Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 160 (3181. - 3200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
3200. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-31 22:57:15
Üzenet elküldve: 2016-03-31 22:57:15
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
//Önjelölt segéderő//
//Jezabiel//
*Az őr hátrébb lép és kardjáért nyúl, mikor mindenféle előzetes bejelentés nélkül furcsa mormogásba kezd a gnóm. Aztán mikor látja, hogy igazából nem történik semmi azon felül, hogy egy páncél kerül a teste köré a nőnek, akkor hüledezve néz ide-oda. Aztán persze megkapja a magyarázatot is. Megvakargatja a tarkóját, mikor a számára kislánynak látott gnóm nő kiáll azért, hogy márpedig ő nem kislány.*
- Öhm, elnézést. Arra lesz. *Mutat Max atya és ezáltal Lorew irányába, majd maga részéről letudottnak tekinti az ügyet, átengedi a másikat. Azért persze szemmel tartja, hogy tényleg oda megy-e, de hát ez nem sok. Jezabiel most ismételheti meg azt a bizonyos bemutatkozást, nem kell előre rohanni gondolatokban, egy dolog egy dolog után következzék.*
//Lorew//
*Max atya bólint, és a megérkező gnómhoz fordul. Lorew meg a kecskeszakállashoz. Az végigméri Lorewet, de be sem mutatkozik. Fölöslegesnek érzi.*
- Attól függ, mi kell. Egyébként igen, én írom össze az eredményeket. *Mutat a maga előtt lévő kis asztalon lévő pergamenre. Majd mikor Lorew elmondja, mit tervez, szépen ír: Lorew neve alá kerül, hogy mi az akció amit végrehajt (valamit dob a sugárba), és hogy mivel teszi ezt meg. A poénra nem reagál.*
- Csinálhatod. Földmágust kereshetsz, kérdezz körbe. Számolj be majd az eredményekről. Ha az eddigi kísérletek érdekelnek, itt a jegyzőkönyv. *Bök maga elé a pergamenra, ami mivel hosszúkás, olvasható az egyik fele úgy, hogy közben lentebb ír rá a kecskeszakállas. Ez után egy hozzá forduló alakkal kezd beszélni, és írja le, hogy az mit is csinált.
Lorew kísérleteinek következménye mind azonos: amit bedobott, az nincs sehol. Vagyis hát valahol, valamilyen formában van, de a férfi ebből semmit nem lát. Tehát az ág és a pénzérmék is teljes mértékben eltűnnek.*
//Jezabiel//
*Az őr hátrébb lép és kardjáért nyúl, mikor mindenféle előzetes bejelentés nélkül furcsa mormogásba kezd a gnóm. Aztán mikor látja, hogy igazából nem történik semmi azon felül, hogy egy páncél kerül a teste köré a nőnek, akkor hüledezve néz ide-oda. Aztán persze megkapja a magyarázatot is. Megvakargatja a tarkóját, mikor a számára kislánynak látott gnóm nő kiáll azért, hogy márpedig ő nem kislány.*
- Öhm, elnézést. Arra lesz. *Mutat Max atya és ezáltal Lorew irányába, majd maga részéről letudottnak tekinti az ügyet, átengedi a másikat. Azért persze szemmel tartja, hogy tényleg oda megy-e, de hát ez nem sok. Jezabiel most ismételheti meg azt a bizonyos bemutatkozást, nem kell előre rohanni gondolatokban, egy dolog egy dolog után következzék.*
//Lorew//
*Max atya bólint, és a megérkező gnómhoz fordul. Lorew meg a kecskeszakállashoz. Az végigméri Lorewet, de be sem mutatkozik. Fölöslegesnek érzi.*
- Attól függ, mi kell. Egyébként igen, én írom össze az eredményeket. *Mutat a maga előtt lévő kis asztalon lévő pergamenre. Majd mikor Lorew elmondja, mit tervez, szépen ír: Lorew neve alá kerül, hogy mi az akció amit végrehajt (valamit dob a sugárba), és hogy mivel teszi ezt meg. A poénra nem reagál.*
- Csinálhatod. Földmágust kereshetsz, kérdezz körbe. Számolj be majd az eredményekről. Ha az eddigi kísérletek érdekelnek, itt a jegyzőkönyv. *Bök maga elé a pergamenra, ami mivel hosszúkás, olvasható az egyik fele úgy, hogy közben lentebb ír rá a kecskeszakállas. Ez után egy hozzá forduló alakkal kezd beszélni, és írja le, hogy az mit is csinált.
Lorew kísérleteinek következménye mind azonos: amit bedobott, az nincs sehol. Vagyis hát valahol, valamilyen formában van, de a férfi ebből semmit nem lát. Tehát az ág és a pénzérmék is teljes mértékben eltűnnek.*
3199. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-30 19:07:19
Üzenet elküldve: 2016-03-30 19:07:19
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Önjelölt segéderő//
*Követi Matrónáját, épp csak magában dohogva, hogy ismét felszíni szokás szerint végzik ezt az egész vonulás kérdést. De hát oly mindegy. Egyelőre elégedett lehet azzal is, hogy kis szobafogsága végre véget ért, és az elmúlt hónapok tünet, csipke, és smink mentessége úgy fest meggyőzte rokonait, hogy ismét teljes értékű tagja lehet bármilyen megmozdulásuknak. Épp ideje volt már.
Belépve a templomban maga is körbe tekint, biccent komoran a jelenlévőknek, és áll meg Moon mögött. Megint a gnóm leány. Kérdőn pillant Cralanra, de tőle hiába vár választ arra a kérdésre mely a kis vöröskével kapcsolatban foglalkoztatja. Ez konkrétan a felrúgni, vagy hálálkodni dilemma. Inkább későbbre halasztja.
Mivel Úrnőjétől kérdés nem érkezett, hát marad szótlan, a pillantást állja, nyugodtan várja a folytatást.*
*Követi Matrónáját, épp csak magában dohogva, hogy ismét felszíni szokás szerint végzik ezt az egész vonulás kérdést. De hát oly mindegy. Egyelőre elégedett lehet azzal is, hogy kis szobafogsága végre véget ért, és az elmúlt hónapok tünet, csipke, és smink mentessége úgy fest meggyőzte rokonait, hogy ismét teljes értékű tagja lehet bármilyen megmozdulásuknak. Épp ideje volt már.
Belépve a templomban maga is körbe tekint, biccent komoran a jelenlévőknek, és áll meg Moon mögött. Megint a gnóm leány. Kérdőn pillant Cralanra, de tőle hiába vár választ arra a kérdésre mely a kis vöröskével kapcsolatban foglalkoztatja. Ez konkrétan a felrúgni, vagy hálálkodni dilemma. Inkább későbbre halasztja.
Mivel Úrnőjétől kérdés nem érkezett, hát marad szótlan, a pillantást állja, nyugodtan várja a folytatást.*
3198. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:18:49
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:18:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Győzelme előtt szűkölve húzódnak szét még a kíváncsibb természetű entitások is. A sötételf magabiztossága csak az Óhaza legtisztább vérű dinasztiáinak gőgjével kelhetne versenyre. Sokukat éppen ez döntött a romlásba még jóval azelőtt, hogy az embernépek megjelentek volna és szapora fajként ellepték volna az Ismert Világtól napkelettől a nyugatig. Az, hogy Chaszmyrt még nem vágta képen ugyanez a dekadencia csak annak köszönhető, hogy a felszínre költözött családok sarjainak egyikeként megtanulta felhasználni az alkalmazkodást, amiben ha nem is keblen melengetett barátot, de értékes szövetségest lát immár. Ismeri mozgásterének dimenzióit és ha ugyanezt elmondhatja a vele szemben állóról is, nem enged teret engedékenységnek.
Kaiyko felett aratott diadaláról is tudott már abban a szekundumban, hogy Vogarit fogságba ejtette. A csont hiánya olyan, mintha szeme világától fosztotta volna meg a Látót.*
- Ne? *A korábban hallottal ellentétben, most egészen félénk, reszkető hangon szól, gúnyba fojtva az emberlány felé vetett kérlelést. Megtorpan távoztában és ahogy válla fölé emeli pókszerű ujjait, megtáncoltatja közöttük az elragadott csontrelikviát is.* Érzem. Minden sejtjével tiltakozik az ellen, hogy a kezemben tartsam.
*Más esetben talán elismerésként is vehetné Kaiyko szavait, a lánnyal szemben viszont még annyi szubjektivitást sem engedélyez, mint fivére kapcsán. Az embernőstény leghőbb vágya most az, hogy karmai közt tudja megint Vogarit és ennek eléréséért minden olyan cselt be fog vetni ellene, amit találékonysága kieszközölni képes.
Eljátszik a gondolattal, hogy talpa alatt összeroppantja a kérges maradványt, de azt még ő sem engedi meg, hogy semmibe vegye a holtak lelkének evilági befolyását. Patthelyzetnek tűnik egyébiránt a felállás, mert Kaiyko addig nem tud a csontokkal szólni, amíg egy darabjuk is távol van tőle, ugyanakkor, ha visszakerül hozzá Béke, a riadt elme rögvest a menekedés iránt kezd el dolgozni. Chaszmyrnak megfelel most a középút is.*
- Bérbe veszlek egy időre, ember. Fontos dolgok vannak készülőben és szükségem lehet a magadfajta Látók képességeire. *Kimondja és tartja is magát az ítéletéhez, Vogari egy szemhunyásnyi felbukkanás után megint az ujjak árnyjátékának áldozatává válik.* Mikor tettél szert erre a… képességre? *Kitinpáncélja ezernyi rejtekének egyikéből kicsippent néhányat azokból a dukátokból, amivel a fiatal fajok szeretik megfizetni adósságaikat és a Templom padlatára, Kaiyko elé szórja őket. Előleg a szellemei számára minden jövőbeni munkájukért. Összesen20 kerül csenge-koppanva Kaiyko Di'Arie birtokába.
*
- Előteremtem a lehetőséget rá, hogy gyakorolhasd a tudományod. *Mordan az egyik kegytárgy felé bök a fejével. Tükör helyett az is megteszi most, a lényeget benne és általa is látni fogja Kaiyko, nevesül a szeme köré szőtt mintát.*
- Remélem, hogy a vendégköröd nem vár egysoká vissza, leány.
Kaiyko felett aratott diadaláról is tudott már abban a szekundumban, hogy Vogarit fogságba ejtette. A csont hiánya olyan, mintha szeme világától fosztotta volna meg a Látót.*
- Ne? *A korábban hallottal ellentétben, most egészen félénk, reszkető hangon szól, gúnyba fojtva az emberlány felé vetett kérlelést. Megtorpan távoztában és ahogy válla fölé emeli pókszerű ujjait, megtáncoltatja közöttük az elragadott csontrelikviát is.* Érzem. Minden sejtjével tiltakozik az ellen, hogy a kezemben tartsam.
*Más esetben talán elismerésként is vehetné Kaiyko szavait, a lánnyal szemben viszont még annyi szubjektivitást sem engedélyez, mint fivére kapcsán. Az embernőstény leghőbb vágya most az, hogy karmai közt tudja megint Vogarit és ennek eléréséért minden olyan cselt be fog vetni ellene, amit találékonysága kieszközölni képes.
Eljátszik a gondolattal, hogy talpa alatt összeroppantja a kérges maradványt, de azt még ő sem engedi meg, hogy semmibe vegye a holtak lelkének evilági befolyását. Patthelyzetnek tűnik egyébiránt a felállás, mert Kaiyko addig nem tud a csontokkal szólni, amíg egy darabjuk is távol van tőle, ugyanakkor, ha visszakerül hozzá Béke, a riadt elme rögvest a menekedés iránt kezd el dolgozni. Chaszmyrnak megfelel most a középút is.*
- Bérbe veszlek egy időre, ember. Fontos dolgok vannak készülőben és szükségem lehet a magadfajta Látók képességeire. *Kimondja és tartja is magát az ítéletéhez, Vogari egy szemhunyásnyi felbukkanás után megint az ujjak árnyjátékának áldozatává válik.* Mikor tettél szert erre a… képességre? *Kitinpáncélja ezernyi rejtekének egyikéből kicsippent néhányat azokból a dukátokból, amivel a fiatal fajok szeretik megfizetni adósságaikat és a Templom padlatára, Kaiyko elé szórja őket. Előleg a szellemei számára minden jövőbeni munkájukért. Összesen20 kerül csenge-koppanva Kaiyko Di'Arie birtokába.
*- Előteremtem a lehetőséget rá, hogy gyakorolhasd a tudományod. *Mordan az egyik kegytárgy felé bök a fejével. Tükör helyett az is megteszi most, a lényeget benne és általa is látni fogja Kaiyko, nevesül a szeme köré szőtt mintát.*
- Remélem, hogy a vendégköröd nem vár egysoká vissza, leány.
3197. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:46:21
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:46:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Önjelölt segéderő//
* Némi fennforgás árán de végül mégis csak sikerül megérkezniük a Templomba. Amikor a város szélén jártak akkor látták meg a Templomból feltörő fénycsóvát. Cralannal már akkor az volt a tervük, hogy megnézik közelebbről a történteket de közben akadt némi gondjuk. Pár perc, talán fél óra is de végül sikerült megoldania és végül csak elindult a Kúriából harmadmagával.
Az ajtó talán nyitva áll. Ebben az esetben csak belép majd körbenéz. Jó néhány őr állja körbe a jelenséget de még lát más érdeklődőket is, köztük Jezabielt. A gnóm lány felé indul meg közben jobbra és balra is biccentve köszön. Ha valaki korábban megállítja akkor természetesen bemutatkozik, viszont ellenkező esetben csak Jeza mellett állapodik meg, hogy amint a gnóm elhallgat ő maga is szólhasson.*
- Moonxylwery Dwirinthalen vagyok.
* Még épp hallotta Jeza utolsó szavait így talán neki is tud segíteni.*
- A kis hölgy igazat mond. Ő Jezabiel, a Kúria megbecsült tudósa.
* Azt, hogy a gnóm varázsló is már nem teszi hozzá. Mindig is többre értékelte furmányos elméjét mint azt, hogy ismer néhány varázslatot. Pontosabban, jó néhányat.*
- Ha megengedik mi is segítenénk a rejtély megoldásában. *teszi még hozzá miközben Rynizz és Cralan felé tekint elgondolkodva. Moon egyelőre csak figyel és hallgat. Próbál összeszedni csendben minél több már meglévő információt.*
* Némi fennforgás árán de végül mégis csak sikerül megérkezniük a Templomba. Amikor a város szélén jártak akkor látták meg a Templomból feltörő fénycsóvát. Cralannal már akkor az volt a tervük, hogy megnézik közelebbről a történteket de közben akadt némi gondjuk. Pár perc, talán fél óra is de végül sikerült megoldania és végül csak elindult a Kúriából harmadmagával.
Az ajtó talán nyitva áll. Ebben az esetben csak belép majd körbenéz. Jó néhány őr állja körbe a jelenséget de még lát más érdeklődőket is, köztük Jezabielt. A gnóm lány felé indul meg közben jobbra és balra is biccentve köszön. Ha valaki korábban megállítja akkor természetesen bemutatkozik, viszont ellenkező esetben csak Jeza mellett állapodik meg, hogy amint a gnóm elhallgat ő maga is szólhasson.*
- Moonxylwery Dwirinthalen vagyok.
* Még épp hallotta Jeza utolsó szavait így talán neki is tud segíteni.*
- A kis hölgy igazat mond. Ő Jezabiel, a Kúria megbecsült tudósa.
* Azt, hogy a gnóm varázsló is már nem teszi hozzá. Mindig is többre értékelte furmányos elméjét mint azt, hogy ismer néhány varázslatot. Pontosabban, jó néhányat.*
- Ha megengedik mi is segítenénk a rejtély megoldásában. *teszi még hozzá miközben Rynizz és Cralan felé tekint elgondolkodva. Moon egyelőre csak figyel és hallgat. Próbál összeszedni csendben minél több már meglévő információt.*
3196. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-28 22:36:56
Üzenet elküldve: 2016-03-28 22:36:56
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*Nos igen, nincs elragadtatva. Mármint addig rendben, hogy neki kellett volna hoznia magával két jól táplált galambot, teljesen megérti. Ez olyasmi, ami mindig kéne legyen az embernél. Hibázott, de ilyen későn már aligha szerezhetne.*
- Rendben, ha nincs jó, ló lesz a szamár is *hümmög* Akkor... a továbbiakban mindenképpen az urat zargassam amott, értem.
*A körülkémlelést persze érti, ért ő a célzásból, vannak itt bőven, de ezek szerzetesek, mágusok, templomi népek, hol vannak a bámészkodók? A vándorok, kalandorok, akik olyan lelkesen védték a karavánpihenőt, vagy mi a túró. Biztos elfogyott a lelkesedés, vagy hazaterelte őket az őrség, kit érdekel? Lorew itt van, és ez a fő, a helyzet meg van mentve. Oda is sétál a kecskeszakállas alakhoz, és ismét megveregeti a rendszer vállát, amiért elmondhat mindent elölről. Habár ráér.*
- Üdvözletem, a nevem Lorew Mazoral, Max atya küldött ide azzal, hogy itt kell jelentést tennem minden megtörtént, történő, és történni fogó dolgomról. Szerencsére nem sok ilyen lesz, mivel nem bővelkedem a felszerelésben, és kapni sem kapok. Nem kapok, ugye? *mert hát ez itt előtte egy teljesen Maxtól különálló emberi lény, lehet hogy ő éppenséggel feláldozna néhány apróságot a nemes cél érdekében. Amennyiben ennek bármi jelét adja, úgy Lorew elsorolja a korábbi listát.*
- Ezek hiányában többnyire egy nagy darab fát fogok beledobni, amit hoztam magammal, illetve néhány aranyat. Ó, és mielőtt elfeledem, Max atya kifejezetten jó ötletnek találta, hogy egy földmágus lefúrjon a sugár mellett, és megnézze, honnan ered. Szóval ha van vállalkozó kedvű földmágus, itt a remek lehetőség. Azt hiszem ennyi, talán nem hagytam ki semmit, bár ez a probléma gyakran fennáll nálam. Folyton elfelejtek dolgokat. Ja igen, apróság, jól táplált galambok helyett megkaphatnám azt a gnómot ott? *bök Jeza felé, aki valószínűleg épp most varázsolja el az őröket. Persze őt nem kötné rá a vascsőre, nem erről van szó (nem csak mert nem kap vascsövet, amúgy sem), simán jó volna egy kis segítség.*
- Igen, tudom, nem is kell vasrúd *csap a homlokára, és visszafordul Kecskeszakáll felé* Igyekszem tömörnek lenni. Van egy elméletem, miszerint ez valami olyan, mint a tűz, csak meleg helyett áramütéseket szór. Mint egy nagy, megmerevedett villám. A vasrúd és a galamb azért kellett volna, hogy megnézzük, megöli-e a galambot, ha a rúd egyik vége a sugárban van, míg a másik végével ő érintkezik. De ezt vízzel is meg lehetne csinálni, meg bármilyen élőlénnyel. Csak tipp.
*Azzal ezúttal már tényleg a sugárhoz lép, hiszen nem fogja ő kimondani, hogy valami vízmágus egy ügyes varázslattal spricceljen az ujjából vizet a sugárba, és nézzék meg, hogy életben marad-e, az olyan gonosz lenne. Két kézbe fogja az ágat, és amennyiben engedélyt kapott rá, hogy kellemesen nagy lendülettel megkíséreli átdobni a sugáron, hátha kiér valami a túloldalon. Ha nem, akkor nem tudja fokozni a dolgot (például egyre nagyobb vasgolyókkal) mert a templom nem fedezi a költséges kísérleteit. Jobb híján maradnak az aranyak. Néhányat jó nagy sebességgel megkísérel áthajítani a sugáron, hiszen a tüzes hasonlatból indul ki, az aranynak több esélye van átjutni, pláne ha gyorsan halad. Ha három-négy próbálkozás után sem hall semmit, akkor jobb híján bevárja a gnómot, hátha ő hozott magával két jól táplált galambot. Persze az eredményekről tájékoztatja az illetékest.*
*Nos igen, nincs elragadtatva. Mármint addig rendben, hogy neki kellett volna hoznia magával két jól táplált galambot, teljesen megérti. Ez olyasmi, ami mindig kéne legyen az embernél. Hibázott, de ilyen későn már aligha szerezhetne.*
- Rendben, ha nincs jó, ló lesz a szamár is *hümmög* Akkor... a továbbiakban mindenképpen az urat zargassam amott, értem.
*A körülkémlelést persze érti, ért ő a célzásból, vannak itt bőven, de ezek szerzetesek, mágusok, templomi népek, hol vannak a bámészkodók? A vándorok, kalandorok, akik olyan lelkesen védték a karavánpihenőt, vagy mi a túró. Biztos elfogyott a lelkesedés, vagy hazaterelte őket az őrség, kit érdekel? Lorew itt van, és ez a fő, a helyzet meg van mentve. Oda is sétál a kecskeszakállas alakhoz, és ismét megveregeti a rendszer vállát, amiért elmondhat mindent elölről. Habár ráér.*
- Üdvözletem, a nevem Lorew Mazoral, Max atya küldött ide azzal, hogy itt kell jelentést tennem minden megtörtént, történő, és történni fogó dolgomról. Szerencsére nem sok ilyen lesz, mivel nem bővelkedem a felszerelésben, és kapni sem kapok. Nem kapok, ugye? *mert hát ez itt előtte egy teljesen Maxtól különálló emberi lény, lehet hogy ő éppenséggel feláldozna néhány apróságot a nemes cél érdekében. Amennyiben ennek bármi jelét adja, úgy Lorew elsorolja a korábbi listát.*
- Ezek hiányában többnyire egy nagy darab fát fogok beledobni, amit hoztam magammal, illetve néhány aranyat. Ó, és mielőtt elfeledem, Max atya kifejezetten jó ötletnek találta, hogy egy földmágus lefúrjon a sugár mellett, és megnézze, honnan ered. Szóval ha van vállalkozó kedvű földmágus, itt a remek lehetőség. Azt hiszem ennyi, talán nem hagytam ki semmit, bár ez a probléma gyakran fennáll nálam. Folyton elfelejtek dolgokat. Ja igen, apróság, jól táplált galambok helyett megkaphatnám azt a gnómot ott? *bök Jeza felé, aki valószínűleg épp most varázsolja el az őröket. Persze őt nem kötné rá a vascsőre, nem erről van szó (nem csak mert nem kap vascsövet, amúgy sem), simán jó volna egy kis segítség.*
- Igen, tudom, nem is kell vasrúd *csap a homlokára, és visszafordul Kecskeszakáll felé* Igyekszem tömörnek lenni. Van egy elméletem, miszerint ez valami olyan, mint a tűz, csak meleg helyett áramütéseket szór. Mint egy nagy, megmerevedett villám. A vasrúd és a galamb azért kellett volna, hogy megnézzük, megöli-e a galambot, ha a rúd egyik vége a sugárban van, míg a másik végével ő érintkezik. De ezt vízzel is meg lehetne csinálni, meg bármilyen élőlénnyel. Csak tipp.
*Azzal ezúttal már tényleg a sugárhoz lép, hiszen nem fogja ő kimondani, hogy valami vízmágus egy ügyes varázslattal spricceljen az ujjából vizet a sugárba, és nézzék meg, hogy életben marad-e, az olyan gonosz lenne. Két kézbe fogja az ágat, és amennyiben engedélyt kapott rá, hogy kellemesen nagy lendülettel megkíséreli átdobni a sugáron, hátha kiér valami a túloldalon. Ha nem, akkor nem tudja fokozni a dolgot (például egyre nagyobb vasgolyókkal) mert a templom nem fedezi a költséges kísérleteit. Jobb híján maradnak az aranyak. Néhányat jó nagy sebességgel megkísérel áthajítani a sugáron, hiszen a tüzes hasonlatból indul ki, az aranynak több esélye van átjutni, pláne ha gyorsan halad. Ha három-négy próbálkozás után sem hall semmit, akkor jobb híján bevárja a gnómot, hátha ő hozott magával két jól táplált galambot. Persze az eredményekről tájékoztatja az illetékest.*
3195. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-25 22:45:34
Üzenet elküldve: 2016-03-25 22:45:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Sikít bizony. Egy része már azóta sikít, mióta a mélységi magához ragadta Vogarit. De most, hogy egyértelművé teszi előtte, könnyedén adná az enyészetnek akár azt a jóscsontot, Kaiyko csak nagyot nyel. Az irtóztató fekete páncélos alak egyszerűen hátat fordít neki és a silány kísérletének, mellyel szabadulni próbált és elindul.
Megkönnyebbülést kéne éreznie, ahogy a mélységi távolodik tőle, de ez nem ilyen egyszerű. Az a jóscsont, mintha láthatatlan szállal lenne hozzákötve, mely most, megfeszülve elkezdi lebontani őt. Egy kötés kihúzott szála, melytől lassan lefeslik az anyag. A bőr a húsáról, a hús a csontjairól, a csont a húsa mélyéről, a lélek e megkínzott torzó málló kasából. Leírhatatlan. Ha a lélegzetét orozták volna el, azzal ezerszer könnyebben megbékélne.*
- Ne! *szalad a gazda után az erőtlen hang, s Kaiyko bukdácsoló alakja kapkodó sietséggel ered a mélységi után.*
- Megfogtál *ismeri be. Több van ebben az egyszerű szóban, minthogy a rettenetnek e szépséges démona kifogott rajta. Ez az idegen sokat tud a csontvetésről. Egy rosszmájú hangocska azt suttogja, hogy talán még többet is, mint Kaiyko.* - Hallgatom a feltételeidet *sóhajt, de megszégyenült, félszeg pillantása lassan felkapaszkodik a bizarr páncélon és figyelni kezd.*
- Az a holmi nem kíván nálad lenni *suttogja egész csendesen* -, de a te szemed meg sem rebben. *Inkább csak megérzés, hogy mindez szörnyen kellemetlen, talán fájdalmas is lehet. Annak kellene lennie. Egészen mostanáig még sosem fordult elő, hogy a jóscsontok akármelyike is elkerüljön Kaiykótól. Ez az eset azonban most rávilágított valamire: kötődése hozzájuk sokkal, sokkal komolyabb, mint bármikor gondolta volna.*
- Nem biztos, hogy sok hasznomat veszed *próbálkozik az utolsó adujával.* - Félek, túl gyakorlatlan vagyok a csontvetésben, hogy a szavam érték legyen.
- De igazat szóltam. Kell mind a huszonkilenc, hogy szóljanak. Hiszen tudod. *Jól figyel a mélységire. Minden apró jel árulkodhat, azon pedig nagyon-nagyon sok múlhat, hogy a hím mennyit tud a yadanok eme titokzatos tudományáról.*
Megkönnyebbülést kéne éreznie, ahogy a mélységi távolodik tőle, de ez nem ilyen egyszerű. Az a jóscsont, mintha láthatatlan szállal lenne hozzákötve, mely most, megfeszülve elkezdi lebontani őt. Egy kötés kihúzott szála, melytől lassan lefeslik az anyag. A bőr a húsáról, a hús a csontjairól, a csont a húsa mélyéről, a lélek e megkínzott torzó málló kasából. Leírhatatlan. Ha a lélegzetét orozták volna el, azzal ezerszer könnyebben megbékélne.*
- Ne! *szalad a gazda után az erőtlen hang, s Kaiyko bukdácsoló alakja kapkodó sietséggel ered a mélységi után.*
- Megfogtál *ismeri be. Több van ebben az egyszerű szóban, minthogy a rettenetnek e szépséges démona kifogott rajta. Ez az idegen sokat tud a csontvetésről. Egy rosszmájú hangocska azt suttogja, hogy talán még többet is, mint Kaiyko.* - Hallgatom a feltételeidet *sóhajt, de megszégyenült, félszeg pillantása lassan felkapaszkodik a bizarr páncélon és figyelni kezd.*
- Az a holmi nem kíván nálad lenni *suttogja egész csendesen* -, de a te szemed meg sem rebben. *Inkább csak megérzés, hogy mindez szörnyen kellemetlen, talán fájdalmas is lehet. Annak kellene lennie. Egészen mostanáig még sosem fordult elő, hogy a jóscsontok akármelyike is elkerüljön Kaiykótól. Ez az eset azonban most rávilágított valamire: kötődése hozzájuk sokkal, sokkal komolyabb, mint bármikor gondolta volna.*
- Nem biztos, hogy sok hasznomat veszed *próbálkozik az utolsó adujával.* - Félek, túl gyakorlatlan vagyok a csontvetésben, hogy a szavam érték legyen.
- De igazat szóltam. Kell mind a huszonkilenc, hogy szóljanak. Hiszen tudod. *Jól figyel a mélységire. Minden apró jel árulkodhat, azon pedig nagyon-nagyon sok múlhat, hogy a hím mennyit tud a yadanok eme titokzatos tudományáról.*
3194. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-25 12:49:18
Üzenet elküldve: 2016-03-25 12:49:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*Azt gondolta hogy lehetnek nehézségek, még azt is megértené ha rendes indokkal zavarnák el, de ez azért több a soknál. Kislány? Oké, oké, ez rendben van, már fizikailag, kicsi is meg lány is, de elég valószínűtlen hogy így gondolkodott volna a férfi. Egy pillanatig haragosra vált a tekintete, de aztán csak megenyhül.*
~Buta óriás szegény, ne legyél rá mérges, nem akart goromba lenni csak hülye.~
*Mély sóhajjal ki is fújja magából az indulatait és próbálja valahogy bebizonyítani hogy igenis van keresnivalója itt. Mormog valamit aztán felnyújtja kezeit és ha nem pont most akar tréfát űzni vele a sors akkor sikeresen meg is formálódik testén a vele beszélgető őr páncélzatának pontos mása.*
- Gnóm varázsló vagyok uram, nem kislány. Biztosíthatom hogy okom van itt lenni, feltéve hogy az illetékesek szívesen veszik a segítséget.
*Remélhetőleg a demonstráció meghozza a hatását és közelebb engedik, ha igen akkor rögtön eloszlatja magáról a páncélt. Max atyához érve megismétli a már tervezett bemutatkozását és hogy miért jött, persze nem csak neki címezve hanem mindenkinek aki még felfigyelne rá. Már ha egyáltalán a varázsbemutatója sikeres, mert ha mégsem jönne össze akkor csak bosszúsan zsörtölődik a nemlétező bajsza alatt. Ha már rászánta magát és összekészülődött, így vagy úgy de ki akarja próbálni az ötleteit.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfele nyúl mindkét kezével, melynek hatására fényből tetszőleges vértet formáz testére, mely három kör múlva semmivé foszlik. A felszerelés nem átadható.
*Azt gondolta hogy lehetnek nehézségek, még azt is megértené ha rendes indokkal zavarnák el, de ez azért több a soknál. Kislány? Oké, oké, ez rendben van, már fizikailag, kicsi is meg lány is, de elég valószínűtlen hogy így gondolkodott volna a férfi. Egy pillanatig haragosra vált a tekintete, de aztán csak megenyhül.*
~Buta óriás szegény, ne legyél rá mérges, nem akart goromba lenni csak hülye.~
*Mély sóhajjal ki is fújja magából az indulatait és próbálja valahogy bebizonyítani hogy igenis van keresnivalója itt. Mormog valamit aztán felnyújtja kezeit és ha nem pont most akar tréfát űzni vele a sors akkor sikeresen meg is formálódik testén a vele beszélgető őr páncélzatának pontos mása.*
- Gnóm varázsló vagyok uram, nem kislány. Biztosíthatom hogy okom van itt lenni, feltéve hogy az illetékesek szívesen veszik a segítséget.
*Remélhetőleg a demonstráció meghozza a hatását és közelebb engedik, ha igen akkor rögtön eloszlatja magáról a páncélt. Max atyához érve megismétli a már tervezett bemutatkozását és hogy miért jött, persze nem csak neki címezve hanem mindenkinek aki még felfigyelne rá. Már ha egyáltalán a varázsbemutatója sikeres, mert ha mégsem jönne össze akkor csak bosszúsan zsörtölődik a nemlétező bajsza alatt. Ha már rászánta magát és összekészülődött, így vagy úgy de ki akarja próbálni az ötleteit.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfele nyúl mindkét kezével, melynek hatására fényből tetszőleges vértet formáz testére, mely három kör múlva semmivé foszlik. A felszerelés nem átadható.
3193. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-25 12:38:39
Üzenet elküldve: 2016-03-25 12:38:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Minden porcikájában érzi annak a vénségesen vén csontnak az ellenkezését és kétsége sem fér hozzá, hogy ha ennél nagyobb hatalomnak is parancsolhatna, már rég megtalálta volna a visszautat Kaiykohoz. A fiatal embernő is jól teszi, hogy ragaszkodik annyira a kollekció utolsó darabjához is annyira, hogy csellel próbálkozzon. Chaszmyr nem ismeri a humornak e formáját, ekképp tetteiben vagy szavaiban sincs ingás, amit ellene lehetne fordítani egy óvatlan pillanatban.*
- Sikíts csak, gyermek. *Az égnek törő fénykürtő felé fordítja csillagtalan tekintetét. Ha ilyen játszmára akarja hívni őt Kaiyko, örömest húz kesztyűt, de az esetleges veszteségek mérlege egyenlőtlen mértékben billenne el. Az emberek páncélt viselő, erőtlen egyedei mit tehetnének vele, amit már nem ismert eddig is? Cellarácsok mögé zárják penitenciaként, megfeddik, amiért rémületet hozott egy fiatal lánykára? A tetovált szemű lány vesztesége maga Vogari lenne, amit a hím a Templom főhajójában pulzáló fénybe hajítana, békét áldozva a Lanawinre telepedett ismeretlen hatalom oltárán. Arrafelé vetett pillantása pontosan ezt az üzenetet veti oda Kaiykonak.
Ami a sötételf eljövendőjét illető kérdéseit illeti, már régóta vár megválaszolásukra, néhány hét, hónap már nem rabolja meg túl sokkal. Vogari nem kerül elő, sarkon fordul ellenben a kitinvértet viselő és határozott jelét mutatja annak, hogy egyelőre részéről elintézettnek tekinti kettejük konverzációját.*
- Sikíts csak, gyermek. *Az égnek törő fénykürtő felé fordítja csillagtalan tekintetét. Ha ilyen játszmára akarja hívni őt Kaiyko, örömest húz kesztyűt, de az esetleges veszteségek mérlege egyenlőtlen mértékben billenne el. Az emberek páncélt viselő, erőtlen egyedei mit tehetnének vele, amit már nem ismert eddig is? Cellarácsok mögé zárják penitenciaként, megfeddik, amiért rémületet hozott egy fiatal lánykára? A tetovált szemű lány vesztesége maga Vogari lenne, amit a hím a Templom főhajójában pulzáló fénybe hajítana, békét áldozva a Lanawinre telepedett ismeretlen hatalom oltárán. Arrafelé vetett pillantása pontosan ezt az üzenetet veti oda Kaiykonak.
Ami a sötételf eljövendőjét illető kérdéseit illeti, már régóta vár megválaszolásukra, néhány hét, hónap már nem rabolja meg túl sokkal. Vogari nem kerül elő, sarkon fordul ellenben a kitinvértet viselő és határozott jelét mutatja annak, hogy egyelőre részéről elintézettnek tekinti kettejük konverzációját.*
3192. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-25 11:17:39
Üzenet elküldve: 2016-03-25 11:17:39
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
//Önjelölt segéderő//
//Jezabiel//
*Az őr végig néz Jezabielen, mikor a nő odaér, majd megvakarja a tarkóját. Mindezt azért, mert kissé furcsállja, hogy egy kislány ilyen hivatalos hangnemben szól hozzá. Végül csak összekaparja a választ, miután pár másodpercig buta arccal bambul.*
- Egy ilyen kislánynak semmi keresnivalója itt. *Mondja az őr.* Ez veszélyes. Menj csak haza, játssz máshol. *Szólítja fel a másikat, azzal ő letudottnak tartja az ügyet, bár ez még alakulhat, ha a gnóm lány máshogy gondolja a dolgot.*
//Lorew//
- Én nem szívesen mennék bele feltételezésekbe, és hasonlítanám másokhoz. *Kapja a választ a szerzetes első felvetésére.* Az biztos, hogy valami energia, hogy milyen formájú, még nem tudjuk. *Magyarázza a saját álláspontját.*
- Nagyon keveset tudunk róla. A forrás elvileg ősi, legalábbis ez a mendemonda kering most, lévén maga Amos Thenior eresztette szabaddá a szemtanúk szerint. És ő elég jól ismerte az ősi mágiákat. A leásás még eszünkbe sem jutott, pedig elég kézenfekvőnek hangzik. *Ezzel gyakorlatilag, ha Lorew a legkisebb mértékben is érti a célzásokat, akkor a szerzetes rájöhet, hogy egy burkolt engedélyt kapott a dologra. A többit viszont meglepődve hallgatja May atya.*
- Nekünk nincs ilyen felszerelésünk, a kísérleteidhez mágikus támogatást tudunk nyújtani, a többit neked kéne beszerezni. *Mondja, majd körülhordozza tekintetét... körülöttük vagy egy tucat képzettebb mágus van, akik folyamatosan figyelik a jelenséget, ötletelnek, kísérleteznek. Ők Max atya szerint egész sor kíváncsi alaknak tekinthetőek, más kérdés, hogy a templom szolgálatában állnak.*
- Szabad kezet kap, de szeretném, ha annak az úrnak *bök egy hórihorgas, kecskeszakállas, negyvenes éveiben járó férfi felé* jelentene mindent, mielőtt kipróbálna valamit, pontos körülírással, majd az eredményt, miután kipróbálta. Ő koordinálja ugyanis az itt lévő mágusokat, és írja meg a jelentést. *Ez reményei szerint azért elég szabad, hogy ne ijesszen el egy olyan személyt, akit tényleg érdekel a dolog, viszont elég megkötés, hogy Lorew ne ész nélkül kezdjen el ügyeskedni, hogy aztán itt mindenki meghaljon valami ügyetlenebb kísérlet következtében.*
//Jezabiel//
*Az őr végig néz Jezabielen, mikor a nő odaér, majd megvakarja a tarkóját. Mindezt azért, mert kissé furcsállja, hogy egy kislány ilyen hivatalos hangnemben szól hozzá. Végül csak összekaparja a választ, miután pár másodpercig buta arccal bambul.*
- Egy ilyen kislánynak semmi keresnivalója itt. *Mondja az őr.* Ez veszélyes. Menj csak haza, játssz máshol. *Szólítja fel a másikat, azzal ő letudottnak tartja az ügyet, bár ez még alakulhat, ha a gnóm lány máshogy gondolja a dolgot.*
//Lorew//
- Én nem szívesen mennék bele feltételezésekbe, és hasonlítanám másokhoz. *Kapja a választ a szerzetes első felvetésére.* Az biztos, hogy valami energia, hogy milyen formájú, még nem tudjuk. *Magyarázza a saját álláspontját.*
- Nagyon keveset tudunk róla. A forrás elvileg ősi, legalábbis ez a mendemonda kering most, lévén maga Amos Thenior eresztette szabaddá a szemtanúk szerint. És ő elég jól ismerte az ősi mágiákat. A leásás még eszünkbe sem jutott, pedig elég kézenfekvőnek hangzik. *Ezzel gyakorlatilag, ha Lorew a legkisebb mértékben is érti a célzásokat, akkor a szerzetes rájöhet, hogy egy burkolt engedélyt kapott a dologra. A többit viszont meglepődve hallgatja May atya.*
- Nekünk nincs ilyen felszerelésünk, a kísérleteidhez mágikus támogatást tudunk nyújtani, a többit neked kéne beszerezni. *Mondja, majd körülhordozza tekintetét... körülöttük vagy egy tucat képzettebb mágus van, akik folyamatosan figyelik a jelenséget, ötletelnek, kísérleteznek. Ők Max atya szerint egész sor kíváncsi alaknak tekinthetőek, más kérdés, hogy a templom szolgálatában állnak.*
- Szabad kezet kap, de szeretném, ha annak az úrnak *bök egy hórihorgas, kecskeszakállas, negyvenes éveiben járó férfi felé* jelentene mindent, mielőtt kipróbálna valamit, pontos körülírással, majd az eredményt, miután kipróbálta. Ő koordinálja ugyanis az itt lévő mágusokat, és írja meg a jelentést. *Ez reményei szerint azért elég szabad, hogy ne ijesszen el egy olyan személyt, akit tényleg érdekel a dolog, viszont elég megkötés, hogy Lorew ne ész nélkül kezdjen el ügyeskedni, hogy aztán itt mindenki meghaljon valami ügyetlenebb kísérlet következtében.*
3191. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-23 15:19:03
Üzenet elküldve: 2016-03-23 15:19:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*Úgy tűnik Max atya ért az erőforrások felhasználásához, mi több, olyan mértékig igyekszik kihasználni őket, hogy még Lorewet se zavarja haza. Most eltekintve attól, hogy a templomba van kirendelve, tehát nagyjából ez az otthona, így maximum a sarokig menne ilyen helyzetben.*
- Feltételezhetnénk, hogy a sugár olyan, mint a tűz, csak nem a meleget ontja magából, hanem az áramütéseket? *ez egészen izgalmas feltételezés lenne, bár nem valószínű. Aztán ki tudja, a mágia rejtélyes. Egy erős villámcsapás például porrá égeti a fákat, egy nagy krátert is hagyhat maga után... Lehet, hogy ez egy nagy villám? Mondjuk annyi még Lorewhez is eljutott, hogy lentről felfelé haladt, illetve halad is. Mi a forrás?*
- Mit tudunk a jelenségről? Már hátha van valami előzőekhez hasonló nem túl titkos dolog. Például hogy keletkezett? illetve ha nem tágul, akkor elméletileg lehetséges lenne mellette leásni, és megkeresni a forrást?
*A követ elpusztítja, ez egyértelmű volt, erre ott a padló és a mennyezet példája. Mást viszont akkor nem dobáltak bele. Lorewnél nem sok minden van, így azért kicsit meglepettség ül ki az arcára, amikor utat engednek neki a fényhez. Ő ötleteket hozott, ezt direkt kihangsúlyozta az elején, ha minden vicket-vackot beszerzett volna előtte, holnap estére se ér ide.*
- És kapok hozzá dolgokat? Nem hoztam magammal vékony vasrudat, két jól táplált galambot, számszeríjat megtöltve, egy sima íjat hozzá tartozó íjásszal, mert igen, közben eszembe jutott, hogy ki kéne próbálni a következőt is... Kellene egy remek íjász, aki feláll mondjuk oda *mutat a fénytől nagyjából tíz lépésnyire* A fény túloldalára raknánk valami célpontot. Nem úgy, hogy át kelljen lőjön a fémen, hanem hogy közvetlenül mellette menjen el a nyíl. És megnézzük, módosítja-e a sugár a nyíl pályáját. Ha ezeket megkapom, akkor máris sokkal előrébb vagyok. Esetleg bármilyen más anyagból készült dolgokat is elfogadok, szívesen beledobálok bármit, ami nem az enyém.
*Ezek nélkül is tud néhány apróságot tenni, de valószínűleg nem sokat. Akárhogyan is, elbiceg a sugárig, vagyis elbicegne, de max atya közben a motivációit kezdi firtatni. Ezen a ponton jutott eszébe, hogy szakítva a nemes artheniori hagyományokkal véletlenül az igaz nevén mutatkozott be. Csak meg ne tudják... Akkor viszont már felesleges lenne valami tákolmánnyal előállni az okot illetően.*
- Mert feltört egy sugár egy olyan templomból, ami állítólag egy olyan város közepén van, ami védve van a külső mágiáktól. Így érdeklődni kezdtem, hogy akkor most hogy is van ez... Meg hallottam olyat, hogy egy ilyesmi után jelentek meg máshol az élőholtak, és szívesen látnék egyet-kettőt közelről. Meg főleg kíváncsi vagyok arra, amit már kiderítettek, illetve ha közben valamit hozzá tudok tenni, az külön jó. Engem az lep meg, hogy nincs itt egész sor a hozzám hasonló kíváncsi alakokból. Na de akkor felsoroltam a dolgokat, amiknek külön örülök ha vannak, most pedig ha megbocsájt, nélkülözhető dolgokat fogok a sugárba szórni.
*Most viszont már tántoríthatatlanul elbiceg a sugárig, ahol rövid gondolkodás után előveszi a sétapálcáját. Na nem ám azért, mert beledobná, simán csak miután a mankóként funkcionáló ágat belevágja a sugárba, nem árt majd valami, amire támaszkodhat. A sérülés a lábán még eléggé fáj, így nem nehezedik rá, ha nem muszáj. Hátrapillant, hogy tényleg buzgón figyelik-e minden lépését. Akár figyelik, akár nem, megpillant egy nagyon ismerős gnóm hölgyet. Rövid gondolkodás után sikerül is rájönnie, hogy ő többek között az egyetlen nőnemű gnóm, akihez valaha szerencséje volt. A nevét meg nem mondaná, de neki volt az a szép keze. Ha pedig mindezt végigvezette magában, enyhe lendülettel visszafordul a sugár felé, majd az ágat beledobja a sugárba. Elég erővel ahhoz, hogyha nem lenne ott a csóva, akkor az ág elérje a túloldalt. A kis darab kő egy dolog, a kis darab papírból sem marad semmi, ha a gyertya lángja fölé tesszük, de talán egy nagyobb dologból kijöhet valami a túloldalon.*
*Úgy tűnik Max atya ért az erőforrások felhasználásához, mi több, olyan mértékig igyekszik kihasználni őket, hogy még Lorewet se zavarja haza. Most eltekintve attól, hogy a templomba van kirendelve, tehát nagyjából ez az otthona, így maximum a sarokig menne ilyen helyzetben.*
- Feltételezhetnénk, hogy a sugár olyan, mint a tűz, csak nem a meleget ontja magából, hanem az áramütéseket? *ez egészen izgalmas feltételezés lenne, bár nem valószínű. Aztán ki tudja, a mágia rejtélyes. Egy erős villámcsapás például porrá égeti a fákat, egy nagy krátert is hagyhat maga után... Lehet, hogy ez egy nagy villám? Mondjuk annyi még Lorewhez is eljutott, hogy lentről felfelé haladt, illetve halad is. Mi a forrás?*
- Mit tudunk a jelenségről? Már hátha van valami előzőekhez hasonló nem túl titkos dolog. Például hogy keletkezett? illetve ha nem tágul, akkor elméletileg lehetséges lenne mellette leásni, és megkeresni a forrást?
*A követ elpusztítja, ez egyértelmű volt, erre ott a padló és a mennyezet példája. Mást viszont akkor nem dobáltak bele. Lorewnél nem sok minden van, így azért kicsit meglepettség ül ki az arcára, amikor utat engednek neki a fényhez. Ő ötleteket hozott, ezt direkt kihangsúlyozta az elején, ha minden vicket-vackot beszerzett volna előtte, holnap estére se ér ide.*
- És kapok hozzá dolgokat? Nem hoztam magammal vékony vasrudat, két jól táplált galambot, számszeríjat megtöltve, egy sima íjat hozzá tartozó íjásszal, mert igen, közben eszembe jutott, hogy ki kéne próbálni a következőt is... Kellene egy remek íjász, aki feláll mondjuk oda *mutat a fénytől nagyjából tíz lépésnyire* A fény túloldalára raknánk valami célpontot. Nem úgy, hogy át kelljen lőjön a fémen, hanem hogy közvetlenül mellette menjen el a nyíl. És megnézzük, módosítja-e a sugár a nyíl pályáját. Ha ezeket megkapom, akkor máris sokkal előrébb vagyok. Esetleg bármilyen más anyagból készült dolgokat is elfogadok, szívesen beledobálok bármit, ami nem az enyém.
*Ezek nélkül is tud néhány apróságot tenni, de valószínűleg nem sokat. Akárhogyan is, elbiceg a sugárig, vagyis elbicegne, de max atya közben a motivációit kezdi firtatni. Ezen a ponton jutott eszébe, hogy szakítva a nemes artheniori hagyományokkal véletlenül az igaz nevén mutatkozott be. Csak meg ne tudják... Akkor viszont már felesleges lenne valami tákolmánnyal előállni az okot illetően.*
- Mert feltört egy sugár egy olyan templomból, ami állítólag egy olyan város közepén van, ami védve van a külső mágiáktól. Így érdeklődni kezdtem, hogy akkor most hogy is van ez... Meg hallottam olyat, hogy egy ilyesmi után jelentek meg máshol az élőholtak, és szívesen látnék egyet-kettőt közelről. Meg főleg kíváncsi vagyok arra, amit már kiderítettek, illetve ha közben valamit hozzá tudok tenni, az külön jó. Engem az lep meg, hogy nincs itt egész sor a hozzám hasonló kíváncsi alakokból. Na de akkor felsoroltam a dolgokat, amiknek külön örülök ha vannak, most pedig ha megbocsájt, nélkülözhető dolgokat fogok a sugárba szórni.
*Most viszont már tántoríthatatlanul elbiceg a sugárig, ahol rövid gondolkodás után előveszi a sétapálcáját. Na nem ám azért, mert beledobná, simán csak miután a mankóként funkcionáló ágat belevágja a sugárba, nem árt majd valami, amire támaszkodhat. A sérülés a lábán még eléggé fáj, így nem nehezedik rá, ha nem muszáj. Hátrapillant, hogy tényleg buzgón figyelik-e minden lépését. Akár figyelik, akár nem, megpillant egy nagyon ismerős gnóm hölgyet. Rövid gondolkodás után sikerül is rájönnie, hogy ő többek között az egyetlen nőnemű gnóm, akihez valaha szerencséje volt. A nevét meg nem mondaná, de neki volt az a szép keze. Ha pedig mindezt végigvezette magában, enyhe lendülettel visszafordul a sugár felé, majd az ágat beledobja a sugárba. Elég erővel ahhoz, hogyha nem lenne ott a csóva, akkor az ág elérje a túloldalt. A kis darab kő egy dolog, a kis darab papírból sem marad semmi, ha a gyertya lángja fölé tesszük, de talán egy nagyobb dologból kijöhet valami a túloldalon.*
3190. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-23 13:57:37
Üzenet elküldve: 2016-03-23 13:57:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*Immáron végre ő is felkészült hogy utánanézzen pontosan az eseményeknek. Ötlete mondjuk van, sok, de egyelőre kipróbálni csak néhány dolgot jött. Ennek megfelelően van nála egy táska is, meg egy durván másfél méteres egyszerű bot. Mindenekelőtt az ajtóból néz körül, nagyjából úgy fest a helyzet ahogy várta. Sokat nem is tétovázik, megindul szépen befelé azt az őrt keresve akinél esélyét gondolja a közelebb jutásnak. A helyet egész jól ismeri már de a személyzetet nem, csak annyit lát hogy valakik már szöszmötölnek a jelenség közelében, reménykedik benne hogy nem fogják egyszerűen elhajtani őt. Közelebb érve már felismerni véli az egyik alakot, Lorewwel ugyanis összefutott egyszer egészen véletlenül. Ez a tény persze mit sem változtat szándékain, inkább a kiválasztott őrre szegezi a tekintetét és odaérvén hozzá köszönti is.*
- Üdvözlöm. Jezabiel Tinkerin vagyok, szeretnék beszélni azzal aki a jelenség felügyeletéért felelős.
*Jobbnak látja bemutatkozni, sosem lehet tudni milyen messzire fújta eddig nevét a szél. Ha esetleg rögtön megmutatják neki hogy kivel beszélhet és átengedik akkor persze illedelmesen megköszöni a segítséget és az illetékeshez érvén köszön a jelenlévőknek, majd nekik is rendesen bemutatkozik. Mindenekelőtt megkérdezi hogy mi történt, hiszen még csak pletykákat hallott. Jó lenne tudni hogy mennyire van kézben tartva ez az ügy, egyáltalán tudnak-e róla azon kívül valamit ami látszik. Az eddigi esetleges kísérletek őt kevésbé érdeklik, inkább megkérdezi hogy kipróbálhat-e pár dolgot, meg persze felajánlja a szolgálatait az ügy érdekében.*
*Immáron végre ő is felkészült hogy utánanézzen pontosan az eseményeknek. Ötlete mondjuk van, sok, de egyelőre kipróbálni csak néhány dolgot jött. Ennek megfelelően van nála egy táska is, meg egy durván másfél méteres egyszerű bot. Mindenekelőtt az ajtóból néz körül, nagyjából úgy fest a helyzet ahogy várta. Sokat nem is tétovázik, megindul szépen befelé azt az őrt keresve akinél esélyét gondolja a közelebb jutásnak. A helyet egész jól ismeri már de a személyzetet nem, csak annyit lát hogy valakik már szöszmötölnek a jelenség közelében, reménykedik benne hogy nem fogják egyszerűen elhajtani őt. Közelebb érve már felismerni véli az egyik alakot, Lorewwel ugyanis összefutott egyszer egészen véletlenül. Ez a tény persze mit sem változtat szándékain, inkább a kiválasztott őrre szegezi a tekintetét és odaérvén hozzá köszönti is.*
- Üdvözlöm. Jezabiel Tinkerin vagyok, szeretnék beszélni azzal aki a jelenség felügyeletéért felelős.
*Jobbnak látja bemutatkozni, sosem lehet tudni milyen messzire fújta eddig nevét a szél. Ha esetleg rögtön megmutatják neki hogy kivel beszélhet és átengedik akkor persze illedelmesen megköszöni a segítséget és az illetékeshez érvén köszön a jelenlévőknek, majd nekik is rendesen bemutatkozik. Mindenekelőtt megkérdezi hogy mi történt, hiszen még csak pletykákat hallott. Jó lenne tudni hogy mennyire van kézben tartva ez az ügy, egyáltalán tudnak-e róla azon kívül valamit ami látszik. Az eddigi esetleges kísérletek őt kevésbé érdeklik, inkább megkérdezi hogy kipróbálhat-e pár dolgot, meg persze felajánlja a szolgálatait az ügy érdekében.*
3189. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-23 09:26:47
Üzenet elküldve: 2016-03-23 09:26:47
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
//Önjelölt segéderő//
*Persze a városőrnek halvány lila gőze sincs a korábbi Lorew-incidensről a templomban, így aztán lehet, hogy még kollektíve a városőrség ezt nem felejtette el, csak most van szerencséje, hogy egy kevésbé információval ellátott őrbe találkozott.
Max atyát természetesen érdekli Lorew felsorolása. Az elején még bólogat, hogy igen, ezt is, azt is megcsinálták.*
- Nem szélesedik és nem változik, ezt már megvizsgáltuk. Láttunk közelben állót, aki gyenge áramütéseket kapott, illetve dobtunk bele követ, amivel nem tudjuk pontosan mi történt, de nem jött ki a túloldalt. Az elporladásra tippelek. Egy galamb is már át lett rajta eresztve... szintén semmit nem láttunk belőle a túloldalon. *Foglalja össze, hogy a felsoroltakból min vannak túl, majd oldalra lép, és kezével utat enged Lorewnek.*
- Csak tessék, figyelünk, ahogy kísérletezel, de majd egy összefoglalót/beszámolót is természetesen kérnénk. *Mondja, miközben átengedi a férfit.* Milyen okból kívánsz segíteni egyébként? *Teszi fel a keresztkérdést, de amúgy hagyja a szerzetest dolgozni.*
*Persze a városőrnek halvány lila gőze sincs a korábbi Lorew-incidensről a templomban, így aztán lehet, hogy még kollektíve a városőrség ezt nem felejtette el, csak most van szerencséje, hogy egy kevésbé információval ellátott őrbe találkozott.
Max atyát természetesen érdekli Lorew felsorolása. Az elején még bólogat, hogy igen, ezt is, azt is megcsinálták.*
- Nem szélesedik és nem változik, ezt már megvizsgáltuk. Láttunk közelben állót, aki gyenge áramütéseket kapott, illetve dobtunk bele követ, amivel nem tudjuk pontosan mi történt, de nem jött ki a túloldalt. Az elporladásra tippelek. Egy galamb is már át lett rajta eresztve... szintén semmit nem láttunk belőle a túloldalon. *Foglalja össze, hogy a felsoroltakból min vannak túl, majd oldalra lép, és kezével utat enged Lorewnek.*
- Csak tessék, figyelünk, ahogy kísérletezel, de majd egy összefoglalót/beszámolót is természetesen kérnénk. *Mondja, miközben átengedi a férfit.* Milyen okból kívánsz segíteni egyébként? *Teszi fel a keresztkérdést, de amúgy hagyja a szerzetest dolgozni.*
3188. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-22 21:45:10
Üzenet elküldve: 2016-03-22 21:45:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*A Csontvető átható tekintetében pontosan látszik a felismerés pillanata. A pillanat, amikor az áldozat nyakán megszorul a zsineg a hurokcsapdában, amikor csapódik a rács a kalitkán. A pánik átviharzik rajta, de olyan tehetetlenséggel sújtja, hogy esélye sincs tetté válni. Tekintete a mélységiébe kapaszkodik, mintha abban próbálna kiutat találni. Egy árulkodó jelet, hogy ez az egész csak egy ízetlen tréfa. Azok a borzongató íriszek viszont könyörtelenül mállasztják le róla a jelentéktelenség óvón rejtő köntösét. Ez az alak pontosan látja őt és ez mindennél jobban megrémíti Kaikót. Ez a félelem az, ami tiszta gondolatokkal tölti el, mintha hegyi patak karcosan hűs vízében merítkezett volna meg.*
- Vogari nélkül nem megy *mondja csendes hangon.* - A csontvetéshez mind a huszonkilenc kell. *A mélységi elé tartja a tenyerét, de a szemét egy pillanatra se veszi le a tekintetéről.* - Vagy akár... *sandít a szeme sarkából a fénycsóva miatt a templomban posztoló városőrök egyike felé* - sikolthatok is.
*Minden apró szőrpihéje égnek áll a borzongástól, de a hangja amilyen kis erőtlen, olyan nyugodtsággal szólal. Pillantásában eltökéltség és az őszinteség megejtő, valószínűtlen kútja. A hazugság és az ügyeskedés sosem ment neki igazán. Csapnivaló jövendőmondó az ilyen. De legalábbis ritkán hosszú életű.
Így aztán nem olyan nehéz kitalálni, hogy ha megkaparintja az elorzott csontot, abban a pillanatban megpróbálna elszelelni.*
- Vogari nélkül nem megy *mondja csendes hangon.* - A csontvetéshez mind a huszonkilenc kell. *A mélységi elé tartja a tenyerét, de a szemét egy pillanatra se veszi le a tekintetéről.* - Vagy akár... *sandít a szeme sarkából a fénycsóva miatt a templomban posztoló városőrök egyike felé* - sikolthatok is.
*Minden apró szőrpihéje égnek áll a borzongástól, de a hangja amilyen kis erőtlen, olyan nyugodtsággal szólal. Pillantásában eltökéltség és az őszinteség megejtő, valószínűtlen kútja. A hazugság és az ügyeskedés sosem ment neki igazán. Csapnivaló jövendőmondó az ilyen. De legalábbis ritkán hosszú életű.
Így aztán nem olyan nehéz kitalálni, hogy ha megkaparintja az elorzott csontot, abban a pillanatban megpróbálna elszelelni.*
3187. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-21 20:30:48
Üzenet elküldve: 2016-03-21 20:30:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Elereszti érintéséből a nőt, mert el akarja. A pillanathosszig tartó kapcsolat is elég volt hozzá, hogy a bizonyságát megerősítse. Csizmája alól kicsippenti a jóscsontot és a zsebtolvajok kéztrükkjével kísérve el is tünteti azt. Olcsó és hitvány felhasználása ez egy olyan erőnek, ami az Óhaza nagyjainak idején világot formálónak számított. Mára megemlékezés csupán olyan tekercseken, amiket trófeaként elejtett elfek bőréből készítettek.
Feltételezi, hogy a jövőmondás minden darabjához szimpatikus viszony kapcsolja a Látót, ezért felesleges volna eljátszani, hogy Vogari mostanra messze jár már az ő befolyásától. Chaszmyr addig is előszeretettel fürdőzik a kiirthatatlan gondolatmétely színében, amely ha egyszer beeszi magát a tudatba, soha többé nem akar távozni sem. A legtöbb sötételf hímével szemben, az ő szemei nem karmazsinvörösek és a kígyók savószín íriszeit sem próbálják mímelni.
Mélységes és határtalan feketeség honol bennük, elválaszthatatlanná téve szembogarat és íriszt egymástól. Olyan, mint a csillagjaitól fosztott éji égbolt.*
- Több is. *Mivel ritkán teszi, erőszakoltnak tűnik az arcára boruló mosoly. Kegyetlen kifejezést kölcsön neki, az olyanokét, akik tudják, hogy markukban tartják az irányítást és nem kelt bennük visszatetszést az azzal való visszaélés.
Híres vagy nevenincs senkiházi, Chaszmyrt nem érdekli, amíg a képességei hitelt érdemlően valósak és nem a közbeszéd emeli piedesztálra.*
- És majd el is jön az idejük. *Egyelőre a bőrtasakba visszaszórt csontocskákra mutat.* Vesd el őket.
*Különösebb cél vagy kérdés nélkül. Mit mondanak neki a szellemek anélkül, hogy direkt kérdést szegeznének nekik. Látni nem látja őket, de a sötételf ennek dacára is kihívást intéz feléjük, ahogy az alaktalan fantomoknak szegezi tekintetét.*
Feltételezi, hogy a jövőmondás minden darabjához szimpatikus viszony kapcsolja a Látót, ezért felesleges volna eljátszani, hogy Vogari mostanra messze jár már az ő befolyásától. Chaszmyr addig is előszeretettel fürdőzik a kiirthatatlan gondolatmétely színében, amely ha egyszer beeszi magát a tudatba, soha többé nem akar távozni sem. A legtöbb sötételf hímével szemben, az ő szemei nem karmazsinvörösek és a kígyók savószín íriszeit sem próbálják mímelni.
Mélységes és határtalan feketeség honol bennük, elválaszthatatlanná téve szembogarat és íriszt egymástól. Olyan, mint a csillagjaitól fosztott éji égbolt.*
- Több is. *Mivel ritkán teszi, erőszakoltnak tűnik az arcára boruló mosoly. Kegyetlen kifejezést kölcsön neki, az olyanokét, akik tudják, hogy markukban tartják az irányítást és nem kelt bennük visszatetszést az azzal való visszaélés.
Híres vagy nevenincs senkiházi, Chaszmyrt nem érdekli, amíg a képességei hitelt érdemlően valósak és nem a közbeszéd emeli piedesztálra.*
- És majd el is jön az idejük. *Egyelőre a bőrtasakba visszaszórt csontocskákra mutat.* Vesd el őket.
*Különösebb cél vagy kérdés nélkül. Mit mondanak neki a szellemek anélkül, hogy direkt kérdést szegeznének nekik. Látni nem látja őket, de a sötételf ennek dacára is kihívást intéz feléjük, ahogy az alaktalan fantomoknak szegezi tekintetét.*
3186. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-21 01:09:16
Üzenet elküldve: 2016-03-21 01:09:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*Olyanok ezek, mint a pók a falon. Ide oda mozognak, buzgón szövik a hálójukat, amin senki által nem mehet úgy, hogy meg ne rezegtesse. Az pedig olyan nekik, mint a harang kongása, kimeresztik méregfogaikat, és megrohamozzák a zsákmányt. Így történt, hogy Lorew közeledését is kiszúrta egy páncélos, és útját állta. Szerencsére nem harapta meg, és nem tekerte bele a hálójába. Sőt, egészen könnyen előkerült Max atya is, mi több, túl könnyen... Ezek szerint mégsem lett folytatása az ügyének. Nagyszerű, az a városőr akkor elismerhette a vereségét, vagy ilyenek. Egyszer csak kinő az esze mindnek. A csuhás is megejti a bemutatkozást, majd pedig olyasmit tesz, amihez Lorew nincs hozzászokva. Pislognia is kell néhányat, mire ténylegesen eljut a tudatáig, hogy amióta itt van Artheniorban, valaki azt vizsgálgatja, vajon hasznos lenne-e a segítsége, és nem csak "kezet rá" alapon hagyja, hadd segítsen, meg csináljon, amit akar. Ez furcsa... Lihanechben mondjuk bevett szokás volt, meg az is, hogy aki nem ért a dologhoz, azt nem engedik a közelébe, de itt az elmúlt évek alatt nagyon elszokott ettől. Megvakarja a fejét, majd elkezdi sorolni.*
- Semmit. Képzetlenséget. Érdekes egyedi ötleteket, talán. Ez utóbbi lehet főleg hasznos, viszont mivel nem tudom, hogy eddig miket próbáltak ki az itteniek, így nem tudom, mennyi újdonságot mondhatok. Soroljam, amik eszembe jutnak? *mert hát valószínűleg Max atya nem fog listát adni a dolgokról, amiket eddig csináltak, így jobb híján ő adhat listát. Az más kérdés, hogy így meg fennáll a veszélye, hogy csomó jó ötletet ad, amire eddig nem is gondoltak, ennek ellenére is elutasítják a segítségét. Aztán felhasználják az ötleteit. Nem volna túl illedelmes. Mindenesetre ha bármi jelet kap arra nézve, hogy igen, sorolja, akkor belevág.*
- Nos, meg kéne nézni, mennyire veszélyes. Gondolom ennek jelentős részén túl vannak, van-e hatása, ha a közelében van az ember, vagy csak a közvetlenül belenyúlókkal történik valami, vagy azokkal sem, meg ilyenek. Akkor megnézném, hogy terjed-e a dolog, szélesedik-e a sugár, és persze vele együtt a gödör. Gyanítom ez már megvolt, így kicsit szétszedném a "belenyúlást". Például elsőre nem a kezemet dugnám bele, hanem egy követ dobnék bele, vagy ilyenek, gondolom az is megvolt. Eztán ha a kőre valami hatása van, kipróbálnám más anyagokkal is. Hogy lássam, hogy ugyanazt a hatást fejti-e ki, esetleg mitől függ, hogy jobban vagy kevésbé hat. Eztán megnézném, hogy élőlényekre és tárgyakra is ugyanúgy hat-e. Nem kell mindjárt kivégzésre ítélt rabokban gondolkodni, elég akár egy állat, vagy ilyesmi. Persze, nem valami kedves dolog, de szerintem igenis van esély rá, hogy másképp hat élő dolgokra, mint tárgyakra, már csak azért is, mert van sok varázslat, ami tárgyakra hat. Lehet élőlényekre ennek sincs semmilyen hatása, bár... azért kétlem. Eztán pedig mivel valószínűleg mágikus eredetű a csóva, megpróbálnám, hogy mágia ellen levédett tárgyakat bele lehet-e dobni büntetlenül. Az a... *mi is az? Worenth elmondta... mana aura... melyik is? A teljes... az lesz* A teljes mana aura ugye egy falat képez, amelyen a mágia nem hatolhat át. Valami ilyen elvben működő dologba kéne csomagolni egy darab követ, és megnézni, azzal mi lesz. Izé... mondjam még? *mert könnyen lehet, hogy annyi okosságot mondott, vagy akkora hülyeséget, ami már eldöntötte a kérdést. Persze folytatni még folytathatja, ha az kell, meg is teszi, ha jelet kap rá.*
- Megnézném, hogy a sugár kitölti-e a rendelkezésére álló helyet. Kicsit lecsapnék a gödör széléből, és akár a mennyezetből is. Megnézném, számít-e valamit, hogy a tárgyak, vagy esetleg az élőlények milyen sebességgel haladnak át a fénysugáron. Ó igen, hogy lehetséges-e elsötétíteni, van valami ilyen holdmágia, nemde? Ami egy sötét hólyagot csinál a varázshasználó körül. Vajon átüt-e azon is a fény. Aztán minden más nagyban függ a sugár hatásától. Anélkül, hogy tudnám, pontosan mi történik egy kővel, amit beledobok, elég nehéz még tovább vezetni a dolgokat. Az lenne a lényege, hogy arra építsük a következő kísérleteket, amilyen eredményt produkált az előző, érti, nemde?
*Olyanok ezek, mint a pók a falon. Ide oda mozognak, buzgón szövik a hálójukat, amin senki által nem mehet úgy, hogy meg ne rezegtesse. Az pedig olyan nekik, mint a harang kongása, kimeresztik méregfogaikat, és megrohamozzák a zsákmányt. Így történt, hogy Lorew közeledését is kiszúrta egy páncélos, és útját állta. Szerencsére nem harapta meg, és nem tekerte bele a hálójába. Sőt, egészen könnyen előkerült Max atya is, mi több, túl könnyen... Ezek szerint mégsem lett folytatása az ügyének. Nagyszerű, az a városőr akkor elismerhette a vereségét, vagy ilyenek. Egyszer csak kinő az esze mindnek. A csuhás is megejti a bemutatkozást, majd pedig olyasmit tesz, amihez Lorew nincs hozzászokva. Pislognia is kell néhányat, mire ténylegesen eljut a tudatáig, hogy amióta itt van Artheniorban, valaki azt vizsgálgatja, vajon hasznos lenne-e a segítsége, és nem csak "kezet rá" alapon hagyja, hadd segítsen, meg csináljon, amit akar. Ez furcsa... Lihanechben mondjuk bevett szokás volt, meg az is, hogy aki nem ért a dologhoz, azt nem engedik a közelébe, de itt az elmúlt évek alatt nagyon elszokott ettől. Megvakarja a fejét, majd elkezdi sorolni.*
- Semmit. Képzetlenséget. Érdekes egyedi ötleteket, talán. Ez utóbbi lehet főleg hasznos, viszont mivel nem tudom, hogy eddig miket próbáltak ki az itteniek, így nem tudom, mennyi újdonságot mondhatok. Soroljam, amik eszembe jutnak? *mert hát valószínűleg Max atya nem fog listát adni a dolgokról, amiket eddig csináltak, így jobb híján ő adhat listát. Az más kérdés, hogy így meg fennáll a veszélye, hogy csomó jó ötletet ad, amire eddig nem is gondoltak, ennek ellenére is elutasítják a segítségét. Aztán felhasználják az ötleteit. Nem volna túl illedelmes. Mindenesetre ha bármi jelet kap arra nézve, hogy igen, sorolja, akkor belevág.*
- Nos, meg kéne nézni, mennyire veszélyes. Gondolom ennek jelentős részén túl vannak, van-e hatása, ha a közelében van az ember, vagy csak a közvetlenül belenyúlókkal történik valami, vagy azokkal sem, meg ilyenek. Akkor megnézném, hogy terjed-e a dolog, szélesedik-e a sugár, és persze vele együtt a gödör. Gyanítom ez már megvolt, így kicsit szétszedném a "belenyúlást". Például elsőre nem a kezemet dugnám bele, hanem egy követ dobnék bele, vagy ilyenek, gondolom az is megvolt. Eztán ha a kőre valami hatása van, kipróbálnám más anyagokkal is. Hogy lássam, hogy ugyanazt a hatást fejti-e ki, esetleg mitől függ, hogy jobban vagy kevésbé hat. Eztán megnézném, hogy élőlényekre és tárgyakra is ugyanúgy hat-e. Nem kell mindjárt kivégzésre ítélt rabokban gondolkodni, elég akár egy állat, vagy ilyesmi. Persze, nem valami kedves dolog, de szerintem igenis van esély rá, hogy másképp hat élő dolgokra, mint tárgyakra, már csak azért is, mert van sok varázslat, ami tárgyakra hat. Lehet élőlényekre ennek sincs semmilyen hatása, bár... azért kétlem. Eztán pedig mivel valószínűleg mágikus eredetű a csóva, megpróbálnám, hogy mágia ellen levédett tárgyakat bele lehet-e dobni büntetlenül. Az a... *mi is az? Worenth elmondta... mana aura... melyik is? A teljes... az lesz* A teljes mana aura ugye egy falat képez, amelyen a mágia nem hatolhat át. Valami ilyen elvben működő dologba kéne csomagolni egy darab követ, és megnézni, azzal mi lesz. Izé... mondjam még? *mert könnyen lehet, hogy annyi okosságot mondott, vagy akkora hülyeséget, ami már eldöntötte a kérdést. Persze folytatni még folytathatja, ha az kell, meg is teszi, ha jelet kap rá.*
- Megnézném, hogy a sugár kitölti-e a rendelkezésére álló helyet. Kicsit lecsapnék a gödör széléből, és akár a mennyezetből is. Megnézném, számít-e valamit, hogy a tárgyak, vagy esetleg az élőlények milyen sebességgel haladnak át a fénysugáron. Ó igen, hogy lehetséges-e elsötétíteni, van valami ilyen holdmágia, nemde? Ami egy sötét hólyagot csinál a varázshasználó körül. Vajon átüt-e azon is a fény. Aztán minden más nagyban függ a sugár hatásától. Anélkül, hogy tudnám, pontosan mi történik egy kővel, amit beledobok, elég nehéz még tovább vezetni a dolgokat. Az lenne a lényege, hogy arra építsük a következő kísérleteket, amilyen eredményt produkált az előző, érti, nemde?
3185. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-20 22:48:45
Üzenet elküldve: 2016-03-20 22:48:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Kaiyko elképed, s ha lehetséges, még az amúgy is halovány színéhez képest is elsápad. Még sosem találkozott olyasvalakivel, aki ismerte volna a jóscsontokat. Ez a hátborzongató idegen viszont tudja, mit lát. Legalábbis elég határozott sejtései vannak róla. Kapkodó mozdulata sietve térdéhez söpörte a szétgurult csontokat. Egyet kivéve. Vogari, a vágyott béke reménye a csizmatalp alatt csikordul, s a hangtól kirázza a hideg Kaiykót. A látvány szinte megdermeszti az ösztövér teremtést. Pillantása csak akkor rebben a mélységire, mikor az érintés újabb jeges borzongást szalaszt végig rajta. Alig egy pillanat, míg a bőréhez ér a kéz, ő máris hőköl hátra előle. Vonásaira riadalom és megrökönyödés különös elegye feszül. Őt nem lehet megérinteni! Ezt nem lehet! Hogy csak így... Mintha egy gondolat rettenne meg attól, hogy anyagi testet öltve egyszerűen megreped s összetörik. Mint egy öröktől érinthetetlen szentség, ki szorongva félti makulátlanságát, melyről korábban végig azt hitte, sérthetetlen.
A jósdában kiváltsága volt erre, hiszen Yves emberei rendet tartottak és meghúzták a határokat a vendégek előtt. Régen sem állhatta, ha megérintették, de mióta a jóscsontok hozzá kerültek, kifejezetten irtózik az ilyesmitől.*
- Talán kérdésed van hozzám, mélység fia? *Szinte fenyegetésnek, vagy inkább védekezésre emelt fegyvernek hat a visszhangok birodalmába leszúrt mondat. Tiszteletet követel és óvatosságra int. Ám a csizmatalp felé rebbenő tekintet árulkodik arról is, hogy a mélységi csapdába ejtette. Nem hagyhatja hátra a jóscsontot. Ott a pusztaságban elcserélt valamit ezekért. Most pedig már részévé lettek. Nem válhat meg egyetlen egytől sem.*
A jósdában kiváltsága volt erre, hiszen Yves emberei rendet tartottak és meghúzták a határokat a vendégek előtt. Régen sem állhatta, ha megérintették, de mióta a jóscsontok hozzá kerültek, kifejezetten irtózik az ilyesmitől.*
- Talán kérdésed van hozzám, mélység fia? *Szinte fenyegetésnek, vagy inkább védekezésre emelt fegyvernek hat a visszhangok birodalmába leszúrt mondat. Tiszteletet követel és óvatosságra int. Ám a csizmatalp felé rebbenő tekintet árulkodik arról is, hogy a mélységi csapdába ejtette. Nem hagyhatja hátra a jóscsontot. Ott a pusztaságban elcserélt valamit ezekért. Most pedig már részévé lettek. Nem válhat meg egyetlen egytől sem.*
3184. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-20 19:17:33
Üzenet elküldve: 2016-03-20 19:17:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*A kitinpáncél nem különálló darabja a férfi viseletének, egyet jelent a hímmel magával. Minden mozdulatához úgy idomul, mintha így teremtettek volna ők ketten és hiába a fényárban úszó Templom, nincsen olyan pontja a vértillesztéseknek, ami nyugalmat adó magyarázattal szolgálhatna, hogy a látottak csak a szem káprázatából fakadnak.
Az opálos, mélyfekete bőr kontrasztját egyedül a férfi fakó arca ellensúlyozza valamelyest. A vonásait metsző szobrász ügyes kezű és türelmes is volt, korokon át tartó szépséget akart mintába foglalni, a hím vonásaiban pedig e törekvését sikerre is vitte. Ha egy embergyermekeknek szánt mese szereplőjeként keltenék életre, ő volna a fény bajnoka, a sötétség elűzője. Mi más is lehetne az, aki szépnek teremtetett?
Előrébb lép a tetovált szemű felé és csizmája orrának hegyével szétteríti maga előtt a szütyőből kieső csontdarabkákat. Kelletlen ismeretség fűzi a jóslásra használt eszközökhöz. A pusztára telepedett dinasztiák egyikeként megtaníttatták vele, mit képviselnek a vésetek és hogy számtalan a lehetőségek sora, amit vetésük eredményezhet.
Az emberszuka válasza mintha meglepetten érné, félúton egy pillanatra megakad talpa a levegőben. Végül aztán rátapos Vogarira és el is roppantaná a csontocskát, ha nem állna oltalom alatt a kicsiny eszköz. Így csak annyi történik, hogy ránehezedik a békét szimbolizáló darabra.*
- Akkor érdemtelenül lettél hangjuk letéteményese. *Ő csak megszólítani képes azokat a lelkeket, amelyek valamiért az élet innenső felén ragadtak, de válaszra bírni csak azon kevesek képesek őket, akik ismerik a csontok nyelvét. A velük szólás képessége azonban árat követel és ennek stigmáját már a nő is viseli, a szeme alatt.*
- A temetettek lelkei úgy zsongnak körülötted, mint táborfény körül a rovarok. *Nem eresztve talpa szorításából Vogarit, leguggol és hosszan ízelt ujjai közé venné Kaiyko arcát.* Már meg is jelöltek, Látó.
*Lám, a Templom magához hívja a változásra fogékony entitásokat. Ez a nő még megszolgálhatja Chaszmyr játszmájában is a maga szerepét.*
Az opálos, mélyfekete bőr kontrasztját egyedül a férfi fakó arca ellensúlyozza valamelyest. A vonásait metsző szobrász ügyes kezű és türelmes is volt, korokon át tartó szépséget akart mintába foglalni, a hím vonásaiban pedig e törekvését sikerre is vitte. Ha egy embergyermekeknek szánt mese szereplőjeként keltenék életre, ő volna a fény bajnoka, a sötétség elűzője. Mi más is lehetne az, aki szépnek teremtetett?
Előrébb lép a tetovált szemű felé és csizmája orrának hegyével szétteríti maga előtt a szütyőből kieső csontdarabkákat. Kelletlen ismeretség fűzi a jóslásra használt eszközökhöz. A pusztára telepedett dinasztiák egyikeként megtaníttatták vele, mit képviselnek a vésetek és hogy számtalan a lehetőségek sora, amit vetésük eredményezhet.
Az emberszuka válasza mintha meglepetten érné, félúton egy pillanatra megakad talpa a levegőben. Végül aztán rátapos Vogarira és el is roppantaná a csontocskát, ha nem állna oltalom alatt a kicsiny eszköz. Így csak annyi történik, hogy ránehezedik a békét szimbolizáló darabra.*
- Akkor érdemtelenül lettél hangjuk letéteményese. *Ő csak megszólítani képes azokat a lelkeket, amelyek valamiért az élet innenső felén ragadtak, de válaszra bírni csak azon kevesek képesek őket, akik ismerik a csontok nyelvét. A velük szólás képessége azonban árat követel és ennek stigmáját már a nő is viseli, a szeme alatt.*
- A temetettek lelkei úgy zsongnak körülötted, mint táborfény körül a rovarok. *Nem eresztve talpa szorításából Vogarit, leguggol és hosszan ízelt ujjai közé venné Kaiyko arcát.* Már meg is jelöltek, Látó.
*Lám, a Templom magához hívja a változásra fogékony entitásokat. Ez a nő még megszolgálhatja Chaszmyr játszmájában is a maga szerepét.*
3183. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-18 14:04:36
Üzenet elküldve: 2016-03-18 14:04:36
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
//Önjelölt segéderő//
*Lorew nem tudja kikerülni a páncélosokat. Már csupán néhány tartózkodik a templomban, maximum tíz darab, jó képzést kaptak, és elég hamar kiszúrják a férfi szándékát, miszerint beljebb kíván menni. Feltartóztatják, majd mikor Lorew megmondja, hogy kicsoda-micsoda, odahívják Max atyát, akinek Lorew ismét előadhatja, hogy kicsoda.*
- Üdvözöllek, Max vagyok. *Viszonozza a bemutatkozást.* Már hallottam rólad. *Közli egyszerűen.* Miben tudnál segíteni, amiben a jelenlévők nem? *Teszi fel a keresztkérdést, hisz ez a lényeg. Ezt kérdezte másoktól is eddig: mit tudnak felmutatni, amit a jelenlévő tanoncok és felsőbb besorolású mágusok nem, mi az, amit pluszban hozzá tudnának rakni a kutatáshoz. Hisz ha semmi, akkor nincs értelme, hogy itt legyenek.*
*Lorew nem tudja kikerülni a páncélosokat. Már csupán néhány tartózkodik a templomban, maximum tíz darab, jó képzést kaptak, és elég hamar kiszúrják a férfi szándékát, miszerint beljebb kíván menni. Feltartóztatják, majd mikor Lorew megmondja, hogy kicsoda-micsoda, odahívják Max atyát, akinek Lorew ismét előadhatja, hogy kicsoda.*
- Üdvözöllek, Max vagyok. *Viszonozza a bemutatkozást.* Már hallottam rólad. *Közli egyszerűen.* Miben tudnál segíteni, amiben a jelenlévők nem? *Teszi fel a keresztkérdést, hisz ez a lényeg. Ezt kérdezte másoktól is eddig: mit tudnak felmutatni, amit a jelenlévő tanoncok és felsőbb besorolású mágusok nem, mi az, amit pluszban hozzá tudnának rakni a kutatáshoz. Hisz ha semmi, akkor nincs értelme, hogy itt legyenek.*
3182. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-18 07:22:12
Üzenet elküldve: 2016-03-18 07:22:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*És végre megérkezik a templomba, hogy megvalósítsa a régi tervét. Persze nem olyan régi ez, ha úgy vesszük, hiszen a csóva is csak egy napos. Még annyi sem... Eredetileg és érdekelte a jelenség, viszont még várt egy kicsit, hátha zártkörűvé válik a dolog. Ha úgyis kidobnák, akkor nem is erőlködik. De egyelőre nem úgy fest, mintha a templom elzárkózna a külső segítség elől, így hát miért is ne ajándékozná meg őket a társaságával? Ugyebár itt az őrség is, ezúttal kivételesen teljes joggal tartózkodnak itt, nem csak a szerencsétlen szerzeteseket háborgatják. Noha a múltkori sérelmének nem lett következménye, azért nem szívesen beszélgetne el újra egy ilyen páncélossal, mert hát... mert hát nem tudhatja, hogy nem lett következménye. Inkább szeretne egyenest Max atyával beszélni (pedig esküdött volna rá, hogy megjegyezte a teljes nevét, mikor Worethtel nemrég erről beszélgettek, de... nem). Amire emlékszik, hogy Max utál szervezni, már ha hihet a mágus szavainak. És miért ne hinne? Meggyőzően adta el magát. Ha nem tudja kikerülni a páncélosokat, akkor előadja nekik a meséjét arról, hogy ő egy lihanechi szerzetes, és Max atyának meg tanoncainak szeretne segíteni a jelenség kivizsgálásában, de üdvös volna, ha rögtön a főnöknek mondhatná. Így vagy úgy, de ha sikerül Maxhoz eljutnia legalább két mondat erejéig, akkor azok a következőek lesznek:*
- Üdvözletem, Lorew Mazoral vagyok, néhány éve már a templom szerzetese *lehet, hogy ez az alak látta már, vagy halott róla, vagy tuja, ki ő, Lorewnek nem rémlik, hogy valaha is beszéltek volna, szóval a bemutatkozással indít* Láttam a fénycsóvát, illetve hogy elkezdték kivizsgálni a jelenséget, és azon tűnődtem, hogy esetleg besegíthetnék a dologban.
*Legrosszabb esetben elutasítják, mert hát azért láthatóan nem lepkehálóval kell összefogdosni azokat, akik a fény közelébe mernek menni, tehát nem mondható éppen különlegesnek azért, mert felkínálja a segítségét, de talán most épp minden baráti jobbot megragadnak.*
*És végre megérkezik a templomba, hogy megvalósítsa a régi tervét. Persze nem olyan régi ez, ha úgy vesszük, hiszen a csóva is csak egy napos. Még annyi sem... Eredetileg és érdekelte a jelenség, viszont még várt egy kicsit, hátha zártkörűvé válik a dolog. Ha úgyis kidobnák, akkor nem is erőlködik. De egyelőre nem úgy fest, mintha a templom elzárkózna a külső segítség elől, így hát miért is ne ajándékozná meg őket a társaságával? Ugyebár itt az őrség is, ezúttal kivételesen teljes joggal tartózkodnak itt, nem csak a szerencsétlen szerzeteseket háborgatják. Noha a múltkori sérelmének nem lett következménye, azért nem szívesen beszélgetne el újra egy ilyen páncélossal, mert hát... mert hát nem tudhatja, hogy nem lett következménye. Inkább szeretne egyenest Max atyával beszélni (pedig esküdött volna rá, hogy megjegyezte a teljes nevét, mikor Worethtel nemrég erről beszélgettek, de... nem). Amire emlékszik, hogy Max utál szervezni, már ha hihet a mágus szavainak. És miért ne hinne? Meggyőzően adta el magát. Ha nem tudja kikerülni a páncélosokat, akkor előadja nekik a meséjét arról, hogy ő egy lihanechi szerzetes, és Max atyának meg tanoncainak szeretne segíteni a jelenség kivizsgálásában, de üdvös volna, ha rögtön a főnöknek mondhatná. Így vagy úgy, de ha sikerül Maxhoz eljutnia legalább két mondat erejéig, akkor azok a következőek lesznek:*
- Üdvözletem, Lorew Mazoral vagyok, néhány éve már a templom szerzetese *lehet, hogy ez az alak látta már, vagy halott róla, vagy tuja, ki ő, Lorewnek nem rémlik, hogy valaha is beszéltek volna, szóval a bemutatkozással indít* Láttam a fénycsóvát, illetve hogy elkezdték kivizsgálni a jelenséget, és azon tűnődtem, hogy esetleg besegíthetnék a dologban.
*Legrosszabb esetben elutasítják, mert hát azért láthatóan nem lepkehálóval kell összefogdosni azokat, akik a fény közelébe mernek menni, tehát nem mondható éppen különlegesnek azért, mert felkínálja a segítségét, de talán most épp minden baráti jobbot megragadnak.*
3181. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-17 20:40:26
Üzenet elküldve: 2016-03-17 20:40:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Eleinte talán sokan a csodájára jártak a jelenségnek, de mintha mostanra elvásott volna a sokakat vonzó varázs. Pedig itt van. Pedig épp olyan magyarázat nélküli, épp oly különös, mint az első pillanatban. Kaiyko nem is merészel hozzá túl közel menni. Az ösztön visszatartja, de a kíváncsiság is húzza. A kettő kiegyezik valahol félúton, egy oszlop néminemű takarásában, ahol ő maga is elkerülheti mások tekintetét.
Azt ugyan nem tudja, miféle hatalom kisugárzása ez a fénynyaláb, de azt érzi, hogy erő lakozik benne. Talán egy jel. Neki pedig épp az kell most. Valami útmutatás, egy kapaszkodó, remény.
Leguggol és nagy sóhajjal bontja ki a kis bőrszütyőt, s már amikor belenyúl a jóscsontokért, akaratlan fohász itatja át a mozdulatot. Annyi viszontagság szaggatta, mióta maga mögött hagyta az erdőmélyi viskót, olyan nyomorult, űzött lélekké lett, hogy alig valamicskével élőbb csak, mint a Karavánpihenőt ostromló kreatúrák. Nyugtot szeretne végre. Azt, hogy ne érezze többé a végzet pengéjének ingását a torkán, hogy a rettegés ne szorongassa ilyen könyörtelenül minden pillanatban.
A fohászba erő költözik, s megfogan. De rettenetet fogan, mely az árnyak torz koronájával fölé magasodva megszólítja őt. Kaiyko mindig is elhúzódott másoktól, ha tehette, s a napját sem tudná megmondani, mikor tudott utoljára ennyire közel férkőzni hozzá észrevétlenül. Egész lényében összerezzen a hangra. A látvány, s a hirtelenség, mellyel a mélységire tekint együttes erővel döntik le a lábáról, ahogy hátrahőköl. Eltelik néhány szívdobbanás, amíg összekaparja a bátorságát és maga alá húzza a lábait.
Mindig a szerencse számlájára jegyezte, hogy eddigi élete során nem igazán akadt össze mélységiekkel. A bácsikája is és Kallan is óva intette tőlük. Ennek az intelemnek nem sok alapját látta, amikor a szentélyben első ízben volt alkalma személyesen szólni eggyel közülük. De ez most más. Ez a mélységi itt az összes intelem tárgyának megtestesülése. Legalábbis az első pillanatban ez az érzés volt, ami csaknem végzetes csendbe fojtotta a szíve ritmusát.
Ami mozdulásra hajtja, az főleg a hang, ami a fülében cseng: a kövezeten szétszóródó jóscsontok koppanása és a hiány, ami szinte égeti a tenyerét. Az egész szütyőt elejtette.*
- Nem tudom, miről beszélsz *mondja, de pillantása máris zavartan rebben el a mélységi vonásairól.
Tétova óvatossággal nyújtózik, hogy összekapkodja a szétgurult csontokat, de a keze megtorpan. Az Öt rajzolata cikázik át a szemei előtt. Ennyi szabadította ki magát a kis szütyőből, s máris megszólítják a Csontvetőt.
Fodar, az egészség trónol középen. Közepére felfeküdve pedig Jelor, a szerencse. Mintha csak válasz volna Kaiykonak, s a remény tovább bontja szárnyait, hiszen a vágyott Béke egészíti ki a tündöklő hármast, de a boldog dobbanás a mellkasban reked. Megváltása, Vogari ujja a fekete csizmák között, a baljós alak mögötti templomkapu felé mutat. Arra a csizmára pedig felfekszik Throror, a harc. Mint valami álnok kedvenc, simul az idegenhez. Kaiykora pedig saját gyengéje mered, mint vádló ítélet: Yas, a kétség.
Nagyot nyel, mert bizony a jövendő általában keserű pirula és beszedi a maga árát a kíváncsiskodótól. Most viszont az egyetlen, amit a Csontvető szeretne, hogy minél előbb összekapkodja a holmiját és kikerüljön ennek a nyomasztó árnyéknak a súlya alól.*
Azt ugyan nem tudja, miféle hatalom kisugárzása ez a fénynyaláb, de azt érzi, hogy erő lakozik benne. Talán egy jel. Neki pedig épp az kell most. Valami útmutatás, egy kapaszkodó, remény.
Leguggol és nagy sóhajjal bontja ki a kis bőrszütyőt, s már amikor belenyúl a jóscsontokért, akaratlan fohász itatja át a mozdulatot. Annyi viszontagság szaggatta, mióta maga mögött hagyta az erdőmélyi viskót, olyan nyomorult, űzött lélekké lett, hogy alig valamicskével élőbb csak, mint a Karavánpihenőt ostromló kreatúrák. Nyugtot szeretne végre. Azt, hogy ne érezze többé a végzet pengéjének ingását a torkán, hogy a rettegés ne szorongassa ilyen könyörtelenül minden pillanatban.
A fohászba erő költözik, s megfogan. De rettenetet fogan, mely az árnyak torz koronájával fölé magasodva megszólítja őt. Kaiyko mindig is elhúzódott másoktól, ha tehette, s a napját sem tudná megmondani, mikor tudott utoljára ennyire közel férkőzni hozzá észrevétlenül. Egész lényében összerezzen a hangra. A látvány, s a hirtelenség, mellyel a mélységire tekint együttes erővel döntik le a lábáról, ahogy hátrahőköl. Eltelik néhány szívdobbanás, amíg összekaparja a bátorságát és maga alá húzza a lábait.
Mindig a szerencse számlájára jegyezte, hogy eddigi élete során nem igazán akadt össze mélységiekkel. A bácsikája is és Kallan is óva intette tőlük. Ennek az intelemnek nem sok alapját látta, amikor a szentélyben első ízben volt alkalma személyesen szólni eggyel közülük. De ez most más. Ez a mélységi itt az összes intelem tárgyának megtestesülése. Legalábbis az első pillanatban ez az érzés volt, ami csaknem végzetes csendbe fojtotta a szíve ritmusát.
Ami mozdulásra hajtja, az főleg a hang, ami a fülében cseng: a kövezeten szétszóródó jóscsontok koppanása és a hiány, ami szinte égeti a tenyerét. Az egész szütyőt elejtette.*
- Nem tudom, miről beszélsz *mondja, de pillantása máris zavartan rebben el a mélységi vonásairól.
Tétova óvatossággal nyújtózik, hogy összekapkodja a szétgurult csontokat, de a keze megtorpan. Az Öt rajzolata cikázik át a szemei előtt. Ennyi szabadította ki magát a kis szütyőből, s máris megszólítják a Csontvetőt.
Fodar, az egészség trónol középen. Közepére felfeküdve pedig Jelor, a szerencse. Mintha csak válasz volna Kaiykonak, s a remény tovább bontja szárnyait, hiszen a vágyott Béke egészíti ki a tündöklő hármast, de a boldog dobbanás a mellkasban reked. Megváltása, Vogari ujja a fekete csizmák között, a baljós alak mögötti templomkapu felé mutat. Arra a csizmára pedig felfekszik Throror, a harc. Mint valami álnok kedvenc, simul az idegenhez. Kaiykora pedig saját gyengéje mered, mint vádló ítélet: Yas, a kétség.
Nagyot nyel, mert bizony a jövendő általában keserű pirula és beszedi a maga árát a kíváncsiskodótól. Most viszont az egyetlen, amit a Csontvető szeretne, hogy minél előbb összekapkodja a holmiját és kikerüljön ennek a nyomasztó árnyéknak a súlya alól.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122