Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-30 11:50:22
Üzenet elküldve: 2020-04-30 11:50:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Tengeri expedíció //
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
*Egyelőre úgy néz ki nem fogadják őket rosszul. Bár a tenger olyan hely ahol még egy orkot is szívesen szoktak látni maguk mellett és gyengébb a faji öntudat. Ennek általában az-az egyszerű oka, hogy itt mindenki otthagyhatja a fogát. Egy nagydarab ork meg jó munkaerő. Ez igaz a seregekre is. Persze ettől még ugyan úgy kaphat tengerésztársaktól is egy-egy megjegyzést, de itt szívesebben szokták látni úgy tapasztalta. Hogy ismerőst látna vagy olyannal találkozna aki tudja, hogy ki is ő nem hiszi. Persze pár évet leélt itt a kikötőben még az előtt, hogy a városőrség kiköltöztette volna. Pár hajón is megfordul alkalmanként, de leginkább annak az óriáskapitánynak alatt szolgált. Ahogy elnézi ezek tapasztalt matrózok szóval azzal nem lesz gond. Megérkezik a professzor is és még egyben van, úgyhogy a munkája is megmaradt egyelőre. Úgy tűnik minden rendben van és indulhatnak. A főnök beszédét egykedvűen a csatabárdjára támaszkodva hallgatja. Mikor ő szóba kerül akkor kicsit kihúzza magát, hogy azért lássák mégis kiről van szó majd jön a meglepetés. Még tiszti rangra is emelte a lányt az öreg. Hogy ezzel jót tett vele vagy nem az majd kiderül. Zopal-t is érdekli, hogy miként boldogul majd az a vörös. Mindenesetre érdekes útnak néznek majd elébe. A hajót pedig a professzor indítja el. Zopal csak áll zsákjával a kezében és fegyverével a vállán majd szótlanul odalép az elf mellé.*
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
*Egyelőre úgy néz ki nem fogadják őket rosszul. Bár a tenger olyan hely ahol még egy orkot is szívesen szoktak látni maguk mellett és gyengébb a faji öntudat. Ennek általában az-az egyszerű oka, hogy itt mindenki otthagyhatja a fogát. Egy nagydarab ork meg jó munkaerő. Ez igaz a seregekre is. Persze ettől még ugyan úgy kaphat tengerésztársaktól is egy-egy megjegyzést, de itt szívesebben szokták látni úgy tapasztalta. Hogy ismerőst látna vagy olyannal találkozna aki tudja, hogy ki is ő nem hiszi. Persze pár évet leélt itt a kikötőben még az előtt, hogy a városőrség kiköltöztette volna. Pár hajón is megfordul alkalmanként, de leginkább annak az óriáskapitánynak alatt szolgált. Ahogy elnézi ezek tapasztalt matrózok szóval azzal nem lesz gond. Megérkezik a professzor is és még egyben van, úgyhogy a munkája is megmaradt egyelőre. Úgy tűnik minden rendben van és indulhatnak. A főnök beszédét egykedvűen a csatabárdjára támaszkodva hallgatja. Mikor ő szóba kerül akkor kicsit kihúzza magát, hogy azért lássák mégis kiről van szó majd jön a meglepetés. Még tiszti rangra is emelte a lányt az öreg. Hogy ezzel jót tett vele vagy nem az majd kiderül. Zopal-t is érdekli, hogy miként boldogul majd az a vörös. Mindenesetre érdekes útnak néznek majd elébe. A hajót pedig a professzor indítja el. Zopal csak áll zsákjával a kezében és fegyverével a vállán majd szótlanul odalép az elf mellé.*
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-30 09:26:28
Üzenet elküldve: 2020-04-30 09:26:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Épp csak elhagyja az erdő területét amikor kellemes sós levegő csapja meg az orcáját. Egyből eszébe jut az a kellemes emlék, amikor még a csatornában élt és dolgozott, hogy magasabb rendű tudományát megismerhesse a világ. Az ottan rothadó bűzös sós levegő mindig szép emlékeket ébreszt sötét szívében. A dokkok közé érve azonban azt tapasztalja, hogy kissé megváltozott a táj a legutóbbi ittléte óta. Akkortájt még a háború utáni versengő bandák barikádjai színesítették a tájat, nem beszélve arról, hogy a kalózok akikhez csatlakozott megannyi büszke hajója állomásozott itt. Most valamivel nyugodtabb és rendezettebb az élet. Egy pillanatnyi ácsorgás után próbál valami fogódzkodót találni, így a Sellő irányába vezet útja. Talán az a hely még megvan, gondolja magában és fekete orvosi táskájára markolva elindul.*
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-29 20:40:55
Üzenet elküldve: 2020-04-29 20:40:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Tengeri expedíció //
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
* Lassan a megérkezik a csapat minden tagja. Svornt ezt magában nagy örömmel nyugtázza. Szeretne már a tengeren lenni végre. Nagy nyugalommal szemléli a körülötte folyó eseményeket továbbra is a hordón ücsörögve. A legénység ténykedésére néha oda pillant, de azok tudják a dolgukat. A kis vita a csomó miatt meg lényegtelen számára. A Professzor érkezésére végül aztán feláll, hogy elfoglalja a helyét. Érdeklődve fordul oda, amikor az bejelenteni kíván valamit. Be kell vallania magának, hogy nem csak a pénz miatt csinálja. Maga a vágy is hajtja, hogy talán elsőként hatoljon át azon a ködön. Persze a pakliban az is benne van, hogy otthagyja a fogát. Veszteni valója már úgy sincs, hiszen hajóját és legénységét elvesztette. Így hát nagy lelkesedéssel veti bele magát ebbe a kalandba. Eztán gyorsan bemutatja őket a legénységnek. Mikor a saját nevét hallja biccent egyet. Kíváncsi a legénység reakciójára a többiek láttán. Jól sejtette, hogy a nőt nem fogják kitörő örömmel fogadni. Ez látszik is néhányukon, de valószínűleg a jó fizetés miatt inkább hallgatnak. Viszont ha balul ütnek ki a dolgok, akkor biztos lehet benne a fehérnép, hogy őt fogják leghamarabb a vízbe dobni. Fizessen bármennyit is az öreg. A babonás félelem nagy úr tud lenni a tengeren is. Amikor megszólítják felkapja rögtön a fejét.*
- Igen?* Kérdez rá rögvest, de a kacsintást látva elengedi a dolgot. Érthető, hogy a munkaadó saját maga akarja elindítani az expedícióját. Tőle aztán nyugodtan meg is teheti. A horgonyt gyorsan felszedi a legénység ő meg kiadja a további utasításokat.*
- Vitorlákat fel! Irány a nyílt tenger!* Végre rámarkolhat a kormánykerékre. Olyan, mintha a rég nem látott kedveséhez tért volna haza. Kicsit szoknia a kell az új hajtó egy darabig, de utána talán kezes báránnyá fog szelídülni keze alatt. Az első tisztére is roppant kíváncsi ám, hogy hogyan fogja állni a sarat.*
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
* Lassan a megérkezik a csapat minden tagja. Svornt ezt magában nagy örömmel nyugtázza. Szeretne már a tengeren lenni végre. Nagy nyugalommal szemléli a körülötte folyó eseményeket továbbra is a hordón ücsörögve. A legénység ténykedésére néha oda pillant, de azok tudják a dolgukat. A kis vita a csomó miatt meg lényegtelen számára. A Professzor érkezésére végül aztán feláll, hogy elfoglalja a helyét. Érdeklődve fordul oda, amikor az bejelenteni kíván valamit. Be kell vallania magának, hogy nem csak a pénz miatt csinálja. Maga a vágy is hajtja, hogy talán elsőként hatoljon át azon a ködön. Persze a pakliban az is benne van, hogy otthagyja a fogát. Veszteni valója már úgy sincs, hiszen hajóját és legénységét elvesztette. Így hát nagy lelkesedéssel veti bele magát ebbe a kalandba. Eztán gyorsan bemutatja őket a legénységnek. Mikor a saját nevét hallja biccent egyet. Kíváncsi a legénység reakciójára a többiek láttán. Jól sejtette, hogy a nőt nem fogják kitörő örömmel fogadni. Ez látszik is néhányukon, de valószínűleg a jó fizetés miatt inkább hallgatnak. Viszont ha balul ütnek ki a dolgok, akkor biztos lehet benne a fehérnép, hogy őt fogják leghamarabb a vízbe dobni. Fizessen bármennyit is az öreg. A babonás félelem nagy úr tud lenni a tengeren is. Amikor megszólítják felkapja rögtön a fejét.*
- Igen?* Kérdez rá rögvest, de a kacsintást látva elengedi a dolgot. Érthető, hogy a munkaadó saját maga akarja elindítani az expedícióját. Tőle aztán nyugodtan meg is teheti. A horgonyt gyorsan felszedi a legénység ő meg kiadja a további utasításokat.*
- Vitorlákat fel! Irány a nyílt tenger!* Végre rámarkolhat a kormánykerékre. Olyan, mintha a rég nem látott kedveséhez tért volna haza. Kicsit szoknia a kell az új hajtó egy darabig, de utána talán kezes báránnyá fog szelídülni keze alatt. Az első tisztére is roppant kíváncsi ám, hogy hogyan fogja állni a sarat.*
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-29 14:54:04
Üzenet elküldve: 2020-04-29 14:54:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Dokik//
*Nem is emlékszik már rá, mikor is járt Artheniorban utoljára. Évek teltek el azóta, az biztos, hisz még a Kikötő kiürítése előtt volt valamikor, de hogy azóta pontosan mennyi idő telt el, fogalma sincs. Nem valami jó a memóriája, s az utóbbi évek eseményei kicsit összemosódtak a fejében. Ami viszont megmaradt neki, hogy a városban akkoriban volt egy egész jó bordély, sok-sok szép lánnyal, meg hogy valami béna madárneve volt a helynek. Rigó? Fecske? Talán majd ha odaérnek eszébe jut.
A lány felajánlása széles vigyort csal az arcára.*
-Ez igazán édes.
*Szól lágy hangon, miközben mézbarna tekintetét Vylre kúszik. Nem fűz hozzá ezen kívül semmit, de ennyiből is kiveheti a másik, hogy nem fog élni ezzel a lehetőséggel. Egyébként egy pillanatig sem hiszi, hogy nincs összefüggés a göncvásárlás és a lombzabáló között, de egyelőre nem firtatja a dolgot. Eljön annak is az ideje.*
-Inkább azt mondd meg minek is nekünk ez a fickó?
*Na mert szinte biztos benne, hogy itt a közelben is lelhetnének orvosra. Nincs ő ellenére persze a frissítő utazásnak, egyszerűen csak nem érti.*
*Nem is emlékszik már rá, mikor is járt Artheniorban utoljára. Évek teltek el azóta, az biztos, hisz még a Kikötő kiürítése előtt volt valamikor, de hogy azóta pontosan mennyi idő telt el, fogalma sincs. Nem valami jó a memóriája, s az utóbbi évek eseményei kicsit összemosódtak a fejében. Ami viszont megmaradt neki, hogy a városban akkoriban volt egy egész jó bordély, sok-sok szép lánnyal, meg hogy valami béna madárneve volt a helynek. Rigó? Fecske? Talán majd ha odaérnek eszébe jut.
A lány felajánlása széles vigyort csal az arcára.*
-Ez igazán édes.
*Szól lágy hangon, miközben mézbarna tekintetét Vylre kúszik. Nem fűz hozzá ezen kívül semmit, de ennyiből is kiveheti a másik, hogy nem fog élni ezzel a lehetőséggel. Egyébként egy pillanatig sem hiszi, hogy nincs összefüggés a göncvásárlás és a lombzabáló között, de egyelőre nem firtatja a dolgot. Eljön annak is az ideje.*
-Inkább azt mondd meg minek is nekünk ez a fickó?
*Na mert szinte biztos benne, hogy itt a közelben is lelhetnének orvosra. Nincs ő ellenére persze a frissítő utazásnak, egyszerűen csak nem érti.*
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-29 01:43:49
Üzenet elküldve: 2020-04-29 01:43:49
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
// Tengeri expedíció //
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
*Hamarosan mindenki a fedélzetre ér, és ezzel egy időben, mintha több csomag sem érkezne fel a hajóra. A matrózok napszaknak, és nemnek illőn köszönnek, csak az öreg matrózparancsnok az egyetlen aki fejét biccentgetve köszön annak akinek nagyon muszáj. A tenger, és az ég is nyugodt szeleket, és kellemes hajóutat ígér. Eleinte mindenképp. Egy fiatalabb, meg egy kicsit viseltesebb tagjai a legénységnek még összevitatkoznak egy már tegnap emlegetett csomón. A vitát megunva, és ezzel berekesztve, a morcos öreg ráköt egy olyat, amit még karddal is fárasztó lenne kibogozni. Már éppen támadna fel az indító szél, mikor a Professzor megérkezik. Valamit a kabátja zsebében matat, és bőrtarisznyájába tömköd. Papíros lehet, vagy valami hasonló. Megáll rögtön ahogy felért a hajóra, és körbenéz.*
-Azonnal indulhatunk, csak kívánnék egy-két szót szólni.
*Mondja, és megigazítja orrán a szemüveget, miközben türkiz tekintetét átfuttatja egyesével mindenkin.*
-Lehet, hogy nem ez lesz a legkönnyebb hajókázás ezeken a vizeken, de remélem, hogy mindenki megleli a maga örömét az út végén. Ki tudást, ki kalandot, ki pénzt. Mindenkit az illet ami motiválja. Így remélem éppen akkora lelkesedéssel álltok elé mint én.
*A kedves, és minden bizonnyal, bohókásan buzdítónak szánt beszédet a Professzor, egy csöpp, bújtatott gyermeki izgatottsággal reprezentálja.*
-A kalapos urat már ismeritek azt hiszem. Ő lesz a kormányosunk. *Biccent Svornt felé.* Az úr a zsákkal *A Rövid leírás egyértelműen Zopalra utal.* Ő a személyes testőröm. A térképészünk is itt van, *Tekintete Frädra száll, majd végül kiköt a lányon.*
És a hajó ékessége: Az első tiszt.
*Ugyan látszik, hogy egy két matróznak ez a hír tetszik a legkevésbé, de a kenyéradó gazda mellett, mindegyiknek bevarrják a száját. A rezignált öreg bólint egyet. Nem elfogadón, hanem csak úgy mint aki érti a szavakat. Az öreg elf felemeli pecsétgyűrűs mutatóujját.*
-Kormányos!
*Szólítja meg Svorntot.*
-Sajnálom, de elveszem a megtiszteltetést.
*Mondja odakacsintva, és mint aki egy izgalomtól duzzadó gombócot nyel vissza a torkába, kicsit megcsukló hangon mondja, egy kiadós hatásszünet után.*
-Húzd fel a horgonyt!
*Kiabálja el magát, és a legénység azonnal munkához is lát, ha mindenki elfoglalja helyes pozícióját, akkor a következő szellő már el is indítja őket, hogy a kikötő, és annak minden épülete, egyre kisebb pontokká váljanak a horizonton.*
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
*Hamarosan mindenki a fedélzetre ér, és ezzel egy időben, mintha több csomag sem érkezne fel a hajóra. A matrózok napszaknak, és nemnek illőn köszönnek, csak az öreg matrózparancsnok az egyetlen aki fejét biccentgetve köszön annak akinek nagyon muszáj. A tenger, és az ég is nyugodt szeleket, és kellemes hajóutat ígér. Eleinte mindenképp. Egy fiatalabb, meg egy kicsit viseltesebb tagjai a legénységnek még összevitatkoznak egy már tegnap emlegetett csomón. A vitát megunva, és ezzel berekesztve, a morcos öreg ráköt egy olyat, amit még karddal is fárasztó lenne kibogozni. Már éppen támadna fel az indító szél, mikor a Professzor megérkezik. Valamit a kabátja zsebében matat, és bőrtarisznyájába tömköd. Papíros lehet, vagy valami hasonló. Megáll rögtön ahogy felért a hajóra, és körbenéz.*
-Azonnal indulhatunk, csak kívánnék egy-két szót szólni.
*Mondja, és megigazítja orrán a szemüveget, miközben türkiz tekintetét átfuttatja egyesével mindenkin.*
-Lehet, hogy nem ez lesz a legkönnyebb hajókázás ezeken a vizeken, de remélem, hogy mindenki megleli a maga örömét az út végén. Ki tudást, ki kalandot, ki pénzt. Mindenkit az illet ami motiválja. Így remélem éppen akkora lelkesedéssel álltok elé mint én.
*A kedves, és minden bizonnyal, bohókásan buzdítónak szánt beszédet a Professzor, egy csöpp, bújtatott gyermeki izgatottsággal reprezentálja.*
-A kalapos urat már ismeritek azt hiszem. Ő lesz a kormányosunk. *Biccent Svornt felé.* Az úr a zsákkal *A Rövid leírás egyértelműen Zopalra utal.* Ő a személyes testőröm. A térképészünk is itt van, *Tekintete Frädra száll, majd végül kiköt a lányon.*
És a hajó ékessége: Az első tiszt.
*Ugyan látszik, hogy egy két matróznak ez a hír tetszik a legkevésbé, de a kenyéradó gazda mellett, mindegyiknek bevarrják a száját. A rezignált öreg bólint egyet. Nem elfogadón, hanem csak úgy mint aki érti a szavakat. Az öreg elf felemeli pecsétgyűrűs mutatóujját.*
-Kormányos!
*Szólítja meg Svorntot.*
-Sajnálom, de elveszem a megtiszteltetést.
*Mondja odakacsintva, és mint aki egy izgalomtól duzzadó gombócot nyel vissza a torkába, kicsit megcsukló hangon mondja, egy kiadós hatásszünet után.*
-Húzd fel a horgonyt!
*Kiabálja el magát, és a legénység azonnal munkához is lát, ha mindenki elfoglalja helyes pozícióját, akkor a következő szellő már el is indítja őket, hogy a kikötő, és annak minden épülete, egyre kisebb pontokká váljanak a horizonton.*
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-28 21:58:19
Üzenet elküldve: 2020-04-28 21:58:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Dokik//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Szép neve van. *Mosolyog kislányosan a mandulaszeműre, közben pedig maga mögött hagyja a Szolgálati területet. Kissé szomorú, hogy ne lenne az, a Sellőház mégis az otthonának mondható, esélyt és új életet kapott itt, de ugyanakkor hiányzik egy kissé a töredék is neki, ami még a rosszabb, de fényűzőbb énjét jelentette. Hogy kinek mi a rossz, az persze szubjektív, változó, Vylnek azonban kimeríti a megvetendő fogalmát az a hisztis nemesi picsa, aki mindenféle jöttment szavára hallgatott, s könnyen szárnyát törte aranykalitkájában. Nem sajnálja magát, nevetségesnek tartja akkori énjét, s megveti, mélyen, zsigerből. Mondhatni, mind külsőre, mind belsőre másabb lett, s ez is azon okok közé tartozik, ami miatt annyira hevesen ver a szíve, mikor eszébe jut Intath. Szeretné már látni az elfet, s nem csak azért, hogy combremegtetően elrepíthesse olyan távoli tájakra, melyeket legalább hat éve nem látott. A kérdésre alaposan meglepődik, először csak ártatlanul elnéz a válla felett, miközben az erdő irányát célozza meg a lóval.*
- Nincs különösebben hozzá köze, csak kellene egy-két új gönc. Ha szeretnéd, neked is vehetek valamit. *Ejt meg egy apró, kissé zavart mosolyt. Fogalma sincsen, erre miként fog reagálni a társa, bár meg meri kockáztatni, hogy kissé elítéli, hiszen nem olyan alaknak tűnik, aki sokat adna a divatra, vagy a csicsás csipkékre, kényelmetlen topánkákra, masnival fűzött ruhákra. Akkor pedig még el se jutottak odáig, hogy órákon át beszélgessenek kalapokról, vagy férfiakról. Igen, van ez az énje, amit rég elfeledett, meg talán egy másik is, amire nem is akar emlékezni, de félő, hogy a városba érve megtalálja.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Szép neve van. *Mosolyog kislányosan a mandulaszeműre, közben pedig maga mögött hagyja a Szolgálati területet. Kissé szomorú, hogy ne lenne az, a Sellőház mégis az otthonának mondható, esélyt és új életet kapott itt, de ugyanakkor hiányzik egy kissé a töredék is neki, ami még a rosszabb, de fényűzőbb énjét jelentette. Hogy kinek mi a rossz, az persze szubjektív, változó, Vylnek azonban kimeríti a megvetendő fogalmát az a hisztis nemesi picsa, aki mindenféle jöttment szavára hallgatott, s könnyen szárnyát törte aranykalitkájában. Nem sajnálja magát, nevetségesnek tartja akkori énjét, s megveti, mélyen, zsigerből. Mondhatni, mind külsőre, mind belsőre másabb lett, s ez is azon okok közé tartozik, ami miatt annyira hevesen ver a szíve, mikor eszébe jut Intath. Szeretné már látni az elfet, s nem csak azért, hogy combremegtetően elrepíthesse olyan távoli tájakra, melyeket legalább hat éve nem látott. A kérdésre alaposan meglepődik, először csak ártatlanul elnéz a válla felett, miközben az erdő irányát célozza meg a lóval.*
- Nincs különösebben hozzá köze, csak kellene egy-két új gönc. Ha szeretnéd, neked is vehetek valamit. *Ejt meg egy apró, kissé zavart mosolyt. Fogalma sincsen, erre miként fog reagálni a társa, bár meg meri kockáztatni, hogy kissé elítéli, hiszen nem olyan alaknak tűnik, aki sokat adna a divatra, vagy a csicsás csipkékre, kényelmetlen topánkákra, masnival fűzött ruhákra. Akkor pedig még el se jutottak odáig, hogy órákon át beszélgessenek kalapokról, vagy férfiakról. Igen, van ez az énje, amit rég elfeledett, meg talán egy másik is, amire nem is akar emlékezni, de félő, hogy a városba érve megtalálja.*
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-27 21:35:11
Üzenet elküldve: 2020-04-27 21:35:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az utazás ótvaros fertelmei//
*Végez a Sellőházban, ezzel pedig elkezdődik lassú, hosszadalmas kalandja, Arthenior felé. Megint muszáj áthaladnia a Lakónegyeden, hogy újra a dokkoknál találja magát, csak most valamiért sokkal hosszabbnak és nagyobb nyűgnek tűnik a táv, feltehetően mert maga mögött kell valakit hagynia. Valakit, aki régen számított, de már más utakon jár. Az öreg nevetséges látványt nyújthat tiszta ingében, vasalt, avas diószagú ruhájában, hátán zsák miatt, görnyedve. A lépései ezért ugyanolyan csoszogósak, vontatottak és lassúak, mint mikor ide érkezett, Lihanechből.*
*Végez a Sellőházban, ezzel pedig elkezdődik lassú, hosszadalmas kalandja, Arthenior felé. Megint muszáj áthaladnia a Lakónegyeden, hogy újra a dokkoknál találja magát, csak most valamiért sokkal hosszabbnak és nagyobb nyűgnek tűnik a táv, feltehetően mert maga mögött kell valakit hagynia. Valakit, aki régen számított, de már más utakon jár. Az öreg nevetséges látványt nyújthat tiszta ingében, vasalt, avas diószagú ruhájában, hátán zsák miatt, görnyedve. A lépései ezért ugyanolyan csoszogósak, vontatottak és lassúak, mint mikor ide érkezett, Lihanechből.*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-27 13:26:05
Üzenet elküldve: 2020-04-27 13:26:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
*Kicsit már bele van fáradva, hogy beszélgetést kezdeményezzen, amikor láthatóan nincs rá igény, ezért nem is erőlteti meg magát tovább. ~ Remek csapatot találtam, igazán. Ezekkel nehezebb lesz a hajóút, mint egyébként. ~ Elnyom egy ásítást, és próbál nem túlzottan közönyös lenni.*
- Szép jó reggelt!
*A rend kedvéért azért megejt egy könnyed köszönést, széles mosollyal arcán, ahogy kell, majd keres magának egy hordót, vagy bármit, amire leülhet, amíg bármi érdemleges történik. Közben fel-fel pillant az égre, hogy nagyjából meg tudja állapítani milyen időre számítsanak a mai nap, több kevesebb sikerrel, hiszen a tiszta égbolt sem jelent garanciát.*
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
*Kicsit már bele van fáradva, hogy beszélgetést kezdeményezzen, amikor láthatóan nincs rá igény, ezért nem is erőlteti meg magát tovább. ~ Remek csapatot találtam, igazán. Ezekkel nehezebb lesz a hajóút, mint egyébként. ~ Elnyom egy ásítást, és próbál nem túlzottan közönyös lenni.*
- Szép jó reggelt!
*A rend kedvéért azért megejt egy könnyed köszönést, széles mosollyal arcán, ahogy kell, majd keres magának egy hordót, vagy bármit, amire leülhet, amíg bármi érdemleges történik. Közben fel-fel pillant az égre, hogy nagyjából meg tudja állapítani milyen időre számítsanak a mai nap, több kevesebb sikerrel, hiszen a tiszta égbolt sem jelent garanciát.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-26 17:54:10
Üzenet elküldve: 2020-04-26 17:54:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Versenyfutás az idővel, és Dreyiel//
*Bárki is szidalmazza nem áll meg, nézelődni sincs ideje a kikötőben, ahogy a délelőtti élet mozgásba lendül. A hajók, és emberek ma csak az idegeire mennek, de nem áll meg szidni őket. Halad a célja felé, végig az épületek és a víz között. Néha lassít ugyan, nem tervezi letarolni az útjában téblábolókat. Na meg a hátasa se kap szívrohamot a megterheléstől. Ahol nem tud sietni ott lépésben halad a hátasával. Így valamelyest van ideje a város életét más perspektívából nézni. De nem sokat vacakol a gyönyörködéssel, dolga van a törpéknél. Amint újra szabad az út neki lendül az erdő felé.*
*Bárki is szidalmazza nem áll meg, nézelődni sincs ideje a kikötőben, ahogy a délelőtti élet mozgásba lendül. A hajók, és emberek ma csak az idegeire mennek, de nem áll meg szidni őket. Halad a célja felé, végig az épületek és a víz között. Néha lassít ugyan, nem tervezi letarolni az útjában téblábolókat. Na meg a hátasa se kap szívrohamot a megterheléstől. Ahol nem tud sietni ott lépésben halad a hátasával. Így valamelyest van ideje a város életét más perspektívából nézni. De nem sokat vacakol a gyönyörködéssel, dolga van a törpéknél. Amint újra szabad az út neki lendül az erdő felé.*
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-26 15:38:05
Üzenet elküldve: 2020-04-26 15:38:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Végül megérkezik a kikötőhöz. Hosszú út vezette őt el ideáig, de megérte. Egy kövön ülve figyeli azt, hogy a matrózok hogyan is dolgoznak. Van aki csomót köröz, vitorlát javít, és vannak olyanok is akik éppen be, vagy éppen kifelé rakodnak valamilyen árut. Egy ideig ezt nézi, majd felállva a kőröl folytatja tovább az útját. Bár hosszú utat tett meg mégsem érzi magát éhesnek. Vagy jóllakott az elmúlt egy napban, vagy a szervezete csak megszokta a koplalást. Mindenesetre nem vesztegeti az időt, halad tovább az úti célja felé.*
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-25 19:50:44
Üzenet elküldve: 2020-04-25 19:50:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
*Dhorisz szeme felcsillan Burzhgor kérdése hallatán. Izgalmasnak találja a tervet, s most éppen kapóra jön, hiszen munkát keres. És ráadásul ez a lehetőség meg is felelne neki.*
- Mi az hogy?* Mondja lelkesen.*
- Nagyon szívesen benne lennék. Tetszik az ötlet. Egy fogadónak álcázott bajkeverő tolvaj társaság, hmm. Izgalmas. Hol találkozhatnánk ezzel az Arllal?
*Majd rögtön eszébe jut egy újabb kérdés.*
- És egyébként te benne lennél ebben a társaságban?
*Pillanatnyilag ez a hír elfeledteti vele a vihar közeledését, s már alig várja, hogy kémkedhessen.*
*Dhorisz szeme felcsillan Burzhgor kérdése hallatán. Izgalmasnak találja a tervet, s most éppen kapóra jön, hiszen munkát keres. És ráadásul ez a lehetőség meg is felelne neki.*
- Mi az hogy?* Mondja lelkesen.*
- Nagyon szívesen benne lennék. Tetszik az ötlet. Egy fogadónak álcázott bajkeverő tolvaj társaság, hmm. Izgalmas. Hol találkozhatnánk ezzel az Arllal?
*Majd rögtön eszébe jut egy újabb kérdés.*
- És egyébként te benne lennél ebben a társaságban?
*Pillanatnyilag ez a hír elfeledteti vele a vihar közeledését, s már alig várja, hogy kémkedhessen.*
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-25 15:18:37
Üzenet elküldve: 2020-04-25 15:18:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rosszalkodjunk!//
*Végül csak kikeverednek a Lakónegyed labirintusából. Dhorisz kérdésére morog egyet.*
-Ha én odamegyek akkor vér fog folyni.
*Mondja dühösen, de aztán kedvesebben folytatja.*
-Bár lehet, hogy az én vérem folyna.
*Mosolyog*
-Lenne egy kérdésem. Egy ismerôsöm, bizonyos Arl, fogadót akar nyitni. Neked el merem mondani az este történtek után, hogy ez egyfajta álca lenne. A fő tevékenységünk rablás, tolvajlás és további ilyen dolgok. Benne lennél a kis társaságunkban? Nagy hasznát tudnánk venni a képességeidnek.
*Kérdezi Dhorisztól.*
*Végül csak kikeverednek a Lakónegyed labirintusából. Dhorisz kérdésére morog egyet.*
-Ha én odamegyek akkor vér fog folyni.
*Mondja dühösen, de aztán kedvesebben folytatja.*
-Bár lehet, hogy az én vérem folyna.
*Mosolyog*
-Lenne egy kérdésem. Egy ismerôsöm, bizonyos Arl, fogadót akar nyitni. Neked el merem mondani az este történtek után, hogy ez egyfajta álca lenne. A fő tevékenységünk rablás, tolvajlás és további ilyen dolgok. Benne lennél a kis társaságunkban? Nagy hasznát tudnánk venni a képességeidnek.
*Kérdezi Dhorisztól.*
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-25 12:36:07
Üzenet elküldve: 2020-04-25 12:36:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
- Igen, ez teljesen érthető. Én sem járok erre valami szívesen.
*Közben sikerül kikeverednie a Lakónegyed bűzös utcáiból, s - csak hogy egy kicsit Burzhgor idegeit húzza - tréfás mosoly keretében megkérdezi:*
- Na, egy kis kirándulás a Róka felé?
*Természetesen nem megy abba az irányba. Helyette a kikötőn vág át. A szomorúan düledező épületek még szomorúbbnak tűnnek ebben a vacak időben. A szél is kezd feltámadni. Erősebb lökésekkel fitoktatja még erejét jelezve, hogy nem fél nagyobb lökéstől sem. S a szél hatására a tenger hullámait sem kíméli. Úgy kezdi őket korbácsolni, mintha csak valami játékszerek lennének. Dhorisz is meglátja a tenger felől közeledő sötét felleget, s a távolból fenyegető dörgés hallatszódik.*
- Hú, ebből nagy vihar lesz.
*S egy kicsit gyorsít. A viharokat nem igazán kedveli, bár fedett helyen jobban el tudja viselni, mint szabad téren. Az egyik hajó éppen indulni készül.*
- Őrültség ilyen időben nekivágni a tengernek.
- Igen, ez teljesen érthető. Én sem járok erre valami szívesen.
*Közben sikerül kikeverednie a Lakónegyed bűzös utcáiból, s - csak hogy egy kicsit Burzhgor idegeit húzza - tréfás mosoly keretében megkérdezi:*
- Na, egy kis kirándulás a Róka felé?
*Természetesen nem megy abba az irányba. Helyette a kikötőn vág át. A szomorúan düledező épületek még szomorúbbnak tűnnek ebben a vacak időben. A szél is kezd feltámadni. Erősebb lökésekkel fitoktatja még erejét jelezve, hogy nem fél nagyobb lökéstől sem. S a szél hatására a tenger hullámait sem kíméli. Úgy kezdi őket korbácsolni, mintha csak valami játékszerek lennének. Dhorisz is meglátja a tenger felől közeledő sötét felleget, s a távolból fenyegető dörgés hallatszódik.*
- Hú, ebből nagy vihar lesz.
*S egy kicsit gyorsít. A viharokat nem igazán kedveli, bár fedett helyen jobban el tudja viselni, mint szabad téren. Az egyik hajó éppen indulni készül.*
- Őrültség ilyen időben nekivágni a tengernek.
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:10:34
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:10:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
*Egy idő után abbamarad a beszélgetés, ő pedig hátizsákostul, fél kezével annak a pántját fogva, másikkal vászonkabátjának zsebébe dugva, a dokkokhoz fárad. Fräd nem gondolkozik el olyan ominózus dolgokon, mint Zopal. Nem érdekli, hogy honnan szerzett ekkora vagyont a Professzor, mert az biztos, hogy gazdag, csak megvan a saját véleménye is. Lihanechben támogatják a tudományos fejlesztéseket és a felfedezéseket, feltehetően az elfnek is sok pénzt adtak, meg egy ottani professzor nem kereshet valami rosszul. Sokszor szokta átkozni, hogy nem oda született, bár Frädricus jelleméből kiindulva, az északiakra nézve ez inkább szerencse. A Topáz szép, szívdobogtató hajónak tűnik, ő is hasonlóakkal szelte a vizeket, csak azok élénkbarnák voltak - a wegtoreni cédrus különleges színe. Az ork beszél, a tudós nem szól közbe. Józanon talán valamivel kiállhatóbb személyiség.*
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
*Egy idő után abbamarad a beszélgetés, ő pedig hátizsákostul, fél kezével annak a pántját fogva, másikkal vászonkabátjának zsebébe dugva, a dokkokhoz fárad. Fräd nem gondolkozik el olyan ominózus dolgokon, mint Zopal. Nem érdekli, hogy honnan szerzett ekkora vagyont a Professzor, mert az biztos, hogy gazdag, csak megvan a saját véleménye is. Lihanechben támogatják a tudományos fejlesztéseket és a felfedezéseket, feltehetően az elfnek is sok pénzt adtak, meg egy ottani professzor nem kereshet valami rosszul. Sokszor szokta átkozni, hogy nem oda született, bár Frädricus jelleméből kiindulva, az északiakra nézve ez inkább szerencse. A Topáz szép, szívdobogtató hajónak tűnik, ő is hasonlóakkal szelte a vizeket, csak azok élénkbarnák voltak - a wegtoreni cédrus különleges színe. Az ork beszél, a tudós nem szól közbe. Józanon talán valamivel kiállhatóbb személyiség.*
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-23 21:31:08
Üzenet elküldve: 2020-04-23 21:31:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A nagy csalódás, irány a Sellő //
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Rhule feje kótyagos, mintha alaposan helyben hagyták volna. A világ ismét hatalmasat fordult, ő pedig elveszetten ténfereg a közepén. Egészen ezidáig nem volt hajlandó elvetni annak a lehetőségét, hogy fivére egyszerűen csak lelépett a pénzzel, bármennyire állt ez távol jellemétől. Az új fejlemények ismeretében kénytelen kizárni ezt az opciót, a fennmaradó lehetőségek pedig nem rózsásak.*
- Bassza meg.* szalad ki a száján, mikor visszahuppan Zivatar nyergébe. A szükséges tudás hiányában nem tudja milyen nyomon induljon el. Először is el kell látogatnia a házba, ahol a családja átmenetileg lakott. Reméli, hogy hagytak hátra valamit, ami segítheti az ügyet. Fel kell ruháznia magát a kellő tudással, hogy a segítségükre lehessen. Ki kell ismernie magát a helyi viszonyok között, amihez időre van szüksége.*
~Időre, ami nekik fogytán van, feltételezve, hogy életben vannak még.~
*Be kell látnia hiába áltatta magát nem fogja egyhamar maga mögött hagyni ezt a helyet. Rhule nem vágyott erre a felelősségre, de nem tudná tiszta lelkiismerettel lerázni magáról. A Lihanechi tavi kirándulás várat magára.*
- Uccú!* ösztökéli az almásderest és elindul a Sellőbe, hogy megkeresse Meirát. Lesz miről beszámolnia.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 21:32:12
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Rhule feje kótyagos, mintha alaposan helyben hagyták volna. A világ ismét hatalmasat fordult, ő pedig elveszetten ténfereg a közepén. Egészen ezidáig nem volt hajlandó elvetni annak a lehetőségét, hogy fivére egyszerűen csak lelépett a pénzzel, bármennyire állt ez távol jellemétől. Az új fejlemények ismeretében kénytelen kizárni ezt az opciót, a fennmaradó lehetőségek pedig nem rózsásak.*
- Bassza meg.* szalad ki a száján, mikor visszahuppan Zivatar nyergébe. A szükséges tudás hiányában nem tudja milyen nyomon induljon el. Először is el kell látogatnia a házba, ahol a családja átmenetileg lakott. Reméli, hogy hagytak hátra valamit, ami segítheti az ügyet. Fel kell ruháznia magát a kellő tudással, hogy a segítségükre lehessen. Ki kell ismernie magát a helyi viszonyok között, amihez időre van szüksége.*
~Időre, ami nekik fogytán van, feltételezve, hogy életben vannak még.~
*Be kell látnia hiába áltatta magát nem fogja egyhamar maga mögött hagyni ezt a helyet. Rhule nem vágyott erre a felelősségre, de nem tudná tiszta lelkiismerettel lerázni magáról. A Lihanechi tavi kirándulás várat magára.*
- Uccú!* ösztökéli az almásderest és elindul a Sellőbe, hogy megkeresse Meirát. Lesz miről beszámolnia.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 21:32:12
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-23 10:34:14
Üzenet elküldve: 2020-04-23 10:34:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Foltok//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az erdőt felváltja a mocsok, a szar és a bűz. Meg persze az ebben tocsogó utcakölkök, de fele annyit sem érnek, hogy ezt megemlítse magában. Az artheniori kikötő - vagy inkább csak Kikötő - sose volt és sose lesz olyan fényes és virágzó, mint a wegtoreni társa. Látszik, hogy vesztesek és söpredékek hazája ez: a félelem kiül az arcokra, a sós levegő nem tompítja a halálfélelem és a túlélésért folyó harc áporodott szagát. ~ Teysusomra, akár az állatok. ~ Ha nem rosszabbak eleve az itteni állapotok. A zúzmódarabkákkal színesített, barna lepel jobbra-balra rángatózik, ahogyan az aprótermetű gnóm igyekszik előre. Tévedett az erdőben, nem reggel, hanem délután van már, s így, a saját tempójában, nem fog a városba érni még sötétedés előtt. Nem maga a várható fényviszonyok, inkább a banditák zavarják - azért most mégse kéne elátkozni valakit, vagy inkább valakiket, a hazatérése napján. Inkább elüti valahol az idejét, régóta aludt úgyis friss szalmaágyban. ~ Remélem, hogy jut nekem olyan. ~ Most ezen gondolkozik, nem igazán mozog otthonosan ebben a közegben, csak párszor volt itt, akkor is szükségállapot miatt. Felötlik benne, hogy lehet, rosszul döntött, de már nem fog visszafordulni - nincs hova, nincs miért. Ami meg van írva, azon úgyse tud változtatni. A cipők tehát kopogni kezdenek, valamivel határozottabb ez a csoszogásnál, az öreg pedig magára talál. Felméri, miből is él, aztán elindul valami tetszőleges irányba, ami jelen pillanatban a lakónegyedi mocskot jelenti a feltaláló számára.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az erdőt felváltja a mocsok, a szar és a bűz. Meg persze az ebben tocsogó utcakölkök, de fele annyit sem érnek, hogy ezt megemlítse magában. Az artheniori kikötő - vagy inkább csak Kikötő - sose volt és sose lesz olyan fényes és virágzó, mint a wegtoreni társa. Látszik, hogy vesztesek és söpredékek hazája ez: a félelem kiül az arcokra, a sós levegő nem tompítja a halálfélelem és a túlélésért folyó harc áporodott szagát. ~ Teysusomra, akár az állatok. ~ Ha nem rosszabbak eleve az itteni állapotok. A zúzmódarabkákkal színesített, barna lepel jobbra-balra rángatózik, ahogyan az aprótermetű gnóm igyekszik előre. Tévedett az erdőben, nem reggel, hanem délután van már, s így, a saját tempójában, nem fog a városba érni még sötétedés előtt. Nem maga a várható fényviszonyok, inkább a banditák zavarják - azért most mégse kéne elátkozni valakit, vagy inkább valakiket, a hazatérése napján. Inkább elüti valahol az idejét, régóta aludt úgyis friss szalmaágyban. ~ Remélem, hogy jut nekem olyan. ~ Most ezen gondolkozik, nem igazán mozog otthonosan ebben a közegben, csak párszor volt itt, akkor is szükségállapot miatt. Felötlik benne, hogy lehet, rosszul döntött, de már nem fog visszafordulni - nincs hova, nincs miért. Ami meg van írva, azon úgyse tud változtatni. A cipők tehát kopogni kezdenek, valamivel határozottabb ez a csoszogásnál, az öreg pedig magára talál. Felméri, miből is él, aztán elindul valami tetszőleges irányba, ami jelen pillanatban a lakónegyedi mocskot jelenti a feltaláló számára.*
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-23 09:17:40
Üzenet elküldve: 2020-04-23 09:17:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány a Kikötő//
//Megérkezés és elválás//
*Kezd kételkedni milyen hely, lehet ez a Sellő. Főleg a lenge öltözetű lányok hallatán. Fürdő most nem hozza lázba, nem úgy, mint tegnap este.*
- Olyan, mint a Pegazus? *kérdezi felvont szemöldökkel. Bár ha gyógyító akadna a Sellőben, lehet kibékülne a helynek a funkciójával. Mindenesetre már nem fogja bevallani Rhule-nak az igazságot, hogy valami gyógyító italféleség jól esne csak a fejére. Ismét biztos biztosra akar menni Rhule, hogy ott várja meg. ~Nem hiszem el, hogy most kezdesz értem aggódni Rhulcii.~ Gondolja magában és igen ki lesz még ejtve ez a becenév. Habár szörnyen jól áll Rhule-nak az aggódás, így igazán adhatna is rá okot.*
- Óvatos leszek, és csak ott várlak meg. *biccent, és szinte már várja, hogy egy maga járja körbe a várost. Valami izgalmas lehet itt biztosan, amit sajnál tőle a fiú.*
- Igen igen, úgy lesz. *mondja, továbbra is kedvesen. Aztán egy darabig még áll Csokoládéval figyelve Rhule-t, majd a Sellő felé irányítja a lovát.*
//Megérkezés és elválás//
*Kezd kételkedni milyen hely, lehet ez a Sellő. Főleg a lenge öltözetű lányok hallatán. Fürdő most nem hozza lázba, nem úgy, mint tegnap este.*
- Olyan, mint a Pegazus? *kérdezi felvont szemöldökkel. Bár ha gyógyító akadna a Sellőben, lehet kibékülne a helynek a funkciójával. Mindenesetre már nem fogja bevallani Rhule-nak az igazságot, hogy valami gyógyító italféleség jól esne csak a fejére. Ismét biztos biztosra akar menni Rhule, hogy ott várja meg. ~Nem hiszem el, hogy most kezdesz értem aggódni Rhulcii.~ Gondolja magában és igen ki lesz még ejtve ez a becenév. Habár szörnyen jól áll Rhule-nak az aggódás, így igazán adhatna is rá okot.*
- Óvatos leszek, és csak ott várlak meg. *biccent, és szinte már várja, hogy egy maga járja körbe a várost. Valami izgalmas lehet itt biztosan, amit sajnál tőle a fiú.*
- Igen igen, úgy lesz. *mondja, továbbra is kedvesen. Aztán egy darabig még áll Csokoládéval figyelve Rhule-t, majd a Sellő felé irányítja a lovát.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-23 08:02:42
Üzenet elküldve: 2020-04-23 08:02:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány a Kikötő//
//Megérkezés és elválás//
* Igazság szerint Rhulenak eddig meg sem fordult a fejébe, hogy különösebben magyarázkodnia kellene a Sellő miatt. Talán mert férfiból van, vagy mert annyi minden jár most egyébként is fejében. Így persze, hogy Meira neki szegezi a kérdést elgondolkodtatja a dolog, de még mindig nem érzi, hogy probléma lehet belőle.*
- Igen, igen, olyan mint a Pegazus csak sokkal elegánsabb hely. Ott is meg lehet szállni, van étel, ital még fürdő is, ha jól emlékszem.* nem mostanában volt , hogy utoljára ott járt.* Itt több az olyan lenge selyemruhás hölgy, akikről múltkor beszéltünk. Tudom, hogy nem tetszik a ruhájuk, de ne foglalkozz vele, nem neked kell viselned.* bővebben nem tér ki a lenge ruhás hölgyek munkakörére, mert még mindig meggyőződése, hogy ezerszer jobb, ha a Sellőbe mennek, mint valami számára ismeretlen késdobálóba. Nagy eséllyel Meira egyedül fog várakozni egy ideig és úgy véli ott lesz a legnagyobb biztonságban. A nyugalma és Meira épsége megér számára egy esetleges hisztit.*
- Mindenképp várj meg ott.* szögezi le nyomatékosan. Nehezére esik elindulni, több okból is.*
- Tudom, tudom, de tényleg légy óvatos!* nehezen szabadul a gondolattól, hogy Meira rendelkezik egy erős hajlammal a bajkeresésére. Furcsa és egyben kellemetlen számára ez az egész, nem szokott ő senkiért sem aggódni, ez az egyik előnye annak, ha kötődésektől mentes életet alakítasz ki magadnak. Szinte dühös, hogy ebbe Meira most belepiszkított.*
- Az nagyszerű lesz.* sikerül megmosolyogtatni a férfit az esti masszázs ígéretével.* Érezd jól magad! Hamarosan találkozunk!* búcsúzik el kurtán a lánytól, majd elindul a sógornője által levélben említett címre.*
//Megérkezés és elválás//
* Igazság szerint Rhulenak eddig meg sem fordult a fejébe, hogy különösebben magyarázkodnia kellene a Sellő miatt. Talán mert férfiból van, vagy mert annyi minden jár most egyébként is fejében. Így persze, hogy Meira neki szegezi a kérdést elgondolkodtatja a dolog, de még mindig nem érzi, hogy probléma lehet belőle.*
- Igen, igen, olyan mint a Pegazus csak sokkal elegánsabb hely. Ott is meg lehet szállni, van étel, ital még fürdő is, ha jól emlékszem.* nem mostanában volt , hogy utoljára ott járt.* Itt több az olyan lenge selyemruhás hölgy, akikről múltkor beszéltünk. Tudom, hogy nem tetszik a ruhájuk, de ne foglalkozz vele, nem neked kell viselned.* bővebben nem tér ki a lenge ruhás hölgyek munkakörére, mert még mindig meggyőződése, hogy ezerszer jobb, ha a Sellőbe mennek, mint valami számára ismeretlen késdobálóba. Nagy eséllyel Meira egyedül fog várakozni egy ideig és úgy véli ott lesz a legnagyobb biztonságban. A nyugalma és Meira épsége megér számára egy esetleges hisztit.*
- Mindenképp várj meg ott.* szögezi le nyomatékosan. Nehezére esik elindulni, több okból is.*
- Tudom, tudom, de tényleg légy óvatos!* nehezen szabadul a gondolattól, hogy Meira rendelkezik egy erős hajlammal a bajkeresésére. Furcsa és egyben kellemetlen számára ez az egész, nem szokott ő senkiért sem aggódni, ez az egyik előnye annak, ha kötődésektől mentes életet alakítasz ki magadnak. Szinte dühös, hogy ebbe Meira most belepiszkított.*
- Az nagyszerű lesz.* sikerül megmosolyogtatni a férfit az esti masszázs ígéretével.* Érezd jól magad! Hamarosan találkozunk!* búcsúzik el kurtán a lánytól, majd elindul a sógornője által levélben említett címre.*
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-22 19:24:28
Üzenet elküldve: 2020-04-22 19:24:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány a Kikötő//
*Rhule aggódása most már kezd zavaró lenni. Ezt azonban azzal vágja oda, hogy keressenek egy gyógyítót. Erre kikerekednek a szemei és igen döbbenten néz Rhule-ra. ~Miért nem tudom a számat befogni?~ Persze ezt már hiába veti saját sajgó fejének. Késő kimondta, amit nem kellett volna. Felsóhajt.*
- Semmi szükség rá. *kezd bele, és Rhule láthatóan nem akar hinni neki. *
- Igen biztos vagyok benne. Csak nem aludtam jól. Ennyi az egész. *mondja halkabban, és próbál határozottabb lenni. Rhule képtelen ötletére felnevetne, ha kimondaná. Leütné, hogy elvigye egy gyógyítóhoz, hogy lássa el a már duplán bevert fejét akkor. Ez számára képtelen ötlet lenne.
Viszont a kikötő maga csodálatos, még ha olyan füstös koszos és halszagú is. Nem süthet végül is mindenhol hétágra a nap, mint otthon.*
- Meg van a maga szépsége az biztos. *feleli ámuldozva, ahogy nézelődik. *
- Az jó, ha jobban van a hátad, annak örülök. *mondja túl bizonygatva is. Aztán az utca mutogatásra bólint, hogy látja.*
- Igen látom. *jelenti ki. Aztán a megerősítés, hogy annak a végén találja a Sellőt. Most azért csak meg kell kérdeznie, hogy miféle hely ez. Tudnia kell, hova tér be megvárni a Rhule-t.*
- Ez milyen hely? Egy fogadó? *Mert ha nem osztja meg vele, és meglepetés szerűen éri a hely ténye, úgy biztos dühös lesz, és akkor Rhule feje is fájhat majd az ütései nyomán.*
- Igen rendben leszek. ~Legalábbis remélem, hogy igen.~ *nem akarja a fiút ezzel idegesíteni. Oldja csak meg a maga problémáját. Ha gyógyító kell ebben a sellőben is akadhat valaki, aki talán tud segíteni. Megkérdezni elvégre megtudja. Van szája, beszélni tud. Észleli Rhule bizonytalanságát, és nem tudja hova tenni. Ezért határozottabban és kedvesebben tudatja a férfivel a dolgot.*
- Na, menj már, rendben leszek. Ott várlak, és este megint megnyomkodom a hátad. Rendben? *kérdezi, aztán ha Rhule megy rendben, ha nem neki úgy is jó.*
*Rhule aggódása most már kezd zavaró lenni. Ezt azonban azzal vágja oda, hogy keressenek egy gyógyítót. Erre kikerekednek a szemei és igen döbbenten néz Rhule-ra. ~Miért nem tudom a számat befogni?~ Persze ezt már hiába veti saját sajgó fejének. Késő kimondta, amit nem kellett volna. Felsóhajt.*
- Semmi szükség rá. *kezd bele, és Rhule láthatóan nem akar hinni neki. *
- Igen biztos vagyok benne. Csak nem aludtam jól. Ennyi az egész. *mondja halkabban, és próbál határozottabb lenni. Rhule képtelen ötletére felnevetne, ha kimondaná. Leütné, hogy elvigye egy gyógyítóhoz, hogy lássa el a már duplán bevert fejét akkor. Ez számára képtelen ötlet lenne.
Viszont a kikötő maga csodálatos, még ha olyan füstös koszos és halszagú is. Nem süthet végül is mindenhol hétágra a nap, mint otthon.*
- Meg van a maga szépsége az biztos. *feleli ámuldozva, ahogy nézelődik. *
- Az jó, ha jobban van a hátad, annak örülök. *mondja túl bizonygatva is. Aztán az utca mutogatásra bólint, hogy látja.*
- Igen látom. *jelenti ki. Aztán a megerősítés, hogy annak a végén találja a Sellőt. Most azért csak meg kell kérdeznie, hogy miféle hely ez. Tudnia kell, hova tér be megvárni a Rhule-t.*
- Ez milyen hely? Egy fogadó? *Mert ha nem osztja meg vele, és meglepetés szerűen éri a hely ténye, úgy biztos dühös lesz, és akkor Rhule feje is fájhat majd az ütései nyomán.*
- Igen rendben leszek. ~Legalábbis remélem, hogy igen.~ *nem akarja a fiút ezzel idegesíteni. Oldja csak meg a maga problémáját. Ha gyógyító kell ebben a sellőben is akadhat valaki, aki talán tud segíteni. Megkérdezni elvégre megtudja. Van szája, beszélni tud. Észleli Rhule bizonytalanságát, és nem tudja hova tenni. Ezért határozottabban és kedvesebben tudatja a férfivel a dolgot.*
- Na, menj már, rendben leszek. Ott várlak, és este megint megnyomkodom a hátad. Rendben? *kérdezi, aztán ha Rhule megy rendben, ha nem neki úgy is jó.*
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-04-22 13:37:06
Üzenet elküldve: 2020-04-22 13:37:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány a Kikötő//
* Rhule nem ilyen válaszban reménykedett, már ami a fejfájást illeti. Látszik rajta, hogy nyomasztja a dolog, bízott benne, hogy Meira kialussza ezt az egészet.*
- Tudod mit, menjünk és keressünk egy gyógyítót! * fenébe a tervekkel meg mindennel. Nagy ívben tesz rá, ha a dolgoknak még várniuk kell, ha ez azt jelenti, hogy Meira kemény fejét végre valaki helyreteszi. Aztán a lány visszakozik.*
- Biztos vagy benne?* láthatóan Rhule nem az. Amennyiben Meira hajlik rá, akkor most azonnal elindulnak, hogy keressenek egy szakértőt, aki ad valami főzetet, vagy pakolást, vagy akármit, ami könnyíthet a lány helyzetén. Ellenkező esetben nehezményezi ugyan, de elfogadja, ha a nő nem akar kivizsgálást. Egyelőre ráhagyja, ha elérik a várost és még mindig nincs jól akkor, ha kell leüti és a vállán cipeli el az első gyógyítóig. Az út további részét némán töltik, míg a csodás panoráma elébük nem tárul.*
- Igen. Csodás nem?* szívja be ő is tüdeje mélyére a sós levegőt.* A végtelen kalandok illata.* mosolyog Meirára.*
- A hátam remekül, legalábbis sokkal jobban, mint a fejed.* villant rá ismét aggodalmas pillantást.* Amennyiben a kalandozás nem lesz elég kifizetődő a masszázs tudásodból könnyedén megélnél.* hízeleg kicsit, majd komolyra fordítja a szót.* Biztos rendben leszel?* kopogtatja meg saját homlokát, hogy értse Meira mire is vonatkozik a kérdés. Amennyiben megnyugtató választ kap elindul, könnyű lépésben halad előre Zivatar hátán. Egyre beljebb haladva, egyre közelebb a morajló tengerhez. Egy ponton megáll és előre mutat.*
- Látod azt az utcát?* ha Meira megerősíti, hogy tudja melyikre gondol a férfi, akkor hozzálát, hogy elmagyarázza milyen út vezet onnan a Sellőig.*
- Biztos renden leszel?* kérdezi meg ismét, most már nem csak a feje, de a lány biztonsága miatt is aggódva. Mikor legutóbb itt járt nem járt erre ennyi gyanús alak. Nehezen veszi rá magát a búcsúzásra.*
* Rhule nem ilyen válaszban reménykedett, már ami a fejfájást illeti. Látszik rajta, hogy nyomasztja a dolog, bízott benne, hogy Meira kialussza ezt az egészet.*
- Tudod mit, menjünk és keressünk egy gyógyítót! * fenébe a tervekkel meg mindennel. Nagy ívben tesz rá, ha a dolgoknak még várniuk kell, ha ez azt jelenti, hogy Meira kemény fejét végre valaki helyreteszi. Aztán a lány visszakozik.*
- Biztos vagy benne?* láthatóan Rhule nem az. Amennyiben Meira hajlik rá, akkor most azonnal elindulnak, hogy keressenek egy szakértőt, aki ad valami főzetet, vagy pakolást, vagy akármit, ami könnyíthet a lány helyzetén. Ellenkező esetben nehezményezi ugyan, de elfogadja, ha a nő nem akar kivizsgálást. Egyelőre ráhagyja, ha elérik a várost és még mindig nincs jól akkor, ha kell leüti és a vállán cipeli el az első gyógyítóig. Az út további részét némán töltik, míg a csodás panoráma elébük nem tárul.*
- Igen. Csodás nem?* szívja be ő is tüdeje mélyére a sós levegőt.* A végtelen kalandok illata.* mosolyog Meirára.*
- A hátam remekül, legalábbis sokkal jobban, mint a fejed.* villant rá ismét aggodalmas pillantást.* Amennyiben a kalandozás nem lesz elég kifizetődő a masszázs tudásodból könnyedén megélnél.* hízeleg kicsit, majd komolyra fordítja a szót.* Biztos rendben leszel?* kopogtatja meg saját homlokát, hogy értse Meira mire is vonatkozik a kérdés. Amennyiben megnyugtató választ kap elindul, könnyű lépésben halad előre Zivatar hátán. Egyre beljebb haladva, egyre közelebb a morajló tengerhez. Egy ponton megáll és előre mutat.*
- Látod azt az utcát?* ha Meira megerősíti, hogy tudja melyikre gondol a férfi, akkor hozzálát, hogy elmagyarázza milyen út vezet onnan a Sellőig.*
- Biztos renden leszel?* kérdezi meg ismét, most már nem csak a feje, de a lány biztonsága miatt is aggódva. Mikor legutóbb itt járt nem járt erre ennyi gyanús alak. Nehezen veszi rá magát a búcsúzásra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1180-1199