Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |
640. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-28 16:53:01
Üzenet elküldve: 2022-10-28 16:53:01
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Almeir Yleon//
*Félredönti a fejét, úgy hallgatja töretlen némaságban a férfit. Fogalma sincs, mi az a Rumos Rókalyuk, de ő maga is kedvet kapott hozzá. Ám még az kéne, hogy egy ilyen jelentéktelen ipse mellett lássák betérni oda!*
-Úgy! Úgy, úgy úgy! *Harsogja válasz gyanánt. A kard hamar visszakerül a hüvelybe, ő pedig kissé kedvét szegi. Kihívóra számított, még ha nem is méltóra.*
-Menj hát dolgodra, jóember! De többet ne lássalak meg itt! *Hogy mit ért az "itt" alatt, azt már nem fejti ki. Ami azt illeti, ő maga sem tudja.*
-Hamarosan én magam is arra veszem az irányt! Szeretném, ha bejelentenél engem ebbe a... Rumos Medvelyukba. *Heves torokköszörülések közepette toldja meg a dolgot egy biccentéssel, majd hörögve kicsulázik a sisak alól. Azt még nem tudja, hogy jut majd el oda, de bizonyára megtalálja a helyet.*
-Eredj! Amíg szépen mondom! *Kezével terelgeti a fickót joviálisan, majd folytatja addigi tevékenységét, ami leginkább támaszkodásban merül ki. Kihívóan pásztázni kívánja még egy darabon a népeket, mielőtt továbbállna a szóban forgó ivóba.*
*Félredönti a fejét, úgy hallgatja töretlen némaságban a férfit. Fogalma sincs, mi az a Rumos Rókalyuk, de ő maga is kedvet kapott hozzá. Ám még az kéne, hogy egy ilyen jelentéktelen ipse mellett lássák betérni oda!*
-Úgy! Úgy, úgy úgy! *Harsogja válasz gyanánt. A kard hamar visszakerül a hüvelybe, ő pedig kissé kedvét szegi. Kihívóra számított, még ha nem is méltóra.*
-Menj hát dolgodra, jóember! De többet ne lássalak meg itt! *Hogy mit ért az "itt" alatt, azt már nem fejti ki. Ami azt illeti, ő maga sem tudja.*
-Hamarosan én magam is arra veszem az irányt! Szeretném, ha bejelentenél engem ebbe a... Rumos Medvelyukba. *Heves torokköszörülések közepette toldja meg a dolgot egy biccentéssel, majd hörögve kicsulázik a sisak alól. Azt még nem tudja, hogy jut majd el oda, de bizonyára megtalálja a helyet.*
-Eredj! Amíg szépen mondom! *Kezével terelgeti a fickót joviálisan, majd folytatja addigi tevékenységét, ami leginkább támaszkodásban merül ki. Kihívóan pásztázni kívánja még egy darabon a népeket, mielőtt továbbállna a szóban forgó ivóba.*
639. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-28 11:21:51
Üzenet elküldve: 2022-10-28 11:21:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Szertúr, a Mosolylovag//
*Almeir már-már a szájában érzi a Rumos rókalyuk „baráti vendégszeretet”-ének ízét, ami olcsó sör és szerény étel formájában öltene testet. Ekkor azonban egy idegen hangja csapódik feléje. Bizonyosan neki címezhették a szavakat, mert hallótávolságon belül nincs itt más rajta kívül. A hang a háta mögül szól, és nyersen kérdőre vonja. Füleit nem kerüli el a jellegzetes acélos csörgés, ami fegyverzetre és vértezetre utalhat. ~Városőrség?... csak az lehet.~
Almeir bal kezével a málháját bal vállán átvetve tartja, míg a jobbját lassan kissé maga mellé emeli nyitott tenyérrel lefelé, hogy a mögötte lévő láthassa, abban nincs semmi. Szépen megfordul, hogy jobban megnézhesse magának a férfit, eközben gyors szemvillanások kíséretében a környezetet pásztázza, hogy bukkan-e még elő valaki, aki az idegent segítheti.
Megfordul, és látja, hogy egy furcsa szerzet ácsorog vele szemben, nyakig vasban. Szinte átkozza magát, hogy ennyire nem figyelt és a férfi mellett elsétált, anélkül, hogy észrevette volna. Ez is csak azt bizonyítja, hogy gondolatai teljesen az étel körül forogtak, és a külvilágra alig figyelt maga körül.*
- Ó, elnézését kérem! Ha valami távol áll tőlem, akkor a tiszteletlenség. – Erőltet magára egy kis jó modort. Hangja száraz és rekedtes, ami szomjúságának köszönhető. - Se nem sietős, se nem sétafikálás ez jó uram, csak a Rumos rókalyukba tartok, amolyan átlagosan jelentéktelenül.
*Nem akarja sem túl, sem pedig alábecsülni a Mosolylovagot. Bár Almeir jobb kedveli a könnyeb páncélokat, azt jól tudja, hogy kis tőrével ebben a fickóban, aligha tudna kárt tenni. Így ha a beszélgetés nem terelődik, kedvező irányba, akkor vagy futni kell, mert hát ebben a páncélban az nehéz lehet a Mosolylovagnak, vagy egyensúlyából kibillentve a vízbe kell löknie. Ahhoz azonban közelebb kell kerülni a vízhez, marad tehát a kedélyes csevegés egyelőre és az esélyek latolgatása.*
- Ha meg nem sértem, mi dolga egy lovagnak, a dokkoknál? Talán keres valakit?
*A válasz kevésbé érdekli, mint amennyire az hangszínéből kiderülhet. Almeir nem ismer senkit errefelé, de úgy ítéli meg, hogy jobb, ha egy kicsit bájcseveg a fegyveressel, abból még talán baj nem lesz.*
*Almeir már-már a szájában érzi a Rumos rókalyuk „baráti vendégszeretet”-ének ízét, ami olcsó sör és szerény étel formájában öltene testet. Ekkor azonban egy idegen hangja csapódik feléje. Bizonyosan neki címezhették a szavakat, mert hallótávolságon belül nincs itt más rajta kívül. A hang a háta mögül szól, és nyersen kérdőre vonja. Füleit nem kerüli el a jellegzetes acélos csörgés, ami fegyverzetre és vértezetre utalhat. ~Városőrség?... csak az lehet.~
Almeir bal kezével a málháját bal vállán átvetve tartja, míg a jobbját lassan kissé maga mellé emeli nyitott tenyérrel lefelé, hogy a mögötte lévő láthassa, abban nincs semmi. Szépen megfordul, hogy jobban megnézhesse magának a férfit, eközben gyors szemvillanások kíséretében a környezetet pásztázza, hogy bukkan-e még elő valaki, aki az idegent segítheti.
Megfordul, és látja, hogy egy furcsa szerzet ácsorog vele szemben, nyakig vasban. Szinte átkozza magát, hogy ennyire nem figyelt és a férfi mellett elsétált, anélkül, hogy észrevette volna. Ez is csak azt bizonyítja, hogy gondolatai teljesen az étel körül forogtak, és a külvilágra alig figyelt maga körül.*
- Ó, elnézését kérem! Ha valami távol áll tőlem, akkor a tiszteletlenség. – Erőltet magára egy kis jó modort. Hangja száraz és rekedtes, ami szomjúságának köszönhető. - Se nem sietős, se nem sétafikálás ez jó uram, csak a Rumos rókalyukba tartok, amolyan átlagosan jelentéktelenül.
*Nem akarja sem túl, sem pedig alábecsülni a Mosolylovagot. Bár Almeir jobb kedveli a könnyeb páncélokat, azt jól tudja, hogy kis tőrével ebben a fickóban, aligha tudna kárt tenni. Így ha a beszélgetés nem terelődik, kedvező irányba, akkor vagy futni kell, mert hát ebben a páncélban az nehéz lehet a Mosolylovagnak, vagy egyensúlyából kibillentve a vízbe kell löknie. Ahhoz azonban közelebb kell kerülni a vízhez, marad tehát a kedélyes csevegés egyelőre és az esélyek latolgatása.*
- Ha meg nem sértem, mi dolga egy lovagnak, a dokkoknál? Talán keres valakit?
*A válasz kevésbé érdekli, mint amennyire az hangszínéből kiderülhet. Almeir nem ismer senkit errefelé, de úgy ítéli meg, hogy jobb, ha egy kicsit bájcseveg a fegyveressel, abból még talán baj nem lesz.*
638. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-28 10:39:55
Üzenet elküldve: 2022-10-28 10:39:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Almeir Yleon//
*Egy perce sincs, hogy lekacsázott a hajóról, de már hátát egy hatalmas ládának vetve pihen. Bizony, nehéz ez a páncél, hát még ha az ember megállás nélkül viselni kényszerül. Merthogy kényszerül, habár ha a fene fenét eszik sem tudná megmondani, miért is van ez.
Felkapja a fejét. Egy ember megy el előtte, éppen az ő orra előtt. AZ Ő ORRA ELŐTT! Ráadásul málhát cipel, nem is keveset.*
-Megállj, bitang! *Almeir csak a visszhangos süvöltést hallhatja a sisak alól, na meg a kardlap sajátos, fémes zörrenését, ahogy az elhagyja hüvelyét. Rövidesen egy felé nyújtott pengével találhatja szemben magát, mögötte pedig egy mosolyarcot formáló, lehajtott sisakrostéllyal.*
-Hogy mersz csak így itt... Sétafikálni?! *Folytatja fejhangon, majd végül leengedi a kardot. Mégiscsak egy pallosról van szó, fárasztó az efféle művelet vele hosszútávon.*
-Nem adtad meg a tiszteletet a Mosolylovagnak! Ezért akár a véreddel is fizethetsz! *Bemutat egy kackiás meghajlást, vadul suhogtatva jobbjában a kardot. Almeir a szavak nyomán heves szagokat érezhet felszabadulni a sisakrostély alól. Áporodott bűzt és égett hús elegyét.*
-Hová ilyen sietősen, eme kelmékkel?! *Bök a málha felé parancsolóan. Fogalma sincs, hogy hol van, de alighanem ugyanarról a hajóról szálltak le az idegennel. Bölcs dolognak tűnik, ha informálódik egy keveset a helyről, ahová a hajó hozta, mielőtt belevetné magát a kőházak sűrűjébe.*
*Egy perce sincs, hogy lekacsázott a hajóról, de már hátát egy hatalmas ládának vetve pihen. Bizony, nehéz ez a páncél, hát még ha az ember megállás nélkül viselni kényszerül. Merthogy kényszerül, habár ha a fene fenét eszik sem tudná megmondani, miért is van ez.
Felkapja a fejét. Egy ember megy el előtte, éppen az ő orra előtt. AZ Ő ORRA ELŐTT! Ráadásul málhát cipel, nem is keveset.*
-Megállj, bitang! *Almeir csak a visszhangos süvöltést hallhatja a sisak alól, na meg a kardlap sajátos, fémes zörrenését, ahogy az elhagyja hüvelyét. Rövidesen egy felé nyújtott pengével találhatja szemben magát, mögötte pedig egy mosolyarcot formáló, lehajtott sisakrostéllyal.*
-Hogy mersz csak így itt... Sétafikálni?! *Folytatja fejhangon, majd végül leengedi a kardot. Mégiscsak egy pallosról van szó, fárasztó az efféle művelet vele hosszútávon.*
-Nem adtad meg a tiszteletet a Mosolylovagnak! Ezért akár a véreddel is fizethetsz! *Bemutat egy kackiás meghajlást, vadul suhogtatva jobbjában a kardot. Almeir a szavak nyomán heves szagokat érezhet felszabadulni a sisakrostély alól. Áporodott bűzt és égett hús elegyét.*
-Hová ilyen sietősen, eme kelmékkel?! *Bök a málha felé parancsolóan. Fogalma sincs, hogy hol van, de alighanem ugyanarról a hajóról szálltak le az idegennel. Bölcs dolognak tűnik, ha informálódik egy keveset a helyről, ahová a hajó hozta, mielőtt belevetné magát a kőházak sűrűjébe.*
637. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-28 08:03:46
Üzenet elküldve: 2022-10-28 08:03:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Hajója órák óta befutott már, mégsem hagyta maga mögött még ezt a zajos, nyüzsgő helyet. A tenger szagától terhes, és sirály hordák rikoltásai töltik meg az eget. Van ebben az egészben valami furcsán izgalmas, de egyben ijesztő is számára. Az ember, akit a szárazra teremtettek, mégis annyiszor és annyiszor hágott már a nagy víz hátára ormótlan fa hajóin, hogy annak tajtékjait megszelídítse, és messze hajózhasson. Ő is így tett hát, izgalommal és félelemmel vegyes érzésekkel teli szívével. Hosszú napokig tartó hánykolódása most véget ért, lábai alatt újra szilárd és nem imbolygó talajt tudhat. S talán ezért sem ment még el innen, csak ül a dokknál, néhány rákász csapda tetején és bámul maga elé a nagy vízre. Az emlékeket keresi a horizonton. Vajon azok is utána jönnek-e, gyors-karcsú hajóikon, hogy elérjék? Nem. Halott a láthatár. Csendes és sima. Csak az örök fényes vándor kódorog az égen, lassan úszik tova, hogy a végén alámerüljön a habokba, s helyet ad majd az éjszakának.
Megmarkolja a földön, a lába mellett összegyűjtött málháját, és ellöki magát a ládákról. Hátat fordít tengernek, a hajóknak, halászoknak, matrózoknak és jajongó sirályoknak. Lába megmozdul, és elindul. Lépés után lépés, céltudatosan. ~Mindig csak előre…~
A Rumos rókalyuk felé veszi az irányt. A gyomrában ébredező éhség egyre vehemensebben jelzi, hogy a mai napon még nem sok mindent fogyasztott.*
Megmarkolja a földön, a lába mellett összegyűjtött málháját, és ellöki magát a ládákról. Hátat fordít tengernek, a hajóknak, halászoknak, matrózoknak és jajongó sirályoknak. Lába megmozdul, és elindul. Lépés után lépés, céltudatosan. ~Mindig csak előre…~
A Rumos rókalyuk felé veszi az irányt. A gyomrában ébredező éhség egyre vehemensebben jelzi, hogy a mai napon még nem sok mindent fogyasztott.*
636. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-21 13:15:12
Üzenet elküldve: 2022-10-21 13:15:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Wruzto szerint a világ rendje az, hogy az erősek megteszik, amit tudnak, a gyengék meg elviselik, amit kell. Amikor már úgy tűnik, nem fog elvérezni, és még akár profitot is realizálhat az est folyamán, a szopott fasznak megint a rondábbik végére kerül. Négy (nem egy, nem kettő) darab hiéna bukkan elő jóformán a semmiből, hogy akkor ők most hullát fosztanak, éreztetve, hogy amennyiben az agyarasok konkurenciaként kívánnának fellépni, a kiélezett piaci versenyre tekintettel belőlük is kifosztott hulla lesz. Wruzto legszívesebben oltárra fektetné az egész bandát, de az erőviszonyokkal ő is tisztában van. A zabrálást abbahagyja, még mielőtt a tőrét megtalálná.*
- Jó lesz. *morogja, miután egy gyors pillantással végigméri az alanyt. Remélhetőleg tényleg életben marad, míg le nem vágják.*
- Faszt nem. Várjál. *Hiába volt már jobban is, a Vérkert nincs a szomszédban. Ha Znek egyedül cipeli odáig az áldozatot, ki fog fáradni, és nem lesz, aki megvédje a seggüket, ha netalán betámadná őket valaki. Exmatrózunk tehát visszamegy a hordókhoz, magára teríti a kabátját (jobbjával bele is bújik), kissé távolabb övére akasztja a lámpásukat, aztán amennyire az állapota engedi, segít vinni az alélt figurát.*
- Elhiszed, hogy a Vérkertben már várnak ránk? *jegyzi meg morózusan. Ahogy ez a vadászat eddig alakult, azon se lepődne meg, ha egy kibaszott fény oltár fogadná őket, mikor odaérnek...*
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.21 14:32:00
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Wruzto szerint a világ rendje az, hogy az erősek megteszik, amit tudnak, a gyengék meg elviselik, amit kell. Amikor már úgy tűnik, nem fog elvérezni, és még akár profitot is realizálhat az est folyamán, a szopott fasznak megint a rondábbik végére kerül. Négy (nem egy, nem kettő) darab hiéna bukkan elő jóformán a semmiből, hogy akkor ők most hullát fosztanak, éreztetve, hogy amennyiben az agyarasok konkurenciaként kívánnának fellépni, a kiélezett piaci versenyre tekintettel belőlük is kifosztott hulla lesz. Wruzto legszívesebben oltárra fektetné az egész bandát, de az erőviszonyokkal ő is tisztában van. A zabrálást abbahagyja, még mielőtt a tőrét megtalálná.*
- Jó lesz. *morogja, miután egy gyors pillantással végigméri az alanyt. Remélhetőleg tényleg életben marad, míg le nem vágják.*
- Faszt nem. Várjál. *Hiába volt már jobban is, a Vérkert nincs a szomszédban. Ha Znek egyedül cipeli odáig az áldozatot, ki fog fáradni, és nem lesz, aki megvédje a seggüket, ha netalán betámadná őket valaki. Exmatrózunk tehát visszamegy a hordókhoz, magára teríti a kabátját (jobbjával bele is bújik), kissé távolabb övére akasztja a lámpásukat, aztán amennyire az állapota engedi, segít vinni az alélt figurát.*
- Elhiszed, hogy a Vérkertben már várnak ránk? *jegyzi meg morózusan. Ahogy ez a vadászat eddig alakult, azon se lepődne meg, ha egy kibaszott fény oltár fogadná őket, mikor odaérnek...*
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.21 14:32:00
635. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-21 08:58:56
Üzenet elküldve: 2022-10-21 08:58:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
- Hagyd a picsába. *A Wruztóval töltött este máris nyomokat hagyott Znekke szókincsén. A dögevők túl sokan vannak kettejüknek, ráadásul a lány akkor is kételkedne társa képességeiben, ha nem azon ügyködne éppen, hogy elvérezzen. ~ Ezzel kezdeni kellene valamit... ~ A varázslatból nem látott semmit, vagyis a hasbaakasztós szövegnél és az állandó füstfelhőnél sokkal többet még mindig nem néz belőle. Persze könnyen lehet, hogy téved, elvégre nem lehet véletlen, hogy az volt, aki.*
- Ez jó lesz? *Megpróbálja felnyalábolni az egyik közeli fetrengőt. Igyekszik olyat választani, aki túlélheti az utat a Vérkertig, bár azt már nem várja el tőle, hogy a saját lábán közlekedjen. ~ Így a kölyköt is elvihettük volna, bassza meg. ~ Ha esetleg tiltakozna a kiválasztott, Znek az öklével csendesíti a kedélyeket. A hiénák munkálkodásán felbuzdulva már jó ötletnek tűnik az is, hogy átkutassák a "megmentett" matrózt, persze csak egy kicsit odébb, egy csendesebb helyen.* Gondolom... cipelni nem fogod... *Morog még egyet, aztán a vállán a fickóval elindul a házak közé, a Vérkert irányába.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
- Hagyd a picsába. *A Wruztóval töltött este máris nyomokat hagyott Znekke szókincsén. A dögevők túl sokan vannak kettejüknek, ráadásul a lány akkor is kételkedne társa képességeiben, ha nem azon ügyködne éppen, hogy elvérezzen. ~ Ezzel kezdeni kellene valamit... ~ A varázslatból nem látott semmit, vagyis a hasbaakasztós szövegnél és az állandó füstfelhőnél sokkal többet még mindig nem néz belőle. Persze könnyen lehet, hogy téved, elvégre nem lehet véletlen, hogy az volt, aki.*
- Ez jó lesz? *Megpróbálja felnyalábolni az egyik közeli fetrengőt. Igyekszik olyat választani, aki túlélheti az utat a Vérkertig, bár azt már nem várja el tőle, hogy a saját lábán közlekedjen. ~ Így a kölyköt is elvihettük volna, bassza meg. ~ Ha esetleg tiltakozna a kiválasztott, Znek az öklével csendesíti a kedélyeket. A hiénák munkálkodásán felbuzdulva már jó ötletnek tűnik az is, hogy átkutassák a "megmentett" matrózt, persze csak egy kicsit odébb, egy csendesebb helyen.* Gondolom... cipelni nem fogod... *Morog még egyet, aztán a vállán a fickóval elindul a házak közé, a Vérkert irányába.*
634. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-20 20:13:11
Üzenet elküldve: 2022-10-20 20:13:11
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Pirtianesből, szeretettel//
* A zavargás elül a bandatagok érkezésével, akik szétkergetik a tömeget. Leállhatnának guberálni, de nem vetemednek ilyesmire, mivel a zsákmány ránézésre is megítélhető. Ellenben vannak akik az ilyen csekélységekre specializálódtak. Ha azt hiszi a sérült ork, hogy csak úgy guberálhat, akkor nagyon téved. Négy alak jelenik meg, akik elkezdik kizsebelni a földön lévőket. Állapotukkal nem túlságosan foglalkoznak, de azt nem fogják hagyni, hogy csak úgy azok ketten sorra járva a testeket az ő zsákmányukat elvigyék. Ha a legközelebbi sérültet megkapják, akkor nem lesz baj, akkor ellenkező esetben számolniuk kell a következményekkel.*
* A zavargás elül a bandatagok érkezésével, akik szétkergetik a tömeget. Leállhatnának guberálni, de nem vetemednek ilyesmire, mivel a zsákmány ránézésre is megítélhető. Ellenben vannak akik az ilyen csekélységekre specializálódtak. Ha azt hiszi a sérült ork, hogy csak úgy guberálhat, akkor nagyon téved. Négy alak jelenik meg, akik elkezdik kizsebelni a földön lévőket. Állapotukkal nem túlságosan foglalkoznak, de azt nem fogják hagyni, hogy csak úgy azok ketten sorra járva a testeket az ő zsákmányukat elvigyék. Ha a legközelebbi sérültet megkapják, akkor nem lesz baj, akkor ellenkező esetben számolniuk kell a következményekkel.*
633. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-18 13:05:43
Üzenet elküldve: 2022-10-18 13:05:43
![>Meronnan Rhaavos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11404_1548621482_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
//Úton-útfélen, de inkább útfélen//
*A csuklyát alaposan arcába húzza. Most először, nem kíván itt semmiféle jelenetet. Ha hozzá is szól bárki, csak csendben továbbgyalogol. Tekintettel rá, hogy nem óhajt idő előtt megválni szeretett kobakjától, kussol, míg átkel e helyen. Elvégre nem ostoba. Száműzött királyként nem sok jóra számíthat az átokverte Patkányoktól.
Kezeit, na meg a kancsót kabátja alá rejti. Olyan gyorsan akarja elérni a Vérkertet, amennyire ez csak lehetséges. Lelki szemei előtt van, miképp ajándékozza majd meg Khunezk, vagy valamelyik feketeseggű félisten... Szolgálataiért persze.
Sosem gondolta volna, hogy abban a Kikötőben, amit úgy ismer, mit a saját tenyerét, a kertek alatt kell majd elosonnia a Vérkertig. Némi morgás kivételével azonban nem bánkódik túl sokat. Tudja, ha a Király visszatér, ezekre büntetés vár majd. Mégpedig hamarost visszatér.*
*A csuklyát alaposan arcába húzza. Most először, nem kíván itt semmiféle jelenetet. Ha hozzá is szól bárki, csak csendben továbbgyalogol. Tekintettel rá, hogy nem óhajt idő előtt megválni szeretett kobakjától, kussol, míg átkel e helyen. Elvégre nem ostoba. Száműzött királyként nem sok jóra számíthat az átokverte Patkányoktól.
Kezeit, na meg a kancsót kabátja alá rejti. Olyan gyorsan akarja elérni a Vérkertet, amennyire ez csak lehetséges. Lelki szemei előtt van, miképp ajándékozza majd meg Khunezk, vagy valamelyik feketeseggű félisten... Szolgálataiért persze.
Sosem gondolta volna, hogy abban a Kikötőben, amit úgy ismer, mit a saját tenyerét, a kertek alatt kell majd elosonnia a Vérkertig. Némi morgás kivételével azonban nem bánkódik túl sokat. Tudja, ha a Király visszatér, ezekre büntetés vár majd. Mégpedig hamarost visszatér.*
632. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-17 13:50:59
Üzenet elküldve: 2022-10-17 13:50:59
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Alighanem a kényszermunka meg a két év matrózkodás nem tett jót: Wruzto rosszul méri föl a távolságot a kisgyerektől, amivel már a második dolgot bassza el ma este. A színvonal ilyen mértékű romlása akkor sem volna elfogadható, ha nem járna érdemi következménnyel, jelen esetben viszont az exhajcsár akkorát kap a karjára, hogy abban se biztos, megmarad-e. Ezután még elejti a tőrét, ami a másik kezében volt. És ki kéne jutni a tömegből.
Néhány jól irányzott rúgás, továbbá intenzív lökdösődés segítségével legalább ez összejön. Egy rakás hordó mellett-mögött húzza meg magát. Lehámozza magáról a kabátot. Az inge tiszta vér. Csontja érzésre nem tört, de a vágás akkora, hogy tuti varrni kell. Jól-rosszul bekötözi a fejkendőjével.
Közben befutnak a Patkányok, és elzavarnak mindenkit a picsába. A többség engedelmeskedik, a maradék fekve marad, ki tudja, milyen állapotban. Haldrian bármelyik csapatban lehet, a sötét meg a tömeg elrejti a szürke ork szeme elől. Wruzto szerencsére kiszúrja a kolléganőjét, és int is neki, hogy biztosan odataláljon hozzá. A felsegítést köszönettel elfogadja.*
- Jól vagyok. *dörmögi minden irónia nélkül* A gyerek bevágta a karom csontig. A tőröm meg benn hentereg valahol. *állával a mozdulatlan testek felé bök, aztán nehézkesen el is indul feléjük* Nézzük meg, mit tudunk szerezni...
*Három dolgot keres: a tőrét, megfelelő áldozatot az oltárra, valamint minél erősebb zöld varázsitalt. Ez utóbbi érdekében igyekszik az összes kifeküdt verekedőt átkutatni. Ha pénzt, vagy más könnyen továbbadható értéket talál náluk, bebúrja. Úgy is mondhatnánk: eredeti tőkefelhalmozást végez. Ha pedig mindeközben valamelyik alany ébredezni kezdene, fejbe rúgással vagy más gyengéd módon igyekszik álomba ringatni.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Alighanem a kényszermunka meg a két év matrózkodás nem tett jót: Wruzto rosszul méri föl a távolságot a kisgyerektől, amivel már a második dolgot bassza el ma este. A színvonal ilyen mértékű romlása akkor sem volna elfogadható, ha nem járna érdemi következménnyel, jelen esetben viszont az exhajcsár akkorát kap a karjára, hogy abban se biztos, megmarad-e. Ezután még elejti a tőrét, ami a másik kezében volt. És ki kéne jutni a tömegből.
Néhány jól irányzott rúgás, továbbá intenzív lökdösődés segítségével legalább ez összejön. Egy rakás hordó mellett-mögött húzza meg magát. Lehámozza magáról a kabátot. Az inge tiszta vér. Csontja érzésre nem tört, de a vágás akkora, hogy tuti varrni kell. Jól-rosszul bekötözi a fejkendőjével.
Közben befutnak a Patkányok, és elzavarnak mindenkit a picsába. A többség engedelmeskedik, a maradék fekve marad, ki tudja, milyen állapotban. Haldrian bármelyik csapatban lehet, a sötét meg a tömeg elrejti a szürke ork szeme elől. Wruzto szerencsére kiszúrja a kolléganőjét, és int is neki, hogy biztosan odataláljon hozzá. A felsegítést köszönettel elfogadja.*
- Jól vagyok. *dörmögi minden irónia nélkül* A gyerek bevágta a karom csontig. A tőröm meg benn hentereg valahol. *állával a mozdulatlan testek felé bök, aztán nehézkesen el is indul feléjük* Nézzük meg, mit tudunk szerezni...
*Három dolgot keres: a tőrét, megfelelő áldozatot az oltárra, valamint minél erősebb zöld varázsitalt. Ez utóbbi érdekében igyekszik az összes kifeküdt verekedőt átkutatni. Ha pénzt, vagy más könnyen továbbadható értéket talál náluk, bebúrja. Úgy is mondhatnánk: eredeti tőkefelhalmozást végez. Ha pedig mindeközben valamelyik alany ébredezni kezdene, fejbe rúgással vagy más gyengéd módon igyekszik álomba ringatni.*
631. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-15 22:16:19
Üzenet elküldve: 2022-10-15 22:16:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Amíg zajlik a hirtelen jött háború, Znek egyáltalán nem törődik a félvér kölyökkel, Wruztóval va Sa'Tereth-tel. Akár szobára is mehetnek egymással. A lány kizárólag annak szenteli a figyelmét, hogy a környezetében mindenki kapjon az áldásból. A fegyvere is az oldalán marad; csak akkor húzta volna elő, ha rákényszerítik, de nem akadt elég komoly ellenfele. Egy-két pofon még igazán belefér... Csak azt bánja, hogy gyorsan oszlani kezd a mulatozó közönség.
A kéjenc vigyort üdvözült mosoly váltja fel, ahogy kihúzza magát és megmozgatja a tagjait. A harc utáni első pillanatokban érzi csak igazán, hogy él. A szíve még hevesen dobog, itt-ott sajog és vérízűt köp a kövezetre. Már nem siet sehová. Komótosan körbenéz, a tekintetével a másik szürkét keresi, és így, hogy elkezdett kiürülni az utca, hamar meg is találja. Lassan ballag az irányába. A fosztogatást méltóságon alulinak érzi, így nem vesz el semmit a földön fetrengőktől, legfeljebb azért hajol le, amit a tulajdonosa elhagyott a nagy sietségben. Tolvaj nem lesz, de a becsületes megtaláló szerepe ellen nincs semmi kifogása.*
- Baszki! *Wruzto túl lassan tápászkodik fel, és közelebb érve az is látszik, hogy dől belőle a vér. Túl sok aggodalomra azért nem ad okot, mert még mozog, úgyhogy Znekke nem gyorsít a léptein. ~ Mondjuk akkor se lenne miért rohanni, ha már nem mozogna. ~ Odaérve azért kinyújtja felé a kezét, hogy felsegítse.*
- Jól vagy? *Csak ekkor jut eszébe, hogy miért is jöttek a Kikötőbe. Újra körülnéz, de a kölyköt már nem látja sehol.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Amíg zajlik a hirtelen jött háború, Znek egyáltalán nem törődik a félvér kölyökkel, Wruztóval va Sa'Tereth-tel. Akár szobára is mehetnek egymással. A lány kizárólag annak szenteli a figyelmét, hogy a környezetében mindenki kapjon az áldásból. A fegyvere is az oldalán marad; csak akkor húzta volna elő, ha rákényszerítik, de nem akadt elég komoly ellenfele. Egy-két pofon még igazán belefér... Csak azt bánja, hogy gyorsan oszlani kezd a mulatozó közönség.
A kéjenc vigyort üdvözült mosoly váltja fel, ahogy kihúzza magát és megmozgatja a tagjait. A harc utáni első pillanatokban érzi csak igazán, hogy él. A szíve még hevesen dobog, itt-ott sajog és vérízűt köp a kövezetre. Már nem siet sehová. Komótosan körbenéz, a tekintetével a másik szürkét keresi, és így, hogy elkezdett kiürülni az utca, hamar meg is találja. Lassan ballag az irányába. A fosztogatást méltóságon alulinak érzi, így nem vesz el semmit a földön fetrengőktől, legfeljebb azért hajol le, amit a tulajdonosa elhagyott a nagy sietségben. Tolvaj nem lesz, de a becsületes megtaláló szerepe ellen nincs semmi kifogása.*
- Baszki! *Wruzto túl lassan tápászkodik fel, és közelebb érve az is látszik, hogy dől belőle a vér. Túl sok aggodalomra azért nem ad okot, mert még mozog, úgyhogy Znekke nem gyorsít a léptein. ~ Mondjuk akkor se lenne miért rohanni, ha már nem mozogna. ~ Odaérve azért kinyújtja felé a kezét, hogy felsegítse.*
- Jól vagy? *Csak ekkor jut eszébe, hogy miért is jöttek a Kikötőbe. Újra körülnéz, de a kölyköt már nem látja sehol.*
630. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-15 13:48:38
Üzenet elküldve: 2022-10-15 13:48:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az érkezés napja//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-Menj már, Te fasz! *Lök el maga elől egy botra támaszkodó vénembert, miközben lekászálódik a hajóról. Azzal a kezével, mellyel épp nem löködést végez, egy fehér paripát vezet maga mögött. Borostyánparipa. Hogy miért épp ez a neve a szerencsétlen kancának, annak nincs megmondója. Ami azt illeti, ő maga sem emlékszik, miért így hívja a hátast, de a név az megmaradt. Borostyánparipa. Tökéletes.
A móló szélén megállapodik, majd kantáratlan kezét derekára vágva körbekémlel. Nem egy olyan nemes lovagnak való hely ez, mint ő. Mégis, most itt kell boldogulnia egy rövid ideig. Talán egy napig. Vagy kettő. Tán három.
Néha kihagy a memóriája. Most sincs ez másképp. Volt valamikor egy apródja... Aki muzsikált, énekelt, meg hozta utána a cuccait. Homályos az emlék. Mindenesetre hátrafordul, hátha a gondolatában forgó apródféle valóban követi. Létezik-e egyáltalán? Ködös az egész, de őt ez a legkevésbé sem zavarja.*
-El az utból. El-el! *Hessegeti el a járókelőket, mint a döngő legyeket, majd kisebb nehézségek árán felkapaszkodik a lovára. Hosszú út áll előtte. Az még nem egészen tiszta, hogy miért is van itt, pedig meggyőződése, hogy tisztában volt vele, mielőtt felszállt volna a hajóra.*
A hozzászólás írója (Szertúr, a Mosolylovag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.15 13:56:10
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-Menj már, Te fasz! *Lök el maga elől egy botra támaszkodó vénembert, miközben lekászálódik a hajóról. Azzal a kezével, mellyel épp nem löködést végez, egy fehér paripát vezet maga mögött. Borostyánparipa. Hogy miért épp ez a neve a szerencsétlen kancának, annak nincs megmondója. Ami azt illeti, ő maga sem emlékszik, miért így hívja a hátast, de a név az megmaradt. Borostyánparipa. Tökéletes.
A móló szélén megállapodik, majd kantáratlan kezét derekára vágva körbekémlel. Nem egy olyan nemes lovagnak való hely ez, mint ő. Mégis, most itt kell boldogulnia egy rövid ideig. Talán egy napig. Vagy kettő. Tán három.
Néha kihagy a memóriája. Most sincs ez másképp. Volt valamikor egy apródja... Aki muzsikált, énekelt, meg hozta utána a cuccait. Homályos az emlék. Mindenesetre hátrafordul, hátha a gondolatában forgó apródféle valóban követi. Létezik-e egyáltalán? Ködös az egész, de őt ez a legkevésbé sem zavarja.*
-El az utból. El-el! *Hessegeti el a járókelőket, mint a döngő legyeket, majd kisebb nehézségek árán felkapaszkodik a lovára. Hosszú út áll előtte. Az még nem egészen tiszta, hogy miért is van itt, pedig meggyőződése, hogy tisztában volt vele, mielőtt felszállt volna a hajóra.*
A hozzászólás írója (Szertúr, a Mosolylovag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.15 13:56:10
629. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-13 12:52:17
Üzenet elküldve: 2022-10-13 12:52:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
*Ahogy feltápászkodik a hűvös, kemény útról, még mindig torkában dobog a szíve. Most, hogy a mágia hatása elmúlt, már csak emlékképekben él benne az, amit látott. Persze így, utólag nem nehéz kitalálni, mi is történt vele. Ez azonban túl sokat nem segít a traumán, amit átélt. Alighanem kell néhány nap, mire kiheveri.
Ahogy sérüléseit is. Nem keresi meg az alighanem látomásáért felelős orkot az elszórtan fetrengő alakok között. Nem hajtja a bosszúvágy és különben is jobb, ha minél előbb elszelel innen. Néhány pillanat, s hemzsegnek majd itt a fegyveresek.
Nem bánja szablyáját, csak tűnhessen el végre. Annak rendje és módja szerint igyekszik a Lakónegyed felé venni az irányt, hogy eltűnhessen a szemek elől és nyaldoshassa kicsit sebeit. Tartalmas nap volt, szívesen megpihenne már.
Így ha nem zavarják, gyorsan fel is szívódik a helyszínről.*
*Ahogy feltápászkodik a hűvös, kemény útról, még mindig torkában dobog a szíve. Most, hogy a mágia hatása elmúlt, már csak emlékképekben él benne az, amit látott. Persze így, utólag nem nehéz kitalálni, mi is történt vele. Ez azonban túl sokat nem segít a traumán, amit átélt. Alighanem kell néhány nap, mire kiheveri.
Ahogy sérüléseit is. Nem keresi meg az alighanem látomásáért felelős orkot az elszórtan fetrengő alakok között. Nem hajtja a bosszúvágy és különben is jobb, ha minél előbb elszelel innen. Néhány pillanat, s hemzsegnek majd itt a fegyveresek.
Nem bánja szablyáját, csak tűnhessen el végre. Annak rendje és módja szerint igyekszik a Lakónegyed felé venni az irányt, hogy eltűnhessen a szemek elől és nyaldoshassa kicsit sebeit. Tartalmas nap volt, szívesen megpihenne már.
Így ha nem zavarják, gyorsan fel is szívódik a helyszínről.*
628. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-12 16:33:34
Üzenet elküldve: 2022-10-12 16:33:34
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
* Az ork férfi eddig sikerre vitte minden tervét. A tömegverekedés mondjuk nem lehetett benne a pakliban, de azzal kell dolgoznia, ami van. Haldrian megbabonázása sikeresnek mondható, csak azzal felejtett el számolni, hogy Znekke nélkül mit kezdjen vele. A félvér sötét félelmeitől hajtva indít el támadást a legközelebbi ellen ellen, ami a homlok érintés után pont az ork. Egyetlen támadásra lehetősége van, mielőtt a ellenfele menekülőre foghatná, vagy körülmények magukkal sodornák. A kalózszablya lecsap, és az ork képtelen hárítani ezt az iszonytató támadást. Egyetlen nagy szerencséje van, hogy csupán bal karját éri a vágás, mert egy ilyen horderejű csapás akár az életébe is kerülhetett volna. A fájdalom belehasít Wruzto felkarjába és szinte hátra esik tőle. Tőre kihull a kezéből, hogy a csizmák közzé vesszen. Haldrian újabb támadásra készülne, eszeveszett ordítás közepette, de egy jobbról érkező ütés őt is megborítja. A földre esik, hogy onnan feltápászkodva vethesse magát a következő ellenfélre, de fegyvere már neki is valahol a arrébb hever. Wruztoban ork vér csörgedezik, talán ez az oka annak, hogy a fájdalom közepette is képes megőrizni józan eszét. Kihátrál a harcokból, de így sem ússza meg, hogy ne kapjon be még néhány ütést. Eközben Znekke keményen beszáll a bunyóba. Környezetében kemény ellenfélnek bizonyul, amit nem egy fog és hajcsomó is bizonyít. Hamarosan tőle eltávolodnak, így az egész napot megússza kisebb zúzódásokkal. A kibontakozó verekedés meg időközben hirtelen véget is ér, ahogy megérkezik az első Patkány őrjárat, akik szétkergetik a tömeget. Innentől minden a szokásos rendbe történik. A legtöbben a kocsmák irányába indulnak, hogy igyanak egyet a sebekre, meg a jó kis bunyóra. Akadnak persze olyanok is, akik többé nem kelnek fel majd a kőről, de ez itt megszokott. Könnyebb sérültektől a haldoklóig akad mindenből egy kevés. Előbb vagy utóbb, de valaki majdcsak összekaparja őket is. Ez remek alkalom lehet egy áldozat begyűjtésére, de talán a sérült orknak ennél most nagyobb baja is akadhat. Sebe vérzik, nem is kicsit. Annyi a szerencséje, hogy Znekke hamar rátalálhat, ha keresni óhajtja és nem inkább valami zsákmány iránt próbál meg kutatni, amíg még lehet. Haldrian is hamarosan magához tér a hideg kövön. Rendesen összeverték, majdhogy nem félholtra, de ha most megindul, akkor biztonságban elvonszolhatja magát valahova máshova. Kardjának persze búcsút inthet, hacsak nem óhajtja meg keresni ilyen állapotban is. Wruzto hasonlóan járt a tőrével.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
* Az ork férfi eddig sikerre vitte minden tervét. A tömegverekedés mondjuk nem lehetett benne a pakliban, de azzal kell dolgoznia, ami van. Haldrian megbabonázása sikeresnek mondható, csak azzal felejtett el számolni, hogy Znekke nélkül mit kezdjen vele. A félvér sötét félelmeitől hajtva indít el támadást a legközelebbi ellen ellen, ami a homlok érintés után pont az ork. Egyetlen támadásra lehetősége van, mielőtt a ellenfele menekülőre foghatná, vagy körülmények magukkal sodornák. A kalózszablya lecsap, és az ork képtelen hárítani ezt az iszonytató támadást. Egyetlen nagy szerencséje van, hogy csupán bal karját éri a vágás, mert egy ilyen horderejű csapás akár az életébe is kerülhetett volna. A fájdalom belehasít Wruzto felkarjába és szinte hátra esik tőle. Tőre kihull a kezéből, hogy a csizmák közzé vesszen. Haldrian újabb támadásra készülne, eszeveszett ordítás közepette, de egy jobbról érkező ütés őt is megborítja. A földre esik, hogy onnan feltápászkodva vethesse magát a következő ellenfélre, de fegyvere már neki is valahol a arrébb hever. Wruztoban ork vér csörgedezik, talán ez az oka annak, hogy a fájdalom közepette is képes megőrizni józan eszét. Kihátrál a harcokból, de így sem ússza meg, hogy ne kapjon be még néhány ütést. Eközben Znekke keményen beszáll a bunyóba. Környezetében kemény ellenfélnek bizonyul, amit nem egy fog és hajcsomó is bizonyít. Hamarosan tőle eltávolodnak, így az egész napot megússza kisebb zúzódásokkal. A kibontakozó verekedés meg időközben hirtelen véget is ér, ahogy megérkezik az első Patkány őrjárat, akik szétkergetik a tömeget. Innentől minden a szokásos rendbe történik. A legtöbben a kocsmák irányába indulnak, hogy igyanak egyet a sebekre, meg a jó kis bunyóra. Akadnak persze olyanok is, akik többé nem kelnek fel majd a kőről, de ez itt megszokott. Könnyebb sérültektől a haldoklóig akad mindenből egy kevés. Előbb vagy utóbb, de valaki majdcsak összekaparja őket is. Ez remek alkalom lehet egy áldozat begyűjtésére, de talán a sérült orknak ennél most nagyobb baja is akadhat. Sebe vérzik, nem is kicsit. Annyi a szerencséje, hogy Znekke hamar rátalálhat, ha keresni óhajtja és nem inkább valami zsákmány iránt próbál meg kutatni, amíg még lehet. Haldrian is hamarosan magához tér a hideg kövön. Rendesen összeverték, majdhogy nem félholtra, de ha most megindul, akkor biztonságban elvonszolhatja magát valahova máshova. Kardjának persze búcsút inthet, hacsak nem óhajtja meg keresni ilyen állapotban is. Wruzto hasonlóan járt a tőrével.*
627. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-11 13:19:39
Üzenet elküldve: 2022-10-11 13:19:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Minden a terv szerint halad egészen addig, míg a varázslat meg nem fogan. A félvért hibátlanul utoléri, a búráját is megfogja, a mana pedig engedelmesen simul Wruzto keze alá. Az ork természetesen tudja, hogy az alanyok ilyenkor nem barátkozni fognak, ezért is engedi el Haldriant még mielőtt az egyáltalán fegyvert ránthatna, és kardtávolon kívülre lép, hogy majd Znek szépen összecsomagolja a fiút.
A tervnek annyi szépséghibája van, hogy nem számol a körülöttük lévő tömeggel. A dokkmunkások utat engednek ugyan a szürkebőrűnek, de idegállapotba jönnek, aztán amikor a kisgyerek még rájuk is támad, elszabadul a pokol. Wruzto ha nagyon akarná, talán oda tudna furakodni a prédája közelébe, de a nyílt harc nem az ő terepe. A tőrét előrántja, hogy védje magát, ha kell, aztán megpróbál kikeveredni a bunyóból, mégpedig nem a mólók, hanem észak, tehát a kikötő belseje felé. Nem akar érdemben részt venni a küzdelemben, csak az irháját menti. Néhány kék folttal bizonyára így is gazdagodik majd.
Ha szerencsésen kijut a tömegből, megfelelő búvóhelyet keres, ahonnan jól belátja a terepet. Az esti sötétségben aligha lesz nehéz elrejtőznie, de nincs sok ideje tökörészni, mert a fasz tudja, meddig tart a haddelhadd. Miután felvette a pozíciót, a következőkre figyel:
a) mi van a kolléganőjével
b) mi történik Haldriannal, valamint
c) marad-e bárki a földön a verekedők közül.
Neki igazából mindegy, kit fektet az oltárra, csak életben legyen. Mindemellett számít rá, hogy lesznek még itt hozzá hasonló dögevők, ezért igyekszik maga köré is figyelni, nehogy meglepetés érje mondjuk egy hátulról lesújtó ólmosbot képében.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Minden a terv szerint halad egészen addig, míg a varázslat meg nem fogan. A félvért hibátlanul utoléri, a búráját is megfogja, a mana pedig engedelmesen simul Wruzto keze alá. Az ork természetesen tudja, hogy az alanyok ilyenkor nem barátkozni fognak, ezért is engedi el Haldriant még mielőtt az egyáltalán fegyvert ránthatna, és kardtávolon kívülre lép, hogy majd Znek szépen összecsomagolja a fiút.
A tervnek annyi szépséghibája van, hogy nem számol a körülöttük lévő tömeggel. A dokkmunkások utat engednek ugyan a szürkebőrűnek, de idegállapotba jönnek, aztán amikor a kisgyerek még rájuk is támad, elszabadul a pokol. Wruzto ha nagyon akarná, talán oda tudna furakodni a prédája közelébe, de a nyílt harc nem az ő terepe. A tőrét előrántja, hogy védje magát, ha kell, aztán megpróbál kikeveredni a bunyóból, mégpedig nem a mólók, hanem észak, tehát a kikötő belseje felé. Nem akar érdemben részt venni a küzdelemben, csak az irháját menti. Néhány kék folttal bizonyára így is gazdagodik majd.
Ha szerencsésen kijut a tömegből, megfelelő búvóhelyet keres, ahonnan jól belátja a terepet. Az esti sötétségben aligha lesz nehéz elrejtőznie, de nincs sok ideje tökörészni, mert a fasz tudja, meddig tart a haddelhadd. Miután felvette a pozíciót, a következőkre figyel:
a) mi van a kolléganőjével
b) mi történik Haldriannal, valamint
c) marad-e bárki a földön a verekedők közül.
Neki igazából mindegy, kit fektet az oltárra, csak életben legyen. Mindemellett számít rá, hogy lesznek még itt hozzá hasonló dögevők, ezért igyekszik maga köré is figyelni, nehogy meglepetés érje mondjuk egy hátulról lesújtó ólmosbot képében.*
626. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-11 09:52:07
Üzenet elküldve: 2022-10-11 09:52:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
*Elég volt egy pillanatra másfelé néznie, a kölyök és Wruzto is eltűnik Znekke szeme elől. A vadász persze nem zavarodik össze, gondolkodás nélkül megy előre, amerre a prédáját sejti... csak nem a jó irányba. A társa kiáltására felkapja a fejét. ~ Megtalálta! ~ A hang azonban nem a lány előtt szólal meg, ráadásul távolabbról, mint kellene.*
*És akkor elszabadul a pokol. A tömeg szikrát kap, öklök lendülnek, valahol a távolban édesanyák csuklanak. Znek pedig elkezd utat vágni magának. Meg sem próbálja visszafogni magát; aki elé kerül, könnyen kaphat egy térdet a veséjébe vagy egy könyököt az arcába. Jut neki is a jóból, de hát hasonló helyzetben az ilyesmi elkerülhetetlen. Az extestőr nem is veszi rossz néven, és méltóképp honorálja a sikeres találatokat. Széles vigyorral üt vissza mindegyik után. Nagyon gyorsan elveszíti az irányérzékét, de már nem is érdekli. Végre levezetheti az összes dühét és feszültségét.*
*Elég volt egy pillanatra másfelé néznie, a kölyök és Wruzto is eltűnik Znekke szeme elől. A vadász persze nem zavarodik össze, gondolkodás nélkül megy előre, amerre a prédáját sejti... csak nem a jó irányba. A társa kiáltására felkapja a fejét. ~ Megtalálta! ~ A hang azonban nem a lány előtt szólal meg, ráadásul távolabbról, mint kellene.*
*És akkor elszabadul a pokol. A tömeg szikrát kap, öklök lendülnek, valahol a távolban édesanyák csuklanak. Znek pedig elkezd utat vágni magának. Meg sem próbálja visszafogni magát; aki elé kerül, könnyen kaphat egy térdet a veséjébe vagy egy könyököt az arcába. Jut neki is a jóból, de hát hasonló helyzetben az ilyesmi elkerülhetetlen. Az extestőr nem is veszi rossz néven, és méltóképp honorálja a sikeres találatokat. Széles vigyorral üt vissza mindegyik után. Nagyon gyorsan elveszíti az irányérzékét, de már nem is érdekli. Végre levezetheti az összes dühét és feszültségét.*
625. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-09 16:20:25
Üzenet elküldve: 2022-10-09 16:20:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
*Igyekszik felszívódni a népek gyűrűjében, de az őt üldöző orkot nem faragták olyan rossz fából, mint ami az külsőleg látszik rajta.*
-Takarodj, te suttyó! *Wruzto azonban elég gyorsnak és ügyesnek bizonyul. Meglepődni azonban nincs ideje: az ork ekkor megérinti homlokát. Mi az, hogy megérinti! Egyenesen ráfog!
Vérvörös a horizont a lenyugvó nap nyomán. A nap utolsó sugarai azonban árnyékban fekszenek. Ismerős hajó sziluettje takarja ki őket: A Fekete Gálya. Eljöttek újra, hogy begyűjtsenek néhány árvát a Kikötőből.
Rettegés fogja el. Kimenekülne a világból is. De árnyak veszik körül, s tudja, mind fel akarja ráncigálni arra a hajóra!
Az ork veszélyes mágiát űz, s teszi ezt kétségkívül hatékonyan, ámbátor vakmerően. De nem csupán megérintette a homlokát. Egész tenyerével fogott rá, Haldrian pedig érzi, miképp próbálja az árny hátrarántani őt a sötétségbe.
Megpördül tengelye körül, szablyáját előrántva. Nem gyilkos ő, ilyen vágy nem ég benne. Most azonban egy szörnyeteg áll előtte, Sa'Tereth láncos kutyája a Fekete Gályáról, ki el akarja ragadni!
Teljes elánnal veti magát annak, aki legközelebb áll hozzá, ez pedig nem lehet más, mint az ork, aki az imént megérintette. Nem, a menekülés nem lehet opció. Ölnie kell, és ölni is fog, ha megteheti. Kezében a szablyával esik neki a "szörnynek", hogy miszlikbe aprítsa. Lesz, ami lesz.*
*Igyekszik felszívódni a népek gyűrűjében, de az őt üldöző orkot nem faragták olyan rossz fából, mint ami az külsőleg látszik rajta.*
-Takarodj, te suttyó! *Wruzto azonban elég gyorsnak és ügyesnek bizonyul. Meglepődni azonban nincs ideje: az ork ekkor megérinti homlokát. Mi az, hogy megérinti! Egyenesen ráfog!
Vérvörös a horizont a lenyugvó nap nyomán. A nap utolsó sugarai azonban árnyékban fekszenek. Ismerős hajó sziluettje takarja ki őket: A Fekete Gálya. Eljöttek újra, hogy begyűjtsenek néhány árvát a Kikötőből.
Rettegés fogja el. Kimenekülne a világból is. De árnyak veszik körül, s tudja, mind fel akarja ráncigálni arra a hajóra!
Az ork veszélyes mágiát űz, s teszi ezt kétségkívül hatékonyan, ámbátor vakmerően. De nem csupán megérintette a homlokát. Egész tenyerével fogott rá, Haldrian pedig érzi, miképp próbálja az árny hátrarántani őt a sötétségbe.
Megpördül tengelye körül, szablyáját előrántva. Nem gyilkos ő, ilyen vágy nem ég benne. Most azonban egy szörnyeteg áll előtte, Sa'Tereth láncos kutyája a Fekete Gályáról, ki el akarja ragadni!
Teljes elánnal veti magát annak, aki legközelebb áll hozzá, ez pedig nem lehet más, mint az ork, aki az imént megérintette. Nem, a menekülés nem lehet opció. Ölnie kell, és ölni is fog, ha megteheti. Kezében a szablyával esik neki a "szörnynek", hogy miszlikbe aprítsa. Lesz, ami lesz.*
624. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-09 12:07:45
Üzenet elküldve: 2022-10-09 12:07:45
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Pirtianesből, szeretettel//
*Bizonyára most indulhatnak hazafelé a dokkmunkások azért a "tömeg". Ez egy olyan egyénnek, mint Haldrian áldás, ha fel akar szívódni. Amint érzi, hogy kezd forró lenni a talaj a lába alatt igyekszik kihasználni ezt az alkalmat. Sikeresen bele is vegyül a tömegbe, de a két ork üldözőbe venné. Znekke viszont szinte rögtön elveszíti szem elöl. Egyszerűen nincs szerencséje. Társa viszont sokkal szerencsésebb. Üldözőbe veszi a prédát. Znekke csak annyit tehet, hogy lemaradva követi a tömegbe bevágtató társát. Bármi történjen odabent, ő késve fog érkezni. Wruzto ellenben eléggé feltűnően viselkedik. Ordítása magára vonja a figyelmet, amit erőszakos haladása is tetéz. Ettől még sikerül utol érnie a Haldriant, akinek még a homlokát is meg tudja érinteni. A varázslat hatni kezd, mire a fiú megtámadja környezetét, ahogy annak lennie kell. Egy ilyen tömeg esetén bárki lehet. Wruzto már így is megkavarta az álló vizet azzal, hogy erőszakoskodott. Csak néhány pillanat kell és kitör a teljes káosz. Hirtelen elég sok sérelem előkerül, mire egy kiadós tömegverekedés kerekedik. Znekke immáron nem képes utolérni a másik kettőt, ahogy azok sem egymást. Pofonok repkednek, amikből kapnak mindannyian. A két orknak megvan a szabad akarata, de a félvér az csak vadul csapkod, amíg csak bír.*
*Bizonyára most indulhatnak hazafelé a dokkmunkások azért a "tömeg". Ez egy olyan egyénnek, mint Haldrian áldás, ha fel akar szívódni. Amint érzi, hogy kezd forró lenni a talaj a lába alatt igyekszik kihasználni ezt az alkalmat. Sikeresen bele is vegyül a tömegbe, de a két ork üldözőbe venné. Znekke viszont szinte rögtön elveszíti szem elöl. Egyszerűen nincs szerencséje. Társa viszont sokkal szerencsésebb. Üldözőbe veszi a prédát. Znekke csak annyit tehet, hogy lemaradva követi a tömegbe bevágtató társát. Bármi történjen odabent, ő késve fog érkezni. Wruzto ellenben eléggé feltűnően viselkedik. Ordítása magára vonja a figyelmet, amit erőszakos haladása is tetéz. Ettől még sikerül utol érnie a Haldriant, akinek még a homlokát is meg tudja érinteni. A varázslat hatni kezd, mire a fiú megtámadja környezetét, ahogy annak lennie kell. Egy ilyen tömeg esetén bárki lehet. Wruzto már így is megkavarta az álló vizet azzal, hogy erőszakoskodott. Csak néhány pillanat kell és kitör a teljes káosz. Hirtelen elég sok sérelem előkerül, mire egy kiadós tömegverekedés kerekedik. Znekke immáron nem képes utolérni a másik kettőt, ahogy azok sem egymást. Pofonok repkednek, amikből kapnak mindannyian. A két orknak megvan a szabad akarata, de a félvér az csak vadul csapkod, amíg csak bír.*
623. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-08 17:35:21
Üzenet elküldve: 2022-10-08 17:35:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Wruzto arca vészjóslóan elkomorodik, amikor a kisgyerek játszani kezdi az agyát. A kora alapján az apja lehetne, ha valaha lenne gusztusa elfet kúrni. Mellesleg igen-igen rossz válaszokat ad az agyarasok ajánlatára.
Nincs szükség tanakodásra, ahogy Znek, úgy ő is a félvér után veti magát. A lámpást otthagyja a sikátor szájánál, ahol kibukkantak a dokkokhoz. Az útjába kerülőket - ha kisebbek nála - minden további nélkül félrelöki, rosszabb esetben fölrúgja. A szétdohányzott tüdejével ugyan nem fog világcsúcsot futni, de ezt a nyeretlen kétévest utoléri még.*
- ÁLLJÁ' MEG! *Brutális, vérfagyasztó hangja van így kieresztve, bármelyik városőrségbe fölvennék vele. A lényeg azonban nem is ez, hanem hogy ha karnyújtásnyira sikerül a kölyköt megközelítenie, megpróbál felülről ráfogni a homlokára. Kívülről úgy tűnhet, mintha föl akarná lökni, vagy hátrarántani, valójában azonban varázsol. Ha sikerül, azt Haldrian holta napjáig emlegetni fogja. Wruzto pedig diszkréten odébb lép, hogy teret adjon a koleganőjének, mert a fiú kurvára beszámíthatlan lesz...*
A varázsló megérinti a célpont homlokát, melynek hatására a célpontot két körig borzalmas, szörnyű látomások gyötrik. Folyamatos illúziók kavarognak a fejében, a legrosszabb rémálmai válnak valósággá. Ha van kiemelkedően negatív élménye, újra és újra átéli az időtartam alatt. Környezetét pokoli helynek, minden élőt ellenséges szörnyetegnek lát, és ha képes rá, gondolkodás nélkül meg is támadja őket, minden erejével arra koncentrálva, hogy elpusztítsa ezeket az élőlényeket.
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Wruzto arca vészjóslóan elkomorodik, amikor a kisgyerek játszani kezdi az agyát. A kora alapján az apja lehetne, ha valaha lenne gusztusa elfet kúrni. Mellesleg igen-igen rossz válaszokat ad az agyarasok ajánlatára.
Nincs szükség tanakodásra, ahogy Znek, úgy ő is a félvér után veti magát. A lámpást otthagyja a sikátor szájánál, ahol kibukkantak a dokkokhoz. Az útjába kerülőket - ha kisebbek nála - minden további nélkül félrelöki, rosszabb esetben fölrúgja. A szétdohányzott tüdejével ugyan nem fog világcsúcsot futni, de ezt a nyeretlen kétévest utoléri még.*
- ÁLLJÁ' MEG! *Brutális, vérfagyasztó hangja van így kieresztve, bármelyik városőrségbe fölvennék vele. A lényeg azonban nem is ez, hanem hogy ha karnyújtásnyira sikerül a kölyköt megközelítenie, megpróbál felülről ráfogni a homlokára. Kívülről úgy tűnhet, mintha föl akarná lökni, vagy hátrarántani, valójában azonban varázsol. Ha sikerül, azt Haldrian holta napjáig emlegetni fogja. Wruzto pedig diszkréten odébb lép, hogy teret adjon a koleganőjének, mert a fiú kurvára beszámíthatlan lesz...*
A varázsló megérinti a célpont homlokát, melynek hatására a célpontot két körig borzalmas, szörnyű látomások gyötrik. Folyamatos illúziók kavarognak a fejében, a legrosszabb rémálmai válnak valósággá. Ha van kiemelkedően negatív élménye, újra és újra átéli az időtartam alatt. Környezetét pokoli helynek, minden élőt ellenséges szörnyetegnek lát, és ha képes rá, gondolkodás nélkül meg is támadja őket, minden erejével arra koncentrálva, hogy elpusztítsa ezeket az élőlényeket.
622. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-06 23:09:17
Üzenet elküldve: 2022-10-06 23:09:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
~ Ezzel az éleslátással még lehet valami a kölyökből. ~ *Znek elhúzza a száját a félvér visszakozására. ~ Mégis mit várt? Táncosnak bérelnénk fel? ~ Az alma csobbanása akár a kútba esett terv hangja is lehetne.*
*Társa szürke arcába néz, majd vissza a kölyökre. ~ Nem tetszik, mi? És mi ez a vigyor?! ~ Ilyen könnyen nem engedheti el. ~ Bassza meg, cipelhetem én, ha nem jön a saját lábán... ~ Lendületes léptekkel léptekkel ered a távozó nyomába, de egyelőre túl sokan vannak ahhoz, hogy futva vegye üldözőbe. Furakszik, amennyire tud ~ Nincs jobb dolguk az éjszaka közepén? ~, és minden igyekezetével azon van, hogy ne veszítse szem elől a prédáját. Wruzto hiába próbálná visszatartani: Znekke vadászik.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
~ Ezzel az éleslátással még lehet valami a kölyökből. ~ *Znek elhúzza a száját a félvér visszakozására. ~ Mégis mit várt? Táncosnak bérelnénk fel? ~ Az alma csobbanása akár a kútba esett terv hangja is lehetne.*
*Társa szürke arcába néz, majd vissza a kölyökre. ~ Nem tetszik, mi? És mi ez a vigyor?! ~ Ilyen könnyen nem engedheti el. ~ Bassza meg, cipelhetem én, ha nem jön a saját lábán... ~ Lendületes léptekkel léptekkel ered a távozó nyomába, de egyelőre túl sokan vannak ahhoz, hogy futva vegye üldözőbe. Furakszik, amennyire tud ~ Nincs jobb dolguk az éjszaka közepén? ~, és minden igyekezetével azon van, hogy ne veszítse szem elől a prédáját. Wruzto hiába próbálná visszatartani: Znekke vadászik.*
621. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2022-10-06 13:46:31
Üzenet elküldve: 2022-10-06 13:46:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
*Egy szó, mint száz, gyanús neki a két ork. Persze ez önmagában a Kikötőben nem gyanúkeltő. Az a gyanús itt, aki nem gyanús.
Először is, fogalma sincs, ki az az Isra Berem. Bár sejlik neki valami muzsikus hasonló néven... Aztán a hím következik, akinek egy szavát sem érti. Persze nem érzi magát hülyének ettől, mindinkább a másik kettőt.*
-Ti nem tetszetek nekem. *Szórakozottan húzza elő kését szíja mögül, hogy aztán felszúrja rá a félig elfogyasztott almát.*
-Tik valamiben sántikáltok. *Elvégre így leszólítani valakit az utcán valóban több mint... Furcsa. Ha valóban a patkányok közül való lenne, s ez a kettő itt tolvajlással próbálná meg vajazni, rövid úton bajba kerülnének.
Nagyot lendít a tőrével, hogy a móló felé hajítsa az almát. Elnézi, ahogy az repül, csak ezután fordul vissza az orkokhoz.*
-Azt mondom, nem. Nem tetszik a képetek! *Vigyorogva fordul el, hogy elsiessen, de megjegyzi magának a kettőst. Valóban gyanús volt neki ez az egész. Már a felkérés módja. Az ilyesmiben nem bízik meg, akinek egy kis esze van. Neki pedig igenis nagy esze van! Így ügyelve a távolságra iramodik meg a népek között, hogy faképnél hagyja a két gyanús orkot.*
*Egy szó, mint száz, gyanús neki a két ork. Persze ez önmagában a Kikötőben nem gyanúkeltő. Az a gyanús itt, aki nem gyanús.
Először is, fogalma sincs, ki az az Isra Berem. Bár sejlik neki valami muzsikus hasonló néven... Aztán a hím következik, akinek egy szavát sem érti. Persze nem érzi magát hülyének ettől, mindinkább a másik kettőt.*
-Ti nem tetszetek nekem. *Szórakozottan húzza elő kését szíja mögül, hogy aztán felszúrja rá a félig elfogyasztott almát.*
-Tik valamiben sántikáltok. *Elvégre így leszólítani valakit az utcán valóban több mint... Furcsa. Ha valóban a patkányok közül való lenne, s ez a kettő itt tolvajlással próbálná meg vajazni, rövid úton bajba kerülnének.
Nagyot lendít a tőrével, hogy a móló felé hajítsa az almát. Elnézi, ahogy az repül, csak ezután fordul vissza az orkokhoz.*
-Azt mondom, nem. Nem tetszik a képetek! *Vigyorogva fordul el, hogy elsiessen, de megjegyzi magának a kettőst. Valóban gyanús volt neki ez az egész. Már a felkérés módja. Az ilyesmiben nem bízik meg, akinek egy kis esze van. Neki pedig igenis nagy esze van! Így ügyelve a távolságra iramodik meg a népek között, hogy faképnél hagyja a két gyanús orkot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1180-1199