Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
2940. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-25 19:53:27
Üzenet elküldve: 2016-07-25 19:53:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Grombar után - 4. nap//
*A félvér nézi ahogy felettese elfogadja, majd azon rendje és módja szerint befalja a kenyeret.*
~Pietti örülne ha látná mekkora sikere van a szakács tudományának.~
*Közben hallgatja a további okfejtést. Beleegyezően bólint. Stratégiailag teljesen logikus az amit Ziana mond. Cotys úgy dönt ebben maradnak.*
//Kiürítési parancs//
*Azután mikor a hadnagykisasszony előhúzza a tekercset és olvasni kezdi, Cotys megérti, hogy vége a láblógatásnak és a könnyed csevegésnek.*
~Kezdődik a meló!~
*Csizmája sarkához csapkodva a pipát ki ütögeti belőle a parazsat és elteszi azt a tarisznyája mélyére. Jól tudja, nem valószínű, hogy mostanában lesz ideje újra elővenni.
Maga előtt, a nyereg kápán keresztbe tett kezekkel, csendben hallgatja végig a felolvasást. Közben a környéket fürkészi. Van egy olyan sejtése, hogy a népek reakciója a holt sereg közeledtére, igen változatos lehet. Ezért aztán az őrmester csak figyel és vár. A történésékre, netán parancsra.*
*A félvér nézi ahogy felettese elfogadja, majd azon rendje és módja szerint befalja a kenyeret.*
~Pietti örülne ha látná mekkora sikere van a szakács tudományának.~
*Közben hallgatja a további okfejtést. Beleegyezően bólint. Stratégiailag teljesen logikus az amit Ziana mond. Cotys úgy dönt ebben maradnak.*
//Kiürítési parancs//
*Azután mikor a hadnagykisasszony előhúzza a tekercset és olvasni kezdi, Cotys megérti, hogy vége a láblógatásnak és a könnyed csevegésnek.*
~Kezdődik a meló!~
*Csizmája sarkához csapkodva a pipát ki ütögeti belőle a parazsat és elteszi azt a tarisznyája mélyére. Jól tudja, nem valószínű, hogy mostanában lesz ideje újra elővenni.
Maga előtt, a nyereg kápán keresztbe tett kezekkel, csendben hallgatja végig a felolvasást. Közben a környéket fürkészi. Van egy olyan sejtése, hogy a népek reakciója a holt sereg közeledtére, igen változatos lehet. Ezért aztán az őrmester csak figyel és vár. A történésékre, netán parancsra.*
2939. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-25 01:35:43
Üzenet elküldve: 2016-07-25 01:35:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ephemia//
*Ephemia mintha nem is hallotta volna, hogy hozzá szólt, ijedten rohan az egyik katonához tudakozódni. Persze semmi olyasmi nem hangzik el, amit ne tudott volna, ha a másik megkérdezi, de a lány teljesen megkergül és nekiindul a tömegnek.*
-Hé, várj! Hallod, állj már meg! *Xaly hiába kiabál utána, csak megy, mint aki megveszett. ~A kórság állt ebbe a lányba?!~ Nem nagyon van kedve egy megkattant lányt kergetni egy ismeretlen városban, de a „jelentős mennyiségű arany” elég csábító ahhoz, hogy ne akarja szem elől téveszteni. Még nem volt ideje megnézni, mennyit sikerült elemelnie, de súlyra nem jelentős összeg. Dühösen fúj egyet és a másik után veti magát. Ephemia szerencsére nem elég gátlástalan és rutinos ahhoz, hogy ne lehessen tartani vele a lépést, Xaly könnyedén szalad a nyomában. Végül egy, a katonaság által már lezárt utcánál állnak meg, ahol a lány annak rendje és módja szerint lepattan a faarccal eldarált, „Sajnálomidenemléphetbe” kezdetű hivatalos szövegről. Xaly a szemét forgatja, ennyire nem lehet naivnak lenni! Ephemia próbál erősködni, a családját és otthonukat emlegeti, de ez persze nem hatja meg a sarokra állított posztos bunkókat. Miután feladja, ha körülnéz, megláthatja Xalyt, aki eddig kicsit távolabb, de még hallótávolságon belül ácsorgott. Akár észreveszi, akár nem, a lány mellé lép és egy szemrehányó tekintettel indít.*
-Jól elszaladtál! *Úgy szól, mintha egy régi barát lenne, aki elnézi ugyan ezt az otromba viselkedést, de éreztetni szeretné, nagyon megbántódott. Aztán az utca felé fordul és úgy tesz, mintha nem hallott volna mindent az elmúlt percekben.*
-Mi kéne onnan?
*Ephemia mintha nem is hallotta volna, hogy hozzá szólt, ijedten rohan az egyik katonához tudakozódni. Persze semmi olyasmi nem hangzik el, amit ne tudott volna, ha a másik megkérdezi, de a lány teljesen megkergül és nekiindul a tömegnek.*
-Hé, várj! Hallod, állj már meg! *Xaly hiába kiabál utána, csak megy, mint aki megveszett. ~A kórság állt ebbe a lányba?!~ Nem nagyon van kedve egy megkattant lányt kergetni egy ismeretlen városban, de a „jelentős mennyiségű arany” elég csábító ahhoz, hogy ne akarja szem elől téveszteni. Még nem volt ideje megnézni, mennyit sikerült elemelnie, de súlyra nem jelentős összeg. Dühösen fúj egyet és a másik után veti magát. Ephemia szerencsére nem elég gátlástalan és rutinos ahhoz, hogy ne lehessen tartani vele a lépést, Xaly könnyedén szalad a nyomában. Végül egy, a katonaság által már lezárt utcánál állnak meg, ahol a lány annak rendje és módja szerint lepattan a faarccal eldarált, „Sajnálomidenemléphetbe” kezdetű hivatalos szövegről. Xaly a szemét forgatja, ennyire nem lehet naivnak lenni! Ephemia próbál erősködni, a családját és otthonukat emlegeti, de ez persze nem hatja meg a sarokra állított posztos bunkókat. Miután feladja, ha körülnéz, megláthatja Xalyt, aki eddig kicsit távolabb, de még hallótávolságon belül ácsorgott. Akár észreveszi, akár nem, a lány mellé lép és egy szemrehányó tekintettel indít.*
-Jól elszaladtál! *Úgy szól, mintha egy régi barát lenne, aki elnézi ugyan ezt az otromba viselkedést, de éreztetni szeretné, nagyon megbántódott. Aztán az utca felé fordul és úgy tesz, mintha nem hallott volna mindent az elmúlt percekben.*
-Mi kéne onnan?
2938. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-24 22:27:57
Üzenet elküldve: 2016-07-24 22:27:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Grombar után - 4. nap//
*Olykor, szíve szerint megkocogtatná beosztottjai homlokát, vajon üresen kong-e az. Persze nem teszi, és nem csak azért, mert fel sem éri a fiúkat. Elfogadta már, hogy a harcosokat a harci teljesítményeikért tartják, nem az eszükért.*
-Szerinted az északi városok ideküldenék a katonáikat, ha lenne ott is mit ölni? Kockáztatnák talán egy hátbatámadás lehetőségét? A holtak vezetőit pedig a saját szemünkkel láttuk. Mindet, akikről a csonttemetői felderítők beszámoltak, és még többet is.
*Hangjában nincs kioktatás, sem okoskodás, miért is lenne? Aldas sértettségét észre sem veszi, ahogyan általában az érzelmi reakciókat. Pusztán a tényeket közli.*
-Biztosan.
*Bólint rá Acatel szerepére a történetben.*
-Nem, nem tekinthetjük dezertőrnek, hiszen sosem volt a kötelék tagja. Így csak egy gyáva szájhős. De fel rúgnám!
*Sóhajt nagyot, és egy hálás mosollyal veszi át a kenyeret.*
-Kösz, ez elmúlt öt napban nem igen volt lehetőségem ilyesmire.
*És kezdi el máris falni, csak úgy magában, mégis, mint ki soha ilyen finomat még nem kóstolt.
Közben érkezik kis csapatuk a Dokkokhoz.*
//Kiürítési parancs//
*Egy pillanatra megállítja a zordak csapatát, torkot köszörül, és egy pergament húz elő nyeregtáskájából, melyet kihajtva, máris kezd a hangos szózatba.*
-Tisztelt Lakosok! Értesítünk mindenkit, hogy a jelen helyzetben a Kikötő őrsége, és Arthenior kirendelt seregei nem tudják tartani, és elégségesen védeni a település határait. Így mindenkit az Artheniorhoz közelebbi területekre és Amon Ruadh alá rendelünk ezúton, hogy ott az egyesített seregek védelme alatt biztonságban átvészelhessék a harcokat, a fölöslegesen feláldozott életeket elkerülendő. A hajókra kötelező kihajózási parancsot adunk ki, melynek végrehajtását az őrség felügyeli. Ellenfeleinknek nem adunk segítséget ilyen módon sem. Az el nem vitt fegyvereket és hajókat, csónakokat meg kell semmisíteni! A rendelkezések időlegesek, és a harcok végeztével biztosíthatom Önöket, hogy az újjáépítésben és a visszaköltözésben is szolgálatukra leszünk! Kérem mihamarabb álljanak készen az indulásra!
*Olvassa fel szinte üvöltve Kelyri lejegyzett szavait, talán meglepő lehet, hogy fér ennyi hangerő, egy ilyen apró, vézna teremtésbe. Majd tolmácsol is, a gyengébbek kedvéért.*
-Hogy értsétek! Holnap estére itt lesznek az élőholt seregek! Nincs ok pánikra! Készülődjetek az útra! Aki csatlakozni kíván a harcokhoz, az jelentkezzen a kikötőben, a lajstrommesternél, még a mai nap folyamán!
*Ezzel indul is tovább, elsőként a helyi őrmestert keresve elő a kikötői irodából, elvégre lesz dolga neki is bőséggel.*
*Olykor, szíve szerint megkocogtatná beosztottjai homlokát, vajon üresen kong-e az. Persze nem teszi, és nem csak azért, mert fel sem éri a fiúkat. Elfogadta már, hogy a harcosokat a harci teljesítményeikért tartják, nem az eszükért.*
-Szerinted az északi városok ideküldenék a katonáikat, ha lenne ott is mit ölni? Kockáztatnák talán egy hátbatámadás lehetőségét? A holtak vezetőit pedig a saját szemünkkel láttuk. Mindet, akikről a csonttemetői felderítők beszámoltak, és még többet is.
*Hangjában nincs kioktatás, sem okoskodás, miért is lenne? Aldas sértettségét észre sem veszi, ahogyan általában az érzelmi reakciókat. Pusztán a tényeket közli.*
-Biztosan.
*Bólint rá Acatel szerepére a történetben.*
-Nem, nem tekinthetjük dezertőrnek, hiszen sosem volt a kötelék tagja. Így csak egy gyáva szájhős. De fel rúgnám!
*Sóhajt nagyot, és egy hálás mosollyal veszi át a kenyeret.*
-Kösz, ez elmúlt öt napban nem igen volt lehetőségem ilyesmire.
*És kezdi el máris falni, csak úgy magában, mégis, mint ki soha ilyen finomat még nem kóstolt.
Közben érkezik kis csapatuk a Dokkokhoz.*
//Kiürítési parancs//
*Egy pillanatra megállítja a zordak csapatát, torkot köszörül, és egy pergament húz elő nyeregtáskájából, melyet kihajtva, máris kezd a hangos szózatba.*
-Tisztelt Lakosok! Értesítünk mindenkit, hogy a jelen helyzetben a Kikötő őrsége, és Arthenior kirendelt seregei nem tudják tartani, és elégségesen védeni a település határait. Így mindenkit az Artheniorhoz közelebbi területekre és Amon Ruadh alá rendelünk ezúton, hogy ott az egyesített seregek védelme alatt biztonságban átvészelhessék a harcokat, a fölöslegesen feláldozott életeket elkerülendő. A hajókra kötelező kihajózási parancsot adunk ki, melynek végrehajtását az őrség felügyeli. Ellenfeleinknek nem adunk segítséget ilyen módon sem. Az el nem vitt fegyvereket és hajókat, csónakokat meg kell semmisíteni! A rendelkezések időlegesek, és a harcok végeztével biztosíthatom Önöket, hogy az újjáépítésben és a visszaköltözésben is szolgálatukra leszünk! Kérem mihamarabb álljanak készen az indulásra!
*Olvassa fel szinte üvöltve Kelyri lejegyzett szavait, talán meglepő lehet, hogy fér ennyi hangerő, egy ilyen apró, vézna teremtésbe. Majd tolmácsol is, a gyengébbek kedvéért.*
-Hogy értsétek! Holnap estére itt lesznek az élőholt seregek! Nincs ok pánikra! Készülődjetek az útra! Aki csatlakozni kíván a harcokhoz, az jelentkezzen a kikötőben, a lajstrommesternél, még a mai nap folyamán!
*Ezzel indul is tovább, elsőként a helyi őrmestert keresve elő a kikötői irodából, elvégre lesz dolga neki is bőséggel.*
2937. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-24 21:11:41
Üzenet elküldve: 2016-07-24 21:11:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
//Grombar után - 4. nap//
*A félvérnek nem igazán tetszik a korholó hangnem, egyetlen pillanatra el felhősődik kékacél tekintete, de azután betudja a hadnagykisasszony fáradtságának a dolgot. Meg aztán most ugyebár egy reguláris alakulat tagja. Itt nem vehet a lelkére minden apróságot. Így aztán csupán a tőle telhető legtermészetesebb hangon felel.*
-Figyeltem. Azt mondtad eljöttek onnan a vezetők. És, hogy "talán" nincs is mit ölni ott. De tudod ezt biztosan? Nem lehetséges, hogy hagytak a holtak ott helyőrséget? Mellesleg a Kuvik akár hazudhatott is. Vagy őt magát is becsapták. Ezt mi nem tudhatjuk. Talán Acatel utána jár.
*Ekkor azonban szöget üt a fejébe Ziana egy másik megjegyzése.*
-Szóval ez a fickó dezertőr? Akkor mindenképpen hulla.
*Oldalra sandítva végig méri felettesét, mielött ismét megszólal.*
-Piám ugyan nincs, mondjuk szerintem az most nem is kéne neked, de enned kéne valamit!
*Azzal ismét a tarisznyába nyúl és egy darab friss kenyeret vesz elő és oda nyújtja Zianának.*
-Egyenesen a Kantinból.
*Kacsint a mellette lovaglóra.*
//Grombar után - 4. nap//
*A félvérnek nem igazán tetszik a korholó hangnem, egyetlen pillanatra el felhősődik kékacél tekintete, de azután betudja a hadnagykisasszony fáradtságának a dolgot. Meg aztán most ugyebár egy reguláris alakulat tagja. Itt nem vehet a lelkére minden apróságot. Így aztán csupán a tőle telhető legtermészetesebb hangon felel.*
-Figyeltem. Azt mondtad eljöttek onnan a vezetők. És, hogy "talán" nincs is mit ölni ott. De tudod ezt biztosan? Nem lehetséges, hogy hagytak a holtak ott helyőrséget? Mellesleg a Kuvik akár hazudhatott is. Vagy őt magát is becsapták. Ezt mi nem tudhatjuk. Talán Acatel utána jár.
*Ekkor azonban szöget üt a fejébe Ziana egy másik megjegyzése.*
-Szóval ez a fickó dezertőr? Akkor mindenképpen hulla.
*Oldalra sandítva végig méri felettesét, mielött ismét megszólal.*
-Piám ugyan nincs, mondjuk szerintem az most nem is kéne neked, de enned kéne valamit!
*Azzal ismét a tarisznyába nyúl és egy darab friss kenyeret vesz elő és oda nyújtja Zianának.*
-Egyenesen a Kantinból.
*Kacsint a mellette lovaglóra.*
2936. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-24 19:31:57
Üzenet elküldve: 2016-07-24 19:31:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
//Grombar után - 4. nap//
*Komótosan bólogat a látott rémségek felsorolására, vagy épp csak bealudt, és ezért követi rőt kobakja lova lépteinek ütemét. Viszont normál időn belül képes reagálni, kezdésnek egy hatalmas ásítással.*
-Többet nem megyünk nekik mágusok nélkül. Kellő számú mágus nélkül.
*Pontosít, hiszen Wor beismerten telibe kapta a mentális katyvaszt.*
-Talán jobb is.
*Sóhajt nagyot a pálinka nem létére, üres gyomrának még pont a szesz hiányozna, hogy tényleg összeessen a végén.
Kárörvendő, rövid kis röhögést hallat Rill említésére.*
-Őt viszont ismerem, önkéntesem volt. Egy idióta. De. *Pillant zavartan az őrmesterre.*
-Mit keres ő Artheniorban? Egy szállítmánnyal a Pihenőhöz vezényeltem.
*Vigyorog magában, mert kezd összeállni a kép.*
-Mondjuk akkor még voltak ott holt seregek.
*Vagyis Ryll gyáván visszapucolt a városba, ott kivárta, még a Karavánpihenői ostorom csúfosan lezárul, aztán szájhősködve igen merészen oda menetel, menekül az itteni harcok elől.*
-Figyelj jobban.
*Morog Alra, hisz épp az imént vázolta, miért ostobaság északra menni.*
//Grombar után - 4. nap//
*Komótosan bólogat a látott rémségek felsorolására, vagy épp csak bealudt, és ezért követi rőt kobakja lova lépteinek ütemét. Viszont normál időn belül képes reagálni, kezdésnek egy hatalmas ásítással.*
-Többet nem megyünk nekik mágusok nélkül. Kellő számú mágus nélkül.
*Pontosít, hiszen Wor beismerten telibe kapta a mentális katyvaszt.*
-Talán jobb is.
*Sóhajt nagyot a pálinka nem létére, üres gyomrának még pont a szesz hiányozna, hogy tényleg összeessen a végén.
Kárörvendő, rövid kis röhögést hallat Rill említésére.*
-Őt viszont ismerem, önkéntesem volt. Egy idióta. De. *Pillant zavartan az őrmesterre.*
-Mit keres ő Artheniorban? Egy szállítmánnyal a Pihenőhöz vezényeltem.
*Vigyorog magában, mert kezd összeállni a kép.*
-Mondjuk akkor még voltak ott holt seregek.
*Vagyis Ryll gyáván visszapucolt a városba, ott kivárta, még a Karavánpihenői ostorom csúfosan lezárul, aztán szájhősködve igen merészen oda menetel, menekül az itteni harcok elől.*
-Figyelj jobban.
*Morog Alra, hisz épp az imént vázolta, miért ostobaság északra menni.*
2935. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-24 18:09:59
Üzenet elküldve: 2016-07-24 18:09:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
//Grombar után - 4. nap//
*A vörös előadását csendben figyeli, és csak aztán fele. Jobbjával kivéve szájából a hosszú szárú gyökér pipát, baljában a kantárt tartva.*
-Szellemekkel találkoztam, és töménytelen mennyiségű csontharcossal. Ja igen, voltak alakváltók is.
*Egy pillanatra újra megjelenik lelki szemei előtt az a rohadék csontos amelyik majdnem felnyársalta.*
-Na és persze ott voltak azok a lovasok! A Thargok közt volt jó néhány nagy harcos, de még őket is majdnem felaprították.
*A félvér bele borzong ahogy felidézi a harcot azokkal a dögökkel.*
-Csak vizem van.
*Vonja meg a vállát sajnálkozva. Elmosolyodik amikor azt látja, hogy a hadnagykisasszonyt mennyire nem nyugtalanítja az esetleges lázadás veszélye.*
-Ha belegondolok, talán Ryllt, vagy Ryrint mondott a kormos. Nem nagyon értettem, olyan furán beszél. Ja még azt is mondta, hogy eddig hét vagy nyolc harcost számlál a milícia. Ha ennyien maradnak akkor mondjuk a hatóságoknak nem is lesz velük gondja. Elintézik az élőholtak. Már ha tényleg elég ostobák, hogy ennyien megtámadják őket.
*A pillanatra beállt csendben Cotys szippant egyet a pipából. Nem hallatszik más, csak a lovak horkantásai, és patáik dobogása az úton.*
~Nem lesz ez így sokáig. Vihar előtti csönd.~
//Grombar után - 4. nap//
*A vörös előadását csendben figyeli, és csak aztán fele. Jobbjával kivéve szájából a hosszú szárú gyökér pipát, baljában a kantárt tartva.*
-Szellemekkel találkoztam, és töménytelen mennyiségű csontharcossal. Ja igen, voltak alakváltók is.
*Egy pillanatra újra megjelenik lelki szemei előtt az a rohadék csontos amelyik majdnem felnyársalta.*
-Na és persze ott voltak azok a lovasok! A Thargok közt volt jó néhány nagy harcos, de még őket is majdnem felaprították.
*A félvér bele borzong ahogy felidézi a harcot azokkal a dögökkel.*
-Csak vizem van.
*Vonja meg a vállát sajnálkozva. Elmosolyodik amikor azt látja, hogy a hadnagykisasszonyt mennyire nem nyugtalanítja az esetleges lázadás veszélye.*
-Ha belegondolok, talán Ryllt, vagy Ryrint mondott a kormos. Nem nagyon értettem, olyan furán beszél. Ja még azt is mondta, hogy eddig hét vagy nyolc harcost számlál a milícia. Ha ennyien maradnak akkor mondjuk a hatóságoknak nem is lesz velük gondja. Elintézik az élőholtak. Már ha tényleg elég ostobák, hogy ennyien megtámadják őket.
*A pillanatra beállt csendben Cotys szippant egyet a pipából. Nem hallatszik más, csak a lovak horkantásai, és patáik dobogása az úton.*
~Nem lesz ez így sokáig. Vihar előtti csönd.~
2934. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-24 13:04:43
Üzenet elküldve: 2016-07-24 13:04:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*Ephemia kezd egyre feszültebb lenni. Nem tudja, honnan ez a nagy pánik, hogy miért siet mindenki a hajók felé, hogy miért gyülekeznek a katonák a Kikötő szélén. Nem tud még semmit, és ez most mindennél jobban aggasztja.
Xalemáról egy csapásra elfeledkezvén elindul a hozzá legközelebb álló katonához, hogy többet megtudjon a helyzetről. Körülötte a tömeg egyre fojtogatóbbá válik számára.*
- Uram! Uram, elnézést! Nem tudná nekem megmagyarázni, hogy mi történik itt?
*A katona rövidre fogja a mondandóját, majd egy rövid bocsánatkérés után el is siet, hogy kötelezettségeit teljesítse. Ephemia értetlenül áll a morajló tömeg kellős közepén. ~Veszély? A város nem biztonságos? Tehát beigazolódott a mesterünk félelme...~ Gondolatai hangosak, de egy hang nem tudna kijönni a torkán, ha most beszélni próbálna.
Aztán hirtelen jeges rémület fogja el. ~A családom!~ Körbenéz annak reményében, hogy hátha megpillantja apját, fivéreit vagy esetleg valamelyik szolgálójukat a kúriából. Ha a várost kiürítik, már lehet, hogy szóltak nekik és eljöttek. De a Kikötő hosszú, és a tömeg egyre nagyobb. ~Haza kell mennem! Tudnom kell, hogy biztonságban vannak-e!~ Minden további gondolkodás nélkül elszalad arra az útra, amerre szerinte a leggyorsabban el lehet jutni a Gazdagnegyedbe. Illetve szaladna, ha nép nem tartaná fel.
Jó néhány percbe telik, mire átfurakodik a Kikötőn. Mikor eléri az utca sarkát távolabb a mólóktól, látja, hogy mindenütt katonák állják el az utat, és csak épp a Kikötőbe tartó embereket engedik át maguk között. Visszafelé nincs út, és ezt az egyik katonával folytatott pár perces vita következtében most már tudomásul is veszi. ~Őrzők és poklok nevére mondom, most mit tegyek?~ Megfordul és céltalanul tekint az égre. Pár pillanatnyi tűnődés után veszi csak észre, hogy Xalemát teljesen hátrahagyta. Pedig ha valaki, ő most nagy valószínűséggel tudna neki segíteni.*
*Ephemia kezd egyre feszültebb lenni. Nem tudja, honnan ez a nagy pánik, hogy miért siet mindenki a hajók felé, hogy miért gyülekeznek a katonák a Kikötő szélén. Nem tud még semmit, és ez most mindennél jobban aggasztja.
Xalemáról egy csapásra elfeledkezvén elindul a hozzá legközelebb álló katonához, hogy többet megtudjon a helyzetről. Körülötte a tömeg egyre fojtogatóbbá válik számára.*
- Uram! Uram, elnézést! Nem tudná nekem megmagyarázni, hogy mi történik itt?
*A katona rövidre fogja a mondandóját, majd egy rövid bocsánatkérés után el is siet, hogy kötelezettségeit teljesítse. Ephemia értetlenül áll a morajló tömeg kellős közepén. ~Veszély? A város nem biztonságos? Tehát beigazolódott a mesterünk félelme...~ Gondolatai hangosak, de egy hang nem tudna kijönni a torkán, ha most beszélni próbálna.
Aztán hirtelen jeges rémület fogja el. ~A családom!~ Körbenéz annak reményében, hogy hátha megpillantja apját, fivéreit vagy esetleg valamelyik szolgálójukat a kúriából. Ha a várost kiürítik, már lehet, hogy szóltak nekik és eljöttek. De a Kikötő hosszú, és a tömeg egyre nagyobb. ~Haza kell mennem! Tudnom kell, hogy biztonságban vannak-e!~ Minden további gondolkodás nélkül elszalad arra az útra, amerre szerinte a leggyorsabban el lehet jutni a Gazdagnegyedbe. Illetve szaladna, ha nép nem tartaná fel.
Jó néhány percbe telik, mire átfurakodik a Kikötőn. Mikor eléri az utca sarkát távolabb a mólóktól, látja, hogy mindenütt katonák állják el az utat, és csak épp a Kikötőbe tartó embereket engedik át maguk között. Visszafelé nincs út, és ezt az egyik katonával folytatott pár perces vita következtében most már tudomásul is veszi. ~Őrzők és poklok nevére mondom, most mit tegyek?~ Megfordul és céltalanul tekint az égre. Pár pillanatnyi tűnődés után veszi csak észre, hogy Xalemát teljesen hátrahagyta. Pedig ha valaki, ő most nagy valószínűséggel tudna neki segíteni.*
2933. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-23 20:32:13
Üzenet elküldve: 2016-07-23 20:32:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
//Grombar után - 4. nap//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
-Valóban?
*Kérdez vissza kapásból, homlok ráncolva. Valamiért azt gondolta az első grombari ütközetnél kijutott Aldaséknak mindenből. Még jó, hogy időben kiderült ez, így egy gyorstalpalót rögtönözhet a srácoknak. Emelkedik is fel a nyeregben, fordul hátra, és éleset füttyentve hívja fel magára a figyelmet.*
-Fiúk! Ha szellemet láttok, a mesterkard képes végezni vele. A hagyományos fegyverek pedig megakadályozzák őket a mágia használatban.
*Tottyan vissza fenekére, és a magyarázatot már csak a közvetlen közelében lovagolókkal, éles fülűekkel osztja meg.*
-Aon mesterkardjától a ködszerű testük valódivá vált, majd *Harapja el a mondat végét.* Ja, tényleg.
*Emelkedik fel újra a nyeregben.*
-És a pofátokba robban jégszilánkok formájában!
*Vagyis nem árt a leengedett sisakrostély sem, hacsak nem akarnak olyan sebes orcával pompázni, mint hadnagyuk.*
-Szóval így szereztem. Az alakváltókról tudsz?
*Sóhajt nagyot, ha ez így megy tovább legalább olyan vörös lesz a feneke, mint a haja. Mondjuk a tízek átestek mind a vérpróbán, azért talán nem árt hangsúlyozni.*
-Az alakváltók meg felvehetik bárki alakját, rokon, barát, ismerős! A vérük azonban fekete!
*Még bele sem kezdtek semmibe, de máris gyulladtra üvölti torkát.*
-Van pálinkád?
*Fordul Al felé, érdeklődve, majd akár van, akár nincs szesz az őrmesternél ő széles vigyorral hallgat minden szót kedvenc hadnagytársáról.*
-Jahm.
*Húzza el száját aprócska fintorba a fáradtság említésére, azt se tudja lassan, hogy mikor aludt is utoljára, talán harminc órája? Vagy több? Lehet kevesebb.*
-Az jó alku volt.
*Biccent elégedetten Kuvik említésére megbirizgálva a nyakában lógó gyűrűt, mit a mélységitől kapott hálája jeléül.
Ha pálinka nincs is a harcosnál dohány ezek szerint igen, jóváhagyólag biccent, elég álszent dolog lenne tőle, ha nem engedné az efféle egyszerű élvezeteket sem.
A történetet hallgatva egyre szélesebben vigyorog, végül már halkan röhögcsél.*
-Creton megfingatja őket, szerintem nagyon hamar.
*Ha valamiben, hát abban biztos, hogy parancsnokuk nehezen nyeli le az alaptalan rágalmakat, pláne, ha azok ilyen gyáva kutyáktól érkeznek.*
-Északra? Komolyan?
*Nevet úgy, mint ki az évszázad viccét hallotta.*
-Az úgy érdekes, mert a holtak összes vezetője itt van, és az északiak is épp ide tartanak a segítségünkre, ott talán már nem is maradt mit ölni.
*Rylint nem ismer, ismer egy kelekótya, kétbalkezes Rillt, de az a pacák ötig sem tud elszámolni, nem hogy hatalomátvételt szervezzen meg.*
-Nem.
*Vonogatja vállát.*
-De úgyis kötélen végzi, szóval nem vesztettem vele sokat.
*Merül kicsit gondolataiba, leginkább azt latolgatva mit hagyhatott ki a zombi túlélési praktikákból.*
//Grombar után - 4. nap//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
-Valóban?
*Kérdez vissza kapásból, homlok ráncolva. Valamiért azt gondolta az első grombari ütközetnél kijutott Aldaséknak mindenből. Még jó, hogy időben kiderült ez, így egy gyorstalpalót rögtönözhet a srácoknak. Emelkedik is fel a nyeregben, fordul hátra, és éleset füttyentve hívja fel magára a figyelmet.*
-Fiúk! Ha szellemet láttok, a mesterkard képes végezni vele. A hagyományos fegyverek pedig megakadályozzák őket a mágia használatban.
*Tottyan vissza fenekére, és a magyarázatot már csak a közvetlen közelében lovagolókkal, éles fülűekkel osztja meg.*
-Aon mesterkardjától a ködszerű testük valódivá vált, majd *Harapja el a mondat végét.* Ja, tényleg.
*Emelkedik fel újra a nyeregben.*
-És a pofátokba robban jégszilánkok formájában!
*Vagyis nem árt a leengedett sisakrostély sem, hacsak nem akarnak olyan sebes orcával pompázni, mint hadnagyuk.*
-Szóval így szereztem. Az alakváltókról tudsz?
*Sóhajt nagyot, ha ez így megy tovább legalább olyan vörös lesz a feneke, mint a haja. Mondjuk a tízek átestek mind a vérpróbán, azért talán nem árt hangsúlyozni.*
-Az alakváltók meg felvehetik bárki alakját, rokon, barát, ismerős! A vérük azonban fekete!
*Még bele sem kezdtek semmibe, de máris gyulladtra üvölti torkát.*
-Van pálinkád?
*Fordul Al felé, érdeklődve, majd akár van, akár nincs szesz az őrmesternél ő széles vigyorral hallgat minden szót kedvenc hadnagytársáról.*
-Jahm.
*Húzza el száját aprócska fintorba a fáradtság említésére, azt se tudja lassan, hogy mikor aludt is utoljára, talán harminc órája? Vagy több? Lehet kevesebb.*
-Az jó alku volt.
*Biccent elégedetten Kuvik említésére megbirizgálva a nyakában lógó gyűrűt, mit a mélységitől kapott hálája jeléül.
Ha pálinka nincs is a harcosnál dohány ezek szerint igen, jóváhagyólag biccent, elég álszent dolog lenne tőle, ha nem engedné az efféle egyszerű élvezeteket sem.
A történetet hallgatva egyre szélesebben vigyorog, végül már halkan röhögcsél.*
-Creton megfingatja őket, szerintem nagyon hamar.
*Ha valamiben, hát abban biztos, hogy parancsnokuk nehezen nyeli le az alaptalan rágalmakat, pláne, ha azok ilyen gyáva kutyáktól érkeznek.*
-Északra? Komolyan?
*Nevet úgy, mint ki az évszázad viccét hallotta.*
-Az úgy érdekes, mert a holtak összes vezetője itt van, és az északiak is épp ide tartanak a segítségünkre, ott talán már nem is maradt mit ölni.
*Rylint nem ismer, ismer egy kelekótya, kétbalkezes Rillt, de az a pacák ötig sem tud elszámolni, nem hogy hatalomátvételt szervezzen meg.*
-Nem.
*Vonogatja vállát.*
-De úgyis kötélen végzi, szóval nem vesztettem vele sokat.
*Merül kicsit gondolataiba, leginkább azt latolgatva mit hagyhatott ki a zombi túlélési praktikákból.*
2932. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-23 17:56:49
Üzenet elküldve: 2016-07-23 17:56:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
//Grombar után - 4. nap//
*A Városőr különítmény rendben menetel tehát célja felé. A félvér közben a hadnagykisasszony beszámolóját hallgatja és próbálja értelmezni.*
-Robbanó szellem?
*Húzza el a száját némi fanyar hanglejtéssel ejtve ki a szavakat.*
-Na olyannal még nem találkoztam.
*Ziana Acatelre vonatkozó kérdés zuhatagára először csupán a torkát köszörüli.*
-Hol is kezdjem. Hát nekem úgy tűnt jól van. Csak fáradt. De ki nem az mostanság, nem igaz?
*Nevet fel tettetett jó kedvvel.*
-Nem. Üzenetet azt nem küldött. Ellenben pont ott volt az irodában az a kimondhatatlan nevű kormos is, akit még a kikötői ispotályban szerveztél be.
*Tarisznyájából előkotorja a hosszú szárú gyökérpipáját és egy kis dohányt. Kérdőn néz a vörösre, és ha ő megengedi akkor neki lát akkurátusan megtömködni a pipát, hogy aztán jóleső pöfékelés közepette kezdjen bele a mesébe. Ha nem kap engedélyt, akkor elteszi a motyóját és úgy kezd bele a történetbe.*
-Érdekes dolgot derített ki. Állítólag a szegénynegyedben alakul egy csoportosulás az élőholtak ellen. Mármint csak látszólag ellenük. Mivel hogy folyamatosan a város vezetés és a Városőrség ellen agitálnak. Mondván, hogy csak ülünk a babérjainkon és hagyjuk őket meghalni. Jelenleg ott tartanak, hogy sereget szerveznek, hogy északon megütközzenek az ellenséggel. De ha Q nem téved, a távlati céljuk a városban átvenni a hatalmat a háború után. A vezérük valami Rylin. Ismered?
*Időközben a menet előtt lassan feltűnnek a Dokkok.*
//Grombar után - 4. nap//
*A Városőr különítmény rendben menetel tehát célja felé. A félvér közben a hadnagykisasszony beszámolóját hallgatja és próbálja értelmezni.*
-Robbanó szellem?
*Húzza el a száját némi fanyar hanglejtéssel ejtve ki a szavakat.*
-Na olyannal még nem találkoztam.
*Ziana Acatelre vonatkozó kérdés zuhatagára először csupán a torkát köszörüli.*
-Hol is kezdjem. Hát nekem úgy tűnt jól van. Csak fáradt. De ki nem az mostanság, nem igaz?
*Nevet fel tettetett jó kedvvel.*
-Nem. Üzenetet azt nem küldött. Ellenben pont ott volt az irodában az a kimondhatatlan nevű kormos is, akit még a kikötői ispotályban szerveztél be.
*Tarisznyájából előkotorja a hosszú szárú gyökérpipáját és egy kis dohányt. Kérdőn néz a vörösre, és ha ő megengedi akkor neki lát akkurátusan megtömködni a pipát, hogy aztán jóleső pöfékelés közepette kezdjen bele a mesébe. Ha nem kap engedélyt, akkor elteszi a motyóját és úgy kezd bele a történetbe.*
-Érdekes dolgot derített ki. Állítólag a szegénynegyedben alakul egy csoportosulás az élőholtak ellen. Mármint csak látszólag ellenük. Mivel hogy folyamatosan a város vezetés és a Városőrség ellen agitálnak. Mondván, hogy csak ülünk a babérjainkon és hagyjuk őket meghalni. Jelenleg ott tartanak, hogy sereget szerveznek, hogy északon megütközzenek az ellenséggel. De ha Q nem téved, a távlati céljuk a városban átvenni a hatalmat a háború után. A vezérük valami Rylin. Ismered?
*Időközben a menet előtt lassan feltűnnek a Dokkok.*
2931. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-22 20:24:28
Üzenet elküldve: 2016-07-22 20:24:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*A széparcú és hosszú nevű lány mellé lép, úgy kezd beszélni. Ahogy az eltulajdonított értékről esik szó, Xaly reflexből vágja rá:*
-Nem én voltam! Khhrömm izé. *Megköszörüli a torkát.*
-Milyen sajnálatos. Alávaló gazfickók! *Úgy dönt, egyelőre inkább csak hallgat és figyel, még bolondnak nézi ez az előkelő, kúriában nevelkedett idegen. ~Kúria, ez is milyen nemes szó, pedig az is csak egy nagy ház. Na jó, kastély.~ Közben azért igyekszik figyelni arra is, amit a másik mond. ~Szóval egy ládika, ami kicsit nagyobb. Tehát egy nagyobbacska ládika. Ha pedig nem pénzben mérhető, akkor minden bizonnyal terhelő levelekkel, dokumentumokkal, mocskos kis titkokkal volt tele. Óvatosan, Xaly, még a végén valami politikai kavarásba keveredsz, drága orgyilkosokkal meg agyatlan, melldöngető lovagokkal, díszes páncélban! Brrr, nem hiányzik ez nekem!~ Némi aggodalommal hallgatja tovább a másikat.*
~Hát mi a bánatos kutyfüle lenne, ha nem véletlen?~ *De ezt megfogalmazni nincs ideje, maga is látja, hogy valami felfordulás van a parton. Figyelni kezdi, mi történik és látnia kell, hogy a Városőrség itt szolgáló katonái rendezkednek, terelgetik az embereket. Néhány kereskedő, hajóskapitány nagy hangon magyaráz vagy dühösen gesztikulál, de a katonák ma szokatlan elszántsággal intézkednek, láthatóan még a pénzesebbek sem tudnak most rájuk hatni. Ez pedig azt jelenti, hogy valami oltári nagy baj van. Xaly ideges lesz, felpattan. Közben alkalmi társalkodótársa és reménybeli megbízója indulna, hogy kiderítse, mi szokatlan zajlik. Javaslatát teljes szívből támogatja.*
-Jó ötlet, menjünk!
*A partra érve a tömegben először csak hírfoszlányokat tud elcsípni. „Kiürítik… a holtak! Itt vannak!” Ezt hallja sokszor, sokfelől. Kissé végig is fut a hátán a hideg, de inkább aggodalmat lát maga körül, mint ijedtséget és semmiképpen nem pánikot. Tehát menekülni még nem kell, de berendezkedni sem nagyon. ~Legalább szállásra nem lesz gondom.~ Kicsit lógatja az orrát, még csak most érkezett, körül sem nézett rendesen, még enni sem tudott egy jót. Pedig mennyi szépet hallott a Kikötőről! A legtöbb helyen pocsék közbiztonság, virágzó fekete piac, mindenfelől idetóduló szélhámosok, csalók, tolvajok... Alig várta, hogy felfedezze. Erre tessék. Elszontyolodva fordul Ephemiához.*
-Úgy tűnik, rövidre kell fognunk a beszélgetést.
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.22 20:27:28
*A széparcú és hosszú nevű lány mellé lép, úgy kezd beszélni. Ahogy az eltulajdonított értékről esik szó, Xaly reflexből vágja rá:*
-Nem én voltam! Khhrömm izé. *Megköszörüli a torkát.*
-Milyen sajnálatos. Alávaló gazfickók! *Úgy dönt, egyelőre inkább csak hallgat és figyel, még bolondnak nézi ez az előkelő, kúriában nevelkedett idegen. ~Kúria, ez is milyen nemes szó, pedig az is csak egy nagy ház. Na jó, kastély.~ Közben azért igyekszik figyelni arra is, amit a másik mond. ~Szóval egy ládika, ami kicsit nagyobb. Tehát egy nagyobbacska ládika. Ha pedig nem pénzben mérhető, akkor minden bizonnyal terhelő levelekkel, dokumentumokkal, mocskos kis titkokkal volt tele. Óvatosan, Xaly, még a végén valami politikai kavarásba keveredsz, drága orgyilkosokkal meg agyatlan, melldöngető lovagokkal, díszes páncélban! Brrr, nem hiányzik ez nekem!~ Némi aggodalommal hallgatja tovább a másikat.*
~Hát mi a bánatos kutyfüle lenne, ha nem véletlen?~ *De ezt megfogalmazni nincs ideje, maga is látja, hogy valami felfordulás van a parton. Figyelni kezdi, mi történik és látnia kell, hogy a Városőrség itt szolgáló katonái rendezkednek, terelgetik az embereket. Néhány kereskedő, hajóskapitány nagy hangon magyaráz vagy dühösen gesztikulál, de a katonák ma szokatlan elszántsággal intézkednek, láthatóan még a pénzesebbek sem tudnak most rájuk hatni. Ez pedig azt jelenti, hogy valami oltári nagy baj van. Xaly ideges lesz, felpattan. Közben alkalmi társalkodótársa és reménybeli megbízója indulna, hogy kiderítse, mi szokatlan zajlik. Javaslatát teljes szívből támogatja.*
-Jó ötlet, menjünk!
*A partra érve a tömegben először csak hírfoszlányokat tud elcsípni. „Kiürítik… a holtak! Itt vannak!” Ezt hallja sokszor, sokfelől. Kissé végig is fut a hátán a hideg, de inkább aggodalmat lát maga körül, mint ijedtséget és semmiképpen nem pánikot. Tehát menekülni még nem kell, de berendezkedni sem nagyon. ~Legalább szállásra nem lesz gondom.~ Kicsit lógatja az orrát, még csak most érkezett, körül sem nézett rendesen, még enni sem tudott egy jót. Pedig mennyi szépet hallott a Kikötőről! A legtöbb helyen pocsék közbiztonság, virágzó fekete piac, mindenfelől idetóduló szélhámosok, csalók, tolvajok... Alig várta, hogy felfedezze. Erre tessék. Elszontyolodva fordul Ephemiához.*
-Úgy tűnik, rövidre kell fognunk a beszélgetést.
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.22 20:27:28
2930. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-22 19:22:29
Üzenet elküldve: 2016-07-22 19:22:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Egy kereskedő bőrében//
*Él-e vagy holt? Talán már a szörnyeteg maga sem tudná megmondani. Merthogy hiába néz ki egyszerű sötételfnek, akinek ilyen képességei vannak és a holtakat is manipulálja, az bizony szörnyeteg. A repülő valamiket még egész szerencsésen megússza a férfi, egyelőre talán nem foglalkozik azzal hogy megnézegesse pontosan mik találták el. Egyik sem súlyos sérülés, csak a fájdalom a jelentős. Főleg a felkarba kapott zavaró, már a fekvőtámaszba "esés" tompítását és az onnan való visszaállást is nehezíti, de legalább nem a fő kardforgató kezébe kapta. A dobótőr amit elhajít még ennek ellenére is egész szépen száll, de a pajzzsal szerencsésen hárít meglepett ellenfele. Meglepett, mert azt hitte már kifogyott Aletai az ilyesmiből, de reflexei pont jó helyre húzzák a kezét. Mire kinéz a pajzs mögül a félvér már felé rohamoz, ha toppon lenne talán sikerülne is amit tervezett, de úgy látszik a sors, vagy ha vannak akkor istenei elpártoltak tőle. Sérült felkarja vagy oldala miatt? Esetleg az egyik lépésnél belenyilallt a fájdalom? Talán csak a vak szerencsétlenség? Akármi legyen is az ok, a vágása borzalmasan sikerül. Pedig ha csak egy kicsit jobban sikerül akkor nem tudja védeni a lány, de így saját pengéjével hárítja az ívkardot és ismét a pajzsával próbálja arcon csapni ellenfelét. Ha esetleg hamarabb utánanézett a félvér hogy mi találta el akkor már tudja, de ha nem akkor most láthatja hogy a mélységi pajzsos kezének tenyeréről eltűntek az ujjak. A saját ujjait lőtte el az imént és azok állnak ki a férfiból, csak a körmök módosultak, csontosodtak át vékony hegyekké.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.22 19:26:38
*Él-e vagy holt? Talán már a szörnyeteg maga sem tudná megmondani. Merthogy hiába néz ki egyszerű sötételfnek, akinek ilyen képességei vannak és a holtakat is manipulálja, az bizony szörnyeteg. A repülő valamiket még egész szerencsésen megússza a férfi, egyelőre talán nem foglalkozik azzal hogy megnézegesse pontosan mik találták el. Egyik sem súlyos sérülés, csak a fájdalom a jelentős. Főleg a felkarba kapott zavaró, már a fekvőtámaszba "esés" tompítását és az onnan való visszaállást is nehezíti, de legalább nem a fő kardforgató kezébe kapta. A dobótőr amit elhajít még ennek ellenére is egész szépen száll, de a pajzzsal szerencsésen hárít meglepett ellenfele. Meglepett, mert azt hitte már kifogyott Aletai az ilyesmiből, de reflexei pont jó helyre húzzák a kezét. Mire kinéz a pajzs mögül a félvér már felé rohamoz, ha toppon lenne talán sikerülne is amit tervezett, de úgy látszik a sors, vagy ha vannak akkor istenei elpártoltak tőle. Sérült felkarja vagy oldala miatt? Esetleg az egyik lépésnél belenyilallt a fájdalom? Talán csak a vak szerencsétlenség? Akármi legyen is az ok, a vágása borzalmasan sikerül. Pedig ha csak egy kicsit jobban sikerül akkor nem tudja védeni a lány, de így saját pengéjével hárítja az ívkardot és ismét a pajzsával próbálja arcon csapni ellenfelét. Ha esetleg hamarabb utánanézett a félvér hogy mi találta el akkor már tudja, de ha nem akkor most láthatja hogy a mélységi pajzsos kezének tenyeréről eltűntek az ujjak. A saját ujjait lőtte el az imént és azok állnak ki a férfiból, csak a körmök módosultak, csontosodtak át vékony hegyekké.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.22 19:26:38
2929. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-21 19:35:56
Üzenet elküldve: 2016-07-21 19:35:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kereskedő bőrében//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Arról fogalma sincs Aletainak, hogy akivel szemben áll, az tulajdonképpen élő-e, vagy holt. Utóbbi esetben az idő a sötételfnek kedvez, hiszen a fáradás őt nem veszélyezteti. Mindezek, és a különböző trükkös megoldások kiegyenlítik a kettőjük közötti erőviszonyokat, így Aletainak nincsenek kétségei: Ha nyer is, nem fogja megúszni sebesülés nélkül.
Kicsivel gyorsabb ellenségénél, és így el tud hajolni a pajzs elől, majd egy ellentámadást hajt végre, ám a nő megússza ezt egy bravúros mozdulatsor után néhány karcolással.
Vajon meddig űzhetik ezt az adok-kapok játékot?
Mindenesetre Aletainak is szüksége van egy kis szusszanásra, hiszen kell még majd az energiája. Éppen ezért is hagyja, hogy a sötételf beszéljen hozzá, és nem rohanja le azonnal. Sőt, meg is felel neki az utolsó mondatára.*
-A mestered ereje fogytán van, a Grombarnál sincs már akkora serege!
*Heccelné egy kicsit még a nőt, de az támadást intéz ellene, és így ez későbbre marad.
A félhomály egyébként nem segít a felé száguldó csontszilánkok kiszűrésében, így nem is igazán tud időben reagálni.
Védekezésképpen fekvőtámasz pozícióba vágja magát, és a terve az, hogy egyet le is nyom, valamint a felfelé irányuló lökéssel megsegítve ismét talpra dobja magát.
Csakhogy mivel elkésett, a csontszilánkok éppen ekkor érik el az oldalát (mivel oldal irányba próbálja meg kivitelezni a mozdulatot), mikor még a levegőben van.
Az első az oldalába fúródik, ahol a bőrvért teszi a dolgát és a becsapódás erejét többnyire felfogja (1-es sebzés).
A második a feje fölött süvít el, míg a harmadik is az oldala felé száguld. Csakhogy pontosan oda érkezik, ahol a bőrvértet végighasította Argath a Grombarnál, és még nem volt ideje megjavíttatni a Davos utáni kémkedés indítása előtt (2-es sebzés).
Az utolsó előtti a felkarját trafálja el, ahová eredetileg sem terjed ki a vért védő hatása (2-es sebzés).
Az ötödik csontszilánk szerencséjére a combja és a föld között kiszökik, nem okozva kárt benne.
A fájdalom bizonyára kellemezlen az orgyilkos számára, de az adrenalin talán dolgozhat benne annyira, hogy még most ne érezze.
Ha ez így van, akkor a talpra állás közben, vagy után meglazítja az utolsó dobótőrét, és a sötételf felé hajítja.*
-A mestered feje a tiéd után fog elgurulni a porban, te szuka!
*A támadással természetesen nem áll le ezúttal, és rohamra indul a sötételf ellen. Talán a dobótőrrel megzavarta, és így sikerül a roham, aminek során a nő pajzsot tartó oldala mellett (hogy ne tudjon könnyen kardjával visszatámadni) kíván elrobogni, és a kard pengéjét a pajzs alatt elvezetve szándékozik levágni a lábát, a pajzs helyzetétől függően térdnél, vagy a combtőnél.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Arról fogalma sincs Aletainak, hogy akivel szemben áll, az tulajdonképpen élő-e, vagy holt. Utóbbi esetben az idő a sötételfnek kedvez, hiszen a fáradás őt nem veszélyezteti. Mindezek, és a különböző trükkös megoldások kiegyenlítik a kettőjük közötti erőviszonyokat, így Aletainak nincsenek kétségei: Ha nyer is, nem fogja megúszni sebesülés nélkül.
Kicsivel gyorsabb ellenségénél, és így el tud hajolni a pajzs elől, majd egy ellentámadást hajt végre, ám a nő megússza ezt egy bravúros mozdulatsor után néhány karcolással.
Vajon meddig űzhetik ezt az adok-kapok játékot?
Mindenesetre Aletainak is szüksége van egy kis szusszanásra, hiszen kell még majd az energiája. Éppen ezért is hagyja, hogy a sötételf beszéljen hozzá, és nem rohanja le azonnal. Sőt, meg is felel neki az utolsó mondatára.*
-A mestered ereje fogytán van, a Grombarnál sincs már akkora serege!
*Heccelné egy kicsit még a nőt, de az támadást intéz ellene, és így ez későbbre marad.
A félhomály egyébként nem segít a felé száguldó csontszilánkok kiszűrésében, így nem is igazán tud időben reagálni.
Védekezésképpen fekvőtámasz pozícióba vágja magát, és a terve az, hogy egyet le is nyom, valamint a felfelé irányuló lökéssel megsegítve ismét talpra dobja magát.
Csakhogy mivel elkésett, a csontszilánkok éppen ekkor érik el az oldalát (mivel oldal irányba próbálja meg kivitelezni a mozdulatot), mikor még a levegőben van.
Az első az oldalába fúródik, ahol a bőrvért teszi a dolgát és a becsapódás erejét többnyire felfogja (1-es sebzés).
A második a feje fölött süvít el, míg a harmadik is az oldala felé száguld. Csakhogy pontosan oda érkezik, ahol a bőrvértet végighasította Argath a Grombarnál, és még nem volt ideje megjavíttatni a Davos utáni kémkedés indítása előtt (2-es sebzés).
Az utolsó előtti a felkarját trafálja el, ahová eredetileg sem terjed ki a vért védő hatása (2-es sebzés).
Az ötödik csontszilánk szerencséjére a combja és a föld között kiszökik, nem okozva kárt benne.
A fájdalom bizonyára kellemezlen az orgyilkos számára, de az adrenalin talán dolgozhat benne annyira, hogy még most ne érezze.
Ha ez így van, akkor a talpra állás közben, vagy után meglazítja az utolsó dobótőrét, és a sötételf felé hajítja.*
-A mestered feje a tiéd után fog elgurulni a porban, te szuka!
*A támadással természetesen nem áll le ezúttal, és rohamra indul a sötételf ellen. Talán a dobótőrrel megzavarta, és így sikerül a roham, aminek során a nő pajzsot tartó oldala mellett (hogy ne tudjon könnyen kardjával visszatámadni) kíván elrobogni, és a kard pengéjét a pajzs alatt elvezetve szándékozik levágni a lábát, a pajzs helyzetétől függően térdnél, vagy a combtőnél.*
2928. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-21 09:55:22
Üzenet elküldve: 2016-07-21 09:55:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*Ephemia követi Xalemát az emberektől nyüzsgő Kikötőben. Itt könnyebben el tudnak vegyülni, mint a fogadóban. Amikor az elf lánnyal az egyik szélső mólóhoz érnek, Ephemia megáll egy pillanatra. A móló deszkái nyikorognak és láthatóan már egy ideje nem voltak rendesen karbantartva. Kicsit habozik, mielőtt rálép. ~Csak nem fog beszakadni alattam...~ Aztán végül megnyugodva veszi tudomásul, hogy elbírja a súlyukat. Xalemával ellentétben Ephemia nem ül le a móló szélére, inkább megáll mellette pár lépés távolsággal. Pillantásával a horizontot kémleli beszéd közben.*
- Most, hogy csak magunk vagyunk és úgy érzem, felesleges körmondatokban beszélnünk. Egyenesen a tárgyra térek. Pár nappal ezelőtt betörtek a családom kúriájába és eltulajdonítottak tőlünk egy igen értékes dolgot.
*Hezitál. Nem akarja felfedni a teljes igazságot. Egyelőre.*
- Ez az értékes dolog valójában egy kisebb láda. Az ékszeres dobozkáktól egy kissé nagyobb. A családom számára fontos dolgokat tartalmaz, amelyek értéke nem igazán mérhető pénzben, inkább... eszmei értéke van.
*Ekkor Xalemára néz. ~Érzem, hogy ő képes lenne rá.~*
- Xalema, a találkozásunk nem lehet a véletlen műve. Én azt gondolom, hogy...
*Mondandóját azonban nem érkezik befejezni. Hirtelenjében nagy sürgés-forgás keletkezik a Kikötőben, és emberek kezdenek el gyülekezni a mólók környékén. Arckifejezésük mintha pánikot és félelmet sugallna, de Ephemia ilyen messziről nem tudja igazán kivenni. Valami itt nincs rendben. Nagyon nincs.*
- Mi ez a nagy tömeg itt? Talán történt valami? Nézzük meg!
*Kérdőn Xalyre pillant.*
*Ephemia követi Xalemát az emberektől nyüzsgő Kikötőben. Itt könnyebben el tudnak vegyülni, mint a fogadóban. Amikor az elf lánnyal az egyik szélső mólóhoz érnek, Ephemia megáll egy pillanatra. A móló deszkái nyikorognak és láthatóan már egy ideje nem voltak rendesen karbantartva. Kicsit habozik, mielőtt rálép. ~Csak nem fog beszakadni alattam...~ Aztán végül megnyugodva veszi tudomásul, hogy elbírja a súlyukat. Xalemával ellentétben Ephemia nem ül le a móló szélére, inkább megáll mellette pár lépés távolsággal. Pillantásával a horizontot kémleli beszéd közben.*
- Most, hogy csak magunk vagyunk és úgy érzem, felesleges körmondatokban beszélnünk. Egyenesen a tárgyra térek. Pár nappal ezelőtt betörtek a családom kúriájába és eltulajdonítottak tőlünk egy igen értékes dolgot.
*Hezitál. Nem akarja felfedni a teljes igazságot. Egyelőre.*
- Ez az értékes dolog valójában egy kisebb láda. Az ékszeres dobozkáktól egy kissé nagyobb. A családom számára fontos dolgokat tartalmaz, amelyek értéke nem igazán mérhető pénzben, inkább... eszmei értéke van.
*Ekkor Xalemára néz. ~Érzem, hogy ő képes lenne rá.~*
- Xalema, a találkozásunk nem lehet a véletlen műve. Én azt gondolom, hogy...
*Mondandóját azonban nem érkezik befejezni. Hirtelenjében nagy sürgés-forgás keletkezik a Kikötőben, és emberek kezdenek el gyülekezni a mólók környékén. Arckifejezésük mintha pánikot és félelmet sugallna, de Ephemia ilyen messziről nem tudja igazán kivenni. Valami itt nincs rendben. Nagyon nincs.*
- Mi ez a nagy tömeg itt? Talán történt valami? Nézzük meg!
*Kérdőn Xalyre pillant.*
2927. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-20 23:43:18
Üzenet elküldve: 2016-07-20 23:43:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Synmira!//
-Örvendek a szerencsének Daniira. Én, mint Taitos is mondta Ooza vagyok, de nyugodtan hívj csak Ooznak. Kérlek ne mágázz! Fiatalabb vagyok és az egy kicsit érdekes számomra, ha egy nálam idősebb magáz. Ha nincs ellenvetésed, akkor tegeződjünk!-
*Ooza csak szótlanul lépked a két újonnan szerzett ismerőse mellett. Ő is szívesebben éjszakázna az erdőben, ott nagyobb biztonságban érezné magát este.
~Mondjuk úgy is biztonságban vagyok. Ennyi mágus mellett nem hiszem, hogy sok baj érhetne~
Már látszik az erdő széle, egy kis séta és elérik az erdei ösvényt.*
-Örvendek a szerencsének Daniira. Én, mint Taitos is mondta Ooza vagyok, de nyugodtan hívj csak Ooznak. Kérlek ne mágázz! Fiatalabb vagyok és az egy kicsit érdekes számomra, ha egy nálam idősebb magáz. Ha nincs ellenvetésed, akkor tegeződjünk!-
*Ooza csak szótlanul lépked a két újonnan szerzett ismerőse mellett. Ő is szívesebben éjszakázna az erdőben, ott nagyobb biztonságban érezné magát este.
~Mondjuk úgy is biztonságban vagyok. Ennyi mágus mellett nem hiszem, hogy sok baj érhetne~
Már látszik az erdő széle, egy kis séta és elérik az erdei ösvényt.*
2926. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-20 22:19:03
Üzenet elküldve: 2016-07-20 22:19:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás Majd Mágia Magolása Majd Menhelyre Menekülés //
*Már sikerül feldolgoznia, hogy nem veszett el, csak éppen nem látja a többieket, és a hely igenis ismerős, amikor Taitos megjelenik az idegennel. Kicsit megkönnyebbül, mert ezek szerint nem csak ment bele a vakvilága, hanem tényleg a megfelelő irányba haladt. Ha kicsit is belegondol, és miért ne tenné, nincs jobb dolga, arra jut, hogy ezt az el nem tévedést kizárólag a szerencséjének köszönheti. Furcsa, hogy városokban ez még nem fordult elő, mármint az, hogy eltévedjen.
Amikor a fiatal mester int neki, viszonozza az üdvözlést és csatlakozik hozzá valamint legújabb útitársukhoz.*
-Üdv! Én Daniira vagyok, örülök, hogy megismerhetem. *Hajol meg egy kicsit az ismeretlen felé, azzal a lelkesedéssel, ami gyakorlatilag minden új dolognak, és minden új ismerősnek szól, és talán, de csak talán egy természeti katasztrófa tudna csak eltüntetni. Vagy, ha beleesne a tengerbe.*
-Rendben. *Nyugtázza az elhatározást, egyrészt, mert biztos oka van annak, miért lehet az erdő biztonságosabb, mint a kikötő, másrészt, mert ő csak annyit ért a gyalogos utazáshoz, hogy most még kibírja egy darabig.*
*Már sikerül feldolgoznia, hogy nem veszett el, csak éppen nem látja a többieket, és a hely igenis ismerős, amikor Taitos megjelenik az idegennel. Kicsit megkönnyebbül, mert ezek szerint nem csak ment bele a vakvilága, hanem tényleg a megfelelő irányba haladt. Ha kicsit is belegondol, és miért ne tenné, nincs jobb dolga, arra jut, hogy ezt az el nem tévedést kizárólag a szerencséjének köszönheti. Furcsa, hogy városokban ez még nem fordult elő, mármint az, hogy eltévedjen.
Amikor a fiatal mester int neki, viszonozza az üdvözlést és csatlakozik hozzá valamint legújabb útitársukhoz.*
-Üdv! Én Daniira vagyok, örülök, hogy megismerhetem. *Hajol meg egy kicsit az ismeretlen felé, azzal a lelkesedéssel, ami gyakorlatilag minden új dolognak, és minden új ismerősnek szól, és talán, de csak talán egy természeti katasztrófa tudna csak eltüntetni. Vagy, ha beleesne a tengerbe.*
-Rendben. *Nyugtázza az elhatározást, egyrészt, mert biztos oka van annak, miért lehet az erdő biztonságosabb, mint a kikötő, másrészt, mert ő csak annyit ért a gyalogos utazáshoz, hogy most még kibírja egy darabig.*
2925. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-20 14:28:49
Üzenet elküldve: 2016-07-20 14:28:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Egy kereskedő bőrében//
*A félvér reflexei most is jól működnek, sikeresen elhajol a pajzs elől és még ellentámadást is tud indítani. Támadója sem rest folytatni a táncot, szinte szó szerint hiszen fordul is tovább. Pajzsát és kardját is kieresztve pördül párat hátrafelé hogy nyerjen egy kis távolságot, ezért Aletai vágása épp csak hogy eléri, talán fél centi mély sebet húzva a hasán. Az öklelés így már okafogyottá válik és ismét lett köztük úgy két-három méter távolság, a mélységi mozgásán egyáltalán nem látszanak a sebei, de arcáról leolvasható a fájdalom. A fájdalom, a düh, és furcsamód az élvezet. Nem úgy néz ki mint aki kétségbe lenne esve, inkább mintha valami abszurd játék lenne számára ez az egész.*
- Tönkreteszed a mester bábjait... c-c-c. Rossz kisfiú.
*A védekezőállást persze felveszi, nem biztos hogy hagy időt neki a félvér fecserészni, de ha igen, még halkan fel is kacag.*
- Úgyis vége lesz, nem mindegy hogy hogyan? Mindenki meghal... Egy szúrás a szívbe sokkal kellemesebb mint elevenen elégni.
*Ismét kuncog kicsit, aztán hirtelen előrelendíti pajzsos kezének tenyerét. Ez megtörténhet rövid monológja után, vagy akkor ha Aletai esetleg félbeszakítaná egy megindított támadással, így vagy úgy de előrenyúl. Veszélytelennek tűnhet hiszen túl messze vannak egymástól ahhoz hogy elérné, a mozdulat mégis hirtelen és valami megindul a kéz felől a félvér irányába. A félhomályban nem lehet sokat kivenni, minden túl gyorsan történik, de kétségtelenül repül a férfi felé öt... dobótőrnek kicsi de tűnek nagy, nagyjából ujjnyi méretű hegyes valami.*
*A félvér reflexei most is jól működnek, sikeresen elhajol a pajzs elől és még ellentámadást is tud indítani. Támadója sem rest folytatni a táncot, szinte szó szerint hiszen fordul is tovább. Pajzsát és kardját is kieresztve pördül párat hátrafelé hogy nyerjen egy kis távolságot, ezért Aletai vágása épp csak hogy eléri, talán fél centi mély sebet húzva a hasán. Az öklelés így már okafogyottá válik és ismét lett köztük úgy két-három méter távolság, a mélységi mozgásán egyáltalán nem látszanak a sebei, de arcáról leolvasható a fájdalom. A fájdalom, a düh, és furcsamód az élvezet. Nem úgy néz ki mint aki kétségbe lenne esve, inkább mintha valami abszurd játék lenne számára ez az egész.*
- Tönkreteszed a mester bábjait... c-c-c. Rossz kisfiú.
*A védekezőállást persze felveszi, nem biztos hogy hagy időt neki a félvér fecserészni, de ha igen, még halkan fel is kacag.*
- Úgyis vége lesz, nem mindegy hogy hogyan? Mindenki meghal... Egy szúrás a szívbe sokkal kellemesebb mint elevenen elégni.
*Ismét kuncog kicsit, aztán hirtelen előrelendíti pajzsos kezének tenyerét. Ez megtörténhet rövid monológja után, vagy akkor ha Aletai esetleg félbeszakítaná egy megindított támadással, így vagy úgy de előrenyúl. Veszélytelennek tűnhet hiszen túl messze vannak egymástól ahhoz hogy elérné, a mozdulat mégis hirtelen és valami megindul a kéz felől a félvér irányába. A félhomályban nem lehet sokat kivenni, minden túl gyorsan történik, de kétségtelenül repül a férfi felé öt... dobótőrnek kicsi de tűnek nagy, nagyjából ujjnyi méretű hegyes valami.*
2924. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-19 23:39:09
Üzenet elküldve: 2016-07-19 23:39:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás Majd Mágia Magolása Majd Menhelyre Menekülés //
*Nehéz eldönteni, hogy a sziklás, vagy a nehéz erdős talajt gyűlöli jobban.
Nehéz eldönteni, hogy mit nem gyűlöl.
Most maguk mögött hagyják az egyiket, nemsokára jön a másik. Loka csalódott, hisz Worenth mester annyit szavalt az öreg mágus bölcsességéről, a toronyban fellelhető tudásról. A nő azonban csupán a már Taitos jegyzeteiből is ismert varázslatokat találta. Az az egy-két új ige, amire rápillanthatott inkább unalmas volt mintsem nagyszabású. Semmi olyan, amely különösképp élvezetes, vagy számára hasznos lehetne.
Ráadásul Taitos megint felszedett valami jöttmentet. Csodás. Ez nem az Ezüst Szilánkok, ez az Ezüst Szeretetszolgálat.
Az elf a szokásos fanyar modorban folytatja az utat. Néha leporolja ruháját, becsmérlő pillantásokat vet a szemben érkező vándorokra, ám szólni nem nagyon szól. Gondolatai máshol járnak.*
*Nehéz eldönteni, hogy a sziklás, vagy a nehéz erdős talajt gyűlöli jobban.
Nehéz eldönteni, hogy mit nem gyűlöl.
Most maguk mögött hagyják az egyiket, nemsokára jön a másik. Loka csalódott, hisz Worenth mester annyit szavalt az öreg mágus bölcsességéről, a toronyban fellelhető tudásról. A nő azonban csupán a már Taitos jegyzeteiből is ismert varázslatokat találta. Az az egy-két új ige, amire rápillanthatott inkább unalmas volt mintsem nagyszabású. Semmi olyan, amely különösképp élvezetes, vagy számára hasznos lehetne.
Ráadásul Taitos megint felszedett valami jöttmentet. Csodás. Ez nem az Ezüst Szilánkok, ez az Ezüst Szeretetszolgálat.
Az elf a szokásos fanyar modorban folytatja az utat. Néha leporolja ruháját, becsmérlő pillantásokat vet a szemben érkező vándorokra, ám szólni nem nagyon szól. Gondolatai máshol járnak.*
2923. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-19 19:13:43
Üzenet elküldve: 2016-07-19 19:13:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás Majd Mágia Magolása Majd Menhelyre Menekülés //
*Lát, meg hall mindenféle újdonságot.*
-Áhá!
*Bújik ki a szög a zsákból, mert hát végül sikeresen eljutnak eddig is.*
~Szóval a többiek is viszik a hírt, helyes.~
*Reményei szerint a Synmira név, még ha nem is magasztosságot, de azért megbízhatóan átlagos névre tud majd szert tenni a mai megbízhatatlan világban.*
-Tény, hogy nem halok meg félelmemben a holtaktól.
*Vigyorodik el.*
-Nem olyan nehéz elkerülni őket, ha az ember figyel, és van egy botja.
*Lengeti meg a szerszámot. Azt, hogy ez miért van így, nos nem részletezi, ez az ő titokfelesége, de tény, hogy egyszer már legyőztek itten egy sereg halottat, akiket ő is segített, hát legyengíteni, meg lefoglalni, egyet ki is lőtt.*
-No csak! Daniira!
*Integet előre a lánynak.*
-Ő itt Ooza, azt mondja tanulni szeretne, azt hiszem jó helyen van.
*Mutatja be az ijedten tévelygő lánynak legújabb leleményét.*
-Azt mondom az erdőig valahogy jussunk el még ma, ott már szívesebben aludnék Ragronnal a hátamban, mit gondolsz?
*Intézi klánjának mágusához következő szavait.*
*Lát, meg hall mindenféle újdonságot.*
-Áhá!
*Bújik ki a szög a zsákból, mert hát végül sikeresen eljutnak eddig is.*
~Szóval a többiek is viszik a hírt, helyes.~
*Reményei szerint a Synmira név, még ha nem is magasztosságot, de azért megbízhatóan átlagos névre tud majd szert tenni a mai megbízhatatlan világban.*
-Tény, hogy nem halok meg félelmemben a holtaktól.
*Vigyorodik el.*
-Nem olyan nehéz elkerülni őket, ha az ember figyel, és van egy botja.
*Lengeti meg a szerszámot. Azt, hogy ez miért van így, nos nem részletezi, ez az ő titokfelesége, de tény, hogy egyszer már legyőztek itten egy sereg halottat, akiket ő is segített, hát legyengíteni, meg lefoglalni, egyet ki is lőtt.*
-No csak! Daniira!
*Integet előre a lánynak.*
-Ő itt Ooza, azt mondja tanulni szeretne, azt hiszem jó helyen van.
*Mutatja be az ijedten tévelygő lánynak legújabb leleményét.*
-Azt mondom az erdőig valahogy jussunk el még ma, ott már szívesebben aludnék Ragronnal a hátamban, mit gondolsz?
*Intézi klánjának mágusához következő szavait.*
2922. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-19 18:59:28
Üzenet elküldve: 2016-07-19 18:59:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás Majd Mágia Magolása Majd Menhelyre Menekülés //
*Elindulnak a mágustoronyból, és most, hogy nagyjából tudja, milyen tempóra számíthat a fiatal mestertől, már sokkal egyszerűbb azt tartania. Nem veszi észre, hogy Taitos megállt a sziklaszirtnél, csak megy tovább. És a saját meglepetésére, nem téved el.
Már a dokkoknál jár és a megfelelő ösvényt keresi, amikor rájön, hogy valami nincs rendben. Valami nagyon nincs. A fiú eltűnt, valamikor hátramaradhatott, ő meg itt áll, lehet, hogy lemarad valamiről, vagy megint eltéved... De senki sem mondta, hogy álljon meg, akkora hibát akkor mégsem véthetett.
Mély levegőt vesz, mielőtt elkezdene pánikolni, mert az a legkevésbé sem célravezető dolog. Senki nem szól semmit, tehát jó helyen lehetnek. Akkor ő most itt megáll és bevár valaki nála tapasztaltabbat. A többi tanonc valahol a környéken van, valószínűleg pihenőt tartanak. Akkor ezt is lehet pihenőnek hívni nem?*
*Elindulnak a mágustoronyból, és most, hogy nagyjából tudja, milyen tempóra számíthat a fiatal mestertől, már sokkal egyszerűbb azt tartania. Nem veszi észre, hogy Taitos megállt a sziklaszirtnél, csak megy tovább. És a saját meglepetésére, nem téved el.
Már a dokkoknál jár és a megfelelő ösvényt keresi, amikor rájön, hogy valami nincs rendben. Valami nagyon nincs. A fiú eltűnt, valamikor hátramaradhatott, ő meg itt áll, lehet, hogy lemarad valamiről, vagy megint eltéved... De senki sem mondta, hogy álljon meg, akkora hibát akkor mégsem véthetett.
Mély levegőt vesz, mielőtt elkezdene pánikolni, mert az a legkevésbé sem célravezető dolog. Senki nem szól semmit, tehát jó helyen lehetnek. Akkor ő most itt megáll és bevár valaki nála tapasztaltabbat. A többi tanonc valahol a környéken van, valószínűleg pihenőt tartanak. Akkor ezt is lehet pihenőnek hívni nem?*
2921. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-07-19 17:31:21
Üzenet elküldve: 2016-07-19 17:31:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
*Az ösvényről letérve a kikötőben találja magát. A fadokk-hálózaton keresztül haladva - ami nem kis kihívás a hatalmas éjjel-nappal tartó forgalom miatt - ráébred, miért is nem kedveli ezt a környéket. Szagos az erre tévedő mindennemű népségtől, állattól, meg főleg az alkoholtól. Hiába vannak vízközelben ezek a matrózok a nap minden órájában, attól még olyan mocskosak tudnak lenni, hogy a csatornák is megirigyelnék a testszagukat.
Ez nyilvánvalóan nem Eireni kedvenc nyaralóhelye. Még szerencse is, hogy maximum átutazóban fordul meg ezen a környéken.
Még egy pár okkal több, hogy mihamarabb kitegye a lábát innen.*
Ez nyilvánvalóan nem Eireni kedvenc nyaralóhelye. Még szerencse is, hogy maximum átutazóban fordul meg ezen a környéken.
Még egy pár okkal több, hogy mihamarabb kitegye a lábát innen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5238-5257