Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 143 (2841. - 2860. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
2860. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-20 13:31:45
Üzenet elküldve: 2015-09-20 13:31:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*Bólintással visszaköszön az az idős mágus mester és Aryna már diadalmasan lépne ki az ajtón, amikor hozzá szól és ha már így történt akkor megfordul, hogy megtudja mit akar, mert ha nem ellenséges, talán marad is, mivel ideje van bőven és nem szalad el semerre a sok tanulnivaló.*
-Igen? *Néz enyhe érdeklődést mutatva és közömbösen, majd meghallgatja a következő kérdést. ~Hogy jól átgondoltam e? Nem is gondolkoztam, csak eljöttem, mert egyedül akartam lenni.~ Na, de nyilván ezt nem fogja az orrára kötni, így kitalál valami más választ, ami talán megállja a helyét.*
-Még nem gondolkoztam hosszabban arról, hogy helyes e vagy sem amit tettem, mert úgy érzem kár rajta rágódnom. *Mivel magához inti beszélgetni, sóhajt egyet és le ül vele szemben, egy beszélgetésbe még nem hal bele és a férfi is engedett a büszkeségéből, mert felajánlotta neki ezt a lehetőséget.*
-Rendben beszélgessünk. *Ezzel átadja a lehetőséget, hogy a mester kezdjen bele a dolgokba, már lenyugodott tegnap éjjel és talán nem ragadja el a hév, mint a gyűlésen.*
*Bólintással visszaköszön az az idős mágus mester és Aryna már diadalmasan lépne ki az ajtón, amikor hozzá szól és ha már így történt akkor megfordul, hogy megtudja mit akar, mert ha nem ellenséges, talán marad is, mivel ideje van bőven és nem szalad el semerre a sok tanulnivaló.*
-Igen? *Néz enyhe érdeklődést mutatva és közömbösen, majd meghallgatja a következő kérdést. ~Hogy jól átgondoltam e? Nem is gondolkoztam, csak eljöttem, mert egyedül akartam lenni.~ Na, de nyilván ezt nem fogja az orrára kötni, így kitalál valami más választ, ami talán megállja a helyét.*
-Még nem gondolkoztam hosszabban arról, hogy helyes e vagy sem amit tettem, mert úgy érzem kár rajta rágódnom. *Mivel magához inti beszélgetni, sóhajt egyet és le ül vele szemben, egy beszélgetésbe még nem hal bele és a férfi is engedett a büszkeségéből, mert felajánlotta neki ezt a lehetőséget.*
-Rendben beszélgessünk. *Ezzel átadja a lehetőséget, hogy a mester kezdjen bele a dolgokba, már lenyugodott tegnap éjjel és talán nem ragadja el a hév, mint a gyűlésen.*
2859. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-20 13:18:25
Üzenet elküldve: 2015-09-20 13:18:25
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Aryna//
*A mágus sokkal jobban fejlődik, mióta kiélezte azon képességeit, amik a tanuláshoz szükségesek. Annyira azért nem rohan, szépen be szeretné osztani mentális erejét, nem szeretne nagyon elfáradni, és idő előtt kidőlni. A varázslatok varázsigéjét olvasgassa, és az egyikről eszébe jut a mágustusa, ugyanis is ha miden igaz ellenfele ott ezzel, a kisebb földrengés varázslattal nyitott. Nem tűnik rossznak, és már a varázsigéjét is képes megérteni, ami egészen nagyszerű. Azonban a konkrét varázslatok még ráérnek, azzal később is vesződhet, az kerül a legkevesebb időbefektetésbe. Mit ad a teremtő, teljesen véletlenül összefut az elf nővel, tényleg nem követte őt senki, puszta véletlen csupán. Bólint egyet nevezzük üdvözlésként, és távozni kezd, de Worenth csak szeretné útját állni.*
-Aryna egy szóra. *szó utána. Nem emelkedik fel ülő helyzetéből, hanem ülve marad, ha Aryna nem rohan ki, hanem hátra fordul és rá figyel, csak abban az esetben folytatja.* -Jól meggondoltad, hogy a saját utadat járod? Még nem késő visszatérni.
*Worenth szent meggyőződése, hogy sosincs későn semmihez, így ehhez sem, legfeljebb bocsánatot kér Isurii-tól.* -Gyere ülj le. Beszélgessünk. *inti magához a nőt, persze nem erőszak a disznótor, és a mágus sem mentegetőzni akar, sőt nem is fog, amit megmondott megmondott... mindettől függetlenül társalogni még lehet.*
*A mágus sokkal jobban fejlődik, mióta kiélezte azon képességeit, amik a tanuláshoz szükségesek. Annyira azért nem rohan, szépen be szeretné osztani mentális erejét, nem szeretne nagyon elfáradni, és idő előtt kidőlni. A varázslatok varázsigéjét olvasgassa, és az egyikről eszébe jut a mágustusa, ugyanis is ha miden igaz ellenfele ott ezzel, a kisebb földrengés varázslattal nyitott. Nem tűnik rossznak, és már a varázsigéjét is képes megérteni, ami egészen nagyszerű. Azonban a konkrét varázslatok még ráérnek, azzal később is vesződhet, az kerül a legkevesebb időbefektetésbe. Mit ad a teremtő, teljesen véletlenül összefut az elf nővel, tényleg nem követte őt senki, puszta véletlen csupán. Bólint egyet nevezzük üdvözlésként, és távozni kezd, de Worenth csak szeretné útját állni.*
-Aryna egy szóra. *szó utána. Nem emelkedik fel ülő helyzetéből, hanem ülve marad, ha Aryna nem rohan ki, hanem hátra fordul és rá figyel, csak abban az esetben folytatja.* -Jól meggondoltad, hogy a saját utadat járod? Még nem késő visszatérni.
*Worenth szent meggyőződése, hogy sosincs későn semmihez, így ehhez sem, legfeljebb bocsánatot kér Isurii-tól.* -Gyere ülj le. Beszélgessünk. *inti magához a nőt, persze nem erőszak a disznótor, és a mágus sem mentegetőzni akar, sőt nem is fog, amit megmondott megmondott... mindettől függetlenül társalogni még lehet.*
2858. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-20 13:05:30
Üzenet elküldve: 2015-09-20 13:05:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*A könyvekbe mélyülve már kezd fáradni a szeme, nem a legjobb gyertyafénynél és lámpásokkal világított térben olvasni, szóval úgy dönt, hogy ki megy kicsit sétálni, amúgy is szereti a napfényt és a meleget. Fel is áll az asztaltól vissza helyezi a könyveket a helyükre és kicsit kinyújtóztatva magát el is indul a templomba, hogy azon át távozzon. Mikor fel ér a lépcsőn a könyvtárból meglepődik, hogy itt találja a hóhajút. ~Ezek követtek engem vagy mi? Pedig leróttam a tartozásomat...~ Sóhajt egyet és lenyugtatja magát, lehet nem is azért van itt, csak véletlen az egész, mivel ide amúgy is tanulni jönnek az emberek. Nem tudja mit tegyen, a régi énje szégyenlősen leülne és imádkozást vagy meditálást színlelne, de az új gonoszabb mit tenne azt nem tudja, így inkább sértődötten megy el mellette egy biccentéssel köszönve és indul meg az ajtó felé.*
*A könyvekbe mélyülve már kezd fáradni a szeme, nem a legjobb gyertyafénynél és lámpásokkal világított térben olvasni, szóval úgy dönt, hogy ki megy kicsit sétálni, amúgy is szereti a napfényt és a meleget. Fel is áll az asztaltól vissza helyezi a könyveket a helyükre és kicsit kinyújtóztatva magát el is indul a templomba, hogy azon át távozzon. Mikor fel ér a lépcsőn a könyvtárból meglepődik, hogy itt találja a hóhajút. ~Ezek követtek engem vagy mi? Pedig leróttam a tartozásomat...~ Sóhajt egyet és lenyugtatja magát, lehet nem is azért van itt, csak véletlen az egész, mivel ide amúgy is tanulni jönnek az emberek. Nem tudja mit tegyen, a régi énje szégyenlősen leülne és imádkozást vagy meditálást színlelne, de az új gonoszabb mit tenne azt nem tudja, így inkább sértődötten megy el mellette egy biccentéssel köszönve és indul meg az ajtó felé.*
2857. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-20 12:38:23
Üzenet elküldve: 2015-09-20 12:38:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Baltan Severicnek címezve//
*Elérnek a templomba, ami szerencsére nem üres. Két pap rögtön kezelésbe veszi a lányt. ~Egy kicsit lehetne óóóvatosabban! ~
A férfiak nem igazán figyel arra, hogy Coof fájdalommentesen gyógyuljon meg. Vagy ha ügyelnek is rá, sikerülni nem sikerül.
Aztán lehelyezik az óriást egy stabil pózba, és kezdődik a sürgés-forgás.
A két szerzetes -Baltanhoz hasonlóan- egy vizes ronggyal kezdik.
A templomban a négy fős társaságon kívül még olyan heten lehetnek. Van, aki az új érkezők miatt épp hogy csak felpillant könyvéből, de többet nem is foglalkozik az esettel, ám akadnak olyanok is, akik rögtön odaözönlenek, és érdeklődve szemlélik a segélynyújtást. ~Hiénák!~
Coofba ekkor fagyos rémület nyilall. ~Ott hagytam a táskámat! Benne a fogadóba szánt pénzzel.~
Más esetben rögtön fel tudná mérni, hogy az ő egészsége fontosabb, mint a vagyona, ám éles helyzetben másra sem tud gondolni, mint a tarisznyájára.*
- Baltan... azt hiszem, ott maradt a táskám.
*Jobb ötlet nem jut az eszébe, csupán csak az, hogy visszaküldi az egyetlen szóba jöhető személyt, a férfit.*
*Elérnek a templomba, ami szerencsére nem üres. Két pap rögtön kezelésbe veszi a lányt. ~Egy kicsit lehetne óóóvatosabban! ~
A férfiak nem igazán figyel arra, hogy Coof fájdalommentesen gyógyuljon meg. Vagy ha ügyelnek is rá, sikerülni nem sikerül.
Aztán lehelyezik az óriást egy stabil pózba, és kezdődik a sürgés-forgás.
A két szerzetes -Baltanhoz hasonlóan- egy vizes ronggyal kezdik.
A templomban a négy fős társaságon kívül még olyan heten lehetnek. Van, aki az új érkezők miatt épp hogy csak felpillant könyvéből, de többet nem is foglalkozik az esettel, ám akadnak olyanok is, akik rögtön odaözönlenek, és érdeklődve szemlélik a segélynyújtást. ~Hiénák!~
Coofba ekkor fagyos rémület nyilall. ~Ott hagytam a táskámat! Benne a fogadóba szánt pénzzel.~
Más esetben rögtön fel tudná mérni, hogy az ő egészsége fontosabb, mint a vagyona, ám éles helyzetben másra sem tud gondolni, mint a tarisznyájára.*
- Baltan... azt hiszem, ott maradt a táskám.
*Jobb ötlet nem jut az eszébe, csupán csak az, hogy visszaküldi az egyetlen szóba jöhető személyt, a férfit.*
2856. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-20 11:17:39
Üzenet elküldve: 2015-09-20 11:17:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
*Még nem keresi fel egykori szolgálótársait, akikkel jó kapcsolatot ápol, legalábbis amikor összetalálkoznak mindig beszélnek néhány szót. Először is a tanulás a célja, mivel ő hívően vallja, hogy a jó mágus holtáig tanul, és hát neki is van még mit tanulni, mert messze áll még attól, hogy több ágban jeleskedjen. A levegő ágat magas szinten űzi, azon nem kell most fejlesztenie, de a föld ágon pár szintet jó lenne feltolni, hogy komolyabb és erőteljesebb varázslatok varázsigéjét is magába tudja szívni. Számos saját könyve és írása van, a templom könyvtári része azonban rendelkezik olyan archivált írásokkal, amik sehol máshol nincsenek, talán esetleg a mágustoronyban, de ott meg csak független ágat tanulhat. Először is átolvasgat pár könyvet a földmágiáról, amiről úgy gondolja, hasznos lehet neki a tanulásban, majd nem marad más, mint megfizetnie a tanulás összegét, odafigyelni, és fejleszteni magát. Így fognak telni az elkövetkező napok, mentálisan készen áll rá. Ha összefut itt valakivel, nem áll el a beszélgetéstől, szívesen társalog vagy ismerkedik meg egyénekkel, ha úgy hozza a sors.*
2855. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-20 00:01:16
Üzenet elküldve: 2015-09-20 00:01:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Új utakon//
*Első útja természetesen a templomba viszi, hogy csendben leülhessen meditálni és legalább fedél van a feje fölött és valamennyi védelmet is ad neki, amíg összeszedi magát és még határozottabb lesz. Bár ez lehet némi gonoszsággal jár, de kit érdekel, ha senki sem lesz a közelében, akivel csúnyán beszélhet, persze lehetne kedves is, de akkor vagy átverik, vagy újra csalódni fog, amit nem akar.*
~Itt legalább meglátogathatom a könyvtárat is, mert rengeteg jó könyv vár rám, hogy kiolvassam és megtanuljam őket.~
*Első útja természetesen a templomba viszi, hogy csendben leülhessen meditálni és legalább fedél van a feje fölött és valamennyi védelmet is ad neki, amíg összeszedi magát és még határozottabb lesz. Bár ez lehet némi gonoszsággal jár, de kit érdekel, ha senki sem lesz a közelében, akivel csúnyán beszélhet, persze lehetne kedves is, de akkor vagy átverik, vagy újra csalódni fog, amit nem akar.*
~Itt legalább meglátogathatom a könyvtárat is, mert rengeteg jó könyv vár rám, hogy kiolvassam és megtanuljam őket.~
2854. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-15 08:52:28
Üzenet elküldve: 2015-09-15 08:52:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A templomkert nem sok látnivalót tartogat Tara számára, nem az a padon andalgós virágokat szagolgatós fajta. Az épület maga már inkább kedvérevaló, főleg a kellemes hűvös ami odabent fogadja. Hidegebb tájakról származik így a kinti hőmérséklet még egy kicsit magas az ő szájízéhez. A könyvek és a mágia kevésbé érdekli, sokkal inkább az építészeti elemek és az egész templom szilárdsága a vastag falaival... Kicsit mint valami erőd, bár nem szívesen bújna ide egy esetleges ostrom közepén. A szobrokat is megnézegeti, elolvasgatja, de nem mondanak sokat a nevek. Kíváncsi milyen rituálék folyhatnak itt amikhez az oltár szükségeltetne, de nem tervez addig maradni hogy ezt megvárja. Lassú léptekkel sétálja körbe a belteret, eltarthatott egy darabig amíg ezt felhúzták és az is jó régen lehetett. Kifejezett dolga viszont nincs itt, papok meg mágia, nem az ő világa... Csak ismerkedik a várossal hogy valamivel múlassa az időt. Miután jól körbenézett el is hagyja az épületet.*
2853. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-15 08:24:28
Üzenet elküldve: 2015-09-15 08:24:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
*A folyóparton és a temetőn szinte csak végigszalad a mágus, majd egyenesen a templom felé tart. Beérve a tanítókhoz igyekszik. Anor anyja is tanító volt, itt tevékenykedett legtöbbször a templomban, vagy a gazdagabb szülők házainál, illetve a saját házukban fogadta a mágia tanai iránt érdeklődőket. Anor sokat köszönhet neki, hiszen mágikus tudását egy az egyben tőle kapta.
Nagylelkűen fordul most az öreg mesterekhez, akik minden bizonnyal nem ismerik fel őt, hiszen egészen apró kisgyerek volt mikor utoljára itt járt.
Köpenyének egyik zsebéből előkotorja a bőr erszényét és egy-két aranytallért ad a mágusoknak.*
- Örökös munkátokért nemes hála jár nektek!
*Mosolyogva hagyja ott őket, és még egy fél imát is elmormol az Istenek tiszteletére.*
Nagylelkűen fordul most az öreg mesterekhez, akik minden bizonnyal nem ismerik fel őt, hiszen egészen apró kisgyerek volt mikor utoljára itt járt.
Köpenyének egyik zsebéből előkotorja a bőr erszényét és egy-két aranytallért ad a mágusoknak.*
- Örökös munkátokért nemes hála jár nektek!
*Mosolyogva hagyja ott őket, és még egy fél imát is elmormol az Istenek tiszteletére.*
2852. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-11 12:35:17
Üzenet elküldve: 2015-09-11 12:35:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*A Templomba már egyedül érkezik, ismét, hiszen legutóbb még nem volt vele a lovaglány, most pedig szállásuk ellenőrzésére küldte csatlós harcosát. Ő maga a Templomba tér vissza, átadja a véleménye szerint kevéssé fontos üzenetet a csuhásnak, kit illet, majd újra a Nap mágia magiszterével kezd tárgyalni. Talán most már tovább jutnak, de kezd nem bízni benne - talán tényleg túl öreg és merev gondolkodású ehhez, és felesleges pazarolnia aranyát és idejét. Nem tudja, egyelőre még nem, de kezdi türelmét veszteni - ez utóbbit, némi halk fenyegetés keretében, közli is oktatójával, de nem lepődik meg, hogy csak lenéző mosolygást kap válaszul.*
~ Majd megtanuljátok ti is, garabonciás. ~ *mérgelődik magában, aztán kénytelen koncentrálni, mert nehéz dolgok jönnek. Ha sikerrel jár végre, távozik, ha nem... ki tudja? Lehet, hogy most már elszabadulnak a féken tartott indulatok.*
~ Majd megtanuljátok ti is, garabonciás. ~ *mérgelődik magában, aztán kénytelen koncentrálni, mert nehéz dolgok jönnek. Ha sikerrel jár végre, távozik, ha nem... ki tudja? Lehet, hogy most már elszabadulnak a féken tartott indulatok.*
2851. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-11 10:28:32
Üzenet elküldve: 2015-09-11 10:28:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
*Már jócskán a délutánba nyúlik a nap mikor a kis gnóm a templomba érkezik. A kert virágos szépsége után elég nagy kontrasztot nyújt a hűvös félhomály, de nem most jár itt először, tudta hogy mire számíthat. Sosem fogja megérteni hogy miért ide, ráadásul a föld alá kellett rejteni a könyvtárat, miért nem valami központi, világos, sokablakos épületbe hogy ne kelljen mesterséges fényre hagyatkozni annak aki olvasni szeretne. Ezen viszont ő maga nem tud változtatni, kénytelen hát beletörődni. Legalább oldották volna meg tükrökkel és vájatokkal, de hát a nagynépekből nem is nézne ki ilyesmit.*
2850. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-07 07:43:53
Üzenet elküldve: 2015-09-07 07:43:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*Az esti időponttól függetlenül, vagy talán éppen azért, sikerül találnia egy ráérő, szabad "papot", tanárt, akármit. Miután felfedi kilétét és bemutatkozik, megfelelő lelkiállapotba helyezi a mágust, aki hajlandó vele szót váltani titkaikról is. Rövid áttekintés után arra jutnak, hogy a Nap mágiágáról beszélgetnek; az idős oktató azonban előrebocsátja, hogy annak mind megtanulása, mint alkalmazása nehéz, valamint idő- és pénzigényes feladat. A vezér mosolya egyértelművé teszi, hogy ebből a trióból kettővel nem lesznek gondok.*
- Időt pedig majd szakítok rá. *az éjjel azonban csak annyira elegendő, hogy meginduljanak az úton, és Kagannak rá kell döbbennie, hogy valóban: a Mágustoronyban tanult apró trükkökhöz képest ezek már igencsak nehéz varázslatok. És bonyolultak.*
- Visszatérek. *hajol oda feladatai végeztével, majd merev mosolyt dobva arcára távozik. Nem örül, főleg azért, mert az öreg még valamire felhívta a figyelmét - minél többféle varázságat próbál megtanulni, rugalmatlan elméje annál nehezebben fog megbirkózni a dologgal.*
~ Mi legyen hát a következő? Tűz? A Nap meghozza a dicsőséget és a hatalmat, a tűz a pusztítást és a veszélyt. De ott van a Hold! Az elme védelme fontos... és ott a teleportáció is! ~ *annyi lehetőség és olyan kevés erőforrás. Mert ha arannyal és türelemmel bírná is, a vénember felvilágosította arról a kellemetlen tényről is, hogy húgával ellentétben nem született varázslónak, amellett öreg is. Sosem lesz belőle profi mágiahasználó, legjobb esetben is minden második nehezebb varázslata be fog sülni - ez pedig harchelyzetben megengedhetetlen.*
~ Nem baj. Elég, ha tudják, hogy képes vagyok rá. Már ez is visszatartó erő... ~ *somolyog magában, miközben eloldozza lovát és nyeregbe száll, hogy szállására térjen.*
- Időt pedig majd szakítok rá. *az éjjel azonban csak annyira elegendő, hogy meginduljanak az úton, és Kagannak rá kell döbbennie, hogy valóban: a Mágustoronyban tanult apró trükkökhöz képest ezek már igencsak nehéz varázslatok. És bonyolultak.*
- Visszatérek. *hajol oda feladatai végeztével, majd merev mosolyt dobva arcára távozik. Nem örül, főleg azért, mert az öreg még valamire felhívta a figyelmét - minél többféle varázságat próbál megtanulni, rugalmatlan elméje annál nehezebben fog megbirkózni a dologgal.*
~ Mi legyen hát a következő? Tűz? A Nap meghozza a dicsőséget és a hatalmat, a tűz a pusztítást és a veszélyt. De ott van a Hold! Az elme védelme fontos... és ott a teleportáció is! ~ *annyi lehetőség és olyan kevés erőforrás. Mert ha arannyal és türelemmel bírná is, a vénember felvilágosította arról a kellemetlen tényről is, hogy húgával ellentétben nem született varázslónak, amellett öreg is. Sosem lesz belőle profi mágiahasználó, legjobb esetben is minden második nehezebb varázslata be fog sülni - ez pedig harchelyzetben megengedhetetlen.*
~ Nem baj. Elég, ha tudják, hogy képes vagyok rá. Már ez is visszatartó erő... ~ *somolyog magában, miközben eloldozza lovát és nyeregbe száll, hogy szállására térjen.*
2849. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-06 23:25:54
Üzenet elküldve: 2015-09-06 23:25:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*A Dongnor-kúria felől érkező lovas nem először jár a városban, de talán először veszi útját Arthenior ékessége, a masszív, faragott sziklákból készült, égbe nyúló Levegő-mágia Temploma felé. Ami tulajdonképpen, mint megtudta, nem is templom, hanem inkább amolyan bigott iskola.*
~ De akkor miért nem hívják Toronynak? Vagy Skólának. Vagy bárminek?! Templom, ami nem templom. Hülyék. ~ *de nem ez az egyetlen, amit Kagan nem ért a városiakon. Lovát kiköti a kertbe, majd belép az épületbe.*
~ Se istenetek... se őseitek... se történelmetek... se falatok. Senkik vagytok. ~ *a kő hideg némasággal simul a tenyere alá. A nehéz faajtó még most, az esti órákban is nyitva, odabent félhomály - akárcsak nappal - ám most csak a gyertyák és kandeláberek birkóznak az éj sötétjével. A világosság éppen csak annyira elegendő, hogy nagyjából tájékozódni lehessen. Fából készült padok állnak a falak mellett és faragott oszlopok tartják a magasba vesző mennyezetet. A vezér alaposan megbámulja őket, mert tervei között szerepel valami hasonló Amon Ruadhon, majd a szobrok következnek: alacsony talapzatokon, minden oszlop lábánál kettő-kettő.*
~ Nocsak. Hát mégis van, kit tiszteltek. ~ *természetesen varázslók, letűnt korok hatalmasai. Ez csak erősíti Kaganban a meggyőződést, hogy ezt a várost - talán az összeset - a háttérben varázslók irányítják és manipulálják, és az olyan bohócok mint Abubu uraság, meg az egész nagytanács, és ő maga is, csupán kellékek.*
~ De már nem sokáig. ~ *útja végül az oltárhoz vezet, melynek zöld terítője egy időre felkelti figyelmét, de aztán megrázza a fejét. Újra meg kell próbálkoznia elérni utolsó lovagját: szüksége van rá.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
~ De akkor miért nem hívják Toronynak? Vagy Skólának. Vagy bárminek?! Templom, ami nem templom. Hülyék. ~ *de nem ez az egyetlen, amit Kagan nem ért a városiakon. Lovát kiköti a kertbe, majd belép az épületbe.*
~ Se istenetek... se őseitek... se történelmetek... se falatok. Senkik vagytok. ~ *a kő hideg némasággal simul a tenyere alá. A nehéz faajtó még most, az esti órákban is nyitva, odabent félhomály - akárcsak nappal - ám most csak a gyertyák és kandeláberek birkóznak az éj sötétjével. A világosság éppen csak annyira elegendő, hogy nagyjából tájékozódni lehessen. Fából készült padok állnak a falak mellett és faragott oszlopok tartják a magasba vesző mennyezetet. A vezér alaposan megbámulja őket, mert tervei között szerepel valami hasonló Amon Ruadhon, majd a szobrok következnek: alacsony talapzatokon, minden oszlop lábánál kettő-kettő.*
~ Nocsak. Hát mégis van, kit tiszteltek. ~ *természetesen varázslók, letűnt korok hatalmasai. Ez csak erősíti Kaganban a meggyőződést, hogy ezt a várost - talán az összeset - a háttérben varázslók irányítják és manipulálják, és az olyan bohócok mint Abubu uraság, meg az egész nagytanács, és ő maga is, csupán kellékek.*
~ De már nem sokáig. ~ *útja végül az oltárhoz vezet, melynek zöld terítője egy időre felkelti figyelmét, de aztán megrázza a fejét. Újra meg kell próbálkoznia elérni utolsó lovagját: szüksége van rá.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
2848. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-06 17:48:29
Üzenet elküldve: 2015-09-06 17:48:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
*Eran úgy dönt, hogy kicsit forgalmas már a könyvtár, s hogyha egy polcot is rá akartak dönteni, talán nem is olyan biztonságos. persze barátsággal válik el a helytől, s minden könyvet, amit magához vett és szorgalommal elolvasta belőlük, ami neki kellett, mindet visszatette a helyére. Bizonyára lett volna olyan, akinek ez a munkája, de neki sem telt semmibe, hogy ezt megoldja helyette. A könyvekkel amúgy is szeret foglalkozni, az ábécét sincs semmi gondja. Eztán vette botját, csuklyáját az arcába húzta és elindult a templom templomi része felé. Odafönt megint szemügyre vesz mindent, komótosan körbe sétálja a teret. Miután mindent megszakértett és elelmélkedett a mágián, kilép a templomból.*
2847. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-06 14:16:32
Üzenet elküldve: 2015-09-06 14:16:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Szárnyait lassan, erőtlenül rebegteti a fáradtságtól. Már jó régen a templomban porosodik. Felkel és zsibbadt végtagjait kinyújtóztatja egy nagy nyögés kíséretében, majd visszaül a székre. Előtte egy levegő mágiával foglalkozó könyv hever, amit már órák óta unottan lapozgat. Éjkék hajába beletúr csak hogy homlokára helyezhesse tenyerét, majd a fejét rátámasztva a kezére hunyja le a szemét. Csak egy pillanatra, mert már hasogat a feje a sok információtól. Pihen egy keveset, majd újra - nagy sóhajok kíséretében - a poros könyv felé görnyed. *
- Azt hiszem már nem sokáig fogok itt rostokolni... Hiányzik a kaland. * suttogja maga elé halk hangjában unalommal. *
- Azt hiszem már nem sokáig fogok itt rostokolni... Hiányzik a kaland. * suttogja maga elé halk hangjában unalommal. *
2846. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-05 20:38:07
Üzenet elküldve: 2015-09-05 20:38:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Miután végigsétál a Temetőn, végre eléri a Templomot, majd ráérősen besétál rajta. Az éppen csak a tájékozódáshoz elegendő fény teljesen más mint a kintről jövő nagy fény, így hirtelen semmit sem lát, szemét dörzsölve próbál nem nekimenni semminek. Szemét kinyitja, és ekkor veszi észre, ha még egy lépést tett volna ebbe az irányba, akkor pont nekiment volna egy szobornak. Szemei kezdenek hozzászokni a Templom nyújtotta gyenge fényhez, így szemei sem kápráznak már annyira, habár még kicsit inkább egy helyben marad, biztos ami biztos. Mikor már rendben érzi magát, és tudja, hogy semminek sem fog nekimenni, fejéről lehúzza a csuklyát, hisz ilyen helyen nincsen rá szüksége, majd körbenéz, ahogy mindig szokott mikor ide belép. A gyertyák, és az ablakon beszűrődő fény pont elég ahhoz, hogy ne menjen neki semminek, illetve, hogy ne bukjon orra. Elindul a Templom közepén álló hatalmas oltárig, majd azt megkerülve lassú, és halk léptekkel megközelíti a Könyvtárba vezető ajtót, és elindul az ott kezdődő úton.*
2845. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-05 11:30:05
Üzenet elküldve: 2015-09-05 11:30:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*Másnap reggel egész későn kel. Múlt éjjel elég sokáig fenn maradt, tovább is, mint kellett volna, ezért mire felkel, a nap már magasan jár. Nehezen kel, feje még mindig hasogat egy kicsit, de sokkal jobb, mint lefekvés előtt volt. A mosdótálhoz lépve kimossa szeméből az álmot, majd nagyot ásítva kinyitja a szekrényt, hogy ruhát válasszon. A meleg időre tekintettel egy kivételesen könnyű, csupán egyrétegű fekete selyemszoknyát választ, ami térde fölé ér. Fölülre egy újabb fűzős, fekete darab kerül. Harisnyát nem vesz, lábát a csizmájába bújtatja, és már indul is. A fogadóba érve nem áll meg a fogadóban, a vacsora még most is tart, nincs kedve reggelizni, és nem is kívánja.
Útja a templomhoz vezet. Úgy hallotta egy jó darabog nem fognak új tekercsek érkezni a papokhoz, de azért rákérdez. S talán talál még olyat a könyvtárban, amit nem olvasott, vagy jó arra, hogy felfrissítse az emlékezetét. Az épülethez érve rögtön az ott tüsténkedő paphoz siet. Még nem találkozott a férfival, de reméli, nem lesz túl elutasító vele.*
-Szép napot! Vízmágiával kapcsolatos tekercseket keresek. Tudna nekem segíteni?
*A csuklyás végigméri a tündért, majd kedvesen elmosolyodik.*
-Persze, jöjjön!
Útja a templomhoz vezet. Úgy hallotta egy jó darabog nem fognak új tekercsek érkezni a papokhoz, de azért rákérdez. S talán talál még olyat a könyvtárban, amit nem olvasott, vagy jó arra, hogy felfrissítse az emlékezetét. Az épülethez érve rögtön az ott tüsténkedő paphoz siet. Még nem találkozott a férfival, de reméli, nem lesz túl elutasító vele.*
-Szép napot! Vízmágiával kapcsolatos tekercseket keresek. Tudna nekem segíteni?
*A csuklyás végigméri a tündért, majd kedvesen elmosolyodik.*
-Persze, jöjjön!
2844. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-03 21:24:51
Üzenet elküldve: 2015-09-03 21:24:51
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadás//
*Nem, ez butaság, fél perc alatt nem lehet sokat álmodni. A gondolatuknak is megvan a maguk sebessége, a fejünkben a kis hang is gyorsabb ugyan, mintha a szánkat kéne mozgatni, és úgy megformálni a szavakat, de azért ha bizonyos sebességnél gyorsabban pörögnének ott a dolgok, a felfogóképesség nem tarthatna vele lépést. A démon pedig valószínűleg tisztában van vele, hogy Lorew pusztán egy gyenge, és szánalmas halandó, így nem mondaná neki olyan tempóban, amit nem képes felfogni. Hacsak nem az a terve, hogy később ezért megbüntesse... Ami természetesen teljesen jogos volna, a szerzetes vállalná tettének következményeit. Ugyanakkor most menjen bele ebbe? Kísérelje meg? Természetesen, hogy meg fogja:*
- Semmi értelme, idő kell, míg a saját gondolataink kiúsznak a fejünkből, és külső gondolatok tölthetik meg azt. Fél perc erre nem elég. A meditáció is pontosan ugyanezen alapszik, ősi hagyományai vannak, a szerzetesek hagyják, hogy a világ szóljon hozzájuk. Ezért először ki kell öljék a saját gondolatokat a fejükből. Ezt úgy végzik, hogy egyetlen apró golyóba gyűjtik össze mindet, egy kis dologba, mint egy tűhegynyi láng. Ami olyan apró, hogy szinte jelentéktelen az elménkhez képest. Ekkor a világ gondolatai beférhetnek, az entitások üzenhetnek. A régi idők szerzetesei még kapcsolatba akartak lépni velük, de a mai elkorcsosult kutyák... *mordul egyet, hogy összefoglalja véleményét a mostani szerzetesekről, akik a papokhoz hasonlóan már semmire sem jók, csak jó erős nyelvizomzattal rendelkeznek, és ügyelnek a főpap ülepének tisztaságára. Nos igen, a következő rész nagyszerűre sikeredik, de hát miért ne kaphatna Lorew egy kis szabad teret... Hadd szórakozzon, ha már átok sújtja.*
- ott tüzet kapsz, nem egyértelmű? Különben miért hívnák a tűz városának, ha ott is levegőből lenne a legtöbb? Semmi értelme nem lenne... *valójában a beszélgetés többi részéhez képest annyira logikusan hangzik, hogy Lorew már-már megijed saját bölcsességétől. De tényleg, egy ilyen beszélgetés után mindig kell egy kis idő, mire az emberfiának agya visszaáll arra, hogy az értelmetlen hülyeségek helyett az értelmes dolgokat emelje a felszínre, így ijesztő egy-egy félértelmes dolog a gyűjteményben.*
- Ha már annyira fényesre van nyalva a seggük, akkor jobb híján szoborral tisztelegnek nekik *ránt egyet a vállán* Ráadásul az entitásoknak nem kell szobor, ők örökök, és csak az láthatja őket, aki méltó rá. Ellenben ezekkel a szánalmas halandókkal, akik habár meghalnak, és semmivé lesznek, ahogyan azt kell, haláluk után is szeretnék a képüket mások arcába tolni. Ilyen ez a hiúság, annyira kétségbe ejti őket saját mulandóságuk, hogy erre vetemednek. Pedig a főpapban is egyedül a halandóságát kedvelem. Legalább nem sokáig keseríti már mások életét.
*És valóban, bármilyen pocsék is az élet, mindig gondolhat arra, hogy a főpap már csak nem húzza soká. Ha más nem, legalább nyugdíjba vonul, itt hagyja a templomot, és talán egy kicsivel normálisabb kerül ennek a helynek az élére. Habár csak akkor indulna el a világ a normális irányba, ha Lorew kerülne oda, és átadná ezt a világot az entitásoknak. Talán ennek is eljön az ideje.*
- A nevem Lorew! És nem Hu. Mégis miféle név ez? *mondjuk rémlik neki, hogy valami hasonlót aggatott rá a lány a forgatagon, de hát azért reménykedett, hogy ez már feledésbe merült. És amikor még a halál is előkerül, nos...*
- Legyőztem a halált *jegyzi meg hetykén* Megmondtam, hogy nem halok meg. Viszont nem tévedtél sokat, valóban közel a Pillanat. Mármint nem a halálomé, hanem annak a pillanata, hogy találkozom az entitásommal.
*Ahogy ezt mondja, felvillan előtte a kép a fehér szempárról, és hirtelen újból az a jóleső borzongás fut át a testén, mintha csak közeledne a céljához. Valamiféle megnyugvás keríti ilyenkor hatalmába. Közben pedig a család... miért is jön mindenki ezzel? Mintha szükséges lenne az élethez, de borzasztó már, hogy ilyen szűk mindenkinek a látóköre...*
- Nem is kell *zárja rövidre a dolgot, meg mégis mi az öreganyjáról beszél ez a kölyök úgy, mintha ő éppen minden nap ágyban aludna?* Mégis miért oktatsz ki te engem, amikor te is a földön alszol, he?
*Ezzel tömören össze is foglalta elégedetlenségét, már csak éppen annyi hiányzik, hogy hozzátegye, hogy ráadásul ő legalább fedél alatt alszik, csak éppen elterelődik a figyelme egyéb apró mágikus jelenségek miatt, melynek hatására a templomban felborulnak a közismert törvények, és helyette a sötétség alakká manifesztálódik. De legalább abban egyetértenek, hogyha menni kell, hát menni kell. Majd pedig elhangzik egy mondat, ami igazából már-már kedvesen hangzik, de legalábbis értelmesen a korábbi eszmecserékhez képest.*
- Lehet *vonja meg a vállát* De hát mindenki fura a maga módján. Csak én egy kicsit jobban. Talán egyszer, sok ezer év múlva majd mindenki úgy fog már gondolkodni, mint én. Na, akkor jó el egy jobb világ.
*Majd a berántja maguk után a templom ajtaját, ha mindketten átértek rajta, hogy megindulhassanak a piactér felé. A sötétben a hold fénye bőven elég lesz ahhoz, hogy ne csak lássanak, még kellemesen is érezhessék magukat a rengeteg fény miatt.*
- Szerinted az az alak, ami a sötétségből vált ki, mágus volt, vagy entitás bábalakban? *teszi fel a kérdést, ami azóta foglalkoztatja, hogy tanúja volt a jelenségnek.*
*Nem, ez butaság, fél perc alatt nem lehet sokat álmodni. A gondolatuknak is megvan a maguk sebessége, a fejünkben a kis hang is gyorsabb ugyan, mintha a szánkat kéne mozgatni, és úgy megformálni a szavakat, de azért ha bizonyos sebességnél gyorsabban pörögnének ott a dolgok, a felfogóképesség nem tarthatna vele lépést. A démon pedig valószínűleg tisztában van vele, hogy Lorew pusztán egy gyenge, és szánalmas halandó, így nem mondaná neki olyan tempóban, amit nem képes felfogni. Hacsak nem az a terve, hogy később ezért megbüntesse... Ami természetesen teljesen jogos volna, a szerzetes vállalná tettének következményeit. Ugyanakkor most menjen bele ebbe? Kísérelje meg? Természetesen, hogy meg fogja:*
- Semmi értelme, idő kell, míg a saját gondolataink kiúsznak a fejünkből, és külső gondolatok tölthetik meg azt. Fél perc erre nem elég. A meditáció is pontosan ugyanezen alapszik, ősi hagyományai vannak, a szerzetesek hagyják, hogy a világ szóljon hozzájuk. Ezért először ki kell öljék a saját gondolatokat a fejükből. Ezt úgy végzik, hogy egyetlen apró golyóba gyűjtik össze mindet, egy kis dologba, mint egy tűhegynyi láng. Ami olyan apró, hogy szinte jelentéktelen az elménkhez képest. Ekkor a világ gondolatai beférhetnek, az entitások üzenhetnek. A régi idők szerzetesei még kapcsolatba akartak lépni velük, de a mai elkorcsosult kutyák... *mordul egyet, hogy összefoglalja véleményét a mostani szerzetesekről, akik a papokhoz hasonlóan már semmire sem jók, csak jó erős nyelvizomzattal rendelkeznek, és ügyelnek a főpap ülepének tisztaságára. Nos igen, a következő rész nagyszerűre sikeredik, de hát miért ne kaphatna Lorew egy kis szabad teret... Hadd szórakozzon, ha már átok sújtja.*
- ott tüzet kapsz, nem egyértelmű? Különben miért hívnák a tűz városának, ha ott is levegőből lenne a legtöbb? Semmi értelme nem lenne... *valójában a beszélgetés többi részéhez képest annyira logikusan hangzik, hogy Lorew már-már megijed saját bölcsességétől. De tényleg, egy ilyen beszélgetés után mindig kell egy kis idő, mire az emberfiának agya visszaáll arra, hogy az értelmetlen hülyeségek helyett az értelmes dolgokat emelje a felszínre, így ijesztő egy-egy félértelmes dolog a gyűjteményben.*
- Ha már annyira fényesre van nyalva a seggük, akkor jobb híján szoborral tisztelegnek nekik *ránt egyet a vállán* Ráadásul az entitásoknak nem kell szobor, ők örökök, és csak az láthatja őket, aki méltó rá. Ellenben ezekkel a szánalmas halandókkal, akik habár meghalnak, és semmivé lesznek, ahogyan azt kell, haláluk után is szeretnék a képüket mások arcába tolni. Ilyen ez a hiúság, annyira kétségbe ejti őket saját mulandóságuk, hogy erre vetemednek. Pedig a főpapban is egyedül a halandóságát kedvelem. Legalább nem sokáig keseríti már mások életét.
*És valóban, bármilyen pocsék is az élet, mindig gondolhat arra, hogy a főpap már csak nem húzza soká. Ha más nem, legalább nyugdíjba vonul, itt hagyja a templomot, és talán egy kicsivel normálisabb kerül ennek a helynek az élére. Habár csak akkor indulna el a világ a normális irányba, ha Lorew kerülne oda, és átadná ezt a világot az entitásoknak. Talán ennek is eljön az ideje.*
- A nevem Lorew! És nem Hu. Mégis miféle név ez? *mondjuk rémlik neki, hogy valami hasonlót aggatott rá a lány a forgatagon, de hát azért reménykedett, hogy ez már feledésbe merült. És amikor még a halál is előkerül, nos...*
- Legyőztem a halált *jegyzi meg hetykén* Megmondtam, hogy nem halok meg. Viszont nem tévedtél sokat, valóban közel a Pillanat. Mármint nem a halálomé, hanem annak a pillanata, hogy találkozom az entitásommal.
*Ahogy ezt mondja, felvillan előtte a kép a fehér szempárról, és hirtelen újból az a jóleső borzongás fut át a testén, mintha csak közeledne a céljához. Valamiféle megnyugvás keríti ilyenkor hatalmába. Közben pedig a család... miért is jön mindenki ezzel? Mintha szükséges lenne az élethez, de borzasztó már, hogy ilyen szűk mindenkinek a látóköre...*
- Nem is kell *zárja rövidre a dolgot, meg mégis mi az öreganyjáról beszél ez a kölyök úgy, mintha ő éppen minden nap ágyban aludna?* Mégis miért oktatsz ki te engem, amikor te is a földön alszol, he?
*Ezzel tömören össze is foglalta elégedetlenségét, már csak éppen annyi hiányzik, hogy hozzátegye, hogy ráadásul ő legalább fedél alatt alszik, csak éppen elterelődik a figyelme egyéb apró mágikus jelenségek miatt, melynek hatására a templomban felborulnak a közismert törvények, és helyette a sötétség alakká manifesztálódik. De legalább abban egyetértenek, hogyha menni kell, hát menni kell. Majd pedig elhangzik egy mondat, ami igazából már-már kedvesen hangzik, de legalábbis értelmesen a korábbi eszmecserékhez képest.*
- Lehet *vonja meg a vállát* De hát mindenki fura a maga módján. Csak én egy kicsit jobban. Talán egyszer, sok ezer év múlva majd mindenki úgy fog már gondolkodni, mint én. Na, akkor jó el egy jobb világ.
*Majd a berántja maguk után a templom ajtaját, ha mindketten átértek rajta, hogy megindulhassanak a piactér felé. A sötétben a hold fénye bőven elég lesz ahhoz, hogy ne csak lássanak, még kellemesen is érezhessék magukat a rengeteg fény miatt.*
- Szerinted az az alak, ami a sötétségből vált ki, mágus volt, vagy entitás bábalakban? *teszi fel a kérdést, ami azóta foglalkoztatja, hogy tanúja volt a jelenségnek.*
2843. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-03 18:08:58
Üzenet elküldve: 2015-09-03 18:08:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadás//
*Jobb szemöldöke magasba lendül. Egészen biztos benne, hogy látott már úgy is aludni mélyen embert, hogy nem adott ki közben ijesztő hangokat, de inkább ráhagyja a dolgot a koldusra. Szegény biztos szélütést kaphatott, vagy csak még mindig félig álomban lebeg.
Amit viszont a férfi az álmokról mond, azok nem is hangzanak olyan nagy badarságnak, mint minden más, amit eddig hallott tőle. Végül is, ő is ad az álmaira. A szellemek gyakran ebben a formában jelennek meg neki, így ebben a dologban egyet kell, hogy értsen a kedves idegennel.*
- Fél perc alatt is lehet sokat álmodni. *Mondja az elsőt ami eszébe jut.* De mégis azt gondolom, hogy ha valami jelentősége lett volna az álmodnak, vagy valaki üzent volna rajta keresztül arra az én ébresztésem ellenére is emlékezned kellene. Ha mégsem, talán nem vagy alkalmas az üzenet fogadására nem gondolod? *Emeli enyhén meg a fejét, és kitartóan figyeli a csuklya rejtekében megbúvó férfit. A hangja és a beszéde is egyre ismerősebb számára, hát még ezek a felhorkanások.*
- Nem értem, azért kapok levegőt, mert ez a levegő városa? *Mereszti ki szemeit.* Wegtoren a tűz városa, ott nem lehet akkor levegőt kapni? *Ezek igen is fontos kérdések számára, hiszen a levegő, mint olyan a legfontosabb elem a számára, így ha máshol nincs levegő, hát oda biztosan nem fog menni.
A szobrok anyagának tekintetében csüggedten hajtja le a fejét. Úgy tűnik ez a földön alvó sem érti mire akar kilyukadni.*
- Ha én csinálnék szobrot, előtte megkeresném a világ legellenállóbb anyagát, megtalálnám a módszert és megmunkálnám. De én nem csinálnék ilyen botorságot, hiszen akik szobrot érdemelnének, azokat nem lehet megjeleníteni ilyen formában. Embereknek meg minek szobor? Főleg, hogy azt sem tudjuk kik ők. Akkor meg mi értelme volt megcsinálni őket? *Ráncolja a homlokát és ismét hátrafordul, hogy vessen rájuk egy pillantást. Hatalmas kőóriásként tekintenek alá a kies templomban, főleg, ha Vi magasságához méri őket. De még sincs ott egy név sem, amiről meg lehetne állapítani kik ők és mit tettek, hogy az utódok számára is megörökítették őket. Ez a világ túl sok ellentmondással rendelkezik.
Bár a fickó állítja, hogy öreg, Vi ebbe még mindig bele kívánna kötni, ha csak nem intené le a fickó mielőtt elkezdhetné. Ekkor már hátrarántja a fejét.*
- Hu? Hu te vagy az? *Bökdösi meg ismét a bottal a fickót. Ezúttal már biztos benne, hogy a magát tévesen Lorewnek nevező ipse az.* Hogy-hogy nem haltál még meg? *Lepődik meg erőteljesen, majd körbenéz és kissé közelebb hajol.* Szellem vagy? *Suttogja.* Egy testet öltött szellem?
*Bár ezt nehezen hiszi el, de érdekes módon megint itt kötött ki, Hu mellett. Ez bizonyára nem véletlen, talán mégis neki kell megölnie az öreget.
Igazából azért nem bánthatja, hogy a földön alszik, többnyire ő is ott alszik. Vagy a fákon, de mégsem a templomban, azzal nem kívánja a felsőbbrendűeket megsérteni. És dereng is neki valami, mintha Lorew említett volna valami sajátos entitást akire már nagyon vár. Ezek szerint még mindig várja. Ettől némi sajnálatot érez a másik irányába, hiszen ő már évek óta meglelte hozzájuk az utat.*
- Nem is hiszem, hogy találnál. Ki akar a földön aludni a férjével? *Tárja szét enyhén a karjait. Sok furcsa dolgot látott már, de az lenne a legfurább, ha Hu találna egy hozzá hasonlóan borult elmét, aki képes lenne a hideg kövön horkolni a templomban ezek mellett az életveszélyes és teljesen ismeretlen eredetű kőszobrok mellett.
Ő maga nem figyel fel a furcsa hangokra, hiszen naponta hall ilyeneket a fejében. Inkább a levegő mozgása az, amire felfigyel, arra viszont azon nyomban. Némileg kicsavarva magát hátrafordul és teljes nyugodtsággal figyeli a játékos sötétséget, a homályt, mi lassan testet is ölt előttük. Smaragd szemei nyújtják az egyedüli fényt, s bár nem tűnik valóságosnak, de hát Vi-ről van szó. Hura most nem is figyel, csak arra a mondatra, mi a hömpölygő sötétségből árad, s megszólítja őt. Már a levegő áramlása, s a gyertyák kialvása is elengedő jelnek bizonyult számára, de ez a hívó hang még inkább. Botjára támaszkodva fel is egyenesedik, amint a jelenség feloszlik.*
- Mennünk kell, hallottad. *Vágja oda a férfinek, de az magától is tudja, hogy mit kell tennie, bár azt nem igazán érti a lány, hogy ugyan ő mitől hozna szerencsét Hu-nak? Hiszen az imént még mérges volt rá, hogy felébresztette, most meg hirtelen mégis jó, hogy itt van?*
- Tudod Hu… *Mondja miközben ellépdel a szobrok mellett és nyakát kitekerve néz rájuk menet közben.* Te tök fura vagy.
*Jobb szemöldöke magasba lendül. Egészen biztos benne, hogy látott már úgy is aludni mélyen embert, hogy nem adott ki közben ijesztő hangokat, de inkább ráhagyja a dolgot a koldusra. Szegény biztos szélütést kaphatott, vagy csak még mindig félig álomban lebeg.
Amit viszont a férfi az álmokról mond, azok nem is hangzanak olyan nagy badarságnak, mint minden más, amit eddig hallott tőle. Végül is, ő is ad az álmaira. A szellemek gyakran ebben a formában jelennek meg neki, így ebben a dologban egyet kell, hogy értsen a kedves idegennel.*
- Fél perc alatt is lehet sokat álmodni. *Mondja az elsőt ami eszébe jut.* De mégis azt gondolom, hogy ha valami jelentősége lett volna az álmodnak, vagy valaki üzent volna rajta keresztül arra az én ébresztésem ellenére is emlékezned kellene. Ha mégsem, talán nem vagy alkalmas az üzenet fogadására nem gondolod? *Emeli enyhén meg a fejét, és kitartóan figyeli a csuklya rejtekében megbúvó férfit. A hangja és a beszéde is egyre ismerősebb számára, hát még ezek a felhorkanások.*
- Nem értem, azért kapok levegőt, mert ez a levegő városa? *Mereszti ki szemeit.* Wegtoren a tűz városa, ott nem lehet akkor levegőt kapni? *Ezek igen is fontos kérdések számára, hiszen a levegő, mint olyan a legfontosabb elem a számára, így ha máshol nincs levegő, hát oda biztosan nem fog menni.
A szobrok anyagának tekintetében csüggedten hajtja le a fejét. Úgy tűnik ez a földön alvó sem érti mire akar kilyukadni.*
- Ha én csinálnék szobrot, előtte megkeresném a világ legellenállóbb anyagát, megtalálnám a módszert és megmunkálnám. De én nem csinálnék ilyen botorságot, hiszen akik szobrot érdemelnének, azokat nem lehet megjeleníteni ilyen formában. Embereknek meg minek szobor? Főleg, hogy azt sem tudjuk kik ők. Akkor meg mi értelme volt megcsinálni őket? *Ráncolja a homlokát és ismét hátrafordul, hogy vessen rájuk egy pillantást. Hatalmas kőóriásként tekintenek alá a kies templomban, főleg, ha Vi magasságához méri őket. De még sincs ott egy név sem, amiről meg lehetne állapítani kik ők és mit tettek, hogy az utódok számára is megörökítették őket. Ez a világ túl sok ellentmondással rendelkezik.
Bár a fickó állítja, hogy öreg, Vi ebbe még mindig bele kívánna kötni, ha csak nem intené le a fickó mielőtt elkezdhetné. Ekkor már hátrarántja a fejét.*
- Hu? Hu te vagy az? *Bökdösi meg ismét a bottal a fickót. Ezúttal már biztos benne, hogy a magát tévesen Lorewnek nevező ipse az.* Hogy-hogy nem haltál még meg? *Lepődik meg erőteljesen, majd körbenéz és kissé közelebb hajol.* Szellem vagy? *Suttogja.* Egy testet öltött szellem?
*Bár ezt nehezen hiszi el, de érdekes módon megint itt kötött ki, Hu mellett. Ez bizonyára nem véletlen, talán mégis neki kell megölnie az öreget.
Igazából azért nem bánthatja, hogy a földön alszik, többnyire ő is ott alszik. Vagy a fákon, de mégsem a templomban, azzal nem kívánja a felsőbbrendűeket megsérteni. És dereng is neki valami, mintha Lorew említett volna valami sajátos entitást akire már nagyon vár. Ezek szerint még mindig várja. Ettől némi sajnálatot érez a másik irányába, hiszen ő már évek óta meglelte hozzájuk az utat.*
- Nem is hiszem, hogy találnál. Ki akar a földön aludni a férjével? *Tárja szét enyhén a karjait. Sok furcsa dolgot látott már, de az lenne a legfurább, ha Hu találna egy hozzá hasonlóan borult elmét, aki képes lenne a hideg kövön horkolni a templomban ezek mellett az életveszélyes és teljesen ismeretlen eredetű kőszobrok mellett.
Ő maga nem figyel fel a furcsa hangokra, hiszen naponta hall ilyeneket a fejében. Inkább a levegő mozgása az, amire felfigyel, arra viszont azon nyomban. Némileg kicsavarva magát hátrafordul és teljes nyugodtsággal figyeli a játékos sötétséget, a homályt, mi lassan testet is ölt előttük. Smaragd szemei nyújtják az egyedüli fényt, s bár nem tűnik valóságosnak, de hát Vi-ről van szó. Hura most nem is figyel, csak arra a mondatra, mi a hömpölygő sötétségből árad, s megszólítja őt. Már a levegő áramlása, s a gyertyák kialvása is elengedő jelnek bizonyult számára, de ez a hívó hang még inkább. Botjára támaszkodva fel is egyenesedik, amint a jelenség feloszlik.*
- Mennünk kell, hallottad. *Vágja oda a férfinek, de az magától is tudja, hogy mit kell tennie, bár azt nem igazán érti a lány, hogy ugyan ő mitől hozna szerencsét Hu-nak? Hiszen az imént még mérges volt rá, hogy felébresztette, most meg hirtelen mégis jó, hogy itt van?*
- Tudod Hu… *Mondja miközben ellépdel a szobrok mellett és nyakát kitekerve néz rájuk menet közben.* Te tök fura vagy.
2842. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-02 22:18:08
Üzenet elküldve: 2015-09-02 22:18:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadás//
*Hát ez hihetetlen. De tényleg? Tényleg ennek kell történnie Lorewvel? Mondjuk... Miért is ne lehetne, amikor ez a gyerek utoljára megjelent, akkor még aznap követte a vörös nő, aki állítása, és minden jel szerint felsőbbrendű entitás. Szóval talán ezúttal is ez fog történni? Lehet, hogy ez a lány tényleg csak az entitások egy bábja, ami ilyen fontos pillanatok előtt jön közvetíteni? Ez nem is lenne olyan ostoba feltételezés, hiszen nemrég került kapcsolatba egy felsőbbrendű entitással, ha csak egy pillanatra is. Megjegyzendő, hogy ez a pillanat elég volt ahhoz, hogy Lorew bármire hajlandó legyen egy újabbért, akkor is, ha ugyanilyen rövid lenne. Mindenesetre entitás helyett egyelőre még csak ez a kölyök pottyant ide.*
- Akkor horkol az ember, ha mélyen alszik. És ha szeretne továbbra is mélyen aludni. Az ilyeneket nem piszkáljuk meg bottal, mert hajlamosak lesznek mérgesnek lenni *igyekszik nagyon lassan magyarázni, bár valójában a múltban sem a tempó jelentette a gondot, sokkal inkább a... különböző világnézetek. És akkor ezzel nem utalt Vi furcsa értelmi hiányosságaira, csak egy kicsit.*
- Nem az idő a fontos *mordul fel* Hanem az álmok. Fontos üzenetet vártam, amíg fel nem ébresztettél. És lehet hogy már megkaptam, de miattad elfelejtettem. És mégis hogyan magyarázom ezt meg annak, akitől kaptam? Talán majd te vállalod érte a felelősséget helyettem? Pfehh... *zsörtölődik, mivel hát lássuk be, nagyon kellemetlen helyzetben van, ha tényleg az általa felvázolt szituáció áll fent. Viszont mivel a hold még ugyanazon az ablakon kukucskál be, mint korábban, így talán megnyugodhat, vagy legalábbis remélheti, hogyha más nem, kis büntetéssel megússza. Viszont hát nem marad annyiban a dolog, folytatódik az, ami még a forgatagon kezdődött, és ami eddig Lorewnek csak a lidércnyomásaiban jött elő.*
- Igen, ő a rokona Amosnak. A nagyapja. Róla nevezték el a várost. Tudod... Ar Thenior... Arthenior... a levegő városa. Ezért kapsz levegőt *reméli, hogy a lassú, és kimerítő magyarázat majd mindent megold, bár valójában erre nem sok esélye van* Mért, miből legyenek? *kérdezi reményvesztetten. Mégis miből lehet szobrokat csinálni? Kőből. Ki kérdez olyat, hogy miért kőből vannak? Mert a fa gyúlékony, az arany meg drága. Habár amennyi aranyat elszórnak minden apró mozdulatuknál a gazdagabbak, a szegényeknek már lehetnének saját aranyszobraik... Aztán megint ez az öregség... Lorew nem öreg! Aki mást állít, az bolond, vagy vak. Nem látja, ahogy fiatalsága delelőjén kicsattan az energiától. Pedig így van.*
- De igen, fiatal vagyok. Tehát nem lehetek öreg. Téma lezárva, nekem van igazam, sussmuss *diplomatikus rendezése ez a kérdésnek, főleg a varázsige a végén az, ami igazát megerősíteni hivatott.*
- Azért alszom a földön, mert kényelmes *jegyzi meg egyszerűen, hiszen talán tényleg nehezére esne megszokni az ágyat, miután világéletében a földön aludt. Meg hát... ugyan miféle badarság ez?* Halandó feleség... meg kölykök... nem kell, én annál sokkal többre vagyok elrendelve.
*Már a forgatagon is többször át kellett rágnia magát a család témáján (mentségére szóljon, hogy egyik alany sem Vi volt, de akkor is), az egész egyszerűen nevetséges. Mégis hogy tudna ő szeretni egy halandó nőt? Gyűlöli az összes halandót, beleértve magát is, egészen biztosan nem viselne el egyet sem a közelében, ha nem muszáj. Visszataszító még a gondolat is. Neki egy entitásra, egy démonra van szüksége, akit szolgálhat, hogy aztán érte, vagy általa haljon meg. Egy halandó sem vágyhat ennél nagyobb dolgokra, csak a bolondok ezt még nem értették meg. Ekkor viszont valami hihetetlen dolog történik. Már egy ideje furcsa volt körülöttük a világ, habár Vi szisztematikusan tett a dologra, Lorew azért próbálta figyelni az eseményeket. Kicsit olyan, mintha a lány mögött elterülő hatalmas templomtér sötétsége egy nagy féregként mozogna ide-oda, és néhol magába szívná a fényt is. Örökre. A végén pedig a feketeség egyetlen hullámzással alakot ölt, méghozzá egész emberit. Ilyenkor van a szerzetes kicsit gondban, hogy akkor ez most vajon egy mágus, aki ismer pár trükköt, vagy valami entitás által előidézett jelenés? Ez utóbbi esetben persze örömmel menne, de ha csak egy mágus szórakozik... Ekkor pedig az árny el is tűnik, ami noha formára emberi volt, meg a zöld szemek is erre utaltak, és néhány komolyabb mágiával könnyen elérhető ez a kísérteties hatás is, így alapból nem igazán szeretne menni a férfi, inkább Vinek válaszol:*
- Mert nem azok. Öreg koldust hívhatsz öreg koldusnak, de engem nem *közben pedig még egyszer neki fut fejben. A látomás, ami csak egy pillanatig tartott, de akkor is, az entitás figyeli őt. Újból megjelenik a lány, aki a sorsdöntő pillanatok előtt szokott, most meg ez az alak. Ha legalább a háromból kettő nincs összefüggésben, akkor Lorew megeszi a csuklyáját. Persze a legfontosabb számára jelenleg a démon, viszont még ha ez az egész nincs is vele kapcsolatban, akkor is legalább nem a templomban van, talán a lény úgy jobban hozzáférhet a tudatához. És ez bőven elég, hogy fellelkesüljön, talpra ugorjon (eztán kicsit megtámaszkodjon a fal mellett, amíg elmúlik a szédülés), majd pedig ledobja magáról a csuklyáját.*
- Úgy tűnik mindig szerencsét hozol nekem *pillant Vire, amennyiben a lány még ott van* Na gyerünk, dolgunk van. Az alvás a gyengék fegyvere.
*Azzal el is indul a templom bejárata felé, egyszer még hátrapillant, hogy a kölyök jön-e, de ha nem teszi, hát az sem fogja annyira megviselni. A fő, hogy hamarosan éjfél, és noha az alvás később hiányozni fog neki, de talán közelebb kerülhet mindezzel a démonjához.*
*Hát ez hihetetlen. De tényleg? Tényleg ennek kell történnie Lorewvel? Mondjuk... Miért is ne lehetne, amikor ez a gyerek utoljára megjelent, akkor még aznap követte a vörös nő, aki állítása, és minden jel szerint felsőbbrendű entitás. Szóval talán ezúttal is ez fog történni? Lehet, hogy ez a lány tényleg csak az entitások egy bábja, ami ilyen fontos pillanatok előtt jön közvetíteni? Ez nem is lenne olyan ostoba feltételezés, hiszen nemrég került kapcsolatba egy felsőbbrendű entitással, ha csak egy pillanatra is. Megjegyzendő, hogy ez a pillanat elég volt ahhoz, hogy Lorew bármire hajlandó legyen egy újabbért, akkor is, ha ugyanilyen rövid lenne. Mindenesetre entitás helyett egyelőre még csak ez a kölyök pottyant ide.*
- Akkor horkol az ember, ha mélyen alszik. És ha szeretne továbbra is mélyen aludni. Az ilyeneket nem piszkáljuk meg bottal, mert hajlamosak lesznek mérgesnek lenni *igyekszik nagyon lassan magyarázni, bár valójában a múltban sem a tempó jelentette a gondot, sokkal inkább a... különböző világnézetek. És akkor ezzel nem utalt Vi furcsa értelmi hiányosságaira, csak egy kicsit.*
- Nem az idő a fontos *mordul fel* Hanem az álmok. Fontos üzenetet vártam, amíg fel nem ébresztettél. És lehet hogy már megkaptam, de miattad elfelejtettem. És mégis hogyan magyarázom ezt meg annak, akitől kaptam? Talán majd te vállalod érte a felelősséget helyettem? Pfehh... *zsörtölődik, mivel hát lássuk be, nagyon kellemetlen helyzetben van, ha tényleg az általa felvázolt szituáció áll fent. Viszont mivel a hold még ugyanazon az ablakon kukucskál be, mint korábban, így talán megnyugodhat, vagy legalábbis remélheti, hogyha más nem, kis büntetéssel megússza. Viszont hát nem marad annyiban a dolog, folytatódik az, ami még a forgatagon kezdődött, és ami eddig Lorewnek csak a lidércnyomásaiban jött elő.*
- Igen, ő a rokona Amosnak. A nagyapja. Róla nevezték el a várost. Tudod... Ar Thenior... Arthenior... a levegő városa. Ezért kapsz levegőt *reméli, hogy a lassú, és kimerítő magyarázat majd mindent megold, bár valójában erre nem sok esélye van* Mért, miből legyenek? *kérdezi reményvesztetten. Mégis miből lehet szobrokat csinálni? Kőből. Ki kérdez olyat, hogy miért kőből vannak? Mert a fa gyúlékony, az arany meg drága. Habár amennyi aranyat elszórnak minden apró mozdulatuknál a gazdagabbak, a szegényeknek már lehetnének saját aranyszobraik... Aztán megint ez az öregség... Lorew nem öreg! Aki mást állít, az bolond, vagy vak. Nem látja, ahogy fiatalsága delelőjén kicsattan az energiától. Pedig így van.*
- De igen, fiatal vagyok. Tehát nem lehetek öreg. Téma lezárva, nekem van igazam, sussmuss *diplomatikus rendezése ez a kérdésnek, főleg a varázsige a végén az, ami igazát megerősíteni hivatott.*
- Azért alszom a földön, mert kényelmes *jegyzi meg egyszerűen, hiszen talán tényleg nehezére esne megszokni az ágyat, miután világéletében a földön aludt. Meg hát... ugyan miféle badarság ez?* Halandó feleség... meg kölykök... nem kell, én annál sokkal többre vagyok elrendelve.
*Már a forgatagon is többször át kellett rágnia magát a család témáján (mentségére szóljon, hogy egyik alany sem Vi volt, de akkor is), az egész egyszerűen nevetséges. Mégis hogy tudna ő szeretni egy halandó nőt? Gyűlöli az összes halandót, beleértve magát is, egészen biztosan nem viselne el egyet sem a közelében, ha nem muszáj. Visszataszító még a gondolat is. Neki egy entitásra, egy démonra van szüksége, akit szolgálhat, hogy aztán érte, vagy általa haljon meg. Egy halandó sem vágyhat ennél nagyobb dolgokra, csak a bolondok ezt még nem értették meg. Ekkor viszont valami hihetetlen dolog történik. Már egy ideje furcsa volt körülöttük a világ, habár Vi szisztematikusan tett a dologra, Lorew azért próbálta figyelni az eseményeket. Kicsit olyan, mintha a lány mögött elterülő hatalmas templomtér sötétsége egy nagy féregként mozogna ide-oda, és néhol magába szívná a fényt is. Örökre. A végén pedig a feketeség egyetlen hullámzással alakot ölt, méghozzá egész emberit. Ilyenkor van a szerzetes kicsit gondban, hogy akkor ez most vajon egy mágus, aki ismer pár trükköt, vagy valami entitás által előidézett jelenés? Ez utóbbi esetben persze örömmel menne, de ha csak egy mágus szórakozik... Ekkor pedig az árny el is tűnik, ami noha formára emberi volt, meg a zöld szemek is erre utaltak, és néhány komolyabb mágiával könnyen elérhető ez a kísérteties hatás is, így alapból nem igazán szeretne menni a férfi, inkább Vinek válaszol:*
- Mert nem azok. Öreg koldust hívhatsz öreg koldusnak, de engem nem *közben pedig még egyszer neki fut fejben. A látomás, ami csak egy pillanatig tartott, de akkor is, az entitás figyeli őt. Újból megjelenik a lány, aki a sorsdöntő pillanatok előtt szokott, most meg ez az alak. Ha legalább a háromból kettő nincs összefüggésben, akkor Lorew megeszi a csuklyáját. Persze a legfontosabb számára jelenleg a démon, viszont még ha ez az egész nincs is vele kapcsolatban, akkor is legalább nem a templomban van, talán a lény úgy jobban hozzáférhet a tudatához. És ez bőven elég, hogy fellelkesüljön, talpra ugorjon (eztán kicsit megtámaszkodjon a fal mellett, amíg elmúlik a szédülés), majd pedig ledobja magáról a csuklyáját.*
- Úgy tűnik mindig szerencsét hozol nekem *pillant Vire, amennyiben a lány még ott van* Na gyerünk, dolgunk van. Az alvás a gyengék fegyvere.
*Azzal el is indul a templom bejárata felé, egyszer még hátrapillant, hogy a kölyök jön-e, de ha nem teszi, hát az sem fogja annyira megviselni. A fő, hogy hamarosan éjfél, és noha az alvás később hiányozni fog neki, de talán közelebb kerülhet mindezzel a démonjához.*
2841. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-09-02 20:47:55
Üzenet elküldve: 2015-09-02 20:47:55
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// A fogadás//
* A hatalmas csarnok óvón borul a két furcsa szerzetre ebben a késői órában. Rajtuk kívül csak a szobrok figyelnek éberen, más nincs itt. Valami olyasmit magyarázhat a lány, hogy bizony a szerzetes bár nem öreg, de nem is fiatal kakas már. Először halk sistergő hangra lehetnek figyelmesek. A sötétség, mintha megmozdulni látszana, egyszer, mintha sötét alagúttá változna, majd másszor pedig sebesen közeledne feléjük. Hol szürkévé, hol pedig feketévé változik. Hűvös szellő szökik be valahonnan, hogy a gyertyák lángjait megrebbennek, s egy némelyikét ki is oltsa. Gyomor forgatóan hömpölyög s kavarog előttük a feketeség, míg végül alakká nem gyúrja magát. Zölden izzó szempár, sötétségből formált ajkak. Homályból s árnyékból szőtt fekete ruha. Inkább tűnik képzelgésnek, int valóságnak.*
- Szükségem van rátok. Éjfélkor keressétek az ezüst hátút a Piactéren, ő majd elvezet hozzám titeket.
* Néhány pillanat alatt foszlik semmivé az árny alak, s válik nyugodttá minden újra. *
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.02 20:48:28
* A hatalmas csarnok óvón borul a két furcsa szerzetre ebben a késői órában. Rajtuk kívül csak a szobrok figyelnek éberen, más nincs itt. Valami olyasmit magyarázhat a lány, hogy bizony a szerzetes bár nem öreg, de nem is fiatal kakas már. Először halk sistergő hangra lehetnek figyelmesek. A sötétség, mintha megmozdulni látszana, egyszer, mintha sötét alagúttá változna, majd másszor pedig sebesen közeledne feléjük. Hol szürkévé, hol pedig feketévé változik. Hűvös szellő szökik be valahonnan, hogy a gyertyák lángjait megrebbennek, s egy némelyikét ki is oltsa. Gyomor forgatóan hömpölyög s kavarog előttük a feketeség, míg végül alakká nem gyúrja magát. Zölden izzó szempár, sötétségből formált ajkak. Homályból s árnyékból szőtt fekete ruha. Inkább tűnik képzelgésnek, int valóságnak.*
- Szükségem van rátok. Éjfélkor keressétek az ezüst hátút a Piactéren, ő majd elvezet hozzám titeket.
* Néhány pillanat alatt foszlik semmivé az árny alak, s válik nyugodttá minden újra. *
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.02 20:48:28
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122