Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 199 (3961. - 3980. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Ran Alemo [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1004_ember-felelf-torpe-gnom_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
3980. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-21 14:57:59
Üzenet elküldve: 2019-03-21 14:57:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*A benti homályban azért elég nehéz tájékozódni, de végül Arjának sikerül megtalálnia az ajtót.*
-A Könyvtár elméletileg a Templom alatt van, itt meg a lépcsők lefele vezetnek, úgyhogy megtaláltad.
*Mosolyog Arjára. Közben válaszol kérdésére. A válasz hallatán kicsit elszégyenli magát, hogy megkérdezte, de a lányon nem lát zavartságot, így lelkiismerete is kicsit megnyugszik.*
-Hát, igen van. Egy kisebb törp csoportosulásban születtem, Lihanechtől nem messze. Viszont ott egy kicsit, hát *vakarja meg fejét* nehéz volt a stülőkkel élni. Nem azt mondom, hogy rossz volt nekem a törődésük, csak nagyon régimódiak, fogalmazzunk így. Házasodnom kellett volna, de még nem akartam, úgyhogy eljöttem otthonról. A lány akit hozzám akartak adni, azt meg másik férfi vett feleségül.
*Meséli el neki röviden a szülőházból való eljövetelének történését. A beszéde befejezte után megvárja míg Arja reakcióját és elindul lefelé a Könyvtárba.*
*A benti homályban azért elég nehéz tájékozódni, de végül Arjának sikerül megtalálnia az ajtót.*
-A Könyvtár elméletileg a Templom alatt van, itt meg a lépcsők lefele vezetnek, úgyhogy megtaláltad.
*Mosolyog Arjára. Közben válaszol kérdésére. A válasz hallatán kicsit elszégyenli magát, hogy megkérdezte, de a lányon nem lát zavartságot, így lelkiismerete is kicsit megnyugszik.*
-Hát, igen van. Egy kisebb törp csoportosulásban születtem, Lihanechtől nem messze. Viszont ott egy kicsit, hát *vakarja meg fejét* nehéz volt a stülőkkel élni. Nem azt mondom, hogy rossz volt nekem a törődésük, csak nagyon régimódiak, fogalmazzunk így. Házasodnom kellett volna, de még nem akartam, úgyhogy eljöttem otthonról. A lány akit hozzám akartak adni, azt meg másik férfi vett feleségül.
*Meséli el neki röviden a szülőházból való eljövetelének történését. A beszéde befejezte után megvárja míg Arja reakcióját és elindul lefelé a Könyvtárba.*
3979. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-21 03:16:42
Üzenet elküldve: 2019-03-21 03:16:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Fénybenjáró//
* Tobervicz csukott szemekkel is elnavigálna itt a negyedben, nem is figyeli, hogy merre megy, csak megy előre, a gondolataiban elmerülve.
Ahogy korábban írva vagyon, már kiskora óta érdeklődik a mágia iránt, de ehhez még előtörténetileg hozzátartozik, hogy Vilivel már csecsemőként is sok furcsa dolog történt. Volt olyan, amikor a bölcsőjében fekve kacagott, a fölötte lógó játék sebesen felpörgött. Olyan is volt, amikor hasfájósan sírt, hogy a szobájában az összes gyertya egyszerre kialudt. Bár a következő nem furcsaság, mert amikor anyja, Taluna, esti meséket olvasott neki, a nagy kedvencei a varázsvilágról és a mágusokról szólok voltak, de hát sok más gyerkőc van ezzel így. Viszont, ahogy teltek az évek a különös jelenségek maradtak, csak más jellegűvé váltak és sokkal árnyaltabb formában jelentkeztek nála, más-más érzelmi aspektusban.
Ahogy közeledik a templomhoz, harangszó zendül fel. Erre mosolyba szalad a szája, aztán már nem csak hallja, de meg is látja az égbe nyúló szikla épületet. A negyedből a templomkertbe érvén, jóleső érzés fogja el, belöki a fakaput és a murvával felszórt ösvényen battyog fel a szentházhoz. A kitárt ajtón belép a félhomályos előterébe. A magas árkádsorok között szinte tapintható csend honol, ahol minden betérő lépése pattogva járja körbe a falakat és verődik le a mennyezetről. *
* Tobervicz csukott szemekkel is elnavigálna itt a negyedben, nem is figyeli, hogy merre megy, csak megy előre, a gondolataiban elmerülve.
Ahogy korábban írva vagyon, már kiskora óta érdeklődik a mágia iránt, de ehhez még előtörténetileg hozzátartozik, hogy Vilivel már csecsemőként is sok furcsa dolog történt. Volt olyan, amikor a bölcsőjében fekve kacagott, a fölötte lógó játék sebesen felpörgött. Olyan is volt, amikor hasfájósan sírt, hogy a szobájában az összes gyertya egyszerre kialudt. Bár a következő nem furcsaság, mert amikor anyja, Taluna, esti meséket olvasott neki, a nagy kedvencei a varázsvilágról és a mágusokról szólok voltak, de hát sok más gyerkőc van ezzel így. Viszont, ahogy teltek az évek a különös jelenségek maradtak, csak más jellegűvé váltak és sokkal árnyaltabb formában jelentkeztek nála, más-más érzelmi aspektusban.
Ahogy közeledik a templomhoz, harangszó zendül fel. Erre mosolyba szalad a szája, aztán már nem csak hallja, de meg is látja az égbe nyúló szikla épületet. A negyedből a templomkertbe érvén, jóleső érzés fogja el, belöki a fakaput és a murvával felszórt ösvényen battyog fel a szentházhoz. A kitárt ajtón belép a félhomályos előterébe. A magas árkádsorok között szinte tapintható csend honol, ahol minden betérő lépése pattogva járja körbe a falakat és verődik le a mennyezetről. *
3978. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-20 22:10:56
Üzenet elküldve: 2019-03-20 22:10:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Ran Alemo//
- Akár most is indulhatunk, nincs sok holmim * mondja a lány és sietve összerakja a jegyzeteit és egyetlen vaskos könyvét, majd a vállára borítja az utazóköpenyét és elindul kifelé*
- Valójában nem testőrt keresek, hanem valakit akivel kellemesen el lehet tölteni az utat, viszont lassan ránk esteledik remélem, nincs kifogásod az ellen, hogy az éjjelt a Pegazusban töltsük, természetesen külön szobában, annyira azért még nem mélyedt el a barátságunk * mondja majd elpirul, maga sem hiszi el, hogy épp flörtölni próbált eggyel a bölcsek népe közül, a fiú most nagyon ostobának gondolhatja. A bölcsek népe mindig józan és megfontolt, de a fiú mágustanonc, azok pedig keményen tudnak mulatni. A lány reméli, hogy nem egy komolykodó okostojást fogott ki*
- Akár most is indulhatunk, nincs sok holmim * mondja a lány és sietve összerakja a jegyzeteit és egyetlen vaskos könyvét, majd a vállára borítja az utazóköpenyét és elindul kifelé*
- Valójában nem testőrt keresek, hanem valakit akivel kellemesen el lehet tölteni az utat, viszont lassan ránk esteledik remélem, nincs kifogásod az ellen, hogy az éjjelt a Pegazusban töltsük, természetesen külön szobában, annyira azért még nem mélyedt el a barátságunk * mondja majd elpirul, maga sem hiszi el, hogy épp flörtölni próbált eggyel a bölcsek népe közül, a fiú most nagyon ostobának gondolhatja. A bölcsek népe mindig józan és megfontolt, de a fiú mágustanonc, azok pedig keményen tudnak mulatni. A lány reméli, hogy nem egy komolykodó okostojást fogott ki*
3977. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-20 21:45:59
Üzenet elküldve: 2019-03-20 21:45:59
![>Ran Alemo [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1004_ember-felelf-torpe-gnom_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Lira Galmold //
* Habár Ran nem egy kimondottan rendszerető gnóm, de nincs ellenére a tiszteletteljes köszönés. Egy kicsit furcsán érzi magát ugyan, hiszen a törpe lány aligha lehet fiatalabb nála – de még azon se lepődne meg, ha kettejük közül ő lenne a fiatalabb. Ezt azonban nem tervezi egyelőre a másik orrára kötni, inkább bemutatkozik ő is, ha már Lira Galmold megtette. *
– Én Ran Alemo vagyok, a fiatal leányok önkéntes testőre. És mágustanonc. De tényleg csak tanonc. * Szögezi le a tényeket, még mielőtt megint oda lyukadna ki a beszélgetés, hogy varázsoljon valamit. Nem tud, így ezt aztán ne is várja tőle senki! Aztán folytatja a miérttel. *
– Korábban tanultam valamennyit a templomban, de újabban csak az Eeyr-hívek részesülnek az itteni tudásból… * Sóhajt egyet. Semmi baja nincs Eeyr-rel, se a híveivel. A három istenség közül az ő tanai állnak hozzá a legközelebb, viszont semmi olyat nem tapasztalt még élete során, amiért úgy döntött volna, hogy ezentúl egyetlen istent fog imádni. Habár faluját évekkel ezelőtt hagyta el – ráadásul önszántából –, az ott leélt húsz év nem veszett el nyomtalanul. Még most is az ottani szokások és a falusiak vallása áll hozzá legközelebb. Végül befejezi a mondandóját. *
– Úgyhogy a Mágustorony maradt csak. Mikor indulunk?
* Habár Ran nem egy kimondottan rendszerető gnóm, de nincs ellenére a tiszteletteljes köszönés. Egy kicsit furcsán érzi magát ugyan, hiszen a törpe lány aligha lehet fiatalabb nála – de még azon se lepődne meg, ha kettejük közül ő lenne a fiatalabb. Ezt azonban nem tervezi egyelőre a másik orrára kötni, inkább bemutatkozik ő is, ha már Lira Galmold megtette. *
– Én Ran Alemo vagyok, a fiatal leányok önkéntes testőre. És mágustanonc. De tényleg csak tanonc. * Szögezi le a tényeket, még mielőtt megint oda lyukadna ki a beszélgetés, hogy varázsoljon valamit. Nem tud, így ezt aztán ne is várja tőle senki! Aztán folytatja a miérttel. *
– Korábban tanultam valamennyit a templomban, de újabban csak az Eeyr-hívek részesülnek az itteni tudásból… * Sóhajt egyet. Semmi baja nincs Eeyr-rel, se a híveivel. A három istenség közül az ő tanai állnak hozzá a legközelebb, viszont semmi olyat nem tapasztalt még élete során, amiért úgy döntött volna, hogy ezentúl egyetlen istent fog imádni. Habár faluját évekkel ezelőtt hagyta el – ráadásul önszántából –, az ott leélt húsz év nem veszett el nyomtalanul. Még most is az ottani szokások és a falusiak vallása áll hozzá legközelebb. Végül befejezi a mondandóját. *
– Úgyhogy a Mágustorony maradt csak. Mikor indulunk?
3976. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-20 13:38:49
Üzenet elküldve: 2019-03-20 13:38:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
- Hát, kinek mi a szép. *mosolyodik el Arja halványan.* - Ha szeretsz utolsó vérig menő párbajokat nézni, meg szereted a meleget és a homokot, na meg az óriásokat (mert azok vannak mindenütt) *dünnyögi* - akkor szép.
De Lihanech nekem jobban tetszett. Csak kár, hogy odafenn északon hidegebb van.
*Közben átvágnak a tavaszi templomkerten, hála Eeyrnek az úgy tűnik megkímélődött a zavargásoktól és a dúlástól, legalábbis a Romváros korábbi nyomasztó látványa után kifejezett felüdülés most itt végigmenni.
A bejárathoz érve hangzik el a szülőkre vonatkozó kérdés, még jó, hogy be lehet menni, így a pillanatnyi zavar, ami elfogja Arját, el tud múlni, ahogy belépve azon kezdenek tanakodni, most merre is tovább.
A félhomályos környezetben, a hatalmas oszlopok és kőalakok között ott áll középen a fényes, zöld oltár, Eeyrnek emelve.
Arja tétován előremegy, csendben körbejárja az építményt, mi tagadás, kicsit megilletődve.
Magában elmond egy röpke imát is, támogatást, védelmet és áldást kérve a vállalkozásukra, és a cselekedeteikre.
Aztán, miután körbejárta az oltárt, figyelme a faajtókra terelődik.*
- Nem tudom. *rázza a fejét.* - Talán ez! *mutat a jobb oldali ajtóra, és taszítja be, kíváncsian, remélve, hogy így a Könyvtárba jutnak.
Közben eszébe jut a kérdés is, a zavara már szerencsére elmúlt, ami talán annak tudható be, hogy utoljára talán Lihanechben a nővérek kérdezték meg tőle, hogy hogyhogy egyedül van, hol vannak a szülei.*
- Már nem emlékszem rájuk. Azt hiszem, meghaltak. A szüleim, tudod. *utal vissza a korábbi megválaszolatlan kérdésre.*
- És neked, van hova hazamenned? *kérdezi meg még kíváncsian. ~Vajon Neniyzon elszökött, vagy eljött otthonról? Világot látni?~*
- Hát, kinek mi a szép. *mosolyodik el Arja halványan.* - Ha szeretsz utolsó vérig menő párbajokat nézni, meg szereted a meleget és a homokot, na meg az óriásokat (mert azok vannak mindenütt) *dünnyögi* - akkor szép.
De Lihanech nekem jobban tetszett. Csak kár, hogy odafenn északon hidegebb van.
*Közben átvágnak a tavaszi templomkerten, hála Eeyrnek az úgy tűnik megkímélődött a zavargásoktól és a dúlástól, legalábbis a Romváros korábbi nyomasztó látványa után kifejezett felüdülés most itt végigmenni.
A bejárathoz érve hangzik el a szülőkre vonatkozó kérdés, még jó, hogy be lehet menni, így a pillanatnyi zavar, ami elfogja Arját, el tud múlni, ahogy belépve azon kezdenek tanakodni, most merre is tovább.
A félhomályos környezetben, a hatalmas oszlopok és kőalakok között ott áll középen a fényes, zöld oltár, Eeyrnek emelve.
Arja tétován előremegy, csendben körbejárja az építményt, mi tagadás, kicsit megilletődve.
Magában elmond egy röpke imát is, támogatást, védelmet és áldást kérve a vállalkozásukra, és a cselekedeteikre.
Aztán, miután körbejárta az oltárt, figyelme a faajtókra terelődik.*
- Nem tudom. *rázza a fejét.* - Talán ez! *mutat a jobb oldali ajtóra, és taszítja be, kíváncsian, remélve, hogy így a Könyvtárba jutnak.
Közben eszébe jut a kérdés is, a zavara már szerencsére elmúlt, ami talán annak tudható be, hogy utoljára talán Lihanechben a nővérek kérdezték meg tőle, hogy hogyhogy egyedül van, hol vannak a szülei.*
- Már nem emlékszem rájuk. Azt hiszem, meghaltak. A szüleim, tudod. *utal vissza a korábbi megválaszolatlan kérdésre.*
- És neked, van hova hazamenned? *kérdezi meg még kíváncsian. ~Vajon Neniyzon elszökött, vagy eljött otthonról? Világot látni?~*
3975. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-19 21:33:28
Üzenet elküldve: 2019-03-19 21:33:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Ran Alemo//
*A lány egy pillantra ösztönösen felnéz, elszokott már attól, hogy vele azonos magasságúakkal tárgyaljon, de nagyon megkönnyebbül amikor meglátja a gnómot, régen szeretett volna már találkozni valakivel a bölcsek népéből. Egy egyedül utazó lánynak meg kell válogatnia az útitársait, de a fiú nem tűnik haramiának, a gnómok amúgy sem erőszakos természetűek, az amulett és a tetoválás is arra utal, hogy a fiú inkább a szellem, minta az erő embere, de ha bajba kerülnek talán jobb hasznát fogja venni a fiú tőrének és botjának, amit remélhetőleg használni is tud, mint a saját, kopott csatabárdjának és rozsdás rövidkardjának, amiknél még a könyve is hatékonyabb fegyver. *
- Üdvözöllek gnóm uram * hajtja meg magát, mivel jól tudja, hogy még a legközvetlenebb gnóm is értékeli a tiszteletet és az udvariasságot, bár a gnóm nem mutatkozott be amikor megszólította * A nevem Lira Galmond, Wegtoren nemes városából, a tudósok rendjébe tartozom, bár még csak tanonc vagyok. A népem történetét kutatom, pontosabban egy híres törpemágus elveszett munkáit keresem, a szundikáló testvér * mutat a könyvtárosra * azt mondta talán a Mágustoronyban többet megtudhatok. Ha egy irányba tartunk, mehetnénk együtt, nem biztonságos egyedül utazni, egy leánynak főleg nem, szörnyű történeteket hallani arról, hogy Anthenior közelében mik történnek. Sajnos nincs pénzem, hogy testőrt fogadjak, így csak a barátságomat tudom felajánlani * mondja sokat ígérő melegséggel a hangjában * Örülnék ha a bölcsek népéből kerülne ki az útitársam * a figyelmes fül kihallhatja, hogy az útitárs és a barátság sok mindent jelenthet
A hozzászólás írója (Lira Galmold) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.19 22:01:02
*A lány egy pillantra ösztönösen felnéz, elszokott már attól, hogy vele azonos magasságúakkal tárgyaljon, de nagyon megkönnyebbül amikor meglátja a gnómot, régen szeretett volna már találkozni valakivel a bölcsek népéből. Egy egyedül utazó lánynak meg kell válogatnia az útitársait, de a fiú nem tűnik haramiának, a gnómok amúgy sem erőszakos természetűek, az amulett és a tetoválás is arra utal, hogy a fiú inkább a szellem, minta az erő embere, de ha bajba kerülnek talán jobb hasznát fogja venni a fiú tőrének és botjának, amit remélhetőleg használni is tud, mint a saját, kopott csatabárdjának és rozsdás rövidkardjának, amiknél még a könyve is hatékonyabb fegyver. *
- Üdvözöllek gnóm uram * hajtja meg magát, mivel jól tudja, hogy még a legközvetlenebb gnóm is értékeli a tiszteletet és az udvariasságot, bár a gnóm nem mutatkozott be amikor megszólította * A nevem Lira Galmond, Wegtoren nemes városából, a tudósok rendjébe tartozom, bár még csak tanonc vagyok. A népem történetét kutatom, pontosabban egy híres törpemágus elveszett munkáit keresem, a szundikáló testvér * mutat a könyvtárosra * azt mondta talán a Mágustoronyban többet megtudhatok. Ha egy irányba tartunk, mehetnénk együtt, nem biztonságos egyedül utazni, egy leánynak főleg nem, szörnyű történeteket hallani arról, hogy Anthenior közelében mik történnek. Sajnos nincs pénzem, hogy testőrt fogadjak, így csak a barátságomat tudom felajánlani * mondja sokat ígérő melegséggel a hangjában * Örülnék ha a bölcsek népéből kerülne ki az útitársam * a figyelmes fül kihallhatja, hogy az útitárs és a barátság sok mindent jelenthet
A hozzászólás írója (Lira Galmold) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.19 22:01:02
3974. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-19 20:47:19
Üzenet elküldve: 2019-03-19 20:47:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Lira Galmold //
* Elindul a lépcsőn, aztán meg is érkezik a könyvtárba. A fentinél is hűvösebb levegő nem igazán lepi meg.
~ Legalább a könyvtár megmaradt olyannak, amilyen azelőtt volt. ~ Első ránézésre legalábbis biztosan. Néhány asztal talán máshová került, de a könyvtáros ugyanott ül, mint évekkel ezelőtt, amikor először járt a Levegő városában. El is indul az említett személy felé, és még épp elcsípi az előző látogatónak címzett utolsó mondatokat. Gnómunk szeme felcsillan a Mágustorony hallatán és egyből odalép a nagyjából vele egy magas törpéhez és meg is szólítja. *
– Szia! Jól hallom, hogy a Mágustoronyba készülsz? Mert akkor bizony egy cipőben evezünk! * Süt el egy ostoba szóviccet is, de még maga sem biztos benne, hogy szándékosan, vagy véletlenül alakult így. *
– Veled tarthatok? Már, ha tényleg arra mész. * Nem zavartatja magát túlzottan. Nem kiabál, de elég hangosan beszél ahhoz, hogy zavaró legyen annak, aki figyelmesen olvasni, vagy aludni akar. Ez van, ha a gnóm végre vele egy méretű népekkel találkozik, nem pedig hatalmas óriások között próbál érvényesülni – kinyílik a csipája. *
* Elindul a lépcsőn, aztán meg is érkezik a könyvtárba. A fentinél is hűvösebb levegő nem igazán lepi meg.
~ Legalább a könyvtár megmaradt olyannak, amilyen azelőtt volt. ~ Első ránézésre legalábbis biztosan. Néhány asztal talán máshová került, de a könyvtáros ugyanott ül, mint évekkel ezelőtt, amikor először járt a Levegő városában. El is indul az említett személy felé, és még épp elcsípi az előző látogatónak címzett utolsó mondatokat. Gnómunk szeme felcsillan a Mágustorony hallatán és egyből odalép a nagyjából vele egy magas törpéhez és meg is szólítja. *
– Szia! Jól hallom, hogy a Mágustoronyba készülsz? Mert akkor bizony egy cipőben evezünk! * Süt el egy ostoba szóviccet is, de még maga sem biztos benne, hogy szándékosan, vagy véletlenül alakult így. *
– Veled tarthatok? Már, ha tényleg arra mész. * Nem zavartatja magát túlzottan. Nem kiabál, de elég hangosan beszél ahhoz, hogy zavaró legyen annak, aki figyelmesen olvasni, vagy aludni akar. Ez van, ha a gnóm végre vele egy méretű népekkel találkozik, nem pedig hatalmas óriások között próbál érvényesülni – kinyílik a csipája. *
3973. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-19 18:48:57
Üzenet elküldve: 2019-03-19 18:48:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*Ő is megörűl mikor hallja, hogy a lány is élt Lihanechben.*
-Wegtorenből? Még nem jártam ott. Szép hely?
*Kérdezi Arjától. Ő még csak Arthenior és Lichanek között járta a vidéket és az élete nagy részét Lihanechben töltötte.*
-Hm. Érdekes, és mi van a szüleiddel?
*Kíváncsiskodik egy kicsit, reméli, hogy nem zavarja meg túlságosan meg a lányt a kíváncsisága. Ő is arra néz amerre Arja mutat. A Templom magasan tornyosul az égbe. A kertje is szépen kezd kivirágozni. Gyorsan ott teremnek a Templom bejárata előtt. A kapu nyitva van. Benyit rajta és előre engedi Arját.*
-Hölgyek előre.
*A Templom belseje elég tágas, és magas. Nagyon magas. Az épület belsejében nagyon nagy a homály, alig látni valamit, de azért látja, hogy merre van a hátsó rész, ahol két ajtó helyezkedik el.*
-Na, most melyik lehet a könyvtárba vezető ajtó?
*Fordul kérdőn Arjához.*
*Ő is megörűl mikor hallja, hogy a lány is élt Lihanechben.*
-Wegtorenből? Még nem jártam ott. Szép hely?
*Kérdezi Arjától. Ő még csak Arthenior és Lichanek között járta a vidéket és az élete nagy részét Lihanechben töltötte.*
-Hm. Érdekes, és mi van a szüleiddel?
*Kíváncsiskodik egy kicsit, reméli, hogy nem zavarja meg túlságosan meg a lányt a kíváncsisága. Ő is arra néz amerre Arja mutat. A Templom magasan tornyosul az égbe. A kertje is szépen kezd kivirágozni. Gyorsan ott teremnek a Templom bejárata előtt. A kapu nyitva van. Benyit rajta és előre engedi Arját.*
-Hölgyek előre.
*A Templom belseje elég tágas, és magas. Nagyon magas. Az épület belsejében nagyon nagy a homály, alig látni valamit, de azért látja, hogy merre van a hátsó rész, ahol két ajtó helyezkedik el.*
-Na, most melyik lehet a könyvtárba vezető ajtó?
*Fordul kérdőn Arjához.*
3972. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-19 15:56:35
Üzenet elküldve: 2019-03-19 15:56:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
* Miután elváltak útjai a két óriástól, elindult a templom felé. Az eredeti terv szerint ugyan a két égimeszelővel együtt jött volna, de a terv megváltozott, mivel az óriások külön utakra indultak. Túlzás lenne azt mondani, hogy Ran nem tarthatott volna velük, de inkább elindult a maga útján. Most pedig megérkezett. Hallott róla, hogy az utóbbi időben megváltozott a templom rendeltetése és az egyik istenséget kezdték el tisztelni. Ennek ellenére nem kizárt, hogy megmaradtak a régi tekercsek, esetleg tanítók is, úgyhogy bizakodva nyit be az épületbe. Odabent félhomály uralkodik, ami inkább emlékezteti a régi templomra, mint egy Eeyr-nek szentelt szentélyre. Nem egészen biztos a dolgában, de a kíváncsiság és tudni akarás hajtja, úgyhogy a küszöbön átlépve nincs megállás. *
– Jóna… * Kezdene köszöngetni jó hangosan, de hamar meggondolja magát. Úgy tűnik, a bent uralkodó csönd általánosan elfogadott és betartott követelmény, így esze ágában sincs megzavarni másokat. Éppen ezért nem is hangoskodik tovább – elindul lefelé a széles, könyvtárba vezető lépcsőn. *
– Jóna… * Kezdene köszöngetni jó hangosan, de hamar meggondolja magát. Úgy tűnik, a bent uralkodó csönd általánosan elfogadott és betartott követelmény, így esze ágában sincs megzavarni másokat. Éppen ezért nem is hangoskodik tovább – elindul lefelé a széles, könyvtárba vezető lépcsőn. *
3971. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-15 00:44:14
Üzenet elküldve: 2019-03-15 00:44:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Lira elhagyja temetőt és a templomkerten át visszatér a templomba, a széles lépcsőn lemegy a könyvtárba, hogy megtudja ki is volt ez a rejtélyes mágus.
Hosszas keresgélés után, a könyvtár egyik félreeső zugában megtalálja Gildor mester feljegyzéseit a törpe klánokról. A lélegzete is eláll, a polcokon katonás rendben ott sorakozik mind a 60 kötet, talán egyedül itt van meg az összes. Lira úgy tudta, hogy csak néhány példány maradt fent belőle, amiket a hajdan jobb napokat megélt klánok még életben levő tagjai ereklyeként őriztek, többnyire azt a kötetet, amiben a saját családjuk története szerepelt. A lány leemeli azt a nehéz példányt, ami a Filgringen klán történetét regéli el, bár elég nehezen talál rá a mágusra a harcosok, és az általuk legyilkolt bátor harcosok és dicsőséges csaták végtelenül hosszú leírásai között. Gildor mester leírása alapján, Filgrin az elementál mágia mestere volt, a maga korában a négy elem legelismertebb szakértője, de pár semmitmondó életrajzi adaton kívül csak annyit fűz hozzá, hogy harcias klánja nem nézte jó szemmel a mágia iránti érdeklődését, ezért miután a felszínre költözött, a nevét kitörölték a családi feljegyzésekből.
Lira ezután az asztalnál bóbiskoló könyvtáros szerzeteshez megy*
- Üdvözöllek testvérem * ébreszti fel az addig békésen szendergő szerzetest * Filgrin Filgringen könyveit keresem * mondja, mire a könyvtáros kelletlenül feltápászkodik és kutakodni kezd a könyvtár jegyzékében. Egy félóra elteltével tér vissza*
- Filgrin Filgrinson * mondja unottan * Ismert mágus, de sajnos a művei csak töredékekben maradtak fent, mi egy munkát őriztünk amit a tűzmágiáról, írt de a jegyzék szerint a tekercs 30 évvel ezelőtt tönkrement. Az ajánlom nővérem próbálkozz a mágus toronnyal, nekik nagyobb gyűjteményük van az elementál mágia témájában, talán őriznek pár tekercset tőle* mondja, majd visszatér jól megérdemelt pihenéséhez.*
~ Akkor a Mágustoronyba kell mennem ~
Hosszas keresgélés után, a könyvtár egyik félreeső zugában megtalálja Gildor mester feljegyzéseit a törpe klánokról. A lélegzete is eláll, a polcokon katonás rendben ott sorakozik mind a 60 kötet, talán egyedül itt van meg az összes. Lira úgy tudta, hogy csak néhány példány maradt fent belőle, amiket a hajdan jobb napokat megélt klánok még életben levő tagjai ereklyeként őriztek, többnyire azt a kötetet, amiben a saját családjuk története szerepelt. A lány leemeli azt a nehéz példányt, ami a Filgringen klán történetét regéli el, bár elég nehezen talál rá a mágusra a harcosok, és az általuk legyilkolt bátor harcosok és dicsőséges csaták végtelenül hosszú leírásai között. Gildor mester leírása alapján, Filgrin az elementál mágia mestere volt, a maga korában a négy elem legelismertebb szakértője, de pár semmitmondó életrajzi adaton kívül csak annyit fűz hozzá, hogy harcias klánja nem nézte jó szemmel a mágia iránti érdeklődését, ezért miután a felszínre költözött, a nevét kitörölték a családi feljegyzésekből.
Lira ezután az asztalnál bóbiskoló könyvtáros szerzeteshez megy*
- Üdvözöllek testvérem * ébreszti fel az addig békésen szendergő szerzetest * Filgrin Filgringen könyveit keresem * mondja, mire a könyvtáros kelletlenül feltápászkodik és kutakodni kezd a könyvtár jegyzékében. Egy félóra elteltével tér vissza*
- Filgrin Filgrinson * mondja unottan * Ismert mágus, de sajnos a művei csak töredékekben maradtak fent, mi egy munkát őriztünk amit a tűzmágiáról, írt de a jegyzék szerint a tekercs 30 évvel ezelőtt tönkrement. Az ajánlom nővérem próbálkozz a mágus toronnyal, nekik nagyobb gyűjteményük van az elementál mágia témájában, talán őriznek pár tekercset tőle* mondja, majd visszatér jól megérdemelt pihenéséhez.*
~ Akkor a Mágustoronyba kell mennem ~
3970. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-13 08:28:22
Üzenet elküldve: 2019-03-13 08:28:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Elhagyva a szegénynegyedet a lány végre megérkezik hosszú útja végcéljához. Izgatottan lép be a templomba, az égbenyúló oszlopok között haladva, a sejtelmes félhomályban, a füstölők édeskés illatában mintha egy másik világba lépett volna be, a pislákoló gyertyák halvány fényében a kőemberek a talapzataikon mintha követnék a tekintetükkel. Lira családja sok más, szétszóródott törp családhoz hasonlóan az elpusztult tárnákkal együtt Wylnurana, a fény kegyes őrzőjét is a mélyben hagyta, anyja, kedves, melegszívű asszony, a jóságos Eeyr tanait követte, míg józan gondolkodású apja pedig Teysusban, az egyensúly és a haszon útjában hitt, a gyermekeiket pedig arra nevelték, hogy mindkét istent egyformán tiszteljék. Az ősi törpe hit pedig a Galmond házban lassan visszaszorult a legendák és gyerekmesék világába. Lira bár csábítóan közel van a könyvtár, előbb az fényesen izzó oltárhoz megy, meggyújt egy mécsest és az oltár lábához teszi, méltóságteljes mozdulatokkal, háromszor az oltár elé borul majd két kezével megérinti először az oltár talapzatát, majd a mellkasára teszi a kezét*
- A szeretet és irgalom jóságos anyja* mormolja az imát * költözz a szívembe * ezután megérinti az ajkait * Jóságos anya engedd, hogy ajkaim mindig a te dícséretedet zengjék * végül a homlokát érinti meg * Kegyes anya világosítsd meg elmémet és űzz el minden gonosz vagy ártó gondolatot, amivel megsérthetnélek téged vagy más jóakaratú lényt.
//Könyvtár//
*Miután elvégezte az áhítatát az oltár mögötti ajtóhoz lép és a széles lépcsősoron lemegy a könyvtárba. A lány lélegzete is elakad, ahogy végignéz a plafonig érő, zsúfolt polcok végtelen során. Még soha nem látott ennyi tudást ekkora helyen felhalmozva, itt van minden amit Lanawin mesterei és tudósai, elfek, emberek, törpék a hosszú századok során felhalmoztak. Egy kíváncsi tudós akár száz életet is leélhet anélkül, hogy kitenné a lábát a könyvtárból, és még így sem érne a kódexek, pergamenek, fóliánsok még csak feléig sem. Végre megérkezett. A lány a könyvtárban van.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.03.13 10:02:10, a következő indokkal:
Floodolás.
- A szeretet és irgalom jóságos anyja* mormolja az imát * költözz a szívembe * ezután megérinti az ajkait * Jóságos anya engedd, hogy ajkaim mindig a te dícséretedet zengjék * végül a homlokát érinti meg * Kegyes anya világosítsd meg elmémet és űzz el minden gonosz vagy ártó gondolatot, amivel megsérthetnélek téged vagy más jóakaratú lényt.
//Könyvtár//
*Miután elvégezte az áhítatát az oltár mögötti ajtóhoz lép és a széles lépcsősoron lemegy a könyvtárba. A lány lélegzete is elakad, ahogy végignéz a plafonig érő, zsúfolt polcok végtelen során. Még soha nem látott ennyi tudást ekkora helyen felhalmozva, itt van minden amit Lanawin mesterei és tudósai, elfek, emberek, törpék a hosszú századok során felhalmoztak. Egy kíváncsi tudós akár száz életet is leélhet anélkül, hogy kitenné a lábát a könyvtárból, és még így sem érne a kódexek, pergamenek, fóliánsok még csak feléig sem. Végre megérkezett. A lány a könyvtárban van.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.03.13 10:02:10, a következő indokkal:
Floodolás.
3969. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-12 19:23:31
Üzenet elküldve: 2019-03-12 19:23:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cerlyna Niphryl//
- Talán azért, mert ők is másképp hatnak rám. * Jegyzi meg a fiú, mélyen Cerlyna tekintetébe fúrva azokat a nagy, szomorú szemeit, de nem fejti ki bővebben, hogy mire gondol. A lány szavain elgondolkodik kicsit, révetegen tekint el a válla fölött. *
- Valóban, az erdő nagyon szép. Nem mondanám rá azt, hogy elképesztő, vagy hasonló fellengzős szavakat, mert az erdő maga sem fellengzős, nem akar többnek tűnni, mint ami, fák sokasága, és megannyi lény számára otthon, éltető közeg. A szép szó tökéletesen fejezi ki azt, amit az erdővel kapcsolatban érzek. Remek találat. * Jegyzi meg, és látszik rajta, hogy még mindig ezen gondolkodik, az után is, hogy befejezte a beszédet. A pénzre meglepetten pislog rá. *
- Nem kellett volna. * Jegyzi meg, de azért elteszi a pénzt. Nem akarja megsérteni a lányt azzal, hogy nem fogadja el amit ajánl. * De nagyon szépen köszönöm. Jól fog jönni a számunkra, mivel nem igazán dolgozunk, és ritkán van mit eladnunk, ezért általában pénzünk is alig van. Nagyon szépen köszönjük, és emlékezni fogunk rád. Biztos, hogy remek gyógyító leszel. * Teszi hozzá Rhamaz, majd hirtelen odahajol, hogy megölelje a lányt. *
- Vigyázz magadra. A viszont látásra. * Int neki, és Errivel a vállán elindul a fák felé. *
- Talán azért, mert ők is másképp hatnak rám. * Jegyzi meg a fiú, mélyen Cerlyna tekintetébe fúrva azokat a nagy, szomorú szemeit, de nem fejti ki bővebben, hogy mire gondol. A lány szavain elgondolkodik kicsit, révetegen tekint el a válla fölött. *
- Valóban, az erdő nagyon szép. Nem mondanám rá azt, hogy elképesztő, vagy hasonló fellengzős szavakat, mert az erdő maga sem fellengzős, nem akar többnek tűnni, mint ami, fák sokasága, és megannyi lény számára otthon, éltető közeg. A szép szó tökéletesen fejezi ki azt, amit az erdővel kapcsolatban érzek. Remek találat. * Jegyzi meg, és látszik rajta, hogy még mindig ezen gondolkodik, az után is, hogy befejezte a beszédet. A pénzre meglepetten pislog rá. *
- Nem kellett volna. * Jegyzi meg, de azért elteszi a pénzt. Nem akarja megsérteni a lányt azzal, hogy nem fogadja el amit ajánl. * De nagyon szépen köszönöm. Jól fog jönni a számunkra, mivel nem igazán dolgozunk, és ritkán van mit eladnunk, ezért általában pénzünk is alig van. Nagyon szépen köszönjük, és emlékezni fogunk rád. Biztos, hogy remek gyógyító leszel. * Teszi hozzá Rhamaz, majd hirtelen odahajol, hogy megölelje a lányt. *
- Vigyázz magadra. A viszont látásra. * Int neki, és Errivel a vállán elindul a fák felé. *
3968. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-11 15:41:12
Üzenet elküldve: 2019-03-11 15:41:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Árvák//
- Sajnálom. * válaszolja kurtán, összehúzott szemöldökkel. Valahogy ő is többre számított, hisz nem azt kérték, hogy hozzon pénzt, hanem hogy keresse meg a férfit. * - Talán a szűkös kasszában azért van némi pénz, vagy ha most nincs, későbbre kaphatunk ígéretet. * teszi még hozzá vigasztalólag.
Alapvetően egyetért Hannal, és meg is érti az elkeseredettségét, ahogyan az elf elköszön az atyától. ő is kurtán köszön a férfinak, majd a nő felé fordul mikor az megszólítja. Figyelmesen végig hallgatja, majd magában megrágja a hallottakat. *
- Tudom, hogy a szándék sokszor nem elég. Bíztam benne, hogy a Te szavad, meg az Úrnő akarata elég lesz. Még mindig nem késő értük tenni, de ha úgy gondolod, hogy most ennyit lehet tenni, akkor ebben segítek. * mondja szomorúan, majd bólint, inkább csak magának és megindul Han után kifelé a templomból.*
- Sajnálom. * válaszolja kurtán, összehúzott szemöldökkel. Valahogy ő is többre számított, hisz nem azt kérték, hogy hozzon pénzt, hanem hogy keresse meg a férfit. * - Talán a szűkös kasszában azért van némi pénz, vagy ha most nincs, későbbre kaphatunk ígéretet. * teszi még hozzá vigasztalólag.
Alapvetően egyetért Hannal, és meg is érti az elkeseredettségét, ahogyan az elf elköszön az atyától. ő is kurtán köszön a férfinak, majd a nő felé fordul mikor az megszólítja. Figyelmesen végig hallgatja, majd magában megrágja a hallottakat. *
- Tudom, hogy a szándék sokszor nem elég. Bíztam benne, hogy a Te szavad, meg az Úrnő akarata elég lesz. Még mindig nem késő értük tenni, de ha úgy gondolod, hogy most ennyit lehet tenni, akkor ebben segítek. * mondja szomorúan, majd bólint, inkább csak magának és megindul Han után kifelé a templomból.*
3967. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-11 00:03:25
Üzenet elküldve: 2019-03-11 00:03:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Rhamaz Alexianthra//
*Cerlyna érdekesnek találja a fiú csendes szerénységét, hozzá képest magát túlzottan energikusnak és harsánynak érzi. Kicsit elszégyelli magát, de nem eléggé ahhoz, hogy változtasson viselkedésén.*
- Szerintem ez igenis elképesztő. Én mindig kedves vagyok velük, de te egészen másképp hatsz rájuk.
*A kicsi lány csodálata mindenképpen a tündér fiúé, akinek mérsékelt viselkedése imponál számára. Bár Cerlyna mindenkinek szokott egy esélyt adni, akkor is, ha normálisan ő is levon következtetéseket másokat látva, de itt erre nem is igazán érez szükséget, hiszen Rhamaz olyan nagyon kedvesnek tűnik. Az pedig, hogy az állatok is ennyire szeretik számára azt jelenti, hogy megérzik a fiúban lakozó jó szándékot.*
- Ó az erdő nagyon szép.
*Persze veszélyes is, ezt ő is tudja. Nem is merne egyedül bemerészkedni, hacsak nem indokolná az eset. De Rhamazról lerí, hogy tapasztalt erdőjáró és ez is teljesen lenyűgözi a kicsi, naiv Lynácskát.*
- Fenséges, igen igen.
*Bólogat hevesen és ízlelgeti a gyönyörű kifejezést.*
- Hát szegénykém nem tehet a természete ellen. Úgy ahogy a macskától sem várhatjuk el, hogy ne fogja meg az egereket.
*Bár macskából látott már lusta fajtát is, például az egykori gazdasszonyáét, aki még időnként a bútorokra is büntetlenül felmászhatott és egeret sem fogott soha.*
- Jaj, csak úgy ne add oda. Mármint köszönöm szépen, tényleg, de ingyen nem. Várj csak!
*Elveszi ugyan a varázsitalokat, de már kotorászik is erszényéért. Közben azon töpreng mennyit érhetnek a bájitalok, de ezekről fogalma sincs. Végül 125 aranyban állapodik meg, amit makacsul Rhamaz Alexianthra kezébe nyom.
*
- Na úgy, tessék.
*Széles mosolyával és ragyogó tekintetével a fiúra néz.*
- Aztán vigyázz magadra és ha bármi baj van keress meg. Nagy gyógyító szeretnék lenni.
*Ezt pedig jóformán már a fél városnak elkürtölte, bár elgondolkodik, hogyha a zöld varázsital tényleg sebeket gyógyít, ahogy azt Rhamaz mondta, akkor lehet rá semmi szükség sem lenne. Pedig ő tényleg szeretne segíteni és hasznosnak lenni.*
*Cerlyna érdekesnek találja a fiú csendes szerénységét, hozzá képest magát túlzottan energikusnak és harsánynak érzi. Kicsit elszégyelli magát, de nem eléggé ahhoz, hogy változtasson viselkedésén.*
- Szerintem ez igenis elképesztő. Én mindig kedves vagyok velük, de te egészen másképp hatsz rájuk.
*A kicsi lány csodálata mindenképpen a tündér fiúé, akinek mérsékelt viselkedése imponál számára. Bár Cerlyna mindenkinek szokott egy esélyt adni, akkor is, ha normálisan ő is levon következtetéseket másokat látva, de itt erre nem is igazán érez szükséget, hiszen Rhamaz olyan nagyon kedvesnek tűnik. Az pedig, hogy az állatok is ennyire szeretik számára azt jelenti, hogy megérzik a fiúban lakozó jó szándékot.*
- Ó az erdő nagyon szép.
*Persze veszélyes is, ezt ő is tudja. Nem is merne egyedül bemerészkedni, hacsak nem indokolná az eset. De Rhamazról lerí, hogy tapasztalt erdőjáró és ez is teljesen lenyűgözi a kicsi, naiv Lynácskát.*
- Fenséges, igen igen.
*Bólogat hevesen és ízlelgeti a gyönyörű kifejezést.*
- Hát szegénykém nem tehet a természete ellen. Úgy ahogy a macskától sem várhatjuk el, hogy ne fogja meg az egereket.
*Bár macskából látott már lusta fajtát is, például az egykori gazdasszonyáét, aki még időnként a bútorokra is büntetlenül felmászhatott és egeret sem fogott soha.*
- Jaj, csak úgy ne add oda. Mármint köszönöm szépen, tényleg, de ingyen nem. Várj csak!
*Elveszi ugyan a varázsitalokat, de már kotorászik is erszényéért. Közben azon töpreng mennyit érhetnek a bájitalok, de ezekről fogalma sincs. Végül 125 aranyban állapodik meg, amit makacsul Rhamaz Alexianthra kezébe nyom.
*- Na úgy, tessék.
*Széles mosolyával és ragyogó tekintetével a fiúra néz.*
- Aztán vigyázz magadra és ha bármi baj van keress meg. Nagy gyógyító szeretnék lenni.
*Ezt pedig jóformán már a fél városnak elkürtölte, bár elgondolkodik, hogyha a zöld varázsital tényleg sebeket gyógyít, ahogy azt Rhamaz mondta, akkor lehet rá semmi szükség sem lenne. Pedig ő tényleg szeretne segíteni és hasznosnak lenni.*
3966. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-10 15:10:56
Üzenet elküldve: 2019-03-10 15:10:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rhamaz Alexianthra//
* Rhamaz nem mosolyog, amikor a dicséretek érik, mármint annak veszi azt, hogy ennyire lenyűgözte a lányt, ahogy ért az állatok nyelvén. Jól esik neki, de nem elég ahhoz, hogy arckifejezése megváltozzon. Megcsóválja a fejét, mielőtt halkan válaszolna. *
- Nincs benne semmi elképesztő. Ismerem az állatokat, és ők is ismernek engem. Megbíznak bennem, és hallgatnak rám. * Vonja meg a vállát a fiú. *
- Például most, az erdő felé indultunk. * Válaszolja a kérdésre, és a templom mögött sorakozó fasorra mutat. * Nem tervezünk sokáig maradni a városban. A természet a mi otthonunk. * Magyarázza, és óvatosan végigsimít a madár tollazatán, amikor őt kezdik dicsérni. *
- Valóban, Erri az egyik legszebb sólyom, akit valaha láttam. * Bólint a srác az állatot nézve. * És fenséges is a maga nemében. Csak néha kicsit nehéz vele. Például majdnem megette a kis barátodat. * Csóválja meg szomorúan a fejét. Nem örül neki, hogy barátja ilyen könnyedén oltott volna ki az életét egy másik élőlénynek, de ezt sose szerette. *
- Igen, azok. Ha gondolod, ezeket odaadom neked. * Nyújtja felé a kék italokat. * Nem tudom, hogy ezek mire jók, de a zöldről már hallottam, azok gyógyítani tudnak. Arra szükségem lehet még. A kéket viszont neked adom, ingyen. * Ajánlja, és ezzel belenyom 5 db Világoskék varázsitalt Cerlyna Niphryl kezébe. *
* Rhamaz nem mosolyog, amikor a dicséretek érik, mármint annak veszi azt, hogy ennyire lenyűgözte a lányt, ahogy ért az állatok nyelvén. Jól esik neki, de nem elég ahhoz, hogy arckifejezése megváltozzon. Megcsóválja a fejét, mielőtt halkan válaszolna. *
- Nincs benne semmi elképesztő. Ismerem az állatokat, és ők is ismernek engem. Megbíznak bennem, és hallgatnak rám. * Vonja meg a vállát a fiú. *
- Például most, az erdő felé indultunk. * Válaszolja a kérdésre, és a templom mögött sorakozó fasorra mutat. * Nem tervezünk sokáig maradni a városban. A természet a mi otthonunk. * Magyarázza, és óvatosan végigsimít a madár tollazatán, amikor őt kezdik dicsérni. *
- Valóban, Erri az egyik legszebb sólyom, akit valaha láttam. * Bólint a srác az állatot nézve. * És fenséges is a maga nemében. Csak néha kicsit nehéz vele. Például majdnem megette a kis barátodat. * Csóválja meg szomorúan a fejét. Nem örül neki, hogy barátja ilyen könnyedén oltott volna ki az életét egy másik élőlénynek, de ezt sose szerette. *
- Igen, azok. Ha gondolod, ezeket odaadom neked. * Nyújtja felé a kék italokat. * Nem tudom, hogy ezek mire jók, de a zöldről már hallottam, azok gyógyítani tudnak. Arra szükségem lehet még. A kéket viszont neked adom, ingyen. * Ajánlja, és ezzel belenyom 5 db Világoskék varázsitalt Cerlyna Niphryl kezébe.
*
3965. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-09 20:53:20
Üzenet elküldve: 2019-03-09 20:53:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Rhamaz Alexianthra//
*Érdeklődve pislog a tündérre miután zavartan biccentve egyet engedélyt ad neki valamire, amire hamarosan fény is derül számára. Csak pár szóba telik az ismeretlen fiú számára és galambocskája előtte nem látott nyugodtságra tesz szert, pedig ő is próbálkozott kedves szavakkal, finom érintésekkel, viszont ennyire békésnek még sosem látta a madarat. Ez őszintén, teljes mértékben lenyűgözi.*
- Ez elképesztő!
*Ad is hangot csodálatának. Rhamaz képességei egyedülállóak Cerlyna szemében, de hogy is várhatott volna kevesebbet valakitől, aki ilyen könnyedén tud egy ragadozómadárnak parancsolni. Végtelen rajongása mellett feltűnik neki a tündér szomorúsága, amit nem tud megérteni, hiszen milyen csodálatos dolgokra képes, hogy lehet valaki emellett is szomorú?*
- Hallgatsz őrá? Például miben?
*Érdeklődik láthatóan semmi problémát nem látva azzal, hogy valakinek egy tollas élőlény a legjobb barátja. Ő is barátjaként tekint a galambocskájára és nagyon szereti az állatokat. Mindig felvidítják és szívesen nézegeti őket akár órákon át.*
- Olyan nagyon gyönyörű.
*Jegyzi meg rövid kacagást követően, miután Rhamaz elmagyarázza neki, hogy mi lehet a hirtelen jött támadás oka.*
- Jaj, nem kell engem kárpótolni, hiszen kár sem történt.
*Ellenkezik fejét ingatva, dacossága viszont hamar elillan, mert szemei felcsillannak az üvegcséket látva.*
- Jééé, ezek varázsitalok, ugye?
*Nagyon tetszik neki, főleg mert a kék a kedvenc színe.*
- Neked nem kellenek? Mert szívesen megveszem őket, ha nem. Tudod mire valóak?
*Érdeklődve pislog a tündérre miután zavartan biccentve egyet engedélyt ad neki valamire, amire hamarosan fény is derül számára. Csak pár szóba telik az ismeretlen fiú számára és galambocskája előtte nem látott nyugodtságra tesz szert, pedig ő is próbálkozott kedves szavakkal, finom érintésekkel, viszont ennyire békésnek még sosem látta a madarat. Ez őszintén, teljes mértékben lenyűgözi.*
- Ez elképesztő!
*Ad is hangot csodálatának. Rhamaz képességei egyedülállóak Cerlyna szemében, de hogy is várhatott volna kevesebbet valakitől, aki ilyen könnyedén tud egy ragadozómadárnak parancsolni. Végtelen rajongása mellett feltűnik neki a tündér szomorúsága, amit nem tud megérteni, hiszen milyen csodálatos dolgokra képes, hogy lehet valaki emellett is szomorú?*
- Hallgatsz őrá? Például miben?
*Érdeklődik láthatóan semmi problémát nem látva azzal, hogy valakinek egy tollas élőlény a legjobb barátja. Ő is barátjaként tekint a galambocskájára és nagyon szereti az állatokat. Mindig felvidítják és szívesen nézegeti őket akár órákon át.*
- Olyan nagyon gyönyörű.
*Jegyzi meg rövid kacagást követően, miután Rhamaz elmagyarázza neki, hogy mi lehet a hirtelen jött támadás oka.*
- Jaj, nem kell engem kárpótolni, hiszen kár sem történt.
*Ellenkezik fejét ingatva, dacossága viszont hamar elillan, mert szemei felcsillannak az üvegcséket látva.*
- Jééé, ezek varázsitalok, ugye?
*Nagyon tetszik neki, főleg mert a kék a kedvenc színe.*
- Neked nem kellenek? Mert szívesen megveszem őket, ha nem. Tudod mire valóak?
3964. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-09 19:26:38
Üzenet elküldve: 2019-03-09 19:26:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Árvák//
*Még mindig mosollyal arcán, de némán hallgatja a fiút.*
-Nem reméltem sokat, de ennél azért többet.
*Fordul ismét az atyához kissé lehorgasztott fejjel.*
-Köszönjük atyám. Azt hiszem, máshogy kell segítenünk az elesetteken. Be kell látnunk, mire elkészülne egy árvaház, már rég elvesztettük azt, amit megőrizni szándékszunk.
*Köszön el a csuhástól egy apró főhajtással. Kedveli Areniht, tudja, az atya bízik benne és segített volna, ha módjában áll. Hosszan bámul még a pap után, mielőtt leroskad a padra.*
-Daji...
*Szólítja meg a fiút halkan, de arcán már nem látszik öröm.*
-Én nem vagyok sem hős, sem harcos, kit követni érdemes. Gyógyítok, máshoz nem is értek igazán.
*Söpri oldalra a haját, majd felpillant fajtársára.*
-Elmegyek a Szegénynegyedbe. Biztosan sok a beteg... Vagy épp a sérült, kiket a forrongás és az őrület sebzett meg.
*Kisimít egy ráncot szoknyáján szórakozottan, majd folytatja.*
-Azt hittem mellettem állnak majd, azt hittem, menni fog! De a város nem az Úrnőé én pedig túl apró vagyok, hogy változtassak ezen.
*Hangja nem minden keserűség nélkül cseng. Keze zsebe felé indul, hogy kitapinthassa a medált, mit tanítójától kapott. Ez mindig megnyugtatja. A medál azonban nincs nála... Még mindig nincs. Sóhajtva áll fel ültéből, majd a kapu felé indul. Az, hogy Daji követi-e, csak a fiún áll.*
*Még mindig mosollyal arcán, de némán hallgatja a fiút.*
-Nem reméltem sokat, de ennél azért többet.
*Fordul ismét az atyához kissé lehorgasztott fejjel.*
-Köszönjük atyám. Azt hiszem, máshogy kell segítenünk az elesetteken. Be kell látnunk, mire elkészülne egy árvaház, már rég elvesztettük azt, amit megőrizni szándékszunk.
*Köszön el a csuhástól egy apró főhajtással. Kedveli Areniht, tudja, az atya bízik benne és segített volna, ha módjában áll. Hosszan bámul még a pap után, mielőtt leroskad a padra.*
-Daji...
*Szólítja meg a fiút halkan, de arcán már nem látszik öröm.*
-Én nem vagyok sem hős, sem harcos, kit követni érdemes. Gyógyítok, máshoz nem is értek igazán.
*Söpri oldalra a haját, majd felpillant fajtársára.*
-Elmegyek a Szegénynegyedbe. Biztosan sok a beteg... Vagy épp a sérült, kiket a forrongás és az őrület sebzett meg.
*Kisimít egy ráncot szoknyáján szórakozottan, majd folytatja.*
-Azt hittem mellettem állnak majd, azt hittem, menni fog! De a város nem az Úrnőé én pedig túl apró vagyok, hogy változtassak ezen.
*Hangja nem minden keserűség nélkül cseng. Keze zsebe felé indul, hogy kitapinthassa a medált, mit tanítójától kapott. Ez mindig megnyugtatja. A medál azonban nincs nála... Még mindig nincs. Sóhajtva áll fel ültéből, majd a kapu felé indul. Az, hogy Daji követi-e, csak a fiún áll.*
3963. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-09 15:50:08
Üzenet elküldve: 2019-03-09 15:50:08
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Árvák//
*Az atya előbb Hanlorenre, majd Dajira pillant, jelenleg nem igazán érti történteket, de mosolya és hite töretlen a lányban, s megbízik segítőjében.*
- Sajnálom. *Mondja Dajihoz, bár annyira nem biztos, hogy pénzt ne kaptak volna a tanácstól, talán csak nem az összeset, de ehhez érdemben nem tud hozzászólni. Halorenre néz, s elégedetten bólint.*
- Ha az úrnő kegyes, megsegít, ezek szerint nekem itt már nincs dolgom. Amíg nem készültök el, vigyázok a város gyermekeire, legalábbis amennyire tudok. *Bólint határozottan.* Igen. Lesz ki segítsen. Sokan gondolkodnak hasonlóan a városban, csak nem mernek hinni és tenni. *Bólint.*
- Ég veletek gyermekeim, Eeyr fénye kísérjen benneteket utatokon. *Összefűzi csuhájában a kezét, majd folytatja munkáját.*
*Az atya előbb Hanlorenre, majd Dajira pillant, jelenleg nem igazán érti történteket, de mosolya és hite töretlen a lányban, s megbízik segítőjében.*
- Sajnálom. *Mondja Dajihoz, bár annyira nem biztos, hogy pénzt ne kaptak volna a tanácstól, talán csak nem az összeset, de ehhez érdemben nem tud hozzászólni. Halorenre néz, s elégedetten bólint.*
- Ha az úrnő kegyes, megsegít, ezek szerint nekem itt már nincs dolgom. Amíg nem készültök el, vigyázok a város gyermekeire, legalábbis amennyire tudok. *Bólint határozottan.* Igen. Lesz ki segítsen. Sokan gondolkodnak hasonlóan a városban, csak nem mernek hinni és tenni. *Bólint.*
- Ég veletek gyermekeim, Eeyr fénye kísérjen benneteket utatokon. *Összefűzi csuhájában a kezét, majd folytatja munkáját.*
3962. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-08 13:20:28
Üzenet elküldve: 2019-03-08 13:20:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Árvák//
* Alig tekint föl és pillantja meg Hant, az atya aki szemben van vele azonnal rámosolyog és megkéri, hogy szóljon valakinek, hogy fáradjon be, mert szívesen látott vendég. Nem igazán emlékszik, hogy eljött volna valaki mellett, de talán annyira elgondolkodott, hogy eljött mellette. Kissé bizonytalanul bólint a férfinak és kinéz a templom ajtaján, de egy teremtett lelket sem lát. Még kijjebb is lép és benéz az ajtószárny mögé, hátha az illető szórakozik vele, de ott sincs senki. Kissé értetlen képpel lép vissza a templomba és az atya arcát fürkészi, hogy most szórakozott-e vele. *
- Nincs kinn senki. * válaszolja, majd próbálja felvenni beszélgetés fonalát, ami miatt ki kellett mennie.Aztán szélesen mosolyogni kezd, ahogy Han ugyanazt téve felé fordul. Ezt is elrakja későbbre, hisz most válaszolnia kell a nőnek, de ideje, hogy elgondolkozzon ezen a nagy mosolygósságán, hisz eddig nem volt ez jellemző rá. *
- Semmi igazán jó hír. Megtaláltam Sfarim tanácsost és ha gondolod oda tudlak vezetni hozzá. Ugyanakkor elmondta, hogy bár a cél nemes, de a városnak nincs pénze a támogatásra. Talán érdemes lenne ezzel együtt beszélni vele, hisz talán tud segíteni abban, hogy kihez érdemes fordulni. Ugyanakkor ezt ha minden igaz az atya is elmondta. * Elhallgat egy pillanatra, próbálja felmérni Han mosolya csak a szokásos vagy valami komolyabb oka van a jókedvének. Utóbbi mellett dönt, így szóvá is teszi. * - Látom neked jó kedved van. Sikerült intézned valamit?
* Alig tekint föl és pillantja meg Hant, az atya aki szemben van vele azonnal rámosolyog és megkéri, hogy szóljon valakinek, hogy fáradjon be, mert szívesen látott vendég. Nem igazán emlékszik, hogy eljött volna valaki mellett, de talán annyira elgondolkodott, hogy eljött mellette. Kissé bizonytalanul bólint a férfinak és kinéz a templom ajtaján, de egy teremtett lelket sem lát. Még kijjebb is lép és benéz az ajtószárny mögé, hátha az illető szórakozik vele, de ott sincs senki. Kissé értetlen képpel lép vissza a templomba és az atya arcát fürkészi, hogy most szórakozott-e vele. *
- Nincs kinn senki. * válaszolja, majd próbálja felvenni beszélgetés fonalát, ami miatt ki kellett mennie.Aztán szélesen mosolyogni kezd, ahogy Han ugyanazt téve felé fordul. Ezt is elrakja későbbre, hisz most válaszolnia kell a nőnek, de ideje, hogy elgondolkozzon ezen a nagy mosolygósságán, hisz eddig nem volt ez jellemző rá. *
- Semmi igazán jó hír. Megtaláltam Sfarim tanácsost és ha gondolod oda tudlak vezetni hozzá. Ugyanakkor elmondta, hogy bár a cél nemes, de a városnak nincs pénze a támogatásra. Talán érdemes lenne ezzel együtt beszélni vele, hisz talán tud segíteni abban, hogy kihez érdemes fordulni. Ugyanakkor ezt ha minden igaz az atya is elmondta. * Elhallgat egy pillanatra, próbálja felmérni Han mosolya csak a szokásos vagy valami komolyabb oka van a jókedvének. Utóbbi mellett dönt, így szóvá is teszi. * - Látom neked jó kedved van. Sikerült intézned valamit?
3961. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-07 20:11:01
Üzenet elküldve: 2019-03-07 20:11:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Árvák//
-Nem ajánlották fel. Elhagyatott. Mint sok másik kúria amott, mióta beköszöntött az új világ.
*Néz csodálkozva az atyára. Mintha csak az lenne a legfontosabb, hogy kié volt előtte. Most az Úrnőé.*
-Ha visszatérne... Majd akkor foglalkozunk vele. El is különíthetünk rá valamennyit. Most a gyerekeket kell elhelyeznünk. Ez a fő.
*Hárítja el a problémát hamar, de annál határozottabban. Nem szeretné, ha a csuhásnak kétségei támadnának, az újfent nem segítene az ügyükön. Felhúzza magára a lecsúszott kabátot, a mélykék szemek azonban továbbra is Arenih arcát fürkészik.*
-Nem baj. Lesz, ki segítsen, ebben biztos vagyok.
*Mosolyodik el halványan. Ha a várostól nem remélhet segítséget, hát megoldja egyedül.*
-Nincs semmink még atyám. Előbb készüljön el a ház, aztán a többi. Így is hátra van még a nagyja. A tanácsosok meg a... Daji!
*Fordul meg sugárzó mosollyal az arcán, mikor betoppan a fiú.*
-Mire jutottál? Képzeld, már megvan a helyszínünk!
-Nem ajánlották fel. Elhagyatott. Mint sok másik kúria amott, mióta beköszöntött az új világ.
*Néz csodálkozva az atyára. Mintha csak az lenne a legfontosabb, hogy kié volt előtte. Most az Úrnőé.*
-Ha visszatérne... Majd akkor foglalkozunk vele. El is különíthetünk rá valamennyit. Most a gyerekeket kell elhelyeznünk. Ez a fő.
*Hárítja el a problémát hamar, de annál határozottabban. Nem szeretné, ha a csuhásnak kétségei támadnának, az újfent nem segítene az ügyükön. Felhúzza magára a lecsúszott kabátot, a mélykék szemek azonban továbbra is Arenih arcát fürkészik.*
-Nem baj. Lesz, ki segítsen, ebben biztos vagyok.
*Mosolyodik el halványan. Ha a várostól nem remélhet segítséget, hát megoldja egyedül.*
-Nincs semmink még atyám. Előbb készüljön el a ház, aztán a többi. Így is hátra van még a nagyja. A tanácsosok meg a... Daji!
*Fordul meg sugárzó mosollyal az arcán, mikor betoppan a fiú.*
-Mire jutottál? Képzeld, már megvan a helyszínünk!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122