Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-31 09:20:40
Üzenet elküldve: 2012-08-31 09:20:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
//A Csaló//
*Andymor elégedetten nézi a vörös kámzsás alak ténykedését. Azt hiszi, hogy uralkodni tud rajta. Ha most feszengene, erőlködne, talán elég erőt tudna a másik összekaparni a körben, hogy féken tartsa. De nem ez a célja. Amint testet ölthet letépi magáról a láncokat, amiket most csak vékony fonalaknak érez, hisz azok is csak ércből készült művek, csakúgy, mint kedvelt háromfejes alakjának ében pikkelyei. Az utolsó pillanatig várni fog a támadással, meghagyja az obszidián mágust sikere önhitt tudatában, ahogy tette azt Szedlak Torrenweggel is a tűz városában. Azóta volt kísérője és lakója Andreasel D'Morrának akitől megtanulta mitől is jó "embernek" lenni, imádni és szeretve lenni. Most még parázson szunnyasztja már kitörni kész izzó leheletét, mely a várost lángba és füstbe borítja majd. "küzdelem" Ez a az egy szó járja át most már karmokba vágyó végtagjait, pofákba húzódó ajkát, páncélpikkelybe fodrosodó finom bőrét. hamarosan...*
"Szakad a lánc, pörög a tánc,
Felkel a sárkány törik a sánc.
Roham indul, lélek hörög,
gyűlölete most már örök."
*Andymor elégedetten nézi a vörös kámzsás alak ténykedését. Azt hiszi, hogy uralkodni tud rajta. Ha most feszengene, erőlködne, talán elég erőt tudna a másik összekaparni a körben, hogy féken tartsa. De nem ez a célja. Amint testet ölthet letépi magáról a láncokat, amiket most csak vékony fonalaknak érez, hisz azok is csak ércből készült művek, csakúgy, mint kedvelt háromfejes alakjának ében pikkelyei. Az utolsó pillanatig várni fog a támadással, meghagyja az obszidián mágust sikere önhitt tudatában, ahogy tette azt Szedlak Torrenweggel is a tűz városában. Azóta volt kísérője és lakója Andreasel D'Morrának akitől megtanulta mitől is jó "embernek" lenni, imádni és szeretve lenni. Most még parázson szunnyasztja már kitörni kész izzó leheletét, mely a várost lángba és füstbe borítja majd. "küzdelem" Ez a az egy szó járja át most már karmokba vágyó végtagjait, pofákba húzódó ajkát, páncélpikkelybe fodrosodó finom bőrét. hamarosan...*
"Szakad a lánc, pörög a tánc,
Felkel a sárkány törik a sánc.
Roham indul, lélek hörög,
gyűlölete most már örök."
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-31 08:56:11
Üzenet elküldve: 2012-08-31 08:56:11
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Mila Hiral figyelmébe//
*A csarnok sötét és kissé hűvös ezen a kései órán. Pisszenés nem hallatszik, csak a bejárat oldalfalára rögzített fáklyák lobogása. Beljebb ritkás gyertyatartók segítik a tájékozódást. Haladva a terem középpontja felé a szélcsapdák zenéje már érzékelhető tartományba esik, valahonnan a magasból. A padok közt tapasztalható rendetlenségen kívül minden a megszokottnak tűnik, igaz a hely szokatlanul kihalt. A közelmúlt zaklatott eseményeit tekintve ez nem is lehet olyan meglepő. Wyruni Sysif halála, a Harmadik magiszter bevádolása, Arkion Dalburn vizsgálódása, az új templomfőszolga kinevezése, a piaci merénylet, a tanácsháza kifosztása feszültséget keltett Artheniorban, és még a többi, amiről nincs is a jelenlévőknek tudomása. Ha a falak kőbezárt lelke súghatna, bizton szólna az ajtóra szegezett hírdetményről, melyet Deraion Murgor parancsára helyeztek ki, de leszakította kora este a kósza szél és már a kert bokrainak ölében pihen. Aheia tudja mi áll benne, látta már két hónappal ezelőtt, csak nem tudta mire vélni, értelmezni kósza látomásának jelentőségét.*
"Deraion templomfőszolga parancsára a látogatás lehetősége felfüggesztésre kerül. Az alapformulák tanulására minden nap déltől négy óráig van lehetőség."
A padok felszámolása és az oltár lerombolása már csak villanásokban jelent meg előtte, de az ismeretlen hóarcúnak csak egy célja lehet. Az emlékezés utolsó kellékeit eltörölve őket ellehetetleníteni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.31 08:57:14
*A csarnok sötét és kissé hűvös ezen a kései órán. Pisszenés nem hallatszik, csak a bejárat oldalfalára rögzített fáklyák lobogása. Beljebb ritkás gyertyatartók segítik a tájékozódást. Haladva a terem középpontja felé a szélcsapdák zenéje már érzékelhető tartományba esik, valahonnan a magasból. A padok közt tapasztalható rendetlenségen kívül minden a megszokottnak tűnik, igaz a hely szokatlanul kihalt. A közelmúlt zaklatott eseményeit tekintve ez nem is lehet olyan meglepő. Wyruni Sysif halála, a Harmadik magiszter bevádolása, Arkion Dalburn vizsgálódása, az új templomfőszolga kinevezése, a piaci merénylet, a tanácsháza kifosztása feszültséget keltett Artheniorban, és még a többi, amiről nincs is a jelenlévőknek tudomása. Ha a falak kőbezárt lelke súghatna, bizton szólna az ajtóra szegezett hírdetményről, melyet Deraion Murgor parancsára helyeztek ki, de leszakította kora este a kósza szél és már a kert bokrainak ölében pihen. Aheia tudja mi áll benne, látta már két hónappal ezelőtt, csak nem tudta mire vélni, értelmezni kósza látomásának jelentőségét.*
"Deraion templomfőszolga parancsára a látogatás lehetősége felfüggesztésre kerül. Az alapformulák tanulására minden nap déltől négy óráig van lehetőség."
A padok felszámolása és az oltár lerombolása már csak villanásokban jelent meg előtte, de az ismeretlen hóarcúnak csak egy célja lehet. Az emlékezés utolsó kellékeit eltörölve őket ellehetetleníteni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.31 08:57:14
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 23:10:10
Üzenet elküldve: 2012-08-30 23:10:10
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//A csaló//
/Elwyrien Everhate/
*A drow hangja dübörögve visszhangzik a sötét, alig pár gyertyával megvilágított teremben. A pap meglehetősen erősen rándul össze a 'csuhás' megnevezésre. Már már úgy tűnik hogy futásnak ered, ám hamar lenyugtatja felborzolt idegeit. Dúdolása szinte egyből elhal, tágra nyílt szemmel bámul a nőre. Egy sötét elf látogatása az éjszaka közepén nem éppen a legmegnyugtatóbb dolog egy idősödő férfi számára. Remegve emeli fel kezét, majd gyorsan le is ereszti azt.* Ve-Vezessen oda, kérem.* Dadogja, majd egy közeli ajtóhoz lép.* Doghos, Doghos!* Üt az ajtóra párat, mire egy újabb pap tűnik fel. Felettébb elegánsan fest hálóköntösében, melyhez még egy hosszú alvó sapka is dukál. Fáradtan törölgeti szemeit, majd finoman megérinti társa vállát.*
- Andor, lassan.* Csitítja a papot, majd Elwyrien-re pillant. Szinte rögtön felébred, kezét azonnal maga elé is kapja.*
- Egy sérült van a templomban. Hívd a többieket, én addig megpróbálom ellátni!*Parancsolja idegesen Andor, majd a drow-hoz lép.* Mehetünk.*Jelenti ki határozottan, és egy halk imát suttog. ha jó tempóban haladnak, pár perc és elérik Andreasel testét.*
/Andreasel D Morra/
*Az Andreasel fogva tartó béklyók egy pillanatra megtörnek, majd újra összeforrnak. A csuhás arca kissé megrándul.* Mi a fene vagy te?* Préseli ki a szavakat ajkain keresztül. Egyik kezét ökölbe szorítja, míg másikkal zsebében kezd el turkálni. Pár pillanatba kerül, mire megtalálja amit keres. Egy apró, alig gyermek ököl nagyságú, fekete obszidián darabot húz elő, melyet homlokához tart. Arca sokféle érzelmet tükröz. Először nyugodt, majd zavart, és végül elégedett mosolyra vált mimikája.* Minden jól alakul. Pár perc és szabadjára engedheted a hatalmad. De addig is...* Öklét még erősebben összeszorítja, mire a mágust fogó béklyók láncként simulnak Andreasel testére. Habár fogásuk erős, a tűzmágus érzi, hogy képes velük harcolni.*
/Elwyrien Everhate/
*A drow hangja dübörögve visszhangzik a sötét, alig pár gyertyával megvilágított teremben. A pap meglehetősen erősen rándul össze a 'csuhás' megnevezésre. Már már úgy tűnik hogy futásnak ered, ám hamar lenyugtatja felborzolt idegeit. Dúdolása szinte egyből elhal, tágra nyílt szemmel bámul a nőre. Egy sötét elf látogatása az éjszaka közepén nem éppen a legmegnyugtatóbb dolog egy idősödő férfi számára. Remegve emeli fel kezét, majd gyorsan le is ereszti azt.* Ve-Vezessen oda, kérem.* Dadogja, majd egy közeli ajtóhoz lép.* Doghos, Doghos!* Üt az ajtóra párat, mire egy újabb pap tűnik fel. Felettébb elegánsan fest hálóköntösében, melyhez még egy hosszú alvó sapka is dukál. Fáradtan törölgeti szemeit, majd finoman megérinti társa vállát.*
- Andor, lassan.* Csitítja a papot, majd Elwyrien-re pillant. Szinte rögtön felébred, kezét azonnal maga elé is kapja.*
- Egy sérült van a templomban. Hívd a többieket, én addig megpróbálom ellátni!*Parancsolja idegesen Andor, majd a drow-hoz lép.* Mehetünk.*Jelenti ki határozottan, és egy halk imát suttog. ha jó tempóban haladnak, pár perc és elérik Andreasel testét.*
/Andreasel D Morra/
*Az Andreasel fogva tartó béklyók egy pillanatra megtörnek, majd újra összeforrnak. A csuhás arca kissé megrándul.* Mi a fene vagy te?* Préseli ki a szavakat ajkain keresztül. Egyik kezét ökölbe szorítja, míg másikkal zsebében kezd el turkálni. Pár pillanatba kerül, mire megtalálja amit keres. Egy apró, alig gyermek ököl nagyságú, fekete obszidián darabot húz elő, melyet homlokához tart. Arca sokféle érzelmet tükröz. Először nyugodt, majd zavart, és végül elégedett mosolyra vált mimikája.* Minden jól alakul. Pár perc és szabadjára engedheted a hatalmad. De addig is...* Öklét még erősebben összeszorítja, mire a mágust fogó béklyók láncként simulnak Andreasel testére. Habár fogásuk erős, a tűzmágus érzi, hogy képes velük harcolni.*
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 20:00:02
Üzenet elküldve: 2012-08-30 20:00:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//A Csaló//
*A nő a templom sötétbe borult termeit s folyosóit járja, önmaga ellen is küzdve minden egyes lépés megtételekor. A sötétség nem tűnt el, az éjelf oly messze áll a normálistól akár a veszett farkas a ma született báránytól. Őrületének megtestesülése, személyiséggé formálódása ugyan szemmel láthatóan megszűnt létezni, ez nagyobb sebet ejtett, mint amekkora problémát megoldott. Sosem fogja túltenni magát rajta. Halk lépteket s dudorászást hall, ami csak egyet jelenthet: egy pap járja a folyosókat. Épp olyasvalaki akire a nőnek szüksége van s aki talán segítséget nyújthat most.*
-Csuhás!*kiált rá a nő s a sötétségben felé indul, már ha valóban pap az illető.*
-Segítségre van szükségem! A barátom megsebesült, azonnal el kell látni!
*A nő a templom sötétbe borult termeit s folyosóit járja, önmaga ellen is küzdve minden egyes lépés megtételekor. A sötétség nem tűnt el, az éjelf oly messze áll a normálistól akár a veszett farkas a ma született báránytól. Őrületének megtestesülése, személyiséggé formálódása ugyan szemmel láthatóan megszűnt létezni, ez nagyobb sebet ejtett, mint amekkora problémát megoldott. Sosem fogja túltenni magát rajta. Halk lépteket s dudorászást hall, ami csak egyet jelenthet: egy pap járja a folyosókat. Épp olyasvalaki akire a nőnek szüksége van s aki talán segítséget nyújthat most.*
-Csuhás!*kiált rá a nő s a sötétségben felé indul, már ha valóban pap az illető.*
-Segítségre van szükségem! A barátom megsebesült, azonnal el kell látni!
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 14:48:31
Üzenet elküldve: 2012-08-30 14:48:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása//
* Nemigen mer megszólalni, hiszen a templombelső remekül viszi a hangot. Csodálkozva figyeli az eseményeket. Padokat szednek szét? Templomi belsőteret nagyobbítanak? Borzongva engedi át magát a baljós érzéseknek. Kevesebb lesz a meditálós, elmélkedős lehetőség, valami mozgalmasabbra készülnének? Hallott már rituálékról, áldozatról. Kifejezetten ellenzi az effajta műveleteket. A felsőbb hatalmaknak lehet áldozni. Aranyat, szeretetet, munkát, de élőt nem! A fény árnyék határt elérve az érzés csak fokozódik. Akki szavai zökkentik ki. Félelme oszlik, ahogy a józan ész kerekedik felül.*
- Az rendben van hogy van egy versünk és van egy könyvtárunk, de ha jól sejtem számodra többet jelentenek a sorok, mint szerény személyemnek!Nem inkább egy kevésbé avatott személyre kéne bízni az őrködést? * közli a vezető felé fordulva egészen halkan. Mindazonáltal követi kedvesét. Ha az a könyvtárba akar menni, akkor megy vele, velük akár oda is.*
* Nemigen mer megszólalni, hiszen a templombelső remekül viszi a hangot. Csodálkozva figyeli az eseményeket. Padokat szednek szét? Templomi belsőteret nagyobbítanak? Borzongva engedi át magát a baljós érzéseknek. Kevesebb lesz a meditálós, elmélkedős lehetőség, valami mozgalmasabbra készülnének? Hallott már rituálékról, áldozatról. Kifejezetten ellenzi az effajta műveleteket. A felsőbb hatalmaknak lehet áldozni. Aranyat, szeretetet, munkát, de élőt nem! A fény árnyék határt elérve az érzés csak fokozódik. Akki szavai zökkentik ki. Félelme oszlik, ahogy a józan ész kerekedik felül.*
- Az rendben van hogy van egy versünk és van egy könyvtárunk, de ha jól sejtem számodra többet jelentenek a sorok, mint szerény személyemnek!Nem inkább egy kevésbé avatott személyre kéne bízni az őrködést? * közli a vezető felé fordulva egészen halkan. Mindazonáltal követi kedvesét. Ha az a könyvtárba akar menni, akkor megy vele, velük akár oda is.*
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 11:08:00
Üzenet elküldve: 2012-08-30 11:08:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása//
* Zion Kamihira szavára felemelkedik a talajtól nagyobb légörvényt keltve mely a hulló havat s a talajon lévő lazább hóréteget megkavarja s messzebb repíti és kissé távolabb ereszkedik alá. Az elf letörli csukja alatt lévő arcáról a befújt havat s egy futó pillantást vet az állatra aki eközben egy bokor terméséből táplálkozik. Miután végzett Kamihira a többiekkel együtt elindulnak a templom felé. *
* A templomban uralkodó hőmérséklet sokkalata kellemesebb mint a kinti azonban nem olyannyira, hogy megszabaduljanak a meleget adó fedőrétegtől. Az elf lépteinek neszei hallatszódnak lágyan a teremben. Kisebb felfordulásra utaló jelet fedez fel miközben előrehalad, a tovább haladás ezen épületet is elérte. " Ahogy látom több emberre számolnak akik megpróbálnak majd itt menedéket lelni és imádkozni a szemük elől eltűnt barátaikért és családjukért. Ez lehet egy rossz előjel is az elkövetkező időszakokra, de az is lehet, hogy egyszerűen csak többen lesznek azok akik hisznek és reménykednem valamiben. " elmélkedik magában miközben szeme sarkából a szétszerelt padokat nézi. A gyertyák fénye haloványan világítja be a templom egyes részeit azonban pár helyre nem ér el ezen tárgyak nyújtotta félhomály. Az oszlopok közt elhelyezkedő szobrok alakja szinte teljesen kivehető, melyek vélhetőleg fontos embereket ábrázolnak mind a Város mind a Templom számára. Közép részen, jól láthatóan egy lepellel lefedett tárgy található. Az elf gyorsan keresgél gondolataiban, hogy mi is rejthet maga alatt s pár lépés után emlékszik, hogy egy kőtömb állt azon a helyen mikor először jött el ide. " Nagyon furcsa, hogy ilyenkor egy teremtett lélek sincs ezen a helyen. Az időjárás zord ezért érthető, ha többen az otthon kellemes melegében maradnak, de pár embernek nem adatik meg ezen lehetőség s ők általában az efféle helyeket keresik s gyűlnek össze. Minden esetre így könnyebb lesz észrevétlenül kutakodni s az esetleges veszélyt is hamarabb észre lehet venni. " jegyzi meg magában miközben elhalad a szétszerelt padok mellett s tekintetével körbe pásztázza az előtte elterülő helységet, ahova a gyertyák halovány fénye még elér. Ahogy eléri a fény s árnyék határát Kamihira megáll s a társai felé fordul. *
- Akkor használjuk ki a kutatásra szánt időt s minél hamarabb találjunk valamit ami közelebb keríthet ezen rejtély megoldásához. Én nem vagyok jó a keresésben így ha nem bánjátok én őrt állok, hogy ne érjen minket semmilyen váratlan esemény. A könyvtár arra felé van, ha gondoljátok indulhatunk. * Szólal meg lágy és baráti hangok miközben a könyvtár helység felé mutat. Tekintete azt sugallja, hogy a többiek menjenek előre ő majd követi őket. *
* Zion Kamihira szavára felemelkedik a talajtól nagyobb légörvényt keltve mely a hulló havat s a talajon lévő lazább hóréteget megkavarja s messzebb repíti és kissé távolabb ereszkedik alá. Az elf letörli csukja alatt lévő arcáról a befújt havat s egy futó pillantást vet az állatra aki eközben egy bokor terméséből táplálkozik. Miután végzett Kamihira a többiekkel együtt elindulnak a templom felé. *
* A templomban uralkodó hőmérséklet sokkalata kellemesebb mint a kinti azonban nem olyannyira, hogy megszabaduljanak a meleget adó fedőrétegtől. Az elf lépteinek neszei hallatszódnak lágyan a teremben. Kisebb felfordulásra utaló jelet fedez fel miközben előrehalad, a tovább haladás ezen épületet is elérte. " Ahogy látom több emberre számolnak akik megpróbálnak majd itt menedéket lelni és imádkozni a szemük elől eltűnt barátaikért és családjukért. Ez lehet egy rossz előjel is az elkövetkező időszakokra, de az is lehet, hogy egyszerűen csak többen lesznek azok akik hisznek és reménykednem valamiben. " elmélkedik magában miközben szeme sarkából a szétszerelt padokat nézi. A gyertyák fénye haloványan világítja be a templom egyes részeit azonban pár helyre nem ér el ezen tárgyak nyújtotta félhomály. Az oszlopok közt elhelyezkedő szobrok alakja szinte teljesen kivehető, melyek vélhetőleg fontos embereket ábrázolnak mind a Város mind a Templom számára. Közép részen, jól láthatóan egy lepellel lefedett tárgy található. Az elf gyorsan keresgél gondolataiban, hogy mi is rejthet maga alatt s pár lépés után emlékszik, hogy egy kőtömb állt azon a helyen mikor először jött el ide. " Nagyon furcsa, hogy ilyenkor egy teremtett lélek sincs ezen a helyen. Az időjárás zord ezért érthető, ha többen az otthon kellemes melegében maradnak, de pár embernek nem adatik meg ezen lehetőség s ők általában az efféle helyeket keresik s gyűlnek össze. Minden esetre így könnyebb lesz észrevétlenül kutakodni s az esetleges veszélyt is hamarabb észre lehet venni. " jegyzi meg magában miközben elhalad a szétszerelt padok mellett s tekintetével körbe pásztázza az előtte elterülő helységet, ahova a gyertyák halovány fénye még elér. Ahogy eléri a fény s árnyék határát Kamihira megáll s a társai felé fordul. *
- Akkor használjuk ki a kutatásra szánt időt s minél hamarabb találjunk valamit ami közelebb keríthet ezen rejtély megoldásához. Én nem vagyok jó a keresésben így ha nem bánjátok én őrt állok, hogy ne érjen minket semmilyen váratlan esemény. A könyvtár arra felé van, ha gondoljátok indulhatunk. * Szólal meg lágy és baráti hangok miközben a könyvtár helység felé mutat. Tekintete azt sugallja, hogy a többiek menjenek előre ő majd követi őket. *
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 08:10:14
Üzenet elküldve: 2012-08-30 08:10:14
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
//A Csaló//
*Andreasel a Templom meditációs termének kövezetén fekszik és valóban haldoklik. Nem is érti mi tartja még itt, hogy tud megkapaszkodni a túlsó világot tőle elválasztó határ tűhegynyi mezsgyéjén. De , ha jobban magára figyel rájön, hogy vékonyka kötelek fonódtak elmeburkára. Andymorról fogalma sincs, teljesen eltűnt. Viszont egy lágy zöldselyem zsinór és egy kemény verésű ezüstkötél tartja őt lebegve még ideát.
... Kegyben? Az elemek nászából egykoron született entitás meglepődik a vörösköpenyes mágus kijelentésén és a megszólításon is. Aztán végignézve magán rájön, a pirtianesi látszólag nem téved, Andreasel D'Morra született mása van jelen a manaörvényben. Érti, hogy hol van, nagyjából. Vyra meghalt, látta ahogy imádottja elpusztította énjének kísérőjét. Mivel ő maga is egy ilyen kísérő volt hosszú ideig, most bűntudat sújtja és kétségbeesés. Ha Elwyrient elveszíti emiatt, akkor minden küzdelme az emberré válásért hiábavalóvá lesz és értelmetlen a további létezése. Ahhoz viszont, hogy visszataláljon a lányhoz, a mostani helyzetét kell megoldania. "A győzelem az enyém lesz fekete kő, most adod át éppen a fegyvereidet." A mágus egy halandó elméjét akarja gúzsba kötni, de ő még nem az, még nem. Sejti, hogy a vérén keresztül talált el hozzá a férfi. És most el is kormányozza őt az újjászületéshez vezető útra. Ha testet ölt Andymor Aqviantar oly veszett tombolásba kezd, melyet ez a világ még nem látott soha.*
*Andreasel a Templom meditációs termének kövezetén fekszik és valóban haldoklik. Nem is érti mi tartja még itt, hogy tud megkapaszkodni a túlsó világot tőle elválasztó határ tűhegynyi mezsgyéjén. De , ha jobban magára figyel rájön, hogy vékonyka kötelek fonódtak elmeburkára. Andymorról fogalma sincs, teljesen eltűnt. Viszont egy lágy zöldselyem zsinór és egy kemény verésű ezüstkötél tartja őt lebegve még ideát.
... Kegyben? Az elemek nászából egykoron született entitás meglepődik a vörösköpenyes mágus kijelentésén és a megszólításon is. Aztán végignézve magán rájön, a pirtianesi látszólag nem téved, Andreasel D'Morra született mása van jelen a manaörvényben. Érti, hogy hol van, nagyjából. Vyra meghalt, látta ahogy imádottja elpusztította énjének kísérőjét. Mivel ő maga is egy ilyen kísérő volt hosszú ideig, most bűntudat sújtja és kétségbeesés. Ha Elwyrient elveszíti emiatt, akkor minden küzdelme az emberré válásért hiábavalóvá lesz és értelmetlen a további létezése. Ahhoz viszont, hogy visszataláljon a lányhoz, a mostani helyzetét kell megoldania. "A győzelem az enyém lesz fekete kő, most adod át éppen a fegyvereidet." A mágus egy halandó elméjét akarja gúzsba kötni, de ő még nem az, még nem. Sejti, hogy a vérén keresztül talált el hozzá a férfi. És most el is kormányozza őt az újjászületéshez vezető útra. Ha testet ölt Andymor Aqviantar oly veszett tombolásba kezd, melyet ez a világ még nem látott soha.*
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-29 17:30:43
Üzenet elküldve: 2012-08-29 17:30:43
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//A csaló//
/Elwyrien Everhate/
*A drow botladozva indul meg a templom sötétjébe, ám hamar visszanyeri elhatározottságát. Igaz hogy az események túl gyorsan támadták le, ám képes volt talpra állni. Ilyentájt már a legtöbb ember alszik, bár Elwyrien érzi hogy találni fog valakit. Biztos van itt egy gyertyagyújtó vagy mindenes, aki segítséget nyújthat. Csizmája alatt finoman kopognak a templom kövei, visszhangjuk kíséri a rohanó sötételfet. Fejében újra és újra feltűnik a segítségre váró Andreasel képe, ám ez csak megerősíti. Most rajta múlik minden.*
*Halk koppanást hall, melyet finom, lassú léptek követnek. Valaki jár a folyosókon. A drow fülelni kezd, így könnyen behatárolja a zaj forrását. Úgy tizenöt, húsz lépésre sétálhat egy szerzetes, aki kellemes dallamot dúdolgat. Még nem vette észre a nőt, viszont úgy tűnik, hogy ő az egyetlen, aki segíthet.*
/Andreasel D Morra/
*A mágus nem érez semmit. Szemein homály ül, itt-ott apró fénypontok jelennek meg előtte. Nem hall semmit, fülében csak lassuló szívdobogása dübög újra és újra, egyre halkabban. Fulladozik, de nem vesz levegőt. Mintha a teste küzdene a halál ellen, amit már elméje elrendezett.* Keljen fel.* Cseng egy ellenszenves hang kifejezetten tisztán.* Gyerünk.* Szólal meg újra az ismeretlen, és talpra húzza a mágust. Andreasel szenvedése hirtelen elmúlik, ám emellett hatalmas ürességet is érez. Értetlenül tekint körbe, mikor furcsa látvány tárul maga elé. Egy sötét szobában van, ahol nincs semmi, csak egy ismerős férfi vörös csuhában, aki kezét elengedve hátrál egy lépést. A környezete bűzlik az idegen mágiától és hihetetlenül instabil. Mintha egy manaáramlat közepén lennének elzárva.* Andreasel D Morra, a Pirtianesi mágusok által ismert legnagyobb harci kegyben fogsz részesülni.* Kezdi hivatalosan a csuhás, majd mélyen a férfi szemébe néz. Arca hideg és keserű, szembogara pedig obszidián fekete.* Mágiád tüze fogja fűteni azt a gólemet, mely majd a győzelemre vezet minket. Természetesen miután végeztünk kénytelen leszel meghalni.* Teszi hozzá szinte félvállról.* Viszont most jobb ha kipihened magad. Egy gólemet meghajtani nem könnyű feladat.* Kezével a mágus felé int, mire sötét füst támad. Andreasel nem érez fájdalmat, ám végtagjait nem tudja mozgatni. A csuhás fogva tartja elméjét, míg testét a halál kerülgeti.*
/Elwyrien Everhate/
*A drow botladozva indul meg a templom sötétjébe, ám hamar visszanyeri elhatározottságát. Igaz hogy az események túl gyorsan támadták le, ám képes volt talpra állni. Ilyentájt már a legtöbb ember alszik, bár Elwyrien érzi hogy találni fog valakit. Biztos van itt egy gyertyagyújtó vagy mindenes, aki segítséget nyújthat. Csizmája alatt finoman kopognak a templom kövei, visszhangjuk kíséri a rohanó sötételfet. Fejében újra és újra feltűnik a segítségre váró Andreasel képe, ám ez csak megerősíti. Most rajta múlik minden.*
*Halk koppanást hall, melyet finom, lassú léptek követnek. Valaki jár a folyosókon. A drow fülelni kezd, így könnyen behatárolja a zaj forrását. Úgy tizenöt, húsz lépésre sétálhat egy szerzetes, aki kellemes dallamot dúdolgat. Még nem vette észre a nőt, viszont úgy tűnik, hogy ő az egyetlen, aki segíthet.*
/Andreasel D Morra/
*A mágus nem érez semmit. Szemein homály ül, itt-ott apró fénypontok jelennek meg előtte. Nem hall semmit, fülében csak lassuló szívdobogása dübög újra és újra, egyre halkabban. Fulladozik, de nem vesz levegőt. Mintha a teste küzdene a halál ellen, amit már elméje elrendezett.* Keljen fel.* Cseng egy ellenszenves hang kifejezetten tisztán.* Gyerünk.* Szólal meg újra az ismeretlen, és talpra húzza a mágust. Andreasel szenvedése hirtelen elmúlik, ám emellett hatalmas ürességet is érez. Értetlenül tekint körbe, mikor furcsa látvány tárul maga elé. Egy sötét szobában van, ahol nincs semmi, csak egy ismerős férfi vörös csuhában, aki kezét elengedve hátrál egy lépést. A környezete bűzlik az idegen mágiától és hihetetlenül instabil. Mintha egy manaáramlat közepén lennének elzárva.* Andreasel D Morra, a Pirtianesi mágusok által ismert legnagyobb harci kegyben fogsz részesülni.* Kezdi hivatalosan a csuhás, majd mélyen a férfi szemébe néz. Arca hideg és keserű, szembogara pedig obszidián fekete.* Mágiád tüze fogja fűteni azt a gólemet, mely majd a győzelemre vezet minket. Természetesen miután végeztünk kénytelen leszel meghalni.* Teszi hozzá szinte félvállról.* Viszont most jobb ha kipihened magad. Egy gólemet meghajtani nem könnyű feladat.* Kezével a mágus felé int, mire sötét füst támad. Andreasel nem érez fájdalmat, ám végtagjait nem tudja mozgatni. A csuhás fogva tartja elméjét, míg testét a halál kerülgeti.*
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-28 14:39:42
Üzenet elküldve: 2012-08-28 14:39:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*A templomban éppen esti imádság folyik. Mivel nem akar zavarni, inkább lekuporodik egy sötét sarokban, hogy megvárja a szertartás végét. A fáradságtól azonban egyből elnyomja az álom. Álmában újra a szülőfalujaban találja magát. Keményen kapál a földeken, tenyere sajog, de ő csak rendületlenül dolgozik. A többiek időnként elismerő pillantásokat vetnek felé.
A reggeli harangszóra ébred. Úgy tűnik a papok vagy nem vették észre a sarokban vagy nem akarták felébreszteni. Egy gyors ima után a kijárathoz indul.*
A reggeli harangszóra ébred. Úgy tűnik a papok vagy nem vették észre a sarokban vagy nem akarták felébreszteni. Egy gyors ima után a kijárathoz indul.*
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-28 13:04:34
Üzenet elküldve: 2012-08-28 13:04:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*A pap részletesen kikérdezi. Mihez ért? Mit csinált eddig? Tud-e olvasni egyáltalán? Beszéle idegen vagy ősi nyelveket? És így tovább. Vulta részletesen és őszintén válaszol miden kérdésre. A pap kedves, modora szerény, nem nagyképű. Pedig a tudósoktól, mágusoktól Vulta nem ezt tapasztalta eddig.
Miután minden kérdést tisztáznak a pap azonban meglepő dolgot mond:
- Kedves idegen. Nem akarlak megsérteni, de tudásod jelenleg még nem elég nagy ahhoz, hogy a mágia lényegét megérthesd. Látom azonban az elhivatottságod és eltántoríthatatlan szándékod. Azt javaslom látogass el először a könyvtárba, kicsit növeld tudásod. Majd kerress egy nyugodt helyet és gondolkodj el az olvasottakon. Azt hiszem meg fogod érezni az időt, amikor érdemes lesz belekezdenet a mágia tanulásába.
Vulta igen elkomorodik a hallottaktól. Kis gondolkodás után azonban végül elfogadja a pap tanácsát. Udvariasan elköszön és a könyvtár felé indul.*
Miután minden kérdést tisztáznak a pap azonban meglepő dolgot mond:
- Kedves idegen. Nem akarlak megsérteni, de tudásod jelenleg még nem elég nagy ahhoz, hogy a mágia lényegét megérthesd. Látom azonban az elhivatottságod és eltántoríthatatlan szándékod. Azt javaslom látogass el először a könyvtárba, kicsit növeld tudásod. Majd kerress egy nyugodt helyet és gondolkodj el az olvasottakon. Azt hiszem meg fogod érezni az időt, amikor érdemes lesz belekezdenet a mágia tanulásába.
Vulta igen elkomorodik a hallottaktól. Kis gondolkodás után azonban végül elfogadja a pap tanácsát. Udvariasan elköszön és a könyvtár felé indul.*
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-28 12:44:29
Üzenet elküldve: 2012-08-28 12:44:29
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Arda Shien Nyr, Darthon Valykr, Akki Kamihira és Mila Hiral figyelmébe//
*Bár elküldték a nemes paripát, ő csak odébbügetet a kertben és néhány szárnycsapásnyi távolságban letelepedett. Az egyik bokor izletes bogyóit szedegeti éppen, mikor egy falevél hóbortos utat bejárva a homlokára hull. Lerázza magáról, megvizsgálja a puha csillámágyba esett darabot. Elégedetten prüszköl egyet. Újra felnéz és egy alacsony alak áll előtte aki ruganyosan átvetette magát a kert alacsony kerítésén. Mila végre itt van az ősöreg épület előtt és beteljesítheti megbízását. Ugyan a mágusnő küldetett érte, de Aheia Alrishul kérésére is eljött volna ide, előbb vagy utóbb. A szinte még gyermeklány története elég érdekesen hangzott. Megigazítja a kis fehér ékköves gyűrűt, amit tőle kapott emlékezetes beszélgetésük után. Most elég messze van, de így is tudja, hogy a két nemesi vért hol találja. Avagy várjunk csak, érzései mintha becsapnák, teljesen elbizonytalanodik. Visszaemlékezik az Aheia társaságában eltöltött gyakorlatozásra és az azt követő jó hangulatú beszélgetés egyes részleteire.
" - Tudod én mindig sokat gyakoroltam apámmal, de nem vagyok a fegyverforgatásban tehetséges. Viszont nagyon élvezem, ha összeszedhetek néhány kék-zöld foltot.
Jót nevetnek ezen. A Ház leendő úrnője folytatja.
- Még nem mondtam el senkinek mi is vár rám idehaza. Amióta csak élek arra vagyok készítve, hogy az Alrishulok leányági hagyományit követve papnő legyek. Furcsa igaz? Hol hallani manapság istenekről. Valaha itt is élt a sors hálószövőinek kultusza, pont ott, ahol a Templom mi is áll. De száműzetésünkkel leromboltak mindent és a mágusok vették át az égiek helyét. Már nincsenek híveik, sem valós hatalmuk e földön. Mi vagyunk az utolsó képviselői. Egyetlen hely van a varázslóiskoláva átalakított épületben ahol még van emléke az elmúlt koroknak. Középen áll a hatalmas kőoltár, fényes, zöld színű, nagyon vastag és nehéz anyaggal van leborítva. Eltakarják világunk irányítóinak örök koroknak szánt, kőbe faragott üzenetét. Tudom, mert Kirgush járt ott, amikor elsőként a városba érkezett. Biztos vagyok benne, hogy nem tudták mágikus hatalmukkal elpusztítani. Lehet, hogy én sohasem fogok odajutni, de azért szeretnék.... "
Egy hang zavarja meg a gondolatmenetet.
- Hát, előtted nem bújhatok el, most lebuktam.
Aheia leugrik Zión hátáról, ezzel feladva a paripa adta varázslatos fedezékét. Nem akart Akki és az idegenek előtt mutatkozni, Zión pedig volt oly kedves és nem árulta el őt. Gondolta, hogy a paripa majd elhozza a Templomhoz, de arra nem számított, hogy a szárnyas lónak más küldetése is van. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Zión és a többi pegazus is valóban a Hálószövők gyermeke, ahogy az ritka feljegyzéseikben meg van írva. Szervíliáról viszont egyre többrétű vélemény van kialakulóban nála. Nem szeretné, ha örökké a mágusnő alakítaná a főbb eseményeket, vagy továbbra is a sors útvesztőinek térképátírásába fogna. Igaz, ő hisz a nagy egészben és semmi sincs a véletlentől fogva.*
Darthon, Arda és Akki a Templomba lépve maga mögött hagyja a hideg, hóesésben táncoló éjszakát. A hold csak egy pillanatra bukkant ki a felhőfüggöny fodrai közül, csalfa benyomást keltve a két elf férfiban. A Templom tehát kevéssé zord hőmérsékletű, de jobb, ha a főcsarnokban a köpenyüket azért magukon tartják. A padok közt előrehaladva feltűnik, hogy elkezdték szétszerelni ezeket az ülőalkalmatosságokat. Még csak néhányat, de úgy látszik bővíteni akarják a csarnok szabad területét. Az oszlopok között szobrok díszelegnek, egytől-egyig az alapító mágusoknak emléket állítva. A főemelvényen letakart kőtömb nyugszik, homályba borítva. Nincs a közelében egyetlen gyertyatartó sem. A csarnok üres, jelenleg senki sem tartózkodik itt az érzékszerveik szerint. Nyugodtan továbbhaladhatnak a könyvtár belépője felé.*
*Bár elküldték a nemes paripát, ő csak odébbügetet a kertben és néhány szárnycsapásnyi távolságban letelepedett. Az egyik bokor izletes bogyóit szedegeti éppen, mikor egy falevél hóbortos utat bejárva a homlokára hull. Lerázza magáról, megvizsgálja a puha csillámágyba esett darabot. Elégedetten prüszköl egyet. Újra felnéz és egy alacsony alak áll előtte aki ruganyosan átvetette magát a kert alacsony kerítésén. Mila végre itt van az ősöreg épület előtt és beteljesítheti megbízását. Ugyan a mágusnő küldetett érte, de Aheia Alrishul kérésére is eljött volna ide, előbb vagy utóbb. A szinte még gyermeklány története elég érdekesen hangzott. Megigazítja a kis fehér ékköves gyűrűt, amit tőle kapott emlékezetes beszélgetésük után. Most elég messze van, de így is tudja, hogy a két nemesi vért hol találja. Avagy várjunk csak, érzései mintha becsapnák, teljesen elbizonytalanodik. Visszaemlékezik az Aheia társaságában eltöltött gyakorlatozásra és az azt követő jó hangulatú beszélgetés egyes részleteire.
" - Tudod én mindig sokat gyakoroltam apámmal, de nem vagyok a fegyverforgatásban tehetséges. Viszont nagyon élvezem, ha összeszedhetek néhány kék-zöld foltot.
Jót nevetnek ezen. A Ház leendő úrnője folytatja.
- Még nem mondtam el senkinek mi is vár rám idehaza. Amióta csak élek arra vagyok készítve, hogy az Alrishulok leányági hagyományit követve papnő legyek. Furcsa igaz? Hol hallani manapság istenekről. Valaha itt is élt a sors hálószövőinek kultusza, pont ott, ahol a Templom mi is áll. De száműzetésünkkel leromboltak mindent és a mágusok vették át az égiek helyét. Már nincsenek híveik, sem valós hatalmuk e földön. Mi vagyunk az utolsó képviselői. Egyetlen hely van a varázslóiskoláva átalakított épületben ahol még van emléke az elmúlt koroknak. Középen áll a hatalmas kőoltár, fényes, zöld színű, nagyon vastag és nehéz anyaggal van leborítva. Eltakarják világunk irányítóinak örök koroknak szánt, kőbe faragott üzenetét. Tudom, mert Kirgush járt ott, amikor elsőként a városba érkezett. Biztos vagyok benne, hogy nem tudták mágikus hatalmukkal elpusztítani. Lehet, hogy én sohasem fogok odajutni, de azért szeretnék.... "
Egy hang zavarja meg a gondolatmenetet.
- Hát, előtted nem bújhatok el, most lebuktam.
Aheia leugrik Zión hátáról, ezzel feladva a paripa adta varázslatos fedezékét. Nem akart Akki és az idegenek előtt mutatkozni, Zión pedig volt oly kedves és nem árulta el őt. Gondolta, hogy a paripa majd elhozza a Templomhoz, de arra nem számított, hogy a szárnyas lónak más küldetése is van. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Zión és a többi pegazus is valóban a Hálószövők gyermeke, ahogy az ritka feljegyzéseikben meg van írva. Szervíliáról viszont egyre többrétű vélemény van kialakulóban nála. Nem szeretné, ha örökké a mágusnő alakítaná a főbb eseményeket, vagy továbbra is a sors útvesztőinek térképátírásába fogna. Igaz, ő hisz a nagy egészben és semmi sincs a véletlentől fogva.*
Darthon, Arda és Akki a Templomba lépve maga mögött hagyja a hideg, hóesésben táncoló éjszakát. A hold csak egy pillanatra bukkant ki a felhőfüggöny fodrai közül, csalfa benyomást keltve a két elf férfiban. A Templom tehát kevéssé zord hőmérsékletű, de jobb, ha a főcsarnokban a köpenyüket azért magukon tartják. A padok közt előrehaladva feltűnik, hogy elkezdték szétszerelni ezeket az ülőalkalmatosságokat. Még csak néhányat, de úgy látszik bővíteni akarják a csarnok szabad területét. Az oszlopok között szobrok díszelegnek, egytől-egyig az alapító mágusoknak emléket állítva. A főemelvényen letakart kőtömb nyugszik, homályba borítva. Nincs a közelében egyetlen gyertyatartó sem. A csarnok üres, jelenleg senki sem tartózkodik itt az érzékszerveik szerint. Nyugodtan továbbhaladhatnak a könyvtár belépője felé.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-28 12:38:35
Üzenet elküldve: 2012-08-28 12:38:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Miután sem a temetőben, sem a templomkertben nem talált családja nyomára, Vutla úgy gondolja talán a mágia segítségére lehet célja elérésében. A baj csak az, hogy még igen keveset tud erről a tudományról. Vagy művészetről? Egy ideig inaskodott egy alkimistánál, így azért némi halvány fogalma azért van a dologról. Most végre itt a lehetőség, hogy tanulhasson. Mély lélegzetet vesz és belép a templomba.
Letérdel és elmond egy rövid fohászt. Felegyenesedve egyenesen a legközelebbi paphoz megy. Köszönti, majd rögtön a lényegre tér. Tanulni szeretne. Nem számít mennyibe kerül és mennyi ideig tart.*
Letérdel és elmond egy rövid fohászt. Felegyenesedve egyenesen a legközelebbi paphoz megy. Köszönti, majd rögtön a lényegre tér. Tanulni szeretne. Nem számít mennyibe kerül és mennyi ideig tart.*
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-27 09:08:52
Üzenet elküldve: 2012-08-27 09:08:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása//
* A tájon hűvös időjárás uralkodik, ezt erősíti meg a jelenlévők leheletének pára függönye. Arda szemei más színt öltenek, ahogy Kamihira befejezi a válasz adását és ő is belekezd nézőpontja kifejtésébe. *
- Te is nézd el nekem, hogy nem igazodok ki az embereken. Számomra eme állat csak egy a sok 'lény' közül amik mások számára varázslat vagy csodának számítanak. A látás módom más, ezért felesleges szabadkoznod. * feleli a lánynak barátibb mosollyal az arcán miközben szemivel rátekint. A lány újabb mondata kissé furcsán érinti, mintha neki lenne bármiféle része benne, hogy Zión itt szállt le.*
- Ugyan, olyat akarsz megköszöni amiben nincs közrejátszásom! Ettől eltekintve köszönöm a dicsérő szavakat, ha már örömöt leltél eme lény látványától már volt célja a megjelenésének. * Szabadkozik miközben a szárnyas paripára néz. " Főleg, hogy baljós szavakat sodort vele a szél. Ha ezért nekem jár köszönet, inkább köszönöm, de nem kérek belőle." jegyzi meg magában s lelkében kisebb harag és féltés kúszik. Arda lágy nevetése járja át a környéket, melyek melegséget hoznak ezen kései és hűvös órán Kamihira szívében. " Ha a világ ilyen teremtményekkel volna tele akkor ez lenne maga a megtestesült béke és nyugalom világa, afféle földi paradicsom. " jegyzi meg miközben Arda lágy nevetése visszhangzik elméjében. *
- Ha hiszed, akarod, hogy fontos legyél akkor az leszel. Nyugodj meg és bíz magadban s ne foglalkozz avval, hogy mások mit gondolnak. * Válaszolja halkan, észrevehetően már nem teljes idegenként beszél a lányhoz. Lopva Darthonra pillant aki nem kíván részt venni a beszélgetésben ami köztük zajlik Ardával. Kamihira a másik elf felé nem táplál semmi ellenszenves érzelmet, habár megjelenése bizalmatlanságot kelt s ezért megpróbál nem szóba elegyedni vele, de ezen érzése minden egyes eltelt pillanattal enyhülni kezd. Mikor A pár szóba elegyedik egymással mind tekintetét mind belső figyelmét másfelé szegezi, hogy véletlenül se legyen tanúja a kettőjük közt lebajlódó cselekményeknek. A Hold ékesen ragyog az égen, egy ártó felleg sincs ami megzavarná a pompás fényjátékát amit a talajt beborító fehér rétegen jelenik meg, különleges és meghitt csillogás formájában. Kamihira egy pillanatra a régi otthonában eltöltött időre emlékszik vissza, tán még arcvonásai is egy sokkalta barátibb lény képét tükrözhetik vissza, azonban ezen állapotból a másik elf válasza hozza vissza őt a jelenbe.*
- Ismerve Sisivet biztos lágy dallammal fog válaszolni. Menjetek előre majd követlek benneteket s ha lehet a csukjátokat jól húzzátok az arcotokra amint beértek a templomba. * válaszol az eddigiekhez mérten barátibb hangon azonban a mondandója végén határozott, utasítást lehet fellelni. Megvárja míg a páros előre megy. Ő hátat fordítva nekik kémleli a magasan fekvő eget. " A többiek biztos nem fognak elbukni! Bárki jósolta meg vagy reménykedik ebben az tévedett. " jegyzi meg magában, mintha a szél elvihetné a gondolatait ahhoz aki a szélbe szőtt üzenetet küldte. Visszafordul s elindul a páros után. Léptei komorak s mégis lágyak ahogy a finom hóban lépked.*
* A templom belsejét félhomály borítja, csak néhány pislákoló gyertya ad némi rálátást a helység bizonyos pontjaira. A fény csalfa játékot kezd amint az ajtón bekúszó szél hatására. " Habár ezen hely menedéket nyújt még ilyen kési órákban is, nem gondoltam volna, hogy ennyien lesznek." jegyzi meg magában ahogy tekintetével körbetekint a terem belsejében. Látszólag a párosban megoszló érzelmek keletkeznek a hely belseje hatására. Kamihira tovább halad feléjük, lépteinek halk kopogása töri meg a terem csendjét. Tekintete szakadatlanul járkál ide-oda keresve bármi nem ide illő jelenséget ami veszélyes lehet rájuk nézve. Mikor melléjük ér tekintete megállapodik a páron miközben léptei kopogása elhallgat. A lány mintha nyitott könyv lenne Kamihira számára, látja rajta, hogy valami nyomassza a lelkét. Szóra nyitná a száját, de Darthon megelőzi s ezért visszafolytja szavait s meghallgatja. *
- Nem ellenzem. Jó lesz mihamarabb távozni innen, de azon időt míg itt vagyunk használjátok ki mind a melegedésre s a pihenésre is. Közben ne lankadjon figyelmetek, mert attol hogy itt vagyunk az nem azt jelenti, hogy nem kell semmitől tartanunk. Legyetek óvatosak! * Mondja olyan halkan, hogy csak kettőjük hallja. Hangja közvetlen. Fellehető benne a megszilárdulni készülő bizalom, a féltés s az együtt érzés. A páros elindul s ő pár lépésre lemaradva követi őket, készen állva bármilyen hirtelen bekövetkező történésre.*
* A tájon hűvös időjárás uralkodik, ezt erősíti meg a jelenlévők leheletének pára függönye. Arda szemei más színt öltenek, ahogy Kamihira befejezi a válasz adását és ő is belekezd nézőpontja kifejtésébe. *
- Te is nézd el nekem, hogy nem igazodok ki az embereken. Számomra eme állat csak egy a sok 'lény' közül amik mások számára varázslat vagy csodának számítanak. A látás módom más, ezért felesleges szabadkoznod. * feleli a lánynak barátibb mosollyal az arcán miközben szemivel rátekint. A lány újabb mondata kissé furcsán érinti, mintha neki lenne bármiféle része benne, hogy Zión itt szállt le.*
- Ugyan, olyat akarsz megköszöni amiben nincs közrejátszásom! Ettől eltekintve köszönöm a dicsérő szavakat, ha már örömöt leltél eme lény látványától már volt célja a megjelenésének. * Szabadkozik miközben a szárnyas paripára néz. " Főleg, hogy baljós szavakat sodort vele a szél. Ha ezért nekem jár köszönet, inkább köszönöm, de nem kérek belőle." jegyzi meg magában s lelkében kisebb harag és féltés kúszik. Arda lágy nevetése járja át a környéket, melyek melegséget hoznak ezen kései és hűvös órán Kamihira szívében. " Ha a világ ilyen teremtményekkel volna tele akkor ez lenne maga a megtestesült béke és nyugalom világa, afféle földi paradicsom. " jegyzi meg miközben Arda lágy nevetése visszhangzik elméjében. *
- Ha hiszed, akarod, hogy fontos legyél akkor az leszel. Nyugodj meg és bíz magadban s ne foglalkozz avval, hogy mások mit gondolnak. * Válaszolja halkan, észrevehetően már nem teljes idegenként beszél a lányhoz. Lopva Darthonra pillant aki nem kíván részt venni a beszélgetésben ami köztük zajlik Ardával. Kamihira a másik elf felé nem táplál semmi ellenszenves érzelmet, habár megjelenése bizalmatlanságot kelt s ezért megpróbál nem szóba elegyedni vele, de ezen érzése minden egyes eltelt pillanattal enyhülni kezd. Mikor A pár szóba elegyedik egymással mind tekintetét mind belső figyelmét másfelé szegezi, hogy véletlenül se legyen tanúja a kettőjük közt lebajlódó cselekményeknek. A Hold ékesen ragyog az égen, egy ártó felleg sincs ami megzavarná a pompás fényjátékát amit a talajt beborító fehér rétegen jelenik meg, különleges és meghitt csillogás formájában. Kamihira egy pillanatra a régi otthonában eltöltött időre emlékszik vissza, tán még arcvonásai is egy sokkalta barátibb lény képét tükrözhetik vissza, azonban ezen állapotból a másik elf válasza hozza vissza őt a jelenbe.*
- Ismerve Sisivet biztos lágy dallammal fog válaszolni. Menjetek előre majd követlek benneteket s ha lehet a csukjátokat jól húzzátok az arcotokra amint beértek a templomba. * válaszol az eddigiekhez mérten barátibb hangon azonban a mondandója végén határozott, utasítást lehet fellelni. Megvárja míg a páros előre megy. Ő hátat fordítva nekik kémleli a magasan fekvő eget. " A többiek biztos nem fognak elbukni! Bárki jósolta meg vagy reménykedik ebben az tévedett. " jegyzi meg magában, mintha a szél elvihetné a gondolatait ahhoz aki a szélbe szőtt üzenetet küldte. Visszafordul s elindul a páros után. Léptei komorak s mégis lágyak ahogy a finom hóban lépked.*
* A templom belsejét félhomály borítja, csak néhány pislákoló gyertya ad némi rálátást a helység bizonyos pontjaira. A fény csalfa játékot kezd amint az ajtón bekúszó szél hatására. " Habár ezen hely menedéket nyújt még ilyen kési órákban is, nem gondoltam volna, hogy ennyien lesznek." jegyzi meg magában ahogy tekintetével körbetekint a terem belsejében. Látszólag a párosban megoszló érzelmek keletkeznek a hely belseje hatására. Kamihira tovább halad feléjük, lépteinek halk kopogása töri meg a terem csendjét. Tekintete szakadatlanul járkál ide-oda keresve bármi nem ide illő jelenséget ami veszélyes lehet rájuk nézve. Mikor melléjük ér tekintete megállapodik a páron miközben léptei kopogása elhallgat. A lány mintha nyitott könyv lenne Kamihira számára, látja rajta, hogy valami nyomassza a lelkét. Szóra nyitná a száját, de Darthon megelőzi s ezért visszafolytja szavait s meghallgatja. *
- Nem ellenzem. Jó lesz mihamarabb távozni innen, de azon időt míg itt vagyunk használjátok ki mind a melegedésre s a pihenésre is. Közben ne lankadjon figyelmetek, mert attol hogy itt vagyunk az nem azt jelenti, hogy nem kell semmitől tartanunk. Legyetek óvatosak! * Mondja olyan halkan, hogy csak kettőjük hallja. Hangja közvetlen. Fellehető benne a megszilárdulni készülő bizalom, a féltés s az együtt érzés. A páros elindul s ő pár lépésre lemaradva követi őket, készen állva bármilyen hirtelen bekövetkező történésre.*
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-25 15:50:44
Üzenet elküldve: 2012-08-25 15:50:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Amint belép a Templomba, egy pap köszönti, majd amikor elárulja szándékait, egy szoba felé kíséri, amiről azt mondja, hogy tanterem. Miközben a szoba felé lépkednek Shahur ámulva figyeli, hogy milyen gyönyörű az épület. "Sajna egyáltalán nem értek ehhez, de azért remélem, hogy elmagyaráznak pár dolgot. nekem valami lebegtetés lenne jó, de amit ajánl az úr, egy ilyen kezdőnek." Töpreng, de nincs sok ideje, mivel a pap lenyomja a kilincset és beinvitálja a kis szobába, ami teli van csuhás alakokkal. "Na majd meglátjuk." Mondja magának, majd belép.*
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-24 00:28:05
Üzenet elküldve: 2012-08-24 00:28:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Átlép a küszöbön és azonnal észreveszi, hogy az itt élők, miért tartják nagy becsben az épületet.*
-Ez fantasztikus. *Suttogja halkan, ahogyan rámered a hatalmas, kidolgozott, krétafehér kőoszlopokra. Tovább sétálva elhalad a padsorok közt, majd a templom közepénél összetalálkozik egy szerzetessel.*
-Mond fiam, mi járatban vagy itt? *kérdezi halkan, de tisztán érthetően.*
-Szerény utazó vagyok, ki szívesen megismerkedne az itt élők templomának tanításaival. *Mondja, közben kerüli a szerzetes tekintetét, nehogy a csuklyája alatt felismerje*
-Rendben gyere utánam. *Válaszolja és alig észrevehetően int felé.
Elégedetten nyugtázza magában az alábbiakat: "Ez legalább könnyen ment. Nem szeretnék semmi olyan gubancot, amilyen a megérkezésem után történt." Azzal követi a szerzetest.*
A hozzászólást Arbelyssi (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.08.24 20:58:31, a következő indokkal:
Súlyos helyesírási hibák javítása ( pl. suttoglya-suttogja); jelek javítása.
-Ez fantasztikus. *Suttogja halkan, ahogyan rámered a hatalmas, kidolgozott, krétafehér kőoszlopokra. Tovább sétálva elhalad a padsorok közt, majd a templom közepénél összetalálkozik egy szerzetessel.*
-Mond fiam, mi járatban vagy itt? *kérdezi halkan, de tisztán érthetően.*
-Szerény utazó vagyok, ki szívesen megismerkedne az itt élők templomának tanításaival. *Mondja, közben kerüli a szerzetes tekintetét, nehogy a csuklyája alatt felismerje*
-Rendben gyere utánam. *Válaszolja és alig észrevehetően int felé.
Elégedetten nyugtázza magában az alábbiakat: "Ez legalább könnyen ment. Nem szeretnék semmi olyan gubancot, amilyen a megérkezésem után történt." Azzal követi a szerzetest.*
A hozzászólást Arbelyssi (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.08.24 20:58:31, a következő indokkal:
Súlyos helyesírási hibák javítása ( pl. suttoglya-suttogja); jelek javítása.
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-23 11:34:31
Üzenet elküldve: 2012-08-23 11:34:31
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*El érkezett végre a templomhoz. Roice be lép a hatalmas ajtón ami tárva nyitva van természetessen. Padok húzodnak végig. Papok és fura emberek mindenfelé. Roice oda megy az egyikhez és beszélni kezd: *
-Bocsánat, segítene? *Kérdezi Roice*
-Persze fiam, miben segíthetek? *Kérdezi a szerzetes*
-Azt szeretném megtudni, hogy hogyan lehet mágiát tanulni itt a templomban?
-Oh eről kérdeze meg a főpapot vagy valameik papot. *Mondja msolyogva a férfi. *
-Miért maga mi vagy ki? *Kérdezi meglepődve Roice. *
-Én Amos vagyok, a főpap hamarosan ide fog jönni. *Mondja majd el tünik egy ajtó mögött. A főpap közben sehol nincs, Roice nem érti a helyzetet így leül, beszél a pappal miután ide ért és aztán el megy... *
-Bocsánat, segítene? *Kérdezi Roice*
-Persze fiam, miben segíthetek? *Kérdezi a szerzetes*
-Azt szeretném megtudni, hogy hogyan lehet mágiát tanulni itt a templomban?
-Oh eről kérdeze meg a főpapot vagy valameik papot. *Mondja msolyogva a férfi. *
-Miért maga mi vagy ki? *Kérdezi meglepődve Roice. *
-Én Amos vagyok, a főpap hamarosan ide fog jönni. *Mondja majd el tünik egy ajtó mögött. A főpap közben sehol nincs, Roice nem érti a helyzetet így leül, beszél a pappal miután ide ért és aztán el megy... *
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-23 00:49:01
Üzenet elküldve: 2012-08-23 00:49:01
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Újabb nap, újabb alkalom az ember ismereteinek bővítésére! Megesik, ha sokat járja a vadont, felfedezetlen utakra tér, olyannal találkozik, ami ugyan le van írva a könyvekben, ám a megalapozottsága már kétes... Ceris éppen ezért olyan gyakori vendég a könyvek honában. Mindig van valami, amit nem ért, nem tud hova tenni. Annak utána kell olvasni. Ezután fel kell fedezni valamit a leírtak között, amit bizony a saját szemeivel kell látnia! Így megy ez már évek óta, újabb kaland, újabb utazás.
Halkan, résnyire nyílik a templom nehéz ajtaja, egy pillanatra fény-penge hatol a sötétbe, hogy aztán újra kiszoruljon onnan, ami már nem a világosság birodalma. Kecses alak halad egérléptekkel a lefelé vezető lépcsőkhöz, hogy ott eltűnjön, mintha sose járt volna itt.*
Halkan, résnyire nyílik a templom nehéz ajtaja, egy pillanatra fény-penge hatol a sötétbe, hogy aztán újra kiszoruljon onnan, ami már nem a világosság birodalma. Kecses alak halad egérléptekkel a lefelé vezető lépcsőkhöz, hogy ott eltűnjön, mintha sose járt volna itt.*
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-22 10:17:06
Üzenet elküldve: 2012-08-22 10:17:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*A templom este csöndes és csak pár gyertya jelzi az istenek vagy teremtők jelenlétét. Van még bent pár virrasztó, akik egymástól elkülönülve imádkoznak a hatalmas épület különböző pontjain.
Mikor belép egy kis nyugalom és átszellemülés érinti meg a lovagot... Bár az isteneket sokak csak egy buta hazugságnak tartják, Ő érzi a jelenlétüket vagy legalábbis érezni akarja Őket.
Bár elfelejtette hosszú évekkel ezelőtt milyen isteneket imádott, akiket most megismert azokat teljes tudatából imádja. Két istent ismer el földöntúli vezetőjeként, azokat amiket a druida is. Varrult, a rettegett farkast és Ahunist, a halál és végzet istenét. Bár mind a két istenség negatívnak tűnik, egy harcos lovagnak pont Ők felelnek meg leginkább.
Varrulhoz azért imádkozik ha imádkozik, hogy védje meg a gonosztól és riassza el az ellenségét, míg Ahunishoz, hogy ha bekövetkezik a legrosszabb vele ami bekövetkezhet akkor álljon készen és ne hagyja el-e világot úgy, hogy küldetését nem bírta befejezni.
Amint talál magának egy megfelelő pontot, letérdel, leveszi sisakját és imádkozni kezd a két fentebb emlegetett felsőbbrendű teremtményhez.
Hosszasan meditál a templomban és hol kér, hol köszön valamit a két istenségnek, míg nem úgy dönt, hogy irányt vált és a várost bejárja kicsit az éjszaka leple alatt...*
Mikor belép egy kis nyugalom és átszellemülés érinti meg a lovagot... Bár az isteneket sokak csak egy buta hazugságnak tartják, Ő érzi a jelenlétüket vagy legalábbis érezni akarja Őket.
Bár elfelejtette hosszú évekkel ezelőtt milyen isteneket imádott, akiket most megismert azokat teljes tudatából imádja. Két istent ismer el földöntúli vezetőjeként, azokat amiket a druida is. Varrult, a rettegett farkast és Ahunist, a halál és végzet istenét. Bár mind a két istenség negatívnak tűnik, egy harcos lovagnak pont Ők felelnek meg leginkább.
Varrulhoz azért imádkozik ha imádkozik, hogy védje meg a gonosztól és riassza el az ellenségét, míg Ahunishoz, hogy ha bekövetkezik a legrosszabb vele ami bekövetkezhet akkor álljon készen és ne hagyja el-e világot úgy, hogy küldetését nem bírta befejezni.
Amint talál magának egy megfelelő pontot, letérdel, leveszi sisakját és imádkozni kezd a két fentebb emlegetett felsőbbrendű teremtményhez.
Hosszasan meditál a templomban és hol kér, hol köszön valamit a két istenségnek, míg nem úgy dönt, hogy irányt vált és a várost bejárja kicsit az éjszaka leple alatt...*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-20 22:45:25
Üzenet elküldve: 2012-08-20 22:45:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
/A Csaló/
*A drow elf kétségbeesetten sír a padlón, túl sok volt ez az egész elgyötört elméje s lelke számára. A bánat tengerén hánykolódva néha felszínre bukik a düh is. A harag hogy Andreasel ilyen választás elé állította, hogy nem hagyta meg a jogot rá hogy ő döntsön. Saját életét tette fel az Árnyéval szemben s a döntést a tőrrel együtt az éjelf kezeibe helyezte. Igazságtalan dolog volt. De most, hogy egyiket már elvesztette, Elwynek nem áll szándékában hagyni, hogy a másikkal is ez történjen. Felkel a padlóról, botladozva indul el a templom hatalmas épületében azzal az eltökélt szándékkal, hogy kerít egy gyógyító papot még ha az Alanti Tüzek izzó mélyéről kell is kirángatnia.*
*A drow elf kétségbeesetten sír a padlón, túl sok volt ez az egész elgyötört elméje s lelke számára. A bánat tengerén hánykolódva néha felszínre bukik a düh is. A harag hogy Andreasel ilyen választás elé állította, hogy nem hagyta meg a jogot rá hogy ő döntsön. Saját életét tette fel az Árnyéval szemben s a döntést a tőrrel együtt az éjelf kezeibe helyezte. Igazságtalan dolog volt. De most, hogy egyiket már elvesztette, Elwynek nem áll szándékában hagyni, hogy a másikkal is ez történjen. Felkel a padlóról, botladozva indul el a templom hatalmas épületében azzal az eltökélt szándékkal, hogy kerít egy gyógyító papot még ha az Alanti Tüzek izzó mélyéről kell is kirángatnia.*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-17 17:55:20
Üzenet elküldve: 2012-08-17 17:55:20
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Ismét visszatér a varázslás színhelyére. Nagyon megszerette azt az igen szigorú, a tökéletesnél nem kevesebbet megkövetelő papot, tanítómestert, aki őt elkezdte okítani. Meg is kérte akkor, hogy máskor is együtt tanulhassanak. De most - belépve a templomba - nem látja őt. S csak a keresztnevét tudja, de abban sem biztos, hogy az a valódi. "Bár miért is ne lenne az a valódi neve?" Köszönés után odalép Amos elé:*
- Én Sikeniros papot keresem, akivel megkezdtük a mágia tanulását, de sehol sem látom. Tudja-e, hol van ő, Főpap úr?
*Az fölemeli arcát egy ősrégi írásokkal teli könyvből, s a lány szemébe néz. Az összerezzen, hisz sosem találkozott még olyan tekintettel, melyben szinte benne sugárzik a mindentudás végtelen óceánja. Átható, határozott, mégis puha, bölcs hangján így felel:*
- Éppen itt érkezik.
*S valóban: nem telt bele két szemhunyásnyi idő, az oltár melletti egyik faajtó feltárul, melyen keresztül belép a kedves mester. Lontrania nem is vesztegeti az időt: köszön, s leülnek tanulni.*
- Én Sikeniros papot keresem, akivel megkezdtük a mágia tanulását, de sehol sem látom. Tudja-e, hol van ő, Főpap úr?
*Az fölemeli arcát egy ősrégi írásokkal teli könyvből, s a lány szemébe néz. Az összerezzen, hisz sosem találkozott még olyan tekintettel, melyben szinte benne sugárzik a mindentudás végtelen óceánja. Átható, határozott, mégis puha, bölcs hangján így felel:*
- Éppen itt érkezik.
*S valóban: nem telt bele két szemhunyásnyi idő, az oltár melletti egyik faajtó feltárul, melyen keresztül belép a kedves mester. Lontrania nem is vesztegeti az időt: köszön, s leülnek tanulni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122