Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
5220. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:51:49
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:51:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Véletlen találkozás, na de kétszer? //
* Halhatóan akibe belebotlott nem éppen túlságosan boldog, de valahogy mégis megússza az elf a nagyhangú felháborodást. A lány arca akibe belebotlott, valamiért ismerősnek tűnik neki, amin el is tűnődik, de sokáig nem tehet ilyesmit, mert a tömeg félre sodorja őket. Úgy tűnik, hogy az a férfi is elkeveredik tőlük, aki éppen Zsonorhával beszélt eddig. Egyébként a tömeg viszonylag hamar eloszlik, így fellélegezhetnek.*
~ Honnan ismerős nekem ez a lány?~* Tűnődik el újfent. A kósza gondolatok közül egy név bontakozik ki.*
- Zsonoba?* Nyögi be a pontatlan választ, de hát nem tehet ő róla, hiszen rég volt már, akkor is szinte fogóval tudta csak kihúzni a nevet a lányból. Lassan lepereg előtte a lassan majd egy éve történt találkozás emléke. Igazából nem tudja, hogy most mit is kéne csinálnia. Valószínűleg a lány reakciója alapján eldől majd a következő lépése.*
* Halhatóan akibe belebotlott nem éppen túlságosan boldog, de valahogy mégis megússza az elf a nagyhangú felháborodást. A lány arca akibe belebotlott, valamiért ismerősnek tűnik neki, amin el is tűnődik, de sokáig nem tehet ilyesmit, mert a tömeg félre sodorja őket. Úgy tűnik, hogy az a férfi is elkeveredik tőlük, aki éppen Zsonorhával beszélt eddig. Egyébként a tömeg viszonylag hamar eloszlik, így fellélegezhetnek.*
~ Honnan ismerős nekem ez a lány?~* Tűnődik el újfent. A kósza gondolatok közül egy név bontakozik ki.*
- Zsonoba?* Nyögi be a pontatlan választ, de hát nem tehet ő róla, hiszen rég volt már, akkor is szinte fogóval tudta csak kihúzni a nevet a lányból. Lassan lepereg előtte a lassan majd egy éve történt találkozás emléke. Igazából nem tudja, hogy most mit is kéne csinálnia. Valószínűleg a lány reakciója alapján eldől majd a következő lépése.*
5219. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-11-19 16:02:12
Üzenet elküldve: 2023-11-19 16:02:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba//
*A Hét Varjú Tavernát maga mögött hagyva még egyszer alaposan körülnéz a kikötőben, mivel maga mögött hagyni készül azt. Várja a hosszú menetelés - amihez azért nagyon is hozzá van szokva -, vissza egyenest Artheniorba. Találkozója van ott, amiről jó lenne nem lekésni.
De most még a kikötő utcáit járja, a tenger alig karnyújtásnyira tőle, a háztetők fölött itt-ott látni néhány ringó főárbócot. Micsoda pazar látvány is ez a sok hajó. Mykaelnek, aki nagyon kedvel mindenféle kézműves mesterséget, valóságos csoda mindegyik. Egyszer talán majd felkéredzkedik erre, bár úgy tudja, a hozzá hasonló szárazföldi patkányok hajlamosak tengeribeteggé válni. El nem tudja képzelni, hogy az milyen. Ő ritkán betegeskedik most már, épp elég kórságot kihordott lábon fiatalabb korában.
Biztos benne, hogy visszatér még ide, mert csupa jó élménnyel távozott. Ebben két gyönyörű fehérnépnek is alaposan benne van a keze - meg sok egyéb testtája - de végső soron mégis az a legnagyobb sikere, hogy egy tetováló készlettel és egy saját tetoválással gazdagabban tud visszatérni Artheniorba.*
*A Hét Varjú Tavernát maga mögött hagyva még egyszer alaposan körülnéz a kikötőben, mivel maga mögött hagyni készül azt. Várja a hosszú menetelés - amihez azért nagyon is hozzá van szokva -, vissza egyenest Artheniorba. Találkozója van ott, amiről jó lenne nem lekésni.
De most még a kikötő utcáit járja, a tenger alig karnyújtásnyira tőle, a háztetők fölött itt-ott látni néhány ringó főárbócot. Micsoda pazar látvány is ez a sok hajó. Mykaelnek, aki nagyon kedvel mindenféle kézműves mesterséget, valóságos csoda mindegyik. Egyszer talán majd felkéredzkedik erre, bár úgy tudja, a hozzá hasonló szárazföldi patkányok hajlamosak tengeribeteggé válni. El nem tudja képzelni, hogy az milyen. Ő ritkán betegeskedik most már, épp elég kórságot kihordott lábon fiatalabb korában.
Biztos benne, hogy visszatér még ide, mert csupa jó élménnyel távozott. Ebben két gyönyörű fehérnépnek is alaposan benne van a keze - meg sok egyéb testtája - de végső soron mégis az a legnagyobb sikere, hogy egy tetováló készlettel és egy saját tetoválással gazdagabban tud visszatérni Artheniorba.*
5218. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-11-15 14:40:29
Üzenet elküldve: 2023-11-15 14:40:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Az erdőségen átlovagolva már látszanak is az idő vasfoga által megtépázott kikötői épületek. Nem egy vihart kellett kiállniuk, a felújításuk pedig a látottak szerint elmaradt. A kikötői és kereskedelmi forgalmat és jelentőséget ez cseppet sem tompítja. Lassan már be is ér a kikötői területre, ahol részeg matrózok mellett vezeti el a lovát, s itt már nem vágtában inkább ahogy tud, úgy halad. A lakónegyed felé halad, hogy onnan vélhetőleg meglelje a tavernát. Út közben megkérdez néhány helyit is, hogy megfelelően útba igazítsák. A matrózok elég foghegyről válaszolnak, de annyi haszna mégis van, hogy legalább nagyságrendileg meg tudja állapítani, hogy merre haladjon tovább.*
5217. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-11-10 00:47:56
Üzenet elküldve: 2023-11-10 00:47:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Siet? Nem. Maga mögött akarja hagyni a Kikötőt? Igen. Vissza a magány homályába, ahol nem zavarják az élők. Ahol nem hall mást, csak saját gondolatait. Ahol idejét annak szentelheti, hogy a lelke mélyén izzó parazsat végleg elkaparhatja. Ahol újdonsült urának szentelheti az idejét és semmi másnak.
Nem könnyű élet ez egyedül az erdőben, de kétség kívül zavartalan. Neki pedig elég volt egy rövidke kitérő a Kikötőben, hogy emlékeztethesse magát erről.
Megszaporázza lépteit, hogy minél előbb a fák sűrűjébe érjen. Az ősei biztosan büszkék lennének rá, hogy utóduk egy erdőben találta meg otthonát. Még ha nem is úgy, ahogy azt ők elképzelik.*
Nem könnyű élet ez egyedül az erdőben, de kétség kívül zavartalan. Neki pedig elég volt egy rövidke kitérő a Kikötőben, hogy emlékeztethesse magát erről.
Megszaporázza lépteit, hogy minél előbb a fák sűrűjébe érjen. Az ősei biztosan büszkék lennének rá, hogy utóduk egy erdőben találta meg otthonát. Még ha nem is úgy, ahogy azt ők elképzelik.*
5216. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-11-09 19:58:12
Üzenet elküldve: 2023-11-09 19:58:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Véletlen találkozás, na de kétszer? //
*Kicsit kezdi idegesíteni a férfi magyarázkodása. Pont ezt csinálják az igazi cselszövők. Sajnos már sehogy sem tudja kimagyarázni magát ebből a helyzetből, így csak annyit tehet, hogy vár és hallgat.*
~Ne aggód, csak megmutatom neki, hogy merre van a legközelebbi fogadó, majd lelépek innen. Jaj de jó esne már egy forró fürdő.~ *Próbálja elterelni a gondolatait, hogy ne vágjon unott arcot az idegen előtt. Néha odadob egy apró bólintást, hogy a másik érezze a figyelmet. Szerencsére Zsonorhának megadatott az a képesség, hogy egyszerre több dologra is tudjon figyelni. Amikor már azt hiszi, hogy sosem lesz vége, egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy nekijön valaki.*
-Ahh...Már elnézést, de vigyázhatna egy kicsit…*Dühösen felnéz és egy pillanatra minden gondolata elszállt.* Jobban. Vagyis jobban is vigyázhatna. *Fejezi be a mondatot, itt már sokkal halkabb, mint azelőtt volt. Nem látszik rajta düh vagy idegesség. Egyedül a semlegesség ül ki arcára. Fogalma sincs mit kezdjen a helyzettel, csak annyit tud, hogy valószínűleg már nem kell tovább hallgatnia az elveszett férfit.*
*Kicsit kezdi idegesíteni a férfi magyarázkodása. Pont ezt csinálják az igazi cselszövők. Sajnos már sehogy sem tudja kimagyarázni magát ebből a helyzetből, így csak annyit tehet, hogy vár és hallgat.*
~Ne aggód, csak megmutatom neki, hogy merre van a legközelebbi fogadó, majd lelépek innen. Jaj de jó esne már egy forró fürdő.~ *Próbálja elterelni a gondolatait, hogy ne vágjon unott arcot az idegen előtt. Néha odadob egy apró bólintást, hogy a másik érezze a figyelmet. Szerencsére Zsonorhának megadatott az a képesség, hogy egyszerre több dologra is tudjon figyelni. Amikor már azt hiszi, hogy sosem lesz vége, egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy nekijön valaki.*
-Ahh...Már elnézést, de vigyázhatna egy kicsit…*Dühösen felnéz és egy pillanatra minden gondolata elszállt.* Jobban. Vagyis jobban is vigyázhatna. *Fejezi be a mondatot, itt már sokkal halkabb, mint azelőtt volt. Nem látszik rajta düh vagy idegesség. Egyedül a semlegesség ül ki arcára. Fogalma sincs mit kezdjen a helyzettel, csak annyit tud, hogy valószínűleg már nem kell tovább hallgatnia az elveszett férfit.*
5215. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-11-05 15:03:51
Üzenet elküldve: 2023-11-05 15:03:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Véletlen találkozás, na de kétszer? //
* A kikötőben se jár sokat az elf, de néha azért megfordul itt is. Általában ez akkor következik be, ha fenyvesekben jár. A halat amúgy is kedveli, ahogy a tenger gyümölcseit is, itt pedig mindig akad friss fogás. Saját javait, amit gyűjtött most gyorsan elcseréli olyasmire, amire szüksége lehet. Fűszerekre, de leginkább szárított halakra, meg persze pár aranyra is szert tesz. Arra szükség is van, mert a fogadók csak nagy ritkán fogadnak el általa gyűjtött javakat pénz helyet. Késő délutánra jár már az idő mire sikerül mindet elintéznie. Pont időben van, mivel ilyenkor indulnak haza a kikötői munkások, így aztán elég hamar megtelik élettel a környék. Mindenki a kocsmák meg a lakó épületek felé kezd el tolongani. Talán így eshet meg az is, hogy Vranglil teljesen véletlenül bele botlik a párosba. Pontosabban a páros női tagjába.*
- Elnézést!* Szabadkozik, amikor ez megtörténik, majd rögtön tátva is marad a szája, hiszen ismerős arcot vél felfedezni. Lázasan járni kezd az agya, hogy honnan is lehet neki ismerős ez a valaki, bár így kívülről inkább csak merő bambulásnak tűnhet.*
A hozzászólás írója (Vranglil Arskerom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.05 15:04:19
* A kikötőben se jár sokat az elf, de néha azért megfordul itt is. Általában ez akkor következik be, ha fenyvesekben jár. A halat amúgy is kedveli, ahogy a tenger gyümölcseit is, itt pedig mindig akad friss fogás. Saját javait, amit gyűjtött most gyorsan elcseréli olyasmire, amire szüksége lehet. Fűszerekre, de leginkább szárított halakra, meg persze pár aranyra is szert tesz. Arra szükség is van, mert a fogadók csak nagy ritkán fogadnak el általa gyűjtött javakat pénz helyet. Késő délutánra jár már az idő mire sikerül mindet elintéznie. Pont időben van, mivel ilyenkor indulnak haza a kikötői munkások, így aztán elég hamar megtelik élettel a környék. Mindenki a kocsmák meg a lakó épületek felé kezd el tolongani. Talán így eshet meg az is, hogy Vranglil teljesen véletlenül bele botlik a párosba. Pontosabban a páros női tagjába.*
- Elnézést!* Szabadkozik, amikor ez megtörténik, majd rögtön tátva is marad a szája, hiszen ismerős arcot vél felfedezni. Lázasan járni kezd az agya, hogy honnan is lehet neki ismerős ez a valaki, bár így kívülről inkább csak merő bambulásnak tűnhet.*
A hozzászólás írója (Vranglil Arskerom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.05 15:04:19
5214. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-10-29 22:15:27
Üzenet elküldve: 2023-10-29 22:15:27
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A nap fénye még mindig élénken ragyog a kikötő felett, a tenger felszínén csillogó fényekkel, mintha ezer apró tükör lebegne a víz felszínén. Wym magaslati pontjáról letekintve látja a kikötő egész területét: a rakodókat, ahol hatalmas hordók és zsákok várnak arra, hogy a következő hajóra kerüljenek; a dokkokat, ahol a hajók a nap melegében békésen ringatóznak; és a várost, ahol a kereskedők, matrózok és helyi lakosok egyaránt sürgölődnek, mindegyikük saját tennivalójával elfoglalva.
Mivel új a területen, Wym óvatosan kerüli a konfrontációt, inkább csak megfigyelőként lépked. Úgy érzi, mintha egy egészen új világba csöppent volna, ahol minden egyes elem, hang és illat teljesen új és érdekes számára.
Egy pillanatra megáll egy rakodó mólónál, ahol több matróz dolgozik a rakományon. Ők is, mint sokan mások, felismerik az idegent maguk között. Egyikük, egy idősebb, napbarnított bőrű férfi, rövid bólintással üdvözli őt. Wym mosolyogva viszonozza a gesztust, de távolságtartóan folytatja az útját.
A kikötői élet pezsgése magával ragadja. Ahogy halad tovább, egy csapat helyi gyermeket lát, ahogy egy sűrűn fonott labdával játékot űznek a rakodóterek egyik szabad részén. Néhány lépéssel odébb egy halárus asszony kínálja friss fogását egy szebbnél szebb kínáló tálon.
A vámtisztek szigorúan figyelik a be- és kijövő hajókat, miközben az emberek zajlanak körülöttük. Wym gondosan kerüli az útjukat, nehogy bajba keveredjen velük. Látja a kisebb halászhajókat és a nyomorúságos ladikokat, melyek a mólók mellett ringatóznak. A nagyobb vitorlások és gályák, melyek pár tucat kötélhossznyira horgonyoznak a kikötőtől, impozánsan meredeznek a kék égbolt alatt.
Ahogy tovább sétál, egy tágas teret fedez fel, ahonnan egy kiváló panorámás kilátás nyílik az egész kikötőre. A tenger és az ég között, a látóhatáron, a kikötő világosan látszik. A sokféle hajó, a dokkok és a kikötői élet egyszerre tárul el a fél-elf előtt. Megáll egy pillanatra, hogy magába szívja ezt a látványt és a körülötte zajló életet.
A városi zajok és a tengervíz sóillata egyre intenzívebbé válik, ahogy tovább lépked a kikötő területén. A tengeri széllel vegyülő fűszeres, halas és olajos illatok beburkolják a levegőt, ami egyedi és karakteres atmoszférát teremt. Néhány percig megáll egy helyi mesternél, ahol egy férfi ügyesen kovácsol egy horgonyt, melyet valószínűleg egy közeli hajónak készít. A kalapács ritmusos csengése megnyugtatja őt, és figyelmesen tanulmányozza a mester munkáját.
Amint elhagyja a kovács műhelyét, egy zűrzavarra lesz figyelmes egy kis piaci stand közelében. Az árusok és a vásárlók között egy fiatal fiú, karcsú termettel és hosszú, sötét hajjal, kézen-közön szökkent át, miközben egy almát csavargat a kezében. Wym elmosolyodik a jeleneten, ahogy a fiú trükkösen és gyorsan kitér az üldözője elől, akit a stand tulajdonosaként azonosít.
Ezután a fiú, miután látja, hogy Wym figyeli, kíváncsian és félénken közeledik felé. Ahogy közel kerül, egy kis bólintással köszön, majd halkan megszólal*
- Látom, új vagy itt. Érdekel egy különleges hely, amit kevesen ismernek? *Wym egy pillanatra hezitál, de kíváncsisága felülkerekedik a gyanakvásán.*
- Mi ez a hely? *kérdezi. A fiú szemei csillogni kezdenek.*
- A kikötő alatti csatornarendszer. Sokan nem is tudnak róla, de hihetetlen látványokat rejt. Érdekel? *Ezen a napon a félvér kalandvágya felülkerekedik a józan eszén. Bólint.*
- Vezess oda. *A fiú mosolyogva int, hogy kövesse, és az ősi kövezetű utcákon vezeti Wymet, miközben környezetük lassan változik, és a kikötő zajától egy mélyebb titokzatos világ felé haladtak.*
Mivel új a területen, Wym óvatosan kerüli a konfrontációt, inkább csak megfigyelőként lépked. Úgy érzi, mintha egy egészen új világba csöppent volna, ahol minden egyes elem, hang és illat teljesen új és érdekes számára.
Egy pillanatra megáll egy rakodó mólónál, ahol több matróz dolgozik a rakományon. Ők is, mint sokan mások, felismerik az idegent maguk között. Egyikük, egy idősebb, napbarnított bőrű férfi, rövid bólintással üdvözli őt. Wym mosolyogva viszonozza a gesztust, de távolságtartóan folytatja az útját.
A kikötői élet pezsgése magával ragadja. Ahogy halad tovább, egy csapat helyi gyermeket lát, ahogy egy sűrűn fonott labdával játékot űznek a rakodóterek egyik szabad részén. Néhány lépéssel odébb egy halárus asszony kínálja friss fogását egy szebbnél szebb kínáló tálon.
A vámtisztek szigorúan figyelik a be- és kijövő hajókat, miközben az emberek zajlanak körülöttük. Wym gondosan kerüli az útjukat, nehogy bajba keveredjen velük. Látja a kisebb halászhajókat és a nyomorúságos ladikokat, melyek a mólók mellett ringatóznak. A nagyobb vitorlások és gályák, melyek pár tucat kötélhossznyira horgonyoznak a kikötőtől, impozánsan meredeznek a kék égbolt alatt.
Ahogy tovább sétál, egy tágas teret fedez fel, ahonnan egy kiváló panorámás kilátás nyílik az egész kikötőre. A tenger és az ég között, a látóhatáron, a kikötő világosan látszik. A sokféle hajó, a dokkok és a kikötői élet egyszerre tárul el a fél-elf előtt. Megáll egy pillanatra, hogy magába szívja ezt a látványt és a körülötte zajló életet.
A városi zajok és a tengervíz sóillata egyre intenzívebbé válik, ahogy tovább lépked a kikötő területén. A tengeri széllel vegyülő fűszeres, halas és olajos illatok beburkolják a levegőt, ami egyedi és karakteres atmoszférát teremt. Néhány percig megáll egy helyi mesternél, ahol egy férfi ügyesen kovácsol egy horgonyt, melyet valószínűleg egy közeli hajónak készít. A kalapács ritmusos csengése megnyugtatja őt, és figyelmesen tanulmányozza a mester munkáját.
Amint elhagyja a kovács műhelyét, egy zűrzavarra lesz figyelmes egy kis piaci stand közelében. Az árusok és a vásárlók között egy fiatal fiú, karcsú termettel és hosszú, sötét hajjal, kézen-közön szökkent át, miközben egy almát csavargat a kezében. Wym elmosolyodik a jeleneten, ahogy a fiú trükkösen és gyorsan kitér az üldözője elől, akit a stand tulajdonosaként azonosít.
Ezután a fiú, miután látja, hogy Wym figyeli, kíváncsian és félénken közeledik felé. Ahogy közel kerül, egy kis bólintással köszön, majd halkan megszólal*
- Látom, új vagy itt. Érdekel egy különleges hely, amit kevesen ismernek? *Wym egy pillanatra hezitál, de kíváncsisága felülkerekedik a gyanakvásán.*
- Mi ez a hely? *kérdezi. A fiú szemei csillogni kezdenek.*
- A kikötő alatti csatornarendszer. Sokan nem is tudnak róla, de hihetetlen látványokat rejt. Érdekel? *Ezen a napon a félvér kalandvágya felülkerekedik a józan eszén. Bólint.*
- Vezess oda. *A fiú mosolyogva int, hogy kövesse, és az ősi kövezetű utcákon vezeti Wymet, miközben környezetük lassan változik, és a kikötő zajától egy mélyebb titokzatos világ felé haladtak.*
5213. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-10-24 15:25:38
Üzenet elküldve: 2023-10-24 15:25:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//A gwuff, az elf és még egy fél//
*Nem mondható el róluk, hogy beolvadnak a tömegbe. Az elf látszólagos hetykesége megtéveszthető lehet. A tekintete ugyanis fáradhatatlanul fürkészi a környezetüket. Kellemetlen lenne, ha egy csapat halász kikapná őket a nyeregből. Mikor a nő megáll, hogy megkérdezzen pár dokkmunkást akkor biccent felé. Bizony más világ ez mint annak idején. A vörösöknek semmi nyoma, a ki tudja milyen bandák figyelő szemeiből meg jóval több van és kevésbé rejtőzködnek. Ha a régi csapat megvolna akkor ez jó hely lenne hozzá, hogy a zavarosban halásszanak. El is dönti, hogy ha már erre jár akkor néhány pletykát begyűjt hátha hasznot tud húzni belőlük.*
*Nem mondható el róluk, hogy beolvadnak a tömegbe. Az elf látszólagos hetykesége megtéveszthető lehet. A tekintete ugyanis fáradhatatlanul fürkészi a környezetüket. Kellemetlen lenne, ha egy csapat halász kikapná őket a nyeregből. Mikor a nő megáll, hogy megkérdezzen pár dokkmunkást akkor biccent felé. Bizony más világ ez mint annak idején. A vörösöknek semmi nyoma, a ki tudja milyen bandák figyelő szemeiből meg jóval több van és kevésbé rejtőzködnek. Ha a régi csapat megvolna akkor ez jó hely lenne hozzá, hogy a zavarosban halásszanak. El is dönti, hogy ha már erre jár akkor néhány pletykát begyűjt hátha hasznot tud húzni belőlük.*
5212. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-10-24 15:00:28
Üzenet elküldve: 2023-10-24 15:00:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//A gwuff, az elf és még egy fél//
*Az elf beadja a derekát, így már ismét az úton baktatnak, de az egyre erősödő halszag és zaj árulkodik róla, hogy nemsokára megérkeznek. Mielőtt kilépnek a fák közül a fejébe húzza a csuklyát, mert az még hagyján, hogy gwuffon érkezett egy aranylovas társaságában, de ha aranyozott fürtjeit is megpillantanák, elképzelhető, hogy este már egy zsákkal a fején térhetne nyugovóra. Az egyik éppen kirakodó bagázsnál meg is áll, mert pontosan nem ismeri az utat, de esélyesen ők már ittak ott. Nagy susmus is lesz, ahogy a gwuff lovasa lekászálódik.*
- Várj meg itt, csak útbaigazítást kérek. *Szól oda az elfnek. Miután visszaér, már ismét nyeregben van. Az egyik utcára mutat a kezével.* - Azt mondták arra van. Romos épület feketemadaras cégérrel. *Tájékoztatja a másikat is,hátha ő hamarabb kiszúrja majd.*
*Az elf beadja a derekát, így már ismét az úton baktatnak, de az egyre erősödő halszag és zaj árulkodik róla, hogy nemsokára megérkeznek. Mielőtt kilépnek a fák közül a fejébe húzza a csuklyát, mert az még hagyján, hogy gwuffon érkezett egy aranylovas társaságában, de ha aranyozott fürtjeit is megpillantanák, elképzelhető, hogy este már egy zsákkal a fején térhetne nyugovóra. Az egyik éppen kirakodó bagázsnál meg is áll, mert pontosan nem ismeri az utat, de esélyesen ők már ittak ott. Nagy susmus is lesz, ahogy a gwuff lovasa lekászálódik.*
- Várj meg itt, csak útbaigazítást kérek. *Szól oda az elfnek. Miután visszaér, már ismét nyeregben van. Az egyik utcára mutat a kezével.* - Azt mondták arra van. Romos épület feketemadaras cégérrel. *Tájékoztatja a másikat is,hátha ő hamarabb kiszúrja majd.*
5211. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-10-21 15:31:10
Üzenet elküldve: 2023-10-21 15:31:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
*Nem kell hozzá jó fertályóra és már nyeregben is van. Nem mosakodott, még csak nem is vett magához útravalót. Hamar le akarja tudni e távot, hogy megszállhasson az elkövetkező éjjelekre a Wegtoreni Kalmárban.
Maga mögött hagyja most Relaelt, a Hét Varjú Tavernát és már a kanyargós, macskaköves utcákat róják Ősz, a hátas társaságában. Az elmúlt napok tivornyái után valahogy sokkal frissebbnek hat még a halbűzös tengeri levegő is. Feltöltődött. Fiatal korát meghazudtoló tettrekészség költözik belé, s noha tervei sok munkát igényelnek, ez a legkevésbé sem tántorítja őt el. Épp ellenkezőleg!
Régi, wegtoreni nótát dúdol, miközben szép lassan maga mögött hagyja a kőházak erdejét. Noha énekelni azért nem énekel, a dal szövege ott cseng fülében; Wegtorent és a béklyóként gúzsba kötő törvényektől mentes szabadságot élteti.*
Maga mögött hagyja most Relaelt, a Hét Varjú Tavernát és már a kanyargós, macskaköves utcákat róják Ősz, a hátas társaságában. Az elmúlt napok tivornyái után valahogy sokkal frissebbnek hat még a halbűzös tengeri levegő is. Feltöltődött. Fiatal korát meghazudtoló tettrekészség költözik belé, s noha tervei sok munkát igényelnek, ez a legkevésbé sem tántorítja őt el. Épp ellenkezőleg!
Régi, wegtoreni nótát dúdol, miközben szép lassan maga mögött hagyja a kőházak erdejét. Noha énekelni azért nem énekel, a dal szövege ott cseng fülében; Wegtorent és a béklyóként gúzsba kötő törvényektől mentes szabadságot élteti.*
5210. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-18 12:09:29
Üzenet elküldve: 2023-09-18 12:09:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Megint Puccos//
*Az elmúlt néhány éjjel Wruzto meghúzta magát. A függőben levő bizniszeit lebonyolította, itta a Sellőház koktéljait, de a rókalyuki meccsekre már nem ment ki, és kerülte a balhét. A seb az alkarján behegedt, de a kötést még nem lehet róla levenni.
A Kikötő azonban nem az a hely, ahol bárki biztonságban érezheti magát. Aki erre vágyik, lépjen le. Az ork is ezt teszi: éppen a Puccos elsőtisztjével boltolja le a viteldíjat. Egy hasonló turné erejéig matrózkodott már ezen az egyárbocos, nagyhasú teherhajón, de időközben lett pénz lóvéra. Most már csak utas lesz, ha nem is az úri kabinban. 20 aranyban
állapodnak meg végül, tekintettel a szerény körülményekre. A koszt nincs benne az árban.
Wruzto másnap hajnalban már egy függőágyban ringatózva várja, hogy a dagály bevigye a Puccost az Arthenior deltájába. Laposakat pillog az arra tévedő matrózokra, de amúgy nem kívánja felhívni magára a figyelmüket. Még a végén megkínálják valami munkával! Inkább szép csendben magához vesz egy gyertyát, hogy a viaszával majd betömi a füleit. Amikor ugyanis elindulnak fölfelé a folyón, a legénység dobszóra fog evezni. Amellett is kell aludni valahogy.*
*Az elmúlt néhány éjjel Wruzto meghúzta magát. A függőben levő bizniszeit lebonyolította, itta a Sellőház koktéljait, de a rókalyuki meccsekre már nem ment ki, és kerülte a balhét. A seb az alkarján behegedt, de a kötést még nem lehet róla levenni.
A Kikötő azonban nem az a hely, ahol bárki biztonságban érezheti magát. Aki erre vágyik, lépjen le. Az ork is ezt teszi: éppen a Puccos elsőtisztjével boltolja le a viteldíjat. Egy hasonló turné erejéig matrózkodott már ezen az egyárbocos, nagyhasú teherhajón, de időközben lett pénz lóvéra. Most már csak utas lesz, ha nem is az úri kabinban. 20 aranyban
állapodnak meg végül, tekintettel a szerény körülményekre. A koszt nincs benne az árban.Wruzto másnap hajnalban már egy függőágyban ringatózva várja, hogy a dagály bevigye a Puccost az Arthenior deltájába. Laposakat pillog az arra tévedő matrózokra, de amúgy nem kívánja felhívni magára a figyelmüket. Még a végén megkínálják valami munkával! Inkább szép csendben magához vesz egy gyertyát, hogy a viaszával majd betömi a füleit. Amikor ugyanis elindulnak fölfelé a folyón, a legénység dobszóra fog evezni. Amellett is kell aludni valahogy.*
5209. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-11 10:51:32
Üzenet elküldve: 2023-09-11 10:51:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tenger és tetoválások//
- Van benne szép, van benne rossz. De a lényeg, hogy megtörtént és túléltem, és ezt nem árt megörökíteni.
*feleli ugyanazzal a kedélyes derűvel. Persze, hogy jó volt-e közöttük, vagy sem, az relatív. Nem ismert mást. Elég sok fájdalom, nélkülözés, szenvedés és megaláztatás emléke kötődik a régi kompániához. De mivel ezek nem csak vele történtek, hanem mindannyiukkal, így nem érzi úgy, hogy rossz lett volna.
Tirä javaslatára elvigyorodik, aztán elkezdi összerakni a holmiját.*
- Rendben, megnézem magamnak, amit mutatni akarsz.
*feleli, talán kissé kétértelműen, de hát hajtja a vére, hiába csillapította a vágyait éppen az éjjel. Tirä is kimondottan vérpezsdítő látvány. Még a tetoválásai nélkül is az lenne. Ha meg nem kapható a mókára, úgy is jó. Mykaelnek se ártana, ha nem hagyná elterelni a figyelmét a tényleges céljairól minden órában egy szemrevaló fehérnép által.*
- Van benne szép, van benne rossz. De a lényeg, hogy megtörtént és túléltem, és ezt nem árt megörökíteni.
*feleli ugyanazzal a kedélyes derűvel. Persze, hogy jó volt-e közöttük, vagy sem, az relatív. Nem ismert mást. Elég sok fájdalom, nélkülözés, szenvedés és megaláztatás emléke kötődik a régi kompániához. De mivel ezek nem csak vele történtek, hanem mindannyiukkal, így nem érzi úgy, hogy rossz lett volna.
Tirä javaslatára elvigyorodik, aztán elkezdi összerakni a holmiját.*
- Rendben, megnézem magamnak, amit mutatni akarsz.
*feleli, talán kissé kétértelműen, de hát hajtja a vére, hiába csillapította a vágyait éppen az éjjel. Tirä is kimondottan vérpezsdítő látvány. Még a tetoválásai nélkül is az lenne. Ha meg nem kapható a mókára, úgy is jó. Mykaelnek se ártana, ha nem hagyná elterelni a figyelmét a tényleges céljairól minden órában egy szemrevaló fehérnép által.*
5208. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-08 16:45:06
Üzenet elküldve: 2023-09-08 16:45:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tenger és tetoválások//
-Te tudod. *Von vállat. Ő úgy van mindennel, hogy ha jó, ha rossz, megkísérli megcsinálni. Hisz sosem lép előre az ember, ha nem élesben próbálja ki a dolgokat. Legalábbis az ő elgondolásában.*
-Emlék. Szép dolog az. Gondolom. *Ő mondjuk nem sokra tartja az ilyen szentimentális dolgokat. Mármint ami a harcostársakat illeti. Kíváncsi, vajon a fiatal férfit is annyiszor verték-e át, mint őt. Bizonyára nem, különben nem varratná magára a jelüket. Bár lehet, hogy pont ellenkezőleg és inkább emlékeztetőül szolgál, hogy még társaiban sem bízhat az ember. Ha belegondol, inkább az előbbit tartja valószínűnek. Legalábbis annak alapján, ahogy Mykael beszélt róluk.*
-Ez nem a legjobb hely rajzolni. *Tápászkodik fel végül.*
-Van odafenn a sziklákon egy világítótorony. Azalatt pedig sziklák... Onnan sokkal jobban látsz mindent, még a Kikötőt is. Már amennyire találsz benne szépet. *Fanyar mosoly jelenik meg ábrázatán. Neki talán szép látkép, de kötve hiszi, hogy egy utazónak az lehet a koszos kis Kikötő.*
-Bízzunk benne. De ha csak csuklóból vágják, ismerek egy matrózt, aki nagyon szép kampókat készít. *Vigyorog szélesen.*
-Na? Jössz? Ha nem, akkor egyedül megyek. Még egyszer megnézem ezt a porfészket, mielőtt Arthenior felé veszem az irányt. *Bár lehet, hogy csak holnap indul. Vagy azután. Persze ezt Mykaelnek nem kell tudnia, hisz nem tartozik számadással egy idegennek. Épp ellenkezőleg.*
-Te tudod. *Von vállat. Ő úgy van mindennel, hogy ha jó, ha rossz, megkísérli megcsinálni. Hisz sosem lép előre az ember, ha nem élesben próbálja ki a dolgokat. Legalábbis az ő elgondolásában.*
-Emlék. Szép dolog az. Gondolom. *Ő mondjuk nem sokra tartja az ilyen szentimentális dolgokat. Mármint ami a harcostársakat illeti. Kíváncsi, vajon a fiatal férfit is annyiszor verték-e át, mint őt. Bizonyára nem, különben nem varratná magára a jelüket. Bár lehet, hogy pont ellenkezőleg és inkább emlékeztetőül szolgál, hogy még társaiban sem bízhat az ember. Ha belegondol, inkább az előbbit tartja valószínűnek. Legalábbis annak alapján, ahogy Mykael beszélt róluk.*
-Ez nem a legjobb hely rajzolni. *Tápászkodik fel végül.*
-Van odafenn a sziklákon egy világítótorony. Azalatt pedig sziklák... Onnan sokkal jobban látsz mindent, még a Kikötőt is. Már amennyire találsz benne szépet. *Fanyar mosoly jelenik meg ábrázatán. Neki talán szép látkép, de kötve hiszi, hogy egy utazónak az lehet a koszos kis Kikötő.*
-Bízzunk benne. De ha csak csuklóból vágják, ismerek egy matrózt, aki nagyon szép kampókat készít. *Vigyorog szélesen.*
-Na? Jössz? Ha nem, akkor egyedül megyek. Még egyszer megnézem ezt a porfészket, mielőtt Arthenior felé veszem az irányt. *Bár lehet, hogy csak holnap indul. Vagy azután. Persze ezt Mykaelnek nem kell tudnia, hisz nem tartozik számadással egy idegennek. Épp ellenkezőleg.*
5207. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-07 23:01:17
Üzenet elküldve: 2023-09-07 23:01:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tenger és tetoválások//
- Hát, valaki ezt nevezné szószátyárságnak. Bár értem a különbséget.
*feleli, miközben fürkész tekintettel néz a lányra. "Ha pofán verik" - ezek szerint került már bajba. Bár ez valahogy nem lepi meg. Nyílt természetű nőnek tűnik. És ha a tengerészek tényleg olyan temperamentumos népség, amilyen a hírük, akkor hasonlóak lehetnek a zsoldosokhoz. Ott se nagyon van, ami szent.
Tirä javaslata elgondolkodtatja, de aztán megrázza a fejét.*
- Á, nem szeretek olyan munkát kiadni a kezem közül, ami még rossz. Még ha nem is izgatná azt, aki viseli.
*Kíváncsian figyeli a tetoválásokat és hallgatja a hozzá való történeteket. Nem ismerősek neki a helyek és nem ismeri fel a szimbólumot, de az alapján, amit Tirä elmondott, nem jót jelent. Érdekelné a története, de nem fog rákérdezni. A hullámzó tenger képét is érdeklődve nézi. Elképzeli, ahogy ő maga csinálná. Nem egy bonyolult minta, de el lehet rontani, ha nem biztos az ember keze.
A lány kérdésére csak vállat von.*
- Majd lesz. Azt tervezem, hogy azoknak az alakulatoknak a címerét varratom majd magamra, ahol szolgáltam. Vagy harcok emlékét, amikben részt vettem. Már ha megélem, hogy bármit pingálhassak. Az első a régi csapatom lesz.
*mondja, majd odafordítja fedetlen jobb felkarját a lány felé, és a bal keze mutatóujjával egy hatos számot kanyarít a bicepszére.*
- Legalább ennyi emlék legyen róluk. A többit meg majd hozza az élet, lehetőleg minél többet. És bízzunk benne, hogy a karomat sose veszítem el.
*teszi hozzá elvigyorodva. Bár egyáltalán nem túlzás ilyesmitől tartani.*
- Hát, valaki ezt nevezné szószátyárságnak. Bár értem a különbséget.
*feleli, miközben fürkész tekintettel néz a lányra. "Ha pofán verik" - ezek szerint került már bajba. Bár ez valahogy nem lepi meg. Nyílt természetű nőnek tűnik. És ha a tengerészek tényleg olyan temperamentumos népség, amilyen a hírük, akkor hasonlóak lehetnek a zsoldosokhoz. Ott se nagyon van, ami szent.
Tirä javaslata elgondolkodtatja, de aztán megrázza a fejét.*
- Á, nem szeretek olyan munkát kiadni a kezem közül, ami még rossz. Még ha nem is izgatná azt, aki viseli.
*Kíváncsian figyeli a tetoválásokat és hallgatja a hozzá való történeteket. Nem ismerősek neki a helyek és nem ismeri fel a szimbólumot, de az alapján, amit Tirä elmondott, nem jót jelent. Érdekelné a története, de nem fog rákérdezni. A hullámzó tenger képét is érdeklődve nézi. Elképzeli, ahogy ő maga csinálná. Nem egy bonyolult minta, de el lehet rontani, ha nem biztos az ember keze.
A lány kérdésére csak vállat von.*
- Majd lesz. Azt tervezem, hogy azoknak az alakulatoknak a címerét varratom majd magamra, ahol szolgáltam. Vagy harcok emlékét, amikben részt vettem. Már ha megélem, hogy bármit pingálhassak. Az első a régi csapatom lesz.
*mondja, majd odafordítja fedetlen jobb felkarját a lány felé, és a bal keze mutatóujjával egy hatos számot kanyarít a bicepszére.*
- Legalább ennyi emlék legyen róluk. A többit meg majd hozza az élet, lehetőleg minél többet. És bízzunk benne, hogy a karomat sose veszítem el.
*teszi hozzá elvigyorodva. Bár egyáltalán nem túlzás ilyesmitől tartani.*
5206. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-07 13:27:04
Üzenet elküldve: 2023-09-07 13:27:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tenger és tetoválások//
-Azt meghiszem. *Ő maga még nem járt a szó szoros értelmében vett csatatéren, de el tudja képzelni, milyen az.*
-Szószátyár? Nem. A papagáj nem sokat beszél. A papagáj nem tudja, mikor kell kussolni. Akkor is jártatni fogja a csőrét, ha pofán verik.
*Elvigyorodik a képre, hogy valamelyik gazdának a tanyáján a földtúró malacok mind ki vannak pingálva. Végső soron, miért ne? Egy kis sivalkodásért cserébe valóban gyakorolhatna az ifjonc.*
-Ismerek néhány fickót a Rumosban, aki anélkül is engedné, hogy a sárban kergesd. Azok sem sokkal jobbak a disznónál és nem is kevésbé büdösek. De legalább emberek. Néhány pergő aranyért azt teszel velük, ami jólesik. *Nem teszi hozzá, hogy volt már maga is ehhez közeli állapotban. A különféle szerek utáni vágy mindig felőrli az akaraterejét.*
-Itt is könnyen szétverik az embert, ha nem vigyáz. *Horkan fel.* -Csak itt a pofájával teszik, de esetleg megúszod kardélre hányás nélkül. Esetleg.
*Egy pillanatnyi csodálkozás kíséretében pillant a férfiúra, majd vállat vonva mutatja karját felé. Vállig tűri ingujját, úgy pillant végig a szimbólumokon. Van belőlük jó néhány a papagájt leszámítva.*
-Ez itt az első. Bár inkább billog, mint tetoválás. A Hajóvég-szigeten vésték a bőrömbe. Ha visszamennék és meglátnák... *Egy sejtelmes mosollyal fejezi be a mondatot. Talán még büszke is kicsit. A patkó alakú jel után most egy másikra kúszik a mutatóujja. Ez mintha vizet mintázna, körbe a karján, hullámokban.*
-Ezt a Ráján kaptam egy fiútól. Ő is kezdő volt, gyakorolni akart. *Felkuncog, mielőtt folytatná. Szívesen mesél, még magát is meglepi. Megmutatja a kétárbócos hajót, a papagájt, az iránytűt és még a rejtélyes, nonfiguratív szimbólumokról is mesél egy keveset.*
-Vágysz rá, rajtad mégsem látok egyet sem. Hogy van ez?
-Azt meghiszem. *Ő maga még nem járt a szó szoros értelmében vett csatatéren, de el tudja képzelni, milyen az.*
-Szószátyár? Nem. A papagáj nem sokat beszél. A papagáj nem tudja, mikor kell kussolni. Akkor is jártatni fogja a csőrét, ha pofán verik.
*Elvigyorodik a képre, hogy valamelyik gazdának a tanyáján a földtúró malacok mind ki vannak pingálva. Végső soron, miért ne? Egy kis sivalkodásért cserébe valóban gyakorolhatna az ifjonc.*
-Ismerek néhány fickót a Rumosban, aki anélkül is engedné, hogy a sárban kergesd. Azok sem sokkal jobbak a disznónál és nem is kevésbé büdösek. De legalább emberek. Néhány pergő aranyért azt teszel velük, ami jólesik. *Nem teszi hozzá, hogy volt már maga is ehhez közeli állapotban. A különféle szerek utáni vágy mindig felőrli az akaraterejét.*
-Itt is könnyen szétverik az embert, ha nem vigyáz. *Horkan fel.* -Csak itt a pofájával teszik, de esetleg megúszod kardélre hányás nélkül. Esetleg.
*Egy pillanatnyi csodálkozás kíséretében pillant a férfiúra, majd vállat vonva mutatja karját felé. Vállig tűri ingujját, úgy pillant végig a szimbólumokon. Van belőlük jó néhány a papagájt leszámítva.*
-Ez itt az első. Bár inkább billog, mint tetoválás. A Hajóvég-szigeten vésték a bőrömbe. Ha visszamennék és meglátnák... *Egy sejtelmes mosollyal fejezi be a mondatot. Talán még büszke is kicsit. A patkó alakú jel után most egy másikra kúszik a mutatóujja. Ez mintha vizet mintázna, körbe a karján, hullámokban.*
-Ezt a Ráján kaptam egy fiútól. Ő is kezdő volt, gyakorolni akart. *Felkuncog, mielőtt folytatná. Szívesen mesél, még magát is meglepi. Megmutatja a kétárbócos hajót, a papagájt, az iránytűt és még a rejtélyes, nonfiguratív szimbólumokról is mesél egy keveset.*
-Vágysz rá, rajtad mégsem látok egyet sem. Hogy van ez?
5205. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-06 23:11:56
Üzenet elküldve: 2023-09-06 23:11:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tenger és tetoválások//
- Na, hát éppen ezért akarom megtanulni. A tetoválásokat nem csak a tengeri népek kedvelik, a szárazföldiek ugyanúgy.
*fejti ki. Tirä válaszára elhúzza a száját.*
- Falábúval is találkoztam egyszer-kétszer. Van az úgy, hogy vágni kell. Nem egy kar meg láb ott tud maradni a csatatéren.
*Nem ez a nő az első, aki naivnak gondolja. Pedig ő éppen ezzel a nyíltsággal küzd a paranoia ellen. Hiszen, ha nem titkolózik az ember, akkor nem kell ügyelnie, hogy mit kotyog ki magáról. Nem ébreszt gyanakvást és bizalmatlanságot. És voltaképpen nincs is mit eltitkolnia.*
- Papagáj, mi? Pedig nem vagy annyira szószátyár. Rám is sokszor mondják, hogy bőbeszédű vagyok. Mert ezért hívnak így, nem?
*a lány megjegyzésére vállat von.*
- Van, amikor másolnak, van amikor újat készítenek. De csak azt tudod megrajzolni, amit már láttál. És inkább papíron gyakorlok, mint valakinek a bőrén. Majd ha papírra már elég jól megy, elkezdek próbálkozni a bőrrel. Majd keresek egy disznófarmot és megkérem a gazdát, hogy tetoválhassak a disznajára.
*mondja somolyogva, habár valóban ez a terve. A disznóbőr nagyon hasonló, mint az emberi.*
- Sokfelé harcoltam, amíg egybe volt a zsoldos kompániánk. De szétvertek minket. Egyébként a nagyvárosokat elkerültük, csak nevenincs települések csörtéiben vettünk részt.
*feleli, miközben a lány karját tanulmányozza.*
- Megnézhetem közelebbről?
- Na, hát éppen ezért akarom megtanulni. A tetoválásokat nem csak a tengeri népek kedvelik, a szárazföldiek ugyanúgy.
*fejti ki. Tirä válaszára elhúzza a száját.*
- Falábúval is találkoztam egyszer-kétszer. Van az úgy, hogy vágni kell. Nem egy kar meg láb ott tud maradni a csatatéren.
*Nem ez a nő az első, aki naivnak gondolja. Pedig ő éppen ezzel a nyíltsággal küzd a paranoia ellen. Hiszen, ha nem titkolózik az ember, akkor nem kell ügyelnie, hogy mit kotyog ki magáról. Nem ébreszt gyanakvást és bizalmatlanságot. És voltaképpen nincs is mit eltitkolnia.*
- Papagáj, mi? Pedig nem vagy annyira szószátyár. Rám is sokszor mondják, hogy bőbeszédű vagyok. Mert ezért hívnak így, nem?
*a lány megjegyzésére vállat von.*
- Van, amikor másolnak, van amikor újat készítenek. De csak azt tudod megrajzolni, amit már láttál. És inkább papíron gyakorlok, mint valakinek a bőrén. Majd ha papírra már elég jól megy, elkezdek próbálkozni a bőrrel. Majd keresek egy disznófarmot és megkérem a gazdát, hogy tetoválhassak a disznajára.
*mondja somolyogva, habár valóban ez a terve. A disznóbőr nagyon hasonló, mint az emberi.*
- Sokfelé harcoltam, amíg egybe volt a zsoldos kompániánk. De szétvertek minket. Egyébként a nagyvárosokat elkerültük, csak nevenincs települések csörtéiben vettünk részt.
*feleli, miközben a lány karját tanulmányozza.*
- Megnézhetem közelebbről?
5204. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-03 22:06:11
Üzenet elküldve: 2023-09-03 22:06:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tenger és tetoválások//
*Az idegen férfi szembe megy a sztereotípiákkal, legalábbis nem küldi el rögtön a búsba, mint ahogy az lenni szokott ilyenkor. Vagy talán ahogy ő maga tenné.
Helyet foglal hát mellette és követi a tekintetét, valamint a bökés irányát. Kicsit még meg is emeli karját, hogy maga is szemrevételezze a tetoválásokat karján. A legnagyobb éppen egy iránytűn ücsörgő, ékes papagájt ábrázol.*
-Ó, ez? Hát nem sokan értenek hozzá. *Válaszolja meg szűkszavúan. Furcsa neki a fiatal férfi és az, hogy még sosem látott hajókat.*
-Látszana? Ej. És még nem láttad azokat, akik tényleg falábat viselnek. *Felhorkan. Látott ő már olyan kalózt is, akinek duplán is falábat viselt. Na, az már látványos!*
-Az. Tengerész. *Szeme rebben csak Mykael kérdésére. Nem oly ostoba, hogy elsőre előálljon a farbával; leginkább kalózkodásban vett részt, ha a tengerre hívta a dolga. A patkányok azonban igen hamar fellógatnák ilyesmiért és ki tudja, nem-e egy naivabb patkánnyal van dolga, aki furcsa mód szeret rajzolni is?*
-Tirä vagyok. *Meglepi a férfi nyitottsága vagy épp naivitása. Talán ezért is mutatkozik be maga is oly könnyedén.*
-De sokféle néven illetnek. A Papagáj a kedvencem. *Kissé gunyoros-savanyú mosoly húzódik arcára.* -Kitalálod, hogy miért? És nem a tetoválás miatt. Ez ennek a következménye. *Megtámaszkodik maga mögött kezével, arcát pedig rövid ideig a nap felé fordítja, hogy sütkérezzen, akár a gyíkok.*
-De gyakran neveznek sokkal rosszabb dolgokon is. Nem, mintha különösebben szíven ütne. *Vállat von.*
-Amúgy a tetoválásokat nem másolják. Ott fantáziából dolgoznak. De ezt biztos tudod Te is. *Pillant a férfira, de mosoly egyébként nem játszik arcán.*
-Ha nem a Kikötőben bérkardkodsz, hát hol? *Teszi még fel a nyilvánvaló kérdést, kissé felvont szemöldökkel. Megmert volna esküdni, hogy egy közönséges rakodóval hozta össze a sors.*
*Az idegen férfi szembe megy a sztereotípiákkal, legalábbis nem küldi el rögtön a búsba, mint ahogy az lenni szokott ilyenkor. Vagy talán ahogy ő maga tenné.
Helyet foglal hát mellette és követi a tekintetét, valamint a bökés irányát. Kicsit még meg is emeli karját, hogy maga is szemrevételezze a tetoválásokat karján. A legnagyobb éppen egy iránytűn ücsörgő, ékes papagájt ábrázol.*
-Ó, ez? Hát nem sokan értenek hozzá. *Válaszolja meg szűkszavúan. Furcsa neki a fiatal férfi és az, hogy még sosem látott hajókat.*
-Látszana? Ej. És még nem láttad azokat, akik tényleg falábat viselnek. *Felhorkan. Látott ő már olyan kalózt is, akinek duplán is falábat viselt. Na, az már látványos!*
-Az. Tengerész. *Szeme rebben csak Mykael kérdésére. Nem oly ostoba, hogy elsőre előálljon a farbával; leginkább kalózkodásban vett részt, ha a tengerre hívta a dolga. A patkányok azonban igen hamar fellógatnák ilyesmiért és ki tudja, nem-e egy naivabb patkánnyal van dolga, aki furcsa mód szeret rajzolni is?*
-Tirä vagyok. *Meglepi a férfi nyitottsága vagy épp naivitása. Talán ezért is mutatkozik be maga is oly könnyedén.*
-De sokféle néven illetnek. A Papagáj a kedvencem. *Kissé gunyoros-savanyú mosoly húzódik arcára.* -Kitalálod, hogy miért? És nem a tetoválás miatt. Ez ennek a következménye. *Megtámaszkodik maga mögött kezével, arcát pedig rövid ideig a nap felé fordítja, hogy sütkérezzen, akár a gyíkok.*
-De gyakran neveznek sokkal rosszabb dolgokon is. Nem, mintha különösebben szíven ütne. *Vállat von.*
-Amúgy a tetoválásokat nem másolják. Ott fantáziából dolgoznak. De ezt biztos tudod Te is. *Pillant a férfira, de mosoly egyébként nem játszik arcán.*
-Ha nem a Kikötőben bérkardkodsz, hát hol? *Teszi még fel a nyilvánvaló kérdést, kissé felvont szemöldökkel. Megmert volna esküdni, hogy egy közönséges rakodóval hozta össze a sors.*
5203. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-03 17:31:43
Üzenet elküldve: 2023-09-03 17:31:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tenger és tetoválások//
*Telerajzolt papírosok kezdenek gyűlni mellette. Egyetlen lapon általában két-három próbálkozás, mert nem szereti feleslegesen pazarolni. Az ujjaira pedig már rakódott némi szénpor, amit időről időre beletöröl egy fűcsomóba, ami gazként kinőtt a kövezetből.
Ha valódi művész lenne, akit az alkotáson kívül semmi se érdekel, könnyedén belefeledkezne a munkába, és nem is venne tudomást arról, hogy körülötte mi történik. Az idő múlását is legfeljebb abból venné észre, hogy elment a fény. De ő egyáltalán nem ilyen. Ennek hátránya, hogy a munkái, bár egész ügyesek, sose fogják őt ünnepelt festővé avanzsálni - nem mintha vágyna ilyesmire. Előnye viszont, hogy tudatában van a környezetének. Katona, egész jó ösztönei vannak.
Tirä jelenlétét is érzékeli, még azt is, hogy őt nézi, de ezt egyelőre csak tudat alatt nyugtázza. Nem a vöröske az első, aki megbámulja, ezért egyelőre nem foglalkozik vele. Amikor aztán a lány megszólítja, felé fordul és nem úgy tűnik, mint aki valami művészi révületből zökkenne ki éppen. Viszont most először méri végig rendesen, korábban csak annyit fogott fel belőle, hogy ott van valaki. Aztán kedélyes félmosollyal így felel.*
- Köszi!
*Ha Tirä gondolja, ezzel akár faképnél is hagyhatná, de helyette a társaságául szegődik, így Mykael is több figyelmet szentel neki. Tetszik a látvány. Semmi baja az izmosabb alkatú lányok ellen.*
- Csak szórakozásból rajzolgatok, és mert még sose láttam tengerjáró hajókat. Meg a tengert sem.
*aztán pillantása a lány tetoválására téved, és rábök.*
- Ilyeneket akarok csinálni én is, majd egyszer. Azért gyakorlok, de most még csak papírra.
*magyarázza el. A tekintetéből semmiféle sunyiság nem olvasható ki, inkább nyugodt derű, és érdeklődés a lány iránt.*
- Te tengerész vagy, mi? Látszik a járásodon. A matrózoknak van egy fura billegése, már megfigyeltem.
*jegyzi meg, majd hozzá teszi.*
- Én még sose jártam hajón. Zsoldos vagyok, Mykaelnek hívnak.
*A jelek szerint semmi aggálya nincs afelől, hogy be merjen-e mutatkozni, semmi titkolnivalója, nincs ellensége a vidéken. Ahhoz pedig, hogy valaki ártani akarjon neki, egyszerre tűnik túl ágrólszakadtnak, de egyúttal túl keménykötésűnek.*
*Telerajzolt papírosok kezdenek gyűlni mellette. Egyetlen lapon általában két-három próbálkozás, mert nem szereti feleslegesen pazarolni. Az ujjaira pedig már rakódott némi szénpor, amit időről időre beletöröl egy fűcsomóba, ami gazként kinőtt a kövezetből.
Ha valódi művész lenne, akit az alkotáson kívül semmi se érdekel, könnyedén belefeledkezne a munkába, és nem is venne tudomást arról, hogy körülötte mi történik. Az idő múlását is legfeljebb abból venné észre, hogy elment a fény. De ő egyáltalán nem ilyen. Ennek hátránya, hogy a munkái, bár egész ügyesek, sose fogják őt ünnepelt festővé avanzsálni - nem mintha vágyna ilyesmire. Előnye viszont, hogy tudatában van a környezetének. Katona, egész jó ösztönei vannak.
Tirä jelenlétét is érzékeli, még azt is, hogy őt nézi, de ezt egyelőre csak tudat alatt nyugtázza. Nem a vöröske az első, aki megbámulja, ezért egyelőre nem foglalkozik vele. Amikor aztán a lány megszólítja, felé fordul és nem úgy tűnik, mint aki valami művészi révületből zökkenne ki éppen. Viszont most először méri végig rendesen, korábban csak annyit fogott fel belőle, hogy ott van valaki. Aztán kedélyes félmosollyal így felel.*
- Köszi!
*Ha Tirä gondolja, ezzel akár faképnél is hagyhatná, de helyette a társaságául szegődik, így Mykael is több figyelmet szentel neki. Tetszik a látvány. Semmi baja az izmosabb alkatú lányok ellen.*
- Csak szórakozásból rajzolgatok, és mert még sose láttam tengerjáró hajókat. Meg a tengert sem.
*aztán pillantása a lány tetoválására téved, és rábök.*
- Ilyeneket akarok csinálni én is, majd egyszer. Azért gyakorlok, de most még csak papírra.
*magyarázza el. A tekintetéből semmiféle sunyiság nem olvasható ki, inkább nyugodt derű, és érdeklődés a lány iránt.*
- Te tengerész vagy, mi? Látszik a járásodon. A matrózoknak van egy fura billegése, már megfigyeltem.
*jegyzi meg, majd hozzá teszi.*
- Én még sose jártam hajón. Zsoldos vagyok, Mykaelnek hívnak.
*A jelek szerint semmi aggálya nincs afelől, hogy be merjen-e mutatkozni, semmi titkolnivalója, nincs ellensége a vidéken. Ahhoz pedig, hogy valaki ártani akarjon neki, egyszerre tűnik túl ágrólszakadtnak, de egyúttal túl keménykötésűnek.*
5202. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:38:16
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:38:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tenger és tetoválások//
*Sietve szeli át a Kikötőt érintő partvidéket. Úgy döntött, megnézi magának ezt az oly sokat emlegetett Artheniort, ha csak futólag is. Se cókmók, se málha nem nyomja hátát. Egyszerű, fehér ing és hozzá bőrnadrág, mi dukál. Tudja, hamar hazavágyna a Kikötőbe, még inkább pedig a tengerre. Ez az otthona és ezen nem fog változtatni semmilyen veszély.
Kellő körültekintéssel halad, elvégre a Patkányokkal való viszonya a legkevésbé sem felhőtlen. Az kellene még, hogy beleálljanak. Noha fattyú testvéreinek köszönhetően a vörös üstök nem egyedülálló, azért meghúzza magát. Újonnan pedig még a Vihar Fiai is veszélyt jelenthetnek rá. Elég csak felidéznie magában legutóbbi búcsúját tőlük, hogy ha nem is félve, de azért óvatosan pillantson a dokkok menti hajók irányába.
A patkányoktól nem tart. A Rumos Rókalyukat leszámítva keveset mozog a köreikben. A tengerre azonban kivágyik és nem szívesen töltené az ott töltött időszakokat árbóchoz kötve vagy a halak társaságában.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok keringenek fejében, mikor a körültekintő pislogások közepette meglátja az elsőre rakodómunkásnak vélt férfit. Látszólag semmi olyat nem mutat, mi érdeklődéséül szolgálna, de közelebb érve úgy látja, mintha rajzolgatna valamit. Ilyet pedig közönséges rakodómunkás nem csinál.
Alaposabban is megméri magának a férfit; nem jár még benne a korban, a testfelépítése pedig megerősíti első megérzésében. Mivel csak magából tud kiindulni, ezért arra saccol, hogy a fickó valami rosszban sántikál. Ez a megállapítása pedig módfelett kíváncsivá teszi.*
-Ha a hajókat akarod kifigyelni, azok már nem ugyanott lesznek holnap. *Szól oda, s habár sejti, hogy nem innen fúj a szél. Közvetlen, jó modort hírből ismerő jellem, így hamar meg is kerüli a férfit, hogy helyet foglaljon mellette és szinte előredőlve bámulja meg, hátha felismeri. De nem.
Elnézegeti még egy darabon a férfiút. Őt magát sem kell félteni, ha izmokról van szó. Noha karcsú teremtés, a tengeren eltöltött idő alaposan meglátszik rajta. Jóval vaskosabbak karjai és szélesebb háta, mint mondjuk az elhaladó kurtizánoknak hátuk mögött, még ha egy férfiember szintjét nem is ütheti meg.*
-Vagy tán rajz nélkül nem találod meg a hajódat? *Csücsörít kajánul, de valójában csak a szándékot próbálja kilesni. Az ő fejében meg sem fordulna olyan gondolat, hogy művészfélével van dolga.*
*Sietve szeli át a Kikötőt érintő partvidéket. Úgy döntött, megnézi magának ezt az oly sokat emlegetett Artheniort, ha csak futólag is. Se cókmók, se málha nem nyomja hátát. Egyszerű, fehér ing és hozzá bőrnadrág, mi dukál. Tudja, hamar hazavágyna a Kikötőbe, még inkább pedig a tengerre. Ez az otthona és ezen nem fog változtatni semmilyen veszély.
Kellő körültekintéssel halad, elvégre a Patkányokkal való viszonya a legkevésbé sem felhőtlen. Az kellene még, hogy beleálljanak. Noha fattyú testvéreinek köszönhetően a vörös üstök nem egyedülálló, azért meghúzza magát. Újonnan pedig még a Vihar Fiai is veszélyt jelenthetnek rá. Elég csak felidéznie magában legutóbbi búcsúját tőlük, hogy ha nem is félve, de azért óvatosan pillantson a dokkok menti hajók irányába.
A patkányoktól nem tart. A Rumos Rókalyukat leszámítva keveset mozog a köreikben. A tengerre azonban kivágyik és nem szívesen töltené az ott töltött időszakokat árbóchoz kötve vagy a halak társaságában.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok keringenek fejében, mikor a körültekintő pislogások közepette meglátja az elsőre rakodómunkásnak vélt férfit. Látszólag semmi olyat nem mutat, mi érdeklődéséül szolgálna, de közelebb érve úgy látja, mintha rajzolgatna valamit. Ilyet pedig közönséges rakodómunkás nem csinál.
Alaposabban is megméri magának a férfit; nem jár még benne a korban, a testfelépítése pedig megerősíti első megérzésében. Mivel csak magából tud kiindulni, ezért arra saccol, hogy a fickó valami rosszban sántikál. Ez a megállapítása pedig módfelett kíváncsivá teszi.*
-Ha a hajókat akarod kifigyelni, azok már nem ugyanott lesznek holnap. *Szól oda, s habár sejti, hogy nem innen fúj a szél. Közvetlen, jó modort hírből ismerő jellem, így hamar meg is kerüli a férfit, hogy helyet foglaljon mellette és szinte előredőlve bámulja meg, hátha felismeri. De nem.
Elnézegeti még egy darabon a férfiút. Őt magát sem kell félteni, ha izmokról van szó. Noha karcsú teremtés, a tengeren eltöltött idő alaposan meglátszik rajta. Jóval vaskosabbak karjai és szélesebb háta, mint mondjuk az elhaladó kurtizánoknak hátuk mögött, még ha egy férfiember szintjét nem is ütheti meg.*
-Vagy tán rajz nélkül nem találod meg a hajódat? *Csücsörít kajánul, de valójában csak a szándékot próbálja kilesni. Az ő fejében meg sem fordulna olyan gondolat, hogy művészfélével van dolga.*
5201. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2023-09-03 11:51:56
Üzenet elküldve: 2023-09-03 11:51:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tenger és tetoválások//
*A Hét Varjú felől érkezik a dokkokhoz. Mivel sikeresen elszállásolta magát a tavernában, ingóságai nagy részétől megszabadult. Csak egy tőr van az övébe tűzve, kezében pedig papírosok és szénceruzák. Öltözete egy elnyűtt, szürke ing, amelynek nincsenek ujjai, így fedetlenül hagyják a karjait. Valamint egy kopott barna nadrág, itt-ott foltozott, összevarrt. A bakancsa újszerű egyedül, de az is koszos.
Az arcán valami izgatott kedélyesség honol. A kedélyesség mindig ott van, az izgatottságot a tenger és a vitorlások látványa okozza. Mykael még tud lelkesedni az új élményekért, és mi tagadás, a végtelen víztükör és a kegyes járművek látványa nagy élmény.
Papír és rajzeszköz meg azért van nála, hogy ezeket meg is rajzolja, habár ránézésre egyáltalán nem tűnik művészléleknek. A bőre napbarnított, itt-ott hegek látszanak rajta, még ha nem is túl sok. A tenyerei megkérgesedtek a fizikai munkáról, az alkata alapján pedig leginkább rakodómunkásnak vagy katonának tűnik. Most mégis azért jött, hogy a rajztudását növelje.
Éppen nagy gondban van, mert azon gondolkodik, hogy hogyan tudná megrajzolni a napfényt visszatürköző tengert, mikor neki csak fekete színe van. Végül az a briliáns ötlete támad, hogy nem a tengert rajzolja a papírra, hanem minden mást körülötte: a víz fodrozódását, az ég sötétjét, a partot. A víz pedig a papír fehérje lesz. Persze ezzel nem talált fel semmi olyat, amit mások már ne találtak volna ki őelőtte. De neki mégis nagy sikerélmény, hogy magától jött erre rá.
A rajzai, főleg az elsők persze nagyon gyengék. Folyamatosan próbál javítani rajtuk. De legalább nem teljesen a nulláról indul. Sokat gyakorolt már, kapott is tanácsokat, gyakorlottan dolgozik.
Mindezt félrehúzódva a főbb útvonalaktól, hogy másokat ne zavarjon a munkában.
Meglehet, mókás látvány egy rajzolgató férfi, és a tengerészek talán meg is eresztenek az irányába egy-két gúnyos megjegyzést. De kötekedni nem kezdenek vele, ezt talán az izmainak és a tőrének köszönheti. Az ártalmatlanabb megjegyzéseket meg elengedi a füle mellett.*
*A Hét Varjú felől érkezik a dokkokhoz. Mivel sikeresen elszállásolta magát a tavernában, ingóságai nagy részétől megszabadult. Csak egy tőr van az övébe tűzve, kezében pedig papírosok és szénceruzák. Öltözete egy elnyűtt, szürke ing, amelynek nincsenek ujjai, így fedetlenül hagyják a karjait. Valamint egy kopott barna nadrág, itt-ott foltozott, összevarrt. A bakancsa újszerű egyedül, de az is koszos.
Az arcán valami izgatott kedélyesség honol. A kedélyesség mindig ott van, az izgatottságot a tenger és a vitorlások látványa okozza. Mykael még tud lelkesedni az új élményekért, és mi tagadás, a végtelen víztükör és a kegyes járművek látványa nagy élmény.
Papír és rajzeszköz meg azért van nála, hogy ezeket meg is rajzolja, habár ránézésre egyáltalán nem tűnik művészléleknek. A bőre napbarnított, itt-ott hegek látszanak rajta, még ha nem is túl sok. A tenyerei megkérgesedtek a fizikai munkáról, az alkata alapján pedig leginkább rakodómunkásnak vagy katonának tűnik. Most mégis azért jött, hogy a rajztudását növelje.
Éppen nagy gondban van, mert azon gondolkodik, hogy hogyan tudná megrajzolni a napfényt visszatürköző tengert, mikor neki csak fekete színe van. Végül az a briliáns ötlete támad, hogy nem a tengert rajzolja a papírra, hanem minden mást körülötte: a víz fodrozódását, az ég sötétjét, a partot. A víz pedig a papír fehérje lesz. Persze ezzel nem talált fel semmi olyat, amit mások már ne találtak volna ki őelőtte. De neki mégis nagy sikerélmény, hogy magától jött erre rá.
A rajzai, főleg az elsők persze nagyon gyengék. Folyamatosan próbál javítani rajtuk. De legalább nem teljesen a nulláról indul. Sokat gyakorolt már, kapott is tanácsokat, gyakorlottan dolgozik.
Mindezt félrehúzódva a főbb útvonalaktól, hogy másokat ne zavarjon a munkában.
Meglehet, mókás látvány egy rajzolgató férfi, és a tengerészek talán meg is eresztenek az irányába egy-két gúnyos megjegyzést. De kötekedni nem kezdenek vele, ezt talán az izmainak és a tőrének köszönheti. Az ártalmatlanabb megjegyzéseket meg elengedi a füle mellett.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275