Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1080. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-24 13:10:07
Üzenet elküldve: 2014-07-24 13:10:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*Keserű kalózunk talán elvetette a sulykot, mikor búskomorrá lett ily hirtelen, nem pedig nyelvének élét pedzegette tovább Rikácska finom bőrén. Düh egy csepp sincs már benne, talán éppen sajnálatára, hiszen így mindennemű visszavágástól mentes lesz minden megszólalása. Viszont meglepő módon nem is lenne oka visszavágni, hiszen Rika szavai már majdnem felérnek egy bocsánatkéréssel. Legalábbis Djecknél mindenképpen. Meg amúgy is, ki tudna haragudni egy ilyen lányra? Persze, egy olyan fruska, ki féltékeny... De ugye ez ilyen női dolog, amit aligha fog valaha is megérteni az, kinek a férfilét csodás áldása megadatott.
S már éppen szólna a lányhoz valami kedvesebb szóval hintett bókot, mikor Zaranir hangulatpusztító megszólalásai elpusztítják a hangulatot. Látszik, hogy nincs benne kalózvér! Hiszen az ő fajtájuk így barátkozik. Éppen csak fel nem képelték még egymást. Pedig Rika csípős pofonja minden bizonnyal kivívta volna Djeck tiszteletét iránta. Még jó, hogy a másik hímnemű leadta üvegét, így mielőtt Asmä lenyúlhatná azt a másik lánytól, emeli felé, de aztán mégis a hollóhajú lesz, kivel koccint. Mennyi komplikáció?!*
- Mintha bármi szent lenne ezen az istenek verte világon!
*Hisz tudja jól, hogy a tengerek ura és a viharok atyja is csak sújtja a kalóz népet, egyedül a szerencse asszonya az, ki édes csókjával csitítja a hullámok vad ormát, mikor hajójuk szeli a messzi vizek árjait. Na de ami fontos, hogy mégis hajlandóságot mutat, hogy elorzott rumot ossza mással, miután Asmäval ittak, vándorol kezéből Rika felé. Olyan kis üresnek tűnik keze, nincs benne se ital, se más...
A szőke szavaira ő is odadől mellé és kuncogva szól hozzá.*
- Te nekem egyre jobban tetszel.
*Mintha előbbi atrocitásuk homályba merült volna, vagy éppen annak okán szólítja ily személyes módon. De aztán csak fordul, hogy a kis négyes beszélgetésének része legyen az ő hangja is.*
- Nem tudom, hogy Zaranir milyen embereket ígért, de abban biztos vagyok, hogy többen kellünk. Én nem szeretnék senkit elveszíteni, ha már kis csapatként egybe gyűlünk. Főleg nem az ilyen cukipofikat.
*Ahogy felült, úgy dől vissza a hátára, látszólag már sokat ivott. Pedig férne még bele, de tudja jól, hogy ha Zaranir azt mondja, akkor jobb ha nem iszik többet. Igazából, bárki mondhatja, hogy nem kéne, azt megjegyzi. Ostoba dolog lenne túl sokat inni. Majd holnap, mikor a nap már hasára süt, akkor iszik tovább. Addig meg elfetreng itt és talán kortyol még párat. Párat...*
*Keserű kalózunk talán elvetette a sulykot, mikor búskomorrá lett ily hirtelen, nem pedig nyelvének élét pedzegette tovább Rikácska finom bőrén. Düh egy csepp sincs már benne, talán éppen sajnálatára, hiszen így mindennemű visszavágástól mentes lesz minden megszólalása. Viszont meglepő módon nem is lenne oka visszavágni, hiszen Rika szavai már majdnem felérnek egy bocsánatkéréssel. Legalábbis Djecknél mindenképpen. Meg amúgy is, ki tudna haragudni egy ilyen lányra? Persze, egy olyan fruska, ki féltékeny... De ugye ez ilyen női dolog, amit aligha fog valaha is megérteni az, kinek a férfilét csodás áldása megadatott.
S már éppen szólna a lányhoz valami kedvesebb szóval hintett bókot, mikor Zaranir hangulatpusztító megszólalásai elpusztítják a hangulatot. Látszik, hogy nincs benne kalózvér! Hiszen az ő fajtájuk így barátkozik. Éppen csak fel nem képelték még egymást. Pedig Rika csípős pofonja minden bizonnyal kivívta volna Djeck tiszteletét iránta. Még jó, hogy a másik hímnemű leadta üvegét, így mielőtt Asmä lenyúlhatná azt a másik lánytól, emeli felé, de aztán mégis a hollóhajú lesz, kivel koccint. Mennyi komplikáció?!*
- Mintha bármi szent lenne ezen az istenek verte világon!
*Hisz tudja jól, hogy a tengerek ura és a viharok atyja is csak sújtja a kalóz népet, egyedül a szerencse asszonya az, ki édes csókjával csitítja a hullámok vad ormát, mikor hajójuk szeli a messzi vizek árjait. Na de ami fontos, hogy mégis hajlandóságot mutat, hogy elorzott rumot ossza mással, miután Asmäval ittak, vándorol kezéből Rika felé. Olyan kis üresnek tűnik keze, nincs benne se ital, se más...
A szőke szavaira ő is odadől mellé és kuncogva szól hozzá.*
- Te nekem egyre jobban tetszel.
*Mintha előbbi atrocitásuk homályba merült volna, vagy éppen annak okán szólítja ily személyes módon. De aztán csak fordul, hogy a kis négyes beszélgetésének része legyen az ő hangja is.*
- Nem tudom, hogy Zaranir milyen embereket ígért, de abban biztos vagyok, hogy többen kellünk. Én nem szeretnék senkit elveszíteni, ha már kis csapatként egybe gyűlünk. Főleg nem az ilyen cukipofikat.
*Ahogy felült, úgy dől vissza a hátára, látszólag már sokat ivott. Pedig férne még bele, de tudja jól, hogy ha Zaranir azt mondja, akkor jobb ha nem iszik többet. Igazából, bárki mondhatja, hogy nem kéne, azt megjegyzi. Ostoba dolog lenne túl sokat inni. Majd holnap, mikor a nap már hasára süt, akkor iszik tovább. Addig meg elfetreng itt és talán kortyol még párat. Párat...*
1079. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-24 10:11:01
Üzenet elküldve: 2014-07-24 10:11:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
Békésen ringatózó hajó érkezik a kikötőbe. Elég nagy, s igazán jó állapotban is van. Kikötnek.
- Kisasszony, ha szüksége van valamire...
- Nem lesz köszönöm.
* Mondja határozottan Jailet.*
- Hol van Violin?
* Ekkor érkezik meg az éjszín kanca. A fiatal elf lány megsimítja a fekete szőrét. Látja, hogy szépen előkészítették az állatot. Egészséges, sörénye tiszta, szépen be van fonva. Szerszámait fényesre suvickolták, valamint nagy nyeregtáskát visz. Ebben rengeteg holmi van. Pl. A ló ápolásához szükséges dolgok, némi élelem. Ruhák, egy kisebb sátor kellékei. Jailet oldalán is egy táska lóg, ebben van egy pulóver, pénz és hasonlók. Oldalán a két elmaradhatatlan hosszúkard.
A fiatal elf öltözéke egy bővebb, hosszú, mintákkal átszőtt ingből, egy tiszta fekete köpenyből, bőrnadrágból, s szintén fekete, térdig érő bőr csizmából áll. Haja oldalfonásban. Nyakában pedig a bagoly amulettje.
Levezetik a lovát a hajóról, s már jönnek, hogy felsegítsék a nyegbe, de mondja, hogy megbirkózik a feladattal.*
- Nagyon vigyázzon magára, kisasszony!
- Úgy lesz! Mondd meg a szüleimnek, hogy ne aggódjanak! Vigyázok magamra.
* Azzal búcsút int.*
- Még biztosan látjuk egymást!
~ De ez nem egy-két hónap múltán lesz.~
- Szerencse kísérje útját!
* Néz rá aggódoan kísérője. A gazdag családjától már rég elvágyott Jailet, de szülei csak most engedték el. A szigeten minden biztonságos volt, mégis tanították fegyveres harcra. Talán tudták, hogy egy napon tényleg el fog utazni a birtokról. Egy pillanatra eszébe jut, hogy meggondolja magát, de tudja, hogy akkor helytelen döntést hozna.
Sarkát Violin oldalának szorítja, s elindulnak. A híres Artheinorba szeretne menni. Ott van a helye egy kardforgatónak, aki egyben mágus is. Először az edzésekre koncenrtál majd, aztán jöhet a tanulás. Szülei is attól félnek a legjobban, hogy rátámadnak. Ez sajnos előfordulhat. Akkor meg tudni kell védekezni. Tehát első, hogy még egy kicsit gyakoroljon. Szerencsére nem a kezdő szintről indul.
Elindul hát, hogy elhagyja a kikötő hangos forgatagát...*
- Kisasszony, ha szüksége van valamire...
- Nem lesz köszönöm.
* Mondja határozottan Jailet.*
- Hol van Violin?
* Ekkor érkezik meg az éjszín kanca. A fiatal elf lány megsimítja a fekete szőrét. Látja, hogy szépen előkészítették az állatot. Egészséges, sörénye tiszta, szépen be van fonva. Szerszámait fényesre suvickolták, valamint nagy nyeregtáskát visz. Ebben rengeteg holmi van. Pl. A ló ápolásához szükséges dolgok, némi élelem. Ruhák, egy kisebb sátor kellékei. Jailet oldalán is egy táska lóg, ebben van egy pulóver, pénz és hasonlók. Oldalán a két elmaradhatatlan hosszúkard.
A fiatal elf öltözéke egy bővebb, hosszú, mintákkal átszőtt ingből, egy tiszta fekete köpenyből, bőrnadrágból, s szintén fekete, térdig érő bőr csizmából áll. Haja oldalfonásban. Nyakában pedig a bagoly amulettje.
Levezetik a lovát a hajóról, s már jönnek, hogy felsegítsék a nyegbe, de mondja, hogy megbirkózik a feladattal.*
- Nagyon vigyázzon magára, kisasszony!
- Úgy lesz! Mondd meg a szüleimnek, hogy ne aggódjanak! Vigyázok magamra.
* Azzal búcsút int.*
- Még biztosan látjuk egymást!
~ De ez nem egy-két hónap múltán lesz.~
- Szerencse kísérje útját!
* Néz rá aggódoan kísérője. A gazdag családjától már rég elvágyott Jailet, de szülei csak most engedték el. A szigeten minden biztonságos volt, mégis tanították fegyveres harcra. Talán tudták, hogy egy napon tényleg el fog utazni a birtokról. Egy pillanatra eszébe jut, hogy meggondolja magát, de tudja, hogy akkor helytelen döntést hozna.
Sarkát Violin oldalának szorítja, s elindulnak. A híres Artheinorba szeretne menni. Ott van a helye egy kardforgatónak, aki egyben mágus is. Először az edzésekre koncenrtál majd, aztán jöhet a tanulás. Szülei is attól félnek a legjobban, hogy rátámadnak. Ez sajnos előfordulhat. Akkor meg tudni kell védekezni. Tehát első, hogy még egy kicsit gyakoroljon. Szerencsére nem a kezdő szintről indul.
Elindul hát, hogy elhagyja a kikötő hangos forgatagát...*
1078. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-23 22:49:24
Üzenet elküldve: 2014-07-23 22:49:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Talán tényleg túl messzire ment - viszont nem szeretia zsákbamacskát, a kockázatos zsákbamacskát különösen nem. Mindenesetre úgy dönt, abbahagyja a gúnyolódást, hiszen úgy tűnik, nem ér el vele semmi olyasmit, ami a kis csapat javára válhatna. Lesz még alkalma megtudni a részleteket, ebben szinte biztos.*
Kivételesen igazat adok ünneprontó Zaranirnak, ezzel nem megyünk semmire... mentségemre szóljon, hogy szeretem tudni, kivel dolgozom együtt. *Kiveszi Rika kezéből az üveget, és koccintásra emeli Djeckal felé.* Szent a béke?
*Aztán Zaranirhoz fordul.*
Tény, hogy kevesen vagyunk, viszont mintha több ismerőst is ígértél volna... hozzátartozik ez az artheniori terveidhez?
*Talán tényleg túl messzire ment - viszont nem szeretia zsákbamacskát, a kockázatos zsákbamacskát különösen nem. Mindenesetre úgy dönt, abbahagyja a gúnyolódást, hiszen úgy tűnik, nem ér el vele semmi olyasmit, ami a kis csapat javára válhatna. Lesz még alkalma megtudni a részleteket, ebben szinte biztos.*
Kivételesen igazat adok ünneprontó Zaranirnak, ezzel nem megyünk semmire... mentségemre szóljon, hogy szeretem tudni, kivel dolgozom együtt. *Kiveszi Rika kezéből az üveget, és koccintásra emeli Djeckal felé.* Szent a béke?
*Aztán Zaranirhoz fordul.*
Tény, hogy kevesen vagyunk, viszont mintha több ismerőst is ígértél volna... hozzátartozik ez az artheniori terveidhez?
1077. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-23 21:11:24
Üzenet elküldve: 2014-07-23 21:11:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Tekintete érdeklődve kutatja végig a férfit, noha arca semmilyen érzelmet nem mutat, a rideg mosoly is értelmét veszti, ahogy Djeckal hirtelen változást mutat hozzáállásában. Ugyan nem tervezte ilyen komolyan feldühíteni, ez nem azt jelenti, hogy nem vállalná a következményeket. Határozott tekintettel iszik még egy kortyot, mielőtt ismét farkasszemet nézne a kalózzal.*
- Igazad van, tapasztaltabb vagy. Nincs bennem tisztelet...bár ezt megszokhattad volna már. Elvégre ilyen a mi fajtánk... legközelebb ne emlegesd fel a gyenge pontjaid.
*Szavai hallatán elhúzódik Zaranir mellől, ajkai gúnyos vigyorra húzódnak.*
- Neked aztán gyorsan fordul a hangulatod. Ne aggódj, nem hergelem tovább a nagyfiút. Megtudtam, amire kíváncsi voltam.
*Von vállat, majd ismét elfekszik a parton. Fogalma sincs, hány óra lehet, vagy mit keres egyáltalán itt. Zaranir szavai nem igazán a lopás végrehajtása felől, inkább jelenlegi társasága miatt gerjesztenek kétséget benne. Sosem kapták még el, és a jövőben sem tervezi hagyni ezt, így hát nem tűri, ha egy hozzá hasonló idegen kérdőjelezi meg megfontoltságát.*
- Ha félsz, nyugodtan visszakozhatsz. Ha kell, akár egyedül is elkötök egy hajót, eddig sem ez hátráltatott... persze nem várom el, hogy megértsd. Nem vagy kalóz.
*Szavait ezúttal nem igazán sértésnek szánja, afféle kijelentésként hangzanak el. Zaranir ugyanis sokkal inkább kereskedőként szólt, mint társaként, és ezt nem is rója fel neki, nem tagadhatja meg önmagát, ugyanakkor Rika sem fogja visszatartani a véleményét.*
*Tekintete érdeklődve kutatja végig a férfit, noha arca semmilyen érzelmet nem mutat, a rideg mosoly is értelmét veszti, ahogy Djeckal hirtelen változást mutat hozzáállásában. Ugyan nem tervezte ilyen komolyan feldühíteni, ez nem azt jelenti, hogy nem vállalná a következményeket. Határozott tekintettel iszik még egy kortyot, mielőtt ismét farkasszemet nézne a kalózzal.*
- Igazad van, tapasztaltabb vagy. Nincs bennem tisztelet...bár ezt megszokhattad volna már. Elvégre ilyen a mi fajtánk... legközelebb ne emlegesd fel a gyenge pontjaid.
*Szavai hallatán elhúzódik Zaranir mellől, ajkai gúnyos vigyorra húzódnak.*
- Neked aztán gyorsan fordul a hangulatod. Ne aggódj, nem hergelem tovább a nagyfiút. Megtudtam, amire kíváncsi voltam.
*Von vállat, majd ismét elfekszik a parton. Fogalma sincs, hány óra lehet, vagy mit keres egyáltalán itt. Zaranir szavai nem igazán a lopás végrehajtása felől, inkább jelenlegi társasága miatt gerjesztenek kétséget benne. Sosem kapták még el, és a jövőben sem tervezi hagyni ezt, így hát nem tűri, ha egy hozzá hasonló idegen kérdőjelezi meg megfontoltságát.*
- Ha félsz, nyugodtan visszakozhatsz. Ha kell, akár egyedül is elkötök egy hajót, eddig sem ez hátráltatott... persze nem várom el, hogy megértsd. Nem vagy kalóz.
*Szavait ezúttal nem igazán sértésnek szánja, afféle kijelentésként hangzanak el. Zaranir ugyanis sokkal inkább kereskedőként szólt, mint társaként, és ezt nem is rója fel neki, nem tagadhatja meg önmagát, ugyanakkor Rika sem fogja visszatartani a véleményét.*
1076. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-23 18:11:45
Üzenet elküldve: 2014-07-23 18:11:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
*A kikötőbe ér. Nincs nagy forgatag hűen az alkonyhoz. Alkonyatkor mindig is csend honol mindenhol. Olyan, mintha a emberek is bealkonyodnának. Teljesen érthetetlen ez egy Achrad fajta gnómnak, aki lassan a százat is túllépve a mai napig is örökmozgó. Sokan mondták már rá, hogy egy hiperaktív őrült, viszont kedves. Ezeket ő mind bóknak veszi, mert annak is szánják. Szereti ha a kora ellenére fiatalnak, egyenlőnek tekintik, nem pedig egy szegény öregnek, ha úgy tetszik, Achrad bácsinak. Ő csak simán Achrad. Ezt jobb ha a fejükbe vésik a fiatalok. Itt is a kihaltság ellenére néhány fiatal lézeng. Mind a Rumos Rókalyukból árad ki. Achrad nem szereti az alkoholt, ezért inkább továbbáll.*
1075. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-23 17:12:05
Üzenet elküldve: 2014-07-23 17:12:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
// Kis bagázs //
*Zaranir sérelmezésére a kedélyes vita gyorsan elfajul, talán eltúlozta az erőviszonyokat. És miután a gyerekes torzsalkodás és humorosan őszinte megszólalások nyújtotta káröröm érzése elnyelődött az éji homályban, jobbnak látja, ha eltereli egy másik irányzékba a témát. Bizonyos allegóriában a kiéheztetett kutyák harcára emlékezteti még a szegénytelepi sikátorok kusza és szűk sötétjében, akik elsőként csak az egyszerre talált zsákmány jutalmán összeveszve villantják egymásra fogaikat, később már a másik húsára pályáznak étvágyuk oltása céljából, így hagyják a prédát elmenekülni. Vagy csak neki hoz fel az alkohol rossz emlékeket. Mint bármikor máskor, amikor hagyja lebontatni józan elméjének védműveit, melyek vastag burkukban őrzik a belső valóságot. Biztonság esetére eldönti, hogy mindkét eset ellenlépéseket követel, így az üveget visszacsúsztatja Rikához, ő maga tovább bontani ezeken a falakon nem tervez.*
-Talán ezt elrendezhetjük értelmetlen szócsatározások nélkül is, legyen az én hivatalom, hogy mindenfélét mondogassak. Viszont az időnk kevés, a feladat sok, nekem pedig a következő pár napra vissza kell térjek Artheniorba. Viszont, ha jól vettem ki, akkor úgy sem holnapra lesz tervezve az akció, ennyi belefér.
*Ezzel ő le is rendezte a ügyének a tárgyalását, amint áthat a hallgatóságon a mondanivaló, a folytatásába is lát. Talán kicsit botorság volt megfeledkezni a levélről, ami most is a kabátja zsebében csücsül, tehát jelenleg nem nála, azonban ha gyorsan intézkedik, akár egy napon belül visszatérhet és fölösleges volt szólnia. *
-Egyébként pedig nem vagyunk elegen az ilyen széthúzásokhoz. És nem is vagyunk olyan jó helyzetben, hogy erre idő legyen. Négy ember csak arra elég, hogy sort tudjon képezni a bitó előtt, ezen helyzet javításán pedig egyikőtök mentalitása sem segít sokat. Na ott majd lesz időtök ezen vitatkozni, már akinek nem szorítja a csuklóját a lánc.
*Ezzel el is döntötte, hogy a beszélgetés további folyamába egyelőre visszaúszni nem tervez és gondolkodón tekint a messzeségbe. Pihenni is tervezne, de úgy döntött, hogy nem szeretné rá támaszkodó társát is rákényszeríteni ilyesmire. Végülis most úgy is ő játssza a hangulatrontó rosszfiút, így ideiglenes távozása legalább nem viseli meg nagyon a közösséget. Azért Djeck még remélhetőleg emlékszik a célzásra, melyet ejtett és még képes használható állapotában megmaradni, hogy kisebb feladatokat szórjon feléje, a publikum mögött.*
*Zaranir sérelmezésére a kedélyes vita gyorsan elfajul, talán eltúlozta az erőviszonyokat. És miután a gyerekes torzsalkodás és humorosan őszinte megszólalások nyújtotta káröröm érzése elnyelődött az éji homályban, jobbnak látja, ha eltereli egy másik irányzékba a témát. Bizonyos allegóriában a kiéheztetett kutyák harcára emlékezteti még a szegénytelepi sikátorok kusza és szűk sötétjében, akik elsőként csak az egyszerre talált zsákmány jutalmán összeveszve villantják egymásra fogaikat, később már a másik húsára pályáznak étvágyuk oltása céljából, így hagyják a prédát elmenekülni. Vagy csak neki hoz fel az alkohol rossz emlékeket. Mint bármikor máskor, amikor hagyja lebontatni józan elméjének védműveit, melyek vastag burkukban őrzik a belső valóságot. Biztonság esetére eldönti, hogy mindkét eset ellenlépéseket követel, így az üveget visszacsúsztatja Rikához, ő maga tovább bontani ezeken a falakon nem tervez.*
-Talán ezt elrendezhetjük értelmetlen szócsatározások nélkül is, legyen az én hivatalom, hogy mindenfélét mondogassak. Viszont az időnk kevés, a feladat sok, nekem pedig a következő pár napra vissza kell térjek Artheniorba. Viszont, ha jól vettem ki, akkor úgy sem holnapra lesz tervezve az akció, ennyi belefér.
*Ezzel ő le is rendezte a ügyének a tárgyalását, amint áthat a hallgatóságon a mondanivaló, a folytatásába is lát. Talán kicsit botorság volt megfeledkezni a levélről, ami most is a kabátja zsebében csücsül, tehát jelenleg nem nála, azonban ha gyorsan intézkedik, akár egy napon belül visszatérhet és fölösleges volt szólnia. *
-Egyébként pedig nem vagyunk elegen az ilyen széthúzásokhoz. És nem is vagyunk olyan jó helyzetben, hogy erre idő legyen. Négy ember csak arra elég, hogy sort tudjon képezni a bitó előtt, ezen helyzet javításán pedig egyikőtök mentalitása sem segít sokat. Na ott majd lesz időtök ezen vitatkozni, már akinek nem szorítja a csuklóját a lánc.
*Ezzel el is döntötte, hogy a beszélgetés további folyamába egyelőre visszaúszni nem tervez és gondolkodón tekint a messzeségbe. Pihenni is tervezne, de úgy döntött, hogy nem szeretné rá támaszkodó társát is rákényszeríteni ilyesmire. Végülis most úgy is ő játssza a hangulatrontó rosszfiút, így ideiglenes távozása legalább nem viseli meg nagyon a közösséget. Azért Djeck még remélhetőleg emlékszik a célzásra, melyet ejtett és még képes használható állapotában megmaradni, hogy kisebb feladatokat szórjon feléje, a publikum mögött.*
1074. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-23 17:11:13
Üzenet elküldve: 2014-07-23 17:11:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Otthagyta az orkot. Ha a korábbi rablásos esetet is ilyen ügyesen oldja meg, akkor meglenne a hangja és folytathatná a túléléséhez szükséges kutatásokat. Most mindenek előtt rajzolnia kell egy másik képet a keresett személyről, megtalálni vele a keresett személyt, kitalálni milyen lehetetlen módon szedheti ki belőle, hova is adta el a nyakláncot, aztán megszerezni az ékszert, majd muszáj lesz utána járnia a könyvborítónak, megtalálni a hozzá tartozó könyvet és végezetül kiolvasni hogyan is kéne meggyógyítania magát és elkerülnie a halált.*
~Jól van. Kezdjünk bele.~
*Gondolja magában, majd belekezd a második fantomkép megrajzolásába, persze miután kitörölte füle mögül az ork köpetet.*
A hozzászólás írója (Nawen Aklinh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.23 17:14:33
~Jól van. Kezdjünk bele.~
*Gondolja magában, majd belekezd a második fantomkép megrajzolásába, persze miután kitörölte füle mögül az ork köpetet.*
A hozzászólás írója (Nawen Aklinh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.23 17:14:33
1073. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-23 15:06:53
Üzenet elküldve: 2014-07-23 15:06:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*~Hát ez nem Arthenior!~ És Mornak igaza is van. Rendesen eltévedt szegényke, és minden bizonnyal messze keveredett mind a földjétől, mind Artheniortól.*
-Hű de szerencsétlen öregember vagyok én, hinnye!
*És ezt a kijelentést torka szakadtából adja tudtára a világnak. Még Cínó is kikandikál kalapja alól, hogy meglesse, mi ez a nagy lárma. És csodák-csodája! Hát persze, hogy gazdája volt az, a jó öreg Athranus bácsi. A jó öreg Athranus bácsi, akin most a fél kikötő röhög. És egyáltalán nem azért, mert viccesnek találták a kiáltást, pusztán megszánásból röhögnek szegény őrült öregen. De ez neki pont így jó, hisz így van ürügye elmenekülni a Rumos Rókalyuknak nevezett kocsma védelmet nyújtó falai közé menekülni.*
-Hű de szerencsétlen öregember vagyok én, hinnye!
*És ezt a kijelentést torka szakadtából adja tudtára a világnak. Még Cínó is kikandikál kalapja alól, hogy meglesse, mi ez a nagy lárma. És csodák-csodája! Hát persze, hogy gazdája volt az, a jó öreg Athranus bácsi. A jó öreg Athranus bácsi, akin most a fél kikötő röhög. És egyáltalán nem azért, mert viccesnek találták a kiáltást, pusztán megszánásból röhögnek szegény őrült öregen. De ez neki pont így jó, hisz így van ürügye elmenekülni a Rumos Rókalyuknak nevezett kocsma védelmet nyújtó falai közé menekülni.*
1072. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-23 13:27:57
Üzenet elküldve: 2014-07-23 13:27:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A harci zajokból ítélve itt már nem sokat tehet, így inkább gyorsan lelép onnan. Már megint a kikötő partjait tapossa, de most igyekszik mihamarabb eltűnni innen. Mivel nem ismeretes a környéken, találomra kiválaszt egy utat, mely feltehetőleg ki viszi innen. Szállást is jó lenne találni és lehetőleg nem erre. A hajó, mellyel jött, már nem tartózkodik a helyén. Valószínűleg már ki futhatott egy ideje valami értékes kereskedelmi áruval. Jóleső emlékekkel fog mindig is visszagondolni tengeri útjára. Most viszont tovább halad. Csak azért is elfogja érni amit akar, akár tetszik valakinek, akár nem. Ezt eldöntötte, s így vág neki az ismeretlennek.*
1071. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-22 20:14:50
Üzenet elküldve: 2014-07-22 20:14:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
-És, milyen volt a kis "nyaralásod"? Ha ha! Úgy hallottam meglehetősen jó arrafelé a kaja.
*Nevetgél a sötételf Hodar mellett, hangjában, természetesen némi szarkazmussal elkerülve az egyhangúságot.*
-Hát, nem mondhatnám, hogy annyira el lettünk volna kényeztetve azon a lepraszigetet... A kaja pedig... Ha a mindennapos kása, kásával jónak számít, uralkodók módjára tudtunk étkezni, de azt hiszem, az mégsem éppen az a kategória...
*Feleli a törpe, ahogy szépen lassan, sikeresen kiérnek a kikötőben fekvő, szinte, hogy már-már teljesen kihalt utcák ürességéből, megérkezve a dokkok izgalmakkal teli labirintusába. Persze, kívülről, valamint a hely külsőbb rétegeiben még korántsem nagy a nyüzsgés, viszont beljebb, már egészen más a helyzet! Emberek és különböző fajok képviselői beszélgetnek egymással, pakolásznak, rakodnak és sétálgatnak. Már messziről lerí róluk tevékenységeik, minden nemű törvény figyelmen kivül hagyása, bár nem mintha ez annyira felzaklatná Hodart, elvégre ő is innen származik, régen még tekintélyt is tudva magának.*
-Lassan ott is vagyunk!
*Mondja a mellette sétáló nősténynek, egy újabb sarkon befordulva. Bár, innen már magától is ki tudta volna következtetni a sötételf, hogy útjuk már nem fog sokáig tartani, ugyanis a kis párocska éppen egy zsákutca vége felé tartanak.*
-Ha nem ismernélek, azt hinném, valami rosszban sántikálsz!
*Húzza fel szemöldökét a törpe kísérője, persze hangján tisztán érződik, hogy csupán viccel. Hodar egy leszögelt tetejű, kis faládához lépked. A felső léceket betörve, félő pillantásokkal hajol a láda fölé.*
~Csak tényleg meg legyen még minden, ahogy azt a fogadós mondta!~
-Ezzel, úgy vélem könnyebb lesz látni, mi is van benne!
*Mondja a közeledő sötételf, kezében egy, valahonnan leemelt fáklyával. Hodar bólint egyet, majd közelebb engedve a nőt, arcán megkönnyebbültség ül ki, ahogy végre meglátja a bent heverő holmikat. Mindene megvan, ami bár nem takar sok dolgot, mégis elhanyagolhatatlan, mint például hatalmas harci kalapácsa, valamint a kis, zöld pipája, meg egyéb ingóságok, amit a száműzetése alatt valószínűleg megsemmisítettek volna.*
*Mikor kiértek a kritikus részről, elköszön a nőtől, majd ő maga is a kikötő felé veszi az irányt, pontosabban venné, ha nem akadna meg valakin a szeme. Elég nehéz nem észrevenni a vörös hajú csöppséget, mely feltűnéséhez még rikácsolása is közre játszik.*
~Talán van valamije, ami érdekes lehet a számomra...~
*Elindul a szekér felé, hogy újdonsült tervének megfelelően szót tudjon váltani a gnómmal.*
-Szépet és jót így estére! Az az égő micsoda mennyi lenne? A gyulladásokra.
*Nevetgél a sötételf Hodar mellett, hangjában, természetesen némi szarkazmussal elkerülve az egyhangúságot.*
-Hát, nem mondhatnám, hogy annyira el lettünk volna kényeztetve azon a lepraszigetet... A kaja pedig... Ha a mindennapos kása, kásával jónak számít, uralkodók módjára tudtunk étkezni, de azt hiszem, az mégsem éppen az a kategória...
*Feleli a törpe, ahogy szépen lassan, sikeresen kiérnek a kikötőben fekvő, szinte, hogy már-már teljesen kihalt utcák ürességéből, megérkezve a dokkok izgalmakkal teli labirintusába. Persze, kívülről, valamint a hely külsőbb rétegeiben még korántsem nagy a nyüzsgés, viszont beljebb, már egészen más a helyzet! Emberek és különböző fajok képviselői beszélgetnek egymással, pakolásznak, rakodnak és sétálgatnak. Már messziről lerí róluk tevékenységeik, minden nemű törvény figyelmen kivül hagyása, bár nem mintha ez annyira felzaklatná Hodart, elvégre ő is innen származik, régen még tekintélyt is tudva magának.*
-Lassan ott is vagyunk!
*Mondja a mellette sétáló nősténynek, egy újabb sarkon befordulva. Bár, innen már magától is ki tudta volna következtetni a sötételf, hogy útjuk már nem fog sokáig tartani, ugyanis a kis párocska éppen egy zsákutca vége felé tartanak.*
-Ha nem ismernélek, azt hinném, valami rosszban sántikálsz!
*Húzza fel szemöldökét a törpe kísérője, persze hangján tisztán érződik, hogy csupán viccel. Hodar egy leszögelt tetejű, kis faládához lépked. A felső léceket betörve, félő pillantásokkal hajol a láda fölé.*
~Csak tényleg meg legyen még minden, ahogy azt a fogadós mondta!~
-Ezzel, úgy vélem könnyebb lesz látni, mi is van benne!
*Mondja a közeledő sötételf, kezében egy, valahonnan leemelt fáklyával. Hodar bólint egyet, majd közelebb engedve a nőt, arcán megkönnyebbültség ül ki, ahogy végre meglátja a bent heverő holmikat. Mindene megvan, ami bár nem takar sok dolgot, mégis elhanyagolhatatlan, mint például hatalmas harci kalapácsa, valamint a kis, zöld pipája, meg egyéb ingóságok, amit a száműzetése alatt valószínűleg megsemmisítettek volna.*
*Mikor kiértek a kritikus részről, elköszön a nőtől, majd ő maga is a kikötő felé veszi az irányt, pontosabban venné, ha nem akadna meg valakin a szeme. Elég nehéz nem észrevenni a vörös hajú csöppséget, mely feltűnéséhez még rikácsolása is közre játszik.*
~Talán van valamije, ami érdekes lehet a számomra...~
*Elindul a szekér felé, hogy újdonsült tervének megfelelően szót tudjon váltani a gnómmal.*
-Szépet és jót így estére! Az az égő micsoda mennyi lenne? A gyulladásokra.
1070. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-22 18:57:31
Üzenet elküldve: 2014-07-22 18:57:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 112
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 112
Játékstílus: Szelíd
*Elég nehéz a gnóm dolga, hiába a termete apró, éppen így szekere is az, s elé kötött állatai is, mégis nagyon nehezen, szinte csak lépésben tud haladni. És egy kerekes szekér lépései se túl nagyok.
Távolról hallja már, hogy nem csak neki célja elszórni aranyakért holmiját, pár kofa nem átall hangjával csalni több vevőt magához. Na persze, mind ostoba, ha azt hiszi, hogy lepipálhatja őt!
Ám mikor végre eléri azt a helyet, hol annyian kereskednek, megáll és kiékeli szekerét. Még a végén elgurulna! Ráadásul, így a szekértolvajok dolgát is megnehezíti. Csacsijainak adja a maradék almákat, éppen csak még egyet vesz el magának a párból, mit szedett. Azt eleszegeti, miközben szépen különválogatja a Rézszínű Hols bogyóit, majd a Vöröslő Krulz virágait elkezdi megfosztani szirmaitól, hogy a maradékát egy kis hengerbe helyezze. Annak alján egy fém lapocska van, melyen apró lukak vannak szúrva. Felülről a csőbe egy kis hengert szuszakol, ami pont olyan széles, hogy a henger falát súrolja. Egy tégely fölé helyezi, majd úgy kezdi préselni az olaját. Aztán csak látja, hogy egy kevés lesz, gyorsan vesz oda még egyet, majd egy újabbat és végül a negyedik is szinte megtelik, mire elfogy. Egy állványnak támasztja az eszközt, le nem ér a vége, alatta az utolsó tégely, hogy a maradék lassan csepeghessen beléje, ne vesszen kárba.
Végül elérkezik a legnehezebb feladat. Leveszi ujjatlan kesztyűit és felveszi ujjas rokonaikat. Nem szeretné még jobban elterjeszteni az ujjaiban így is érezhető égő érzést. Elkezdi szépen egy kisebb késsel a kiszedett növényeknek a levelét levagdalni. Ami megsérül, az megy egy kupacra, hogy nedvét megszerezze, a többi pedig őrlemény lesz végül, illetve ha lesz maradéka, akkor azt eladja tüzelőnek, ahogy van. Érdemes mindenre gondolni.
Meg is gyűlik a baja ezekkel, a kesztyű se sokat véd, hamar érzi újra kezében a már éppen múlni próbáló melegséget, mely talán nem égető, de kellemetlen. Ám végül, mire közeledni kezd az este, elkészül mindennel, lesz egy csomó pépes Égő Fyruis, egy jó adag Égő Fyruis nedv és pár Égő Fyruis levél is, mi egyáltalán nem sérült.
Ahogy sikerül mindent elrendezni és visszaveszi a szokott kesztyűit is, kioldja a madzagokat, mik a ponyvát a szekér oldalán rögzítik és elkezdi felhajtani egy részen, hogy tudjon onnan üzletelni.*
- Itt kapható Rézszínű Hols bogyója! Hűsítő, gyógyír a szomjúságra! Vöröslő Krulz, vegyék-vigyék az olaját! Nincs is jobb a gyulladásra! Égő Fyruis kapható! Levele is, nedve is, pépje is, kinek mi kell! Lázra fájó végtagra ne keressen mást! Ha megviccelne valakit, akkor se! Akinek meg gyújtósnak kell, az is van itt! Jöjjenek-jöjjenek, olcsón adom mindenem!
*Na, utolsó szavait nem félreérteni, csakis az eddig felsorolt portékáit árulja éppen. Majd ha talál legközelebb mást, akkor azokat is, ám most ezzel kell beérnie. Nem túl sok minden, s ahogy jönnek a vevők, az árakat is úgy szabja majd. Igaz, olcsón kell adnia, ha úgy ígérte, s ha el is akarja még adni őket.*
Távolról hallja már, hogy nem csak neki célja elszórni aranyakért holmiját, pár kofa nem átall hangjával csalni több vevőt magához. Na persze, mind ostoba, ha azt hiszi, hogy lepipálhatja őt!
Ám mikor végre eléri azt a helyet, hol annyian kereskednek, megáll és kiékeli szekerét. Még a végén elgurulna! Ráadásul, így a szekértolvajok dolgát is megnehezíti. Csacsijainak adja a maradék almákat, éppen csak még egyet vesz el magának a párból, mit szedett. Azt eleszegeti, miközben szépen különválogatja a Rézszínű Hols bogyóit, majd a Vöröslő Krulz virágait elkezdi megfosztani szirmaitól, hogy a maradékát egy kis hengerbe helyezze. Annak alján egy fém lapocska van, melyen apró lukak vannak szúrva. Felülről a csőbe egy kis hengert szuszakol, ami pont olyan széles, hogy a henger falát súrolja. Egy tégely fölé helyezi, majd úgy kezdi préselni az olaját. Aztán csak látja, hogy egy kevés lesz, gyorsan vesz oda még egyet, majd egy újabbat és végül a negyedik is szinte megtelik, mire elfogy. Egy állványnak támasztja az eszközt, le nem ér a vége, alatta az utolsó tégely, hogy a maradék lassan csepeghessen beléje, ne vesszen kárba.
Végül elérkezik a legnehezebb feladat. Leveszi ujjatlan kesztyűit és felveszi ujjas rokonaikat. Nem szeretné még jobban elterjeszteni az ujjaiban így is érezhető égő érzést. Elkezdi szépen egy kisebb késsel a kiszedett növényeknek a levelét levagdalni. Ami megsérül, az megy egy kupacra, hogy nedvét megszerezze, a többi pedig őrlemény lesz végül, illetve ha lesz maradéka, akkor azt eladja tüzelőnek, ahogy van. Érdemes mindenre gondolni.
Meg is gyűlik a baja ezekkel, a kesztyű se sokat véd, hamar érzi újra kezében a már éppen múlni próbáló melegséget, mely talán nem égető, de kellemetlen. Ám végül, mire közeledni kezd az este, elkészül mindennel, lesz egy csomó pépes Égő Fyruis, egy jó adag Égő Fyruis nedv és pár Égő Fyruis levél is, mi egyáltalán nem sérült.
Ahogy sikerül mindent elrendezni és visszaveszi a szokott kesztyűit is, kioldja a madzagokat, mik a ponyvát a szekér oldalán rögzítik és elkezdi felhajtani egy részen, hogy tudjon onnan üzletelni.*
- Itt kapható Rézszínű Hols bogyója! Hűsítő, gyógyír a szomjúságra! Vöröslő Krulz, vegyék-vigyék az olaját! Nincs is jobb a gyulladásra! Égő Fyruis kapható! Levele is, nedve is, pépje is, kinek mi kell! Lázra fájó végtagra ne keressen mást! Ha megviccelne valakit, akkor se! Akinek meg gyújtósnak kell, az is van itt! Jöjjenek-jöjjenek, olcsón adom mindenem!
*Na, utolsó szavait nem félreérteni, csakis az eddig felsorolt portékáit árulja éppen. Majd ha talál legközelebb mást, akkor azokat is, ám most ezzel kell beérnie. Nem túl sok minden, s ahogy jönnek a vevők, az árakat is úgy szabja majd. Igaz, olcsón kell adnia, ha úgy ígérte, s ha el is akarja még adni őket.*
1069. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-21 18:07:49
Üzenet elküldve: 2014-07-21 18:07:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Lassú, kényelmes léptekkel sétál le a pallóról. Szalmaszín hajába belakap a Kikötőkben lévő állandó fuvallat, s hosszú ruháját is összefodrozza. A partra érve még egyszer vissza fordul és egy elegáns fejbiccenéssel megköszöni a hajó nagy kalapú kapitányának az idefele vezető utat. Hosszú utazásban volt része a tengeren. A legénység örökké vicces ám faragatlan jelenléte, a kártyázások az esti vagy délutáni órákban, az ijesztő vihar no meg a fényesen ragyogó csillagos ég után igazi kis kalandot hagyhat a háta mögött. Mindezek ellenére azért nagyon megkönnyebbül, mikor a dülöngélő hajó fedélzet után ismét szilárd talajt érezhet a talpa alatt. Az első lépések emiatt annak rendje és módja szerint nehézkesek, de mivel ő nem tengerjáró, hamar visszaszokik az egyenletes, stabil talajhoz. Pár perc kérdezősködés után megkapja a kellő információkat útja folytatásához, így tovább indul. A sirájok rikoltozása és a víz csobogása jó idei követik még lépteit. Különben se halad gyorsan. Élvezi a sétálás és a magány egyedülálló szabadságát, melyet eddig nélkülöznie kellett. Végül neki indul és eltűnik a kikötő örökös forgatagából.*
1068. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-20 23:07:58
Üzenet elküldve: 2014-07-20 23:07:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*Nem is foglalkozik Zaranir kincsvadászatával, sejtette, hogy nem egy elásott ládát fog kiemelni, egyrészt aligha ásnak pont errefelé kincset a homokba, másrészt, annál több esze van a férfinak, mintsem ilyen ostoba dolgot akarjon tenni, ha nem biztos a kincs pontos helyében. S lám, jól tudta, hol kell keresni a csengő aranyakat.
Akkor se nagyon érdekli a másik, mikor röhögése közepette a földre kerül, sokkal jobban érdekli a fiatal lány éles nyelve.*
- Kaptak már el téged?
*Kérdése mentes minden ingerült hangnemtől, vagy agresszív fellépéstől. Távol áll most tőle a komisz nevetés, a részeges ordibálás, csak nyugalom árad a szavakból, belőle meg a rum átható szaga.*
- Vertek már vasat a kezedre? És ha igen, jött érted bárki is? És ha választhatnál, hogy egy szigeten dögölj meg, ahol senki sincs, vagy egy tömlöcben, akkor te mennyire élveznéd a teknősök társaságát?
*Csak ennyit mond, majd a tenger messzeségét nézve, újra iszik. Tőle aztán nem fogják elvenni az itókáját, a másik járhat szájról szájra, ő ezt kisajátítja magának. Majd később szór érte pár aranyat, vesz újat, ki tudja még. Most csak az számít, hogy lelkének talán egy igazán érzékeny pontját sikerült meglehetősen rosszul eltalálni. Vagy csak már megint a pia beszél belőle és megrészegült gondolatai könnyedén befolyásolják hangulatát, így lehet, hogy vad kalózból hirtelen ilyen furcsa figura lett.*
*Nem is foglalkozik Zaranir kincsvadászatával, sejtette, hogy nem egy elásott ládát fog kiemelni, egyrészt aligha ásnak pont errefelé kincset a homokba, másrészt, annál több esze van a férfinak, mintsem ilyen ostoba dolgot akarjon tenni, ha nem biztos a kincs pontos helyében. S lám, jól tudta, hol kell keresni a csengő aranyakat.
Akkor se nagyon érdekli a másik, mikor röhögése közepette a földre kerül, sokkal jobban érdekli a fiatal lány éles nyelve.*
- Kaptak már el téged?
*Kérdése mentes minden ingerült hangnemtől, vagy agresszív fellépéstől. Távol áll most tőle a komisz nevetés, a részeges ordibálás, csak nyugalom árad a szavakból, belőle meg a rum átható szaga.*
- Vertek már vasat a kezedre? És ha igen, jött érted bárki is? És ha választhatnál, hogy egy szigeten dögölj meg, ahol senki sincs, vagy egy tömlöcben, akkor te mennyire élveznéd a teknősök társaságát?
*Csak ennyit mond, majd a tenger messzeségét nézve, újra iszik. Tőle aztán nem fogják elvenni az itókáját, a másik járhat szájról szájra, ő ezt kisajátítja magának. Majd később szór érte pár aranyat, vesz újat, ki tudja még. Most csak az számít, hogy lelkének talán egy igazán érzékeny pontját sikerült meglehetősen rosszul eltalálni. Vagy csak már megint a pia beszél belőle és megrészegült gondolatai könnyedén befolyásolják hangulatát, így lehet, hogy vad kalózból hirtelen ilyen furcsa figura lett.*
1067. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-20 21:10:00
Üzenet elküldve: 2014-07-20 21:10:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Zaranir Asmä helyett is kineveti legénységük újdonsült tagját, de hát ő meg is teheti, ha tényleg olyan régi cimborák és üzlettársak, ahogy állítják. Miután ismét képes lélegezni, Asmä sem bírja ki, és szemtelen vigyor költözik ajkaira, ahogy Djecket, majd Rikát hallgatja.*
Tegyük fel, hogy nem kérdőjelezek meg semmit, csupán azért kérdeztem, amit kérdeztem, mert volt már legénység, amelyik inkább nekem engedelmeskedett, mint az életléptelen kapitányának *a száraz ruhadarab, amit Zaranir ráterített, na meg a rumutánpótlás kezdi megtenni a hatását, és bár még mindig érzi, hogy hűvös van, már valamivel kényelmesebben érzi magát.* Viszont nagyon érdekelne a válasz Rika kérdésére. Egy remek kapitány, a tengerek réme, legénysége istene miért és hogyan kerül olyan helyzetbe, hogy teknősök segítségével kell megszöknie egy lakatlan szigetről?
*Zaranir Asmä helyett is kineveti legénységük újdonsült tagját, de hát ő meg is teheti, ha tényleg olyan régi cimborák és üzlettársak, ahogy állítják. Miután ismét képes lélegezni, Asmä sem bírja ki, és szemtelen vigyor költözik ajkaira, ahogy Djecket, majd Rikát hallgatja.*
Tegyük fel, hogy nem kérdőjelezek meg semmit, csupán azért kérdeztem, amit kérdeztem, mert volt már legénység, amelyik inkább nekem engedelmeskedett, mint az életléptelen kapitányának *a száraz ruhadarab, amit Zaranir ráterített, na meg a rumutánpótlás kezdi megtenni a hatását, és bár még mindig érzi, hogy hűvös van, már valamivel kényelmesebben érzi magát.* Viszont nagyon érdekelne a válasz Rika kérdésére. Egy remek kapitány, a tengerek réme, legénysége istene miért és hogyan kerül olyan helyzetbe, hogy teknősök segítségével kell megszöknie egy lakatlan szigetről?
1066. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-20 00:59:35
Üzenet elküldve: 2014-07-20 00:59:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Gonosz vigyora csak szélesedik Asmä szavaira, jó tudni, hogy szövetségesek... mert végülis azok. Mindketten jobban járnak, ha ő lesz a kapitány. Egyre inkább szimpatikus az ötlet, hogy egy nő hajóján legyen kalóz, ráadásul Asmä könnyedén tartaná magát az efféle részeges, alulnevelt, és Rika számára nagyon is kedves társaságban. Kissé meglepődik, mennyire aggresszívan reagál a férfi egy kis provokálásra, de amit elkezdett, azt be is kell, hogy fejezze...*
- Na és hogy kerültél egyes-egyedül arra a lakatlan szigetre, ahol csak a teknősök társaságát élvezhetted, bátor kapitányom? Csak nem ott hagytak?
*Mosolya szélesedik, és ugyan nem ismerné be, de kissé imponálnak neki Zaranir lelkesítő szavai, ígyhát ezegyszer elengedi neki, hogy belemászott a személyes szférájába, és egy kimerítő korty után - merthogy visszaszerezte ám az üveget - megosztja vele a rumot is, hadd lássa, mennyire nagylelkű hangulatában találta.*
- Őszintén szólva, azt feltételeztem, hogy nagyobb ellenfél leszel... de elég hamar feldühödtél. Így már nem is igazán mókás...
*Sóhajt fel a lány, és ha már ott van, akkor Zaranir vállának dőlve kényelmesen elhelyezkedik, valójában már nem igazán bírja megtartani magát.*
- De ha valóban olyan nagy kapitány vagy, amilyennek állítod magad... bizonyítsd be. Hozd el a legénységedet, és hinni fogok neked, sőt! Módot találok rá, hogy kiengeszteljem felperzselt kis elmédet.
*Kihívóan vigyorog Djeckalra, majd ha már Zaranir is részét vette az itókázásból, egy kecses - vagy annak tervezett - mozdulattal megszabadítja az üvegtől, és a maradék rum is torkában végzi.*
*Gonosz vigyora csak szélesedik Asmä szavaira, jó tudni, hogy szövetségesek... mert végülis azok. Mindketten jobban járnak, ha ő lesz a kapitány. Egyre inkább szimpatikus az ötlet, hogy egy nő hajóján legyen kalóz, ráadásul Asmä könnyedén tartaná magát az efféle részeges, alulnevelt, és Rika számára nagyon is kedves társaságban. Kissé meglepődik, mennyire aggresszívan reagál a férfi egy kis provokálásra, de amit elkezdett, azt be is kell, hogy fejezze...*
- Na és hogy kerültél egyes-egyedül arra a lakatlan szigetre, ahol csak a teknősök társaságát élvezhetted, bátor kapitányom? Csak nem ott hagytak?
*Mosolya szélesedik, és ugyan nem ismerné be, de kissé imponálnak neki Zaranir lelkesítő szavai, ígyhát ezegyszer elengedi neki, hogy belemászott a személyes szférájába, és egy kimerítő korty után - merthogy visszaszerezte ám az üveget - megosztja vele a rumot is, hadd lássa, mennyire nagylelkű hangulatában találta.*
- Őszintén szólva, azt feltételeztem, hogy nagyobb ellenfél leszel... de elég hamar feldühödtél. Így már nem is igazán mókás...
*Sóhajt fel a lány, és ha már ott van, akkor Zaranir vállának dőlve kényelmesen elhelyezkedik, valójában már nem igazán bírja megtartani magát.*
- De ha valóban olyan nagy kapitány vagy, amilyennek állítod magad... bizonyítsd be. Hozd el a legénységedet, és hinni fogok neked, sőt! Módot találok rá, hogy kiengeszteljem felperzselt kis elmédet.
*Kihívóan vigyorog Djeckalra, majd ha már Zaranir is részét vette az itókázásból, egy kecses - vagy annak tervezett - mozdulattal megszabadítja az üvegtől, és a maradék rum is torkában végzi.*
1065. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-19 22:24:14
Üzenet elküldve: 2014-07-19 22:24:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
// Kis bagázs //
*Egy rövid ideig csak félfüllel kíséri 'figyelemmel' a diskurzust, egyelőre koncentrál a bányászat alapszintjének az alkalmazására, majd midőn ez egy sikertörténetté válik, örömmel emeli ki a saját szütyőjét, benne a vagyonával.*
-Lássatok és tanuljatok, ez a kincsvadászat. Értékesebb lenne a zsákmány, ha nem én ástam volna el, de hát majd később törődünk mások aranyával is.
*Diadalittasan nézi a tenger messziségét, bár az oka elég kétes indíttatású, most ténylegesen a látványban merülve el, amíg hallgatja tovább a többiek egyre komolyabbá fajuló beszélgetését. Amint említve érzi magát, újra felszólalna a védelmében, de mire összeszedné a gondolatait, ráébred, hogy jobb kimaradni, lerendezik egymás közt. Asmä láthatóan elég komolyan védelmezi a már magának vélt pozícióját, amire oka is van. Viszont Asmä-val ellentétben neki nem sikerül félrenyeléssel megakadályozni a röhögőrohamát, serényen engedi kedélyes boldogságának hanghullámait keresztül a légen. El is veszti az egyensúlyát, az erőteljes görcstől, ami a hasára rándult, így meteorként csapódik be Rika mellé, amit így utólag annyira nem bán. Környezeti kárt végül is nem okozott és személynek sem ütközött és a felszerelése is errefele van, legfeljebb a viselkedése lehet furcsa. A földet érés enyhe fájdalmai után már valamennyivel összeszedettebben és halkabban próbálja meg kitörölni a szeméből az öröm csalta könnycseppeket. Majd Rika felé dől, reménykedve a másik kulacs elérhetőségében, de ez számára messze van.*
-Ezt józanul nem lehet kibírni... Istenem, ennyire jól ritkán szórakoztam egyetlen este alatt. Valaki adjon a közelebbi kulacsból, ehhez a történethez meg kell merényeljen a józan eszem.
*Megpróbálja át is karolni a Rikát, gyors értékelése úgy látszik elég fájdalmasan érintette a Djecket, ezzel pedig könnyedén sikerült újra belopni magát a szívébe. Másik kezét azért szabadon hagyja, hátha kerül bele valami itóka.*
-Ne kíméld.
*Bátorítja suttogva, hiszen különösebb félnivalója nincs Rikának Djeckaltól, ő maga pedig inkább nem folyna bele direkt ebbe, egy kevés esélyt még is ad az újonnan érkezettnek az önvédelemre. Legfeljebb jókat szórakozik azon, ahogy a kapitányjelöltek ezt lerendezik egy kulturált vagy egyéb formátumban és remélhetően fegyverrántás nélkül. Nem szeretné elrontani ezt a szép hangulatot és egyáltalán nem bizonyos abban, hogy a szövetségese oldalára állna ezen ügyben. *
A hozzászólás írója (Zaranir Kharasnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.19 22:24:33
*Egy rövid ideig csak félfüllel kíséri 'figyelemmel' a diskurzust, egyelőre koncentrál a bányászat alapszintjének az alkalmazására, majd midőn ez egy sikertörténetté válik, örömmel emeli ki a saját szütyőjét, benne a vagyonával.*
-Lássatok és tanuljatok, ez a kincsvadászat. Értékesebb lenne a zsákmány, ha nem én ástam volna el, de hát majd később törődünk mások aranyával is.
*Diadalittasan nézi a tenger messziségét, bár az oka elég kétes indíttatású, most ténylegesen a látványban merülve el, amíg hallgatja tovább a többiek egyre komolyabbá fajuló beszélgetését. Amint említve érzi magát, újra felszólalna a védelmében, de mire összeszedné a gondolatait, ráébred, hogy jobb kimaradni, lerendezik egymás közt. Asmä láthatóan elég komolyan védelmezi a már magának vélt pozícióját, amire oka is van. Viszont Asmä-val ellentétben neki nem sikerül félrenyeléssel megakadályozni a röhögőrohamát, serényen engedi kedélyes boldogságának hanghullámait keresztül a légen. El is veszti az egyensúlyát, az erőteljes görcstől, ami a hasára rándult, így meteorként csapódik be Rika mellé, amit így utólag annyira nem bán. Környezeti kárt végül is nem okozott és személynek sem ütközött és a felszerelése is errefele van, legfeljebb a viselkedése lehet furcsa. A földet érés enyhe fájdalmai után már valamennyivel összeszedettebben és halkabban próbálja meg kitörölni a szeméből az öröm csalta könnycseppeket. Majd Rika felé dől, reménykedve a másik kulacs elérhetőségében, de ez számára messze van.*
-Ezt józanul nem lehet kibírni... Istenem, ennyire jól ritkán szórakoztam egyetlen este alatt. Valaki adjon a közelebbi kulacsból, ehhez a történethez meg kell merényeljen a józan eszem.
*Megpróbálja át is karolni a Rikát, gyors értékelése úgy látszik elég fájdalmasan érintette a Djecket, ezzel pedig könnyedén sikerült újra belopni magát a szívébe. Másik kezét azért szabadon hagyja, hátha kerül bele valami itóka.*
-Ne kíméld.
*Bátorítja suttogva, hiszen különösebb félnivalója nincs Rikának Djeckaltól, ő maga pedig inkább nem folyna bele direkt ebbe, egy kevés esélyt még is ad az újonnan érkezettnek az önvédelemre. Legfeljebb jókat szórakozik azon, ahogy a kapitányjelöltek ezt lerendezik egy kulturált vagy egyéb formátumban és remélhetően fegyverrántás nélkül. Nem szeretné elrontani ezt a szép hangulatot és egyáltalán nem bizonyos abban, hogy a szövetségese oldalára állna ezen ügyben. *
A hozzászólás írója (Zaranir Kharasnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.19 22:24:33
1064. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-19 13:52:13
Üzenet elküldve: 2014-07-19 13:52:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*Azért Djeck még hallja Rika szavait, de betudja annak, hogy részeg. Nem hitte volna, hogy Zaranir így mulattja szabadidejét. Ittas hölgyek társaságában. És még magáról hitte, hogy romlott ember.
Szavai nem várt hatást eredményeznek a mellette lévőtől, bár először úgy tűnik, mintha valami betegség vagy rontás venne erőt rajta, ahogy arca felpuffadni látszik, majd kiderül, hogy csak alaposan felkészült, hogy jól válogatott szavakkal mérjen rá csapást. Más talán holtában feküdne el, vagy sírva dobálná magát a homokban, ám a rum-ittas Djeckal legalább olyan felnőttes mód vág vissza szavakkal, hangosan és ingerülten.*
- Hogy merészelsz... Majd ha egy átkozott lakatlan szigetről képes leszel elszökni úgy, hogy egy pár teknőshöz kötözöd magad, miután napokig vártál, hogy megszokjanak, akkor beszélhetsz velem így!
*Akárcsak Rika az imént, a feldúlt beszéd után felgyülemlett nyálat legalább olyan úrias módon távolítja el pofájából, egy szép ívű köpéssel.*
- Te meg... te... *mutat Asmä felé, egyik kezében a rummal, másikkal fenyegetően rázva mutatóujját.* Csak ne kérdőjelezd meg, hogy miféle kapitány vagyok!
*Mert Djeck nagyon is úgy érzi, hogy ez a két leányzó tudja, hogy miféle élete volt annak idején. Mikor a kalózok maguk vetették ki, amiért üzleteket kötött, nem pedig csak fosztogatott. Nem tudták belátni, hogy ha csak lopnak, abból nem keresnek annyit, mintha az ellopott dolgot eladják. Persze, így kisebb feladatokkal is megbízták őket, ami érthető, ha nem tetszik egy szabad kalóznak.
Az meg csak a szerencséje, hogy nem tesz szót róla, hogy fejét félti Djeck munkájával kapcsolatban. Mert ha rajta áll vagy bukik, akkor bizony hamarosan már egy új sellő hátán lovagolhatják meg a hullámokat. És ha már lesz hajójuk, akkor csak pár lépés fogja elválasztani, hogy kapitány legyen.*
*Azért Djeck még hallja Rika szavait, de betudja annak, hogy részeg. Nem hitte volna, hogy Zaranir így mulattja szabadidejét. Ittas hölgyek társaságában. És még magáról hitte, hogy romlott ember.
Szavai nem várt hatást eredményeznek a mellette lévőtől, bár először úgy tűnik, mintha valami betegség vagy rontás venne erőt rajta, ahogy arca felpuffadni látszik, majd kiderül, hogy csak alaposan felkészült, hogy jól válogatott szavakkal mérjen rá csapást. Más talán holtában feküdne el, vagy sírva dobálná magát a homokban, ám a rum-ittas Djeckal legalább olyan felnőttes mód vág vissza szavakkal, hangosan és ingerülten.*
- Hogy merészelsz... Majd ha egy átkozott lakatlan szigetről képes leszel elszökni úgy, hogy egy pár teknőshöz kötözöd magad, miután napokig vártál, hogy megszokjanak, akkor beszélhetsz velem így!
*Akárcsak Rika az imént, a feldúlt beszéd után felgyülemlett nyálat legalább olyan úrias módon távolítja el pofájából, egy szép ívű köpéssel.*
- Te meg... te... *mutat Asmä felé, egyik kezében a rummal, másikkal fenyegetően rázva mutatóujját.* Csak ne kérdőjelezd meg, hogy miféle kapitány vagyok!
*Mert Djeck nagyon is úgy érzi, hogy ez a két leányzó tudja, hogy miféle élete volt annak idején. Mikor a kalózok maguk vetették ki, amiért üzleteket kötött, nem pedig csak fosztogatott. Nem tudták belátni, hogy ha csak lopnak, abból nem keresnek annyit, mintha az ellopott dolgot eladják. Persze, így kisebb feladatokkal is megbízták őket, ami érthető, ha nem tetszik egy szabad kalóznak.
Az meg csak a szerencséje, hogy nem tesz szót róla, hogy fejét félti Djeck munkájával kapcsolatban. Mert ha rajta áll vagy bukik, akkor bizony hamarosan már egy új sellő hátán lovagolhatják meg a hullámokat. És ha már lesz hajójuk, akkor csak pár lépés fogja elválasztani, hogy kapitány legyen.*
1063. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-19 13:51:40
Üzenet elküldve: 2014-07-19 13:51:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dhunamella Carlsson//
*Kalil egy könnyed mozdulattal ragadja meg a nő kezét, hogy annál fogva vezesse tovább. Valóban, némi séta és már ott is vannak a Rumos előtt, mi a kikötő legnépesebb fogadója. Többek szerint az egyetlen is, de persze ez nem igaz, hiszen ennyi embert egyetlen fogadó képtelen lenne ellátni. Az teljességgel lehetetlen, minden esetre, még mindig ezt tartja a legjobbnak, így természetes, hogy itt fognak megszállni mindketten.*
- Igen, itt vagyunk. Most pedig, hogy ide értünk... *ereszti el a másik kezét, majd távolodik egy lépést, amivel ezzel együtt elébe is áll.*
- A nevem Kalil Tyr Gailax! Önben kit tisztelhetek? *mutatkozik be, elvégre az ezidáig elmaradt.
Efféle hiányosságot illő mihamarabb bepótolni, ugyanakkor eddig nemigen volt rá lehetőség, hiszen ennek előírt módja van, mi nem azt követeli, hogy lóhátról odanyögje nevét valakinek. Most is, enyhén meghajol, illedelmesen, miközben jobbját előre nyújtja, hogy mit sem törődve azzal, mit szólnak hozzá, elkapja a karjával szemben lévő kacsót, maga felé vonja, majd ajkaival épphogy megérinti az éjszínű bőrt. Nem nyálaz, nem lehel, visszafolytja lélegzetét is ez ügyben, hogy még csak véletlen se forduljon elő ilyesmi. Nem mintha veszélyeztetné, de hát ezek családja előírásai, na meg egy normális úré is, ha őt kérdezik. Vörös tincsei közben előre buknak. Az egyenes szálak közt elvegyülnek a kékes végű fonatok. Csupán az ezüst gyűrűk villannak meg olykor, visszaverve az éj fényét. Az egész néhány pillanat csupán, utána máris szabadul a kéz, kiegyenesedik a hát. Állát újra magasra tartja, de nem pökhendin, csupán olyannyira, hogy tökéletesen kiegészítse egyenes tartását.*
- Menjünk be!
*Előre megy a lépcsőn, bár nem azért, mert ezt annyira így kéne, sokkal inkább azért, hogy mire felér a másik, kinyithassa neki az ajtót. Ki is tárja azt, majd karjával elint maga előtt, jelezve a hölgynek az elsőbbséget.*
- Csak Ön után!
*Kalil egy könnyed mozdulattal ragadja meg a nő kezét, hogy annál fogva vezesse tovább. Valóban, némi séta és már ott is vannak a Rumos előtt, mi a kikötő legnépesebb fogadója. Többek szerint az egyetlen is, de persze ez nem igaz, hiszen ennyi embert egyetlen fogadó képtelen lenne ellátni. Az teljességgel lehetetlen, minden esetre, még mindig ezt tartja a legjobbnak, így természetes, hogy itt fognak megszállni mindketten.*
- Igen, itt vagyunk. Most pedig, hogy ide értünk... *ereszti el a másik kezét, majd távolodik egy lépést, amivel ezzel együtt elébe is áll.*
- A nevem Kalil Tyr Gailax! Önben kit tisztelhetek? *mutatkozik be, elvégre az ezidáig elmaradt.
Efféle hiányosságot illő mihamarabb bepótolni, ugyanakkor eddig nemigen volt rá lehetőség, hiszen ennek előírt módja van, mi nem azt követeli, hogy lóhátról odanyögje nevét valakinek. Most is, enyhén meghajol, illedelmesen, miközben jobbját előre nyújtja, hogy mit sem törődve azzal, mit szólnak hozzá, elkapja a karjával szemben lévő kacsót, maga felé vonja, majd ajkaival épphogy megérinti az éjszínű bőrt. Nem nyálaz, nem lehel, visszafolytja lélegzetét is ez ügyben, hogy még csak véletlen se forduljon elő ilyesmi. Nem mintha veszélyeztetné, de hát ezek családja előírásai, na meg egy normális úré is, ha őt kérdezik. Vörös tincsei közben előre buknak. Az egyenes szálak közt elvegyülnek a kékes végű fonatok. Csupán az ezüst gyűrűk villannak meg olykor, visszaverve az éj fényét. Az egész néhány pillanat csupán, utána máris szabadul a kéz, kiegyenesedik a hát. Állát újra magasra tartja, de nem pökhendin, csupán olyannyira, hogy tökéletesen kiegészítse egyenes tartását.*
- Menjünk be!
*Előre megy a lépcsőn, bár nem azért, mert ezt annyira így kéne, sokkal inkább azért, hogy mire felér a másik, kinyithassa neki az ajtót. Ki is tárja azt, majd karjával elint maga előtt, jelezve a hölgynek az elsőbbséget.*
- Csak Ön után!
1062. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-19 11:15:34
Üzenet elküldve: 2014-07-19 11:15:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Caram Solithian//
*Megörül mikor a lány igent mond.* Akkor vágjunk bele! Megyek is előkészítem Clementinet az indulásra, addig feküdj le aludni, én is jövök nemsokára. Nagy nap lesz holnap úgyhogy jó ha kialusszuk magunkat. Nemsokára jövök jó éjszakát! *mondja, és kimegy a kabinból. Először is elpakolja a ládákat, hogy a hajó újra járható legyen, majd ellenőrzi az árbocot és a vitorlát. Megtisztítja a műszereket, és a kormányt. Nem tudja mikorra kerül vissza a kabinba, azt meg végkép nem tudja megmondani, hogy partnere alszik-e. Csak belefekszik a függőágyba, és elalszik.*
//Másnap//
*Nem tudja mennyit aludt, de társa még valószínűleg alszik. Nem is akarja felébreszteni, ezért ki is megy a kabinból, és megcsinálja az utolsó simításokat az induláshoz. A nap éppen most kel fel a tenger habjaiból, így Ferdnichar megcsodálhatja a gyönyörű napfelkeltét. A színek játéka, megbabonázza. Így a munka is könnyebben megy, és mire a nap felkel, a hajó indulásra, készen áll. A szél felkerekedik, és a finom sós levegő az arcába csap.* ~Most ideális lenne az indulás~ *gondolja magában. Noha úgy tervezte, hogy az indulással megvárja Caram-ot, nem bír magával, így kiengedi a vitorlát, felszedi a vasmacskát, és szépen lassan a reggeli széllel elhagyja a Kikötőt.*
*Megörül mikor a lány igent mond.* Akkor vágjunk bele! Megyek is előkészítem Clementinet az indulásra, addig feküdj le aludni, én is jövök nemsokára. Nagy nap lesz holnap úgyhogy jó ha kialusszuk magunkat. Nemsokára jövök jó éjszakát! *mondja, és kimegy a kabinból. Először is elpakolja a ládákat, hogy a hajó újra járható legyen, majd ellenőrzi az árbocot és a vitorlát. Megtisztítja a műszereket, és a kormányt. Nem tudja mikorra kerül vissza a kabinba, azt meg végkép nem tudja megmondani, hogy partnere alszik-e. Csak belefekszik a függőágyba, és elalszik.*
//Másnap//
*Nem tudja mennyit aludt, de társa még valószínűleg alszik. Nem is akarja felébreszteni, ezért ki is megy a kabinból, és megcsinálja az utolsó simításokat az induláshoz. A nap éppen most kel fel a tenger habjaiból, így Ferdnichar megcsodálhatja a gyönyörű napfelkeltét. A színek játéka, megbabonázza. Így a munka is könnyebben megy, és mire a nap felkel, a hajó indulásra, készen áll. A szél felkerekedik, és a finom sós levegő az arcába csap.* ~Most ideális lenne az indulás~ *gondolja magában. Noha úgy tervezte, hogy az indulással megvárja Caram-ot, nem bír magával, így kiengedi a vitorlát, felszedi a vasmacskát, és szépen lassan a reggeli széllel elhagyja a Kikötőt.*
1061. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-18 22:07:30
Üzenet elküldve: 2014-07-18 22:07:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Asmät kicsit megnyugtatja, hogy Zaranir nem kapitánynak szánja Djecket, ám a rumtolvaj hencegése ismét felkelti a gyanakvását, és ezzel együtt éppen csak ébredező hatalomvágyát.*
~Megeszem a kapitányi kalapot, ha ez az alak képes irányítani bárkit is.~
*Kis híján félrenyeli a rumot, amikor meghallja Rika válaszát, de szerencsére a rátörő köhögésnek köszönhetően elkerüli a fulladást és a szemérmetlen nevetést is.*
Mi számít kapitányságnak? *veti fel.* Ha tiéd a rang, vagy ha neked engedelmeskedik a legénység?
*Eközben minden tiltakozása ellenére kap a hátára egy már-már azonosíthatatlan, de száraz ruhadarabot, ami talán elég vastag ahhoz, hogy ne ázzon át, amint az ő csuromvizes öltözékéhez ér. Királynői biccentéssel veszi tudomásul a gesztust, a mozdulatot mindenki kedve szerint értelmezheti köszönetként vagy annak kifejezéseként, hogy hajlandó vigyázni az említett ruhadarabra.
Nagyon reméli, hogy Djeck legalább arra a feladatra jó választás lesz, amire Zaranir szánja - ha mégsem (ha bármelyikük alkalmatlan), aligha kapnak még egy esélyt. És ha így történne, aligha az lenne a legnagyobb problémájuk, hogy nem sikerült hajót szerezniük... a fejük hiánya alighanem nagyobb problémát jelentene a hajóénál.*
*Asmät kicsit megnyugtatja, hogy Zaranir nem kapitánynak szánja Djecket, ám a rumtolvaj hencegése ismét felkelti a gyanakvását, és ezzel együtt éppen csak ébredező hatalomvágyát.*
~Megeszem a kapitányi kalapot, ha ez az alak képes irányítani bárkit is.~
*Kis híján félrenyeli a rumot, amikor meghallja Rika válaszát, de szerencsére a rátörő köhögésnek köszönhetően elkerüli a fulladást és a szemérmetlen nevetést is.*
Mi számít kapitányságnak? *veti fel.* Ha tiéd a rang, vagy ha neked engedelmeskedik a legénység?
*Eközben minden tiltakozása ellenére kap a hátára egy már-már azonosíthatatlan, de száraz ruhadarabot, ami talán elég vastag ahhoz, hogy ne ázzon át, amint az ő csuromvizes öltözékéhez ér. Királynői biccentéssel veszi tudomásul a gesztust, a mozdulatot mindenki kedve szerint értelmezheti köszönetként vagy annak kifejezéseként, hogy hajlandó vigyázni az említett ruhadarabra.
Nagyon reméli, hogy Djeck legalább arra a feladatra jó választás lesz, amire Zaranir szánja - ha mégsem (ha bármelyikük alkalmatlan), aligha kapnak még egy esélyt. És ha így történne, aligha az lenne a legnagyobb problémájuk, hogy nem sikerült hajót szerezniük... a fejük hiánya alighanem nagyobb problémát jelentene a hajóénál.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275