Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-10 19:11:19
Üzenet elküldve: 2014-10-10 19:11:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Assa Nides//
*Életében először jár a faluja területén kívül, bár nem azért, mert egy remete közösség az a falucska, hanem azért, mert éppen elég jó élete volt ott ahhoz, hogy ne lépjen le.
Csodálkozva bámul végig a kikötőn, azon a sok hajón, amiket a faluból csak a messzi horizontból látott.
~Hát ilyenek közelről?~ -nyitja tágra szemeit, majd felröppen kicsit nagyobb magasságokba, hogy jobban szemügyre vehesse őket.
Szárnyai lassan rezegni kezdenek, mint egy bogárnak, majd hűs levegőt legyezve reppen fel. Csodálattal vegyült ámulattal figyeli az árbocokat, a hatalmas vitorlákat, amint a matrózok felhúzzák, és látja, amint a szél megmozgatja őket. És itt is szerepet kap a szél, az isteni fuvallat.
Nagyjából tíz méter magasságban lebeg egy darabig, míg el nem fárad. Ekkor egy hajó árbocrúdja felé repül, átöleli, majd szépen lassan lecsúszik onnan, de hamar le is utasítják a fedélzetről. Nem tudott róla, hogy nem szabad odafenn tartózkodni.
~De kevés tündér van itt! Egy, kettő...~ -majd szeme megakad egy tündéren, aki mellől egy ember távozik. ~Három!~
Ugrik egyet, és szárnyaival segítve magát odaröppen Assa mögé.
Ha az hátranéz, és észreveszi őt, akkor mosolyogva köszön neki.*
*Életében először jár a faluja területén kívül, bár nem azért, mert egy remete közösség az a falucska, hanem azért, mert éppen elég jó élete volt ott ahhoz, hogy ne lépjen le.
Csodálkozva bámul végig a kikötőn, azon a sok hajón, amiket a faluból csak a messzi horizontból látott.
~Hát ilyenek közelről?~ -nyitja tágra szemeit, majd felröppen kicsit nagyobb magasságokba, hogy jobban szemügyre vehesse őket.
Szárnyai lassan rezegni kezdenek, mint egy bogárnak, majd hűs levegőt legyezve reppen fel. Csodálattal vegyült ámulattal figyeli az árbocokat, a hatalmas vitorlákat, amint a matrózok felhúzzák, és látja, amint a szél megmozgatja őket. És itt is szerepet kap a szél, az isteni fuvallat.
Nagyjából tíz méter magasságban lebeg egy darabig, míg el nem fárad. Ekkor egy hajó árbocrúdja felé repül, átöleli, majd szépen lassan lecsúszik onnan, de hamar le is utasítják a fedélzetről. Nem tudott róla, hogy nem szabad odafenn tartózkodni.
~De kevés tündér van itt! Egy, kettő...~ -majd szeme megakad egy tündéren, aki mellől egy ember távozik. ~Három!~
Ugrik egyet, és szárnyaival segítve magát odaröppen Assa mögé.
Ha az hátranéz, és észreveszi őt, akkor mosolyogva köszön neki.*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-06 21:44:53
Üzenet elküldve: 2014-10-06 21:44:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
*Testben és lélekben is kipihenten érkezik meg a kikötő nyüzsgő világába. A víz színén hajók ringatóznak, bálákat, ládákat cipelő népek mozognak mindenfelé. Az itt lévők kemény népek. Erszényük lapos, az öklük izgágább. Az őrség is sokkal éberebb. Drayen ezért igyekszik minél hamarabb átjutni ezen a részen, kerülve minden lehetséges szituációt. Gyors léptekkel, kerülve a feltűnést halad az utcákon.*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-06 19:57:43
Üzenet elküldve: 2014-10-06 19:57:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Kémkedés - Asmä Alauda //
- Tudom, tudom... Ha lenne más választásom, elhiheted, hogy én sem itt rohadnék ebben a mocsokban. Mindig is arra vágytam, hogy egy remek legényéggel szeljük a vizeket, éjszakánként mulatozunk, lakatlan szigeteket fedezünk fel egy remek kapitány vezetésével. *arcáról hamar lemosódik az ábrándos tekintet* Erre tessék, mi jut nekem? Ez a szánalmas bolond... *legyint egyet gúnyosan* Rendben, egy pillanat és jövök, csak ezt felviszem. *pár perc múlva pedig már jön is vissza* Valóban nem maradtunk túl sokan, elég gyakran váltakozik a legénység. Vannak olyan áruk, amiket csak bizonyos embereknek enged pakolni - természetesen a talpnyalóinak -, de azokat rögtön elküldi, vagy fogalmazzunk úgy, hogy eltünteti. Valami fekete áruról lehet szó minden bizonnyal, de őszintén szólva engem nem érdekel. Tenni nem tudok ellene, hiszen az én szavam nem számít az őrségben, így még beköpni se tudnám. Szóval, igyekszek úgy csinálni, mintha nem látnék semmit. *leérve az egyik kisebb hordó felé mutat* Mostanság leginkább itt voltunk csak a környéken, egy közeli szigeten elég sokszor megfordultunk, a holnapi reggel is oda megyünk. Több ládát s hordót hozunk mindig, de senki sem tudja mi van bennünk, de az biztos, hogy mocskosul nehéz. A kripta hangulat is ezért van, hiszen annyira agyon dolgoztat minket, hogy már mindenki lassan a végkimerültség határára lép. Alig pihenhetünk, az étel is kevés... Közben a talpnyalói meg röhögnek a markukban a fedélzeten, szánalmas férgek. Tudod, mit csinálnak? Papírmunka, a kapitány kiszolgálása, miközben henyélnek egész nap... Na ez az igazságtalanság! *ekkor váratlanul egy erősebb hang szólal fel mögülük*
- Hé, te kis hülye, a kezed járjon, ne a szád!
- Erről beszéltem...
*Súgja oda a hölgyeménynek, azzal segít neki felemelni az egyik hordót.*
- Tudom, tudom... Ha lenne más választásom, elhiheted, hogy én sem itt rohadnék ebben a mocsokban. Mindig is arra vágytam, hogy egy remek legényéggel szeljük a vizeket, éjszakánként mulatozunk, lakatlan szigeteket fedezünk fel egy remek kapitány vezetésével. *arcáról hamar lemosódik az ábrándos tekintet* Erre tessék, mi jut nekem? Ez a szánalmas bolond... *legyint egyet gúnyosan* Rendben, egy pillanat és jövök, csak ezt felviszem. *pár perc múlva pedig már jön is vissza* Valóban nem maradtunk túl sokan, elég gyakran váltakozik a legénység. Vannak olyan áruk, amiket csak bizonyos embereknek enged pakolni - természetesen a talpnyalóinak -, de azokat rögtön elküldi, vagy fogalmazzunk úgy, hogy eltünteti. Valami fekete áruról lehet szó minden bizonnyal, de őszintén szólva engem nem érdekel. Tenni nem tudok ellene, hiszen az én szavam nem számít az őrségben, így még beköpni se tudnám. Szóval, igyekszek úgy csinálni, mintha nem látnék semmit. *leérve az egyik kisebb hordó felé mutat* Mostanság leginkább itt voltunk csak a környéken, egy közeli szigeten elég sokszor megfordultunk, a holnapi reggel is oda megyünk. Több ládát s hordót hozunk mindig, de senki sem tudja mi van bennünk, de az biztos, hogy mocskosul nehéz. A kripta hangulat is ezért van, hiszen annyira agyon dolgoztat minket, hogy már mindenki lassan a végkimerültség határára lép. Alig pihenhetünk, az étel is kevés... Közben a talpnyalói meg röhögnek a markukban a fedélzeten, szánalmas férgek. Tudod, mit csinálnak? Papírmunka, a kapitány kiszolgálása, miközben henyélnek egész nap... Na ez az igazságtalanság! *ekkor váratlanul egy erősebb hang szólal fel mögülük*
- Hé, te kis hülye, a kezed járjon, ne a szád!
- Erről beszéltem...
*Súgja oda a hölgyeménynek, azzal segít neki felemelni az egyik hordót.*
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-06 18:05:02
Üzenet elküldve: 2014-10-06 18:05:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Assa//
*~Jó látni, hogy a leány jót nevet az ízléses mosolyomon...~
Mint ezer lélek jajveszékelése, úgy hasít fülébe a már kissé tolakodónak ható kérdés, hogy honnan jött, és mihez ért. Egy ilyen mélabús ember vajon mihez érthet? Egyet tippelhet az ember.*
-Wegtoren. Verselés, könyvírás.
*Szokásos válasz Fängus Gravenlorgchtól.
Szemei kíváncsian fürkészik a kikötő színes világát, bár mivel innen jött, kevés újdonságot nyújt számára. Nem úgy a másik fele, s ami mögötte van!
Viszont a lány konkrétan két ugyanazon döntés elé állítja. Vagy elmegy, vagy elbúcsúzik, és elmegy.*
-Nehéz döntés. *érződik a cinikusság hangjából, de vidám hangsúly is szűrődik mellé* -Akkor úgy néz ki, búcsúzunk.
*Innen már tudja követni az ösvényt felfelé, délre.
Int hát Assának, majd sarkon perdülve elindul a város irányába.*
*~Jó látni, hogy a leány jót nevet az ízléses mosolyomon...~
Mint ezer lélek jajveszékelése, úgy hasít fülébe a már kissé tolakodónak ható kérdés, hogy honnan jött, és mihez ért. Egy ilyen mélabús ember vajon mihez érthet? Egyet tippelhet az ember.*
-Wegtoren. Verselés, könyvírás.
*Szokásos válasz Fängus Gravenlorgchtól.
Szemei kíváncsian fürkészik a kikötő színes világát, bár mivel innen jött, kevés újdonságot nyújt számára. Nem úgy a másik fele, s ami mögötte van!
Viszont a lány konkrétan két ugyanazon döntés elé állítja. Vagy elmegy, vagy elbúcsúzik, és elmegy.*
-Nehéz döntés. *érződik a cinikusság hangjából, de vidám hangsúly is szűrődik mellé* -Akkor úgy néz ki, búcsúzunk.
*Innen már tudja követni az ösvényt felfelé, délre.
Int hát Assának, majd sarkon perdülve elindul a város irányába.*
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-05 21:23:30
Üzenet elküldve: 2014-10-05 21:23:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kémkedés//
*Lefelé haladva Asmä kezd megijedni, hogy mindenki más is úgy döntött, itt hagyja a kapitányt, és elviselhetőbb munka, pontosabban elviselhetőbb felettes után néz. Felderül az arca, amikor aztán összefut a szőke fiúval.*
Szia! Hát, én itt *von vállat.* Én sem hittem, hogy visszajövök, és most sem vagyok benne biztos, de tudod, hogy van ez, nem könnyű munkát találni manapság, főképp idegenként. Azért ahhoz nekem is lenne egy-két szavam, ha bárki el akarna intézni *kacsint.* Nem bánnám, ha velem jönnél, tényleg nehéznek tűnnek, és nekem sem árt a társaság. Már azt hittem, senki sem maradt a régiek közül, annyi idegent láttam... Nem is csodálom, hogy befásultak *folytatja ugyanazon a csevegő hangon, miközben alighanem tovább mennek a hordók felé.* Mesélj, mi történik itt mostanság? Hová mentek vagy megyünk, mit visztek-viszünk, és főképp, mi ez a kriptahangulat? Sose volt itt móka az élet, de most mintha még rosszabb lenne... de ha meggyőzöl, meglehet, hogy maradok...
*Lefelé haladva Asmä kezd megijedni, hogy mindenki más is úgy döntött, itt hagyja a kapitányt, és elviselhetőbb munka, pontosabban elviselhetőbb felettes után néz. Felderül az arca, amikor aztán összefut a szőke fiúval.*
Szia! Hát, én itt *von vállat.* Én sem hittem, hogy visszajövök, és most sem vagyok benne biztos, de tudod, hogy van ez, nem könnyű munkát találni manapság, főképp idegenként. Azért ahhoz nekem is lenne egy-két szavam, ha bárki el akarna intézni *kacsint.* Nem bánnám, ha velem jönnél, tényleg nehéznek tűnnek, és nekem sem árt a társaság. Már azt hittem, senki sem maradt a régiek közül, annyi idegent láttam... Nem is csodálom, hogy befásultak *folytatja ugyanazon a csevegő hangon, miközben alighanem tovább mennek a hordók felé.* Mesélj, mi történik itt mostanság? Hová mentek vagy megyünk, mit visztek-viszünk, és főképp, mi ez a kriptahangulat? Sose volt itt móka az élet, de most mintha még rosszabb lenne... de ha meggyőzöl, meglehet, hogy maradok...
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-04 13:46:39
Üzenet elküldve: 2014-10-04 13:46:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Fangus//
* Hihetetlennek tartja, hogy a fiú nem szokott mosolyogni. Erf sem volt egy életvidám figura, de a gúnyos nézéséhez és a gonosz ábrazatához gyakran társult mosoly. Még ha nem is a boldogságot tükrözte. Jót nevet az erőltetett jókedven.*
- Na, már ez is valami. És, mondd honnan jöttél? Mihez értesz?
* Ha megkapta a választ, akkor számít arra, hogy a fiú is érdeklődik felőle, de ha ez nem történik meg, akkor magától mondja el a dolgait.*
- Én egy kis tengerparti helyről származom, ahol szinte csak tündérek laktak. Már egy ideje Artheinorban vagyok és tettem egy rövidebb látogatást nem rég egy szigeten. Itt is és a városban is varázslatokat tanulok, meg persze a mágia elméleti részét. Egyébként érdemes vigyázni itt a Kikötőnél, nem olyan régen errefelé raboltak el. Szerencsére jól végződött a történet, ha az én szemszögemből nézzük a dolgokat.
* Gondol vissza az eseményekre.*
- Ah, és meg is érkeztünk a hangos Kikötőbe. Szeretnél elmenni hát Artheinorba vagy búcsúzunk?
* Neki igazából mindegy, hogy mit kezd magával a fiú. Egy útitársnak örülne, bár, ha ilyen mélabús, akkor nem biztos... De ő is jobb, mint ha csak lova lenne a társasága. Úgyhogy várja, hogy s mint dönt az fiatal ismeretlen, akit akár szívesen meg is ismerne.*
* Hihetetlennek tartja, hogy a fiú nem szokott mosolyogni. Erf sem volt egy életvidám figura, de a gúnyos nézéséhez és a gonosz ábrazatához gyakran társult mosoly. Még ha nem is a boldogságot tükrözte. Jót nevet az erőltetett jókedven.*
- Na, már ez is valami. És, mondd honnan jöttél? Mihez értesz?
* Ha megkapta a választ, akkor számít arra, hogy a fiú is érdeklődik felőle, de ha ez nem történik meg, akkor magától mondja el a dolgait.*
- Én egy kis tengerparti helyről származom, ahol szinte csak tündérek laktak. Már egy ideje Artheinorban vagyok és tettem egy rövidebb látogatást nem rég egy szigeten. Itt is és a városban is varázslatokat tanulok, meg persze a mágia elméleti részét. Egyébként érdemes vigyázni itt a Kikötőnél, nem olyan régen errefelé raboltak el. Szerencsére jól végződött a történet, ha az én szemszögemből nézzük a dolgokat.
* Gondol vissza az eseményekre.*
- Ah, és meg is érkeztünk a hangos Kikötőbe. Szeretnél elmenni hát Artheinorba vagy búcsúzunk?
* Neki igazából mindegy, hogy mit kezd magával a fiú. Egy útitársnak örülne, bár, ha ilyen mélabús, akkor nem biztos... De ő is jobb, mint ha csak lova lenne a társasága. Úgyhogy várja, hogy s mint dönt az fiatal ismeretlen, akit akár szívesen meg is ismerne.*
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-03 15:49:00
Üzenet elküldve: 2014-10-03 15:49:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Egyre fényesebb az ég, ahogy Otiian halad előre, mintha üldözné Őt a nappal... A Kikötő üres utcáiról a már jóvalta tömöttebb dokkokhoz kerül. Nem akar továbbra sem fizikális sem pedig verbális kapcsolatba kerülni egy emberrel sem a dokkoktól, így inkább a kerülő, illetve a kisebb, sötétebb mellékutakat választja, mint legtöbbször.*
~ Na, ma sincs szerencsém. ~ *Mondja magában, mikor egy felé közeledő távoli alakot pillant meg az utca végén. Otiian a falhoz lapul, majd megvárja amíg az a bizonyos titokzatos alak elmegy mellete, de Ő nem így tesz.*
-Mit néző'? *Förmed rá Otiianra az alak, akiről ekkor már bizonyos, hogy kicsit túlvetett a súlykon italozás terén, nagy rá az esély, hogy ki is dobhatták a kocsmából, azért tengődik errefelé. Otiian a fentiek mérlegelésében rögtön benyúl a köpenye alatt gondosan elrejtett tőréért, de egyelőre nem húzza ki azt a helyéről. Egy ideig szótlanul bámulja a férfit, majd mikor az egy pillanatra elveszti az egyensúlyát, és előre bukik, Otiian megragadja Őt, és egy hirtelen mozdulattal magához szorítja, mire az iszákos észbe kap, már egy éjsötét tőr áll ki az oldalából.*
-Arggh... Mi a-! *Ordít fel a férfi, megtörvén az éjszaka csendjét, majd a következő pillanatban már a földön fekszik. Otiian beletőrli a férfi vérét azon hiányos ruházatába, majd visszadugja azt a helyére. Miután a sötét megbizonyosodik róla, hogy nem látta senki a történteket, további perceket nem vesztegetvén távozik.*
A hozzászólás írója (Otiian, az Arctalan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.03 15:51:59
~ Na, ma sincs szerencsém. ~ *Mondja magában, mikor egy felé közeledő távoli alakot pillant meg az utca végén. Otiian a falhoz lapul, majd megvárja amíg az a bizonyos titokzatos alak elmegy mellete, de Ő nem így tesz.*
-Mit néző'? *Förmed rá Otiianra az alak, akiről ekkor már bizonyos, hogy kicsit túlvetett a súlykon italozás terén, nagy rá az esély, hogy ki is dobhatták a kocsmából, azért tengődik errefelé. Otiian a fentiek mérlegelésében rögtön benyúl a köpenye alatt gondosan elrejtett tőréért, de egyelőre nem húzza ki azt a helyéről. Egy ideig szótlanul bámulja a férfit, majd mikor az egy pillanatra elveszti az egyensúlyát, és előre bukik, Otiian megragadja Őt, és egy hirtelen mozdulattal magához szorítja, mire az iszákos észbe kap, már egy éjsötét tőr áll ki az oldalából.*
-Arggh... Mi a-! *Ordít fel a férfi, megtörvén az éjszaka csendjét, majd a következő pillanatban már a földön fekszik. Otiian beletőrli a férfi vérét azon hiányos ruházatába, majd visszadugja azt a helyére. Miután a sötét megbizonyosodik róla, hogy nem látta senki a történteket, további perceket nem vesztegetvén távozik.*
A hozzászólás írója (Otiian, az Arctalan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.03 15:51:59
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-03 13:23:19
Üzenet elküldve: 2014-10-03 13:23:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Kémkedés - Asmä Alauda //
*Lefelé menet jópár munkással összetalálkozhat a hölgyemény, viszont azok az arcok nem igazán lehetnek neki ismerősek. A legénységes nem túl hatalmas, így többször az adott kikötőben levő munkásokat is kénytelen befogni - természetesen jóval olcsóbban, mint azt kellene. De hát sosem volt híres a tisztességéről ez a kapitány...
Ahogy Asmä halad, váratlanul egy szőke fiú ütközik belé, ki azonnal bocsánatkérően pillant vissza rá. Arcán a meggyötörtség és kimerültség látszik, viszont úgy tűnik, hogy felismerni a hölgyet.*
- Á, szia! Hát te itt? Múltkor hallottam, hogy veszekedtetek, azt hittem, nem jössz vissza többet. Azt is suttogták, hogy el akar intézni a kapitány, bár ez eléggé erős feltételezés lenne, nem olyannak ismerem, akinek lenne esze az ilyenhez! *kacag felé keserves gúnnyal* Lent van a többi hordó, ha azt keresed, bár nem tudom igazából, hogy elbírnád-e őket... Ha gondolod, szívesen segítek, legalább lesz egy kis társaságom. Nagyon unalmas itt mostanság, mindenki olyan befásult lett! *panaszkodja*
*Lefelé menet jópár munkással összetalálkozhat a hölgyemény, viszont azok az arcok nem igazán lehetnek neki ismerősek. A legénységes nem túl hatalmas, így többször az adott kikötőben levő munkásokat is kénytelen befogni - természetesen jóval olcsóbban, mint azt kellene. De hát sosem volt híres a tisztességéről ez a kapitány...
Ahogy Asmä halad, váratlanul egy szőke fiú ütközik belé, ki azonnal bocsánatkérően pillant vissza rá. Arcán a meggyötörtség és kimerültség látszik, viszont úgy tűnik, hogy felismerni a hölgyet.*
- Á, szia! Hát te itt? Múltkor hallottam, hogy veszekedtetek, azt hittem, nem jössz vissza többet. Azt is suttogták, hogy el akar intézni a kapitány, bár ez eléggé erős feltételezés lenne, nem olyannak ismerem, akinek lenne esze az ilyenhez! *kacag felé keserves gúnnyal* Lent van a többi hordó, ha azt keresed, bár nem tudom igazából, hogy elbírnád-e őket... Ha gondolod, szívesen segítek, legalább lesz egy kis társaságom. Nagyon unalmas itt mostanság, mindenki olyan befásult lett! *panaszkodja*
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-03 07:05:06
Üzenet elküldve: 2014-10-03 07:05:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Este van már, mikorra a sötét hajója befut, Ő a raktárban lapul, vár. Telnek a percek, órák, s lassan Ő is elomászik a hajó rakterének óriási ládái mögül, majd miután megbizonyosodik róla, hogy már nem figyeli senki, csakolyan csendben távozik a hajóról, ahogy arra felszállt. Csend van, sötétség. Sehol egy lélek, csak a fogadó zajos lármája szűrődik ki a kiköto szűk utcáira, mely kissé zavarja is a sötét fülét, de szemlátomást nem foglalkozik különösképp a zavaró tényezúkkel, inkább csak halad tovább, az útra fókuszálva, egyenesen a dokkok felé.*
~ Már alig várom, hogy elmehessek erről a bűzös pöcegödörről. Alig vagyok itt pár órája, és már elegem van belúle. ~ *Fintorog magában az elf a kikötő hazai "illatain", miközben lépteit folyamatosan szaporázza.*
~ Közel a reggel, és én nem akarok tömegben bohóckodni. Grhh... ~ *Ahogy így elmélkedik már észre sem veszi, és átlépi a kikötő "határát", belépvén egyenesen a dokkok sűrű rengetegébe.*
A hozzászólás írója (Otiian, az Arctalan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.03 07:07:18
~ Már alig várom, hogy elmehessek erről a bűzös pöcegödörről. Alig vagyok itt pár órája, és már elegem van belúle. ~ *Fintorog magában az elf a kikötő hazai "illatain", miközben lépteit folyamatosan szaporázza.*
~ Közel a reggel, és én nem akarok tömegben bohóckodni. Grhh... ~ *Ahogy így elmélkedik már észre sem veszi, és átlépi a kikötő "határát", belépvén egyenesen a dokkok sűrű rengetegébe.*
A hozzászólás írója (Otiian, az Arctalan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.03 07:07:18
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-02 22:20:53
Üzenet elküldve: 2014-10-02 22:20:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Kémkedés - Asmä Alauda //
*Ez eddig könnyebben ment, mint gondolta. Nem áll le vitatkozni, hogy ő csak egy gyenge nő, tengerjáró ilyet amúgy sem mond, megörül a lehetőségnek, hogy körülnézzen, esetleg beszéljen valakivel. Bólint, jelezve, hogy tudomásul vette a feladatot, és otthagyja a vén szeszkazánt, hadd morogjon tovább magában.
Lefelé menet is úgy viselkedik, mintha sosem hagyta volna el a hajót, főképp nem olyan hevesen, ahogy azt valójában tette. Közben folyton figyel, lát-e olyat, akivel jóban volt előző útjuk során. Ha így történik, megpróbál szóba elegyedni vele - amennyire a kapitánynak csúfolt alak odafigyel, aligha tűnik fel neki, hogy ketten csevegnek munka helyett.*
*Ez eddig könnyebben ment, mint gondolta. Nem áll le vitatkozni, hogy ő csak egy gyenge nő, tengerjáró ilyet amúgy sem mond, megörül a lehetőségnek, hogy körülnézzen, esetleg beszéljen valakivel. Bólint, jelezve, hogy tudomásul vette a feladatot, és otthagyja a vén szeszkazánt, hadd morogjon tovább magában.
Lefelé menet is úgy viselkedik, mintha sosem hagyta volna el a hajót, főképp nem olyan hevesen, ahogy azt valójában tette. Közben folyton figyel, lát-e olyat, akivel jóban volt előző útjuk során. Ha így történik, megpróbál szóba elegyedni vele - amennyire a kapitánynak csúfolt alak odafigyel, aligha tűnik fel neki, hogy ketten csevegnek munka helyett.*
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-02 10:29:17
Üzenet elküldve: 2014-10-02 10:29:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Kémkedés - Asmä Alauda //
- Minek erősködsz még mindig, mi? Mit akarsz? Csak nem kellek neked? Rajtam dolgozhatsz egy kicsit, így...
*Kezét jellegzetesen elkezdi mozgatni csípője mellett, miközben kivillantja mocskos és rohadt fogait, lehelete teljesen elteríti a hölgyeményt, ahogy beszél. Ám a perverz vigyor hamar átalakul gúnyos és lenéző ábrázattá, mintha csak az járna a fejében, hogy "Munkát akarsz, te kis szajha?! Hát megkapod!"*
- Lent a hajóban vannak hordók megpakolva hallal, azokat kell felhozni. Mindenki egyet, értve?! Nincsen segítés, nincs osztozkodás, mert erre nincs idő!
*A hölgyemény alant ugyan fel tudja emelni a hordókat, hiszen azok nem olyan hatalmasak, viszont csak nagyon nehezen tudná azt felcipelni. Ha elment, a kapitány innentől rá se hederít, hiszen valami bolond túlbuzgónak tartja csupán, egy pillanatra sem gondolja, hogy valami hátsó szándéka lenne. Úgyhogy meg is húzza az üvegét, majd unottan visszatámaszkodik a kormánykerékre. Innentől a hölgyeményen a világ szeme... Minden bizonnyal jól ismeri már a hajót, így tudhatja azt is, milyen helyiséget merre kell keresni.*
- Minek erősködsz még mindig, mi? Mit akarsz? Csak nem kellek neked? Rajtam dolgozhatsz egy kicsit, így...
*Kezét jellegzetesen elkezdi mozgatni csípője mellett, miközben kivillantja mocskos és rohadt fogait, lehelete teljesen elteríti a hölgyeményt, ahogy beszél. Ám a perverz vigyor hamar átalakul gúnyos és lenéző ábrázattá, mintha csak az járna a fejében, hogy "Munkát akarsz, te kis szajha?! Hát megkapod!"*
- Lent a hajóban vannak hordók megpakolva hallal, azokat kell felhozni. Mindenki egyet, értve?! Nincsen segítés, nincs osztozkodás, mert erre nincs idő!
*A hölgyemény alant ugyan fel tudja emelni a hordókat, hiszen azok nem olyan hatalmasak, viszont csak nagyon nehezen tudná azt felcipelni. Ha elment, a kapitány innentől rá se hederít, hiszen valami bolond túlbuzgónak tartja csupán, egy pillanatra sem gondolja, hogy valami hátsó szándéka lenne. Úgyhogy meg is húzza az üvegét, majd unottan visszatámaszkodik a kormánykerékre. Innentől a hölgyeményen a világ szeme... Minden bizonnyal jól ismeri már a hajót, így tudhatja azt is, milyen helyiséget merre kell keresni.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-10-01 00:02:58
Üzenet elküldve: 2014-10-01 00:02:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
~ Mocskos szél.~
* Szidja magában az örvénylő fuvallatokat, amiket a tenger hoz a távolból. Neki semmi szüksége sincs erre. Évek óta nem hajózott és nem is tervez még jó ideig. Legutóbb talán öt éve ült hajón, akkor is csak a rakományt vigyázta, semmi több. Nem volt túl kalandos utazás, sőt, mondhatni meglepően unalmas volt. Csak víz és sok hal, néha pedig egy elferdült este keserű rummal és verekedő matrózokkal. Mondjuk azok kivételesen érdekesek voltak! Nagyon kevesen gondolnák, hogy a tengeri emberek milyen kreatívak tudnak lenni mikor szabályok nélküli verekedésre kerül a sor. Tiban látott már széttört üvegtől kezdve csomózott kötélen át elhajított hordót is fegyvernek használni... egy este alatt. Na az valóban érdekes volt!*
~ Nem mintha hiányozna bármi más is abból az útból. Utána hetekig rá sem bírtam nézni a halra.~
* Emlékezteti magát a férfi, ahogy egy hatalmas hajó mellett sétál el. Vajon hányan dolgozhatnak rajta? Vajon hányan élhetnek benne? A távolban egy homokos partot lát meg. Furcsán ismerős neki az a környék, pedig biztos benne hogy sohasem járt még arrafelé. *
~ Valahol itt kezdődhet a város határa megint. Ha az erdő felé akarok indulni, akkor nem kelll körbejárnom megint a kikötőt, hanem valahogy itt is felsétálhatok. A folyó mentén, azthiszem.~
* Gondolkodik magában Tiban, ahogyan finoman belenyúl batyujába. A nap kezd lassan leszállni, ő pedig neki kezdhet a vacsorája megsütésének. Még el kéne ejtenie egy kisebb állatot vagy halat hogy teljes legyen a fogás, azonban őszintén szólva ő anélkül is meglenne... A gyomra azonban nem. A hasa türelmetlenül korog, küzd és szenved mióta Artheniorba ért, amit nem is csodál. Közel három napja ali evett és ennek tetejébe rengeteget sétált. Csak Arthenior területen belül több órát téblábolt keresve a szerencséjét, ami üres teli hassal is megterhelő, nemhogy üressel. Fáradtan és kissé szomorúan indul el a folyó irányába, hátha talál még valami apróságot vagy akármit, ami segíthet neki átvészelni az éjszakát.*
~ Valami fekhelyet is össze kellene barkácoslnom magamnak amint viszsaérek az erdőbe. Utálok fán aludni.~
* Nyugtázza magában a gondolatot, ahogy cipője a homokos talajhoz ér. A parton jól eltudna aludni, azonban az erdőben könnyebb élelmet és fedett helyet találnia.*
~ Csábít a part, azonban az erdő hangosan hív. ~
* Szidja magában az örvénylő fuvallatokat, amiket a tenger hoz a távolból. Neki semmi szüksége sincs erre. Évek óta nem hajózott és nem is tervez még jó ideig. Legutóbb talán öt éve ült hajón, akkor is csak a rakományt vigyázta, semmi több. Nem volt túl kalandos utazás, sőt, mondhatni meglepően unalmas volt. Csak víz és sok hal, néha pedig egy elferdült este keserű rummal és verekedő matrózokkal. Mondjuk azok kivételesen érdekesek voltak! Nagyon kevesen gondolnák, hogy a tengeri emberek milyen kreatívak tudnak lenni mikor szabályok nélküli verekedésre kerül a sor. Tiban látott már széttört üvegtől kezdve csomózott kötélen át elhajított hordót is fegyvernek használni... egy este alatt. Na az valóban érdekes volt!*
~ Nem mintha hiányozna bármi más is abból az útból. Utána hetekig rá sem bírtam nézni a halra.~
* Emlékezteti magát a férfi, ahogy egy hatalmas hajó mellett sétál el. Vajon hányan dolgozhatnak rajta? Vajon hányan élhetnek benne? A távolban egy homokos partot lát meg. Furcsán ismerős neki az a környék, pedig biztos benne hogy sohasem járt még arrafelé. *
~ Valahol itt kezdődhet a város határa megint. Ha az erdő felé akarok indulni, akkor nem kelll körbejárnom megint a kikötőt, hanem valahogy itt is felsétálhatok. A folyó mentén, azthiszem.~
* Gondolkodik magában Tiban, ahogyan finoman belenyúl batyujába. A nap kezd lassan leszállni, ő pedig neki kezdhet a vacsorája megsütésének. Még el kéne ejtenie egy kisebb állatot vagy halat hogy teljes legyen a fogás, azonban őszintén szólva ő anélkül is meglenne... A gyomra azonban nem. A hasa türelmetlenül korog, küzd és szenved mióta Artheniorba ért, amit nem is csodál. Közel három napja ali evett és ennek tetejébe rengeteget sétált. Csak Arthenior területen belül több órát téblábolt keresve a szerencséjét, ami üres teli hassal is megterhelő, nemhogy üressel. Fáradtan és kissé szomorúan indul el a folyó irányába, hátha talál még valami apróságot vagy akármit, ami segíthet neki átvészelni az éjszakát.*
~ Valami fekhelyet is össze kellene barkácoslnom magamnak amint viszsaérek az erdőbe. Utálok fán aludni.~
* Nyugtázza magában a gondolatot, ahogy cipője a homokos talajhoz ér. A parton jól eltudna aludni, azonban az erdőben könnyebb élelmet és fedett helyet találnia.*
~ Csábít a part, azonban az erdő hangosan hív. ~
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-09-30 23:15:38
Üzenet elküldve: 2014-09-30 23:15:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Kellemes, sós levegő és sok áru. Nyüzsgő, de nem zavaró zajok, emberek és madarak.*
~ Esküszöm minél távolabb kerülök Artheniortól, annál jobban érzem magam. ~
* Vallja be keserűen az igazságot. Habár a tengerpart nem vetekedhet az erdő szépségével, gazdagságában talán még inkább csábító. A rengeteg kipakolt hordó és láda mind valamiféle drága árut takar... vagy halat. Bár igazából, amilyen éhes még a hal is kincsnek számít.*
~ Egy jó kis marlin, roston sütve, rizzsel és borral. Bárcsak. ~
* Húzze el a száját és késével egy kis darabot vág a szántóföldekről lopott tök belsejéből. A zöldség húsa kissé nedves és tele van maggal, azonban ez nem igazán foglalkoztatja Tibant. Ugyanolyan sebességgel rágja szét a magokat ahogyan azt a zöldséghússal is teszi. Mit neki az, csak legyen valami a hasában. Néhány percnyi sétálgatás után rájön, hogy nem volt éppen a legjobb döntés ennyi kipakolt áru közé keverednie majdnem üres hassal. A gyomra úgy tűnik vérszemet kapott a tök miatt: újabb fogást követel. Tiban szemét forgatva szidja magát, ahogyan egy megfelelő célpontot keres. Egy olyan hordót vagy ládát amit éppen nem felügyelnek, vagy egy kosár kiborult árut, egyszóval bármit. A férfi sandán pillant körbe lépései közt, a maradék tököt pedig oldalához szorítja.*
~ Lassan kell szereznem egy táskát is. Anélkül nehezen fog menni a... megvagy! ~
* Kiáltja el magát gondolatban, ahogy egy megrepedt ládát fedez fel. Úgy tűnik a tulajdonos éppen egy részeg matrózzal veszekszik, valószínüleg a láda állapota miatt. Azt a ládát tökéletesen sarkára ejtették, és úgy tűnik valaki még mintha le is hányta volna.*
~ A matróznak sok mentegetőzni valója lesz. Bár ki okolhatná? Ha nekem is egész álló nap egy libegő bárkán kéne sürgölődnöm, bizony isten hogy végig részeg volnék! Az útból csak arra emlékeznék mikor felszállok a hajóra, meg mikor le. ~
* Tiban természetes léptekkel közeledik a ládához. Persze, úgy tesz mintha egyszerűen sétálgatna a hordók és matrózok között. Egyetlen jó lépés kell neki csupán és nem több. Egy jól elvégzett mozdulat és máris övé lehet valami, ami jó eséllyel ehető. Egyre közelebbről hallja az ordítozást és a részeg dadogást, ahogyan alig pár lépés távolságba kerül a célponttól.*
- Hogy érted azt hogy kicsúszott?! Az a mocskos dolgod hogy fogd azt a anyaszomorító ládát és elhord egyik ajtótól a másikig! Csak fogni kell és sétálni, ez olyan nehéz?!
- Uram... hogy én, hogyha. * Kezdi monológját a matróz.* Hogyha ön is, mondjuk ön is, szokott inni? * teszi fel nemes egyszerűséggel és széles mosollyan az alak a kérdést. Persze, a mosoly hamar lefagy arcáról, ahogy meglátja a megbízója komor pillantását.* Szokott inni... hogyha ön én, hogyha ön iszik, annyit, annyit iszik, mint ön... mint én. *egy pillanat csend.*
~ Kezdünk belebonyolódni. ~
* Fut végig Tiban agyán a gondolat, ahogy egy mesterien végrehajtott esést produkál a láda mellett, hóna alatti tökött művészien kettétörve a kövezeten.*
- Elnézést uraim, elnézést, azthiszem megcsúsztam valakinek az... ebédjén. * Tekint fintorogva a Dokk kövezetét díszitő tócsára, ami egykor a matróz napi rumadagja lehetett.*
- Látod te idióta? Felzavarod itt a rendet, összetöröd az árut, beszélni se bírsz, bűzlesz...* Szidja a megbízó a homályos tekintetű matrózt, aki láthatóan már teljesen kizárta a világot maga körül. Szeme kísértetiesen eltűnt felső szemhéja mögött, szájából már csak hangos lélegzés hallatszik. Tiban pont erre várt. A megbízó üvölt, a matróz pedig szenved, senki sem figyel rá és az ő mesteri kis akciójára, amiben egy gyors mozdulattal belenyúl a láda ketéhasad résébe, megmarkol amit tud, majd sűrűn bocsánatot kérve felkapja tökének maradékát az útról és eliszkol... a széttört tökhéjak közt zsákmányával.*
~ Mesteri, én mondom, engem még egy múzeumban is ki lehetne állítani ezért. ~
* Dicséri saját maga zsenialitását, ahogy lepillant a kezében tartott széttört tök darabokra, és a köztük pihenő krumplira. Ez már sokkal jobban tetszik neki mint a tök, az biztos. Nem nagy zsákmány, azonban ezt a saját kezével ejtette el. Kezd összeállni a vacsora. Elégedetten biccent, majd egy közeli épület felé veszi az irányt.*
~ A Rumos Rókalyuk. Meglátjuk mi vár bent. ~
~ Esküszöm minél távolabb kerülök Artheniortól, annál jobban érzem magam. ~
* Vallja be keserűen az igazságot. Habár a tengerpart nem vetekedhet az erdő szépségével, gazdagságában talán még inkább csábító. A rengeteg kipakolt hordó és láda mind valamiféle drága árut takar... vagy halat. Bár igazából, amilyen éhes még a hal is kincsnek számít.*
~ Egy jó kis marlin, roston sütve, rizzsel és borral. Bárcsak. ~
* Húzze el a száját és késével egy kis darabot vág a szántóföldekről lopott tök belsejéből. A zöldség húsa kissé nedves és tele van maggal, azonban ez nem igazán foglalkoztatja Tibant. Ugyanolyan sebességgel rágja szét a magokat ahogyan azt a zöldséghússal is teszi. Mit neki az, csak legyen valami a hasában. Néhány percnyi sétálgatás után rájön, hogy nem volt éppen a legjobb döntés ennyi kipakolt áru közé keverednie majdnem üres hassal. A gyomra úgy tűnik vérszemet kapott a tök miatt: újabb fogást követel. Tiban szemét forgatva szidja magát, ahogyan egy megfelelő célpontot keres. Egy olyan hordót vagy ládát amit éppen nem felügyelnek, vagy egy kosár kiborult árut, egyszóval bármit. A férfi sandán pillant körbe lépései közt, a maradék tököt pedig oldalához szorítja.*
~ Lassan kell szereznem egy táskát is. Anélkül nehezen fog menni a... megvagy! ~
* Kiáltja el magát gondolatban, ahogy egy megrepedt ládát fedez fel. Úgy tűnik a tulajdonos éppen egy részeg matrózzal veszekszik, valószínüleg a láda állapota miatt. Azt a ládát tökéletesen sarkára ejtették, és úgy tűnik valaki még mintha le is hányta volna.*
~ A matróznak sok mentegetőzni valója lesz. Bár ki okolhatná? Ha nekem is egész álló nap egy libegő bárkán kéne sürgölődnöm, bizony isten hogy végig részeg volnék! Az útból csak arra emlékeznék mikor felszállok a hajóra, meg mikor le. ~
* Tiban természetes léptekkel közeledik a ládához. Persze, úgy tesz mintha egyszerűen sétálgatna a hordók és matrózok között. Egyetlen jó lépés kell neki csupán és nem több. Egy jól elvégzett mozdulat és máris övé lehet valami, ami jó eséllyel ehető. Egyre közelebbről hallja az ordítozást és a részeg dadogást, ahogyan alig pár lépés távolságba kerül a célponttól.*
- Hogy érted azt hogy kicsúszott?! Az a mocskos dolgod hogy fogd azt a anyaszomorító ládát és elhord egyik ajtótól a másikig! Csak fogni kell és sétálni, ez olyan nehéz?!
- Uram... hogy én, hogyha. * Kezdi monológját a matróz.* Hogyha ön is, mondjuk ön is, szokott inni? * teszi fel nemes egyszerűséggel és széles mosollyan az alak a kérdést. Persze, a mosoly hamar lefagy arcáról, ahogy meglátja a megbízója komor pillantását.* Szokott inni... hogyha ön én, hogyha ön iszik, annyit, annyit iszik, mint ön... mint én. *egy pillanat csend.*
~ Kezdünk belebonyolódni. ~
* Fut végig Tiban agyán a gondolat, ahogy egy mesterien végrehajtott esést produkál a láda mellett, hóna alatti tökött művészien kettétörve a kövezeten.*
- Elnézést uraim, elnézést, azthiszem megcsúsztam valakinek az... ebédjén. * Tekint fintorogva a Dokk kövezetét díszitő tócsára, ami egykor a matróz napi rumadagja lehetett.*
- Látod te idióta? Felzavarod itt a rendet, összetöröd az árut, beszélni se bírsz, bűzlesz...* Szidja a megbízó a homályos tekintetű matrózt, aki láthatóan már teljesen kizárta a világot maga körül. Szeme kísértetiesen eltűnt felső szemhéja mögött, szájából már csak hangos lélegzés hallatszik. Tiban pont erre várt. A megbízó üvölt, a matróz pedig szenved, senki sem figyel rá és az ő mesteri kis akciójára, amiben egy gyors mozdulattal belenyúl a láda ketéhasad résébe, megmarkol amit tud, majd sűrűn bocsánatot kérve felkapja tökének maradékát az útról és eliszkol... a széttört tökhéjak közt zsákmányával.*
~ Mesteri, én mondom, engem még egy múzeumban is ki lehetne állítani ezért. ~
* Dicséri saját maga zsenialitását, ahogy lepillant a kezében tartott széttört tök darabokra, és a köztük pihenő krumplira. Ez már sokkal jobban tetszik neki mint a tök, az biztos. Nem nagy zsákmány, azonban ezt a saját kezével ejtette el. Kezd összeállni a vacsora. Elégedetten biccent, majd egy közeli épület felé veszi az irányt.*
~ A Rumos Rókalyuk. Meglátjuk mi vár bent. ~
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-09-30 18:53:38
Üzenet elküldve: 2014-09-30 18:53:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Erős ködfelhő száll a kikötőre. A helyszín csendjét csak a folyamatosan morgó óceán töri meg. Vörösen izzó szemével gyors pillantást vesz az előtte álló útszakaszra. Arcára mogorvaság, megvetés ül ki. Sosem szeretett emberek közé menni. Gyűlölte őket. Mindeddig a civilizációtól elzárva tanulta a mesterségét, a mágiát. A célja eléréséhez viszont szüksége volt még nagyobb erőre, még több lehetőségre. Ezért indul hát el a Templom felé ahol továbbfejlesztheti tudását, és megbüntetheti az elfeket. *
A hozzászólás írója (Nehon Echsaytan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.30 19:18:39
A hozzászólás írója (Nehon Echsaytan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.30 19:18:39
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-09-29 08:15:36
Üzenet elküldve: 2014-09-29 08:15:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
*Kellemes élményekkel és sok tudással gazdagodva indul el. Kicsit szeretne körülnézni valamerre. Hallja a Dokkok nevét. S úgy dönt (talán kissé felelőtlenül), hogy megnézi, mi az a hely.
Komolyabb varázslatokat is megtanult már, azokkal valamelyest meg is tudja védeni magát.
A kérdés persze az, hogy sikerül e az adott varázslat, hisz a energiákat elég nehéz koncentrálni. Már elindult egy úton, de még nem tart ott, mint például a nemrég megismert Vörös. Víz mágiából még csak néhány egyszerű varázslatot tud. Most az öregtől tanult még, azok a varázslatok már valamivel bonyolultabbak, de nem biztos még, hogy mindig sikerülne végrehajtani. ~Gyakorlat teszi a mestert.~
Már késő délután van mire odaér, lassan megy lefelé a nap, s egyre több sejtelmes, csuklyás alak jelenik meg. Néhányan rábámulnak a tündérlányra, megcsillan a kis fényben egy egy hiányos fogsor. A vigyorok nem barátságosak, inkább a fenyegetőek. Assa is felveszi a köpenyét. Van neki egy sötétkék, abba bújik bele, hogy beleolvadjon a tömegbe. A lovát azonban még mindig sokan nézik. A tündérke minél előbb szeretne eltűnni erről a helyről, mert az világos számára, hogy itt nem rendes kereskedelem folyik, hanem tiltott árukkal üzletelnek. Valóban, a szűk sikátorok között nem is lehet olyan nehéz a nem legális áruk eladása. A kereskedők is és a vásárlók is sötetarcúnak tűnnek, s ez nem csak a fejükbe húzott csuklya miatt van. Assa gyorsan halad kifelé. Amint lehet lovára pattan, s elvágtat.*
Komolyabb varázslatokat is megtanult már, azokkal valamelyest meg is tudja védeni magát.
A kérdés persze az, hogy sikerül e az adott varázslat, hisz a energiákat elég nehéz koncentrálni. Már elindult egy úton, de még nem tart ott, mint például a nemrég megismert Vörös. Víz mágiából még csak néhány egyszerű varázslatot tud. Most az öregtől tanult még, azok a varázslatok már valamivel bonyolultabbak, de nem biztos még, hogy mindig sikerülne végrehajtani. ~Gyakorlat teszi a mestert.~
Már késő délután van mire odaér, lassan megy lefelé a nap, s egyre több sejtelmes, csuklyás alak jelenik meg. Néhányan rábámulnak a tündérlányra, megcsillan a kis fényben egy egy hiányos fogsor. A vigyorok nem barátságosak, inkább a fenyegetőek. Assa is felveszi a köpenyét. Van neki egy sötétkék, abba bújik bele, hogy beleolvadjon a tömegbe. A lovát azonban még mindig sokan nézik. A tündérke minél előbb szeretne eltűnni erről a helyről, mert az világos számára, hogy itt nem rendes kereskedelem folyik, hanem tiltott árukkal üzletelnek. Valóban, a szűk sikátorok között nem is lehet olyan nehéz a nem legális áruk eladása. A kereskedők is és a vásárlók is sötetarcúnak tűnnek, s ez nem csak a fejükbe húzott csuklya miatt van. Assa gyorsan halad kifelé. Amint lehet lovára pattan, s elvágtat.*
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-09-28 20:19:42
Üzenet elküldve: 2014-09-28 20:19:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Ankoaz a tengerparton ballag, szereti ezt a helyet, de most nem időzhet itt. Két napja telt le a büntetése, két napja hagyhatta el azt az átkozott bányát. ~Sosem felejtem el azt a napot, az ember nem szokott ilyen napokat elfelejteni. Ó, milyen élénken is él az emlékezetemben! A városőrök fegyverei, a tömeg zúgása, az ork arca. Az az arc, el kell kapnom, meg kell ölnöm azt a szörnyet! De még nem most, se pénzem se erőm nem lenne hozzá.~
Megkerül egy csapat részeg matrózt, nem akar balhét. ~Hova menjek? Így, hogy nem rég szabadultam, valószínűleg figyelnek a kikötőben. Nem kezdhetek el így gyilkolni. Tehát egy másik városba kellene utaznom, mondjuk Artheinorba. Ott biztos lehet munkát találni~ Megfordul, és elindul a település széle felé, siet, nem akarja, hogy észrevegyék gyors eltűnését.*
Megkerül egy csapat részeg matrózt, nem akar balhét. ~Hova menjek? Így, hogy nem rég szabadultam, valószínűleg figyelnek a kikötőben. Nem kezdhetek el így gyilkolni. Tehát egy másik városba kellene utaznom, mondjuk Artheinorba. Ott biztos lehet munkát találni~ Megfordul, és elindul a település széle felé, siet, nem akarja, hogy észrevegyék gyors eltűnését.*
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-09-28 15:15:33
Üzenet elküldve: 2014-09-28 15:15:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
* A búcsúzás után elindul lovához. Még indulás előtt megbízott egy kikötőbelit, hogy etesse, az meg cserébe csak annyit kér, hogy hadd mehessen egyet a lovon. Furcsa ajánlat volt, az egyszer biztos, de legalább nem kellett fizetnie Assának aranyban. A hátas úgy tűnik, hogy megismeri, egy nyerítéssel üdvözli. A lány köszönetet mond az embernek, majd elindulnak. Szerencsére jó állapotban van most is a lova, talán legnagyobb értéke. Úgy dönt, hogy a mágustonyot veszi célba. Erről a helyről már hallott, de még nem járt ott, reméli, hogy meg fogja lelni.
Jó érzés hallani a paták ütemes kopogását, újra a szokásos életét éli. Bár, hogy mi szokásos, az mindig változik. Pár hónapja még az volt a szokásos, hogy otthonában segédkezik, s még csak álmai voltak.
Aztán elindult, hogy megvalósítsa őket. Majd megismerkedett Efalodyval, s Artheinorral. Elkezdett mágiát tanulni, s álma már valósággá vált. Eljutott egy szigetre, ahol veszedelmes dogok történtek. Most visszajött. Ott van vele Pihe újra, de nincs vele Erfalody. Ez egy újabb fejezet életében? Valószínűleg. De most furcsa egyedül.
Hiába a kikötő forgata, az ittas matrózok éneke, a sirályok rikoltozása, s a lódobogás. Csendesebb neki minden. Most nem megy mellette az a lány, aki sokáig idegen volt egy más kultúrából, teljesen más értékrenddel és szemlélettel, de Assa szemében baráttá vált. El tudta fogadni, hogy ilyen, s már nemigen akarta megváltoztatni. Ez a baráság -legalábbis neki az- megtanította őt sokmindenre. Tapasztaltabb lett, s talán egy picivel bölcsebb is. Reméli, hogy még látni fogja a lányt. Talán csak évek múlva, de lehet, hogy napok, hetek vagy hónapok kérdése és megkeresik egymást vagy csak újra egymás mellé sodorja őket a sors hulláma, ahogy akkor a Morajló Merinában...*
A hozzászólás írója (Assa Nides) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.28 15:15:54
Jó érzés hallani a paták ütemes kopogását, újra a szokásos életét éli. Bár, hogy mi szokásos, az mindig változik. Pár hónapja még az volt a szokásos, hogy otthonában segédkezik, s még csak álmai voltak.
Aztán elindult, hogy megvalósítsa őket. Majd megismerkedett Efalodyval, s Artheinorral. Elkezdett mágiát tanulni, s álma már valósággá vált. Eljutott egy szigetre, ahol veszedelmes dogok történtek. Most visszajött. Ott van vele Pihe újra, de nincs vele Erfalody. Ez egy újabb fejezet életében? Valószínűleg. De most furcsa egyedül.
Hiába a kikötő forgata, az ittas matrózok éneke, a sirályok rikoltozása, s a lódobogás. Csendesebb neki minden. Most nem megy mellette az a lány, aki sokáig idegen volt egy más kultúrából, teljesen más értékrenddel és szemlélettel, de Assa szemében baráttá vált. El tudta fogadni, hogy ilyen, s már nemigen akarta megváltoztatni. Ez a baráság -legalábbis neki az- megtanította őt sokmindenre. Tapasztaltabb lett, s talán egy picivel bölcsebb is. Reméli, hogy még látni fogja a lányt. Talán csak évek múlva, de lehet, hogy napok, hetek vagy hónapok kérdése és megkeresik egymást vagy csak újra egymás mellé sodorja őket a sors hulláma, ahogy akkor a Morajló Merinában...*
A hozzászólás írója (Assa Nides) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.28 15:15:54
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-09-26 21:19:40
Üzenet elküldve: 2014-09-26 21:19:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kémkedés//
*Asmä nem biztos benne, hogy a kapitány megismeri - ami kissé meredek feltételezés, hiszen két nappal ezelőtt még veszekedtek egy jót, ugyanakkor épp emiatt lehet, hogy az előnyére fordíthatja. Egyelőre azonban nem biztos a dologban, így most még nem játszik rá.*
Azon töprengtem, vajon akad-e még munka ezen a hajón *feleli továbbra is könnyeden, mintha nem fogadta volna meg alig két napja, hogy soha többé nem teszi a lábát erre az átkozott ladikra. Most persze már nagyon is szeretne a fedélzeten maradni, csak kicsikét más minőségben, mint ahogy korábban tette.*
*Asmä nem biztos benne, hogy a kapitány megismeri - ami kissé meredek feltételezés, hiszen két nappal ezelőtt még veszekedtek egy jót, ugyanakkor épp emiatt lehet, hogy az előnyére fordíthatja. Egyelőre azonban nem biztos a dologban, így most még nem játszik rá.*
Azon töprengtem, vajon akad-e még munka ezen a hajón *feleli továbbra is könnyeden, mintha nem fogadta volna meg alig két napja, hogy soha többé nem teszi a lábát erre az átkozott ladikra. Most persze már nagyon is szeretne a fedélzeten maradni, csak kicsikét más minőségben, mint ahogy korábban tette.*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-09-24 21:17:41
Üzenet elküldve: 2014-09-24 21:17:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Kémkedés - Asmä Alauda //
*Épp egy hatalmas ásítás hagyja el a kapitány száját, mikor megérkezik Asmä, kit először szinte levegőnek néz! Oldalra hajtja fejét, s vagy tíz másodpercig csak bambul a tengerbe, mikor is leesik neki, hogy őt szólongatják. Ám kedve ettől sem lesz jobb, nagy sóhajjal fordul a hölgyemény felé.*
- Mit akarsz?
*Vágja oda neki, mintha nem is ismerné meg. Talán így van - lehet, hogy a sok rum és az idegbaj elvette kicsit az eszét, ám az is lehet, hogy annyira hidegen hagyja, hogy ki dolgozik neki s ki nem, hogy az arcokat is képtelen utálata miatt megjegyezni. Egy a biztos, nem igazán örül a hölgyike látogatásának, főleg azért, mert lassan indulni akart egy kis délutáni szunyókálásra - mert ő megteheti...*
- Gyorsan, ha lehet, dolgom van. *köpi oda ismét* Te meg normálisan vidd már azt a hordót, nem látod, hogy mindjárt leesik a rohadt teteje! Idióta... *szól egy agyonhajszolt munkásnak, kinek a szeme alatti hatalmas karika árulkodik nem éppen kellemes sorsáról*
*Épp egy hatalmas ásítás hagyja el a kapitány száját, mikor megérkezik Asmä, kit először szinte levegőnek néz! Oldalra hajtja fejét, s vagy tíz másodpercig csak bambul a tengerbe, mikor is leesik neki, hogy őt szólongatják. Ám kedve ettől sem lesz jobb, nagy sóhajjal fordul a hölgyemény felé.*
- Mit akarsz?
*Vágja oda neki, mintha nem is ismerné meg. Talán így van - lehet, hogy a sok rum és az idegbaj elvette kicsit az eszét, ám az is lehet, hogy annyira hidegen hagyja, hogy ki dolgozik neki s ki nem, hogy az arcokat is képtelen utálata miatt megjegyezni. Egy a biztos, nem igazán örül a hölgyike látogatásának, főleg azért, mert lassan indulni akart egy kis délutáni szunyókálásra - mert ő megteheti...*
- Gyorsan, ha lehet, dolgom van. *köpi oda ismét* Te meg normálisan vidd már azt a hordót, nem látod, hogy mindjárt leesik a rohadt teteje! Idióta... *szól egy agyonhajszolt munkásnak, kinek a szeme alatti hatalmas karika árulkodik nem éppen kellemes sorsáról*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-09-24 19:37:04
Üzenet elküldve: 2014-09-24 19:37:04
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Lanix//
*Az arctalan tömegből kinyúl egy kéz és megfordítja a sajtstandnál álldogáló orkot. A zöldbőrű épp köszönni akar amikor meghallja az orgyilkos korholó szavait. Kissé el is szégyenli magát, nem tudott úrrá lenni a helyzeten és ezzel csak hátráltatta a pillanatnyilag legfontosabb dolgot, bátyja előkerítését.* -Az arany? Nem azt...- *Hirtelen eszébe jut, hogy az arany hollétét nem lenne szerencsés dolog csak úgy elárulni ezért elharapja a mondatot.
A hívásnak engedelmeskedve a csuklyás után lép. Végighallgatja az újabb tervet amihez csak egyetlen kérdése van.* -Jó, de mégis, hogy foglak... *A csuklyás addigra már eltűnt, belefúródott a tömegbe, így nem hallhatja az ork aggályait, az meg inkább nem folytatja mondatot. Nem érti miként fog rátalálni az erdőben amikor legutóbb alig tudott kitalálni onnan.* ~Majd biztos úgy ahogy itt is megtalált.~
*Nincs más hátra, lassú léptekkel megindul az erdő irányába, próbálva elterelni maga előtt a fél fejjel alacsonyabb embergarmadát.*
*Az arctalan tömegből kinyúl egy kéz és megfordítja a sajtstandnál álldogáló orkot. A zöldbőrű épp köszönni akar amikor meghallja az orgyilkos korholó szavait. Kissé el is szégyenli magát, nem tudott úrrá lenni a helyzeten és ezzel csak hátráltatta a pillanatnyilag legfontosabb dolgot, bátyja előkerítését.* -Az arany? Nem azt...- *Hirtelen eszébe jut, hogy az arany hollétét nem lenne szerencsés dolog csak úgy elárulni ezért elharapja a mondatot.
A hívásnak engedelmeskedve a csuklyás után lép. Végighallgatja az újabb tervet amihez csak egyetlen kérdése van.* -Jó, de mégis, hogy foglak... *A csuklyás addigra már eltűnt, belefúródott a tömegbe, így nem hallhatja az ork aggályait, az meg inkább nem folytatja mondatot. Nem érti miként fog rátalálni az erdőben amikor legutóbb alig tudott kitalálni onnan.* ~Majd biztos úgy ahogy itt is megtalált.~
*Nincs más hátra, lassú léptekkel megindul az erdő irányába, próbálva elterelni maga előtt a fél fejjel alacsonyabb embergarmadát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5238-5257