Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
5000. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-17 19:18:26
Üzenet elküldve: 2022-09-17 19:18:26
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* A kikötő ismerős, erős szaga. Ejha! Már messziről érezni, hogy nem tévedt el. Persze szekéren csücsülve egyszerűbb és gyorsabb is. Ő meg van annyira rafinált, hogy ezeket az alkalmakat kihasználja. Ezen adottságait szívesen kijátssza azért, hogy előrébb jusson a maga dolgában. Innen már nincs olyan messze az a hely, ahová tart. Nyugodtan halad és szán egy kis időt arra, hogy a kikötőben még visszatérjen hátramaradt holmijáért. Ahol ugyan úgy rafináltan segítséget kér, egy potya útért. Nem volt rest arra sem, hogy némi frissebb elemózsiát is szerezzen. Na meg a beígért édességet sem felejtette el. Újdonsült húgának beszerzett nagyjából mindent, ami kellhet hirtelen. A szépítő szerek utánpótlásáról is gondoskodott. Így nyugodtabban tér vissza. Kíváncsi arra, hogy azóta történt-e valami? Reméli nem folyt el újabb adag vér fölöslegesen. *
4999. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-17 18:35:17
Üzenet elküldve: 2022-09-17 18:35:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A rumosüveg, a sellő, és a rút lopott áruk//
//Partmenti veszedelmek//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
* A Patkányok egyeduralmának megszüntetéséhez drasztikus lépéseket kell tenniük, ami nyilvánvalóan veszélyekkel is jár. Meglehet, hogy nem itt és most kellett volna elkezdeni a "hírnevüket" építeni, de Norwon már túl fáradt ahhoz, hogy ez érdekelje. Egyébként sem hinné, hogy ez a kis taknyos a Patkányokhoz tartozna – ha mégis, legfeljebb takarítónak vagy vízhordófiúnak tudná elképzelni. Nyilván más lenne a helyzet, ha egy egész csürhényi félóriással futottak volna össze ebben az időben, ezen a helyen. Akkor biza nem létező kalapjukat emelve ők iszkoltak volna el, nemhogy még nevüket hirdették volna. Viszont az valóban vicces, ahogy a fiú sarkon fordul és eliszkol. Norwon meg sem próbálja visszafogni kacaját, csak akkor hallgat el, amikor testvére komolyabb hangon szól. Ekkor kezével legyint. *
– Hagyd csak, nem vagy már olyan fürge, mint ez a kölyök. Meg amúgy is, csak nem hagyhatjuk magára a kisasszonyt. * Bök állával a fekete-fehér hajú félvérre, aki még mindig szótlanul – talán kissé megszeppenten is – áll. A férfinak épp eszébe jut, hogy intézzen felé pár kedves szót, nehogy félreértse a szituációt és meggondolatlanságában sikoltozni kezdjen; ám testvére megelőzi. Evégett ő csupán arcán szelíd mosollyal néz a nőre és bólint egyet-kettőt Leywulf szavaira. Lassú léptekkel indul, megvárja a válaszát, csak azután vált rendes sétatempóra.
~ Azért a biztonság kedvéért nem ártana elhúzni a környékről. ~ Továbbra is vajmi kevés esélyt lát arra, hogy a taknyos valódi Patkányokkal térjen vissza, de jobb volna nem kísérteni a szerencsét. Ki tudja, talán más is meghallotta a perpatvart, már csak ezért sem időzne itt tovább. Ha a nő velük tart, annak örül, de ha nem, azt is megérti. *
– Ma te állod a piát, mert a legutóbb én fizettem! * Böki oldalba öccsét, ha végre elindultak a Sellőház felé. Norwon még egy kissé bizonytalan a fél-elf nővel kapcsolatban, ezért nem egyből őt szólítja meg, még ha velük is tart.
~ Vannak dolgok, amiket érdemes előbb jól megnézni, körbejárni és kivizsgálni, csak azután tenni beléjük a farkad. Van ez így a fehérnéppel is. Valami nem klappol ezzel a csajjal… Talán a haja. Azt mondják, a fehér haj mágia-érzékenységet jelent, de hát a fasz tudja, nem értek én ehhez. ~ Elmélkedik magában egy sort, de nyilván minden felsorakoztatott érvet félresöpörne, ha a nő hirtelen vetkőzni kezdene. Ez a forgatókönyv viszont gyaníthatóan csak az ő fejében játszódik le, így ettől nem kell félnie. *
//Partmenti veszedelmek//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
* A Patkányok egyeduralmának megszüntetéséhez drasztikus lépéseket kell tenniük, ami nyilvánvalóan veszélyekkel is jár. Meglehet, hogy nem itt és most kellett volna elkezdeni a "hírnevüket" építeni, de Norwon már túl fáradt ahhoz, hogy ez érdekelje. Egyébként sem hinné, hogy ez a kis taknyos a Patkányokhoz tartozna – ha mégis, legfeljebb takarítónak vagy vízhordófiúnak tudná elképzelni. Nyilván más lenne a helyzet, ha egy egész csürhényi félóriással futottak volna össze ebben az időben, ezen a helyen. Akkor biza nem létező kalapjukat emelve ők iszkoltak volna el, nemhogy még nevüket hirdették volna. Viszont az valóban vicces, ahogy a fiú sarkon fordul és eliszkol. Norwon meg sem próbálja visszafogni kacaját, csak akkor hallgat el, amikor testvére komolyabb hangon szól. Ekkor kezével legyint. *
– Hagyd csak, nem vagy már olyan fürge, mint ez a kölyök. Meg amúgy is, csak nem hagyhatjuk magára a kisasszonyt. * Bök állával a fekete-fehér hajú félvérre, aki még mindig szótlanul – talán kissé megszeppenten is – áll. A férfinak épp eszébe jut, hogy intézzen felé pár kedves szót, nehogy félreértse a szituációt és meggondolatlanságában sikoltozni kezdjen; ám testvére megelőzi. Evégett ő csupán arcán szelíd mosollyal néz a nőre és bólint egyet-kettőt Leywulf szavaira. Lassú léptekkel indul, megvárja a válaszát, csak azután vált rendes sétatempóra.
~ Azért a biztonság kedvéért nem ártana elhúzni a környékről. ~ Továbbra is vajmi kevés esélyt lát arra, hogy a taknyos valódi Patkányokkal térjen vissza, de jobb volna nem kísérteni a szerencsét. Ki tudja, talán más is meghallotta a perpatvart, már csak ezért sem időzne itt tovább. Ha a nő velük tart, annak örül, de ha nem, azt is megérti. *
– Ma te állod a piát, mert a legutóbb én fizettem! * Böki oldalba öccsét, ha végre elindultak a Sellőház felé. Norwon még egy kissé bizonytalan a fél-elf nővel kapcsolatban, ezért nem egyből őt szólítja meg, még ha velük is tart.
~ Vannak dolgok, amiket érdemes előbb jól megnézni, körbejárni és kivizsgálni, csak azután tenni beléjük a farkad. Van ez így a fehérnéppel is. Valami nem klappol ezzel a csajjal… Talán a haja. Azt mondják, a fehér haj mágia-érzékenységet jelent, de hát a fasz tudja, nem értek én ehhez. ~ Elmélkedik magában egy sort, de nyilván minden felsorakoztatott érvet félresöpörne, ha a nő hirtelen vetkőzni kezdene. Ez a forgatókönyv viszont gyaníthatóan csak az ő fejében játszódik le, így ettől nem kell félnie. *
4998. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-16 18:13:49
Üzenet elküldve: 2022-09-16 18:13:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A rumosüveg, a sellő, és a rút lopott áruk//
//Partmenti veszedelmek//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Amikor testvére nevüket említi, enyhén meglepetten kukkant feléje szeme sarkából, majd száját összeszűkíti. Mindez egy pillanat alatt történik meg, és mivel Norwon mellette áll, valószínűleg nem érzékel ebből semmit, a szemben állók annál inkább.
Ha a kölyök tényleg Patkány, lehet könnyelműség a saját nevüket emlegetni, nehogy azok végül idejárjanak elejét venni a további újoncot zaklatásának. Sajnos tény, hogy a Patkányok ebben a koszos kis kikötőben azt térdeltetnek le a férfiasságuk elé, akit akarnak, ott ahol akarják.
No mindegy, egy pillanatra csakugyan kiesett Leywulf a szerepből, de hamar össze is szedi magát, hogy újra kieshessen belőle.
A kölyök valószínűleg nem Patkány. Ránézésre egy magafajta fiatal suhanc az ilyenre büszke lenne, nem tagadná a tényt, hacsak tényleg bele nem csinált a gatyájába egy bajszos és egy félkopasz, halszagú szószátyártól.*
- Nos, kölök, ha nem vagy Pa...
*Mondatát már aligha képes befejezni, mivel amaz sarkon fordul, és kereket old. Szavai utolsó 'a' hangját még hosszantin elnyújtja, ahogy az egyre zsugorodó alak felé tekint meglepetten a szürkületben.
Egy pillanat miriádjáig még pislog, majd nem tudja eldönteni, hogy sírjon, avagy nevessen. Lanawin, és legfőképp a kikötő egy olyan hely, ahol nem félnek belekötni a náluknál ezerszer nagyobb agresszorba a népek, azonban ez a kis lókötő úgy tűnt el, mint a kámfor.
Érzi ahogy vér tódul a fejébe, és szája sarka akaratlanul is görbül. Lélekjelenlétének utolsó szikrájával, ámbár öblös, mély hangját mellőzve fordul testvére felé, hangja inkább úgy tetszik, mint egy cincogó egér aki az ördögvigyortól éppen fuldokol. A röhögés ellen harcol.*
- Norwon az istenekre, elijesztetted! Mondtam hogy fürödj meg!
*Kifakad, mint városi cafka csúnyáján a kelés. Pár röpke másodpercig csak áll és nevet, egyszerűen nem tudja hova tenni a helyzetet.
Aztán végül beüt a józan ész; lehet, fülön kéne csípni, ha tényleg patkány, avagy a fentebb említett szcenárió könnyen bekövetkezhet. Így viszont már túl messze van.*
- Baszki, most utána menjek? *Néz kérdőn testvére felé.* - Á, utolérni nem fogjuk.
*Ha elfutott, valószínűleg berosált annyira, hogy innentől messzire kerülje őket.
Figyelme a hölgy felé irányul: mély levegő, bajusz megigazít, kabát lengén megráz, hogy szalonképesebb legyen.*
- Hölgyem, úriemberek vagyunk ám. Nem akartuk bántani a... *~Kliensed?~* ...az udvarlóját. Csak a bolondját járattuk vele! Esetleg... Nincs kedvedben elkísérni engem és testvérem a Sellőházba? A sötétben veszélyesek ezek az utcák.
*Bizony, ez mondjuk teljesen igaz.*
- Vagy ha tudod, merre szaladt, menj nyugodtan utána.
*Lesz ami lesz, ő fejével biccent Norwonnak, jelezvén, hogy részéről mehetnek tovább az ivóba. A hölgyemény vagy velük tart, vagy nem, ez már az ő döntése.*
//Partmenti veszedelmek//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Amikor testvére nevüket említi, enyhén meglepetten kukkant feléje szeme sarkából, majd száját összeszűkíti. Mindez egy pillanat alatt történik meg, és mivel Norwon mellette áll, valószínűleg nem érzékel ebből semmit, a szemben állók annál inkább.
Ha a kölyök tényleg Patkány, lehet könnyelműség a saját nevüket emlegetni, nehogy azok végül idejárjanak elejét venni a további újoncot zaklatásának. Sajnos tény, hogy a Patkányok ebben a koszos kis kikötőben azt térdeltetnek le a férfiasságuk elé, akit akarnak, ott ahol akarják.
No mindegy, egy pillanatra csakugyan kiesett Leywulf a szerepből, de hamar össze is szedi magát, hogy újra kieshessen belőle.
A kölyök valószínűleg nem Patkány. Ránézésre egy magafajta fiatal suhanc az ilyenre büszke lenne, nem tagadná a tényt, hacsak tényleg bele nem csinált a gatyájába egy bajszos és egy félkopasz, halszagú szószátyártól.*
- Nos, kölök, ha nem vagy Pa...
*Mondatát már aligha képes befejezni, mivel amaz sarkon fordul, és kereket old. Szavai utolsó 'a' hangját még hosszantin elnyújtja, ahogy az egyre zsugorodó alak felé tekint meglepetten a szürkületben.
Egy pillanat miriádjáig még pislog, majd nem tudja eldönteni, hogy sírjon, avagy nevessen. Lanawin, és legfőképp a kikötő egy olyan hely, ahol nem félnek belekötni a náluknál ezerszer nagyobb agresszorba a népek, azonban ez a kis lókötő úgy tűnt el, mint a kámfor.
Érzi ahogy vér tódul a fejébe, és szája sarka akaratlanul is görbül. Lélekjelenlétének utolsó szikrájával, ámbár öblös, mély hangját mellőzve fordul testvére felé, hangja inkább úgy tetszik, mint egy cincogó egér aki az ördögvigyortól éppen fuldokol. A röhögés ellen harcol.*
- Norwon az istenekre, elijesztetted! Mondtam hogy fürödj meg!
*Kifakad, mint városi cafka csúnyáján a kelés. Pár röpke másodpercig csak áll és nevet, egyszerűen nem tudja hova tenni a helyzetet.
Aztán végül beüt a józan ész; lehet, fülön kéne csípni, ha tényleg patkány, avagy a fentebb említett szcenárió könnyen bekövetkezhet. Így viszont már túl messze van.*
- Baszki, most utána menjek? *Néz kérdőn testvére felé.* - Á, utolérni nem fogjuk.
*Ha elfutott, valószínűleg berosált annyira, hogy innentől messzire kerülje őket.
Figyelme a hölgy felé irányul: mély levegő, bajusz megigazít, kabát lengén megráz, hogy szalonképesebb legyen.*
- Hölgyem, úriemberek vagyunk ám. Nem akartuk bántani a... *~Kliensed?~* ...az udvarlóját. Csak a bolondját járattuk vele! Esetleg... Nincs kedvedben elkísérni engem és testvérem a Sellőházba? A sötétben veszélyesek ezek az utcák.
*Bizony, ez mondjuk teljesen igaz.*
- Vagy ha tudod, merre szaladt, menj nyugodtan utána.
*Lesz ami lesz, ő fejével biccent Norwonnak, jelezvén, hogy részéről mehetnek tovább az ivóba. A hölgyemény vagy velük tart, vagy nem, ez már az ő döntése.*
4997. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-16 16:09:55
Üzenet elküldve: 2022-09-16 16:09:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Partmenti veszedelmek//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
-Aha. *Motyogja színtelen hangon. Semmi aranyért, semmi szín alatt nem óhajt boszorkányokra vadászni. Még az kéne, hogy valami ostoba jósláshoz vérét vegyék...
A lány se nem védtelen, se nem adja könnyen magát. Egyik sem jó ómen, úgy rövidtávon, mint hosszútávon. Pedig nagyon csillapítani kívánta már éhségét, de alighanem ma is kezeire kell majd hagyatkozni.
Már csak azt kell kieszelnie, hogyan dobbantson idő előtt. Ebben az üzletben több a rizikó, mint a nyereség, ráadásul a kétszín hajú leánytól nem kapta meg, amiért elcsalta. Sőt, sokkal inkább van olyan érzése, hogy a végén még őt fogják kelepcébe csalni.*
-He? *Kapja fel fejét, ahogy a két, tengerésznek tűnő medve kiszúrja őket. Kerekre tágult szemekkel hallgatja őket egy darabon, a világért sem szakítaná meg őket.*
-Nagy szerencse. *Visszhangozza végül üveges tekintettel. Fogalma sincs, kik azok a Sószív testvérek, de mégsem ismerhet az ember névről mindenkit a Kikötőben. Biztosra veszi, hogy a Vihar Fiaihoz tartoznak, legalábbis a habitus és a szavak ezt támasztják alá. Bolondság lenne megkérdőjelezni ezt jelen helyzetben.*
-Nem vagyok én patkány! *Némi segítségért keresi meg Olea tekintetét, de ott aligha talál túl sok támpontot. Aztán eszébe jut, hogy valószínűleg, ha patkány lenne sem mondana mást ezeknek itt, mint azt, hogy nem patkány. A szopás vádját nem tagadja, elvégre szopás ez a nap, mióta elkezdődött. Először a Sellőház, majd ez a fura banya, most pedig ezek a "dokkonállók"...
Végül csak felszegi tekintetét, s szórakozottan hátrasimítja sötét fürtjeit arcából. Itt és most két legyet üt majd egy csapásra. Megkíméli magát egy boszorkánytól és elejét veszi annak, hogy ezek itt lenyisszantsák kedvenc játékát vagy felcipeljék valami hajóra suvickolni. Mert biztosra veszi, hogy így tesznek, az már mindegy, valójában patkány-e vagy nem. Azt kell tennie, amihez a legjobban ért. Kereket old.
Tesz néhány tétova lépést hátra, majd fordultában futásra fogja. Szedi a lábait a dokkok mentén végig, ahogy csak bírja, hogy egy alkalmas utcába kanyarodva majd a Lakónegyed felé vegye az irányt.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
-Aha. *Motyogja színtelen hangon. Semmi aranyért, semmi szín alatt nem óhajt boszorkányokra vadászni. Még az kéne, hogy valami ostoba jósláshoz vérét vegyék...
A lány se nem védtelen, se nem adja könnyen magát. Egyik sem jó ómen, úgy rövidtávon, mint hosszútávon. Pedig nagyon csillapítani kívánta már éhségét, de alighanem ma is kezeire kell majd hagyatkozni.
Már csak azt kell kieszelnie, hogyan dobbantson idő előtt. Ebben az üzletben több a rizikó, mint a nyereség, ráadásul a kétszín hajú leánytól nem kapta meg, amiért elcsalta. Sőt, sokkal inkább van olyan érzése, hogy a végén még őt fogják kelepcébe csalni.*
-He? *Kapja fel fejét, ahogy a két, tengerésznek tűnő medve kiszúrja őket. Kerekre tágult szemekkel hallgatja őket egy darabon, a világért sem szakítaná meg őket.*
-Nagy szerencse. *Visszhangozza végül üveges tekintettel. Fogalma sincs, kik azok a Sószív testvérek, de mégsem ismerhet az ember névről mindenkit a Kikötőben. Biztosra veszi, hogy a Vihar Fiaihoz tartoznak, legalábbis a habitus és a szavak ezt támasztják alá. Bolondság lenne megkérdőjelezni ezt jelen helyzetben.*
-Nem vagyok én patkány! *Némi segítségért keresi meg Olea tekintetét, de ott aligha talál túl sok támpontot. Aztán eszébe jut, hogy valószínűleg, ha patkány lenne sem mondana mást ezeknek itt, mint azt, hogy nem patkány. A szopás vádját nem tagadja, elvégre szopás ez a nap, mióta elkezdődött. Először a Sellőház, majd ez a fura banya, most pedig ezek a "dokkonállók"...
Végül csak felszegi tekintetét, s szórakozottan hátrasimítja sötét fürtjeit arcából. Itt és most két legyet üt majd egy csapásra. Megkíméli magát egy boszorkánytól és elejét veszi annak, hogy ezek itt lenyisszantsák kedvenc játékát vagy felcipeljék valami hajóra suvickolni. Mert biztosra veszi, hogy így tesznek, az már mindegy, valójában patkány-e vagy nem. Azt kell tennie, amihez a legjobban ért. Kereket old.
Tesz néhány tétova lépést hátra, majd fordultában futásra fogja. Szedi a lábait a dokkok mentén végig, ahogy csak bírja, hogy egy alkalmas utcába kanyarodva majd a Lakónegyed felé vegye az irányt.*
4996. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-16 08:43:28
Üzenet elküldve: 2022-09-16 08:43:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Haldrian Rhuuv és a többiek //
* Az apró kis közjáték gyorsan véget és már hallja is, ahogy a háta mögött öltözködik a fiú. Erősen az ajkába harap, hogy ne röhögje el magát, az valahogy agyonvágná a pillanatot. A szája sarka azért így is rángatózik. *
~ Az összes istenekre… imádom a kikötőt. ~
- A dokkokhoz, te mondtad. Ühüm… minden bizonnyal.
* Dünnyögi a választ. Szívesen ugratná még, de hát a férfibüszkeség az komoly téma. Általában nincs ellenére a csibész fiúkkal való hentergés, de azért még ő is megválogatja kivel, mikor, hogy. *
- Bizony, egy banyát. Azt mondtad segítesz.
* Kilép a sötétből és meglepetten látja, hogy társaságuk akadt. Két, tengerésznek látszó alak keresztezi az útjukat. Valahogy az ilyeneknek még a pórusaikból is a tenger szaga árad. Végigpillantanak egymáson futólag, a tagbaszakadtabb még rá is kacsint. Finoman rávicsorog. Fegyver egyikük kezében sincs, hát ő se nagyon kapkod a sajátjai után. Hátrapillant a válla fölött, jön-e már az a szerencsétlen. A két fickónak viszont úgy tűnik, dolga támadt Haldriannal. *
~ Megvárom mi lesz ebből. ~
* Hanyag mozdulattal összefonja a karját maga előtt és nekidől a falnak. Végül is a fiú neki senkije, ha felkoncolják az utcán, legfeljebb összeszedegeti a hasznos holmijait, amit meghagynak. Meg egy-két ujjpercet, talán.
Hallgatja tehát a kis párbeszédet, hátha érdekes információt tud meg belőle. *
~ Patkány? Nem lennék meglepődve, ha így lenne. ~
* Rezzenéstelen tekintettel követi nyomon az eseményeket, vajon Haldrian hogy vágja ki magát a helyzetből. A művelt kifejezésekre, mocsokra edzett fülei meg sem rebbennek.
A Sószív fivérekről még nem hallott, szóval akkora hírességek nem lehetnek itt a környéken, valószínűleg csak szórakozásból heccelik a fiút. *
* Az apró kis közjáték gyorsan véget és már hallja is, ahogy a háta mögött öltözködik a fiú. Erősen az ajkába harap, hogy ne röhögje el magát, az valahogy agyonvágná a pillanatot. A szája sarka azért így is rángatózik. *
~ Az összes istenekre… imádom a kikötőt. ~
- A dokkokhoz, te mondtad. Ühüm… minden bizonnyal.
* Dünnyögi a választ. Szívesen ugratná még, de hát a férfibüszkeség az komoly téma. Általában nincs ellenére a csibész fiúkkal való hentergés, de azért még ő is megválogatja kivel, mikor, hogy. *
- Bizony, egy banyát. Azt mondtad segítesz.
* Kilép a sötétből és meglepetten látja, hogy társaságuk akadt. Két, tengerésznek látszó alak keresztezi az útjukat. Valahogy az ilyeneknek még a pórusaikból is a tenger szaga árad. Végigpillantanak egymáson futólag, a tagbaszakadtabb még rá is kacsint. Finoman rávicsorog. Fegyver egyikük kezében sincs, hát ő se nagyon kapkod a sajátjai után. Hátrapillant a válla fölött, jön-e már az a szerencsétlen. A két fickónak viszont úgy tűnik, dolga támadt Haldriannal. *
~ Megvárom mi lesz ebből. ~
* Hanyag mozdulattal összefonja a karját maga előtt és nekidől a falnak. Végül is a fiú neki senkije, ha felkoncolják az utcán, legfeljebb összeszedegeti a hasznos holmijait, amit meghagynak. Meg egy-két ujjpercet, talán.
Hallgatja tehát a kis párbeszédet, hátha érdekes információt tud meg belőle. *
~ Patkány? Nem lennék meglepődve, ha így lenne. ~
* Rezzenéstelen tekintettel követi nyomon az eseményeket, vajon Haldrian hogy vágja ki magát a helyzetből. A művelt kifejezésekre, mocsokra edzett fülei meg sem rebbennek.
A Sószív fivérekről még nem hallott, szóval akkora hírességek nem lehetnek itt a környéken, valószínűleg csak szórakozásból heccelik a fiút. *
4995. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-15 22:47:56
Üzenet elküldve: 2022-09-15 22:47:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A rumosüveg, a sellő, és a rút lopott áruk//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz!//
* Egyetért testvérében abban, hogy ha majd eljön az ideje, igencsak rájuk járna a rúd, ha felkészülés nélkül állítanának oda az egyik Patkányhoz, hogy lefizessék. Norwon tudja, hogy a világon minden, amihez ért pénz és ismertségek függvénye – ám mivel, ha valakinek elég pénze van, barátokat is vásárolhat, tulajdonképpen mindent a pénz irányít. Jóllehet, az sem megoldás, hogy annyit fizetnek az őröknek, hogy nekik semmi se maradjon – mindent okosan kell csinálni. Esetükben az első lépés szerencséjükre egy kocsmában kezdődik. Szerencséjükre, hiszen történetesen épp oda tartanak.
~ Néhány üveg rum és a legtöbbeknek megered a nyelve. Így születnek a legszebb barátságok! ~ Talán meglepődne, ha tudná, milyen hasonló irányba terelődtek gondolataik, azonban se ő, se öccse nem fejti ki bővebben véleményét a témában. *
– Mert esteledik. * Válaszol vállat vonva, mikor Leywulf megemlíti a hideget. * – Bár mi tagadás, néhány hat múlva már aligha fognak az utcakölykök mezítláb, félmeztelenül rohangálni az utcán. * Nem, mintha az elmúlt napokban sok ilyet látott volna, de nem jut eszébe szemléletesebb kép. *
//Oleadriel, Haldrian//
* A visszaúton nem sokat beszélnek, már-már kezdi azt hinni, hogy testvére komolyan gondolta előző kijelentését, mikor meghallanak valami neszt az egyik sikátorból. Norwon ösztönösen tőre felé nyúl, noha nem úgy tűnik, hogy az ő gondjuk lenne, akármi is történjeék a sötétben. Viszont sosem lehet tudni, mikor változnak a szelek, ezért bár nem húzza elő a fegyvert, kezét rajtahagyja a markolatán. Testvére füttyentése után egy pillanattal neki is leesik, hogy mi zajlhatott kettejük között. Ennek tudatában feszültsége és felkészültsége is alábbhagy, ám mivel öccse nem megy tovább, ő is tovább áll és jobb elfoglaltság híján nézi a két alakot.
Először egy félvér bige bukkan elő. Norwon valamivel tüzetesebben végignézi a bájos, fiatal teremtést. No, persze nem kizárólag azért, hogy testében gyönyörködjön – bár ebben is lehet valami –, gyorsan végigfuttatja szemét a fekete bőrnadrágon és a csizmákon is, hátha kiszúr valami rejtett fegyvert. Ezután jó néhány másodpercig a különös hajszín köti le figyelmét. Egyelőre nem szól semmit, de ha úgy hozná a sors, hogy összeakadjon tekintete a csinos kis leányzóval, villant felé egy arany mosolyt és kacsint is mellé, hogy biztosan megértse a célzást. Ezalatt azonban a fiú is előkerül a sikátorból, szerencsére felhúzott nadrágban, őt testvére meg is szólítja. Norwon lopva testvére felé pillant, mintha magyarázatra várna, de hamar rájön, hogy arra aztán várhat. Természetesen nem hagyja cserben Leywulfot, ő is bekapcsolódik a szájalásba. *
– Úgy van, Patkány. Azt javaslom, nyomban kérj bocsánatot! Nagy szerencséd, hogy a Sószív testvérek találtunk rád, más talán már lenyeste volna a farkad! * Nem akar túl messzire menni, megvárja a fiatalok reakcióját (főként a fiúét, de nem feledkezik meg a spinéről sem), csak annak függvényében akar további okoskodásokba bocsátkozni. *
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz!//
* Egyetért testvérében abban, hogy ha majd eljön az ideje, igencsak rájuk járna a rúd, ha felkészülés nélkül állítanának oda az egyik Patkányhoz, hogy lefizessék. Norwon tudja, hogy a világon minden, amihez ért pénz és ismertségek függvénye – ám mivel, ha valakinek elég pénze van, barátokat is vásárolhat, tulajdonképpen mindent a pénz irányít. Jóllehet, az sem megoldás, hogy annyit fizetnek az őröknek, hogy nekik semmi se maradjon – mindent okosan kell csinálni. Esetükben az első lépés szerencséjükre egy kocsmában kezdődik. Szerencséjükre, hiszen történetesen épp oda tartanak.
~ Néhány üveg rum és a legtöbbeknek megered a nyelve. Így születnek a legszebb barátságok! ~ Talán meglepődne, ha tudná, milyen hasonló irányba terelődtek gondolataik, azonban se ő, se öccse nem fejti ki bővebben véleményét a témában. *
– Mert esteledik. * Válaszol vállat vonva, mikor Leywulf megemlíti a hideget. * – Bár mi tagadás, néhány hat múlva már aligha fognak az utcakölykök mezítláb, félmeztelenül rohangálni az utcán. * Nem, mintha az elmúlt napokban sok ilyet látott volna, de nem jut eszébe szemléletesebb kép. *
//Oleadriel, Haldrian//
* A visszaúton nem sokat beszélnek, már-már kezdi azt hinni, hogy testvére komolyan gondolta előző kijelentését, mikor meghallanak valami neszt az egyik sikátorból. Norwon ösztönösen tőre felé nyúl, noha nem úgy tűnik, hogy az ő gondjuk lenne, akármi is történjeék a sötétben. Viszont sosem lehet tudni, mikor változnak a szelek, ezért bár nem húzza elő a fegyvert, kezét rajtahagyja a markolatán. Testvére füttyentése után egy pillanattal neki is leesik, hogy mi zajlhatott kettejük között. Ennek tudatában feszültsége és felkészültsége is alábbhagy, ám mivel öccse nem megy tovább, ő is tovább áll és jobb elfoglaltság híján nézi a két alakot.
Először egy félvér bige bukkan elő. Norwon valamivel tüzetesebben végignézi a bájos, fiatal teremtést. No, persze nem kizárólag azért, hogy testében gyönyörködjön – bár ebben is lehet valami –, gyorsan végigfuttatja szemét a fekete bőrnadrágon és a csizmákon is, hátha kiszúr valami rejtett fegyvert. Ezután jó néhány másodpercig a különös hajszín köti le figyelmét. Egyelőre nem szól semmit, de ha úgy hozná a sors, hogy összeakadjon tekintete a csinos kis leányzóval, villant felé egy arany mosolyt és kacsint is mellé, hogy biztosan megértse a célzást. Ezalatt azonban a fiú is előkerül a sikátorból, szerencsére felhúzott nadrágban, őt testvére meg is szólítja. Norwon lopva testvére felé pillant, mintha magyarázatra várna, de hamar rájön, hogy arra aztán várhat. Természetesen nem hagyja cserben Leywulfot, ő is bekapcsolódik a szájalásba. *
– Úgy van, Patkány. Azt javaslom, nyomban kérj bocsánatot! Nagy szerencséd, hogy a Sószív testvérek találtunk rád, más talán már lenyeste volna a farkad! * Nem akar túl messzire menni, megvárja a fiatalok reakcióját (főként a fiúét, de nem feledkezik meg a spinéről sem), csak annak függvényében akar további okoskodásokba bocsátkozni. *
4994. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-15 18:03:02
Üzenet elküldve: 2022-09-15 18:03:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
*Nemsoká már ott találja magát, ahova mindig is való volt. Persze a hajója fedélzetén kívül, mert azt mégis elvitte az a démonfajzat, de a kikötő már magában is csupa jó emlék. Lát pár ismerős arcot is, akikkel együtt ivott vagy verekedett és van olyan is, akiket a Kárhozottakkal való kapcsolata óta ismert meg. Egyelőre még nem igazán találja fel magát, hiszen nem teljesen van elméje tudatában, de abban biztos, hogy nem messze volt egy fogadó.* ~Valami Rumos akármi. Nem emlékszem.~ *Szóval csak egyik utcáról fordul be a másikra, amik még ismerősek neki. Mondhatni megy a szag után, hiszen egyre gyakrabban lát házak tövében hányó alakokat. Aztán mégsem leli meg a fogadót.* ~Pedig biztosan itt volt valahol! Tudom, hogy itt volt!~ *Kutat még tovább a házak és építmények között.* ~Ennyire nem lehet lukas az agyad Leon! Már itt vagy a pia közelében és mégsem találod te szerencsétlen! Jobb lett volna beölni magad abba a mocsárba!~ *Ostorozza magát gondolatban, amikor hirtelen fényt lát és egy egész nagy épületet, ami ugyan kissé rozoga, mégis hasonlít egy kocsmára.*
4993. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-14 18:48:38
Üzenet elküldve: 2022-09-14 18:48:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A rumosüveg, a sellő, és a rút lopott áruk//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
- Persze, hogy nem teljesen hülyék ezek a szarháziak, de pontosan ez a bajom. Az övék az összes áru, szóval ha lopunk, tőlük lopunk. És talán annyira a férgese, akit kiküldenek a büdös francba ácsorogni sem olyan félnótás, hogy pár aranyért csúszni hagyja a főnöke pár százasát.
*Köp egyet oldalra, majd egy heveny vállkörzéssel megigazítja magán bőrkabátját, összébb dobva azt.*
- Hűvös van, lassan itt a tél.
*Hangját ösztönösen halkabbra veszi, ahogy a dombon lefelé baktatva lassan újra elérik a dokkokat.*
- Mondjuk nem is kell annyira hülyének lennie... *motyogja maga elé miközben a tengert bámulja* -...elég ha elég részeg hozzá.
*Egyszerű. Pár üveg rum csekély ár ahhoz képest, amennyit fizetne az a rahedli cucc és miegymás. Az őrváltás előtt kell érkezni, mikor már a strázsa fáradt, és az esze úgyis a kocsmán jár. Egy-két fertályórával váltás előtt meg már a kutyát érdekli, hogy lecsúszik-e az a nyamvadt rum, avagy sem, csak egy olyat kell keríteni, aki kapó rá. Kell egy szekér, vagy legalább egy emberre szabott kocsi, és pár rum után már azt is be lehet mesélni bárkinek, hogy tűzifát gyűjtenek, bármi mást. Ez annyira nem is hülyeség, bár még egyelőre inkább magában tartja az ötletet. Túlságosan is sok errefelé a mindent halló fül, a Sószív inkább jobb ötletnek tartja testvére elé később terjeszteni a nagy ötletet. Mondjuk mikor újfent tengeren lesznek.
Azonban itt is van egy bökkenő. A hajóból valahol akkor is ki kell pakolni. Na már most, azt a dokkoknál lehetetlen még éjszaka is intézni, az a hely olyan, mint egy kiöregedett sellő csúnyája; tágas, nyílt, jól be lehet látni, ki tudja hányan vannak éppen benne, és nem mellesleg büdös is.
Langyosodik, langyosodik, azonban a terv kiforrására még rohadt sokat kell várni. Valószínű sok rum és asszony meghozza majd a kívánt elmélkedős állapotot, ahol csak egy út van, mely kettéágazik: vagy a legjobb ötlet lesz, vagy a lehető legborzalmasabb.*
//Oleadriel, Haldrian//
*A szürkületben még utoljára kinéz jobbra; a Királylány a helyén, a roskadozó, fából tákolt mólónál ringatózik a vízen, ámbátor aligha látni, olyan messze van innét. Mély sóhajjal nyugtázza a látványt, majd kezeit kabátzsebébe dugva csap el egy balost, a lakónegyed irányába.*
- No menjünk, igyuk meg azt a kurva rumot, ennyi kaland elég volt mára.
*Elég volt, mi?
Talán egy percet sem sétálhat a dokkokat és a lakónegyedet elválasztó, sikátorokkal telitűzdelt raktárházak közt, ott, ahol már foltokban a lakóházak is feltűnnek, mikor az egyik sikátorból susmorgás hallatszik.
Megáll, közben reméli, testvére is követi, vele van, egy pillanatra kipillant.
~ Már megint ezek a mocskos Patkányok okoskodnak, he? ~
Bajszával matatva sandít befelé a sikátorba, azonban csak halvány alakokat lát. Egy nő, a nagyobb sötétben meg egy másik figura, éppen lehajol, csörömpöl a fém. Pár másodpercnyi bajuszsimogatás után összerakja, mégis mi a fene történhetett itt.*
- Ho-hó...
*Ha testvére vele van, feléje néz, füttyentve biccent a sikátor irányába, jelezvén, hogy süssön egyet oda.
Egy darabig ácsorog még ott, megvárja, míg mindkettő előbukkan az utcára. A nőre szinte rá se néz, egy félpillantást ereszt meg felé, elkönyveli szemrevalónak, azonban most más ötlete van.
Ha a nadrághúzós alak is előbukkan a sikátorból, hát őt alaposan végigméri. Kis csenevész, olyan virgonc ifjú lehet, mint a Sószív fivérek jó tíz téllel ezelőtt, lassan őelőtte is a combosodás áll. Ránézésre is kis nyamvadt alvilági. Ez a beszéd.
Némán sétál egy pár lépést, majd nagyjából három-négy ugrásnyira megáll a páros előtt.*
- Fiatal Patkány, a városnak a rossz végében vagy. Itt a tengerészek a főnökök.
*Nyilván kamu az egész, azonban még nem látta a fiút errefelé, talán frissen hozták egy hajóval, aztán csatlakozott a léhűtőkhöz. Ha nem tudja a dolgok menetét, talán még rá is ijeszthet egy kicsit.*
- Szóval ha szopatni akarsz az utcáinkon, akkor azt csak a mi engedélyünkkel teheted. A Patkányokat nem látjuk szívesen errefelé, az meg végképp pofátlan, hogy itt örömködsz.
*Még egy lépést közelebb lép, ekkor válik számára láthatóvá a megszólított ifjú füle.*
- Ohó, fattyú vagy? Vagy tiszta elf? Végtére is tökmindegy, aki Patkány az patkány.
A hozzászólás írója (Sószív Leywulf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.14 18:54:06
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
- Persze, hogy nem teljesen hülyék ezek a szarháziak, de pontosan ez a bajom. Az övék az összes áru, szóval ha lopunk, tőlük lopunk. És talán annyira a férgese, akit kiküldenek a büdös francba ácsorogni sem olyan félnótás, hogy pár aranyért csúszni hagyja a főnöke pár százasát.
*Köp egyet oldalra, majd egy heveny vállkörzéssel megigazítja magán bőrkabátját, összébb dobva azt.*
- Hűvös van, lassan itt a tél.
*Hangját ösztönösen halkabbra veszi, ahogy a dombon lefelé baktatva lassan újra elérik a dokkokat.*
- Mondjuk nem is kell annyira hülyének lennie... *motyogja maga elé miközben a tengert bámulja* -...elég ha elég részeg hozzá.
*Egyszerű. Pár üveg rum csekély ár ahhoz képest, amennyit fizetne az a rahedli cucc és miegymás. Az őrváltás előtt kell érkezni, mikor már a strázsa fáradt, és az esze úgyis a kocsmán jár. Egy-két fertályórával váltás előtt meg már a kutyát érdekli, hogy lecsúszik-e az a nyamvadt rum, avagy sem, csak egy olyat kell keríteni, aki kapó rá. Kell egy szekér, vagy legalább egy emberre szabott kocsi, és pár rum után már azt is be lehet mesélni bárkinek, hogy tűzifát gyűjtenek, bármi mást. Ez annyira nem is hülyeség, bár még egyelőre inkább magában tartja az ötletet. Túlságosan is sok errefelé a mindent halló fül, a Sószív inkább jobb ötletnek tartja testvére elé később terjeszteni a nagy ötletet. Mondjuk mikor újfent tengeren lesznek.
Azonban itt is van egy bökkenő. A hajóból valahol akkor is ki kell pakolni. Na már most, azt a dokkoknál lehetetlen még éjszaka is intézni, az a hely olyan, mint egy kiöregedett sellő csúnyája; tágas, nyílt, jól be lehet látni, ki tudja hányan vannak éppen benne, és nem mellesleg büdös is.
Langyosodik, langyosodik, azonban a terv kiforrására még rohadt sokat kell várni. Valószínű sok rum és asszony meghozza majd a kívánt elmélkedős állapotot, ahol csak egy út van, mely kettéágazik: vagy a legjobb ötlet lesz, vagy a lehető legborzalmasabb.*
//Oleadriel, Haldrian//
*A szürkületben még utoljára kinéz jobbra; a Királylány a helyén, a roskadozó, fából tákolt mólónál ringatózik a vízen, ámbátor aligha látni, olyan messze van innét. Mély sóhajjal nyugtázza a látványt, majd kezeit kabátzsebébe dugva csap el egy balost, a lakónegyed irányába.*
- No menjünk, igyuk meg azt a kurva rumot, ennyi kaland elég volt mára.
*Elég volt, mi?
Talán egy percet sem sétálhat a dokkokat és a lakónegyedet elválasztó, sikátorokkal telitűzdelt raktárházak közt, ott, ahol már foltokban a lakóházak is feltűnnek, mikor az egyik sikátorból susmorgás hallatszik.
Megáll, közben reméli, testvére is követi, vele van, egy pillanatra kipillant.
~ Már megint ezek a mocskos Patkányok okoskodnak, he? ~
Bajszával matatva sandít befelé a sikátorba, azonban csak halvány alakokat lát. Egy nő, a nagyobb sötétben meg egy másik figura, éppen lehajol, csörömpöl a fém. Pár másodpercnyi bajuszsimogatás után összerakja, mégis mi a fene történhetett itt.*
- Ho-hó...
*Ha testvére vele van, feléje néz, füttyentve biccent a sikátor irányába, jelezvén, hogy süssön egyet oda.
Egy darabig ácsorog még ott, megvárja, míg mindkettő előbukkan az utcára. A nőre szinte rá se néz, egy félpillantást ereszt meg felé, elkönyveli szemrevalónak, azonban most más ötlete van.
Ha a nadrághúzós alak is előbukkan a sikátorból, hát őt alaposan végigméri. Kis csenevész, olyan virgonc ifjú lehet, mint a Sószív fivérek jó tíz téllel ezelőtt, lassan őelőtte is a combosodás áll. Ránézésre is kis nyamvadt alvilági. Ez a beszéd.
Némán sétál egy pár lépést, majd nagyjából három-négy ugrásnyira megáll a páros előtt.*
- Fiatal Patkány, a városnak a rossz végében vagy. Itt a tengerészek a főnökök.
*Nyilván kamu az egész, azonban még nem látta a fiút errefelé, talán frissen hozták egy hajóval, aztán csatlakozott a léhűtőkhöz. Ha nem tudja a dolgok menetét, talán még rá is ijeszthet egy kicsit.*
- Szóval ha szopatni akarsz az utcáinkon, akkor azt csak a mi engedélyünkkel teheted. A Patkányokat nem látjuk szívesen errefelé, az meg végképp pofátlan, hogy itt örömködsz.
*Még egy lépést közelebb lép, ekkor válik számára láthatóvá a megszólított ifjú füle.*
- Ohó, fattyú vagy? Vagy tiszta elf? Végtére is tökmindegy, aki Patkány az patkány.
A hozzászólás írója (Sószív Leywulf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.14 18:54:06
4992. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-14 13:55:08
Üzenet elküldve: 2022-09-14 13:55:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Oleadriel Fennaran//
*Remélte, hogy Olea kellően megijed a helyzettől ahhoz, hogy tegye, amit mondd. Hisz ezért csalta ide, ebbe a sikátorba. Valószínűleg félreismerte, netalán őt magát tévesztették meg. Talán még sem olyan elveszett a "boszorkány", mint ahogy azt gondolta. Erre az érzésére ráerősít a villanó dobócsillag látványa. Bárhogy is, az alegység helyett leginkább arcába tódul a vér a lány szenvtelen pillantásaira, na meg persze szavaira. Gyorsan fel is rángatja hát magára a nadrágot, hogy a kétszín hajú után eredhessen.*
-Hová megyünk? *Szólal meg végül, miközben a szíjat igyekszik meghúzni derekán. Kissé úgy érzi, kihúzták a Kikötő talaját a lába alól, de csak visszakecmereg majd abba a bizonyos nyeregbe.*
-Tudok azért jobbat. Meg hűvös is van. *Motyogja még, csak hogy ellensúlyozza némileg megtépázott férfiasságát. Való igaz, nem volt, ki életet leheljen akciójába.*
-Szóval... Mi valójában a terved? Tényleg egy banyát keresel? ~Hát nem hálótársat, az biztos.~ *Immáron neki kell nyitott szemmel járnia. Nem akar kereket oldani, ahhoz túl sok időt ölt már bele ebbe az egészbe... S a beígért jutalom is igen csak csábítóan hat. Már csak arra kell rájönnie, milyen szolgálatról is van itt szó.*
*Remélte, hogy Olea kellően megijed a helyzettől ahhoz, hogy tegye, amit mondd. Hisz ezért csalta ide, ebbe a sikátorba. Valószínűleg félreismerte, netalán őt magát tévesztették meg. Talán még sem olyan elveszett a "boszorkány", mint ahogy azt gondolta. Erre az érzésére ráerősít a villanó dobócsillag látványa. Bárhogy is, az alegység helyett leginkább arcába tódul a vér a lány szenvtelen pillantásaira, na meg persze szavaira. Gyorsan fel is rángatja hát magára a nadrágot, hogy a kétszín hajú után eredhessen.*
-Hová megyünk? *Szólal meg végül, miközben a szíjat igyekszik meghúzni derekán. Kissé úgy érzi, kihúzták a Kikötő talaját a lába alól, de csak visszakecmereg majd abba a bizonyos nyeregbe.*
-Tudok azért jobbat. Meg hűvös is van. *Motyogja még, csak hogy ellensúlyozza némileg megtépázott férfiasságát. Való igaz, nem volt, ki életet leheljen akciójába.*
-Szóval... Mi valójában a terved? Tényleg egy banyát keresel? ~Hát nem hálótársat, az biztos.~ *Immáron neki kell nyitott szemmel járnia. Nem akar kereket oldani, ahhoz túl sok időt ölt már bele ebbe az egészbe... S a beígért jutalom is igen csak csábítóan hat. Már csak arra kell rájönnie, milyen szolgálatról is van itt szó.*
4991. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-14 08:48:44
Üzenet elküldve: 2022-09-14 08:48:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Oleadriel Fennaran //
// A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz! //
* A fiú szűkszavú, de ez várható volt tőle. Azért egy keveset így is megtudott róla. Az itteni suhancoknak szint ekézenfekvő, hogy a hajókon próbáljanak munkát találni. A fiatal lányoknak... hát nekik is megvan a maguk karrierje a dokkoknál.
Elmosolyodik, látszólag Haldrian tart egy kissé a hajmeresztő ötletétől, és nem kívánna banya-kutatásba bocsátkozni a Kikötő legsötétebb bugyraiban. *
- Rend a káoszban? Értem, mire gondolsz. Még a kikötői világnak is vannak elvei. Bár talán máshol vannak a határai, mint a városban...
* Elmélkedik, és finoman rászorít a markában lévő csillagra. Figyelme továbbra sem lankad egy pillanatra sem. Nagyjából a sikátor közepén járnak, ki is bújik a szög a zsákból. Szó szerint. Nagyon lassan pislant egyet. *
~ Na, ezen még én is meglepődtem. ~
* Nem számított ilyen nyilvánvaló mutatványra. Meglepettségét nem mutatja, szinte szenvtelenül bámulja az elétárt látványt. Csak hogy fokozza a helyzet abszurditását, néhány kényelmetlenül hosszú percig szemléli a fiú altestét, majd lassan felemeli a hideg-szürke tekintetét és mélyen belefúrja Haldrianéba. *
- Úgy érted, ezzel, itt?
* Gyorsan újra lepislant az említett részekre. *
- Nem tűnik túúúl... akcióképesnek.
* Hosszan felsóhajt. Látványosan megpörgeti az ujján a dobócsillagot és elteszi a zsebei egyikébe. *
- Én meg már azt hittem, valami izgalmasabb terved van.
* Nem akarják megölni, ez jó. Helyette meg akarják döngetni egy sötét sikátorban, hát ez meg valami egészen egyszerűen... ah. De hát ez a Kikötő világa. *
- Haldrian. * Pillant újból a fiú szemébe. * Tedd el szépen a játékodat. Indulnunk kell. Az árát még megbeszéljük, de csak ha értékes az, amit kínálsz.
* Nem várja meg a reakciót, hátat fordít és elindul kifelé a sikátorból. *
// A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz! //
* A fiú szűkszavú, de ez várható volt tőle. Azért egy keveset így is megtudott róla. Az itteni suhancoknak szint ekézenfekvő, hogy a hajókon próbáljanak munkát találni. A fiatal lányoknak... hát nekik is megvan a maguk karrierje a dokkoknál.
Elmosolyodik, látszólag Haldrian tart egy kissé a hajmeresztő ötletétől, és nem kívánna banya-kutatásba bocsátkozni a Kikötő legsötétebb bugyraiban. *
- Rend a káoszban? Értem, mire gondolsz. Még a kikötői világnak is vannak elvei. Bár talán máshol vannak a határai, mint a városban...
* Elmélkedik, és finoman rászorít a markában lévő csillagra. Figyelme továbbra sem lankad egy pillanatra sem. Nagyjából a sikátor közepén járnak, ki is bújik a szög a zsákból. Szó szerint. Nagyon lassan pislant egyet. *
~ Na, ezen még én is meglepődtem. ~
* Nem számított ilyen nyilvánvaló mutatványra. Meglepettségét nem mutatja, szinte szenvtelenül bámulja az elétárt látványt. Csak hogy fokozza a helyzet abszurditását, néhány kényelmetlenül hosszú percig szemléli a fiú altestét, majd lassan felemeli a hideg-szürke tekintetét és mélyen belefúrja Haldrianéba. *
- Úgy érted, ezzel, itt?
* Gyorsan újra lepislant az említett részekre. *
- Nem tűnik túúúl... akcióképesnek.
* Hosszan felsóhajt. Látványosan megpörgeti az ujján a dobócsillagot és elteszi a zsebei egyikébe. *
- Én meg már azt hittem, valami izgalmasabb terved van.
* Nem akarják megölni, ez jó. Helyette meg akarják döngetni egy sötét sikátorban, hát ez meg valami egészen egyszerűen... ah. De hát ez a Kikötő világa. *
- Haldrian. * Pillant újból a fiú szemébe. * Tedd el szépen a játékodat. Indulnunk kell. Az árát még megbeszéljük, de csak ha értékes az, amit kínálsz.
* Nem várja meg a reakciót, hátat fordít és elindul kifelé a sikátorból. *
4990. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-11 00:04:08
Üzenet elküldve: 2022-09-11 00:04:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Királylány fedélzetéről le//
* Kikötnek tehát a dokkoknál, de még mielőtt belevetnék magukba a Kikötő mélyébe, megbeszélik a soron következőket. Mint kiderül, testvérének elintéznivalója van a világítótoronynál, ő pedig úgy dönt, vele tart. *
~ Lefogadom, hogy randevúja van ott valami fehérnéppel! ~
– Tudhatnád, hogy ilyen könnyen nem rázol le! Mutasd be nekem is a csajt! Majd magatokra hagylak benneteket, ha úgy alakul… De útközben megbeszélhetnénk a továbbiakat, mert ha a következő napokban sem mosolyog ránk a szerencse, nemhogy szajhákra, de ételre sem fogja futni. * Nyilván nem ez lenne az első ilyen alkalom az együtt töltött közel három évtized alatt, ahogy bizonyára nem is az utolsó, így nem aggódik annyira az éhhalál miatt, de mindenképpen előnyös lenne, ha nem kéne bemocskolniuk a kezüket az életben maradásért.
Hacsak Leywulf nem ellenkezik, ketten indulnak hát a meredek sziklaszirtek felé. Norwon jobbjában lándzsáját cipeli, míg baljával borostáját simítja végig.
~ Lassan ideje lenne borotválkozni. ~ Közben persze jár az agya, próbál kiötölni valamit, de konkrétumok nélkül nehéz lenne bármire is jutni. Végül csak ennyit mond: *
– Este tartsd nyitva majd a füled, megpróbálok körbeszimatolni a kocsmában, hogy érkezik-e a napokban valami értékes szállítmány a Kikötőbe. Tudod hogy megy ez, a legtöbbeket nem érdekli, kitől kapják az árut, amíg időben megkapják. Ha ez nem jön össze, még mindig kártyázhatunk vagy rábízhatjuk a sorsunkat a vakszerencsére, mint ma. * Sóhajt egyet. A szerencse minden esetben fontos tényező, de ezt már megszokhatták. Csakhogy hiába a kalandozó szellem, ha sokáig nem áll melléjük a szerencse, előbb-utóbb be kell ismerniük a vereséget és valami biztosabb bevételi forrás felé kacsintgatni. Ilyen lehet például egy gazdag kereskedő kirablása vagy – ne adj' isten – valami rendes munka vállalása. Ilyen szörnyűségekre Norwon azonban csak végső esetekben vetemedne. Még egy kis gondolkodás után megszólal. *
– Persze, ha van jobb ötleted, ne tartsd magadban!
* Kikötnek tehát a dokkoknál, de még mielőtt belevetnék magukba a Kikötő mélyébe, megbeszélik a soron következőket. Mint kiderül, testvérének elintéznivalója van a világítótoronynál, ő pedig úgy dönt, vele tart. *
~ Lefogadom, hogy randevúja van ott valami fehérnéppel! ~
– Tudhatnád, hogy ilyen könnyen nem rázol le! Mutasd be nekem is a csajt! Majd magatokra hagylak benneteket, ha úgy alakul… De útközben megbeszélhetnénk a továbbiakat, mert ha a következő napokban sem mosolyog ránk a szerencse, nemhogy szajhákra, de ételre sem fogja futni. * Nyilván nem ez lenne az első ilyen alkalom az együtt töltött közel három évtized alatt, ahogy bizonyára nem is az utolsó, így nem aggódik annyira az éhhalál miatt, de mindenképpen előnyös lenne, ha nem kéne bemocskolniuk a kezüket az életben maradásért.
Hacsak Leywulf nem ellenkezik, ketten indulnak hát a meredek sziklaszirtek felé. Norwon jobbjában lándzsáját cipeli, míg baljával borostáját simítja végig.
~ Lassan ideje lenne borotválkozni. ~ Közben persze jár az agya, próbál kiötölni valamit, de konkrétumok nélkül nehéz lenne bármire is jutni. Végül csak ennyit mond: *
– Este tartsd nyitva majd a füled, megpróbálok körbeszimatolni a kocsmában, hogy érkezik-e a napokban valami értékes szállítmány a Kikötőbe. Tudod hogy megy ez, a legtöbbeket nem érdekli, kitől kapják az árut, amíg időben megkapják. Ha ez nem jön össze, még mindig kártyázhatunk vagy rábízhatjuk a sorsunkat a vakszerencsére, mint ma. * Sóhajt egyet. A szerencse minden esetben fontos tényező, de ezt már megszokhatták. Csakhogy hiába a kalandozó szellem, ha sokáig nem áll melléjük a szerencse, előbb-utóbb be kell ismerniük a vereséget és valami biztosabb bevételi forrás felé kacsintgatni. Ilyen lehet például egy gazdag kereskedő kirablása vagy – ne adj' isten – valami rendes munka vállalása. Ilyen szörnyűségekre Norwon azonban csak végső esetekben vetemedne. Még egy kis gondolkodás után megszólal. *
– Persze, ha van jobb ötleted, ne tartsd magadban!
4989. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-10 03:27:48
Üzenet elküldve: 2022-09-10 03:27:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A Királylány fedélzetéről le//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
//Még a vízen//
*Tökéletesen tudja mindazt, amit testvére beszél a rejtélyes ősi szigetről, azonban gondolatait nem hagyja nyugodni az a rejtélyes alak, aki a kezébe nyomta azt annak idején.
Szokásosan régi térképek után kutatott árusoknál, majd ez a valaki csak úgy elébe állt, s a kezébe nyomta a tekercset, ezt a furcsán sima tapintású bőrt, és mintha saját hangja lenne annak, koponyájában visszahangzani hallatszik Alkordasz neve minduntalan.
Azonban jelenleg csak halkan suttog, mintha a szél a város másik végéből kapná fel a szavakat, és vinné tova füléig. Nem is törődik vele, ahogy lekuporodik a hajó orrához, és nézi ahogy a part egyre csak duzzad, mint valami távolról gomolygó zöld viharfelhő, mely közeledni tetszik.*
- Ha van rum, van kurva is, s ha van kurva, lennie kell rumnak is. Egyik sincs meg a másik nélkül, vagy ha mégis, úgy nem az igazi.
*Tárja szét két karját okfejtését nyomatékosítván, majd azokat hamar össze is zárja, hogy ültéből felegyenesedve bajszát kezdje idegesen pödörni.*
- Olyan, mint a sziget kincs nélkül, mi?
*Utóbbit már inkább halkan dörmögi maga elé, ahogy a szárazföldet lesi, s néha-néha beleharap a szelet halba, amit nem is olyan rég hozott fel. Büdös is, száraz is, finomnak se igazán finom, de enni muszáj, és olcsóbb is a kenyérnél.*
//Kikötés - a mólóknál//
*A szokásos hely a kikötő mólóinak egyik legrozogábbikánál, hol a lécek már itt-ott hiányoznak, az idő vasfoga már hódként viselkedve elrágott egyet-kettőt belőlük. Többnyire kisebb halászbárkák sorakoznak itt, családok tulajdona, mintsem valami iparosé, a megélhetés hajszolja ezen kis hajók gazdáit a tengerre, mintsem az üzlet. Nem is rajtuk kell sajnálkozni, nem ez a lényeg, inkább az az állhatatlan rothadt halszag, ami ezt a mólót ennek okán körbelengi. A fiúk hozzászoktak már, azonban a tenger tiszta levegője után mindig pofonként éri Leywulfot a bűz, és valószínűsíti, hogy ezzel testvére is ugyanígy van.*
- Szárazföld, tenger, nekem ugyanaz, csak az egyiken mozog a talaj, kevés a pia, és egy jó nő sincs a láthatáron belül. *Helyesli sajátosan bátyja kijelentését, aztán egy pillanatra megtorpan vállát vakargatva.* - Bár ha választanom kéne, te vagy a fedélzet legszemrevalóbb fehérnépje, mi tagadás...
*Nagy mosolyában odébb rúg egy kavicsot a lécek közül, mely szépen ütemesen pattog, majd a végén egy távoli, halk csobbanással merül el a vízbe. Egy rúgás, és valószínűleg azt a kavicsot ember többé már nem látja. Milyen apró dolgok szükségesek milyen számottevő dolgok létrejöttéhez!*
- Találkozzunk a Sellőházban mikor lemegy a nap, jó? Nekem most utam a toronyhoz visz, van ott egy kis elintéznivalóm, de gyors leszek, ígérem. Aztán nehogy kiidd nekem az összes rumot a kocsmából, mert patáliát csapok!
*Mosolyodik el, majd egy gyors hátveregetéssel elintézi az elköszönést; úgyis hamarost újra látják egymást.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
//Még a vízen//
*Tökéletesen tudja mindazt, amit testvére beszél a rejtélyes ősi szigetről, azonban gondolatait nem hagyja nyugodni az a rejtélyes alak, aki a kezébe nyomta azt annak idején.
Szokásosan régi térképek után kutatott árusoknál, majd ez a valaki csak úgy elébe állt, s a kezébe nyomta a tekercset, ezt a furcsán sima tapintású bőrt, és mintha saját hangja lenne annak, koponyájában visszahangzani hallatszik Alkordasz neve minduntalan.
Azonban jelenleg csak halkan suttog, mintha a szél a város másik végéből kapná fel a szavakat, és vinné tova füléig. Nem is törődik vele, ahogy lekuporodik a hajó orrához, és nézi ahogy a part egyre csak duzzad, mint valami távolról gomolygó zöld viharfelhő, mely közeledni tetszik.*
- Ha van rum, van kurva is, s ha van kurva, lennie kell rumnak is. Egyik sincs meg a másik nélkül, vagy ha mégis, úgy nem az igazi.
*Tárja szét két karját okfejtését nyomatékosítván, majd azokat hamar össze is zárja, hogy ültéből felegyenesedve bajszát kezdje idegesen pödörni.*
- Olyan, mint a sziget kincs nélkül, mi?
*Utóbbit már inkább halkan dörmögi maga elé, ahogy a szárazföldet lesi, s néha-néha beleharap a szelet halba, amit nem is olyan rég hozott fel. Büdös is, száraz is, finomnak se igazán finom, de enni muszáj, és olcsóbb is a kenyérnél.*
//Kikötés - a mólóknál//
*A szokásos hely a kikötő mólóinak egyik legrozogábbikánál, hol a lécek már itt-ott hiányoznak, az idő vasfoga már hódként viselkedve elrágott egyet-kettőt belőlük. Többnyire kisebb halászbárkák sorakoznak itt, családok tulajdona, mintsem valami iparosé, a megélhetés hajszolja ezen kis hajók gazdáit a tengerre, mintsem az üzlet. Nem is rajtuk kell sajnálkozni, nem ez a lényeg, inkább az az állhatatlan rothadt halszag, ami ezt a mólót ennek okán körbelengi. A fiúk hozzászoktak már, azonban a tenger tiszta levegője után mindig pofonként éri Leywulfot a bűz, és valószínűsíti, hogy ezzel testvére is ugyanígy van.*
- Szárazföld, tenger, nekem ugyanaz, csak az egyiken mozog a talaj, kevés a pia, és egy jó nő sincs a láthatáron belül. *Helyesli sajátosan bátyja kijelentését, aztán egy pillanatra megtorpan vállát vakargatva.* - Bár ha választanom kéne, te vagy a fedélzet legszemrevalóbb fehérnépje, mi tagadás...
*Nagy mosolyában odébb rúg egy kavicsot a lécek közül, mely szépen ütemesen pattog, majd a végén egy távoli, halk csobbanással merül el a vízbe. Egy rúgás, és valószínűleg azt a kavicsot ember többé már nem látja. Milyen apró dolgok szükségesek milyen számottevő dolgok létrejöttéhez!*
- Találkozzunk a Sellőházban mikor lemegy a nap, jó? Nekem most utam a toronyhoz visz, van ott egy kis elintéznivalóm, de gyors leszek, ígérem. Aztán nehogy kiidd nekem az összes rumot a kocsmából, mert patáliát csapok!
*Mosolyodik el, majd egy gyors hátveregetéssel elintézi az elköszönést; úgyis hamarost újra látják egymást.*
4988. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-06 15:12:09
Üzenet elküldve: 2022-09-06 15:12:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Olea orrát megcsapja a mindent átitató halszag összetéveszthetetlen elegye. Lábai továbbra is a sárban tapicskolnak, de talán valamennyit száradt a haja az eső óta. Persze, ez a gyenge napsütés a cafattá ázott ruháin nem sokat javít. *
- Istenek, mikor érek már oda?
* Az ütött-kopott viskókat lassan felváltják a normálisabb építmények, bár sokat továbbra sem nevezné háznak. Néhány ronda pofájú alak vizslatja őt a falak mellől, unottan rájuk sziszeg. Ujjaival szórakozottan megsimogatja a belső zsebébe rejtett dobócsillagocskákat. Nem túl ügyesen céloz velük, de ha nagyon közel jönnének, azért egy-két csúnya sebet tudna velük okozni. *
- Istenek, mikor érek már oda?
* Az ütött-kopott viskókat lassan felváltják a normálisabb építmények, bár sokat továbbra sem nevezné háznak. Néhány ronda pofájú alak vizslatja őt a falak mellől, unottan rájuk sziszeg. Ujjaival szórakozottan megsimogatja a belső zsebébe rejtett dobócsillagocskákat. Nem túl ügyesen céloz velük, de ha nagyon közel jönnének, azért egy-két csúnya sebet tudna velük okozni. *
4987. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-09-03 18:32:19
Üzenet elküldve: 2022-09-03 18:32:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* A sós illat a levegőben, a sirályok hangos dallama, és a tenger morajlása az egyik dolog, amiről a kikötőt szinte bárki felismerheti. Egy mély levegővel elégedetten tapasztalja, hogy megérkezett. Az útja fárasztó volt és hosszadalmas.
De ez a kikötő nem éppen olyan mint a legtöbb, martalócok tanyája, akik örömmel lovasítják meg erszényedet, és még elfutniuk sem kell, hisz ők irányítják ezt a helyet. Óvatosan halad végig az ismeretlen alakok mellett, köpenyét még jobban magára húzza, hogy véletlenül se látszódjék ki egy testrésze se.
~ Nah és most merre? ~
A lakónegyed felé veszi az irányt, onnantól pedig már csak a szerencse kísérheti útján. *
* A sós illat a levegőben, a sirályok hangos dallama, és a tenger morajlása az egyik dolog, amiről a kikötőt szinte bárki felismerheti. Egy mély levegővel elégedetten tapasztalja, hogy megérkezett. Az útja fárasztó volt és hosszadalmas.
De ez a kikötő nem éppen olyan mint a legtöbb, martalócok tanyája, akik örömmel lovasítják meg erszényedet, és még elfutniuk sem kell, hisz ők irányítják ezt a helyet. Óvatosan halad végig az ismeretlen alakok mellett, köpenyét még jobban magára húzza, hogy véletlenül se látszódjék ki egy testrésze se.
~ Nah és most merre? ~
A lakónegyed felé veszi az irányt, onnantól pedig már csak a szerencse kísérheti útján. *
4986. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-08-30 16:37:16
Üzenet elküldve: 2022-08-30 16:37:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
*Ez nem Arthenior, ezt első másodperceiben egész könnyen észrevette; a silány épületek már első sorai is jóval kopottabbnak tűnnek a főtér szökőkútjától legközelebb álló házainál, és ahogy hallotta, ennél jobbra nem is számíthat innentől. Ösztönösen a zsebébe teszi kezeit és a legkeményebb arcát felvágva sétálni is kezd, hogy ne úgy tűnjön, mint aki mindjárt eltéved. Na, kérdések sorai követik is őt, amivel eddig nem nagyon volt mersze foglalkozni: Most hová? Maguk az épületek nevei meglennének, de a hozzájuk vezető úttal még nincs tisztában. És mivel inkább forraló vízbe dugná a kezét, mint egy ilyen helyen útirányokért leszólítani valakit, ezért igazán csak azt tudja csinálni, hogy a sorsa bízva kezd el bandukolni az éjszakában, reménykedve hogy ha tengernyi idejét kihasználva végig nézi a közeli sikátorok összes sarkait, egyszer csak társaira, vagy a célpontokat tartalmazó kocsmára bukkan. Nagy kezét idegesen szorítja pallosához; reméli, hogy nem kell ilyen hamar használnia azt.*
*Ez nem Arthenior, ezt első másodperceiben egész könnyen észrevette; a silány épületek már első sorai is jóval kopottabbnak tűnnek a főtér szökőkútjától legközelebb álló házainál, és ahogy hallotta, ennél jobbra nem is számíthat innentől. Ösztönösen a zsebébe teszi kezeit és a legkeményebb arcát felvágva sétálni is kezd, hogy ne úgy tűnjön, mint aki mindjárt eltéved. Na, kérdések sorai követik is őt, amivel eddig nem nagyon volt mersze foglalkozni: Most hová? Maguk az épületek nevei meglennének, de a hozzájuk vezető úttal még nincs tisztában. És mivel inkább forraló vízbe dugná a kezét, mint egy ilyen helyen útirányokért leszólítani valakit, ezért igazán csak azt tudja csinálni, hogy a sorsa bízva kezd el bandukolni az éjszakában, reménykedve hogy ha tengernyi idejét kihasználva végig nézi a közeli sikátorok összes sarkait, egyszer csak társaira, vagy a célpontokat tartalmazó kocsmára bukkan. Nagy kezét idegesen szorítja pallosához; reméli, hogy nem kell ilyen hamar használnia azt.*
4985. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-08-27 09:17:04
Üzenet elküldve: 2022-08-27 09:17:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*A sötétség is leszáll mire megközelítik a kikötőt. Árvánk nem hálátlan, amiért ilyen gyorsan célt érték. Csupán fájó hátsója és combjai kiáltanak a tábortűzért, ami mellett üldögélhetnének, valószínűleg félúton sem, ha nem sietnek ennyire.*
- A kell erős szó. Át akarsz öltözni. *Jegyzi meg, miközben egy utolsó lemondó pillantás vet a mélységi fedetlen arcára. Végül egy elnyújtott sóhajjal nyugtázza.*
~Ég veled, Illidary! Üdv ismét, Darkh!~
*Amíg a férfi a ruházkodással bíbelődik, ami egyébként meglepően rövid időt vesz igénybe ahhoz képest, hogy mennyi mindent kell magára aggatnia, Lily nem száll le Szilajról. Ha már lúd, legyen kövér! Aztán meg nem is kívánja kitenni magát az újra felmászás kínjának. Majd, amikor elérték a tényleges céljukat kinyújtja a lábait. Ahogy tovább haladnak, nem sok jót sejtető népeket pillantanak meg. Ha nem csal az árva szeme, márpedig ilyen fényviszonyok mellett ez sem zárható ki, még a maszkos is behúzza fülét, farkát. Azek sem biztató jelek, de árvánkat nem ejtették a fejére. Legalábbis senki sem szólt róla. Ez biztosan valamiféle csel, hogy kevésbé jó célpontja legyen egy kevésbé eltévedt nyílnak. Vagy ilyesmi.*
- Ha belénk kötnek, úgyteszek mintha elraboltál volna. Feltartom őket, te pedig elszelelsz. Én szótértek az ilyen alakokkal. Egy is lehetnék közűlük. Aztán aegközelebbi fogadónál találkozunk.
*Súgja társának a rögtönzött tervet. Még csak most érkeztek és nem ezeket a banditákat keresik. Nyilván Darkhnak sem lenne ínyére, ha máris felhívnák magukra a figyelmet a felesleges vérontással. Hogy mennyi esélyük lenne ennyi bunkó ellen, az pedig egy másik dolog. Mást nem nagyon tehet, így némán kivárja amíg elhaladnak a foghíjasan vicsorgó, martalóc külsejű népek mellett. Illetve ezt tervezte, amíg meg nem jelenik Ignis egy patkánnyal a csőrében.*
- NEM!
*Sikít fel a félvér, mintha csak a lábát fűrészelnék.*
- Rossz kormos csirke! Hogy merészeled? Engedd el! Még megölöd. Tedd le! Most!
*Kiabál és kapkod a holló csőre felé. Aki biztosan nem adja könnyen a zsákmányát. De Lily mentené a menthetőt. Persze ez halva született ötlet, hisz szerencsétlen rágcsáló nem csupán akaratán kívül, de holtan is érkezett. Senki sem tudja, de árvánk legmagányosabb estéit ezekkel az állatokkal töltötte. Mikor volt mit, szívesen osztotta meg velük és örömmel nézte, ahogy falatoznak. Ez a szokás olyannyira kinőtte magát, hogy egy idő után már nekik mesélte el a napját, vagy amit épp említésre méltónak talált. Meglepően jó hallgatóságnak bizonyultak, így hamar megszerette őket. Gyakran töprengett azon, hogy mennyi hasonlóság van közte és a kis barátai között. Mindenki feleslegesnek tartja őket. Ha pedig tehetné, meg is szabadulna tőlük. Most pedig végeznek eggyel a szemei láttára. Ezt nem hagyhatja szó nélkül. Nem is teszi.*
*A sötétség is leszáll mire megközelítik a kikötőt. Árvánk nem hálátlan, amiért ilyen gyorsan célt érték. Csupán fájó hátsója és combjai kiáltanak a tábortűzért, ami mellett üldögélhetnének, valószínűleg félúton sem, ha nem sietnek ennyire.*
- A kell erős szó. Át akarsz öltözni. *Jegyzi meg, miközben egy utolsó lemondó pillantás vet a mélységi fedetlen arcára. Végül egy elnyújtott sóhajjal nyugtázza.*
~Ég veled, Illidary! Üdv ismét, Darkh!~
*Amíg a férfi a ruházkodással bíbelődik, ami egyébként meglepően rövid időt vesz igénybe ahhoz képest, hogy mennyi mindent kell magára aggatnia, Lily nem száll le Szilajról. Ha már lúd, legyen kövér! Aztán meg nem is kívánja kitenni magát az újra felmászás kínjának. Majd, amikor elérték a tényleges céljukat kinyújtja a lábait. Ahogy tovább haladnak, nem sok jót sejtető népeket pillantanak meg. Ha nem csal az árva szeme, márpedig ilyen fényviszonyok mellett ez sem zárható ki, még a maszkos is behúzza fülét, farkát. Azek sem biztató jelek, de árvánkat nem ejtették a fejére. Legalábbis senki sem szólt róla. Ez biztosan valamiféle csel, hogy kevésbé jó célpontja legyen egy kevésbé eltévedt nyílnak. Vagy ilyesmi.*
- Ha belénk kötnek, úgyteszek mintha elraboltál volna. Feltartom őket, te pedig elszelelsz. Én szótértek az ilyen alakokkal. Egy is lehetnék közűlük. Aztán aegközelebbi fogadónál találkozunk.
*Súgja társának a rögtönzött tervet. Még csak most érkeztek és nem ezeket a banditákat keresik. Nyilván Darkhnak sem lenne ínyére, ha máris felhívnák magukra a figyelmet a felesleges vérontással. Hogy mennyi esélyük lenne ennyi bunkó ellen, az pedig egy másik dolog. Mást nem nagyon tehet, így némán kivárja amíg elhaladnak a foghíjasan vicsorgó, martalóc külsejű népek mellett. Illetve ezt tervezte, amíg meg nem jelenik Ignis egy patkánnyal a csőrében.*
- NEM!
*Sikít fel a félvér, mintha csak a lábát fűrészelnék.*
- Rossz kormos csirke! Hogy merészeled? Engedd el! Még megölöd. Tedd le! Most!
*Kiabál és kapkod a holló csőre felé. Aki biztosan nem adja könnyen a zsákmányát. De Lily mentené a menthetőt. Persze ez halva született ötlet, hisz szerencsétlen rágcsáló nem csupán akaratán kívül, de holtan is érkezett. Senki sem tudja, de árvánk legmagányosabb estéit ezekkel az állatokkal töltötte. Mikor volt mit, szívesen osztotta meg velük és örömmel nézte, ahogy falatoznak. Ez a szokás olyannyira kinőtte magát, hogy egy idő után már nekik mesélte el a napját, vagy amit épp említésre méltónak talált. Meglepően jó hallgatóságnak bizonyultak, így hamar megszerette őket. Gyakran töprengett azon, hogy mennyi hasonlóság van közte és a kis barátai között. Mindenki feleslegesnek tartja őket. Ha pedig tehetné, meg is szabadulna tőlük. Most pedig végeznek eggyel a szemei láttára. Ezt nem hagyhatja szó nélkül. Nem is teszi.*
4984. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-08-26 20:24:08
Üzenet elküldve: 2022-08-26 20:24:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* A világ csak úgy kitárja ajtaját a félvér előtt, ez már csak tőle függ, hogy miképp él is vele, vagy meghunyászkodva tovább él abból, amit az istenek elé sodornak. A kikötőt már pillanatok alatt elérik, a sós levegő újra átjárja szaglószervét, így már megszokott lendületből alább hagy. *
- Át kell öltöznöm.
* Jegyzi meg, miközben lovát megállítja még a kikötő határánál. Amint lepattan a nyeregből a szokásos felszerelését össze szedi. Szegény Illidary búcsúzhat újra az intenzív illatú erdőktől és a könnyebb látási viszonyoktól. A maszk már oly régóta az arcán van, hogy már teljesen megszokta, de néha mégis felüdülés anélkül járnia a vidéket. A fa mögé rejtőzve gyorsan a magához vett holmikat felveszi, és még egy utolsó mély levegőt vesz, mielőtt arcára húzná a maszkot. *
- Indulhatunk.
* Jelzi, miután kilép a fák rejtekéből, amint a lóval elindulnak, már láthatják, hogy a kikötő szélénél csoportos gyülekezetek álldogálnak, na de természetesen nem páncélozott őrség fáklyákkal, hanem a maszkos banditák fáklyákkal kivilágítva. Illidary fejét lehúzva halad tovább a lován, pengéjére téve kezét, hogy minden pillanatot kihasználhasson, itt már nem lehet szórakozni. *
- Csak akkor beszélj ha szólok, és mostantól hívj Darkh Montrigennek.
* Mondja a lánynak halkan, de közben a sunyi tömegek mellett elhaladnak. Természetesen ők is lehajtott fejjel figyelik az elvonulókat, hisz szemrevételezik, hogy mégis mi kerülhet birtokukba. Illidary maszkja könnyedén éri el a hatást, bizonytalanul fordulnak vissza, hogy folytassák az eddigi dolgukat. Már csak a félvéren múlik, hogy ő ezt miképp éli meg. Ignis lelkesen gazdája vállára száll, de most zsákmányával, egy nagy döglött patkánnyal a szájában. *
* A világ csak úgy kitárja ajtaját a félvér előtt, ez már csak tőle függ, hogy miképp él is vele, vagy meghunyászkodva tovább él abból, amit az istenek elé sodornak. A kikötőt már pillanatok alatt elérik, a sós levegő újra átjárja szaglószervét, így már megszokott lendületből alább hagy. *
- Át kell öltöznöm.
* Jegyzi meg, miközben lovát megállítja még a kikötő határánál. Amint lepattan a nyeregből a szokásos felszerelését össze szedi. Szegény Illidary búcsúzhat újra az intenzív illatú erdőktől és a könnyebb látási viszonyoktól. A maszk már oly régóta az arcán van, hogy már teljesen megszokta, de néha mégis felüdülés anélkül járnia a vidéket. A fa mögé rejtőzve gyorsan a magához vett holmikat felveszi, és még egy utolsó mély levegőt vesz, mielőtt arcára húzná a maszkot. *
- Indulhatunk.
* Jelzi, miután kilép a fák rejtekéből, amint a lóval elindulnak, már láthatják, hogy a kikötő szélénél csoportos gyülekezetek álldogálnak, na de természetesen nem páncélozott őrség fáklyákkal, hanem a maszkos banditák fáklyákkal kivilágítva. Illidary fejét lehúzva halad tovább a lován, pengéjére téve kezét, hogy minden pillanatot kihasználhasson, itt már nem lehet szórakozni. *
- Csak akkor beszélj ha szólok, és mostantól hívj Darkh Montrigennek.
* Mondja a lánynak halkan, de közben a sunyi tömegek mellett elhaladnak. Természetesen ők is lehajtott fejjel figyelik az elvonulókat, hisz szemrevételezik, hogy mégis mi kerülhet birtokukba. Illidary maszkja könnyedén éri el a hatást, bizonytalanul fordulnak vissza, hogy folytassák az eddigi dolgukat. Már csak a félvéren múlik, hogy ő ezt miképp éli meg. Ignis lelkesen gazdája vállára száll, de most zsákmányával, egy nagy döglött patkánnyal a szájában. *
4983. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-08-26 16:50:26
Üzenet elküldve: 2022-08-26 16:50:26
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Némi kitérővel sikerült minden holmiját összeszednie és elküldetnie az új otthonába. Ez kissé még szokatlan tőle, de friss csatlakozása ahhoz a társasághoz valami olyasmi; aminek már épp itt volt az ideje. Nem egy életbiztosítás egyedül lófrálni a világban, majd pár hónap elteltével új hely után nézni. Igaz, eddig ez nem nagyon zavarta, most viszont úgy érzi ez az a hely, ami hozzá illik. Vagyis illeni fog, mert ráncba kell még szedni. Myyna számára is kell vennie pár dolgot, most leginkább ruhaféléket. Ami a szépítkezést illeti, azt más módon sikerül intéznie.*
4982. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-08-14 19:14:50
Üzenet elküldve: 2022-08-14 19:14:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Egy kis pihenés //
// Zárás //
*Újra a kikötőben. Nézelődnek még egy kicsit, majd Zsonorha elkezdi furcsállni ezt a szokatlan csöndet a másiktól.*
~Már egy ideje nem szólalt meg. Mi lelte?~ *Kérdezi magában, de csak arra jut, hogy ez a társalgás már nem fog sokáig tartani. Ahogy gondolta. A szakállas úgy látszik elfáradt a nagy sétában. Nem is baj. Már a nap is alig látszik felettük.*
-Rendben van. Jobb is, hogy nem kószálunk így estefelé. Továbbra is kellemes pihenést. *Köszön el az öregtől. Majd gondol egyet és elindul a mólók felé. Annyira elmerül a gondolataiban, hogy alig látja meg az út végét. De még szerencsére azelőtt megáll, hogy beleesne a vízbe. Már csak a nap halvány fénysugarait lehet látni a távolban. Hajába belekap az esti hűvös szél.*
-pff… ~Ezt a romantikus hangulatot.~ *Gúnyolódik magában. De gyorsan vissza is vonja ezt a gondolatot miután trágár mondatok sorozatára lesz figyelmes a házak között.*
~Na, ez is egy remek nap volt.~
// Zárás //
*Újra a kikötőben. Nézelődnek még egy kicsit, majd Zsonorha elkezdi furcsállni ezt a szokatlan csöndet a másiktól.*
~Már egy ideje nem szólalt meg. Mi lelte?~ *Kérdezi magában, de csak arra jut, hogy ez a társalgás már nem fog sokáig tartani. Ahogy gondolta. A szakállas úgy látszik elfáradt a nagy sétában. Nem is baj. Már a nap is alig látszik felettük.*
-Rendben van. Jobb is, hogy nem kószálunk így estefelé. Továbbra is kellemes pihenést. *Köszön el az öregtől. Majd gondol egyet és elindul a mólók felé. Annyira elmerül a gondolataiban, hogy alig látja meg az út végét. De még szerencsére azelőtt megáll, hogy beleesne a vízbe. Már csak a nap halvány fénysugarait lehet látni a távolban. Hajába belekap az esti hűvös szél.*
-pff… ~Ezt a romantikus hangulatot.~ *Gúnyolódik magában. De gyorsan vissza is vonja ezt a gondolatot miután trágár mondatok sorozatára lesz figyelmes a házak között.*
~Na, ez is egy remek nap volt.~
4981. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-08-14 13:27:18
Üzenet elküldve: 2022-08-14 13:27:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Egy kis pihenés //
// Zárás //
* Szépen besétálnak a kikötőbe. Itt van egy két ház amiket a törpe jól megnézeget. *
- Figyelj Zsonorha! Mivel már este van, jobb lenne nekem, ha tovább nem mennék. Meghúzom valahol magamat. Te pedig menj amerre szeretnél. Nem kell pesztrálnod egy ilyen öreg koloncot mint én. Talán még találkozunk. Viszlát!
* A törpe az elköszönés után kinéz egy kis halászkunyhót ahova be koldulná magát. Ad a halásznak egy estére 20 aranyat amit Mesélő (Morw) el is fogad.
.
Reméli, hogy a halászt nem zavarja, hogyha a kunyhóban a földön tölthetné ezt az éjszakát.
Ugyanis Mirthemnor nem szeret szemtelennek látszani. Ő úgy gondolja, hogy húsz aranyért ez megéri egy ilyen embernek mint ez a halász, hogy fedélt adjon az ő feje felé, mindössze egy éjszakára. *
// Zárás //
* Szépen besétálnak a kikötőbe. Itt van egy két ház amiket a törpe jól megnézeget. *
- Figyelj Zsonorha! Mivel már este van, jobb lenne nekem, ha tovább nem mennék. Meghúzom valahol magamat. Te pedig menj amerre szeretnél. Nem kell pesztrálnod egy ilyen öreg koloncot mint én. Talán még találkozunk. Viszlát!
* A törpe az elköszönés után kinéz egy kis halászkunyhót ahova be koldulná magát. Ad a halásznak egy estére 20 aranyat amit Mesélő (Morw) el is fogad.
. Reméli, hogy a halászt nem zavarja, hogyha a kunyhóban a földön tölthetné ezt az éjszakát.
Ugyanis Mirthemnor nem szeret szemtelennek látszani. Ő úgy gondolja, hogy húsz aranyért ez megéri egy ilyen embernek mint ez a halász, hogy fedélt adjon az ő feje felé, mindössze egy éjszakára. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275