércse lesz, ha jól használjuk, de veszélyes. Anor Adal beváltotta a hozzá fűzött reményeket a fészek rendben van és ő jó gazdája. Graros a karom mellette. Niras késett, mint mindig, de vétke bocsánatos.
*Gyorsan mondja el mindezt megszakítás nélkül, aztán ő is gyorsan kérdez, de csak a szemével, intve a szőke lovagféle felé. A másik kérdés nem hangzik el, Riq anélkül is tudja, mint ahogy azt is nincs ideje a válaszra és nem is fog szóba kerülni. A szíve legrejtettebb zuga teszi csak fel ebben a pillanatban.* ~Merre van Aswea?~
//Érkezés//
-Nem most nem Graros csak tedd, amit mondtam, azzal máris megkönnyíted a dolgom.
*Címzi még a sötételfnek, aztán kicsit távolabb lép és egy hordóra támaszkodva kezdi ismét a jövő menő ebereket szemlélni. Közben a Ryrr, Myna páros eltűnik szem elől, de hamarosan ismét felbukkan, ahogyan hirtelen egy vörös hajtincs is egy fekete kámzsa alatt. Azonnal kiegyenesedik támasztó helyzetéből és arcán megjelenik az üdvözlő mosoly, szemében pedig az öröm apró rejtett szikrái. Neki felesleges bármit is mondania, vagy jeleznie felé, de reméli a többiek megteszik. Döbbenetére Riq nem Asweával jön, hanem egy szőke fickóval. Kérdő tekintettel néz a fekete szemekbe, de az abban látott bosszúság elárulja, hogy gond van. Aswea nem jött vele, ha pedig nem a bánat ül a fekete szemek mélyén, hanem a bosszúság, akkor nem megsérült, hanem önmaga döntött úgy, hogy nem tér vissza vele? Tudja jól mit jelentenek a Vezér szavai. Aki lemarad, az kimarad. Kegyetlennek tűnik ez a törvény, kegyetlenebbnek mint eddig bármikor volt, de egy pillanatot sem enged a szívének, hogy összefacsarodva fájjon. Nincs most itt az ideje ennek, mert Riq máris küldi a fél szavas útbaigazítást.*
~Á, Rumos Rókalyuk? Gondolhattam volna, ha a Kikötőben gyülekeztünk. Mint mindig igaz? Semmi üdvözlő ölelés, vagy, hogy vagy? Te vagy az Riq semmi kétség. Örülök, hogy látlak, hol van a gyöngyhajú? Miért nem jött veled? Miért nincs nekünk soha időnk kettesben?~
*Gyorsan mellé lép és elzárja a zavaró gondolatokat, elvégre feladat van és józan ész kell. Fél szemét a közeledő Ryrren tartva jelzi neki, hogy hátrébb. Aztán ha kicsit lemaradt egész közel hajol a vörös fürtök rejtette fülhöz. Kezdi alig halhatóan sorolni jelenteni valókat.*
-Látod nem maradt ki senki akit ismersz az összes vércse velünk repül. A szőke új tag a Fekete Pille, igazi nevén Myna. Jelenleg Graros a sötételf szárnyai alatt van, mert még nagyon éretlen fióka, de a híre megalapozott, talán hasznos lesz. De erről dönts, majd te! A Fél-elf Ryrros, nagy játékos, de soha ne fordíts neki hátat. Aranyszárnyú vércse lesz, ha jól használjuk, de veszélyes. Anor Adal beváltotta a hozzá fűzött reményeket a fészek rendben van és ő jó gazdája. Graros a karom mellette. Niras késett, mint mindig, de vétke bocsánatos.
*Gyorsan mondja el mindezt megszakítás nélkül, aztán ő is gyorsan kérdez, de csak a szemével, intve a szőke lovagféle felé. A másik kérdés nem hangzik el, Riq anélkül is tudja, mint ahogy azt is nincs ideje a válaszra és nem is fog szóba kerülni. A szíve legrejtettebb zuga teszi csak fel ebben a pillanatban.* ~Merre van Aswea?~
1750. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 20:30:09
Üzenet elküldve: 2015-06-29 20:30:09
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés-Ryrros//
//Ki mint vet, úgy arat//
*A lány észreveszi Ryrros arcán, hogy elégedett, így ő is megenged magának egy büszke vigyort, amit hamar átvált kedves és közvetlen mosolygásba, az álca fenntartása a legfontosabb és most elég önbizalma is van hozzá, szemeiben ott van a csillogás, hogy most bármire képes.*
~Ha bekerülök és újra lesz egy 'Bábosom', aki segít boldogulni újra beköszön a fénykor, amikor nem kell aggódni a pénz és élvezetek után. *A lelke mélyén gonoszan bazsalyog a következő gondolatain, ami csak az övé és senki sem tud róla.* Nyugodj békében drága bábosom... kicsit huncut voltam és véletlen megöltelek, mert már nem tudtál újat mutatni és unalmas voltál, de csak meg voltam nélküled is a tanításoddal, de nem árt új dolgokat tanulnom, mert ide a madárkákhoz kevés a tapasztalatom.~
*Myna szeme sarkából figyeli a többieket és megáll, amikor a helyükre érnek, figyeli a közeledő nőt, aki úgy néz ki magasabb helyen van, mint Morf. Ez nagyon tetszik neki és elismerően nézi a Vörös vezért.
Fel pillant újdonsült társára, akinek kivillannak fehér fogai, bizonyára örül a találkozásnak. Szeme a Vércse nő mellett állón is végigsiklik, de Mynát is a vörös hajú érdekli a leginkább.*
~Aki lemarad, kimarad? Hát van aki nem jelent meg lehet, legalább nagyobb lesz a jutalom remélem, de most a bejutás a fontosabb.~
*El indul Ryrros nyomában a többiek felé és megfogadva a tanácsot nem beszél, nem játssza túl a szerepét sem, amíg nem utasítják. Fejére ő is felhelyezi a csuklyáját és halk léptekkel követi az előtte haladókat. Szíve hevesen ver az izgalomtól, most lehet megmutathatja, hogy nem csak a testének köszönheti a Fekete Pillévé válást, hanem ha úgy hozza a sors az eszét is tudja használni.*
A hozzászólás írója (Myna Foks) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.29 20:36:37
//Ki mint vet, úgy arat//
*A lány észreveszi Ryrros arcán, hogy elégedett, így ő is megenged magának egy büszke vigyort, amit hamar átvált kedves és közvetlen mosolygásba, az álca fenntartása a legfontosabb és most elég önbizalma is van hozzá, szemeiben ott van a csillogás, hogy most bármire képes.*
~Ha bekerülök és újra lesz egy 'Bábosom', aki segít boldogulni újra beköszön a fénykor, amikor nem kell aggódni a pénz és élvezetek után. *A lelke mélyén gonoszan bazsalyog a következő gondolatain, ami csak az övé és senki sem tud róla.* Nyugodj békében drága bábosom... kicsit huncut voltam és véletlen megöltelek, mert már nem tudtál újat mutatni és unalmas voltál, de csak meg voltam nélküled is a tanításoddal, de nem árt új dolgokat tanulnom, mert ide a madárkákhoz kevés a tapasztalatom.~
*Myna szeme sarkából figyeli a többieket és megáll, amikor a helyükre érnek, figyeli a közeledő nőt, aki úgy néz ki magasabb helyen van, mint Morf. Ez nagyon tetszik neki és elismerően nézi a Vörös vezért.
Fel pillant újdonsült társára, akinek kivillannak fehér fogai, bizonyára örül a találkozásnak. Szeme a Vércse nő mellett állón is végigsiklik, de Mynát is a vörös hajú érdekli a leginkább.*
~Aki lemarad, kimarad? Hát van aki nem jelent meg lehet, legalább nagyobb lesz a jutalom remélem, de most a bejutás a fontosabb.~
*El indul Ryrros nyomában a többiek felé és megfogadva a tanácsot nem beszél, nem játssza túl a szerepét sem, amíg nem utasítják. Fejére ő is felhelyezi a csuklyáját és halk léptekkel követi az előtte haladókat. Szíve hevesen ver az izgalomtól, most lehet megmutathatja, hogy nem csak a testének köszönheti a Fekete Pillévé válást, hanem ha úgy hozza a sors az eszét is tudja használni.*
A hozzászólás írója (Myna Foks) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.29 20:36:37
1749. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 19:44:36
Üzenet elküldve: 2015-06-29 19:44:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés-Myna//
//Ki mint vet, úgy arat//
-Helyes.
*Kilépnek a láda rengeteg túloldalán, és máris látszik, hogy nem kerültek messze a csapattól, csak a másik oldalról közelíthetik meg őket.
Ryr elégedett. Nem is lehetne kevésbé látni az arcán. Ezzel az egy körrel felmérte a környéket, megnézte magának a rakodót, ami szükség esetén temérdek jó dologra használható majd, feltöltötte magát energiával, és ráadásul szemlátomást még a szervezetbe kerülése előtt megszerezte első madárkáját. Myna temérdek dologra lesz még használható. Csak sikerüljön neki ez a mai nap. Ráadásul az, hogy ilyen fiatalon ilyen dolgokba ment bele, mint amiket Ryrros már sejteni vél, és túlélte, még itt van, s árad belőle a veszély ifjú naivitása ellenére... azt bizonyítja, hogy cseppet sem olyan ostoba a lány, mint saját maga is gondolná. Persze egy pillanatig sem jut eszébe, hogy okosabb nála. Vagy, hogy a jelenlévők közül bárki is az. Talán ez hordozza magában a legnagyobb óvatlanságát. De Mynával még sok mindent elérhetnek együtt. Így vagy úgy. Ha pedig figyel rá, és ügyesen tanul, talán a fél mélységi olyat tesz, amit még soha életében senkivel. Tanítani kezdi. Arra, amit ő hosszú évtizedek alatt sajátított el mesterien. Akkor pedig a lányé lesz a világ. Myna pedig Ryrré. Csak ügyesen kell forgatnia a lapjait továbbra is.
Miközben elhaladnak Morfiuszék mellett, mikor senki nem figyeli, megkeresi a férfi tekintetét, és pofátlanul kacsintva eltátog neki egy "szívesen"-t.
Értse úgy a feltehetőleges alvezér, ahogy akarja.
Mikor megállnak mellettük, helyüket elfoglalva, nem kell már sokáig várakozniuk, és újabb két ember tűnik fel.
Az egyik egy férfi, akin nyomban látja Ryrros, hogy valami lovagféle lehetett egykor, de csúnyán elbánhatott vele az élet. Ám nem fejtegeti most, hogy ki lehet ő. Figyelmét sokkal jobban leköti a fekete csuklya alól kilógó vörös hajzuhatag.*
~Na neee... háháh! Csak nem eljött a legvörösebb vércse is? Az összes volt és nem létező istennek köszönöm... nem hittem volna, hogy már ma megismerhetem! Azt gondoltam, csak a próbatétel után... ez igencsak meglepő. És kissé talán felelőtlen is. Egy vezér csak így járkál az emberek között? De biztos, hogy ő az.~
*Amikor a nő megszólal, vigyora még szélesebb lesz, és látható már szinte mind az összes hófehér foga, amelyek olyan rémisztően szabályosak, mintha vonalzó mentén illesztették volna őket a helyükre.*
~Igen, ő az.~
*Legszívesebben hozzá ugrana, hogy bemutatkozzon, és elég hamar felbosszantva őt kiszedhesse a mozdulataival minden titkát, de sajnos ez nem az a pillanat. Most jobb, ha csak csöndesen vigyorog, és figyel. Nem is tűnik túl vidámnak a nő, ami azt illeti.*
~Tehát nem őket vártuk hamarabb. Valaki vagy valakik nem jöttek el. Nem lennék a helyükben... hehe... amikor már bevettek, mert be fognak, talán elég megfelelő leszek a számukra ahhoz, hogy én adhassam meg azoknak a büntetést, akik így cserben hagyták az édes kis vércse anyát.~
*Mikor elindul a nő előre, ő is nyomban utánuk lép. Kámzsája alá rejti maga is arcát, és lépteit figyelve lélegzik halkan, hátha véletlenül felé sodor pár szót a szél.*
A hozzászólás írója (Ryrroshvar Syn Srrathyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.29 19:49:08
//Ki mint vet, úgy arat//
-Helyes.
*Kilépnek a láda rengeteg túloldalán, és máris látszik, hogy nem kerültek messze a csapattól, csak a másik oldalról közelíthetik meg őket.
Ryr elégedett. Nem is lehetne kevésbé látni az arcán. Ezzel az egy körrel felmérte a környéket, megnézte magának a rakodót, ami szükség esetén temérdek jó dologra használható majd, feltöltötte magát energiával, és ráadásul szemlátomást még a szervezetbe kerülése előtt megszerezte első madárkáját. Myna temérdek dologra lesz még használható. Csak sikerüljön neki ez a mai nap. Ráadásul az, hogy ilyen fiatalon ilyen dolgokba ment bele, mint amiket Ryrros már sejteni vél, és túlélte, még itt van, s árad belőle a veszély ifjú naivitása ellenére... azt bizonyítja, hogy cseppet sem olyan ostoba a lány, mint saját maga is gondolná. Persze egy pillanatig sem jut eszébe, hogy okosabb nála. Vagy, hogy a jelenlévők közül bárki is az. Talán ez hordozza magában a legnagyobb óvatlanságát. De Mynával még sok mindent elérhetnek együtt. Így vagy úgy. Ha pedig figyel rá, és ügyesen tanul, talán a fél mélységi olyat tesz, amit még soha életében senkivel. Tanítani kezdi. Arra, amit ő hosszú évtizedek alatt sajátított el mesterien. Akkor pedig a lányé lesz a világ. Myna pedig Ryrré. Csak ügyesen kell forgatnia a lapjait továbbra is.
Miközben elhaladnak Morfiuszék mellett, mikor senki nem figyeli, megkeresi a férfi tekintetét, és pofátlanul kacsintva eltátog neki egy "szívesen"-t.
Értse úgy a feltehetőleges alvezér, ahogy akarja.
Mikor megállnak mellettük, helyüket elfoglalva, nem kell már sokáig várakozniuk, és újabb két ember tűnik fel.
Az egyik egy férfi, akin nyomban látja Ryrros, hogy valami lovagféle lehetett egykor, de csúnyán elbánhatott vele az élet. Ám nem fejtegeti most, hogy ki lehet ő. Figyelmét sokkal jobban leköti a fekete csuklya alól kilógó vörös hajzuhatag.*
~Na neee... háháh! Csak nem eljött a legvörösebb vércse is? Az összes volt és nem létező istennek köszönöm... nem hittem volna, hogy már ma megismerhetem! Azt gondoltam, csak a próbatétel után... ez igencsak meglepő. És kissé talán felelőtlen is. Egy vezér csak így járkál az emberek között? De biztos, hogy ő az.~
*Amikor a nő megszólal, vigyora még szélesebb lesz, és látható már szinte mind az összes hófehér foga, amelyek olyan rémisztően szabályosak, mintha vonalzó mentén illesztették volna őket a helyükre.*
~Igen, ő az.~
*Legszívesebben hozzá ugrana, hogy bemutatkozzon, és elég hamar felbosszantva őt kiszedhesse a mozdulataival minden titkát, de sajnos ez nem az a pillanat. Most jobb, ha csak csöndesen vigyorog, és figyel. Nem is tűnik túl vidámnak a nő, ami azt illeti.*
~Tehát nem őket vártuk hamarabb. Valaki vagy valakik nem jöttek el. Nem lennék a helyükben... hehe... amikor már bevettek, mert be fognak, talán elég megfelelő leszek a számukra ahhoz, hogy én adhassam meg azoknak a büntetést, akik így cserben hagyták az édes kis vércse anyát.~
*Mikor elindul a nő előre, ő is nyomban utánuk lép. Kámzsája alá rejti maga is arcát, és lépteit figyelve lélegzik halkan, hátha véletlenül felé sodor pár szót a szél.*
A hozzászólás írója (Ryrroshvar Syn Srrathyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.29 19:49:08
1748. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 19:17:55
Üzenet elküldve: 2015-06-29 19:17:55
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Aldren Gauthrus//
~Na ezen már elgondolkodsz beteg agyú gazdám, ez lehet felkelti az érdeklődésedet és lesz alkalma Vérebnek is bizonyítania.~ *Szája gúnyos vigyorba húzódik és úgy válaszol, vagyis csak magának mondja leginkább, mert nem hiszi, hogy Aldrus kíváncsi lenne a válaszára.*
-A szolga azt teszi amit parancsolnak neki jóformán... *Észreveszi az ajtó előtt megtorpanó gazdát és már szinte abban a pillanatban odaugrik, hogy enyhén meghajolva ki nyissa előtte az ajtót.*
-Tessék Uram. *Löki ki száján a szép szavakat a széles és ijesztő mosoly közül.*
~Na ezen már elgondolkodsz beteg agyú gazdám, ez lehet felkelti az érdeklődésedet és lesz alkalma Vérebnek is bizonyítania.~ *Szája gúnyos vigyorba húzódik és úgy válaszol, vagyis csak magának mondja leginkább, mert nem hiszi, hogy Aldrus kíváncsi lenne a válaszára.*
-A szolga azt teszi amit parancsolnak neki jóformán... *Észreveszi az ajtó előtt megtorpanó gazdát és már szinte abban a pillanatban odaugrik, hogy enyhén meghajolva ki nyissa előtte az ajtót.*
-Tessék Uram. *Löki ki száján a szép szavakat a széles és ijesztő mosoly közül.*
1747. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 18:39:29
Üzenet elküldve: 2015-06-29 18:39:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Ki mint vet, úgy arat//
//Felthys Belaldur//
- Nem értettelek félre Felthys Belaldur, akit még mindig így hívnak... talán csak egy kicsit.
*Válaszolja némi hallgatás után. Riq arca nem komor és nem is komoly, mint a férfié, csupán elgondolkodtató. Olyan, mintha valamit forgatna a fejében, pedig csak visszaemlékezik és elgondolkodik Felthys szavainak értelmén. Talán még ehy kicsit szerencsésnek is érzi magát, amiért neki sohasem kellett számolnia a gazdag családi intrikák hátulütőjével.
Ahogy haladnak a kikötő felé, a szél magával hozza a tenger sós és még így is hűvös illatát, ezzel is jelezve az erre tévedőknek és vándoroknak, hogy hova is érkeztek.*
- Tudja Felthys, nekem nincs nagy nevem. Még egy gonosz rokonom se.
*Nevet fel halkan és édesen, mint az aranyszínű folyékony méz.*
De szeretném hinni, hogy az emberek nem a nevek, hanem a tettek után kezdenek el félni vagy imádni valakit.
*Általában nem szokott tanácsot adni senkinek, főleg ha az illetőhöz nem fűzi hozzá szorosabb érdek, de ha úgy vesszük, most is csak egy választási lehetőséget mutat meg a férfinak. Nem hiába hangsúlyozza ki szavaiban az imádni és a félni szót.*
//Érkezés//
*Tempójuk azonban nem csökken a beszéd miatt, így pár perc után már a kikötő forgatagában lépdelnek, megannyi lényegtelen arc és kacarászó szajha között. A felsorakozó kiskocsmákból hangos matrózröhögés csap föl, míg máshol éppen kirakodnak egy hajóból a hosszú pallón keresztül a partra.
Fekete kámzsáját már a kikötő határában fejébe húzta, hogy egyedi és bámulatba ejtő ismertetőjegye ne szúrjon azonnal szemet senkinek sem. Amúgy sincsenek már messze a megbeszélt találkozó helytől... *
- Felthys. Én nem fogom se bíztatni, sem lebeszélni semmiről, de ne feledje...
*Ekkor pillantja meg Morf hordóknál várakozó alakjat.*
... mindig van lejebb.
*Kacsint rá a férfira, majd határozott és könnyed eleganciával átitatott léptekkel megindul a kis csoport felé. Meglepetten veszi észre, hogy a piactéri bagázs igencsak felfrissült. Egyáltalán nem bántja ez a tény, de más annál is inkább. Hol van Aswea és Selaris?
Ha Felt ide is követi, akkor jó kis belépője lehet. Meg kell hagyni, Felthys márnemnagyúron bőven van nézni való, már ami az izomzatát és a rosszfiús, mégis lovagias kúllemét illeti.
A társaság köreibe lépve biccent egyet Morfnak, majd köszönti azokat is, akik látásból már ismerősek.*
- Akik a madarakkal szállnak?
*Torpan meg úgy, hogy a csoportból mindenki jól lássa. Ha valaki bólint vagy valamilyen formában igenlő válaszra méltatja, akkor folytatja, mintha nem lenne más dolga a csapat összeszedésén kívül.*
- A hírek forráspontja a Rumos Rókalyukban kezdődik, ahogy a pénzzé is.
*Tekintete néhányszor érdeklődve végigfut az idegen arcokon, főleg Ryrren és a szőke lányon, majd lefejtve arcáról tengernyi türelemét és megjátszott méltóságát ismételten Morf felé fordul, bár tekintete mérgesebb is, boldogabb is és szomorúbb is, ugyanis Aswea ezek szerint nem érkezetg meg, pedig jóval hamarabb ideküldte, mint ahogy ő maha elindult volna Tgargarodból.*
- Aki lemarad, kimarad.
*Majd megfordul és elindul az említett hely felé. Morfnak csak egy alig észrevehető biccentéssel jelzi, hogy ajándékozza meg jelenlétével a mellette lévő kis helyet. Ha a férfi felzárkózik, vörös ajkai halkan nyílnak szóra a köpeny alól.*
- Hogy állunk és kik a többiek?
*Majd egy pillantással ellenőrzi Felthyst is. Erre talán mégsem számított. Ha tétovázna, hát utána szól. Kezdő löket mindenkinek jár.*
//Felthys Belaldur//
- Nem értettelek félre Felthys Belaldur, akit még mindig így hívnak... talán csak egy kicsit.
*Válaszolja némi hallgatás után. Riq arca nem komor és nem is komoly, mint a férfié, csupán elgondolkodtató. Olyan, mintha valamit forgatna a fejében, pedig csak visszaemlékezik és elgondolkodik Felthys szavainak értelmén. Talán még ehy kicsit szerencsésnek is érzi magát, amiért neki sohasem kellett számolnia a gazdag családi intrikák hátulütőjével.
Ahogy haladnak a kikötő felé, a szél magával hozza a tenger sós és még így is hűvös illatát, ezzel is jelezve az erre tévedőknek és vándoroknak, hogy hova is érkeztek.*
- Tudja Felthys, nekem nincs nagy nevem. Még egy gonosz rokonom se.
*Nevet fel halkan és édesen, mint az aranyszínű folyékony méz.*
De szeretném hinni, hogy az emberek nem a nevek, hanem a tettek után kezdenek el félni vagy imádni valakit.
*Általában nem szokott tanácsot adni senkinek, főleg ha az illetőhöz nem fűzi hozzá szorosabb érdek, de ha úgy vesszük, most is csak egy választási lehetőséget mutat meg a férfinak. Nem hiába hangsúlyozza ki szavaiban az imádni és a félni szót.*
//Érkezés//
*Tempójuk azonban nem csökken a beszéd miatt, így pár perc után már a kikötő forgatagában lépdelnek, megannyi lényegtelen arc és kacarászó szajha között. A felsorakozó kiskocsmákból hangos matrózröhögés csap föl, míg máshol éppen kirakodnak egy hajóból a hosszú pallón keresztül a partra.
Fekete kámzsáját már a kikötő határában fejébe húzta, hogy egyedi és bámulatba ejtő ismertetőjegye ne szúrjon azonnal szemet senkinek sem. Amúgy sincsenek már messze a megbeszélt találkozó helytől... *
- Felthys. Én nem fogom se bíztatni, sem lebeszélni semmiről, de ne feledje...
*Ekkor pillantja meg Morf hordóknál várakozó alakjat.*
... mindig van lejebb.
*Kacsint rá a férfira, majd határozott és könnyed eleganciával átitatott léptekkel megindul a kis csoport felé. Meglepetten veszi észre, hogy a piactéri bagázs igencsak felfrissült. Egyáltalán nem bántja ez a tény, de más annál is inkább. Hol van Aswea és Selaris?
Ha Felt ide is követi, akkor jó kis belépője lehet. Meg kell hagyni, Felthys márnemnagyúron bőven van nézni való, már ami az izomzatát és a rosszfiús, mégis lovagias kúllemét illeti.
A társaság köreibe lépve biccent egyet Morfnak, majd köszönti azokat is, akik látásból már ismerősek.*
- Akik a madarakkal szállnak?
*Torpan meg úgy, hogy a csoportból mindenki jól lássa. Ha valaki bólint vagy valamilyen formában igenlő válaszra méltatja, akkor folytatja, mintha nem lenne más dolga a csapat összeszedésén kívül.*
- A hírek forráspontja a Rumos Rókalyukban kezdődik, ahogy a pénzzé is.
*Tekintete néhányszor érdeklődve végigfut az idegen arcokon, főleg Ryrren és a szőke lányon, majd lefejtve arcáról tengernyi türelemét és megjátszott méltóságát ismételten Morf felé fordul, bár tekintete mérgesebb is, boldogabb is és szomorúbb is, ugyanis Aswea ezek szerint nem érkezetg meg, pedig jóval hamarabb ideküldte, mint ahogy ő maha elindult volna Tgargarodból.*
- Aki lemarad, kimarad.
*Majd megfordul és elindul az említett hely felé. Morfnak csak egy alig észrevehető biccentéssel jelzi, hogy ajándékozza meg jelenlétével a mellette lévő kis helyet. Ha a férfi felzárkózik, vörös ajkai halkan nyílnak szóra a köpeny alól.*
- Hogy állunk és kik a többiek?
*Majd egy pillantással ellenőrzi Felthyst is. Erre talán mégsem számított. Ha tétovázna, hát utána szól. Kezdő löket mindenkinek jár.*
1746. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 17:10:24
Üzenet elküldve: 2015-06-29 17:10:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Reydis Syna//
*Hogy mit mond a másik, az cseppet sem érdekli. Neki csak az fontos, amit saját maga annak vél, így hát leginkább az unalom ténye az, mi foglalkoztatja. Nem szeret unatkozni és nem szereti a sok bajjal járó dolgokat, vagy egyéneket. Márpedig egy kutya igencsak sok gonddal jár, erre már igenis rájött. Sokkal több gonddal, mint amennyi haszonnal, éppen ezért nem áll szándékában továbbra is állatot tartani. Semmilyet. Még egy hörcsögöt, vagy mókust sem, mi elférne akár tenyerében is. Vagy egy kóbor macskát, mi saját maga ura, s csak akkor mutatkozik, mikor jónak látja. A macskáknak éppen ezért nem látja értelmét. Csupán kedvtelésből élnek, mit sem törődve azzal, hogy gazdájuk mit kíván. Hol lenne egy macska, mikor Aldren simogatni vágyná? Hol lenne az említett dög, mikor valamit el kellene intéznie gazdája óhajára? Sehol! Sehol, míg neki nem áll érdekében.
A lány pedig bizony, ostoba. Mégis honnan feltételezi, hogy a félvér tűri, hogy csupán kedvtelésből maradjanak mellette? Tudatlan, balga mód dobja el szabadságát a másik, naiv hiszékenységben élve, miszerint elmegy majd, mikor már kényelmetlen neki a férfi társasága. Ez azonban nem így van, közel sem, főleg nem egy szolga számára, miként tetszelegni akarna. A szolga nem megy, míg ura nem engedi. Ugyanígy tehát Véreb sem távozhatna, mikor úgy véli kényelmesebbnek. Ezen bolondság gonosz vigyort kerekít Aldren képére. Szemeiben sötét fény csillan, miközben újra kedvet kap egy kis okításhoz. Elhatározza, hogy kutya helyett ezentúl szolgát fog tartani, mert hát a szolga gondoskodik magáról, mégis, többre képes, mint egy eb. Arról nem is beszélve, hogy gyorsabban halad, rongyokat hord, sokkal kevesebb szempárt von magára. Ez utóbbi ellentettje már kezdett idegeire menni a férfinak, ki nem szereti, ha kiéhezett szemekkel lesnek tulajdonára, legyen az szolga, állat, vagy akárcsak egy kard, vagy egy tál étel.*
- Tisztában vagy vele, hogy az urak miként bánnak szolgáikkal? Szolgálhatsz, de szolgálj jól, vagy nem érdekel ki teremtett, a semmi közepén hagylak megrohadni. És hogy ne felejtsd a rutint… Ha kutyának hívlak, beszéd helyett ugass! Értetted, kutyus? *- kérdi, ugyanolyan vigyorral, majd újra megindul, vagy a lánnyal, vagy nélküle.
Amennyiben Reydis követi, eldöntve, hogy szolgálni fogja, úgy a fogadó ajtajában megáll. Ha már van egy szolgája, akkor semmi szükség arra, hogy magának nyitogassa az ajtót. Van, ki megtegye azt helyette, s nyugodt szívvel hagyja is, nehogy munka nélkül maradjon szerencsétlen.*
*Hogy mit mond a másik, az cseppet sem érdekli. Neki csak az fontos, amit saját maga annak vél, így hát leginkább az unalom ténye az, mi foglalkoztatja. Nem szeret unatkozni és nem szereti a sok bajjal járó dolgokat, vagy egyéneket. Márpedig egy kutya igencsak sok gonddal jár, erre már igenis rájött. Sokkal több gonddal, mint amennyi haszonnal, éppen ezért nem áll szándékában továbbra is állatot tartani. Semmilyet. Még egy hörcsögöt, vagy mókust sem, mi elférne akár tenyerében is. Vagy egy kóbor macskát, mi saját maga ura, s csak akkor mutatkozik, mikor jónak látja. A macskáknak éppen ezért nem látja értelmét. Csupán kedvtelésből élnek, mit sem törődve azzal, hogy gazdájuk mit kíván. Hol lenne egy macska, mikor Aldren simogatni vágyná? Hol lenne az említett dög, mikor valamit el kellene intéznie gazdája óhajára? Sehol! Sehol, míg neki nem áll érdekében.
A lány pedig bizony, ostoba. Mégis honnan feltételezi, hogy a félvér tűri, hogy csupán kedvtelésből maradjanak mellette? Tudatlan, balga mód dobja el szabadságát a másik, naiv hiszékenységben élve, miszerint elmegy majd, mikor már kényelmetlen neki a férfi társasága. Ez azonban nem így van, közel sem, főleg nem egy szolga számára, miként tetszelegni akarna. A szolga nem megy, míg ura nem engedi. Ugyanígy tehát Véreb sem távozhatna, mikor úgy véli kényelmesebbnek. Ezen bolondság gonosz vigyort kerekít Aldren képére. Szemeiben sötét fény csillan, miközben újra kedvet kap egy kis okításhoz. Elhatározza, hogy kutya helyett ezentúl szolgát fog tartani, mert hát a szolga gondoskodik magáról, mégis, többre képes, mint egy eb. Arról nem is beszélve, hogy gyorsabban halad, rongyokat hord, sokkal kevesebb szempárt von magára. Ez utóbbi ellentettje már kezdett idegeire menni a férfinak, ki nem szereti, ha kiéhezett szemekkel lesnek tulajdonára, legyen az szolga, állat, vagy akárcsak egy kard, vagy egy tál étel.*
- Tisztában vagy vele, hogy az urak miként bánnak szolgáikkal? Szolgálhatsz, de szolgálj jól, vagy nem érdekel ki teremtett, a semmi közepén hagylak megrohadni. És hogy ne felejtsd a rutint… Ha kutyának hívlak, beszéd helyett ugass! Értetted, kutyus? *- kérdi, ugyanolyan vigyorral, majd újra megindul, vagy a lánnyal, vagy nélküle.
Amennyiben Reydis követi, eldöntve, hogy szolgálni fogja, úgy a fogadó ajtajában megáll. Ha már van egy szolgája, akkor semmi szükség arra, hogy magának nyitogassa az ajtót. Van, ki megtegye azt helyette, s nyugodt szívvel hagyja is, nehogy munka nélkül maradjon szerencsétlen.*
1745. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 09:31:30
Üzenet elküldve: 2015-06-29 09:31:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Érkezés //
* Ryrros megjelenik és magával viszi a lányt. *
~ Végre valaki eltüntette. ~
* Gondolja magában a mélységi egy kicsit bosszúsan, de nem igazi rosszindulattal fűszerezve, majd visszapillant Morfra. A férfi gondterheltnek tűnik. Hiába próbálja álcázni, látszik rajta, hogy Myna őt is elcsábította. Grarosra az ilyesmi nincs hatással. Képtelen a szerelemre. Nem vágyakozik semmilyen teremtmény ölelő karjaira, sem csókokra, sem semmi hasonlóra. Épp ezért nem igazán képes empátiára Morfiusszal szemben, de ettől függetlenül nagyon megkedvelte főnökét. *
- Ne aggódj, Morf! Megvédem a lányt ha ezt akarod.
* Szakítja meg ígéretével a férfi elmélkedését. *
- Tehetek még érted valamit?
* Kérdezi, majd keresni kezdi a főnök elkallódott tekintetét. *
A hozzászólás írója (Norlamin Graros) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.29 09:39:23
* Ryrros megjelenik és magával viszi a lányt. *
~ Végre valaki eltüntette. ~
* Gondolja magában a mélységi egy kicsit bosszúsan, de nem igazi rosszindulattal fűszerezve, majd visszapillant Morfra. A férfi gondterheltnek tűnik. Hiába próbálja álcázni, látszik rajta, hogy Myna őt is elcsábította. Grarosra az ilyesmi nincs hatással. Képtelen a szerelemre. Nem vágyakozik semmilyen teremtmény ölelő karjaira, sem csókokra, sem semmi hasonlóra. Épp ezért nem igazán képes empátiára Morfiusszal szemben, de ettől függetlenül nagyon megkedvelte főnökét. *
- Ne aggódj, Morf! Megvédem a lányt ha ezt akarod.
* Szakítja meg ígéretével a férfi elmélkedését. *
- Tehetek még érted valamit?
* Kérdezi, majd keresni kezdi a főnök elkallódott tekintetét. *
A hozzászólás írója (Norlamin Graros) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.29 09:39:23
1744. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 00:28:44
Üzenet elküldve: 2015-06-29 00:28:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés-Ryrros//
~Legalább nem kezel ágyaként, a szerető jobban hangzik és a szabadság is, na meg a pimaszsága is határtalan, de az egoja jogos ilyen téren.~ *Myna érzi, hogy kicsit felgyorsult a szívverése a férfinak, de inkább a játék miatt gondolja, nem hinné hogy el tudja csavarni a fejét, túl okos hozzá képest.*
~Tudtam, hogy tetszik majd ez a megszólítás... így érezhetik magukat, akiket letámadok.~ *Elmosolyodik, már amennyire lehet a heves csókváltásban, mikor abba hagyják a lány alsó ajkát beszívja és érzi, hogy sikerült kiharaptatnia. ~Sebaj hamar eláll a vérzés.~ Szájában ott van a folyékony vörös íze, amitől még inkább beindul.*
-Rendben, menjünk. *Hajához nyúl, hogy megigazítsa, közben a nyakát érinti a csodás ajak és csak sóhajt egyet a lány.*
-Megteszek mindent! *Mondja kacéran és követi a férfit, közben szája vérzését szeretné elállítani, nem lenne jó, ha ezért szólnák le. Lélekben és testben is készen érzi magát a feladatra, Ryrros eléggé feltüzelte, hogy sikeresen hajtson végre minden akadályt és felmerülő problémát.*
~Legalább nem kezel ágyaként, a szerető jobban hangzik és a szabadság is, na meg a pimaszsága is határtalan, de az egoja jogos ilyen téren.~ *Myna érzi, hogy kicsit felgyorsult a szívverése a férfinak, de inkább a játék miatt gondolja, nem hinné hogy el tudja csavarni a fejét, túl okos hozzá képest.*
~Tudtam, hogy tetszik majd ez a megszólítás... így érezhetik magukat, akiket letámadok.~ *Elmosolyodik, már amennyire lehet a heves csókváltásban, mikor abba hagyják a lány alsó ajkát beszívja és érzi, hogy sikerült kiharaptatnia. ~Sebaj hamar eláll a vérzés.~ Szájában ott van a folyékony vörös íze, amitől még inkább beindul.*
-Rendben, menjünk. *Hajához nyúl, hogy megigazítsa, közben a nyakát érinti a csodás ajak és csak sóhajt egyet a lány.*
-Megteszek mindent! *Mondja kacéran és követi a férfit, közben szája vérzését szeretné elállítani, nem lenne jó, ha ezért szólnák le. Lélekben és testben is készen érzi magát a feladatra, Ryrros eléggé feltüzelte, hogy sikeresen hajtson végre minden akadályt és felmerülő problémát.*
1743. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-29 00:05:35
Üzenet elküldve: 2015-06-29 00:05:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés-Myna//
- Azt még nem tudom. *válaszol még egykedvűen a lánynak, a ládákat szemlélve.*
- Ha oda kerül a sor, hogy szükségem lehet a segítségedre valamiben, majd szólok.
*Ennyivel le is tudja. Nem firtatja, hogy az a valami szinte bármi lehet. Nem veszélytelen a játék. Ryrrosszal pedig pláne nem az. Hogy megéri e kockáztatni, azt soha senki sem tudhatja biztosan nála. Az egyetlen, amiben bárki egyetérthet, hogyha a férfi nagylelkűen felajánl valamit, azt teljes gőzzel végre is hajtja. A kisebb nagyobb buktatók már nem az ő lelkét nyomják.*
- Nem szoktak ágyasaim lenni. Talán csak szerető. De nem kérlek ilyenre. Kényszeríteni pedig nem foglak. Te döntöd el, hogy akarsz e velem játszani, vagy sem. De a döntésed így vagy úgy végleges lesz a számomra. Ha megfosztod magad tőlem... az az én bajom volna? *vigyorog a lányra aztán. Majd a ládákhoz nyomja, és direkt feltüzeli, hogy elérje, amit akar. Amikor Myna a mellkasára teszi a kezét, érezheti, hogy egy egészen aprót gyorsabb a férfi szívverése is. De nem attól, amire esetleg a lány gondolhat. De nem zavarja, hogy Myna mire gondol, ha egyáltalán gondol bármire is.
Végül eléri a célját.*
- Olyan főnyeremény, amiről nem is álmodhattál eddig... ami túltesz a legvadabb vágyaidon...
*És már csókolja is a lányt, hevesen, indulattól fűtve, szorosan a falapokhoz nyomva őt. Ujjai a szőke tincsekbe túrnak, és összekócolják a gondosan felfogott copfokat. Az egyik talán még félre is csúszik. Aztán jó pár szívdobbanásnyi idő múltán megragadja még fogaival a lány alsó ajkát, majd így húzódik el tőle, aztán engedve el Myna száját. Talán erősebbet is haraphatott a kelleténél a szenvedélyben.*
- Ideje visszamenni Mynácska. *hunyorog rá sötét, fekete szempilláival keretezett szemeivel.*
- Ne felejtsd el, amiket mondtam. Mutass egy kis komolyságot és szándékot... maradj csendben és nyugton, nyisd ki a fület és a szemed. *hajol le a lány nyakához, és csókot nem ad rá, de hozzáérinti ajkait egy pillanatra, majd ellép tőle, és felveszi csuklyáját.*
- Ha ügyes leszel, játszhatunk egy kis játékot is majd. Persze azon kívül, amit egyébként is játszhatnánk... *kacsint vigyorogva Mynára, majd se szó se beszéd, kilép a ládatömegből, és elindul vissza a csapat felé.*
- Azt még nem tudom. *válaszol még egykedvűen a lánynak, a ládákat szemlélve.*
- Ha oda kerül a sor, hogy szükségem lehet a segítségedre valamiben, majd szólok.
*Ennyivel le is tudja. Nem firtatja, hogy az a valami szinte bármi lehet. Nem veszélytelen a játék. Ryrrosszal pedig pláne nem az. Hogy megéri e kockáztatni, azt soha senki sem tudhatja biztosan nála. Az egyetlen, amiben bárki egyetérthet, hogyha a férfi nagylelkűen felajánl valamit, azt teljes gőzzel végre is hajtja. A kisebb nagyobb buktatók már nem az ő lelkét nyomják.*
- Nem szoktak ágyasaim lenni. Talán csak szerető. De nem kérlek ilyenre. Kényszeríteni pedig nem foglak. Te döntöd el, hogy akarsz e velem játszani, vagy sem. De a döntésed így vagy úgy végleges lesz a számomra. Ha megfosztod magad tőlem... az az én bajom volna? *vigyorog a lányra aztán. Majd a ládákhoz nyomja, és direkt feltüzeli, hogy elérje, amit akar. Amikor Myna a mellkasára teszi a kezét, érezheti, hogy egy egészen aprót gyorsabb a férfi szívverése is. De nem attól, amire esetleg a lány gondolhat. De nem zavarja, hogy Myna mire gondol, ha egyáltalán gondol bármire is.
Végül eléri a célját.*
- Olyan főnyeremény, amiről nem is álmodhattál eddig... ami túltesz a legvadabb vágyaidon...
*És már csókolja is a lányt, hevesen, indulattól fűtve, szorosan a falapokhoz nyomva őt. Ujjai a szőke tincsekbe túrnak, és összekócolják a gondosan felfogott copfokat. Az egyik talán még félre is csúszik. Aztán jó pár szívdobbanásnyi idő múltán megragadja még fogaival a lány alsó ajkát, majd így húzódik el tőle, aztán engedve el Myna száját. Talán erősebbet is haraphatott a kelleténél a szenvedélyben.*
- Ideje visszamenni Mynácska. *hunyorog rá sötét, fekete szempilláival keretezett szemeivel.*
- Ne felejtsd el, amiket mondtam. Mutass egy kis komolyságot és szándékot... maradj csendben és nyugton, nyisd ki a fület és a szemed. *hajol le a lány nyakához, és csókot nem ad rá, de hozzáérinti ajkait egy pillanatra, majd ellép tőle, és felveszi csuklyáját.*
- Ha ügyes leszel, játszhatunk egy kis játékot is majd. Persze azon kívül, amit egyébként is játszhatnánk... *kacsint vigyorogva Mynára, majd se szó se beszéd, kilép a ládatömegből, és elindul vissza a csapat felé.*
1742. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-28 23:43:29
Üzenet elküldve: 2015-06-28 23:43:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés-Ryrros//
-Általában élvezem a munkám, így erre nem tudom a helyes választ. *Hova visz engem? Mit néz itt ennyire?*
-Milyen segítségre gondolsz cserébe tőlem? ~Zsákutca, ez az egész hely egy labirintus.~ *Körbenéz ő is és fejében tárolja az ide vezető utat is, nem árt a menekülési útvonalat tudni sosem.*
-Bármikor a rendelkezésedre kéne állnom, mint egy ágyas? ~Senkinek nem akarok a tulajdona lenni, de a túlélés érdekében meg éri szövetséget kötni.~ Ha erre gondoltál legyen. *Vonja meg vállát, mintha ez nem jelentene semmit.*
-Te... *kezdene válaszolni vagy kérdezni, mikor egy sikátorban találja magát háttal a falapoknak és szemben magával egy szorosan testéhez simuló Ryrrossal, aki felé tornyosul.*
-Nem beszélek... *odakap az ajkak után, hátha sikerül csókot lopnia* -odafigyelni a rezdülésekre *szemével szinte csábítóbban nem is nézhetne a férfi szemébe* - a légzésre... *szuszogja kifelé a szavakat, légzése szaporább, ahogy szívverése is és jobbját a szemben álló szívére tapasztja* és a szívverés.
*Alsó ajkába harap, nagy a kísértés és a száj után hajol, de ha sikerülhetne csókot lopni, most ő is elhúzná a száját.*
~Igaz, csábítás nélkül is szemrevaló vagyok és tetszek neki, oh te is nagyon bejössz nekem és csak játszol velem.~
-Az enyém lesz a főnyeremény akkor? *Kezeivel a férfi arcát közelebb húzza és hevesen csókolja ajkait, majd szorosan megöleli közben, persze csak ha hagyja és ameddig engedi.*
-Általában élvezem a munkám, így erre nem tudom a helyes választ. *Hova visz engem? Mit néz itt ennyire?*
-Milyen segítségre gondolsz cserébe tőlem? ~Zsákutca, ez az egész hely egy labirintus.~ *Körbenéz ő is és fejében tárolja az ide vezető utat is, nem árt a menekülési útvonalat tudni sosem.*
-Bármikor a rendelkezésedre kéne állnom, mint egy ágyas? ~Senkinek nem akarok a tulajdona lenni, de a túlélés érdekében meg éri szövetséget kötni.~ Ha erre gondoltál legyen. *Vonja meg vállát, mintha ez nem jelentene semmit.*
-Te... *kezdene válaszolni vagy kérdezni, mikor egy sikátorban találja magát háttal a falapoknak és szemben magával egy szorosan testéhez simuló Ryrrossal, aki felé tornyosul.*
-Nem beszélek... *odakap az ajkak után, hátha sikerül csókot lopnia* -odafigyelni a rezdülésekre *szemével szinte csábítóbban nem is nézhetne a férfi szemébe* - a légzésre... *szuszogja kifelé a szavakat, légzése szaporább, ahogy szívverése is és jobbját a szemben álló szívére tapasztja* és a szívverés.
*Alsó ajkába harap, nagy a kísértés és a száj után hajol, de ha sikerülhetne csókot lopni, most ő is elhúzná a száját.*
~Igaz, csábítás nélkül is szemrevaló vagyok és tetszek neki, oh te is nagyon bejössz nekem és csak játszol velem.~
-Az enyém lesz a főnyeremény akkor? *Kezeivel a férfi arcát közelebb húzza és hevesen csókolja ajkait, majd szorosan megöleli közben, persze csak ha hagyja és ameddig engedi.*
1741. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-06-28 23:08:51
Üzenet elküldve: 2015-06-28 23:08:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés-Myna//
*Határozott léptekkel vonul előre az egyre sokasodó tömegben, ahogy mindjobban a kikötő azon részéhez érnek, ahol már bódék, ilyen olyan üzletek, és ivók sorakoznak, szorosan egymásba kapaszkodva. Két szélen pusztaság, s erdő veszi körül őket. Szereti ezt a meghitt összhangot, ami itt uralkodik.*
- Össze kevernéd a munkát az élvezettel, édes Myna? *teszi fel a kérdést a lánynak, rá sem pillantva közben, csak a környezetét szemlélve, miközben bekanyarodnak egy egész láda városba, amelyek úgy tornyosulnak fel körülöttük, mintha házakat akartak volna építeni belőlük.*
- Ha boldoggá teszel, mint mondtam, az lehet mindkettőknek öröm. De a segítségért cserébe segítséget várok el.
*Megtorpan egy félreeső helyen, egy láda zsákutca tátongó szájában.*
- Tanácsokat adhatok. És ha szükségem lesz valamire, valamikor, szólok neked. Ha úgy tetszik, szívesség a szívességért. *méregeti a ládák tetejét. Mintha azt nézné, mennyire lehetnek magasan, fel lehet e rájuk mászni, és elég stabilak e erre. De nem mászik sehová, csak a lány felé fordul.*
- Nem hinném, hogy sokáig, úgyhogy ne időzzünk itt túl hosszan. *válaszol, aztán ahogy látja, hogy a közelben rakodó matrózok épp elmennek, elkapja Mynát, és berántja a láda sikátorba. Háttal a falapokhoz szorítja, és hozzá simulva felé tornyosul.*
- A lényeg... *hajol közel hozzá, és szinte az ajkaira suttogja.* hogy ne beszélj... figyelj oda... minden rezdülésre... *ér hozzá az orra a lányéhoz.* minden lélegzésre... *simít végig keze oldalán.* minden szívverésre...
*Ajkai szinte a lányét súrolják, és hajszálon múlik, hogy megcsókolja.*
- Ne beszélj... csak nyisd ki a szemed... akkor villogtasd a bájaid most, ha megkérnek rá... amúgy is mindenkinek eszét veszed. Ne játssz rá. Ráérsz majd, ha ünnepeljük, hogy vércsék lettünk. Tetszel nekem Myna. Nem úgy, mint a legtöbb férfinak. Van benned valami. *leheli a lány szép ívű szájára elvigyorodva. Játszik vele, mint egy macska az egérrel. De ez élvezetes játék.*
- Úgyhogy légy résen. Ma mindennél jobban. És megkapjuk érte a jutalmunkat. Ha jó kislány leszel... talán Te többet is. Elég nagylelkű ajánlat, nem de bár? *gerjeszti még tovább a feszültséget, de direkt nem lép tovább. Azt akarja, hogy a lány tegye meg ezt. Aztán elindulhatnak visszafelé.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.29 12:25:23, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Határozott léptekkel vonul előre az egyre sokasodó tömegben, ahogy mindjobban a kikötő azon részéhez érnek, ahol már bódék, ilyen olyan üzletek, és ivók sorakoznak, szorosan egymásba kapaszkodva. Két szélen pusztaság, s erdő veszi körül őket. Szereti ezt a meghitt összhangot, ami itt uralkodik.*
- Össze kevernéd a munkát az élvezettel, édes Myna? *teszi fel a kérdést a lánynak, rá sem pillantva közben, csak a környezetét szemlélve, miközben bekanyarodnak egy egész láda városba, amelyek úgy tornyosulnak fel körülöttük, mintha házakat akartak volna építeni belőlük.*
- Ha boldoggá teszel, mint mondtam, az lehet mindkettőknek öröm. De a segítségért cserébe segítséget várok el.
*Megtorpan egy félreeső helyen, egy láda zsákutca tátongó szájában.*
- Tanácsokat adhatok. És ha szükségem lesz valamire, valamikor, szólok neked. Ha úgy tetszik, szívesség a szívességért. *méregeti a ládák tetejét. Mintha azt nézné, mennyire lehetnek magasan, fel lehet e rájuk mászni, és elég stabilak e erre. De nem mászik sehová, csak a lány felé fordul.*
- Nem hinném, hogy sokáig, úgyhogy ne időzzünk itt túl hosszan. *válaszol, aztán ahogy látja, hogy a közelben rakodó matrózok épp elmennek, elkapja Mynát, és berántja a láda sikátorba. Háttal a falapokhoz szorítja, és hozzá simulva felé tornyosul.*
- A lényeg... *hajol közel hozzá, és szinte az ajkaira suttogja.* hogy ne beszélj... figyelj oda... minden rezdülésre... *ér hozzá az orra a lányéhoz.* minden lélegzésre... *simít végig keze oldalán.* minden szívverésre...
*Ajkai szinte a lányét súrolják, és hajszálon múlik, hogy megcsókolja.*
- Ne beszélj... csak nyisd ki a szemed... akkor villogtasd a bájaid most, ha megkérnek rá... amúgy is mindenkinek eszét veszed. Ne játssz rá. Ráérsz majd, ha ünnepeljük, hogy vércsék lettünk. Tetszel nekem Myna. Nem úgy, mint a legtöbb férfinak. Van benned valami. *leheli a lány szép ívű szájára elvigyorodva. Játszik vele, mint egy macska az egérrel. De ez élvezetes játék.*
- Úgyhogy légy résen. Ma mindennél jobban. És megkapjuk érte a jutalmunkat. Ha jó kislány leszel... talán Te többet is. Elég nagylelkű ajánlat, nem de bár? *gerjeszti még tovább a feszültséget, de direkt nem lép tovább. Azt akarja, hogy a lány tegye meg ezt. Aztán elindulhatnak visszafelé.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.29 12:25:23, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275