Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2310_ember-felelf-gnom_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-30 22:18:58
Üzenet elküldve: 2013-12-30 22:18:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Malissta Pallasies//
*Aokin a kolostorokról szóló mendemondákon őszintén megsértődik. Felháborodottan és a hangjában elfojtott dühvel szólal meg.*
-Ez hazugság. Egyáltalán nem olyan mint egy börtön. Bárki elhagyhatja aki csak akarja. Vannak szabályok amiket be kell tartani az természetes. És vallásosnak sem mondanám magunkat. Tiszteletet érzünk. Azt is csak a bölcs rendalapítónkkal szemben. És az pedig természetes ha a nevető embert megvédjük ha meg akarják sérteni. Ez az egész hazugság.
*Aokin most tényleg dühös. Pedig ő valóban nagyon türelmes ember. De az teljesen felháborítja, hogy egyesek így beszélnek az ő otthonáról és életéről. A templomban ugyan azt az érzést érzi. A lány is megerősíti az ő sejtelmét és kérdez. Aokin nem gondol semmi rosszat a lányról.*
-Nem tudom, hogy itt mit szoktak tenni. Nálunk az oltár a nevető ember szobra volt amihez akkor mentünk mikor szükségét éreztük. Akkor leborultunk előtte és a segítségét kértük.
*Aokin a kolostorokról szóló mendemondákon őszintén megsértődik. Felháborodottan és a hangjában elfojtott dühvel szólal meg.*
-Ez hazugság. Egyáltalán nem olyan mint egy börtön. Bárki elhagyhatja aki csak akarja. Vannak szabályok amiket be kell tartani az természetes. És vallásosnak sem mondanám magunkat. Tiszteletet érzünk. Azt is csak a bölcs rendalapítónkkal szemben. És az pedig természetes ha a nevető embert megvédjük ha meg akarják sérteni. Ez az egész hazugság.
*Aokin most tényleg dühös. Pedig ő valóban nagyon türelmes ember. De az teljesen felháborítja, hogy egyesek így beszélnek az ő otthonáról és életéről. A templomban ugyan azt az érzést érzi. A lány is megerősíti az ő sejtelmét és kérdez. Aokin nem gondol semmi rosszat a lányról.*
-Nem tudom, hogy itt mit szoktak tenni. Nálunk az oltár a nevető ember szobra volt amihez akkor mentünk mikor szükségét éreztük. Akkor leborultunk előtte és a segítségét kértük.
2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-30 20:24:14
Üzenet elküldve: 2013-12-30 20:24:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Aokin Uehoshi//
*Meg se lepi, hogy a szerzetes megint felfigyelt egy apró mellékmondatra. Ezt már kezdi is megszokni igazából, úgyhogy csak nevet egyet, majd válaszol is.*
- Én olyanokat hallottam, hogy majdnem olyan, mint egy börtön. Meg hogy ott nincsen szabad akarata az ott lévőknek, na meg azt, hogy túlzottan vallásosak. Egyesek azt mondják, hogy vallásosabbak az ott lakók, mint a papok. Persze ez mind csak mendemonda, mese, aminek a fele sem igaz, hacsak nem hazugság egészen.
*Ahogy a templomba érnek Malissta-ban tudatosul, hogy miért nem járt erre. Számára ez a hely olyan érzést kelt, mintha megakarná valaki ölni. Mintha minden csak arra várna, hogy ne figyeljen és maga alá temesse, a nagy csendről nem is beszélve, mintha folyton gyászolnának valakit, s ez számára kicsit zavaró. Ahogy a szerzetes is beér, áhitattól csillogó tekintettel halad előre a sorok közöt. Malissta egyszerűen keresztbe teszi kezét a háta mögött, s a földet nézve halad. Észre sem veszi mikor elérik az oltárt. Legalábbis azt, ami a törpe lány szerint oltár. Ebben a hitében Aokin is megerősiti, hiszen ő is megkérdezi, hogy az-e az oltár?*
- Én nem vagyok jártas errefelé, de szerintem ez az! És mit kell egy ilyen előtt csinálni?
*Kérdezi kíváncsi tekintettel pillantva a szerzetesre, hiszen ő tényleg nem tudja, mit illik egy templomban csinálni.*
*Meg se lepi, hogy a szerzetes megint felfigyelt egy apró mellékmondatra. Ezt már kezdi is megszokni igazából, úgyhogy csak nevet egyet, majd válaszol is.*
- Én olyanokat hallottam, hogy majdnem olyan, mint egy börtön. Meg hogy ott nincsen szabad akarata az ott lévőknek, na meg azt, hogy túlzottan vallásosak. Egyesek azt mondják, hogy vallásosabbak az ott lakók, mint a papok. Persze ez mind csak mendemonda, mese, aminek a fele sem igaz, hacsak nem hazugság egészen.
*Ahogy a templomba érnek Malissta-ban tudatosul, hogy miért nem járt erre. Számára ez a hely olyan érzést kelt, mintha megakarná valaki ölni. Mintha minden csak arra várna, hogy ne figyeljen és maga alá temesse, a nagy csendről nem is beszélve, mintha folyton gyászolnának valakit, s ez számára kicsit zavaró. Ahogy a szerzetes is beér, áhitattól csillogó tekintettel halad előre a sorok közöt. Malissta egyszerűen keresztbe teszi kezét a háta mögött, s a földet nézve halad. Észre sem veszi mikor elérik az oltárt. Legalábbis azt, ami a törpe lány szerint oltár. Ebben a hitében Aokin is megerősiti, hiszen ő is megkérdezi, hogy az-e az oltár?*
- Én nem vagyok jártas errefelé, de szerintem ez az! És mit kell egy ilyen előtt csinálni?
*Kérdezi kíváncsi tekintettel pillantva a szerzetesre, hiszen ő tényleg nem tudja, mit illik egy templomban csinálni.*
2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-30 15:33:50
Üzenet elküldve: 2013-12-30 15:33:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pyrkon Dravok//
*Elégedett mosolyra húzódik szája, amint meghallja a férfi válaszát. Így semmi baja nem származhat belőle, ha a későbbiekben netán történne pár érdekes dolog. A női név kiejtésének hatására Pyrkon egy pillanatra fájdalmas arckifejezésre vált, akarva-akaratlanul is kimutatva a nő iránt táplált múltbeli érzéseket. Neki legalább volt valaki, aki iránt többet is érzett barátságnál, vagy egyszerű vonzalomnál. Lyendarnak ez eddig nem adatott meg - nem mintha annyira hiányozna, hogy bárkitől is függjön.*
-Hogyne, az ilyesmiről ráérünk máshol is beszélni. Foglalkozzunk azzal, amiért idejöttünk.
*Mosolyog vissza a férfira. Tisztában van vele, hogy nem a templom akadályozza meg az erről való beszélgetést, sokkal inkább az, hogy Pyrkon nem beszél róla szívesen. Ha szóba is jön ez a téma, biztosan nem a közeljövőben. Annyira nem is fontos - s nem is érdekes -, hogy kérdezősködjön róla.
Rövid időn belül a templom bejáratához érnek, s a férfi bekopog az elázott faajtókon. Lyendarnak így, mögötte állva lehetősége adódik rá, hogy teljes egészében végigmérje az idegent. Magas, férfias testalkata tipikusan az a fajta, mely mellett büszkén sétál végig bármelyik csitri a tömeges utcán, s ágyba is képes bújni csak azért, hogy növelje saját önbizalmát tudván, hogy egy ilyen férfival hálhatott.
Egy köpenyes alak jelenik meg az ajtóban, s be is invitálja az épületbe őket. Mikor beérnek, Pyrkon megmutatja a kézfején lévő sebet, s egy gyógyító után küldi a papot. Lyendar a csúf folt láttán kimereszti szemét, s egész testét enyhe undor járja át. Nem mintha nem látott - s nem okozott - volna hasonló sebeket, valahogy sosem bírta a varázslat által okozott sérülések látványát megszokni. Legalábbis ha ez olyan sérülés. Márpedig eléggé úgy néz ki. A férfi szavai kizökkentik az undorból.*
-Rendben.
*Válaszol. Ahogy odasétálnak az egyik fapadhoz, Lyendar leborítja fejéről a csuromvizes csuklyát, így felfedve a pár apró karcolással borított, fiatal arcát. Beletúr sötétvörös, a köpenytől enyhén vizes hajába, majd helyet foglal. Rámosolyog a férfira, hogy kövesse. Titkon reméli, hogy a férfi kis távolságot hagy kettőjük közt a széken.*
-Amíg a gyógyítóra várunk, elmesélnéd, hogy szerezted ezt a sérülést?
*Kérdezi kíváncsian. Azért hozzáteszi.*
-Persze ha magánügy, nem kérdezősködöm.
*Meghallgatja a férfi válaszát, s az épület végébe pillantva meglátja, ahogy a pap visszatér egy másik személy kíséretében. Valószínűleg ő lehet a gyógyító. Mielőtt odaérnek hozzájuk, eszébe jut a saját vállán éktelenkedő seb, s halkan odaszól Pyrkonnak.*
-Mit kérnek a gógyításért cserébe? Lenne egy nem éppen kellemes vágás rajtam, amit jó lenne rendbe hozni.
*A közeledő alakok felé biccent.*
*Elégedett mosolyra húzódik szája, amint meghallja a férfi válaszát. Így semmi baja nem származhat belőle, ha a későbbiekben netán történne pár érdekes dolog. A női név kiejtésének hatására Pyrkon egy pillanatra fájdalmas arckifejezésre vált, akarva-akaratlanul is kimutatva a nő iránt táplált múltbeli érzéseket. Neki legalább volt valaki, aki iránt többet is érzett barátságnál, vagy egyszerű vonzalomnál. Lyendarnak ez eddig nem adatott meg - nem mintha annyira hiányozna, hogy bárkitől is függjön.*
-Hogyne, az ilyesmiről ráérünk máshol is beszélni. Foglalkozzunk azzal, amiért idejöttünk.
*Mosolyog vissza a férfira. Tisztában van vele, hogy nem a templom akadályozza meg az erről való beszélgetést, sokkal inkább az, hogy Pyrkon nem beszél róla szívesen. Ha szóba is jön ez a téma, biztosan nem a közeljövőben. Annyira nem is fontos - s nem is érdekes -, hogy kérdezősködjön róla.
Rövid időn belül a templom bejáratához érnek, s a férfi bekopog az elázott faajtókon. Lyendarnak így, mögötte állva lehetősége adódik rá, hogy teljes egészében végigmérje az idegent. Magas, férfias testalkata tipikusan az a fajta, mely mellett büszkén sétál végig bármelyik csitri a tömeges utcán, s ágyba is képes bújni csak azért, hogy növelje saját önbizalmát tudván, hogy egy ilyen férfival hálhatott.
Egy köpenyes alak jelenik meg az ajtóban, s be is invitálja az épületbe őket. Mikor beérnek, Pyrkon megmutatja a kézfején lévő sebet, s egy gyógyító után küldi a papot. Lyendar a csúf folt láttán kimereszti szemét, s egész testét enyhe undor járja át. Nem mintha nem látott - s nem okozott - volna hasonló sebeket, valahogy sosem bírta a varázslat által okozott sérülések látványát megszokni. Legalábbis ha ez olyan sérülés. Márpedig eléggé úgy néz ki. A férfi szavai kizökkentik az undorból.*
-Rendben.
*Válaszol. Ahogy odasétálnak az egyik fapadhoz, Lyendar leborítja fejéről a csuromvizes csuklyát, így felfedve a pár apró karcolással borított, fiatal arcát. Beletúr sötétvörös, a köpenytől enyhén vizes hajába, majd helyet foglal. Rámosolyog a férfira, hogy kövesse. Titkon reméli, hogy a férfi kis távolságot hagy kettőjük közt a széken.*
-Amíg a gyógyítóra várunk, elmesélnéd, hogy szerezted ezt a sérülést?
*Kérdezi kíváncsian. Azért hozzáteszi.*
-Persze ha magánügy, nem kérdezősködöm.
*Meghallgatja a férfi válaszát, s az épület végébe pillantva meglátja, ahogy a pap visszatér egy másik személy kíséretében. Valószínűleg ő lehet a gyógyító. Mielőtt odaérnek hozzájuk, eszébe jut a saját vállán éktelenkedő seb, s halkan odaszól Pyrkonnak.*
-Mit kérnek a gógyításért cserébe? Lenne egy nem éppen kellemes vágás rajtam, amit jó lenne rendbe hozni.
*A közeledő alakok felé biccent.*
2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-30 13:21:12
Üzenet elküldve: 2013-12-30 13:21:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy a gnóm feláll a padról, Neara már csak tisztelettel elköszön és jó tanulást kíván neki. Tikron még látja a nőt elvonulni arrafelé, amerre a szobák vannak.
Tanítója elméje igen pallérozott, szó szerint idézi az utolsó mondatot, amivel a szünet előtt befejezte a tanítást. Pontosan onnan folytatják, ahol félbehagyták. Folytatja az elméleti oktatást is, hiszen fontos tudni, mit miért kell csinálni, ismerni kell a dolgok rendszerét. Azt is a gnóm orrára köti, hogy nem szabad elbíznia magát. Már csak hajszálnyi távolság választja el a levegőmágia legfelső ágától és már rengeteg varázslatot is tud, de tudomásul kell vennie, hogy ez egyetlen ág. Ha annak a mestere is, akkor is előtte áll még a többi. A gnóm ugyanis már az elején megmondta, hogy a levegővel akarja kezdeni, de utána majd jön a többi. A mester azt is megmondja, hogy jobb ha először ezen megy végig és a földágat, amit következő célként kijelölt, csak utána hagyja. Sokkal lassabban haladnak, akik kettőt-hármat próbálnak egyszerre és bizony össze is lehet zavarodni.
Sokat foglalkoznak az igék megtanulásával. A mester elismételteti a gnómmal a varázsszavakat egészen addig, amíg meg nem tanulja hibátlanul végigmondani és kiejteni azokat. Nem ír le semmit, de Tikron igyekszik mindent megjegyezni. Jegyzetelésre lesz még idő a későbbiekben is. Szorgalmasan mondogatja az igéket, majd amikor konkrét varázslatokat csinál a tanító, mindent megfigyel. Vannak olyan varázslatok, amik sokkal jobban megterhelik a mágus szervezetét, mint a többi, sőt olyan is van, aminek a hatása kifejezetten visszacsap. Ezek után pedig a tanító olyan mágiát alkalmaz, amivel visszaszerzi az elhasznált fizikai, szellemi és mágikus energiát.*
~Csodálatos tudomány! Minél közelebb kerülök hozzá, annál jobban érzem, mennyi mindent tanulhatok még meg.~
*Egészen sokáig folytatják egyhuzamban, majd megint tartanak egy kis szünetet. A tanító is leül és a gnóm is. Kortyol a kulacsából és lassan már kezdi látni az edény alját. Hamarosan el kell látogatnia a partra vagy a főtérre friss vízért. A szünetben egy kicsit gondolkodik, hogy mit fog még ma tenni. A számológép tervei már a fejében vannak, csupán egy-két részlet megvalósításán elmélkedik. Most elfelejti a templomot, a tanítót és észre sem vesz senkit, aki jön vagy megy. Az jár a fejében, hogy milyen óvatosan kell a rudakat beilleszteni a gép belsejébe. Szegezni nem lenne szerencsés, inkább bevágásokat kell készíteni az oldalfalakba és azokba helyezni a rudakat. Utána pedig szorosan rögzíteni kell őket, hogy ne csúszkáljanak és a golyók súlyát is elbírják. A gnóm eltervezi, hogy a súly csökkentése miatt minden számológolyónak a belsejét ki fogja vájni. Eddig csak járatot faragott beléjük, hogy a rúdra majd ráhúzza őket, de ezt az apró lépést kihagyta. Egy ilyen szerkezetet sokáig lehet tökéletesítgetni. Ezeken gondolkodik, amíg a szünetét tölti a padon.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.31 17:22:06, a következő indokkal:
Jelpótlás.
Tanítója elméje igen pallérozott, szó szerint idézi az utolsó mondatot, amivel a szünet előtt befejezte a tanítást. Pontosan onnan folytatják, ahol félbehagyták. Folytatja az elméleti oktatást is, hiszen fontos tudni, mit miért kell csinálni, ismerni kell a dolgok rendszerét. Azt is a gnóm orrára köti, hogy nem szabad elbíznia magát. Már csak hajszálnyi távolság választja el a levegőmágia legfelső ágától és már rengeteg varázslatot is tud, de tudomásul kell vennie, hogy ez egyetlen ág. Ha annak a mestere is, akkor is előtte áll még a többi. A gnóm ugyanis már az elején megmondta, hogy a levegővel akarja kezdeni, de utána majd jön a többi. A mester azt is megmondja, hogy jobb ha először ezen megy végig és a földágat, amit következő célként kijelölt, csak utána hagyja. Sokkal lassabban haladnak, akik kettőt-hármat próbálnak egyszerre és bizony össze is lehet zavarodni.
Sokat foglalkoznak az igék megtanulásával. A mester elismételteti a gnómmal a varázsszavakat egészen addig, amíg meg nem tanulja hibátlanul végigmondani és kiejteni azokat. Nem ír le semmit, de Tikron igyekszik mindent megjegyezni. Jegyzetelésre lesz még idő a későbbiekben is. Szorgalmasan mondogatja az igéket, majd amikor konkrét varázslatokat csinál a tanító, mindent megfigyel. Vannak olyan varázslatok, amik sokkal jobban megterhelik a mágus szervezetét, mint a többi, sőt olyan is van, aminek a hatása kifejezetten visszacsap. Ezek után pedig a tanító olyan mágiát alkalmaz, amivel visszaszerzi az elhasznált fizikai, szellemi és mágikus energiát.*
~Csodálatos tudomány! Minél közelebb kerülök hozzá, annál jobban érzem, mennyi mindent tanulhatok még meg.~
*Egészen sokáig folytatják egyhuzamban, majd megint tartanak egy kis szünetet. A tanító is leül és a gnóm is. Kortyol a kulacsából és lassan már kezdi látni az edény alját. Hamarosan el kell látogatnia a partra vagy a főtérre friss vízért. A szünetben egy kicsit gondolkodik, hogy mit fog még ma tenni. A számológép tervei már a fejében vannak, csupán egy-két részlet megvalósításán elmélkedik. Most elfelejti a templomot, a tanítót és észre sem vesz senkit, aki jön vagy megy. Az jár a fejében, hogy milyen óvatosan kell a rudakat beilleszteni a gép belsejébe. Szegezni nem lenne szerencsés, inkább bevágásokat kell készíteni az oldalfalakba és azokba helyezni a rudakat. Utána pedig szorosan rögzíteni kell őket, hogy ne csúszkáljanak és a golyók súlyát is elbírják. A gnóm eltervezi, hogy a súly csökkentése miatt minden számológolyónak a belsejét ki fogja vájni. Eddig csak járatot faragott beléjük, hogy a rúdra majd ráhúzza őket, de ezt az apró lépést kihagyta. Egy ilyen szerkezetet sokáig lehet tökéletesítgetni. Ezeken gondolkodik, amíg a szünetét tölti a padon.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.31 17:22:06, a következő indokkal:
Jelpótlás.
2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-30 08:13:28
Üzenet elküldve: 2013-12-30 08:13:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
//Henua Tikron//
*Végül elfogynak a szavak, úgy érzi, hogy egyelőre mindent megbeszéltek, sőt még egy kicsit többet is, mint ő azt várta egy idegennel való első találkozáskor. Henuában egy remek gnómot ismert meg, és hálát adott a napnak, hogy ilyen sokszínű lényekkel hozta eddig össze. Mind más volt eddig, talán a két gnóm volt a legszimpatikusabb számára, és ez érthető is. Igaz, Eralilnak is hálás, hiszen bevette őt az alakuló rendbe, méghozzá magas pozícióba, amit nem várt el, a varázsló mégis megtette neki ezt a szívességet.*
- Nagyon remélem, hogy így lesz Henua. *Replikáz vissza, majd megigazítja a haját, és egy körözést tesz a bokájával, ami kissé elmacskásodott miközben beszélgettek. Henua felpillant és kimenti magát. ~ Talán figyelt minket a tanító? Pont jókor érkezett. ~ Nézi a papot, őt is látta már. Nem emlékszik, hogy Zrekil gnómot ugyanez tanította volna-e, de biztos benne, hogy más gnómmal is látta már. gyanítja, hogy az ő elméjükre van a legjobban ráhangolódva, hiszen a mágiát mindenki máshogy fogadja be. A gnómok például nem misztikumként, ahogy azt Henua is mondta korábban. Természetesen nem fogja feltartani Henuát, így illedelmesen fel is áll, utat engedve a gnómnak.*
- Parancsoljon, kellemes tanulást. *fejezi be mosolyogva, majd nézi a távolodó férfit. Aztán egy nagyobbat sóhajt és elindul a kis zuga felé, hogy a kellemes pihenés után újra visszataláljon ő is a mágia művészetéhez.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.31 17:21:27, a következő indokkal:
Jelpótlás.
*Végül elfogynak a szavak, úgy érzi, hogy egyelőre mindent megbeszéltek, sőt még egy kicsit többet is, mint ő azt várta egy idegennel való első találkozáskor. Henuában egy remek gnómot ismert meg, és hálát adott a napnak, hogy ilyen sokszínű lényekkel hozta eddig össze. Mind más volt eddig, talán a két gnóm volt a legszimpatikusabb számára, és ez érthető is. Igaz, Eralilnak is hálás, hiszen bevette őt az alakuló rendbe, méghozzá magas pozícióba, amit nem várt el, a varázsló mégis megtette neki ezt a szívességet.*
- Nagyon remélem, hogy így lesz Henua. *Replikáz vissza, majd megigazítja a haját, és egy körözést tesz a bokájával, ami kissé elmacskásodott miközben beszélgettek. Henua felpillant és kimenti magát. ~ Talán figyelt minket a tanító? Pont jókor érkezett. ~ Nézi a papot, őt is látta már. Nem emlékszik, hogy Zrekil gnómot ugyanez tanította volna-e, de biztos benne, hogy más gnómmal is látta már. gyanítja, hogy az ő elméjükre van a legjobban ráhangolódva, hiszen a mágiát mindenki máshogy fogadja be. A gnómok például nem misztikumként, ahogy azt Henua is mondta korábban. Természetesen nem fogja feltartani Henuát, így illedelmesen fel is áll, utat engedve a gnómnak.*
- Parancsoljon, kellemes tanulást. *fejezi be mosolyogva, majd nézi a távolodó férfit. Aztán egy nagyobbat sóhajt és elindul a kis zuga felé, hogy a kellemes pihenés után újra visszataláljon ő is a mágia művészetéhez.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.31 17:21:27, a következő indokkal:
Jelpótlás.
2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-29 22:37:13
Üzenet elküldve: 2013-12-29 22:37:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Malissta Pallasies//
*Aokin elmesélése úgy látszik tetszik a lánynak. Viszont Aokin egy mondatfoszlányra felfigyel és rá is kérdez.*
-Miféle mendemondákat mesélnek a kolostorról. Én ilyenről még nem hallottam.
*Kicsit zavarja Aokint, hogy rosszat mondanak az ő otthonáról. A hangulata a templomhoz érve enyhül. Belépve a hatalmas épületbe ismerős érzés keríti magába. Bár a templom kevésbé díszes mint a kolostor de, ugyan olyan a hangulata. Aokin most már teljesen biztos benne, hogy ide gyakran ellátogat majd. Belépve már majdnem földre is borul megszokásból. Áhítattal sétál végig a sorok között egészen az oltárig. Nem kell sokat gondolkodnia, hogy rájöjjön arra ez az oltár. De meg is kérdezi.*
-Ez az oltár?
*Aokin elmesélése úgy látszik tetszik a lánynak. Viszont Aokin egy mondatfoszlányra felfigyel és rá is kérdez.*
-Miféle mendemondákat mesélnek a kolostorról. Én ilyenről még nem hallottam.
*Kicsit zavarja Aokint, hogy rosszat mondanak az ő otthonáról. A hangulata a templomhoz érve enyhül. Belépve a hatalmas épületbe ismerős érzés keríti magába. Bár a templom kevésbé díszes mint a kolostor de, ugyan olyan a hangulata. Aokin most már teljesen biztos benne, hogy ide gyakran ellátogat majd. Belépve már majdnem földre is borul megszokásból. Áhítattal sétál végig a sorok között egészen az oltárig. Nem kell sokat gondolkodnia, hogy rájöjjön arra ez az oltár. De meg is kérdezi.*
-Ez az oltár?
2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-29 21:20:03
Üzenet elküldve: 2013-12-29 21:20:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
*Nem tart ugyan Vernerrel a törött ujjak gyógyítását felvállaló paphoz, de úgy intézi, hogy tanulás közben sem kerüljön túl messze tőle, nehogy aktuális játékszere szökni próbáljon vagy más butaságra ragadtassa magát. Erisnek egy pillanatnyi lelkifurdalást sem okozna, ha itt, a templomban kellene erőszakos cselekedetekre ragadtatnia magát, de legjobb a megelőzés, és különben is, túl sok lenne a szemtanú. Szerencsére azonban az egyetlen dolog, amit a gnóm felől érzékel, a nem kis mértékű és mennyiségű fájdalom, amibe az ujjak helyretétele kerül. Sajnos ez hamarosan eltompul, hiszen Verner - micsoda meglepetés! - inkább elájul, mint hogy el kelljen viselnie.
A tanító, akit az eredar kifogott, valószínűleg elég jó emberismerő, mert mintha nem bízna a tanítványában. Minden kérdésre nyakatekert, minden gyakorlati hasznot nélkülöző választ ad, így Erisnek hamar elege lesz belőle. Amikor látja, hogy a másik pap végzett Verner kezelésével, szó nélkül faképnél hagyja a tanítót, és megáll a gnóm mellett - vagy inkább felett.*
Jó reggelt, hétalvó, hogy s mint?
A tanító, akit az eredar kifogott, valószínűleg elég jó emberismerő, mert mintha nem bízna a tanítványában. Minden kérdésre nyakatekert, minden gyakorlati hasznot nélkülöző választ ad, így Erisnek hamar elege lesz belőle. Amikor látja, hogy a másik pap végzett Verner kezelésével, szó nélkül faképnél hagyja a tanítót, és megáll a gnóm mellett - vagy inkább felett.*
Jó reggelt, hétalvó, hogy s mint?
2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-28 23:28:19
Üzenet elküldve: 2013-12-28 23:28:19
![>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2310_ember-felelf-gnom_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A szerzetes végre kijut, Verner ezzel egy időben fellélegzik. Ki nem állhatja az ilyen alakokat, akik azt mondják, hogy valami istent tisztelnek, vagy valami vallás képviseletében vannak itt, aztán mindössze az ingyen szállás része látható ezeknek a dolgoknak. Nyomorult ingyenélő banda! Miután kimorogta magát, elindul keresni egy papot, aki esetleg tudna segíteni a problémájában, és nem is kell sokáig keresgélnie. Hamarosan ráakad egy idős, hosszú szakállú férfire, aki állítja, hogy tud valamit kezdeni az ujjaival. Először lassan a tenyerébe helyezi a gnóm kezét, majd megjegyzi, hogy ez lehet, hogy fájni fog.*
- Nincs valami varázslat, amitől elájulok, és nem érzem? *az első roppanás válasz a kérdésre. Ha van is, a pap nem tervezi alkalmazni. Verner nem is akarja már látni, mit művel a szent ember az ujjaival, helyette elfordul, és igyekszik az oszlopokat nézegetni, miközben minden roppanásra egy hangos nyögés a válasza. Szerencsére alacsony fájdalomküszöbének hála viszonylag gyorsan el is ájul. A papot viszont ez sem hátráltatta a munkában, így mikor a gnóm szépen lassan magához tér, az első dolog, amit tapasztal, hogy ujjai többnyire egyenesek, illetve mindegyikhez hozzá van rögzítve egy szép sima fadarab, így nem nagyon tudja mozgatni őket. Ha nem zavarja meg semmi, még kényelmesen elpihenget a templom padlóján, habár az ujjai talán jobban fájnak, mint valaha, de a pap már úgysincs a közelben, akkor minek kapkodni?*
- Nincs valami varázslat, amitől elájulok, és nem érzem? *az első roppanás válasz a kérdésre. Ha van is, a pap nem tervezi alkalmazni. Verner nem is akarja már látni, mit művel a szent ember az ujjaival, helyette elfordul, és igyekszik az oszlopokat nézegetni, miközben minden roppanásra egy hangos nyögés a válasza. Szerencsére alacsony fájdalomküszöbének hála viszonylag gyorsan el is ájul. A papot viszont ez sem hátráltatta a munkában, így mikor a gnóm szépen lassan magához tér, az első dolog, amit tapasztal, hogy ujjai többnyire egyenesek, illetve mindegyikhez hozzá van rögzítve egy szép sima fadarab, így nem nagyon tudja mozgatni őket. Ha nem zavarja meg semmi, még kényelmesen elpihenget a templom padlóján, habár az ujjai talán jobban fájnak, mint valaha, de a pap már úgysincs a közelben, akkor minek kapkodni?*
2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-28 15:29:45
Üzenet elküldve: 2013-12-28 15:29:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Aokin Uehoshi//
*Malissta lehet kicsit túl őszintén mondta el véleményét a kolostori életről, azonban meg se fordul fejében, hogy megbántaná vele a férfit. Valahogy az ilyen dolgok őt sosem zavarták, így most sem, s mivel a szerzetes tovább folytatja a beszédet fel se tűnik neki, hogy olyat mondott, amit nem kellett volna.*
- Furcsa, hogy milyen kellemesen hangzik, s lehet az igazság, azokhoz a mendemondákhoz képest, amit mondanak! Így kedvet kap a törpe, hogy szerzetesnek menjen, bár a szabályok betartásával lenne gondom, nem szeretem, ha megmondják mit csináljak. De ha azt mondod ők a családod, akkor biztosan nem hazudsz! Nekem pedig nincsen jogom ezt megkérdőjelezni.
*Mondja teljesen őszintén a férfinak, mikor is eléri a templom lépcsőjét, lassan felmegy és benyit a hatalmas épületbe. Szebb, mint amilyennek elképzelte, de nem melegebb, még mindig riasztóan hat. Mikor a szerzetes is beér mosolyogva megszólal.*
- Íme itt is vagyunk! A templom!
*Malissta lehet kicsit túl őszintén mondta el véleményét a kolostori életről, azonban meg se fordul fejében, hogy megbántaná vele a férfit. Valahogy az ilyen dolgok őt sosem zavarták, így most sem, s mivel a szerzetes tovább folytatja a beszédet fel se tűnik neki, hogy olyat mondott, amit nem kellett volna.*
- Furcsa, hogy milyen kellemesen hangzik, s lehet az igazság, azokhoz a mendemondákhoz képest, amit mondanak! Így kedvet kap a törpe, hogy szerzetesnek menjen, bár a szabályok betartásával lenne gondom, nem szeretem, ha megmondják mit csináljak. De ha azt mondod ők a családod, akkor biztosan nem hazudsz! Nekem pedig nincsen jogom ezt megkérdőjelezni.
*Mondja teljesen őszintén a férfinak, mikor is eléri a templom lépcsőjét, lassan felmegy és benyit a hatalmas épületbe. Szebb, mint amilyennek elképzelte, de nem melegebb, még mindig riasztóan hat. Mikor a szerzetes is beér mosolyogva megszólal.*
- Íme itt is vagyunk! A templom!
2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-27 16:48:46
Üzenet elküldve: 2013-12-27 16:48:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
// Neara Anthariel //
*A sötételfekről már tovább lépnek, hiszen Henua általános dolgokról beszélt az imént. Azért eszébe jut az a bor, amit Ewangel választott ki a bálon. Furcsa íze volt. Az elf tanítónő úgy tudta, hogy azt az italt a föld alatt növő gombákból állítják elő. Már a színe is furcsa volt és van egy olyan elmélet, ami szerint a mélységbe költözött elfek attól a gombától színeződtek el sok-sok emberöltő alatt.
Neara bátorítása és magyarázata világos Tikronnak. Nem érezte azt, hogy a nő számonkéri rajta, mit tett és mit nem. Neara csak mondott valamit, dea gnómot nem az aggasztotta. Attól kedvetlenedett el, ami neki saját magának jutott eszébe erről. Sovány vigasz, hogy csak úgy elkaphatják a bűnözőt, hiszen sokuk vígan járkál szabadlábon. Akár úgy is, ahogy az a tűzvarázsló, városból városba szökve. A gnóm csak mosolyog Neara szavaira. Végül a kérdésre így felel:*
- Köszönöm, Neara, én is örömteli társaságot találtam az Ön személyében! Ha tehetem, minden nap eljövök ide tanulni, úgyhogy még bizonyosan találkozni fogunk máskor is.
*Tikron ekkor meglátja, hogy a szünet véget ért és újra itt van a tanító, aki szokott vele foglalkozni. Neara és ő is kikapcsolódtak, de most ideje megint elmerülni a tanulmányokban. Még szól egyet a nőhöz:*
- Visszajött a mester, akinél tanulok. Ha megbocsát...
*Ezzel a gnóm rámosolyog a nőre és feláll a padról. Odamegy a szerzeteshez, aki már várja, hogy folytathassák ott, ahol a kisebb pauza előtt abbahagyták.*
*A sötételfekről már tovább lépnek, hiszen Henua általános dolgokról beszélt az imént. Azért eszébe jut az a bor, amit Ewangel választott ki a bálon. Furcsa íze volt. Az elf tanítónő úgy tudta, hogy azt az italt a föld alatt növő gombákból állítják elő. Már a színe is furcsa volt és van egy olyan elmélet, ami szerint a mélységbe költözött elfek attól a gombától színeződtek el sok-sok emberöltő alatt.
Neara bátorítása és magyarázata világos Tikronnak. Nem érezte azt, hogy a nő számonkéri rajta, mit tett és mit nem. Neara csak mondott valamit, dea gnómot nem az aggasztotta. Attól kedvetlenedett el, ami neki saját magának jutott eszébe erről. Sovány vigasz, hogy csak úgy elkaphatják a bűnözőt, hiszen sokuk vígan járkál szabadlábon. Akár úgy is, ahogy az a tűzvarázsló, városból városba szökve. A gnóm csak mosolyog Neara szavaira. Végül a kérdésre így felel:*
- Köszönöm, Neara, én is örömteli társaságot találtam az Ön személyében! Ha tehetem, minden nap eljövök ide tanulni, úgyhogy még bizonyosan találkozni fogunk máskor is.
*Tikron ekkor meglátja, hogy a szünet véget ért és újra itt van a tanító, aki szokott vele foglalkozni. Neara és ő is kikapcsolódtak, de most ideje megint elmerülni a tanulmányokban. Még szól egyet a nőhöz:*
- Visszajött a mester, akinél tanulok. Ha megbocsát...
*Ezzel a gnóm rámosolyog a nőre és feláll a padról. Odamegy a szerzeteshez, aki már várja, hogy folytathassák ott, ahol a kisebb pauza előtt abbahagyták.*
2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-27 16:27:29
Üzenet elküldve: 2013-12-27 16:27:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
//Henua Tikron//
*A sötételfekről hosszasan el lehet beszélgetni. Vajon miért lettek ők sötét bőrűek? Csak azért mert egyszer leköltöztek a föld alá? Miért tették pontosan? Biztos, hogy csak azért sötét a bőrük, mert a föld mélyén éltek hajdan? Neara szerint, ez valami ősi átok lehetett, amelyet a fajtársaik bocsájtottak rájuk, vagy épp az, akiben hittek egykoron. Így bélyegezve meg fajuk árulóvá vált tagjait. A törpék is a föld mélyében élnek a legtöbben, mégsem sötét a bőrük. Nagyon sok kérdést vet fel a sötételfek misztériuma, de ami a legjobban foglalkoztatja Nearát ebben kérdéskörben az az, hogy miért nem kerestek, vagy éppen keresnek maguknak más föld alatti élőhelyet, ha az lenne nekik a természetes közeg? Valószínűleg erre nem fog magyarázatot kapni a közeljövőben, de majd ha arra kerül a sor, utánanéz ennek is. Tudásszomja elég nagy, és ha esetleg megalakul a közeljövőben a rend, akkor még taníthat is sötételfeket, akik tudhatnak erről a dologról is hitelesebb információt adni.*
- Igen, bizonyosan így van, és nem csak a sötételfekkel természetesen. *Utal arra, hogy más gonosztevők is akadnak széles e világon, akikről pedig jóhiszeműen ítélkeznek.
Úgy látszik, hogy a Pyrkon úrról való okfejtése egy kisebb sebet ejtett Henua gondolatain és lelkiismeretén egyaránt. Nem ez volt a szándéka Nearának, de mindenből lehet tanulni. Neki a a tapintatban talán, Henuának pedig a lehetőségek megfogásán.*
- Ugyan ne bánkódjon, előbb-utóbb, ha így viselkedik elkapják. És legközelebb már biztos ön ismeg fogja tenni a lépést, amit esetleg most kihagyott. De mint mondtam, nem hiszem, hogy bármiben is hibás lenne más tetteiért. *Sosem vádol, ha nem kell, mindig érezteti a másikkal, hogy egyenrangúak és az érzéseit pontosan közvetíti a beszélgetőtársának, vagy társainak. Henua bizonyosan tudja, hogy Neara szavai igazak.
Újra rá terelődik a téma és a lakhatáson, ami sok mindent felvetett már neki is. Egyúttal szívesen elfogadta a felajánlott szobát, de lekötelezettnek is érzi magát valamennyire emiatt, még akkor is, ha Amos Thenior semmi ilyesmiről nem beszélt és még csak utalást sem tett rá. Ő pedig, ha egy ilyen hatalmú és jó hírű varázsló kéri, szívesen adja meg magát, a gyengéd erőszaknak is akár.*
- Így van, ez biztosan így van, számtalan példát látni erre is. Sajnos, nem mindig nyerik el méltó büntetésüket az ilyen alakok, de a világ egyensúlyát ez is szinten tartja. Nincs fény, sötétség nélkül. * Fejezi be az okfejtést, majd sóhajt egyet, mintha valamin elgondolkodna. Beszélgetésük eljutott az udvariasság és az első találkozás pereméig, így lassan búcsúzniuk kell egymástól, de Neara még szeretne beszélni a férfival.*
- Ugye máskor is idelátogat majd? Nem akarom elküldeni, csak szeretnék még önnel beszélni, mert nagyszerű elmével hozott össze a sors a személyében.
*A sötételfekről hosszasan el lehet beszélgetni. Vajon miért lettek ők sötét bőrűek? Csak azért mert egyszer leköltöztek a föld alá? Miért tették pontosan? Biztos, hogy csak azért sötét a bőrük, mert a föld mélyén éltek hajdan? Neara szerint, ez valami ősi átok lehetett, amelyet a fajtársaik bocsájtottak rájuk, vagy épp az, akiben hittek egykoron. Így bélyegezve meg fajuk árulóvá vált tagjait. A törpék is a föld mélyében élnek a legtöbben, mégsem sötét a bőrük. Nagyon sok kérdést vet fel a sötételfek misztériuma, de ami a legjobban foglalkoztatja Nearát ebben kérdéskörben az az, hogy miért nem kerestek, vagy éppen keresnek maguknak más föld alatti élőhelyet, ha az lenne nekik a természetes közeg? Valószínűleg erre nem fog magyarázatot kapni a közeljövőben, de majd ha arra kerül a sor, utánanéz ennek is. Tudásszomja elég nagy, és ha esetleg megalakul a közeljövőben a rend, akkor még taníthat is sötételfeket, akik tudhatnak erről a dologról is hitelesebb információt adni.*
- Igen, bizonyosan így van, és nem csak a sötételfekkel természetesen. *Utal arra, hogy más gonosztevők is akadnak széles e világon, akikről pedig jóhiszeműen ítélkeznek.
Úgy látszik, hogy a Pyrkon úrról való okfejtése egy kisebb sebet ejtett Henua gondolatain és lelkiismeretén egyaránt. Nem ez volt a szándéka Nearának, de mindenből lehet tanulni. Neki a a tapintatban talán, Henuának pedig a lehetőségek megfogásán.*
- Ugyan ne bánkódjon, előbb-utóbb, ha így viselkedik elkapják. És legközelebb már biztos ön ismeg fogja tenni a lépést, amit esetleg most kihagyott. De mint mondtam, nem hiszem, hogy bármiben is hibás lenne más tetteiért. *Sosem vádol, ha nem kell, mindig érezteti a másikkal, hogy egyenrangúak és az érzéseit pontosan közvetíti a beszélgetőtársának, vagy társainak. Henua bizonyosan tudja, hogy Neara szavai igazak.
Újra rá terelődik a téma és a lakhatáson, ami sok mindent felvetett már neki is. Egyúttal szívesen elfogadta a felajánlott szobát, de lekötelezettnek is érzi magát valamennyire emiatt, még akkor is, ha Amos Thenior semmi ilyesmiről nem beszélt és még csak utalást sem tett rá. Ő pedig, ha egy ilyen hatalmú és jó hírű varázsló kéri, szívesen adja meg magát, a gyengéd erőszaknak is akár.*
- Így van, ez biztosan így van, számtalan példát látni erre is. Sajnos, nem mindig nyerik el méltó büntetésüket az ilyen alakok, de a világ egyensúlyát ez is szinten tartja. Nincs fény, sötétség nélkül. * Fejezi be az okfejtést, majd sóhajt egyet, mintha valamin elgondolkodna. Beszélgetésük eljutott az udvariasság és az első találkozás pereméig, így lassan búcsúzniuk kell egymástól, de Neara még szeretne beszélni a férfival.*
- Ugye máskor is idelátogat majd? Nem akarom elküldeni, csak szeretnék még önnel beszélni, mert nagyszerű elmével hozott össze a sors a személyében.
2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-27 12:50:42
Üzenet elküldve: 2013-12-27 12:50:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
// Neara Anthariel //
*A nő még mindig nagyon kedvesen válaszol. Beszélgetéssel tölti a pihenőidejét itt a templomban. Henua nem is fogja nagyon erőltetni a mágia témáját, ha még folytatják, hiszen kikapcsolódásképpen jobb inkább másról beszélni. Mint például a Dwirinthalen kúriáról, amit Neara tényleg érdekesnek tart az elmondottak alapján. A kétkedése jogos, hiszen a rossz hír az rossz hír és ha elterjed egy egész fajról, nem könnyű attól eltekinteni. Főleg akkor nem könnyű, ha alapja is van a rossz hírnek. Tikron is tudja, hogy számos sötételf bűnöző van, de ezzel nem ír le egy egész fajt. Volt már olyan, akivel szót tudott érteni. Lehet, hogy azért, mert a gnóm bántásában épp nem látott fantáziát az illető, de akkor is szót értettek.*
- Persze, csak annyit akartam ezzel mondani, hogy ott nem nyakaznak le mindenkit egyből. Ha van is vaj a fülük mögött, akkor okosan és titokban folytatják az üzelmeiket.
*Neara szavai elgondolkoztatják a gnómot. Még csak kevés ideje volt itt a városban, mikor azzal az őrülttel találkozott. Nem tudhatta, milyenek itt az őrök és nem akart bajba keveredni. Még azt is lehetségesnek tartotta, hogy végül őt viszik be alaptalan vádak miatt. Nem ismerte még igazán a helyi rendet. Most viszont már arra gondol, hogy tényleg meg kellett volna próbálni. Lehet, hogy a langaléta zavart és bolondos viselkedésével elárult volna valamit és felkeltette volna az őrök gyanúját.*
~Ki tudja, merre kószálhat most? Lehet, hogy már újabb áldozatokat is szedett. Az égi körzőre! Talán megálíthattam volna. Ha még egyszer találkozunk, nem engedem el, az biztos!
*A gnóm egy kissé elszomorodik, ahogy belátja, hogy nem tette meg, amit megtehetett volna. Utána viszont erőt vesz magán és igyekszik előre tekinteni.*
- Sajnos igaza van... Új voltam még itt és nem tudtam pontosan, mit lehet, mit érdemes és mit nem. Remélem, hogy az idő ad újabb lehetőséget, ha az illető még nem hagyta el a várost.
*A gnóm tudja, hogy nem az ő feladata minden bűnözőt megállítani, de ha már erről az egyről tud, utána kell járni valamikor.
Nearának a Holdudvar a legszimpatikusabb a felsoroltak közül. Hátradől és gondolkozik valamin, talán azon, hogy mikor látogassa meg a helyet. Utána pedig elárulja, hogy tényleg itt lakik a templomban, mivel szorítottak neki helyet. A gnómnak ez felkelti az érdeklődését. Ő szereti azt a szobát a fogadóban, de mágusok közelében még szívesebben lakna.*
- Igen, én is azt hallottam, hogy a főpap jólelkű, amellett, hogy nagy tudással bír. Szerintem ez nagyon nagy dolog. Vannak olyanok, akiket az ismeret felfuvalkodottá tesz, de az igazán nemes lelkek ezt el tudják kerülni.
*A nő még mindig nagyon kedvesen válaszol. Beszélgetéssel tölti a pihenőidejét itt a templomban. Henua nem is fogja nagyon erőltetni a mágia témáját, ha még folytatják, hiszen kikapcsolódásképpen jobb inkább másról beszélni. Mint például a Dwirinthalen kúriáról, amit Neara tényleg érdekesnek tart az elmondottak alapján. A kétkedése jogos, hiszen a rossz hír az rossz hír és ha elterjed egy egész fajról, nem könnyű attól eltekinteni. Főleg akkor nem könnyű, ha alapja is van a rossz hírnek. Tikron is tudja, hogy számos sötételf bűnöző van, de ezzel nem ír le egy egész fajt. Volt már olyan, akivel szót tudott érteni. Lehet, hogy azért, mert a gnóm bántásában épp nem látott fantáziát az illető, de akkor is szót értettek.*
- Persze, csak annyit akartam ezzel mondani, hogy ott nem nyakaznak le mindenkit egyből. Ha van is vaj a fülük mögött, akkor okosan és titokban folytatják az üzelmeiket.
*Neara szavai elgondolkoztatják a gnómot. Még csak kevés ideje volt itt a városban, mikor azzal az őrülttel találkozott. Nem tudhatta, milyenek itt az őrök és nem akart bajba keveredni. Még azt is lehetségesnek tartotta, hogy végül őt viszik be alaptalan vádak miatt. Nem ismerte még igazán a helyi rendet. Most viszont már arra gondol, hogy tényleg meg kellett volna próbálni. Lehet, hogy a langaléta zavart és bolondos viselkedésével elárult volna valamit és felkeltette volna az őrök gyanúját.*
~Ki tudja, merre kószálhat most? Lehet, hogy már újabb áldozatokat is szedett. Az égi körzőre! Talán megálíthattam volna. Ha még egyszer találkozunk, nem engedem el, az biztos!
*A gnóm egy kissé elszomorodik, ahogy belátja, hogy nem tette meg, amit megtehetett volna. Utána viszont erőt vesz magán és igyekszik előre tekinteni.*
- Sajnos igaza van... Új voltam még itt és nem tudtam pontosan, mit lehet, mit érdemes és mit nem. Remélem, hogy az idő ad újabb lehetőséget, ha az illető még nem hagyta el a várost.
*A gnóm tudja, hogy nem az ő feladata minden bűnözőt megállítani, de ha már erről az egyről tud, utána kell járni valamikor.
Nearának a Holdudvar a legszimpatikusabb a felsoroltak közül. Hátradől és gondolkozik valamin, talán azon, hogy mikor látogassa meg a helyet. Utána pedig elárulja, hogy tényleg itt lakik a templomban, mivel szorítottak neki helyet. A gnómnak ez felkelti az érdeklődését. Ő szereti azt a szobát a fogadóban, de mágusok közelében még szívesebben lakna.*
- Igen, én is azt hallottam, hogy a főpap jólelkű, amellett, hogy nagy tudással bír. Szerintem ez nagyon nagy dolog. Vannak olyanok, akiket az ismeret felfuvalkodottá tesz, de az igazán nemes lelkek ezt el tudják kerülni.
2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-27 12:37:41
Üzenet elküldve: 2013-12-27 12:37:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Lyendar Venachys //
*Hallva, hogy nincs egy hímnemű párja sem, kicsit meglepődik, de furcsa mód rezzenéstelen arccal halad előre, még maga mellé sem néz a lányra. Amint kimondta, hogy egyedül van beindultak a fogaskerekek. Máris képzeleg mindenféléről, ami csak eszébe jut a lánnyal kapcsolatban, de gyorsan el is hessegeti a gondolatokat, nem ez a cél... Egyenlőre. Ismét elmosolyodik, legalábbis jobban, mint eddig. Nem érti miért lett feldobva, ha csak egy kicsit is jobban, elvégre a férfi rivális, ha lett is volna nem okozott volna nagy gondot.*
~Vagy beletörődött volna, vagy legalább én is szórakoztam volna egy jót. De rég is volt már, hogy utoljára...~
*Halk kuncogás hallatszik a magas felől, majd ő is válaszol a kérdésre.*
-Hát a lányok, az egy érdekes téma. De legyen elég annyi, hogy pillanatnyilag nem játszik ilyen téren senki. Volt egy érdemes. Úgy hívták: Nanaina. *Mosolya visszaszorul.* De volt egy kisebb kalandunk, ahol szétváltak útjaink és többé nem hallottam felőle. Na de mindegy is, az ilyesféle téma nem templomba való.
*Mosolyog ismét mint a tejbe tök, ahogy a magas kőből készült épülethez érnek. A széles faajtókat csukva találják maguk előtt, de ez nem jelent semmit. Pyrkon pontosan tudja, hogy a templom mindig 'nyitva' áll a betévedő emberek számára, csupán nem akarják, hogy minden elázzon, hiszen nem egy nagy becsben tartott pergamen és kódex van itt, amely hatalmas veszteség lenne, ha megsérülne. A langaléta odaáll a két ajtót elé és hangosan bekopog rajta, szinte üti az ajtót. ~Biztos, ami biztos.~ Rövid idő elteltével egy barna köpenyben lévő alak nyitja ki az ajtót előttük.*
-Üdvözlöm önöket! Térjenek beljebb!
*Pyrkon szüntelen vigyorgással lép be az immár szárazabb és meglehetősen melegebb helyre. Odafordul a paphoz.*
-Egy gyógyítót ide tudna nekem hozni?
*Felfedi a kézfején éktelenkedő jókora fekete foltot.*
-Pe... Persze, azonnal itt lesz.
*Hebegi a pap, majd Pyrkon felnevet.*
-Nyugalom! Ha eddig nem haltam bele, nem éppen most lesz az ideje.
*A pap azt se tudja, mit kéne mondania. Ismét csak magát ismételi, hogy mindjárt itt lesz a segítség, majd távozik.*
-Mi addig üljünk le.
*Mosolyog immár a lányra és elindul a fa padok egyikéhez.*
*Hallva, hogy nincs egy hímnemű párja sem, kicsit meglepődik, de furcsa mód rezzenéstelen arccal halad előre, még maga mellé sem néz a lányra. Amint kimondta, hogy egyedül van beindultak a fogaskerekek. Máris képzeleg mindenféléről, ami csak eszébe jut a lánnyal kapcsolatban, de gyorsan el is hessegeti a gondolatokat, nem ez a cél... Egyenlőre. Ismét elmosolyodik, legalábbis jobban, mint eddig. Nem érti miért lett feldobva, ha csak egy kicsit is jobban, elvégre a férfi rivális, ha lett is volna nem okozott volna nagy gondot.*
~Vagy beletörődött volna, vagy legalább én is szórakoztam volna egy jót. De rég is volt már, hogy utoljára...~
*Halk kuncogás hallatszik a magas felől, majd ő is válaszol a kérdésre.*
-Hát a lányok, az egy érdekes téma. De legyen elég annyi, hogy pillanatnyilag nem játszik ilyen téren senki. Volt egy érdemes. Úgy hívták: Nanaina. *Mosolya visszaszorul.* De volt egy kisebb kalandunk, ahol szétváltak útjaink és többé nem hallottam felőle. Na de mindegy is, az ilyesféle téma nem templomba való.
*Mosolyog ismét mint a tejbe tök, ahogy a magas kőből készült épülethez érnek. A széles faajtókat csukva találják maguk előtt, de ez nem jelent semmit. Pyrkon pontosan tudja, hogy a templom mindig 'nyitva' áll a betévedő emberek számára, csupán nem akarják, hogy minden elázzon, hiszen nem egy nagy becsben tartott pergamen és kódex van itt, amely hatalmas veszteség lenne, ha megsérülne. A langaléta odaáll a két ajtót elé és hangosan bekopog rajta, szinte üti az ajtót. ~Biztos, ami biztos.~ Rövid idő elteltével egy barna köpenyben lévő alak nyitja ki az ajtót előttük.*
-Üdvözlöm önöket! Térjenek beljebb!
*Pyrkon szüntelen vigyorgással lép be az immár szárazabb és meglehetősen melegebb helyre. Odafordul a paphoz.*
-Egy gyógyítót ide tudna nekem hozni?
*Felfedi a kézfején éktelenkedő jókora fekete foltot.*
-Pe... Persze, azonnal itt lesz.
*Hebegi a pap, majd Pyrkon felnevet.*
-Nyugalom! Ha eddig nem haltam bele, nem éppen most lesz az ideje.
*A pap azt se tudja, mit kéne mondania. Ismét csak magát ismételi, hogy mindjárt itt lesz a segítség, majd távozik.*
-Mi addig üljünk le.
*Mosolyog immár a lányra és elindul a fa padok egyikéhez.*
2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-27 11:20:53
Üzenet elküldve: 2013-12-27 11:20:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
//Henua Tikron//
- Igen, az ön társasága is éppen a pihenésemet szolgálja gnóm uram, amiért nagyon hálás is vagyok. *Neara mosolya továbbra is kedves, és hallgatja, ahogy Henua a sötételfekről beszél. Neki nem sok dolga akadt velük, de tudja, hogy ravasz nép az övék, és nem is mindig tisztességesek. Neki úgy tanították, hogy tőlük kerül ki a legtöbb alvilági figura, így amikor találkozik velük, mindig fenntartással kezeli a szavaikat és a tetteiket is egyaránt.* Mindenképpen meg fogom tekinteni. Attól, hogy itt tartanak, még nem biztos, hogy jó szándékúak. Persze ez sem kizárt, de jobb ha tartunk a néptől, amíg be nem bizonyítja az ellenkezőjét, mintha belefutnánk az esetleges mérgező szavakba. *Próbál tárgyilagos maradni, de nehéz a neveltetését figyelmen kívül hagynia. Igaz, semmi rosszat nem mondott, de érezhető, hogy különösebben nem állnak a szívéhez közel, mint a gnómok. Máshogy állna egy sötételfhez, mint egy gnómhoz, nehéz levetkőzni bármilyen előítéletet, amit a népek maguknak alakítottak ki. De kíváncsisága azért elég nagy ahhoz, hogy beváltsa a szavait, és megtekintse majd a kúriát.*
Félreérthettem, ne haragudjon. Természetesen egyetértek önnel. *Elnézést kérő mosolyt villant a gnóm felé, ő általában elismeri a hibáját, most csak egyszerű félreértés volt, és úgy látta, hogy mindenképpen a férfi tudtára kellett hoznia ezt.*
- Lehet, hogy letagadja, de oda fognak figyelni rá, talán már ezért is érdemes lehet esetleg. De persze ez nem az én dolgom, az ön esete, bízom a belátásában. *Nem akarja magát beleártani senki dolgába, ha az nem szükséges. A városról kapott információknál viszont felcsillan a szeme, főleg a Holdudvar hallatán. Már maga a név misztikusan hangzik, tehát lehet ott valami, amit érdemes megnézni. Egészen fel is lelkesül, valóban hálás a gnómnak ezekért az útmutatásokért.*
Szóval a Holdudvar. Mindenképpen meg fogom látogatni, köszönöm a tippet. *Mosolyodik el újra, és hátát a kemény pad támlájának veti szép lassan. Elgondolkodik a dolgon, magában már rendszerezi is újra az idejét, hogy valamelyik este meglátogathassa a különös hangzású helyet.*
A fogadóban ugyan jártam, aludtam is ott egy éjjelt. Azóta itt kaptam egy kis helyiséget, amit alvásra is használok, Thenior úr kegyelméből. Igazán nagylelkű ember. *Ebben nem annyira biztos benne, hogy ember Amos Thenior, de nem is foglalkozik különösebben ezzel a ténnyel. Csak feltűnt neki egy-két dolog, amit furcsállott, de megbizonyosodnia ezidáig semmiről sem sikerült.*
- Igen, az ön társasága is éppen a pihenésemet szolgálja gnóm uram, amiért nagyon hálás is vagyok. *Neara mosolya továbbra is kedves, és hallgatja, ahogy Henua a sötételfekről beszél. Neki nem sok dolga akadt velük, de tudja, hogy ravasz nép az övék, és nem is mindig tisztességesek. Neki úgy tanították, hogy tőlük kerül ki a legtöbb alvilági figura, így amikor találkozik velük, mindig fenntartással kezeli a szavaikat és a tetteiket is egyaránt.* Mindenképpen meg fogom tekinteni. Attól, hogy itt tartanak, még nem biztos, hogy jó szándékúak. Persze ez sem kizárt, de jobb ha tartunk a néptől, amíg be nem bizonyítja az ellenkezőjét, mintha belefutnánk az esetleges mérgező szavakba. *Próbál tárgyilagos maradni, de nehéz a neveltetését figyelmen kívül hagynia. Igaz, semmi rosszat nem mondott, de érezhető, hogy különösebben nem állnak a szívéhez közel, mint a gnómok. Máshogy állna egy sötételfhez, mint egy gnómhoz, nehéz levetkőzni bármilyen előítéletet, amit a népek maguknak alakítottak ki. De kíváncsisága azért elég nagy ahhoz, hogy beváltsa a szavait, és megtekintse majd a kúriát.*
Félreérthettem, ne haragudjon. Természetesen egyetértek önnel. *Elnézést kérő mosolyt villant a gnóm felé, ő általában elismeri a hibáját, most csak egyszerű félreértés volt, és úgy látta, hogy mindenképpen a férfi tudtára kellett hoznia ezt.*
- Lehet, hogy letagadja, de oda fognak figyelni rá, talán már ezért is érdemes lehet esetleg. De persze ez nem az én dolgom, az ön esete, bízom a belátásában. *Nem akarja magát beleártani senki dolgába, ha az nem szükséges. A városról kapott információknál viszont felcsillan a szeme, főleg a Holdudvar hallatán. Már maga a név misztikusan hangzik, tehát lehet ott valami, amit érdemes megnézni. Egészen fel is lelkesül, valóban hálás a gnómnak ezekért az útmutatásokért.*
Szóval a Holdudvar. Mindenképpen meg fogom látogatni, köszönöm a tippet. *Mosolyodik el újra, és hátát a kemény pad támlájának veti szép lassan. Elgondolkodik a dolgon, magában már rendszerezi is újra az idejét, hogy valamelyik este meglátogathassa a különös hangzású helyet.*
A fogadóban ugyan jártam, aludtam is ott egy éjjelt. Azóta itt kaptam egy kis helyiséget, amit alvásra is használok, Thenior úr kegyelméből. Igazán nagylelkű ember. *Ebben nem annyira biztos benne, hogy ember Amos Thenior, de nem is foglalkozik különösebben ezzel a ténnyel. Csak feltűnt neki egy-két dolog, amit furcsállott, de megbizonyosodnia ezidáig semmiről sem sikerült.*
2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-25 21:37:11
Üzenet elküldve: 2013-12-25 21:37:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
*Verner nyomában belép a templomba, továbbra sem véve tudomást a szerzetesről, aki kifelé próbálna jönni. Amikor végre kijut, a szerzetes olyan hevesen vágja be maga után az ajtót, amiért alighanem megrovást fog kapni rendtársaitól. Eris elmosolyodik, és egy darabig követi Vernert, majd olyan személy után néz, akitől tanulhat egy kis mágiát, amíg valaki más helyrehozza a gnóm kezét. Az összetört ujjak úgy festenek, mint amik hosszas kirakózást igényelnek, úgyhogy talán lesz ideje elsajátítani egy-két fogást.*
2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-25 15:32:28
Üzenet elküldve: 2013-12-25 15:32:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
*A lovat kint hagyja, mert ugye, mégsem barlangban született, hogy csatalóval mennyen templomba. Szépen kiköti a hátast az erre megfelelőnek látszó helyen. Lehetőleg az itató környékén, hogy a derék hátas kedvére olthassa szomját, aztán tekintete a templom felé fordul. Sok évtized telt el azóta, hogy utoljára szent helyen járt volna. A maga fajtának amúgy sem való az, de ha már egyszer itt van és felderít. Bár ha őszinték vagyunk, ez csak az egyik ok. Már a pusztán át jövet is fontolgatott valamit, még hetekkel azelőtt, hogy a városba értek volna. Az utóbbi időben nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy ideje volna visszatérnie eredeti mesterségéhez. Egykor mágust akartak faragni belőle, még zsenge ifjúsága idején. De ő foggal körömmel ellenállt az akaratnak. Bár a varázs szikrái feltámadtak lelkében ő erővel kioltotta őket. Pedig oly közel volt, oly közel, hogy már érezte a mana háló rezdüléseit.*
~Talán, még el tudom érni~
*Megrázza a fejét, nagyon régen volt. Gondolataiba merülve sétál fel, s alá a templom előtt, közben időnként méregetve a helyet, időnként méregetve saját magát. Nem tud döntésre jutni. Nem érzi már magában azt az erőt, ami a varázshoz kell. És igazából azt amit kellett volna nem is érezte soha. De tudta, hogy közel jár hozzá. Az évek viszont alaposan megkoptatták érzékeit. Ma már egy kósza poharat sem tudna felemelni a mana háló megrántásával. Kikopott belőle.*
~Vagy mégsem?~
*Olyan dolgokat is megérez amire nincs emberi magyarázat. De hát, ő nem is ember. Egy tündér elveszítheti egyáltalán varázs képességeit?*
~Hisz mi varázsból születtünk..nem húsból és vérből mint a többi~
*Ebben más és ezt tudja jól ő is. Végül vet még egy kósza pillantást a városra, aztán kifújja a levegőt, s apró csizmái a templom felé indulnak. Nem csap hatalmas zajt. Nincs színpadias belépő. Nagyon szolidan lépi át a kaput.*
~Eddig megvolnánk~
*Tekintetét körbehordozza a benti termeken, majd leemeli fejéről a kalapot. Leandana szellemeit nem tiszteli, de az istenek, az ő hatalmuk más. Azt már érezte a bőrén, és ami sokkal keményebb volt a lelkén is. Megérint egy pontot a mellkasán, melyre varázs vágott sebet egykoron. A szent helyeken a mai napig belevillámlik a fájdalom. Most sincs ez másképp. Apró grimasz, nem több mi átsuhan sápadt arcán, aztán kiveri fejéből a boszorkányt.*
~Már halott, te küldted a másvilágra~
*A falak mellett halad, egyelőre csak felméri a terepet, s közben gondolataiba mélyed.
Alaposan körbejárja a templomot. Figyel minden apró részletre. Érdeklődése két irányú, egyrészt parancsot hajt végre, melynek célja a felderítés. Így minden apróságot a fejébe vés, ami csak fontos lehet. Másrészt, nehezen tud szabadulni saját vágyától, hogy újra a mágia útja felé terelje az életét. Ha megnyitná elméjét a mana háló előtt. Nem kétséges hogy idővel vissza jönne minden. De vele együtt, sok olyan is jönne amiket nem véletlenül zárt ki. És, azok a dolgok, szörnyűek.*
~Az is elég nekem amivel születtem, nem kellenek új démonok ~
*Van már neki ez a furcsa hobbija a halott nőkkel, az alkoholizmusa, a szadizmusa. Mondhatjuk úgy is, hogy egy újabb démon, már olyannyira megrontaná személyiségét hogy közelebb állna a másik síkhoz, mint ehez amiben most is él. Bár az is tény, hogy ő mindig is valahol a két világ határán táncolt, de nem mindegy hogy melyikhez áll közelebb, még akkor sem ha a különbség csak egy hajszálnyi is.*
~Még nem jött el az ideje~
*Pillant komoran a fal mellett magasodó hatalmas szobrokra. Érzi, hogy hamarosan újra erre az útra kell térnie, ébredezik benne valami. Valami olyasmi, amit nehéz szavakba önteni, de még korai. Még nem jött el az idő. Több mint fél órát töltött odabent. Szemügyre véve mindent, és mindenkit akit csak láthatott, az utolsó részletig. Elméjébe vési, nem csak azt, hogy a városon belül hol van a templom, hanem azt is, hogy milyen a belső szerkezeti felépítése. Merre melyik szobor, ajtó, könyvtár, hogy ha kell vakon is eligazodjon idebent.
Aztán ahogy jött, csendben indul is kifelé. Lassan lebattyog a lépcsőn, majd végig simít a hátason, komótosan eloldozza a kantárat, s szemeit körbe futtatja a város ezen részén.*
~Minden rendben~
*Felkapaszkodik a nyeregbe, azt finom térd mozdulattal jelzi, hogy indulhatnak tovább. Erősebb rángatásra nincs szükség. Ők már összeszokott párost alkotnak.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.25 16:32:31, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése
~Talán, még el tudom érni~
*Megrázza a fejét, nagyon régen volt. Gondolataiba merülve sétál fel, s alá a templom előtt, közben időnként méregetve a helyet, időnként méregetve saját magát. Nem tud döntésre jutni. Nem érzi már magában azt az erőt, ami a varázshoz kell. És igazából azt amit kellett volna nem is érezte soha. De tudta, hogy közel jár hozzá. Az évek viszont alaposan megkoptatták érzékeit. Ma már egy kósza poharat sem tudna felemelni a mana háló megrántásával. Kikopott belőle.*
~Vagy mégsem?~
*Olyan dolgokat is megérez amire nincs emberi magyarázat. De hát, ő nem is ember. Egy tündér elveszítheti egyáltalán varázs képességeit?*
~Hisz mi varázsból születtünk..nem húsból és vérből mint a többi~
*Ebben más és ezt tudja jól ő is. Végül vet még egy kósza pillantást a városra, aztán kifújja a levegőt, s apró csizmái a templom felé indulnak. Nem csap hatalmas zajt. Nincs színpadias belépő. Nagyon szolidan lépi át a kaput.*
~Eddig megvolnánk~
*Tekintetét körbehordozza a benti termeken, majd leemeli fejéről a kalapot. Leandana szellemeit nem tiszteli, de az istenek, az ő hatalmuk más. Azt már érezte a bőrén, és ami sokkal keményebb volt a lelkén is. Megérint egy pontot a mellkasán, melyre varázs vágott sebet egykoron. A szent helyeken a mai napig belevillámlik a fájdalom. Most sincs ez másképp. Apró grimasz, nem több mi átsuhan sápadt arcán, aztán kiveri fejéből a boszorkányt.*
~Már halott, te küldted a másvilágra~
*A falak mellett halad, egyelőre csak felméri a terepet, s közben gondolataiba mélyed.
Alaposan körbejárja a templomot. Figyel minden apró részletre. Érdeklődése két irányú, egyrészt parancsot hajt végre, melynek célja a felderítés. Így minden apróságot a fejébe vés, ami csak fontos lehet. Másrészt, nehezen tud szabadulni saját vágyától, hogy újra a mágia útja felé terelje az életét. Ha megnyitná elméjét a mana háló előtt. Nem kétséges hogy idővel vissza jönne minden. De vele együtt, sok olyan is jönne amiket nem véletlenül zárt ki. És, azok a dolgok, szörnyűek.*
~Az is elég nekem amivel születtem, nem kellenek új démonok ~
*Van már neki ez a furcsa hobbija a halott nőkkel, az alkoholizmusa, a szadizmusa. Mondhatjuk úgy is, hogy egy újabb démon, már olyannyira megrontaná személyiségét hogy közelebb állna a másik síkhoz, mint ehez amiben most is él. Bár az is tény, hogy ő mindig is valahol a két világ határán táncolt, de nem mindegy hogy melyikhez áll közelebb, még akkor sem ha a különbség csak egy hajszálnyi is.*
~Még nem jött el az ideje~
*Pillant komoran a fal mellett magasodó hatalmas szobrokra. Érzi, hogy hamarosan újra erre az útra kell térnie, ébredezik benne valami. Valami olyasmi, amit nehéz szavakba önteni, de még korai. Még nem jött el az idő. Több mint fél órát töltött odabent. Szemügyre véve mindent, és mindenkit akit csak láthatott, az utolsó részletig. Elméjébe vési, nem csak azt, hogy a városon belül hol van a templom, hanem azt is, hogy milyen a belső szerkezeti felépítése. Merre melyik szobor, ajtó, könyvtár, hogy ha kell vakon is eligazodjon idebent.
Aztán ahogy jött, csendben indul is kifelé. Lassan lebattyog a lépcsőn, majd végig simít a hátason, komótosan eloldozza a kantárat, s szemeit körbe futtatja a város ezen részén.*
~Minden rendben~
*Felkapaszkodik a nyeregbe, azt finom térd mozdulattal jelzi, hogy indulhatnak tovább. Erősebb rángatásra nincs szükség. Ők már összeszokott párost alkotnak.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.25 16:32:31, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése
2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-24 23:00:40
Üzenet elküldve: 2013-12-24 23:00:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A nő rávilágít a nyilvánvalóra (illetve ami egy kívülálló számára nyilvánvaló, de Verner számára már-már teljesen új információt hordoz) amikor kijelenti, hogy maga a gnóm mondta mindezt. Nos igen, megesik, hogy öntudatán kívül mond (vagy tesz) valamit, az ilyenekért nem tud felelősséget vállalni, viszont mivel ez csak néhány szó, egy vállrándítással elintézi:*
- Nos, ha én mondtam, akkor biztosan úgy van *önmagában bízik a legjobban a világon, hát hogyan is kérdőjelezhetné meg saját állítását? Meg tudatosan átgondolva valóban igaz, habár mindkét kezével egyformán jól dob célba, így csak feleannyi fegyver elhajítására képes adott időn belül. Viszont meg kell szoknia ezt az állapotot, ez hetekre, akár hónapra is így fog maradni. Talán örökre. A templomajtónál majdnem összeütközik egy szerzetessel, gyorsan igyekszik is némi utat adni, hadd menjen a dolgára, vagy amerre akar, csak Verner közeléből tűnjön el. Ki nem állhatja ezeket az alakokat. Majd a válaszra csettint egyet épen maradt kezével.*
- Hát persze! Ez az a hasonlat, amit kerestem *és valóban, a szállástól ideáig igyekezett egy rendes hasonlatot kiötleni, de nem jutott tovább a halászok és a döglött halak példájánál. Az Eris által felhozott hasonlat (habár jó eséllyel nem annak szánta, de) tökéletesen kitölti az űrt a gnóm elméjébenm így nem is marad más hátra, mint belökni a templom ajtaját (amit meg is tesz) majd besétálni, és keresni egy papot, aki ellátja a törött ujjait.*
- Nos, ha én mondtam, akkor biztosan úgy van *önmagában bízik a legjobban a világon, hát hogyan is kérdőjelezhetné meg saját állítását? Meg tudatosan átgondolva valóban igaz, habár mindkét kezével egyformán jól dob célba, így csak feleannyi fegyver elhajítására képes adott időn belül. Viszont meg kell szoknia ezt az állapotot, ez hetekre, akár hónapra is így fog maradni. Talán örökre. A templomajtónál majdnem összeütközik egy szerzetessel, gyorsan igyekszik is némi utat adni, hadd menjen a dolgára, vagy amerre akar, csak Verner közeléből tűnjön el. Ki nem állhatja ezeket az alakokat. Majd a válaszra csettint egyet épen maradt kezével.*
- Hát persze! Ez az a hasonlat, amit kerestem *és valóban, a szállástól ideáig igyekezett egy rendes hasonlatot kiötleni, de nem jutott tovább a halászok és a döglött halak példájánál. Az Eris által felhozott hasonlat (habár jó eséllyel nem annak szánta, de) tökéletesen kitölti az űrt a gnóm elméjébenm így nem is marad más hátra, mint belökni a templom ajtaját (amit meg is tesz) majd besétálni, és keresni egy papot, aki ellátja a törött ujjait.*
2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-21 23:27:19
Üzenet elküldve: 2013-12-21 23:27:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*A templom hatalmas ajtaja nyikordulva nyílik ki. Egy magas, vállas férfi lép be. Poros bő ruhái és az oldalán lógó sarló jelzi, hogy egy egyszerű földműves. Az arcán is az egyszerű egykedvűség látható. Már napok óta keres itt a városban munkát de, eddig még nem talált. Most felkereste a templomot mert egy fickó azt mondta, hogy ha munkát nem is de, segítséget itt biztos fog kapni. Ezért lép be Trodd a templomba. Végigsétál a padsorok közt majd leül az egyikre. Nem tudja, hogy mennek itt a dolgok de, úgy gondolja ha eleget ül itt akkor valaki majd segít neki. Miközben ott ül aközben jól megfigyeli a templom belsejét.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.22 11:20:23, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.22 11:20:23, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-21 21:32:23
Üzenet elküldve: 2013-12-21 21:32:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
*Egyelőre lemond a gyújtogatásról, de talonba teszi az ötletet szűkösebb időkre.*
Te magad mondtad *lepődik meg.* Még haszontalanabbnak érzem magam, mint előtte. Persze ezek szerint csak hangosan gondolkoztál.
*Két köpenyes alak közeleg a templomhoz, közhelyesebb képet már nem is nyújthatnánk. Eris kis híján nekiütközik Vernernek, amikor az megtorpan az ajtóban, és ugyanígy jár a fiatal szerzetes, aki épp kifelé igyekszik.*
Miért ne akarnánk bemenni? *kérdez vissza, szándékosan nem mozdulva, hogy tovább bosszantsa a szerzetest.* Csak mert nem nekem építették? Ennyi erővel a házadba se kellett volna bemennem.
Te magad mondtad *lepődik meg.* Még haszontalanabbnak érzem magam, mint előtte. Persze ezek szerint csak hangosan gondolkoztál.
*Két köpenyes alak közeleg a templomhoz, közhelyesebb képet már nem is nyújthatnánk. Eris kis híján nekiütközik Vernernek, amikor az megtorpan az ajtóban, és ugyanígy jár a fiatal szerzetes, aki épp kifelé igyekszik.*
Miért ne akarnánk bemenni? *kérdez vissza, szándékosan nem mozdulva, hogy tovább bosszantsa a szerzetest.* Csak mert nem nekem építették? Ennyi erővel a házadba se kellett volna bemennem.
2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-21 10:35:17
Üzenet elküldve: 2013-12-21 10:35:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Verner csak megvakarná erre a fejét, ha nem lennének eltörve az ujjai, majd megjegyzi:*
- Viszont ha ennyi mindent felgyújtok, akkor jó eséllyel ez az egész vacak kigyullad. Mellesleg én csak abban reménykedem, hogy akkor fog összedőlni ez a viskó, amikor én nem vagyok benne *majd befut lecserélni a köpenyét. Először persze körbenéz, hogy nincs-e valahol olyan tárgy, amelyben véletlenül megláthatja saját arcát, mikor nem fedi csuklya, azonban csak a kopár fal néz vissza rá. A művelet végeztével kisétál, mire Eris is megerősíti a hitében: valóban üdítő változatosság tud lenni egy új, tiszta köpeny látványa. Talán a maradék két köpenyből az egyiket kiszögelhetné a falra... Ki tudja? Azonban a következő mondatra felkapja a fejét:*
- Haszontalan? Ezt meg ki mondta neked? *igen, ha felrázzák a mélázásból, hajlamos olyannak lenni, mint egy éppen ébredő, akinek fogalma sincs arról, mit álmodott. Azonban a templommal egyet tud érteni, elvégre az ujjaival tényleg kéne csinálni valamit. Így szépen lassan kisétál, majd ha Eris is kiért, akkor becsukja az ajtót, és újra megjegyzi (mivel a szívének oly kedves kattanás elmaradt)*
- Szereznem kell egy új rugót... *majd felkapja a fejét, és megindul a templom felé. Két kezét összefűzi (habár nem olyan jól, mintha épek lennének az ujjai, de így olyan látszatot kelthet, mint egy kis szerzetes). Odaérve a templom ajtajához még egyszer visszafordul:*
- Biztos, hogy ide be akarunk menni?
- Viszont ha ennyi mindent felgyújtok, akkor jó eséllyel ez az egész vacak kigyullad. Mellesleg én csak abban reménykedem, hogy akkor fog összedőlni ez a viskó, amikor én nem vagyok benne *majd befut lecserélni a köpenyét. Először persze körbenéz, hogy nincs-e valahol olyan tárgy, amelyben véletlenül megláthatja saját arcát, mikor nem fedi csuklya, azonban csak a kopár fal néz vissza rá. A művelet végeztével kisétál, mire Eris is megerősíti a hitében: valóban üdítő változatosság tud lenni egy új, tiszta köpeny látványa. Talán a maradék két köpenyből az egyiket kiszögelhetné a falra... Ki tudja? Azonban a következő mondatra felkapja a fejét:*
- Haszontalan? Ezt meg ki mondta neked? *igen, ha felrázzák a mélázásból, hajlamos olyannak lenni, mint egy éppen ébredő, akinek fogalma sincs arról, mit álmodott. Azonban a templommal egyet tud érteni, elvégre az ujjaival tényleg kéne csinálni valamit. Így szépen lassan kisétál, majd ha Eris is kiért, akkor becsukja az ajtót, és újra megjegyzi (mivel a szívének oly kedves kattanás elmaradt)*
- Szereznem kell egy új rugót... *majd felkapja a fejét, és megindul a templom felé. Két kezét összefűzi (habár nem olyan jól, mintha épek lennének az ujjai, de így olyan látszatot kelthet, mint egy kis szerzetes). Odaérve a templom ajtajához még egyszer visszafordul:*
- Biztos, hogy ide be akarunk menni?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122