Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
5020. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-30 10:23:51
Üzenet elküldve: 2022-09-30 10:23:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
-Kétszáz. *Visszhangozza az orkot.* -Ennyiért a Vámház tetejéről is horgászom neked! Na! *Tekintetével közben szórakozottan követi a mellettük elhaladó matrózokat. Egy ilyen üzletet nem dobna sutba. Persze még akkor sem bízna a párosban, ha most a markába csapnák az említett összeget. A Kikötő egyik aranyszabálya: ne bízz senkiben!
Tekintete egyikről a másikra jár. Biztos a lánynál van az erő, a férfinál meg az ész. Már abból következtet, hogy míg utóbbi jártatja a pofáját, előbbi jóval erőteljesebb.*
-Tud a franc. *Válaszolja meg a kérdést. Persze ez nem teljesen igaz: A nagyobb betűket kitudja olvasni, csak a cirádás kézírásokkal van baja. Mindenesetre ez egy olyan dolog, amit felesleges lenne megosztani ezekkel itt.
Még egyszer végigméri a nőstény orkot, csak a miheztartás végett, majd a hím felé fordul.*
-Mit kéne elhorgászni? Meg 100 arany előre. Nem vagyok én ostoba!
-Kétszáz. *Visszhangozza az orkot.* -Ennyiért a Vámház tetejéről is horgászom neked! Na! *Tekintetével közben szórakozottan követi a mellettük elhaladó matrózokat. Egy ilyen üzletet nem dobna sutba. Persze még akkor sem bízna a párosban, ha most a markába csapnák az említett összeget. A Kikötő egyik aranyszabálya: ne bízz senkiben!
Tekintete egyikről a másikra jár. Biztos a lánynál van az erő, a férfinál meg az ész. Már abból következtet, hogy míg utóbbi jártatja a pofáját, előbbi jóval erőteljesebb.*
-Tud a franc. *Válaszolja meg a kérdést. Persze ez nem teljesen igaz: A nagyobb betűket kitudja olvasni, csak a cirádás kézírásokkal van baja. Mindenesetre ez egy olyan dolog, amit felesleges lenne megosztani ezekkel itt.
Még egyszer végigméri a nőstény orkot, csak a miheztartás végett, majd a hím felé fordul.*
-Mit kéne elhorgászni? Meg 100 arany előre. Nem vagyok én ostoba!
5019. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-29 18:58:40
Üzenet elküldve: 2022-09-29 18:58:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
*Znekke láthatóan jól érzi magát a bőrében. Az arcára kiülő kifejezést egy ork mosolynak is mondhatná, más fajok szemében azonban kevéssé megnyugtató látvány. Egy macska nézhet így, amikor beszabadul a kanárik közé. Lehengerlő bája teljes és téves tudatában közelít a félvér kölyök felé, de amikor Wruzto megáll, a lány sem megy tovább. A beszédet inkább a társára hagyja. Egyrészt nem szeretné elrontani a varázsát a hangjával, másrészt tisztában van vele, hogy az egykori hajcsár sokkal inkább a szavak embere, mint ő. Na és persze az sem hátrány, ha nem mondanak egymásnak ellent.
Egy-egy bólintással jelzi, hogy követi a másik kettő beszélgetését. Közben igyekszik az eszébe vésni, hogy mivel is etetik a fiút. Ki tudja, szükség lesz-e még rá, hogy fel tudja idézni az elmondottakat.*
*Znekke láthatóan jól érzi magát a bőrében. Az arcára kiülő kifejezést egy ork mosolynak is mondhatná, más fajok szemében azonban kevéssé megnyugtató látvány. Egy macska nézhet így, amikor beszabadul a kanárik közé. Lehengerlő bája teljes és téves tudatában közelít a félvér kölyök felé, de amikor Wruzto megáll, a lány sem megy tovább. A beszédet inkább a társára hagyja. Egyrészt nem szeretné elrontani a varázsát a hangjával, másrészt tisztában van vele, hogy az egykori hajcsár sokkal inkább a szavak embere, mint ő. Na és persze az sem hátrány, ha nem mondanak egymásnak ellent.
Egy-egy bólintással jelzi, hogy követi a másik kettő beszélgetését. Közben igyekszik az eszébe vésni, hogy mivel is etetik a fiút. Ki tudja, szükség lesz-e még rá, hogy fel tudja idézni az elmondottakat.*
5018. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-28 12:17:53
Üzenet elküldve: 2022-09-28 12:17:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
*Van valami édes Znek torokmetszett hangjában, ahogyan azt mondja: "tökéletes". A nyúlhúsnak van ilyen íze, közvetlen nyúzás után. A férfi arcát elrejti az éjszaka, emiatt nem látszik, ahogy a szemei egy pillanatra kajánul összehunyorodnak.
Új barátjuk úgy rezzen össze a füttytől, mint akit rajtakaptak. Talán így is történt, Wruzto azonban nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni. Épp ellenkezőleg:*
- Kétszáz arany, plusz bónusz! *kiáltja vissza anélkül, hogy a léptein gyorsítana. Csak úgy a semmiből nem kap akárki ilyen ajánlatot. Sok dokkmunkás egy hónap alatt nem keres ennyit. Igaz, az ork ajánlata sem éppen rakománykezelésre vonatkozik.* Horgászni kell!
*Ennyi pénzért első blikkre minimum cápát kéne fogni, de van a horgászatnak más jelentése is: ellopni valamit az ablakon keresztül. Ha a félvért nem ejtették a fejére, nyilván kitalálja, melyikről lesz szó.*
- Olvasni tudsz? *ezt már akkor kérdi Haldriantól, mikor odaérnek hozzá. Nagyjából egymagasak vele, és kettejük közül érdekes mód a nő tűnik veszélyesebbnek. Talán az oldalán lógó szablya miatt. Talán mert a tartásából ítélve használni is tudja.*
*Van valami édes Znek torokmetszett hangjában, ahogyan azt mondja: "tökéletes". A nyúlhúsnak van ilyen íze, közvetlen nyúzás után. A férfi arcát elrejti az éjszaka, emiatt nem látszik, ahogy a szemei egy pillanatra kajánul összehunyorodnak.
Új barátjuk úgy rezzen össze a füttytől, mint akit rajtakaptak. Talán így is történt, Wruzto azonban nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni. Épp ellenkezőleg:*
- Kétszáz arany, plusz bónusz! *kiáltja vissza anélkül, hogy a léptein gyorsítana. Csak úgy a semmiből nem kap akárki ilyen ajánlatot. Sok dokkmunkás egy hónap alatt nem keres ennyit. Igaz, az ork ajánlata sem éppen rakománykezelésre vonatkozik.* Horgászni kell!
*Ennyi pénzért első blikkre minimum cápát kéne fogni, de van a horgászatnak más jelentése is: ellopni valamit az ablakon keresztül. Ha a félvért nem ejtették a fejére, nyilván kitalálja, melyikről lesz szó.*
- Olvasni tudsz? *ezt már akkor kérdi Haldriantól, mikor odaérnek hozzá. Nagyjából egymagasak vele, és kettejük közül érdekes mód a nő tűnik veszélyesebbnek. Talán az oldalán lógó szablya miatt. Talán mert a tartásából ítélve használni is tudja.*
5017. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-28 10:26:33
Üzenet elküldve: 2022-09-28 10:26:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete Horizont - zárás//
//Pirtianesből, szeretettel//
*Hümmögve fürkészi a távozó sötételf magas alakját. Még kezét sem emeli arcához a pofon nyomán. Szokta a hasonlót, nem fáj miatta a feje. Persze a szó szoros értelmében igen, de elkönyveli az ilyesmit munkahelyi ártalomnak. A mélységi amúgy is elég szeszélyesnek tűnt ahhoz, hogy ne próbálkozzon kitartóan a rászedésével. Látszólag kiismeri magát a helyi viszonyok között, ez pedig kifejezetten nehezíti a dolgát.
A visszautasítás élete velejárója, soha sem fog számára gondot okozni ennek elviselése. Vállat vonva fordul el, s vesz magához egy érett almát az egyik útszéli kofától. Teszi ezt mindezt a szóban forgó kofa tudta nélkül természetesen. Ahogy az elfordul, az ő zsebe már dudorodik is a pirosló almától.
Épp csak továbbállna, mikor fülrepesztő füttyszóra rezzen. Mint a tetten ért tolvaj, úgy fordul a hang irányába, s veszi szemügyre a számára idegen orkokat.*
-He? *Kiált vissza. Alaposan megméri közben mindkettőt.* -Mennyit? Mit kell csinálni? *A Kikötőben nem érdemes túlontúl nagy bizalmat fektetni senkibe, főleg, ha könnyű aranyról van szó. Ő maga rá az egyik legjobb példa. Az orkfajzatokkal amúgy óvatos. Volt belőlük épp elég a Fekete Gályán hozzá, hogy megtanulja a leckét. Persze nem vetne meg némi aranyat, úgyhogy továbbra is kíváncsian méregeti a kettőst, két tétova lépést téve csupán feléjük. Ezt is leginkább azért, hogy az imént meglopott árus véletlenül se láthassa, miképp harap bele jóízűen a meglovasított almába.*
//Pirtianesből, szeretettel//
*Hümmögve fürkészi a távozó sötételf magas alakját. Még kezét sem emeli arcához a pofon nyomán. Szokta a hasonlót, nem fáj miatta a feje. Persze a szó szoros értelmében igen, de elkönyveli az ilyesmit munkahelyi ártalomnak. A mélységi amúgy is elég szeszélyesnek tűnt ahhoz, hogy ne próbálkozzon kitartóan a rászedésével. Látszólag kiismeri magát a helyi viszonyok között, ez pedig kifejezetten nehezíti a dolgát.
A visszautasítás élete velejárója, soha sem fog számára gondot okozni ennek elviselése. Vállat vonva fordul el, s vesz magához egy érett almát az egyik útszéli kofától. Teszi ezt mindezt a szóban forgó kofa tudta nélkül természetesen. Ahogy az elfordul, az ő zsebe már dudorodik is a pirosló almától.
Épp csak továbbállna, mikor fülrepesztő füttyszóra rezzen. Mint a tetten ért tolvaj, úgy fordul a hang irányába, s veszi szemügyre a számára idegen orkokat.*
-He? *Kiált vissza. Alaposan megméri közben mindkettőt.* -Mennyit? Mit kell csinálni? *A Kikötőben nem érdemes túlontúl nagy bizalmat fektetni senkibe, főleg, ha könnyű aranyról van szó. Ő maga rá az egyik legjobb példa. Az orkfajzatokkal amúgy óvatos. Volt belőlük épp elég a Fekete Gályán hozzá, hogy megtanulja a leckét. Persze nem vetne meg némi aranyat, úgyhogy továbbra is kíváncsian méregeti a kettőst, két tétova lépést téve csupán feléjük. Ezt is leginkább azért, hogy az imént meglopott árus véletlenül se láthassa, miképp harap bele jóízűen a meglovasított almába.*
5016. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-27 21:23:48
Üzenet elküldve: 2022-09-27 21:23:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//Wruzto, Haldrian, Znekke//
*Az egykori hajcsár igazán gusztustalan tud lenni, amikor árut mustrál. De most egyik ork sem ér rá nosztalgiázni, és a helyzet is nagyon más, mint odahaza. Ma éjjel nem rabszolgát keresnek, nagyon nem...*
- Egy elf? *A sötét és a távolság jól leplezi, hogy Wruzto kiszemeltje nem tisztavérű, Znekkét meg aztán egyáltalán nem zavarják az ilyen apróságok. Sosem szívelte igazán a fajtájukat. A kormosoktól a félvérekig mind tehet neki egy szívességet. A szája sarka vigyorra görbül.* Tökéletes.
~ Gyere szépen anyucihoz! Na mi lesz? ~ *Összeszűkül a pupillája, ahogyan régi ismerősként telepszik rá a vadászat jóleső izgalma. A félbehagyott ivászat és az elmulasztott verekedés után mégiscsak lehet valami jó ebben az estében...*
//Wruzto, Haldrian, Znekke//
*Az egykori hajcsár igazán gusztustalan tud lenni, amikor árut mustrál. De most egyik ork sem ér rá nosztalgiázni, és a helyzet is nagyon más, mint odahaza. Ma éjjel nem rabszolgát keresnek, nagyon nem...*
- Egy elf? *A sötét és a távolság jól leplezi, hogy Wruzto kiszemeltje nem tisztavérű, Znekkét meg aztán egyáltalán nem zavarják az ilyen apróságok. Sosem szívelte igazán a fajtájukat. A kormosoktól a félvérekig mind tehet neki egy szívességet. A szája sarka vigyorra görbül.* Tökéletes.
~ Gyere szépen anyucihoz! Na mi lesz? ~ *Összeszűkül a pupillája, ahogyan régi ismerősként telepszik rá a vadászat jóleső izgalma. A félbehagyott ivászat és az elmulasztott verekedés után mégiscsak lehet valami jó ebben az estében...*
5015. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-26 18:54:30
Üzenet elküldve: 2022-09-26 18:54:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel - Haldrian Rhuuvnak//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Két agyaras kószál a dokkok környékén, egy nő meg egy férfi. A ruhájuk alapján nem a felső tízezer tagjai, olybá tűnik viszont, mintha az égadta egy világon semmi dolguk se lenne. A fickó egy meggyújtatlan viharlámpát lógat a baljában, a jobbját az övébe akasztja. A nővel inkább mordulásokkal, mint szavakkal kommunikál, ha egyáltalán. Amúgy biztos tök jóban vannak.
Befordulnak egy utcába két raktár között. Csurig van koldussal, néhányuk még tarhálni is megpróbál tőlük. A fickó sárga szemei végigfutnak az egész díszes kompánián, aztán megy tovább, mintha ott se lennének. Ilyen hűvös reakcióval nehéz mit kezdeni. Befordul jobboldalt egy mellékutcába, aztán hegyezi a fülét, utánuk jön-e valamelyik világbajnok. Mit lehessen tudni.
Messziről látszik, hogy a mellékutca valami nagyobb placcba torkollik. A végén van egy fölöttébb alacsonyan lógó cégér. Meg egy nyikhaj gyerek, aki valamit nagyon magyaráz valakinek. Aztán a valaki lekever neki egy krumplis lángost, hogy csak úgy zörög. Kisgyerek érthető módon kamillázik, ezen kívül pedig áll, mint fasz a lakodalomban. Valószínűleg nincs jó napja.*
- Oda nézz... *jegyzi meg Wruzto visszafogott hangon, állával Haldrianra bökve. A sétatempón nem változtat, de érezni a léptein, hogy most már céljuk is van, nem csak irányuk. Két ujját a szájába véve füttyent egy fülrepesztőt, aztán odakiált a félvérnek:*
- Hé fiú! Akarsz pénzt keresni?
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.26 19:30:49
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Két agyaras kószál a dokkok környékén, egy nő meg egy férfi. A ruhájuk alapján nem a felső tízezer tagjai, olybá tűnik viszont, mintha az égadta egy világon semmi dolguk se lenne. A fickó egy meggyújtatlan viharlámpát lógat a baljában, a jobbját az övébe akasztja. A nővel inkább mordulásokkal, mint szavakkal kommunikál, ha egyáltalán. Amúgy biztos tök jóban vannak.
Befordulnak egy utcába két raktár között. Csurig van koldussal, néhányuk még tarhálni is megpróbál tőlük. A fickó sárga szemei végigfutnak az egész díszes kompánián, aztán megy tovább, mintha ott se lennének. Ilyen hűvös reakcióval nehéz mit kezdeni. Befordul jobboldalt egy mellékutcába, aztán hegyezi a fülét, utánuk jön-e valamelyik világbajnok. Mit lehessen tudni.
Messziről látszik, hogy a mellékutca valami nagyobb placcba torkollik. A végén van egy fölöttébb alacsonyan lógó cégér. Meg egy nyikhaj gyerek, aki valamit nagyon magyaráz valakinek. Aztán a valaki lekever neki egy krumplis lángost, hogy csak úgy zörög. Kisgyerek érthető módon kamillázik, ezen kívül pedig áll, mint fasz a lakodalomban. Valószínűleg nincs jó napja.*
- Oda nézz... *jegyzi meg Wruzto visszafogott hangon, állával Haldrianra bökve. A sétatempón nem változtat, de érezni a léptein, hogy most már céljuk is van, nem csak irányuk. Két ujját a szájába véve füttyent egy fülrepesztőt, aztán odakiált a félvérnek:*
- Hé fiú! Akarsz pénzt keresni?
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.26 19:30:49
5014. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-26 08:50:59
Üzenet elküldve: 2022-09-26 08:50:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Partmenti veszedelmek//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* A két tengerész szinte szemmel láthatóan árasztja magából a bizalmatlanságot. Felé, természetesen. Amit végül is, meg tud érteni. Egy kicsit. Bár talán ennél a két matróznál kicsit szendébbnek néz ki.
Kissé összehúzott szemekkel vizslatja a két férfit. Nehéz eldönteni, vajon szórkaoznak-e vele, vagy tényleg van valami hasznos információjuk a helyi boszorkányról. *
- Cserébe? Honnan tudjam, hogy nem vágnak át?
* Teszi csipőre a kezét. *
~ Na szépen vagyunk. Fő a bizalom. ~
* Rendben, egy kicsivel több tájékoztatást azért csepegtethet nekik. De nem itt. *
- Mit szólnának az urak, ha mégis magukkal tartanék a Sellőházba? Itt nem csak az urak füle kíváncsi.
* A háta mögé bök az ujjával, ahol a félhomályban egy koldusnak tűnő alak gubbaszt a földön. Talán éppen valamelyik helyi banda kéme, némi apróért. *
- Ott elmagyaráznám, kit keresek és miért.
* Megvonja a vállát. *
- Ha hasznos az információjuk és megtaláljuk... ezt az asszonyt... akkor talán mesélhet valami érdekeset maguknak is. Ha a hír igaz, akkor lát ezt-azt a jövőjükkel kapcsolatosan. Persze, csak ha szeretnék tudni.
* Nem tudja menynire fér össze ez a dolog a tengerészek legendás babonaságával, de az ő nézete szerint, ki ne lenne kíváncsi a jövője egy szeletkéjére? Főleg, ha esetleg elkerülhető vele valami csúnya eset? *
- Na? Mit szólnak az urak? Ne féljenek, nem harapok.
* Csak nem ijednek meg egy fiatal leánykától. Kedvesen mosolyog rájuk, próbál minél ártatlanabbnak tűnni. Talán ennyi információ elég ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésüket. *
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* A két tengerész szinte szemmel láthatóan árasztja magából a bizalmatlanságot. Felé, természetesen. Amit végül is, meg tud érteni. Egy kicsit. Bár talán ennél a két matróznál kicsit szendébbnek néz ki.
Kissé összehúzott szemekkel vizslatja a két férfit. Nehéz eldönteni, vajon szórkaoznak-e vele, vagy tényleg van valami hasznos információjuk a helyi boszorkányról. *
- Cserébe? Honnan tudjam, hogy nem vágnak át?
* Teszi csipőre a kezét. *
~ Na szépen vagyunk. Fő a bizalom. ~
* Rendben, egy kicsivel több tájékoztatást azért csepegtethet nekik. De nem itt. *
- Mit szólnának az urak, ha mégis magukkal tartanék a Sellőházba? Itt nem csak az urak füle kíváncsi.
* A háta mögé bök az ujjával, ahol a félhomályban egy koldusnak tűnő alak gubbaszt a földön. Talán éppen valamelyik helyi banda kéme, némi apróért. *
- Ott elmagyaráznám, kit keresek és miért.
* Megvonja a vállát. *
- Ha hasznos az információjuk és megtaláljuk... ezt az asszonyt... akkor talán mesélhet valami érdekeset maguknak is. Ha a hír igaz, akkor lát ezt-azt a jövőjükkel kapcsolatosan. Persze, csak ha szeretnék tudni.
* Nem tudja menynire fér össze ez a dolog a tengerészek legendás babonaságával, de az ő nézete szerint, ki ne lenne kíváncsi a jövője egy szeletkéjére? Főleg, ha esetleg elkerülhető vele valami csúnya eset? *
- Na? Mit szólnak az urak? Ne féljenek, nem harapok.
* Csak nem ijednek meg egy fiatal leánykától. Kedvesen mosolyog rájuk, próbál minél ártatlanabbnak tűnni. Talán ennyi információ elég ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésüket. *
5013. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-23 21:52:25
Üzenet elküldve: 2022-09-23 21:52:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete Horizont//
*Hogy Haldrian csak véletlenül, de remek érzékkel ráhibázott vagy olyan remek emberismerő, hogy Hytiát ilyen rövid találkozó alatt kiismerte ezt nehéz megállapítani. Mindenesetre észreveheti a mélységi nőstény arcán, hogy felkeltette érdeklődését a "haszon" kifejezéssel. Hytia valóban élete minden területén azt mérlegeli elsőként, hogy mi jár haszonnal és mekkorával, majd az alapján cselekszik. Ha most mérlegelne, akkor belátná, hogy nem hogy előnyére nem válna a másik megcsonkítása, de feltehetően a kikötői népek felbátorodva ezen vele is hasonlóan járnának el. Minden hátránya ellenére még az ilyen isten háta mögötti mocskos világban sem nézik jó szemmel a rendbontást.*
- Valóban.
*Ismeri el kelletlenül, de még nőhöz méltó módon kicsit kéreti magát.*
- Szolgáló?
*Meglepettség, majd egy fintor, végül egy kurta nevetés, ezek elegye tökéletesen jellemzi Hytia gyomorforgató arroganciáját. A fegyvert végül lejjebb ereszti, majd gondosan visszahelyezi övére, ahova való.*
- Nincs szükségem egy magadfajta koloncra.
*Az ezt követő ajánlatba még bele is pirul, no nem kislányos zavara miatt, hanem mert ilyen rút feltételezés meg merészel fordulni a fattyú elméjében. Nem is gondolkodik, dühében már lendül is keze, hogy egy csattanós pofonnal jutalmazza a pimasz taknyost.*
- Ha így folytatod kitaposom a beledet és a cápák közé vetlek!
*Hogy a fenyegetés mennyire komoly, az valóban kérdéses, mi tagadás a mélységi nőstény tekintete nem túl barátságos érzelmekről árulkodik.*
- Nincs szükségem rád, boldogulok egymagam is.
*Zsörtölődése hamar alább hagy, s ha Haldrian nem kíván fellépni ellene, akkor sarkon fordulva faképnél hagyja a kölyköt.*
*Hogy Haldrian csak véletlenül, de remek érzékkel ráhibázott vagy olyan remek emberismerő, hogy Hytiát ilyen rövid találkozó alatt kiismerte ezt nehéz megállapítani. Mindenesetre észreveheti a mélységi nőstény arcán, hogy felkeltette érdeklődését a "haszon" kifejezéssel. Hytia valóban élete minden területén azt mérlegeli elsőként, hogy mi jár haszonnal és mekkorával, majd az alapján cselekszik. Ha most mérlegelne, akkor belátná, hogy nem hogy előnyére nem válna a másik megcsonkítása, de feltehetően a kikötői népek felbátorodva ezen vele is hasonlóan járnának el. Minden hátránya ellenére még az ilyen isten háta mögötti mocskos világban sem nézik jó szemmel a rendbontást.*
- Valóban.
*Ismeri el kelletlenül, de még nőhöz méltó módon kicsit kéreti magát.*
- Szolgáló?
*Meglepettség, majd egy fintor, végül egy kurta nevetés, ezek elegye tökéletesen jellemzi Hytia gyomorforgató arroganciáját. A fegyvert végül lejjebb ereszti, majd gondosan visszahelyezi övére, ahova való.*
- Nincs szükségem egy magadfajta koloncra.
*Az ezt követő ajánlatba még bele is pirul, no nem kislányos zavara miatt, hanem mert ilyen rút feltételezés meg merészel fordulni a fattyú elméjében. Nem is gondolkodik, dühében már lendül is keze, hogy egy csattanós pofonnal jutalmazza a pimasz taknyost.*
- Ha így folytatod kitaposom a beledet és a cápák közé vetlek!
*Hogy a fenyegetés mennyire komoly, az valóban kérdéses, mi tagadás a mélységi nőstény tekintete nem túl barátságos érzelmekről árulkodik.*
- Nincs szükségem rád, boldogulok egymagam is.
*Zsörtölődése hamar alább hagy, s ha Haldrian nem kíván fellépni ellene, akkor sarkon fordulva faképnél hagyja a kölyköt.*
5012. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-22 22:53:13
Üzenet elküldve: 2022-09-22 22:53:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Partmenti veszedelmek//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Szerencséjükre remek humorérzékkel megáldott hölgyet sodort feléjük a szél, avagy a szerencse. Ezt Norwon leginkább jóízű kacajából szűri le, ami tekintve, hogy a barátja lovagiasan magára hagyta a két derék legénnyel, bátor személyiségre vall. Vagy épp a szituáció kényessége ösztönzi arra Oleadrielt, hogy oldja a feszültséget? Norwon mindebbe már nem gondol bele, ő csak felír egy plusz pontot a lány számlájára. Azonban a szokatlan hajszín továbbra is kissé távolságtartóvá teszi a férfit, így talán nem is bánja túlzottan, mikor amaz nemet mond invitálásukra. El is indulna hát, hogy haladjanak végre az úton, de a félvér mégis a segítségüket kéri. *
– Boszorkát? * Baljós előérzete beigazolódni látszik. Úgy fest, a leányzó valóban olyan témákban érdekelt, amiket ők, egyszerű halandók, hivatásos kalandozók, illetve szerencselesők okosan elkerülnek. *
– Az attól függ! * Oldalba böki öccsét, jelezvén, hogy ne zárkózzon el annyira a lehetőségtől. Ha Norwon jobban átgondolná a helyzetet, valószínűleg ő is úgy tenne, hiszen – igaz, ami igaz – valóban nem ismernek boszorkányokat a környéken, hacsak ez nem valami új zsargon a kiöregedett kurvákra. Viszont Norwon ezúttal nem gondolja túl a dolgokat, ezért nekiáll üzletelni.
~ Hosszú még az éjszaka. ~ Sosem zavarta igazán, ha olyasmit kell eladnia, amivel valójában nem rendelkezik, valahogy így tesz most is, de egyelőre csak puhatolózik. Ki akarja deríteni, hogy miféle banyát keres ez a félig őszhajú fiatal lány, illetve arra is kíváncsi lenne, hogy ő vajon mekkora veszélyt jelent rájuk – úgyhogy efelé próbálja terelni a beszélgetést, noha maga sem biztos benne, hogy mivel szolgálhatna számukra a félvér. *
– Ami azt illeti, talán ismerünk ezt-azt, itt-ott. Mi dolgod van neked egy banyával? Csak nem tanulni akarsz tőle? Na, meg aztán mit tudnál adni cserébe? * Ennyi kérdés egyelőre elég lesz, az sem biztos, hogy a lány vevő a csevegésére, de a lehetőséget megadja neki, hogy igénybe vegye a Szószív fivérek szolgálatát. Még, ha ez nem is első osztályú szolgáltatás, hiszen a legtöbb amit tehetnek, hogy ők is megkérdeznek ezt-azt, hátha ismer valakit, aki történetesen ismer egy boszorkát a kikötő bűzös mocsarában. *
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Szerencséjükre remek humorérzékkel megáldott hölgyet sodort feléjük a szél, avagy a szerencse. Ezt Norwon leginkább jóízű kacajából szűri le, ami tekintve, hogy a barátja lovagiasan magára hagyta a két derék legénnyel, bátor személyiségre vall. Vagy épp a szituáció kényessége ösztönzi arra Oleadrielt, hogy oldja a feszültséget? Norwon mindebbe már nem gondol bele, ő csak felír egy plusz pontot a lány számlájára. Azonban a szokatlan hajszín továbbra is kissé távolságtartóvá teszi a férfit, így talán nem is bánja túlzottan, mikor amaz nemet mond invitálásukra. El is indulna hát, hogy haladjanak végre az úton, de a félvér mégis a segítségüket kéri. *
– Boszorkát? * Baljós előérzete beigazolódni látszik. Úgy fest, a leányzó valóban olyan témákban érdekelt, amiket ők, egyszerű halandók, hivatásos kalandozók, illetve szerencselesők okosan elkerülnek. *
– Az attól függ! * Oldalba böki öccsét, jelezvén, hogy ne zárkózzon el annyira a lehetőségtől. Ha Norwon jobban átgondolná a helyzetet, valószínűleg ő is úgy tenne, hiszen – igaz, ami igaz – valóban nem ismernek boszorkányokat a környéken, hacsak ez nem valami új zsargon a kiöregedett kurvákra. Viszont Norwon ezúttal nem gondolja túl a dolgokat, ezért nekiáll üzletelni.
~ Hosszú még az éjszaka. ~ Sosem zavarta igazán, ha olyasmit kell eladnia, amivel valójában nem rendelkezik, valahogy így tesz most is, de egyelőre csak puhatolózik. Ki akarja deríteni, hogy miféle banyát keres ez a félig őszhajú fiatal lány, illetve arra is kíváncsi lenne, hogy ő vajon mekkora veszélyt jelent rájuk – úgyhogy efelé próbálja terelni a beszélgetést, noha maga sem biztos benne, hogy mivel szolgálhatna számukra a félvér. *
– Ami azt illeti, talán ismerünk ezt-azt, itt-ott. Mi dolgod van neked egy banyával? Csak nem tanulni akarsz tőle? Na, meg aztán mit tudnál adni cserébe? * Ennyi kérdés egyelőre elég lesz, az sem biztos, hogy a lány vevő a csevegésére, de a lehetőséget megadja neki, hogy igénybe vegye a Szószív fivérek szolgálatát. Még, ha ez nem is első osztályú szolgáltatás, hiszen a legtöbb amit tehetnek, hogy ők is megkérdeznek ezt-azt, hátha ismer valakit, aki történetesen ismer egy boszorkát a kikötő bűzös mocsarában. *
5011. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-22 21:37:46
Üzenet elküldve: 2022-09-22 21:37:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
* Nawanthiri Shardipandra nem hagyja, hogy könnyítsék a terhét, így néhány lépéssel eltávolodik tőle. ~ Azt hittem, hogy elbambult. ~ Rántja meg a vállát, de azért megpróbálja kicsit tessékelni. *
- Persze, jártam.
* Néz rá meglepetten, de végül ő is a hatalmas víz rengeteg felé tekint. A kérdés halmaz között csekély levegőt vesz a lány, így el gondolkozik Limmen, hogy mire is válaszoljon elsőnek. *
- Öhm...
* Forognak azok a fogaskerekek... *
- Mi messziről jöttünk, pontosan nem tudnám én se megmondani, hogy honnan, de két hétig legalább a tengeren hajóztunk.
* Az emlékeiben próbál keresgélni, hogy ha teheti, legalább jól válaszoljon a lánynak. *
- Eléggé naggyal.... Olyannal!
* Mutat rá Limmen egy két árbócos vitorlás felé, ami bőséggel nagy raktérrel rendelkezik. *
- Egy ideig furcsa... Imbolyogsz és ha nagyok a hullámok akkor még dobálhat is, de a tengerészek úgy mentek a hajón... Mintha a szárazföldön haladnának... Öhmm... Voltak szárított élelmiszerek, de volt bőséggel hal is....
* Gondolkozik el újra, de tekintetéből nem sokat láthat a lány, mert a távolba réved. *
- A legénység nagy része az út fele alatt részeg volt... Szóval szerintem rumon vagy más pián éltek. Néha iszogattam velük, de Lillyss nem nagyon hagyta, mert utána a fedélzeten ökölvívásokra lehetett fogadni, és majdnem sikerült vissza nyernünk az út árát.
* Már nem először jár a kikötőben így rutinosan fordul a lakónegyed felé, az emberek nagy része bár szegényesen él, a patkányok egészségesen futkároznak körülöttük. Alkalmanként szemével követi a jó vaskos példányok áthaladását. *
- Erre.
* Mutatja az irányt, de rutinosan már a pengéje markolatán tartja a kezét. *
- Innentől figyeljünk, ha látsz négyes vagy ötös csoportokat, akkor fejet lehajts és minél hamarabb menjünk el mellettük. A fogadó arra van.
* Mutat újra a megfelelő irányba. *
* Nawanthiri Shardipandra nem hagyja, hogy könnyítsék a terhét, így néhány lépéssel eltávolodik tőle. ~ Azt hittem, hogy elbambult. ~ Rántja meg a vállát, de azért megpróbálja kicsit tessékelni. *
- Persze, jártam.
* Néz rá meglepetten, de végül ő is a hatalmas víz rengeteg felé tekint. A kérdés halmaz között csekély levegőt vesz a lány, így el gondolkozik Limmen, hogy mire is válaszoljon elsőnek. *
- Öhm...
* Forognak azok a fogaskerekek... *
- Mi messziről jöttünk, pontosan nem tudnám én se megmondani, hogy honnan, de két hétig legalább a tengeren hajóztunk.
* Az emlékeiben próbál keresgélni, hogy ha teheti, legalább jól válaszoljon a lánynak. *
- Eléggé naggyal.... Olyannal!
* Mutat rá Limmen egy két árbócos vitorlás felé, ami bőséggel nagy raktérrel rendelkezik. *
- Egy ideig furcsa... Imbolyogsz és ha nagyok a hullámok akkor még dobálhat is, de a tengerészek úgy mentek a hajón... Mintha a szárazföldön haladnának... Öhmm... Voltak szárított élelmiszerek, de volt bőséggel hal is....
* Gondolkozik el újra, de tekintetéből nem sokat láthat a lány, mert a távolba réved. *
- A legénység nagy része az út fele alatt részeg volt... Szóval szerintem rumon vagy más pián éltek. Néha iszogattam velük, de Lillyss nem nagyon hagyta, mert utána a fedélzeten ökölvívásokra lehetett fogadni, és majdnem sikerült vissza nyernünk az út árát.
* Már nem először jár a kikötőben így rutinosan fordul a lakónegyed felé, az emberek nagy része bár szegényesen él, a patkányok egészségesen futkároznak körülöttük. Alkalmanként szemével követi a jó vaskos példányok áthaladását. *
- Erre.
* Mutatja az irányt, de rutinosan már a pengéje markolatán tartja a kezét. *
- Innentől figyeljünk, ha látsz négyes vagy ötös csoportokat, akkor fejet lehajts és minél hamarabb menjünk el mellettük. A fogadó arra van.
* Mutat újra a megfelelő irányba. *
5010. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-22 19:40:29
Üzenet elküldve: 2022-09-22 19:40:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete Horizont//
*Nem várt mást, mint dühös szavakat. De hogy ilyen magas lóról beszéljen valaki, az a Kikötőben aligha dívik. A "fattyú" bántja fülét legkevésbé, azt hallja épp eleget. Na de a többi! Nem szól közbe, még száját is eltátja kissé meglepetésében. Hallott valamit valamikor valahol a sötételfek szokatlan hierarchiájáról, de még eggyel sem volt dolga szemtől szemben.
Rámered a neki szegezett tőrre. Más esetben talán kereket oldana, de ebből a sziszegő némberből itt még azt is kinézi, hogy a hátába állítja a pengét, ha hátát mutatja neki. Nem aggódja túl a dolgot. Két kezén nehezen tudná megszámolni, hányszor rántottak rá kést.*
-Megtehetnéd. *Nedvesíti meg kiszáradt ajkát habozva.* -Levághatnád. De neked abból nem lesz hasznod. *Tekintetével kutatja a sötételfet és annak vonásait. Nem tudja eldönteni még, tetszik-e neki, amit lát. Mindenesetre a mai nap után bőven beérné ezzel is. Már a sajátosan fennhordott orr is csigázza a fantáziáját.
Azt viszont látja, a magyarázkodás csak rontana jelenlegi helyzetén. A legkönnyebb, ha a mélységi kottájából játszik.*
-A Kikötőben mindig jól jön egy bará... Szolgáló. *Jókora bólintással toldja meg szavait. Megadja, amit megkövetel magának a némber. Aztán csak meg kell várnia a megfelelő alkalmat. Nem ez az első ma, hogy a szolgálatait ajánlja valakinek, és alighanem nem is az utolsó a haton.*
-Ismerem ezt a helyet, mint a tenyerem és elvezethetlek bárhová. Ráadásul... *Köszörüli meg torkát.* -Egyéb dolgokra is kapható vagyok. *Alaposan megnyomja a megfelelő szavakat. Egy próbát mindig megér az ilyesmi, olykor-olykor bejön. Legalábbis a tapasztalatai szerint.*
*Nem várt mást, mint dühös szavakat. De hogy ilyen magas lóról beszéljen valaki, az a Kikötőben aligha dívik. A "fattyú" bántja fülét legkevésbé, azt hallja épp eleget. Na de a többi! Nem szól közbe, még száját is eltátja kissé meglepetésében. Hallott valamit valamikor valahol a sötételfek szokatlan hierarchiájáról, de még eggyel sem volt dolga szemtől szemben.
Rámered a neki szegezett tőrre. Más esetben talán kereket oldana, de ebből a sziszegő némberből itt még azt is kinézi, hogy a hátába állítja a pengét, ha hátát mutatja neki. Nem aggódja túl a dolgot. Két kezén nehezen tudná megszámolni, hányszor rántottak rá kést.*
-Megtehetnéd. *Nedvesíti meg kiszáradt ajkát habozva.* -Levághatnád. De neked abból nem lesz hasznod. *Tekintetével kutatja a sötételfet és annak vonásait. Nem tudja eldönteni még, tetszik-e neki, amit lát. Mindenesetre a mai nap után bőven beérné ezzel is. Már a sajátosan fennhordott orr is csigázza a fantáziáját.
Azt viszont látja, a magyarázkodás csak rontana jelenlegi helyzetén. A legkönnyebb, ha a mélységi kottájából játszik.*
-A Kikötőben mindig jól jön egy bará... Szolgáló. *Jókora bólintással toldja meg szavait. Megadja, amit megkövetel magának a némber. Aztán csak meg kell várnia a megfelelő alkalmat. Nem ez az első ma, hogy a szolgálatait ajánlja valakinek, és alighanem nem is az utolsó a haton.*
-Ismerem ezt a helyet, mint a tenyerem és elvezethetlek bárhová. Ráadásul... *Köszörüli meg torkát.* -Egyéb dolgokra is kapható vagyok. *Alaposan megnyomja a megfelelő szavakat. Egy próbát mindig megér az ilyesmi, olykor-olykor bejön. Legalábbis a tapasztalatai szerint.*
5009. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-22 19:09:36
Üzenet elküldve: 2022-09-22 19:09:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete Horizont//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Hytia a már korábban említett vesztesek nyugalmával követi a kölyökképű fattyút, elvégre egy tőr nem képvisel olyan értéket a számára, amiért megérné komoly erőfeszítést tennie. Az a minimális amit rááldoz is inkább büszkesége miatt teszi. Ám úgy tűnik különös külsejéből ezúttal végre profitál is, bár a sötételf nőstény a szerencsétlen és váratlan fordulatot egyszerűen Haldrian szerencsétlenségének tudja be. Annyira meglepi mindez, hogy ösztönösen megtorpan, majd gyors felocsúdás után könnyed kocogásban behozza lemaradását.
~ Sa'Tereth az én oldalamon volt ma. ~
Konstatálja némán, miközben az ifjú heves magyarázkodásba kezd. Hytia nem szól semmit, elsőként szemöldökei emelkednek magasabbra, majd visszatérnek helyükre. Arca szoborszerűen érzelemmentes, talán tekintete árulkodik némi bosszúszomjról.*
- Hogy mersz ezek után így beszélni hozzám, fattyú?
*Hangja érthető indulatról árulkodik. A "fattyú" kifejezést taktikusan nyomatékosítva igyekszik Haldrian tudtára adni, hogyha szokatlan egyede is fajtájának, de egy félvérnél mindenképpen magasabb pozícióban van.
A visszakapott tőrt a másiknak szegezi, azzal sem törődve ha ezért megint a nem kívánatos figyelem középpontjába kerül. Szeretné érzékeltetni a másikkal, hogy bizony jobb nem ujjat húzni vele, s ha megteszi, akkor nem úszhatja meg büntetlenül.*
- Ugyan miért kellene ilyen könnyen szemet hunynom vétked felett? Levághatnám a füledet vagy orrodat, hogy mindenki lássa milyen sors vár az enyveskezű fajtádra.
*Szavait szinte köpi a másikra, mély undort érezve iránta. Nem csak amiatt, mert a tolvajokat szörnyen szánalmas semmirekellőknek tartja, hanem mert az fakóbőrű elfeknél már csak azok korcs kölykeit gyűlöli jobban.
Egyelőre nem tántorodik el, minden jellembeli hiányossága ellenére Hytia kíváncsi természet, s érdekli milyen moslék hagyja el a másik ajkait magyarázat címszóval. Plusz ennyi kíváncsi szem láttára nem kíván torkokat metszeni - akkor sem ha Sa'Tereth kedvére való volna -, csak igen alaposan ráijeszteni az ifjúra.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Hytia a már korábban említett vesztesek nyugalmával követi a kölyökképű fattyút, elvégre egy tőr nem képvisel olyan értéket a számára, amiért megérné komoly erőfeszítést tennie. Az a minimális amit rááldoz is inkább büszkesége miatt teszi. Ám úgy tűnik különös külsejéből ezúttal végre profitál is, bár a sötételf nőstény a szerencsétlen és váratlan fordulatot egyszerűen Haldrian szerencsétlenségének tudja be. Annyira meglepi mindez, hogy ösztönösen megtorpan, majd gyors felocsúdás után könnyed kocogásban behozza lemaradását.
~ Sa'Tereth az én oldalamon volt ma. ~
Konstatálja némán, miközben az ifjú heves magyarázkodásba kezd. Hytia nem szól semmit, elsőként szemöldökei emelkednek magasabbra, majd visszatérnek helyükre. Arca szoborszerűen érzelemmentes, talán tekintete árulkodik némi bosszúszomjról.*
- Hogy mersz ezek után így beszélni hozzám, fattyú?
*Hangja érthető indulatról árulkodik. A "fattyú" kifejezést taktikusan nyomatékosítva igyekszik Haldrian tudtára adni, hogyha szokatlan egyede is fajtájának, de egy félvérnél mindenképpen magasabb pozícióban van.
A visszakapott tőrt a másiknak szegezi, azzal sem törődve ha ezért megint a nem kívánatos figyelem középpontjába kerül. Szeretné érzékeltetni a másikkal, hogy bizony jobb nem ujjat húzni vele, s ha megteszi, akkor nem úszhatja meg büntetlenül.*
- Ugyan miért kellene ilyen könnyen szemet hunynom vétked felett? Levághatnám a füledet vagy orrodat, hogy mindenki lássa milyen sors vár az enyveskezű fajtádra.
*Szavait szinte köpi a másikra, mély undort érezve iránta. Nem csak amiatt, mert a tolvajokat szörnyen szánalmas semmirekellőknek tartja, hanem mert az fakóbőrű elfeknél már csak azok korcs kölykeit gyűlöli jobban.
Egyelőre nem tántorodik el, minden jellembeli hiányossága ellenére Hytia kíváncsi természet, s érdekli milyen moslék hagyja el a másik ajkait magyarázat címszóval. Plusz ennyi kíváncsi szem láttára nem kíván torkokat metszeni - akkor sem ha Sa'Tereth kedvére való volna -, csak igen alaposan ráijeszteni az ifjúra.*
5008. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-22 17:04:35
Üzenet elküldve: 2022-09-22 17:04:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete Horizont//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Markába zárja a tőrt.* ~Megvan!~ *Szedi a lábát, ahogy csak bírja. Látja a Lakónegyed felé vezető, szűk utcácskát, amerre kanyarodni óhajt. Tervei szerint egy hosszas csúszás során kivitelezi is majd mindezt. Nem nehéz eltűnnie a szemek elől, valójában ehhez ért a leginkább. A Kikötő pedig az ő terepe.
Valami azonban nincs rendben. Nem hall a háta mögött szapora lépteket, lihegést, valójában egy árva hangot sem. Mintha mi sem történt volna. Hátra is pillant a válla felett, csak hogy biztosra menjen. A pillantás azonban kifejezetten hosszúra sikeredik. Egy szívdobbanásnyi ideig látja a csuklya alól előkerülő, szokatlan, egynél több színben játszó bőrt. Csak most tűnik fel neki az is, hogy a sötételf - mert biztosra veszi immáron, hogy az - milyen magas.* ~Ejha!~ *Különös külsővel áldották meg, az egyszer biztos.*
-Hmm. *Szalad ki száján is, ahogy elbambul, s teszi mindezt vesztére: egy felettébb alacsonyan lógó cégér az, mi nem átall az útját keresztezni. Hangos csattanással érkezik bele, hogy hanyatt essen a szekérvájta porban.*
-Kurva anyád! *Fejti ki a nem várt találkozással kapcsolatos álláspontját, miközben fejét vakarva igyekszik minél előbb felülni.
A Kikötő népei nem azok a jótét lelkek, kit kardot-kaszát eldobva rohannak a bajba jutottak segítségére. Azonban ha tehetik, bizony segédkeznek a rendfenntartóknak, s ha nem is erednek a nyomába a tolvajnak, ebben a helyzetben könnyen tetten érhetik.*
-Csak kölcsönvettem! *Simítja hátra a fekete fürtöket, s nyújtja a tőrt Hytia felé, már ha az utoléri.* -Csak kölcsönvettem! *Ismétli meg magát körbepillantva, ha bárkit is érdekelne az ügyük.* -Összemértem a sajátommal. *Bölcs homlokráncolással és bólogatással toldja meg szavait, miközben szabad kezével igyekszik magát leporolni.*
-Mi baja a fejednek? *Teszi fel az egyetlen ártatlan kérdést, ami eszébe jut. Csak egy pillantás erejéig látta az arcot ugyan, Nem taszítja, sokkal kíváncsibb természet annál. Talán elsimíthatja ezt az egész perpatvart néhány gügye kérdéssel. A tompa lüktetést még érzi homlokán, de nem tűnik vészesnek. Ellenben a furcsa utazóval, akit látszólag meglopott. Biztos, ami biztos féloldalasan áll az idegennek, hogy ha menekülésre kerülne a sor, hamar kapcsolhasson.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Markába zárja a tőrt.* ~Megvan!~ *Szedi a lábát, ahogy csak bírja. Látja a Lakónegyed felé vezető, szűk utcácskát, amerre kanyarodni óhajt. Tervei szerint egy hosszas csúszás során kivitelezi is majd mindezt. Nem nehéz eltűnnie a szemek elől, valójában ehhez ért a leginkább. A Kikötő pedig az ő terepe.
Valami azonban nincs rendben. Nem hall a háta mögött szapora lépteket, lihegést, valójában egy árva hangot sem. Mintha mi sem történt volna. Hátra is pillant a válla felett, csak hogy biztosra menjen. A pillantás azonban kifejezetten hosszúra sikeredik. Egy szívdobbanásnyi ideig látja a csuklya alól előkerülő, szokatlan, egynél több színben játszó bőrt. Csak most tűnik fel neki az is, hogy a sötételf - mert biztosra veszi immáron, hogy az - milyen magas.* ~Ejha!~ *Különös külsővel áldották meg, az egyszer biztos.*
-Hmm. *Szalad ki száján is, ahogy elbambul, s teszi mindezt vesztére: egy felettébb alacsonyan lógó cégér az, mi nem átall az útját keresztezni. Hangos csattanással érkezik bele, hogy hanyatt essen a szekérvájta porban.*
-Kurva anyád! *Fejti ki a nem várt találkozással kapcsolatos álláspontját, miközben fejét vakarva igyekszik minél előbb felülni.
A Kikötő népei nem azok a jótét lelkek, kit kardot-kaszát eldobva rohannak a bajba jutottak segítségére. Azonban ha tehetik, bizony segédkeznek a rendfenntartóknak, s ha nem is erednek a nyomába a tolvajnak, ebben a helyzetben könnyen tetten érhetik.*
-Csak kölcsönvettem! *Simítja hátra a fekete fürtöket, s nyújtja a tőrt Hytia felé, már ha az utoléri.* -Csak kölcsönvettem! *Ismétli meg magát körbepillantva, ha bárkit is érdekelne az ügyük.* -Összemértem a sajátommal. *Bölcs homlokráncolással és bólogatással toldja meg szavait, miközben szabad kezével igyekszik magát leporolni.*
-Mi baja a fejednek? *Teszi fel az egyetlen ártatlan kérdést, ami eszébe jut. Csak egy pillantás erejéig látta az arcot ugyan, Nem taszítja, sokkal kíváncsibb természet annál. Talán elsimíthatja ezt az egész perpatvart néhány gügye kérdéssel. A tompa lüktetést még érzi homlokán, de nem tűnik vészesnek. Ellenben a furcsa utazóval, akit látszólag meglopott. Biztos, ami biztos féloldalasan áll az idegennek, hogy ha menekülésre kerülne a sor, hamar kapcsolhasson.*
5007. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-22 16:34:13
Üzenet elküldve: 2022-09-22 16:34:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete Horizont//
*Hytia elkönyvelte ezt a napot szerencsésnek, ám úgy tűnik ez elhamarkodott konklúzió. Számított esetleges bonyodalmakra, de valójában nem többre némi utána kiáltásnál a matrózok részéről. Rövidesen viszont hirtelen megemelkedik pulzusa, amikor nem csak valaki közelségét érzi meg, hanem fegyverének enyhe húzását, végül pedig a súlyának hiányát. Lerántja magáról az oltalmazó csuklyát, hogy jobb látási viszonyt teremtsen magának, ezzel persze felfedve szokatlan küllemét is, ám ez most aligha számít.*
- Mocsadék!
*Sziszegi orra alatt és a fürgén távolodó tolvajt követi rideg tekintetével. Próbálja alaposan szemügyre venni, ami nem egyszerű feladat, amikor egy gyorsan mozgó, relatíve apró testről van szó számtalan másik között. Végül a szökés körülbelüli útvonalát törekszik kitalálni, ám rájön hogy mindhiába. Nem csak azért, mert a Kikötő számos rejtett szeglete és utcája túl sok változóval operál, hanem mert jószerivel nem sokat tudna kezdeni az enyveskezűvel még kettesben sem.
~ Biztos itt tanyázik a falkája is valahol. ~
Agya cikázik az esetleges lehetőségek között, de arra a megállapításra kell jusson, hogy jó eséllyel tehetetlen. Ellenben felocsúdik megérezve a sok kíváncsi tekintetet, ami őt fürkészi. Zavarában visszarántja magára a csuklyát, és gyors lépésben Haldrian után ered a vesztesek nyugalmával, vagy csak azért, hogy ismét kikerüljön a figyelem középpontjából, mindenesetre tesz egy kísérletet arra, hogy a nyomára bukkanjon a fattyúnak.*
*Hytia elkönyvelte ezt a napot szerencsésnek, ám úgy tűnik ez elhamarkodott konklúzió. Számított esetleges bonyodalmakra, de valójában nem többre némi utána kiáltásnál a matrózok részéről. Rövidesen viszont hirtelen megemelkedik pulzusa, amikor nem csak valaki közelségét érzi meg, hanem fegyverének enyhe húzását, végül pedig a súlyának hiányát. Lerántja magáról az oltalmazó csuklyát, hogy jobb látási viszonyt teremtsen magának, ezzel persze felfedve szokatlan küllemét is, ám ez most aligha számít.*
- Mocsadék!
*Sziszegi orra alatt és a fürgén távolodó tolvajt követi rideg tekintetével. Próbálja alaposan szemügyre venni, ami nem egyszerű feladat, amikor egy gyorsan mozgó, relatíve apró testről van szó számtalan másik között. Végül a szökés körülbelüli útvonalát törekszik kitalálni, ám rájön hogy mindhiába. Nem csak azért, mert a Kikötő számos rejtett szeglete és utcája túl sok változóval operál, hanem mert jószerivel nem sokat tudna kezdeni az enyveskezűvel még kettesben sem.
~ Biztos itt tanyázik a falkája is valahol. ~
Agya cikázik az esetleges lehetőségek között, de arra a megállapításra kell jusson, hogy jó eséllyel tehetetlen. Ellenben felocsúdik megérezve a sok kíváncsi tekintetet, ami őt fürkészi. Zavarában visszarántja magára a csuklyát, és gyors lépésben Haldrian után ered a vesztesek nyugalmával, vagy csak azért, hogy ismét kikerüljön a figyelem középpontjából, mindenesetre tesz egy kísérletet arra, hogy a nyomára bukkanjon a fattyúnak.*
5006. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-22 15:59:48
Üzenet elküldve: 2022-09-22 15:59:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete Horizont//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Meg sem áll, míg kellő távolságba nem kerül a két alaktól, na meg a feltételezett banyától. Ez pedig jó nagy távot jelent.*
-Phú! *Hajol előre és támaszkodik egyúttal térdére, hogy valamelyest kifújhassa magát. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez volt a legforróbb pite, amibe belekóstolt, de azért könnyűszerrel járhatott volna rosszabbul is.
Felegyenesedve pillant körbe, s morranva rúg odébb egy üvegdarabot a földről. Szar ez a nap. Még Kikötői mércével is. Előbb a Sellőházban sült fel arany híján, majd a banya nem volt hajlandó „meghajolni” előtte, aztán ez a két „dokkonálló” akarta lenyisszantani a… A rossz szerencse viszont könnyen megforog! Ezt állította legalábbis Fridren. Persze mielőtt a tengerbe fúlt a Fekete Gályáról. Neki nem forgott meg a szerencséje.*
-Hümm.
*Szúrja ki a csuklyás alakot. A Kikötőben nem kell csodálkozni, ha valakin csuklya van, az alatta fellibbenő, sötétebb tónus azonban megragadja a tekintetét annak, aki figyel. Ő pedig figyel.
Nem látja az arcot, nem látja, ki is van a csuklya alatt, de elszánt. A ringó csípőn látja a tőröket, és a magasba is szökken a szemöldöke. Ha megszerezhetné azt a csonttőrt… Akkor már kettő lenne! Lelki szemei előtt van, ahogy elvetemülten pörgeti őket, magára aggasztva a fehérnépek tekintetét…
El is rugaszkodik a fal mellől, ahogy elhalad mellette a rejtélyes szerzet. Utóbbi szemmel láthatóan nem kívánja magára felhívni a Kikötő figyelmét... Ez pedig az ő malmára hajthatja a vizet. Futás közben húzza ki a szíj szorításából a csonttőrt, nem törődik a szemtanúkkal. Ugyan, ki eredne a nyomába?*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Meg sem áll, míg kellő távolságba nem kerül a két alaktól, na meg a feltételezett banyától. Ez pedig jó nagy távot jelent.*
-Phú! *Hajol előre és támaszkodik egyúttal térdére, hogy valamelyest kifújhassa magát. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez volt a legforróbb pite, amibe belekóstolt, de azért könnyűszerrel járhatott volna rosszabbul is.
Felegyenesedve pillant körbe, s morranva rúg odébb egy üvegdarabot a földről. Szar ez a nap. Még Kikötői mércével is. Előbb a Sellőházban sült fel arany híján, majd a banya nem volt hajlandó „meghajolni” előtte, aztán ez a két „dokkonálló” akarta lenyisszantani a… A rossz szerencse viszont könnyen megforog! Ezt állította legalábbis Fridren. Persze mielőtt a tengerbe fúlt a Fekete Gályáról. Neki nem forgott meg a szerencséje.*
-Hümm.
*Szúrja ki a csuklyás alakot. A Kikötőben nem kell csodálkozni, ha valakin csuklya van, az alatta fellibbenő, sötétebb tónus azonban megragadja a tekintetét annak, aki figyel. Ő pedig figyel.
Nem látja az arcot, nem látja, ki is van a csuklya alatt, de elszánt. A ringó csípőn látja a tőröket, és a magasba is szökken a szemöldöke. Ha megszerezhetné azt a csonttőrt… Akkor már kettő lenne! Lelki szemei előtt van, ahogy elvetemülten pörgeti őket, magára aggasztva a fehérnépek tekintetét…
El is rugaszkodik a fal mellől, ahogy elhalad mellette a rejtélyes szerzet. Utóbbi szemmel láthatóan nem kívánja magára felhívni a Kikötő figyelmét... Ez pedig az ő malmára hajthatja a vizet. Futás közben húzza ki a szíj szorításából a csonttőrt, nem törődik a szemtanúkkal. Ugyan, ki eredne a nyomába?*
5005. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-22 15:44:10
Üzenet elküldve: 2022-09-22 15:44:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete Horizont//
*Határozott és magabiztos, nem süti le tekintetét, holott tagadhatatlanul ideges. Egyszerre érzi magát otthon a Kikötőben, s egyszerre azt, hogy önként menetel a fenevad barlangjába. Artheniorban legalább számíthat a hamis biztonság érzetével amit a Városi Őrség nyújt, itt viszont aligha sietne bárki segítségére egy sötételf nősténynek, főleg ha olyan mint Hytia. Itt léte során pedig sajnos nem sok "barátra" tett szert, amit különösebben nem bán, hosszútávon idegesítik vagy untatják őt mások, mégis elismeri, hogy kellemes lenne a tudat, hogy számíthat valakire. Vagy legrosszabb esetben maga helyett vetheti oda a csőcseléknek.*
*Határozott és magabiztos, nem süti le tekintetét, holott tagadhatatlanul ideges. Egyszerre érzi magát otthon a Kikötőben, s egyszerre azt, hogy önként menetel a fenevad barlangjába. Artheniorban legalább számíthat a hamis biztonság érzetével amit a Városi Őrség nyújt, itt viszont aligha sietne bárki segítségére egy sötételf nősténynek, főleg ha olyan mint Hytia. Itt léte során pedig sajnos nem sok "barátra" tett szert, amit különösebben nem bán, hosszútávon idegesítik vagy untatják őt mások, mégis elismeri, hogy kellemes lenne a tudat, hogy számíthat valakire. Vagy legrosszabb esetben maga helyett vetheti oda a csőcseléknek.*
5004. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-21 11:57:40
Üzenet elküldve: 2022-09-21 11:57:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
*Megrezzen, mikor a fiú hozzáér, de az események gyorsan követik egymást. Kettőt se pislog, már belekaroltak, aztán a málhájától is megpróbálják megszabadítani. Nem úgy van az, kérem!*
- Még sosenem láttam... *vallja be szégyenlős mosollyal, miközben finoman kibontja magát a hirtelen támadt figyelmességből* ...és bármeddig el tudnám nézni. Te már jártál tengeren?
*Igenlő válasz esetén az éneklés határozatlan ideig elhalasztásra kerül, mert mandulaszem mindenre kíváncsi. Honnan vitt az út hová? Mekkora hajóval? Vitorlás vagy evezős? Mit vittek? Hogy lehet kint tájékozódni? Félelmetes? Mit ettek? Tengervizet ittak vagy csak rumot? Kerültek-e viharba? Mi az a tengeri betegség? Akkor is ennyi páncél volt Limmenen? Milyen állat él meg a hajókon? Aztán ha a hosszú kérdezz-felelek után marad idő, esetleg dalol is egy kicsit. Ha lesz kedve.
Lassan feltünedeznek mellettük a kikötő viharvert házai. A lány felveszi a saruit, de különben érdeklődve pillog körbe, és hagyja, hogy a kollégája mutassa az utat a Sellőház felé. Így délután nincs nagy nyüzsgés: a halászok a napi fogást már eladták, a karavánok rég útra keltek észak felé, a mulatáshoz pedig korán van.
Nawanthirinek nagyon gyorsan feltűnik, mennyire más az atmoszféra itt, mint Artheniorban, vagy akár Wegtorenben. Egyfelől büdös van. A tenger illatát elnyomja a romlott hal, a kátrány, a füst, meg valami nehéz zsírnak a szaga, amit nem tud hova tenni. Másfelől a kikötői nép sem túl bizalomgerjesztő. Nem is azért, mert sokuk láthatóan szegény, inkább a nézésükben (vagy a járásukban?) lappangó kegyetlenség, rosszabb esetben alattomosság miatt. A levegőben vibrál az erőszak, és nem a vidám fajta.*
~Szegény Garsin...~
*Rossz helyre született. Ki tudja hány sorstársa lehet még itt, mind bajbajutottak. A szerzetes persze tudja, hogy nem segíthet az összesen, valamit mégis tennie kell. Csak fogalma sincs, hogy mit...*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.21 14:56:37
*Megrezzen, mikor a fiú hozzáér, de az események gyorsan követik egymást. Kettőt se pislog, már belekaroltak, aztán a málhájától is megpróbálják megszabadítani. Nem úgy van az, kérem!*
- Még sosenem láttam... *vallja be szégyenlős mosollyal, miközben finoman kibontja magát a hirtelen támadt figyelmességből* ...és bármeddig el tudnám nézni. Te már jártál tengeren?
*Igenlő válasz esetén az éneklés határozatlan ideig elhalasztásra kerül, mert mandulaszem mindenre kíváncsi. Honnan vitt az út hová? Mekkora hajóval? Vitorlás vagy evezős? Mit vittek? Hogy lehet kint tájékozódni? Félelmetes? Mit ettek? Tengervizet ittak vagy csak rumot? Kerültek-e viharba? Mi az a tengeri betegség? Akkor is ennyi páncél volt Limmenen? Milyen állat él meg a hajókon? Aztán ha a hosszú kérdezz-felelek után marad idő, esetleg dalol is egy kicsit. Ha lesz kedve.
Lassan feltünedeznek mellettük a kikötő viharvert házai. A lány felveszi a saruit, de különben érdeklődve pillog körbe, és hagyja, hogy a kollégája mutassa az utat a Sellőház felé. Így délután nincs nagy nyüzsgés: a halászok a napi fogást már eladták, a karavánok rég útra keltek észak felé, a mulatáshoz pedig korán van.
Nawanthirinek nagyon gyorsan feltűnik, mennyire más az atmoszféra itt, mint Artheniorban, vagy akár Wegtorenben. Egyfelől büdös van. A tenger illatát elnyomja a romlott hal, a kátrány, a füst, meg valami nehéz zsírnak a szaga, amit nem tud hova tenni. Másfelől a kikötői nép sem túl bizalomgerjesztő. Nem is azért, mert sokuk láthatóan szegény, inkább a nézésükben (vagy a járásukban?) lappangó kegyetlenség, rosszabb esetben alattomosság miatt. A levegőben vibrál az erőszak, és nem a vidám fajta.*
~Szegény Garsin...~
*Rossz helyre született. Ki tudja hány sorstársa lehet még itt, mind bajbajutottak. A szerzetes persze tudja, hogy nem segíthet az összesen, valamit mégis tennie kell. Csak fogalma sincs, hogy mit...*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.21 14:56:37
5003. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-20 22:33:42
Üzenet elküldve: 2022-09-20 22:33:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Partmenti veszedelmek//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Hát a hölgy elutasítja az invitálást az ivóba. Mondjuk nem csoda, két halszagú tengerész éppen az imént zavart el egy kölyköt, honnan is vehetné komolyan azt, hogy ők úriemberek? Mindennek tűnnek, csak annak nem.
Némán megvonja a vállát, és int testvérének, hogy akkor részéről indulhatnak is, pont meg is teszi az első lépést mikor hirtelenjében mégiscsak szóval tartja őket újdonsült partnerük.*
- No és mi lenne az?
*Mennydörgi szokásos mély, medvére emlékeztető hangján bajsza alatt, midőn kisvártatva meg is kapja reá a választ.
~ Jósnő, mi? ~
Babonásnak lenni a mai világban szubjektív. Mit is jelent a babona? Pár éve még babonának hívták volna a véráldozatok bemutatását holmi gyüttment istenségeknek, aztán megjelent holmi gyüttment istenség, majd miután egy másik jól elfenekelte egy barlanggal a fejük fölött, elkezdtek neki véráldozatokat bemutatni innen nem is olyan messze, konkrétan, ha Leywulf nekifutna, és úgy köpne, valahol a Vérkert végiben landolna. Feltéve ha jó turhás.
Így egy olyan világban babona, ahol a mágia és az istenek állandó jelenléte övezi az emberfiát, és még csak nem is holmi soha-nem-látott urakat imádnak fenn az égben, a hiedelmek fogalma nemlétezőnek tetszik. Hogyne, nem is olyan régen rászólt testvérére, hogy fütyüljön a sirályra, különben rászarik a vállára, de ez inkább egy szokás, hagyomány. Mindenesetre megtorpan léptében, és bajszát csavargatva fordul vissza a meglehetőst szemrevaló jelenéshez.*
- Nos, drága kisasszony, nem ismerünk semmilyen boszorkát errefelé. Ez a kikötő, itt sellők élnek, a boszorkák az erdő lakói, nemde? Mágusból meg sok akad manapság...
*Kérdőn néz rá Norwonra, arca hátha elárulja, ő mit gondol erről az egészről. Lehetséges, hogy valami orbitális patáliába csöppentek bele.*
A hozzászólás írója (Sószív Leywulf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.20 22:34:49
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Hát a hölgy elutasítja az invitálást az ivóba. Mondjuk nem csoda, két halszagú tengerész éppen az imént zavart el egy kölyköt, honnan is vehetné komolyan azt, hogy ők úriemberek? Mindennek tűnnek, csak annak nem.
Némán megvonja a vállát, és int testvérének, hogy akkor részéről indulhatnak is, pont meg is teszi az első lépést mikor hirtelenjében mégiscsak szóval tartja őket újdonsült partnerük.*
- No és mi lenne az?
*Mennydörgi szokásos mély, medvére emlékeztető hangján bajsza alatt, midőn kisvártatva meg is kapja reá a választ.
~ Jósnő, mi? ~
Babonásnak lenni a mai világban szubjektív. Mit is jelent a babona? Pár éve még babonának hívták volna a véráldozatok bemutatását holmi gyüttment istenségeknek, aztán megjelent holmi gyüttment istenség, majd miután egy másik jól elfenekelte egy barlanggal a fejük fölött, elkezdtek neki véráldozatokat bemutatni innen nem is olyan messze, konkrétan, ha Leywulf nekifutna, és úgy köpne, valahol a Vérkert végiben landolna. Feltéve ha jó turhás.
Így egy olyan világban babona, ahol a mágia és az istenek állandó jelenléte övezi az emberfiát, és még csak nem is holmi soha-nem-látott urakat imádnak fenn az égben, a hiedelmek fogalma nemlétezőnek tetszik. Hogyne, nem is olyan régen rászólt testvérére, hogy fütyüljön a sirályra, különben rászarik a vállára, de ez inkább egy szokás, hagyomány. Mindenesetre megtorpan léptében, és bajszát csavargatva fordul vissza a meglehetőst szemrevaló jelenéshez.*
- Nos, drága kisasszony, nem ismerünk semmilyen boszorkát errefelé. Ez a kikötő, itt sellők élnek, a boszorkák az erdő lakói, nemde? Mágusból meg sok akad manapság...
*Kérdőn néz rá Norwonra, arca hátha elárulja, ő mit gondol erről az egészről. Lehetséges, hogy valami orbitális patáliába csöppentek bele.*
A hozzászólás írója (Sószív Leywulf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.20 22:34:49
5002. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-20 17:15:21
Üzenet elküldve: 2022-09-20 17:15:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Nem sieti el a dolgot. Miután rendesen megtömte magát tojással és hússal, felül Relael lovára és útnak indul. Nem sokat lovagolt, éppen ezért egy kicsit furcsa is nyeregben ülni. Lassan halad, az út első részében még csak szokja a lovaglást, majd ahogy egyre több időt tölt el a ló hátán, kezdi megszokni ezt a fajta utazásmódot. A lovat is megszereti, csak azt sajnálja, hogy nem az övé. *
- Vajon mi a neved? Az a baj, hogy a gazdád nem mondta el. * Eltöpreng * Tudod mit, arra az időre, míg velem vagy, elnevezlek én. De mégis mi legyen?
* Elmerül a gondolataiba. Addig-addig gondolkozik, míg csak azt veszi észre, hogy megérkezett a kikötőbe. *
~ Áh, már itt is vagyunk. ~
* Nézelődik egy kicsit a kikötőben. Nem sokat időzik, de nem is siet. Leszól egy öregemberhez, hogy megkérdezze, mégis merre menjen, ha a Tharg birtokokra akar eljutni. Az nem felel, még fel sem néz. Agin hangosabban szól, még mindig nincs válasz. Leszáll a lováról, majd finoman meglöki az öreg vállát, aki szitkozódva ébred fel, mert felébresztették eddigi legszebb álmából. Agin többet kap, mint amennyit kér, ugyanis nem csak az érdeklődött útvonalra, de az anyjába is elküldik.
Fütyörészve folytatja az útját, majd mikor kiér a kikötőből, a lovához szól. *
- Megvan! A neved Ló lesz. Találó név, nem igaz? * Felnevet. * Igyekezzünk Ló, nehogy szomjan haljanak a többiek.
- Vajon mi a neved? Az a baj, hogy a gazdád nem mondta el. * Eltöpreng * Tudod mit, arra az időre, míg velem vagy, elnevezlek én. De mégis mi legyen?
* Elmerül a gondolataiba. Addig-addig gondolkozik, míg csak azt veszi észre, hogy megérkezett a kikötőbe. *
~ Áh, már itt is vagyunk. ~
* Nézelődik egy kicsit a kikötőben. Nem sokat időzik, de nem is siet. Leszól egy öregemberhez, hogy megkérdezze, mégis merre menjen, ha a Tharg birtokokra akar eljutni. Az nem felel, még fel sem néz. Agin hangosabban szól, még mindig nincs válasz. Leszáll a lováról, majd finoman meglöki az öreg vállát, aki szitkozódva ébred fel, mert felébresztették eddigi legszebb álmából. Agin többet kap, mint amennyit kér, ugyanis nem csak az érdeklődött útvonalra, de az anyjába is elküldik.
Fütyörészve folytatja az útját, majd mikor kiér a kikötőből, a lovához szól. *
- Megvan! A neved Ló lesz. Találó név, nem igaz? * Felnevet. * Igyekezzünk Ló, nehogy szomjan haljanak a többiek.
5001. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-19 08:55:23
Üzenet elküldve: 2022-09-19 08:55:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Partmenti veszedelmek//
* Észleli, hogy Haldrian rápillant némi segítségért. Sóhajt egy rövidet, majd tesz egy lépést, hogy valahogyan kihúzza a fiút a csávából. *
- Már elnézést, de...
* Kezdené a mentőövet, de befejezni nem tudja. Lábával félig a levegőbe dermedve figyeli, ahogy a fiú elporzik. *
- Mi a...
* Néz kerek szemekkel a két tengerészre, majd belőle is kitör a nevetés. *
- Hihetetlen. * Sóhajt egyet lemondóan. * Álmaim férfija volt...
* Letörli nem létező könnycseppjeit, valószínűleg a két fickó is érzékeli, hogy a dráma nem valós. *
~ Így azt hiszem, kíséret nélkül maradtam a keresésemhez. ~
* Nem veszi komolyan a tengerészek invitálását, egy pillanbatra sem, valószínűbb, hogy csak udvariasságból említették. *
~ Bár nem biztos, hogy a Sellőházba a legudvariasabb egy invitálás. ~
* De eszébe jut egy gondolat. *
- Köszönöm, uraim, azt hiszem kihagyom.
* Még egy kérdéssel megakasztaná a lendületüket. *
- Egy kérdésem azért lenne Önökhöz.
* Ha megállnak, folytatja a mondanivalóját. *
- Gondolom világlátott, sokat tapasztalt úriemberek...
~ Sosem árt, egy kis bókkal indítani. ~
- Keresek valakit a környéken. Talán tudnak segíteni. Egy hölgyet, aki hát, némi mágiával foglalkozik. Jósol. Boszorkány, ha úgy tetszik.
* Tárja szét a kezét és kissé visszavesz, a tengerészek szörnyen babonás népek, talán már a boszorkány szóra továbbállnak. *
- Ha esetleg hallottak róla, merre található...
* Észleli, hogy Haldrian rápillant némi segítségért. Sóhajt egy rövidet, majd tesz egy lépést, hogy valahogyan kihúzza a fiút a csávából. *
- Már elnézést, de...
* Kezdené a mentőövet, de befejezni nem tudja. Lábával félig a levegőbe dermedve figyeli, ahogy a fiú elporzik. *
- Mi a...
* Néz kerek szemekkel a két tengerészre, majd belőle is kitör a nevetés. *
- Hihetetlen. * Sóhajt egyet lemondóan. * Álmaim férfija volt...
* Letörli nem létező könnycseppjeit, valószínűleg a két fickó is érzékeli, hogy a dráma nem valós. *
~ Így azt hiszem, kíséret nélkül maradtam a keresésemhez. ~
* Nem veszi komolyan a tengerészek invitálását, egy pillanbatra sem, valószínűbb, hogy csak udvariasságból említették. *
~ Bár nem biztos, hogy a Sellőházba a legudvariasabb egy invitálás. ~
* De eszébe jut egy gondolat. *
- Köszönöm, uraim, azt hiszem kihagyom.
* Még egy kérdéssel megakasztaná a lendületüket. *
- Egy kérdésem azért lenne Önökhöz.
* Ha megállnak, folytatja a mondanivalóját. *
- Gondolom világlátott, sokat tapasztalt úriemberek...
~ Sosem árt, egy kis bókkal indítani. ~
- Keresek valakit a környéken. Talán tudnak segíteni. Egy hölgyet, aki hát, némi mágiával foglalkozik. Jósol. Boszorkány, ha úgy tetszik.
* Tárja szét a kezét és kissé visszavesz, a tengerészek szörnyen babonás népek, talán már a boszorkány szóra továbbállnak. *
- Ha esetleg hallottak róla, merre található...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275