Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 202 (4021. - 4040. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
*Sokat nem időzik a főtéren, még kicsit lógázza a lábát a szökőkút peremén, aztán tovább áll. Élvezi, hogy a város forgatagát maga mögött hagyva immár nem zsong a feje a hangzavartól. A környék jóval csendesebb, mint bent, élvezettel fordítja arcát a nap felé, s hamarosan felmelegszik. A befelé, vagy számára inkább kifelé vezető út nem túl forgalmas, ezért még néhány pillanatig lépdel, majd körbenézve kap szárnyra, s nagy ugrásokkal közlekedik tovább, így jóval gyorsabban halad. Csak néhányat lépdel, mikor hirtelen mégis megáll. Elébb még el kell valamit intéznie, így nagyot fújtatva fordul vissza, hogy immár ismét a városban csatangoljon. Persze kerülve a forgalmas helyeket. Nem mondhatni, hogy meglapul, de azt sem, hogy túl feltűnő, már, ha egy hatalmas, szürke, tollas szárnyakkal rendelkező tündéregyed nem az. A tornyot már messziről látja, béke és nyugalom lengi körbe. így hamarosan oda is ér, minden akadálytól mentesen. A kaput lassan löki be és csendesen belépdel, majd helyet foglal az egyik félreeső sarokban. Itt még soha nem járt, most ideje ezt pótolnia. A templom szokatlan hűvösségébe beleborzong.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
4040. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-19 18:51:16
Üzenet elküldve: 2019-05-19 18:51:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Rhoen//
*Természetesen széles vigyora azonnal lebuktatja, bár sejtette előre, a lány értelmes és nyílt tekintetű, nem olyan, akit csak úgy be lehet csapni, így a vigyor séta közben sem marad el.*
- Jaz... *Egészíti ki a hallottakat.* A munkaadóm. Morcos, magának való figurának tűnik, de amúgy rendben van teljesen. *Magyarázza csendesen.* És nem, nem horgásztam. Egy hataaaalmas szörny volt, akivel Dattal harcoltunk. Dat egy srác, aki a kunyhómba mászott, én meg rázártam az ajtót. Nem szép dolog bepofátlankodni más lombházába. Persze utána jóba lettünk, segítettük egymást. *Beszéd közben hevesen gesztikulál, jól esik neki a mesélés. Most valahogy más érzete van, mint Jazzel, ott azért mégiscsak munkaadó és munkás beszélgetése zajlott, még, ha mindent haveri alapra tettek is. A lány kezét puhán fogja meg, érzi annak melegét, s szelíden vezeti, mintha ki tudja mióta barátkoznának már, menet közben észreveszi a lány arcának pírját, amire megint csak kíváncsiság fogja el.*
- Mit vörösödsz? *Kérdezi fürkészve.* Hülyeséget mondtam? Nem gáz ám, megmondhatod nyugodtan, néha csak úgy össze-vissza beszélek, ez azóta van, hogy a némasági fogadalmam alól feloldottak. *Nevet fel, aztán ismét csak nyíltan a szemekbe néz, amíg helyet foglal. Tetszik neki, ahogyan a fűbe ül. Látszik rajta, hogy élvezi az időt és mindazt, mi körbeveszi. Vidámnak és kedvesnek tűnik, nem bánja, hogy találkoztak. Maga nem vetkőzik, hátul két helyen kivágott mellénye alatt már nem hord semmit. Mellkasa így is jóformán fedetlen, pont megfelelőnek érzi a hőmérsékletet.*
- Egy napja? *Hördül fel előre hajolva.* Hát eddig hol voltál? *Nem veszi észre, hogy Rhoen erről nem biztos, hogy akar beszélni.* Erdőmélye amúgy észak, észak-keletre van Artheniortól asszem, bár sosem voltam jó térképészetből. *Nevet maga is.* Hatalmas rengeteg számos titokkal és lénnyel, aki ismeri, annak sem veszélytelen, de én jól éreztem magam ott, csak egyedül voltam. A magányt meg nehezen viselem. *Szontyolodik el. Néhány emlék neki is eszébe jut, mondjuk ezek nem kedvesek.*
- Én ott születtem és nőttem fel Erdőmélyén. Ide a városba, Artheniorba *Mondja ki ismét.* Csak később kerültem, miután Vadvédet elhagytam, meg a többieket. *Vonja meg a vállát.* Azóta magánvállalkozó vagyok. Csinálom, amit lehet, hogy tanulni tudjak, meg meditálgatni a templomban. *Kuncog.* Neked mi a célod? *Kérdezi ismét a lány szemeibe bambulva, közben kissé megnyitja mellényét is, valóban erősen tűz a nap, olykor lehunyt szemekkel fordítja arcát a fénybe, hogy így fürössze meg.*
- Tetszik a szárnyam? *Kérdezi vigyorogva.* Szerintem már fel tudnálak kicsit vinni, ha akarod! *Kacsint rá a lányra. Korábban már volt, akivel tervezte, de akkor még gyenge volt. Azonban a lány nem tűnik súlyosnak, sőt, kifejezetten karcsú alakja van, már amennyire így a kecses fedetlen vállakból meg tudja ítélni.*
*Természetesen széles vigyora azonnal lebuktatja, bár sejtette előre, a lány értelmes és nyílt tekintetű, nem olyan, akit csak úgy be lehet csapni, így a vigyor séta közben sem marad el.*
- Jaz... *Egészíti ki a hallottakat.* A munkaadóm. Morcos, magának való figurának tűnik, de amúgy rendben van teljesen. *Magyarázza csendesen.* És nem, nem horgásztam. Egy hataaaalmas szörny volt, akivel Dattal harcoltunk. Dat egy srác, aki a kunyhómba mászott, én meg rázártam az ajtót. Nem szép dolog bepofátlankodni más lombházába. Persze utána jóba lettünk, segítettük egymást. *Beszéd közben hevesen gesztikulál, jól esik neki a mesélés. Most valahogy más érzete van, mint Jazzel, ott azért mégiscsak munkaadó és munkás beszélgetése zajlott, még, ha mindent haveri alapra tettek is. A lány kezét puhán fogja meg, érzi annak melegét, s szelíden vezeti, mintha ki tudja mióta barátkoznának már, menet közben észreveszi a lány arcának pírját, amire megint csak kíváncsiság fogja el.*
- Mit vörösödsz? *Kérdezi fürkészve.* Hülyeséget mondtam? Nem gáz ám, megmondhatod nyugodtan, néha csak úgy össze-vissza beszélek, ez azóta van, hogy a némasági fogadalmam alól feloldottak. *Nevet fel, aztán ismét csak nyíltan a szemekbe néz, amíg helyet foglal. Tetszik neki, ahogyan a fűbe ül. Látszik rajta, hogy élvezi az időt és mindazt, mi körbeveszi. Vidámnak és kedvesnek tűnik, nem bánja, hogy találkoztak. Maga nem vetkőzik, hátul két helyen kivágott mellénye alatt már nem hord semmit. Mellkasa így is jóformán fedetlen, pont megfelelőnek érzi a hőmérsékletet.*
- Egy napja? *Hördül fel előre hajolva.* Hát eddig hol voltál? *Nem veszi észre, hogy Rhoen erről nem biztos, hogy akar beszélni.* Erdőmélye amúgy észak, észak-keletre van Artheniortól asszem, bár sosem voltam jó térképészetből. *Nevet maga is.* Hatalmas rengeteg számos titokkal és lénnyel, aki ismeri, annak sem veszélytelen, de én jól éreztem magam ott, csak egyedül voltam. A magányt meg nehezen viselem. *Szontyolodik el. Néhány emlék neki is eszébe jut, mondjuk ezek nem kedvesek.*
- Én ott születtem és nőttem fel Erdőmélyén. Ide a városba, Artheniorba *Mondja ki ismét.* Csak később kerültem, miután Vadvédet elhagytam, meg a többieket. *Vonja meg a vállát.* Azóta magánvállalkozó vagyok. Csinálom, amit lehet, hogy tanulni tudjak, meg meditálgatni a templomban. *Kuncog.* Neked mi a célod? *Kérdezi ismét a lány szemeibe bambulva, közben kissé megnyitja mellényét is, valóban erősen tűz a nap, olykor lehunyt szemekkel fordítja arcát a fénybe, hogy így fürössze meg.*
- Tetszik a szárnyam? *Kérdezi vigyorogva.* Szerintem már fel tudnálak kicsit vinni, ha akarod! *Kacsint rá a lányra. Korábban már volt, akivel tervezte, de akkor még gyenge volt. Azonban a lány nem tűnik súlyosnak, sőt, kifejezetten karcsú alakja van, már amennyire így a kecses fedetlen vállakból meg tudja ítélni.*
4039. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-18 23:02:18
Üzenet elküldve: 2019-05-18 23:02:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Pyr//
*Rhoen észre veszi a kék szempárt, de mire reagálhatna rá, Pyr már beszélni is kezd.*
- Nem! Nem volt poén! *Nevetve fonja össze karjait melle előtt, Pyr szemébe pillant.*
- Akkor szia Pyr! *Észre veszi a pillanatnyi remegést, de nem tudja hová tenni. Mikor a férfi behatárolja a találkozásukat, igenlően bólint.*
- Igen, arra én is emlékszem. Előtted jött be valami barna hajú alak, asszem' vele jöttél. *Emlékszik vissza arra, aki provokálta azt a "töpörödöttet", hogy Pyr szavaival éljen. Érdekelné, mi lett abból az egészből, de nem kérdez rá, annyira nem fontos most.*
- Igen... *Felelne, de Pyr hirtelen kiborul, amire bár megrezzen, gyorsan leplezi az egészet és csak mosolyog.*
- Igen, értem. *Megköszörüli a torkát és már előre mosolyog azon, amit mondani tervez.*
- Pikkelyes dög? Úgy érted, horgásztál? *Emeli fel szemöldökét, tudva, hogy a másik nem erre gondolt, de azt is, hogy megint sántít. Tudja magáról, hogy látszik, hogy nem igaz, amit mond, sőt, talán még direkt is csinálja. A következő szavaival kapcsolatban nem szól semmit, őt ugyan nem zavarja, hogy nagyszájú, Rhoen amúgy sem szeret túlságosan sokat beszélni, a káromkodás meg egyáltalán nem foglalkoztatja. Azok is csak szavak, mint a többi.
Amikor Pyr a kezéért nyúl, engedi azt és kézen fogva sietnek arra, amerre a férfi vezeti. Ismét a szárnyakra pillant, amikor a férfi valami furcsa dolgot csinál velük a hátán. Egyszerűen nem érti ennek az egésznek a működését, de nem tudja hogyan kérdezzen rájuk. Mondhatni csodálja ezeket a szárnyakat és nem mint valami furcsa dologként látja őket, sokkal inkább különlegesnek. Mondjuk maga Pyr is elég különösen néz ki, a szemei, a haja, az arca. ~Még rá is hasonlít egy kicsit.~ Eszébe jut egy emlékkép, mire elmosolyodik és elpirul. ~Mi a jó édes...?~ Kikerekedett szemmel pillant maga elé, továbbra is vörösen. Soha nem viselkedik így, mármint sem ő, sem a teste. ~Most meg azt fogja hinni, hogy a kezétől pirultam el! A francba is!~ Lesüti szemeit, így igyekszik tovább Pyr mellett. A szabadságos dolgot szinte meg sem hallja, jelenleg el van foglalva azzal, hogy a férfi nehogy meglássa az arcát.
Mikor egy kertbe érnek, Rhoen már mondhatni ismét normális állapotba kerül, az arcszínét illetően. Pyr leül egy padra, Rhoen pedig, hogy szemben lehessen vele, helyet foglal a zöld füvön, törökülésben, a puha növényzet kellemes illata megcsapja orrát. Leveti magáról köpenyét és maga mellé dobja, a friss levegő és a napfény kellemesen éri fedetlen vállát és karját.*
- Egy napja vagyok csak civilizált környéken, szóval még nem vagyok ezen a szinten. *Nevet, mondjuk inkább Pyr panaszkodásán.* De szerintem egy három nap és én is menekülni fogok onnan. *Biccent a város közepe felé. A következő kérdésre egy hangyányit összehúzza szemeit, idegesen vakargatja meg nyakát.*
- Erdőmélyről? *Húzza az időt.* Azt nem tudom hol van, nem a közelben nőttem fel. A Dan klántól jöttem el. Meg a Roktól is. *Ráncolja szemöldökét és egy kiálló virággal szórakozik maga mellett a fűben.* Szóval messziről. *Aztán, csak, hogy terelhesse a témát, ő is bedob egy kérdést, nem akar olyasmiről beszélni, hogy honnan jött. Nem túl vidám téma és Pyrral egy sokkal kellemesebb hangulatot sikerült megteremteni, nem akarja ilyen irányba elvinni a témát, a férfi sem valószínű, hogy érdeklődne efelől.*
- És te itt nőttél fel? Egyébként mi a hely neve egyáltalán? Eddig csak abban a Pegazusban jártam, ahol téged is láttalak. *Pillant vissza a virág babrálásából.*
A hozzászólás írója (Rhoen Dan'rok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.18 23:13:10
*Rhoen észre veszi a kék szempárt, de mire reagálhatna rá, Pyr már beszélni is kezd.*
- Nem! Nem volt poén! *Nevetve fonja össze karjait melle előtt, Pyr szemébe pillant.*
- Akkor szia Pyr! *Észre veszi a pillanatnyi remegést, de nem tudja hová tenni. Mikor a férfi behatárolja a találkozásukat, igenlően bólint.*
- Igen, arra én is emlékszem. Előtted jött be valami barna hajú alak, asszem' vele jöttél. *Emlékszik vissza arra, aki provokálta azt a "töpörödöttet", hogy Pyr szavaival éljen. Érdekelné, mi lett abból az egészből, de nem kérdez rá, annyira nem fontos most.*
- Igen... *Felelne, de Pyr hirtelen kiborul, amire bár megrezzen, gyorsan leplezi az egészet és csak mosolyog.*
- Igen, értem. *Megköszörüli a torkát és már előre mosolyog azon, amit mondani tervez.*
- Pikkelyes dög? Úgy érted, horgásztál? *Emeli fel szemöldökét, tudva, hogy a másik nem erre gondolt, de azt is, hogy megint sántít. Tudja magáról, hogy látszik, hogy nem igaz, amit mond, sőt, talán még direkt is csinálja. A következő szavaival kapcsolatban nem szól semmit, őt ugyan nem zavarja, hogy nagyszájú, Rhoen amúgy sem szeret túlságosan sokat beszélni, a káromkodás meg egyáltalán nem foglalkoztatja. Azok is csak szavak, mint a többi.
Amikor Pyr a kezéért nyúl, engedi azt és kézen fogva sietnek arra, amerre a férfi vezeti. Ismét a szárnyakra pillant, amikor a férfi valami furcsa dolgot csinál velük a hátán. Egyszerűen nem érti ennek az egésznek a működését, de nem tudja hogyan kérdezzen rájuk. Mondhatni csodálja ezeket a szárnyakat és nem mint valami furcsa dologként látja őket, sokkal inkább különlegesnek. Mondjuk maga Pyr is elég különösen néz ki, a szemei, a haja, az arca. ~Még rá is hasonlít egy kicsit.~ Eszébe jut egy emlékkép, mire elmosolyodik és elpirul. ~Mi a jó édes...?~ Kikerekedett szemmel pillant maga elé, továbbra is vörösen. Soha nem viselkedik így, mármint sem ő, sem a teste. ~Most meg azt fogja hinni, hogy a kezétől pirultam el! A francba is!~ Lesüti szemeit, így igyekszik tovább Pyr mellett. A szabadságos dolgot szinte meg sem hallja, jelenleg el van foglalva azzal, hogy a férfi nehogy meglássa az arcát.
Mikor egy kertbe érnek, Rhoen már mondhatni ismét normális állapotba kerül, az arcszínét illetően. Pyr leül egy padra, Rhoen pedig, hogy szemben lehessen vele, helyet foglal a zöld füvön, törökülésben, a puha növényzet kellemes illata megcsapja orrát. Leveti magáról köpenyét és maga mellé dobja, a friss levegő és a napfény kellemesen éri fedetlen vállát és karját.*
- Egy napja vagyok csak civilizált környéken, szóval még nem vagyok ezen a szinten. *Nevet, mondjuk inkább Pyr panaszkodásán.* De szerintem egy három nap és én is menekülni fogok onnan. *Biccent a város közepe felé. A következő kérdésre egy hangyányit összehúzza szemeit, idegesen vakargatja meg nyakát.*
- Erdőmélyről? *Húzza az időt.* Azt nem tudom hol van, nem a közelben nőttem fel. A Dan klántól jöttem el. Meg a Roktól is. *Ráncolja szemöldökét és egy kiálló virággal szórakozik maga mellett a fűben.* Szóval messziről. *Aztán, csak, hogy terelhesse a témát, ő is bedob egy kérdést, nem akar olyasmiről beszélni, hogy honnan jött. Nem túl vidám téma és Pyrral egy sokkal kellemesebb hangulatot sikerült megteremteni, nem akarja ilyen irányba elvinni a témát, a férfi sem valószínű, hogy érdeklődne efelől.*
- És te itt nőttél fel? Egyébként mi a hely neve egyáltalán? Eddig csak abban a Pegazusban jártam, ahol téged is láttalak. *Pillant vissza a virág babrálásából.*
A hozzászólás írója (Rhoen Dan'rok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.18 23:13:10
4038. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-17 20:13:20
Üzenet elküldve: 2019-05-17 20:13:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Rhoen//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kíváncsi tekintete a lányt fürkészi, az égszínkék szempár fel, s le jár, a huncut mosolyon, a kedves tekinteten, mely persze most egy kissé méltatlankodó, mire széles vigyor jelenik meg ábrázatán.*
- Tudoooom! De tök poén volt, hogy rád fogtam! *Legyint egy látványosat, s még egy utolsót pillant a templomkapuk felé gyanakodva, hogy jönnek-e. Miután kiderül számára, hogy elmúlt a "veszély", mi talán nem is volt, csak hangosan fúj egyet, homlokát megtörölve, s hallgatja lányt. Nem kerüli el figyelmét a szempár, mi hirtelen nyújtózkodó szárnyaira vándorol, már éppen csúfolódást, vagy halk kacajt várna, mi meglepetésére elmarad.*
- Akkor szia Rhoen. *Bólint egyet mosolyogva, majd kissé elmereng.* Asszem emlékszem, mikor az a töpörödött az asztalra huppant nagy hanggal. *Vakarja meg feje búbját, s a hajába túr kamaszosan. Valójában az sem zavarja, hogy az a töpörödött lehet nagyobb volt, mint ő maga. Aztán megvonja a vállát.*
- Olvasni? *Miközben lekövetik ismételt pillantását, mire felháborodottan csattan fel.*
- Éééén, én semmitől sem parázok! Erdőmélyén is rusnya, pikkelyes döggel küzdöttem! *~ Jah, elszaladtam, majdnem összetojtam magam... ~ De az ugye nem lényeg, vigyora úgyis jelzi, hogy megint kamuzik.*
- Jól van, na, nem akartam megsérteni senkit, inkább kijöttem, én ilyen nagyszájú vagyok sajnos. *Vonja meg félszegen vállát, miközben ismét a lány szemeit nézi.*
- Gyere! *Mondja hirtelen, s ha teheti ismét kezét ragadja meg, ezúttal már nem a csuklóját. Sietve, kapkodva szedi lábait, akárha két gyermek szaladna, szárnyait lassan összecsukja maga mögött és a templomkert irányába indul. Talán visszanyerte régi fényét, talán a felkelés már nem érezteti úgy hatását.*
- Igazából fogalmam sincs! *Mondja reményei szerint menet közben.* Csak egy kicsit elvonultam, szabin vagyok, Jaz elengedett. *Mondja hadarva, s hamarosan immár az apró kertkapun átlépve, zöldellő fák között, s puha füvön járhatnak. Az első padra slendriánul leveti magát.*
- Itt már biztonságos. *Mondja sokat sejtetően.* Közelebb a természethez! *Bokszol a levegőbe felnevetve.*
- Fú, baszki, de unom már a várost, hallod... *Fúj ki egy szemébe hulló tincset fel a homokára.* Te nem? *Kérdezi, miközben egyik lábát keresztezi a másikon.*
- Amúgy Erdőmélyről származom... és te? *Kérdezi kíváncsi tekintettel. Hellyel nem kínálja a lányt, ha szeretne úgyis leül.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kíváncsi tekintete a lányt fürkészi, az égszínkék szempár fel, s le jár, a huncut mosolyon, a kedves tekinteten, mely persze most egy kissé méltatlankodó, mire széles vigyor jelenik meg ábrázatán.*
- Tudoooom! De tök poén volt, hogy rád fogtam! *Legyint egy látványosat, s még egy utolsót pillant a templomkapuk felé gyanakodva, hogy jönnek-e. Miután kiderül számára, hogy elmúlt a "veszély", mi talán nem is volt, csak hangosan fúj egyet, homlokát megtörölve, s hallgatja lányt. Nem kerüli el figyelmét a szempár, mi hirtelen nyújtózkodó szárnyaira vándorol, már éppen csúfolódást, vagy halk kacajt várna, mi meglepetésére elmarad.*
- Akkor szia Rhoen. *Bólint egyet mosolyogva, majd kissé elmereng.* Asszem emlékszem, mikor az a töpörödött az asztalra huppant nagy hanggal. *Vakarja meg feje búbját, s a hajába túr kamaszosan. Valójában az sem zavarja, hogy az a töpörödött lehet nagyobb volt, mint ő maga. Aztán megvonja a vállát.*
- Olvasni? *Miközben lekövetik ismételt pillantását, mire felháborodottan csattan fel.*
- Éééén, én semmitől sem parázok! Erdőmélyén is rusnya, pikkelyes döggel küzdöttem! *~ Jah, elszaladtam, majdnem összetojtam magam... ~ De az ugye nem lényeg, vigyora úgyis jelzi, hogy megint kamuzik.*
- Jól van, na, nem akartam megsérteni senkit, inkább kijöttem, én ilyen nagyszájú vagyok sajnos. *Vonja meg félszegen vállát, miközben ismét a lány szemeit nézi.*
- Gyere! *Mondja hirtelen, s ha teheti ismét kezét ragadja meg, ezúttal már nem a csuklóját. Sietve, kapkodva szedi lábait, akárha két gyermek szaladna, szárnyait lassan összecsukja maga mögött és a templomkert irányába indul. Talán visszanyerte régi fényét, talán a felkelés már nem érezteti úgy hatását.*
- Igazából fogalmam sincs! *Mondja reményei szerint menet közben.* Csak egy kicsit elvonultam, szabin vagyok, Jaz elengedett. *Mondja hadarva, s hamarosan immár az apró kertkapun átlépve, zöldellő fák között, s puha füvön járhatnak. Az első padra slendriánul leveti magát.*
- Itt már biztonságos. *Mondja sokat sejtetően.* Közelebb a természethez! *Bokszol a levegőbe felnevetve.*
- Fú, baszki, de unom már a várost, hallod... *Fúj ki egy szemébe hulló tincset fel a homokára.* Te nem? *Kérdezi, miközben egyik lábát keresztezi a másikon.*
- Amúgy Erdőmélyről származom... és te? *Kérdezi kíváncsi tekintettel. Hellyel nem kínálja a lányt, ha szeretne úgyis leül.*
4037. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-15 20:45:48
Üzenet elküldve: 2019-05-15 20:45:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Pyr//
*Pyr a templom elé vezeti a lányt, s ott kezd neki aggodalmas mondandójának.*
- Nem is hangoskodtam! *Ráncolja a homlokát tettetett duzzogással, hiszen egyáltalán nem dühös, vagy hasonló és az igazat megvallva, még szimpatikus is neki ez a fajta hozzáállás. Mindketten tudják, ki miatt kellett kiviharozni, mégis húzza Rhoen agyát a férfi.*
- Ami azt illeti, igen. *Felel a kérdésre és amikor Pyr szárnyai a nyújtózkodással szétterülnek, szemében ismét megcsillan egy lélegzetvételnyire a kíváncsiság.*
- Én Rhoen vagyok, Dan'Rok. *Mutatkozik be immár ő is és örül, hogy erre hamar sor került.*
- A pegazusban találkoztunk. *Vakargatja meg füle tövét száját húzva.* Vagyis ott láttalak. Azt nem tudom, neked feltűntem e. *Tény, hogy nem egy szembetűnő jelenség Rhoen, főleg nem egy ilyen villódzó szemű szárnyas lény mellett. ~De most komolyan! Mi ő?~ De azért belül egy parányit reméli, hogy a válasz igen lesz, még akkor is, ha ezt a gondolatot az agya legmélyebb zugába igyekszik száműzni.*
- Olvastam... volna. *Fintorog, mintha Pyrt hibáztatná, amiért ott volt és elterelte Rhoen figyelmét.* Ezeken a helyeken sokkal jobb dolgok is megbújnak, mint a szobrok, amiknek egyesek imádkoznak. *Sejtelmesen pillant az épületre, ami valószínűleg tényleg rengeteg titkot rejt. Észreveszi, hogy a férfi is a kaput lesi, mire elfojtottan felnevet.*
- Ha így parázol, menjünk máshová! *Rhoen nem hinné, hogy egy kis káromkodás miatt mágusok ezrei jönnek, hogy seggbe rúgják szegény Pyrt, de ki tudja. Szívesebben beszélgetne úgy, hogy a másik fél is teljesen nyugodt, amúgy is csak betévedt a templomba, annyira nem fontos amit félbe hagyott.*
- Na és te? *Biccent.* Mit csináltál odabent? *Tetszik neki a férfi habitusa és ami azt illeti, a szóba elegyedés könnyebben ment, mint azt várta. Szereti, ha valaki nem egy életunt kis mihaszna, az ilyen lények, mint mondjuk Pyr visznek egy kis színt az életbe.*
A hozzászólás írója (Rhoen Dan'rok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.15 20:49:58
*Pyr a templom elé vezeti a lányt, s ott kezd neki aggodalmas mondandójának.*
- Nem is hangoskodtam! *Ráncolja a homlokát tettetett duzzogással, hiszen egyáltalán nem dühös, vagy hasonló és az igazat megvallva, még szimpatikus is neki ez a fajta hozzáállás. Mindketten tudják, ki miatt kellett kiviharozni, mégis húzza Rhoen agyát a férfi.*
- Ami azt illeti, igen. *Felel a kérdésre és amikor Pyr szárnyai a nyújtózkodással szétterülnek, szemében ismét megcsillan egy lélegzetvételnyire a kíváncsiság.*
- Én Rhoen vagyok, Dan'Rok. *Mutatkozik be immár ő is és örül, hogy erre hamar sor került.*
- A pegazusban találkoztunk. *Vakargatja meg füle tövét száját húzva.* Vagyis ott láttalak. Azt nem tudom, neked feltűntem e. *Tény, hogy nem egy szembetűnő jelenség Rhoen, főleg nem egy ilyen villódzó szemű szárnyas lény mellett. ~De most komolyan! Mi ő?~ De azért belül egy parányit reméli, hogy a válasz igen lesz, még akkor is, ha ezt a gondolatot az agya legmélyebb zugába igyekszik száműzni.*
- Olvastam... volna. *Fintorog, mintha Pyrt hibáztatná, amiért ott volt és elterelte Rhoen figyelmét.* Ezeken a helyeken sokkal jobb dolgok is megbújnak, mint a szobrok, amiknek egyesek imádkoznak. *Sejtelmesen pillant az épületre, ami valószínűleg tényleg rengeteg titkot rejt. Észreveszi, hogy a férfi is a kaput lesi, mire elfojtottan felnevet.*
- Ha így parázol, menjünk máshová! *Rhoen nem hinné, hogy egy kis káromkodás miatt mágusok ezrei jönnek, hogy seggbe rúgják szegény Pyrt, de ki tudja. Szívesebben beszélgetne úgy, hogy a másik fél is teljesen nyugodt, amúgy is csak betévedt a templomba, annyira nem fontos amit félbe hagyott.*
- Na és te? *Biccent.* Mit csináltál odabent? *Tetszik neki a férfi habitusa és ami azt illeti, a szóba elegyedés könnyebben ment, mint azt várta. Szereti, ha valaki nem egy életunt kis mihaszna, az ilyen lények, mint mondjuk Pyr visznek egy kis színt az életbe.*
A hozzászólás írója (Rhoen Dan'rok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.15 20:49:58
4036. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-15 20:20:08
Üzenet elküldve: 2019-05-15 20:20:08
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Alázatosság//
- Újra emlékeztetlek, ez itt Eeyr temploma. *Válaszolja Asheelaxa szavaira Arenih. Lehet, hogy egyensúlyt emleget, és az Teysus asztala, de nem fog teológiai vitába bocsátkozni, hisz talán ő maga, mint a Fény Úrnőjének főpapja, talán többet gondolkodott ezen a témán, mint egy "hétköznapi" hívő.
A szelídített és a szelíd állatok városba hozatalát engedő törvény kereteit taglaló elmélkedés végén kétkedve csóválja meg a fejét, jelezve, hogy ő maga másképpen látja.*
- A szelídített vadállat és a háziasított vadállat között hatalmas különbségek vannak, de a törvény egyértelmű, nem tesz különbséget szelídített és vadon élő vadállat között, mindkettőt vadállatnak tartja. Ennélfogva tilos a városba hozni. *Tesz pontot ennek a vitának is a végére. Talán a lánynak úgy tűnhet, hogy mindenben az ellenkezőjét akarja mondani az atya, de beláthatja, hogy viselkedésével nem tett túl jó benyomást Arenihre.
Ahogy Asheelaxa beszélni kezd, az atya tekintete nem enyhül, sőt hitetlenül húzza fel dús szemöldökét.*
- Annyit adsz, amennyit kapsz? *Foglalja össze.*
- Tehát amikor leszóltad a csuhást, hogy ha akarja, küldje ki ő a vadakat a templomból, akkor kellő tisztelettel, ahogy te fogalmaztál, "élcesebben" szóltál Eeyr istennő szerzeteséhez és elvárod most, hogy én tisztelettel elfogadjam az érveidet? *Mondja el saját szemszögéből az esetet.*
- Ne tarts nekem előadást. Az a törvény, hogy a városba nem hozhatsz vadállatot, a templomba pláne nem és elvárod, hogy tisztelettel bánjanak veled. Írott és íratlan szabályok ellen vétettél és mégis kikéred magadnak a hangnemet? Nem vársz te túl sokat másoktól, leányom? *Kérdi közelebb lépve.*
- Azt mondtad, "valamit meg kell tenned". Mi volna az? Miért zavartad meg a templom békéjét az állataiddal? *Szegezi a kérdést a lánynak.*
- Felelj vagy Eeyr haragja sújt le rád!
- Újra emlékeztetlek, ez itt Eeyr temploma. *Válaszolja Asheelaxa szavaira Arenih. Lehet, hogy egyensúlyt emleget, és az Teysus asztala, de nem fog teológiai vitába bocsátkozni, hisz talán ő maga, mint a Fény Úrnőjének főpapja, talán többet gondolkodott ezen a témán, mint egy "hétköznapi" hívő.
A szelídített és a szelíd állatok városba hozatalát engedő törvény kereteit taglaló elmélkedés végén kétkedve csóválja meg a fejét, jelezve, hogy ő maga másképpen látja.*
- A szelídített vadállat és a háziasított vadállat között hatalmas különbségek vannak, de a törvény egyértelmű, nem tesz különbséget szelídített és vadon élő vadállat között, mindkettőt vadállatnak tartja. Ennélfogva tilos a városba hozni. *Tesz pontot ennek a vitának is a végére. Talán a lánynak úgy tűnhet, hogy mindenben az ellenkezőjét akarja mondani az atya, de beláthatja, hogy viselkedésével nem tett túl jó benyomást Arenihre.
Ahogy Asheelaxa beszélni kezd, az atya tekintete nem enyhül, sőt hitetlenül húzza fel dús szemöldökét.*
- Annyit adsz, amennyit kapsz? *Foglalja össze.*
- Tehát amikor leszóltad a csuhást, hogy ha akarja, küldje ki ő a vadakat a templomból, akkor kellő tisztelettel, ahogy te fogalmaztál, "élcesebben" szóltál Eeyr istennő szerzeteséhez és elvárod most, hogy én tisztelettel elfogadjam az érveidet? *Mondja el saját szemszögéből az esetet.*
- Ne tarts nekem előadást. Az a törvény, hogy a városba nem hozhatsz vadállatot, a templomba pláne nem és elvárod, hogy tisztelettel bánjanak veled. Írott és íratlan szabályok ellen vétettél és mégis kikéred magadnak a hangnemet? Nem vársz te túl sokat másoktól, leányom? *Kérdi közelebb lépve.*
- Azt mondtad, "valamit meg kell tenned". Mi volna az? Miért zavartad meg a templom békéjét az állataiddal? *Szegezi a kérdést a lánynak.*
- Felelj vagy Eeyr haragja sújt le rád!
4035. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-15 18:25:05
Üzenet elküldve: 2019-05-15 18:25:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Rhoen//
- Jó, jó ne magyarázz, még a végén megbüntetnek, amiért így hangoskodtál! *Hadarja gyorsan, s úgy látszik már mindjárt hárítaná a felelősséget, persze az ajkán egy pillanatra megjelenő mosoly teljesen másról árulkodik, mint, hogy ezt az egészet komolyan gondolná. Szerencsére a lány nem húzódozik, sőt meglepő módon egész könnyen elhiszi, amit a tündér mond, hiába, Jaz mellett remek hazudozó vált belőle, persze az már eszébe sem jut, hogy talán inkább látnak át rajta, vagy csak egyszerűen a kíváncsiság legyőzte a félelmet. Messzire nem mennek, csupán a templom elé, ahol nagy erőlködve a vaskos ajtót is behajtja, miután mindketten kiértek. Persze lopott pillantása azért bekúszik az előtérbe, nehogy véletlenül haragos papok áradatát lássa, ha igen, akkor bizony repülnie kell.*
- Fú, ez meleg volt, majdnem ott hagytuk a fogunkat! *Tódítja vigyorogva, aztán kissé közelebb lép, s kíváncsian szemléli meg a lányt.*
- Nem találkoztunk mi már valahol? *Kezd egy marha közhelyes dumával, bár nem annak szánja, a kérdés valójában komoly, mert a lány ismerős neki.*
- Amúgy Pyr vagyok, Pyr Lavand. *Nyújtózkodik egyet szárnyait teljesen kitárva, s kezeivel kissé kihúzva magát, alaposan elgémberedett a templomban.*
- Aaahh... ezek a padok, de marha kényelmetlenek. Mit csináltál a templomban az ijesztgetésen kívül? *Kérdezi kíváncsi hangsúllyal, közben oda-odasandít a kapuhoz, hogy nehogy támadás érje őket.*
- Jó, jó ne magyarázz, még a végén megbüntetnek, amiért így hangoskodtál! *Hadarja gyorsan, s úgy látszik már mindjárt hárítaná a felelősséget, persze az ajkán egy pillanatra megjelenő mosoly teljesen másról árulkodik, mint, hogy ezt az egészet komolyan gondolná. Szerencsére a lány nem húzódozik, sőt meglepő módon egész könnyen elhiszi, amit a tündér mond, hiába, Jaz mellett remek hazudozó vált belőle, persze az már eszébe sem jut, hogy talán inkább látnak át rajta, vagy csak egyszerűen a kíváncsiság legyőzte a félelmet. Messzire nem mennek, csupán a templom elé, ahol nagy erőlködve a vaskos ajtót is behajtja, miután mindketten kiértek. Persze lopott pillantása azért bekúszik az előtérbe, nehogy véletlenül haragos papok áradatát lássa, ha igen, akkor bizony repülnie kell.*
- Fú, ez meleg volt, majdnem ott hagytuk a fogunkat! *Tódítja vigyorogva, aztán kissé közelebb lép, s kíváncsian szemléli meg a lányt.*
- Nem találkoztunk mi már valahol? *Kezd egy marha közhelyes dumával, bár nem annak szánja, a kérdés valójában komoly, mert a lány ismerős neki.*
- Amúgy Pyr vagyok, Pyr Lavand. *Nyújtózkodik egyet szárnyait teljesen kitárva, s kezeivel kissé kihúzva magát, alaposan elgémberedett a templomban.*
- Aaahh... ezek a padok, de marha kényelmetlenek. Mit csináltál a templomban az ijesztgetésen kívül? *Kérdezi kíváncsi hangsúllyal, közben oda-odasandít a kapuhoz, hogy nehogy támadás érje őket.*
4034. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-15 15:47:40
Üzenet elküldve: 2019-05-15 15:47:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Pyr//
*A férfi a könyv visszhangjára egészen kikel magából, még a káromkodás is elhagyja száját, pont egy ilyen helyen. ~De legalább már tudom, nem imádkozni térd be pont ide. Már legalább is aki ide valami vallást gyakorolni jön, véletlenül sem káromkodja el magát, pláne nem így.~ A nyakhúzásra elmosolyodik, nem sűrűn látott felnőtt férfit így tartani valamitől. Azonban, amikor az megindul a lány felé, gyomra egy pillanatra összeszűkül, állát kissé megemeli; ekkor jut eszébe, hogy ismeretlen fajjal áll szemben egy elég sötét helyen. ~Vajon mennyit láthat belőlem?~ Megfeszülve várja a következőket, de meglepettségére a férfi semmi fenyegetőt nem tesz, sőt, mondhatni még édesen is adja elő magát.*
- Ne... *Kezdené, de saját, halk nevetése egy pillanatra félbe szakítja. Nem lenéző kuncogás ez, még véletlenül sem.* Nem akartalak megijeszteni! *Azonban a csillagos szemű csuklójáért nyúl, amit egyébként sosem engedne meg, de kíváncsisága most utat tör magának, háttérbe szorítva elővigyázatosságát. A lány leteszi a könyvet maga mellé és engedi, hogy a másik vezesse, persze gondosan lemaradva annyira, hogy amaz csuklóját fogva kényszerüljön vezetni Rhoent. Attól, hogy a férfi úgy tesz, mintha Rhoent kellene megmenteni, valamiért megint nevetnie kell, de sikerül vissza tartania és egy mosollyal megúsznia a helyzetet. Nem kívánja, hogy a másik úgy érezze, esetleg rajta nevet, mert az nem volna igaz. Tényleg nem akarja ezt most elbaltázni, hiszen már tegnap is hagyta ezt a hajót elmenni. Most nem akarja. Amikor megérkeznek oda, ahová a csillagos szemű vezeti, Rhoen bocsánatkérőn fürkészi a tekintetét, remélve, most nem valami szó háború fogja kezdetét venni.*
*A férfi a könyv visszhangjára egészen kikel magából, még a káromkodás is elhagyja száját, pont egy ilyen helyen. ~De legalább már tudom, nem imádkozni térd be pont ide. Már legalább is aki ide valami vallást gyakorolni jön, véletlenül sem káromkodja el magát, pláne nem így.~ A nyakhúzásra elmosolyodik, nem sűrűn látott felnőtt férfit így tartani valamitől. Azonban, amikor az megindul a lány felé, gyomra egy pillanatra összeszűkül, állát kissé megemeli; ekkor jut eszébe, hogy ismeretlen fajjal áll szemben egy elég sötét helyen. ~Vajon mennyit láthat belőlem?~ Megfeszülve várja a következőket, de meglepettségére a férfi semmi fenyegetőt nem tesz, sőt, mondhatni még édesen is adja elő magát.*
- Ne... *Kezdené, de saját, halk nevetése egy pillanatra félbe szakítja. Nem lenéző kuncogás ez, még véletlenül sem.* Nem akartalak megijeszteni! *Azonban a csillagos szemű csuklójáért nyúl, amit egyébként sosem engedne meg, de kíváncsisága most utat tör magának, háttérbe szorítva elővigyázatosságát. A lány leteszi a könyvet maga mellé és engedi, hogy a másik vezesse, persze gondosan lemaradva annyira, hogy amaz csuklóját fogva kényszerüljön vezetni Rhoent. Attól, hogy a férfi úgy tesz, mintha Rhoent kellene megmenteni, valamiért megint nevetnie kell, de sikerül vissza tartania és egy mosollyal megúsznia a helyzetet. Nem kívánja, hogy a másik úgy érezze, esetleg rajta nevet, mert az nem volna igaz. Tényleg nem akarja ezt most elbaltázni, hiszen már tegnap is hagyta ezt a hajót elmenni. Most nem akarja. Amikor megérkeznek oda, ahová a csillagos szemű vezeti, Rhoen bocsánatkérőn fürkészi a tekintetét, remélve, most nem valami szó háború fogja kezdetét venni.*
4033. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-15 15:14:56
Üzenet elküldve: 2019-05-15 15:14:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Rhoen//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elveszíti időérzékét, miképpen az őt körbevevő eseményekkel sem különösebben szembesül, így nem veszi észre a csendesen betérő leányt. Nem tudni, hogy istenébe vetett hite, vagy csupán egy kószán elnyomott ásítás következtében lassan lecsukódó szempár tehet róla, de Rhoen úgy érkezik, ahogyan csak akar, s foglalhat helyet háborítatlan és a tündér felfigyelő égszínkék tekintete nélkül. Ha Rhoen ráfigyel, karba font kezeket, hevenyészetten és laza testtartásban hátradőlő testalkatot és le-lebukó fejet figyelhet meg, de a tündérnél ez korántsem a templom iránt érzett tiszteletlen slendiránságának a jele. Egész egyszerűen elfáradt. Itt pedig kellemesen hűvös van és a templom négy, ódon fala között meghúzódó méla csend oly kedvesen álomba ringatja a szerzetet. Nem úgy persze a velős csattanás, melyet a becsukódó, visszhangzó könyv okoz, s a némaságot két kézzel és erőszakosan szakítja széjjel, a lezser kókadozó tündér lábaiba meg az ideget vágják, s szárnyait széttárva pattan fel.*
- Hogy az jó kurva is... *Az ezt követő csattanás már sokkal inkább saját szájára csapó kezét, majd félszegen körbepillantó tekintetét és két válla közé húzódó nyakát jelzi, mellyel azt hivatott megmutatni, miképp várja attól a "jótól" a jól irányzott maflást felülről kicsúszott káromlásáért.*
- Bocsánat! Bocsánat! *Kiált fel remegő hangon, majd azon nyomban indul el kifelé, mielőtt valami harcművész szerzetes kicsipkézné a seggét. Lendületesen lépdel, szárnyait összecsapja, s a lány felé indul, akit a félhomályban a maga részéről messziről nem ismer fel. Vannak ugyan vonások, melyeket mintha már látott volna, de olyan káosz volt a Pegazusban korábban, bizonyára majd az udvaron szembesülhet ismeretségükkel, vagy talán korábban.*
- Normális vagy?! Majdnem összefostam magam! *Sziszegi fogai között ismét egy elfojtott káromkodással megfűszerezve, majd a lány tekintetébe nézve, mintha felismerés csillanna meg, s ha teheti, csuklóját ragadja meg, s vonszolja kifelé.*
- Gyere, mert a seggünkbe csap egy villám mindjárt! Itt veszélyben vagy! *Leplezi saját félelmét látens hősies hozzáállásával, s ha a lány engedi, töretlenül vonszolja az ajtó felé.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elveszíti időérzékét, miképpen az őt körbevevő eseményekkel sem különösebben szembesül, így nem veszi észre a csendesen betérő leányt. Nem tudni, hogy istenébe vetett hite, vagy csupán egy kószán elnyomott ásítás következtében lassan lecsukódó szempár tehet róla, de Rhoen úgy érkezik, ahogyan csak akar, s foglalhat helyet háborítatlan és a tündér felfigyelő égszínkék tekintete nélkül. Ha Rhoen ráfigyel, karba font kezeket, hevenyészetten és laza testtartásban hátradőlő testalkatot és le-lebukó fejet figyelhet meg, de a tündérnél ez korántsem a templom iránt érzett tiszteletlen slendiránságának a jele. Egész egyszerűen elfáradt. Itt pedig kellemesen hűvös van és a templom négy, ódon fala között meghúzódó méla csend oly kedvesen álomba ringatja a szerzetet. Nem úgy persze a velős csattanás, melyet a becsukódó, visszhangzó könyv okoz, s a némaságot két kézzel és erőszakosan szakítja széjjel, a lezser kókadozó tündér lábaiba meg az ideget vágják, s szárnyait széttárva pattan fel.*
- Hogy az jó kurva is... *Az ezt követő csattanás már sokkal inkább saját szájára csapó kezét, majd félszegen körbepillantó tekintetét és két válla közé húzódó nyakát jelzi, mellyel azt hivatott megmutatni, miképp várja attól a "jótól" a jól irányzott maflást felülről kicsúszott káromlásáért.*
- Bocsánat! Bocsánat! *Kiált fel remegő hangon, majd azon nyomban indul el kifelé, mielőtt valami harcművész szerzetes kicsipkézné a seggét. Lendületesen lépdel, szárnyait összecsapja, s a lány felé indul, akit a félhomályban a maga részéről messziről nem ismer fel. Vannak ugyan vonások, melyeket mintha már látott volna, de olyan káosz volt a Pegazusban korábban, bizonyára majd az udvaron szembesülhet ismeretségükkel, vagy talán korábban.*
- Normális vagy?! Majdnem összefostam magam! *Sziszegi fogai között ismét egy elfojtott káromkodással megfűszerezve, majd a lány tekintetébe nézve, mintha felismerés csillanna meg, s ha teheti, csuklóját ragadja meg, s vonszolja kifelé.*
- Gyere, mert a seggünkbe csap egy villám mindjárt! Itt veszélyben vagy! *Leplezi saját félelmét látens hősies hozzáállásával, s ha a lány engedi, töretlenül vonszolja az ajtó felé.*
4032. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-15 08:30:11
Üzenet elküldve: 2019-05-15 08:30:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Pyr//
*Egy lepukkant lakórészen végigérve megpillant egy templomot. Bár közel sem vallásos, ezeken a helyeken mindig lehet olvasni és tanulni valamit, így gondolkodás nélkül lép be a nyitott faajtókon. Odabent erős félhomály várja, szobrok és fapadok. Mindegyik emberalakhoz közel lép, hogy megnézze őket, valószínűnek tartja, valami alapítói lehetnek a helynek, vagy vallásos alakok. Egy rövidebb járkálás után rá is talál a könyvekre, amelyekből egyet le vesz és az egyik padon helyet foglal.
Éppen bele kezdene a könyv olvasásába, amikor nem messze tőle egy alakot pillant meg, egészen a sarokban foglalt helyet. Úgy fest, semmit nem csinál éppen, a szürkületben pedig nem igazán ismeri fel. Csak a szárnyakat látja az alak háta mögött és fénylő szemeit. ~Várjunk csak...~ Hirtelen felismerés éri, a nyitott könyvet be csapja kezében. Halk visszhang csattan a templom falairól, amennyiben a szárnyas férfi rá pillant, csak bámul a szemeibe, még akkor is, ha Rhoenéi nem világítanak. Ismét kíváncsiságtól feszül meg állkapcsa, tegnap este abban a fogadóban látta, már akkor is beszélni akart vele. Most viszont nem tudja, hogy kéne bele kezdenie, hiszen ez egy templom. ~Mi van akkor, ha imádkozik? Nem biztos, hogy pont azért jött ide, mert beszélgetni akar, sőt, szinte biztos, hogy egyedül akar lenni.~ Továbbra is csak a pillantásra vár, reméli, a másik is fel fogja ismerni, ha felpillant. Nagyjából három méterre ülhetnek egymástól, így azt, hogy a lány ide jött, biztos, hogy észre vette.*
A hozzászólás írója (Rhoen Dan'rok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.15 08:33:49
*Egy lepukkant lakórészen végigérve megpillant egy templomot. Bár közel sem vallásos, ezeken a helyeken mindig lehet olvasni és tanulni valamit, így gondolkodás nélkül lép be a nyitott faajtókon. Odabent erős félhomály várja, szobrok és fapadok. Mindegyik emberalakhoz közel lép, hogy megnézze őket, valószínűnek tartja, valami alapítói lehetnek a helynek, vagy vallásos alakok. Egy rövidebb járkálás után rá is talál a könyvekre, amelyekből egyet le vesz és az egyik padon helyet foglal.
Éppen bele kezdene a könyv olvasásába, amikor nem messze tőle egy alakot pillant meg, egészen a sarokban foglalt helyet. Úgy fest, semmit nem csinál éppen, a szürkületben pedig nem igazán ismeri fel. Csak a szárnyakat látja az alak háta mögött és fénylő szemeit. ~Várjunk csak...~ Hirtelen felismerés éri, a nyitott könyvet be csapja kezében. Halk visszhang csattan a templom falairól, amennyiben a szárnyas férfi rá pillant, csak bámul a szemeibe, még akkor is, ha Rhoenéi nem világítanak. Ismét kíváncsiságtól feszül meg állkapcsa, tegnap este abban a fogadóban látta, már akkor is beszélni akart vele. Most viszont nem tudja, hogy kéne bele kezdenie, hiszen ez egy templom. ~Mi van akkor, ha imádkozik? Nem biztos, hogy pont azért jött ide, mert beszélgetni akar, sőt, szinte biztos, hogy egyedül akar lenni.~ Továbbra is csak a pillantásra vár, reméli, a másik is fel fogja ismerni, ha felpillant. Nagyjából három méterre ülhetnek egymástól, így azt, hogy a lány ide jött, biztos, hogy észre vette.*
A hozzászólás írója (Rhoen Dan'rok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.15 08:33:49
4031. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-10 12:57:38
Üzenet elküldve: 2019-05-10 12:57:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Sokat nem időzik a főtéren, még kicsit lógázza a lábát a szökőkút peremén, aztán tovább áll. Élvezi, hogy a város forgatagát maga mögött hagyva immár nem zsong a feje a hangzavartól. A környék jóval csendesebb, mint bent, élvezettel fordítja arcát a nap felé, s hamarosan felmelegszik. A befelé, vagy számára inkább kifelé vezető út nem túl forgalmas, ezért még néhány pillanatig lépdel, majd körbenézve kap szárnyra, s nagy ugrásokkal közlekedik tovább, így jóval gyorsabban halad. Csak néhányat lépdel, mikor hirtelen mégis megáll. Elébb még el kell valamit intéznie, így nagyot fújtatva fordul vissza, hogy immár ismét a városban csatangoljon. Persze kerülve a forgalmas helyeket. Nem mondhatni, hogy meglapul, de azt sem, hogy túl feltűnő, már, ha egy hatalmas, szürke, tollas szárnyakkal rendelkező tündéregyed nem az. A tornyot már messziről látja, béke és nyugalom lengi körbe. így hamarosan oda is ér, minden akadálytól mentesen. A kaput lassan löki be és csendesen belépdel, majd helyet foglal az egyik félreeső sarokban. Itt még soha nem járt, most ideje ezt pótolnia. A templom szokatlan hűvösségébe beleborzong.*
4030. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-09 11:32:47
Üzenet elküldve: 2019-05-09 11:32:47
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel//
//Arja, Daxly//
*Bizony úgy tűnik, hogy a térkép nem hagyhatja el újra a templom területét. Ezt megerősítve Arenih egy csuhást int magához, átadja neki a térképet, amivel aztán a szerzetes eltűnik a templom hátsó traktusa felé.*
- Így. *Zárja le szavakkal is a főpap a térkép sorsát, majd visszafordul a belső viharokkal küzdő Arja felé.*
- Pontosan, nem tudhatod, miféle veszélyeket rejt a hely. Bár az is lehet, hogy semmi ilyesmiről nincs szó, de akkor miért rejtették volna el a térképet. Igaz? *Enyhül meg Arenih atya. Bár láthatóan nem örül annak, hogy a lány kivitte a térképet, de végül is visszahozta és be is vallotta tettét.
Arja magyarázatát hallva még dúl benne némi harag, de a zavarban lévő lány látványától lassan oszlik benne az érzés. Látott ő már elég buzgó kalandort, vakmerő harcost, akik a saját gőgjük füstjében nem láttak el az orrukig, de Arja nem ilyennek tűnik. Csak felelőtlen volt, szerencsére sem magát, sem mást nem sodort veszélybe.*
- Gyere velem. *Mondja, majd megindul felfelé a lépcsőn, fel a templomba, s miközben a lépcsőn lépkednek, nyugodt, barátságos hangon beszél már.*
- Semmi baj, az a lényeg, hogy visszahoztad és megmutattad. Olykor próbák elé állít az élet és te most jól megoldottad ezt a próbát. *Mosolyog, ahogy felérnek a templom hűvösébe.*
- Hogy a Fény Úrnője akarta-e, hogy megtaláld, nem tudom, de valóban fontos és jól cselekedtél. Mármint, hogy visszahoztad, nem hogy kivitted. *Még egy apró tréfát is mond, hogy Arja ne legyen olyan zavarban.*
- Azt mondtad, olykor megtalálsz dolgokat, ha valóban így van, akkor a térkép nélkül is találsz hithű kalandorokat. Ha pedig elmondod nekik, hogy a térkép itt van, bizonyosan hinni fognak neked, hisz ez itt Eeyr temploma. *Fűzi tovább szavait.
A torony és a mágus említésére Arenih megtorpan, feddőn néz a lányra.*
- Gyermekem, mondtam már, a térkép itt marad. A varázslónak pedig semmi dolga nincs vele. *Mondja el újra elhatározását.
Ekkor lép be a templomba Daxly, akinek szeme lassan hozzászokik a félhomályhoz odabent és megpillantja a fehér papi ruhában álló férfit és a lányt mellette.*
- Gyermekem, segíthetek valamiben? *Kérdi Areih, a főpap a belépő barna hajú lányt.*
//Arja, Daxly//
*Bizony úgy tűnik, hogy a térkép nem hagyhatja el újra a templom területét. Ezt megerősítve Arenih egy csuhást int magához, átadja neki a térképet, amivel aztán a szerzetes eltűnik a templom hátsó traktusa felé.*
- Így. *Zárja le szavakkal is a főpap a térkép sorsát, majd visszafordul a belső viharokkal küzdő Arja felé.*
- Pontosan, nem tudhatod, miféle veszélyeket rejt a hely. Bár az is lehet, hogy semmi ilyesmiről nincs szó, de akkor miért rejtették volna el a térképet. Igaz? *Enyhül meg Arenih atya. Bár láthatóan nem örül annak, hogy a lány kivitte a térképet, de végül is visszahozta és be is vallotta tettét.
Arja magyarázatát hallva még dúl benne némi harag, de a zavarban lévő lány látványától lassan oszlik benne az érzés. Látott ő már elég buzgó kalandort, vakmerő harcost, akik a saját gőgjük füstjében nem láttak el az orrukig, de Arja nem ilyennek tűnik. Csak felelőtlen volt, szerencsére sem magát, sem mást nem sodort veszélybe.*
- Gyere velem. *Mondja, majd megindul felfelé a lépcsőn, fel a templomba, s miközben a lépcsőn lépkednek, nyugodt, barátságos hangon beszél már.*
- Semmi baj, az a lényeg, hogy visszahoztad és megmutattad. Olykor próbák elé állít az élet és te most jól megoldottad ezt a próbát. *Mosolyog, ahogy felérnek a templom hűvösébe.*
- Hogy a Fény Úrnője akarta-e, hogy megtaláld, nem tudom, de valóban fontos és jól cselekedtél. Mármint, hogy visszahoztad, nem hogy kivitted. *Még egy apró tréfát is mond, hogy Arja ne legyen olyan zavarban.*
- Azt mondtad, olykor megtalálsz dolgokat, ha valóban így van, akkor a térkép nélkül is találsz hithű kalandorokat. Ha pedig elmondod nekik, hogy a térkép itt van, bizonyosan hinni fognak neked, hisz ez itt Eeyr temploma. *Fűzi tovább szavait.
A torony és a mágus említésére Arenih megtorpan, feddőn néz a lányra.*
- Gyermekem, mondtam már, a térkép itt marad. A varázslónak pedig semmi dolga nincs vele. *Mondja el újra elhatározását.
Ekkor lép be a templomba Daxly, akinek szeme lassan hozzászokik a félhomályhoz odabent és megpillantja a fehér papi ruhában álló férfit és a lányt mellette.*
- Gyermekem, segíthetek valamiben? *Kérdi Areih, a főpap a belépő barna hajú lányt.*
4029. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-08 11:50:00
Üzenet elküldve: 2019-05-08 11:50:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel//
*~Jól gondoltuk.~ könnyebbül meg és tartja aggasztónak is egyszerre Arja, amikor az atya is megerősíti: a papíron lévő térkép, amit a régi könyv alatt talált, az északon lévő, régi Karavánpihenő környékét ábrázolja.
Arenih atya azt is megerősíti, amit ő is hallott erről a helyről, a szavaira ha nem is rémület, de bizony aggódó dermedés fut végig rajta.
És Arenih atya bizony azt is kijelenti, amitől Arja tartott ugyan, de azért valószínűnek vélt: a térkép itt marad, a Könyvtárban, ahol a lány találta.
Nagyot sóhajt. Neniyzon fel sem vetette, hogy visszahozzák a papírt a Templomba, lám, nem is tartott vele. És most a térkép itt marad. De ő nem bánja.*
- Keressek pár hithű Eeyr kalandort... *ismétli engedelmesen az atya szavait lassan, beleegyezőn. Annyit felfog, hogy a Templom most nem tud foglalkozni ezzel a dologgal. De az atya is, ahogy ő, fontosnak tartja! És amit mond, az nem butaság.
De azért egy kicsit elkámpicsorodik. ~Honnan találjak ilyeneket?? Hát senkire sincs ráírva, melyik isten követője! Igazából... még Neniyzonról sem tudom!~ gondolkodik el azon, ahogy a törpe viselkedett, amikor beléptek a templomba. ~Hát biztosan nem egy Eeyr pap, mint mondjuk Han nővér. Sőt nem is Eeyr hű híve. Mégis: nem rossz ember, vagyis hát törpe!~ Arja legalábbis így gondolja. Aztán tovább gondolkodik az atya szavain, amik azért eléggé logikusak, és Arja egyet is ért velük, tekintve hogy hol is kellene felkeresni azt a bizonyos, X-szel jelölt helyet. ~Hát igen, biztos hogy jobb, ha nem valami gonosz alakokkal megyek oda, és keveredek bele ebbe az egészbe.~*
- Hát igen. *mondja ki hangosan is a gondolatait.*
- Ki tudja, mit rejt az a hely!
- És hogy miért rejtőzött épp itt a térkép! Eeyr templomában! *kezd lelkesedni, regényes természete komoly tápot kapva a történtek miatt.
Azon nagyon megkönnyebbült, hogy az atya láthatóan nem haragudott meg a történtek miatt, amikor visszatért, de azért a lelkiismerete belülről komolyan dörömbölni kezd, amikor a beszélgetés végén szigorú arccal bizony megkérdezi: miért is vitte ki a térképet a Könyvtárból. És ha kivitte, miért hozta vissza?*
- Én találtam. Neniyzon nem is vette észre... *áll egyik lábáról a másikra.*
- Csak kint mutattam meg neki, a kertben. *mondja halkan, és hát igen, egy kicsit persze szégyelli magát, vörösödik is kicsit a helyzettől.*
- Néha rábukkanok dolgokra... olyanokra, amit más nem is lát meg. *suttogja.*
- Úgy gondoltam, Eeyr akarja, hogy ráleljek, és hogy biztosan valami útmutatást ad ezzel nekünk. Hogy merre menjünk! Ezért vittem ki. *sóhajt.*
- De aztán rádöbbentem, hogy ez valami egészen más. Ami a térképen van.
- Azt gondoltam, fontos. Hát ezért inkább visszahoztam. *fejezi be, az atyára nézve tiszta tekintettel. Csak reméli, hogy megérti.*
- De ha szeretnék találni Eeyrhez hű kalandorokat, akkor meg kell nekik mutassam a térképet. Ha itt marad, akkor... hogyan?
- Vagy szívesen elviszem az öreg varázslónak, a Toronyba! *javasolja félve.*
- Ő talán tudja, hogy mi lenne vele a teendő, és tud segíteni is. *néz kérdőn az atyára. Mindenképpen úgy érzi, segítenie kellene. A kincskeresés: az most várhat.*
*~Jól gondoltuk.~ könnyebbül meg és tartja aggasztónak is egyszerre Arja, amikor az atya is megerősíti: a papíron lévő térkép, amit a régi könyv alatt talált, az északon lévő, régi Karavánpihenő környékét ábrázolja.
Arenih atya azt is megerősíti, amit ő is hallott erről a helyről, a szavaira ha nem is rémület, de bizony aggódó dermedés fut végig rajta.
És Arenih atya bizony azt is kijelenti, amitől Arja tartott ugyan, de azért valószínűnek vélt: a térkép itt marad, a Könyvtárban, ahol a lány találta.
Nagyot sóhajt. Neniyzon fel sem vetette, hogy visszahozzák a papírt a Templomba, lám, nem is tartott vele. És most a térkép itt marad. De ő nem bánja.*
- Keressek pár hithű Eeyr kalandort... *ismétli engedelmesen az atya szavait lassan, beleegyezőn. Annyit felfog, hogy a Templom most nem tud foglalkozni ezzel a dologgal. De az atya is, ahogy ő, fontosnak tartja! És amit mond, az nem butaság.
De azért egy kicsit elkámpicsorodik. ~Honnan találjak ilyeneket?? Hát senkire sincs ráírva, melyik isten követője! Igazából... még Neniyzonról sem tudom!~ gondolkodik el azon, ahogy a törpe viselkedett, amikor beléptek a templomba. ~Hát biztosan nem egy Eeyr pap, mint mondjuk Han nővér. Sőt nem is Eeyr hű híve. Mégis: nem rossz ember, vagyis hát törpe!~ Arja legalábbis így gondolja. Aztán tovább gondolkodik az atya szavain, amik azért eléggé logikusak, és Arja egyet is ért velük, tekintve hogy hol is kellene felkeresni azt a bizonyos, X-szel jelölt helyet. ~Hát igen, biztos hogy jobb, ha nem valami gonosz alakokkal megyek oda, és keveredek bele ebbe az egészbe.~*
- Hát igen. *mondja ki hangosan is a gondolatait.*
- Ki tudja, mit rejt az a hely!
- És hogy miért rejtőzött épp itt a térkép! Eeyr templomában! *kezd lelkesedni, regényes természete komoly tápot kapva a történtek miatt.
Azon nagyon megkönnyebbült, hogy az atya láthatóan nem haragudott meg a történtek miatt, amikor visszatért, de azért a lelkiismerete belülről komolyan dörömbölni kezd, amikor a beszélgetés végén szigorú arccal bizony megkérdezi: miért is vitte ki a térképet a Könyvtárból. És ha kivitte, miért hozta vissza?*
- Én találtam. Neniyzon nem is vette észre... *áll egyik lábáról a másikra.*
- Csak kint mutattam meg neki, a kertben. *mondja halkan, és hát igen, egy kicsit persze szégyelli magát, vörösödik is kicsit a helyzettől.*
- Néha rábukkanok dolgokra... olyanokra, amit más nem is lát meg. *suttogja.*
- Úgy gondoltam, Eeyr akarja, hogy ráleljek, és hogy biztosan valami útmutatást ad ezzel nekünk. Hogy merre menjünk! Ezért vittem ki. *sóhajt.*
- De aztán rádöbbentem, hogy ez valami egészen más. Ami a térképen van.
- Azt gondoltam, fontos. Hát ezért inkább visszahoztam. *fejezi be, az atyára nézve tiszta tekintettel. Csak reméli, hogy megérti.*
- De ha szeretnék találni Eeyrhez hű kalandorokat, akkor meg kell nekik mutassam a térképet. Ha itt marad, akkor... hogyan?
- Vagy szívesen elviszem az öreg varázslónak, a Toronyba! *javasolja félve.*
- Ő talán tudja, hogy mi lenne vele a teendő, és tud segíteni is. *néz kérdőn az atyára. Mindenképpen úgy érzi, segítenie kellene. A kincskeresés: az most várhat.*
4028. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-08 03:35:40
Üzenet elküldve: 2019-05-08 03:35:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Alázatosság//
*Ahseela az atya szavaira elmosolyodik, de nem tiszteletlenségből, csak egyszerűen a rubiliáni testvériségben volt néhány ilyen elbeszélgetésben már része.*
- Nem vagyok álszent atyám. A Fényét és az Egyensúlyét is. Többször tapasztaltam, hogy ha az élet mérlegének csak a jobb vagy a bal oldali tégelyébe teszek, akkor felborul.
*Arthenior törvényeinek említésére, a farkasa viszonylatában, kicsit meglepődik, de nem éri váratlanul az intelem.*
- Olvastam és hallottam is a Levegő városának törvényeiről, és képzelje, egyik utam során pont erről a témáról beszélgettem egy útitárssal. Én is azt mondtam neki, hogy nem törvényes egy vad jószágot se egy városi környezetbe bevinni, sőt, egyenesen állatkínzásnak véltem, de akkor végül is kiegyeztünk abban, hogy szelídített állat esetében a törvények is mást írnak elő.
*Szól Ahseela áthatóan nézve a főpapra, de mosolya nem tudálékosan kioktató, csak olyan elbeszélősen emlékidézős. A következőre bólintva felel.*
- Xonar az én farkasom, persze hogy vállalom érte a felelősséget. Nem fog senkit se bántani.
*A következőkön kicsit meghökken, persze érti, hogy mire utal az atya, de nem rejti véka alá, hogy kicsit sérti valahol a dolog, mert ez kétélű téma.*
- Már megbocsásson atyám, de miért is _beszélgetünk_ mi most itt? Fogalmazzunk úgy, mert egy leheletnyit élcesen kiálltam magamért és az állataimért. Persze, ha nem ért velem egyet, elfogadom. Alázatosság és tisztelet. Igen, mindenkinek ismernie kell ezeket és meg kell adnia a másiknak, de ez is kölcsönös dolog, egyensúly. Van olyan ember, aki azt mondja, hogy ő nem várja el, hogy szeressék, csak tiszteljék. Van olyan, aki azt mondja, hogy annyi tiszteletet adok, amennyit kapok és van olyan is, aki azt mondja, annyi tiszteletet várok el, amennyit adok, de azt megkövetelem. Hozzám talán az utóbbi áll a legközelebb. Sok mindent lehet tisztelni és tiszteletben tartani. Élet, érzések, törvények, magántulajdon, család, kérések stb. Van olyan, amikor magunknak sem adhatjuk meg a tiszteletet, és az, hogy önmagunkat gúnytárgyává tesszük, ad egy szélesebb nézőpontot nekünk és a környezetünknek. Hogy vélekedik ezekről? – Egyik kérdés sem költői, csupán a véleménycserét szolgálja. –
*A főpap kijelentése, hogy mind egyensúlyra törekszünk, kicsit meglepi, de a neki szegezett kérdést örömmel fogadja.*
- De hiszen hallja, most is azt tisztázom. Nekem, az állataimmal együtt, az erdőben van az otthonom.
*Ahseela az atya szavaira elmosolyodik, de nem tiszteletlenségből, csak egyszerűen a rubiliáni testvériségben volt néhány ilyen elbeszélgetésben már része.*
- Nem vagyok álszent atyám. A Fényét és az Egyensúlyét is. Többször tapasztaltam, hogy ha az élet mérlegének csak a jobb vagy a bal oldali tégelyébe teszek, akkor felborul.
*Arthenior törvényeinek említésére, a farkasa viszonylatában, kicsit meglepődik, de nem éri váratlanul az intelem.*
- Olvastam és hallottam is a Levegő városának törvényeiről, és képzelje, egyik utam során pont erről a témáról beszélgettem egy útitárssal. Én is azt mondtam neki, hogy nem törvényes egy vad jószágot se egy városi környezetbe bevinni, sőt, egyenesen állatkínzásnak véltem, de akkor végül is kiegyeztünk abban, hogy szelídített állat esetében a törvények is mást írnak elő.
*Szól Ahseela áthatóan nézve a főpapra, de mosolya nem tudálékosan kioktató, csak olyan elbeszélősen emlékidézős. A következőre bólintva felel.*
- Xonar az én farkasom, persze hogy vállalom érte a felelősséget. Nem fog senkit se bántani.
*A következőkön kicsit meghökken, persze érti, hogy mire utal az atya, de nem rejti véka alá, hogy kicsit sérti valahol a dolog, mert ez kétélű téma.*
- Már megbocsásson atyám, de miért is _beszélgetünk_ mi most itt? Fogalmazzunk úgy, mert egy leheletnyit élcesen kiálltam magamért és az állataimért. Persze, ha nem ért velem egyet, elfogadom. Alázatosság és tisztelet. Igen, mindenkinek ismernie kell ezeket és meg kell adnia a másiknak, de ez is kölcsönös dolog, egyensúly. Van olyan ember, aki azt mondja, hogy ő nem várja el, hogy szeressék, csak tiszteljék. Van olyan, aki azt mondja, hogy annyi tiszteletet adok, amennyit kapok és van olyan is, aki azt mondja, annyi tiszteletet várok el, amennyit adok, de azt megkövetelem. Hozzám talán az utóbbi áll a legközelebb. Sok mindent lehet tisztelni és tiszteletben tartani. Élet, érzések, törvények, magántulajdon, család, kérések stb. Van olyan, amikor magunknak sem adhatjuk meg a tiszteletet, és az, hogy önmagunkat gúnytárgyává tesszük, ad egy szélesebb nézőpontot nekünk és a környezetünknek. Hogy vélekedik ezekről? – Egyik kérdés sem költői, csupán a véleménycserét szolgálja. –
*A főpap kijelentése, hogy mind egyensúlyra törekszünk, kicsit meglepi, de a neki szegezett kérdést örömmel fogadja.*
- De hiszen hallja, most is azt tisztázom. Nekem, az állataimmal együtt, az erdőben van az otthonom.
4027. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-07 21:32:18
Üzenet elküldve: 2019-05-07 21:32:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel//
*Daxly egy előtte magasodó templomra lesz figyelmes. Azon gondolkozik, hogy bemenjen-e, vagy inkább ne? Végül a kíváncsisága győzedelmeskedik az óvatosság felett, elvégre a templomok nem arról híresek, hogy félni kell tőlük. A kaput nyitva találja. Szép kis kert helyezkedik el az épület előtt. Daxly lassan lépked az ajtó felé. Az is nyitva van, ezért belép rajta. A templom hideg kövein visszhangzik minden lépése.*
*Daxly egy előtte magasodó templomra lesz figyelmes. Azon gondolkozik, hogy bemenjen-e, vagy inkább ne? Végül a kíváncsisága győzedelmeskedik az óvatosság felett, elvégre a templomok nem arról híresek, hogy félni kell tőlük. A kaput nyitva találja. Szép kis kert helyezkedik el az épület előtt. Daxly lassan lépked az ajtó felé. Az is nyitva van, ezért belép rajta. A templom hideg kövein visszhangzik minden lépése.*
4026. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-07 21:07:00
Üzenet elküldve: 2019-05-07 21:07:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Tágra nyílik a kapu, ő pedig végre ismét beléphet Úrnője házába. Nem keres ezúttal senkit és semmit, csupán némi nyugalomra vágyik. Leül egy padra leghátul, menekülve a nyomasztó gondolatoktól vagy attól, mi a nyomában jár. A tisztás óta nem mutatkozott és nem is adott jelet magáról a valami. Tán most itt, a Fény templomában sikerül végre elűzni a fekete dögöt.
Összekulcsolja kezét és néma imába fog. Elméje kiürül, gondolatai csak a Fény körül forognak. A Fény Meditációja, mit ő oly rútul mulasztott el gyakorolni odahaza, most bizony sokat segít. Ha nem is megy neki túl jól, de érzi bőrén a fehérség melegét, vállain az Úrnő érintését. Haloványan elmosolyodik, a tábor óta pedig ez az első igazi mosoly arcán. Ismét Hanloren ül ott magányosan a padok között, elméjét már nem kerülgetik a baljós gondolatok. Van is ideje végigondolni mindet. Mikor is kezdődött? Akkor este... Umonnal. Fogalma sincs, hogy a férfi volt-e rá ily különös hatással, vagy csupán véletlen egybeesés, hogy e dolog ily erővel tört reá. A sötétség, a tűz, Umon homályba burkolódzó múltja... Talán ezek összessége, talán egyik sem. Ez viszont mindegy is. Kiállta a próbát, legalábbis reméli, hogy így van.*
Összekulcsolja kezét és néma imába fog. Elméje kiürül, gondolatai csak a Fény körül forognak. A Fény Meditációja, mit ő oly rútul mulasztott el gyakorolni odahaza, most bizony sokat segít. Ha nem is megy neki túl jól, de érzi bőrén a fehérség melegét, vállain az Úrnő érintését. Haloványan elmosolyodik, a tábor óta pedig ez az első igazi mosoly arcán. Ismét Hanloren ül ott magányosan a padok között, elméjét már nem kerülgetik a baljós gondolatok. Van is ideje végigondolni mindet. Mikor is kezdődött? Akkor este... Umonnal. Fogalma sincs, hogy a férfi volt-e rá ily különös hatással, vagy csupán véletlen egybeesés, hogy e dolog ily erővel tört reá. A sötétség, a tűz, Umon homályba burkolódzó múltja... Talán ezek összessége, talán egyik sem. Ez viszont mindegy is. Kiállta a próbát, legalábbis reméli, hogy így van.*
4025. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-07 00:43:26
Üzenet elküldve: 2019-05-07 00:43:26
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Alázatosság//
- Ha a Fény Istennőjének hitét tartod magadénak, akkor pláne nem kellene ilyen tiszteletlenül beszélned az ő csuhásával. *Int arra, amerre a csuhás távozott, akinek Asheelaxa azt mondta, hogy küldje ki az állatait.*
- Ha pedig te felelsz ezért a farkasért, akkor tudnod kell, hogy Arthenior törvényei tiltják, hogy vadállatot hozz be a városba. *Néz a farkasra.*
- Nem gondolok én semmit, de azt tudom, hogy egy állat sem való Eeyr templomába. Ha valakinek baja esik miatta, téged vonlak felelősségre. *Mutat a lányra a főpap, majd amikor a farkas távozott a templomból és Asheelaxa furcsa válasszal él, összevont szemöldökkel néz rá.*
- Alázatosságot és tiszteletet tanulnod? *Kérdi, de kérdése inkább költői és kioktató célzatú.*
- Mind egyensúlyra törekszünk. Ha azt a valamit, amit meg kell tenned itt, a templomban szeretnéd megtenni, jobb, ha elmondod nekem, bármennyire is bonyolult legyen. *Mondja, hisz nem hagyhatja, hogy bárki kedvére cselekedjen Eeyr nemrég felszabadított házában.*
- Halljam, mit kell tisztáznod? *Szegezi a kérdést a lánynak.*
- Ha a Fény Istennőjének hitét tartod magadénak, akkor pláne nem kellene ilyen tiszteletlenül beszélned az ő csuhásával. *Int arra, amerre a csuhás távozott, akinek Asheelaxa azt mondta, hogy küldje ki az állatait.*
- Ha pedig te felelsz ezért a farkasért, akkor tudnod kell, hogy Arthenior törvényei tiltják, hogy vadállatot hozz be a városba. *Néz a farkasra.*
- Nem gondolok én semmit, de azt tudom, hogy egy állat sem való Eeyr templomába. Ha valakinek baja esik miatta, téged vonlak felelősségre. *Mutat a lányra a főpap, majd amikor a farkas távozott a templomból és Asheelaxa furcsa válasszal él, összevont szemöldökkel néz rá.*
- Alázatosságot és tiszteletet tanulnod? *Kérdi, de kérdése inkább költői és kioktató célzatú.*
- Mind egyensúlyra törekszünk. Ha azt a valamit, amit meg kell tenned itt, a templomban szeretnéd megtenni, jobb, ha elmondod nekem, bármennyire is bonyolult legyen. *Mondja, hisz nem hagyhatja, hogy bárki kedvére cselekedjen Eeyr nemrég felszabadított házában.*
- Halljam, mit kell tisztáznod? *Szegezi a kérdést a lánynak.*
4024. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-05 17:41:00
Üzenet elküldve: 2019-05-05 17:41:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hádész//
*Ahseela éppen gondolataiban elmerülve nézi a törött oltárt.*
~ Ez tovább fog tartani, mint gondoltam, de remélem sikerül, amiért itt vagyok. Utána megyünk az erdőszéli tisztásra. Sokat hallottam már arról a helyről is. ~
*Töprengéséből egy határozott dörrenő hang zökkenti ki, egy idősebb csuhás testvéré, méghozzá a ruházatának felségjeleiből láthatóan egy főpap sétál oda hozzá, az elf lány fejet hajt.*
- Semmit nem képzelek magamról atyám. Ahseelaxa Scyranna vagyok. Eeyr és Teysus hívő druida. – *Arenih atya intelmére és kérdőre vonására is biccent.*
- Igen, én felelek érte.
~ És helyette is. ~
- Egyik állat sem azért van itt, amiért gondolja és én sem. Xonar! Menj! Várj kint! – *A szürke farkas egyáltalán nem morog, nem is vicsorog, de még csak az atya hozzáállása se bőszíti. Fordulva kibandukol a templomból és leül kint az ajtó elé és várja Ahseelát, aki így szól a főpaphoz.*
- Atyám! Valamit meg kell tennem. Tisztáznom valamit. Bonyolult.
*Scyra hangja nem kioktató, nem éles, nem sértő.*
- Harmóniára törekedem.
*Ahseela éppen gondolataiban elmerülve nézi a törött oltárt.*
~ Ez tovább fog tartani, mint gondoltam, de remélem sikerül, amiért itt vagyok. Utána megyünk az erdőszéli tisztásra. Sokat hallottam már arról a helyről is. ~
*Töprengéséből egy határozott dörrenő hang zökkenti ki, egy idősebb csuhás testvéré, méghozzá a ruházatának felségjeleiből láthatóan egy főpap sétál oda hozzá, az elf lány fejet hajt.*
- Semmit nem képzelek magamról atyám. Ahseelaxa Scyranna vagyok. Eeyr és Teysus hívő druida. – *Arenih atya intelmére és kérdőre vonására is biccent.*
- Igen, én felelek érte.
~ És helyette is. ~
- Egyik állat sem azért van itt, amiért gondolja és én sem. Xonar! Menj! Várj kint! – *A szürke farkas egyáltalán nem morog, nem is vicsorog, de még csak az atya hozzáállása se bőszíti. Fordulva kibandukol a templomból és leül kint az ajtó elé és várja Ahseelát, aki így szól a főpaphoz.*
- Atyám! Valamit meg kell tennem. Tisztáznom valamit. Bonyolult.
*Scyra hangja nem kioktató, nem éles, nem sértő.*
- Harmóniára törekedem.
4023. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-05 15:12:58
Üzenet elküldve: 2019-05-05 15:12:58
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Asheelaxa//
- Mit képzelsz magadról, lányom? *Csattan egy határozott hang az oltár mögül. Az érkező fehér papi ornátust visel, a Fény Istennőjének ornátusát. Hetvenes éveiben járhat, de tekintetében a hit lángja lobog, mozdulatai nem öregesek.
A makacs veréb felreppen az oltárról és a nyitott templomajtón át távozik a szent helyről. Elég ideig szennyezte az oltárt a sötétség, újra nem fogja megtenni és más sem.*
- Micsoda arcátlanság Eeyr papjaival szemben! *Dörren. A lánnyal eddig foglalkozó csuhás meghajolva távozik intésére.*
- Mi az, hogy "hát küldje ki őket"? *Néz Asheelaxára Arenih atya komoran.*
- Ki felel ezért a vadállatért? Te, nem igaz? *Kérdi.*
- Küldd ki innen vagy távozz magad is! Ez egy szent hely! *Továbbra sem enged a máskor oly nyugodt és barátságos főpap.*
- Nem mondom kétszer. *Láthatóan nem érdekli, ha a farkas rávicsorog vagy morog, sokkal keményebb időket is megélt a templomban, egy farkas már nem fogja megijeszteni őt.*
- Mit képzelsz magadról, lányom? *Csattan egy határozott hang az oltár mögül. Az érkező fehér papi ornátust visel, a Fény Istennőjének ornátusát. Hetvenes éveiben járhat, de tekintetében a hit lángja lobog, mozdulatai nem öregesek.
A makacs veréb felreppen az oltárról és a nyitott templomajtón át távozik a szent helyről. Elég ideig szennyezte az oltárt a sötétség, újra nem fogja megtenni és más sem.*
- Micsoda arcátlanság Eeyr papjaival szemben! *Dörren. A lánnyal eddig foglalkozó csuhás meghajolva távozik intésére.*
- Mi az, hogy "hát küldje ki őket"? *Néz Asheelaxára Arenih atya komoran.*
- Ki felel ezért a vadállatért? Te, nem igaz? *Kérdi.*
- Küldd ki innen vagy távozz magad is! Ez egy szent hely! *Továbbra sem enged a máskor oly nyugodt és barátságos főpap.*
- Nem mondom kétszer. *Láthatóan nem érdekli, ha a farkas rávicsorog vagy morog, sokkal keményebb időket is megélt a templomban, egy farkas már nem fogja megijeszteni őt.*
4022. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-05 03:11:34
Üzenet elküldve: 2019-05-05 03:11:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*A kövezeten Xonar körmei kopognak, a kis tollas is megereszt egy-egy éles csipogás, mire Ahseela az állatokra pusmogva szól rá, persze elmosolyodva.*
- Csendesebben! Az istenek házában vagyunk, itt nem szabad vircsaftolni. Csak suttogni lehet. Sssh!
*A csitítás után az oszlopok közül egy csuhás lép oda hozzájuk szemrehányóan.*
- Noh, de gyermekem még ilyet! Ez itt nem állatkert és nem is istálló! A vadaknak kint a helye, nem itt.
- Oh, bocsánat testvér. Nem maradunk soká, a két jószág csak elkísért, de tényleg a szabadban van a helyük.
- Akkor sem járja ez így.
- Kérem, hát küldje ki őket!
- Micsoda arcátlanság! Na, sicc… vagy is hess!
*Int a csuhás a kis veréb felé, és karlengetős mozdulatokkal próbálja elzavarni a farkast is. A makacs kis tollas meg se rezzen. Xonar fogait villantva, hangtalanul vicsorit egyet a csuhásra.*
- Jól van, de ha a farkasa megharap valakit…
- Nem harap meg senkit.
~ Amíg én nem akarom. ~
*A csuhás belefojtott szóval elviharzik, Scyra biccent, aztán fordul is, és a repedt oltárhoz lépnek. Xonar körbejárja és szaglássza, a veréb rászáll, és a csőrével böködi a törött kőburkolatot.*
- Hogy te mindenbe beleütöd a csőröd. – *Nézi mosolyogva a kis madarat.*
- Kéne neked valami név. Tudom már, Cukinak foglak hívni. – *A veréb, mintha csak egyetértene a megszólítással, sűrűn pislogva néz okos, kis fekete szemeivel rá. Ahseela végigsimítja a zöldmárvány felületet, ujjai a barázdába mélyednek és eltöpreng.*
~ Ezzel mi történhetett és miért is vagyok itt? ~
- Csendesebben! Az istenek házában vagyunk, itt nem szabad vircsaftolni. Csak suttogni lehet. Sssh!
*A csitítás után az oszlopok közül egy csuhás lép oda hozzájuk szemrehányóan.*
- Noh, de gyermekem még ilyet! Ez itt nem állatkert és nem is istálló! A vadaknak kint a helye, nem itt.
- Oh, bocsánat testvér. Nem maradunk soká, a két jószág csak elkísért, de tényleg a szabadban van a helyük.
- Akkor sem járja ez így.
- Kérem, hát küldje ki őket!
- Micsoda arcátlanság! Na, sicc… vagy is hess!
*Int a csuhás a kis veréb felé, és karlengetős mozdulatokkal próbálja elzavarni a farkast is. A makacs kis tollas meg se rezzen. Xonar fogait villantva, hangtalanul vicsorit egyet a csuhásra.*
- Jól van, de ha a farkasa megharap valakit…
- Nem harap meg senkit.
~ Amíg én nem akarom. ~
*A csuhás belefojtott szóval elviharzik, Scyra biccent, aztán fordul is, és a repedt oltárhoz lépnek. Xonar körbejárja és szaglássza, a veréb rászáll, és a csőrével böködi a törött kőburkolatot.*
- Hogy te mindenbe beleütöd a csőröd. – *Nézi mosolyogva a kis madarat.*
- Kéne neked valami név. Tudom már, Cukinak foglak hívni. – *A veréb, mintha csak egyetértene a megszólítással, sűrűn pislogva néz okos, kis fekete szemeivel rá. Ahseela végigsimítja a zöldmárvány felületet, ujjai a barázdába mélyednek és eltöpreng.*
~ Ezzel mi történhetett és miért is vagyok itt? ~
4021. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-05-04 15:07:08
Üzenet elküldve: 2019-05-04 15:07:08
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
*Arenih atya ugyanott ül, az olvasóállványnál, ahol hagyták. Láthatóan belemerült az olvasásba, de amikor Arja megérkezik a könyvtárba, felnéz és mosolyogva várja meg, míg a lány odaér hozzá a lépcsőtől.*
- Gyermekem, máris visszatértetek? *Kérdi, ha Neniyzon is vele tartott.
Érdeklődve hallgatja végig amit Arja mond neki, de ahogy haladnak a térkép rövidke történetében, úgy komorul el az ábrázata. Nem, nem dühöt vagy haragot látni az arcán, inkább aggódást, hogy Eeyr könyvtárában egy ilyen titkos és bizonyosan veszélyt rejtő dolgot bújt meg ki tudja mióta.
A térképet átveszi Arjától és kiteríti az addig olvasott könyv lapjára, hogy az olvasógyertyák fényében jól megnézhesse.*
- Milyen érdekes. *Mondja, de inkább csak magának.*
- Igen, valóban az egykori karavánpihenő környékén lehet ez a hely. *Erősíti meg Arja és a törpe elképzelését a térkép által megjelölt területként.*
- Oda most nem biztonságos menni, s sötétség üli meg azt a helyet és a homály lakja. *Biztosan csak papi túlzás a lefestett kép, bár míg oda nem mennek, hogy saját szemükkel megnézzék, nem tudhatnak biztosat.*
- A templomnak most nincs ereje kivizsgálni ezt az ügyet. A lázadás kárait még nem sikerült helyreállítani. De a térkép itt marad nálunk. *Jelenti ki ellenkezést nem tűrő hangon, eddig még nem látott szigorú pillantással néz a lányra és Neniyzonra.*
- Ha mégis meg szeretnétek keresni a helyet, keressetek pár hithű Eeyr kalandort és együtt kitervelve a kutatást, megtehetitek, de Eeyr figyelő tekintete mellett. *Ad mégis valami kis esélyt, hogy a két kalandozó megkereshesse a térkép által megjelölt helyet.*
- Megkérdezhetem, miért nem mutattátok meg azonnal és ha ki is vittétek a templomból, miért hoztátok vissza? *Néz kérdőn, komoly arccal az atya Arjára és Neniyzonra választ várva.*
*Arenih atya ugyanott ül, az olvasóállványnál, ahol hagyták. Láthatóan belemerült az olvasásba, de amikor Arja megérkezik a könyvtárba, felnéz és mosolyogva várja meg, míg a lány odaér hozzá a lépcsőtől.*
- Gyermekem, máris visszatértetek? *Kérdi, ha Neniyzon is vele tartott.
Érdeklődve hallgatja végig amit Arja mond neki, de ahogy haladnak a térkép rövidke történetében, úgy komorul el az ábrázata. Nem, nem dühöt vagy haragot látni az arcán, inkább aggódást, hogy Eeyr könyvtárában egy ilyen titkos és bizonyosan veszélyt rejtő dolgot bújt meg ki tudja mióta.
A térképet átveszi Arjától és kiteríti az addig olvasott könyv lapjára, hogy az olvasógyertyák fényében jól megnézhesse.*
- Milyen érdekes. *Mondja, de inkább csak magának.*
- Igen, valóban az egykori karavánpihenő környékén lehet ez a hely. *Erősíti meg Arja és a törpe elképzelését a térkép által megjelölt területként.*
- Oda most nem biztonságos menni, s sötétség üli meg azt a helyet és a homály lakja. *Biztosan csak papi túlzás a lefestett kép, bár míg oda nem mennek, hogy saját szemükkel megnézzék, nem tudhatnak biztosat.*
- A templomnak most nincs ereje kivizsgálni ezt az ügyet. A lázadás kárait még nem sikerült helyreállítani. De a térkép itt marad nálunk. *Jelenti ki ellenkezést nem tűrő hangon, eddig még nem látott szigorú pillantással néz a lányra és Neniyzonra.*
- Ha mégis meg szeretnétek keresni a helyet, keressetek pár hithű Eeyr kalandort és együtt kitervelve a kutatást, megtehetitek, de Eeyr figyelő tekintete mellett. *Ad mégis valami kis esélyt, hogy a két kalandozó megkereshesse a térkép által megjelölt helyet.*
- Megkérdezhetem, miért nem mutattátok meg azonnal és ha ki is vittétek a templomból, miért hoztátok vissza? *Néz kérdőn, komoly arccal az atya Arjára és Neniyzonra választ várva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122