Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 177 (3521. - 3540. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
3540. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:17:44
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:17:44
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*A fénygömbök láttán, amit Nylisani áraszt az emberek felé meglepődik. Arany szemében félelem és kíváncsiság fénye csillan, de végül a kíváncsiság győzedelmeskedik és engedi, hogy belé szálljanak a gömbök. Amint ez megtörténik, úgy érzi, mintha a vére felforrósodna és az összes izma egy pillanatra egyszerre feszülne meg. A pillanat után teli energiával és belső békével tekint fel a falra és elkalandoznak a gondolatai. A valóságba Sya rántja vissza, amikor felé fordul és tiszta arany szemekkel kimondja azt a különleges szót. Hirtelen Lors meglepődik és gondolatban hálát ad Eeyrnek, de ezt nem mutatja ki, csak rámosolyog és válaszol.*
-Szeretlek!
*Ezután, Ogadel lezárja az istentiszteletet és néhány bölcs mondattal és ad egy meghívást. Lors felemeli a tekintetét az atyára.*
-Atyám, a nevem Väilkern Lorshavrund és szívesen megjelenek a szalagozáson.
*Ezután kérdőn a többiekre pillanat.*
A hozzászólás írója (Väilkern Lorshavrund) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.03 10:27:06
//Esemény - istentisztelet//
*A fénygömbök láttán, amit Nylisani áraszt az emberek felé meglepődik. Arany szemében félelem és kíváncsiság fénye csillan, de végül a kíváncsiság győzedelmeskedik és engedi, hogy belé szálljanak a gömbök. Amint ez megtörténik, úgy érzi, mintha a vére felforrósodna és az összes izma egy pillanatra egyszerre feszülne meg. A pillanat után teli energiával és belső békével tekint fel a falra és elkalandoznak a gondolatai. A valóságba Sya rántja vissza, amikor felé fordul és tiszta arany szemekkel kimondja azt a különleges szót. Hirtelen Lors meglepődik és gondolatban hálát ad Eeyrnek, de ezt nem mutatja ki, csak rámosolyog és válaszol.*
-Szeretlek!
*Ezután, Ogadel lezárja az istentiszteletet és néhány bölcs mondattal és ad egy meghívást. Lors felemeli a tekintetét az atyára.*
-Atyám, a nevem Väilkern Lorshavrund és szívesen megjelenek a szalagozáson.
*Ezután kérdőn a többiekre pillanat.*
A hozzászólás írója (Väilkern Lorshavrund) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.03 10:27:06
3539. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:17:07
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:17:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
*Ogadel és társai figyelő szemei elől nem egyszerű észrevétlennek maradni, főleg ezen jeles alkalom keretében.*
-Jöjj bátran, gyermekem! *szól oda a hamuszürke bőrű Sythranak, aki majd eztán eldönti, hogy mit cselekszik. Mellesleg senki sem harapja meg, ha közelebb jön, efelől nyugodt lehet.
Nylisani beszédére mindenképpen érdemes odafigyelni! Rögtön az első mondat egy igen fontos, meghatározó mondat. Ugyanis például Ogadel rendje, a Prexorom, Pmolrahoz, a napistenhez imádkozott, őt dicsőítették, hozzá szólottak. Pmolra a fény, áldás és élet istene a Prexoromnál, ami megegyezik az itt megnevezett Eeyrel. Lényeg a hit, nem okvetlen a név! Ez egy olyan bölcsesség, ami egy félistennő szájából hallva még hitelesebb. Szépen összefoglalja a lényeget, biztosan lenyűgözi vele a hallgatóságot.
A pozitív energiákat hordozó fénygömböknek aligha fog ellenállni valaki. Ezek az "apróságok" kiemelik és egy szinttel magasabbra helyezik az eseményt, amitől csak még népszerűbb lehet ez a kis összefogás. A kis összefogás, ami ha így folytatja egy szép nagy, összetartó közösséggé kovácsolódhat.
Syasraya kifejezi szeretetét a lovagnak, amit még Ogadel is megmosolyog. Általában magára öltött szigorú, feszes vonásai most meglágyulnak.
Sólyommadár is kapna éppen egy meghívást, de közben már megtalál egy templomi szerzetest, aki csevegésbe kezd vele.*
-Szeressétek és tiszteljétek egymást! *csapja össze mérsékelten két tenyerét.* -Hiszen a szeretetnél nincs erősebb energia! Segítsetek embertársaitokon! Tiszteljétek az életet, hiszen ez a legcsodásabb ajándék, amit halandó ember kaphat! Éppen ezért vigyázzatok is rá, őrizzétek, tartsátok karban. Köszönöm, hogy eljöttetek ma ide, a templomba Eeyr színe elé és reá fordítottátok időtöket és energiátokat. Áldás, békesség kísérjen benneteket utatokon!
*Ogadel két segítője felé fordul és meghajol. Mindketten viszonozzák, meghajolnak a hallgatóság előtt is, majd lassú, komótos léptekkel elindulnak a maguk dolgára.*
-Ó, míg el nem felejtem! *fordul a többiekhez, mielőtt elindulnának.* -Kérlek benneteket, hogy gyertek el néhány nap múlva az Élet Fájához, a templomkertbe. Rendeznék egy kis eseményt, ami a következőt takarja. *pillant el Nylisani felé, kíváncsi lesz, hogy a félistennő mit szól majd mindehhez.* -Hozok majd hófehér szalagokat és adok mindenkinek egyet, amire majd felírja a nevét, méghozzá aranyfestékkel! *hangsúlyozza ki.* -Ezután cseréltek egymással és ráerősítitek, odakötitek a szalagokat az ágakra, amik majd lágyan lengedeznek a szélben. Ennek célja, hogy megerősítsük és növeljük a kapcsot, ami ma itt elkezdődött.
*Új kor köszönt Eeyr halandó hívei között, hiszen jelenleg aligha van ennél nagyobb erejű összefogás, mint amit most ők képviselnek.*
-Szeretném, ha mindannyian eljönnétek. Az sem baj, sőt egyenesen jó, ha hoztok magatokkal valakit. Lesz aprósütemény és innivaló is. Köszönöm!
*Ezennel a maga részéről lezártnak tekinti ezt az első kis istentiszteletet. Nem volt hosszú, nem mentek bele nagyon mély mélységekbe, de a lényeg most a népszerűsítés és az igényfelmérés volt.*
-Akinek bármi kérdése van, állok rendelkezésére!
*Most van az a pillanat, amikor akár általánosabb dolgokról is lehet csevegni a pappal.*
-Kedves Nylisani. *fordul mosolyogva a félistennőhöz.* -Ugye eljössz a szalagozásra is? *érdeklődik, bár szerinte ezzel nem lesz gond, hiszen egyébként is sok időt tölt az Élet Fájánál.*
*Ogadel és társai figyelő szemei elől nem egyszerű észrevétlennek maradni, főleg ezen jeles alkalom keretében.*
-Jöjj bátran, gyermekem! *szól oda a hamuszürke bőrű Sythranak, aki majd eztán eldönti, hogy mit cselekszik. Mellesleg senki sem harapja meg, ha közelebb jön, efelől nyugodt lehet.
Nylisani beszédére mindenképpen érdemes odafigyelni! Rögtön az első mondat egy igen fontos, meghatározó mondat. Ugyanis például Ogadel rendje, a Prexorom, Pmolrahoz, a napistenhez imádkozott, őt dicsőítették, hozzá szólottak. Pmolra a fény, áldás és élet istene a Prexoromnál, ami megegyezik az itt megnevezett Eeyrel. Lényeg a hit, nem okvetlen a név! Ez egy olyan bölcsesség, ami egy félistennő szájából hallva még hitelesebb. Szépen összefoglalja a lényeget, biztosan lenyűgözi vele a hallgatóságot.
A pozitív energiákat hordozó fénygömböknek aligha fog ellenállni valaki. Ezek az "apróságok" kiemelik és egy szinttel magasabbra helyezik az eseményt, amitől csak még népszerűbb lehet ez a kis összefogás. A kis összefogás, ami ha így folytatja egy szép nagy, összetartó közösséggé kovácsolódhat.
Syasraya kifejezi szeretetét a lovagnak, amit még Ogadel is megmosolyog. Általában magára öltött szigorú, feszes vonásai most meglágyulnak.
Sólyommadár is kapna éppen egy meghívást, de közben már megtalál egy templomi szerzetest, aki csevegésbe kezd vele.*
-Szeressétek és tiszteljétek egymást! *csapja össze mérsékelten két tenyerét.* -Hiszen a szeretetnél nincs erősebb energia! Segítsetek embertársaitokon! Tiszteljétek az életet, hiszen ez a legcsodásabb ajándék, amit halandó ember kaphat! Éppen ezért vigyázzatok is rá, őrizzétek, tartsátok karban. Köszönöm, hogy eljöttetek ma ide, a templomba Eeyr színe elé és reá fordítottátok időtöket és energiátokat. Áldás, békesség kísérjen benneteket utatokon!
*Ogadel két segítője felé fordul és meghajol. Mindketten viszonozzák, meghajolnak a hallgatóság előtt is, majd lassú, komótos léptekkel elindulnak a maguk dolgára.*
-Ó, míg el nem felejtem! *fordul a többiekhez, mielőtt elindulnának.* -Kérlek benneteket, hogy gyertek el néhány nap múlva az Élet Fájához, a templomkertbe. Rendeznék egy kis eseményt, ami a következőt takarja. *pillant el Nylisani felé, kíváncsi lesz, hogy a félistennő mit szól majd mindehhez.* -Hozok majd hófehér szalagokat és adok mindenkinek egyet, amire majd felírja a nevét, méghozzá aranyfestékkel! *hangsúlyozza ki.* -Ezután cseréltek egymással és ráerősítitek, odakötitek a szalagokat az ágakra, amik majd lágyan lengedeznek a szélben. Ennek célja, hogy megerősítsük és növeljük a kapcsot, ami ma itt elkezdődött.
*Új kor köszönt Eeyr halandó hívei között, hiszen jelenleg aligha van ennél nagyobb erejű összefogás, mint amit most ők képviselnek.*
-Szeretném, ha mindannyian eljönnétek. Az sem baj, sőt egyenesen jó, ha hoztok magatokkal valakit. Lesz aprósütemény és innivaló is. Köszönöm!
*Ezennel a maga részéről lezártnak tekinti ezt az első kis istentiszteletet. Nem volt hosszú, nem mentek bele nagyon mély mélységekbe, de a lényeg most a népszerűsítés és az igényfelmérés volt.*
-Akinek bármi kérdése van, állok rendelkezésére!
*Most van az a pillanat, amikor akár általánosabb dolgokról is lehet csevegni a pappal.*
-Kedves Nylisani. *fordul mosolyogva a félistennőhöz.* -Ugye eljössz a szalagozásra is? *érdeklődik, bár szerinte ezzel nem lesz gond, hiszen egyébként is sok időt tölt az Élet Fájánál.*
3538. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-02 23:11:38
Üzenet elküldve: 2017-07-02 23:11:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
//Csak úgy hátrébb, messzebb hallgatózva//
*A temetőt megpillantva a folyó felől halkan, és kegyeleti lassúságot erőltetve magára, a Templomkerten át közelíti meg a gyönyörű épületet. Mikor kellő közelségbe kerül, mindent magába szív ami itt van. Még az illet is vízválasztó lehet, hiszen életének céljáról van szó. Halkan, és finoman kezd el járni. Sólymot, a karjára szállítja, és hang nélkül, a kapunál szabadjára engedi. Ilyenkor nem megy messze, csak egy fára pihenni. Mikor kiér a templomból elég egy fütty és már jön is a szelek szárnyán a vadmadár. Mikor beér, éppen megannyi ember, elf, és mindenki együtt, valami szeánsz szerű szertartást végez. Ilyet olykor régen is csináltak egykori mesterével, de csak hasonlatos volt ehhez. Egyszerűen megremeg a térde az itt található lelki energiáktól. Nem megy oda, s csak alig észrevehetően hallgatózik.*
~Van itt valami. Valami erő, valami csoda.~
*Gondolja magában ámulattal. A Világ Apja, és Anyja nem váltott ki belőle ilyen spirituális energiákat mint ez itt. Tisztes hallgatózás után belefut egy csuhás emberbe.*
//Egy új élet kezdete//
*Félreszólítja az alakot halkan, és nekiszegez egy egészen összetett, kissé kapkodós kérdést.*
-Jó napot. Szeretnék érdeklődni az istenekről. Eddig az erdőben éltem, és nem nagyon hallottam róluk, de szeretném tudni hogy milyen entitások, kicsodák is valójában.
*Fogalmazza ezt a legtiszteletteljesebb, de kíváncsian türelmetlen hangon. A csuhás öregúr, akin most látszanak csak a ráncok a gyertyvilágosság félhomályában, finom mosollyal, és elnézően okoskodó tekintettel lágy hangon mondja.*
-Gyere lányom. Elmesélek neked egy történetet.
*És azzal elkezdenek sétálgatni a folyosókon, amíg az öreg beszél. És csak beszél, és beszél, és beszél, és Enil issza minden szavát. Egy fertályórán keresztül tart a monológ, és a lány mindenféle érdekes kérdést tesz fel. Egy igencsak fogós kérdésre, miszerint.*
-Hogy viszonyul az elementarista mágia, az istenek adta varázslatokhoz?
*Nos ez a kopasz fejen erős vakargatást indít el. Ekkor rájön, hogy már kevés ehhez a feladathoz, és nagylelkűen felajánlja, hogy csakis az ő felügyelete alatt, de beengedi a könyvtárba, és ott folytathatják a beszélgetést, segítség, és teleírt pergamenek mellett. A lány élénk érdeklődése, és szemének kedves ragyogása, szinte elhessegeti a gondolatot a vénben, hogy esetleg a vér istenségének lenne rontó híve. Hosszas beszélgetést folytatnak. Egészen estig társalognak, mígnem az öreg szól, hogy elvégezné esti imáját. A kérésre, hogy hadd maradjon éjszakára a könyvtárban, nehezen, és noha unszolásra de igent kap. Úgy falja a pergamen sorait, mintha egyenesen most akarna papnővé válni. És mi tagadás. Nem áll messze tőle a gondolat.*
//Csak úgy hátrébb, messzebb hallgatózva//
*A temetőt megpillantva a folyó felől halkan, és kegyeleti lassúságot erőltetve magára, a Templomkerten át közelíti meg a gyönyörű épületet. Mikor kellő közelségbe kerül, mindent magába szív ami itt van. Még az illet is vízválasztó lehet, hiszen életének céljáról van szó. Halkan, és finoman kezd el járni. Sólymot, a karjára szállítja, és hang nélkül, a kapunál szabadjára engedi. Ilyenkor nem megy messze, csak egy fára pihenni. Mikor kiér a templomból elég egy fütty és már jön is a szelek szárnyán a vadmadár. Mikor beér, éppen megannyi ember, elf, és mindenki együtt, valami szeánsz szerű szertartást végez. Ilyet olykor régen is csináltak egykori mesterével, de csak hasonlatos volt ehhez. Egyszerűen megremeg a térde az itt található lelki energiáktól. Nem megy oda, s csak alig észrevehetően hallgatózik.*
~Van itt valami. Valami erő, valami csoda.~
*Gondolja magában ámulattal. A Világ Apja, és Anyja nem váltott ki belőle ilyen spirituális energiákat mint ez itt. Tisztes hallgatózás után belefut egy csuhás emberbe.*
//Egy új élet kezdete//
*Félreszólítja az alakot halkan, és nekiszegez egy egészen összetett, kissé kapkodós kérdést.*
-Jó napot. Szeretnék érdeklődni az istenekről. Eddig az erdőben éltem, és nem nagyon hallottam róluk, de szeretném tudni hogy milyen entitások, kicsodák is valójában.
*Fogalmazza ezt a legtiszteletteljesebb, de kíváncsian türelmetlen hangon. A csuhás öregúr, akin most látszanak csak a ráncok a gyertyvilágosság félhomályában, finom mosollyal, és elnézően okoskodó tekintettel lágy hangon mondja.*
-Gyere lányom. Elmesélek neked egy történetet.
*És azzal elkezdenek sétálgatni a folyosókon, amíg az öreg beszél. És csak beszél, és beszél, és beszél, és Enil issza minden szavát. Egy fertályórán keresztül tart a monológ, és a lány mindenféle érdekes kérdést tesz fel. Egy igencsak fogós kérdésre, miszerint.*
-Hogy viszonyul az elementarista mágia, az istenek adta varázslatokhoz?
*Nos ez a kopasz fejen erős vakargatást indít el. Ekkor rájön, hogy már kevés ehhez a feladathoz, és nagylelkűen felajánlja, hogy csakis az ő felügyelete alatt, de beengedi a könyvtárba, és ott folytathatják a beszélgetést, segítség, és teleírt pergamenek mellett. A lány élénk érdeklődése, és szemének kedves ragyogása, szinte elhessegeti a gondolatot a vénben, hogy esetleg a vér istenségének lenne rontó híve. Hosszas beszélgetést folytatnak. Egészen estig társalognak, mígnem az öreg szól, hogy elvégezné esti imáját. A kérésre, hogy hadd maradjon éjszakára a könyvtárban, nehezen, és noha unszolásra de igent kap. Úgy falja a pergamen sorait, mintha egyenesen most akarna papnővé válni. És mi tagadás. Nem áll messze tőle a gondolat.*
3537. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-01 15:12:03
Üzenet elküldve: 2017-07-01 15:12:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Marun amint kilép a könyvtárból, a templomban találja magát.
Rögtön észreveszi, hogy nincs túl nagy fény. Csak egy nem nagyon erős fényt lát, ami az ablakon szűrődik be, és a gyertyákat. De legalább ez elegendő neki ahhoz, hogy tudjon tájékozódni. Látja hogy milyen szép faragott oszlopok tartják a mennyezetet. És a kőből készült szobrokat is észreveszi, ahogy kettő-kettő szobor van minden oszlopnál. ~Vajon ezek az emberek kik lehettek?~ Végül észreveszi a kőoltárt, ami valamiféle zöld anyaggal van leborítva. Mivel megcsodálhatta a templomot belülről is, ezért kilép a templomból és folytatja útját a fogadó felé.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.07.03 13:30:20, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítás; a helyszínleírásnak ellentmondó részek javítása.
Rögtön észreveszi, hogy nincs túl nagy fény. Csak egy nem nagyon erős fényt lát, ami az ablakon szűrődik be, és a gyertyákat. De legalább ez elegendő neki ahhoz, hogy tudjon tájékozódni. Látja hogy milyen szép faragott oszlopok tartják a mennyezetet. És a kőből készült szobrokat is észreveszi, ahogy kettő-kettő szobor van minden oszlopnál. ~Vajon ezek az emberek kik lehettek?~ Végül észreveszi a kőoltárt, ami valamiféle zöld anyaggal van leborítva. Mivel megcsodálhatta a templomot belülről is, ezért kilép a templomból és folytatja útját a fogadó felé.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.07.03 13:30:20, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítás; a helyszínleírásnak ellentmondó részek javítása.
3536. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-29 11:38:50
Üzenet elküldve: 2017-06-29 11:38:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Ogadel atya üdvözli Nylisanit, akit hódolatáról biztosít. Sya kíváncsian tekint a furcsa szerzetre, akiről nem tudja eldönteni, hogy miféle. ~Soha sem hallottam még róla, de fontos személy lehet…~ gondolja és ő is enyhén fejet hajt felé. ~gyermekem?~ furcsállja a megszólítást, de sikerül megállnia, hogy elmosolyodjon. Különös dolog, ami közte és Lors között van. Érzékelhető az energiaáramlás kettejük között. A tenyerük egyre melegebbnek tűnik.
Most már teljesen biztos benne, hogy fontos személyt tisztelhetnek a faszerű szerzeményben. Mégis, olyan pozitív személyiség, olyan kedves és odaadó. Érdekes, de mást várna. Nylisani beszéde mélyen megérinti és rájön, hogy ő csakis Eeyr őszinte híve és hírnöke lehet. ~Lehetséges, hogy ő áldotta meg ezzel a különleges kinézettel?~ elmélkedik el egy pillanatra. Őszinte csodálatot kezd érezni a teremtmény iránt és elkerekedett szemekkel nézi a fénygömböket, melyek a jelenlévők felé szállnak. Átadja magát a szertartásnak és szeretettel fogadja testébe a fényt és az energiát. Egy pillanatra úgy érzi, hogy most bármire képes lenne és minden tettét áldás követné. Nagyon jól érzi magát és a nagy örömben mindenről megfeledkezik. Szembe fordul Lorssal, megfogja mindkét kezét és tiszta arany szemekkel ránéz, majd megszólal.* -Szeretlek!
//Esemény - istentisztelet//
*Ogadel atya üdvözli Nylisanit, akit hódolatáról biztosít. Sya kíváncsian tekint a furcsa szerzetre, akiről nem tudja eldönteni, hogy miféle. ~Soha sem hallottam még róla, de fontos személy lehet…~ gondolja és ő is enyhén fejet hajt felé. ~gyermekem?~ furcsállja a megszólítást, de sikerül megállnia, hogy elmosolyodjon. Különös dolog, ami közte és Lors között van. Érzékelhető az energiaáramlás kettejük között. A tenyerük egyre melegebbnek tűnik.
Most már teljesen biztos benne, hogy fontos személyt tisztelhetnek a faszerű szerzeményben. Mégis, olyan pozitív személyiség, olyan kedves és odaadó. Érdekes, de mást várna. Nylisani beszéde mélyen megérinti és rájön, hogy ő csakis Eeyr őszinte híve és hírnöke lehet. ~Lehetséges, hogy ő áldotta meg ezzel a különleges kinézettel?~ elmélkedik el egy pillanatra. Őszinte csodálatot kezd érezni a teremtmény iránt és elkerekedett szemekkel nézi a fénygömböket, melyek a jelenlévők felé szállnak. Átadja magát a szertartásnak és szeretettel fogadja testébe a fényt és az energiát. Egy pillanatra úgy érzi, hogy most bármire képes lenne és minden tettét áldás követné. Nagyon jól érzi magát és a nagy örömben mindenről megfeledkezik. Szembe fordul Lorssal, megfogja mindkét kezét és tiszta arany szemekkel ránéz, majd megszólal.* -Szeretlek!
3535. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-28 21:36:11
Üzenet elküldve: 2017-06-28 21:36:11
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - istentisztelet//
*Nylisani elmosolyodik, sokan összegyűltek az első misére, ennek majd híre megy és lehet még többen jönnek majd a következőre.*
-Enyém a megtiszteltetés, hogy istennőm hitét terjeszted és részt vehetek benne. *Viszonozza az üdvözlést, egyáltalán nem érzékelteti, hogy ő feljebbvaló lenne itt bárkinél. Lehet megvan hozzá az ereje, de szerény teremtés és ezt mindenki láthatja.*
-Eeyr, ahogy itt nevezzük most, de lehet több más neve is a történelem során, a lényeg a hitben van. *tart egy kis szünetet* Az élet, az áldás és a jóság az, amit képviselünk, könnyű ezzel azonosulni, hisz mind élők vagyunk, mind tudunk szeretni akár barátot, akár életünk szerelmét vagy a családunkat. Az áldás is mindenkiben megvan, felfoghatjuk tehetségnek is, van aki a művészetben kimagasló és van aki a harctéren. Mind hiszünk valamiben és igyekszünk eléri a céljainkat, legyen az tanulás, vagy önmagunk megismerése, egy dolgot biztosan tudok, többet összefogva minden sokkal könnyebb és olyan kötelék alakul ki egy társaságban, amit a szeretet vezérel, így lesztek boldogak és erősebbek is. *Elég sokat fecsegett, inkább abba is hagyja egy rövid zárással.*
-Eeyr áldása kíséreljen utatokon. *Ezzel felemeli a kezét és kis fénygömbök szállnak a megjelentek felé, akik ha nem ellenkeznek, akkor a testükbe repül és mindenkit jó érzés és pozitív energia jár át.*
*Nylisani elmosolyodik, sokan összegyűltek az első misére, ennek majd híre megy és lehet még többen jönnek majd a következőre.*
-Enyém a megtiszteltetés, hogy istennőm hitét terjeszted és részt vehetek benne. *Viszonozza az üdvözlést, egyáltalán nem érzékelteti, hogy ő feljebbvaló lenne itt bárkinél. Lehet megvan hozzá az ereje, de szerény teremtés és ezt mindenki láthatja.*
-Eeyr, ahogy itt nevezzük most, de lehet több más neve is a történelem során, a lényeg a hitben van. *tart egy kis szünetet* Az élet, az áldás és a jóság az, amit képviselünk, könnyű ezzel azonosulni, hisz mind élők vagyunk, mind tudunk szeretni akár barátot, akár életünk szerelmét vagy a családunkat. Az áldás is mindenkiben megvan, felfoghatjuk tehetségnek is, van aki a művészetben kimagasló és van aki a harctéren. Mind hiszünk valamiben és igyekszünk eléri a céljainkat, legyen az tanulás, vagy önmagunk megismerése, egy dolgot biztosan tudok, többet összefogva minden sokkal könnyebb és olyan kötelék alakul ki egy társaságban, amit a szeretet vezérel, így lesztek boldogak és erősebbek is. *Elég sokat fecsegett, inkább abba is hagyja egy rövid zárással.*
-Eeyr áldása kíséreljen utatokon. *Ezzel felemeli a kezét és kis fénygömbök szállnak a megjelentek felé, akik ha nem ellenkeznek, akkor a testükbe repül és mindenkit jó érzés és pozitív energia jár át.*
3534. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-28 06:22:12
Üzenet elküldve: 2017-06-28 06:22:12
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Sya kedvéért magára erőltet egy érdeklődő arcot, egy enyhe félmosolyal. Amint Sya elmondja mit jelent a szeretet a számára és, hogy mi a célja akkor tényleg elgondolkodik néhány pillanatra. Amikor észre veszi, hogy a mondandója végén rá mosolyog a szíve újfent nagyot dobban és zavarában a tekintetét a padlóra irányítja. Amint megérzi Sya simítását a tenyerén nem mer felnézni rá, túlságosan is zavarban van. De azért, hogy tudassa Syaval, hogy itt van még, gyengéden megszorítja a kezét szinte nem is szorítás az csak jobban közrefogta kezével az övét. És pár másodperc múlva a szorítás kiengedésével ő is mesimítja Sya tenyerét reméli, hogy a harcok során megedződött érdes tenyerének és újjainaka nincs kellemetlen tapintása.*
//Esemény - istentisztelet//
*Sya kedvéért magára erőltet egy érdeklődő arcot, egy enyhe félmosolyal. Amint Sya elmondja mit jelent a szeretet a számára és, hogy mi a célja akkor tényleg elgondolkodik néhány pillanatra. Amikor észre veszi, hogy a mondandója végén rá mosolyog a szíve újfent nagyot dobban és zavarában a tekintetét a padlóra irányítja. Amint megérzi Sya simítását a tenyerén nem mer felnézni rá, túlságosan is zavarban van. De azért, hogy tudassa Syaval, hogy itt van még, gyengéden megszorítja a kezét szinte nem is szorítás az csak jobban közrefogta kezével az övét. És pár másodperc múlva a szorítás kiengedésével ő is mesimítja Sya tenyerét reméli, hogy a harcok során megedződött érdes tenyerének és újjainaka nincs kellemetlen tapintása.*
3533. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-27 20:15:39
Üzenet elküldve: 2017-06-27 20:15:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*Épp csak átsiet a templomtermen. Az elmúlt egy órában legalább háromszor megfordult itt, most már aztán semmi értelme nézelődni. Megnézett mindent, amit eddig akart, a szobrokban is gyönyörködött, amik mindig lenyűgözik, és most szerzeteseket sem lát, akiktől segítséget kérhetne, mit érdemes tanulni. Így, ugyanazt az utat követve, mint eddig bármikor, végigsétál a padsorok között. A cipője belseje jóval melegebb, mint a kövezet, lépései hangosabbak is. A kemény sarok hangos koppanással jelez minden egyes földet érést. Hiába próbál halk lenni, még csak lábujjhegyen sem tud közlekedni, ahhoz túl magas a sarok, ezért kénytelen elviselni, amíg távozik. És már távozik is.*
3532. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-27 19:59:40
Üzenet elküldve: 2017-06-27 19:59:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*A templom hideg kőpadlóján csattog végig meztelen talpacskáival. Nincs benn senki, síri csend van, így még ijesztőbb, ahogy visszhangot ver a falak között. Mielőtt bemenne a könyvtárba, ahol nem illik sem enni, sem inni, gyorsan legurít pár korty vizet a kulacsából a torkán. Hiába telik az idő, csúszik a nap egyre lejjebb, egyre közelebb érve a horizonthoz, még mindig tikkasztó meleg van kint. Víz nélkül, nem is nagyon bírná. A kulacsot visszadugja a táskája mélyére, ahol még egy alma is rejtőzik emlékei szerint. Igen, tisztán emlékszik rá, hogy ráfeküdt, mikor leheveredett a tisztáson, úgyhogy a gyümölcsnek nála kell lennie. Majd hazafelé menet meg is eszi, de egyelőre nem éhes. Össze-vissza evett a nap folyamán, meglepő lenne, ha holnap nem lenne szörnyű hascsikarása. Főleg a tegnap esti vacsora után, amikor meg rosszullétig zabálta magát a finom sült kolbásszal. Mér a gondolattól is felfordul a gyomra, mikor elképzeli, mennyi mindent tömött piciny bendőjébe. Közben elérte a könyvtár ajtaját, be is lép rajta, mielőtt valaki kérdőre vonja, mit téblábol a templomban.*
3531. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-27 15:00:51
Üzenet elküldve: 2017-06-27 15:00:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Komolyan elgondolkodtatja az erdei elfet az elhangzottak. Sok olyan dolog kerül terítékre, mit az egyedül eltöltött évei során nem hallhatott, s képtelen volt más halandókkal is megosztani. Ott voltak igaz a növények, s az állatok, de az ő válaszuk egészen más, mint az itt jelenlévők szavai. Valójában ezért is tért vissza a városba. Amely válaszokat nem találta meg egy elzárt világ kötelékében, azt itt, egy emberektől nyüzsgő városban, egykori otthonában minden bizonnyal könnyebben megkeresheti. S talán az ő saját hitének teremtője rendelte el ezt a találkozást ezzel a díszes társasággal.
De vajon ki lehet ez a furcsa teremtés, ki oly gondtalanul, de emellett mégis fenséges kisugárzással lép be a templomi szertartásra. Külseje nem hétköznapi, sőt akárhogy kutakodik Zetriat emlékeiben, nem tud egyetlen hozzá hasonló teremtményt sem felidézni. De akkor mégis micsoda, illetve kicsoda ő? Teljesen ismeretlen az elf számára, de olyan érzés keríti hatalmába, mintha egy régi jó barátot látna újra. Szívét elönti a melegség, íriszeiben gyermeki csodálat bujkál. Felnőtt férfi, az érkező látványa mégis megbabonázza, sőt teljesen magával ragadja. ~Nylisani...~ Ismétli el önmagában még egyszer ezt a nevet, majd érzékszervei mintha cserben hagynák, se nem hall, se nem lát jó ideig mást az növényszerű elfen kívül.
Csak akkor tér magához az éber kómából, mikor Ogadel atya ismét a szájára veszi eme csodálatos teremtés nevét. Zet eleinte szkeptikus hozzáállása egészen megváltozni látszik. Úgy hiszi, Eeyr csakis ugyanaz az isten lehet, kit ő is tisztel, és imád, csak éppen más névvel. Hisz ki más teremthetne ilyen csodálatos lényeket?*
//Esemény - istentisztelet//
*Komolyan elgondolkodtatja az erdei elfet az elhangzottak. Sok olyan dolog kerül terítékre, mit az egyedül eltöltött évei során nem hallhatott, s képtelen volt más halandókkal is megosztani. Ott voltak igaz a növények, s az állatok, de az ő válaszuk egészen más, mint az itt jelenlévők szavai. Valójában ezért is tért vissza a városba. Amely válaszokat nem találta meg egy elzárt világ kötelékében, azt itt, egy emberektől nyüzsgő városban, egykori otthonában minden bizonnyal könnyebben megkeresheti. S talán az ő saját hitének teremtője rendelte el ezt a találkozást ezzel a díszes társasággal.
De vajon ki lehet ez a furcsa teremtés, ki oly gondtalanul, de emellett mégis fenséges kisugárzással lép be a templomi szertartásra. Külseje nem hétköznapi, sőt akárhogy kutakodik Zetriat emlékeiben, nem tud egyetlen hozzá hasonló teremtményt sem felidézni. De akkor mégis micsoda, illetve kicsoda ő? Teljesen ismeretlen az elf számára, de olyan érzés keríti hatalmába, mintha egy régi jó barátot látna újra. Szívét elönti a melegség, íriszeiben gyermeki csodálat bujkál. Felnőtt férfi, az érkező látványa mégis megbabonázza, sőt teljesen magával ragadja. ~Nylisani...~ Ismétli el önmagában még egyszer ezt a nevet, majd érzékszervei mintha cserben hagynák, se nem hall, se nem lát jó ideig mást az növényszerű elfen kívül.
Csak akkor tér magához az éber kómából, mikor Ogadel atya ismét a szájára veszi eme csodálatos teremtés nevét. Zet eleinte szkeptikus hozzáállása egészen megváltozni látszik. Úgy hiszi, Eeyr csakis ugyanaz az isten lehet, kit ő is tisztel, és imád, csak éppen más névvel. Hisz ki más teremthetne ilyen csodálatos lényeket?*
3530. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-26 22:18:02
Üzenet elküldve: 2017-06-26 22:18:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*Kellemes hűvös levegő fogadja a templomban. Kicsit izgult, hogy nem-e fog összetalálkozni a klán többi tagjával, de teljesen egyedül van. A könyvtárból sem szűrődik ki hangzavar, pedig az a maroknyi lény elég nagy hanggal tud lenni, ha akar. Ha nem, akkor is. Mint mindig, most is kényelmes, nyugodt tempóban sétál át a termen. Megcsodálja a szobrokat, amik még mindig rendületlenül állnak a talapzatukon, a fényes fapadokat, amik meglepően kényelmesek tudnak lenni, ha a tündér lánya elég fáradt. Még a plafonnak is szentel egy röpke pillantást, mielőtt beveti magát a könyvek és tekercsek rengetegébe. Nagyon izgul, vannak- e már új olvasmányok. Nem olvasott ki még minden felelhető irományt, de a mágiával, és főleg a vízmágiával foglalkozók nagy részén már átrágta magát. Mint köztudott, ismétlés a tudás anyja, de azért örülne valami újdonságnak. Vagy csak egy érdekes regénynek. Meglepően kevés regényt talált a polcokon. Lehet, csak el vannak dugva az avatatlan szemek elől, majd ha véletlenül összeakad egy szerzetessel megérdeklődi tőle.
Majdnem nekimegy a könyvtár kemény ajtajának. Annyira elbambult, hogy csak az utolsó pillanatban sikerül visszatérnie a valóságba, orra alig pár centire van a falaptól. Nagyot sóhajt, majd egy lépést hátrálva kinyitja a helyiség ajtaját. Rögtön megcsapja a jól ismert dohszag, ami különös módon mosolyt csal az arcára. Régen járt már itt, és örül, hogy újra itt lehet.*
Majdnem nekimegy a könyvtár kemény ajtajának. Annyira elbambult, hogy csak az utolsó pillanatban sikerül visszatérnie a valóságba, orra alig pár centire van a falaptól. Nagyot sóhajt, majd egy lépést hátrálva kinyitja a helyiség ajtaját. Rögtön megcsapja a jól ismert dohszag, ami különös módon mosolyt csal az arcára. Régen járt már itt, és örül, hogy újra itt lehet.*
3529. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-26 20:50:18
Üzenet elküldve: 2017-06-26 20:50:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Egy hang nélkül, puha léptekkel tér be a templomba, ahol úgy tűnik valamiféle gyűlés zajlik éppen. Nem akar semmi ilyesminek a részese lenni, még kevésbé megzavarni őket, azonban a pár fős csapat pont úgy néz ki, mint ahogy azokat képzelte el, kiknek eddig nyomában volt. Mégsem akar rájuk rontani, nem tudja, hogy éppen istentisztelet folyik-e, avagy csak csapatos magánbeszélgetés, ezért néhány lépéssel az ajtótól balra próbál nem zavaró tényező lenni. Mégis, igyekszik nem annyira beleolvadni a környezetbe, hogy ha a csapat távozásra készülne, nyugodtan megszólíthassa őket, avagy ők vegyék észre. Elvégre annyira mégsem egy láthatatlan teremtés.*
//Esemény - istentisztelet//
*Egy hang nélkül, puha léptekkel tér be a templomba, ahol úgy tűnik valamiféle gyűlés zajlik éppen. Nem akar semmi ilyesminek a részese lenni, még kevésbé megzavarni őket, azonban a pár fős csapat pont úgy néz ki, mint ahogy azokat képzelte el, kiknek eddig nyomában volt. Mégsem akar rájuk rontani, nem tudja, hogy éppen istentisztelet folyik-e, avagy csak csapatos magánbeszélgetés, ezért néhány lépéssel az ajtótól balra próbál nem zavaró tényező lenni. Mégis, igyekszik nem annyira beleolvadni a környezetbe, hogy ha a csapat távozásra készülne, nyugodtan megszólíthassa őket, avagy ők vegyék észre. Elvégre annyira mégsem egy láthatatlan teremtés.*
3528. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-23 14:51:14
Üzenet elküldve: 2017-06-23 14:51:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
*Nylisani mindenképpen feltűnést kelt, így ha egy pillanatra is, de a pap szemei megállapodnak rajta. Mérhetetlen öröm számára, hogy a félistennő is eljött, ahogy ígérte. Másfelől egy nagyon erős pozitív visszajelzés, és talán a többiek is láthatják, hogy bizony van ereje annak, amit csinál.
A fénygömbök még intenzívebb fénnyel töltik meg a teret, fokozván ezzel a hangulatot.
Lassan közelebb férkőzik a csapat. A koszorút tartó hölgy kézen fogja a lovagot, úgy jönnek az ötágú csillag kör. Nylisani is közelebb jön, őt mély fejhajtással üdvözli, két társa, Nogbkip és Nerisys hasonló módon tesznek.*
-Szeretettel üdvözöllek, Nylisani. *nyújtja előre mindkét kezét, majd két tenyerével betakarja a félistennő aprócska kezeit, majd homlokához emeli.*
-Megtisztelsz jelenléteddel. Fogadd hódolatomat!
*A hódolat miatt van hát a kis műsor. Gyengéden és tiszteletteljesen érinti meg a félistennőt, de nem sokáig, nehogy túllépjen egy határt. Segédei csak aztán egyenesednek ki, hogy Nylisani kezét elengedi a pap. A félistennő roppant egyszerűen viselkedik, mintha csak egy lenne a többi halandó között.*
-Eeyr nevében szeretettel üdvözöllek téged Syasraya és téged is, gyermekem. *mondja a lovagnak, mivel őt nem tudja nevén szólítani, így marad a gyermekem megnevezés, amit a papok előszeretettel használnak.*
-Eeyr nevében téged is szeretettel üdvözöllek Zetriat és téged is Fyolana.
*A neveket mindig jól megjegyzi, így ezeket is elraktározza magában.*
~Eeyr! Küldj áldást az itt megjelenteknek!~
*Ezután jönnek a beszédek, amit figyelmesen hallgat segédeivel együtt.
Syasraya szavain érződik az elkötelezettség és maga az egész lénye és kisugárzása is roppant pozitív, mondjuk ezt nagyban hozzásegíti az a tény, hogy tündér. A tündérek karizmatikusak és jóságos teremtések, Lanawin világának aprócska, kicsike csodái! Talán ezért van jelen két tündér is, illetve volt egy harmadik, aki sajnos elment.*
-Az önzetlenség az egyik legnagyobb erény, Syasraya. Céljaid pedig roppant önzetlenek. Szavaid eljutnak Eeyrhez.
*Zetriat megközelítése is jó, hiszen Ogadel kérdéseire többféle megközelítés is létezik, az életet sokféleképpen lehet értelmezni és kifejezni, hogy mit is jelent.*
-Hallgass a szívedre, Zetriat és hagyd, hogy az vezessen! Így hamarabb megleled az utadat. És te nyitottál Eeyr felé, amivel megtettél egy lépést. Ez mindenképpen értékelendő!
*Hiszen végigüli az eseményt és itt van. Eljött, hogy meghallgassa ezt is.
Fyolana is igen jó dolgokat mond. Büszkék lehetnek magukra, legalább van véleményük és egészen jó is. A lovagot is szívesen meghallgatná, de úgy fest ő még várat magára.*
-Így igaz! Éppen eme célból különbözünk egymástól. Mindenkinek mást és mást adott a teremtő. Fiatalságod nem kisebbíti bölcsességed, Fyolana! Eeyr megáldja tanulmányaid!
*Ogadel nem fejtegeti saját álláspontját, hiszen most a résztvevők a fontosak. Ő csak próbált néhány jó tanácsot adni és kicsit kiegészíteni a beszédeket.
Az esemény lassacskán véget ér, nem sok van már hátra. Először van ilyen, nem célszerű túlságosan hosszúra nyújtani, így is éppen elég lesz megemészteni a hallottakat.
A pap jobb kezét előre nyújtja a levegőben.*
~Eeyr, jóságos istennőm! Áldásodat kérem, hogy a jelenlévők céljai megvalósuljanak! Figyeld őket és segíts nekik az úton, hogy mindig tiszta szívből cselekedjenek.~
-Áldottak legyenek céljaitok!
*Nem tudja, hogy ezennel lesz e valami jelenség, de a pap mindenesetre áldását adja mindezekre.*
-Nylisani. Van valami, amit megosztanál velünk? *kérdezi a félistennőtől. Mielőtt rátérne a zárásra, feltétlenül szót szeretne adni a félistennőnek még akkor is, ha Ogadel kezében van az irányítás. Hiszen mégis Eeyr egyik küldöttjéről van szó, akinek feltétlenül át kell adni a szólás jogát.
Ezután tényleg jön az esemény zárása. Reméli, hogy ezen rövidke ideig még kitartanak a hallgatók és lehet, hogy Nylisanitól fontos dolgokat tudhatnak meg.*
*Nylisani mindenképpen feltűnést kelt, így ha egy pillanatra is, de a pap szemei megállapodnak rajta. Mérhetetlen öröm számára, hogy a félistennő is eljött, ahogy ígérte. Másfelől egy nagyon erős pozitív visszajelzés, és talán a többiek is láthatják, hogy bizony van ereje annak, amit csinál.
A fénygömbök még intenzívebb fénnyel töltik meg a teret, fokozván ezzel a hangulatot.
Lassan közelebb férkőzik a csapat. A koszorút tartó hölgy kézen fogja a lovagot, úgy jönnek az ötágú csillag kör. Nylisani is közelebb jön, őt mély fejhajtással üdvözli, két társa, Nogbkip és Nerisys hasonló módon tesznek.*
-Szeretettel üdvözöllek, Nylisani. *nyújtja előre mindkét kezét, majd két tenyerével betakarja a félistennő aprócska kezeit, majd homlokához emeli.*
-Megtisztelsz jelenléteddel. Fogadd hódolatomat!
*A hódolat miatt van hát a kis műsor. Gyengéden és tiszteletteljesen érinti meg a félistennőt, de nem sokáig, nehogy túllépjen egy határt. Segédei csak aztán egyenesednek ki, hogy Nylisani kezét elengedi a pap. A félistennő roppant egyszerűen viselkedik, mintha csak egy lenne a többi halandó között.*
-Eeyr nevében szeretettel üdvözöllek téged Syasraya és téged is, gyermekem. *mondja a lovagnak, mivel őt nem tudja nevén szólítani, így marad a gyermekem megnevezés, amit a papok előszeretettel használnak.*
-Eeyr nevében téged is szeretettel üdvözöllek Zetriat és téged is Fyolana.
*A neveket mindig jól megjegyzi, így ezeket is elraktározza magában.*
~Eeyr! Küldj áldást az itt megjelenteknek!~
*Ezután jönnek a beszédek, amit figyelmesen hallgat segédeivel együtt.
Syasraya szavain érződik az elkötelezettség és maga az egész lénye és kisugárzása is roppant pozitív, mondjuk ezt nagyban hozzásegíti az a tény, hogy tündér. A tündérek karizmatikusak és jóságos teremtések, Lanawin világának aprócska, kicsike csodái! Talán ezért van jelen két tündér is, illetve volt egy harmadik, aki sajnos elment.*
-Az önzetlenség az egyik legnagyobb erény, Syasraya. Céljaid pedig roppant önzetlenek. Szavaid eljutnak Eeyrhez.
*Zetriat megközelítése is jó, hiszen Ogadel kérdéseire többféle megközelítés is létezik, az életet sokféleképpen lehet értelmezni és kifejezni, hogy mit is jelent.*
-Hallgass a szívedre, Zetriat és hagyd, hogy az vezessen! Így hamarabb megleled az utadat. És te nyitottál Eeyr felé, amivel megtettél egy lépést. Ez mindenképpen értékelendő!
*Hiszen végigüli az eseményt és itt van. Eljött, hogy meghallgassa ezt is.
Fyolana is igen jó dolgokat mond. Büszkék lehetnek magukra, legalább van véleményük és egészen jó is. A lovagot is szívesen meghallgatná, de úgy fest ő még várat magára.*
-Így igaz! Éppen eme célból különbözünk egymástól. Mindenkinek mást és mást adott a teremtő. Fiatalságod nem kisebbíti bölcsességed, Fyolana! Eeyr megáldja tanulmányaid!
*Ogadel nem fejtegeti saját álláspontját, hiszen most a résztvevők a fontosak. Ő csak próbált néhány jó tanácsot adni és kicsit kiegészíteni a beszédeket.
Az esemény lassacskán véget ér, nem sok van már hátra. Először van ilyen, nem célszerű túlságosan hosszúra nyújtani, így is éppen elég lesz megemészteni a hallottakat.
A pap jobb kezét előre nyújtja a levegőben.*
~Eeyr, jóságos istennőm! Áldásodat kérem, hogy a jelenlévők céljai megvalósuljanak! Figyeld őket és segíts nekik az úton, hogy mindig tiszta szívből cselekedjenek.~
-Áldottak legyenek céljaitok!
*Nem tudja, hogy ezennel lesz e valami jelenség, de a pap mindenesetre áldását adja mindezekre.*
-Nylisani. Van valami, amit megosztanál velünk? *kérdezi a félistennőtől. Mielőtt rátérne a zárásra, feltétlenül szót szeretne adni a félistennőnek még akkor is, ha Ogadel kezében van az irányítás. Hiszen mégis Eeyr egyik küldöttjéről van szó, akinek feltétlenül át kell adni a szólás jogát.
Ezután tényleg jön az esemény zárása. Reméli, hogy ezen rövidke ideig még kitartanak a hallgatók és lehet, hogy Nylisanitól fontos dolgokat tudhatnak meg.*
3527. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-22 22:20:53
Üzenet elküldve: 2017-06-22 22:20:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*A csillag mellé lépve rámosolyog az atyára* -Üdvözletem, Syasraya Troena vagyok *enyhén fejet hajt, majd óvatosan leül lábait maga alá hajtva. Lors kezét nem engedi el. Olyan gyengéden fogja őt a férfi, mintha porcelánból lenne. ~Talán fél, hogy összetör?~ mosolyodik el magában és úgy érzi, hogy ha el kéne engednie, akkor a szíve szakadna meg. Ez a kis érintés is olyan sok energiát tud adni neki, hogyan tudná ezt megmagyarázni vagy leírni? ~Ez biztosan Eeyr energiája~ gondolja*
- A szeretet a legerősebb energiaforrás. Ez élteti a növényeket és az állatokat is, minden élőlényt. Enélkül minden élet elpusztulna, elsorvadna. Célom, hogy létemmel elősegítsem a szeretet terjedését és életeket óvjak meg.
*mosolyogva Lorsra tekint, de kissé zavarba jön, és tekintete tovább kúszik Anára majd a mellette ülő ifjúra, akit eddig még nem látott. Enyhén fejet hajt és kedvesen végighallgatja a többiek mondanivalóját is. Közben bizsergést érez a kezében, melyet Lors fog. Szinte észrevétlenül, egyik újával megsimítja a férfi tenyerét, de ránézni nem mer. A szíve majd kiugrik a helyéről. ~Hogy változhatott meg minden ilyen gyorsan körülöttem?~ nem érti, hogy hogy lehet, hogy szinte egy napja még nem akart senkihez sem hozzá érni, most pedig ilyen kedves neki az érintés.*
//Esemény - istentisztelet//
*A csillag mellé lépve rámosolyog az atyára* -Üdvözletem, Syasraya Troena vagyok *enyhén fejet hajt, majd óvatosan leül lábait maga alá hajtva. Lors kezét nem engedi el. Olyan gyengéden fogja őt a férfi, mintha porcelánból lenne. ~Talán fél, hogy összetör?~ mosolyodik el magában és úgy érzi, hogy ha el kéne engednie, akkor a szíve szakadna meg. Ez a kis érintés is olyan sok energiát tud adni neki, hogyan tudná ezt megmagyarázni vagy leírni? ~Ez biztosan Eeyr energiája~ gondolja*
- A szeretet a legerősebb energiaforrás. Ez élteti a növényeket és az állatokat is, minden élőlényt. Enélkül minden élet elpusztulna, elsorvadna. Célom, hogy létemmel elősegítsem a szeretet terjedését és életeket óvjak meg.
*mosolyogva Lorsra tekint, de kissé zavarba jön, és tekintete tovább kúszik Anára majd a mellette ülő ifjúra, akit eddig még nem látott. Enyhén fejet hajt és kedvesen végighallgatja a többiek mondanivalóját is. Közben bizsergést érez a kezében, melyet Lors fog. Szinte észrevétlenül, egyik újával megsimítja a férfi tenyerét, de ránézni nem mer. A szíve majd kiugrik a helyéről. ~Hogy változhatott meg minden ilyen gyorsan körülöttem?~ nem érti, hogy hogy lehet, hogy szinte egy napja még nem akart senkihez sem hozzá érni, most pedig ilyen kedves neki az érintés.*
3526. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-22 20:42:25
Üzenet elküldve: 2017-06-22 20:42:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény – istentisztelet//
*Griwor a fülébe súg, erre felé fordul, félig felhúzott szemöldökkel hallgatja. Szóhoz se jut, olyan gyorsan elrohan a tündér, de még mielőtt az ajtó bezáródna, egy utolsót beszól a templomba, amin Fyolana jót nevet. Ezután kisimítja a gyűrött papírt, amit a társa a kezébe nyomott.*
~Mióta éhezik így egy kalandra? Nemrég élesen ellenezte Lors terveit.~
*Az atya kérésére feláll, és elindul a csillag felé a többiekkel. Séta közben mivel Lors és Sya elfoglaltnak tűnnek egymással, Zetnek mutatja meg a papírt, magyarázva, hogy Griwor ezért sietett el ilyen sürgősen, illetve hogy vissza fog jönni.
A lány mielőtt csatlakozna a körhöz, bemutatkozik.*
-Fyolana Avinthrya. *Hajt fejet az atya és társai felé.
Lábait közelebb húzza magához, úgy hallgatja kíváncsian a többieket. Szárnyai ismét kissé rezegnek az izgatottságtól. Amikor ő rajta a sor, nagy levegőt vesz és kissé akadozó, félénk hangon belekezd.*
-Az életet egy nagy útnak tartom, amibe én épphogy csak bele kezdtem. Célja viszont ahány ember, olyan sokféle lehet. Például amit Zetriat mondott: önmagunk felkutatása. *Bök az imént említett társa felé.* -Esetleg maga a szeretet, vagy az ismeret szerzés, tanulás, amiért én indultam neki a saját utamnak. De én még túl fiatal vagyok, hogy ezekről igazán fogalmam legyen.
*Elhallgat, hogy ne rabolja tovább az időt olyanoktól, akik esetleg okosabbat tudnának a témához szólni. Csendben, de ugyanolyan gyermeki csodálattal figyeli tovább az eseményeket.*
//Esemény – istentisztelet//
*Griwor a fülébe súg, erre felé fordul, félig felhúzott szemöldökkel hallgatja. Szóhoz se jut, olyan gyorsan elrohan a tündér, de még mielőtt az ajtó bezáródna, egy utolsót beszól a templomba, amin Fyolana jót nevet. Ezután kisimítja a gyűrött papírt, amit a társa a kezébe nyomott.*
~Mióta éhezik így egy kalandra? Nemrég élesen ellenezte Lors terveit.~
*Az atya kérésére feláll, és elindul a csillag felé a többiekkel. Séta közben mivel Lors és Sya elfoglaltnak tűnnek egymással, Zetnek mutatja meg a papírt, magyarázva, hogy Griwor ezért sietett el ilyen sürgősen, illetve hogy vissza fog jönni.
A lány mielőtt csatlakozna a körhöz, bemutatkozik.*
-Fyolana Avinthrya. *Hajt fejet az atya és társai felé.
Lábait közelebb húzza magához, úgy hallgatja kíváncsian a többieket. Szárnyai ismét kissé rezegnek az izgatottságtól. Amikor ő rajta a sor, nagy levegőt vesz és kissé akadozó, félénk hangon belekezd.*
-Az életet egy nagy útnak tartom, amibe én épphogy csak bele kezdtem. Célja viszont ahány ember, olyan sokféle lehet. Például amit Zetriat mondott: önmagunk felkutatása. *Bök az imént említett társa felé.* -Esetleg maga a szeretet, vagy az ismeret szerzés, tanulás, amiért én indultam neki a saját utamnak. De én még túl fiatal vagyok, hogy ezekről igazán fogalmam legyen.
*Elhallgat, hogy ne rabolja tovább az időt olyanoktól, akik esetleg okosabbat tudnának a témához szólni. Csendben, de ugyanolyan gyermeki csodálattal figyeli tovább az eseményeket.*
3525. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-22 13:49:28
Üzenet elküldve: 2017-06-22 13:49:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény-istentisztelet//
*Gor kissé szemtelenül, ám frappánsan távozik. Úgy tűnik valami sürgős, halaszthatatlan dolga akadt, amit nem halaszthat el későbbre. Ez Zet formája, éppen csak csatlakozik ehhez a fura kis kompániához, erre az egyikük máris lelép ismeretlen okokból. Ha nem keltette volna fel az érdeklődését az atya prédikációja ő is hamar távozna inkább a szertartás helyszínéről. De mivel most már kíváncsi, hogy mi is fog kialakulni ebből a számára szokatlan helyzetből úgy dönt végigvárja azt.
Lors, és az imént oly sebesen besuhanó alacsony növésű hölgyemény úgy tűnik ismerik egymást, sőt elég jó kapcsolatban lehetnek, hisz kéz a kézben járulnak a tiszteletes személye elé. Ez Zetet ismét egykori önmagára emlékezteti, még mikor az érzései egyetlen nő körül összpontosultak. Azóta sok idő eltelt, és ezek az érzések mára csak kósza emlékképekké alakultak át.
Kicsit vonakodva bár, de ő is a tiszteletes színe elé vonul, hogy egy kört alkothasson a többiekkel. Végül Ana mellett köt ki, mivel a lovag éppen a másik szárnya vesztett tündérkével van elfoglalva, mást meg még annyira sem ismer, mint a tündér lányt.
Kicsit feszeng a közös eszmecsere ötletétől, de ha rá kerül a sor hát muszáj lenyelnie a gombócot, és bemutatkoznia.*
-Zetriat Iuthar!
*Meghajol, mikor ő kerül sorra, s némi néma töprengés után választ is ad a tiszteletes szájából elhangzó kérésre.*
-Az élet egyfajta harmónia, és önkeresésről szól. Ha megtaláljuk önmagunkat, csak akkor élünk igazán. Ennek sokféle módja van, egyik ezek közül, hogy nyitunk mások felé.
*Nem akarja sokáig húzni, eléggé lámpalázas ebben a közegben. Kész csoda, hogy ennyit el tudott dadogni annyi év egyedüllét után.*
A hozzászólás írója (Zetriat Iuthar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.22 13:53:05
//Esemény-istentisztelet//
*Gor kissé szemtelenül, ám frappánsan távozik. Úgy tűnik valami sürgős, halaszthatatlan dolga akadt, amit nem halaszthat el későbbre. Ez Zet formája, éppen csak csatlakozik ehhez a fura kis kompániához, erre az egyikük máris lelép ismeretlen okokból. Ha nem keltette volna fel az érdeklődését az atya prédikációja ő is hamar távozna inkább a szertartás helyszínéről. De mivel most már kíváncsi, hogy mi is fog kialakulni ebből a számára szokatlan helyzetből úgy dönt végigvárja azt.
Lors, és az imént oly sebesen besuhanó alacsony növésű hölgyemény úgy tűnik ismerik egymást, sőt elég jó kapcsolatban lehetnek, hisz kéz a kézben járulnak a tiszteletes személye elé. Ez Zetet ismét egykori önmagára emlékezteti, még mikor az érzései egyetlen nő körül összpontosultak. Azóta sok idő eltelt, és ezek az érzések mára csak kósza emlékképekké alakultak át.
Kicsit vonakodva bár, de ő is a tiszteletes színe elé vonul, hogy egy kört alkothasson a többiekkel. Végül Ana mellett köt ki, mivel a lovag éppen a másik szárnya vesztett tündérkével van elfoglalva, mást meg még annyira sem ismer, mint a tündér lányt.
Kicsit feszeng a közös eszmecsere ötletétől, de ha rá kerül a sor hát muszáj lenyelnie a gombócot, és bemutatkoznia.*
-Zetriat Iuthar!
*Meghajol, mikor ő kerül sorra, s némi néma töprengés után választ is ad a tiszteletes szájából elhangzó kérésre.*
-Az élet egyfajta harmónia, és önkeresésről szól. Ha megtaláljuk önmagunkat, csak akkor élünk igazán. Ennek sokféle módja van, egyik ezek közül, hogy nyitunk mások felé.
*Nem akarja sokáig húzni, eléggé lámpalázas ebben a közegben. Kész csoda, hogy ennyit el tudott dadogni annyi év egyedüllét után.*
A hozzászólás írója (Zetriat Iuthar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.22 13:53:05
3524. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-22 12:47:00
Üzenet elküldve: 2017-06-22 12:47:00
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény-istentisztelet//
*A mély merengésből Gor távozása zökkenti ki, a szemével követi a férfit és a végszava után Lors arcára egy széles mosoly ül ki. Amit semmivel sem lehetne levakarni. Vissza fordul a szertartás felé és a tekintete találkozik Syaéval. A szíve lázasan dobban egyet és mintha megállna.*
~Sose volt még ilyen hatással rám egy nő... Ne kelljen emlékeztetnem miért akartam beverni a képed! Igen emlékszem... Hogy hihetted, hogy a vöröske odakint a templom elött? Jól van na ember vagyok és kész... ~
*A gondolataiból az zökkenti ki, hogy Sya megfogja a kezét. A szíve ismét dobban egy hatalmasat, de erőt vesz magán és követi Syat az ötágú csillaghoz. Megvárja amíg leül, majd ő is követi. Sya kezét végig tartja gyengéden. Nem akarja elsőként megosztani az érzéseit, de egy üdvözlést megejt.*
-Üdvözletem, tisztelendő atyám! *Hajt fejet Ogadelnek*
//Esemény-istentisztelet//
*A mély merengésből Gor távozása zökkenti ki, a szemével követi a férfit és a végszava után Lors arcára egy széles mosoly ül ki. Amit semmivel sem lehetne levakarni. Vissza fordul a szertartás felé és a tekintete találkozik Syaéval. A szíve lázasan dobban egyet és mintha megállna.*
~Sose volt még ilyen hatással rám egy nő... Ne kelljen emlékeztetnem miért akartam beverni a képed! Igen emlékszem... Hogy hihetted, hogy a vöröske odakint a templom elött? Jól van na ember vagyok és kész... ~
*A gondolataiból az zökkenti ki, hogy Sya megfogja a kezét. A szíve ismét dobban egy hatalmasat, de erőt vesz magán és követi Syat az ötágú csillaghoz. Megvárja amíg leül, majd ő is követi. Sya kezét végig tartja gyengéden. Nem akarja elsőként megosztani az érzéseit, de egy üdvözlést megejt.*
-Üdvözletem, tisztelendő atyám! *Hajt fejet Ogadelnek*
3523. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-22 12:04:19
Üzenet elküldve: 2017-06-22 12:04:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*A merengésből egy hirtelen muzdulat majd egy ismerős hang rántja ki. Gort látja kiszaladni a templomból. A kijelentése után némán kuncog egyet majd szégyenlősen tekint körbe, hogy észrevette-e valaki. Meglátja a többieket és örömteljes mosoly ül az arcára. Amikor Lorsal találkozik a pillantásuk egy percre, mintha minden megállna, nagyot dobban a szíve majd ismét elmosolyodik. Ana felé is int egyet. Örül, hogy újra rátalált a barátaira.
Az atya megkéri őket, hogy alkossanak kört. Lassan feláll, megigazítja a ruháját és egyik kezében a koszorúval elindul a többiek felé, hogy velük menjen az ötágú csillag köré. A másik kezével Lors felé nyúl, hogy magával vezesse. Látja, hogy a férfi nem szívleli a szertartást, de reméli, hogy ha együtt végzik, akkor élvezni fogja és átéli a szeretetet, amit adni képes.*
//Esemény - istentisztelet//
*A merengésből egy hirtelen muzdulat majd egy ismerős hang rántja ki. Gort látja kiszaladni a templomból. A kijelentése után némán kuncog egyet majd szégyenlősen tekint körbe, hogy észrevette-e valaki. Meglátja a többieket és örömteljes mosoly ül az arcára. Amikor Lorsal találkozik a pillantásuk egy percre, mintha minden megállna, nagyot dobban a szíve majd ismét elmosolyodik. Ana felé is int egyet. Örül, hogy újra rátalált a barátaira.
Az atya megkéri őket, hogy alkossanak kört. Lassan feláll, megigazítja a ruháját és egyik kezében a koszorúval elindul a többiek felé, hogy velük menjen az ötágú csillag köré. A másik kezével Lors felé nyúl, hogy magával vezesse. Látja, hogy a férfi nem szívleli a szertartást, de reméli, hogy ha együtt végzik, akkor élvezni fogja és átéli a szeretetet, amit adni képes.*
3522. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-21 18:48:43
Üzenet elküldve: 2017-06-21 18:48:43
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - istentisztelet//
*Nylisani halk léptekkel érkezik meg a tiszteletre és hátul foglal helyet, nem szeretné elvenni a figyelmet Ogadel atyától, aki az első, ki hitet hoz templomba a megjelent három isten egyikének. Ezzel most ők vannak előnyben és reméli a gonosz sosem törhet uralomra, amíg ez így is marad.
A gyertyák, amik a terembe fényt hoznak, az imádkozás közben apró fénygömbökké alakulnak át, amik természetes fényt visznek a templomba, így szebb világosságot nyer a terem. A kis növényszerű elf műve, hogy megadja a fény tiszteletét, ha már itt vannak. Az élet fája mellett is el tudná képzelni a szertartást, padokon ülve a természetben, na de ez mégis csak egy templom, ahol most vannak, az imáknak itt a helye a legtöbb halandó szerint.
Amikor körbe ülésre kéri fel a megjelent érdeklődőket, mosolyra húzza a száját, ő is elmegy és csatlakozik a követőkhöz és a leendő követőkhöz.*
-Üdvözöllek Odagel, szép a mise, remélem ez is sikeres lesz. *Helyet foglal hát a szerzetes mellett és kezét nyújtja a következő arra kelőnek, hogy foglaljon helyet mellette, itt most mindenki egyenrangú lehet.*
*Nylisani halk léptekkel érkezik meg a tiszteletre és hátul foglal helyet, nem szeretné elvenni a figyelmet Ogadel atyától, aki az első, ki hitet hoz templomba a megjelent három isten egyikének. Ezzel most ők vannak előnyben és reméli a gonosz sosem törhet uralomra, amíg ez így is marad.
A gyertyák, amik a terembe fényt hoznak, az imádkozás közben apró fénygömbökké alakulnak át, amik természetes fényt visznek a templomba, így szebb világosságot nyer a terem. A kis növényszerű elf műve, hogy megadja a fény tiszteletét, ha már itt vannak. Az élet fája mellett is el tudná képzelni a szertartást, padokon ülve a természetben, na de ez mégis csak egy templom, ahol most vannak, az imáknak itt a helye a legtöbb halandó szerint.
Amikor körbe ülésre kéri fel a megjelent érdeklődőket, mosolyra húzza a száját, ő is elmegy és csatlakozik a követőkhöz és a leendő követőkhöz.*
-Üdvözöllek Odagel, szép a mise, remélem ez is sikeres lesz. *Helyet foglal hát a szerzetes mellett és kezét nyújtja a következő arra kelőnek, hogy foglaljon helyet mellette, itt most mindenki egyenrangú lehet.*
3521. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-20 11:49:56
Üzenet elküldve: 2017-06-20 11:49:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
*Talán nem meglepő, hogy sokak még furcsán és idegenkedve fogadják a szertartást, mivel Lanawinon ez teljesen új dolog, mondhatni Ogadel ennek az úttörője. Éppen ezért nagy türelem, kitartás és elszántság szükségeltetik tőle, de ugyanez elmondható a hallgatóságról is. Nekik is türelmesnek kell lenniük és nyitottnak. Sőt, a pap még arra is nyitott, hogy az esemény után kérdésekre válaszoljon és megbeszéljék az olyan dolgokat, ami nem tetszett a résztvevőknek vagy másképpen csinálnák. Hiszen ez az egész csupán teszt, kísérleti jellegű, bár természetesen Ogadel szeretné, hogy komoly legyen a dolog és időnként megismételjék.
Megérkezik egy tündér, koszorúcskával a kezében. Nem kell szégyenkeznie, a templom ajtaja tárva nyitva áll az esemény idején éppen azért, hogy aki késik még az is tudjon csatlakozni. Egyedül is lehet szertartásokat végezni, ám a közösség mindig erősebb! Nem véletlenül verődtek az emberek közösségbe, hiszen támogatást és biztonságot nyújtanak egymásnak, így kölcsönösen jól jár mindenki. Ogadel úgy véli, hogy a hitet közösségben kell ápolni. Így tették a szerzetesrendnél is. Nagyobb a motiváció, igaz barátokra és hű társakra lelhet az ember, ha olyan körökben mozog, ami az ő elképzeléseinek és hitrendszerének felel meg.
Zetriat téved. Nem Eeyrtől származik az ima, hanem Ogadel írta! Ő vette a fáradtságot, tollat és pergament ragadott és leírta, amit a szíve súg. Az általános ima amolyan nyitó és záróbeszéd egy isteni szertartáson. Ilyen mindenütt van. Szóval mindez Ogadel munkássága, ő ajánlja fel istennőjének, aki vagy elfogadja, vagy módosítást eszközöl rajta. Nincs semmiféle ellentmondás egyébként. Mióta világ a világ, az istentiszteletet és az imádságokat templomban ejtik meg. Mivel a templom az utóbbi időben leginkább a tudománynak adott otthont, így Ogadel visszanyúl a gyökerekhez és elhinti a hit magvait, ezzel tisztelegve az ősi hagyományok előtt. Feltett szándéka egyébként, hogy majd a templomkertben is megejt egy "lazább" hangvitelű eseményt, mondjuk lehet egy ebéd, vacsora, ahol Eeyr követői összegyűlnek és kibeszélik magukat. De a mostani esemény még mindig egy istentisztelet, és ennek megvan a módja és a formája.
Természetesen nem várhatja el, hogy olyan imát zengjenek, amit még most hallanak először. Inkább csak amolyan ünnepélyes kijelentés volt, mivel az ima most hangzott el először, de remélhetőleg nem utoljára.
Mindenkinek joga van a véleményre, ezt nyilvánítja ki Griwor is. Ám, ha kicsit is belegondolna abba, amit mond, akkor rájöhet, hogy Természet Anya és Eeyr ugyanazokat a dolgokat és értékeket tartja szem előtt.*
-Most pedig. *folytatja, amit már bizonyára többen nagyon vártak.* -Kérlek benneteket, hogy álljatok fel és gyertek ide! Üljünk egymás mellé úgy, hogy alkossunk egy kört az ötágú csillag körül. Mutatkozzatok be Eeyr előtt és mondjátok el, kinek mit jelent a szeretet és az élet.
*Kicsit megpróbálja testközelbe helyezni a dolgokat, hogy ne csak az az altató hatás legyen, aminek okán a lovag elszunnyadna, hanem legyen valami személyesebb és személyre szabottabb, specifikusabb a hallgatók számára.*
*Talán nem meglepő, hogy sokak még furcsán és idegenkedve fogadják a szertartást, mivel Lanawinon ez teljesen új dolog, mondhatni Ogadel ennek az úttörője. Éppen ezért nagy türelem, kitartás és elszántság szükségeltetik tőle, de ugyanez elmondható a hallgatóságról is. Nekik is türelmesnek kell lenniük és nyitottnak. Sőt, a pap még arra is nyitott, hogy az esemény után kérdésekre válaszoljon és megbeszéljék az olyan dolgokat, ami nem tetszett a résztvevőknek vagy másképpen csinálnák. Hiszen ez az egész csupán teszt, kísérleti jellegű, bár természetesen Ogadel szeretné, hogy komoly legyen a dolog és időnként megismételjék.
Megérkezik egy tündér, koszorúcskával a kezében. Nem kell szégyenkeznie, a templom ajtaja tárva nyitva áll az esemény idején éppen azért, hogy aki késik még az is tudjon csatlakozni. Egyedül is lehet szertartásokat végezni, ám a közösség mindig erősebb! Nem véletlenül verődtek az emberek közösségbe, hiszen támogatást és biztonságot nyújtanak egymásnak, így kölcsönösen jól jár mindenki. Ogadel úgy véli, hogy a hitet közösségben kell ápolni. Így tették a szerzetesrendnél is. Nagyobb a motiváció, igaz barátokra és hű társakra lelhet az ember, ha olyan körökben mozog, ami az ő elképzeléseinek és hitrendszerének felel meg.
Zetriat téved. Nem Eeyrtől származik az ima, hanem Ogadel írta! Ő vette a fáradtságot, tollat és pergament ragadott és leírta, amit a szíve súg. Az általános ima amolyan nyitó és záróbeszéd egy isteni szertartáson. Ilyen mindenütt van. Szóval mindez Ogadel munkássága, ő ajánlja fel istennőjének, aki vagy elfogadja, vagy módosítást eszközöl rajta. Nincs semmiféle ellentmondás egyébként. Mióta világ a világ, az istentiszteletet és az imádságokat templomban ejtik meg. Mivel a templom az utóbbi időben leginkább a tudománynak adott otthont, így Ogadel visszanyúl a gyökerekhez és elhinti a hit magvait, ezzel tisztelegve az ősi hagyományok előtt. Feltett szándéka egyébként, hogy majd a templomkertben is megejt egy "lazább" hangvitelű eseményt, mondjuk lehet egy ebéd, vacsora, ahol Eeyr követői összegyűlnek és kibeszélik magukat. De a mostani esemény még mindig egy istentisztelet, és ennek megvan a módja és a formája.
Természetesen nem várhatja el, hogy olyan imát zengjenek, amit még most hallanak először. Inkább csak amolyan ünnepélyes kijelentés volt, mivel az ima most hangzott el először, de remélhetőleg nem utoljára.
Mindenkinek joga van a véleményre, ezt nyilvánítja ki Griwor is. Ám, ha kicsit is belegondolna abba, amit mond, akkor rájöhet, hogy Természet Anya és Eeyr ugyanazokat a dolgokat és értékeket tartja szem előtt.*
-Most pedig. *folytatja, amit már bizonyára többen nagyon vártak.* -Kérlek benneteket, hogy álljatok fel és gyertek ide! Üljünk egymás mellé úgy, hogy alkossunk egy kört az ötágú csillag körül. Mutatkozzatok be Eeyr előtt és mondjátok el, kinek mit jelent a szeretet és az élet.
*Kicsit megpróbálja testközelbe helyezni a dolgokat, hogy ne csak az az altató hatás legyen, aminek okán a lovag elszunnyadna, hanem legyen valami személyesebb és személyre szabottabb, specifikusabb a hallgatók számára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122