Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-27 22:30:12
Üzenet elküldve: 2020-01-27 22:30:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Homokozás //
//Mázlista//
* A parton kezdetét veszi a nyaklánc átalakítás. A dicséretet gyorsan el is hárítja.*
- Ugyan amit most csinálunk az biztosan szebb lesz majd, mint ez a fog.* Nagyon meri remélni. Kifejezetten örül annak, mikor meglátja, hogy ez a madzag nem csak egy nyakláncot áll majd ki.*
- Áh! Ez mind a kettőnknek kiáll majd egy nyakláncot.* A felosztott munka is jól halad. Semmi perc alatt kiválogatják azokat a meszes házakat. Látszik szegény szőke kislányon, hogy elégé zavarban, mert úgy elpirult, mint a pipacs. Egy kagyló, azért a kezében, amit ha Wrexan jól végzi a dolgát, akkor megkaphat ajándékba. Nem mintha bármi fajta fizetséget várt is volna a munkájáért, de valószínűleg úgyis ragaszkodna hozzá a lányka. Alapjába véve nem is néz ki rosszul az a kagyló. Igaz, hogy nincs még felbontva, de ezen majd ráér gondolkodni, ha megkapja. Ha megkapja, mert ugye fizetségképpen lett felajánlva neki, amiért meg is kéne dolgoznia.*
- Tényleg szép darab. Áll az alku! Kezdjünk is neki!* Mondja és neki is kezd a munkának. Már rögtön megkérdezi, hogy mit szeretne majd középen látni.*
- Én úgy gondoltam, hogy úgy csinálnám meg a nyakláncot, hogy középre egy nagy csigát vagy kagylót tennék aztán mellé mindkét oldalról egy másik fajta házat, de az már egy lehelettel kisebbnek kéne, hogy legyen. Így haladnánk felfelé. Szóval ha megfelel, akkor válasz valami nagyot középre!* Ha ki lett választva, akkor felfűzi középre azt nagy hájat és utána mellé két oldalra egy másik fajtát, ami csak egy kicsivel kisebb. Mivel a kagylók általában egyszínűek, így azok jól mennek majd a színes csigák mellé megtörni a színkavalkádot. Középtájt főleg a fehér vagy sötét kagylókat használná ha vannak. A barnákat a végére hagyná inkább. Na, de ha nincs kellő mennyiségű, akkor ezek is jók lesznek. A kagylókat úgy fűzi fel, hogy két felső sarkukon áthaladjon a madzag. A csigáknál meg úgy jár el, hogy a csúcsos végükkel felfelé fűzi fel őket. De ez még nem minden ha rendelkezésre áll elég mennyiség a csigákból. Akkor egy álló csiga mellé tesz mindkét irányból egy fekvő csigát is. Ezek lehetnek kisebbek is nem probléma. Ha így fűzi fel őket, akkor egy elég masszív kis nyakbavalót fog kapni végül. A színekből is az élénket válogatja középre a nem túl rikítóak mehetnek majd a szélére is. Ha elkészül, akkor már csak egy kérdés marad hátra.*
- Hogy szeretnéd? Tegyek mindkét oldalra egy kis görcsöt és akkor így majd nem fognak úgy mozgolódni meg szétcsúszni vagy inkább úgy szeretnéd, ha egy kicsit jobban csörögnének szabadon?* A választól függően fog majd eljárni ha ezzel megvan akkor átnyújtja az elkészül ékszert a kis hölgynek.*
- Na készen is vagyunk. Hogy tetszik?* Teszi fel a legnagyobb kérdést, mert az elbírálás az bizony még hátra van. Ha tetszik az eredmény, akkor az remek, ha nem akkor még van lehetőség a korrigálásra. Miután ezzel kész a sajátját is hasonló képen fogja elkészíteni. Neki közében biztos egy nagy csiga fog lógni és a végén két kis csomóval lezárja majd, hogy koccanjanak egymáshoz.*
//Mázlista//
* A parton kezdetét veszi a nyaklánc átalakítás. A dicséretet gyorsan el is hárítja.*
- Ugyan amit most csinálunk az biztosan szebb lesz majd, mint ez a fog.* Nagyon meri remélni. Kifejezetten örül annak, mikor meglátja, hogy ez a madzag nem csak egy nyakláncot áll majd ki.*
- Áh! Ez mind a kettőnknek kiáll majd egy nyakláncot.* A felosztott munka is jól halad. Semmi perc alatt kiválogatják azokat a meszes házakat. Látszik szegény szőke kislányon, hogy elégé zavarban, mert úgy elpirult, mint a pipacs. Egy kagyló, azért a kezében, amit ha Wrexan jól végzi a dolgát, akkor megkaphat ajándékba. Nem mintha bármi fajta fizetséget várt is volna a munkájáért, de valószínűleg úgyis ragaszkodna hozzá a lányka. Alapjába véve nem is néz ki rosszul az a kagyló. Igaz, hogy nincs még felbontva, de ezen majd ráér gondolkodni, ha megkapja. Ha megkapja, mert ugye fizetségképpen lett felajánlva neki, amiért meg is kéne dolgoznia.*
- Tényleg szép darab. Áll az alku! Kezdjünk is neki!* Mondja és neki is kezd a munkának. Már rögtön megkérdezi, hogy mit szeretne majd középen látni.*
- Én úgy gondoltam, hogy úgy csinálnám meg a nyakláncot, hogy középre egy nagy csigát vagy kagylót tennék aztán mellé mindkét oldalról egy másik fajta házat, de az már egy lehelettel kisebbnek kéne, hogy legyen. Így haladnánk felfelé. Szóval ha megfelel, akkor válasz valami nagyot középre!* Ha ki lett választva, akkor felfűzi középre azt nagy hájat és utána mellé két oldalra egy másik fajtát, ami csak egy kicsivel kisebb. Mivel a kagylók általában egyszínűek, így azok jól mennek majd a színes csigák mellé megtörni a színkavalkádot. Középtájt főleg a fehér vagy sötét kagylókat használná ha vannak. A barnákat a végére hagyná inkább. Na, de ha nincs kellő mennyiségű, akkor ezek is jók lesznek. A kagylókat úgy fűzi fel, hogy két felső sarkukon áthaladjon a madzag. A csigáknál meg úgy jár el, hogy a csúcsos végükkel felfelé fűzi fel őket. De ez még nem minden ha rendelkezésre áll elég mennyiség a csigákból. Akkor egy álló csiga mellé tesz mindkét irányból egy fekvő csigát is. Ezek lehetnek kisebbek is nem probléma. Ha így fűzi fel őket, akkor egy elég masszív kis nyakbavalót fog kapni végül. A színekből is az élénket válogatja középre a nem túl rikítóak mehetnek majd a szélére is. Ha elkészül, akkor már csak egy kérdés marad hátra.*
- Hogy szeretnéd? Tegyek mindkét oldalra egy kis görcsöt és akkor így majd nem fognak úgy mozgolódni meg szétcsúszni vagy inkább úgy szeretnéd, ha egy kicsit jobban csörögnének szabadon?* A választól függően fog majd eljárni ha ezzel megvan akkor átnyújtja az elkészül ékszert a kis hölgynek.*
- Na készen is vagyunk. Hogy tetszik?* Teszi fel a legnagyobb kérdést, mert az elbírálás az bizony még hátra van. Ha tetszik az eredmény, akkor az remek, ha nem akkor még van lehetőség a korrigálásra. Miután ezzel kész a sajátját is hasonló képen fogja elkészíteni. Neki közében biztos egy nagy csiga fog lógni és a végén két kis csomóval lezárja majd, hogy koccanjanak egymáshoz.*
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-27 18:54:27
Üzenet elküldve: 2020-01-27 18:54:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Új munka, és ami még vár//
- Újra itt, és még mindig olyan halszagú. De hát mit várok egy kikötőtől?
*Morog az orra alatt, a csizmája sáros, a modora érces, de végre megérkezett. Nehezen indul az útjára, és még az ismerősét is meg kell, keresse. Szóval van programja az biztos, de nem siet el semmit. A nő ugyan nem a nélkül tűnt el hogy megmondta volna, merre keresheti, merre leli, ha szüksége lenne rá. De nem olyan nagy ez a kikötő, hogy egy sötételfet ne lelne meg, ha az említett helyeken nem leli. *
- Kalandra fel.
*Erős léptekkel indul meg a Sellő felé, hisz ott még nem járt, és kíváncsivá tették, Zammiria szavai.*
- Újra itt, és még mindig olyan halszagú. De hát mit várok egy kikötőtől?
*Morog az orra alatt, a csizmája sáros, a modora érces, de végre megérkezett. Nehezen indul az útjára, és még az ismerősét is meg kell, keresse. Szóval van programja az biztos, de nem siet el semmit. A nő ugyan nem a nélkül tűnt el hogy megmondta volna, merre keresheti, merre leli, ha szüksége lenne rá. De nem olyan nagy ez a kikötő, hogy egy sötételfet ne lelne meg, ha az említett helyeken nem leli. *
- Kalandra fel.
*Erős léptekkel indul meg a Sellő felé, hisz ott még nem járt, és kíváncsivá tették, Zammiria szavai.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-26 20:55:23
Üzenet elküldve: 2020-01-26 20:55:23
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
// Homokozás //
//Mázlista//
*A kislány félelme mintha kezdene elillanni. Ugyan a kikötő népei között, nem gyakran talál olyan emberre mint Wrexan. Egy igazán aranyos, és furcsa figurára, aki nem zavarja el azonnal, közvetlen, és nyitott. Talán ez is játszik közre a szerencséjében, de erre majd sokkal később visszatérünk. Most előtte áll az eleven kislány, aki aranyosan nézi a férfit, amint az a partra hívja. Az árva a vizet finoman rugdosva elkíséri őt a part szélére, ahol a nem túl meleg, de még éppen langyos homokba ledőlve vizsgálhatják tovább a kagylókat. Az egyik nagy hiba amit a lányka nyakláncán talált, a kötél anyaga. Hirtelen előveszi a saját nyakláncát, amit még a Holmistól szerzett az Artheniori Piacon. A kislány azonnal felcsattan.*
-Szép nyaklánc.
*Mondja mosolyogva, és nagy szemekkel nézi ahogy a másik szét köti az ékszert, és lefűzi róla a medált. A lányka azonnal korrigálja előző felszólalását.*ű
-Volt.
*Mondja kicsit szomorkásabban. A bőrszalag, van olyan nagy, hogy akár két kisebb nyaklánc is lehessen belőle, ha a férfi félbe vágja. Egy a lánynak, egy a férfinek. Ezután kiterítik a férfi tanácsára a kártyákat, és a lányka a kagylóknak, Wrexan meg a csigáknak esik neki. Nem is telik bele sok időbe, mire a lányka szól, hogy készen is van, majd elpirult arccal mutat maga elé. Méret szerinti sorrendbe van válogatva, gyönyörű darabok, és egyet a kezében szorongat. Egy furcsa, lilás fekete, füstös színű ház. Egyben, még szétszedetlenül. Félénken kezdi.*
-Bácsi! Ha tényleg csinálsz nekem egy nyakláncot...
*Mondja egyre pirulva.*
-Ezt szeretném neked adni. Én találtam. Nagyon szép, kis kagyló. Nem tudtam kinyitni, de nagyon szép.
*Mondja, és a fiú elé teszi a valóban szép kis darabot. Már minden Wrexanon múlik. Megvannak az alapanyagok, meg az ötlet is. A kézügyessége az egyetlen ami a két ékszer útjába állhat.*
//Mázlista//
*A kislány félelme mintha kezdene elillanni. Ugyan a kikötő népei között, nem gyakran talál olyan emberre mint Wrexan. Egy igazán aranyos, és furcsa figurára, aki nem zavarja el azonnal, közvetlen, és nyitott. Talán ez is játszik közre a szerencséjében, de erre majd sokkal később visszatérünk. Most előtte áll az eleven kislány, aki aranyosan nézi a férfit, amint az a partra hívja. Az árva a vizet finoman rugdosva elkíséri őt a part szélére, ahol a nem túl meleg, de még éppen langyos homokba ledőlve vizsgálhatják tovább a kagylókat. Az egyik nagy hiba amit a lányka nyakláncán talált, a kötél anyaga. Hirtelen előveszi a saját nyakláncát, amit még a Holmistól szerzett az Artheniori Piacon. A kislány azonnal felcsattan.*
-Szép nyaklánc.
*Mondja mosolyogva, és nagy szemekkel nézi ahogy a másik szét köti az ékszert, és lefűzi róla a medált. A lányka azonnal korrigálja előző felszólalását.*ű
-Volt.
*Mondja kicsit szomorkásabban. A bőrszalag, van olyan nagy, hogy akár két kisebb nyaklánc is lehessen belőle, ha a férfi félbe vágja. Egy a lánynak, egy a férfinek. Ezután kiterítik a férfi tanácsára a kártyákat, és a lányka a kagylóknak, Wrexan meg a csigáknak esik neki. Nem is telik bele sok időbe, mire a lányka szól, hogy készen is van, majd elpirult arccal mutat maga elé. Méret szerinti sorrendbe van válogatva, gyönyörű darabok, és egyet a kezében szorongat. Egy furcsa, lilás fekete, füstös színű ház. Egyben, még szétszedetlenül. Félénken kezdi.*
-Bácsi! Ha tényleg csinálsz nekem egy nyakláncot...
*Mondja egyre pirulva.*
-Ezt szeretném neked adni. Én találtam. Nagyon szép, kis kagyló. Nem tudtam kinyitni, de nagyon szép.
*Mondja, és a fiú elé teszi a valóban szép kis darabot. Már minden Wrexanon múlik. Megvannak az alapanyagok, meg az ötlet is. A kézügyessége az egyetlen ami a két ékszer útjába állhat.*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-26 18:46:35
Üzenet elküldve: 2020-01-26 18:46:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Homokozás //
* Valamit csak jól csinált a fiú, mert a megszeppent lányka nagy boldog bociszemekkel néz rá és még a szája is mosolyra húzódik. Sajnos a nyakláncára vonatkozó vigasztalásban már nem olyan sikeres. Mikor kiejti a szerintem szócskát máris lehet sejteni, hogy nem fogja elfogadni a felajánlást. Szerencsére azért nem sértődik meg, így esélye van Wrexannak segítséget nyújtani.*
- Persze, hogy szépek a tieid is.* Menti ami még menthető és a feltett kérdésre rögtön le is csap, mint a héja a nyúlra.*
- Még szép, hogy ismerek egyet. Itt áll pontosan előtted. Segítek én neked azt meglátjuk mi sül ki belőle. Na gyere menjünk a partra és lássunk neki!* Mondja és elindul kifelé a vízből, ha a lánynak nincs ellenvetése. Az ő haját is rendesen összeborzolja a szél, de ez a legkevésbé sem zavarja. A nyakláncban a legjobban az a csúnya kötél zavarja. Eszébe is jut rögtön, hogy honnan tudna szerezni egy jobbat hozzá.*
- Azt hiszem azt a kötelet ki kéne cserélni. Szerencsére akad nálam egy amit használhatnánk hozzá.* Mondja és leveszi a nyakában lévő fogas nyakláncot. A fogat vagy karmot lefűzi róla és az egyik zsebébe süllyeszti, a megmaradt bőrdarabot pedig felajánlja a lánchoz. Ezt mégiscsak arra a célra készítették, hogy valaki nyakában legyen. A fogat meg majd a Sellőházban felfűzi egy másik bőrdarabra. Szóval probléma egy szál se.*
- Tessék használjuk ezt hozzá. Ahol lakok biztos akad még nekem, hogy pótoljam.* Most már csak a régi nyakláncot kell szétbontani és gondosan felfűzni az új zsinegre.*
- Én azt mondom, hogy mielőtt neki kezdenénk terítsük ki és válogassuk széjjel külön a csigákat és kagylókat. Így átláthatóbb is lesz majd a felhozatal. Mondjuk én a csigákat te meg a kagylókat válogasd szét!* Tanácsolja és ha nincs ellenvetés, akkor neki is kezdene a munkának.*
* Valamit csak jól csinált a fiú, mert a megszeppent lányka nagy boldog bociszemekkel néz rá és még a szája is mosolyra húzódik. Sajnos a nyakláncára vonatkozó vigasztalásban már nem olyan sikeres. Mikor kiejti a szerintem szócskát máris lehet sejteni, hogy nem fogja elfogadni a felajánlást. Szerencsére azért nem sértődik meg, így esélye van Wrexannak segítséget nyújtani.*
- Persze, hogy szépek a tieid is.* Menti ami még menthető és a feltett kérdésre rögtön le is csap, mint a héja a nyúlra.*
- Még szép, hogy ismerek egyet. Itt áll pontosan előtted. Segítek én neked azt meglátjuk mi sül ki belőle. Na gyere menjünk a partra és lássunk neki!* Mondja és elindul kifelé a vízből, ha a lánynak nincs ellenvetése. Az ő haját is rendesen összeborzolja a szél, de ez a legkevésbé sem zavarja. A nyakláncban a legjobban az a csúnya kötél zavarja. Eszébe is jut rögtön, hogy honnan tudna szerezni egy jobbat hozzá.*
- Azt hiszem azt a kötelet ki kéne cserélni. Szerencsére akad nálam egy amit használhatnánk hozzá.* Mondja és leveszi a nyakában lévő fogas nyakláncot. A fogat vagy karmot lefűzi róla és az egyik zsebébe süllyeszti, a megmaradt bőrdarabot pedig felajánlja a lánchoz. Ezt mégiscsak arra a célra készítették, hogy valaki nyakában legyen. A fogat meg majd a Sellőházban felfűzi egy másik bőrdarabra. Szóval probléma egy szál se.*
- Tessék használjuk ezt hozzá. Ahol lakok biztos akad még nekem, hogy pótoljam.* Most már csak a régi nyakláncot kell szétbontani és gondosan felfűzni az új zsinegre.*
- Én azt mondom, hogy mielőtt neki kezdenénk terítsük ki és válogassuk széjjel külön a csigákat és kagylókat. Így átláthatóbb is lesz majd a felhozatal. Mondjuk én a csigákat te meg a kagylókat válogasd szét!* Tanácsolja és ha nincs ellenvetés, akkor neki is kezdene a munkának.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-25 23:43:00
Üzenet elküldve: 2020-01-25 23:43:00
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
// Homokozás //
*Az idegen férfi jószívű, meg vaj, ami olvadozik a piszkos kis szőke láttán. Amint az egy kicsit is nagyobb biztonságban érzi magát már mosolyogni is mer. Először megnyugszik, mikor Wrexan azt mondja neki, hogy semmi baj. Ritkán hallja ezt a mondatot, egy leheletnyit meg is lepődik rajta. Elkerekedett szemeiben azonban a boldogság csillámlik. A megmutatott nyakláncra, próbálja vigasztalni a fickó a lánykát, de kevesebb sikerrel. Felajánlja neki a saját gyűjteményének néhány darabját, amire a lány kicsit megszeppenve válaszol.*
-Szerintem...
*Kezdi, és belenéz a kis rongydarabba, aminek a közepén az ügyetlenül összetákolt kis ékszer van.*
-Én is szépeket találtam. Én csak nem tudom szépen felfűzni. Nem ismersz olyat aki igen?
*Mondja, és szavainak van alapja. Csúnyácska kötéllel összekötözött csigaházak, és kagylótestek egyvelege. Külön mindegyik szép, de egy kis kézügyességgel fel lehetne dobni. A lenge szellő borzolta hullámok a két kagylóvadász bokáját nyaldossa. A kislány zsenge hangját szinte elfújja a szél.*
-Segítesz nekem bácsi?
*Majd villant egy mosolyt, amitől minden harc békekötésbe torkollana.*
*Az idegen férfi jószívű, meg vaj, ami olvadozik a piszkos kis szőke láttán. Amint az egy kicsit is nagyobb biztonságban érzi magát már mosolyogni is mer. Először megnyugszik, mikor Wrexan azt mondja neki, hogy semmi baj. Ritkán hallja ezt a mondatot, egy leheletnyit meg is lepődik rajta. Elkerekedett szemeiben azonban a boldogság csillámlik. A megmutatott nyakláncra, próbálja vigasztalni a fickó a lánykát, de kevesebb sikerrel. Felajánlja neki a saját gyűjteményének néhány darabját, amire a lány kicsit megszeppenve válaszol.*
-Szerintem...
*Kezdi, és belenéz a kis rongydarabba, aminek a közepén az ügyetlenül összetákolt kis ékszer van.*
-Én is szépeket találtam. Én csak nem tudom szépen felfűzni. Nem ismersz olyat aki igen?
*Mondja, és szavainak van alapja. Csúnyácska kötéllel összekötözött csigaházak, és kagylótestek egyvelege. Külön mindegyik szép, de egy kis kézügyességgel fel lehetne dobni. A lenge szellő borzolta hullámok a két kagylóvadász bokáját nyaldossa. A kislány zsenge hangját szinte elfújja a szél.*
-Segítesz nekem bácsi?
*Majd villant egy mosolyt, amitől minden harc békekötésbe torkollana.*
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-24 22:44:38
Üzenet elküldve: 2020-01-24 22:44:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás a városba//
- Szevasz, Rénó. *Köszön az öregnek a ladik mellől. *Ezt a két firmát is visszük.
*Igazából úgy döntött, tények elé állítja a halászt, ha nem tetszik neki, úgy is szót emel, de ahogy elnézi, csak elhúzza a száját és méregeti a helyet a hajón. Aztán lelép Latamie mellé és segít felvezetni Bathazard-ot. Így a vörös mellé rögzíti saját hátasát, éppen úgy, hogy a súlypontok jók legyenek.*
- Elkészült már az aréna? Mit gondolsz, öreg? *kezdeményez beszélgetést, ám az úgysem tart sokáig. Latamie sem valami szószátyár, akárcsak az öreg halász. Mondhatni, nem lesz pletyka ebből az útból, de ha feltétlen unja a csendet, éppen rázendít egy nótára. Az öreg vagy csatlakozik, vagy nem, Latát egyik eshetőség sem zavarja, ám az azért mégiscsak erősíti az egységet, ha ketten kornyikálnak. Így aztán ha mást nem, kalózokat szégyenítő kalapját fejébe nyomva lavíroz ki a kikötőből, rakományként a két lóval, és a zsákkal, melyet a láda helyett csomagolt össze. Így végtére ő maga is könnyen el tudja majd cipelni, nem kell ugráltatnia senkit. *
- Szevasz, Rénó. *Köszön az öregnek a ladik mellől. *Ezt a két firmát is visszük.
*Igazából úgy döntött, tények elé állítja a halászt, ha nem tetszik neki, úgy is szót emel, de ahogy elnézi, csak elhúzza a száját és méregeti a helyet a hajón. Aztán lelép Latamie mellé és segít felvezetni Bathazard-ot. Így a vörös mellé rögzíti saját hátasát, éppen úgy, hogy a súlypontok jók legyenek.*
- Elkészült már az aréna? Mit gondolsz, öreg? *kezdeményez beszélgetést, ám az úgysem tart sokáig. Latamie sem valami szószátyár, akárcsak az öreg halász. Mondhatni, nem lesz pletyka ebből az útból, de ha feltétlen unja a csendet, éppen rázendít egy nótára. Az öreg vagy csatlakozik, vagy nem, Latát egyik eshetőség sem zavarja, ám az azért mégiscsak erősíti az egységet, ha ketten kornyikálnak. Így aztán ha mást nem, kalózokat szégyenítő kalapját fejébe nyomva lavíroz ki a kikötőből, rakományként a két lóval, és a zsákkal, melyet a láda helyett csomagolt össze. Így végtére ő maga is könnyen el tudja majd cipelni, nem kell ugráltatnia senkit. *
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-23 16:25:03
Üzenet elküldve: 2020-01-23 16:25:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szép remények - Reggel//
*A férfi kicsit felkuncog.*
- A rum nagyon jó, de én is be tudok tőle ám nyakalni.*-mondja a kalóz, majd kedvesét magához ölelve nézi a tengert.*
- Talán azért, mert mindig is a tenger közelében éltem. Téged pedig első látásra megszerettelek Édesem.*- és mehcsókolja Ellát.*
- Hogy miért van ez így nem tudom, csak azt tudom, hogy így jó, és kész.*-mondja a férfi egy újabb csók keretében. Nagyon jól érzi magát a nővel. Úgy érzi megtalálta a másik felét, akivel egésszé lehet az élete.*
- Ma nagyon szép a tenger, igaz élete?*-kérdezi Torskel.*
*A férfi kicsit felkuncog.*
- A rum nagyon jó, de én is be tudok tőle ám nyakalni.*-mondja a kalóz, majd kedvesét magához ölelve nézi a tengert.*
- Talán azért, mert mindig is a tenger közelében éltem. Téged pedig első látásra megszerettelek Édesem.*- és mehcsókolja Ellát.*
- Hogy miért van ez így nem tudom, csak azt tudom, hogy így jó, és kész.*-mondja a férfi egy újabb csók keretében. Nagyon jól érzi magát a nővel. Úgy érzi megtalálta a másik felét, akivel egésszé lehet az élete.*
- Ma nagyon szép a tenger, igaz élete?*-kérdezi Torskel.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-23 15:38:24
Üzenet elküldve: 2020-01-23 15:38:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szép remények - Reggel//
*Nagyon romantikusnak érzi ahogy kézen fogva sétálnak a partra érve.*
-Én is szeretem a rumot, bár azt sajnos nem mondhatom, hogy jól is bírom.
*Felkuncog, majd hozzá teszi.*
-Talán a vékony testalkat teszi, a férfiakban lassabban szívódik fel az alkohol, vagy igazából nem is tudom.
*Megpillantva a tengert elámul, gyönyörködik ő is a víz szépségében.*
-Megértem, hogy nem tudnál nélküle élni. Az érzés pedig kölcsönös, én sem tudnék nélküled.
*Egy ideig tartja a pozíciót amit felvettek, majd megfordul, hogy a tengernek szembe legyen és tovább figyeli a vizet.*
-Szoktál gondolkozni, hogy miért pont a víz, miért pont te és én, miért van minden?
*Nagyon romantikusnak érzi ahogy kézen fogva sétálnak a partra érve.*
-Én is szeretem a rumot, bár azt sajnos nem mondhatom, hogy jól is bírom.
*Felkuncog, majd hozzá teszi.*
-Talán a vékony testalkat teszi, a férfiakban lassabban szívódik fel az alkohol, vagy igazából nem is tudom.
*Megpillantva a tengert elámul, gyönyörködik ő is a víz szépségében.*
-Megértem, hogy nem tudnál nélküle élni. Az érzés pedig kölcsönös, én sem tudnék nélküled.
*Egy ideig tartja a pozíciót amit felvettek, majd megfordul, hogy a tengernek szembe legyen és tovább figyeli a vizet.*
-Szoktál gondolkozni, hogy miért pont a víz, miért pont te és én, miért van minden?
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-23 14:45:27
Üzenet elküldve: 2020-01-23 14:45:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szép remények - Reggel//
*A csóknak határozottan örül a férfi. Nem is rest viszonozni azt kedvese részére. Kézen fogva sétálnak tovább a kikötő felé.*
- Igen, ütős kaland volt, és szeretem a rumot is.*- mosolyodig el a férfi. Még fordulnak egy-két sarkot és már a nagy kékség látszik a szemük előtt. A tenger most éppen nyugodt, nem dagaszt hullámot a víz, így most van lehetőség arra, hogy gyönyörködjenek a víz szépségében.*
- Én a tenger nélkül éni sem tudnék.*-majd mélyen a lány kék íriszeibe néz és megcsókolja őt.*
- De nélküled még annyira sem tudnék élni.*-jegyi meg kedvesen, és a homlokát a kedvese homlokához nyomja.*
*A csóknak határozottan örül a férfi. Nem is rest viszonozni azt kedvese részére. Kézen fogva sétálnak tovább a kikötő felé.*
- Igen, ütős kaland volt, és szeretem a rumot is.*- mosolyodig el a férfi. Még fordulnak egy-két sarkot és már a nagy kékség látszik a szemük előtt. A tenger most éppen nyugodt, nem dagaszt hullámot a víz, így most van lehetőség arra, hogy gyönyörködjenek a víz szépségében.*
- Én a tenger nélkül éni sem tudnék.*-majd mélyen a lány kék íriszeibe néz és megcsókolja őt.*
- De nélküled még annyira sem tudnék élni.*-jegyi meg kedvesen, és a homlokát a kedvese homlokához nyomja.*
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-23 11:57:19
Üzenet elküldve: 2020-01-23 11:57:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Homokozás //
* Nagy szerencséje van Wrexannak, mert nem is kell sokat keresgélnie, hogy találjon pár házat. Az ő éles szeme elől nincs menekvés. Boldogan szedegeti össze a zsákmányát. Aztán elégedetten szemléli meg őket, mikor valaki megszólítja a háta mögül. A nagy keresgélés közben a külvilágról szinte teljesen meg is feledkezett. Így aztán rendesen megijed, de úgy, hogy még azt is elejti, amit a kezébe volt. Szerencsére a gondviselés vele van, mert egyik se törik össze. Megfordulva egy rongyos ruhába öltözött kislányt pillant meg. Egyből megenyhül a szíve. Mindig is nagyon szerette a gyereket.*
- Ugyan semmi baj. Nem figyeltem, csak a keresgélésre koncentráltam.* Mondja neki megbocsájtóan. Figyelmesen hallgatja végig a kislányt és aztán mikor felé nyújtják a barna kendőt, akkor azt óvatosan elveszi. Kibontva egy nem túl szép nyaklánc kerül a szeme elé. Ezzel tisztában van a lányka is. Wrexan vaj szíve olvadozik, így hát felajánlja, hogy segít neki.*
- Annyira azért nem szörnyű, talán tehetünk érte valamit, hogy szebb legyen. Mit szólnál ha adnék neked párat abból amit gyűjtöttem? Ha azokkal kiegészítenénk, már sokkal pofásabb lenne.* Nagyon szeretne segíteni neki, hogy legyen neki egy rendes nyaklánca. A saját kézügyessége nem olyan rossz, szóval ketten talán tudnának valami szépet alkotni.*
* Nagy szerencséje van Wrexannak, mert nem is kell sokat keresgélnie, hogy találjon pár házat. Az ő éles szeme elől nincs menekvés. Boldogan szedegeti össze a zsákmányát. Aztán elégedetten szemléli meg őket, mikor valaki megszólítja a háta mögül. A nagy keresgélés közben a külvilágról szinte teljesen meg is feledkezett. Így aztán rendesen megijed, de úgy, hogy még azt is elejti, amit a kezébe volt. Szerencsére a gondviselés vele van, mert egyik se törik össze. Megfordulva egy rongyos ruhába öltözött kislányt pillant meg. Egyből megenyhül a szíve. Mindig is nagyon szerette a gyereket.*
- Ugyan semmi baj. Nem figyeltem, csak a keresgélésre koncentráltam.* Mondja neki megbocsájtóan. Figyelmesen hallgatja végig a kislányt és aztán mikor felé nyújtják a barna kendőt, akkor azt óvatosan elveszi. Kibontva egy nem túl szép nyaklánc kerül a szeme elé. Ezzel tisztában van a lányka is. Wrexan vaj szíve olvadozik, így hát felajánlja, hogy segít neki.*
- Annyira azért nem szörnyű, talán tehetünk érte valamit, hogy szebb legyen. Mit szólnál ha adnék neked párat abból amit gyűjtöttem? Ha azokkal kiegészítenénk, már sokkal pofásabb lenne.* Nagyon szeretne segíteni neki, hogy legyen neki egy rendes nyaklánca. A saját kézügyessége nem olyan rossz, szóval ketten talán tudnának valami szépet alkotni.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-23 11:26:33
Üzenet elküldve: 2020-01-23 11:26:33
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
// Homokozás //
//Keresés próba: Sikeres//
*Wrexan talán a szerencsések családjába tartozik, vagy össze voltak barátkozva a holdakkal, és jó csillagzat alatt született, mert igencsak jó kereső. És ha már jó kereső, találó is, hiszen alig néhány rövid perc alatt szebbnél szebb kagylókat szedett össze magának. Hanem azonban, éppen egy igen csinos darabot vizsgál mikor egy vékony hang meglepi hátulról. A férfi mindenképpen megijed, talán a kagylókat is elejti a kezében, mindenesetre azok hál' isteneknek sértetlenül megússzák. Hanem azonban a hang gazdája azonnal szabadkozáshoz folyamodik, hiszen észlelhető volt a hirtelen ijedtség.*
-Ne haragudjon bácsi, nem akartam megijeszteni.
*Mondja a lányka, félénken elhúzódva. Ha Wrexan megfordul, akkor egy tíz éves forma, kedves arcú, szakadt kislányt pillant meg. Ruhája, valószínűleg nem rajta fordul meg először. Arca megviselt, keze piszkos, haja kócos, szőke, szeme pedig csillog mikor meglátja a szép kagylót a vízben.*
-Nagyon szép kagylót talált a bácsi.
*Mondja mosolyogva, negédesen.*
-Én is kerestem kagylót.
*Mondja, majd óvatos távolságtartással, közelebb nyújt hozzá egy barna kendőt. Ha kibontja, apró darabokat talál benne, össze kötve egy zsineggel. Valami ügyetlen kézzel készített ékszerféleség lehet, de meg kell vallani rendkívül ronda. Esetlen próbálkozás. Így most ott áll a férfi a tengerparton, bokáig a vízben. Kagylókat gyűjtve, egy szomorú árva sorsával a nyakában, aki elkerekedett szemmel, és kicsit megtört lelkesedéssel folytatja.*
-Tudom, hogy nem valami szép... *Tart egy kis gondolkodásnyi szünetet.* De ebben akarok majd férjhez menni.
//Keresés próba: Sikeres//
*Wrexan talán a szerencsések családjába tartozik, vagy össze voltak barátkozva a holdakkal, és jó csillagzat alatt született, mert igencsak jó kereső. És ha már jó kereső, találó is, hiszen alig néhány rövid perc alatt szebbnél szebb kagylókat szedett össze magának. Hanem azonban, éppen egy igen csinos darabot vizsgál mikor egy vékony hang meglepi hátulról. A férfi mindenképpen megijed, talán a kagylókat is elejti a kezében, mindenesetre azok hál' isteneknek sértetlenül megússzák. Hanem azonban a hang gazdája azonnal szabadkozáshoz folyamodik, hiszen észlelhető volt a hirtelen ijedtség.*
-Ne haragudjon bácsi, nem akartam megijeszteni.
*Mondja a lányka, félénken elhúzódva. Ha Wrexan megfordul, akkor egy tíz éves forma, kedves arcú, szakadt kislányt pillant meg. Ruhája, valószínűleg nem rajta fordul meg először. Arca megviselt, keze piszkos, haja kócos, szőke, szeme pedig csillog mikor meglátja a szép kagylót a vízben.*
-Nagyon szép kagylót talált a bácsi.
*Mondja mosolyogva, negédesen.*
-Én is kerestem kagylót.
*Mondja, majd óvatos távolságtartással, közelebb nyújt hozzá egy barna kendőt. Ha kibontja, apró darabokat talál benne, össze kötve egy zsineggel. Valami ügyetlen kézzel készített ékszerféleség lehet, de meg kell vallani rendkívül ronda. Esetlen próbálkozás. Így most ott áll a férfi a tengerparton, bokáig a vízben. Kagylókat gyűjtve, egy szomorú árva sorsával a nyakában, aki elkerekedett szemmel, és kicsit megtört lelkesedéssel folytatja.*
-Tudom, hogy nem valami szép... *Tart egy kis gondolkodásnyi szünetet.* De ebben akarok majd férjhez menni.
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-23 11:05:11
Üzenet elküldve: 2020-01-23 11:05:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Homokozás //
* A kikötő már forgalmasabb, de ennek most így kell lennie. Az érkező hajókat ki a távozókat be kell pakolni, de azért annyira nem vészes a dolog. Mondjuk talicskájával kicsit kitűnik a tömegből. Igyekszik is mihamarabb kijutni a partra, hogy nekilásson a homok lapátolásának. Ahogy a homokos partra kiér máris sokkal csöndesebb lesz minden. Ahogy tolja a talicskáját egy roppanás zajára lesz figyelmes. Kíváncsian nézi meg, hogy mi lehet az. Egy üres csigaházat lapított ki. Igen tetszetős látványt nyújtanak a színes darabok. ~ De jól néz ki. Azt hiszem ha már itt vagyok, akkor gyűjtök egy pár csigaházat meg kagyló héjat.~ A talicskát egyelőre itt is hagyja és elindul a parton gyűjtögetni. A homokot pásztázza meg finoman rugdossa, hátha kifordul belőle egy pár darab. Sok történetet hallott gyermek korában gyöngyöket rejtő kagylókról és hatalmas csigákról, amiknek a házában a tenger zúgása hallható. Így hát hatalmas lelkesedéssel veti magát bele a kutatásba.*
* A kikötő már forgalmasabb, de ennek most így kell lennie. Az érkező hajókat ki a távozókat be kell pakolni, de azért annyira nem vészes a dolog. Mondjuk talicskájával kicsit kitűnik a tömegből. Igyekszik is mihamarabb kijutni a partra, hogy nekilásson a homok lapátolásának. Ahogy a homokos partra kiér máris sokkal csöndesebb lesz minden. Ahogy tolja a talicskáját egy roppanás zajára lesz figyelmes. Kíváncsian nézi meg, hogy mi lehet az. Egy üres csigaházat lapított ki. Igen tetszetős látványt nyújtanak a színes darabok. ~ De jól néz ki. Azt hiszem ha már itt vagyok, akkor gyűjtök egy pár csigaházat meg kagyló héjat.~ A talicskát egyelőre itt is hagyja és elindul a parton gyűjtögetni. A homokot pásztázza meg finoman rugdossa, hátha kifordul belőle egy pár darab. Sok történetet hallott gyermek korában gyöngyöket rejtő kagylókról és hatalmas csigákról, amiknek a házában a tenger zúgása hallható. Így hát hatalmas lelkesedéssel veti magát bele a kutatásba.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-16 21:09:49
Üzenet elküldve: 2020-01-16 21:09:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Az utcáknak vége szakad, elérkezik a dokkok váltakozása, a morajló tenger hangja, a sós levegő pedig lassacskán az erdei szellők által idehordott illatokkal vegyül. Paranvyrnak itt fele annyi dolga sincsen már, mint ami a Rumosban, vagy a Lakónegyedben volt, látja maga előtt otthonát, s a kunyhót rejtő rengeteghez a Kikötőből kifelé vezet az út. Nincs mit tenni, el kell ezt hagyni, ha csak addig is, amíg el nem megy azokért a varázsitalokért. A csuklya most még inkább fejébe van húzva, bár hogy az keze munkája, vagy maga a ruha akarta volna így, Paran fantáziáján múlik.*
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-16 19:49:12
Üzenet elküldve: 2020-01-16 19:49:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Álmokat kergetve//
*Sötét. Fekete, rideg, vizes, sós. Nyögve ébred, s keze automatikusan tarkójára szorul, majd felszisszen. Egyrészt attól a felismeréstől, hogy csuklójánál össze van kötözve, másrészt az ott keletkezett dudor bizonyára hosszú ideig megmarad. Felállna, de nem tud. Lábán kötél szorul, melyet többször alaposan átkötöttek, hogy még véletlenül se tudja kibogozni. Tapogatózik. E szűk helyen sok mozgástere nincs, keze szálkás deszkákat és kezelt felületet érez, miközben lassan előre csusszan, méterről méterre. Minden csupa víz, s a tenger átható illata lengi be a teret. Egyetlen fényforrás van csupán, mely magasan fenn, szinte elérhetetlen távolságban függ.*
- Ne segítsek, töki? *Az ismerős üvöltésre felkapja fejét. ~ A holdak... ~ Pillantja meg a ráccsal megerősített ablakot. Megpróbál eljutni odáig, testét a fa falnak feszítve tornázza fel magát, s csupán harmadikra sikerül. Kezével egészen a rácsig kapaszkodik, majd felhúzza magát, hogy kinézzen...*
- Khul... Khul'ie??! Te vagy az, cimbora?? *Hallik fel hirtelen a fedélzetről.*
- Majd' megadom! *Ordítják a választ. Hangosan nyög fel, kipeckelt szájáról a pecket, nyelvével próbálja eltávolítani, miközben arcával a rácsokra tapad, s végignézi, amint hű katonája, feltehetően egyik elrablójának hátát lapogatja.
~ Kh... Khul... itt vagyok... kérlek nézz ide, itt vagyok... segíts! Khul...~
Lágyan ringatózó hajótest, kecsesen táncol, nem háborgatja a tenger, mely nyugodt vízfelszínt ád a rajta utazóknak. Néhol vidám kacagás, s nosztalgikus múltbéli emlékek felidézése zajlik, mi csak néha egészül ki egy kis ordenáré röhögéssel és kupák összeütődésének hangjával. Egy valaki nem nevet, arca a rácsoknak szorítva, s csak akkor csuklya be, a kikötő egy pontjára meresztett szemét, mikor a sós víz olykor odacsap. A távolodó Sellőház alakja, lassan a pára ködébe vész, s ki tudja, mikor látja viszont, legközelebb.*
*Sötét. Fekete, rideg, vizes, sós. Nyögve ébred, s keze automatikusan tarkójára szorul, majd felszisszen. Egyrészt attól a felismeréstől, hogy csuklójánál össze van kötözve, másrészt az ott keletkezett dudor bizonyára hosszú ideig megmarad. Felállna, de nem tud. Lábán kötél szorul, melyet többször alaposan átkötöttek, hogy még véletlenül se tudja kibogozni. Tapogatózik. E szűk helyen sok mozgástere nincs, keze szálkás deszkákat és kezelt felületet érez, miközben lassan előre csusszan, méterről méterre. Minden csupa víz, s a tenger átható illata lengi be a teret. Egyetlen fényforrás van csupán, mely magasan fenn, szinte elérhetetlen távolságban függ.*
- Ne segítsek, töki? *Az ismerős üvöltésre felkapja fejét. ~ A holdak... ~ Pillantja meg a ráccsal megerősített ablakot. Megpróbál eljutni odáig, testét a fa falnak feszítve tornázza fel magát, s csupán harmadikra sikerül. Kezével egészen a rácsig kapaszkodik, majd felhúzza magát, hogy kinézzen...*
- Khul... Khul'ie??! Te vagy az, cimbora?? *Hallik fel hirtelen a fedélzetről.*
- Majd' megadom! *Ordítják a választ. Hangosan nyög fel, kipeckelt szájáról a pecket, nyelvével próbálja eltávolítani, miközben arcával a rácsokra tapad, s végignézi, amint hű katonája, feltehetően egyik elrablójának hátát lapogatja.
~ Kh... Khul... itt vagyok... kérlek nézz ide, itt vagyok... segíts! Khul...~
Lágyan ringatózó hajótest, kecsesen táncol, nem háborgatja a tenger, mely nyugodt vízfelszínt ád a rajta utazóknak. Néhol vidám kacagás, s nosztalgikus múltbéli emlékek felidézése zajlik, mi csak néha egészül ki egy kis ordenáré röhögéssel és kupák összeütődésének hangjával. Egy valaki nem nevet, arca a rácsoknak szorítva, s csak akkor csuklya be, a kikötő egy pontjára meresztett szemét, mikor a sós víz olykor odacsap. A távolodó Sellőház alakja, lassan a pára ködébe vész, s ki tudja, mikor látja viszont, legközelebb.*
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-16 19:05:02
Üzenet elküldve: 2020-01-16 19:05:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Ahogy érkezett...//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem tart sokba, míg a dokkokig elér. Csípőre tett kézzel, vigyorogva áll meg, s szemeit a láthatárra mereszti. Egyébként is kusza hajába hűvös szél kap, s pirosra csípett arcán a nevetés gödröcskéi vetnek árkot. Bal lába, a móló egyik oszlopán megvetve, s hevenyészett testtel előre dől, majd térdére támaszkodik kényelmesen.*
- Ejha! *Füttyent fel, mikor a kecses testű kétárbócos besiklik a dokkba. Hangos kiáltások harsannak egyből, s munkások kezdenek rakodni a raktérből, számos, különböző nagyságú rendesen körbedeszkázott faládákat. Költői kép, a tenger ringatózását, szinte táncszerű mozdulatokkal követik, egyensúlyozva a kezükre helyezett teherrel.*
- Ne segítsek, töki? *Üvölt oda intve az egyik gizdának, ki csak hangosan fújtatva rázza meg a fejét.* Némá... megsértődött... köcsög. *Szűri ki fogai között, de még épp elég hangosan, hogy amaz meghallhassa.*
- Mit mondtál? *Kérdezi.*
- Tessék? *Kérdez vissza rögtön ártatlan pofával.* Faszkalap... *Némileg halkabban persze hozzátéve. Nem átallja végignézni a rakodást, s kedve szottyanna még, másokat is zrikálni, ha nem szúrna szemet neki egy alak, ki elég régóta őt nézi már. Szemeit erőltetve ballag kissé közelebb, s szinte már a fedélzetre lép, mikor megszólítják:*
- Khul... Khul'ie??! Te vagy az, cimbora?? *Érződik a meglepetés, az öröm és a sértettség is egyaránt, már, ha ilyen lehetséges.*
- Majd' megadom! *Üvölti vissza gyorsan, s távolodni kezd.*
- Ne marhulj már! Hát én vagyok, nem ismersz?! *A hang ismerős, tán ismerősebb mindennél, mi eddig a kikötőben volt, így megáll, s rövid mustra után, lépteit megindítva szinte rohanvást ér oda a fickóhoz, hogy néhány alapos tenyeressel hátba veregesse. Hosszasan beszélgetnek, még némi itóka is elfogy, mire lassan a nap lefelé ívelő pályára áll. Esteledik, mikor a hajó végül üresen kifut. A kikötő elcsendesedik, csupán egy sirály ül meg a móló egyik szurkos oszlopán, hogy kiáltásaival próbálja közelebb csalogatni a halakat, több kevesebb sikerrel. Az oszlop ismerős lehet... nem is olyan rég, még egy fekete csizmába bújtatott láb koptatta, slendriánul, hevenyészetten, kusza hajába belekapott a hűvös, kikötői szél, arcát pirosra csípte a fagy. De most sirály ülőhelyéül szolgál, mert a csizma gazdája nincs sehol, tán a hajóról sem szállt le, vagy mégis lerótta tartozását? Ki tudja? Az örök istenek háborgó vizén ringatózó alak tudná megfejteni, ki az árbóc kosárban állva, kezével árnyékolva szemeit, a már messzire lévő, s fokozatosan távolodó kikötőt kémleli, annak is egy bizonyos helyét, egy épületet, melynek tetején vígan táncoló Sellőalakot forgat a szél.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem tart sokba, míg a dokkokig elér. Csípőre tett kézzel, vigyorogva áll meg, s szemeit a láthatárra mereszti. Egyébként is kusza hajába hűvös szél kap, s pirosra csípett arcán a nevetés gödröcskéi vetnek árkot. Bal lába, a móló egyik oszlopán megvetve, s hevenyészett testtel előre dől, majd térdére támaszkodik kényelmesen.*
- Ejha! *Füttyent fel, mikor a kecses testű kétárbócos besiklik a dokkba. Hangos kiáltások harsannak egyből, s munkások kezdenek rakodni a raktérből, számos, különböző nagyságú rendesen körbedeszkázott faládákat. Költői kép, a tenger ringatózását, szinte táncszerű mozdulatokkal követik, egyensúlyozva a kezükre helyezett teherrel.*
- Ne segítsek, töki? *Üvölt oda intve az egyik gizdának, ki csak hangosan fújtatva rázza meg a fejét.* Némá... megsértődött... köcsög. *Szűri ki fogai között, de még épp elég hangosan, hogy amaz meghallhassa.*
- Mit mondtál? *Kérdezi.*
- Tessék? *Kérdez vissza rögtön ártatlan pofával.* Faszkalap... *Némileg halkabban persze hozzátéve. Nem átallja végignézni a rakodást, s kedve szottyanna még, másokat is zrikálni, ha nem szúrna szemet neki egy alak, ki elég régóta őt nézi már. Szemeit erőltetve ballag kissé közelebb, s szinte már a fedélzetre lép, mikor megszólítják:*
- Khul... Khul'ie??! Te vagy az, cimbora?? *Érződik a meglepetés, az öröm és a sértettség is egyaránt, már, ha ilyen lehetséges.*
- Majd' megadom! *Üvölti vissza gyorsan, s távolodni kezd.*
- Ne marhulj már! Hát én vagyok, nem ismersz?! *A hang ismerős, tán ismerősebb mindennél, mi eddig a kikötőben volt, így megáll, s rövid mustra után, lépteit megindítva szinte rohanvást ér oda a fickóhoz, hogy néhány alapos tenyeressel hátba veregesse. Hosszasan beszélgetnek, még némi itóka is elfogy, mire lassan a nap lefelé ívelő pályára áll. Esteledik, mikor a hajó végül üresen kifut. A kikötő elcsendesedik, csupán egy sirály ül meg a móló egyik szurkos oszlopán, hogy kiáltásaival próbálja közelebb csalogatni a halakat, több kevesebb sikerrel. Az oszlop ismerős lehet... nem is olyan rég, még egy fekete csizmába bújtatott láb koptatta, slendriánul, hevenyészetten, kusza hajába belekapott a hűvös, kikötői szél, arcát pirosra csípte a fagy. De most sirály ülőhelyéül szolgál, mert a csizma gazdája nincs sehol, tán a hajóról sem szállt le, vagy mégis lerótta tartozását? Ki tudja? Az örök istenek háborgó vizén ringatózó alak tudná megfejteni, ki az árbóc kosárban állva, kezével árnyékolva szemeit, a már messzire lévő, s fokozatosan távolodó kikötőt kémleli, annak is egy bizonyos helyét, egy épületet, melynek tetején vígan táncoló Sellőalakot forgat a szél.*
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-11 18:12:05
Üzenet elküldve: 2020-01-11 18:12:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*A szamár lassan i-ázva érkezik meg a kordéval a dokkokhoz, épp csak kiérve az erdőből. Az ott uralkodó madárfüttyöt és állatokat felváltja a kikötő maró illata, bár állatok itt is akadnak bőven, csak másfajtából. Legtöbbjük két lábon jár. Megálljt, illetve lassabb tempót diktál az állatnak, s szinte már előre vigyorog, mikor eszébe jut, hogy a Sellő már csak egy köpésnyire van. ~Remélem van valami jó kis elf némber. Hiányzik már a fajtájuk.~ Kaján vigyorral az arcán zötyög a kordé tetején célja felé.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-09 09:09:55
Üzenet elküldve: 2020-01-09 09:09:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
*A Kikötőbe érve felgyorsítja a lovát. Magára veszi elnyűtt, szakadt, öreg kabátját, nem lenne jó, ha itt bárki leszűrné, hogy nemes. A Kikötő veszélyes tud lenni, tudja jól, pont ezért akar minél gyorsabban átvágni rajta. Majd a Sellőházban leveti ezt az öcska vackot, ott pont akkor dobnák ki, ha nincs elég pénze.
Hófehér kancája makrancoskodik kissé, de nem fog engedni neki. Majd a Sellőházban megpihen, pont úgy, ahogyan gazdája. Talán marad is egy napot, és majd csak korán, a nap első, korai sugaraival veszi hátára ismét a vidéket. Majd ahogyan kialakul, nem szeretne ennyire előre tervezni, csak szépen lassan.*
Hófehér kancája makrancoskodik kissé, de nem fog engedni neki. Majd a Sellőházban megpihen, pont úgy, ahogyan gazdája. Talán marad is egy napot, és majd csak korán, a nap első, korai sugaraival veszi hátára ismét a vidéket. Majd ahogyan kialakul, nem szeretne ennyire előre tervezni, csak szépen lassan.*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-07 17:50:19
Üzenet elküldve: 2020-01-07 17:50:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Óriás és a bárd//
*Nagy örömére sikerült épségben, és még egy új lehetséges baráttal, eljutnia a Kikötőbe. Rég járt már erre, de nem sok minden változott. Nem mintha törvényszerű lenne, hogy mindennek változnia kellene csak azért mert már rég látta. Hrunnak igazat kell adnia. Szállást kell keresnie vagy épp keresniük. Bár előbb inkább a gyomrát töltené meg.*
-Szerintem valami harapnivalót kellene először keresni.
*Bár ha egy fogadóban van kiadó szoba, biztos adnak valami ennivalót is. Már csak el kell döntenie, hogy mit válasszon.*
-Hát akkor szerintem az olcsóbb lesz. Kérlek vezess a fogadóhoz Hrun barátom.
*Nagy örömére sikerült épségben, és még egy új lehetséges baráttal, eljutnia a Kikötőbe. Rég járt már erre, de nem sok minden változott. Nem mintha törvényszerű lenne, hogy mindennek változnia kellene csak azért mert már rég látta. Hrunnak igazat kell adnia. Szállást kell keresnie vagy épp keresniük. Bár előbb inkább a gyomrát töltené meg.*
-Szerintem valami harapnivalót kellene először keresni.
*Bár ha egy fogadóban van kiadó szoba, biztos adnak valami ennivalót is. Már csak el kell döntenie, hogy mit válasszon.*
-Hát akkor szerintem az olcsóbb lesz. Kérlek vezess a fogadóhoz Hrun barátom.
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-06 19:05:58
Üzenet elküldve: 2020-01-06 19:05:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Óriás és a bárd//
*Nem hitte volna, hogy ilyen gyorsan vissza fog térni a Kikötőbe, de ha már így alakult megpróbálja kihozni a legjobbat belőle. Mivel lassan ebéd idő van az első gondja az evés.*
-Hát szobát két helyen is kivehetsz, de az egyik nem a legjobb, bár olcsóbb. Ez a te döntésedtől, és persze a tarisznyádtól is, függ.
*Világosítja fel Arlintrort a bárdot, a fogadókról. Bár ő maga sem tudja, hogy hova menjen, hiszen ha már itt van, akkor legalább eszik és már az éjszakát is itt fogja tölteni.*
*Nem hitte volna, hogy ilyen gyorsan vissza fog térni a Kikötőbe, de ha már így alakult megpróbálja kihozni a legjobbat belőle. Mivel lassan ebéd idő van az első gondja az evés.*
-Hát szobát két helyen is kivehetsz, de az egyik nem a legjobb, bár olcsóbb. Ez a te döntésedtől, és persze a tarisznyádtól is, függ.
*Világosítja fel Arlintrort a bárdot, a fogadókról. Bár ő maga sem tudja, hogy hova menjen, hiszen ha már itt van, akkor legalább eszik és már az éjszakát is itt fogja tölteni.*
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-01-03 12:52:44
Üzenet elküldve: 2020-01-03 12:52:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Fagyos délelőtt van. Szeretne minél hamarabb Artheniorba visszamenni, de a hideg, fagyos idő, na meg persze a szél, nehezíti a gyors mozgását. Még a kikötőben van ahol azért az épületek felfogják a szelet, de majd ha elhagyja azt, akkor a szél még hidegebb lesz.
~Bár az erdőben talán a fák sűrűje felfogja a szelet. Már mint reméljük.~
Lassacskán elhagyja a kikötőt és kiér a szabadba.
~Ha Artheniorba érek az első utam egy fogadóba fogy vezetni, az biztos.~
Fogadkozik magában, nem mintha sokakat érdekelne egy óriás.*
~Bár az erdőben talán a fák sűrűje felfogja a szelet. Már mint reméljük.~
Lassacskán elhagyja a kikötőt és kiér a szabadba.
~Ha Artheniorba érek az első utam egy fogadóba fogy vezetni, az biztos.~
Fogadkozik magában, nem mintha sokakat érdekelne egy óriás.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1180-1199