*Beesteledik, mire a dokkokhoz érkezik, viszont a városőrök is szépen lassan oszladozni kezdenek, főleg amikor már mélyebben jár a bárd, mondhatni úgy is, hogy az alvilág mekkájában. Most viszont nem munka miatt jön, csakis az öreg miatt, akit kis termete ellenére hamar kiszúr.*
-Megjöttem öreg. *mondja halkan a sötétben, majd a gnóm elé lép, aki éppen a portékáit pakolgatja.*
-Á fiam. Kicsit késtél.
-Most ez nem gond. Búcsúzni jöttem öreg.
-Igen sejtettem. *sóhajt egy mélyet az öreg, majd kilép a pult mögül.* -Hát öcsém hiányozni fogsz. Kihez forduljak majd addig is. *tárja szét karjait, fancsali képet vágva.*
-Ugyan már bátyám. *legyint a fél-elf.* -Majd csak megleszel valahogy. Ott van Shiff, üzenj majd neki. Meg amúgy sem leszek sokáig távol. *teszi a gnóm vállára kezeit, mire a gnóm átöleli a fél-elfet rövid kezeivel.*
-Rendben. Tudod az utat ?
-Igen persze megjegyeztem. *bólint egyet, és eszébe is jut az útvonal, és a csónak, ami remélhetőleg a helyén marad mire odaér.*
-Viszont előtte feltétlenül menj be a mágustoronyba fiam. A mágiához vezető utad első állomása az lesz, ott növelheted a mágia szintedet vagy midet. *legyint egyet Jeremiasz, látszólag érti a témát, de egyáltalán nem érdekli annyira, hogy bővebben kifejtse. Bress azonban tudja, hogy mindez azért van, mert elmegy, ami mindig nagyon fáj az öregnek, és nem az üzleti dolgai miatt, hanem ez már inkább sokkalta személyesebb ügy.*
-Persze megígérem, mindenképpen benézek. *mondja Bress, aki még el nem tudja képzelni ezt az utat, de majdcsak lesz valahogy. Az biztos, hogy ezt is az öregnek köszönheti. Ő intézte neki, hogy ez a bizonyos tanító fogadja majd őt, azon az ismeretlen szigeten, amit nagyon remél, hogy meg is fog találni, és nem fog egy átkozott csónakban hánykódni a tenger közepén. De a cél, amit mindezzel elérhet mégis mosolyt csal arcára, még akkor is, ha bonyolult és összetett lesz, készen áll a kihívásokra.*
-Mire visszatérek, szeretném, hogy utánanézz valaminek.
-Éspedig ? *vonja fel szemöldökét a gnóm.*
-Hogy hol lehetne, és mikor a leggördülékenyebben kicsempészni pár hordó rumot. *mondja halkan, bár szinte kizárt, hogy bármelyik őr is ilyen mélyre merészkedne.*
-Na ez már tetszik. Jól van öcsém meglesz. *kezelnek meg, majd búcsút vesznek egymástól. Az öreg megkezdi az éjszakai eladást mindenféle illegális, és nehezen beszerezhető holmikkal, amiket itt az alvilágiak visznek mint a cukrot.*
-Majd érkezem. Minden jót bátyám.
-Neked is. *mondja az öreg, és már informálja is az egyik csuklyás férfit a portékáiról. Bress felveszi pulóverét, gallérját nyakáig húzza, zsebre dugja kezeit, viszont nem fütyülget, hanem igyekszik köddé válni a lassan leszálló éjszakában.*