Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van zenét hallgatni. (3.83 MB)


Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 218 (4341. - 4360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4360. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 17:54:16
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Nem tetszik neki ez a két alak, egyre jobban. Nem mutat kifelé semmit, de bekerítve érzi magát, ezt pedig nem igazán szokása díjazni. Azokra a pillanatokra emlékezteti... azokra... pontosan mindre... egyenként... teljesen hasonlóan, csupán a koncepció más, de a végkimenetel ugyanaz marad. A szégyen és az utána mardosó, elviselhetetlen fájdalom, lélekben biztosan, de ha olyanra kerülne a sor... ott is. Igen, ott lent is fájna. Akár a karjai, a lábai. Az ajkai. Mindene. Beleborzong az érzésbe, amire visszagondol, s a hozzá közel állók akár ezt észre is vehetik, de csupán ennyi jelét mutatja annak, milyen mélyen is járt ez alatt a néhány pillanat alatt. ~ Most itt vagyok. Erre kell koncentrálnom ~ Erősíti meg magát és gondolkozni kezd. ~ Adjam a tudtukra? Nem! Előtte hátrálok a lóval ha igaz lenne. ~ Persze egy szavát sem hiszi, sem a félvérnek, sem a tündérnek. A lóval lassan kezd el az ellentétes irányba farolni, a szablyát élesen a másik kettő felé tartja. Szemeiben ugyanakkor még mindig a gunyor és a szórakozottság látszódik, cinizmusban fürödve, a reakcióival teljesen ellentétesnek tűnve. Megint lehet azt gondolni róla; hogy ő csupán játszik, még ha ez nem is igaz. Tervei alapján először reagál, aztán fűzi hozzá a saját mondani valóját. Enyhén megköszörüli a torkát, majd iróniával bőlében itatott szavaival elsőnek a vörhenyest pécézi ki.*
-Ó, szóval magánügy! Hát ilyet sem hallottam még. *Hegyezi állát kicsit jobban az égnek, felsőbbrendűségét éreztetni vágyóan. A tündérke vezetői elképzelései kifejezetten lelkének irányítás mániás részéig hatoltak, ezt próbálja nonverbálisan megcáfolni.*
-Nem igazán találkoztam még olyan mágussal, aki nem tért ki, gőggel tele, saját hitére. Azon meg nevetnem kell, amit mondtál. "Nem foglak bántani, őőőh"... *Figuráza ki szemeit az égnek szegezve a lányt.* Tudod a tőrrántogatást nem szokták egy kedves gesztusnak venni. *Most hogy végzett a "könnyebbikkel", jöhet a fekete leves, amire a fegyvert is rászegezi: a virágbanszületett. Na ezt élvezni fogja! Kifejezetten kedveli az oktondi szárnyasok kioktatását. ~ Horgászcsalinak még jó is lehetne, de így! ~ Előkészítve a beszédet, nyomatékosító hatást elérni kívánva, finoman megköszörüli a torkát, ezután cseppet megrázza a fejét, pár, rakoncátlan tincset helyére rázván, melyeket nem kevesebbel gyanúsít meg, mint hibátlannak titulált külsejét szabotáló, "hálátlan szálakat". A ceremóniát befejezve, félig összehúzott szemhéjakkal oktatja ki a kígyónyelvű nőszemély az ifjoncot.*
-Te meg... "te"... a hősnő esetleg daliáns lovagasszony tetszik lenni, hogy vezetőt kellene választani? Meg egyáltalán te, poros, mocskos, semmit sem érő kölök: hogyan mersz hozzám intézni bármennyi szót? Egyáltalán rámnézni? Példát vehetnél a rókaképűről. *Int szemeivel az egyzserre sunyinak és hajszínét kifejezően megszólított társukra.*
-Hogy mit vittem véghez? *Itt elkacagja magát és ez a kacaj olyan világrengetően unszimpatikus lehet a legközönyösebb személyek íriszében is, hogy kedve támadhat az illetőnek kezével sűrűn, egymás után, csattanósan megérinteni a nő kikent orcáit. Persze a hölgyemény ilyenre nem számít most: fegyverrel van. Amint befejezte a mulatozást, folytatja.*
-Na ide figyelj. Tudod te ki áll előtted? Tudod? *Kihúzza magát és már a lenézés legfelső határait súrolja dagályos viselkedése.*
-Nythrim Traderra sen'Sylvistryl vagyok. "Örvendek a szerencsének." *Szúrja oda gunyorosan. Szünetet tart, azzal elmondja saját véleményét is, végre.*
-Tudjátok, én mit gondolok? Ti összejátszatok. Tolvajok vagytok; enyves kezű banditák, akik ki akarnak fosztani! A legrosszabb fajta a tiétek: alig szálltam le a hajóról és már kinéztetek magatoknak! *Hüledezik, az eddigiekkel eléggé kontrasztot alkotva, komikus látványt keltve.*
-Mit tudtok felhozni mentségetekre, mielőtt harcolunk? *Szegezi szúrós tekintetű szemeit a két ellenre. Ha egyáltalán meg akarják győzni, ahhoz erős érvek és a téma boncolgatása, megcáfolása kell. Wegtorenben is eléggé bizalmatlan volt a népekkel, itt meg, új helyen, ahol az első pillanatokban történik vele valami... Szinte már említésre sem méltó.*

A hozzászólás írója (Nythrim Traderra sen'Sylvistryl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.08 18:36:26


4359. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 13:24:01
 ÚJ
>Vanellarya Rhaentess avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*Kissé meglepődik a szablyával kardoskodó nő gúnyos frázisain, nem igazán tudja mire vélni őket. A szavaival bocsánatot kér, de a hangjából méreg csöpög. ~Szóval hazudik.~ ráncolja össze szemöldökét. Az ezt követő szidalmazást fel sem veszi. Igen, az előbb úgy volt, most meg most van. Ez teljesen természetes. Nem ő tehet róla, ha más ezt nem éri fel ép ésszel. Még a szúnyog jelzőn sem akad fenn, hiszen Vanna lélekben szitakötőnek érzi magát, tehát a szúnyog tulajdonképpen csak egy távoli rokon. Sőt, ha a lovagiatlan lovas gonosz szándékkal vezeti a lánynak Fülöpöt, akkor ismételten csalódnia kell, hiszen ez a gesztus sem kongat meg Vannában egy vészharangot sem, hogy sértődöttnek kellene éreznie magát. Igazából még nyugtatólag is hat rá, emiatt le is ereszkedik a földre. A szárnyai már amúgy sem bírták volna sokkal tovább ezt a heves csapkodást.
Azért persze nem áll ott némán.*
- Azért, mert úgy gondolom kettőtök közül ő a vezető. *Reagál az egyetlen dologra, amire úgy érzi, válaszolnia kell.
Azután mikor látja hogyan vonja a másik kérdőre a mágust ~Óóó, mágus! De jó! Tudtam én, hogy különleges!~ magában elkönyveli, ez a kutya inkább ugat, mint harap. Eközben rádöbben, a nagy felhajtásban topánkája még mindig a kezében himbálódzik. Különösebb hezitálás nélkül a lehető legnagyobb természetességgel letelepszik a földre, visszaveszi a lábára, majd rutinszerűen ellenőrzi megvan-e minden cókmókja. Közben természetesen hallgatja, figyeli mit tesz és mond a másik kettő, de teljesen nyugodtan teszi mindezt. Úgy érzi, fegyveres konfliktusra nem fog sor kerülni.
A magát harcos amazonnak képzelő hölgy Vanna szerint csak tetteti, hogy bármit is tudna az általa felsorolt mágikus dolgokról (a nevükön kívül), ezért kissé mulattatja is a kérdezősködés. De látva, a napszemű mennyire megszeppen, úgy érzi, ideje ismét felszólalnia. A válaszhoz fel sem tápászkodik, sőt, kényelmesen törökülésbe hajtogatja lábait és a földről kiált fel a többiekhez. Ilyen társaságban apró termete ellenére sem érzi azt, hogy szükséges lenne a középpontban állnia ahhoz, hogy figyeljenek rá. Szavait a magas lóról beszélő hölgyhöz intézi.*
- Na és te? Miben hiszel, mit csinálsz, ki vagy te? Mily dicső tetteket vittél véghez, amitől úgy érzed, többet érsz, mint akár egy egyszerű kavics az út szélén?


4358. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 07:28:32
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*Mint, aki a saját kivégzésére vár, úgy érzi éppenséggel magát. Néha aprót nyel és minden másodperc sokkal lassabbnak tűnik neki. Mégis erős meglepődöttség és kis értetlenség keveredik az arcára, amikor a tündér lányka, most őt kezdi el védeni. Érdekesnek találja, de mégis melegséggel járja át szívét abban a pillanatban, egészen addig, amíg a másik hölgy újra hozzá nem szól. Figyeli, a hangsúlyt és a megvetést, amit a tündér felé tanúsít és nagyon nem tetszik neki, ahogy enyhe piszkálódást mutat felé. Ha lehet még jobban kihúzza magát, de feje még mindig lejjebb hajtva marad, hogy arca egyes pontjai fedve legyenek, s csak haja lobbanjon ki szemei fényével együtt.*
- Sajnálom, de ezek a kérdések már valamennyire személyes jellegűek, s nem ismerem magát annyira, hogy nyugodt szívvel megválaszoljam. De egy biztos, attól sem kell félnie, hogy bármilyen mágiát is alkalmazok magán. Tanulási fázisban vagyok *Válaszol higgadt hangon, de ahogy eszébe jutnak dolgok, a beszédének végét egyre csökkenő hanggal mondja, s fejét is lejjebb billenti, ahogy enyhén bezárkózik a világ előtt. Jelenleg nem érzi úgy magát ebben a környezetben, hogy tárt karokkal fogadja a természet energiáját. Csak mocsok, por és gúny veszi körbe őt.*


4357. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 05:56:21
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*A vörhenyes nő tincsei rakoncátlanul kimásztak csukjája alól, így könnyebb belelátnia az ellenséges attitűdöt. A fegyverrel megindul a nő felé, lassan baktatva az állattal. Nythrim hallgatja a félvért, majd fejét oldalra fordítva szólna, ha a mitugrász tündérkét nem kapott volna el egy röpke hangulatingadozás. Alapból nem kedveli a virágbanszületetteket, ez pedig csupán erősítette már meglévő ellenszenvét a kislány fele. ~ Az előbb még figyelmeztetett; most meg ő akar birokra kelni? ~ Egy arrogáns, nagyon lekezelő mosolyt ejt meg az ifjonc felé és ironikusan szól hozzá.*
- Ó, bocsásson meg, hősnő, hogy nem lettem kedvére való vitéz. *Nevet gunyorosan az arcába, azzal a viccet félre téve, elkomorodva beszél.*
-Az előbb még figyelmeztetsz, most meg elém állsz? Döntsd már el, mit akarsz és állj ki. Miért nézed annyira a lovamat, te nagyra nőtt szúnyog?!*Azzal a hátassal kicsit a lány vállát söpörve, a szablyát továbbiakban is szorongatva, elindul a magát mágusnak nevező nő felé.*
-Úgy, szóval mágus vagy. És mégis miféle? Elementáris, vagy szakrális? Melyiket kevelnéd jobban a három közül: Eeyr, Sa'Tereth vagy holdmágia? Melyiket tartod a legszimpatikusabb varázslatnak és miért? *Gonoszló, lekicsinylő arc dukál a kikérdezés mellé, persze ez a hirtelen figyelmeztetés és a heves reakciók mellett akár megérthető is lehet. A félvérrel semmi baja nincsen, a szárnyas bajkeverővel már annál inkább. ~ Érthetetlen, miért szeretnek ezek ennyire drámázni. Azt hiszik, mulathatnak rajtunk? ~ Ezt egy válvonással honorálja magában, s várja a válaszokat a félelftől. A szablya továbbra is keze ügyében van, ha nem is ráfogva a másikra.*


4356. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 21:49:42
 ÚJ
>Vanellarya Rhaentess avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*Megkönnyebbülten látja, hogy a lóbitorlóban legalább annyi életösztön van, hogy szemre vegye támadóját. Nem volt benne biztos, hogy számíthat rá ugyanis. Azonban mikor látja, hogyan reagál a veszélyesnek ítélt jövevény, azonnal megváltozik a fejében alkotott kép. Kukucskáló vörös tincsei hadilobogónak is beillenének, de ezzel teljesen ellentétes üzenetet közvetít minden más porcikája. Ahogy leszegi fejét, majd tisztelettudóan felemeli és előbukkannak arany szemei, Vanna egészen biztos benne, hogy nem ártó szándékkal közeledett. A szavai is erről tanúskodnak, de azoknak nem hisz. A szavait bárhogy alakíthatja az ember, azonban a test csak azt mutatja, ami igaz. Nem hazudik.
Az elé táruló jelenet a fejében átalakul, és máshogy fogalmazódik meg benne. Képzeletében egy kecses őzsuta hajt fejet egy nagy, szőrös… ~ Minek is? ~ próbálkozik megfelelő állatot találni, de nem jut eszébe olyan állat, amely ennyire rátartian viselkedne (ráadásul hozzá társuló valós fenyegetés és erő nélkül).
Az előbbi gondolatmenetet gyorsan rövidre zárja, majd sebesen megindul, hogy a két nő közé kerüljön. Teljesen biztos benne, hogy ez a helyes cselekedet. Az aranyló szempár is erről tanúskodik, véleménye szerint. ~ Ő a szemén hordja azt, amit a másik csak a ruhájával igyekszik utánozni ~ gondolja menet közben. Az utolsó néhány méteren már elemelkedik a talajtól, végül szemtől szembe kerül a nővel, akinek testén annyi ékesség éktelenkedik. Ott marad a levegőben, körülbelül kétarasznyira a földtől, hogy minél közelebb lehessen Fülöp szemeihez.*
- Tedd el azt a fegyvert! Nem kell kötekedni valakivel csak azért, mert nagyobb vagy * mondja határozottan, miközben igyekszik ellenállni a kísértésnek, hogy a releváns területre mutasson.* Láthatod, hogy nem akar bántani.
*Mondandója befejeztével hátrapillant a mögötte állóra. ~ Ne félj, őzike, megvédlek! ~ ereszt meg egy magabiztos mosolyt felé, majd újra előre fordul. Nagy levegőt vesz, majd lassan kifújja, hogy jobban tudjon koncentrálni. Felkészülten várja a lovas reakcióját, és reméli, hogy ha nem is tudta lebeszélni őt a támadásról, Fülöpöt legalább megállíthatja. Kettejük közül amúgy is egyértelműen ő volt az értelmesebb.*


4355. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 20:13:36
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*Csendben figyel és minden mozdulatot memorizál. Tudja és látja előre, hogy ennek semmi jó következménye nem lesz, ha nem cselekszik semmit. A telt keblű, arannyal borított hölgy, fordul meg lovával először a kiáltás után, s alig pár másodperc alatt szemben találja magát egy meglehetősen jó állapotban lévő fegyverrel. A penge éleivel szemezik egy ideig, talán még egy apró nyelést is megejt, amíg meg nem üti fülét a hang is mellé. Leszegett fejét megemeli, s arany tekintetével egészen a hölgy derekáig néz csak. Nem meri feljebb emelni, hisz pontosan nem tudja, hogy a hölgy milyen rangot képvisel így nem is szeretne szórakozni vele.*
- Ugyan, semmi ilyesmi nem volnék. Egy egyszerű mágus vagyok, aki ide utazott, s őszintén bevallom nem valami barátságosan néz ki ez a dokk. Szóval kérem ne tévessze meg fegyverem Önt. *Feleli kissé mély, de mégis lágy orgánummal.*


4354. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 15:46:10
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*A mólón baktat a belsőbb részei felé a dokkoknak, komótosan, bár ez nem eléggé pontos megfogalmazás. Az igazat megvalva, baktattatja a lovat, hogy még mindig elkerülje lábai beszennyezését ezzel a mocskos hellyel. Pár utcagyerek figyelme ráterelődik, bár ez nem igazán zavarja, sőt, kifejezetten elnyeri a tetszését és még inkább kihúzza magát, hogy a legelőkelőbb, legarrogánsabb és leglekicsinylőbb formáját láthassa a temérdek kölyök. Volt már nagyobb problémája is, plusz megérti a kicsik reakcióját, valószínűleg nem látnak minden egyes nap arany díszekkel cifrázott, finom kelmékben, izmos ló hátán ülő nőt. Nyugodtan, hasonló kiállásban haladna a lakónegyed felé, ha egy tündérke nem figyelmeztetné valamire. A kislánynak nézhető virágbanszületett a háta mögé mutat, szóval bal kezével megfordíttatja a lovat a kantárral, közben jobbjával kihúzza a szablyáját és hasraütés szerűen megfordul. A fegyver egy köpenyes nőstény előtt áll meg, akinek... az oldalán egy csont tőr van? Ha nem is fogdossa már a fegyvert, Nythrim koponyájában kezd összeállni egy kép, s először szorítkozik gondolkodásra ezen a helyen. ~ Úgy! Szóval le akartál szúrni! De vajon miért? Lopnál, vagy megbízatást kaptál az egyik otthoni ellenemtől? ~ Szűkre összehúzott, szikrát szóró szemei kíséretében, nagyon lekezelő, megvető hangnemben szól a másikhoz. A jóságost egyelőre figyelmen kívül hagyja.*
-Mondd csak; tolvaj volnál, vagy orgyilkos? *Azzal készen áll bármelyik percben a patást megnyargalva harcba bocsátkozni. Keze erősen markolja a kardfélét, tekintete éber és válaszokat keres, miközben a lányt fürkészi, figyeli, mennyi mindent leshet le róla.*


4353. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 15:16:40
 ÚJ
>Ormronym Zuunkered avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Orm, Gyldwa//

*A lány megjegyzésén csak furcsán felhahotázik, hogy esőként fröcsög a nyál a szájából mindenfelé, körítve szaftos csirkecafatokkal.*
-Jah! Mintha még nem láttak volna… *Aztán eszéhez kap és odafagy a röhögés a pofájára.*
-Hé! No! Nézegessék csak a saját sápadt nőstényeiket, ne téged! *Horkan fel a lány szavaira.*
-Csak visszafogottan, nem nyúlkapiszka. *Zárja le a témát, kifejtve a saját álláspontját. Lassan haladnak a sötét utcákon, immár kisebb feltűnést keltve, ahogy az éjszaka leple kezdi elfedni nem elhanyagolható termetüket. Néha megállnak egy-egy kivilágítót kapunál, ahol látják, hogy többen is járkálnak ki és be, hiszen bár olvasni azt nem igen tudnak, de egy szállást még ilyenkor is megismernek. A lányt előre küldi tárgyalni, ő meg hátul marad figyelni, így talán nagyobb eséllyel indulnak a siker felé vezető úton. Már mikor közeledik hozzájuk, látja, hogy furcsa szemmel kacsingatnak a húga felé, néhányan meg azonnal arrébb is állnak, mintha tartanának tőle.
~Beszari az összes! Nem is értem minek akar ezekkel foglalkozni. ~ Azonban, minden csótányok lepte helyen ugyan az a végeredmény, egy csukott ajtó és néha félelemteljes, kétségbeesett kiabálás.*
-LÓDULJ INNEN MÍG SZÉPEN MONDOM! *Visítja az idős nő szinte már becsukva az ajtót szegény lányra. Ezt már Orm se nézi tétlen és odasétál majd egy bődületeset csap is a tömör fatákolmányra.*
-Te se álltál sorba, mikor a JÓMODORT osztogatták errefölé! *Kiabálja le az ajtót, majd int a lánynak, hogy induljon, ma már nincs több kedve próbálkozni, és ahogy látja a húga arcát, annak se.*
-Csak van valami elhagyatott odú errefelé. *Indulnak meg az elhagyatottabb, bár cseppet sem csendesebb raktárak mögött, hátha szerencséjük lesz az egyikkel. Nem is telik bele sok idő és meglelik a tömegtől legtávolabb eső, bedeszkázott ablakú és bejáratú építményt.*
-Tökéletes. *Majd óvatosan körbe mustrál, egy orkot még néhány deszka nem állított meg semmiben és most sem fog. Határozott mozdulattal feszíti fel, hogy beférjenek, majd látszatra vissza is üti a helyére, bár kétséges, hogy az első kikötői széltől nem fog-e ismét leválni.*
-Itt aszunk, aztán holnap munkát keresünk. *Nyilvánítja ki a piszok egyszerű, de annál tartalmasabb haditervet, majd néhány zsákot összekészít, hogy legalább a lány valami puhán hajthassa a fejét álomra, rá is takar eggyel, merthogy nem miatta fog megfázni.*
-Jóccakát. *Ül le egy kisebb zsák társaságában az egyik elkorhadt hordónak támasztva a hátát.*




4352. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 11:24:48
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*Kíváncsian vizsgálja meg a hátast, s nagyon gyönyörű jószágnak tartja őt. Lágyan elmosolyodik, hisz mindig is szívesen dédelgette az állatokat, szereti őket megfigyelni mert így kiismeri viselkedésüket, hogy majd a későbbiekben jól viszonyuljon hozzájuk.
Nagyon belemerül a vizsgálódásba, s csak arra eszmél fel, hogy valaki egy vészkiálltást ejt meg a közelében. Fejét erre felkapja s arany szemeivel a hangot kutatja, amikor megakad tekintete egy tündér lányon, aki épp őt figyeli. Először nem kapcsol, hogy mi folyik éppen, majd egy kis villany kigyúl fejében, s hamar elemeli kezét a tőrtöl mely oldalán lapul. Jobban fejébe húzza a csuklyát, s megáll egy helyben, kezeit leengedve teste mellé, kihúzza egyenesbe hátát, s elhárítja, hogy gonosznak tűnjön. Tekintete csillog, tetoválása nem látszik a csuklya árnyéka miatt, s csak normális hölgyhöz méltóan óvatosan és kíváncsian figyeli most mit tesz majd a két személy. Nem akar már az első nap indokolatlanul rácsok mögé kerülni.*


4351. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 00:04:51
 ÚJ
>Vanellarya Rhaentess avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*Vanna már jóideje a hullámtörőnél nézelődik. Órákon át csodálta a hullámok taréját, vízbe lógázta a lábát, kagylókat keresett és egyéb semmiségek, de még mindig nem igazán sikerült elűznie unalmát. Pedig igazán megpróbált mindent, elvégre még a sirályokkal is röpdösött egy keveset, pedig azokat nagyon nem szereti. ~Komisz népség…~ gondolja, miközben bosszankodva figyeli őket. Ezután a dokkokra terelődik tekintete, azon belül is a legfrissebben érkezett hajók egyikére, amelyről éppen egy ló készül leszállni.
Több nem is kell Vannának, már indul is a ló felé, jó társaságot remélve. Siet, nehogy eltűnjön a szeme elől, még a kis topánkáját sem veszi vissza lábára, úgy hozza a kezében. Mikor kell, szalad, mikor kell, repül, közben ruhácskáját tépi a menetszél, a rövidkardja veri a csípőjét, ráadásul néha még neki is fut valaminek, de nem igazán érdekli.
Végül eléri célját és szemtől szembe kerül leendő barátjával. Szívből rámosolyog, de a mosoly azonnal le is olvad az arcáról, amikor meglátja, hogy Fülöp (mert futás közben már el is elnevezte Fülöpnek) sajnos nem egyedül érkezett. Végigméri a patást bitorló lovast, aki olyan pökhendien ül a nyeregben, hogy Vanna legszívesebben kibillentené belőle. Kiváltképp akkor kezd el így érezni, mikor a nézelődésben a nyak alatti területhez érkezik. Összevonja szemöldökét, majd az érdektelen lovas helyett végignéz saját magán. ~ Még mindig nincs… ~ nyugtázza durcásan. ~ De azért egy kicsi már lehet, hogy van. Attól függ, honnan nézem. ~ mélázik magában, amikor kiszúrja a „kebel”barátja mögül közeledő vöröshajú veszedelmet, aki gyanús pózban tartja kezét a köpenye alatt. Vanna ösztönösen elkiáltja magát, hogy másokat is figyelmeztessen a közelgő bajra (elsősorban természetesen Fülöpöt, de akár az sem baj, ha a Fülöpön ülő személy is megmenekül).*
- Vigyázz!


4350. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-06 23:06:43
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*A tenger kéksége, a nyugtató hullámzás a vízen, madarak dallamos csicsergése. Ezen csodás tényezők lepték el több napon keresztül Lyndrya érzékeit, de a mai nappal vége szakad. Hosszas utat hagyott háta mögött, mondhatni, hogy messzi térségről vándorolt ide, de az homályba vész eme táj mögött, amint megpillantotta a szárazföldet felbukkanni előttük. Nem egyedül utazott a hajón, rajta kívül más vándorok, árusok és harcosok is ezt az eszközt választották. Egész út alatt senkivel sem társalgott, csak csendben figyelt meg mindenkit és memorizálta a környezetében történő eseményeket. Amint partot értek, s a hajó kikötött, a többi személlyel együtt eltávozott a vízi jármű fedélzetéről. Hosszú sötétlila ruhát viselt, alatta a szokásos bőrvértje, oldalán az elrejtett kis csont tőr. Egy sima fekete kissé szakadt köpenyt is magával hozott, s felvéve azt fejébe húzta csuklyáját, megragadta azt a kevéske zsák holmit mely egész úton mellette volt, s végleg letette lábait az új város kikötőjében. Vörös tincsei kihullottak ugyan a burok alól, de mégis rejtőzködve maradt és onnan figyelt csillogó szemekkel mindent. Kitárult előtte egy új világ, új kalandokkal, új fajta emberekkel, rengeteg élmény várt még rá. Enyhe mosoly surrant végig ajkain és lassú, de annál biztosabb lépésekkel indult el, mindent megfontol, hisz ebben a térségben jól látta és sejtette előre, hogy nem a fényesség fog beragyogni mindent. Tekintete kíváncsian megtalált egy hölgyet, aki ló háton szelte ezt az utat, így érdeklődve de ő is arra fele kezdett el indulni, köpenye alatt keze közel simulva tőréhez vészhelyzet esetén.*


4349. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-06 15:52:47
 ÚJ
>Svornt Strinton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

// A kacat árus //

* A hajók csodálása közben tűnik fel neki egy napbarnított kövér férfi. Különféle kacatok hevernek előtte, amiket nagy gonddal tisztogat egy ronggyal. Nem gondolja, hogy bármiféle dolga lenne az illetővel. Még úgy se, hogy az nagy köhögés közepette majdnem leköpi. Talán ha az a köpet rajta landolt volna, akkor már lenne hozzá egy-két nem túl szép szava. Már fordulna is el, hogy tovább haladjon, mikor a pasas megszólítja. A szakállgyűrűk említése kivált belőle valamiféle érdeklődést. Hümmög egyet és elveszi a felkínált szakállgyűrűket. Alaposan szemügyre veszi őket, majd rákérdez az árukra.*
– Mennyire tartod ezeket? * Közben végig járatja a szemét az ott lévő kacatokon is. Használt cuccok, de ez cseppet sem zavarja a kalózt. Tudja, hogy mennek errefelé a dolgok. Ahogy látja elég színes választéka van a zsírosbödönnek, ezért rákérdez arra amit a leginkább keres.*
– Mondd csak barátom! Nincs véletlenül valamid, amivel pótolhatnám ezt? * Jelentőség teljesen felemeli a hiányos bal kezét.*
– Egy kampóra gondoltam, de nekem ne valami silány hulladékot adj!* Őszintén szólva meg lenne lepve, ha a félszeműnek lenne használható kampója. Bár az ilyen árusok igen meglepő dolgokkal tudnak néha előrukkolni. Kíváncsian várja, hogy most is így lesz-e.*


4348. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-06 13:52:24
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*Mihelyst partot érnek, a lova (aki nem igazán rendelkezik névvel, legalábbis Nythrim vagy nem tud róla, vagy nem érdekli) már felszerszámozva, málhával megrakva várja, kényelmes, női nyereggel hátán a kalandokra vállakozó, szabados szellemiségű nőszemélyt. Felsegítik az állatra, természetesen a kérésére. Valószínűleg lóháton fog a kikötő mólójára lépni. Nem fogja még annyira megtisztelni Lanawin ezen részét, hogy saját lábával illesse azt. Ameddig csak tudja, húzza-halasztja is ezt a pillanatot. Egyenként, oktalanul hosszan búcsúzva köszön el a tengerészektől, mintha valójában szerette volna valamennyiüket. Természetesen ez sem igaz, s a kedvesnek tűnő mosoly ellenére az egyetlen dolog, amit pozitívnak ítél meg a hajó elhagyásában, hogy végleg megszabadul ezektől az idiótáktól is. Miután végzett az indokolatlan gesztussal, a leeresztett pallóra irányítja a hátasát, aki képzett, szívós állat révén nem roggyan össze a súlytól: szépen baktat előre. Csak előre halad és ugyanabba az irányba néz. Megszabadult a hatalmas vízi járműtől és mostantól csupán saját magára számíthat. Az embereket és egyéb népeket kezdi el nézegetni, eléggé hitványnak mutatkoznak így első látásra. Részeges matrózok, kormos kölkök, a jóízlés teljes hiánya, talpig fegyverben, csecsemőtől az aggastyánig. Enyhén oldalba billenti a patást és a házak sűrűjébe veti magát, fél kezét a szablya markolatán tartva.*


4347. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-06 12:28:49
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Svornt Strinton//

*Svornt miközben a hajókat csodálja másra is figyelmes lehet. Egy terebélyes, napbarnított férfire, aki egy picike sámlin pihenget, és egy öreg, lyukas ronggyal tisztogatja a különféle tárgyakat. Akad köztük pár rozsdás fegyver, ásó, apró csecsebecsék, többnyire fémtárgyak meglepően színes választéka. Nagyokat szív öreg pipájából, amikor éppen nem, akkor köhögve köp ki oldalra, például egyenesen Svornt lába elé is.*
- Hű! Az ám a szakáll, cimbora!
*Csattan el a férfi röhögve, és megvakarja arcát. Egyik szeme ürege teljesen üres, nem is takarja szemkötő, mert cseppet sem zavarja hiányosságából fakadó esetleg riasztó megjelenése. Egyébként sem túl szép teremtés, főleg mert jócskán el van hízva.*
- Van pár csecse szakállgyűrűm, valami kalóz hullájáról szedték le.
*Valójában ő szedte le. Ezt is, meg a többi portékát is, amiken határozottan látszik, hogy már használva voltak. Némelyik jobb állapotban van, mások csorbák, durván karcosak, de itt a Kikötőben aligha zavar bárkit is.*
- Mit szólsz? Elég pofásak, nemde? Talán neked több szerencsét hoznának.
*Nyújtja is az apró díszeket nyitott tenyerében Svornt felé. Keze persze koszos, inkább csak poros, ahogy ruhája is, de se nem büdös, és aggasztó foltokkal sincs tele, legfeljebb pár zsírnyommal mellkasa tájékán, ami reggelizéskor csöppent oda.*


4346. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-04 22:04:53
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Új hajnal jő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Talán maga Khul'ie sem tudná megmondani, hogy valójában mi is az, amit pontosan el szeretett volna mondani. Elhessent mondatok a zavar selyem függönye mögé bújnak meg, s takaróznak be vele, jóllehet a selyem átsejlik néhol, bizonyos pontokon, csak kendőzve a valódi igazságot. Fájdalom, vagy talán egy emlék csupán? Jóízűen felkacag, búcsút intve az iménti borongósságának, bár tény, hogy e kacagás igencsak gyakorlott és mesterkéltnek tűnhet, még az éjszaka leple alatt is, idegenül hatva a dokkokon kopogó csizmák sarka nyomán, s láthatatlan lábnyomokban el-elhullva.*
- Látnod kellett volna az arcod... *Jegyzi meg még mindig hófehéren kivillanó fogakkal vigyorogva.*
- Naaa... ne nézz így már! *Húzza közelebb magához, s vezeti tovább, a düledező fabódék fekete romantikájában, míg balja lágyan paskolja meg a lány hűvös, jobbjába fogott kézfejét. A hirtelen fordulat, akár színházi elemnek is betudható, s valóban belefagy az idő egy kicsit, lesütött szempár, egy kackiás szemöldök alatti, kissé kérdő szempár mellett. Suta lépések, s gyengéd érintések, egy látszólag durva és daróc katona stílusához vegyítve.*
- Gyertyatartó?!! *Hökken meg, aztán megint csak elvicceli, ujját feltartva kecsesen billegeti meg, kissé feddőn.* No, de kiscsibe... hát hol jár az eszed... megint?! *Vigyorodik el, párosítva a gyertyatartó oly nemes intézményét egy teljesen más szituációhoz, az egyszerű szót, buja fogalommá emelve. Megrázza fejét kuncogva, majd indulásra int, s a zavart lányt, ha kell, hát magához vonja ismét, s húzza magával tovább.*
- Terebélyes, hatalmasra nőtt, s a regék szerint sosem tudták kivágni. Nagyra tört a lelkem, s a felhők közé, csillagot vadászni vágyott... azt hiszed becsapsz, kicsikém, mi?! *Kuncog tovább.* Tán, csak nem a Fára gondolsz, ott van ni! *Fordítja a zavartan felfelé tekintgető lány állát a megfelelő irányba, s ha mindketten megnézték, hát talán indulhatnak tovább, hogy Khul további segítséget nyújthasson egy véletlenül alakult talányhoz.*
- Tudod... *Kezdi csendesen, mit sem észrevéve a lány vélhetően pirosló arcáról, s mellkasába zakatoló szívéből.* nem is állunk olyan távol egymástól, mint azt más talán gondolná. Halálhoz köthető a te csillagképed is... már, ah erre gondoltál... csupán a tiédhez azért könyörögnek, hogy segítse az utat, az enyém meg akadályoz abban, hogy lássam, akiket valaha szerettem, s még mindig szívemben őrzök... *Eltűnik a mosoly, s csupán egy felszegett áll, előre a homályba tekintő tekintet, lassú pislogás mi megmarad, s az olykor össze-összecsukódó ajkak, egy-egy kicsusszanó zsenge sóhaj után.*
- Engem elzár tőlük... *Vonja meg a vállát.* De ki a faszom is törődne, egy bohém, nőcsábász zsoldos hasonló sirámaival, s ki hinné el, hogy volt idő, mikor csak egy volt, s lett a másik, kiért ugyanúgy rajongott... s kiért ölt, ha kellett, nem is egyszer, nem igaz?! *Nevet fel, de a nevetés keserédes, s az egyetlen csepp könny, mi elhagyja szemét, csupán egy halvány csillanás, mi azonnal belefagy a kemény arccsont megfeszülésébe.*
- Rég volt. *Horkan fel.* Tán hazugság az egész, hogy végre ágyba vigyelek, szívem hölgye! *Kiált fel hirtelen, kezét a magasba emelve, s változik meg a hangszín, újra színpadias, újra előadóművész, s újra kemény, újra Khul'ie Vantruez, a messziről jött iszákos zsoldos, kinek ha fizetnie kéne minden egyes káromkodásáért, már rég a lelkét is eladta volna.*


4345. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-01 13:00:41
 ÚJ
>Cahress Damastant avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hazatérés//
//Cassy, Khul//

*Egészen összezavarodik. Lefogadta volna, hogy Khul az imént arról beszélt, hogy hetvenkedő hangoskodása csupán egy álarc, és valójában boldogtalan, ezért ajánlotta fel neki, hogy előtte nyugodtan viselkedhet nyíltan. Úgy tűnik, melléfogott alaposan, vagy pedig olyan területre lépett, ahová nem lett volna szabad. Mindenképp zavarba jön és szabadkozni kezd.*
- Sajnálom, nem úgy értettem.
*Nagyon bután érzi magát, és valami kellemetlen, tompa fájdalmat érez a lelkében. Kapóra jön, hogy továbbindulnak és egy kis levegőhöz jut. Kényszeredetten mosolyog a köszönetnyilvánításra, de hogy mi nem fáj, azt megint csak nem érti.*
- Mármint micsoda? Ne haragudj, kissé összezavarodtam.
*Pislog értetlenül, és igyekszik kerülni a férfi tekintetét. A felkínált karra nem mer nemet mondani, bár csak fokozza zavarát megint a közelség. Lehajtott fejjel mosolyog.*
- Köszönöm, Khul.
*Felsandít előre, mennyire van még messze a kikötő, mert a szíve nem fogja így sokáig bírni. A tücsökciripelésbe valóban vegyül már hullámverés, érzékeny fülei észlelik a változást. Karján keresztül érzi, ahogy süt az erő és a melegség a zsoldosból, már-már elgyengül tőle. A kikötőhöz közeledve egy szemből érkező széllökéstől belekapaszkodnak ujjai a karjába, és önkéntelenül odahúzódik lehunyt szemmel, elfordított arccal, mert némi homokot kavart fel a szél. Ez viszont túlságosan is kellemes közelség, ezért sietve veszi fel megint a távolságot a füle hegyéig pirulva. Eszébe jut az a csók, mit nyereményként ajánlott fel a szkanderverseny győztesének. Akkor még teljesen ártatlan ötlet volt, úgy gondolta, az egyik vendég lesz a szerencsés, az ő kedvüket akarta meghozni a részvételhez apró hozzájárulásával. Kutyafuttában osztotta jutalmát, de most nem tudna olyan könnyen elsuhanni fölötte. Még a gondolatot is igyekszik elhessegetni ajkára harapva titokban. Khul váratlan megszólalására összerezzen, annyira igyekszik épp kivonni magát a hatása alól, hogy szinte elfelejtette néhány percre, hogy ő is itt van.*
- Hogy micsoda?
*Rázza meg a fejét kábán, s a tippekkel és megállással érkező, holdfényben csillogó tekintet fogságba ejti pillantását.*
- Sz-sze-szerelmesek?
*Lába önkéntelenül lassít, pulzusa viszont éppen ellenkezőleg. Na, most van komoly bajban. Egy lépés van már csak köztük, amit leküzdeni nem is lenne olyan nagyon ellenére, de tudja, hogy nem szabad. Az esze tudja, hogy mi lenne a helyes, mégis csak bénultan áll néhány pillanatig, lágy tekintettel, s képzelete előre szalad. Épp ez segít neki megtörni a bűvöletet, tudja, hogy mennyire bánná pillanatnyi gyengeségét. Elszakítja a pillantását, és menekülést keres. A füle mögé tűri zavartan a haját, és forgolódni, keresgélni kezd az égen.*
- A… a… Gyertyatartó.
*Bukik ki belőle saját csillagképe, ahogyan ő nevezi.*
- Vagyis…
*Kuncog egy sort.*
- Nem ez az igazi neve. Csak én látom annak. Hol is van…
*Sokkal könnyebb lenne úgy keresni, ha látna is, nem csak nézne. De még ott dobol tudatában és szívében Khul, képtelen odafigyelni.*

A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.01 13:03:30


4344. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-30 19:34:55
 ÚJ
>Ikta Crouren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 108

Játékstílus: Vakmerő

*Csak nevetni bír a történteken. Egy pár órás csevegés Lorennel és ez a xurrás dolog inkább tűnik véletlenek összejátszásának, amit ő fújt fel nagy dolognak. (Lorennek nevezte el az elf hulláját a Vérkertben. Hanloren nyomán kapta ezt a nevet. )
Ha Urának valaha szüksége lesz rá, akkor minden bizonnyal megtalálja, ő pedig követi a szavát.
Elvetette a vélt isteni segélykérést, ezért szabadon mehet, hogy rendezze az ügyét a Bestiával. Tudja, hogy merre tartson, nem rest azonnal oda menni, hogy orvosolja a problémáját.*


4343. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-29 22:43:17
 ÚJ
>Latamie Partalle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a kikötőbe//

- Chayss azt mondta, vedd ki a szabadságodat. *Kezdi amint szemük elé kerülnek a dokkok. Nem nehéz belavírozni Reeno korábbi helyére, nem messze már látja is a kalyibát, ahol a leány nógatására beadta a derekát.*
- A szállítmányt majd megoldom. *A lakónegyedi házig majdcsak megoldja egyedül is, ott úgyis átcsoportosítja csomagjait.
Nem búcsúzkodik Reenotól, még az is lehet, hogy külön indul majd vissza a városba. Jó volna ha a lovát is el tudná vinni. Csak tudja jól, hogy egy ilyen út kicsinálja az ülepét, és nagyon nem vágyik rá lóháton.*
- Szevasz Reeno. *Köszön el, és a Lakónegyedbeli kőépületig meg sem áll*


4342. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-28 15:33:14
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//

-Ha ez megnyugtat, még egyetlen nő sem szédített meg ennyire. *Próbál viccelődni, bár nyilván ezen már ő sem nevet.*
-Azért remélem odáig nem fajul a dolog, hogy meggyulladjak. *Fúj ki egy nagy adag levegőt, mikor pedig a nő előzékenyen letörli gyöngyöző homlokáról a verejtéket, tompán ugyan, de a szemei nagyon hálásan csillognak. Majd érkezik a flaska és szinte már tévképzeteket ébreszt a bárdban, aki ezért megbokrosodott lóként ugrik meg, és mint egy darab kő csapódik oda egy épület falához. A lant is nyikkan, de már sok viszontagságot túlélt az oldalán, talán nem lesz nagyobb baja, mint egy kis elhangolódás. Az pedig, hogy neki jelenleg mi tenne jót, elképzelése sincsen, sőt szinte már csak az jár a fejében, hogy minél hamarabb kikerüljön ebből az áldatlan állapotból. A flaskát csak úgy lóbálja, miközben próbálja magát lábra állítani, de valahogy mindig visszaesik a falhoz. A nő így könnyedén elorozhatja tőle a piát, le is nyugszik a kedélye, sőt, fülével a tenger hullámverését hallgatja.*
-Már itt vagyunk a kikötőben? *Jön a felismerés, mint egy ritka tiszta pillanat, majd felkarjaihoz kapja a kezét, mert hirtelen tör rá a hidegrázás.*
-Ágyba? *Kérdez vissza, ahogy dolgozza fel lassan a hozzá eljutó hangokat.*
- Az jó lesz. *Nyugtázza is, bár már a nő ismét magához ragadja az irányítást és viszi. Meg sem fordul a fejében, hogy kinek is az ágyába, vagy milyen céllal, gondolatait eltompítja a láz csupán a letisztult dolgok jutnak el a megértésig.*
-Ahogy mondod… de csak most az egyszer kiscsillag. *Koccannak össze a fogai véletlenül, a kényszeredett vigyor miatt. Szerencsére egyelőre tud menni saját magától is, csak az egyenes az, ami gondot okoz, na meg a hidegrázás, ami áztatja és meggyötri az arcát.*




4341. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-26 20:31:09
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Eooghantar, Yeza//

- Hát... ahonnan jöttem, mondták rám, hogy tüzes csitri vagyok. Meg hogy hőn lobognak értem. Meg hogy emészti őket az olthatatlan vágy tüze *morfondírozik epésen, aztán letörli tenyerével Eooghanta forró, gyöngyöző homlokát.* - De ez most valami új.
*Amikor az igricben felhorgad a férfiúi önérzet és bojkottálja a segítségnyújtást, csak sóhajt és türelmesen végigvárja a műsort, míg a tények maguk alá gyűrik az ágálót és hagyja magát vezetni.*
- Á, nem jó ajánlat. Egy szellem még a hátamat se tudná megmosni *ingatja a fejét.
A flaska elég heves reakciót vált ki a bárdból, amin Yeza egy kicsit meg is lepődik. Próbálja megtartani, visszahúzni a faltól. A hangszer nyikkanása nem volt túl bizalomgerjesztő. Csak remélni meri, hogy azért nem esett baja. Kár volna érte.*
- Mérgezni? *pislog rá értetlenül. Ha elakarná tenni láb alól a fickót, elég lenne csak kirúgni a lábát és kint hagyni még egy éjszakára. A méreg drága dolog és általában elég csúnya munkát végez ahhoz, hogy tudható legyen, az illető némi rásegítéssel távozott. Az ilyesmit pedig sehol se szokták szeretni.
De belegondolva... Lehet, hogy tényleg nem jó ötlet. Bár ez a Wegtorenben elég népszerű szesz tele van sok-sok gyógynövény kivonatával, mégis csak alkohol. Yehának pedig fogalma sincs, hogy egy lázas betegnek az alkohol, mint olyan rosszat tesz-e. Csak hirtelen eszébe jutott, hogy este a csűrben nagyon jólesett volna neki. Csak akkor túl sok dolog járt a fejében, hogy eszébe jusson a dugikészlet.*
- Igazad van. Ne kockáztassunk. Lehet, hogy inkább árt, mint használ *bólint és igyekszik visszavenni a flaskát Eooghantól.*
- Hogy hová? *néz rá homlokát ráncolva* - Ágyba viszlek. Van ellenvetésed? Ha van is, nem számít *legyint.* - Úgy lesz, ahogy mondom. Ha jobban leszel, majd kipanaszkodhatod magad.
*Megpróbálja újra haladásra bírni a férfit, mert ha itt összecsúszik, az merőben megnehezíti a dolgokat. Bár nagyon reméli, hogy annyira azért még nem rossz a helyzet.*
- Ha rajtam múlik, nem fogsz elpatkolni, hallod? Persze, tudom, a szemedben én nem vagyok túl nagy garancia. De ez van. Velem kell beérned ma este. Így jártál, szépfiú.


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5234-5253