Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 93 (1841. - 1860. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
1860. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-02 19:44:52
Üzenet elküldve: 2013-11-02 19:44:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Mikor felkel és Thary kikérdezi meglepetten tapasztalják, hogy ugyanazt álmodták mind a ketten. Ilyen még sosem volt, ez az entitás biztos belepiszkált az elméjükbe más magyarázata nem lehet az esetnek. Esetleg az, hogy megőrültek. Viszont nem sokat gondolkodnak ezen, hiszen megjelenik a gnóm, s megkérdezi mi történt miután elaludt. Allyn válaszol is, viszont arra a kis megjegyzésre Thary-val kapcsolatban még visszakérdez a gnóm, persze azután hogy kifejezte nem értését az "ugyanúgy, mint te" mondat résszel kapcsolatban.*
- Pontosan, ahogy mondod. És azért nem kérdeztem meg, mert nem tudtam megkérdezni, rögtön ahogy kimondta elaludt, én meg reflexből felálltam és ugyanúgy ahogyan te hátra estem. Azt meg nem tudom, hogy tényleg úgy van-e, de ez a leglogikusabb!
~Úgy értettem, hogy mindig akkor alszunk el, ha a fejünk ülő helyzeti, vagy annál alacsonyabb magasságba ér! Előtte semmi bajunk!~
- Ez igaz! Nem is vagy olyan eszetlen Thaira! Lehet benne valami. Szerinted nem furcsa, hogy mindig akkor alszunk el ha a fejünk ülő helyzeti magasságnál alacsonyabban van? Én például, addig tökéletesen éreztem magam, amíg le nem estem a dombról, Thary meg addig, amíg le nem guggoltam.
*Osztja meg belső hangjának elképzelését a gnómmal. Közben persze ott halad mellette, hogy visszajussanak a temolomba. Majd figyelmesen hallgatja a férfi beszámolóját az éjszakai eseményekről.*
- Hát nagyon úgy fest, hogy ezt csak mi élvezhetjük. De nem is kívánom neked. Nem kellemes!
~Egyáltalán nem az! Sőt egyenesen borzasztó. Ha nem hajtana ennyire a kíváncsiság már abba hagynám az egész entitás hajkurászást!~
*Mondja Thary kicsit mérges hangon észrevehető, hogy nem nagyon kedveli ezt az "entitás vadászatot", s tényleg csak azért csinálja, hogy megtudja mi van mögötte, mert felpiszkálta a kíváncsiságát. Már visszaértek a templomba, megint eljátszhatják, amit az előző reggeleken. Kis körmölés, elküldeni a levelet a papnak, utána meg elmenni a következő helyszínre, ahol a jelenségeket észlelték. A munka ezen része kezd szörnyen egyhangúvá válni. Viszont, most Thary kedvére szidhatja az entitást, hacsak nem szeretné a gnóm majd inkább Allyn társaságát élvezni, de ezt egyenlőre nem kérdezik meg tőle. Majd mielőtt elindulnak, végülis addig teljesen mindegy ki uralkodik, amíg a templomban vannak.*
*Mikor felkel és Thary kikérdezi meglepetten tapasztalják, hogy ugyanazt álmodták mind a ketten. Ilyen még sosem volt, ez az entitás biztos belepiszkált az elméjükbe más magyarázata nem lehet az esetnek. Esetleg az, hogy megőrültek. Viszont nem sokat gondolkodnak ezen, hiszen megjelenik a gnóm, s megkérdezi mi történt miután elaludt. Allyn válaszol is, viszont arra a kis megjegyzésre Thary-val kapcsolatban még visszakérdez a gnóm, persze azután hogy kifejezte nem értését az "ugyanúgy, mint te" mondat résszel kapcsolatban.*
- Pontosan, ahogy mondod. És azért nem kérdeztem meg, mert nem tudtam megkérdezni, rögtön ahogy kimondta elaludt, én meg reflexből felálltam és ugyanúgy ahogyan te hátra estem. Azt meg nem tudom, hogy tényleg úgy van-e, de ez a leglogikusabb!
~Úgy értettem, hogy mindig akkor alszunk el, ha a fejünk ülő helyzeti, vagy annál alacsonyabb magasságba ér! Előtte semmi bajunk!~
- Ez igaz! Nem is vagy olyan eszetlen Thaira! Lehet benne valami. Szerinted nem furcsa, hogy mindig akkor alszunk el ha a fejünk ülő helyzeti magasságnál alacsonyabban van? Én például, addig tökéletesen éreztem magam, amíg le nem estem a dombról, Thary meg addig, amíg le nem guggoltam.
*Osztja meg belső hangjának elképzelését a gnómmal. Közben persze ott halad mellette, hogy visszajussanak a temolomba. Majd figyelmesen hallgatja a férfi beszámolóját az éjszakai eseményekről.*
- Hát nagyon úgy fest, hogy ezt csak mi élvezhetjük. De nem is kívánom neked. Nem kellemes!
~Egyáltalán nem az! Sőt egyenesen borzasztó. Ha nem hajtana ennyire a kíváncsiság már abba hagynám az egész entitás hajkurászást!~
*Mondja Thary kicsit mérges hangon észrevehető, hogy nem nagyon kedveli ezt az "entitás vadászatot", s tényleg csak azért csinálja, hogy megtudja mi van mögötte, mert felpiszkálta a kíváncsiságát. Már visszaértek a templomba, megint eljátszhatják, amit az előző reggeleken. Kis körmölés, elküldeni a levelet a papnak, utána meg elmenni a következő helyszínre, ahol a jelenségeket észlelték. A munka ezen része kezd szörnyen egyhangúvá válni. Viszont, most Thary kedvére szidhatja az entitást, hacsak nem szeretné a gnóm majd inkább Allyn társaságát élvezni, de ezt egyenlőre nem kérdezik meg tőle. Majd mielőtt elindulnak, végülis addig teljesen mindegy ki uralkodik, amíg a templomban vannak.*
1859. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-02 19:13:10
Üzenet elküldve: 2013-11-02 19:13:10
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Miután az álomból (mely már határozottan visszafogottabbá vált) felébred, egy kis időt talán eltölt azzal, hogy az álmon merengjen. Ébredés után mindig kicsit kába szokott lenni, és még nem is tudja igazán, hogy hol van: az álomban, vagy a valóságban? Ezen a vékony mezsgyén egyensúlyozva gondolkodik azon, hogy vajon mi miatt engedett fel a börtön? Talán tényleg kezdi kinőni az álmot? Elmúlik a furcsa éjszakának a hatása? Persze, ő hiheti azt, hogy elmúlik, viszont mélyen belül mindig ott lesz benne az összes emlék, ami nem csak egy éjszakát, hanem majd' egy hetet ölel fel. Viszont a gnómnak bőven elég a tény, hogy már nem gyötrik olyan kegyetlen rémálmok mint eddig. A fején lévő seb gyógyulásával az emlékek (vagy az annak hitt dolgok) szépen mind feledésbe merülnek, és már álmokban sem köszönnek vissza...
Azonban ekkor ténylegesen felébred, és az álom egyszerűen köddé válik a fejében, szinte el is felejti, miről szólt. Viszonylag könnyen rátalál Allynra, mindössze el kell kezdenie körbejárni a dombot, és a tövében ráakad a lányra.*
- Mint velem? *kérdezi először kicsit meglepetten, nem egészen biztos benne, hogy mire is gondol a lány, majd hirtelen...* Hogy legurultál a dombról és elaludtál? *majd miután megemlíti Allyn azt a bizonyos mondatot, a gnóm erre ösztönösen azt feleli:*
- Hát... miért nem kérdezed meg tőle, mire gondolt? *végül is logikusnak tűnik, Zrekil nem is pontosan érti, miért nem tette meg eddig* Nos, lehetséges, hogy én tényleg könnyebb préda vagyok neki. Menjünk! *jegyzi meg, és ha Allyn és készen áll, már el is indul a templom felé. Visszafele úton még megjegyzi a kérdésre:*
- Hát próbáltam felelni, de akkor az arcomba villant egy fénygömb, én pedig reflexszerűen hátraléptem. Persze nem volt már helyem, és leestem, ezután pedig elaludtam. És hát... én nem éreztem semmi különöset, úgy látszik az ilyen testre ható dolgok mindig téged és Thairát érik, míg engem csak... repülő könyvek, varjak, vakító fények *sorolja, miközben belép a templomba. Persze mind az írószert és a papírt, mind a gyertyát elfelejtette magával vinni, csak úgy gondolta, hogy egy fényjátékhoz nem kellenek gyertyák, csak zavarnának. Az írószerszám úgyszintén, azonban arra most mindenképpen szüksége volna.*
*Miután az álomból (mely már határozottan visszafogottabbá vált) felébred, egy kis időt talán eltölt azzal, hogy az álmon merengjen. Ébredés után mindig kicsit kába szokott lenni, és még nem is tudja igazán, hogy hol van: az álomban, vagy a valóságban? Ezen a vékony mezsgyén egyensúlyozva gondolkodik azon, hogy vajon mi miatt engedett fel a börtön? Talán tényleg kezdi kinőni az álmot? Elmúlik a furcsa éjszakának a hatása? Persze, ő hiheti azt, hogy elmúlik, viszont mélyen belül mindig ott lesz benne az összes emlék, ami nem csak egy éjszakát, hanem majd' egy hetet ölel fel. Viszont a gnómnak bőven elég a tény, hogy már nem gyötrik olyan kegyetlen rémálmok mint eddig. A fején lévő seb gyógyulásával az emlékek (vagy az annak hitt dolgok) szépen mind feledésbe merülnek, és már álmokban sem köszönnek vissza...
Azonban ekkor ténylegesen felébred, és az álom egyszerűen köddé válik a fejében, szinte el is felejti, miről szólt. Viszonylag könnyen rátalál Allynra, mindössze el kell kezdenie körbejárni a dombot, és a tövében ráakad a lányra.*
- Mint velem? *kérdezi először kicsit meglepetten, nem egészen biztos benne, hogy mire is gondol a lány, majd hirtelen...* Hogy legurultál a dombról és elaludtál? *majd miután megemlíti Allyn azt a bizonyos mondatot, a gnóm erre ösztönösen azt feleli:*
- Hát... miért nem kérdezed meg tőle, mire gondolt? *végül is logikusnak tűnik, Zrekil nem is pontosan érti, miért nem tette meg eddig* Nos, lehetséges, hogy én tényleg könnyebb préda vagyok neki. Menjünk! *jegyzi meg, és ha Allyn és készen áll, már el is indul a templom felé. Visszafele úton még megjegyzi a kérdésre:*
- Hát próbáltam felelni, de akkor az arcomba villant egy fénygömb, én pedig reflexszerűen hátraléptem. Persze nem volt már helyem, és leestem, ezután pedig elaludtam. És hát... én nem éreztem semmi különöset, úgy látszik az ilyen testre ható dolgok mindig téged és Thairát érik, míg engem csak... repülő könyvek, varjak, vakító fények *sorolja, miközben belép a templomba. Persze mind az írószert és a papírt, mind a gyertyát elfelejtette magával vinni, csak úgy gondolta, hogy egy fényjátékhoz nem kellenek gyertyák, csak zavarnának. Az írószerszám úgyszintén, azonban arra most mindenképpen szüksége volna.*
1858. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-02 09:47:09
Üzenet elküldve: 2013-11-02 09:47:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* És ismét készen áll, hogy fárasztó, ámde mégis megnyugtató munkába, tanulásba kezdjen. Valódi, és csöppet sem színlelt lelkesedéssel rohan fel a Templom kapujához, amit résznyire nyit, hogy apró termete beférhessen rajta.
Mély levegőt vesz, itt, ahol a levegő a vezető elem. Ahol a levegőmágiának van a prioritása, és elsőbbsége. Sylmeriae izgatott, mivel a mágiatanulás varázsa, és tudásvágya hajtja legbelül, szívében. Repes az örömtől, mikor beljebb ér a Templom oszlopai között, és jobban körülnéz. Régi, finom faragású szobrok, oszlopok, és tiszta, érezhetően tiszta levegő. Ez egy szent hely, aminek nyugalmát nem meri megbolygatni.*
Mély levegőt vesz, itt, ahol a levegő a vezető elem. Ahol a levegőmágiának van a prioritása, és elsőbbsége. Sylmeriae izgatott, mivel a mágiatanulás varázsa, és tudásvágya hajtja legbelül, szívében. Repes az örömtől, mikor beljebb ér a Templom oszlopai között, és jobban körülnéz. Régi, finom faragású szobrok, oszlopok, és tiszta, érezhetően tiszta levegő. Ez egy szent hely, aminek nyugalmát nem meri megbolygatni.*
1857. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:01:10
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:01:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Nem kell sokat gyalogonia és eléri a templomot. Meg is jött. A templom kapu, egy lépés és bent van. Lassan emeli meg csupasz talpát és belép. A kő hideg, de Qua megszokta, hogy a föld nem mindig kedves a talpaknak. Eleget művelte a földet ahhoz, hogy ezt tudja, s hogy már kicsit se zavartassa miatta magát. Senki sincs a templomban látszatra.*
~Így, hogyan fogok bármit is tanulni.. Na rendben, akkor egyenlőre megpihenek itt a padon, aztán, ha egy óra múltán sem jön senki erre, akkor visszamegyek a kikötő felé. Csak azt tudnám miért pont a temetőn kell átgázolni, hogy megtaláld a templomot. Mindegy is, az a lényeg itt vagyok, s tudakolózhatok a varázslattal kapcsolatban, rögtön azután, hogy pihentem egy keveset.~
*Azzal gyors léptekkel a padhoz megy. Leül, a fejét forgatja a nagy épület teljesen elvarázsolja. Nem csak a monumentalitása, hanem valami egészen más is van itt. Egy olyan erő, amit még nem ért. De miért? Talán, ha majd tanul mágiát megérti. Most még nem tudja felfogni, így csak ül és néz szépen csendben senkit se zavarva. S, ha találkozik majd egy pappal kikérdezi mágia ügyben. Ha nem jön senki (márpedig ez valószínű) , akkor pedig tovább áll, de sokkal jobba kedélyállapottal.*
~Így, hogyan fogok bármit is tanulni.. Na rendben, akkor egyenlőre megpihenek itt a padon, aztán, ha egy óra múltán sem jön senki erre, akkor visszamegyek a kikötő felé. Csak azt tudnám miért pont a temetőn kell átgázolni, hogy megtaláld a templomot. Mindegy is, az a lényeg itt vagyok, s tudakolózhatok a varázslattal kapcsolatban, rögtön azután, hogy pihentem egy keveset.~
*Azzal gyors léptekkel a padhoz megy. Leül, a fejét forgatja a nagy épület teljesen elvarázsolja. Nem csak a monumentalitása, hanem valami egészen más is van itt. Egy olyan erő, amit még nem ért. De miért? Talán, ha majd tanul mágiát megérti. Most még nem tudja felfogni, így csak ül és néz szépen csendben senkit se zavarva. S, ha találkozik majd egy pappal kikérdezi mágia ügyben. Ha nem jön senki (márpedig ez valószínű) , akkor pedig tovább áll, de sokkal jobba kedélyállapottal.*
1856. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 14:59:26
Üzenet elküldve: 2013-10-31 14:59:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Nem egyszerű az élet, ha minden nap ott harsog a fejedben egy hang, ami mindig okosabbnak gonolja magát nálad. Ami mindig beleszól abba amit csinálsz, ami mindig kritizál és sose jó neki semmi, amit teszel. De meg lehet szokni, ahogy Allyn is megszokta, hogy Thary mellet szinte egy perc nyugta sincs, gyakran még Xini-nek is saját magát kell ellátnia, hiszen nem tud egyszerre négy felé figyelni, s mind a négyet számon tartani. De megszokták, már az lenne a furcsa, ha nem így telne minden nap. Allyn fején ott volt a csuklya, hiszen vigyázni kell a hófehér bőr nem szereti az erős napfényt, viszont a templom félhomálya már nem bántja így leveheti. A kis gyík kidugja a fejét a táskából majd, mikor meggyőződött róla, hogy gazdája az uralkodó vidáman felmászik a köpenyen a lány vállára, s kényelembe helyezi magát. Allyn megsimogatja a fejét, majd tekintetét megint a férfire emeli. Nyugodtan figyeli, teljesen elfelejtve, hogy belső hangjának mindenhez van hozzáfűzni valója.*
~Hát Allyn nem értem mitől voltál úgy megijedve semmi ijesztő sem történt..~
~Csendet! Nem érdekelsz! Nem érdekel, hogy nem félsz, meg az sem, hogy milyen okosnak gondolod magad! Én féltem, rettegtem! Rendben? Nem zavar természetes dolog! Úgyhogy csendben maradhatsz!~
*Teljesen kikelt magából, de szerencsére, ez kifelé nem látszott, ugyanúgy mosolygott közben, mint eddig. Miután pedig a villámveszekedést lerendezte válaszol a férfi megjegyzésére.*
- Lehet, végülis én nem értek a mágiához és nem tudom mit tudhat egy főpap. De ha valóban így gondolod, akkor meg se szólaltam.
*Arca megint mosolyra derül, s a pirosság megszűnik. Újra a szerény kis Allyn, aki volt. Látja, hogy a férfi még gyorsan oda ír valamit a levél végére, biztosan kifelejtett egy eseményt.. De melyiket? Ezen kicsit elgondolkodik, s beletelik néhány percbe míg rájön mi volt, pontosan annyiba, amennyi alatt Zrekil elküldi a levelet a főpapnak. A gyertya persze.. Hogy is felejthette el. Mondjuk nála nem ritka az ilyen eset, de nem minden tökéletes, az ő agya is gyakran kihagy. Mikor a gnóm megint felé fordul és kérdez tőle, zavartan kezdi vakarni a fejét.*
~Maradjunk itt!~
*Mondja végül Thaira, mire Allyn a gnómra néz és mosolyogva megszólal.*
- Akkor induljunk, szedjünk gyümölcsöt, meg megtöltöm a kulacsom és utána elgyaloglunk a tisztásra. Ma legalább eszünk még a rémeset előtt.
~Hé, én nem ezt mondtam..~
*Kapja fel a vizet belső hangja, mire ő Thaira-s őnelégült hangon megszólal.*
~Így jártál angyalom?~
*S ezzel egy újjabb vita veszi kezdetét.*
*Nem egyszerű az élet, ha minden nap ott harsog a fejedben egy hang, ami mindig okosabbnak gonolja magát nálad. Ami mindig beleszól abba amit csinálsz, ami mindig kritizál és sose jó neki semmi, amit teszel. De meg lehet szokni, ahogy Allyn is megszokta, hogy Thary mellet szinte egy perc nyugta sincs, gyakran még Xini-nek is saját magát kell ellátnia, hiszen nem tud egyszerre négy felé figyelni, s mind a négyet számon tartani. De megszokták, már az lenne a furcsa, ha nem így telne minden nap. Allyn fején ott volt a csuklya, hiszen vigyázni kell a hófehér bőr nem szereti az erős napfényt, viszont a templom félhomálya már nem bántja így leveheti. A kis gyík kidugja a fejét a táskából majd, mikor meggyőződött róla, hogy gazdája az uralkodó vidáman felmászik a köpenyen a lány vállára, s kényelembe helyezi magát. Allyn megsimogatja a fejét, majd tekintetét megint a férfire emeli. Nyugodtan figyeli, teljesen elfelejtve, hogy belső hangjának mindenhez van hozzáfűzni valója.*
~Hát Allyn nem értem mitől voltál úgy megijedve semmi ijesztő sem történt..~
~Csendet! Nem érdekelsz! Nem érdekel, hogy nem félsz, meg az sem, hogy milyen okosnak gondolod magad! Én féltem, rettegtem! Rendben? Nem zavar természetes dolog! Úgyhogy csendben maradhatsz!~
*Teljesen kikelt magából, de szerencsére, ez kifelé nem látszott, ugyanúgy mosolygott közben, mint eddig. Miután pedig a villámveszekedést lerendezte válaszol a férfi megjegyzésére.*
- Lehet, végülis én nem értek a mágiához és nem tudom mit tudhat egy főpap. De ha valóban így gondolod, akkor meg se szólaltam.
*Arca megint mosolyra derül, s a pirosság megszűnik. Újra a szerény kis Allyn, aki volt. Látja, hogy a férfi még gyorsan oda ír valamit a levél végére, biztosan kifelejtett egy eseményt.. De melyiket? Ezen kicsit elgondolkodik, s beletelik néhány percbe míg rájön mi volt, pontosan annyiba, amennyi alatt Zrekil elküldi a levelet a főpapnak. A gyertya persze.. Hogy is felejthette el. Mondjuk nála nem ritka az ilyen eset, de nem minden tökéletes, az ő agya is gyakran kihagy. Mikor a gnóm megint felé fordul és kérdez tőle, zavartan kezdi vakarni a fejét.*
~Maradjunk itt!~
*Mondja végül Thaira, mire Allyn a gnómra néz és mosolyogva megszólal.*
- Akkor induljunk, szedjünk gyümölcsöt, meg megtöltöm a kulacsom és utána elgyaloglunk a tisztásra. Ma legalább eszünk még a rémeset előtt.
~Hé, én nem ezt mondtam..~
*Kapja fel a vizet belső hangja, mire ő Thaira-s őnelégült hangon megszólal.*
~Így jártál angyalom?~
*S ezzel egy újjabb vita veszi kezdetét.*
1855. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 14:20:37
Üzenet elküldve: 2013-10-31 14:20:37
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Persze Zrekil tisztában van vele, hogy Thaira magabiztosságát feltámaszthatta (vagy inkább megtoldhatta) azzal, hogy ilyesmit mondott, viszont ez nem zavarja nagyon. Sőt, épp ellenkezőleg, mindig szerette, ha önbizalmat adhatott valakinek. Viszont ezen nem elmélkedik soká, inkább belekezd a beszámolóba. Miközben írja, gyakorlatilag újra átéli az elmúlt este eseményeit, melyek valahol azért elég ijesztőek voltak. Igyekszik kiemelni azt is, hogy bár ő az elsuhanó árnyakat, amiket a pap említett, nem látta, ami suhant, és fekete volt, az mind varjú. Meg persze az árnyak is ijesztőek voltak, de nem mozogtak. Ugyanakkor nem is kellett nekik ahhoz, hogy egy furcsa, félelemmel teli hatást elültessenek abban, aki látja őket. Egyfajta kételyről volt szó, mintha csak azt hihetné a szemlélő, hogy éppen olyan szerencsétlen szögben esik a gyertyák fénye a fákra, és az egyebekre, hogy ijesztő árnyalak rajzolódik ki, azonban valahol mégis tudja, hogy ez több annál. Ezt elég nehéz élethűen visszaadni egyszerű írásban, még akkor sem lenne rá képes, ha tudna rajzolni. Ugyanakkor megpróbálja a lehető legtöbb félelmet beleszőni, ár-már vetekszik a sötét mágusokkal, akik a varázslatok veszélyeit írják átkos irományaikba. Vagy... csak ezt hiszi, ebben még ő sem biztos teljesen. Majd a végén Allyn kérdésén gondolkodik egy darabig, végül úgy dönt, a főpap érteni fogja.*
- Ami engem illet, én úgy gondolom, mivel a főpap itt a városban a főmágus is, valószínűleg nem okoz majd neki nagy gondot, hogy kitalálja, miről is van szó. Meg lehet, hogy még fontos információ is neki, hogy tegnap Thaira irányított *ekkor eszébe jut, hogy majdnem kihagyta a beszámolóból, hogy kialszanak a gyertyák, miután a varjak elkezdtek körülöttük keringeni, ezért ezt gyorsan odaírja a végére, aztán útjára indítja az üzenetet. A pap ismét nem tiltakozik, miután a gnóm közli vele, hogy a főpapnak kell szállítsa, és hogy fontos. Nagyjából úgy, ahogy az előző is tette, elsiet, nyilván a főpap szobája felé. Miután ez is megvolt, Zrekil egy újabb lényeges kérdést tesz fel:*
- És mit csináljunk a nap hátralevő részében? Maradjunk még itt kicsit, vagy inkább induljunk máris a tisztásra? Még úgyis meg akartam állni a folyóparton szedni némi gyümölcsöt, elvégre tegnap nem kaptunk semmit *emlékszik vissza a vendéglátás hiányára.*
*Persze Zrekil tisztában van vele, hogy Thaira magabiztosságát feltámaszthatta (vagy inkább megtoldhatta) azzal, hogy ilyesmit mondott, viszont ez nem zavarja nagyon. Sőt, épp ellenkezőleg, mindig szerette, ha önbizalmat adhatott valakinek. Viszont ezen nem elmélkedik soká, inkább belekezd a beszámolóba. Miközben írja, gyakorlatilag újra átéli az elmúlt este eseményeit, melyek valahol azért elég ijesztőek voltak. Igyekszik kiemelni azt is, hogy bár ő az elsuhanó árnyakat, amiket a pap említett, nem látta, ami suhant, és fekete volt, az mind varjú. Meg persze az árnyak is ijesztőek voltak, de nem mozogtak. Ugyanakkor nem is kellett nekik ahhoz, hogy egy furcsa, félelemmel teli hatást elültessenek abban, aki látja őket. Egyfajta kételyről volt szó, mintha csak azt hihetné a szemlélő, hogy éppen olyan szerencsétlen szögben esik a gyertyák fénye a fákra, és az egyebekre, hogy ijesztő árnyalak rajzolódik ki, azonban valahol mégis tudja, hogy ez több annál. Ezt elég nehéz élethűen visszaadni egyszerű írásban, még akkor sem lenne rá képes, ha tudna rajzolni. Ugyanakkor megpróbálja a lehető legtöbb félelmet beleszőni, ár-már vetekszik a sötét mágusokkal, akik a varázslatok veszélyeit írják átkos irományaikba. Vagy... csak ezt hiszi, ebben még ő sem biztos teljesen. Majd a végén Allyn kérdésén gondolkodik egy darabig, végül úgy dönt, a főpap érteni fogja.*
- Ami engem illet, én úgy gondolom, mivel a főpap itt a városban a főmágus is, valószínűleg nem okoz majd neki nagy gondot, hogy kitalálja, miről is van szó. Meg lehet, hogy még fontos információ is neki, hogy tegnap Thaira irányított *ekkor eszébe jut, hogy majdnem kihagyta a beszámolóból, hogy kialszanak a gyertyák, miután a varjak elkezdtek körülöttük keringeni, ezért ezt gyorsan odaírja a végére, aztán útjára indítja az üzenetet. A pap ismét nem tiltakozik, miután a gnóm közli vele, hogy a főpapnak kell szállítsa, és hogy fontos. Nagyjából úgy, ahogy az előző is tette, elsiet, nyilván a főpap szobája felé. Miután ez is megvolt, Zrekil egy újabb lényeges kérdést tesz fel:*
- És mit csináljunk a nap hátralevő részében? Maradjunk még itt kicsit, vagy inkább induljunk máris a tisztásra? Még úgyis meg akartam állni a folyóparton szedni némi gyümölcsöt, elvégre tegnap nem kaptunk semmit *emlékszik vissza a vendéglátás hiányára.*
1854. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 11:29:40
Üzenet elküldve: 2013-10-31 11:29:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Mikor a gnóm félbe hagyja a mondatot a lány kíváncsian kérdez vissza, s a válaszra nem kell sokat várnia. Ahogy hallhatja a férfit fejében Thary elégedetten helyesel. Ez a megvilágítás a legértelmesebb és ráadásul még mondhatja is, hogy különleges.*
~Látod rám nem számított. Titkos fegyver vagyok. Én vagyok a titkok titka.~
~Meg az önelégültek legnagyobbika. Egy biztos kiállhatatlan vagy néha. Az meg nem csoda, hogy nem számított rád. Mekkora az esélye, hogy egy fél-elfben, vagy akár bármiben is két személyiség éljen, ugyanazon testen osztozva? Hát nagyon kicsi, úgyhogy inkább csak szerencsénk volt. Mégha te is voltál az oka.~
*Thaira kicsit megpukkadt, nem szereti, ha Allyn összetöri az elképzelt világát, de ha ez nem lenne mindig a fellegekben járna és lehet, hogy már nem egyszer járta volna meg nagy önhitségének szégyen menetét. Persze ezt sose vallaná be, még hogy ő Allyn-nak köszönhet valamit? Soha! Akkor inkább a szégen. S ezzel Ally is tisztában van, de őt nem zavarja. Sose kívánta a feltűnés, az elismerést, hogy tudják ki ő, s tiszteljék. Egy akart lenni a sok közül, ami Thaira-val a fejében nem egyszerű, hiszen ha előjön, lőttek az addig elét sikereknek, s nagyon ritka, ha mégsem. Kicsit elgondolkodik azon, hogy miért jó a gonosz erőnek, hogy játszik velük, mert ez tiszta játék, ha akarta volna régen megölte volna őket, de nem.*
~Biztos unatkozik. Ha egyedül lennék én is unatkoznék. Mondjuk akkor megkérhetne valakit, hogy játszon vele és nem kellene mindenkinek neki ugrani.~
~Megáll az eszem néha tudsz okosat is mondani! De igaz, ez egy jó kérdés.. Pedig mennyivel egyszerübb dolga lenne.~
*Beszélik meg az entitás témát, s közben figyelik, ahogy Zrekil neki lát az írásnak. Allyn bólogat, majd mikor meghallja Thary nevét megvakarja a fejét.*
-Te Zrekil, nem lesz az furcsa, hogy első levélben Allyn vagyok utána meg Thaira? Persze nem tudom miről tudhat a főpap, de nekem ez úgy megfordult a fejemben.. Nem akartam bele szólni, csak nekem furcsa lenne, ha valki egyik nap az egyik a másik nap a másik nevén lenne szólítva..
*Kicsit elszégyenli magát, hiszen az ilyen nem illene megszólni végülis nem ő ír nem lenne szabad beleszólni. Persze Thary sem könnyíti meg a helyzetet, hiszen hangosan kezdett el nevetni, s így Allyn a füle hegyéig elvörösödött, vagy rózsaszínesedett, mert a hófehér bőr tompít a pirosságon. Miután ezt lerendezték, s visszanyerte eredeti színét Zrekil megint elküldi a levelet a főpapnak csak úgy,mint tegnap.*
*Mikor a gnóm félbe hagyja a mondatot a lány kíváncsian kérdez vissza, s a válaszra nem kell sokat várnia. Ahogy hallhatja a férfit fejében Thary elégedetten helyesel. Ez a megvilágítás a legértelmesebb és ráadásul még mondhatja is, hogy különleges.*
~Látod rám nem számított. Titkos fegyver vagyok. Én vagyok a titkok titka.~
~Meg az önelégültek legnagyobbika. Egy biztos kiállhatatlan vagy néha. Az meg nem csoda, hogy nem számított rád. Mekkora az esélye, hogy egy fél-elfben, vagy akár bármiben is két személyiség éljen, ugyanazon testen osztozva? Hát nagyon kicsi, úgyhogy inkább csak szerencsénk volt. Mégha te is voltál az oka.~
*Thaira kicsit megpukkadt, nem szereti, ha Allyn összetöri az elképzelt világát, de ha ez nem lenne mindig a fellegekben járna és lehet, hogy már nem egyszer járta volna meg nagy önhitségének szégyen menetét. Persze ezt sose vallaná be, még hogy ő Allyn-nak köszönhet valamit? Soha! Akkor inkább a szégen. S ezzel Ally is tisztában van, de őt nem zavarja. Sose kívánta a feltűnés, az elismerést, hogy tudják ki ő, s tiszteljék. Egy akart lenni a sok közül, ami Thaira-val a fejében nem egyszerű, hiszen ha előjön, lőttek az addig elét sikereknek, s nagyon ritka, ha mégsem. Kicsit elgondolkodik azon, hogy miért jó a gonosz erőnek, hogy játszik velük, mert ez tiszta játék, ha akarta volna régen megölte volna őket, de nem.*
~Biztos unatkozik. Ha egyedül lennék én is unatkoznék. Mondjuk akkor megkérhetne valakit, hogy játszon vele és nem kellene mindenkinek neki ugrani.~
~Megáll az eszem néha tudsz okosat is mondani! De igaz, ez egy jó kérdés.. Pedig mennyivel egyszerübb dolga lenne.~
*Beszélik meg az entitás témát, s közben figyelik, ahogy Zrekil neki lát az írásnak. Allyn bólogat, majd mikor meghallja Thary nevét megvakarja a fejét.*
-Te Zrekil, nem lesz az furcsa, hogy első levélben Allyn vagyok utána meg Thaira? Persze nem tudom miről tudhat a főpap, de nekem ez úgy megfordult a fejemben.. Nem akartam bele szólni, csak nekem furcsa lenne, ha valki egyik nap az egyik a másik nap a másik nevén lenne szólítva..
*Kicsit elszégyenli magát, hiszen az ilyen nem illene megszólni végülis nem ő ír nem lenne szabad beleszólni. Persze Thary sem könnyíti meg a helyzetet, hiszen hangosan kezdett el nevetni, s így Allyn a füle hegyéig elvörösödött, vagy rózsaszínesedett, mert a hófehér bőr tompít a pirosságon. Miután ezt lerendezték, s visszanyerte eredeti színét Zrekil megint elküldi a levelet a főpapnak csak úgy,mint tegnap.*
1853. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 10:39:03
Üzenet elküldve: 2013-10-31 10:39:03
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*A templomba visszaérve azon kezd gondolkozni, hogy vajon képes lesz-e valaha a Napmágiáját úgy hasznosítani, hogy fényt csináljon a sötétben. Mert igazából ezt teszi a Nap is. Sőt, a mondák szerint azok a talizmánok, amiket a Napmágusok maguknál hordanak, szintén tudnak ilyet. Persze ilyesmit inkább a karavánpihenőben tudna szerezni, erősen kétli, hogy az itteni kovács tudna olyat csinálni, amely utat mutat a legnagyobb sötétségben is, de... ki tudja? Apja szerint minden foglalkozásnak van egy olyan művészete, mint a mágiának. Akkor nyilván a kovácsénak is, valószínűleg ott is generációk óta öröklődik a tudás... Viszont lassan úgy érzi, az erről folytatott gondolatmenetet be kéne fejezni, helyette megírni azt, hogy mi is történt az este. Azonban mielőtt nekikezdene, még Allyn biztatására megjegyzi:*
- Hát mi van, ha az entitás a varjús támadást (már ha ez annak nevezhető) ellened tervezte *pillant Allynra* mert ugyebár veled találkozott a könyvtárban. Thairára egyszerűen nem volt felkészülve, ezért jött később a macskás trükk, mintegy kétségbeesett második próbálkozásként *ez így valahol logikusnak tűnik, persze ha az entitás belelát annyira valaki fejébe, hogy mindenféle mágiát eszelhessen ki az elaltatására, akkor nem akadna meg ilyen dolgokon a tudománya, viszont jobb magyarázat most nem jut a gnóm eszébe. Kivéve azt, hogy csak játszik velük az entitás, ami kezdettől fogva fennáll, mint lehetőség. Hiszen akár az asztalt is leemelhette volna a fejük fölül. Mindenesetre nekilát a történtek lejegyzetelésének, ezúttal igyekszik kicsit összeszedettebben megfogalmazni.*
- Szóval odaértünk, aztán beengedtek a kertbe. Nagyjából nem történt semmi éjfélig, aztán minden tele lett varjakkal, Thaira nem tud mozogni... *itt szünetet tart a beszédben, hogy mindezt le tudja írni, majd nagy levegőt vesz, és folytatja* Az árnyékok ijesztőek, aztán a varjak örvényleni kezdenek körülöttünk, eztán én elalszok, Thaira pedig nem. Ő inkább tüsszent, mire eltűnnek a varjak, aztán macska... leütés... alvás... *azt már inkább nem teszi hozzá, hogy a lány rosszkedvűen ébredt, mert kényelmetlen pózban aludt* Akkor nagyjából ennyi történt *körbe is néz, majd ismét a legközelebbi pap kezébe nyomja a papirost, majd gyakorlatilag ugyanazokkal a szavakkal küldi el a főpaphoz.*
*A templomba visszaérve azon kezd gondolkozni, hogy vajon képes lesz-e valaha a Napmágiáját úgy hasznosítani, hogy fényt csináljon a sötétben. Mert igazából ezt teszi a Nap is. Sőt, a mondák szerint azok a talizmánok, amiket a Napmágusok maguknál hordanak, szintén tudnak ilyet. Persze ilyesmit inkább a karavánpihenőben tudna szerezni, erősen kétli, hogy az itteni kovács tudna olyat csinálni, amely utat mutat a legnagyobb sötétségben is, de... ki tudja? Apja szerint minden foglalkozásnak van egy olyan művészete, mint a mágiának. Akkor nyilván a kovácsénak is, valószínűleg ott is generációk óta öröklődik a tudás... Viszont lassan úgy érzi, az erről folytatott gondolatmenetet be kéne fejezni, helyette megírni azt, hogy mi is történt az este. Azonban mielőtt nekikezdene, még Allyn biztatására megjegyzi:*
- Hát mi van, ha az entitás a varjús támadást (már ha ez annak nevezhető) ellened tervezte *pillant Allynra* mert ugyebár veled találkozott a könyvtárban. Thairára egyszerűen nem volt felkészülve, ezért jött később a macskás trükk, mintegy kétségbeesett második próbálkozásként *ez így valahol logikusnak tűnik, persze ha az entitás belelát annyira valaki fejébe, hogy mindenféle mágiát eszelhessen ki az elaltatására, akkor nem akadna meg ilyen dolgokon a tudománya, viszont jobb magyarázat most nem jut a gnóm eszébe. Kivéve azt, hogy csak játszik velük az entitás, ami kezdettől fogva fennáll, mint lehetőség. Hiszen akár az asztalt is leemelhette volna a fejük fölül. Mindenesetre nekilát a történtek lejegyzetelésének, ezúttal igyekszik kicsit összeszedettebben megfogalmazni.*
- Szóval odaértünk, aztán beengedtek a kertbe. Nagyjából nem történt semmi éjfélig, aztán minden tele lett varjakkal, Thaira nem tud mozogni... *itt szünetet tart a beszédben, hogy mindezt le tudja írni, majd nagy levegőt vesz, és folytatja* Az árnyékok ijesztőek, aztán a varjak örvényleni kezdenek körülöttünk, eztán én elalszok, Thaira pedig nem. Ő inkább tüsszent, mire eltűnnek a varjak, aztán macska... leütés... alvás... *azt már inkább nem teszi hozzá, hogy a lány rosszkedvűen ébredt, mert kényelmetlen pózban aludt* Akkor nagyjából ennyi történt *körbe is néz, majd ismét a legközelebbi pap kezébe nyomja a papirost, majd gyakorlatilag ugyanazokkal a szavakkal küldi el a főpaphoz.*
1852. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 08:42:44
Üzenet elküldve: 2013-10-31 08:42:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Thary folyamatosan beszél a visszafelé vezető úton, persze néha rápillant a mellete sétáló gnómra, s látja rajta, hogy tényleg figyeli azt, amit mond. Persze ő ettől csak jobban érzi magát, megint a figyelem középpontjában lehet, bár már kezd nehézzé válni az irányítás. Lassan már fájnak a léptek, hát igen Thary-nak nagyobb önbizalma meg bátorsága van, Ally-nak meg nagyobb lelki ereje, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy vezetni tudja a testet. Persze Thaira kitart addig, amíg vissza nem érnek. De utána olyan gyorsan adja vissza az irányítás szerepét a kisfőnöknek, ahogy az lehetséges. Hallja Zrekil válaszát utolsó megjegyzésére, s egy harsány nevetés mellett szólal meg.*
~Nem is olyan senkiházi, mint gondoltam. Bátrabb, annál amit mutat.~
~Az sokkal bátrabb..~
*Ért egyet Allyn belső hangjával, ami mostanában elég gyakran megeskik, valami készül különben nem lennének ilyenek. Mikor visszakapja a vezetést elárasztja a templom nyugalma. Jól esik neki a biztonság tudata, mégha nem is úgy, mint Zrekil-nek, de őt is megnyugtatja. Jól esik a templom védő légköre az éjszaka után, pedig nem is ő vezetett, mégis kellemetlen volt neki az este.*
~Mit nyavajogsz? Szerintem vicces volt, csak egy kicsit idegesítő.~
~Tudom, hogy féltél nagyszájú. Ne mond, hogy nem. Éreztem.~
*Hordja le Allyn belső hangját, de még mielőtt az ellenkezne, a lány kifejezi nem értését a tegnap esti eseményekkel kapcsolatban a gnómnak. Az már megtalálta a helyet, ahol írhat, de persze válaszol Ally-nak.*
~Nem tudja, hogy ketten vagyunk.. De jó.. Miért, visses lenne..~
~Az, de őszintén ötletem sincs, hogy mi lehet a valódi ok.~
*Bár Thary-nak tetszik az ötlet Allyn kicsit sem biztos benne, hogy ez így lenne. Persze nem tudhatja mi jár egy gonosz entitás elméjében, s hogy vajon mit tud arról, akire lecsap. Mikor a férfi félbehagyja a mondatot a lány kíváncsi szemekkel mosolyogva kérdez vissza.*
- Talán? Talán, mi? Ne aggódj megszoktam a furcsaságokat, meg a lehetetlen ötleteket, hiszen Thary tesz róla, hogy szokássá váljon. Mond csak nyugodtan, nem harapok, azt ő szokta csinálni.
*Mutat a fejére, közben pedig szélesen mosolyog Zrekil-re, várva a válaszát.*
*Thary folyamatosan beszél a visszafelé vezető úton, persze néha rápillant a mellete sétáló gnómra, s látja rajta, hogy tényleg figyeli azt, amit mond. Persze ő ettől csak jobban érzi magát, megint a figyelem középpontjában lehet, bár már kezd nehézzé válni az irányítás. Lassan már fájnak a léptek, hát igen Thary-nak nagyobb önbizalma meg bátorsága van, Ally-nak meg nagyobb lelki ereje, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy vezetni tudja a testet. Persze Thaira kitart addig, amíg vissza nem érnek. De utána olyan gyorsan adja vissza az irányítás szerepét a kisfőnöknek, ahogy az lehetséges. Hallja Zrekil válaszát utolsó megjegyzésére, s egy harsány nevetés mellett szólal meg.*
~Nem is olyan senkiházi, mint gondoltam. Bátrabb, annál amit mutat.~
~Az sokkal bátrabb..~
*Ért egyet Allyn belső hangjával, ami mostanában elég gyakran megeskik, valami készül különben nem lennének ilyenek. Mikor visszakapja a vezetést elárasztja a templom nyugalma. Jól esik neki a biztonság tudata, mégha nem is úgy, mint Zrekil-nek, de őt is megnyugtatja. Jól esik a templom védő légköre az éjszaka után, pedig nem is ő vezetett, mégis kellemetlen volt neki az este.*
~Mit nyavajogsz? Szerintem vicces volt, csak egy kicsit idegesítő.~
~Tudom, hogy féltél nagyszájú. Ne mond, hogy nem. Éreztem.~
*Hordja le Allyn belső hangját, de még mielőtt az ellenkezne, a lány kifejezi nem értését a tegnap esti eseményekkel kapcsolatban a gnómnak. Az már megtalálta a helyet, ahol írhat, de persze válaszol Ally-nak.*
~Nem tudja, hogy ketten vagyunk.. De jó.. Miért, visses lenne..~
~Az, de őszintén ötletem sincs, hogy mi lehet a valódi ok.~
*Bár Thary-nak tetszik az ötlet Allyn kicsit sem biztos benne, hogy ez így lenne. Persze nem tudhatja mi jár egy gonosz entitás elméjében, s hogy vajon mit tud arról, akire lecsap. Mikor a férfi félbehagyja a mondatot a lány kíváncsi szemekkel mosolyogva kérdez vissza.*
- Talán? Talán, mi? Ne aggódj megszoktam a furcsaságokat, meg a lehetetlen ötleteket, hiszen Thary tesz róla, hogy szokássá váljon. Mond csak nyugodtan, nem harapok, azt ő szokta csinálni.
*Mutat a fejére, közben pedig szélesen mosolyog Zrekil-re, várva a válaszát.*
1851. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 08:06:56
Üzenet elküldve: 2013-10-31 08:06:56
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Jó, hát Zrekil sem aludt annyira kényelmes pózban... Bár tulajdonképpen el sem tudna képzelni kényelmesebb pózt, mint ahogy eldőlt, egyszerűen a mozgás hiányzott neki éjszaka. Hiszen minden éjszaka kell néhányat fordulni, különben... nos, különben az történik, ami Zrekillel is történt, megmacskásodnak az izmai. Kicsit nehéz is felkelnie,meg kell pár lépés, mire úgy igazából magához tér, és már nem lüktet a feje, viszont nagyjából jól van. Mi több, azt is felfedezi (miután megint kiszedegeti a sebből az odaragadt hajtincseket), hogy nagyjából egy hét múlva már semmi komoly nem lesz a fején. Viszont pár napig még kénytelen lesz végigcsinálni minden reggel a hajtincsek kiszedését a sebből. Ilyenkor mindig azon gondolkodik, vajon nem lenne-e egyszerűbb azon a a részen levágni a haját? Elvégre... ahol a seb van, ott sokáig úgyse fog haj nőni... lehet, hogy soha többet. Így is fog ott maradni egy szép nagy heg. Kellett annak az ügyetlen istenségnek így nekicsapnia a fának!
A visszaúton figyelmesen hallgatja Thaira beszámolóját arról, hogy mi is történt, miután ő elájult. Az biztos, hogy megint szép kis beszámolóval tudnak majd a főpap munkásságához járulni. Habár entitást tegnap este sem fogtak (persze csak Zrekil találta ki, hogy majd fognak egy entitást, valójában ilyesmit a főpap nyilván nem véletlenül nem említett), de a beszámolójuk kifogástalanul meglesz. Majd az utolsó mondatra óhatatlanul is elmosolyodik.*
- Hát igen, ezek az entitásvadászatok mindig egyre izgalmasabbak lesznek *jegyzi meg, miközben újra megörül, hogy visszaértek a templomba. Egy ilyen éjszaka után igazán megnyugtató tud lenni a mágiával átitatott légkörbe való visszatérés, valószínűleg bárki örülne ennek a varjak és az árnyak után. Zrekil legalábbis rendkívül örül neki. Miközben egy helyet keres, ahol nekiláthatna írni a beszámolót az éjszakáról, ismét Allyn lesz a test irányítója.*
- Nem tudom *jegyzi meg a gnóm a lány szavaira* Sokban függ attól, hogy vajon az entitás tudja-e, hogy ti ketten vagytok. Mert lehet, hogy a varjakat direkt nekem címezte, te csak véletlenül estél áldozatul nekik, viszont az is lehet, hogy mindenkit el akart altatni, csak valamiért nem hatott Thairára. Talán... *itt egy picit csendben marad, mert eszébe jutott valami, viszont azt logikátlannak tartja.*
*Jó, hát Zrekil sem aludt annyira kényelmes pózban... Bár tulajdonképpen el sem tudna képzelni kényelmesebb pózt, mint ahogy eldőlt, egyszerűen a mozgás hiányzott neki éjszaka. Hiszen minden éjszaka kell néhányat fordulni, különben... nos, különben az történik, ami Zrekillel is történt, megmacskásodnak az izmai. Kicsit nehéz is felkelnie,meg kell pár lépés, mire úgy igazából magához tér, és már nem lüktet a feje, viszont nagyjából jól van. Mi több, azt is felfedezi (miután megint kiszedegeti a sebből az odaragadt hajtincseket), hogy nagyjából egy hét múlva már semmi komoly nem lesz a fején. Viszont pár napig még kénytelen lesz végigcsinálni minden reggel a hajtincsek kiszedését a sebből. Ilyenkor mindig azon gondolkodik, vajon nem lenne-e egyszerűbb azon a a részen levágni a haját? Elvégre... ahol a seb van, ott sokáig úgyse fog haj nőni... lehet, hogy soha többet. Így is fog ott maradni egy szép nagy heg. Kellett annak az ügyetlen istenségnek így nekicsapnia a fának!
A visszaúton figyelmesen hallgatja Thaira beszámolóját arról, hogy mi is történt, miután ő elájult. Az biztos, hogy megint szép kis beszámolóval tudnak majd a főpap munkásságához járulni. Habár entitást tegnap este sem fogtak (persze csak Zrekil találta ki, hogy majd fognak egy entitást, valójában ilyesmit a főpap nyilván nem véletlenül nem említett), de a beszámolójuk kifogástalanul meglesz. Majd az utolsó mondatra óhatatlanul is elmosolyodik.*
- Hát igen, ezek az entitásvadászatok mindig egyre izgalmasabbak lesznek *jegyzi meg, miközben újra megörül, hogy visszaértek a templomba. Egy ilyen éjszaka után igazán megnyugtató tud lenni a mágiával átitatott légkörbe való visszatérés, valószínűleg bárki örülne ennek a varjak és az árnyak után. Zrekil legalábbis rendkívül örül neki. Miközben egy helyet keres, ahol nekiláthatna írni a beszámolót az éjszakáról, ismét Allyn lesz a test irányítója.*
- Nem tudom *jegyzi meg a gnóm a lány szavaira* Sokban függ attól, hogy vajon az entitás tudja-e, hogy ti ketten vagytok. Mert lehet, hogy a varjakat direkt nekem címezte, te csak véletlenül estél áldozatul nekik, viszont az is lehet, hogy mindenkit el akart altatni, csak valamiért nem hatott Thairára. Talán... *itt egy picit csendben marad, mert eszébe jutott valami, viszont azt logikátlannak tartja.*
1850. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-30 10:56:43
Üzenet elküldve: 2013-10-30 10:56:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Sylmeriae-nek most nem igazán kedvez a szerencse, mivel órákat tölt tanulással, és fáradság miatt csak perceket a kereséssel. Viszont még visszatér, ha majd az ereje is visszatér. Most inkább elhagyja ezt a helyet, és keres valami szórakozást, vagy talán szállást. Egy jó beszélgetés sem lenne rossz, mivel kicsit magányosnak érzi magát, mióta eljött otthonról. Új barátságok, és szövetségekre számít, csak nem biztos, hogy minden csak úgy felkínálkozik számára. De tud egy helyet, ahol a barátkozás pikk-pakkra megy. Egy olyan helyet, ami csak úgy vonzza a kedves, és gonosz embereket is. Egy helyet, ahol szórni lehet a pénzt, és ki is lehet deríteni az emberek legnagyobb titkait. Ez a hely nem más, mint a kocsma.
Útban erre látott is egyet, és most oda készül. Kisebb sietséggel elhagyja a Templomot.*
Útban erre látott is egyet, és most oda készül. Kisebb sietséggel elhagyja a Templomot.*
1849. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-30 09:53:16
Üzenet elküldve: 2013-10-30 09:53:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A lány izgatottan lép be a Templomba, amit a város egyik gyöngyszemének gondol, mivel számára a tanulás, a kutatás, az olvasás, és a varázslás a legfontosabb. A ereiben csörgedező tudós, mágus, és gnóm vér hajtja, a tudás oltáraira, amióta csak elhagyta városát, mestere parancsára. Végül sikerült megérkeznie eme helyre.*
1848. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-30 09:11:45
Üzenet elküldve: 2013-10-30 09:11:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Kezd rájönni, hogy a varázslás, valahogy nem az ő műfaja, mivel ennyi tanulás után sem sikerül elsajátítania semmit. A kedve is kezd lassan elmenni ettől az egésztől, és csak menne tovább az élet folyójában. Hiába a hősi kitartás, ha a tettek nem vezetnek sehova, és mivel járt úton könnyebb a haladás, úgy dönt, hogy elhagyja a Templomot, mert itt célt nem érhet el. Megindul a kapu felé, de csak lassan, sétálva. Dolga nem sietős, inkább csak menne tovább.
Közben gondolatok jönnek-mennek, de ugyanúgy halad tovább. Mikor a kapuhoz ér, még egyszer hátra tekint, hogy szemügyre vehesse a hiába való próbálkozásainak helyszínét.*
Közben gondolatok jönnek-mennek, de ugyanúgy halad tovább. Mikor a kapuhoz ér, még egyszer hátra tekint, hogy szemügyre vehesse a hiába való próbálkozásainak helyszínét.*
1847. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-29 16:24:04
Üzenet elküldve: 2013-10-29 16:24:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Mikor beesteledik a dolgok egyre ijesztőbbé válnak. Nem nagyon tud azzal foglalkozni, hogy mi történik körülötte. Észre sem veszi, hogy a gnóm már nem tátog. De persze ezután nincs sok ideje gondolkodni hiszen alig, hogy az elaludt a férfi, ő se tud sokáig ébren maradni.. Reggel arra ébred, hogy valami kifejezetten nyirkos dolog dörgölődik az arcához. Mire hirtelen felül, s mérges, szinte gyilkos tekintettel néz a kis jószágra..*
- Ezért még megfizetsz Xini.. Csak a kisfőnök ne szeretne annyira, már rég eladtalak volna..
~Hagyd békén.. Nem vagy normális.. Így fenyegetni szegényt..~
*Sikít Allyn mérgesen, s szinte gyilkos hangon kiabál Thary-val, aki közben feláll és elindul összeszedni a gyertyákat.*
- Na megszólalt az állat barát.. Még valami? Legközelebb már az is baj lesz, ha megszólalok?
~Miért, az mikor nem baj?~
*Kérdezi a most elnyomott fél nevetve, erre pedig a másik, úgy megsértődik, hogy nem is szól többet. Miután mindent megnézett és visszament Zrekil-hez megvárja, hogy az felébredjen. Mikor ez megtörtént a gnóm mosolyogva köszön neki.*
- Jó reggelt.. Legalább te jól aludtál.. Én nagyon kellemetlen helyzetben aludtam.. És rendben, akkor menjünk vissza..
*Azzal követi a férfit, majd elköszönnek Gremma nénitől, s megköszönik a vendéglátást.*
~Méghogy vendég látás.. Ez minden volt csak az nem..~
~Ne nyavajogj.. Alhattál a kertjében..~
*Ezt a témát Thary nem óhajtja hosszan firtatni, semmi értelme se lenne, s nem is zavarja igazán de szeret kötöszködni. Majd pedig kilépnek a kapun, újra a gazdagnegyed utcájára. Lassan haladnak, mikor pedig kiérnek a sarokra Thary elkezdi mesélni az estét.*
- Nem tudom mennyit hallotál, de röviddel azután, hogy elterültél a földön, mint egy zsák krumpli a varjak még mindig repkedtek. Ami furcsa, hogy Allyn is elaludt, én viszont olyan friss voltam, mint még soha.. Azután megkérdeztem tőlük, hogy nem unják-e azt, hogy körbe körbe forognak. Persze választ nem kaptam, csak repültek tovább. Ha jól emlékszem, ezt követően tüsszentettem egyet, s mire kinyitottam a szemem már eltüntek. A kerítésen egy macska ült, felém pislogott. Olyan érzés fogott el, mintha leütöttek volna. Elaludtam, bár teszem hozzá nem kellemesen.. *megnyomkodja a nyakát* Hát ennyi történt miután elkábultál..
*Mire befejezte meséjét már a templom közelében járnak. A gnóm újra megszólal. Thary mosolyog.*
- Én ezt nem vettem észre, de biztosan így van. Viszont, ha szabad megjegyezni, mielőtt megint Allyn uralkodna, én nagyon élveztem.
*Nevet egyet, s lehunyja szemét, de Ally még nem veszi át a vezetést.*
~Én is élvsztem, de ezt jobb ha nem tudja.. Legyen a mi titkunk.. Ha elfogadod, pihenhetsz..~
~Persze, hogy elfogadom.. Csak hagyj már pihenni..~
*Miután ezt letisztázták Allyn át is veszi a hatalmat, s megnyugszik, hogy minden rendben van.*
- Én pontosan ugyanúgy éreztem magam, mint te. De nem értem Thary-val miért volt máshogy..
*Mikor beesteledik a dolgok egyre ijesztőbbé válnak. Nem nagyon tud azzal foglalkozni, hogy mi történik körülötte. Észre sem veszi, hogy a gnóm már nem tátog. De persze ezután nincs sok ideje gondolkodni hiszen alig, hogy az elaludt a férfi, ő se tud sokáig ébren maradni.. Reggel arra ébred, hogy valami kifejezetten nyirkos dolog dörgölődik az arcához. Mire hirtelen felül, s mérges, szinte gyilkos tekintettel néz a kis jószágra..*
- Ezért még megfizetsz Xini.. Csak a kisfőnök ne szeretne annyira, már rég eladtalak volna..
~Hagyd békén.. Nem vagy normális.. Így fenyegetni szegényt..~
*Sikít Allyn mérgesen, s szinte gyilkos hangon kiabál Thary-val, aki közben feláll és elindul összeszedni a gyertyákat.*
- Na megszólalt az állat barát.. Még valami? Legközelebb már az is baj lesz, ha megszólalok?
~Miért, az mikor nem baj?~
*Kérdezi a most elnyomott fél nevetve, erre pedig a másik, úgy megsértődik, hogy nem is szól többet. Miután mindent megnézett és visszament Zrekil-hez megvárja, hogy az felébredjen. Mikor ez megtörtént a gnóm mosolyogva köszön neki.*
- Jó reggelt.. Legalább te jól aludtál.. Én nagyon kellemetlen helyzetben aludtam.. És rendben, akkor menjünk vissza..
*Azzal követi a férfit, majd elköszönnek Gremma nénitől, s megköszönik a vendéglátást.*
~Méghogy vendég látás.. Ez minden volt csak az nem..~
~Ne nyavajogj.. Alhattál a kertjében..~
*Ezt a témát Thary nem óhajtja hosszan firtatni, semmi értelme se lenne, s nem is zavarja igazán de szeret kötöszködni. Majd pedig kilépnek a kapun, újra a gazdagnegyed utcájára. Lassan haladnak, mikor pedig kiérnek a sarokra Thary elkezdi mesélni az estét.*
- Nem tudom mennyit hallotál, de röviddel azután, hogy elterültél a földön, mint egy zsák krumpli a varjak még mindig repkedtek. Ami furcsa, hogy Allyn is elaludt, én viszont olyan friss voltam, mint még soha.. Azután megkérdeztem tőlük, hogy nem unják-e azt, hogy körbe körbe forognak. Persze választ nem kaptam, csak repültek tovább. Ha jól emlékszem, ezt követően tüsszentettem egyet, s mire kinyitottam a szemem már eltüntek. A kerítésen egy macska ült, felém pislogott. Olyan érzés fogott el, mintha leütöttek volna. Elaludtam, bár teszem hozzá nem kellemesen.. *megnyomkodja a nyakát* Hát ennyi történt miután elkábultál..
*Mire befejezte meséjét már a templom közelében járnak. A gnóm újra megszólal. Thary mosolyog.*
- Én ezt nem vettem észre, de biztosan így van. Viszont, ha szabad megjegyezni, mielőtt megint Allyn uralkodna, én nagyon élveztem.
*Nevet egyet, s lehunyja szemét, de Ally még nem veszi át a vezetést.*
~Én is élvsztem, de ezt jobb ha nem tudja.. Legyen a mi titkunk.. Ha elfogadod, pihenhetsz..~
~Persze, hogy elfogadom.. Csak hagyj már pihenni..~
*Miután ezt letisztázták Allyn át is veszi a hatalmat, s megnyugszik, hogy minden rendben van.*
- Én pontosan ugyanúgy éreztem magam, mint te. De nem értem Thary-val miért volt máshogy..
1846. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-29 09:45:01
Üzenet elküldve: 2013-10-29 09:45:01
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Miután megegyeznek abban, hogy mindenkinek meg kell élnie valamiből, és beköszönt az este, az események eléggé kísértetiessé válnak. Zrekil kérdésére Thaira ingerülten reagál, mondjuk abban a szituációban meg is lehet érteni. Azonban a halk (gyakorlatilag hallhatatlan) mormolása abbamarad, amikor a varjak megrohamozzák őket, és igyekszik észben tartani a számot... Viszont gyorsan elálmosodik, és kidől a fűbe. Még hallja Thaira hangját, viszont nem érti a szavait, reméli, hogy nem neki szólt, mert akkor most válasz nélkül marad. Mielőtt végleg álomba merülne, az utolsó gondolata még akörül forog, hogy nehogy baja essen a lánynak. Azonban onnantól kezdve semmi, pusztán feketeség, sötétség, és víz zubogása... ismét. Fogalma sincs róla, mit jelenthet ez az álom, de nem igazán törődik már ezzel egy ideje, hiszen megtanulta elviselni a fuldoklás érzését. És egy idő után az ijesztő fekete gömbön, amely magában tartja, áttörnek a Nap sugarai, és kiszabadítják a rosszindulatú álom fogságából. Így történik ez most is, miután a Nap sugarai már bosszantóan kezdik csiklandozni a szemhéját, szétoszlik a látomás, és Zrekil újra a gazdagnegyedben találja magát. Feltápászkodik, majd mikor észreveszi, hogy Thaira már ébren van, megjegyzi:*
- Jó reggelt! *majd nyújtózkodik* De jót aludtam... Alig várom, hogy megírjam a beszámolót az estéről a főpapnak. No de... mi is történt? *majd hirtelen felpattan* Útközben elmeséled, mi történt, miután elkábítottak a varjak *mondja, majd el is indul a templom irányába. A nénitől megköszöni a 'vendéglátást', habár semmit nem kaptak, örültek, hogy kertben éjszakázhattak, de azért mégis hozzájárult ezzel a munkájukhoz. Miután újra kilép a negyed utcáira, hagyja, hogy Thaira vezesse ki ebből házrengetegből, majd utána már gyakorlatilag ott is vannak a templomnál. Mivel Thaira addigra jó eséllyel végigmondta a dolgokat, a gnóm megjegyzi:*
- Én pedig számoltam, ezek a jelenések nagyjából öt percig tartanak. Ezt mind leírom, majd megint elküldöm a papírt a főpapnak *azzal gyorsan elő is kapja a papírokat és az írószerszámot, majd munkához lát. Úgy érzi, hogy jók ezek a küldetések (igen, magában már csak így emlegeti), mert legalább addig is telik az idő, és nem unatkoznak. Mágiát meg majd tanulhat eztán is.*
*Miután megegyeznek abban, hogy mindenkinek meg kell élnie valamiből, és beköszönt az este, az események eléggé kísértetiessé válnak. Zrekil kérdésére Thaira ingerülten reagál, mondjuk abban a szituációban meg is lehet érteni. Azonban a halk (gyakorlatilag hallhatatlan) mormolása abbamarad, amikor a varjak megrohamozzák őket, és igyekszik észben tartani a számot... Viszont gyorsan elálmosodik, és kidől a fűbe. Még hallja Thaira hangját, viszont nem érti a szavait, reméli, hogy nem neki szólt, mert akkor most válasz nélkül marad. Mielőtt végleg álomba merülne, az utolsó gondolata még akörül forog, hogy nehogy baja essen a lánynak. Azonban onnantól kezdve semmi, pusztán feketeség, sötétség, és víz zubogása... ismét. Fogalma sincs róla, mit jelenthet ez az álom, de nem igazán törődik már ezzel egy ideje, hiszen megtanulta elviselni a fuldoklás érzését. És egy idő után az ijesztő fekete gömbön, amely magában tartja, áttörnek a Nap sugarai, és kiszabadítják a rosszindulatú álom fogságából. Így történik ez most is, miután a Nap sugarai már bosszantóan kezdik csiklandozni a szemhéját, szétoszlik a látomás, és Zrekil újra a gazdagnegyedben találja magát. Feltápászkodik, majd mikor észreveszi, hogy Thaira már ébren van, megjegyzi:*
- Jó reggelt! *majd nyújtózkodik* De jót aludtam... Alig várom, hogy megírjam a beszámolót az estéről a főpapnak. No de... mi is történt? *majd hirtelen felpattan* Útközben elmeséled, mi történt, miután elkábítottak a varjak *mondja, majd el is indul a templom irányába. A nénitől megköszöni a 'vendéglátást', habár semmit nem kaptak, örültek, hogy kertben éjszakázhattak, de azért mégis hozzájárult ezzel a munkájukhoz. Miután újra kilép a negyed utcáira, hagyja, hogy Thaira vezesse ki ebből házrengetegből, majd utána már gyakorlatilag ott is vannak a templomnál. Mivel Thaira addigra jó eséllyel végigmondta a dolgokat, a gnóm megjegyzi:*
- Én pedig számoltam, ezek a jelenések nagyjából öt percig tartanak. Ezt mind leírom, majd megint elküldöm a papírt a főpapnak *azzal gyorsan elő is kapja a papírokat és az írószerszámot, majd munkához lát. Úgy érzi, hogy jók ezek a küldetések (igen, magában már csak így emlegeti), mert legalább addig is telik az idő, és nem unatkoznak. Mágiát meg majd tanulhat eztán is.*
1845. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-27 18:45:16
Üzenet elküldve: 2013-10-27 18:45:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Van ideje szusszani egyet, már amennyire ez lehetséges Thaira társaságában, akinek szinte be sem áll a szája.*
~De tényleg nagyon megijedhettél, ha még én is felkeltem. Allyn a kis félős.~
~Majd meglátjuk, hogy nevetsz, ha én alszok és neked kell ébren lenni és vigyázni, hogy ne legyen bajod. Meg érezni azokat a furcsa érzéseket. Brrr..~
*Még a gondolattól is kirázza a hideg. Nem akarja még egyszer megtapasztalni azt, amit átélt, de tudja, hogy muszáj lesz. Tényleg rossz lehet egy olyan helyen lakni, ahol nap mint nap ezt csinálja a gonosz erő.*
~Én bátrabb leszek! Ez biztos, én sose ijedek meg.~
~Persze Thary, persze. Majd meglátjuk.~
*Mondja kételkedve Allyn, mivel nem hiszi, hogy Thary elbírná viselni ijedelem nélkül az egész estét.*
~Igen is sokkal bátrabb leszek. Nem is fogod elhinni. Majd jót nevetek holnap ilyenkor.~
~Rendben. Az nevet, aki utoljára nevet. Versenyezzünk ki bírja tovább. Én ma addig bírtam, amíg a könyvek el nem keztek repülni.~
*A verseny szó hallatán Thaira hirtelen sokkal lelkesebb lesz, mint volt. Kapva kap az ajánlaton és szaván fogja Allyn-t.*
~Rendben a verseny vége akkor lesz, mikor mindennel végeztünk. Aki veszít fél napig nem szólal meg.~
~Áll a fogadás! Kezdődhet a verseny!~
*Ezek után pedig megint a férfihez fordul. Majd újra szóba elegyedik a gnómmal. Aki nem hiszi, hogy Thaira képes lenne megijeszteni az öreg hölgyet.*
- Mondtam, hogy szeret rosszalkodni. De biztos bocsánatot kérne.
*Mondja teljesen komolyan, s így még belső hangja se kezd el vele veszekedni. Pedig megtenné, hiszen hogy is gondolhatja Zrekil, hogy kihagyna egy ilyen jó esét arra, hogy nevessen. Látja a férfin, hogy ő sem tudja mihez kezdhetnének, addig amíg el nem jön az este. De a gnóm szokásához híven beleköt abba, amit mondott.*
- Ismeri de nem minden helyét. Ez olyan, mint a.. Mit is mondja példának? Mondjuk.. Olyan, mint mikor te elolvasol egy tekercset. Akkor te már ismered a tartalmát, de nem tudod pontosan felidézni, hogy mi volt benne.. Na hát Thaira is így van a Gazdagnegyeddel..
*Látja, hogy a férfi már meg tudja vonni a vállát, ami azt jelenti, hogy már nem fájnak annyira a sebei. Ami igazán jó jel most, hogy ilyen feladatot kaptak. Allyn kicsit forgatja a fejét, szétnéz a templomban. A nap besüt az ablakon már délután van. Sokat aludtak, bár nem is csoda, hiszen este gonosz erőkre vadásztak. Majd hirtelen megszólal a gnóm. S először Allyn elmosolyodik, viszont a végén egy kicsit elkeseredett mosolyt húz.*
- Igaz, igaz. Jobb, ha most megyünk, hogy meg tudjon nyugodni a néni. Meg nekünk is jobb lesz, ha nem este kell gyalogolnunk. Akkor hát Thaira, átadom a vezetést.
*Azzal behunyja a szemét, s arcán kicsit furcsa félmosoly jelenik meg.*
~Akkor kezdődik a verseny Allyn, szorítsuk meg a szoknya övet.~
~Csak ne vidd túlzásba.. Legyél kicsit kedves..~
*Thaira már figyelemre se méltetja Allyn-t. Csak felemeli a fejét és vesz egy mély levegőt. Majd kinyitja a szemét, s izgalomtól izzó tekintettel néz a gnómra.*
- Akkor gyere, te kis sebesült! Látogassuk meg a jó öreg Gremma nénit. Úgy is rég láttam már.
~Te tudtad, hogy hívják és nem mondtad el?~
*Kérdezi felháborodottan Allyn, mire belső hangja lenézően válaszol.*
~Nem kérdezted.~
*S azzal már is az ajtó felé veszi az irányt. Persze bevárja a gnómot is, hiszen kettőjüké a feladat, mégha Thary most csak a verseny miatt ilyen izgatott.*
*Van ideje szusszani egyet, már amennyire ez lehetséges Thaira társaságában, akinek szinte be sem áll a szája.*
~De tényleg nagyon megijedhettél, ha még én is felkeltem. Allyn a kis félős.~
~Majd meglátjuk, hogy nevetsz, ha én alszok és neked kell ébren lenni és vigyázni, hogy ne legyen bajod. Meg érezni azokat a furcsa érzéseket. Brrr..~
*Még a gondolattól is kirázza a hideg. Nem akarja még egyszer megtapasztalni azt, amit átélt, de tudja, hogy muszáj lesz. Tényleg rossz lehet egy olyan helyen lakni, ahol nap mint nap ezt csinálja a gonosz erő.*
~Én bátrabb leszek! Ez biztos, én sose ijedek meg.~
~Persze Thary, persze. Majd meglátjuk.~
*Mondja kételkedve Allyn, mivel nem hiszi, hogy Thary elbírná viselni ijedelem nélkül az egész estét.*
~Igen is sokkal bátrabb leszek. Nem is fogod elhinni. Majd jót nevetek holnap ilyenkor.~
~Rendben. Az nevet, aki utoljára nevet. Versenyezzünk ki bírja tovább. Én ma addig bírtam, amíg a könyvek el nem keztek repülni.~
*A verseny szó hallatán Thaira hirtelen sokkal lelkesebb lesz, mint volt. Kapva kap az ajánlaton és szaván fogja Allyn-t.*
~Rendben a verseny vége akkor lesz, mikor mindennel végeztünk. Aki veszít fél napig nem szólal meg.~
~Áll a fogadás! Kezdődhet a verseny!~
*Ezek után pedig megint a férfihez fordul. Majd újra szóba elegyedik a gnómmal. Aki nem hiszi, hogy Thaira képes lenne megijeszteni az öreg hölgyet.*
- Mondtam, hogy szeret rosszalkodni. De biztos bocsánatot kérne.
*Mondja teljesen komolyan, s így még belső hangja se kezd el vele veszekedni. Pedig megtenné, hiszen hogy is gondolhatja Zrekil, hogy kihagyna egy ilyen jó esét arra, hogy nevessen. Látja a férfin, hogy ő sem tudja mihez kezdhetnének, addig amíg el nem jön az este. De a gnóm szokásához híven beleköt abba, amit mondott.*
- Ismeri de nem minden helyét. Ez olyan, mint a.. Mit is mondja példának? Mondjuk.. Olyan, mint mikor te elolvasol egy tekercset. Akkor te már ismered a tartalmát, de nem tudod pontosan felidézni, hogy mi volt benne.. Na hát Thaira is így van a Gazdagnegyeddel..
*Látja, hogy a férfi már meg tudja vonni a vállát, ami azt jelenti, hogy már nem fájnak annyira a sebei. Ami igazán jó jel most, hogy ilyen feladatot kaptak. Allyn kicsit forgatja a fejét, szétnéz a templomban. A nap besüt az ablakon már délután van. Sokat aludtak, bár nem is csoda, hiszen este gonosz erőkre vadásztak. Majd hirtelen megszólal a gnóm. S először Allyn elmosolyodik, viszont a végén egy kicsit elkeseredett mosolyt húz.*
- Igaz, igaz. Jobb, ha most megyünk, hogy meg tudjon nyugodni a néni. Meg nekünk is jobb lesz, ha nem este kell gyalogolnunk. Akkor hát Thaira, átadom a vezetést.
*Azzal behunyja a szemét, s arcán kicsit furcsa félmosoly jelenik meg.*
~Akkor kezdődik a verseny Allyn, szorítsuk meg a szoknya övet.~
~Csak ne vidd túlzásba.. Legyél kicsit kedves..~
*Thaira már figyelemre se méltetja Allyn-t. Csak felemeli a fejét és vesz egy mély levegőt. Majd kinyitja a szemét, s izgalomtól izzó tekintettel néz a gnómra.*
- Akkor gyere, te kis sebesült! Látogassuk meg a jó öreg Gremma nénit. Úgy is rég láttam már.
~Te tudtad, hogy hívják és nem mondtad el?~
*Kérdezi felháborodottan Allyn, mire belső hangja lenézően válaszol.*
~Nem kérdezted.~
*S azzal már is az ajtó felé veszi az irányt. Persze bevárja a gnómot is, hiszen kettőjüké a feladat, mégha Thary most csak a verseny miatt ilyen izgatott.*
1844. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-27 17:48:20
Üzenet elküldve: 2013-10-27 17:48:20
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Miután a pap átveszi a papírt, a gnómnak van egy csöppnyi ideje szusszanni, és egyáltalán felmérni, hogy mennyit javult az állapota. Viszont maga a tény, hogy anélkül fel tudott jönni a lépcsőn, hogy eszébe jutott volna, csak jót sejtet. Valóban elmúlt már a fájdalom a legtöbb helyen, a vállait már egyáltalán nem érzi, az oldala is csak akkor fáj, ha csípőben elfordul mondjuk hátrafelé, viszont akkor sem elviselhetetlenül. Az elmúlt napokban ezt a mozdulatot képtelen lett volna végrehajtani. A térdei közül a jobb még enyhén hasogat minden lépésnél, viszont már ez sem annyira, hogy az igazán zavaró legyen. Talán az egyetlen, amit még igazából érez, az a fején lévő sebhely. Az még gyakorta lüktet nagyjából olyan ütemben, ahogy a szíve ver. Főleg egy hosszabb séta, vagy némi erőfeszítés után fogja majd érezni, legalábbis tapasztalataiból ezt tudja leszűrni. Viszont jelenleg még ez sem több rosszindulatú bizsergésnél, szóval minden jónak látszik. Hátranyúl, és amelyik hajtincsek esetleg alvás közben a sebbe ragadtak, azokat kiszedegeti. Ez valamelyest fájdalmas művelet, de az elmúlt napokban ezt is volt alkalma szokni. Tulajdonképpen úgy érzi magát, mint aki újjászületett. Nem is tudja, mennyire helyes ez a megérzése...*
- Ugyan, hát csak nem vetemedne ilyesmire Thaira, hogy egy ijedt idős hölgyet még jobban megrémítsen *mondja Zrekil tulajdonképpen kételyek nélkül, mert ő valóban nem nézné ki ezt a lányból, ez persze nem jelent semmit. A következő mondatokra csak a fejét vakarná, ha megtehetné. A 'mit tegyünk addig?' kérdésre tulajdonképpen ő maga sem tudja a választ, ugyanakkor az utolsó mondatra megint felfigyel:*
- Ha egyszer ismeri a negyedet, akkor csak nem téved el *vonja meg a vállát (mert hát most már ezt is megteheti, hiszen tompult benne a fájdalom). Gyorsan felméri, hogy vajon mivel lehetne eltölteni az időt itt, a templom falai között, majd kinéz az ablakon. Igaza volt, már délután van, hát valóban jót aludtak... Mondjuk az is tény, hogy Zrekil az ezt megelőző éjszakákon nem sokat aludt a fájdalomtól, így érthető is, hogy most kihasználta az alkalmat.*
- Szerintem akár odamehetnénk most is *jegyzi meg végül* Hát csak nem éjfélkor akarunk beállítani sötét erőkre vadászni. Még este is elég megrázó lehet a néninek, menjünk most, akkor talán nyugodtabb lesz.
*Miután a pap átveszi a papírt, a gnómnak van egy csöppnyi ideje szusszanni, és egyáltalán felmérni, hogy mennyit javult az állapota. Viszont maga a tény, hogy anélkül fel tudott jönni a lépcsőn, hogy eszébe jutott volna, csak jót sejtet. Valóban elmúlt már a fájdalom a legtöbb helyen, a vállait már egyáltalán nem érzi, az oldala is csak akkor fáj, ha csípőben elfordul mondjuk hátrafelé, viszont akkor sem elviselhetetlenül. Az elmúlt napokban ezt a mozdulatot képtelen lett volna végrehajtani. A térdei közül a jobb még enyhén hasogat minden lépésnél, viszont már ez sem annyira, hogy az igazán zavaró legyen. Talán az egyetlen, amit még igazából érez, az a fején lévő sebhely. Az még gyakorta lüktet nagyjából olyan ütemben, ahogy a szíve ver. Főleg egy hosszabb séta, vagy némi erőfeszítés után fogja majd érezni, legalábbis tapasztalataiból ezt tudja leszűrni. Viszont jelenleg még ez sem több rosszindulatú bizsergésnél, szóval minden jónak látszik. Hátranyúl, és amelyik hajtincsek esetleg alvás közben a sebbe ragadtak, azokat kiszedegeti. Ez valamelyest fájdalmas művelet, de az elmúlt napokban ezt is volt alkalma szokni. Tulajdonképpen úgy érzi magát, mint aki újjászületett. Nem is tudja, mennyire helyes ez a megérzése...*
- Ugyan, hát csak nem vetemedne ilyesmire Thaira, hogy egy ijedt idős hölgyet még jobban megrémítsen *mondja Zrekil tulajdonképpen kételyek nélkül, mert ő valóban nem nézné ki ezt a lányból, ez persze nem jelent semmit. A következő mondatokra csak a fejét vakarná, ha megtehetné. A 'mit tegyünk addig?' kérdésre tulajdonképpen ő maga sem tudja a választ, ugyanakkor az utolsó mondatra megint felfigyel:*
- Ha egyszer ismeri a negyedet, akkor csak nem téved el *vonja meg a vállát (mert hát most már ezt is megteheti, hiszen tompult benne a fájdalom). Gyorsan felméri, hogy vajon mivel lehetne eltölteni az időt itt, a templom falai között, majd kinéz az ablakon. Igaza volt, már délután van, hát valóban jót aludtak... Mondjuk az is tény, hogy Zrekil az ezt megelőző éjszakákon nem sokat aludt a fájdalomtól, így érthető is, hogy most kihasználta az alkalmat.*
- Szerintem akár odamehetnénk most is *jegyzi meg végül* Hát csak nem éjfélkor akarunk beállítani sötét erőkre vadászni. Még este is elég megrázó lehet a néninek, menjünk most, akkor talán nyugodtabb lesz.
1843. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-27 15:25:13
Üzenet elküldve: 2013-10-27 15:25:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Mikor már a gnóm is felkelt, s mind a ketten kimásztak az asztal alól. Sokan jól megnézik őket. S Allyn fejében ott harsog Thaira hangja, minek hatására eddig boldog vonása kicsit megkomolyodnak.*
~Nézzétek csak itt vannak a védelmezők, akik megmentettek titeket a gonosz erőtől. Pedig majdnem megölte őket. Úgy, úgy nézzetek csak..~
~Thaira, ha nem maradsz csendben, én esküszöm, hogy elkezdek énekelni.~
*Mondja komoran, Allyn miközben követi Zrekil-t, s figyeli mit ír.*
~De most miért? Nem tettem semmit!~
*Szólal meg a belső hang védekezően, de erre csak egy, egy szavas választ kap.*
~Hazudtál!~
*Többre nem is méltatja a témát. Pontosan tudja, hogy nem vicc ez az egész, hogy nagyobb bajuk is lehetett volna és hogy nem fülenthetnek mindenkinek. Mert ahogy mondani szokás "Hazug embert hamarabb útol érik, mint a sánta kutyát!" Persze ezzel a meglátással Tary nem ért egyet, de hangot nem ad ellenvetésének, ha Allyn komolyan beszél, akkor felesleges vele veszekedni. Ezt pedig igen jól megtanulta az évek során. Miután a férfi befejezte az írást, s eldöntötték, hogy felmennek a templomban. A gnóm a könyvtárt felügyelő paphoz megy és kér tőle papírt és írószerszámot. Majd pedig felmennek a lépcsőn. Meglepő, de mintha teljesen másik épületben lennének. Nincsen tovább az a folytogató érzés, ami lenn tartotta hatalmában Allyn-t.*
~Sokkal jobb. Nyugodtabb itt fenn. Így könnyebben lenyugszom én is.~
~De jó is lesz.~
*Jegyzi még meg Allyn, mikor is a gnóm átadja a papírokat egy papnak, s elküldi a főpaphoz. Majd mikor az elmegy, a férfi kedves tekintettel fordul a lányhoz.*
- Igen egy a tucatnyiból.. És igen látogassuk meg szegény, halálra ijedt nénit.. Nyugodj meg a nevét én sem jegyeztem meg.. Csak nehogy Thary még jobban megijessze..
~Miért nem lehet? Pedig akkor nem unatkoznék.~
*Nyavajog Thaira, mikor Allyn megjegyzi, hogy nem örülne neki, ha megijesztené azt a bizonyos öreg hölgyet.*
~Mert öreg és már így is a frászt hozta rá a különös erő. Úgyhogy jobb lesz, ha kedves leszel és nem ijesztgeted.~
~Igen is anyuci!~
*Mondja Thaira gúnyosan, mire Allyn egy "Azért!"-tel lerendezi a vitát. Majd pedig a gnómhoz fordul.*
- Na és akkor addig mit csinálunk? Mert Thary tudja, mi merre van a Gazdagnegyedben, úgyhogy azzal majd nem kell sokat vesződni. Hacsak nem téved el..
~Én sosem tévedek el!!!~
*Ordítja Thaira, mire Allyn kicsit összehúzza magát, mint aki megijedt.*
~Tudom.. Tudom.. Csak hagyd abba!~
*Mondja, s belső hangja el is hallgat. Legnagyobb meglepetésére természetesen. S így elengedheti magát, s fújhat egy nagyot, mint aki éppen mkst nyugodott meg.*
*Mikor már a gnóm is felkelt, s mind a ketten kimásztak az asztal alól. Sokan jól megnézik őket. S Allyn fejében ott harsog Thaira hangja, minek hatására eddig boldog vonása kicsit megkomolyodnak.*
~Nézzétek csak itt vannak a védelmezők, akik megmentettek titeket a gonosz erőtől. Pedig majdnem megölte őket. Úgy, úgy nézzetek csak..~
~Thaira, ha nem maradsz csendben, én esküszöm, hogy elkezdek énekelni.~
*Mondja komoran, Allyn miközben követi Zrekil-t, s figyeli mit ír.*
~De most miért? Nem tettem semmit!~
*Szólal meg a belső hang védekezően, de erre csak egy, egy szavas választ kap.*
~Hazudtál!~
*Többre nem is méltatja a témát. Pontosan tudja, hogy nem vicc ez az egész, hogy nagyobb bajuk is lehetett volna és hogy nem fülenthetnek mindenkinek. Mert ahogy mondani szokás "Hazug embert hamarabb útol érik, mint a sánta kutyát!" Persze ezzel a meglátással Tary nem ért egyet, de hangot nem ad ellenvetésének, ha Allyn komolyan beszél, akkor felesleges vele veszekedni. Ezt pedig igen jól megtanulta az évek során. Miután a férfi befejezte az írást, s eldöntötték, hogy felmennek a templomban. A gnóm a könyvtárt felügyelő paphoz megy és kér tőle papírt és írószerszámot. Majd pedig felmennek a lépcsőn. Meglepő, de mintha teljesen másik épületben lennének. Nincsen tovább az a folytogató érzés, ami lenn tartotta hatalmában Allyn-t.*
~Sokkal jobb. Nyugodtabb itt fenn. Így könnyebben lenyugszom én is.~
~De jó is lesz.~
*Jegyzi még meg Allyn, mikor is a gnóm átadja a papírokat egy papnak, s elküldi a főpaphoz. Majd mikor az elmegy, a férfi kedves tekintettel fordul a lányhoz.*
- Igen egy a tucatnyiból.. És igen látogassuk meg szegény, halálra ijedt nénit.. Nyugodj meg a nevét én sem jegyeztem meg.. Csak nehogy Thary még jobban megijessze..
~Miért nem lehet? Pedig akkor nem unatkoznék.~
*Nyavajog Thaira, mikor Allyn megjegyzi, hogy nem örülne neki, ha megijesztené azt a bizonyos öreg hölgyet.*
~Mert öreg és már így is a frászt hozta rá a különös erő. Úgyhogy jobb lesz, ha kedves leszel és nem ijesztgeted.~
~Igen is anyuci!~
*Mondja Thaira gúnyosan, mire Allyn egy "Azért!"-tel lerendezi a vitát. Majd pedig a gnómhoz fordul.*
- Na és akkor addig mit csinálunk? Mert Thary tudja, mi merre van a Gazdagnegyedben, úgyhogy azzal majd nem kell sokat vesződni. Hacsak nem téved el..
~Én sosem tévedek el!!!~
*Ordítja Thaira, mire Allyn kicsit összehúzza magát, mint aki megijedt.*
~Tudom.. Tudom.. Csak hagyd abba!~
*Mondja, s belső hangja el is hallgat. Legnagyobb meglepetésére természetesen. S így elengedheti magát, s fújhat egy nagyot, mint aki éppen mkst nyugodott meg.*
1842. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-27 14:23:13
Üzenet elküldve: 2013-10-27 14:23:13
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Allyn szavain elgondolkozik. Igen, valóban nem gondolt arra a könyvre, ami kis híján eltalálta a lányt, ebből valóban nagyobb baj is lehetett volna.*
- Igazad van, ebből a szempontból tényleg jó, hogy itt voltam.
*Majd mikor reggel felébred, már Allyn is ébren van, így amikor a gnóm kimászik az asztal alól, ő is követi. Persze hogy sokan néznek rájuk érdeklődve, viszont Zrekil nem áll meg, hogy mindenkinek elmagyarázza, hogy nekik bizony szent küldetésük van, is muszáj megvédeniük a várost ettől a gonosz entitástól. És ha a gnóm tartaná a beszámolót, akkor bizonyosan hozzátenné, hogy remekül haladnak, hiszen többek között már egy egész éjszakára sikerült kirekeszteniük az asztal alól. Persze tény, hogy valójában az entitás szorította be őket az asztal alá, viszont emiatt nem zavartatná magát, nyilván hozzátenné azt is, ahogy a kalapácsával sikerült elkergetnie a rémet, és megmenteni a könyvtárat. Nos... örökölt ő is a családi hazugságokból valamicskét, még mindig be tudná magát állítani úgy, akár egy hőst, holott egész éjszaka nem mert kimászni az asztal alól.
Allyn követi az asztalig, majd figyeli, ahogy a gnóm megírja a beszámolót. Zrekil gondolkodik még aláíráson, viszont ezt nem mondja ki hangosan, és végül úgy dönt, a főpap fogja tudni, hogy ki kutatja az entitás nyomát, így csak egy nagy ZL-t firkant a végére. Allyn pedig helyesel, hogy nyilván bármelyik pap megfelelő hírvivő lehet, hát Zrekil nem is gondolkodik sokat, kér még jó néhány papírt a könyvtárra felügyelő paptól, majd felfelé indul a lépcsőn. Ezt a problémát megoldottnak tekinti, már ami a könyvtárat illeti, így miután megbizonyosodott róla, hogy mindent hozott magával, amire szüksége van az íráshoz, és hogy Allyn sem maradt le, végül is kinyitja az ajtót, és belép a templomba. Furcsa, hogy tulajdonképpen el sem hagyták az épületet, de mégis teljesen más légkör volt odalent, egyáltalán nem nyugtatta meg őket, hogy még a templomban vannak. Miután körbenéz, és nem látja sehol a főpapot, gyorsan leszólítja a legközelebb lévő szent embert, és átadja neki a papirost olyan szavakkal, hogy sürgősen vigye el a főpapnak. A férfi követi is az utasításait, így Zrekil ismét Allynhoz fordul:*
- Nos, akkor egy kész a tucatnyiból... következőnek megejtjük Ge... Gre... a gazdagnegyedben lévő házat? *kérdezi, mivel nem biztos benne teljesen, hogy mi is volt az öreg hölgy neve.*
*Allyn szavain elgondolkozik. Igen, valóban nem gondolt arra a könyvre, ami kis híján eltalálta a lányt, ebből valóban nagyobb baj is lehetett volna.*
- Igazad van, ebből a szempontból tényleg jó, hogy itt voltam.
*Majd mikor reggel felébred, már Allyn is ébren van, így amikor a gnóm kimászik az asztal alól, ő is követi. Persze hogy sokan néznek rájuk érdeklődve, viszont Zrekil nem áll meg, hogy mindenkinek elmagyarázza, hogy nekik bizony szent küldetésük van, is muszáj megvédeniük a várost ettől a gonosz entitástól. És ha a gnóm tartaná a beszámolót, akkor bizonyosan hozzátenné, hogy remekül haladnak, hiszen többek között már egy egész éjszakára sikerült kirekeszteniük az asztal alól. Persze tény, hogy valójában az entitás szorította be őket az asztal alá, viszont emiatt nem zavartatná magát, nyilván hozzátenné azt is, ahogy a kalapácsával sikerült elkergetnie a rémet, és megmenteni a könyvtárat. Nos... örökölt ő is a családi hazugságokból valamicskét, még mindig be tudná magát állítani úgy, akár egy hőst, holott egész éjszaka nem mert kimászni az asztal alól.
Allyn követi az asztalig, majd figyeli, ahogy a gnóm megírja a beszámolót. Zrekil gondolkodik még aláíráson, viszont ezt nem mondja ki hangosan, és végül úgy dönt, a főpap fogja tudni, hogy ki kutatja az entitás nyomát, így csak egy nagy ZL-t firkant a végére. Allyn pedig helyesel, hogy nyilván bármelyik pap megfelelő hírvivő lehet, hát Zrekil nem is gondolkodik sokat, kér még jó néhány papírt a könyvtárra felügyelő paptól, majd felfelé indul a lépcsőn. Ezt a problémát megoldottnak tekinti, már ami a könyvtárat illeti, így miután megbizonyosodott róla, hogy mindent hozott magával, amire szüksége van az íráshoz, és hogy Allyn sem maradt le, végül is kinyitja az ajtót, és belép a templomba. Furcsa, hogy tulajdonképpen el sem hagyták az épületet, de mégis teljesen más légkör volt odalent, egyáltalán nem nyugtatta meg őket, hogy még a templomban vannak. Miután körbenéz, és nem látja sehol a főpapot, gyorsan leszólítja a legközelebb lévő szent embert, és átadja neki a papirost olyan szavakkal, hogy sürgősen vigye el a főpapnak. A férfi követi is az utasításait, így Zrekil ismét Allynhoz fordul:*
- Nos, akkor egy kész a tucatnyiból... következőnek megejtjük Ge... Gre... a gazdagnegyedben lévő házat? *kérdezi, mivel nem biztos benne teljesen, hogy mi is volt az öreg hölgy neve.*
1841. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-26 14:18:36
Üzenet elküldve: 2013-10-26 14:18:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Miközben a főpap a hosszú előadást tartja, van ideje megbeszélni Thary-val, hogy mit, hogy szeretnének, meg hogy hova is kellene menniük.*
~Hát akkor.. Gazdagnegyed, Szegénynegyed, Piac.. Ahhoz te értesz jobban.. Könnyebben kiigazodsz, mint én.. Úgyhogy ha oda megyünk te vezetsz..~
*Mondja Allyn s közben próbálja memorizálni a helyszíneket.*
~Te pedig a főteret meg a fogadó környékét ismered jobban.. Ott vezetsz te rendben?~
*Kérdezi Thary a legkedvesebb hangját elővéve, s szinte teljes nyugalommal, ami igen csak furcsa, de egyre könyebb megszokni..*
~Rendben van.. Az erdő környékét pedig Zrekil-re hagyjuk.. Ott majd amelyikünknek kedve van az vezet.~
~Akkor ezt letisztáztuk!~
*Jelenti ki vidáman Thaira, s most csendben marad, hogy hallja mit szól a férfi az általuk kitervelt ötlethez. Persze csak most fut végig Allyn agyán, hogy pont ott nincsenek furcsa esetek, ahol kellene a temetőben, de vajon miért. A szellemek megunták volna a temető légkörét és elköltöztek volna? Viszont nem tud ezen sokáig gondolkodni, hiszen a gnóm rögtön egy másik ötlettel áll elő, mire Thary kíváncsian megszólal.*
~Csak én vettem észre, hogy megijedt az éjszakai erdő gondolatától? Vagy rosszul hallottam, hogy azt hagyta a végére?~
~Nem jól hallottad.. És én is észre vettem, de jobb lesz, ha nem mondjuk meg, hogy rájöttünk még rosszul esne neki, hogy megkérdőjelezzük a logikáját..~
*S itt magában kuncog egy kicsit, hiszen arra már rájött, hogy a férfi mindent máshogy gondol, mint az átlag, ahhoz képest pedig, amit ők teljesen az ellenkezőjét.*
- Rendben van, akkor ma este velem fogsz jelekre vadászni, holnap pedig meglátogatjuk Gemma nénit Thary-val..
*Most hangosan felnevet, hiszen tudja, hogy ennek pont belső hangja örül a legkevésbé, de ha valamit lehet csinálni az unatkozáson kívül mindig kapva kap az alkalmon, s ez most se volt máshogy.*
- Akkor a könyvtárban kezdünk, csak nehogy a fejünkre essenek a könyvek. Akkor aztán záporozna a tudás..
*Az utolsó mondatot már csak Thary miatt mondta, hiszen ő ajánlott fel ezt a viccet, ami igazán jól illet a helyzethez, úgyhogy muszáj volt elmondani.*
*Miközben a főpap a hosszú előadást tartja, van ideje megbeszélni Thary-val, hogy mit, hogy szeretnének, meg hogy hova is kellene menniük.*
~Hát akkor.. Gazdagnegyed, Szegénynegyed, Piac.. Ahhoz te értesz jobban.. Könnyebben kiigazodsz, mint én.. Úgyhogy ha oda megyünk te vezetsz..~
*Mondja Allyn s közben próbálja memorizálni a helyszíneket.*
~Te pedig a főteret meg a fogadó környékét ismered jobban.. Ott vezetsz te rendben?~
*Kérdezi Thary a legkedvesebb hangját elővéve, s szinte teljes nyugalommal, ami igen csak furcsa, de egyre könyebb megszokni..*
~Rendben van.. Az erdő környékét pedig Zrekil-re hagyjuk.. Ott majd amelyikünknek kedve van az vezet.~
~Akkor ezt letisztáztuk!~
*Jelenti ki vidáman Thaira, s most csendben marad, hogy hallja mit szól a férfi az általuk kitervelt ötlethez. Persze csak most fut végig Allyn agyán, hogy pont ott nincsenek furcsa esetek, ahol kellene a temetőben, de vajon miért. A szellemek megunták volna a temető légkörét és elköltöztek volna? Viszont nem tud ezen sokáig gondolkodni, hiszen a gnóm rögtön egy másik ötlettel áll elő, mire Thary kíváncsian megszólal.*
~Csak én vettem észre, hogy megijedt az éjszakai erdő gondolatától? Vagy rosszul hallottam, hogy azt hagyta a végére?~
~Nem jól hallottad.. És én is észre vettem, de jobb lesz, ha nem mondjuk meg, hogy rájöttünk még rosszul esne neki, hogy megkérdőjelezzük a logikáját..~
*S itt magában kuncog egy kicsit, hiszen arra már rájött, hogy a férfi mindent máshogy gondol, mint az átlag, ahhoz képest pedig, amit ők teljesen az ellenkezőjét.*
- Rendben van, akkor ma este velem fogsz jelekre vadászni, holnap pedig meglátogatjuk Gemma nénit Thary-val..
*Most hangosan felnevet, hiszen tudja, hogy ennek pont belső hangja örül a legkevésbé, de ha valamit lehet csinálni az unatkozáson kívül mindig kapva kap az alkalmon, s ez most se volt máshogy.*
- Akkor a könyvtárban kezdünk, csak nehogy a fejünkre essenek a könyvek. Akkor aztán záporozna a tudás..
*Az utolsó mondatot már csak Thary miatt mondta, hiszen ő ajánlott fel ezt a viccet, ami igazán jól illet a helyzethez, úgyhogy muszáj volt elmondani.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122