Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 134 (2661. - 2680. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
2680. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-05 00:32:15
Üzenet elküldve: 2015-06-05 00:32:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras//
*Leül barátja mellé és hallgatja a beszámolóját, de nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy az a lány lehet nem is segített neki, hogy bízhatott meg benne Zaras, nem vall rá.*
- Velem nem történt semmi, unalmas volt nélküled az élet Tiolba *mondja nevetve.*
- Viszont rád visszatérve segítek neked ennek az ügynek a végére járni, tudod hogy jobb nyomkövető vagyok mint te, és jobban el is tüntetem a nyomaim magam után, nem volt nehéz megtalálnom téged. *Hecceli barátját és nevet egy jóizűt, majd elkomolyodik.*
-Már csak azt nem értem, miért bíztál meg a fehérnépben, mi van ha csapdába csalt és ez volt a terve végig? Összedolgozott azokkal az alakokkal és annak a kereskedőnek is azt mondta, hol tudnak megölni téged! Gondolt át és mondd, ha nincs igazam!
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.05 12:25:16, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Leül barátja mellé és hallgatja a beszámolóját, de nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy az a lány lehet nem is segített neki, hogy bízhatott meg benne Zaras, nem vall rá.*
- Velem nem történt semmi, unalmas volt nélküled az élet Tiolba *mondja nevetve.*
- Viszont rád visszatérve segítek neked ennek az ügynek a végére járni, tudod hogy jobb nyomkövető vagyok mint te, és jobban el is tüntetem a nyomaim magam után, nem volt nehéz megtalálnom téged. *Hecceli barátját és nevet egy jóizűt, majd elkomolyodik.*
-Már csak azt nem értem, miért bíztál meg a fehérnépben, mi van ha csapdába csalt és ez volt a terve végig? Összedolgozott azokkal az alakokkal és annak a kereskedőnek is azt mondta, hol tudnak megölni téged! Gondolt át és mondd, ha nincs igazam!
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.05 12:25:16, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
2679. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-05 00:17:50
Üzenet elküldve: 2015-06-05 00:17:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Kirion//
* Zaras nevetni kezd, mikor barátja lehordja, de mikor odajön, hogy üdvözölje, minden fájdalom és üvöltő sejt ellenére megöleli. Közben halkan fel is szisszen, de mosolyt erőltet magára.
Már nyúlna a kardokért és egy frappáns visszavágással is készül, mikor nem adja át neki a kardjait. Azt nem mondja, helyette inkább a következő mondatát vonja kétségbe. Mindezt azért, mert örül neki. *
- Ha ott lettél volna, biztosan meghaltunk volna. * És ismét fájdalmas nevetésben tör ki. Majd jobban végigméri barátját. ~ Megerősödött az biztos. ~ Majd mikor felmutatja az ékkősort bánatos csend telepszik közéjük. ~ Elmondom neki. Kiben bízhatnék, ha a másik felemben nem? ~ Gondolja és visszaemlékezik a felnőtté avatás rituáléjára. Arra, hogy egyszerre csinálták végig, arra, hogy azelőtt is és azután is elválaszthatatlanok voltak. *
- Ynitrilt elrabolták. Minket küldtek érte. * Mutat az ékkősorra. Leül az ágyra, maga mellé hívja barátját, hogy foglaljon helyet, és meg sem várva, hogy megmozduljon, belekezd. *
- Kirion, szerintem ez belsős munka. * Bök az ékkövekre, majd elmagyarázza neki, hogy jött ez a hipotézise. Közben kitér a levélre, megemlíti Arynát is, habár nem mond róla többet, minthogy ő segített neki. ~ Azért neked sem kell mindent tudnod. ~ Mosolyog magában. *
- És veled mi történt ez alatt az idő alatt, Kir? * Kérdi őt, a gyerekkori becenevén szólítva. *
* Zaras nevetni kezd, mikor barátja lehordja, de mikor odajön, hogy üdvözölje, minden fájdalom és üvöltő sejt ellenére megöleli. Közben halkan fel is szisszen, de mosolyt erőltet magára.
Már nyúlna a kardokért és egy frappáns visszavágással is készül, mikor nem adja át neki a kardjait. Azt nem mondja, helyette inkább a következő mondatát vonja kétségbe. Mindezt azért, mert örül neki. *
- Ha ott lettél volna, biztosan meghaltunk volna. * És ismét fájdalmas nevetésben tör ki. Majd jobban végigméri barátját. ~ Megerősödött az biztos. ~ Majd mikor felmutatja az ékkősort bánatos csend telepszik közéjük. ~ Elmondom neki. Kiben bízhatnék, ha a másik felemben nem? ~ Gondolja és visszaemlékezik a felnőtté avatás rituáléjára. Arra, hogy egyszerre csinálták végig, arra, hogy azelőtt is és azután is elválaszthatatlanok voltak. *
- Ynitrilt elrabolták. Minket küldtek érte. * Mutat az ékkősorra. Leül az ágyra, maga mellé hívja barátját, hogy foglaljon helyet, és meg sem várva, hogy megmozduljon, belekezd. *
- Kirion, szerintem ez belsős munka. * Bök az ékkövekre, majd elmagyarázza neki, hogy jött ez a hipotézise. Közben kitér a levélre, megemlíti Arynát is, habár nem mond róla többet, minthogy ő segített neki. ~ Azért neked sem kell mindent tudnod. ~ Mosolyog magában. *
- És veled mi történt ez alatt az idő alatt, Kir? * Kérdi őt, a gyerekkori becenevén szólítva. *
2678. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-04 23:36:39
Üzenet elküldve: 2015-06-04 23:36:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Villámkardú Zaras//
*Kirion majd halálra unja magát, amikor nyílik az ajtó és barátja meg nem jelenik egy halovány mosollyal.*
- Az lett volna kínos, ha nem találok rád! Mit mondtam volna a családodnak és apámnak? Egyébként neked még feküdnöd kéne, nehogy felszakadjanak a sebeid. *Feláll és oda megy Zarashoz üdvözölni őt.* Itt vannak a vívókardjaid *emeli fel mutatóba a fegyvereket * de csak ha jobban vagy adom vissza, nem akarom hogy megint magánakcióba kezdj nélkülem, nem örülök, hogy ki hagysz az ilyen jó kis bulikból.
*Majd komolyra válik arca.*
-Találtam melletted egy tizenegy ékkőből álló ékkősort, ami nem kecsegtet jó hírrel, megvártalak vele, hogy együtt búcsúzzunk el tőlük, ha jobban leszel. Gondolom sok minden történt veled amíg itt voltál, van kedved beszélni róla vagy inkább beavatsz a küldetésedbe, hadd segíthessek benne.
*Kirion majd halálra unja magát, amikor nyílik az ajtó és barátja meg nem jelenik egy halovány mosollyal.*
- Az lett volna kínos, ha nem találok rád! Mit mondtam volna a családodnak és apámnak? Egyébként neked még feküdnöd kéne, nehogy felszakadjanak a sebeid. *Feláll és oda megy Zarashoz üdvözölni őt.* Itt vannak a vívókardjaid *emeli fel mutatóba a fegyvereket * de csak ha jobban vagy adom vissza, nem akarom hogy megint magánakcióba kezdj nélkülem, nem örülök, hogy ki hagysz az ilyen jó kis bulikból.
*Majd komolyra válik arca.*
-Találtam melletted egy tizenegy ékkőből álló ékkősort, ami nem kecsegtet jó hírrel, megvártalak vele, hogy együtt búcsúzzunk el tőlük, ha jobban leszel. Gondolom sok minden történt veled amíg itt voltál, van kedved beszélni róla vagy inkább beavatsz a küldetésedbe, hadd segíthessek benne.
2677. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-04 23:36:06
Üzenet elküldve: 2015-06-04 23:36:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Kirion Perld//
* Lassan nyitja ki a szemét. Egy ismeretlen szobában találja magát, habár csak a mennyezetet látja. Kemény szalmabálán fekszik, bal karjában és lábában égető érzés uralkodik. Lassan eszébe jutnak a dolgol, s mikor ráeszmél, megpróbál felkelni. Azonban a hirtelen mozdulattól teljes bal oldala felordít a fájdalomtól. Zaras is felszisszen, majd rápillant a testére. Be van takarva valami, szerinte biztosan élősködőkkel tarkított, lepedővel. A szoba levegőjét mentolos füstölő uralja. A férfi minden erejét összeszedve lerántja magáról a lepedőt, és megrökönyödve tapasztalja a bal karját és lábát lefedő hatalmas fásli-tengert. * - Mi a...? * Aztán elhallgat, mikor eszébe jutnak a részletek is. ~ Való igaz. Győztem. ~ Kínokkal teli, szaggatott mozdulatokkal tornázza fel magát, először ülő helyzetbe, majd állásba. Lassú, fájdalmas mozdulatokkal lépked az egyetlen ajtó felé. Mikor oda ér megragadja a kilincset és egy erőteljes és fájdalmas mozdulattal kitárja. Megdöbbenve veszi észre, hogy régi barátja, Kirion a folyosón, az ajtaja mellett egy kopott, faszékben ül. Mielőtt a másik elf reagálhatna, Zaras eldönti, hogyan is üdvözölje barátját. ~ Legyek olyan, mint amilyenek mindig is voltunk? ~ A legtöbb lehetőséget végigzongorázva, másodpercekkel később megszólal: * - Hát, ez kínos. * Jobbjával pedig a tarkóját kezdi el vagargatni és halovány mosoly játszik a szája sarkában. *
* Lassan nyitja ki a szemét. Egy ismeretlen szobában találja magát, habár csak a mennyezetet látja. Kemény szalmabálán fekszik, bal karjában és lábában égető érzés uralkodik. Lassan eszébe jutnak a dolgol, s mikor ráeszmél, megpróbál felkelni. Azonban a hirtelen mozdulattól teljes bal oldala felordít a fájdalomtól. Zaras is felszisszen, majd rápillant a testére. Be van takarva valami, szerinte biztosan élősködőkkel tarkított, lepedővel. A szoba levegőjét mentolos füstölő uralja. A férfi minden erejét összeszedve lerántja magáról a lepedőt, és megrökönyödve tapasztalja a bal karját és lábát lefedő hatalmas fásli-tengert. * - Mi a...? * Aztán elhallgat, mikor eszébe jutnak a részletek is. ~ Való igaz. Győztem. ~ Kínokkal teli, szaggatott mozdulatokkal tornázza fel magát, először ülő helyzetbe, majd állásba. Lassú, fájdalmas mozdulatokkal lépked az egyetlen ajtó felé. Mikor oda ér megragadja a kilincset és egy erőteljes és fájdalmas mozdulattal kitárja. Megdöbbenve veszi észre, hogy régi barátja, Kirion a folyosón, az ajtaja mellett egy kopott, faszékben ül. Mielőtt a másik elf reagálhatna, Zaras eldönti, hogyan is üdvözölje barátját. ~ Legyek olyan, mint amilyenek mindig is voltunk? ~ A legtöbb lehetőséget végigzongorázva, másodpercekkel később megszólal: * - Hát, ez kínos. * Jobbjával pedig a tarkóját kezdi el vagargatni és halovány mosoly játszik a szája sarkában. *
2676. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-04 20:56:16
Üzenet elküldve: 2015-06-04 20:56:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Csontok Ura//
*Darel elfogadja a ködös, és jelenleg még értelmetlen választ, még ha nem is érti teljesen, vagy akár nem is hisz az ilyen fajta dolgokban. Bólint hogy tudomásul vette, majd egy rövid mondattal közli, hogy nem tart velük, amiért a köpcös mágus nagyon hálás neki. Már már távozik a templomból az Ifjú Farkas, amikor Argus ismét felteszi a kérdést neki. Most meg is kapja a választ, ami szinte olyan egyszerű, hogy bárki kitalálhatta volna. De Argus nem szól semmit csupán bólint, hogy tudomásul vette.*
-Remélem nem lesz rád szükségünk! *búcsúzik el a barátjától.*
*Valószínűleg a lány is észrevette Argus szemében a csillogást, és a vágyat, ahogyan azt is, hogy milyen hirtelen engedte el őt a köpcös mágus. De amint elengedte a lányt, azonnal olyan gondolatok ötlenek a fejébe, amelyeket már rég megpróbált elfelejteni. Mennyire könnyű lenne most a falhoz szorítani a lányt, és követelni, ami jár.*
*Hemitar szinte azonnal válaszol a köpcös mágusnak, hogy emlékszik még az örökségre, bár a válasz bizonyos részein felszalad a szemöldöke.*
-Nem részesültél? *Kérdez vissza mint egy tanár, amikor tudja, hogy a diák nem tanult. A karját keresztbe teszi, s felölti a szigorú tanárokra jellemző arckifejezést, amit annyiszor használt az évek során.* Ha nem gyakorolsz, akkor honnét veszed, hogy a szükség órájában használni fogod? Hiába olvasol ki egy könyvet, idővel fakulni fog az emléke, ezért kénytelen vagy időnként újra elolvasni, ha tudni akarod, ami benne van.
*Argus várja, hogy a fiú milyen válasszal áll elő, a dorgálásra, bár Argus szinte biztos benne, hogy nem tud megfelelő indokot mondani.*
-Nyugodtan szedd össze amit úgy érzel, hogy kell. Megvárunk. *mondja a fiúnak.*
*Amikor az ifjú Hemiar eltűnik a szemük elől, akkor valahogyan ismét felerősödik a mágusban az érzés, hogy megszerezze ami jár neki.*
~Nem szabad.~
*Amíg várják a fiút, addig oda fordul az eredar felé, hogy beszédbe elegyedjen vele. Ösztönösen végigméri a másikat, különös figyelemmel a nőies idomokra.*
-ööö. *próbálja megszólítani, s valami olyan témát találni, amely nem veszélyes.*
~Miért nem?~
-Arra megyünk, amerre szeretnéd. *mondja nyálasan, miközben a másik keze felé nyúl, hogy megfogja.* Még nekem is kell vásárolnom.
*Ha sikerül megfognia a másik kezét, akkor sajnos a köpcös mágus érzelmei utat találnak a felszínre abból a mélységes zugból, ahová annak idején elzárta a mágus. Először csupán egy lépést lép közelebb Dayria-hoz, de amint bele néz a lány csodálatos íriszeibe, akkor tőr elő belőle az az Argus, akit rég el akart felejteni. A mágus botja végén lévő láng magja fekete színt ölt magára. Határozottan tesz még egy lépést, hogy a falhoz szorítsa a lányt, miközben bal kezével a falhoz támaszkodik annak válla felett.*
-Ismered az igazi hatalmat? *kérdezi kacéran, miközben az ajkaival közelít a lány ajkaihoz.* Azt a hatalmat, amikor tudod, hogy bármit megtehetsz, mert képes vagy rá. *suttogja, mikor már olyan közel érnek az ajkaik, hogy szinte össze érnek.* Az igazi hatalom, amikor csak kérned kell, és az emberek igyekeznek megtenni neked. *folyamatosa a másik szemébe néz, s várja, amikor a lány végre megcsókolja.*
*Ha az eredar nem csókolja meg, vagy megpróbál kibújni, akkor figyelmezteti a lehetséges következményekre.*
-Jobb a kedvemre tenni, mint ellenem. *kacsint a lányra.*
*Darel elfogadja a ködös, és jelenleg még értelmetlen választ, még ha nem is érti teljesen, vagy akár nem is hisz az ilyen fajta dolgokban. Bólint hogy tudomásul vette, majd egy rövid mondattal közli, hogy nem tart velük, amiért a köpcös mágus nagyon hálás neki. Már már távozik a templomból az Ifjú Farkas, amikor Argus ismét felteszi a kérdést neki. Most meg is kapja a választ, ami szinte olyan egyszerű, hogy bárki kitalálhatta volna. De Argus nem szól semmit csupán bólint, hogy tudomásul vette.*
-Remélem nem lesz rád szükségünk! *búcsúzik el a barátjától.*
*Valószínűleg a lány is észrevette Argus szemében a csillogást, és a vágyat, ahogyan azt is, hogy milyen hirtelen engedte el őt a köpcös mágus. De amint elengedte a lányt, azonnal olyan gondolatok ötlenek a fejébe, amelyeket már rég megpróbált elfelejteni. Mennyire könnyű lenne most a falhoz szorítani a lányt, és követelni, ami jár.*
*Hemitar szinte azonnal válaszol a köpcös mágusnak, hogy emlékszik még az örökségre, bár a válasz bizonyos részein felszalad a szemöldöke.*
-Nem részesültél? *Kérdez vissza mint egy tanár, amikor tudja, hogy a diák nem tanult. A karját keresztbe teszi, s felölti a szigorú tanárokra jellemző arckifejezést, amit annyiszor használt az évek során.* Ha nem gyakorolsz, akkor honnét veszed, hogy a szükség órájában használni fogod? Hiába olvasol ki egy könyvet, idővel fakulni fog az emléke, ezért kénytelen vagy időnként újra elolvasni, ha tudni akarod, ami benne van.
*Argus várja, hogy a fiú milyen válasszal áll elő, a dorgálásra, bár Argus szinte biztos benne, hogy nem tud megfelelő indokot mondani.*
-Nyugodtan szedd össze amit úgy érzel, hogy kell. Megvárunk. *mondja a fiúnak.*
*Amikor az ifjú Hemiar eltűnik a szemük elől, akkor valahogyan ismét felerősödik a mágusban az érzés, hogy megszerezze ami jár neki.*
~Nem szabad.~
*Amíg várják a fiút, addig oda fordul az eredar felé, hogy beszédbe elegyedjen vele. Ösztönösen végigméri a másikat, különös figyelemmel a nőies idomokra.*
-ööö. *próbálja megszólítani, s valami olyan témát találni, amely nem veszélyes.*
~Miért nem?~
-Arra megyünk, amerre szeretnéd. *mondja nyálasan, miközben a másik keze felé nyúl, hogy megfogja.* Még nekem is kell vásárolnom.
*Ha sikerül megfognia a másik kezét, akkor sajnos a köpcös mágus érzelmei utat találnak a felszínre abból a mélységes zugból, ahová annak idején elzárta a mágus. Először csupán egy lépést lép közelebb Dayria-hoz, de amint bele néz a lány csodálatos íriszeibe, akkor tőr elő belőle az az Argus, akit rég el akart felejteni. A mágus botja végén lévő láng magja fekete színt ölt magára. Határozottan tesz még egy lépést, hogy a falhoz szorítsa a lányt, miközben bal kezével a falhoz támaszkodik annak válla felett.*
-Ismered az igazi hatalmat? *kérdezi kacéran, miközben az ajkaival közelít a lány ajkaihoz.* Azt a hatalmat, amikor tudod, hogy bármit megtehetsz, mert képes vagy rá. *suttogja, mikor már olyan közel érnek az ajkaik, hogy szinte össze érnek.* Az igazi hatalom, amikor csak kérned kell, és az emberek igyekeznek megtenni neked. *folyamatosa a másik szemébe néz, s várja, amikor a lány végre megcsókolja.*
*Ha az eredar nem csókolja meg, vagy megpróbál kibújni, akkor figyelmezteti a lehetséges következményekre.*
-Jobb a kedvemre tenni, mint ellenem. *kacsint a lányra.*
2675. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-04 14:14:12
Üzenet elküldve: 2015-06-04 14:14:12
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//A Tanítvány//
//Drayen Agron//
*A főpap szavaira, hogy látta már párszor Drayen-t, a férfi csupán szerényen válaszol. A válaszon egy kicsit elmosolyodik az idős mágus, majd biztatóan megfogja a férfi vállát.*
-Szerény vagy. *jelenti ki kedvesen.* Valóban nem tudsz sokat, vagy csak tudod, hogy mennyi mindent nem tudsz még?
*Drayen szavaira, amikor a órákhoz hasonlítja a varázslatokat a főpap helyeslően bólogat. Majd hagyja, hogy a férfi próbálja értelmezni a látottakat. Nem szól közben csupán figyeli a férfi eszmefuttatását. Csupán a bizonytalan kezdésre biccent helyeslően, hogy biztassa Drayen-t.*
-A varázslat lényegi része, hogy összehív titeket, s visszatartja a lelket a próba kedvéréért. *jelenti ki végül, kiegészítve a Drayen értelmezését.* Varázslat a varázslatban. És sajnos igen, jól gondolja megidéz valamit. Az első kérdés, ami felmerül bennem, az, hogy vajon Eefa mester tudott róla? Valószínűleg igen. De akkor miért?
*A hangja végig kiegyensúlyozott és érzelemtől mentes, mint az elvárható a templom főpapjától. Ha tudja is a választ a végén feltett kérdésre, akkor sem adja tudtára a másiknak.*
-A fontos kérdés, hogy mit idézett meg. Sajnos ez a szín, aggodalomra ad okot. Első ránézésre fekete, de ha jobban megnézzük, akkor látható, hogy mélyvörös, mint az alvadt vér. *magyarázza a Főpap, miközben Eefa mester vázlatait lapozgatja, majd egy - egy darabbot oda rak Drayen elé, hogy ő is meg tudja nézni. Hét lap kerül a férfi elé, mindegyik lap a főpap által rajzol rúnákhoz hasonlóak, csupán egyes alakzatok cserélődtek fel, vagy egyes színek, s mindegyik lapon ott van a fekete pentagramma is, csak más más vonalak adják ki. Van ahol az összes szín van ahol csak hat szín, van ahol kisebb s van ahol nagyobb, de mindegyiken rajta van. Eefa mester vázlataiból már az utolsóhoz ér, ami az idős mester első vázlata lehetett, akkor a szemei elkerekednek, s egyértelműen félelem telepszik meg bennük.*
-Fegyverbe! *adja ki a parancsot hangosabban, mint ahogyan eddig megszokhatták tőle. A teremben lévő három pap nem kérdez semmit, csupán meghajolnak, és gyorsan kimennek a társaikhoz, ahol azonnal elkezdődik a nyüzsgés. A papok nem rohannak semmilyen fegyvertárba, hogy felfegyverezzék magukat csupán csuportokba rendeződnek, s bele kezdenek Drayen számára ismeretlen varázslatokba.*
-Nem biztos, hogy mindenki élve távozik a házból, *jelenti ki szomorúan.* de az is lehet, hogy a halottak lesznek a legszerencsésebbek.
*Az utolsó tekercset csak úgy ledobja az asztalra összetekerve. Majd pár pillanat múlva a a tekercs szétnyílik magától, mintha egy láthatatlan kéz nyitná szét Drayen-nek. A sok ábrából egy hatalmas vérvörös pók képe rajzolódik ki a potrohán egy fekete pentagrammával.*
-Árnyéktalanság legyen mindenhol! *utasítja a főpap a templom lakóit.* és tudatbörtön legyen mindenkin! *teszi hozzá, majd vissza fordul Drayen felé.*
-Nyugodj meg, te már itt biztonságban vagy. *próbálja megnyugtat a férfit.*
//Drayen Agron//
*A főpap szavaira, hogy látta már párszor Drayen-t, a férfi csupán szerényen válaszol. A válaszon egy kicsit elmosolyodik az idős mágus, majd biztatóan megfogja a férfi vállát.*
-Szerény vagy. *jelenti ki kedvesen.* Valóban nem tudsz sokat, vagy csak tudod, hogy mennyi mindent nem tudsz még?
*Drayen szavaira, amikor a órákhoz hasonlítja a varázslatokat a főpap helyeslően bólogat. Majd hagyja, hogy a férfi próbálja értelmezni a látottakat. Nem szól közben csupán figyeli a férfi eszmefuttatását. Csupán a bizonytalan kezdésre biccent helyeslően, hogy biztassa Drayen-t.*
-A varázslat lényegi része, hogy összehív titeket, s visszatartja a lelket a próba kedvéréért. *jelenti ki végül, kiegészítve a Drayen értelmezését.* Varázslat a varázslatban. És sajnos igen, jól gondolja megidéz valamit. Az első kérdés, ami felmerül bennem, az, hogy vajon Eefa mester tudott róla? Valószínűleg igen. De akkor miért?
*A hangja végig kiegyensúlyozott és érzelemtől mentes, mint az elvárható a templom főpapjától. Ha tudja is a választ a végén feltett kérdésre, akkor sem adja tudtára a másiknak.*
-A fontos kérdés, hogy mit idézett meg. Sajnos ez a szín, aggodalomra ad okot. Első ránézésre fekete, de ha jobban megnézzük, akkor látható, hogy mélyvörös, mint az alvadt vér. *magyarázza a Főpap, miközben Eefa mester vázlatait lapozgatja, majd egy - egy darabbot oda rak Drayen elé, hogy ő is meg tudja nézni. Hét lap kerül a férfi elé, mindegyik lap a főpap által rajzol rúnákhoz hasonlóak, csupán egyes alakzatok cserélődtek fel, vagy egyes színek, s mindegyik lapon ott van a fekete pentagramma is, csak más más vonalak adják ki. Van ahol az összes szín van ahol csak hat szín, van ahol kisebb s van ahol nagyobb, de mindegyiken rajta van. Eefa mester vázlataiból már az utolsóhoz ér, ami az idős mester első vázlata lehetett, akkor a szemei elkerekednek, s egyértelműen félelem telepszik meg bennük.*
-Fegyverbe! *adja ki a parancsot hangosabban, mint ahogyan eddig megszokhatták tőle. A teremben lévő három pap nem kérdez semmit, csupán meghajolnak, és gyorsan kimennek a társaikhoz, ahol azonnal elkezdődik a nyüzsgés. A papok nem rohannak semmilyen fegyvertárba, hogy felfegyverezzék magukat csupán csuportokba rendeződnek, s bele kezdenek Drayen számára ismeretlen varázslatokba.*
-Nem biztos, hogy mindenki élve távozik a házból, *jelenti ki szomorúan.* de az is lehet, hogy a halottak lesznek a legszerencsésebbek.
*Az utolsó tekercset csak úgy ledobja az asztalra összetekerve. Majd pár pillanat múlva a a tekercs szétnyílik magától, mintha egy láthatatlan kéz nyitná szét Drayen-nek. A sok ábrából egy hatalmas vérvörös pók képe rajzolódik ki a potrohán egy fekete pentagrammával.*
-Árnyéktalanság legyen mindenhol! *utasítja a főpap a templom lakóit.* és tudatbörtön legyen mindenkin! *teszi hozzá, majd vissza fordul Drayen felé.*
-Nyugodj meg, te már itt biztonságban vagy. *próbálja megnyugtat a férfit.*
2674. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-02 10:53:02
Üzenet elküldve: 2015-06-02 10:53:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Ugyanazzal a szerzetessel/tanítóval beszélget éppen a padon üldögélve akivel előző nap is beszélt. A kis gnómot útja ismét ide vezette, egyre inkább igyekszik megbarátkozni a hellyel, és az energiával ami körülöleli az egész létesítményt. Mondhatni hangolódik hangolódik a tanulásra.*
~Tetszik ez a félhomály, a gnómok hozzá vannak szokva ehhez, nekem ez így nagyon hangulatos.~
-Általában a hozzánk érkező gnómokat a földmágia érdekli, az áll hozzájuk a legközelebb. Az ön érdeklődése egészen kivételes. *mondja a szerzetes, Zigi pedig érzékeli szeme sarkából, hogy a csuhás ránéz éppen.*
-Való igaz, az áll talán hozzánk a legközelebb, vagyis azzal tudunk jobban azonosulni. Az egyik ősöm, pontosan a nagyapám volt napmágus. Csak az első szintű varázslatokat tudta, azokat tudta varázsolni, mégis nagyra becsülték, főleg a föld alatt. Mivel ő utána a családban engem áldott meg a teremtő mágia affinitással, ezért úgy gondoltam, átveszem az ő helyét, és kitanulom ezt az ágat. Más ág nem érdekel.
*Rövidre de annál lényegre törőbbre fogja mondókáját, a szerzetes bólint egyet, jelezvén, hogy megértette mit akar a kis gnóm. Persze lehet, hogy jót akarna ő, és egy könnyebb ágtanulás felé sarkalná, hogy minél esélyesebb legyen az ágfejlesztés ha már beleöli aranykészletét, de Zigi makacs, és ez ügyben hajthatatlan.*
-Értem. Remélem sikerrel jár majd. Kevesen vágnak bele a napmágia tanulásába, de ha sikerül, nagy erővel bírnak majd.
*Zigi maga is ezt szeretné, a szerzetes ezen szavaira pedig elmosolyodik, majd otthagyja a csuhást. Ideje újabb könyveket fellapozni, ami már jobban a mágiára utal, de még érthető is. A könyvtár remek volt arra, hogy megismerje a napmágia történetét, és a város első bejegyzett napmágusait, de az itteni könyvkínálat sokkalta mélyebbre hatol a tudásban.*
~Tetszik ez a félhomály, a gnómok hozzá vannak szokva ehhez, nekem ez így nagyon hangulatos.~
-Általában a hozzánk érkező gnómokat a földmágia érdekli, az áll hozzájuk a legközelebb. Az ön érdeklődése egészen kivételes. *mondja a szerzetes, Zigi pedig érzékeli szeme sarkából, hogy a csuhás ránéz éppen.*
-Való igaz, az áll talán hozzánk a legközelebb, vagyis azzal tudunk jobban azonosulni. Az egyik ősöm, pontosan a nagyapám volt napmágus. Csak az első szintű varázslatokat tudta, azokat tudta varázsolni, mégis nagyra becsülték, főleg a föld alatt. Mivel ő utána a családban engem áldott meg a teremtő mágia affinitással, ezért úgy gondoltam, átveszem az ő helyét, és kitanulom ezt az ágat. Más ág nem érdekel.
*Rövidre de annál lényegre törőbbre fogja mondókáját, a szerzetes bólint egyet, jelezvén, hogy megértette mit akar a kis gnóm. Persze lehet, hogy jót akarna ő, és egy könnyebb ágtanulás felé sarkalná, hogy minél esélyesebb legyen az ágfejlesztés ha már beleöli aranykészletét, de Zigi makacs, és ez ügyben hajthatatlan.*
-Értem. Remélem sikerrel jár majd. Kevesen vágnak bele a napmágia tanulásába, de ha sikerül, nagy erővel bírnak majd.
*Zigi maga is ezt szeretné, a szerzetes ezen szavaira pedig elmosolyodik, majd otthagyja a csuhást. Ideje újabb könyveket fellapozni, ami már jobban a mágiára utal, de még érthető is. A könyvtár remek volt arra, hogy megismerje a napmágia történetét, és a város első bejegyzett napmágusait, de az itteni könyvkínálat sokkalta mélyebbre hatol a tudásban.*
2673. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-01 21:59:29
Üzenet elküldve: 2015-06-01 21:59:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* Az elmúlt este hosszú időn át fürkészte a csillagokat a Kúria kertjéből és arra jutott, hogy a csillagképek közötti eltérések nem is olyan jelentősek mint első ránézésre hitte. Az a merész gondolata támadt, hogy a helyi könyvtárban utána néz a helyi mágia működésének, hátha könnyen el tud sajátítani néhány szórakoztató trükköt.
Az elhatározásra nappal rápihent, s mikor újra sötétség telepedett a városra vállaira kanyarította fekete felleghajtóját és útnak indult a könyvtárba. Az irányt nem volt nehéz megtalálni, hisz az égbenyúló tornyot a város minden pontjáról jól lehet látni.
Néma árnyként sétál át a templomkerten, kívülről csak néhány pillantást szentel az épületnek. A fő csarnok félhomályában azonban megáll és megszemléli a faragott oszlopokat és az oltárt. ~ Hát itt tanítják Artheniorban a felsőbb tudományokat. ~ szívja magába mélyen a tudás dohos levegőjét mi az ódon falakból árad.
Miután kigyönyörködte magát, az oldalszárnyak közül kizárásos alapon kiválasztja a szabadon látogathatót, és az ajtón átlépve elégedetten konstatálja a felhalmozott könyvek sokaságát. Valószínűleg itt minden megtalálható amire szüksége lesz, csupán időráfordítás kérdése. Az alapoktól kellene kezdeni, esetleg egy olyan művel ami felvázolja a helyi mágia alaptanait, megjelenési formáit.
Az első sorban talál is egy megfelelőnek tűnő faborítású kódexet, amin látszik, hogy sokat forgatták már.
Ha nincs bérleti díj, egyszerűen a hóna alá csapja és visszasétál vele a főterembe ahol letelepedik a falak menti padok egyikére. Hátát a falnak támasztja, a kódexet combjaira rakja és lehajtott fejjel olvasni kezd. *
Az elhatározásra nappal rápihent, s mikor újra sötétség telepedett a városra vállaira kanyarította fekete felleghajtóját és útnak indult a könyvtárba. Az irányt nem volt nehéz megtalálni, hisz az égbenyúló tornyot a város minden pontjáról jól lehet látni.
Néma árnyként sétál át a templomkerten, kívülről csak néhány pillantást szentel az épületnek. A fő csarnok félhomályában azonban megáll és megszemléli a faragott oszlopokat és az oltárt. ~ Hát itt tanítják Artheniorban a felsőbb tudományokat. ~ szívja magába mélyen a tudás dohos levegőjét mi az ódon falakból árad.
Miután kigyönyörködte magát, az oldalszárnyak közül kizárásos alapon kiválasztja a szabadon látogathatót, és az ajtón átlépve elégedetten konstatálja a felhalmozott könyvek sokaságát. Valószínűleg itt minden megtalálható amire szüksége lesz, csupán időráfordítás kérdése. Az alapoktól kellene kezdeni, esetleg egy olyan művel ami felvázolja a helyi mágia alaptanait, megjelenési formáit.
Az első sorban talál is egy megfelelőnek tűnő faborítású kódexet, amin látszik, hogy sokat forgatták már.
Ha nincs bérleti díj, egyszerűen a hóna alá csapja és visszasétál vele a főterembe ahol letelepedik a falak menti padok egyikére. Hátát a falnak támasztja, a kódexet combjaira rakja és lehajtott fejjel olvasni kezd. *
2672. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-30 23:25:50
Üzenet elküldve: 2015-05-30 23:25:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Izgatottan lépked a lépcsőfokokon egyre csak felfelé, míg végül a hatalmas faajtó előtt találja magát, ami ezúttal is tárva nyitva áll.*
~Végre. Itt vagyok hát.~
*Ujjaival megszorítja botját, majd betipeg a templomba. Rögtön félhomály fogadja, ami hangulatos, ugyanakkor kellően látható az oltár, és a padok is. Ebben a pillanatban fölé tornyosodik egy csuhás alak, mire Zigi hátrébb lép, és felszegi a fejét.*
-Üdvözlöm a Levegő mágia Templomában. Miben lehetek segítségére?
~Milyen kedvesek errefelé.~
-Üdvözlöm én is. *hajtja meg kis fejét tisztelete jeléül.* -Csak betértem körülnézni hogy meglássam hol is fogok majd tanulni. *mondja Zigi.*
-Értem. Sokan jönnek tanulni, és mindenkit más ág érdekel. Önt melyik érdekelné?
-Tudom hogy az egyik legnehezebb. *húzza ki magát a gnóm.* -De én napmágus szeretnék lenni, és abban szeretnék majd jeleskedni.
*A csuhás szerzetes pár másodpercig vár, majd elmosolyodik.*
-A napmágia a legnehezebb az ágak közül, nagyon sok idő, energia és arany annak a fejlesztése. Ugyanakkor a gnómok legendásak az eszükről, így azt javaslom, ha azt szeretné vágjon bele bátran.
*Zigi számára biztatóak a szerzetes szavai, ugyanakkor ehhez ő még nagyon-nagyon felkészületlen, és szegény is.*
-Majd ha készen állok rá. *mosolyodik el.*
~Ami még nem mostanában lesz.~
-Addig is megtekinteném a könyvtárat, és kínálatát. Van olyan könyv, amiben a napmágiáról találok írásokat? *érdeklődik a gnóm.*
-Persze kövessen.
*Pár méter és már a könyvtárban is vannak. A szerzetes megmutatja hol találja meg Zigi azokat amikre szüksége van, majd eltávozik. A gnóm felágaskodik, és leveszi az egyik könyvet, majd leül vele az egyik asztalhoz, és fellapozza. Homloka összeráncosodik, szemei összeszűkülnek, és fújtat egyet.*
~Tudtam hogy nehéz, de nem gondoltam hogy ennyire. Konkrétan egy szót sem értek ebből a könyvből.~
*Elkeseredik, ugyanakkor ha már belekezdett legalább lapozgatja még akkor is ha nem érti, legalább forog a kezében a könyv, a semminél egy hangyányival az is több.*
~Végre. Itt vagyok hát.~
*Ujjaival megszorítja botját, majd betipeg a templomba. Rögtön félhomály fogadja, ami hangulatos, ugyanakkor kellően látható az oltár, és a padok is. Ebben a pillanatban fölé tornyosodik egy csuhás alak, mire Zigi hátrébb lép, és felszegi a fejét.*
-Üdvözlöm a Levegő mágia Templomában. Miben lehetek segítségére?
~Milyen kedvesek errefelé.~
-Üdvözlöm én is. *hajtja meg kis fejét tisztelete jeléül.* -Csak betértem körülnézni hogy meglássam hol is fogok majd tanulni. *mondja Zigi.*
-Értem. Sokan jönnek tanulni, és mindenkit más ág érdekel. Önt melyik érdekelné?
-Tudom hogy az egyik legnehezebb. *húzza ki magát a gnóm.* -De én napmágus szeretnék lenni, és abban szeretnék majd jeleskedni.
*A csuhás szerzetes pár másodpercig vár, majd elmosolyodik.*
-A napmágia a legnehezebb az ágak közül, nagyon sok idő, energia és arany annak a fejlesztése. Ugyanakkor a gnómok legendásak az eszükről, így azt javaslom, ha azt szeretné vágjon bele bátran.
*Zigi számára biztatóak a szerzetes szavai, ugyanakkor ehhez ő még nagyon-nagyon felkészületlen, és szegény is.*
-Majd ha készen állok rá. *mosolyodik el.*
~Ami még nem mostanában lesz.~
-Addig is megtekinteném a könyvtárat, és kínálatát. Van olyan könyv, amiben a napmágiáról találok írásokat? *érdeklődik a gnóm.*
-Persze kövessen.
*Pár méter és már a könyvtárban is vannak. A szerzetes megmutatja hol találja meg Zigi azokat amikre szüksége van, majd eltávozik. A gnóm felágaskodik, és leveszi az egyik könyvet, majd leül vele az egyik asztalhoz, és fellapozza. Homloka összeráncosodik, szemei összeszűkülnek, és fújtat egyet.*
~Tudtam hogy nehéz, de nem gondoltam hogy ennyire. Konkrétan egy szót sem értek ebből a könyvből.~
*Elkeseredik, ugyanakkor ha már belekezdett legalább lapozgatja még akkor is ha nem érti, legalább forog a kezében a könyv, a semminél egy hangyányival az is több.*
2671. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-29 23:23:51
Üzenet elküldve: 2015-05-29 23:23:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Aryna Yji//
*Amint felér a lépcsősor tetejére, hátrapillant még egyet, de senki nem jön még egyelőre. Halkan becsukja maga mögött az ajtót és nekitámaszkodik a hideg falnak, homlokát hozzáérintve ahhoz. ~Estel, iún onna~ gondolja és legszívesebben beleverné a fejét. Lassan ellöki magát a faltól és az oltárt messze elkerülve, a fal mentén halad a kijárat felé. Megérinti az imént kölcsön lopott tárgyat, ami izmos hasának feszül a ruha alatt. ~ Ki gondolta volna, hogy erre kényszerülök majd? ~ kilép a nehéz faajtók között és elvakítja a fény. Behunyja a szemét, de az sem segít, a fény mindenhova betör és betölti, de mégis, a benti félhomály hideg ölelése után a napfény simogatja és új életet lehel ujjongó pórusaiba. ~ Most kiderül, hogy a halálos fenyegetéssel vagy valóban egy ártatlan lánnyal beszéltem. De legalább szép helyen halok meg, egy csinos gyilkos által. ~ Gondolja, ahogy a körbetekint a kertben és kacag.*
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.29 23:46:54
*Amint felér a lépcsősor tetejére, hátrapillant még egyet, de senki nem jön még egyelőre. Halkan becsukja maga mögött az ajtót és nekitámaszkodik a hideg falnak, homlokát hozzáérintve ahhoz. ~Estel, iún onna~ gondolja és legszívesebben beleverné a fejét. Lassan ellöki magát a faltól és az oltárt messze elkerülve, a fal mentén halad a kijárat felé. Megérinti az imént kölcsön lopott tárgyat, ami izmos hasának feszül a ruha alatt. ~ Ki gondolta volna, hogy erre kényszerülök majd? ~ kilép a nehéz faajtók között és elvakítja a fény. Behunyja a szemét, de az sem segít, a fény mindenhova betör és betölti, de mégis, a benti félhomály hideg ölelése után a napfény simogatja és új életet lehel ujjongó pórusaiba. ~ Most kiderül, hogy a halálos fenyegetéssel vagy valóban egy ártatlan lánnyal beszéltem. De legalább szép helyen halok meg, egy csinos gyilkos által. ~ Gondolja, ahogy a körbetekint a kertben és kacag.*
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.29 23:46:54
2670. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-29 23:13:34
Üzenet elküldve: 2015-05-29 23:13:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
*A könyvtárat elhagyva egyre csak azon gondolkozik, hogy milyen kérdéseket tegyen fel majd az elf férfinak és hogy miért érdeklődött alvilági kapcsolatokról, bajban van? Vagy keres valakit? Esetleg el akar tenni láb alól valakit? Vannak dolgok amikből lehet jobb lenne kimaradni, de ha folyton óvatos akkor sosem fog előrébb lépni és évekig élhetne egyedül is. Igen az lesz a legjobb, hogy kockáztat és ha eldurvul a helyzet, elfut. Ezzel meggyőzi saját magát és gyorsabb léptekre vált és a "kalandor" mögött lép ki a templom előtti lépcsőre.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.29 23:22:34, a következő indokkal:
Jeljavítás; múlt helyett jelen idő; helyesírás.
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.29 23:22:34, a következő indokkal:
Jeljavítás; múlt helyett jelen idő; helyesírás.
2669. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-29 16:17:33
Üzenet elküldve: 2015-05-29 16:17:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras - A tizenkettek kutatása//
*Zarasnak pislognia kell, hogy hozzászokjon a templomban uralkodó félhomálynak, ami, mint egy démonbarlang, beenged, lassan megkörnyékez és felemészt. Bár mondjuk azokon az apró ablakokon át nem is csoda, hogy ilyen gyér a fény. Ezen nincs az a gyertya mennyiség, ami jelentősen segíthetne.*
- Ide egy máglya kéne. *De, mikor a szeme hozzászokik a félhomályhoz tátva marad a szája.*
- Ezt meg hogyan?! *Alig tudja türtőztetni magát, hogy fel ne ordítson, amint megpillantja a templom mennyezetét tartó oszlopokat.*
- Lehetetlen, hogy ezt emberek emelték! *Egy árnyat lát meg a szeme sarkából, amint az felé vagy pedig a kijárathoz közeledik. Egy Zaras számára ismeretlen ruhafajtát visel: Hatalmas csuklya takarja el majdnem az egész fejét, ami nem köpenyhez, hanem egy lepedőhöz csatlakozik, amit a férfi (vagy nő?) a teste köré csavarva és tökéletesen igazítva, egészen a földig levezet. Ráadásul, hogyha még nem lenne elég, egy kis részt még maga után is húz a földön.
Megáll közvetlenül Zaras előtt. ~ Tehát nem akar kimenni. ~ gondolja keserűen. ~ Lehet, hogy tilos belépni ide? Pedig meg akartam nézni. ~ hogyha hangosan is kimondta volna, biztos lemondóan hangzott volna. Ehelyett a fura öltözetű alak az eddig hátul összekulcsolt kezeit maga elé húzza, harmincöt fokban meghajol. Vagy legalábbis úgy néz ki. Zaras csak bambul.*
- Kérem, ha lehet ne hangoskodjon. Sokan a nyugalom és tanulás miatt keresik fel ezt a helyet. Mit gondolnának, hogyha még itt sem lenne nyugtuk?
- Igen, elnézést.
*Zaras lassan meghajol, utánozva a harmincöt fokos dőlést. Mikor ismét kiegyenesedik az alakot már sehol nem látja. Nem hisz a szemének. Először elpillant arra, amerről felbukkant, aztán körbenéz. Sikertelenül.
Nem hagyja nyugodni a dolog, ezért körbejárja a templomot. Fából készült padok és embereket ábrázoló szobrok között halad el. Azt is észreveszi, hogy az alakok többsége ugyanolyan ruhát visel, mint az, akit keres, illetve azt is, hogy minden oszlopnál ketten vannak. Arra viszont nem jön rá, hogy kiket ábrázolhatnak. Középen megpillantja az oltárt. Nem meri megközelíteni, inkább a tőle jobbra és balra levő ajtókat veszi szemügyre.
Véletlenszerűen kiválasztja az egyiket, odalép és kinyitja. Egy lefelé vezető, széles és sötét lépcsősort lát. Hátrapillant, hogy meggyőződjön, nincs itt a fura ruhás, majd elindul lefelé a lépcsőn.*
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.29 16:20:12
*Zarasnak pislognia kell, hogy hozzászokjon a templomban uralkodó félhomálynak, ami, mint egy démonbarlang, beenged, lassan megkörnyékez és felemészt. Bár mondjuk azokon az apró ablakokon át nem is csoda, hogy ilyen gyér a fény. Ezen nincs az a gyertya mennyiség, ami jelentősen segíthetne.*
- Ide egy máglya kéne. *De, mikor a szeme hozzászokik a félhomályhoz tátva marad a szája.*
- Ezt meg hogyan?! *Alig tudja türtőztetni magát, hogy fel ne ordítson, amint megpillantja a templom mennyezetét tartó oszlopokat.*
- Lehetetlen, hogy ezt emberek emelték! *Egy árnyat lát meg a szeme sarkából, amint az felé vagy pedig a kijárathoz közeledik. Egy Zaras számára ismeretlen ruhafajtát visel: Hatalmas csuklya takarja el majdnem az egész fejét, ami nem köpenyhez, hanem egy lepedőhöz csatlakozik, amit a férfi (vagy nő?) a teste köré csavarva és tökéletesen igazítva, egészen a földig levezet. Ráadásul, hogyha még nem lenne elég, egy kis részt még maga után is húz a földön.
Megáll közvetlenül Zaras előtt. ~ Tehát nem akar kimenni. ~ gondolja keserűen. ~ Lehet, hogy tilos belépni ide? Pedig meg akartam nézni. ~ hogyha hangosan is kimondta volna, biztos lemondóan hangzott volna. Ehelyett a fura öltözetű alak az eddig hátul összekulcsolt kezeit maga elé húzza, harmincöt fokban meghajol. Vagy legalábbis úgy néz ki. Zaras csak bambul.*
- Kérem, ha lehet ne hangoskodjon. Sokan a nyugalom és tanulás miatt keresik fel ezt a helyet. Mit gondolnának, hogyha még itt sem lenne nyugtuk?
- Igen, elnézést.
*Zaras lassan meghajol, utánozva a harmincöt fokos dőlést. Mikor ismét kiegyenesedik az alakot már sehol nem látja. Nem hisz a szemének. Először elpillant arra, amerről felbukkant, aztán körbenéz. Sikertelenül.
Nem hagyja nyugodni a dolog, ezért körbejárja a templomot. Fából készült padok és embereket ábrázoló szobrok között halad el. Azt is észreveszi, hogy az alakok többsége ugyanolyan ruhát visel, mint az, akit keres, illetve azt is, hogy minden oszlopnál ketten vannak. Arra viszont nem jön rá, hogy kiket ábrázolhatnak. Középen megpillantja az oltárt. Nem meri megközelíteni, inkább a tőle jobbra és balra levő ajtókat veszi szemügyre.
Véletlenszerűen kiválasztja az egyiket, odalép és kinyitja. Egy lefelé vezető, széles és sötét lépcsősort lát. Hátrapillant, hogy meggyőződjön, nincs itt a fura ruhás, majd elindul lefelé a lépcsőn.*
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.29 16:20:12
2668. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-28 18:55:36
Üzenet elküldve: 2015-05-28 18:55:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
*Aryna belép a templom szélesre tárt faajtaján. Leül a legközelebbi fából készült padra a fal mellett és gyönyörködik a faragott oszlopokban, amik a magasba vesző mennyezetet tartják, majd jobban szemügyre veszi minden oszlop lábánál levő kettő-kettő kőszobrot, akik a levegő mágia fő képviselőit ábrázolják. Összekulcsolja a kezét és imádkozik, hogy "új" szabad élete jól alakuljon. Reméli, hogy sikerül új varázslatot tanulnia, és pihenésként a könyvtárban biztos talál majd könyveket, amikkel újabb kalandokat vagy szerelmes történeteket élhet át*
2667. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-25 19:51:58
Üzenet elküldve: 2015-05-25 19:51:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
* Már fönt van a hold az égen, s egészen sötét van mikor a Templomhoz ér. Gyalogszerrel érkezett, már nem akarta lovát megzavarni ilyen kései órán. Egy kis séta senkinek sem árt. Persze ilyenkor már nem feltétlenül szerencsés akármerre mászkálni, de nem kellett az egész városon átvágnia.
Az épület belül nappal sem úszik napsugarakban, most viszont csak az égő tűz ad fényt.*
- Assa!
* Hallja meg tanítóját, ki épp a könyvtárból igyekszik fölfelé, keze teli könyvekkel, pergamentekercsekkel.*
- Segítsek esetleg?
- Hagyd csak, ezt már le is teszem. A te tananyagod is itt van.
* Pillant mosolyogva a lányra.*
- Azt hittem, hogy már csak holnap reggel jössz, de ha még van időd és energiád, akkor a kétszázadik oldalon lévő fejezetet böngészd át! A varázslatot is el tudod sajátítani. Ha valami nem megy, akkor kopogj be a privát szobába.
- Rendben.
* Bólint a tündérke, s egy gyertya halványan pislákoló lángjánál kezd olvasni, nagy érdeklődéssel még most is. Jó érzés az, ha beérik munákájának gyümölcse. Érdemes előremenni, még ha csak kis lépésekben is, de folytatni kell, hisz ő céltudatos, s ha egyszer belekezdett valamibe, akkor nem is hagyja félbe.
Ha elért egy álmot, akkor mindig újabbakat keres. Úgy fogja fel, hogy mindig előrébb kell haladni, nincs értelme egy helyen megtorpanni.*
~ Akaraterő, hit, kitartást. Ezek a legfontosabbak.~
Az épület belül nappal sem úszik napsugarakban, most viszont csak az égő tűz ad fényt.*
- Assa!
* Hallja meg tanítóját, ki épp a könyvtárból igyekszik fölfelé, keze teli könyvekkel, pergamentekercsekkel.*
- Segítsek esetleg?
- Hagyd csak, ezt már le is teszem. A te tananyagod is itt van.
* Pillant mosolyogva a lányra.*
- Azt hittem, hogy már csak holnap reggel jössz, de ha még van időd és energiád, akkor a kétszázadik oldalon lévő fejezetet böngészd át! A varázslatot is el tudod sajátítani. Ha valami nem megy, akkor kopogj be a privát szobába.
- Rendben.
* Bólint a tündérke, s egy gyertya halványan pislákoló lángjánál kezd olvasni, nagy érdeklődéssel még most is. Jó érzés az, ha beérik munákájának gyümölcse. Érdemes előremenni, még ha csak kis lépésekben is, de folytatni kell, hisz ő céltudatos, s ha egyszer belekezdett valamibe, akkor nem is hagyja félbe.
Ha elért egy álmot, akkor mindig újabbakat keres. Úgy fogja fel, hogy mindig előrébb kell haladni, nincs értelme egy helyen megtorpanni.*
~ Akaraterő, hit, kitartást. Ezek a legfontosabbak.~
2666. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-25 13:14:42
Üzenet elküldve: 2015-05-25 13:14:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Átsuhanva a gazdagok között, majd a templomkertet megcsodálva sokkal nyugodtabb hangulatban érkezik meg a templomba. Ez Arthenior legcsendesebb és legnyugodtabb helye, ahol minden mágiát tanulni kívánó megtalálja a számítását. Coinleach nemrég járt a nagy csarnokban, de mindig elcsodálkozik rajta. Bár ő jobban szereti a természetben felvenni a kapcsolatot isteneivel, ezen a szent helyen muszáj tiszteletét tennie. Az oltárhoz lép és egy aranyérmét helyez rá adományul, majd egy rövid igét is elmond.*
- Az istenek vezessenek utamon! -
*A rövid kérés után folytatja is útját egyenesen a temető, majd a Folyópart felé.*
- Az istenek vezessenek utamon! -
*A rövid kérés után folytatja is útját egyenesen a temető, majd a Folyópart felé.*
2665. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-24 15:28:34
Üzenet elküldve: 2015-05-24 15:28:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sonath Baer//
* Türelmesen hallgatja végig a férfit, meg sem nyikkan. Arca sem árulkodik sok érzelemről, csak akkor mosolyodik el, mikor a másik is, mondandója legvégén. Sőt. Halkan fel is nevet. *
- Arrogánsnak tart?
* Nem, nem sértődött meg, kicsit sem, azok az idők már elmúltak. *
- Ez kicsit igaz is, de hát, női szeszély.
* Ennyivel le is tudja önmaga jellemzését. Nem ilyen vagy olyan, ennél jóval összetettebb. Sokkal. *
- Magunk közt szólva elismerem, hogy az emberek is tudnak maradandót alkotnak. Egyeseknek igazán jó ízlésük van és sokuknak több az esze, mint amit megmutatnak magukból. De ezt a nézetemet nem nagyon hangoztatom. A végén még elbízzák magukat.
- Viszont még mindig jobban kedvelem azt, amit a természet maga alkot, vagy legalább legyen hozzá hasonló. A házunk is ilyen, számomra az a mérvadó. Az otthon. A második bőröm, ami megvéd, egy, tágabb burok.
* Türelmesen hallgatja végig a férfit, meg sem nyikkan. Arca sem árulkodik sok érzelemről, csak akkor mosolyodik el, mikor a másik is, mondandója legvégén. Sőt. Halkan fel is nevet. *
- Arrogánsnak tart?
* Nem, nem sértődött meg, kicsit sem, azok az idők már elmúltak. *
- Ez kicsit igaz is, de hát, női szeszély.
* Ennyivel le is tudja önmaga jellemzését. Nem ilyen vagy olyan, ennél jóval összetettebb. Sokkal. *
- Magunk közt szólva elismerem, hogy az emberek is tudnak maradandót alkotnak. Egyeseknek igazán jó ízlésük van és sokuknak több az esze, mint amit megmutatnak magukból. De ezt a nézetemet nem nagyon hangoztatom. A végén még elbízzák magukat.
- Viszont még mindig jobban kedvelem azt, amit a természet maga alkot, vagy legalább legyen hozzá hasonló. A házunk is ilyen, számomra az a mérvadó. Az otthon. A második bőröm, ami megvéd, egy, tágabb burok.
2664. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-24 11:48:39
Üzenet elküldve: 2015-05-24 11:48:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
*A könyvtárból kilépve Anor még mindig feldúlt attól, amit odabent talált, de megpróbálja megnyugtatni magát azzal, hogy sorban végigméri a levegő nagy mágusainak szobrait. Felidézi apja szavait, hogy bármi történjék is, bármit is vegyenek el tőlük, a mágia tudománya és képessége örökre a vérükben lesz. A szobrokat vizsgálva példaképeket lát szinte mindegyik hatalmasságban.
Most azonban a legfontosabb az lenne, hogy valamilyen lakható formába hozza a házat. Éppen ezért a templomkert felé indul, hogy aztán később a piactéren bevásárolhasson magának.*
Most azonban a legfontosabb az lenne, hogy valamilyen lakható formába hozza a házat. Éppen ezért a templomkert felé indul, hogy aztán később a piactéren bevásárolhasson magának.*
2663. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-23 15:42:11
Üzenet elküldve: 2015-05-23 15:42:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
*Miután gyorsan átrobog a templomkerten egyből a nagy és díszes csarnokba ér.*
~Évek óta nem jártam emberi kéz építette templomban! Közel sem annyira tiszták itt az energiák, mint egy szent kőkörben, ahol talán évente néhány utazó jár, de a hely szentsége mindig megérint.~*gondolkozik.
Meghajlással ad tiszteletet az isteneknek és eszébe jut, hogy elmondjon egy imát a kislányért.*
-Az istenek segítsék ezt a fiatal lányt az útján. Vigyázzanak rá és férfi ember ne érinthesse, ha ő nem akarja.
*Mágikus erejének köszönhetően ez az ima kisebb ráolvasás is egyben.
Most azonban folytatja útját, hiszen az, amiért idejött az a könyvtár. Szeretne utánanézni családjának az itteni feljegyzésekben.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.05.23 22:53:50, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
~Évek óta nem jártam emberi kéz építette templomban! Közel sem annyira tiszták itt az energiák, mint egy szent kőkörben, ahol talán évente néhány utazó jár, de a hely szentsége mindig megérint.~*gondolkozik.
Meghajlással ad tiszteletet az isteneknek és eszébe jut, hogy elmondjon egy imát a kislányért.*
-Az istenek segítsék ezt a fiatal lányt az útján. Vigyázzanak rá és férfi ember ne érinthesse, ha ő nem akarja.
*Mágikus erejének köszönhetően ez az ima kisebb ráolvasás is egyben.
Most azonban folytatja útját, hiszen az, amiért idejött az a könyvtár. Szeretne utánanézni családjának az itteni feljegyzésekben.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.05.23 22:53:50, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
2662. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-20 19:29:21
Üzenet elküldve: 2015-05-20 19:29:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Riella Ravaora//
*Felvonja a szemöldökét, és hangosan felsóhajt. Nem gondolta volna a beszélgetés kezdetén, hogy ilyen hosszan elnyúló vita kerekedik belőle, Bár ez nem feltétlen rossz dolog, sőt, ő kifejezetten élvezi is.*
-Tévedés, mi se élünk örökké, ugyanúgy halandók vagyunk, mint az emberek. Csak mi túlélhetünk akár több generációnyi embert is.
*Ezt határozottan tudja, hisz a kis közösségükben is elhunyt két öreg is mióta él, mind a kettő végelgyengülés szerű halált halt, vagy legalábbis valami nagyon apró cseprő betegségbe haltak bele.*
-Az lehet, hogy balszerencse által elpusztul, ebben igazat kell adjak. Ám a tudást ugyanúgy örökítheti tovább bárki, nem csak mi. Az arrogancia, és a tudásunkra való büszkeség hajszálnyi, de mégis látványos különbség van.
*Ha már a másik csipkelődik, ő miért ne? Bár akaratlanul is elmosolyodik.*
*Felvonja a szemöldökét, és hangosan felsóhajt. Nem gondolta volna a beszélgetés kezdetén, hogy ilyen hosszan elnyúló vita kerekedik belőle, Bár ez nem feltétlen rossz dolog, sőt, ő kifejezetten élvezi is.*
-Tévedés, mi se élünk örökké, ugyanúgy halandók vagyunk, mint az emberek. Csak mi túlélhetünk akár több generációnyi embert is.
*Ezt határozottan tudja, hisz a kis közösségükben is elhunyt két öreg is mióta él, mind a kettő végelgyengülés szerű halált halt, vagy legalábbis valami nagyon apró cseprő betegségbe haltak bele.*
-Az lehet, hogy balszerencse által elpusztul, ebben igazat kell adjak. Ám a tudást ugyanúgy örökítheti tovább bárki, nem csak mi. Az arrogancia, és a tudásunkra való büszkeség hajszálnyi, de mégis látványos különbség van.
*Ha már a másik csipkelődik, ő miért ne? Bár akaratlanul is elmosolyodik.*
2661. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-15 22:31:34
Üzenet elküldve: 2015-05-15 22:31:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sonath Baer//
* Fölösleges dolog vitázni olyan dolgokon, amikről mindenkinek más a véleménye. Bár, lehet próbálkozni, de ha az elf belevág egy vitába, az másabb témájú legyen. Finoman megrezzen szemöldöke, ahogy figyelemmel kíséri a kis diákos választ és az ujjak zavart, babráló mozgását. *
- Egy elf öröklétű. Az emberek és más fajok mániája ez. A mi örökségünk a tudás. Évszázadok tapasztalatai, megfigyelései, a csillagok, a nap és a hold mozgása a végtelen égbolton, vetések és aratások ideje. A folyó apálya, dagálya. Egy templom ledőlhet, leéghet, hívei elhanyagolhatják, akármikor. A tudás viszont örök, míg csak egy is él, ki emlékezik rá.
* Igazán szeret "kötekedni" másokkal, főleg ha értelmesnek találja a másik felet ehhez.*
A hozzászólás írója (Riella Ravaora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.15 22:31:48
* Fölösleges dolog vitázni olyan dolgokon, amikről mindenkinek más a véleménye. Bár, lehet próbálkozni, de ha az elf belevág egy vitába, az másabb témájú legyen. Finoman megrezzen szemöldöke, ahogy figyelemmel kíséri a kis diákos választ és az ujjak zavart, babráló mozgását. *
- Egy elf öröklétű. Az emberek és más fajok mániája ez. A mi örökségünk a tudás. Évszázadok tapasztalatai, megfigyelései, a csillagok, a nap és a hold mozgása a végtelen égbolton, vetések és aratások ideje. A folyó apálya, dagálya. Egy templom ledőlhet, leéghet, hívei elhanyagolhatják, akármikor. A tudás viszont örök, míg csak egy is él, ki emlékezik rá.
* Igazán szeret "kötekedni" másokkal, főleg ha értelmesnek találja a másik felet ehhez.*
A hozzászólás írója (Riella Ravaora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.15 22:31:48
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122