Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1880. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-21 15:38:05
Üzenet elküldve: 2015-07-21 15:38:05
ÚJ
![>Dongnor Aern [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9890_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A titokzatos növény//
*Aern-nek úgy látszik nem sikerül megúsznia ezt a dolgot. Kicsit tetszik is neki, hogy még ő sem tudja mégis mi fog történni vele.Viszont nem fogja abbahagyni a hazugságot. Innen csakis azzal juthat ki.*
-Nem tudom valami bosszúról beszéltek. Én meg láttam és ezért nekem támadtak.
*Mikor a két őr megérkezik akkor Aern rettegve könyörög a városőrnek.*
-Ne hagyja, hogy megöljenek. Kérem én nem csináltam semmit.
*A dühös vádra ő is ugyan olyan dühösen reagál.*
-Hazudik. Ők voltak azok.Én nem csináltam semmit.
*Mikor pedig közrefogják őket Aern még akkor is folytatja.*
-Remélem elítélnek titeket és megrohadtok. Mocskos gyilkosok.
*Jelenlegi célja az őrök felidegesítése, hogy neki támadjanak amiből zavar lesz ő meg talán meg tud szökni. Ezt megoldhatta volna kevésbé kacifántos módon is, de nem véletlenül nevezik őt őrültnek.*
*Aern-nek úgy látszik nem sikerül megúsznia ezt a dolgot. Kicsit tetszik is neki, hogy még ő sem tudja mégis mi fog történni vele.Viszont nem fogja abbahagyni a hazugságot. Innen csakis azzal juthat ki.*
-Nem tudom valami bosszúról beszéltek. Én meg láttam és ezért nekem támadtak.
*Mikor a két őr megérkezik akkor Aern rettegve könyörög a városőrnek.*
-Ne hagyja, hogy megöljenek. Kérem én nem csináltam semmit.
*A dühös vádra ő is ugyan olyan dühösen reagál.*
-Hazudik. Ők voltak azok.Én nem csináltam semmit.
*Mikor pedig közrefogják őket Aern még akkor is folytatja.*
-Remélem elítélnek titeket és megrohadtok. Mocskos gyilkosok.
*Jelenlegi célja az őrök felidegesítése, hogy neki támadjanak amiből zavar lesz ő meg talán meg tud szökni. Ezt megoldhatta volna kevésbé kacifántos módon is, de nem véletlenül nevezik őt őrültnek.*
1879. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-21 15:16:18
Üzenet elküldve: 2015-07-21 15:16:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//A titokzatos növény//
*A főkolomposnak tűnő katona nem engedi, hogy elmeneküljön Aern. A lándzsákat keresztbe fekteti előtte, s megakasztják menetében. Csendesen hallgatja végig, s látni a szemekben, hogy elsötétülnek.*
- Miért akarják megölni, uram? Kérem, nyugodjon le!
*Kéri, s egyik kezét Aern vállára fekteti, így megakadályozva, hogy elmenjen. Két hátul álló őrnek int a fejével, akik el is indulnak az őt üldöző őr felé. Nem engedi el Aernt, hiszen utána kell járni a dolognak. A katonák megállítják az őrjöngve futó férfit, s a Aernék elé viszik. A főkatona ridegen mereszti rájuk szemeit.*
- Maga Lerant embere, nem? Igaz, hogy meg akarja ölni, ezt a férfit?
*Tekint le Aernra, akit a markában tart. Az őr lihegve fújtat, majd dühösen válaszol az őrnek.*
- Igen! Megölte két társunkat! *Kiabálja dühösen. Erre az őr csak megrázza a fejét.*
- Az úr azt állítja, hogy önök ölték meg őket. Sajnálom, mindkettőjüknek velünk kell jönnie.
*S ezzel közre fogják mind a kereskedő ház őrét, mind pedig Aernt, akivel elindulnak a kikötői őrség egyik épületébe.*
*A főkolomposnak tűnő katona nem engedi, hogy elmeneküljön Aern. A lándzsákat keresztbe fekteti előtte, s megakasztják menetében. Csendesen hallgatja végig, s látni a szemekben, hogy elsötétülnek.*
- Miért akarják megölni, uram? Kérem, nyugodjon le!
*Kéri, s egyik kezét Aern vállára fekteti, így megakadályozva, hogy elmenjen. Két hátul álló őrnek int a fejével, akik el is indulnak az őt üldöző őr felé. Nem engedi el Aernt, hiszen utána kell járni a dolognak. A katonák megállítják az őrjöngve futó férfit, s a Aernék elé viszik. A főkatona ridegen mereszti rájuk szemeit.*
- Maga Lerant embere, nem? Igaz, hogy meg akarja ölni, ezt a férfit?
*Tekint le Aernra, akit a markában tart. Az őr lihegve fújtat, majd dühösen válaszol az őrnek.*
- Igen! Megölte két társunkat! *Kiabálja dühösen. Erre az őr csak megrázza a fejét.*
- Az úr azt állítja, hogy önök ölték meg őket. Sajnálom, mindkettőjüknek velünk kell jönnie.
*S ezzel közre fogják mind a kereskedő ház őrét, mind pedig Aernt, akivel elindulnak a kikötői őrség egyik épületébe.*
1878. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-21 13:18:08
Üzenet elküldve: 2015-07-21 13:18:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Kalózok markában//
//Dinara//
*Dinarának sincsen könnyű dolga, kalózok markára került, ráadásul kilátástalannak tetszik a helyzete.*
- Ne ficánkolj már annyit, te! Viseld jól magad, és mi sem bántunk, de ha tovább folytatod ezt a rúgkapálást, én mondom, hogy meg fogod emlegetni, madárkám! *Fenyegetőzik a vezér, mert nem egyszerű neki úgy vinni a lányt, hogy amaz össze-vissza ficánkol a fogásában. S közben még azt is figyelnie kell, nehogy ellenséges bandák közé keveredjenek, illetve nehogy utolérje őket a kisasszony "védőangyala".*
- Te, Kreg, mit mondasz, lehagytuk a mocskot? *Kérdezi az egyik emberét Arun, a pozitív válasz után pedig kötetlen beszélgetés alakul ki a három férfi között, így bár a kikötő egyre kihaltabb részein nagyobb a csend, mégis elég zajt produkálnak ahhoz, hogy ne vegyék észre Dinara mesterkedését. Pedig aztán egy anyag széttépése elég jellegzetes hanggal bír, a lány szerencséjére viszont tényleg nem figyelnek fel rá, szóval a három darabkából kettő a földön végzi, míg egy az egyik hajó előtt kirakodott ládán. Talán elegendőek lesznek arra, hogy Valahin a nyomára akadjon.
Még egy-két percig sétálnak, aztán lefordulnak az tizennégyes dokknál. Egy közepes méretű, megviselt állapotban lévő hajó áll ott, persze nincs annyira lestrapálva, hogy attól kellene félni, bármelyik pillanatban elsüllyedhet, de tény, hogy jó néhány ütközetet megélt már, a felújítására pedig annál kevesebb figyelmet fordítottak.*
- Üdvözöllek a Tengeri Patkányon, kedves! Mondanám, hogy érezd jól magad, de bizonyára akkor sem tennéd, ha mézes tejben fürösztenélek. *Vigyorodik el Arun, miután már felsétáltak a hajó fedélzetére.
Nem sokan lézengenek odafent, vagy szegényes a legénység, vagy máshol múlatják az időt, de végül is Dinarának mindegy, mert az egyik meredek lépcsőn lesétálva, a hajó gyomrába mennek, ott is egy, az eladásra szánt hölgyeményeknek fenntartott kabinba. Jól lehet zárni, az ajtó tulajdonképpen egy rács, szóval mindég figyelemmel tarthatják a lányokat.
Nem kötözik meg Dinát, viszont elvesznek tőle mindent, s bezárják ebbe a kabinba, másik két nőnemű mellé.*
- Mint mondtam, viseld jól magad. Ha kiabálsz, szökni próbálsz, nem lesznek kellemesek a következmények. Pedig hidd el, bogaram, én nem szívesen bántanálak. *Mosolyog rá Arun, majd miután dobott neki egy puszit, elsétál. Egy jól megtermett férfi marad ott egyedül, akinek nincs más dolga, mint figyelni az árut.
A helyiség amúgy inkább hasonlít egy cellára, mint egy élhető szobára. A padlón széna van elszórva, egy-két szalmazsák nyugszik a földön, ha valaki aludni kívánna, illetve még van egy tálnyi víz, szintén a padlóra helyezve. Más nincsen, még egy árva kép sem lóg a falon, nemhogy bármit fegyvernek lehetne hasznosítani...
A másik két nő sincs jobb állapotban, az arcuk kimerültségről árulkodik, még csak nem is reagálnak az új jövevényre. Kábán néznek maguk elé, mintha valamiféle bódító szer hatása alatt lennének.*
//Dinara//
*Dinarának sincsen könnyű dolga, kalózok markára került, ráadásul kilátástalannak tetszik a helyzete.*
- Ne ficánkolj már annyit, te! Viseld jól magad, és mi sem bántunk, de ha tovább folytatod ezt a rúgkapálást, én mondom, hogy meg fogod emlegetni, madárkám! *Fenyegetőzik a vezér, mert nem egyszerű neki úgy vinni a lányt, hogy amaz össze-vissza ficánkol a fogásában. S közben még azt is figyelnie kell, nehogy ellenséges bandák közé keveredjenek, illetve nehogy utolérje őket a kisasszony "védőangyala".*
- Te, Kreg, mit mondasz, lehagytuk a mocskot? *Kérdezi az egyik emberét Arun, a pozitív válasz után pedig kötetlen beszélgetés alakul ki a három férfi között, így bár a kikötő egyre kihaltabb részein nagyobb a csend, mégis elég zajt produkálnak ahhoz, hogy ne vegyék észre Dinara mesterkedését. Pedig aztán egy anyag széttépése elég jellegzetes hanggal bír, a lány szerencséjére viszont tényleg nem figyelnek fel rá, szóval a három darabkából kettő a földön végzi, míg egy az egyik hajó előtt kirakodott ládán. Talán elegendőek lesznek arra, hogy Valahin a nyomára akadjon.
Még egy-két percig sétálnak, aztán lefordulnak az tizennégyes dokknál. Egy közepes méretű, megviselt állapotban lévő hajó áll ott, persze nincs annyira lestrapálva, hogy attól kellene félni, bármelyik pillanatban elsüllyedhet, de tény, hogy jó néhány ütközetet megélt már, a felújítására pedig annál kevesebb figyelmet fordítottak.*
- Üdvözöllek a Tengeri Patkányon, kedves! Mondanám, hogy érezd jól magad, de bizonyára akkor sem tennéd, ha mézes tejben fürösztenélek. *Vigyorodik el Arun, miután már felsétáltak a hajó fedélzetére.
Nem sokan lézengenek odafent, vagy szegényes a legénység, vagy máshol múlatják az időt, de végül is Dinarának mindegy, mert az egyik meredek lépcsőn lesétálva, a hajó gyomrába mennek, ott is egy, az eladásra szánt hölgyeményeknek fenntartott kabinba. Jól lehet zárni, az ajtó tulajdonképpen egy rács, szóval mindég figyelemmel tarthatják a lányokat.
Nem kötözik meg Dinát, viszont elvesznek tőle mindent, s bezárják ebbe a kabinba, másik két nőnemű mellé.*
- Mint mondtam, viseld jól magad. Ha kiabálsz, szökni próbálsz, nem lesznek kellemesek a következmények. Pedig hidd el, bogaram, én nem szívesen bántanálak. *Mosolyog rá Arun, majd miután dobott neki egy puszit, elsétál. Egy jól megtermett férfi marad ott egyedül, akinek nincs más dolga, mint figyelni az árut.
A helyiség amúgy inkább hasonlít egy cellára, mint egy élhető szobára. A padlón széna van elszórva, egy-két szalmazsák nyugszik a földön, ha valaki aludni kívánna, illetve még van egy tálnyi víz, szintén a padlóra helyezve. Más nincsen, még egy árva kép sem lóg a falon, nemhogy bármit fegyvernek lehetne hasznosítani...
A másik két nő sincs jobb állapotban, az arcuk kimerültségről árulkodik, még csak nem is reagálnak az új jövevényre. Kábán néznek maguk elé, mintha valamiféle bódító szer hatása alatt lennének.*
1877. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-21 13:04:58
Üzenet elküldve: 2015-07-21 13:04:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Kalózok markában//
//Valahin//
*A bejáratban fellökött férfi is úgy érzi, hogy elégtételt vett az őt ért sérelemért, bár egy kiadós bunyó ellen sosincs kifogása, szóval ha az ében-hajú folytatni akarja, ő nem lesz semmi jónak az elrontója. Helyette viszont meglepő szavakat hall, pontosabban inkább felháborítóakat, olyasféléket, amelyeket nem éppen szerencsés egy kívülálló orrára kötni, aki néhány pillanattal korábban még bárkit laposra vert volna mérgében.*
- Mit beszélsz? Nem vagy különb az útonállóknál, ha szolgákat tartasz! Wegtorenből szalajtottak, te istentelen? *Morran Valahinra, mert bár a kikötőben virágzik az emberkereskedelem, azért a tisztességes polgárok nagyja nem nézi jó szemmel, ha a sajátjaikat hajtják rabigába. Szolgáknak inkább a nyugaton fekvő városban van hagyománya.
Közben sötét szemeivel a felé fordított tőrt figyeli. Nem ül ki az arcára megrettenés, jól láthatóan nem ez az első, s valószínűleg nem is az utolsó alkalom, hogy fegyvert fognak rá, a tény viszont tovább bőszíti, semmint, hogy nyugtatná.*
- Tartozik neked a fene. Örülj, amíg nem fogok neked egy őrt, és vitetlek el rendzavarásért, meg egyéb vétségekért. Hozzád még kitalálni sem kellene semmit. *Puffogja a férfi, miközben egymásba törli méretes tenyereit.
Ami azt illeti, nincsenek ínyére a Valahinhoz hasonlatos alakok, ám a magafajtának mindennemű lehetőséget meg kell ragadnia a plusz bevételre, s talán még egy szerencsétlen bajbajutottat is megmenthet a férfi karmai közül. Szóval némi gondolkodás után kihúzza magát, és szigorú pillantását az előtte állóra emeli.*
- Én ismerem a kikötőt, a gyakran felbukkanó férgeket is. Ha akarod a szolgádat, fizess, aztán nem csak információt kapsz, de veled is tartok. Legyen ötven előre, ötven meg utána, s még olcsón megúsztad. Veszélyes embereket kergetsz, még veszélyesebb terepen. *Magyarázza, majd karba teszi a kezeit, és úgy várakozik a lovag feleletére.*
//Valahin//
*A bejáratban fellökött férfi is úgy érzi, hogy elégtételt vett az őt ért sérelemért, bár egy kiadós bunyó ellen sosincs kifogása, szóval ha az ében-hajú folytatni akarja, ő nem lesz semmi jónak az elrontója. Helyette viszont meglepő szavakat hall, pontosabban inkább felháborítóakat, olyasféléket, amelyeket nem éppen szerencsés egy kívülálló orrára kötni, aki néhány pillanattal korábban még bárkit laposra vert volna mérgében.*
- Mit beszélsz? Nem vagy különb az útonállóknál, ha szolgákat tartasz! Wegtorenből szalajtottak, te istentelen? *Morran Valahinra, mert bár a kikötőben virágzik az emberkereskedelem, azért a tisztességes polgárok nagyja nem nézi jó szemmel, ha a sajátjaikat hajtják rabigába. Szolgáknak inkább a nyugaton fekvő városban van hagyománya.
Közben sötét szemeivel a felé fordított tőrt figyeli. Nem ül ki az arcára megrettenés, jól láthatóan nem ez az első, s valószínűleg nem is az utolsó alkalom, hogy fegyvert fognak rá, a tény viszont tovább bőszíti, semmint, hogy nyugtatná.*
- Tartozik neked a fene. Örülj, amíg nem fogok neked egy őrt, és vitetlek el rendzavarásért, meg egyéb vétségekért. Hozzád még kitalálni sem kellene semmit. *Puffogja a férfi, miközben egymásba törli méretes tenyereit.
Ami azt illeti, nincsenek ínyére a Valahinhoz hasonlatos alakok, ám a magafajtának mindennemű lehetőséget meg kell ragadnia a plusz bevételre, s talán még egy szerencsétlen bajbajutottat is megmenthet a férfi karmai közül. Szóval némi gondolkodás után kihúzza magát, és szigorú pillantását az előtte állóra emeli.*
- Én ismerem a kikötőt, a gyakran felbukkanó férgeket is. Ha akarod a szolgádat, fizess, aztán nem csak információt kapsz, de veled is tartok. Legyen ötven előre, ötven meg utána, s még olcsón megúsztad. Veszélyes embereket kergetsz, még veszélyesebb terepen. *Magyarázza, majd karba teszi a kezeit, és úgy várakozik a lovag feleletére.*
1876. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-19 14:16:04
Üzenet elküldve: 2015-07-19 14:16:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A titokzatos növény//
*Aern menekülés közben. próbálja a zavart fokozni, de ez nem úgy sül el ahogy ő akarja. A katonák próbálják őt feltartani. Aern azért megpróbál elmenekülni a dokkok felé. Ha sikerül akkor még hátra ordítja.*
-Mögöttem a katonák meg akarnak ölni.
*És nem is hazudott. Ha feltartják akkor jön csak az igazi színészkedés. Teljes pánikban van hátha átragad néhány őrre is.*
-Mögöttem. Katonák. Meg akarnak ölni. Már öltek. A társaikat. Ne hagyják, hogy fojtassák!
*Ha meglátja őket akkor egy hatalmasat ordít.*
-Itt vannak! Ne hagyják, hogy elkapjanak! Segítsenek!
*Majd a helyzetet megragadva megpróbál ismételten elszaladni. Annyi előnye van, hogy a városőrökön páncél van.*
*Aern menekülés közben. próbálja a zavart fokozni, de ez nem úgy sül el ahogy ő akarja. A katonák próbálják őt feltartani. Aern azért megpróbál elmenekülni a dokkok felé. Ha sikerül akkor még hátra ordítja.*
-Mögöttem a katonák meg akarnak ölni.
*És nem is hazudott. Ha feltartják akkor jön csak az igazi színészkedés. Teljes pánikban van hátha átragad néhány őrre is.*
-Mögöttem. Katonák. Meg akarnak ölni. Már öltek. A társaikat. Ne hagyják, hogy fojtassák!
*Ha meglátja őket akkor egy hatalmasat ordít.*
-Itt vannak! Ne hagyják, hogy elkapjanak! Segítsenek!
*Majd a helyzetet megragadva megpróbál ismételten elszaladni. Annyi előnye van, hogy a városőrökön páncél van.*
1875. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-18 19:20:53
Üzenet elküldve: 2015-07-18 19:20:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Emlékeiben valahogy egész másként folytatódott a felidézett csevej, bár a mondatok, mintha nagyjából stimmelnének. Ám vajmi kevéssé érdekli ez már szöszkénket, sokkal inkább a cselekmény, mi igencsak kedve szerint alakul.
Ajkait készségesen tárja fel minden, hosszabb, rövidebb lélegzetvételű csók előtt, engedelmeskedve a másik száj diktálta hévnek. Egy pillanatra sem jut eszébe kivonni magát a másik bűvköréből, megszakítva ezzel törékeny egységüket, inkább boldogan zihálva olvad bele az egyre kevésbé testvérének érzett fiú mind erélyesebb ölelésébe.
Nem érzékeli már a külvilágot, csupán a fél-elf rezdüléseit, azok közül azonban mindet. Mégis meglepetésként éri, mikor az a karjába kapja. Két keze automatikusan az őt cipelő nyaka köré fonódik, hogy, amint feneke ládát ért, kezdjenek ujjai heves cirógatásba a barna fürtök között.
Egy örökkévalóságig el tudna itt üldögélni, nem éhezne és nem szomjazna másra Jaz csókjain kívül, nem kérne mást, csupán még több ölelést, cirógatást, érintést, markolást. Markolást? Észre sem vette, mikor, s hogyan került a furakodó kéz blúza alá, majd épp maroknyi melle köré. Merőben új és furán kellemes érzés, mi az eddig érintetlen domborulat környékén és vele párhuzamosan, ágyéka tájékán formálódik, ez tagadhatatlan. Talán épp ezért akad meg pillanatra lélegzete, s pattannak fel szemhéjai is, újra megajándékozva őt a látás kijózanító képességével.
Hiszen mégiscsak egy halbűzös, mocskos sikátorban vannak, ő pedig egy ki tudja mióta ott dohosodó láda tetején ücsörög. Persze, félreeső, de forgalmasabb helyet nem is találhattak volna a dokkoknál.*
- Öhm.
*Vonja ki ajkait az épp aktuális csókból.*
- Azt hittem.
*Ujjai is megállnak a mozdulatban.*
- Egy biztonságos helyre viszel.
*Hangja zihálásától csupán suttogás, beszéde pedig ugyan ezért szaggatott kissé. Zöldjei zavarodottan keresik párjukat, miközben egyik keze, Jaz karján végigsimítva, a melleit markolászóra fog.*
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Emlékeiben valahogy egész másként folytatódott a felidézett csevej, bár a mondatok, mintha nagyjából stimmelnének. Ám vajmi kevéssé érdekli ez már szöszkénket, sokkal inkább a cselekmény, mi igencsak kedve szerint alakul.
Ajkait készségesen tárja fel minden, hosszabb, rövidebb lélegzetvételű csók előtt, engedelmeskedve a másik száj diktálta hévnek. Egy pillanatra sem jut eszébe kivonni magát a másik bűvköréből, megszakítva ezzel törékeny egységüket, inkább boldogan zihálva olvad bele az egyre kevésbé testvérének érzett fiú mind erélyesebb ölelésébe.
Nem érzékeli már a külvilágot, csupán a fél-elf rezdüléseit, azok közül azonban mindet. Mégis meglepetésként éri, mikor az a karjába kapja. Két keze automatikusan az őt cipelő nyaka köré fonódik, hogy, amint feneke ládát ért, kezdjenek ujjai heves cirógatásba a barna fürtök között.
Egy örökkévalóságig el tudna itt üldögélni, nem éhezne és nem szomjazna másra Jaz csókjain kívül, nem kérne mást, csupán még több ölelést, cirógatást, érintést, markolást. Markolást? Észre sem vette, mikor, s hogyan került a furakodó kéz blúza alá, majd épp maroknyi melle köré. Merőben új és furán kellemes érzés, mi az eddig érintetlen domborulat környékén és vele párhuzamosan, ágyéka tájékán formálódik, ez tagadhatatlan. Talán épp ezért akad meg pillanatra lélegzete, s pattannak fel szemhéjai is, újra megajándékozva őt a látás kijózanító képességével.
Hiszen mégiscsak egy halbűzös, mocskos sikátorban vannak, ő pedig egy ki tudja mióta ott dohosodó láda tetején ücsörög. Persze, félreeső, de forgalmasabb helyet nem is találhattak volna a dokkoknál.*
- Öhm.
*Vonja ki ajkait az épp aktuális csókból.*
- Azt hittem.
*Ujjai is megállnak a mozdulatban.*
- Egy biztonságos helyre viszel.
*Hangja zihálásától csupán suttogás, beszéde pedig ugyan ezért szaggatott kissé. Zöldjei zavarodottan keresik párjukat, miközben egyik keze, Jaz karján végigsimítva, a melleit markolászóra fog.*
1874. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-18 13:24:12
Üzenet elküldve: 2015-07-18 13:24:12
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Leon//
*Gazdája vélhetően mélyen a gondolataiban mereng és beletelik egy kis időbe, amíg észreveszi az öreg gyógyítót, amit új háziállata talál magának. Mikor végre tudatosul Leonnak, hogy véreb szólt hozzá és mit akar int az öregnek és odalépnek hozzá, hogy tud e segíteni szerencsétlen lányon, aki a cirkuszos fellépés előtti gyakorlata közben esett el ilyen csúnyán. Az öreg megvizsgálja a lányt, aki nem viseli valami jól az öreg kézét, ami bordáinál tapogatózik, de tudja hogy muszáj visszafognia magát, most a teste a legfontosabb. A vajákos annyit motyog, hogy csúnya és valószínű megrepedt, annyit tud tenni, hogy beköti, mert nem ér rá, de mivel ilyen kis aranyos kislányról van szó ennyit megtehet.*
-Elmehetnénk oda? *Kérdi kicsit unottan a sziklaszirtekre mutatva, az közel van és nincs tömeg, ami javít közérzetén, mert ölni akar és azt itt nem tud, legszívesebben átadná magát Reydisnek, de gazdája utasítása nélkül inkább nem teszi.*
-Onnan még látjuk a lány kalózt meg az őrület is, ha kijönnek a kocsmából.
*Gazdája vélhetően mélyen a gondolataiban mereng és beletelik egy kis időbe, amíg észreveszi az öreg gyógyítót, amit új háziállata talál magának. Mikor végre tudatosul Leonnak, hogy véreb szólt hozzá és mit akar int az öregnek és odalépnek hozzá, hogy tud e segíteni szerencsétlen lányon, aki a cirkuszos fellépés előtti gyakorlata közben esett el ilyen csúnyán. Az öreg megvizsgálja a lányt, aki nem viseli valami jól az öreg kézét, ami bordáinál tapogatózik, de tudja hogy muszáj visszafognia magát, most a teste a legfontosabb. A vajákos annyit motyog, hogy csúnya és valószínű megrepedt, annyit tud tenni, hogy beköti, mert nem ér rá, de mivel ilyen kis aranyos kislányról van szó ennyit megtehet.*
-Elmehetnénk oda? *Kérdi kicsit unottan a sziklaszirtekre mutatva, az közel van és nincs tömeg, ami javít közérzetén, mert ölni akar és azt itt nem tud, legszívesebben átadná magát Reydisnek, de gazdája utasítása nélkül inkább nem teszi.*
-Onnan még látjuk a lány kalózt meg az őrület is, ha kijönnek a kocsmából.
1873. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-18 13:05:21
Üzenet elküldve: 2015-07-18 13:05:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Reydis//
*Úgy tűnik Véreb lojális, mert nem hagyja magára, pedig megtehette volna már sokadik alkalommal. Jól teszi, hogy nem szólal meg, úgy tűnik, hogy van egy kis sütnivalója abban a csinos kis fejében. Leonnak van egy kis hibája, hiába szereti Reydist, mégis, a múltja egy fájó pont, amit el akar felejteni, de mégis görcsösen ragaszkodik hozzá. Mikor csak kifejezéstelen arcot és szemeket lát, elgondolkodik kissé, hogy talán ő hibázott, de nem ismeri be magának a tényt, hogy szolgája nem tudhatta, hogy kié volt a ruha. Ekkor hallja Véreb hangját. Majd nem telik bele sok idő, és maga is észreveszi. Ezért el is indul felé, hogy az öreg kezelésbe vegye kis szolgáját.*
-Gyere, megkérdezzük tud-e veled mit kezdeni! *Leon közben int a gyógyítónak kinéző alaknak, hogy álljon meg, ne menjen sehova, és mutat Vérebre, mutatván, hogy hozzá tartozik. Nem telik bele sok idő, már beszélni az öreggel a történéseket. Elmeséli neki, hogy a lány egy cirkuszba igyekszik, és gyakorlás közben szerencsétlenül esett, így törte össze magát. A gyógyító pedig vagy hisz neki, vagy nem, de végül beköti az oldalát. Ezután elköszön és elmegy. Leon kérdőn néz a ölebére.*
-Nos, akkor most merre? *Részéről már nincs több elintéznivaló, ezért kéri ki Véreb véleményét.*
-Akarsz sétálni egyet a közelben? Azonban, ne menjünk messzire, Nad meg az az őrült bármikor itt teremhetnek, és ha nem találnak majd, az nem lesz túl jó! *Leon szeretne járni egyet, hogy kiszellőztesse fejéből a gondolatokat, és rájöjjön mit is kezdjen a szolgájával, mert jelenleg nem nagyon tudja. Véreb percek alatt fel tudja idegesíteni, és ezért legszívesebben vízbe fojtaná, azonban Reydisért jelen pillanatban ölni is képes lenne. Kettős érzelmei vannak. Lehet érdemes lenne elnyomni Vérebet, de neki még hasznát veheti. A Hercegnőnek meg olyan nagyon nem, amíg le van sérülve, és talán azután sem fog mást látni belőle, mint egy hajlékony, gyönyörű női testet, meg azt az imádni való, esetlenséget, amit a legjobban kedvel benne.*
*Úgy tűnik Véreb lojális, mert nem hagyja magára, pedig megtehette volna már sokadik alkalommal. Jól teszi, hogy nem szólal meg, úgy tűnik, hogy van egy kis sütnivalója abban a csinos kis fejében. Leonnak van egy kis hibája, hiába szereti Reydist, mégis, a múltja egy fájó pont, amit el akar felejteni, de mégis görcsösen ragaszkodik hozzá. Mikor csak kifejezéstelen arcot és szemeket lát, elgondolkodik kissé, hogy talán ő hibázott, de nem ismeri be magának a tényt, hogy szolgája nem tudhatta, hogy kié volt a ruha. Ekkor hallja Véreb hangját. Majd nem telik bele sok idő, és maga is észreveszi. Ezért el is indul felé, hogy az öreg kezelésbe vegye kis szolgáját.*
-Gyere, megkérdezzük tud-e veled mit kezdeni! *Leon közben int a gyógyítónak kinéző alaknak, hogy álljon meg, ne menjen sehova, és mutat Vérebre, mutatván, hogy hozzá tartozik. Nem telik bele sok idő, már beszélni az öreggel a történéseket. Elmeséli neki, hogy a lány egy cirkuszba igyekszik, és gyakorlás közben szerencsétlenül esett, így törte össze magát. A gyógyító pedig vagy hisz neki, vagy nem, de végül beköti az oldalát. Ezután elköszön és elmegy. Leon kérdőn néz a ölebére.*
-Nos, akkor most merre? *Részéről már nincs több elintéznivaló, ezért kéri ki Véreb véleményét.*
-Akarsz sétálni egyet a közelben? Azonban, ne menjünk messzire, Nad meg az az őrült bármikor itt teremhetnek, és ha nem találnak majd, az nem lesz túl jó! *Leon szeretne járni egyet, hogy kiszellőztesse fejéből a gondolatokat, és rájöjjön mit is kezdjen a szolgájával, mert jelenleg nem nagyon tudja. Véreb percek alatt fel tudja idegesíteni, és ezért legszívesebben vízbe fojtaná, azonban Reydisért jelen pillanatban ölni is képes lenne. Kettős érzelmei vannak. Lehet érdemes lenne elnyomni Vérebet, de neki még hasznát veheti. A Hercegnőnek meg olyan nagyon nem, amíg le van sérülve, és talán azután sem fog mást látni belőle, mint egy hajlékony, gyönyörű női testet, meg azt az imádni való, esetlenséget, amit a legjobban kedvel benne.*
1872. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 23:51:09
Üzenet elküldve: 2015-07-17 23:51:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hóbort//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Így, ilyen meghitt közelségben, ennyire közel Ewihez, tobzódva illatában, érintésében a válasz már nem is az emlékek hatására érkezik. Viszont hatalmas sóhaj előzi meg.*
-Apa ezért ki fog nyírni.
*Majd adja meg magát végül, tekint le a csillogó zöldekbe, futtatja végig pillantásait a lány ajkain, s hajol közelebb csókolni lágyan, futólag, puhán, mint ahogy a hűs nyáréji szellő borzolja fel egy szempillantásra a forró testet, csak emlékét, s a jóleső sóvárgást a folytatásra hagyva maga után. Ez lenne a terv. Ártatlan semmiség, röpke bolondság.
Mégis foszlik semmivé az egész, ahogy ajkaik újra találkoznak, s bár egy félszeg udvarló szégyenlős szerénységével érinti, már lényegesen mohóbban, s vadul folytatja, követleve egyetlen csókban mindazt, mire oly régóta vágyott titokban. Erősen tartja karjában húgát, s nem egy fivér, pusztán a felhevült férfi odaadásával perzselődik ajkain.
Nem túl sokáig, mármint nem túl sokáig tartva a helyet, kapja fel Ewit, erősen markolva combjait, teszi meg a két lépést szinte vakon az imént elhagyott ládáig, ülteti rá a lányt, és keze máris keresi az utat blúzának aljához, hogy aláfurakodva markoljon rá mellére.
Igen, mintha egy kikötői szajhát bérelt volna.*
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Így, ilyen meghitt közelségben, ennyire közel Ewihez, tobzódva illatában, érintésében a válasz már nem is az emlékek hatására érkezik. Viszont hatalmas sóhaj előzi meg.*
-Apa ezért ki fog nyírni.
*Majd adja meg magát végül, tekint le a csillogó zöldekbe, futtatja végig pillantásait a lány ajkain, s hajol közelebb csókolni lágyan, futólag, puhán, mint ahogy a hűs nyáréji szellő borzolja fel egy szempillantásra a forró testet, csak emlékét, s a jóleső sóvárgást a folytatásra hagyva maga után. Ez lenne a terv. Ártatlan semmiség, röpke bolondság.
Mégis foszlik semmivé az egész, ahogy ajkaik újra találkoznak, s bár egy félszeg udvarló szégyenlős szerénységével érinti, már lényegesen mohóbban, s vadul folytatja, követleve egyetlen csókban mindazt, mire oly régóta vágyott titokban. Erősen tartja karjában húgát, s nem egy fivér, pusztán a felhevült férfi odaadásával perzselődik ajkain.
Nem túl sokáig, mármint nem túl sokáig tartva a helyet, kapja fel Ewit, erősen markolva combjait, teszi meg a két lépést szinte vakon az imént elhagyott ládáig, ülteti rá a lányt, és keze máris keresi az utat blúzának aljához, hogy aláfurakodva markoljon rá mellére.
Igen, mintha egy kikötői szajhát bérelt volna.*
1871. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:00:22
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:00:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Leon//
*Válasz helyett, hogy mennyire tetszik a ruhája érdekes választ kap, mert a kalóz hirtelen megszorítja a kezét, amit Véreb élvezne is csak nem az történik, amire gondolni akart, hanem a férfi idegesen hangját megemelve szólal meg és szidja le, mert bár nem emlékszik rá hogy mondott volna olyasmit amivel kiérdemli, de megsértette a ruha előző viselőjét. ~Na csak nem szerető vagy közeli hozzátartozó?~ Hangzik a gonosz kérdése, de csak fejben, szemeivel inkább kifejezéstelenül néz és szabadul a szorításból egy kisebb lökés formájában, amit két lépéssel korrigál és újra egyensúlyba van.
~Úri nő? Gyönyörűbb ettől az édes testtől? Na persze... ~ Leviharzik a hajóról és messzebbről követi, nem fogja szem elől téveszteni és láthatóan, amint le ér a fedélzetről már nyugodtabb és magához inti Vérebét, aki gyorsan szinte oda szökell mellé.*
-Igenis. *Közli mintha semmi se történt volna az előbb, de azért megjegyzi az információkat, mert később még jól jöhet.*
~Na hogy néz ki egy ilyen vajákos vagy mi? ~
*Szemeivel pásztázza az embereket és nem is telik el sok idő, mikor észrevesz egy öreg tatát, aki nem az idomaid, hanem a csúnya sebeit nézi. Jobban átnézve az idős embert lehet valami gyógyítóféle lehet.*
-Azt hiszem látok valakit, meg ő is lát engem és a sebeim bámulja! *Szól Gazdája után, azzal hogy mi van ha nem hallja meg nem tud mit kezdeni, nem akar hozzá érni, mert lehet indulatból kapna egy sallert, a kalózok veszélyesek és nem jó velük szórakozni, legalábbis a legtöbb történetben így említik őket.*
*Válasz helyett, hogy mennyire tetszik a ruhája érdekes választ kap, mert a kalóz hirtelen megszorítja a kezét, amit Véreb élvezne is csak nem az történik, amire gondolni akart, hanem a férfi idegesen hangját megemelve szólal meg és szidja le, mert bár nem emlékszik rá hogy mondott volna olyasmit amivel kiérdemli, de megsértette a ruha előző viselőjét. ~Na csak nem szerető vagy közeli hozzátartozó?~ Hangzik a gonosz kérdése, de csak fejben, szemeivel inkább kifejezéstelenül néz és szabadul a szorításból egy kisebb lökés formájában, amit két lépéssel korrigál és újra egyensúlyba van.
~Úri nő? Gyönyörűbb ettől az édes testtől? Na persze... ~ Leviharzik a hajóról és messzebbről követi, nem fogja szem elől téveszteni és láthatóan, amint le ér a fedélzetről már nyugodtabb és magához inti Vérebét, aki gyorsan szinte oda szökell mellé.*
-Igenis. *Közli mintha semmi se történt volna az előbb, de azért megjegyzi az információkat, mert később még jól jöhet.*
~Na hogy néz ki egy ilyen vajákos vagy mi? ~
*Szemeivel pásztázza az embereket és nem is telik el sok idő, mikor észrevesz egy öreg tatát, aki nem az idomaid, hanem a csúnya sebeit nézi. Jobban átnézve az idős embert lehet valami gyógyítóféle lehet.*
-Azt hiszem látok valakit, meg ő is lát engem és a sebeim bámulja! *Szól Gazdája után, azzal hogy mi van ha nem hallja meg nem tud mit kezdeni, nem akar hozzá érni, mert lehet indulatból kapna egy sallert, a kalózok veszélyesek és nem jó velük szórakozni, legalábbis a legtöbb történetben így említik őket.*
1870. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 11:10:40
Üzenet elküldve: 2015-07-17 11:10:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Reydis//
*A Véreb jó választ ad.* ~Oda megy, ahova te!~ *Mondja el még egyszer magában. Ilyen jó követője nem volt még. A lány kijelenti, hogy nem kíván viselni egyéb ruhadarabot. Ezen Leon meg se lepődik. Azonban a következő szavakkal mintha a szívébe nyomna egy tőrt a lány. Ő el akarja feledni a múltját, de Véreb már másodjára emlékezteti feleségére és ezen nem kicsit borul el az agya. Hátrafordul és megszorítja a lány kezét. Nem finomkodik, mert igazán ideges. hangját is megemeli kissé, ami tőle nem egy megszokott dolog.*
-Ne merd még egyszer igénytelennek nevezni! *Természetesen nem nevezte annak, talán, jobban belegondolva, még magát nevezte így, de Leon értette bele ki belőle a rosszalló szavakat. Ezzel el is löki magától a lányt, aki nem esik valószínűleg el, mert nem taszajt rajta nagyot, csupán csak érzékeltetni akarja a helyzetet.*
-Úri nő volt! Tiszta, és gyönyörű! Amilyen te kutya nem leszel! *Ezzel le is viharzik a hajóról. Nem kíván erre több szót vesztegetni, és remélhetőleg a lány is megérti ezt. Ez az első, hogy így felidegesítette, de szerencsére tudja kontrollálni magát.* ~Ha másról lenne szó, már törött orra lenne!~ *Puffog még magában. Hátraint a lánynak, hogy kövesse.*
-Gyere, tartsd nyitva a szemed, hátha akad itt valami orvos! *Ezzel ő is átfürkészi a tömeget, de egyelőre nem lát semmit. Hátha Kutyusa szeme élesebb, mint az övé. Közben szépen lassan lehiggad, ha Véreb nem kezd el szájalni. Ha elkezd, természetesen máshogy reagál rá.*
*A Véreb jó választ ad.* ~Oda megy, ahova te!~ *Mondja el még egyszer magában. Ilyen jó követője nem volt még. A lány kijelenti, hogy nem kíván viselni egyéb ruhadarabot. Ezen Leon meg se lepődik. Azonban a következő szavakkal mintha a szívébe nyomna egy tőrt a lány. Ő el akarja feledni a múltját, de Véreb már másodjára emlékezteti feleségére és ezen nem kicsit borul el az agya. Hátrafordul és megszorítja a lány kezét. Nem finomkodik, mert igazán ideges. hangját is megemeli kissé, ami tőle nem egy megszokott dolog.*
-Ne merd még egyszer igénytelennek nevezni! *Természetesen nem nevezte annak, talán, jobban belegondolva, még magát nevezte így, de Leon értette bele ki belőle a rosszalló szavakat. Ezzel el is löki magától a lányt, aki nem esik valószínűleg el, mert nem taszajt rajta nagyot, csupán csak érzékeltetni akarja a helyzetet.*
-Úri nő volt! Tiszta, és gyönyörű! Amilyen te kutya nem leszel! *Ezzel le is viharzik a hajóról. Nem kíván erre több szót vesztegetni, és remélhetőleg a lány is megérti ezt. Ez az első, hogy így felidegesítette, de szerencsére tudja kontrollálni magát.* ~Ha másról lenne szó, már törött orra lenne!~ *Puffog még magában. Hátraint a lánynak, hogy kövesse.*
-Gyere, tartsd nyitva a szemed, hátha akad itt valami orvos! *Ezzel ő is átfürkészi a tömeget, de egyelőre nem lát semmit. Hátha Kutyusa szeme élesebb, mint az övé. Közben szépen lassan lehiggad, ha Véreb nem kezd el szájalni. Ha elkezd, természetesen máshogy reagál rá.*
1869. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:53:39
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:53:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Leon//
*Véreb büszke magára, nem kapott semmi arra utaló jelet, hogy tanakodott Reydissel és ezek szerint ha néha elvonul és szüksége van a másikra, akkor ilyen módon senki se fogja észrevenni.*
-Én oda megyek, ahová te is *majd megvonja vállát a következő szavaknál* Ide se jöttem volna fel, ha nem muszáj, de a Kutyának a Gazdája mellett a helye.
~Hát ez jó, még le se szól a nevetésért... Viszont szó mi szó tényleg tud varrni, elég vicces látvány.~ *Miközben átveszi a felsőjét néha odapillant a varrás folyamatára, nagyon nehezen fogja vissza magát, de hát mit tehetne, nem minden nap lát varrni egy férfit. Hamarosan már repül is hozzá a nadrág is és megszabadul a hülye lebernyegétől egyből és húzza is magára a nadrágocskát, ami alig fedi combjait.*
-Fehérnemű? *püffög egyet* Sosem hordtam ilyesmit... *Mikor készen van elégedett pimasz mosollyal fordul körbe gazdája előtt.*
-Na Neked is tetszik így? Remélem, aki előttem hordta hordott fehérneműt és nem volt igénytelen.
*Véreb büszke magára, nem kapott semmi arra utaló jelet, hogy tanakodott Reydissel és ezek szerint ha néha elvonul és szüksége van a másikra, akkor ilyen módon senki se fogja észrevenni.*
-Én oda megyek, ahová te is *majd megvonja vállát a következő szavaknál* Ide se jöttem volna fel, ha nem muszáj, de a Kutyának a Gazdája mellett a helye.
~Hát ez jó, még le se szól a nevetésért... Viszont szó mi szó tényleg tud varrni, elég vicces látvány.~ *Miközben átveszi a felsőjét néha odapillant a varrás folyamatára, nagyon nehezen fogja vissza magát, de hát mit tehetne, nem minden nap lát varrni egy férfit. Hamarosan már repül is hozzá a nadrág is és megszabadul a hülye lebernyegétől egyből és húzza is magára a nadrágocskát, ami alig fedi combjait.*
-Fehérnemű? *püffög egyet* Sosem hordtam ilyesmit... *Mikor készen van elégedett pimasz mosollyal fordul körbe gazdája előtt.*
-Na Neked is tetszik így? Remélem, aki előttem hordta hordott fehérneműt és nem volt igénytelen.
1868. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:36:53
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:36:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Reydis//
*Véreb és Reydis egy pillanatra tanakodnak magukban, amit Leon nem vesz észre. Bár ilyen szempontból, nem lenne belőle baja, hiszen megkérdezte volna a hercegnőt is, mert ennek a testnek muszáj meggyógyulni, ugyanis, Leon így nem nagyon tud vele mit kezdeni. Se Reydisen kedvét tölteni, se Vérebet harcra fogni.*
-Akkor ha itt végeztünk, megyünk is a mágustoronyhoz, ha neked is megfelel és nincs más ötleted! *Kikéri a véleményét, mert néha azt is kell. Hiába ő parancsol, mégiscsak emberből van, tévedhet. Eztán Véreb kijelenti, hogy érdemes lesz.* ~Abban biztos vagyok! Nincs más választásod!~ *Leon nem válaszol a nevetésre. Ez nem hiba, mert tényleg elég furcsa, hogy képes asszonymunkákra is, bár ő ezt sosem szégyellte. Valamiből meg kellett élni. És, ha úgy tudott pénzt szerezni, hogy kisasszonyok haját fésülgette, vagy épp megvarrta elszakadt ruháikat, hát akkor úgy! Közben kézbe kapja az egyik nadrágot, aminek szakavatott kezekkel lát neki. Jobb híján kardjával vágja le, de ezek után tűvel és cérnával dolgozik. Egy időre megáll, hogy gyönyörködhessen a kis szolgájában, miközben az öltözik, de fel nem áll, hogy odamenjen, csupán nadrágja dudorodik a látvány hatására. Mikor kész van, odadobja a lánynak.*
-Nem tudom hordtál-e fehérneműt régebben, de azt sajnos nem tudok adni, nem hoztam magammal olyat. *Közben feláll és elpakolja a dolgait az erszénybe, majd a ruhákat is vissza a zsákba, és elrakja egy zárt szobába, hogy még véletlenül se lopja el senki a tulajdonát. Ha más ötlet nem érkezett, akkor a Mágustorony felé fog elindulni.*
*Véreb és Reydis egy pillanatra tanakodnak magukban, amit Leon nem vesz észre. Bár ilyen szempontból, nem lenne belőle baja, hiszen megkérdezte volna a hercegnőt is, mert ennek a testnek muszáj meggyógyulni, ugyanis, Leon így nem nagyon tud vele mit kezdeni. Se Reydisen kedvét tölteni, se Vérebet harcra fogni.*
-Akkor ha itt végeztünk, megyünk is a mágustoronyhoz, ha neked is megfelel és nincs más ötleted! *Kikéri a véleményét, mert néha azt is kell. Hiába ő parancsol, mégiscsak emberből van, tévedhet. Eztán Véreb kijelenti, hogy érdemes lesz.* ~Abban biztos vagyok! Nincs más választásod!~ *Leon nem válaszol a nevetésre. Ez nem hiba, mert tényleg elég furcsa, hogy képes asszonymunkákra is, bár ő ezt sosem szégyellte. Valamiből meg kellett élni. És, ha úgy tudott pénzt szerezni, hogy kisasszonyok haját fésülgette, vagy épp megvarrta elszakadt ruháikat, hát akkor úgy! Közben kézbe kapja az egyik nadrágot, aminek szakavatott kezekkel lát neki. Jobb híján kardjával vágja le, de ezek után tűvel és cérnával dolgozik. Egy időre megáll, hogy gyönyörködhessen a kis szolgájában, miközben az öltözik, de fel nem áll, hogy odamenjen, csupán nadrágja dudorodik a látvány hatására. Mikor kész van, odadobja a lánynak.*
-Nem tudom hordtál-e fehérneműt régebben, de azt sajnos nem tudok adni, nem hoztam magammal olyat. *Közben feláll és elpakolja a dolgait az erszénybe, majd a ruhákat is vissza a zsákba, és elrakja egy zárt szobába, hogy még véletlenül se lopja el senki a tulajdonát. Ha más ötlet nem érkezett, akkor a Mágustorony felé fog elindulni.*
1867. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:14:23
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:14:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Leon//
*Véreb elfordul a kérdés után gazdájától és az állát fogva a földet nézi lesütött szemmel.* ~Pici Reydis segíts már, ez a te érdeked is... ~ *Nem megy olyan könnyen a kommunikáció Vérebnek a másikkal, mert túlságosan elnyomja és nem tud annak fejével gondolkozni ezért egy kis időre vissza adja az irányítást, csak ne vegye észre Leon.* ~Elvileg van a közelben egy romos torony, ahol mágusok élnek, de külseje megtévesztő lehet, belül szép és rendben van.~ *Hirtelen elégedett vigyor jelenik meg a kutya arcán és Vérebként kicsit hangosabban, mint tervezte szólal fel.*
-Mágustorony! Ott biztos meggyógyítanak.
*A plusz arany gondolata jól sült el, a kalóznak tetszik az ötlet, de Reydis vad énjének kevésbé, amit fejéhez vág és el is fintorodik nem tetszését adva neki, még morog is magának.*
-Érdemes leszek rá! *Mondja határozottan és állja a szúrós tekintetet, amíg nem tudja meddig mehet addig megy, bár nem hinné, hogy őt bármivel meg lehetne büntetni, ha úgy van visszavált a kicsi Hercegnőre és ennyi.*
-Révész. *Követi a férfit a hajóra, és nézi a ruhákat, amiket kiborít elé egy zsákból. Épp hozzákezd nézni, amikor meghallja a 'megvarrom neked' szavakat és nem titkolva hangosan felnevet. ~Egy férfi, aki varr!~ Nem tudja hol a határ, de még a szeméből is könny csordul ki a nevetéstől amit letöröl.* ~Remélem ezeket nem magának készítette, mert akkor kivetem magam a vízbe inkább!~
-Ez meg *kezd el dadogni, de próbálja magába fojtani a nevetést* meg megvarrhatod *kuncog egyet gonoszan* rövidebbre. *Nyújt át egy nadrágot és közben az inget gombolja magán, hogy az egyik piros toppra lecserélje, amin van egy kis szőrme is a vállánál.*
*Véreb elfordul a kérdés után gazdájától és az állát fogva a földet nézi lesütött szemmel.* ~Pici Reydis segíts már, ez a te érdeked is... ~ *Nem megy olyan könnyen a kommunikáció Vérebnek a másikkal, mert túlságosan elnyomja és nem tud annak fejével gondolkozni ezért egy kis időre vissza adja az irányítást, csak ne vegye észre Leon.* ~Elvileg van a közelben egy romos torony, ahol mágusok élnek, de külseje megtévesztő lehet, belül szép és rendben van.~ *Hirtelen elégedett vigyor jelenik meg a kutya arcán és Vérebként kicsit hangosabban, mint tervezte szólal fel.*
-Mágustorony! Ott biztos meggyógyítanak.
*A plusz arany gondolata jól sült el, a kalóznak tetszik az ötlet, de Reydis vad énjének kevésbé, amit fejéhez vág és el is fintorodik nem tetszését adva neki, még morog is magának.*
-Érdemes leszek rá! *Mondja határozottan és állja a szúrós tekintetet, amíg nem tudja meddig mehet addig megy, bár nem hinné, hogy őt bármivel meg lehetne büntetni, ha úgy van visszavált a kicsi Hercegnőre és ennyi.*
-Révész. *Követi a férfit a hajóra, és nézi a ruhákat, amiket kiborít elé egy zsákból. Épp hozzákezd nézni, amikor meghallja a 'megvarrom neked' szavakat és nem titkolva hangosan felnevet. ~Egy férfi, aki varr!~ Nem tudja hol a határ, de még a szeméből is könny csordul ki a nevetéstől amit letöröl.* ~Remélem ezeket nem magának készítette, mert akkor kivetem magam a vízbe inkább!~
-Ez meg *kezd el dadogni, de próbálja magába fojtani a nevetést* meg megvarrhatod *kuncog egyet gonoszan* rövidebbre. *Nyújt át egy nadrágot és közben az inget gombolja magán, hogy az egyik piros toppra lecserélje, amin van egy kis szőrme is a vállánál.*
1866. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 09:47:45
Üzenet elküldve: 2015-07-17 09:47:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Reydis//
*Valamit csak kéne kezdeni azzal a törött bordával, de Leon akárhogy is gondolkodik, nem jut eszébe semmi épkézláb ötlet. Ezért, végül megkérdezi kutyáját, hogy mit is tegyen.*
-Te talán tudsz a közelben valami helyet, ahol rendbe hozhatják az oldalad? *A kalóznak van elképzelése arról, hogyan is büntethetné meg a lányt, a Rumosban, ha nekiállt volna szájalni engedetlensége után, a férfi azonmód elkapta volna a nyakát, ahogyan azt régen, az igazi kutyájával tette. Az ilyesmitől megnyugszanak az állatok, legjobb tudomása szerint és ez még komoly sérülést sem okoz a törékeny testnek. Azonban, legnagyobb szerencséjére erre nem került sor, és lehetőleg nem is fog a közeljövőben sem, mert annak a férfi nagyon nem örülne. Ő annak a híve, hogy inkább jutalmaz, mint büntet, de van, amikor nincs más lehetősége az embernek. A plusz arany ötletén felcsillan a szeme. Igen, Leon eléggé pénzéhes, a legkisebb aranyakat is csak hosszas gondolkodás után adja ki a kezei közül. Jó lenne, ha Kutyusa visszahozná az árát...*
-Ahogy mondod! Akkor legalább venném valami hasznodat is Véreb! Mert eddig Reydis volt a hasznosabb! *Nem akarja megsérteni őt, de hazudni sem fog neki.* ~Hegyes, amit a szájába vehet?~ *De hiába gondolkodik, nem tud rájönni, milyen is lehet az.*
-Meg fogod kapni. Majd, ha látom, hogy érdemes vagy rá, hogy még költsek rád! *Mondja miközben szúrósan hátratekint rá. Véreb kezd akaratos lenni, és nem olyan, mint Aldnál volt. Lehet, Leon tényleg nem tartja elég rövid pórázon, de előbb még ad neki időt, mielőtt bármit is tenne ez ellen. Lehet, csak próbálgatja új gazdáját. Nem lenne célszerű már most erőszakoskodni vele. Közben odaérnek a hajóra.*
-Véreb! Ez a hajóm, a Révész! Gyere! *Hívja maga után, miközben ő felcaplat a hajóra, ahol is kiborít elé egy zsákot, amiben felesége ruhái vannak. A sötételf nőstény kedvenc színe a piros volt, így többségében ilyen ruhák vannak ott. Akadnak hosszú, szoknyás kisestélyiruhák, egyszerű, passzos topok, blúzok, és nadrág is, bár ez igen kevés, és mind hosszú.*
-Válogass! Ha a nadrág hosszú, akkor válaszd ki melyik kell, levágom és megvarrom neked! *Leon erszényében van tű és cérna is, fejében pedig az összes praktika, ami ehhez kell. Ő szerencsére nem csak az öldökléshez ért, a hosszú vándorlás meghozta más ágakon is az eredményét.*
*Valamit csak kéne kezdeni azzal a törött bordával, de Leon akárhogy is gondolkodik, nem jut eszébe semmi épkézláb ötlet. Ezért, végül megkérdezi kutyáját, hogy mit is tegyen.*
-Te talán tudsz a közelben valami helyet, ahol rendbe hozhatják az oldalad? *A kalóznak van elképzelése arról, hogyan is büntethetné meg a lányt, a Rumosban, ha nekiállt volna szájalni engedetlensége után, a férfi azonmód elkapta volna a nyakát, ahogyan azt régen, az igazi kutyájával tette. Az ilyesmitől megnyugszanak az állatok, legjobb tudomása szerint és ez még komoly sérülést sem okoz a törékeny testnek. Azonban, legnagyobb szerencséjére erre nem került sor, és lehetőleg nem is fog a közeljövőben sem, mert annak a férfi nagyon nem örülne. Ő annak a híve, hogy inkább jutalmaz, mint büntet, de van, amikor nincs más lehetősége az embernek. A plusz arany ötletén felcsillan a szeme. Igen, Leon eléggé pénzéhes, a legkisebb aranyakat is csak hosszas gondolkodás után adja ki a kezei közül. Jó lenne, ha Kutyusa visszahozná az árát...*
-Ahogy mondod! Akkor legalább venném valami hasznodat is Véreb! Mert eddig Reydis volt a hasznosabb! *Nem akarja megsérteni őt, de hazudni sem fog neki.* ~Hegyes, amit a szájába vehet?~ *De hiába gondolkodik, nem tud rájönni, milyen is lehet az.*
-Meg fogod kapni. Majd, ha látom, hogy érdemes vagy rá, hogy még költsek rád! *Mondja miközben szúrósan hátratekint rá. Véreb kezd akaratos lenni, és nem olyan, mint Aldnál volt. Lehet, Leon tényleg nem tartja elég rövid pórázon, de előbb még ad neki időt, mielőtt bármit is tenne ez ellen. Lehet, csak próbálgatja új gazdáját. Nem lenne célszerű már most erőszakoskodni vele. Közben odaérnek a hajóra.*
-Véreb! Ez a hajóm, a Révész! Gyere! *Hívja maga után, miközben ő felcaplat a hajóra, ahol is kiborít elé egy zsákot, amiben felesége ruhái vannak. A sötételf nőstény kedvenc színe a piros volt, így többségében ilyen ruhák vannak ott. Akadnak hosszú, szoknyás kisestélyiruhák, egyszerű, passzos topok, blúzok, és nadrág is, bár ez igen kevés, és mind hosszú.*
-Válogass! Ha a nadrág hosszú, akkor válaszd ki melyik kell, levágom és megvarrom neked! *Leon erszényében van tű és cérna is, fejében pedig az összes praktika, ami ehhez kell. Ő szerencsére nem csak az öldökléshez ért, a hosszú vándorlás meghozta más ágakon is az eredményét.*
1865. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 09:19:54
Üzenet elküldve: 2015-07-17 09:19:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Leon//
-Hát én se vagyok felcser, de érzem, hogy a csont nem igazán van a helyén itt *mutat a folt közepére, Véreb szeme most olyan semleges, nem tetszik neki ez a helyzet.* ~Hülye test... muszáj leszek jobban vigyázni rá, de ha nem verhet meg senki, hogyan lesz a büntetés?~
-Egy kutyának pénz? *Kérdi gúnyosan és el is neveti magát gonoszan.* Igazad van nem kell egy kutyának pénz... A Gazdája viszont csak örülne egy kis plusz bevételnek nem? ~Persze nem árt ha büntiből nem kapok meg valamit, az sunyiba megvehessem magamnak.~
-Akkor kérek valami hegyeset, amit a számba vehetek és tudok vele harapni, valami kis ügyes gnóm biztos megcsinálná a karmaimmal együtt! *Kicsit követelőzőn szólal meg, mert ő gyilkosabban akar harapni és nem akar lemondani arról, hogy valami hegyes lehessen a szájában, amit ki is tud venni.*
-Szavadon foglak, már alig várom a karmocskáimat! ~Ó nézzenek oda, micsoda vadság Gazdikám! Te sem vagy az a sármos kalóz, mint akinek mutattad magad a kicsi Hercegnőnek.~
-Én is ölnék már, hiányzik a vér íze. *végignyalja szép fehér felső fogait és szemében megjelenik a vérszomjúsága*
-Hát én se vagyok felcser, de érzem, hogy a csont nem igazán van a helyén itt *mutat a folt közepére, Véreb szeme most olyan semleges, nem tetszik neki ez a helyzet.* ~Hülye test... muszáj leszek jobban vigyázni rá, de ha nem verhet meg senki, hogyan lesz a büntetés?~
-Egy kutyának pénz? *Kérdi gúnyosan és el is neveti magát gonoszan.* Igazad van nem kell egy kutyának pénz... A Gazdája viszont csak örülne egy kis plusz bevételnek nem? ~Persze nem árt ha büntiből nem kapok meg valamit, az sunyiba megvehessem magamnak.~
-Akkor kérek valami hegyeset, amit a számba vehetek és tudok vele harapni, valami kis ügyes gnóm biztos megcsinálná a karmaimmal együtt! *Kicsit követelőzőn szólal meg, mert ő gyilkosabban akar harapni és nem akar lemondani arról, hogy valami hegyes lehessen a szájában, amit ki is tud venni.*
-Szavadon foglak, már alig várom a karmocskáimat! ~Ó nézzenek oda, micsoda vadság Gazdikám! Te sem vagy az a sármos kalóz, mint akinek mutattad magad a kicsi Hercegnőnek.~
-Én is ölnék már, hiányzik a vér íze. *végignyalja szép fehér felső fogait és szemében megjelenik a vérszomjúsága*
1864. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 08:49:34
Üzenet elküldve: 2015-07-17 08:49:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Reydis//
*Látja ám Leon, hogy a Vérebnek nem tetszik, hogy ráparancsolt. Ez már sokkal inkább hasonlít arra, amilyennek lennie kell, amilyennek a kalóz az első pillanatban látta őt. Megegyeznek, hogy elmennek innen, így a férfi fel is áll, hogy elinduljon. A Véreb is elfogadja, hogy nem kéne ugrálnia, és elmondja, hogy van egy törött bordája valószínűleg. Leon erre beletúr a szakállába, ugyanis azzal nem nagyon tudja, mit kell csinálni.*
-Nem vagyok felcser, de ha mondod hogy kötözzek, megcsinálom! *Elgondolkodik, hogy látott-e mostanában a kikötőben valami orvost, vagy ilyesmit, akihez elvihetné, de nem emlékszik ilyenre. Tehát, maradnak a házi megoldások, még, ha nem is az a legjobb módszer.*
-Minek egy kutyának a pénz? *Veti oda a Vérebnek, mert nem igazán érti, mire is akarna költekezni. Mi kellhet még neki, amit Leon ne tudna megszerezni? Ezután úgy tűnik jó témára tapintott a férfi. Fegyverek. Az első felvetésre a kalóz megborzong, majd felhúzza a szemöldökét, sőt egy pillanatra meg is áll.*
-Nem hegyezzük ki a fogad! Még a végén én vérzek el, ha játszani akarok veled! *Utal még vissza a fogadóban történtekre. Azt ugyan ne fogja engedni neki, és úgy tűnt, Reydisnek még van mit gyakorolnia, és ebben nem lenne túl nagy segítségére egy kihegyezett szemfog. A következő ötlet viszont egészen jó. Ő is gondolt már rá, tehát valószínűleg ez lesz majd az a fegyver, amit idővel meg fog kapni a lány. Viszont azt a férfi nem tudja, hol lehetne egy ilyet beszerezni.*
-Ez a karom ez tetszik! Ha lehetőség lesz rá, megkapod. *Jelenti ki, mert azt akarja, hogy más is elékezzen rá, ne csak ő. Véreb pedig valószínűleg észben fogja tartani, mert az ő játékáról van szó.*
-Nagyszerű! *Vigyorodik el ő is, Véreb pedig megfigyelheti, hogy a férfi szemében is van egyfajta vadság. Kíváncsi már rá, hogy mit is tudhat a Kutyus, azonban nem akar itt a kikötőben vérengzést rendezni.*
-Már várom, hogy lássalak ölni! Vágyom rá! *Ejti ki a szavakat. Szeretné, hogyha a Véreb éreztetné vele, hogy igenis jó vétel volt, megérte a pénzét, ehhez viszont az kell, hogy valakit széttépjen. Leonnak viszont nincs túl sok ellensége itt a környéken, hiszen már rég hajózott. Csak kevesen emlékezhetnek a nevére itt, és azok közül is a nagy részük inkább barátként tekint rá, nem legyilkolni akarja.* ~Kár érte! Nadae, valamit sokkal jobban csinál mint én! Gyorsabban szerez ellenségeket...~
*Látja ám Leon, hogy a Vérebnek nem tetszik, hogy ráparancsolt. Ez már sokkal inkább hasonlít arra, amilyennek lennie kell, amilyennek a kalóz az első pillanatban látta őt. Megegyeznek, hogy elmennek innen, így a férfi fel is áll, hogy elinduljon. A Véreb is elfogadja, hogy nem kéne ugrálnia, és elmondja, hogy van egy törött bordája valószínűleg. Leon erre beletúr a szakállába, ugyanis azzal nem nagyon tudja, mit kell csinálni.*
-Nem vagyok felcser, de ha mondod hogy kötözzek, megcsinálom! *Elgondolkodik, hogy látott-e mostanában a kikötőben valami orvost, vagy ilyesmit, akihez elvihetné, de nem emlékszik ilyenre. Tehát, maradnak a házi megoldások, még, ha nem is az a legjobb módszer.*
-Minek egy kutyának a pénz? *Veti oda a Vérebnek, mert nem igazán érti, mire is akarna költekezni. Mi kellhet még neki, amit Leon ne tudna megszerezni? Ezután úgy tűnik jó témára tapintott a férfi. Fegyverek. Az első felvetésre a kalóz megborzong, majd felhúzza a szemöldökét, sőt egy pillanatra meg is áll.*
-Nem hegyezzük ki a fogad! Még a végén én vérzek el, ha játszani akarok veled! *Utal még vissza a fogadóban történtekre. Azt ugyan ne fogja engedni neki, és úgy tűnt, Reydisnek még van mit gyakorolnia, és ebben nem lenne túl nagy segítségére egy kihegyezett szemfog. A következő ötlet viszont egészen jó. Ő is gondolt már rá, tehát valószínűleg ez lesz majd az a fegyver, amit idővel meg fog kapni a lány. Viszont azt a férfi nem tudja, hol lehetne egy ilyet beszerezni.*
-Ez a karom ez tetszik! Ha lehetőség lesz rá, megkapod. *Jelenti ki, mert azt akarja, hogy más is elékezzen rá, ne csak ő. Véreb pedig valószínűleg észben fogja tartani, mert az ő játékáról van szó.*
-Nagyszerű! *Vigyorodik el ő is, Véreb pedig megfigyelheti, hogy a férfi szemében is van egyfajta vadság. Kíváncsi már rá, hogy mit is tudhat a Kutyus, azonban nem akar itt a kikötőben vérengzést rendezni.*
-Már várom, hogy lássalak ölni! Vágyom rá! *Ejti ki a szavakat. Szeretné, hogyha a Véreb éreztetné vele, hogy igenis jó vétel volt, megérte a pénzét, ehhez viszont az kell, hogy valakit széttépjen. Leonnak viszont nincs túl sok ellensége itt a környéken, hiszen már rég hajózott. Csak kevesen emlékezhetnek a nevére itt, és azok közül is a nagy részük inkább barátként tekint rá, nem legyilkolni akarja.* ~Kár érte! Nadae, valamit sokkal jobban csinál mint én! Gyorsabban szerez ellenségeket...~
1863. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-16 10:46:35
Üzenet elküldve: 2015-07-16 10:46:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
// Kalózok markában //
*Reménykedve tekint körbe, hátha sikerül megpillantania a közeledő lovagot, ám csalódnia kell. Hiába a segélykiáltás, a segítség úgy tűnik, várat magára.*
~Lemaradt volna, lehet, hogy nem bír azzal a két martalóccal? Remélem nem esik semmi baja... és még inkább remélem, hogy nekem sem. Muszáj kitalálnom valamit, hogy nyomunkra bukkanhasson, miután kihurcolnak a kikötőből, különben nekem végem! De mit tehetnék?~
*Idegesen kezd el ficánkolni Arun karjaiban; tudja, hogy esélye sincs elmenekülnie, de jól esik vergődnie egy kicsit, hogy levezesse a felgyülemlett feszültséget. Addig folytatja a rúgkapálást, míg teljesen el nem fárad, és meg nem jelennek az első izadtságcseppek a homlokán. Ennyi, talán ennyi volt számára. Eddig mindig volt elég sütnivalója, hogy kikeveredjen a csávából, bár általában kibeszélte magát, és ez a lehetőség, legnagyobb bánatára most nem játszik.
Talán hátrahagyhatna valamilyen jelet... Igaz, nagy a forgalom a kikötőben, könnyedén elkeveredne a rengeteg járókelő között, de egyelőre ez az egyetlen épkézláb gondolata. Megragadja ruhájának hosszú ujját, és egy határozott mozdulattal letépi a végét. A nagyjából alkarnyi hosszú és három ujjnyi széles anyagot három kisebb részre tépi, és pár percnyi eltéréssel maga mögött hagyja a darabokat. Ha van rá lehetőség, -esetleg egy ott hagyott láda, üres rakodóterület- akkor nem a földre dobja a szövetdarabokat, viszont ha nincs, akkor csak remélni tudja, hogy nem rugdalják nagyon arrébb, és a lovag is lesz annyira szemfüles, hogy észrevegye és felismerje azokat. S most viszont már nem tehet mást, csak várja, hogy milyen fordulatot vesz ez a balszerencsés történet. Minden reménye a férfiban van, s nagyon reméli, hogy nem hagyja cserben.*
*Reménykedve tekint körbe, hátha sikerül megpillantania a közeledő lovagot, ám csalódnia kell. Hiába a segélykiáltás, a segítség úgy tűnik, várat magára.*
~Lemaradt volna, lehet, hogy nem bír azzal a két martalóccal? Remélem nem esik semmi baja... és még inkább remélem, hogy nekem sem. Muszáj kitalálnom valamit, hogy nyomunkra bukkanhasson, miután kihurcolnak a kikötőből, különben nekem végem! De mit tehetnék?~
*Idegesen kezd el ficánkolni Arun karjaiban; tudja, hogy esélye sincs elmenekülnie, de jól esik vergődnie egy kicsit, hogy levezesse a felgyülemlett feszültséget. Addig folytatja a rúgkapálást, míg teljesen el nem fárad, és meg nem jelennek az első izadtságcseppek a homlokán. Ennyi, talán ennyi volt számára. Eddig mindig volt elég sütnivalója, hogy kikeveredjen a csávából, bár általában kibeszélte magát, és ez a lehetőség, legnagyobb bánatára most nem játszik.
Talán hátrahagyhatna valamilyen jelet... Igaz, nagy a forgalom a kikötőben, könnyedén elkeveredne a rengeteg járókelő között, de egyelőre ez az egyetlen épkézláb gondolata. Megragadja ruhájának hosszú ujját, és egy határozott mozdulattal letépi a végét. A nagyjából alkarnyi hosszú és három ujjnyi széles anyagot három kisebb részre tépi, és pár percnyi eltéréssel maga mögött hagyja a darabokat. Ha van rá lehetőség, -esetleg egy ott hagyott láda, üres rakodóterület- akkor nem a földre dobja a szövetdarabokat, viszont ha nincs, akkor csak remélni tudja, hogy nem rugdalják nagyon arrébb, és a lovag is lesz annyira szemfüles, hogy észrevegye és felismerje azokat. S most viszont már nem tehet mást, csak várja, hogy milyen fordulatot vesz ez a balszerencsés történet. Minden reménye a férfiban van, s nagyon reméli, hogy nem hagyja cserben.*
1862. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-15 15:23:53
Üzenet elküldve: 2015-07-15 15:23:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//A titokzatos növény//
*A vele szemben jövő városőrök megállnak egy pillanatra, s értetlenkedve néznek előbb Aernre, majd az őt követőkre. Megállásra kényszerítik a férfit, hiszen ha tényleg gyilkosság történt, nekik ezt ki kell vizsgálniuk! S, mint egyetlen szemtanút, nem engedhetnek elvegyülni a kikötői tömeg, még akkor sem, ha az éj leszálltjával kevesebben vannak.
Így megpróbálják lándzsájukkal megállítani a rémült férfit.*
- Uram, mi történt? Ki gyilkolt?
*Kérdezi négyőjük közül a legmagasabb kikötői őr, s szemeivel nem kerüli el a közeledő katonát. Kin láthatóan egy egyenruha van, de nem városőri. Ezt látja elsőre is. Kérdőn tekint vissza Aernre, várva a választ. Nem engedi útnak addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy mi folyik itt.*
*A vele szemben jövő városőrök megállnak egy pillanatra, s értetlenkedve néznek előbb Aernre, majd az őt követőkre. Megállásra kényszerítik a férfit, hiszen ha tényleg gyilkosság történt, nekik ezt ki kell vizsgálniuk! S, mint egyetlen szemtanút, nem engedhetnek elvegyülni a kikötői tömeg, még akkor sem, ha az éj leszálltjával kevesebben vannak.
Így megpróbálják lándzsájukkal megállítani a rémült férfit.*
- Uram, mi történt? Ki gyilkolt?
*Kérdezi négyőjük közül a legmagasabb kikötői őr, s szemeivel nem kerüli el a közeledő katonát. Kin láthatóan egy egyenruha van, de nem városőri. Ezt látja elsőre is. Kérdőn tekint vissza Aernre, várva a választ. Nem engedi útnak addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy mi folyik itt.*
1861. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-14 18:05:14
Üzenet elküldve: 2015-07-14 18:05:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*Ölelésének intenzitásán mit sem változtatott a lélegzetvételnyi, némán töltött szünet, ahogy zihálásának ütemén vagy kalimpáló szívverésén sem. A megnyugváshoz sajnos túl kellemes érzés az erős vállnak támasztania fejét és hátán éreznie Jaz cirógató ujjait. Oly annyira kellemes, hogy csatlakozik a tevékenységhez, s eleddig csak mozdulatlan ölelő kezei lassú, bizonytalan babrálásba kezdenek a fiú gerince, dereka mentén.
Nem tudja, mit is mondhatna, nem tudja azt sem, neki kellene-e szólalnia, vagy bárkinek kéne-e beszélnie még egyáltalán ebben a meghitt nyugalomban. Így kellemes meglepetésként érik a felidézett szavak, széles vigyort előhívva ezzel szöszkénk ajkán, mit a fél-elf vállába temet.
A kérdésre viszont elemeli fejét a másik testétől, persze nem nagyon, csak éppen, hogy a szemébe tudjon nézni.*
- Nem tudom.
*Suttogja halványan mosolyogva, zöldjeinek párját kutatva, balját megemelve pedig az egyik kezet simítja meg, mi vállán cirógat.*
*Ölelésének intenzitásán mit sem változtatott a lélegzetvételnyi, némán töltött szünet, ahogy zihálásának ütemén vagy kalimpáló szívverésén sem. A megnyugváshoz sajnos túl kellemes érzés az erős vállnak támasztania fejét és hátán éreznie Jaz cirógató ujjait. Oly annyira kellemes, hogy csatlakozik a tevékenységhez, s eleddig csak mozdulatlan ölelő kezei lassú, bizonytalan babrálásba kezdenek a fiú gerince, dereka mentén.
Nem tudja, mit is mondhatna, nem tudja azt sem, neki kellene-e szólalnia, vagy bárkinek kéne-e beszélnie még egyáltalán ebben a meghitt nyugalomban. Így kellemes meglepetésként érik a felidézett szavak, széles vigyort előhívva ezzel szöszkénk ajkán, mit a fél-elf vállába temet.
A kérdésre viszont elemeli fejét a másik testétől, persze nem nagyon, csak éppen, hogy a szemébe tudjon nézni.*
- Nem tudom.
*Suttogja halványan mosolyogva, zöldjeinek párját kutatva, balját megemelve pedig az egyik kezet simítja meg, mi vállán cirógat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275