Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 29 (561. - 580. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
580. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-14 12:28:29
Üzenet elküldve: 2011-04-14 12:28:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Egy fekete köpenyt viselő csuklyás férfi lép be a templomba. Kezében bot van, valószínűleg mágus vagy vándor. Körülnéz. Végigméri a szobrokat, és az oszlopokat is. Majd az oltárra pillant, ám ekkor meglát valakit. Egy pap az. Fején alig van haj, szeme kék bőre hófehér. Valamivel alacsonyabb mint vendége.*
-Üdvözlet. Kihez van szerencsém? *Kérdi a pap, majd a csuklyáshoz lép. Talán azt akarja bizonyítani ezzel, hogy nem fél?*
-Lorion Yaralphos vagyok.
-Értem. És miért jöttél fiam?
-Mágiát szeretnék tanulni.
-Rendben. Ugye tudod, hogy itt csak levegő mágiát tanulhatsz?
-Tudom.
-Jólvan akkor kezdjünk neki. Már ha van elég pénzed, és kitartásod hozzá...
-Üdvözlet. Kihez van szerencsém? *Kérdi a pap, majd a csuklyáshoz lép. Talán azt akarja bizonyítani ezzel, hogy nem fél?*
-Lorion Yaralphos vagyok.
-Értem. És miért jöttél fiam?
-Mágiát szeretnék tanulni.
-Rendben. Ugye tudod, hogy itt csak levegő mágiát tanulhatsz?
-Tudom.
-Jólvan akkor kezdjünk neki. Már ha van elég pénzed, és kitartásod hozzá...
579. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-11 17:42:08
Üzenet elküldve: 2011-04-11 17:42:08
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kis idő után a méregzöld szemek felnyílnak. Az eredar tekintete még zavaros, a feje szörnyen hasogat. Annyira fázik, mint már régen nem, mintha itt sokkal hidegebb lenne, mint máshol. Zavartan föláll és leporolja a ruháját. Dramír még szorosabban a nyaka köré fonja magát, de még a kis állat teste sem melegíti eléggé. A démon ráadásul követelőzően mocorog benne...
"Szenvedést! Halált! Végre valami szörnyűséget... De először is el kell tűnnöm innen, amilyen hamar csak lehet! Túl gyenge vagyok ehhez a helyhez.. nem fogom már sokáig kibírni itt, túl sokat koplaltam, most pedig olyan gyenge vagyok, hogy egy kevés itteni mágia is elfúj..."
Megrázza a fejét, majd a kijáratot keresi a szemével.
"Ki kell jutnom!"
Amikor meglátja az ajtót azonnal odasiet és kilép a kertbe. Ahogy áthalad a kapun a fejfájás elmúlik és erősebbnek érzi magát.*
"Szenvedést! Halált! Végre valami szörnyűséget... De először is el kell tűnnöm innen, amilyen hamar csak lehet! Túl gyenge vagyok ehhez a helyhez.. nem fogom már sokáig kibírni itt, túl sokat koplaltam, most pedig olyan gyenge vagyok, hogy egy kevés itteni mágia is elfúj..."
Megrázza a fejét, majd a kijáratot keresi a szemével.
"Ki kell jutnom!"
Amikor meglátja az ajtót azonnal odasiet és kilép a kertbe. Ahogy áthalad a kapun a fejfájás elmúlik és erősebbnek érzi magát.*
578. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-11 17:31:09
Üzenet elküldve: 2011-04-11 17:31:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88
Játékstílus: Szelíd
[A művészet bolondjai]
*Látva, hogy a macskával szemben nyerésre áll, megkockáztatja, hogy egészen közel húzza magához a lányt, az állat pedig sértődötten kalandozni kezd a padok alatt. Áthatóan a szemébe néz, a zöld tekintet mélyen a retina mögé lát, szinte az elme rejtelmeibe, de a férfi valójában nem érzi Sheyra gondolatait. Átkulcsolja a derekát, közelebb hajol az arcához, egészen közel, még a hátát is meggörbíti kissé, hogy még közelebb hajolhasson hozzá. Aztán ott a végső pillanatban megáll, és egyetlen mozdulattal teszi tönkre, újra barátivá a helyzetet. Megrázza a fejét, hogy vizes hajából a vízcseppek a magához szorított nőre hulljanak. A másik pedig hiába is tiltakozna, nem engedi el egykönnyen, csak miután fekete tincsei közül elegendő víz repült Sheyra felé. Illetlenül hangosan nevet, de nincs rajtuk kívül senki a főhajóban.*
- Sokkal szebb, mint az, ami a szülőfalumban volt... *Kissé elréved gondolataiban. Épp csak annyira, hogy visszakalandozzon a múltba, és épp csak annyira hogy a gondolatok szavakká nőjék ki magukat.* - Emlékszem, anyámék minden Vasárnap a templomba rángattak. És mindig az ing alá rejtettem egy kis rajztáblát. *Miközben a régi történet szálai közt kalandozik letérdel a rajztábla mellé. Leveszi a hátáról az íjat, s tegzet, majd elkezdi összegyűjteni a szökött rajzokat.* - Minden Vasárnap, amikor apám észrevette, hogy nem a misére figyeltem, jól megruházott.... Meg akkor is, amikor rossz jegyeket hoztam... és amikor feleseltem.... vagy nem találtam a céltábla közepébe *Simít végig a tiszafából készült, gondosan művelt íjon.* - Ha szenes volt a kezem, tudta, hogy megint rajzoltam, és akkor is elvert. És akkor is, amikor eltángáltak az iskolában. 'Egy férfi nem sír!' Mondta mindig, és azért is elhúzta a nótámat. *Hirtelen tér vissza a jelenbe, mint aki álmodott, egyszer csak újra a templomban van, megrezzen. Tekintete ide-oda ütődik a díszes falak közt, próbálja felfogni, hol és miért is van. Kinéz a nagy, kétszárnyas ajtón, látja a tomboló vihart, és akkor eszébe jut, hogy mit is keres itt. Felnéz a vele érkezett lányra, de nem szól egy szót sem. Zöld írisze mögött még mindig ott bujkál az emlék, a szomorúság.*
*Látva, hogy a macskával szemben nyerésre áll, megkockáztatja, hogy egészen közel húzza magához a lányt, az állat pedig sértődötten kalandozni kezd a padok alatt. Áthatóan a szemébe néz, a zöld tekintet mélyen a retina mögé lát, szinte az elme rejtelmeibe, de a férfi valójában nem érzi Sheyra gondolatait. Átkulcsolja a derekát, közelebb hajol az arcához, egészen közel, még a hátát is meggörbíti kissé, hogy még közelebb hajolhasson hozzá. Aztán ott a végső pillanatban megáll, és egyetlen mozdulattal teszi tönkre, újra barátivá a helyzetet. Megrázza a fejét, hogy vizes hajából a vízcseppek a magához szorított nőre hulljanak. A másik pedig hiába is tiltakozna, nem engedi el egykönnyen, csak miután fekete tincsei közül elegendő víz repült Sheyra felé. Illetlenül hangosan nevet, de nincs rajtuk kívül senki a főhajóban.*
- Sokkal szebb, mint az, ami a szülőfalumban volt... *Kissé elréved gondolataiban. Épp csak annyira, hogy visszakalandozzon a múltba, és épp csak annyira hogy a gondolatok szavakká nőjék ki magukat.* - Emlékszem, anyámék minden Vasárnap a templomba rángattak. És mindig az ing alá rejtettem egy kis rajztáblát. *Miközben a régi történet szálai közt kalandozik letérdel a rajztábla mellé. Leveszi a hátáról az íjat, s tegzet, majd elkezdi összegyűjteni a szökött rajzokat.* - Minden Vasárnap, amikor apám észrevette, hogy nem a misére figyeltem, jól megruházott.... Meg akkor is, amikor rossz jegyeket hoztam... és amikor feleseltem.... vagy nem találtam a céltábla közepébe *Simít végig a tiszafából készült, gondosan művelt íjon.* - Ha szenes volt a kezem, tudta, hogy megint rajzoltam, és akkor is elvert. És akkor is, amikor eltángáltak az iskolában. 'Egy férfi nem sír!' Mondta mindig, és azért is elhúzta a nótámat. *Hirtelen tér vissza a jelenbe, mint aki álmodott, egyszer csak újra a templomban van, megrezzen. Tekintete ide-oda ütődik a díszes falak közt, próbálja felfogni, hol és miért is van. Kinéz a nagy, kétszárnyas ajtón, látja a tomboló vihart, és akkor eszébe jut, hogy mit is keres itt. Felnéz a vele érkezett lányra, de nem szól egy szót sem. Zöld írisze mögött még mindig ott bujkál az emlék, a szomorúság.*
577. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-11 12:37:53
Üzenet elküldve: 2011-04-11 12:37:53
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése - Vulren Shakt, Akki Kamihira, Ryrin Bessin figyelmébe//
*Ryrin tájékoztatóját követően az idős templomszolga arca falfehérré válik és Wyruni Sysifnek el kell fordulnia, mivel újabb köhögőroham tör rá. Hamar csillapszik a tünet, ezért vissza tud fordulni hozzájuk.*
-Szívesen segítek a társainak, Bessin lovag.
*Ezután várakozik valamelyest, míg Ryrin befejezi a diskurzust Akkival. A páncélos férfi kiakasztja Akki Kamihira nyakából az ékszert ami enyhe kékes derengést fest a jelenlévők arcára, mielőtt a lovag markában eltűnik. Láthatóan az öreg templomszolga is ámulattal és talán vágyakozással tekint az ezüstös keretbe foglalt ékkőre. Minden szem a tárgyra szegeződik annyi bizonyos.*
-Jobb lesz mielőbb biztos helyen tudni!
*Sysif egy a zsebéből előrántott tiszta kendővel eltakarja a lovag markában heverő tárgyat.*
-Intézkedem, mindjárt itt vagyok.
*Az öreg a háttérben várakozó tanoncokhoz siet, vált velük néhány halk szót, mire azok elsietnek. Egyikük Vulrenhez és Akkihoz lép, és illedelmesen várakozik.*
-Deraion elvezet titeket a belső könyvtárba, ahol kutathattok ami után szeretnétek. Én a Harmadikhoz vezetem önt, kedves lovag!
*Az idős templomszolga Ryrinnel távolabbi folyosók felé, Deraion Vulrennel és Akkival a könyvtár felé indul, ha ők is így látják jónak. Ha még van megbeszélni valójuk, addig várakoznak a kísérők.
*Ryrin tájékoztatóját követően az idős templomszolga arca falfehérré válik és Wyruni Sysifnek el kell fordulnia, mivel újabb köhögőroham tör rá. Hamar csillapszik a tünet, ezért vissza tud fordulni hozzájuk.*
-Szívesen segítek a társainak, Bessin lovag.
*Ezután várakozik valamelyest, míg Ryrin befejezi a diskurzust Akkival. A páncélos férfi kiakasztja Akki Kamihira nyakából az ékszert ami enyhe kékes derengést fest a jelenlévők arcára, mielőtt a lovag markában eltűnik. Láthatóan az öreg templomszolga is ámulattal és talán vágyakozással tekint az ezüstös keretbe foglalt ékkőre. Minden szem a tárgyra szegeződik annyi bizonyos.*
-Jobb lesz mielőbb biztos helyen tudni!
*Sysif egy a zsebéből előrántott tiszta kendővel eltakarja a lovag markában heverő tárgyat.*
-Intézkedem, mindjárt itt vagyok.
*Az öreg a háttérben várakozó tanoncokhoz siet, vált velük néhány halk szót, mire azok elsietnek. Egyikük Vulrenhez és Akkihoz lép, és illedelmesen várakozik.*
-Deraion elvezet titeket a belső könyvtárba, ahol kutathattok ami után szeretnétek. Én a Harmadikhoz vezetem önt, kedves lovag!
*Az idős templomszolga Ryrinnel távolabbi folyosók felé, Deraion Vulrennel és Akkival a könyvtár felé indul, ha ők is így látják jónak. Ha még van megbeszélni valójuk, addig várakoznak a kísérők.
576. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-10 18:34:20
Üzenet elküldve: 2011-04-10 18:34:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
[A művészet bolondjai]
*Hiába ázott el, nem bírja megállni, hogy ne nézzen körül a templomban. A lehető leghalkabb, leglégiesebb léptekkel megy végig a padok közt, gondosan szemügyre véve minden részletet. Nem igazán inspirálja őt a hely; sosem szerette az ilyen zárt, sötét helyeket. Szeretne megint a szabad levegőn lenni, de hát ha odakint ilyen vihar tombol.. Majd visszatér Abelhez, és lerakja a dolgait az egyik padra. Leveszi a köpenyét, aminek a zsebéből egyből kikászálódik a cirmos. Egy ideig kering az egyik pad alatt, majd amikor Abel magához húzza Sheyrát, a kis állat keservesen felnyávog. "Szemtelen egy állat vagy...Elrontani egy ilyen pillanatot..." A lány vet egy szemrehányó pillantást az állatra, majd a kezébe veszi azt. Párszor megsimítja a fejét, majd leteszi a földre. Lábával eltolja magától, és az egyből eltűnik a padok közt. Sheyra pedig halvány mosollyal az arcán fordul vissza Abelhez.*
-Szép? Talán. Nekem nem igazán tetszik.
*Tekintetével a macskát keresi, de még csak a lépteit sem hallja. Aggódva néz körül, majd nekitámaszkodik a padnak, és kinyújtózik. Vet egy kérdő pillantást a férfira, majd a földön szétszóródott rajzokra. "Vajon azok mit ábrázolhatnak...?"*
*Hiába ázott el, nem bírja megállni, hogy ne nézzen körül a templomban. A lehető leghalkabb, leglégiesebb léptekkel megy végig a padok közt, gondosan szemügyre véve minden részletet. Nem igazán inspirálja őt a hely; sosem szerette az ilyen zárt, sötét helyeket. Szeretne megint a szabad levegőn lenni, de hát ha odakint ilyen vihar tombol.. Majd visszatér Abelhez, és lerakja a dolgait az egyik padra. Leveszi a köpenyét, aminek a zsebéből egyből kikászálódik a cirmos. Egy ideig kering az egyik pad alatt, majd amikor Abel magához húzza Sheyrát, a kis állat keservesen felnyávog. "Szemtelen egy állat vagy...Elrontani egy ilyen pillanatot..." A lány vet egy szemrehányó pillantást az állatra, majd a kezébe veszi azt. Párszor megsimítja a fejét, majd leteszi a földre. Lábával eltolja magától, és az egyből eltűnik a padok közt. Sheyra pedig halvány mosollyal az arcán fordul vissza Abelhez.*
-Szép? Talán. Nekem nem igazán tetszik.
*Tekintetével a macskát keresi, de még csak a lépteit sem hallja. Aggódva néz körül, majd nekitámaszkodik a padnak, és kinyújtózik. Vet egy kérdő pillantást a férfira, majd a földön szétszóródott rajzokra. "Vajon azok mit ábrázolhatnak...?"*
575. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-08 21:57:09
Üzenet elküldve: 2011-04-08 21:57:09
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A nagy rohanásban különös épület elé érkezik meg. A lelke, a sötétség benne egy pillanatra megborzong és visszavonulót fúj. A haragos szemek kitisztulnak és kíváncsian pillantanak végig a Templom épületén.
Az eredar pár percig várakozik a lépcsőn, mint aki önmagával vívódik, majd mégis belép. Odabent magával ragadja a hangulat, a teljes nyugalom áthatja a testét. Mintha egy örökké égő tűz lángjai hunynának ki a lelkében, ellenben a bőre kellemetlenül bizsereg a látása pedig egészen homályos lesz, mintha elfáradna. Azonban megmakacsolja magát és lekuporodik egy sarokba. Beburkolózik a fehér ruhájába és az ölébe veszi az eddig a nyakában tanyázó Dramírt.
Végigsimít a kis állat bundáján és tűnődve néz rá. A feje megfájdul kissé és az egész világ olyan homályos lesz.*
- Most egy kicsit alszom... jobb lesz, ha lepihensz te is...
*Azzal összekucorodik és mély álomtalan álomba zuhan.*
Az eredar pár percig várakozik a lépcsőn, mint aki önmagával vívódik, majd mégis belép. Odabent magával ragadja a hangulat, a teljes nyugalom áthatja a testét. Mintha egy örökké égő tűz lángjai hunynának ki a lelkében, ellenben a bőre kellemetlenül bizsereg a látása pedig egészen homályos lesz, mintha elfáradna. Azonban megmakacsolja magát és lekuporodik egy sarokba. Beburkolózik a fehér ruhájába és az ölébe veszi az eddig a nyakában tanyázó Dramírt.
Végigsimít a kis állat bundáján és tűnődve néz rá. A feje megfájdul kissé és az egész világ olyan homályos lesz.*
- Most egy kicsit alszom... jobb lesz, ha lepihensz te is...
*Azzal összekucorodik és mély álomtalan álomba zuhan.*
574. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-07 17:25:12
Üzenet elküldve: 2011-04-07 17:25:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
*Az elf érdeklődéssel halgatja végig Vulren válaszát.*
- Nem szabad feladni. Sok olyan dolog van ami elsőre nem sikerül. Természetesen ha kedved nincs hozzá felesleges erőltetni.
* Feleli kissé lágyabb hangon. Ekkor Ryrin kezdi bemutatni a társaságot és az éppen megérkező papot aki kissé beteges köhögést hallat. Kamihira figyelmét rájuk szegezni és kisebb fejbiccentéssel üdvözli. Eközben Ryrin továbbra is folytatja mondani valóját és részletezi a kutatás fontosságát és az ebben a pap betöltött szerepét. Majd Akki-hoz intéz egy felhívást amire az elf kis töprengés után válaszol.*
- Hát ne haragudj meg, de nem bízok benned meg. Úgy gondolom sokkal többet tudsz mint amit elárulsz. Természetesen te sem bízol bennünk hiszen ezt te magad mondtad. Ez az Amulett a biztosítékom, hogy vissza fogsz térni és ezáltal marad lehetőségem megtudni azokat a dolgokat amikre kíváncsi vagyok. De szava hihetetlennek sem akarok feltűnni mivel nem vagyok az.
" Talán a megoldás az lesz amit már egy ideje érzek, legalább is remélem"
* Gondolja miközben kis sznetettt tart majd folytatja*
- Maradjunk annyiba ha te letudod szedni rólam az amulettet akkor beletörődök abba, hogy úgy lesz ahogy mondtad. Nem harcra gondolok hanem csak szimplán a nyakamból való levételre.
* Hangja kissé felerősödik és határozott azonban a tiszteletet továbbra is magába foglalja.*
" Ha az amulettnek tényleg varázs ereje van és netán még más is lappang a háttérben akkor ez a levétel nem fog létre jönni. Ha a megérzésem téves akkor nincs sok választásom."
* Gondolja ahogy tekintetét egy pillanatra A lovagéba mélyeszti és a lány kezében lévő vörös levélre mered és figyeli milyen reakciót vált ki ezen beszélgetés nála. Ha Ryrin megpróbálja leakasztani az amulettet semmit nem tesz ellene. *
A hozzászólás írója (Akki Kamihira) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.07 18:16:44
*Az elf érdeklődéssel halgatja végig Vulren válaszát.*
- Nem szabad feladni. Sok olyan dolog van ami elsőre nem sikerül. Természetesen ha kedved nincs hozzá felesleges erőltetni.
* Feleli kissé lágyabb hangon. Ekkor Ryrin kezdi bemutatni a társaságot és az éppen megérkező papot aki kissé beteges köhögést hallat. Kamihira figyelmét rájuk szegezni és kisebb fejbiccentéssel üdvözli. Eközben Ryrin továbbra is folytatja mondani valóját és részletezi a kutatás fontosságát és az ebben a pap betöltött szerepét. Majd Akki-hoz intéz egy felhívást amire az elf kis töprengés után válaszol.*
- Hát ne haragudj meg, de nem bízok benned meg. Úgy gondolom sokkal többet tudsz mint amit elárulsz. Természetesen te sem bízol bennünk hiszen ezt te magad mondtad. Ez az Amulett a biztosítékom, hogy vissza fogsz térni és ezáltal marad lehetőségem megtudni azokat a dolgokat amikre kíváncsi vagyok. De szava hihetetlennek sem akarok feltűnni mivel nem vagyok az.
" Talán a megoldás az lesz amit már egy ideje érzek, legalább is remélem"
* Gondolja miközben kis sznetettt tart majd folytatja*
- Maradjunk annyiba ha te letudod szedni rólam az amulettet akkor beletörődök abba, hogy úgy lesz ahogy mondtad. Nem harcra gondolok hanem csak szimplán a nyakamból való levételre.
* Hangja kissé felerősödik és határozott azonban a tiszteletet továbbra is magába foglalja.*
" Ha az amulettnek tényleg varázs ereje van és netán még más is lappang a háttérben akkor ez a levétel nem fog létre jönni. Ha a megérzésem téves akkor nincs sok választásom."
* Gondolja ahogy tekintetét egy pillanatra A lovagéba mélyeszti és a lány kezében lévő vörös levélre mered és figyeli milyen reakciót vált ki ezen beszélgetés nála. Ha Ryrin megpróbálja leakasztani az amulettet semmit nem tesz ellene. *
A hozzászólás írója (Akki Kamihira) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.07 18:16:44
573. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-07 16:37:10
Üzenet elküldve: 2011-04-07 16:37:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88
Játékstílus: Szelíd
[A művészet bolondjai]
*A viharban csuromvizesre ázott páros a kertből toppan a templom előterébe. Abel maga előtt tessékeli a sötét hajú lányt, de nem akar beljebb menni, a padsorok közé, csak megáll az ajtóban, ahová már nem ér be az eső nedves karma. Sheyra felé fordul.*
-Minden rendben? *kérdezi, szinte csak úgy udvariasságból. Hiába szakad kint az eső, hiába dörög és villámlik, a templomban az a tipikus, misztikus csend, és kihaltság uralkodik. Végül a férfi csak nem bír az előtérben maradni. Hiába csupa víz mindene, csak azért is beljebb merészkedik. Végigsimítja az utolsó pad fa támláját. Tovább megy, és alaposan szemügyre veszi a díszítés minden apró részletét, magába szívja azokat, agyába vési őket. A földre teszi a rajztáblát, aminek fedelére a ráfeszített, ázott rajzlap simult, ám a benne tárolt munkáit hűen védte a vihar tombolásától. Ahogy letette, a tábla eldőlt, néhány régebbi, sötétre mázolt mű kiszökött belőle, egyik padsortól a másikig suhantak a padlón, megpördülve, táncot lejtve. A vele érkezett nő felé fordul.*
-Bámulatosan szép, nem? *Arcán újra megjelenik az a ravasz félmosoly, ami mindig ott ül a szája sarkában, ha ideje engedi. Halkan ejti a szavakat, hangja nyugodt, mégis a hatalmas kőépítményben ide-oda pattogva valahogy illetlenül hangosan hangzik. Sheyra mellé lépdel, átkarolja derekát, és már épp magához húzná az ázott hölgyeményt, amikor valahonnan kettőjük közül keserves nyávogás hangzik fel....*
*A viharban csuromvizesre ázott páros a kertből toppan a templom előterébe. Abel maga előtt tessékeli a sötét hajú lányt, de nem akar beljebb menni, a padsorok közé, csak megáll az ajtóban, ahová már nem ér be az eső nedves karma. Sheyra felé fordul.*
-Minden rendben? *kérdezi, szinte csak úgy udvariasságból. Hiába szakad kint az eső, hiába dörög és villámlik, a templomban az a tipikus, misztikus csend, és kihaltság uralkodik. Végül a férfi csak nem bír az előtérben maradni. Hiába csupa víz mindene, csak azért is beljebb merészkedik. Végigsimítja az utolsó pad fa támláját. Tovább megy, és alaposan szemügyre veszi a díszítés minden apró részletét, magába szívja azokat, agyába vési őket. A földre teszi a rajztáblát, aminek fedelére a ráfeszített, ázott rajzlap simult, ám a benne tárolt munkáit hűen védte a vihar tombolásától. Ahogy letette, a tábla eldőlt, néhány régebbi, sötétre mázolt mű kiszökött belőle, egyik padsortól a másikig suhantak a padlón, megpördülve, táncot lejtve. A vele érkezett nő felé fordul.*
-Bámulatosan szép, nem? *Arcán újra megjelenik az a ravasz félmosoly, ami mindig ott ül a szája sarkában, ha ideje engedi. Halkan ejti a szavakat, hangja nyugodt, mégis a hatalmas kőépítményben ide-oda pattogva valahogy illetlenül hangosan hangzik. Sheyra mellé lépdel, átkarolja derekát, és már épp magához húzná az ázott hölgyeményt, amikor valahonnan kettőjük közül keserves nyávogás hangzik fel....*
572. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-06 19:50:54
Üzenet elküldve: 2011-04-06 19:50:54
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Amikor eléri a templomot és belép az ajtaján, ismét rákellet döbbennie hogy oda bent mekkora sötétség van főleg akkor, ha valaki a épp a fényből lépett be. Először még a tájékozódás is nehézkes de miután megszokja a szeme a félhomályt könnyedén megtalálja a megfelelő utat a könyvtár felé. De még mielőtt elindult volna a könyvtárba elmereng egy pár percet a templom kőszobrain és azon hogy egyszer talán a róla mintázott kőszobor is büszkén fog díszelegni valahol a világban 'A leghatalmasabb mágus' felirattal rajta, de nem is fantáziál ezen tovább, hanem inkább elindul a könyvtár felé.*
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.04.06 23:23:34, a következő indokkal:
Írásjelek, múltidő, jelek javítása és pótlása
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.04.06 23:23:34, a következő indokkal:
Írásjelek, múltidő, jelek javítása és pótlása
571. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-06 19:36:08
Üzenet elküldve: 2011-04-06 19:36:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
[Az Alrishul Ház visszatérése]
*Igazából egy egyszerű kérést fogalmazott meg Akki és Vulren számára, de ezen kívül nem mondott semmit. Még nem mondhatott... Bár mindketten, utat nyitva kíváncsiságuknak, folyamatosan kérdezgették, de Ryrin állta az ostromot. Most, minta egy kicsit megszeppentek volna, amint meglátták Sysifet, egy kis levegőt hagyva ezzel a lovagnak.*
-Üdvözlöm Sysif. Először is szeretném bemutatni Akkit, és Vulrent.
*Tenyere követi szavait, majd előbb az elf férfin, aztán pedig a csinos lányon állapodik meg.*
-Ők a társaim, és azért jöttek, hogy információkat szerezzenek az Alrishul Házról.
*Sysis, mint küldött, bennfentesként ismerheti a nemesi család történelmét. Ahogy Ryrin is immár. Talán furcsának gondolhatja az öreg templomszolga, hogy miért is futnak fölösleges köröket a mögötte álló fiatalok, mikor olyan információkat keresnek, amit tud a megbízójuk. Ez maradjon a tapasztalt lovag dolga. Talán a köhögő férfi is így gondolja.*
-Elsősorban az érdekli őket, hogy miért száműzték a családot, illetve, hogy kapcsolatban álltak-e, illetőleg ha igen, akkor milyen kapcsolatban álltak a jelenlegi városőrség elitjeivel, kik vérvonaluk alapján egészen azokig az időkig nyúlhatnak vissza.
*Kiegészítő magyarázat ez az idős templomszolgának, ami talán világossá teheti, hogy nem csak olyan információkat szeretne tudni, amiket már tud.*
-Gondolom, számtalan feljegyzés van a régmúltról a papok birtokában. Szorgalmasan jegyzetelő osztály, s ezt egy magamfajta hosszabb életű faj igencsak megbecsüli. Úgy gondolom, hogy Ön, kedves Sysif... Ön segíthetne nekik a kutatómunkában. Tudása és bölcsessége talán hamar nyomra vezeti a kíváncsiskodókat.
*Tiszteli az idős embert, kinek tekintete mélységes tapasztalatról árulkodik. Bizonyára jó az efféle munkákban. Ám, miután elmondta a szándékát közelebb lép Akkihoz a lovag, s acélos markát felé nyújtja.*
-Azt hiszem, hogy ideje megválnod a függőséged tárgyától, hogy a tulajdonos megkapja.
*Ha a medált átnyújtja a férfi, akkor Vulren felé fordul.*
-Te vagy az, aki teljesen önszántából jött velünk, s nem azért, mert valami végzetes erő arra késztette. Nem tudom, hogy miért tetted, de méltányolom, s nagyon hálás vagyok érte.
*Mosolyodik el, majd ismét a papok felé fordul.*
-Ami engem illet, találkoznom kell a Harmadikkal. Van nálam valami, ami az övé, s szeretném visszaadni. Tudom az utat a tartózkodási helyéig, ám a felvonóhoz nem értek. Csupán egy templomszolgát kérek, aki segít feljutnom és közli vele, hogy meg szeretném látogatni.
*Igazából egy egyszerű kérést fogalmazott meg Akki és Vulren számára, de ezen kívül nem mondott semmit. Még nem mondhatott... Bár mindketten, utat nyitva kíváncsiságuknak, folyamatosan kérdezgették, de Ryrin állta az ostromot. Most, minta egy kicsit megszeppentek volna, amint meglátták Sysifet, egy kis levegőt hagyva ezzel a lovagnak.*
-Üdvözlöm Sysif. Először is szeretném bemutatni Akkit, és Vulrent.
*Tenyere követi szavait, majd előbb az elf férfin, aztán pedig a csinos lányon állapodik meg.*
-Ők a társaim, és azért jöttek, hogy információkat szerezzenek az Alrishul Házról.
*Sysis, mint küldött, bennfentesként ismerheti a nemesi család történelmét. Ahogy Ryrin is immár. Talán furcsának gondolhatja az öreg templomszolga, hogy miért is futnak fölösleges köröket a mögötte álló fiatalok, mikor olyan információkat keresnek, amit tud a megbízójuk. Ez maradjon a tapasztalt lovag dolga. Talán a köhögő férfi is így gondolja.*
-Elsősorban az érdekli őket, hogy miért száműzték a családot, illetve, hogy kapcsolatban álltak-e, illetőleg ha igen, akkor milyen kapcsolatban álltak a jelenlegi városőrség elitjeivel, kik vérvonaluk alapján egészen azokig az időkig nyúlhatnak vissza.
*Kiegészítő magyarázat ez az idős templomszolgának, ami talán világossá teheti, hogy nem csak olyan információkat szeretne tudni, amiket már tud.*
-Gondolom, számtalan feljegyzés van a régmúltról a papok birtokában. Szorgalmasan jegyzetelő osztály, s ezt egy magamfajta hosszabb életű faj igencsak megbecsüli. Úgy gondolom, hogy Ön, kedves Sysif... Ön segíthetne nekik a kutatómunkában. Tudása és bölcsessége talán hamar nyomra vezeti a kíváncsiskodókat.
*Tiszteli az idős embert, kinek tekintete mélységes tapasztalatról árulkodik. Bizonyára jó az efféle munkákban. Ám, miután elmondta a szándékát közelebb lép Akkihoz a lovag, s acélos markát felé nyújtja.*
-Azt hiszem, hogy ideje megválnod a függőséged tárgyától, hogy a tulajdonos megkapja.
*Ha a medált átnyújtja a férfi, akkor Vulren felé fordul.*
-Te vagy az, aki teljesen önszántából jött velünk, s nem azért, mert valami végzetes erő arra késztette. Nem tudom, hogy miért tetted, de méltányolom, s nagyon hálás vagyok érte.
*Mosolyodik el, majd ismét a papok felé fordul.*
-Ami engem illet, találkoznom kell a Harmadikkal. Van nálam valami, ami az övé, s szeretném visszaadni. Tudom az utat a tartózkodási helyéig, ám a felvonóhoz nem értek. Csupán egy templomszolgát kérek, aki segít feljutnom és közli vele, hogy meg szeretném látogatni.
570. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-06 15:54:13
Üzenet elküldve: 2011-04-06 15:54:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
*Kitérő válaszok... 'majd, később, itt még nem'. Ezek a válaszok azok, melyeket Vulren nem akar hallani. Már a templom sötét levegőjét szívják, az oszlopok mellől üres szobortekintetek néznek rájuk, ridegen, holt anyagként. A homályos üvegen át fény szökik be a sűrű levegőbe, s ezüst porszemeket táncoltat, millió marionett bábut. Lépteik halkak, és valahogy hangjuk is elhalkul. Még Vulrené is, aki eddig még sohasem járt templomban ezelőtt.
Szótlanul hallgatja, mit mond Akki Ryrinnek. Aztán Akki közelebb áll hozzá. Ez az érzés még boldoggá is tehetné, de ezen a helyen valahogy nem tud ezzel törődni. A férfi mintha megérezte volna, mire gondol, mikor kérdez tőle.*
- Fura... Én mikor varázslatokat tanultam, azt Orgroth tanította nekem legalábbis csak próbálta, nem voltam túl fogékony rá. Ezt bizonyítja a hajam színe is. Kisebb kori baleset. De mindenféleképp nagyon szép hely. - *hangjában most már inkább kíváncsiság hallatszik, de semmiféleképp sem elveszettség. Az inkább csak tegnap volt rá jellemző. Közben odaér néhány pap, köztük legelöl egy, aki szörnyen köhög, és épp az imént ajánlotta fel, hogy segít a társaságnak. Szemlátomást Ryrin ismeri őt, ám Vulrennek valamiért ellenszenves, bár ezt igyekszik nem megmutatni. Kezében morzsolgatja a még kint szerzett levelet, és nem néz az idegen szemébe. Maga sem tudja, mi a baj ezzel az emberrel. Inkább ismét Akkihoz fordul, és elmerül annak tekintetében.*
A hozzászólás írója (Vulren Shakt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.06 15:54:54
*Kitérő válaszok... 'majd, később, itt még nem'. Ezek a válaszok azok, melyeket Vulren nem akar hallani. Már a templom sötét levegőjét szívják, az oszlopok mellől üres szobortekintetek néznek rájuk, ridegen, holt anyagként. A homályos üvegen át fény szökik be a sűrű levegőbe, s ezüst porszemeket táncoltat, millió marionett bábut. Lépteik halkak, és valahogy hangjuk is elhalkul. Még Vulrené is, aki eddig még sohasem járt templomban ezelőtt.
Szótlanul hallgatja, mit mond Akki Ryrinnek. Aztán Akki közelebb áll hozzá. Ez az érzés még boldoggá is tehetné, de ezen a helyen valahogy nem tud ezzel törődni. A férfi mintha megérezte volna, mire gondol, mikor kérdez tőle.*
- Fura... Én mikor varázslatokat tanultam, azt Orgroth tanította nekem legalábbis csak próbálta, nem voltam túl fogékony rá. Ezt bizonyítja a hajam színe is. Kisebb kori baleset. De mindenféleképp nagyon szép hely. - *hangjában most már inkább kíváncsiság hallatszik, de semmiféleképp sem elveszettség. Az inkább csak tegnap volt rá jellemző. Közben odaér néhány pap, köztük legelöl egy, aki szörnyen köhög, és épp az imént ajánlotta fel, hogy segít a társaságnak. Szemlátomást Ryrin ismeri őt, ám Vulrennek valamiért ellenszenves, bár ezt igyekszik nem megmutatni. Kezében morzsolgatja a még kint szerzett levelet, és nem néz az idegen szemébe. Maga sem tudja, mi a baj ezzel az emberrel. Inkább ismét Akkihoz fordul, és elmerül annak tekintetében.*
A hozzászólás írója (Vulren Shakt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.06 15:54:54
569. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-05 22:27:55
Üzenet elküldve: 2011-04-05 22:27:55
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 83
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 83
Játékstílus: Szelíd
*Gyorsabb iramot diktálva, szinte rohanva megy keresztül a szegénynegyeden. Hálát az isteneknek, hogy ezúttal semmi sem történ. Már a gazdag negyedben járt, mikor feltűnt az mogorva törpelány és egy másik figura. Szerencsére, egy kis kerülővel gondtalanul folytatta útját, alig várta, hogy végre újra találkozzon régi mesterével. A templomkert sem változott, még mindig olyan nyugodt mint régen. Már a lépteit is lelassítja, hogy jobban szemügyre tudja venni a kertet. "Arra a fára mászott fel Svisys és énekelte azt a szép dalocskát. Turrog milyen furcsán nézett rá." Mosolyogva gondol vissza a szép emlékekre, majd jókedvűen belép a templom ajtaján. "Hát itt sem változott semmi, bár miért is tette volna." Elindul a paplakok irányába, néhány ismerős testvért biccentéssel üdvözöl. Az idős templomszolga, most egy kisebb csoporttal van elfoglalva, ezért nem zavarja meg. Reménykedik benne, hogy mester még mindig a szokott helyén található meg. Mikor elér a szobájához idegesen simítja ki ruhája ráncait, majd bekopog.*
- Igen, ki az? *kérdezi egy ismerős hang odabentről.*
- Ariana vagyok, Tarzar magister. *Igyekezett némi magabiztosságot csempészi hangjába, több kevesebb sikerrel.*
- Mit ácsorogsz odakinn, gyere be gyorsan, hadd lássalak. *A lány még mindig picit félve nyit be az ajtón, bár mestere hangjában semmi rosszallás nem volt.*
- Mester, de jó újra látni. *Ugrik hirtelen az öreg mester nyakába. A mester először meglepődik, majd viszonozza az ölelést.*
- Ejnye lányom, te aztán jól eltűntél! Gyere, üljünk le, egy tea mellet elmesélheted mi történt. *Ariana örömmel kezdi el mesélni a történetet és boldogan veszi, hogy eggyel kevesebb feladata van hátra.*
A hozzászólás írója (Ariana Sineas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.05 22:29:11
- Igen, ki az? *kérdezi egy ismerős hang odabentről.*
- Ariana vagyok, Tarzar magister. *Igyekezett némi magabiztosságot csempészi hangjába, több kevesebb sikerrel.*
- Mit ácsorogsz odakinn, gyere be gyorsan, hadd lássalak. *A lány még mindig picit félve nyit be az ajtón, bár mestere hangjában semmi rosszallás nem volt.*
- Mester, de jó újra látni. *Ugrik hirtelen az öreg mester nyakába. A mester először meglepődik, majd viszonozza az ölelést.*
- Ejnye lányom, te aztán jól eltűntél! Gyere, üljünk le, egy tea mellet elmesélheted mi történt. *Ariana örömmel kezdi el mesélni a történetet és boldogan veszi, hogy eggyel kevesebb feladata van hátra.*
A hozzászólás írója (Ariana Sineas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.05 22:29:11
568. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-05 12:01:20
Üzenet elküldve: 2011-04-05 12:01:20
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése - Vulren Shakt, Akki Kamihira, Ryrin Bessin figyelmébe//
*Wyruni Sysif amint észreveszi Ryrint, azonnal odasiet hozzá. Érdeklődve méri végig a csapat többi tagját. Az öreg templomszolga vesébe látó tekintete rövid időre összpontosul mindannyiukon, majd szelíd ábrázattal köszönti őket:*
-Üdvözlet újra itt, Bessin lovag és üdvözlet önöknek is, hölgyem, uram.*
*Mondandóját szertartásszerű mozdulatokkal egészíti ki.*
-Segíthetek elkalauzolni a társaságot?
*Őszes halántéka kitűnik, amint hátraveti csuklyáját. Az őt kísérő növendékek csendben meghúzódva várakoznak a háttérben, míg a rangidősnek számítható templomszolga a három fős társasággal beszélget. A kérdést követően rövid, de erőteljes köhögés rázza meg az idős férfit, de hamar túlteszi magát rajta. Érezhetően megkönnyebbülve néz a lovagra, amint elmúlik a korával, vagy valamilyen betegséggel együtt járó kellemetlen tünete. Még a könnye is kicsordul Sysifnek, de hamar letörli magáról egy ruhakendővel.*
*Wyruni Sysif amint észreveszi Ryrint, azonnal odasiet hozzá. Érdeklődve méri végig a csapat többi tagját. Az öreg templomszolga vesébe látó tekintete rövid időre összpontosul mindannyiukon, majd szelíd ábrázattal köszönti őket:*
-Üdvözlet újra itt, Bessin lovag és üdvözlet önöknek is, hölgyem, uram.*
*Mondandóját szertartásszerű mozdulatokkal egészíti ki.*
-Segíthetek elkalauzolni a társaságot?
*Őszes halántéka kitűnik, amint hátraveti csuklyáját. Az őt kísérő növendékek csendben meghúzódva várakoznak a háttérben, míg a rangidősnek számítható templomszolga a három fős társasággal beszélget. A kérdést követően rövid, de erőteljes köhögés rázza meg az idős férfit, de hamar túlteszi magát rajta. Érezhetően megkönnyebbülve néz a lovagra, amint elmúlik a korával, vagy valamilyen betegséggel együtt járó kellemetlen tünete. Még a könnye is kicsordul Sysifnek, de hamar letörli magáról egy ruhakendővel.*
567. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-05 08:41:42
Üzenet elküldve: 2011-04-05 08:41:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
* A szende nő készségesen válaszol az elf kérdésére, hangjában előbb öröm majd kisebb bánat ül. Az elf jobbnak látta most nem firtatni a dolgot, érzi, egy olyan területre tévedt ami érzelmileg ingoványos lehet. Ahogy lépked lába alatt a kavicsok lágy recsegése kissé komor hangulatot kelt. A templom felé Vulren egy kérdést tesz fel Ryrinnek kissé bátortalan hangnemben az elf szerint. A templom belseje megszokott az elf számára. Igaz csak egyszer járt itt akkor nagyon csodálatosnak találta, ám még egyszerre már nem olyan érzést kelt. A padokon pár személy ül
akik csendben előre néznek pihenő látszatot keltenek. *
" Lehetséges a mágia tanulása végett jöttek ide és foglalnak itt helyett. Igen kevesen vannak, lehet nincs elég vállalkozó fiatal vagy egyszerűen túl nehéz az ilyet tanulni."
* Elmélkedéséből visszarántja Ryrin hirtelen felcsattanó hangja, ezt követően a padon ülők közül páran feléjük fordulnak mintha kíváncsiság fénye csillan a fel a szemükben. Ryrin mintha nem is foglalkozna velük folytatja tovább. A helységben még félhomály uralkodik és a bizalmatlanság és a bizonytalanság jeleit véli felfedezni Kamihira miközben körbe néz a helységben és tekintete megállapodik Az éppen beszélő Ryrinen.*
" Elég furcsa körülmény. Ha az őröket száműzték és az Alrishulok eltűntek velük együtt talán lehet olyan összefüggés ami kétségeket vett fel. Lehet jobb erre még nem rákérdezni, túl sok a zavaros körülmény és hézagos a történet amit Ryrin előad nekünk."
Gondolja miközben olyan tekintettet ejt a fél elfnek amiben a tudomására hozza, hogy sejti miről lehet szó. Meghagyja Ryrinnek a kezdeményezés, irányítás és vezetés szerepét. Jelen pillanatban csak annyit tehet, hogy csendben marad ha a medálról akar többet megtudni és valami oknál fogva késztetést érez, hogy a kis társasággal maradjon. Tekintetét a lányra szegezi és egy könnyed mosolyt enged el az eddig elég szótlanul és bátortalanul viselkedő társukra. Tekintete sokkal barátságosabb és közelibb mint ezek előtt volt. *
- Értem, pár magyarázat azért tényleg nem ártana ha már ilyen kéréssel fordulsz bárkihez aki szinte semmit nem tud erről.
* Hangja a szokásosnál visszafogottabb azonban kissé hallani lehet benne a noszogatást. Ezzel szinte egy időben egyik fiatal aki nem régen a padon ült egy csuhással jelenik meg az oltár közelében. Kamihira látja a fél elf arcára húzódó derüt így kicsit megnyugszik az idegen láttán aki arcán hasonló mosoly látszik ahogy közelebb haladnak hozzájuk. Jobban látja a háttérbe húzódnia míg pontosabb információt nem kap a körülötte zajló cselekményekről. Közelebb húzódik Vulrenhez, hogy minél halkabban tudjon beszélni s ne vonja magukra jobban a Templom belsejében tartózkodók tekintetét és érdeklődését. *
- Te mit gondolsz erről a helyről? Benned nem kelt furcsa érzelmeket esetleg gondolatokat?
*Hangja lágy. Tudja, hogy a kérdés szinte értelmetlen egyszerűen csak próbál kissé közelebb kerülni a szótlan lányhoz, úgy érzi mintha magában lenne fordulva és nem tudja a magában egyre jobban szétáradó érzést hova tenni.*
A hozzászólás írója (Akki Kamihira) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.05 11:07:53
* A szende nő készségesen válaszol az elf kérdésére, hangjában előbb öröm majd kisebb bánat ül. Az elf jobbnak látta most nem firtatni a dolgot, érzi, egy olyan területre tévedt ami érzelmileg ingoványos lehet. Ahogy lépked lába alatt a kavicsok lágy recsegése kissé komor hangulatot kelt. A templom felé Vulren egy kérdést tesz fel Ryrinnek kissé bátortalan hangnemben az elf szerint. A templom belseje megszokott az elf számára. Igaz csak egyszer járt itt akkor nagyon csodálatosnak találta, ám még egyszerre már nem olyan érzést kelt. A padokon pár személy ül
akik csendben előre néznek pihenő látszatot keltenek. *
" Lehetséges a mágia tanulása végett jöttek ide és foglalnak itt helyett. Igen kevesen vannak, lehet nincs elég vállalkozó fiatal vagy egyszerűen túl nehéz az ilyet tanulni."
* Elmélkedéséből visszarántja Ryrin hirtelen felcsattanó hangja, ezt követően a padon ülők közül páran feléjük fordulnak mintha kíváncsiság fénye csillan a fel a szemükben. Ryrin mintha nem is foglalkozna velük folytatja tovább. A helységben még félhomály uralkodik és a bizalmatlanság és a bizonytalanság jeleit véli felfedezni Kamihira miközben körbe néz a helységben és tekintete megállapodik Az éppen beszélő Ryrinen.*
" Elég furcsa körülmény. Ha az őröket száműzték és az Alrishulok eltűntek velük együtt talán lehet olyan összefüggés ami kétségeket vett fel. Lehet jobb erre még nem rákérdezni, túl sok a zavaros körülmény és hézagos a történet amit Ryrin előad nekünk."
Gondolja miközben olyan tekintettet ejt a fél elfnek amiben a tudomására hozza, hogy sejti miről lehet szó. Meghagyja Ryrinnek a kezdeményezés, irányítás és vezetés szerepét. Jelen pillanatban csak annyit tehet, hogy csendben marad ha a medálról akar többet megtudni és valami oknál fogva késztetést érez, hogy a kis társasággal maradjon. Tekintetét a lányra szegezi és egy könnyed mosolyt enged el az eddig elég szótlanul és bátortalanul viselkedő társukra. Tekintete sokkal barátságosabb és közelibb mint ezek előtt volt. *
- Értem, pár magyarázat azért tényleg nem ártana ha már ilyen kéréssel fordulsz bárkihez aki szinte semmit nem tud erről.
* Hangja a szokásosnál visszafogottabb azonban kissé hallani lehet benne a noszogatást. Ezzel szinte egy időben egyik fiatal aki nem régen a padon ült egy csuhással jelenik meg az oltár közelében. Kamihira látja a fél elf arcára húzódó derüt így kicsit megnyugszik az idegen láttán aki arcán hasonló mosoly látszik ahogy közelebb haladnak hozzájuk. Jobban látja a háttérbe húzódnia míg pontosabb információt nem kap a körülötte zajló cselekményekről. Közelebb húzódik Vulrenhez, hogy minél halkabban tudjon beszélni s ne vonja magukra jobban a Templom belsejében tartózkodók tekintetét és érdeklődését. *
- Te mit gondolsz erről a helyről? Benned nem kelt furcsa érzelmeket esetleg gondolatokat?
*Hangja lágy. Tudja, hogy a kérdés szinte értelmetlen egyszerűen csak próbál kissé közelebb kerülni a szótlan lányhoz, úgy érzi mintha magában lenne fordulva és nem tudja a magában egyre jobban szétáradó érzést hova tenni.*
A hozzászólás írója (Akki Kamihira) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.05 11:07:53
566. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-04 18:58:48
Üzenet elküldve: 2011-04-04 18:58:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
[Az Alrishul Ház visszatérése-Akki,Vulren]
*Tárt ajtókkal fogadja a hatalmas épület az érdeklődő kalandozókat. A hely most, így másodjára is lenyűgözi Ryrint, bár koránt sem annyira, mint korábban. Most a kupola sejtető sötétje helyett a padokon üldögélő mágusnövendékek pihenését figyeli. Nem sok van, de ez így is van rendjén. A mágia veszélyesebb annál, mintsem könnyelműen oktassák. Csak az tanulhat, aki szellemileg elég érett hozzá. Talán lelkiismeretes papoknál feltétel még az is, hogy önvédelemre, vagy egyéb jó dolgokra használják fel a tanoncok. Hogy mivé válik később az ifjú mágus? Biztosan nem lehet tudni...*
-Ja, hogy úgy értetted! Ez esetben elnézéseteket kérem, hogy ismét elmondtam azt feltételezve, hogy nem figyeltek rám.
*Visszhangzik a lovag hangja, ám a tető felől morajló hang kellően elmossa a jelenséget, hogy túlságosan magukra vonják a figyelmet. Néhány tekintetet mégis odavonzanak a szavak. Vagy inkább a kíváncsiság?*
-Első sorban a két család viszonyára lennék kíváncsi. A régmúlt időkben. Azt, aki nem tagja városőrségnek, száműzték egykoron. Azt is tudni szeretném, hogy pontosan miért tették ezt.
*Szándékosan nem mondta ki az Alrishul nevet. Óvatosság ez, melynek szükségszerűségét részben a hegyes fülű faj kultúrájából, részben pedig saját bőrén tapasztalt meg. Ha a két útitárs szemfülesebb, akkor rájöhet (mivel Ryrin tényként állította, hogy száműzték őket), hogy bizony ilyen téren sincs teljesen híján az információnak a fél-elf. A kérdésre elmosolyodik, s Vulrenre pillant.*
-Nem említettem még, ámde a hely erre nem is alkalmas. A könyvtár elég zárt lesz ahhoz, hogy mikor visszatérek, elmondhassam azt is, hogy miért szükségesek ezek az információk.
*Bár a beszélgetés hevességében észre sem vette, az egyik izgága tanonc már szólt a mesterének, hogy idegenek tévedtek a templomba. Mire a páncélos férfi visszanézett az oltár (és a hátsó rész, illetve a könyvtár felé vezető út) felé, egy ismerős arcot pillantott meg, két pap kíséretével. Sysif széles mosollyal az arcán mérte végig a feléjük közeledő triót. Ryrin szívébe is öröm kúszott, mert szimpatikus neki a "küldött".*
*Tárt ajtókkal fogadja a hatalmas épület az érdeklődő kalandozókat. A hely most, így másodjára is lenyűgözi Ryrint, bár koránt sem annyira, mint korábban. Most a kupola sejtető sötétje helyett a padokon üldögélő mágusnövendékek pihenését figyeli. Nem sok van, de ez így is van rendjén. A mágia veszélyesebb annál, mintsem könnyelműen oktassák. Csak az tanulhat, aki szellemileg elég érett hozzá. Talán lelkiismeretes papoknál feltétel még az is, hogy önvédelemre, vagy egyéb jó dolgokra használják fel a tanoncok. Hogy mivé válik később az ifjú mágus? Biztosan nem lehet tudni...*
-Ja, hogy úgy értetted! Ez esetben elnézéseteket kérem, hogy ismét elmondtam azt feltételezve, hogy nem figyeltek rám.
*Visszhangzik a lovag hangja, ám a tető felől morajló hang kellően elmossa a jelenséget, hogy túlságosan magukra vonják a figyelmet. Néhány tekintetet mégis odavonzanak a szavak. Vagy inkább a kíváncsiság?*
-Első sorban a két család viszonyára lennék kíváncsi. A régmúlt időkben. Azt, aki nem tagja városőrségnek, száműzték egykoron. Azt is tudni szeretném, hogy pontosan miért tették ezt.
*Szándékosan nem mondta ki az Alrishul nevet. Óvatosság ez, melynek szükségszerűségét részben a hegyes fülű faj kultúrájából, részben pedig saját bőrén tapasztalt meg. Ha a két útitárs szemfülesebb, akkor rájöhet (mivel Ryrin tényként állította, hogy száműzték őket), hogy bizony ilyen téren sincs teljesen híján az információnak a fél-elf. A kérdésre elmosolyodik, s Vulrenre pillant.*
-Nem említettem még, ámde a hely erre nem is alkalmas. A könyvtár elég zárt lesz ahhoz, hogy mikor visszatérek, elmondhassam azt is, hogy miért szükségesek ezek az információk.
*Bár a beszélgetés hevességében észre sem vette, az egyik izgága tanonc már szólt a mesterének, hogy idegenek tévedtek a templomba. Mire a páncélos férfi visszanézett az oltár (és a hátsó rész, illetve a könyvtár felé vezető út) felé, egy ismerős arcot pillantott meg, két pap kíséretével. Sysif széles mosollyal az arcán mérte végig a feléjük közeledő triót. Ryrin szívébe is öröm kúszott, mert szimpatikus neki a "küldött".*
565. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-04-02 11:36:42
Üzenet elküldve: 2011-04-02 11:36:42
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Mielőtt kilépett volna a temető ezen kapuján, hirtelen irány vált, és visszafele indul el. Igazából maga sem tudja miért. A sírok közt haladva a templom temető része felőli bejáratához érkezik. Egy vállrándítás után kinyitja az ajtót,majd belép. Nem igazán szereti ezt a fennkölt csendet, kóvályog kicsit a székek közt, a templom mély csendje hatással van rá. Gondolatai egyre elmélyültebbek lesznek, amikből csak az zökkenti ki, hogy majdnem nekimegy valaki idegennek. Első pillanatban igen dühös lesz magára is meg az idegenre, a templom furcsa hatására is, zavarában nem tudja mit is tegyen, így még nem járt életében, hogy ennyire megszűnjön a külvilág számára.*
564. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-03-30 00:55:20
Üzenet elküldve: 2011-03-30 00:55:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Második napja van a városban, s máris betér e helyre. Nem gondolta, hogy így lesz. Talán az a furcsa jel a sírkövön az, ami ide vezérelte? Nem tudja. Hitetlenség vette körül egész életében, ő maga sose gondolt bele a hitbe, csak bolondoknak tartotta azokat, akik többet gondoltak e világról,mint amit látni,érezni, szagolni, tapintani lehet. Hiszen hogy is lehetne ennél több? Csak az számít,amit itt teszel, ahogy élsz! Hogymajd az istenek megbüntetnek, vagy megjutalmaznak? Ha vannak is istenek, miért törődnének halandókkal? Mi okuk lenne rá? Játékszerek lennének az ő kezükben? Eggyel több ok, hogy magasról tegyen rájuk...
Most mégis, mégis ide hozta valami. Az épületbe belépve teljesen elámul. Döbbenete óriási: sosem járt még templomban. Persze, ez azért is volt mert sosem hitt, de azért... az épületeket csak megnézhette volna magának korábban is. Körbenéz, hosszúperceket tölt el a csodálatos építmény bámulásával.
Valami megfogja itt. A gazdagság, a hatalmasság. Mintha lenne valami a levegőben. Talán a mágia az, meg a tudás,amiről őmég nem tud, de jelen van. Vagy tán valami isteni lenne az?Ki tudja...*
Most mégis, mégis ide hozta valami. Az épületbe belépve teljesen elámul. Döbbenete óriási: sosem járt még templomban. Persze, ez azért is volt mert sosem hitt, de azért... az épületeket csak megnézhette volna magának korábban is. Körbenéz, hosszúperceket tölt el a csodálatos építmény bámulásával.
Valami megfogja itt. A gazdagság, a hatalmasság. Mintha lenne valami a levegőben. Talán a mágia az, meg a tudás,amiről őmég nem tud, de jelen van. Vagy tán valami isteni lenne az?Ki tudja...*
563. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-03-29 12:56:07
Üzenet elküldve: 2011-03-29 12:56:07
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Pár pillanatig eltart, amíg összeráncolt homlokkal 'lefordítja' magának a szóözönt, amit a lány rázúdít. De nem tart sokáig, amíg megérti a lényeget: a lány rendben lesz, a papok segítettek, és, ami a legfontosabb: lehet hogy jönnek valami orkok, akiket majd jól le lehet ütni! Még valami herceg is, akitől rettegni kellene, ha valaki hajlamos ilyesféle érzelmekre. Na majd megnézi, hogy ez a Fekete Herceg akkor is olyan ijesztő-e, amikor fejbe vágják egy kétfejű csatabárddal? Jót mulat magában ezen a gondolaton, és vidáman rávigyorog Aleára.*
-Menjünk farkashoz, nehogy baja lesz! *Azért egy kicsit szégyelli magát amiért nem egészen azt érzi, mint amit kimond: annyira azért nem bánná ha a farkast mégiscsak baj érte volna, és, más haszna már nem lévén, esetleg el lehetne fogyasztani. A legnagyobb tisztelettel, természetesen. De azért nem érzi magát bűnösnek: ő húst eszik, az elf pedig(bizonyára) mindenféle bogyókat, meg magvakat, meg éjféli holdfényt: maradjon mindenki a magáénál, és akkor nem lesz baj.*
-De, esetleg, mehetnénk valamikor Barakkba, egy kicsit ütni valamit?
-Menjünk farkashoz, nehogy baja lesz! *Azért egy kicsit szégyelli magát amiért nem egészen azt érzi, mint amit kimond: annyira azért nem bánná ha a farkast mégiscsak baj érte volna, és, más haszna már nem lévén, esetleg el lehetne fogyasztani. A legnagyobb tisztelettel, természetesen. De azért nem érzi magát bűnösnek: ő húst eszik, az elf pedig(bizonyára) mindenféle bogyókat, meg magvakat, meg éjféli holdfényt: maradjon mindenki a magáénál, és akkor nem lesz baj.*
-De, esetleg, mehetnénk valamikor Barakkba, egy kicsit ütni valamit?
562. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-03-26 21:55:45
Üzenet elküldve: 2011-03-26 21:55:45
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Alea mosolyogva néz a láthatóan verekedésre vágyó óriásra.*
-Ne aggódj Oghtar, minden rendben, amit akartam, megkaptam, már csak össze kell kevernem magamnak a gyógyító kenőcsöket, és pár napnyi pihenés után nem lesz semmi bajom! De te, úgy veszem észre, nem érzed magad túl jól ebben a városban. Mi tart itt mégis? Ilyen erős karokra és erre a rettenthetetlen harci szellemre sok helyen szükség lenne! Hallottad, hogy fosztogató orkok járják a környéket? Mások meg azt beszélik, hogy Kwange-to Wangh, a rettegett fekete herceg is irtóhadjáratra készül ősi ellenfelei, az erdei elfek, és az emberek ellen. Ha ez igaz, akkor félek, nehéz idők jönnek... Bár ahogy a szemed csillogásából látom,a harc gondolata téged éppen, hogy felderít! Na, gyere, menjünk egy nyugodt helyre, pihennem kell! És megnéznem, hogy van Tangun, a farkasom, aki szintén sebesült.-* mondja a lány, és elindul a kijárat felé.*
-Ne aggódj Oghtar, minden rendben, amit akartam, megkaptam, már csak össze kell kevernem magamnak a gyógyító kenőcsöket, és pár napnyi pihenés után nem lesz semmi bajom! De te, úgy veszem észre, nem érzed magad túl jól ebben a városban. Mi tart itt mégis? Ilyen erős karokra és erre a rettenthetetlen harci szellemre sok helyen szükség lenne! Hallottad, hogy fosztogató orkok járják a környéket? Mások meg azt beszélik, hogy Kwange-to Wangh, a rettegett fekete herceg is irtóhadjáratra készül ősi ellenfelei, az erdei elfek, és az emberek ellen. Ha ez igaz, akkor félek, nehéz idők jönnek... Bár ahogy a szemed csillogásából látom,a harc gondolata téged éppen, hogy felderít! Na, gyere, menjünk egy nyugodt helyre, pihennem kell! És megnéznem, hogy van Tangun, a farkasom, aki szintén sebesült.-* mondja a lány, és elindul a kijárat felé.*
561. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-03-19 16:12:25
Üzenet elküldve: 2011-03-19 16:12:25
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Miközben Alát várja, unatkozva, borongós hangulatban nézelődik a templomban. Megnézegeti a díszeket, megcsodál egy-két freskót és címert (különösképpen azokat, amelyek fegyverek, illetve fegyvereseket lát), de nem kell sokáig őgyelegnie, mert a lány meglepően gyorsan felbukkan. Az óriás összehúzott szemöldökkel figyeli Aleát, miközben elindul felé. Látja, amint a nő lehajol és ledob valamit. Aztán, amikor már elég közel ér hozzá, meg is szólal:*
-Gyógyító nem foglalkoz veled, vagy nem is gyógyító. Te még ugyanúgy biceg, mint előtte! Akarni... akarod te hogy Oghtar bemegy, és megkéri szépen sám... papot hogy gyógyít téged rendesen?
*Szeme gyanúsan csillog, miközben szavait kísérve bárdjának élét piszkálgatja. Valahogy bosszantja a gondolat, hogy a társa segítséget kér, amit aztán nem kap meg.*
-Gyógyító nem foglalkoz veled, vagy nem is gyógyító. Te még ugyanúgy biceg, mint előtte! Akarni... akarod te hogy Oghtar bemegy, és megkéri szépen sám... papot hogy gyógyít téged rendesen?
*Szeme gyanúsan csillog, miközben szavait kísérve bárdjának élét piszkálgatja. Valahogy bosszantja a gondolat, hogy a társa segítséget kér, amit aztán nem kap meg.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122