Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Polgárnegyed
Romváros és Meredély (új)
TemplomNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 137 (2721. - 2740. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

2740. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-22 00:20:51
 
>Eireni Daterea avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103

Játékstílus: Vakmerő

//Egy kis kirándulás - Eireni//

*Meglepődötten fogadja, ahogy Worenth hirtelen sietni kezd. Megérti, hiszen egyáltalán nem kirándulni jöttek. És eleve sietségben voltak. Ahhoz képest szépen elücsörögtek a könyvek fölött, na meg beszélgettek egy kicsit, ami közelebb is hozta Eirenit mesteréhez. Úgy tűnik, megkedvelte, immáron megbízik benne.
Körmölni kezdi a neki kiadott másolandó listát. Szépen, ívelten kicsinosítja betűit, melyek továbbra is elf stílusúak. Közben feltűnik neki, hogy Worenth mennyi varázslatot is tudhat magáénak. Egyszerűen bámulatos, gondolja ő. Ha az ősz ember erre képes, akkor kizárt, hogy ő ne lenne az. Nagyban hasonlítanak, ez már kiderült.*
~Worenth itt hagyott... Remélem azért még sikerül beérnem, ha sietek. Nemsokára végzek ezzel itt, aztán gyorsan összeszedem személyes holmimat, aztán indulok is.~
*Mikor befejezi az írást, szépen kiteríti azt az asztalra, hogy száradjon. Nem szükséges, hiszen a jó minőségű tinta hamar megszárad, és nem maszatol annyira, de azért sem akar kockáztatni. Amíg az ott szépen pihen, addig az olvasgatott könyvet megjelöli egy szalaggal, becsukja és visszateszi a polcra, ahonnan elvette. Aztán fogja a tekercset, gondosan összetekeri és indul, hogy összeszedje a holmiját. Nincs neki sok, épp hogy egy kisebb, vállon átfektethető táskája van.*
~Valóban, Worenth mester mindent elvitt már...~
*Ekkor tűnik fel neki, hogy az ő táskája nincs meg. Ugyanoda tette, ahová az idefelé cipelt dolgokat.*
~Valószínűleg a mester elvitte azt is.~
*Felshóhajt, valóban csak reménykedve ebben az eshetőségben. Elég valószínűnek tűnik a helyzet. Egyszóval elindul visszafelé az úton, ahol jöttek. Maga mögött hagyja a templomot, s kilépve a városból is, a mellénye belsejébe rejti a felcsavart tekercset.*

2739. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-21 18:15:44
 
>Dayria Yoleath Valurien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura//

*Midőn Argus elhátrál tőle, ösztönösen pillant el a mágusbot felé, amely mintegy iránymutatója a férfi lelki állapotának. Olybá tűnik, most újfent tiszta, azonban arra mégsem számítana, hogy ismételt közeledését ilyen udvariatlan és nyers módon fogják elutasítani. Meglehet, túlbecsülte önnön csáberejét vagy a mágus lelkében keletkezett törést, mely egyre szomjazza, hogy magához ölelje a sötétséget... Muszáj lesz óvatosabban lavíroznia az ép elme és őrület vékonyka mezsgyéjén, ha igazán meg akarja fertőzni Argust nem e világi lelkének minden mocskával.
Legszívesebben bosszankodva fújtatna egyet, valódi lényéhez idomosabb reakció volna, mint egy fiatal hölgy kétségbeesett pillantása, amiért támasza elfordul tőle, márpedig most eképpen kell formálnia a szűzies lány manírját, nehogy idejekorán gyanút szimatoljanak a kedves egybegyűltek. Nyilván Argus ebből sokat nem érzékelhet, hiszen úgy fest, a mágus figyelme inkább a többieké, tehát ő udvariasan elhátrál egy lépést, majd szürkéskék lélektükreit a földön pihentetve hallgatja a szokásos, ködös diskurálást.
Lorew meséjének azért több figyelmet szentel, mindég is szerette hallgatni, hogyan tartják akaratlan is rettegésben ifjaikat az ostoba halandók, ám megrendszabályozza vonásait, s igyekszik elégedett mosoly helyett érdeklődő ábrázattal vizslatni a férfi arcát. Noha unalma egyre erősödik, és ha nem is túl feltűnően, de csak megmutatkozik rajta, midőn a nyakában függő, aranyozott, méretes szemfog-medállal kezd el játszadozni az ujjai között.*
- Örvendek, Lorew Mazoral. *Köszönti illendően a mesedélután végeztével, ahogyan az egy nemesi sarjtól elvárható volna, és elegáns kacsóját is visszasimítja maga elé, ölelkezésben másik kezével. Még egy aprócska, szelíd mosolyt is megejt az uraság felé, ennél több figyelmet azonban nem követel magának, újfent a háttérbe húzódva kíséri érdeklődéssel az erősebbik nem beszélgetését. Kivételesen nem bosszantja, midőn nem kizárólag körötte forog a társalgás, jobban élvezi megfigyelni az Argusban végbemenő, aprócska változásokat. A világ szerencséjére nem gondolatolvasó, ám a negatív, főként dühödt gondolatokat és érzelmeket kitűnően érzékeli. Úgy is lehet fogalmazni, ő a haragvás pusztító istennője, kinek fekete kátránytól mocskos valóját elégedettségre bírja a szemei előtt kirajzolódó jelenet, egy éj-fekete lelkű gyermekének születése. Hát miért érdemes e világon tengődni, ha nem ezen pillanatokért? Két jó barát, s már is egymás torkának esnének puszta jelenlététől fertőzötten... Mámorítja a fúriát, kinek esze ágában sincs meggátolni az indulatok elszabadulását, de végül mégis csak Hemitarhoz lép, megjátszott aggodalommal simítva egyik puha kacsóját az ifjú papnövendék karjára.*
- Kérem, Hemitar, mindannyiunknak érdeke, hogy útra keljünk. De egyetértek, indulnunk kellene. *Teszi hozzá csöndes hangján, miközben tiszta lélektükreit Argusra engedi siklani, elvégre ő itt a vezéregyéniség, az aprócska kiruccanás szervezője és irányítója.
Örömmel nézte volna még a civódásukat, azonban nem árt, ha békítőként megnyeri magának mindkét fél szimpátiáját, esetleg mélyebb bizalmát. Egy erősebb kötelék megléte mellett könnyebb a másik felet manipulálni.
Épp nyitná újfent az ajkait, hogy közölje, amennyiben tovább kívánnak beszélni, úgy ő előremegy a gazdagnegyedbe, amikor is egy újabb mágus csatlakozik hozzájuk. Kezdi bosszantani Dayriát a varázstudók közelsége, dicső lényének egyedüli ellenségei ezek a mocskos mágusok lehetnek csupán. Muszáj lesz magának is tanulnia, hogy felvehesse velük a versenyt, amennyiben úgy adódna.*
- Örvendek, Achrad Thorend. Én Elenith Dharemon vagyok. *Rövidre fogja a bemutatkozást, mert bár dobálózhatna azzal, hogy ő a Csontok urának leszármazottja, mágusok családjának ékköve, de ezen elbeszélést Argusra, netán Hemitarra bízza. Vagy az útjuk további részére, ám a kezdetekben effajta információt senkinek nem kell tudni, míg nem vonják kétségbe jogát az úthoz való csatlakozáshoz.*

2738. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-21 16:29:04
 
>Ryrroshvar Syn Srrathyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Megfontolt

*Sikerül gond és megzavarás nélkül átaludnia az éjszakát.
Reggel,amikor felkel, eszik néhány bogyót és gombát, fog pár szitakötőt Azzunak a folyóparton, majd felkerekedik, és elindul, hogy a temetőn keresztül eljuthasson a templomig. Hűvös a reggel, összébb is húzza magát, s a vadászgörény is befúrja magát oldalán lógó táskájába. Faragott botjára támaszkodva tér be az épületbe. Mielőtt elindulna bármerre is, hogy Morfiusszal, s még ki tudja kikkel találkozzon, sok dolga lesz itt is. Az elkövetkező napokban igen keveset fog pihenni. De ezt most nem is bánja. Csak elvégzi a dolgát itt, amit szeretne, és már megy is tovább.*

2737. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-21 14:05:51
 
>Achrad Thorend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura - Argus, aztán meg mindenki más//

*Ahogy kinyitja szemét, és teljes mértékben megbizonyosodik arról, hogy Argus erejét érezte, pergamenszerű vékony, sárga bőre az arcán még ráncosabbá válik, mivel ajkai mosolyra húzódnak, az örömtől még botján a kosfej is felvillan a szokásos kék derengéssel. Azonban hiába a mágia, ez a varázslat a mágus helyét nem adja a használó tudtára, így kedve kissé lankad, azonban nem lenne ő Achrad, az öreg varázs-vesztett mágus, ha ilyen könnyen feladná. Hiába nem lát az orra hegyéig se öreg szemeivel eme sejtelmes félhomályban, megpróbálja összeszedni magát, de egyelőre még csak ülőhelyén töri az amúgy is törékeny fejét. Fény kéne, olyan, amiben minimálisan ugyan, de tudna tájékozódni. Szemei az ébenfabot kosfejére vándorolnak, azon belül is a kos szemére, mely néha-néha csak úgy, önmagától felvillan. Legtöbbször akkor, mikor a földnek csapja a talpát, de Achrad kedves lélek, és esze ágában sincs a botja kopogásával zavarni a varázslatot tanuló népet.
Helyette inkább erejét a bot felé irányítja, midőn akkor tette, mikor egy göcsörtös fabotból megteremtette ezt a csodálatos munkát, puszta varázserejét használva. A kos szemei először csak elvétve villódzni kezdenek, majd egyre erősebb ragyogással töltik meg a gnóm körül a teret, és mikor már eléggé lát ahhoz, hogy tájékozódhasson, abba hagyja az erő irányítását, így stabilan tartva a fény erejét. Talán már Argus és csapata erre is felfigyelt, de ha nem, hát ő maga keresi meg őket. Egy darabig kémlelnie kell, mint egy szurikátának a Wegtoreni rév utáni szavanna pusztáin, de aztán sikerül kivennie a köpcös mágus alakját. Komótos léptekkel indul meg az adott irányba, miközben mint valami hóbortos, bohókás öregember, valamiféle dalt dúdolgat kortól elvékonyodott hangján, és amint közelebb ér, elhallgat. Sőt, túlontúl csendessé válik, de csak azért, mert végigméri tekintetét a csapaton, de csak futólag, mindenekelőtt régi barátját kell üdvözölni.*
- Látod, barátom, az utad és az utam mindig keresztezik egymást, mint két ösvény az erdőben, melyek folyton kavarognak és változnak. Egyszer itt, egyszer ott, mit szólsz? *neveti el magát, majd ha amaz megfejti, ki is ő, még egy szívélyes kézfogásban is részesíti őt, majd a többiekhez fordul, már aki ott van.* - Achrad Thorend vagyok, régebben a Mágusok Tanácsának tagja, ma már csak vén korait élő, erejét vesztett öreg. Bennetek kit tisztelhet eme öreg? *kérdi tőlük is a szokásos mosollyal, mely mintha rá lenne ragasztva arcára, oly' ritkán lankad róla.*

A hozzászólás írója (Achrad Thorend) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.21 16:40:08

2736. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 23:33:40
 
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Egy kis kirándulás - Eireni//

*A földmágia oktatónál tett kis kiruccanása eléggé jól sikerült, és még a levegő ágán is tudott fejleszteni kicsit, most viszont érzi, hogy teljesen kimerült, bár ennyi varázslat megtanulása után nem is csoda. Elbúcsúzik hát az oktatóktól, és inasa felé veszi az irányt. Nem sokan vannak már ekkorra a templomban, ami mostanság amúgy sem ritka. Mikor Eireni asztalához lép ismét helyet foglal, majd nyakát kicsit előre nyújtogatva figyeli az inasnál lévő könyvet.*
-Áh a levegő mágia ág könyve. Jól ismerem, ez alapozta meg a tanulásomat.
*Hozzátartozik ehhez, hogy ezzel a könyvvel nem itt találkozott már elsőnek, hanem még régi mentoránál, később a mágustoronyban is forgatta, amikor két hetet töltött ott egyhuzamban.*
-Na és miről szól, mit olvastál benne?
*Nem kell szóról szóra elmondani a tartalmát, csak a hóhajú kíváncsi arra, hogy Eireni figyelt is e arra amit olvasott, vagy csak úgy végigfuttatta rajta a szemét. Utóbbinak a tanulás világában nincs semmi értelme, nem ragad meg semmi, és csak felesleges idő és energiabefektetés.*
-Sikerült tanulnom egy kis földmágiát, egészen jól ment. Illetve új levegő varázslatot is tanultam. Hoztam egy templomi pergament, és jó minőségű tintát. *veszi el ezeket, mielőtt elfelejtené. A pergamenen látszik, hogy jó minőségű, szakadás vagy gyűrődés nélkül összetekerhető, szétnyitható. A tinta nem maszatol, illetve kevésbé, és szépen vastagon fog, ugyanakkor a pergamenen nem üt át a tinta. Eireni írnokként biztosan ezeket észre is veszi, és nem is véletlenül hozta el ezeket most neki a mestere.*
-Azt kérném, hogy mindjárt én összeírom a teljes varázslataim listáját egy cetlire, és kérlek másold le ezt gyönyörű olvasható betűkkel a pergamenre. Aztán tekerd, és kösd össze egy szalaggal. *zsebéből vesz elő azt is.* -Amíg te ezt megcsinálod, én összepakolom a holminkat, felszerelem Táltost, és indulunk gyorsan vissza. Rendben? *érdeklődik, majd ha inasa rábólint, gyorsan összeírja a listát amit majd másolnia kell.*

2735. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 22:29:20
 
>Eireni Daterea avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103

Játékstílus: Vakmerő

//Egy kis kirándulás - Worenth//

*Mindannak, melyet Worenth elmond, tudatában van az elf. Tudja, hogy ismeretei nagyon kevesek, aligha elegek egy varázstanulmányokból álló tekercs megírásához. Figyelmesen hallgatja hát mestere szavait, majd mikor az magára hagyja, belemélyed az olvasásba.
"A szél mágia eredete a világ teremtésével köthető össze. A benne élő fajok kezdetektől fogva használták ezt a fajta ágat. Messze a leghasznosabb varázsigéket tartalmazza az ág, mely több oldalról megközelítve segítheti a mindennapokat. Kellemes klíma teremthető vele, malmok és egyéb gépek meghajtásához elengedhetetlen forrás, főleg szélcsendben. Egyszóval rengeteg módon segíthet, továbbá a kényelem sem a legutolsó, ha levegő mágiáról beszélünk. De a csatatéren sem lebecsülendő tényező, ha esetleg íjászaink éppen ilyesfajta bűbájjal találják szembe magukat. Könnyen fordíthat kilátástalan helyzeteket, ha használója ügyes stratéga. A helyes pozíconálás tehát elengedhetetlen. "
A levegő mágiájának felhasználhatósági lehetőségei után annak használati módjáról olvas, továbbra is cifra körülírással. Tetszik neki, hogy a könyv írója ennyire szépen fogalmaz, mondhatni "ízesen" beszél. Egyszerűen "ízlik" Eireninek, nem unja hát meg egyhamar. Ha jól emlékszik vissza nem is olyan régen mesterével folytatott beszélgetésére, akkor talán arra is következtethet, hogy azt pont Worenth Yosden írta egykor. *
~Nem is tudom, pontosan miért kezdett el érdekelni a levegő mágia. Talán éppen sokoldalúsága miatt. Ez a város pedig a legmegfelelőbb erre. ~
*Jócskán eltelik egy óra, majd kettő. Worenthnek még semmi nyoma, ami azt illeti alig vannak a könyvtárban. Eireni teljesen ignorálva van, egyetlen szerzetes sem vet még csak egy pillantást sem felé. Talán azért, mert látták Worenthel. *
~Nem tagadhatom, nagyon szépen kidolgozott mű. Az elején könnyedén fogalmazott, de minél beljebb haladok, annál nehezebb értelmezni. Szépen belemerült az elérhető varázslatok listájába, azoknak használati módjába. ~
*Hangosan felsóhajt, pislant egy párat, s miután kobakját is megvakarja, csak amolyan fölösleges gesztusként, visszalapoz, hogy még egyszer elolvassa a levitációt és annak fajtáit boncolgató részt. Kissé bonyolultnak tűnik neki, hiába elég egy csettintés is annak előidézésére. A könyv szerzője nagyon belemegy a részletekbe, még ha az némely esetben feleslegesnek tűnik. De Eireni nem bánja. Ha újra is kell olvasnia, hogy megértse, rendben van. Inkább elolvassa százszor, hogy megértse. Szerinte fontosak a részletek, s valószínűleg ezzel az író is egyetért.
Immáron megközelítőleg három órája bújja azt a könyvet, minek már a harmadik negyedéig el is ért. Hátradől székében, s tesz egy kis pihenőt. *

A hozzászólás írója (Eireni Daterea) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.20 22:32:01

2734. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 11:01:30
 
>Esyae Rugarth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

// Nara//

* Mikor a zörgés hallja Es a hang irányába fordítja a fejét. A lány reakciója mulattató, ahogy riadt gyermekként ugrik le az oltárról, hogy leplezze neveletlenségét. Az öreg felé biccent egyet, köszönésként. Tekintetével követi, ahogy eltűnik az árnyak között. *
- Rossz a lelkiismeret Nara? * mosolyodik el, hangjában némi élcelődéssel. Bár kétségkívül igaza van a lánynak, elég fura alakok. *
- Nem szólnak egy szót sem, ha csak nincs dolguk veled, éppen csak biccentenek, hogy tudassák, látnak téged, hangtalanul osonnak az emberek között akár a szellemek, néha, ha nagyon figyelsz hallod amint csuhájuk halkan súrolja a padlót. Félelmetes. * tör ki belőle egy kisebb monológ arról, amit ma itt tapasztalt. *
- S mindez, ha nem lenne elég, hatalmas, rideg kőfalak között, a homályba burkolózva élnek, mint… * elhallgat, egy kósza gondolt, melyet még talán magának sem fejezi be. Hirtelen fordul a lány felé. *
- Menjünk. * jobb társasága mára úgy sem akad, s talán az elkövetkezendő napokra sem. S mit veszthet? Semmit. Csak nyerhet vele, vagyis reméli, hogy a lány személyében egy kellemes társaságra egy ismerősre lelt. Bár a hely, ahova készülnek, elég bizarr a beszélgetéshez, még az iszogatáshoz is. De, meg lehet nem ez az eddigi legfurcsább dolog, amivel találkozott. Az elmúlt napokban, volt már benne része elég, s még az is lehet maga is elhiszi, hogy ez csak egy álom. S a holtak már nem bánthatják. Azzal indul is meg a kijárat felé, bevárva a Barnát, hisz ő mégsem ismeri a járást. *
- Miért egyedül? Miért itt? Nem tűnsz egy magányos fajtának?



2733. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 10:45:46
 
>Rigolhand Hemitar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Csontok Ura//

*Hemitar egy ideig csak áll és figyeli a kis csoportot. Jó emberismerő így hamar kiszúrja, hogy valami nincs rendben, egyenest keresztülnéznek rajta és ezt a fajta viselkedést egyáltalán nem díjazza. Majd a Csontok Ura újabb történetét mesélik amit még ő is hallott szülő hazájában de ő mint a Csontok gyűjtője néven ismerte a legendát. De mindez most nem számít mert naphosszat mesélhetnének különböző és hasonló történeteket jó párat ismer ő is főleg, hogy némely könyvet ő maga másolta át mikor az már elhasználódott. Majd nem sokkal később Argus előáll azzal a nevetséges dologgal, hogy levágja a karját és visszanöveszti majd különböző mágusi erőfitogtatásba kezd a két férfi.*
~Na nem ennek most legyen vége.~
*Argus felé fordul és mosolya kicsit alábbhagyva de válaszol a kérdésre és arckifejezése mögött már a türelmetlenség kezd előtörni.*
- Argus én megbocsátanék neked ha levágnád a karom és visszanövesztenéd, de a bizalmam teljesen elvesztenéd mivel a mágiád mutogatásának tárgyaként kezelnél és azt tanítottad, hogy ez undorító dolog. Illetve azt is mondtad, hogy nem erény a hatalmaddal kérkedni de találkoztam már épp elég mágussal az itteni templomi szolgálatom alatt, hogy tudjam ez olyan mondom-mondom de nem tartom be dolog nálatok mágusoknál. De a lényegre térve te ma beviharoztál ide majd összeestél, utána előálltál egy hihetetlen történettel és azt mondtad segítsek. Ez mind rendben van felfogtam, hogy sietős a dolog de most csak azt látom, hogy hatalmadat fitogtatni illetve újabb és újabb idegenek vagy nem idegenek csatlakoznak. Ha tényleg fontos akkor induljunk és ne vesztegessük az időt, ha viszont meg akarod várni míg a templomban lévő összes ember velünk jön akkor szólj szívesen körbemegyek és megkérdem van-e kedvük.
*Ennél a pontnál már Hemitár is érzi azt, hogy kicsit túlzásba esett de ha tényleg igaz amit a mágus mond akkor lángolni fog a templom és ez az ami számára fontos. Meg kell állítani akár ki vagy akár mi álljon mögötte, nem tűr halasztást. Majd éppen ezen gondolatok raknak még egy lapáttal a már majdnem mérgesnek mondható Hemitárra.*
- Ha szeretnél tovább vitatkozni maradj itt nyugodtan de mutasd meg merre kell mennem és elindulok magam nekem fontos a templom védelme, bármi áron.
*A beszédje végéig ott volt az ifjú papnövendék arcán az enyhe mosoly hisz nem akart megsérteni senkit de ez már nem ugyanolyan volt mint előtte a kedvesség ami régen is érződött belőle elszállt és inkább egy sértő érzéssel teli vette át helyét. Éppen ezért egy kis aggodalom és türelmetlenség is érezhetővé válik a szavai végén.*

2732. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 10:25:56
 
>Nara Ronx avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Esyae//

*Vállat vonva húzza vissza magához az üveget, de újabb kortyok helyett hagyja levegőzni kicsit. Megtiszteli figyelmével a lányt ha már hozzá beszél, lassan bólogat a szavakra hogy ne csak bambán üldögéljen közben. A nyúló kéz láttán rögtön átadja az üveget, és elégedetten vigyorog hogy Es meggondolta magát.*
- Egészségedre.
*Végignézi ahogy kortyol, az emelésre bólint és csak aztán viszonozza a bemutatkozást mikor ismét visszakapja az italt.*
- Nara vagyok, örvendek.
*Az utolsó szóra ő is megemeli az üveget mint ahogy Es az előbb és kortyol egyet. Ezután halk csörrenéssel talál helyet magának a palack az oltáron kettejük között, talán Eshez picivel közelebb, ezzel jelezve hogy nyugodtan ihat még ha akar. A kérdésre egy halk, csukott szájas hümmögés szerű felnevetés hallható*
-Ide? *Megrázza hosszú egyenes haját* Neeem, nem nekem való. Csak rég nem jártam itt, gondoltam ha már úgyis erre sétálok benézek. A folyóhoz indultam.
*Zár kattan és Nara riadtan pattan le az oltárról az üveget is lekapva róla. Mire a csuhás megjelenik az ajtó mögül már az oltárral szemben áll, jól nevelten, rendesen, eszébe sincs semmiféle szentségtörést elkövetni. Alaposan megnézi magának hisz nagyon rég nem látta már itteni ismerősét, de kétségtelenül nem őt találta meg.*
-Ezektől kikészülök.
*Súgja oda halkan társának mikor az öreg már hallótávon kívül botorkált, de tekintetével követi az idegent.*
-Jössz?
*Felvont szemöldökkel fordul vissza Es felé, fejét a temető irányába döntve, még a borosüveggel is tesz egy intést a kijárat felé.*
-Csak az ökör iszik magában.
*Vigyorodik el, túl sokat volt már egyedül mostanában és eleget ivott már ahhoz hogy meggondolatlanul közvetlen legyen. Legalább nem saját gondolatainak depressziójában tölti majd idejét.*

2731. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 02:47:08
 
>Esyae Rugarth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

// Nara//

* Elképzelni sem tudja, hogy mi vicceset mondatot, de örül, hogy a lány ilyen jót nevet rajta. Egy halovány mosolyt intéz fele, egy alig észrevehető félre billentet fejmozdulattal, kissé felvont szemöldökkel, jelezvén osztozik a lány örömében, igaz fogalma sincs annak okáról. Tekintetével végig követi a lányt, s azt, ahogy felül az oltárra. Hát igen valakinek nem kell ahhoz ünnepelni, hogy igyon, sőt valakinek semmilyen ok nem kell rá. Arra fordul amerre a lány tekintete réved, hátha lát valamit, de semmi ugyanúgy az a homályba burkolózó kőfalak, mint eddig. *
- Nem semmi. Hatalmas és erős. Baljós, mégis van benne valami, ami nyugalmat áraszt. Egy hatalmas, kedves óriás. * mosolyodik el. Közben már ő is neki támaszkodott az oltárnak. Hát lehet, hogy gyakran fog idejárni, de jelenleg mos járt először a falak között. Épp válaszolna is mikor az üveg lódul felé. Nagy szemekkel néz a lányra, majd az üvegre. Nem is olyan rég volt, hogy szoros barátságot kötött az itallal, s utána csak a fej zúgott. *
- Nem. Köszönöm. * mellé rázza meg a fejét. *
- De, hogy válaszoljak a kérdésedre. * néz megint Narára. *
- Nem vagyok itt sűrű vendég. Sőt, még csak most vagyok itt először. Nem rég érkeztem a városba. Most fedezem még csak fel. * gondolatban megvonja a vállát, s ha lány még mindig elérhető távolságban tartja az üveget, úgy óvatosan nyúl felé. *
- Mégis csak elfogadom. * intéz egy mosolyt a Barnának. Ha meg kapja az üveget, kortyol belőle egyet. *
- Esyae. * emeli ismét koccintásra a bort, hogy még egyet húzzon belőle. Elvégre még ennyiből nem lehet baj. *
- Se te sűrűn jársz ide, ha magányra vágysz? * nyújtja vissza a vérvörös nedűt rejtő palackot. *



A hozzászólás írója (Esyae Rugarth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.20 02:49:27

2730. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 02:17:58
 
>Nara Ronx avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Esyae//

*Röviden felnevet a lány válaszán, csak egy hirtelen, bugyuta kacaj. Közben megérkezik az oltárhoz és hátat fordítva neki szabad kezével segítve felcsusszan rá. Lábait lógatva kortyol még egyet így ülve, ez bizony csak a második húzás ebből az üvegből, messze még a vége.*
-Nem, nem hiszem...
*Válaszolja eltűnődve, mintha tényleg gondolkozna azon hogy van-e oka valamit ünnepelni. Közben már levette szemeit a lányról és a bejárat körüli falakat, mennyezetet vizsgálgatja.*
-Nem semmi egy tákolmány.
*Talán csak saját magának jegyzi meg, hangosan gondolkodva.*
-Gyakran jársz ide?
*A mondat végére fordul csak Esyae felé, viselkedéséhez képest barna szemei meglepően tisztának tűnnek. Érdeklődése őszintének hat, de még mielőtt a másik megszólalhatna ráeszmél hogy modortalanul viselkedik.*
-Jaj bocs, kérsz?
*Nyújtja az üveget felé, felhúzott szemöldökökkel, kérdőn nézve a lányra.*

A hozzászólás írója (Nara Ronx) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.20 02:19:48

2729. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 01:59:13
 
>Esyae Rugarth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

// Nara//

* Igen későig maradt, de még a mai nap utoljára az oltáron végig húzta kezét. Fura, hogy egy ilyen helyen találkozik otthonára emlékeztető dolgokkal. Kicsit megkönnyebbült, kicsit kitisztult a feje. Merengéséből a hatalmas kapu döndülése rázza fel. Talán össze is rezzen, hisz látta a csuhásokat elvonulni és nem rég ment el az utolsó ember is. Halk neszek, közeledő léptek neszei. Nem törődik vele, nem furcsállja, miért is tenné, maga is itt van még. Csak mikor egy női hang, köszön rá, fordul a hang irányába. *
- Szia *néz végig a fiatal lányon. Egyszerű, talán vele egy idős lehet. A közvetlenség meglepi, bár a kezében lévő boros üveg láttán, már nem is csodálkozik annyira. Először csak megvonja a vállát, hisz nem is tud mit is mondani. *
- Azt hiszem, nem tudok neked újdonsággal szolgálni. Itt gondolom, minden nap ugyanolyan. * emeli fel, majd ereszti le a karját, jelezvén, hogy a templomban zajló monoton életre próbál utalni. Nem tudhatja, hogy a lány ide tartozik valamilyen formában vagy csak látogató, mint ő. *
- Ünnepelsz valamit? * néz jelentőség teljesen az üvegre, melynek tartalmát feltételezhetően már a lány, jócskán megitta. *

2728. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-20 01:38:07
 
>Nara Ronx avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Esyae//

*Még csak nemrég tért a nap a horizont alá, de ő már egy üveg borral sétálgat. Épp csak most bontotta fel, viszont ez már a második. Szerencsére az éjszaka sem hűl le túlságosan a levegő így elég lesz a barna pántos felső, még akkor is ha csak köldökéig ér. Nem túl fantáziadús, az öve, nadrágja és csizmái is barnák, fegyvert pedig nem hord magánál. Igazából a templomkertbe igyekezett nosztalgiázni egy kicsit, de ha már erre járt, benéz a templomba is, évek teltek már el mióta utoljára itt járt. Kifejezetten csendesen szokott közlekedni, de az ódon kapu nyikorgása visszhangozva töri meg a sötét falak csendjét. Nem is néz körül, rögtön indul befelé, közben azon tűnődik vajon mi lett azzal a fura fickóval akivel még a temetőben találkozott. Már félúton tart kényelmes lezser sétájában mikor az oldalfalakon végigfuttatva szemeit szép lassan eljut tekintete az oltárig, és az ott árván álldogáló egyetlen lényig aki rajta kívül még ilyenkor is erre téved.*
-Szia.
*Torpan meg kissé meglepetten. Vagy jobban megártott az előző üveg bor mint gondolta, vagy túlságosan ellustultak érzékei ebben a haszontalan nyugodt életben amibe belekényelmesedett itt a városba. Bár ez is jobb mint a régi...*
-Mizujs?
*Veti oda mintha csak régi ismerősével futott volna össze akivel naponta találkoznak, közben már indul is tovább felé, vagyis pontosabban az oltárhoz, és menet közben húz egy nagy kortyot az italából.*

2727. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-19 22:59:49
 
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Egy kis kirándulás - Eireni//

*Nincs mit köszönnie mégis megteszi, amire a hóhajú csak bólint egyet. Helyesen tette, hogy őszinte volt, ez tetszett a mágusnak, szereti az őszinte embereket, akik képesek beszélni a rossz dolgokról ugyanúgy mint a jóról.*
-Hát egy máguscéh megalapítása nem egyszerű. Nem csak vagyon, hanem egy olyan társ is kell hozzá, aki osztja a nézeteidet, és megértitek egymást.
*Nagyon fontos ez. Isurii úrnővel a hóhajú tökéletesen egymásra találtak, és mindketten ugyan azokban a dolgokban gondolkoznak, mondhatni kiegészítik egymást. Bár amit Moon kisasszonnyal beszélgettek még a mágustusán az sem volt rossz elképzelés, de ha választani kell akkor inkább Isurii mellé áll. Persze drukkol annak, hogy a kúria vezetőjének is sikerüljön megalapítani a máguskörét, akár később még össze is ülhetnének egy kis mágusos tanácskozásra.*
-Jó lenne persze ha velünk tartanál. Ha tanítani szeretnél ahhoz is el kell érni bizonyos szintet, és birtokolni kell a tudást amit átadhatsz.
*Ezzel egyébként gyarapíthatja a vagyonát, főleg ha gyűjtögetni szeretne. Worenth biztos abban, hogy egy céh alapításához nagy tőkével kell rendelkeznie, akkor bizony az inasának sokat kell dolgozni, és pénzért kellene tanítania mellette. Ez a két kombináció elég sikeres lehet idővel.*
-Ez így van. Lehet, hogy csatlakozol egyhez, és rájössz, hogy mégsem ez fekszik neked, és átpártolsz egy másikhoz. Ha ilyenen töröd a fejed javaslom, hogy kétszer is gondold meg mielőtt csatlakozol valahová.
*Saját magából indul ki, ezért is nem akart rögtön Moon ötletére ugrani. Viszont a templomi szolgálói felkérésre rögtön ugrott, és most tessék, fel kellett függesztenie a szolgálatait, persze jó helyre és jó emberekhez csatlakozott de mégis. Fontos, hogy Eireni megértse ezt.*
-Kicsit magadra hagylak. *áll fel a székéből.* -Olvasgasd a könyvet, később megkérdezem majd mit olvastál. Addig tanulok egy kis földmágiát. Viszlát később. *köszön el inasától, ismét magára hagyja kicsit, és ha visszatér, akkor lassan indulni is fognak tovább.*

2726. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-19 21:57:08
 
>Moonxylwery Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Megfontolt

* Igen csak sietve trappol be a templomkertbe. Gondolatában mind az motoszkál, hogy vendégének azt ígérte, hogy csak öt percre távozik, de ez így nem lesz igaz. Legalább egy fél óra eltelik mire sikerül visszatérnie a Kúriába.
Nagy tervei nincsenek, csak az jutott eszébe, hogy egy pergament vissza kell hoznia amire még a mai nap szükség van a templomban.
A lovat kint hagyja. Léptei lelassulnak, sőt még arra is ügyel, hogy minél halkabban mozogjon, hogy a bent tanulókat ne zavarja meg. A templomszolga azonnal érkezik és fogadja régi tanítványukat. A tekercset átveszi és elzárja a többi közé majd kíváncsian kérdezi meg, nincs-e valami új ismeretanyagra szüksége a nősténynek. Moon elgondolkodva néz körbe majd nemet int. A vendég vár és ez bizony nem illő dolog. Amint jött olxyan halkan és gyorsan távozik is.*

2725. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-19 20:38:53
 
>Eireni Daterea avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103

Játékstílus: Vakmerő

//Egy kis kirándulás - Worenth//

*Worenth reakciója teljesen kiábrándítja az elfet. Lélegzete elakad, nem rest most kimutatni érzelmeit. Meglepetten néz a férfira, mint aki nem hisz nagy füleinek.*
-Ó...
*Teljesen összezavarodik. Nem jut szóhoz sem.*
~De hát én csak... őszinte voltam.~
*Lesüti szemeit, s még az sem kizárt, hogy hófehér bőre kipiroslik arcán. Az egyetlen, amire nem számított, az a dicséret. Igyekszik elhesegetni gondolatait, melyek arra késztetnék, hogy örüljön ennek. De ő nem ezt akarta. Dicséretet pedig nem érdemel, hiszen csak azt teszi, amit helyesnek talál. Legalábbis ezt ő így gondolja.
Mindenesetre összeszedi magát és felel az embernek.*
-Köszönöm, mester! De én csak azt teszem, amit helyesnek vélek.
*Kicsit hirtelen érkezik számára a témaváltás, de megérti Worenthet. Azaz sejti, miért teszi. Csak bólint egyet helyeselve, sikeresen felvéve ismét igazi arcát.*
-Nos, a jövő előttem még homályos. Valószínűleg Eghalim uramat fogom követni, amint megszereztem a megfelelő tudást. Ha számításaim nem jönnek össze, akkor veletek megyek, esetleg tanítok, vagy megszerezve a szükséges vagyont, megalapítok egy máguscéhet. De akár csatlakozhatok is egyhez. Megannyi út van, ami arra vár, hogy bejárjam. De csak az egyik lesz az, amit biztosan járni fogok.
*Pár pillantást vet a már jó ideje szorongatott könyvbe. Olvasgat, de közben odafigyel Worenthre. Inkább füleli az ember szavait, de ha az éppen nem beszél, akkor bele-bele pillant.*

2724. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-19 16:54:35
 
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura//

*Valóban nincs oda azért, ha ilyesmit művelnek a templomban, de manapság a legtöbben már szemet hunynak efelett. Elvégre Argusék gyakorlatilag semmi rosszat nem csináltak... Kivételesen még Lorew sem azért van itt, hogy bajt keverjen, üvöltözzön, vagy kizavarja őket, ez csak egy jó ürügy volt, hogy bekapcsolódjon a beszélgetésbe, a kíváncsisága ezúttal könnyedén sárba tiporta az elveit, így a bocsánatkérésre bólint, és ezzel le is van tudva a dolog. Azt azért nem fogja mondani, hogy "nem történt semmi", sokkal jobban érdekli a Csontok Ura.*
- Egy pillanat, kérem *emeli fel a kezét* Nem állt szándékomban egy mágust sem megsérteni. A Víz városához közel nevelkedtem, és a faluban élt egy legenda. Azt elmondhatom, ha gondolja, én az alapján szóltam, a valóságról (ha van) vajmi kevés fogalmam lehet *Argus szavai alapján márpedig a legendájuknak van valóságalapja, ami pedig felkorbácsolja Lorew kíváncsiságát, ha lehet, még jobban. Amennyiben valaki szeretné hallani a legendát, úgy pár mondatban összefoglalja* Van egy szörny, ami elviszi a rossz gyereket. Ha eltörik egy gyerek keze, vagy lába, az a Csontok Ura volt, amiért a kölyök nem fogadott szót a szüleinek. És igen, szörnynek neveztük, de aligha számít ez, mivel a külsejét illetően is voltak érdekes feltételezések, karmok, farkasfogak, szárnyak, hosszú, pikkelyes farok... És talán a vége érdekes még. A monda szerint halála után a holtat eltemetik, a Csontok Ura pedig magához ragadja, miután a húst már lerágták róla a mindenféle férgek. Talán ezen a ponton egyeztethető össze a valósággal, ugyanis (ha jól értettem) a Csontok Ura valóban magához ragadta a holtakat, csak nem éppen megenni...
*Remélhetőleg ennyi elég lesz ahhoz, hogy Argus beavassa a tényekbe (vagy legalább az általa tényeknek hitt dolgokba). Minden legendának van valóságalapja, mondják, hát ezek szerint a bestia nem is egy korcs sárkány volt farkasfogakkal, hanem egy mágus, egy élő, létező, hús-vér mágus. Közben pedig óhatatlanul szemügyre veszi a mágust is, fontos ez, hiszen itt dől el, megbízik-e benne. A válasz pedig nem. Művelt, és talán varázshasználó is, nyugodt, nem kevesen sokkal durvábban reagáltak volna, ha Lorew megzavarja őket, de valami mégis zavarta. Valami valós dolog? Nem. A szakáll? Talán. Viszont rásüti, hogyha van választása, nem fog benne megbízni. Következőnek ott van a hölgy, aki nagyon hamar rá is tapint a lényegre.*
- Lorew, a Mazoral család sarja, szerzetese a templomnak *a nyitva hagyott mondatból úgy ítélte meg, hogy a nevére kíváncsi. Ha mégsem, Lorew előbb-utóbb magától is elmondta volna, senki nem vesztett semmit* Nem, valóban nem, jól látja a helyzetet, alig néhány szót. És azok is főleg az úr szavai voltak *pillant Argusra. A nő hangját például az imént hallotta először, a másik férfi mondandójából elcsípett egy keveset, de ő már korábban távozott, a legfontosabb pedig, amit hallott, az a "Csontok Ura", mikor először hagyta el Argus száját. Hiába, a templomban a falnak, de még a falnál gubbasztó szerzeteseknek is füle van! A hölgy, nos... hát annyi biztos, hogy nem veszélyes. Így viszont szorult helyzetben sem lehetne rá igazán számítani, de Argussal szemben belőle ártatlanság sugárzik. Igen, ha bízni kell, hát inkább benne, mint a férfiben, bár aztán ki tudja, amilyen sűrűn fordulnak itt a kíváncsiskodók, talán jön még valaki ennél is megbízhatóbbnak látszó.
Még mielőtt újból megszólalhatna, feltűnik a kölyök, akivel gyakorlatilag váltásban volt, meg is fordult a fejében, hogy őt fogja "elvinni" a Csontok Ura, de elvetette, ezt a legendát még Lihanechben sem ismerték. Itt pedig talán már kezében az igazi történet... Amit nem tud figyelmen kívül hagyni, hogy a férfi neve elhangzik, kétszer is: Argus. Persze nem fog visszaélni ezzel, ha a férfi nem mutatkozik be, akkor nem fogja a nevén szólítani.*
- És legkevésbé sem engem *egészíti ki az elhangzottakat, elvégre ő még a papnövendékektől sem fogad el semmit, holott néhány másik szerzetes már csakhogy nem a hátukat használja széknek* Én Lorew vagyok, és ebben a pillanatban jöttem.
*Egy kölyök. Ennyivel le is van tudva a dolog, kölykökben és öregekben nem bízik, azoknak mindig eljár a szája. A hasznosság kérdése... szintén ellenük szól, legalábbis legtöbb esetben. Egy idős mágus például lehet hihetetlenül erős, viszont egy gyerek... nem.
A hölgy bemutatkozását sem mulasztja el, de mivel (hála az egeknek) sosem járt nemesi körökben, vagy hasonlóan illemektől túlfűtött helyen, így eszébe sem jut olyasmi, mint a kézcsók. Lehet, hogy ettől máris barlanglakóvá lép át Elenith szemében, de végtére is ez a templom is egy barlang, bizonyos szempontból, és minden szerzetes egy barlanglakó.*
- Részemről a szerencse *és ennél kedvesebbet már senkinek sem fog mondani a társaságból, akár értékeli a nő, akár nem. Nem igazán tudatosan, csak annyira, amennyire tudatosan a bizalmat adagolja. Közben pedig a mágus (és a szavakból ítélve most már egyértelműen mágus) egy érdekes kérdést tesz fel.*
- Az attól függ *pillant Argusra. Persze, ismeri a gyík erejét, ismer ő minden varázslatot. Itt is, és Lihanechben is rongyosra olvasott már néhány ilyen könyvet, de hiába tud a legerősebb varázslatokról is, ha még a legegyszerűbbek se mennek neki* Miért tenné? A gyereknek ki van fordulva a csuklója, és csak így lehetne olyan, mint újkorában? Vagy csak megmutatni az erejét? Fitogtatni a hatalmát? Fegyelmezni? Példát statuálni? Szórakozni? Egy tett annak okával együtt lesz jó, vagy rossz, éppen így önből sem lesz egyhamar szörnyeteg. Netán ez az élete célja? *talán furcsa kérdés, de annyira megakadt a beszélgetés a szörnytémánál, hogy már képtelen nem megérdeklődni ezt. Ráadásul Lorew abból indul ki, hogy ő is elmondaná élete célját bárkinek, a cél olyasmi, amit nem kell szégyellni, sőt, büszkének kell lenni rá. Még akkor is, ha a közvélemény elítéli. Számára nem változtatna semmin ha megtudná, hogy Argusnak ilyen céljai vannak, mint ahogy a kézlevágós dolgot is éppen olyan könnyed módon kezelte, mint amaz. Az már más kérdés, hogy a kis Hemitar talán csillagokat lát már mellettük, de inkább ettől, mint a fájdalomtól, amit egy végtag elvesztése okoz.*

2723. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-19 15:41:27
 
>Vaslábú Argus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura//

*Az eredar érintése s az elmúlt idők eseményei csupán apró rést nyitnak a mágus lelkében uralkodó sötétség börtönén, de ez az apró rés pont elég ahhoz, hogy feltörjön belőle, az amit annyira régóta tart fogságban. A mágus barna szemei végig a lány szemeire tapadnak, hogy meglássa benne amit keres. Félelmet, és vágyakozást. De legnagyobb bánatára a félelmet nem látja a lány szemében, csupán némi szemérmetességet. A kis kacaj, és lány válasza a mágus csábítására nem a szűziességre, és a szemérmetességre utal, hanem inkább a játékra, jelezve a mágusnak, hogy benne van a játékban. Amint az ajkaik összeérnek a mágus ösztönösen lehunyja a szemét, s a szabad kezével átkarolja a lányt, hogy az ne tudjon elszökni tőle. Ki tudja, hogy mit csinálnának a továbbiakban, ha egy hang nem szól rájuk. A köpcös mágus azonnal elengedi a lányt, s két lépést hátrál tőle, s a botja végén égő kis láng is visszanyeri eredeti állapotát.*
~Hála az isteneknek.~
*Emlékszik, hogy mit mondott még az előbb, s arra is hogy mit tett, de valamiért nem tudott ellene tenni. S ahogy egyre jobban belegondol az elmúlt percekbe, úgy egyre jobban pirul el.*
~Én voltam, és még sem. Karg tett volna velem valamit?~
*Tanakodik magában, hogy mi is történt az előbb vele. Majd megrázza a fejét.*
~Nem! Akkor vesztettem el magam, amikor hozzá értem.~
*Argus a barna szemeit az eredarra emeli, hogy megnézze magának a nőt, aki kiváltotta belőle ezt az egészet, közben eszébe jut, hogy előbb valaki megmentette attól, hogy még mélyebbre süllyedjen saját mocsarában.*
-Elnézést kérek. *kér bocsánatot az ismeretlen férfitól, és egyben a templomtól is.* Úgy érzem valami... *keresi a jó szót.* elbűvölt.
*Maga sem tudja eldönteni, hogy mi lenen a megfelelő viselkedés ebben a helyzetben, de abban biztos, hogy távol kell maradnia a lánytól. Vagy legalább is kerülni az érintkezést. Így ha Dayria közeledne felé, akkor inkább ellép, mintsem hozzá érjen. A férfi a dorgálás után rátér a jövetelének valódi okára. Még egy hallgatózó.*
~Mi van már evvel a templommal? Itt mindenki a másikat figyeli, hogy mikor hall valami érdekeset?~
-Igen, jól látja, nem vagyunk gyerekek. *válaszolja kicsit keményebben, mint szeretné.* Szörnyeteg? *lepődik meg a kifejezésen, s egyből az jut eszébe, hogy vajon róla is így fog beszélni az utókor?* Nem szörnyeteg, hanem mágus. Egy mágus, aki olyan hatalommal rendelkezett, amelyet sokan irigyelnének. Azért mert képes vagyok a halottakat visszaszólítani, azért már én is szörnyeteg lennék? *szegezi a kérdést az ismeretlen férfinak. Közben Hemitar is visszatér, s szinte azonnal valami magyarázkodásba kezd a késedelme miatt, amire Argus csupán legyint, majd rá szól.*
-Ne magyarázkodj! Te a templomot szolgálod, nem a benne tartózkodókat.
*Majd a fiú újabb kérdése, hogy barátok -e az még jobban kiakasztja a mágust, pedig most nagy szüksége lenne a nyugalmára.*
-Ha most lecsapnám egy karddal a fiú kezét, s utána vissza növesztem, *mutat Hemitarra.* akkor szörnyeteg vagyok én is? Hemitar? *néz kérdően a fiúra, hogy az megerősítse abban, hogy akkor nem lenne szörnyeteg.*
*A köpcös mágus érzi, hogy elméjét újból olyan gondolatok kezdik el lepni, amiket nem szívesen engedne szabadon. Gyorsan körbe pillant, hogy lát-e egy fejszét vagy kardot, amivel lecsaphatná az ifjú papnövendék karját. De úgy látszik, hogy égiek figyelnek a fiúra, és a mágusra is, és egyet sem talál. Még maga Argus is meglepődik a gondolattól, ezért inkább lehunyja a szemét, hogy lenyugodjon.*
~Nyugalom.~
*Az idős gnóm a varázslat hatására megérzi Argus jelenlétét.*

2722. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-19 05:19:15
 
>Nestar Erefiz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118

Játékstílus: Megfontolt

*Meg is feledkezett templomi tanulmányairól, bár itt sem siet sehova. A pénzéhes oktatók szívesen várják minden időszakában a napnak, de legalább ennek érzi is valami gyakorlati hasznát, a kontár varázsszerárusokkal és vajákosokkal ellentétben, ahol sosem lehet biztos az egyszerű halandó lélek abban, hogy amit a szervezetébe vesz, mennyivel veszélyesebb egy simított pengénél, mely sokkal tisztábban és gyorsabban vethetne véget az életének, kevesebb fájdalommal. Ezen káros, aggasztó gondolatok elhessegetésével újra képes koncentrálni, hiszen elsődlegesen mintha ezért is lenne jelen ezen impozáns és hatalmas épületben. Amit sajnál, hogy a freskókat azért igazán fennhagyhatták volna. Vagy az lehet, hogy még a régebbi vallásokban volt és előbb leszedették, mintsem sor került volna a felvilágosodásra? Több időt kell töltenie a könyvtárban, mert erről most nem tudna mit mondani. Régen is volt, amikor még a történelem érdekelte jobban vagy a művészet. Igaz, abból nem is lehetne olyan jól megélnie, mint abból, amit most végez. Megint eljártak a gondolatai, nem fog sikerülni ez az affinitásfejlesztés a mai napra. Nem ártana valami kellemetesebb dolognak nekifognia talán. Vajon mennyire szabadok most az irattári székek? Elég szűk hely az, sokan nem tudnak benne dolgozni. Kérdéses, hogy neki még engedik-e. Bár, nem a bizalmi részben fog megbukni, ezt érzi, viszont, ami azt illeti, már meg is vádolhatják elfogultsággal. A rosszabb nyelvek. Talán jobban járna, ha még itt egy keveset ügyködik az okulásán, majd egy kellemes olvasmány mellett még lefőz egy teát a könyvtárban.*

2721. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-06-18 22:59:16
 
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Egy kis kirándulás - Eireni//

*Eireni bizony egyre jobban kezd megnyílni mestere előtt, amivel az égvilágon semmi probléma nincs, gyakorlatilag bizalom kérdése a dolog, ami úgy látszik mind a kettejükben megvan.*
-Nem csodálkozom rajta. Ha nincs kiút, az öngyilkosság tűnik a legkézenfekvőbbnek, és ha az embert ráviszi a lélek meg is teszi. Nálad bizonyára a lélek nem vitt rá, vagy a túlélés ösztöne.
*Ilyenről már hallott, nem Eireni az egyetlen ilyen ember, aki megpróbálkozik vele, igazából semmi elítélés nincs a hóhajúban ez miatt. Főleg a következő mondat után, mivel benne van a megváltozás, és tesz is érte, legalábbis Worenth bízik ebben, kár lenne az inasáért, igazán jószívű, tisztelettudó, remek elf.*
-Ennek örülök. *mosolyodik el, majd hallgatja, hogy Eireni merre is járt. Úgy tűnik teljesen más útjuk volt idefelé, úgy dukál, hogy a mágus is elmondja merre is járt először. Kicsit meg kell erőltetnie az agyát ahhoz, hogy pontosan tudja, nem tegnap történt már az esemény. Ekkor jön rá igazán, milyen régóta is él Arthenior városában.*
-A főtérre érkeztem meg, aztán a fogadóban szálltam meg, és ittam egy vörösbort miközben elmélkedtem. Aztán elkezdtem bejárni a várost, és találkoztam egy régi kedves ismerősömmel, akinek a neve Cralan Sley. Jó volt ismerős arcot látni.
*Újabb mosoly a mágustól, és eszébe jut a szerzetes barátja, akit nagyon régen nem látott már.*
~Vajon mi lehet vele?~
*Kíváncsi lenne miként alakulnak a dolgai, és hogy sikerült e az Arthenior városi őrségébe/katonaságába belépnie. Egyszer talán újra találkoznak majd.*
-Csak bátran.
*Mikor megkapja a kérdést azonnal derűs mosoly húzódik arcára.*
-Megtisztelőnek érzem, hogy ily szörnyű dolgaidat megosztottad velem. Nem vetlek meg, és eszemben sincsen másképp kezelni épp ellenkezőleg. Nagyot nőttél a szememben az őszinteséged miatt, tisztelettudó, illedelmes és figyelmes tanoncom vagy. Jobbat nem is kaphatnék. Köszönöm.
*Nem akar nagyon érzelgősként hatni, de Eireni azt kérte legyen őszinte, így hát meg is tette, és el is mondta amit gondol.*
-Hamarosan indulunk is visszafelé. Isurii úrnővel Amon Ruadh-on lesz találkozónk.
*Kicsit témát vált, amit szándékosan tesz. Nem is akar jobban vájkálni Eireni dolgaiban, ennyi bőven elég, és ez még tapintatosságra is vallhat a mágustól.*
-Majd még átsétálok a földmágia oktatóhoz, szeretnék kicsit tanulgatni, addig majd magadra hagylak, hogy szedelőzködj össze a visszaútra.
*Majd még egy teljes listát is össze kell állítani a varázslatokról, amiket Worenth birtokol, mert igencsak bővülni fognak majd. Most kezd igazán beérni Worenth munkájának gyümölcse.*
-Azonban meg kell kérdeznem még valamit. Ha elutazom Isurii úrnővel, és te nem tartasz velünk, mit szándékozol tenni? Tovább folytatod a tanulást, és az utat amit választottál?
*Szeretné ha inasának jó sora lenne, de még inkább szeretné, ha a mágusokkal folytatná útját, de befolyásolni vagy kényszeríteni semmiképp sem fogja.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122