Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |
400. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-04-03 18:09:34
Üzenet elküldve: 2021-04-03 18:09:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Élni//
* Kellemetlen a helyzete, hiszen tetten érték. Teljesen kiszolgáltatottnak érzi magát. Mást nem is tehetne, minthogy bűnbocsánatért esedezik. Ezután pedig kibukik a lányból valami, amiből arra következtet, hogy eléggé magányos lehet. Vannak ismeretei róla, hiszen már beszélt neki magáról korábban a tengerész. Annyira túlgondolja ezt, hogy végül talán jobban elszomorítja magát, mint amennyire a Belunak kéne szomorúnak lennie emiatt. Egy könnycsepp is kicsordul, de csak egy. Valami eltörik a lányban is, mert hamarosan már a sellő nyakán vigasztalódik.*
- Sajnálom. Igyekszem majd észben tartani.* Kér bocsánatot már megint. Természetesen ő is átöleli a másikat és közben lázasan gondolkodik, hogy mit is kéne mondania. Valamit azért csak kinyög.*
- Semmi baj!* Lapogatja meg a hátát. Ha pillanat véget érne, akkor bambán pislogna le rá.*
- Egek mit csinálunk itt? Mint két gyerek.* Nevet fel keserűen. Elég kényelmetlenné kezd válni ez a helyzet. Ha tudta volna, hogy ez lesz a vége talán bele se kezdett volna. De most itt van és csak néz ki a fejéből.*
//Élni//
* Kellemetlen a helyzete, hiszen tetten érték. Teljesen kiszolgáltatottnak érzi magát. Mást nem is tehetne, minthogy bűnbocsánatért esedezik. Ezután pedig kibukik a lányból valami, amiből arra következtet, hogy eléggé magányos lehet. Vannak ismeretei róla, hiszen már beszélt neki magáról korábban a tengerész. Annyira túlgondolja ezt, hogy végül talán jobban elszomorítja magát, mint amennyire a Belunak kéne szomorúnak lennie emiatt. Egy könnycsepp is kicsordul, de csak egy. Valami eltörik a lányban is, mert hamarosan már a sellő nyakán vigasztalódik.*
- Sajnálom. Igyekszem majd észben tartani.* Kér bocsánatot már megint. Természetesen ő is átöleli a másikat és közben lázasan gondolkodik, hogy mit is kéne mondania. Valamit azért csak kinyög.*
- Semmi baj!* Lapogatja meg a hátát. Ha pillanat véget érne, akkor bambán pislogna le rá.*
- Egek mit csinálunk itt? Mint két gyerek.* Nevet fel keserűen. Elég kényelmetlenné kezd válni ez a helyzet. Ha tudta volna, hogy ez lesz a vége talán bele se kezdett volna. De most itt van és csak néz ki a fejéből.*
399. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-04-01 20:51:35
Üzenet elküldve: 2021-04-01 20:51:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élni//
*A férfi bocsánatkérése nem igazán segít semmit a helyzeten, hiszen még hazudik is mellé. Ezt akarta tenni, pusztán nem gondolta át. Legalábbis Bel meggyőződve gondolja, így. Haragszik a másikra és magára is, hogy ilyen sebezhető helyzetbe került. Viszont mégis jól esik neki a derekát tartó tenyér melege. Rendornak igaza lehet abban, hogy a másik magányos, de ezt a nő sosem vallaná be. *
- Ha hozzámentem volna fiatalon ahhoz az idős úrhoz, akkor sem lennék boldogabb *feleli hűvösen és épp kiszállna a másik öléből, amikor Rendor arcára pillant és teljesen meggyengül. Még sosem látott ezelőtt férfit sírni. A Sellő pedig valahogy mindig túl ártatlannak tűnik. Mélyet sóhajt és a másik nyakába temeti az arcát. Közben saját könnyeit próbálja kipislogni. *
- Nem szeretem a bocsánatkéréséket. Ne használd őket! Nem vagyok az a nő, aki értékelni tudja *~És nem vagyok az a nő, akit bárki is akarna~ Bel kacsói finoman a másik hátán kulcsolódnának össze, így megölelve a másikat, ha már azt képtelen kimondani, hogy „semmi baj, ne érezd magad rosszul” vagy azt, hogy „szükségem van az érintésed érzésére*
//Élni//
*A férfi bocsánatkérése nem igazán segít semmit a helyzeten, hiszen még hazudik is mellé. Ezt akarta tenni, pusztán nem gondolta át. Legalábbis Bel meggyőződve gondolja, így. Haragszik a másikra és magára is, hogy ilyen sebezhető helyzetbe került. Viszont mégis jól esik neki a derekát tartó tenyér melege. Rendornak igaza lehet abban, hogy a másik magányos, de ezt a nő sosem vallaná be. *
- Ha hozzámentem volna fiatalon ahhoz az idős úrhoz, akkor sem lennék boldogabb *feleli hűvösen és épp kiszállna a másik öléből, amikor Rendor arcára pillant és teljesen meggyengül. Még sosem látott ezelőtt férfit sírni. A Sellő pedig valahogy mindig túl ártatlannak tűnik. Mélyet sóhajt és a másik nyakába temeti az arcát. Közben saját könnyeit próbálja kipislogni. *
- Nem szeretem a bocsánatkéréséket. Ne használd őket! Nem vagyok az a nő, aki értékelni tudja *~És nem vagyok az a nő, akit bárki is akarna~ Bel kacsói finoman a másik hátán kulcsolódnának össze, így megölelve a másikat, ha már azt képtelen kimondani, hogy „semmi baj, ne érezd magad rosszul” vagy azt, hogy „szükségem van az érintésed érzésére*
398. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-31 20:57:48
Üzenet elküldve: 2021-03-31 20:57:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Élni//
* Rendor figyelt és most a gyakorlatba is átülteti azt, amit hallott. Megcsókolja a fekete tengeri hollót. Az a nyögés nem kerüli el a figyelmét csók közben, hiszen nagyon figyelt, hogy mi sül ki ebből. Eddig minden jól megy, hiszen Beluntina visszacsókol és még át is karolja tarkójánál. ~ Ez tényleg működik. Érdekes. ~ Csakhogy eztán fordul a kocka. Először is elég furcsa arcot vág és még csak a bókjára rá se bagózik. Sőt mi több el is tolja magától. Aztán meg egyszerűen csak belemászik a sellő ölébe és csókra éhesen hajol oda hozzá. Neki ezzel nincs semmi baja, így aztán nem is ellenkezik. Át is adja magát a duzzadó ajkaknak, de amint ezzel végeznek kapja a megdorgálást. Bűnbánóan lesüti a szemét, mert tagadhatná, de felesleges volna. Tényleg kísérleti nyúlnak használta Belut, de hát mit tehetett volna.*
- Sajnálom nem akartam ezt tenni.* Szabadkozik a további kérdésre meg tanácstalanul vakarja meg fekete üstökét.*
- Jó kérdés. Talán a legjobb válasz az, hogy két régen látott ismerős kicsit nosztalgiázik.* Át is karolja a derekát jobbjával. Nem bolond Rendor sem teljesen. Tudja, hogy társaságra vágyik a lány is. Elmondta, hogy nincs férfi ismerőse, ami csak még inkább megerősíti ebben a hitében. A Sellőházat se véletlenül kereste fel azon a napon. Érzi ő, hogy a határozott szavak mögött ott buják a gyengédségre vágyódó belső Beluntina is.*
- Mit szeretnél művelni? Eszembe jutott valami, ami nem akar kimenni a fejemből. Nem vagy magányos? Egyedül vagy itt a kikötőben már egy jó ideje.* Belegondol szegény lány helyzetébe, hogy még egy könnycsepp is kicsordul a szeméből. Már csak a gondolat is szomorú, hogy valakinek egyedül kelljen tengetnie mindennapjait, amikor még olyan fiatal. Elmorzsolja azt ez könnycseppet és aztán másik karjával is átöleli. Rendorra most szinte teljesen rátelepedik a szomorúság. Nem is érti, hogy miért.*
- Bocsáss meg ez kicsit faragatlan megnyilvánulásom volt. Nem akartam elrontani a kedved.* Bánja bűneit, de legalább teszi úgy, hogy a hölgyemény a karjai között van. Még.*
//Élni//
* Rendor figyelt és most a gyakorlatba is átülteti azt, amit hallott. Megcsókolja a fekete tengeri hollót. Az a nyögés nem kerüli el a figyelmét csók közben, hiszen nagyon figyelt, hogy mi sül ki ebből. Eddig minden jól megy, hiszen Beluntina visszacsókol és még át is karolja tarkójánál. ~ Ez tényleg működik. Érdekes. ~ Csakhogy eztán fordul a kocka. Először is elég furcsa arcot vág és még csak a bókjára rá se bagózik. Sőt mi több el is tolja magától. Aztán meg egyszerűen csak belemászik a sellő ölébe és csókra éhesen hajol oda hozzá. Neki ezzel nincs semmi baja, így aztán nem is ellenkezik. Át is adja magát a duzzadó ajkaknak, de amint ezzel végeznek kapja a megdorgálást. Bűnbánóan lesüti a szemét, mert tagadhatná, de felesleges volna. Tényleg kísérleti nyúlnak használta Belut, de hát mit tehetett volna.*
- Sajnálom nem akartam ezt tenni.* Szabadkozik a további kérdésre meg tanácstalanul vakarja meg fekete üstökét.*
- Jó kérdés. Talán a legjobb válasz az, hogy két régen látott ismerős kicsit nosztalgiázik.* Át is karolja a derekát jobbjával. Nem bolond Rendor sem teljesen. Tudja, hogy társaságra vágyik a lány is. Elmondta, hogy nincs férfi ismerőse, ami csak még inkább megerősíti ebben a hitében. A Sellőházat se véletlenül kereste fel azon a napon. Érzi ő, hogy a határozott szavak mögött ott buják a gyengédségre vágyódó belső Beluntina is.*
- Mit szeretnél művelni? Eszembe jutott valami, ami nem akar kimenni a fejemből. Nem vagy magányos? Egyedül vagy itt a kikötőben már egy jó ideje.* Belegondol szegény lány helyzetébe, hogy még egy könnycsepp is kicsordul a szeméből. Már csak a gondolat is szomorú, hogy valakinek egyedül kelljen tengetnie mindennapjait, amikor még olyan fiatal. Elmorzsolja azt ez könnycseppet és aztán másik karjával is átöleli. Rendorra most szinte teljesen rátelepedik a szomorúság. Nem is érti, hogy miért.*
- Bocsáss meg ez kicsit faragatlan megnyilvánulásom volt. Nem akartam elrontani a kedved.* Bánja bűneit, de legalább teszi úgy, hogy a hölgyemény a karjai között van. Még.*
397. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-31 13:14:36
Üzenet elküldve: 2021-03-31 13:14:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élni//
//A hozzászóláshoz 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*A nemrég szomorú és elveszett férfi a semmiből csókolja meg a nőt. Beluntina ajkai közül egy meglepett, de jól eső kis nyögés csendül fel. Egyik kezét a férfi tarkójára vezeti és a legnagyobb természetességgel csókolja vissza, mintha csak szeretők lennének. Az elméje szinte teljesen kiürül, amikor hirtelen a fejébe hasít egy gondolat. ~Nem~ a hang a gondolatai között a leghangosabb, parancsszóként hat a tengerről jöttre. Eltolja magát Rendortól és üres tekintettel pillant rá. Az arcán nem igazán olvasható ki érzelem. A bókra sem nagyon felel. ~Nem leszek a kísérleti nyula. Okos, felnőtt nő vagyok, már nem naiv kislány. Ezt nem engedhetem meg magam. Ráadásul kurtizán. Atyaég, Bel! Ez mégis mi a francért nem zavar téged? ~ maga sem tudja mit csinál, amikor úgy dönt a másik ölébe mászik és megpróbálja ismét megcsókolni, de azt pontosan tudja miért mondja azt, amit, amikor véget ér a csókjuk. *
- Mondtam, hogy ne velem gyakorolj, Rendor. Kettőnk között még mindig én irányítok. Nem fogom átadni a gyeplőt, bármennyire is... Akarjuk vagy sem. Most őszintén, mégis mit művelünk? *Rázza meg a fejét, közben keserűen elneveti magát. A helyzet korántsem egyszerű. *
//Élni//
//A hozzászóláshoz 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*A nemrég szomorú és elveszett férfi a semmiből csókolja meg a nőt. Beluntina ajkai közül egy meglepett, de jól eső kis nyögés csendül fel. Egyik kezét a férfi tarkójára vezeti és a legnagyobb természetességgel csókolja vissza, mintha csak szeretők lennének. Az elméje szinte teljesen kiürül, amikor hirtelen a fejébe hasít egy gondolat. ~Nem~ a hang a gondolatai között a leghangosabb, parancsszóként hat a tengerről jöttre. Eltolja magát Rendortól és üres tekintettel pillant rá. Az arcán nem igazán olvasható ki érzelem. A bókra sem nagyon felel. ~Nem leszek a kísérleti nyula. Okos, felnőtt nő vagyok, már nem naiv kislány. Ezt nem engedhetem meg magam. Ráadásul kurtizán. Atyaég, Bel! Ez mégis mi a francért nem zavar téged? ~ maga sem tudja mit csinál, amikor úgy dönt a másik ölébe mászik és megpróbálja ismét megcsókolni, de azt pontosan tudja miért mondja azt, amit, amikor véget ér a csókjuk. *
- Mondtam, hogy ne velem gyakorolj, Rendor. Kettőnk között még mindig én irányítok. Nem fogom átadni a gyeplőt, bármennyire is... Akarjuk vagy sem. Most őszintén, mégis mit művelünk? *Rázza meg a fejét, közben keserűen elneveti magát. A helyzet korántsem egyszerű. *
396. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-29 20:17:36
Üzenet elküldve: 2021-03-29 20:17:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Élni//
* Rendor őszinte, mert világ életében erre nevelték a kolostor falai között. El is mondja, amit tudni akart Beluntina, de kifejezetten rosszul esik neki, főleg az, hogy még az arcába is nevetnek. El tudna süllyedni szégyenében. A tengerész úgy tűnik, hogy bánja valamilyen szinten a történteket, mert bocsánatát kéri. Még végig is simít sötét haján.*
- Semmi baj, de tényleg.* Ez azért nem hangzik teljesen őszintén, mert még érzi a keserű ízt a szájában. Magára dühös legfőképpen és nem a lányra, aki közben rávilágít arra, hogy mi is történt itt most igazából. A sellő nagyon figyel rá. Szinte issza a szavait. ~ Szóval legyek pimasz, vagy őszinte, de merész. Meg sok bók. ~ Összegzi a hallottakat végül. Néz egy darabig Belura, mielőtt megszólalna.*
- Nekem is te vagy az egyik legszebb emlékem.* Hirtelen oda is hajol hozzá és megcsókolja.*
- Te még mindig jól csókolsz.* Bókol neki, ha már ezt javasolták. Borzasztóan kíváncsi, hogy ebből mi sül ki. Hiszen nagyjából követte az instrukciókat, amiket tanácsoltak neki néhány pillanattal korábban.*
//Élni//
* Rendor őszinte, mert világ életében erre nevelték a kolostor falai között. El is mondja, amit tudni akart Beluntina, de kifejezetten rosszul esik neki, főleg az, hogy még az arcába is nevetnek. El tudna süllyedni szégyenében. A tengerész úgy tűnik, hogy bánja valamilyen szinten a történteket, mert bocsánatát kéri. Még végig is simít sötét haján.*
- Semmi baj, de tényleg.* Ez azért nem hangzik teljesen őszintén, mert még érzi a keserű ízt a szájában. Magára dühös legfőképpen és nem a lányra, aki közben rávilágít arra, hogy mi is történt itt most igazából. A sellő nagyon figyel rá. Szinte issza a szavait. ~ Szóval legyek pimasz, vagy őszinte, de merész. Meg sok bók. ~ Összegzi a hallottakat végül. Néz egy darabig Belura, mielőtt megszólalna.*
- Nekem is te vagy az egyik legszebb emlékem.* Hirtelen oda is hajol hozzá és megcsókolja.*
- Te még mindig jól csókolsz.* Bókol neki, ha már ezt javasolták. Borzasztóan kíváncsi, hogy ebből mi sül ki. Hiszen nagyjából követte az instrukciókat, amiket tanácsoltak neki néhány pillanattal korábban.*
395. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-28 14:19:02
Üzenet elküldve: 2021-03-28 14:19:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvernézőben//
-Legombolsz, Köpcös. De legyen. Kétszáz, ha kezemben a lándzsa. A kalmárok becsületére. *Biccent a férfi felé mosolytalan ábrázattal. Noha ő maga nem kereskedő, a másik az. Nem, a legkevésbé sem bízik a hirtelen ismeretségében. De a kereskedők becsületében annál inkább, már ha lehet ilyenről beszélni. Csak egyről derüljön ki, hogy kelepcébe csalta a vevőjét, onnantól bizony kergetheti a pergő aranyat.*
-Mondják, a jó szolgáltatást meg kell fizetni. Jó pénzt kapsz némi ügyintézésér cserébe, én pedig a legjobbat remélem a legjobb áron. *Laposan pillant a testes kis kalmárra, miközben megtorpannak a hajótest előtt. Szemmel méri csak csak az őröket, mielőtt ismét kísérőre és egyben újdonsült üzletkötője felé fordulna.*
-Remélem, jól ismered őket. Nem szívesen hagynám itt a fogam egy balul elsült üzlet miatt.
*Azzal félreállva kezével int csupán, hogy a kalmár fáradjon előre. Elvégre ő most a szószóló, s helyismerettel is ő bír leginkább.
Nem tart különösebben a Vihar Fiaitól. Sok keményfejű zsoldossal és tengerésszel volt dolga élete során, maga sem sokkal különb. Így félelem nélkül, ám annál óvatosabban és körültekintőbben követi a kereskedőt a hajó felé.*
-Legombolsz, Köpcös. De legyen. Kétszáz, ha kezemben a lándzsa. A kalmárok becsületére. *Biccent a férfi felé mosolytalan ábrázattal. Noha ő maga nem kereskedő, a másik az. Nem, a legkevésbé sem bízik a hirtelen ismeretségében. De a kereskedők becsületében annál inkább, már ha lehet ilyenről beszélni. Csak egyről derüljön ki, hogy kelepcébe csalta a vevőjét, onnantól bizony kergetheti a pergő aranyat.*
-Mondják, a jó szolgáltatást meg kell fizetni. Jó pénzt kapsz némi ügyintézésér cserébe, én pedig a legjobbat remélem a legjobb áron. *Laposan pillant a testes kis kalmárra, miközben megtorpannak a hajótest előtt. Szemmel méri csak csak az őröket, mielőtt ismét kísérőre és egyben újdonsült üzletkötője felé fordulna.*
-Remélem, jól ismered őket. Nem szívesen hagynám itt a fogam egy balul elsült üzlet miatt.
*Azzal félreállva kezével int csupán, hogy a kalmár fáradjon előre. Elvégre ő most a szószóló, s helyismerettel is ő bír leginkább.
Nem tart különösebben a Vihar Fiaitól. Sok keményfejű zsoldossal és tengerésszel volt dolga élete során, maga sem sokkal különb. Így félelem nélkül, ám annál óvatosabban és körültekintőbben követi a kereskedőt a hajó felé.*
394. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-22 23:55:03
Üzenet elküldve: 2021-03-22 23:55:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Érdekek ösvényei//
*Dayaneer - mint ahogy az a legtöbb wegtoreniről elmondható talán - nem a higgadtságáról híres. Az elmúlt esztendők alatt egészen ügyesen tartotta kordában forrófejűségét, ha épp a helyzet úgy kívánta. Megtanulta felismerni, mely pillanatokban nem engedheti meg magának, hogy eluralkodjon rajta a méreg és pontosan tudja, hogy bizony ez is olyan. Nem lenne szabad így kikelnie magából, nem kellene sértetten ócsárolnia a kikötőit, elvégre ezekkel csak saját dolgát nehezíti meg. És mégis, átkozottul hamar kicsúszott kezei közül az irányítás. Mintha csak megint az a robbanékony, szenvedélyes tizenéves takony lenne, aki akkor volt, mikor legelőször találkoztak. Civakodásuk is épp olyan. Az az érzése támad tőle az embernek, mintha már ezerszer lefolytatták volna ugyanígy, szinte ugyanezen szavakkal. Kár, hogy ez a különös nosztalgia a legkevésbé sem melengeti meg a szívét, inkább csak tovább hergeli.
Hyren házasodásának híre viszont úgy meglepi, hogy valahogy lecsillapodik. Nem száll messze a méreg persze, ha Nolen közelében van valahogy az mindig előzékenyen a közelben marad, de már nem villan olyan gyilkosan tekintete. Őszinte illetődöttség költözik a harag helyére.*
-Nos… *szól, bár pontosan nem tudja, mit is kellene mondania erre. Tényleg váratlan éri a dolog.* - Ez remek hír. Akkor számodra sincs még minden veszve. *szúr oda finoman, halovány elégedettséggel arcán.
Hideg esőcsepp érkezik egyenesen homlokára. Bosszúsan törli le a féktelenül útnak induló cseppecskét, fejét emelve kémleli az égre kúszó sötét, gomolygó felhőket. *
-Remek.
*Morog orra alatt, aztán figyelmet immáron a kérdezősködő férfinak szenteli. Vagyis csak részben, kicsit lefoglalja, ahogy megpróbálja megbecsülni, vajon rájuk szakad-e az ég mielőtt elérnék a világítótoronyot. Az ugyanis rettentően kellemetlen lenne.*
-Előbb derüljön ki, hogy a nyakamon maradsz-e.
*Gúnyos mosollyal kerüli meg a válaszadást. Nem bízik a Velasco'rrában, nem szívesen kötne az orrára több információt, mint amire feltétlenül szükség van. Ha pedig az istenek kegyesek és nem kényszeríti össze őket az öreg, akkor felesleges is tudnia ilyesmiket.*
-Aztán meg úgyis mindent megtudsz a maga idejében.
*Határozottan esni kezd. Idegesen morran is wegtoreniül valamit, a kikötői valószínűleg elég ilyet hallott már ahhoz, hogy tudja, káromkodik.*
-Milyen messze vagyunk?
*Kiadós zápor közeleg, az már biztos. Jobb lenne talán valami fedett helyen kivárni a végét, de persze, ha a másik máshogy gondolja, ő nem fog ellenkezni a továbbhaladás ellen. Mindenesetre felzárkózik a fattyú mellé, hogy az előbbieknél jóval nyugodtabb és halkabb hanggal kérdezhessen. *
-Figyelj… véletlenül *megköszörüli torkát* -véletlenül nem hallottál Almarról mostanság?
*Dayaneer - mint ahogy az a legtöbb wegtoreniről elmondható talán - nem a higgadtságáról híres. Az elmúlt esztendők alatt egészen ügyesen tartotta kordában forrófejűségét, ha épp a helyzet úgy kívánta. Megtanulta felismerni, mely pillanatokban nem engedheti meg magának, hogy eluralkodjon rajta a méreg és pontosan tudja, hogy bizony ez is olyan. Nem lenne szabad így kikelnie magából, nem kellene sértetten ócsárolnia a kikötőit, elvégre ezekkel csak saját dolgát nehezíti meg. És mégis, átkozottul hamar kicsúszott kezei közül az irányítás. Mintha csak megint az a robbanékony, szenvedélyes tizenéves takony lenne, aki akkor volt, mikor legelőször találkoztak. Civakodásuk is épp olyan. Az az érzése támad tőle az embernek, mintha már ezerszer lefolytatták volna ugyanígy, szinte ugyanezen szavakkal. Kár, hogy ez a különös nosztalgia a legkevésbé sem melengeti meg a szívét, inkább csak tovább hergeli.
Hyren házasodásának híre viszont úgy meglepi, hogy valahogy lecsillapodik. Nem száll messze a méreg persze, ha Nolen közelében van valahogy az mindig előzékenyen a közelben marad, de már nem villan olyan gyilkosan tekintete. Őszinte illetődöttség költözik a harag helyére.*
-Nos… *szól, bár pontosan nem tudja, mit is kellene mondania erre. Tényleg váratlan éri a dolog.* - Ez remek hír. Akkor számodra sincs még minden veszve. *szúr oda finoman, halovány elégedettséggel arcán.
Hideg esőcsepp érkezik egyenesen homlokára. Bosszúsan törli le a féktelenül útnak induló cseppecskét, fejét emelve kémleli az égre kúszó sötét, gomolygó felhőket. *
-Remek.
*Morog orra alatt, aztán figyelmet immáron a kérdezősködő férfinak szenteli. Vagyis csak részben, kicsit lefoglalja, ahogy megpróbálja megbecsülni, vajon rájuk szakad-e az ég mielőtt elérnék a világítótoronyot. Az ugyanis rettentően kellemetlen lenne.*
-Előbb derüljön ki, hogy a nyakamon maradsz-e.
*Gúnyos mosollyal kerüli meg a válaszadást. Nem bízik a Velasco'rrában, nem szívesen kötne az orrára több információt, mint amire feltétlenül szükség van. Ha pedig az istenek kegyesek és nem kényszeríti össze őket az öreg, akkor felesleges is tudnia ilyesmiket.*
-Aztán meg úgyis mindent megtudsz a maga idejében.
*Határozottan esni kezd. Idegesen morran is wegtoreniül valamit, a kikötői valószínűleg elég ilyet hallott már ahhoz, hogy tudja, káromkodik.*
-Milyen messze vagyunk?
*Kiadós zápor közeleg, az már biztos. Jobb lenne talán valami fedett helyen kivárni a végét, de persze, ha a másik máshogy gondolja, ő nem fog ellenkezni a továbbhaladás ellen. Mindenesetre felzárkózik a fattyú mellé, hogy az előbbieknél jóval nyugodtabb és halkabb hanggal kérdezhessen. *
-Figyelj… véletlenül *megköszörüli torkát* -véletlenül nem hallottál Almarról mostanság?
393. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-22 09:11:45
Üzenet elküldve: 2021-03-22 09:11:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Érdekek ösvényei//
*Bár arra a "könnyű volt átejteni" megjegyzésre kicsit megfeszül Nolen állkapcsa, de a továbbiak kárpótolják. Nagyon is élvezi, hogy a így felpaprikázta a wegtorenit. Egy részét mondjuk saját magának köszönheti a lány. A pillangó mögött másféle fricska volt eredetileg, de Dayaneer már biztos nem emlékszik. Amikor Nolen először meglátta, azúr kendőt viselt sárga pettyekkel. A Hold-sziget feltűnő nazyrlepkéi jutottak eszébe róla. Persze megeshet, hogy ezt igazából soha nem is említette neki.
Amikor hímszajhának titulálják, azért sóhajt egyet. Elképesztő. Lehet, hogy tényleg pénzt kéne kérnie a futó kalandokért.*
- Ó, az nem fog menni *csóválja a fejét.* - Hyren megnősült. Nem hinném, hogy kötélnek áll.
*A sértéseket egyáltalán nem veszi fel. Sőt, egy kicsit talán csalódott, mert élesebb sziporkákra számított. Igaz, így sem lehet oka panaszra. Azok a zöld szemek szinte szikrákat szórnak.*
- Erre *vág a nő elé és közvetlenül a raktártársor pereménél futó kis utcácska felé vezeti. A Világítótoronyig szép kis séta vár rájuk, de az eddigiek alapján lesz mivel elütniük az időt.*
- Mégis mit tervez a gazdád? Egyezkedni akar? Trükközni? Ha rendszeres szállításon gondolkodik, akkor valami működőképes tervvel kell előállni. *Hangosan gondolkodik, bár nem igazán reménykedik benne, hogy érdemi válaszokat kötnek az orrára.* - Egyszer-egyszer még ki lehet játszani valami merésszel az új felállást, de nap mint nap... azt elfelejthetitek.
*Akivel most nagyon beszélnie kéne, az Halmar Tumbold kapitány, más néven Szélvész Halmar, a Vihar Fiainak, ennek a félig kalóz, félig kalmár, egészen eszelős bandának egyik híres kapitánya és a Veszett Makréla hajó tulajdonosa. Ha szerencséje van, a toronynál talál is valakit, aki ebben segíthet. Most persze elsődlegesen nem ezért kanyarodtak arra, hanem mert a Szhyllán lenne dolguk.*
*Bár arra a "könnyű volt átejteni" megjegyzésre kicsit megfeszül Nolen állkapcsa, de a továbbiak kárpótolják. Nagyon is élvezi, hogy a így felpaprikázta a wegtorenit. Egy részét mondjuk saját magának köszönheti a lány. A pillangó mögött másféle fricska volt eredetileg, de Dayaneer már biztos nem emlékszik. Amikor Nolen először meglátta, azúr kendőt viselt sárga pettyekkel. A Hold-sziget feltűnő nazyrlepkéi jutottak eszébe róla. Persze megeshet, hogy ezt igazából soha nem is említette neki.
Amikor hímszajhának titulálják, azért sóhajt egyet. Elképesztő. Lehet, hogy tényleg pénzt kéne kérnie a futó kalandokért.*
- Ó, az nem fog menni *csóválja a fejét.* - Hyren megnősült. Nem hinném, hogy kötélnek áll.
*A sértéseket egyáltalán nem veszi fel. Sőt, egy kicsit talán csalódott, mert élesebb sziporkákra számított. Igaz, így sem lehet oka panaszra. Azok a zöld szemek szinte szikrákat szórnak.*
- Erre *vág a nő elé és közvetlenül a raktártársor pereménél futó kis utcácska felé vezeti. A Világítótoronyig szép kis séta vár rájuk, de az eddigiek alapján lesz mivel elütniük az időt.*
- Mégis mit tervez a gazdád? Egyezkedni akar? Trükközni? Ha rendszeres szállításon gondolkodik, akkor valami működőképes tervvel kell előállni. *Hangosan gondolkodik, bár nem igazán reménykedik benne, hogy érdemi válaszokat kötnek az orrára.* - Egyszer-egyszer még ki lehet játszani valami merésszel az új felállást, de nap mint nap... azt elfelejthetitek.
*Akivel most nagyon beszélnie kéne, az Halmar Tumbold kapitány, más néven Szélvész Halmar, a Vihar Fiainak, ennek a félig kalóz, félig kalmár, egészen eszelős bandának egyik híres kapitánya és a Veszett Makréla hajó tulajdonosa. Ha szerencséje van, a toronynál talál is valakit, aki ebben segíthet. Most persze elsődlegesen nem ezért kanyarodtak arra, hanem mert a Szhyllán lenne dolguk.*
392. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-21 20:16:24
Üzenet elküldve: 2021-03-21 20:16:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élni//
*A férfi teljes magát meghazudtolva felel a vele játszadozó nőnek. Szavai őszinték és ártatlanok, minden, amit elsőre nem nézne ki bárki a tökéletes Adonisz külsőjéből. Bűntudat telepedik Bel lelkére a fájdalmas arcot látva. Legszívesebben most azonnal megölelgetné a másikat, de mégis visszafogja magát. Rendor folytatja mondandóját, szemei elveszettek. Bel kezei pedig bocsánat kérően simítanák meg a sötét tincseket, amiket már az első találkozásukkor is annyira megkedvelt. *
- Összetörőd a szívem, ha így nézel. Ne haragudj rám! *Kérleli lágyan, majd egy mély lélegzetet vesz a nehezebb rész előtt. *
- A titok a játékban van. Biztosan labdáztál, már. Ebben a játékban az a lényeg, hogy mindig dobd vissza a labdát. Ha egy nő azt mondja neked, hogy tudja, hogy vágysz rá, kontrázz rá. Légy pimasz! Egyszerűen, csak mond a szemébe, hogy ő biztos jobban vágyik rád. A csábítás legtöbbször nem az őszinte vallomásokon alapul, hanem a játékon. Ne foglalkozz azzal, hogy mi mit jelent vagy igaz e. Egy magabiztos férfi igazán vonzó. Van egy másik lehetőség is. Valld be, de cselekedj is. Ezt már ráhangolódás után ajánlott megtenni, de például, amikor a Sellőházban könnyedén az öledbe emeltél, vagy megcsókoltál válaszul, hogy mire vágysz, na az is a játék része volt. Amit pedig mondtam, már bókolj időnként, segít a hangulaton. Érted mire gondolok? Elég, ha velem vagy ilyen ártatlan, én nem igazán szeretem a kiismerhetetlenséget. És Rendor? Ha már kelepcébe csaltalak, hogy mondj ki mindent, be kell valljam tagadhatatlanul a legjobb finom emlékem vagy.
//Élni//
*A férfi teljes magát meghazudtolva felel a vele játszadozó nőnek. Szavai őszinték és ártatlanok, minden, amit elsőre nem nézne ki bárki a tökéletes Adonisz külsőjéből. Bűntudat telepedik Bel lelkére a fájdalmas arcot látva. Legszívesebben most azonnal megölelgetné a másikat, de mégis visszafogja magát. Rendor folytatja mondandóját, szemei elveszettek. Bel kezei pedig bocsánat kérően simítanák meg a sötét tincseket, amiket már az első találkozásukkor is annyira megkedvelt. *
- Összetörőd a szívem, ha így nézel. Ne haragudj rám! *Kérleli lágyan, majd egy mély lélegzetet vesz a nehezebb rész előtt. *
- A titok a játékban van. Biztosan labdáztál, már. Ebben a játékban az a lényeg, hogy mindig dobd vissza a labdát. Ha egy nő azt mondja neked, hogy tudja, hogy vágysz rá, kontrázz rá. Légy pimasz! Egyszerűen, csak mond a szemébe, hogy ő biztos jobban vágyik rád. A csábítás legtöbbször nem az őszinte vallomásokon alapul, hanem a játékon. Ne foglalkozz azzal, hogy mi mit jelent vagy igaz e. Egy magabiztos férfi igazán vonzó. Van egy másik lehetőség is. Valld be, de cselekedj is. Ezt már ráhangolódás után ajánlott megtenni, de például, amikor a Sellőházban könnyedén az öledbe emeltél, vagy megcsókoltál válaszul, hogy mire vágysz, na az is a játék része volt. Amit pedig mondtam, már bókolj időnként, segít a hangulaton. Érted mire gondolok? Elég, ha velem vagy ilyen ártatlan, én nem igazán szeretem a kiismerhetetlenséget. És Rendor? Ha már kelepcébe csaltalak, hogy mondj ki mindent, be kell valljam tagadhatatlanul a legjobb finom emlékem vagy.
391. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-20 21:17:44
Üzenet elküldve: 2021-03-20 21:17:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Néhány hattal később //
* Sok minden történt azóta a nap óta, hogy elhagyta a Sellőházat. Siari, akinek nevét még csak meg sem tudta bölcs tanácsot adott neki. Ám nem ez volt az első, amit meg kellett tennie. Egyszerűen csak felsétált a városba körbenézni. Sokáig viszont nem maradt ott, mivel nem volt elájulva a látottaktól. Hamar vissza indult hát ide a kikötőbe, ahová is tartozik. Elvállalt pár kisebb munkát, csakhogy ismerkedjen az emberekkel. Közben titkon remélte, hogy Beluntina nyomára is rábukkan, ami egyelőre még nem történt meg. Most viszont nem várhat tovább. Ideje visszatérni a Sellőházba, mert az aranytartalékai vészesen megcsappantak. Korán kell ma. Szépen rendbe szedi magát, amennyire ezt a körülményei lehetővé teszik számára. Amint ezzel elkészül már indul is. A kikötőben korán kezdődik az élet, hiszen a hajók jönnek-mennek. Némelyiket még ő is segített megpakolni. Ám annak a mai nappal remélhetőleg egy jó kis időre vége. A fehérnépet csak könnyebb ölelgetni, mint a súlyos ládákat pakolgatni. Hamarosan már csizmája talpa alatt a kis fehér kavicsos ösvény kövei csikorognak. Feltűnik a Sellőház pazar épülete is.*
* Sok minden történt azóta a nap óta, hogy elhagyta a Sellőházat. Siari, akinek nevét még csak meg sem tudta bölcs tanácsot adott neki. Ám nem ez volt az első, amit meg kellett tennie. Egyszerűen csak felsétált a városba körbenézni. Sokáig viszont nem maradt ott, mivel nem volt elájulva a látottaktól. Hamar vissza indult hát ide a kikötőbe, ahová is tartozik. Elvállalt pár kisebb munkát, csakhogy ismerkedjen az emberekkel. Közben titkon remélte, hogy Beluntina nyomára is rábukkan, ami egyelőre még nem történt meg. Most viszont nem várhat tovább. Ideje visszatérni a Sellőházba, mert az aranytartalékai vészesen megcsappantak. Korán kell ma. Szépen rendbe szedi magát, amennyire ezt a körülményei lehetővé teszik számára. Amint ezzel elkészül már indul is. A kikötőben korán kezdődik az élet, hiszen a hajók jönnek-mennek. Némelyiket még ő is segített megpakolni. Ám annak a mai nappal remélhetőleg egy jó kis időre vége. A fehérnépet csak könnyebb ölelgetni, mint a súlyos ládákat pakolgatni. Hamarosan már csizmája talpa alatt a kis fehér kavicsos ösvény kövei csikorognak. Feltűnik a Sellőház pazar épülete is.*
390. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-20 21:04:13
Üzenet elküldve: 2021-03-20 21:04:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Élni//
* Beluntina női praktikákból nem szenved hiányt. Egy pillanat alatt képes kizökkenteni Rendort. Sőt mi több ennél még tovább is megy. Sarokba szorítja szavaival a férfit. Ha meg ez nem lenne elég még még azzal a pimasz mosollyal az arcán oda is hajol hozzá. A suttogó beszéd meg csak még inkább vágykeltőként hat rá. A comb simításról meg inkább ne is beszéljünk. Férfiból van, így aztán nem tud nem közömbös maradni. Arca elég hamar vörösbe vált. Pont olyan ez, mint eddig is volt. A nők szinte néhány pillanat alatt kiforgatják magabiztosságából. A mogyoróbarna szempár elől nincs menekvés.*
- Háát... Igazából én csak szerettelek volna látni. Akkor háát te voltál az első itt, aki velem rendes volt. Az együtt töltött idő is felejthetetlen volt. Ezért is gondoltam, hogy talán te is szívesen találkoznál még velem.* Sokféle reakciót várt, csak a kinevetést nem. Amikor közlik vele, hogy ez csak egy amolyan teszt volt még rendesen elszégyelli magát. Egy világfájdalmas faarccal nézi a tengerészt. Keserűségében még fel is nevet egy rövidet. Kell neki egy kis idő, mire lenyelve a békát megszólal.*
- Ez fájt, de ahogy látod ez a helyzet. Ám azt az éjszakát ám bármikor szívesen megismétlem veled.* Le sem tagadhatná, hogy jó volt, ezért ezt nem is rejti véka alá.*
- Szóval, akkor mégis mit tegyek, ha így letámad egy nő? Egyszerűen mindig zavarba jövök, mert amikor szerzetes voltam nem kellett ilyesmivel bajlódnom.* A pír az arcáról csak lassan tűnik el. Kezeit is tördeli még, szóval láthatja Belu, hogy feszült még most is a sellő.*
//Élni//
* Beluntina női praktikákból nem szenved hiányt. Egy pillanat alatt képes kizökkenteni Rendort. Sőt mi több ennél még tovább is megy. Sarokba szorítja szavaival a férfit. Ha meg ez nem lenne elég még még azzal a pimasz mosollyal az arcán oda is hajol hozzá. A suttogó beszéd meg csak még inkább vágykeltőként hat rá. A comb simításról meg inkább ne is beszéljünk. Férfiból van, így aztán nem tud nem közömbös maradni. Arca elég hamar vörösbe vált. Pont olyan ez, mint eddig is volt. A nők szinte néhány pillanat alatt kiforgatják magabiztosságából. A mogyoróbarna szempár elől nincs menekvés.*
- Háát... Igazából én csak szerettelek volna látni. Akkor háát te voltál az első itt, aki velem rendes volt. Az együtt töltött idő is felejthetetlen volt. Ezért is gondoltam, hogy talán te is szívesen találkoznál még velem.* Sokféle reakciót várt, csak a kinevetést nem. Amikor közlik vele, hogy ez csak egy amolyan teszt volt még rendesen elszégyelli magát. Egy világfájdalmas faarccal nézi a tengerészt. Keserűségében még fel is nevet egy rövidet. Kell neki egy kis idő, mire lenyelve a békát megszólal.*
- Ez fájt, de ahogy látod ez a helyzet. Ám azt az éjszakát ám bármikor szívesen megismétlem veled.* Le sem tagadhatná, hogy jó volt, ezért ezt nem is rejti véka alá.*
- Szóval, akkor mégis mit tegyek, ha így letámad egy nő? Egyszerűen mindig zavarba jövök, mert amikor szerzetes voltam nem kellett ilyesmivel bajlódnom.* A pír az arcáról csak lassan tűnik el. Kezeit is tördeli még, szóval láthatja Belu, hogy feszült még most is a sellő.*
389. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-18 18:51:51
Üzenet elküldve: 2021-03-18 18:51:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élni//
- Nem véletlenül? Na és mi az a „nem véletlen?” Valld be, hogy második alkalmat akarsz! *Beluntina egészen közel hajol a férfi felé, miközben pimasz mosollyal az arcán suttogja szavait. Mimikája kihívó és magabiztos, törekszik zavarba hozni a másikat. Ha nem ijednek el tőle még kacéran végig is simít a másik combján. *
- Mondj el mindent, amit igazából akarsz! Nem ítélkezem! *Szemeit mélyen a másikéba fúrja és megvárja mit is reagál a másik. Ezek után ismét tisztességes távolságot vesz fel és hangosan nevetni kezd. *
- Csak húzom az agyad, szívem! Ne haragudj, de muszáj volt látnom mennyire rémes a helyzet! Akkor, ha gondolod ki is elemezhetjük mit csinálj ilyenkor!
//Élni//
- Nem véletlenül? Na és mi az a „nem véletlen?” Valld be, hogy második alkalmat akarsz! *Beluntina egészen közel hajol a férfi felé, miközben pimasz mosollyal az arcán suttogja szavait. Mimikája kihívó és magabiztos, törekszik zavarba hozni a másikat. Ha nem ijednek el tőle még kacéran végig is simít a másik combján. *
- Mondj el mindent, amit igazából akarsz! Nem ítélkezem! *Szemeit mélyen a másikéba fúrja és megvárja mit is reagál a másik. Ezek után ismét tisztességes távolságot vesz fel és hangosan nevetni kezd. *
- Csak húzom az agyad, szívem! Ne haragudj, de muszáj volt látnom mennyire rémes a helyzet! Akkor, ha gondolod ki is elemezhetjük mit csinálj ilyenkor!
388. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-14 10:04:27
Üzenet elküldve: 2021-03-14 10:04:27
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Fegyvernézőben//
*Végül a kemény harcos vonásai is mosolyra biggyednek, vagy valami olyasmire. Pirtianesről nem beszélt félre. Sok jó wegtoreni fegyver jut vissza Pirtianesbe, ami karavánokkal a kikötőbe is eljut. A fegyverkereskedők útja és szállítása sokszor kiismerhetetlen. Végre kibukik a prémes bundás harcosból, hogy a Vihar Fiait keresi.*
- Miért nem ezzel kezdted? *Nem szemrehányásként mondja a kereskedő, csak úgy megjegyzi vigyorogva, bár ez most annyira nem is lényeges. Láthatóan tetszik neki a harcos alkudozásra való hajlama. Egészen megélénkül tőle a minden hájjal megkent kereskedő.*
- Induljunk hát! A részleteket megbeszéljük útközben. *Vigyorogva veregeti meg a vállát a magas embernek, majd a kezében tartott leltár könyvet átadja egy matróznak. El is indulnak az említett kapcsolat felé. Két matróz csatlakozik hozzájuk, akik pár lépésre lemaradnak tőlük. Oldalukon kard van, így sejthető, hogy a kövér kereskedő emberei.*
- Tetszik, ahogy üzletelsz. Mondok még valamit. Legyen kétszáz, és akkor lebonyolítom neked az egész üzletet. Ezt majd átvételkor fizeted ki nekem, ha a kezedbe lesz a lándzsa. *Valami pluszt is kínál érte, ami megérhet még ötven aranyat.*
- Ha így intézzük, akkor megoldom, hogy ne kérdezősködjenek. Biztosan nem vágnak át, mert az én nevem alatt megy az üzlet, és a Köpcöst mindenki ismeri a kikötőben, aki számít persze. *Hahotázva nevet út közben, s lassan elérnek egy jobb állapotú bárkához, ami láthatóan inkább szállás, mint a tengereket szelő hajó. Két felfegyverzett legény áll a palló szárazföldi végén.*
- Nos áll az üzlet? Ez igazán nem sok, hogy az én nevem alatt megy majd az üzlet. Neked csak hátra kell dőlni. *Ez egy maximális szolgáltatás, ami sok kellemetlenségtől kímélheti meg a fegyverre váró idegent. Persze most is, mint mindig ő dönt, hogy elfogadja az ajánlatot, avagy nem.*
*Végül a kemény harcos vonásai is mosolyra biggyednek, vagy valami olyasmire. Pirtianesről nem beszélt félre. Sok jó wegtoreni fegyver jut vissza Pirtianesbe, ami karavánokkal a kikötőbe is eljut. A fegyverkereskedők útja és szállítása sokszor kiismerhetetlen. Végre kibukik a prémes bundás harcosból, hogy a Vihar Fiait keresi.*
- Miért nem ezzel kezdted? *Nem szemrehányásként mondja a kereskedő, csak úgy megjegyzi vigyorogva, bár ez most annyira nem is lényeges. Láthatóan tetszik neki a harcos alkudozásra való hajlama. Egészen megélénkül tőle a minden hájjal megkent kereskedő.*
- Induljunk hát! A részleteket megbeszéljük útközben. *Vigyorogva veregeti meg a vállát a magas embernek, majd a kezében tartott leltár könyvet átadja egy matróznak. El is indulnak az említett kapcsolat felé. Két matróz csatlakozik hozzájuk, akik pár lépésre lemaradnak tőlük. Oldalukon kard van, így sejthető, hogy a kövér kereskedő emberei.*
- Tetszik, ahogy üzletelsz. Mondok még valamit. Legyen kétszáz, és akkor lebonyolítom neked az egész üzletet. Ezt majd átvételkor fizeted ki nekem, ha a kezedbe lesz a lándzsa. *Valami pluszt is kínál érte, ami megérhet még ötven aranyat.*
- Ha így intézzük, akkor megoldom, hogy ne kérdezősködjenek. Biztosan nem vágnak át, mert az én nevem alatt megy az üzlet, és a Köpcöst mindenki ismeri a kikötőben, aki számít persze. *Hahotázva nevet út közben, s lassan elérnek egy jobb állapotú bárkához, ami láthatóan inkább szállás, mint a tengereket szelő hajó. Két felfegyverzett legény áll a palló szárazföldi végén.*
- Nos áll az üzlet? Ez igazán nem sok, hogy az én nevem alatt megy majd az üzlet. Neked csak hátra kell dőlni. *Ez egy maximális szolgáltatás, ami sok kellemetlenségtől kímélheti meg a fegyverre váró idegent. Persze most is, mint mindig ő dönt, hogy elfogadja az ajánlatot, avagy nem.*
387. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-10 20:29:15
Üzenet elküldve: 2021-03-10 20:29:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvernézőben//
*A testes kereskedő szavaira most már nem tud nem elmosolyodni szakálla alatt. Minden hájjal megkent fickó, annyi szent. Pirtianes említését elengedi a füle mellett, hisz valószínűleg Wegtorenre célzott a kereskedő. Elvégre utóbbi jóval közelebb esik tengeren a Kikötőhöz, mint az északi, sötételfek lakta város. Persze azt sem bánja, ha pirtianesi fegyver üti a markát. Ritka kincs erre az északi mesterfegyver erre.*
-Eleve a Vihar Fiait kerestem volna, barátom. *Viszonozza a bizalmas megszólítást, miközben övébe akasztja hüvelykujjait. Valahogy sokkal kevésbé bízik a város uraiban, mint a tengerészekben.*
-Ez így azonban nem éri meg a pénzem. Keveset kínálsz, sokat kérsz. Viszont szavadon foglak és mondok neked jobbat. Százötven arany üti a markod, ha az üzlet megköttetett. Így már háromszázötven jut a zsebedbe egy kis sétáért cserébe. Azt hiszem, akármelyik kurafi bevállalná ezt itt a Kikötőben. Mit mondasz? Indulhatunk? *Tesz egy lépést a mólón, féloldalasan fordulva hátra a selyemruhákba bújt kereskedő felé. Sok beszédnek sok az alja, a tengerek kalmárja pedig addig csűri-csavarja a szavakat, hogy mindig jusson egy marék arany valamelyik erszényébe.*
*A testes kereskedő szavaira most már nem tud nem elmosolyodni szakálla alatt. Minden hájjal megkent fickó, annyi szent. Pirtianes említését elengedi a füle mellett, hisz valószínűleg Wegtorenre célzott a kereskedő. Elvégre utóbbi jóval közelebb esik tengeren a Kikötőhöz, mint az északi, sötételfek lakta város. Persze azt sem bánja, ha pirtianesi fegyver üti a markát. Ritka kincs erre az északi mesterfegyver erre.*
-Eleve a Vihar Fiait kerestem volna, barátom. *Viszonozza a bizalmas megszólítást, miközben övébe akasztja hüvelykujjait. Valahogy sokkal kevésbé bízik a város uraiban, mint a tengerészekben.*
-Ez így azonban nem éri meg a pénzem. Keveset kínálsz, sokat kérsz. Viszont szavadon foglak és mondok neked jobbat. Százötven arany üti a markod, ha az üzlet megköttetett. Így már háromszázötven jut a zsebedbe egy kis sétáért cserébe. Azt hiszem, akármelyik kurafi bevállalná ezt itt a Kikötőben. Mit mondasz? Indulhatunk? *Tesz egy lépést a mólón, féloldalasan fordulva hátra a selyemruhákba bújt kereskedő felé. Sok beszédnek sok az alja, a tengerek kalmárja pedig addig csűri-csavarja a szavakat, hogy mindig jusson egy marék arany valamelyik erszényébe.*
386. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-10 10:15:49
Üzenet elküldve: 2021-03-10 10:15:49
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Fegyvernézőben//
*A harcos egy darabig hezitál, hogy fizessen-e, de végül bölcsen dönt, hiszen egy bennfentes kereskedőt fizet meg, akinek a kisujjában vannak a kikötői ügyletek. A kereskedő széles vigyorral és nevetve elteszi a pénzt az övére.*
- Bölcs döntés barátom. Nem is fordulhattál volna jobb személyhez. *Ezután már készségesen lép közelebb Denjaarhoz, mivel már fizető üzletfeléről van szó. Kezét a férfi vállára teszi majd magyarázni kezd.*
- Nem kell itt fenyegetőzni. Az én cégérem az elégedett ügyfél. *Rákacsint a magas férfira, aztán be is tartja a szavát.*
- Van három lehetőséged. Az első, hogy független kereskedőket keresel fel, de ez kissé rizikós vállalkozás, mert vagy a Patkányok, vagy a Vihar fiai elorozhatják az árút ha éppen megtetszik nekik. Pont ezért ajánlanám, hogy vagy a patkányokhoz fordulj, vagy a Vihar fiaihoz. Mindkettőnek jó kapcsolatrendszere van és tudtommal Pirtianesből szinte bármilyen fegyvert képesek beszerezni a megfelelő árért vagy feladatért cserébe. Én az utóbbi kettőt választanám, de persze te tudod. *Felvázolja a tanácsát Denjaarnak és meghagyja neki a választás lehetőségét. Kicsit vár és tesz egy újabb ajánlatot.*
- Ha eldöntötted kihez fordulnál, akkor egy szerény száz aranyért személyesen viszlek el az összekötőikhez, és közvetítve lebonyolítom az üzletet. Persze egyedül is intézheted, de akkor magadra maradsz. Ha viszont velem tartasz, akkor biztosan nem fognak átverni. *Ez is egy újabb lehetőség Denjaar részére, persze el is utasíthatja, de akkor az ügyletet neki kell végig lebonyolítania, miután megkapja a kereskedőtől az útbaigazítást, hogy pontosan kit keressen és hová menjen.*
*A harcos egy darabig hezitál, hogy fizessen-e, de végül bölcsen dönt, hiszen egy bennfentes kereskedőt fizet meg, akinek a kisujjában vannak a kikötői ügyletek. A kereskedő széles vigyorral és nevetve elteszi a pénzt az övére.*
- Bölcs döntés barátom. Nem is fordulhattál volna jobb személyhez. *Ezután már készségesen lép közelebb Denjaarhoz, mivel már fizető üzletfeléről van szó. Kezét a férfi vállára teszi majd magyarázni kezd.*
- Nem kell itt fenyegetőzni. Az én cégérem az elégedett ügyfél. *Rákacsint a magas férfira, aztán be is tartja a szavát.*
- Van három lehetőséged. Az első, hogy független kereskedőket keresel fel, de ez kissé rizikós vállalkozás, mert vagy a Patkányok, vagy a Vihar fiai elorozhatják az árút ha éppen megtetszik nekik. Pont ezért ajánlanám, hogy vagy a patkányokhoz fordulj, vagy a Vihar fiaihoz. Mindkettőnek jó kapcsolatrendszere van és tudtommal Pirtianesből szinte bármilyen fegyvert képesek beszerezni a megfelelő árért vagy feladatért cserébe. Én az utóbbi kettőt választanám, de persze te tudod. *Felvázolja a tanácsát Denjaarnak és meghagyja neki a választás lehetőségét. Kicsit vár és tesz egy újabb ajánlatot.*
- Ha eldöntötted kihez fordulnál, akkor egy szerény száz aranyért személyesen viszlek el az összekötőikhez, és közvetítve lebonyolítom az üzletet. Persze egyedül is intézheted, de akkor magadra maradsz. Ha viszont velem tartasz, akkor biztosan nem fognak átverni. *Ez is egy újabb lehetőség Denjaar részére, persze el is utasíthatja, de akkor az ügyletet neki kell végig lebonyolítania, miután megkapja a kereskedőtől az útbaigazítást, hogy pontosan kit keressen és hová menjen.*
385. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-03-01 07:50:01
Üzenet elküldve: 2021-03-01 07:50:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvernézőben//
*A kereskedő nem téved. Valóban nincs túl sok tapasztalata "kikötői ügyekben", jelentsen ez bármit is. A minden hájjal megkent fickók terén annál inkább van ismerete, elvégre Artheniorból is az effélék miatt lépett meg.
Egy hosszú pillanatig szigorú tekintettel méregeti a kereskedőt, arcán egy izom, annyi sem rezdül. Végül nagyot sóhajt, zsebébe túr, hogy átadjon a Mesélő (Akhilleusz) férfinek 200 aranyat.
*
-Kétszáz, nem több és nem is kevesebb. *Pontosan tudja, hogy a világban mindennek ára van, még a szavaknak is. Ha pedig kétszáz arany az ára annak, hogy hozzájuthasson az áhított fegyverhez, ám legyen.*
-Az egyeneses beszédet kedvelem, talán ennyi aranyat megér neked. Ajánlom, hogy ne próbálj valami ócskasághoz vezetni, mert minden isten a tanúm rá, hogy behajtom a fizetséget. *Hangja egyáltalán nem cseng fenyegetően, épp ellenkezőleg. Kellően halk szavú, a baritonján szinte már selymesen csengő.*
-Nos, merre találjuk ezt a fegyvert?
*A kereskedő nem téved. Valóban nincs túl sok tapasztalata "kikötői ügyekben", jelentsen ez bármit is. A minden hájjal megkent fickók terén annál inkább van ismerete, elvégre Artheniorból is az effélék miatt lépett meg.
Egy hosszú pillanatig szigorú tekintettel méregeti a kereskedőt, arcán egy izom, annyi sem rezdül. Végül nagyot sóhajt, zsebébe túr, hogy átadjon a Mesélő (Akhilleusz) férfinek 200 aranyat.
*-Kétszáz, nem több és nem is kevesebb. *Pontosan tudja, hogy a világban mindennek ára van, még a szavaknak is. Ha pedig kétszáz arany az ára annak, hogy hozzájuthasson az áhított fegyverhez, ám legyen.*
-Az egyeneses beszédet kedvelem, talán ennyi aranyat megér neked. Ajánlom, hogy ne próbálj valami ócskasághoz vezetni, mert minden isten a tanúm rá, hogy behajtom a fizetséget. *Hangja egyáltalán nem cseng fenyegetően, épp ellenkezőleg. Kellően halk szavú, a baritonján szinte már selymesen csengő.*
-Nos, merre találjuk ezt a fegyvert?
384. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-02-27 16:43:13
Üzenet elküldve: 2021-02-27 16:43:13
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Fegyvernézőben//
*A szálfa ember nem nevet jóízűen, de ez a kövér kereskedőt nem tántorítja el. Tokáját simogatva hallgatja végig a lándzsa igényeket. Sejtelmesen elgondolkodik, amint érdeklődő kérdést és ajánlatot kap. Végül Denjaar felé fordul és a kezével integet, hogy lassabban.*
- Ne olyan hevesen barátom! Értem én, hogy máris felszúrnád rá a fél várost, de ez nem ilyen egyszerű. Látom még nem sok tapasztalatod van a kikötői ügyekben. *Gúnyosan kuncog egyet aztán bizalmasabb közelségbe hajol.*
- Én itt mindenféle áruval találkozok, nap mint nap. Tudom, hogy hol kapnál olyan lándzsát, mint amilyet szeretnél. De a tudásnak ára van. Kétszáz aranyért megmondom neked, hogy mi a kínálat és aztán meglátod. Nem kevesebb, kétszáz. *Jelentőségteljesen dörzsöli mutató és hüvelykujját, amikor az fizetségre kerül a szó. A harcos ritka fegyvert keres, ezt pedig nem csak úgy leakasztja a kereskedő a polcról. Megvannak a forrásai, ez nem lehet kétség, de ahogy mondta is, az információnak ára van. Most Denjaaron a döntés, hogy fizet e az információért, vagy tovább keresgél a számára ismeretlen területen.*
*A szálfa ember nem nevet jóízűen, de ez a kövér kereskedőt nem tántorítja el. Tokáját simogatva hallgatja végig a lándzsa igényeket. Sejtelmesen elgondolkodik, amint érdeklődő kérdést és ajánlatot kap. Végül Denjaar felé fordul és a kezével integet, hogy lassabban.*
- Ne olyan hevesen barátom! Értem én, hogy máris felszúrnád rá a fél várost, de ez nem ilyen egyszerű. Látom még nem sok tapasztalatod van a kikötői ügyekben. *Gúnyosan kuncog egyet aztán bizalmasabb közelségbe hajol.*
- Én itt mindenféle áruval találkozok, nap mint nap. Tudom, hogy hol kapnál olyan lándzsát, mint amilyet szeretnél. De a tudásnak ára van. Kétszáz aranyért megmondom neked, hogy mi a kínálat és aztán meglátod. Nem kevesebb, kétszáz. *Jelentőségteljesen dörzsöli mutató és hüvelykujját, amikor az fizetségre kerül a szó. A harcos ritka fegyvert keres, ezt pedig nem csak úgy leakasztja a kereskedő a polcról. Megvannak a forrásai, ez nem lehet kétség, de ahogy mondta is, az információnak ára van. Most Denjaaron a döntés, hogy fizet e az információért, vagy tovább keresgél a számára ismeretlen területen.*
383. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-02-25 20:51:31
Üzenet elküldve: 2021-02-25 20:51:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvernézőben//
*Ő már kevésbé szórakozik jól, mint a kereskedő, bár ez leginkább jelleméből fakad. Szigorúan szemléli a kacarászó turbánost, s kivár néhány szívdobbanásnyi időt, mire újra megszólal.*
-A legjobb az a legjobb. Ismered a portékád, azt is tudod, mi mennyit ér. *Tekintete szórakozottan vándorol a férfi válla felett a tengerre. Ha már egyszer látta, furcsa mód képes hiányozni az embernek a látványa.*
-Legyen hosszú és súlytalan, hogy könnyeden lehessen forgatni. De jó anyag kell, ami nem törik. Kemény. A jó lándzsa rugalmatlan. *Úgy beszél róla, mintha a fegyver mibenléténél fontosabb dolog nem is lenne. Talán nincs is, ha az ember élete múlik rajta. Neki pedig kiváltképp sokszor volt része hasonlóban. Sokkal jobban kedveli a lándzsát, mint a kardot, vagy úgy általában véve a többi fegyvert. A súlypontja és hossza miatt képes felülemelkedni bármivel szemben, s olyan mozudlatokra képes vele az ember, mint semmi mással.*
-Van talán a birtokodban mágikus is? *Most csillan először érdeklődés tekintetében, ahogy visszaemeli a kereskedőre, ujjait sercegve engedi végig szakállán.* -Szíves örömest megnézném, hadd lám. Hajlandó vagyok megfizetni az árát, ha tényleg jó a portékád.
*Ő már kevésbé szórakozik jól, mint a kereskedő, bár ez leginkább jelleméből fakad. Szigorúan szemléli a kacarászó turbánost, s kivár néhány szívdobbanásnyi időt, mire újra megszólal.*
-A legjobb az a legjobb. Ismered a portékád, azt is tudod, mi mennyit ér. *Tekintete szórakozottan vándorol a férfi válla felett a tengerre. Ha már egyszer látta, furcsa mód képes hiányozni az embernek a látványa.*
-Legyen hosszú és súlytalan, hogy könnyeden lehessen forgatni. De jó anyag kell, ami nem törik. Kemény. A jó lándzsa rugalmatlan. *Úgy beszél róla, mintha a fegyver mibenléténél fontosabb dolog nem is lenne. Talán nincs is, ha az ember élete múlik rajta. Neki pedig kiváltképp sokszor volt része hasonlóban. Sokkal jobban kedveli a lándzsát, mint a kardot, vagy úgy általában véve a többi fegyvert. A súlypontja és hossza miatt képes felülemelkedni bármivel szemben, s olyan mozudlatokra képes vele az ember, mint semmi mással.*
-Van talán a birtokodban mágikus is? *Most csillan először érdeklődés tekintetében, ahogy visszaemeli a kereskedőre, ujjait sercegve engedi végig szakállán.* -Szíves örömest megnézném, hadd lám. Hajlandó vagyok megfizetni az árát, ha tényleg jó a portékád.
382. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-02-25 07:40:12
Üzenet elküldve: 2021-02-25 07:40:12
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Fegyvernézőben//
*Hangosan felkacag, amikor a harcos a nyilvánvaló kereskedő mivoltára tapint rá. Még hájas tokája is beleremeg a nevetésébe.*
- Jól mondod. Látom nem vagy annyira elveszett lélek. *Moderálja magát, mert mulattatja a szálfa férfi, így legalább a fél szemének figyelmét megkapja. A legjobb szó hallatán nagyot ásít majd lagymatagul legyezve tömi be a száját.*
- Nem kell ám annyira sietni. *Kezével int, hogy maradjon még a harcos.*
- Miféle lándzsa kellhet neked, amit a városban nem kapsz meg? Mit értesz te az alatt, hogy legjobb? Valami mágikus erejű, valami egyedi készítés? *Elég tág fogalom és a kínálat nagyon széles, ám azokhoz eljutni nem egyszerű. Denjaar próbálkozhat más kereskedődénél is, de úgy tűnik, hogy a kövér turbánost érdekelheti néhány csúszó arany. Pontosan úgy néz ki, mint aminek leírták az imént. Egy kereskedő, aki szemmel láthatóan tisztában van a kikötői ügyletekkel. Puhatolózik még egy kicsit, mielőtt bármi konkrétat mondana a vele szóba elegyedő szép szál fegyveressel.*
*Hangosan felkacag, amikor a harcos a nyilvánvaló kereskedő mivoltára tapint rá. Még hájas tokája is beleremeg a nevetésébe.*
- Jól mondod. Látom nem vagy annyira elveszett lélek. *Moderálja magát, mert mulattatja a szálfa férfi, így legalább a fél szemének figyelmét megkapja. A legjobb szó hallatán nagyot ásít majd lagymatagul legyezve tömi be a száját.*
- Nem kell ám annyira sietni. *Kezével int, hogy maradjon még a harcos.*
- Miféle lándzsa kellhet neked, amit a városban nem kapsz meg? Mit értesz te az alatt, hogy legjobb? Valami mágikus erejű, valami egyedi készítés? *Elég tág fogalom és a kínálat nagyon széles, ám azokhoz eljutni nem egyszerű. Denjaar próbálkozhat más kereskedődénél is, de úgy tűnik, hogy a kövér turbánost érdekelheti néhány csúszó arany. Pontosan úgy néz ki, mint aminek leírták az imént. Egy kereskedő, aki szemmel láthatóan tisztában van a kikötői ügyletekkel. Puhatolózik még egy kicsit, mielőtt bármi konkrétat mondana a vele szóba elegyedő szép szál fegyveressel.*
381. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2021-02-24 19:52:01
Üzenet elküldve: 2021-02-24 19:52:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvernézőben//
*Végül nincs akkora szerencséje, hogy wegtoreni hajóba botoljon. Azzal kell beérnie, ami van, ez pedig jelen esetben a turbános férfi a kereskedőnaszád előtt. Délinek tűnik, legalábbis a selyemöltözék és a turbán erre utal. Kedveli a déli fegyvereket. Könnyűek és elegánsak.*
-Úgy nézel ki, mint egy kereskedő. *Mutat rá a nyilvánvalóra.* -Egy valamirevaló kereskedő pedig sosem mulasztja a jó pénzt. *Hangja kifejezéstelenül cseng, gúnynak nyoma sincs benne.*
-Az attól függ, mit kínálsz. Mert a legjobb kell, ami van. Méghozzá lándzsa. Tudsz ilyet, vagy álljak tovább? *Ha futni hagy egy üzletet, bizonyára nincs nála a keresett cikkből. Ugyanakkor türelmesen kivár, míg a kereskedő válaszol. Elnézegeti a jókora hajót, s figyel a körötte forgolódó arcokra. A dokkoknál sok mindenki megfordul, kupecek és vásárlók, ám zsebesek és kalózok is. Nem kürtöli ki erszénye tartalmát csak úgy. Különben sem ez a módi, ha az ember boltol. Persze, hogy a selyemruhás kíváncsi rá, mennyire vastag az erszénye. Bolond lenne azonban, hogy beadja a derekát egy efféle olcsó trükknek s magának számítsa meg a fegyver árát.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.24 19:53:28
*Végül nincs akkora szerencséje, hogy wegtoreni hajóba botoljon. Azzal kell beérnie, ami van, ez pedig jelen esetben a turbános férfi a kereskedőnaszád előtt. Délinek tűnik, legalábbis a selyemöltözék és a turbán erre utal. Kedveli a déli fegyvereket. Könnyűek és elegánsak.*
-Úgy nézel ki, mint egy kereskedő. *Mutat rá a nyilvánvalóra.* -Egy valamirevaló kereskedő pedig sosem mulasztja a jó pénzt. *Hangja kifejezéstelenül cseng, gúnynak nyoma sincs benne.*
-Az attól függ, mit kínálsz. Mert a legjobb kell, ami van. Méghozzá lándzsa. Tudsz ilyet, vagy álljak tovább? *Ha futni hagy egy üzletet, bizonyára nincs nála a keresett cikkből. Ugyanakkor türelmesen kivár, míg a kereskedő válaszol. Elnézegeti a jókora hajót, s figyel a körötte forgolódó arcokra. A dokkoknál sok mindenki megfordul, kupecek és vásárlók, ám zsebesek és kalózok is. Nem kürtöli ki erszénye tartalmát csak úgy. Különben sem ez a módi, ha az ember boltol. Persze, hogy a selyemruhás kíváncsi rá, mennyire vastag az erszénye. Bolond lenne azonban, hogy beadja a derekát egy efféle olcsó trükknek s magának számítsa meg a fegyver árát.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.24 19:53:28
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1180-1199