Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 200 (3981. - 4000. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Ran Alemo [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1004_ember-felelf-torpe-gnom_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
4000. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-07 16:30:39
Üzenet elküldve: 2019-04-07 16:30:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 101
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 101
Játékstílus: Vakmerő
//Morwon//
*Arsenor másképp gondol a templomra mint a másik. Az istenek megjelenése számára egy nagy dolog volt és felfogja, hogy a világ is mennyire megváltozott és, hogy mekkora veszélyben is vannak a halál ura miatt aki már a kikötőt és a Hold karavánpihenőt is elfoglalta. Eeyr egyháza pedig valami olyasmi mint amik régmúlt időkben lehettek csak ez az isten igazi. Szóval nem kicsit ugrik meg mikor a másik felkiált majd dühösen a szája elé teszi az ujját.*
-Pssszt! Itt nem illik hangoskodni ez egy templom.
*Ha az ajtón bejutottak akkor tuti kiabálás nélkül
is találnak itt, ha mást nem egy templom szolgát aki hív egy papot.*
*Arsenor másképp gondol a templomra mint a másik. Az istenek megjelenése számára egy nagy dolog volt és felfogja, hogy a világ is mennyire megváltozott és, hogy mekkora veszélyben is vannak a halál ura miatt aki már a kikötőt és a Hold karavánpihenőt is elfoglalta. Eeyr egyháza pedig valami olyasmi mint amik régmúlt időkben lehettek csak ez az isten igazi. Szóval nem kicsit ugrik meg mikor a másik felkiált majd dühösen a szája elé teszi az ujját.*
-Pssszt! Itt nem illik hangoskodni ez egy templom.
*Ha az ajtón bejutottak akkor tuti kiabálás nélkül
is találnak itt, ha mást nem egy templom szolgát aki hív egy papot.*
3999. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-06 15:36:50
Üzenet elküldve: 2019-04-06 15:36:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
-Köszönöm.
*Mond köszönetet a lapért és az író eszközért. Artheinor térképét elteszi az útból, hogy ne zavarja a térkép másolásban. Lanawin térképére ráhelyezi a papírt és elkezdi a másolást. Először meghúzza a tengerpart vonalát, majd megrajzolja a szigetek egy részét, hiszen nem az a számukra fontos terület. Következőnek a hegységeket másolja át, majd egy nagy ponttal jelzi Pirtianesit és Wegtorent a hegységtől keletre. Egy kisebb ponttal jelzi a karaván pihenőt. A papír bal szélére csak a sivatag szót firkantja. A következő kis jel a kikötő jelzése, ami egy vasmacska lesz. Északra haladva megkeresi Artheniort és azt is egy nagyobbacska ponttal jelzi. A soron következő másolat a Lihanechi tó lesz, utána maga a város, Lihanech. A tóból kiindulva megrajzolja a folyókat, majd a folyók rajzolása után, az utak következnek. A térképük pontosítása érdekében megrajzolja az erdőket, amiket néhány fa jelöl, a szántóföldeket meg áthúzott téglalapokkal jelzi. Mikor végzett jól kinyújtóztatja tagjait és a gyertya fényében megvizsgálja mesterművét.*
-Nem is lett olyan rossz
*Dicséri meg magát. Bár azért tudja, hogy lehetne jobb is, de jelenleg ez is megfelel neki. Legbelül reméli, hogy azért Arja is el tud majd igazodni a térképén.*
-Köszönöm.
*Mond köszönetet a lapért és az író eszközért. Artheinor térképét elteszi az útból, hogy ne zavarja a térkép másolásban. Lanawin térképére ráhelyezi a papírt és elkezdi a másolást. Először meghúzza a tengerpart vonalát, majd megrajzolja a szigetek egy részét, hiszen nem az a számukra fontos terület. Következőnek a hegységeket másolja át, majd egy nagy ponttal jelzi Pirtianesit és Wegtorent a hegységtől keletre. Egy kisebb ponttal jelzi a karaván pihenőt. A papír bal szélére csak a sivatag szót firkantja. A következő kis jel a kikötő jelzése, ami egy vasmacska lesz. Északra haladva megkeresi Artheniort és azt is egy nagyobbacska ponttal jelzi. A soron következő másolat a Lihanechi tó lesz, utána maga a város, Lihanech. A tóból kiindulva megrajzolja a folyókat, majd a folyók rajzolása után, az utak következnek. A térképük pontosítása érdekében megrajzolja az erdőket, amiket néhány fa jelöl, a szántóföldeket meg áthúzott téglalapokkal jelzi. Mikor végzett jól kinyújtóztatja tagjait és a gyertya fényében megvizsgálja mesterművét.*
-Nem is lett olyan rossz
*Dicséri meg magát. Bár azért tudja, hogy lehetne jobb is, de jelenleg ez is megfelel neki. Legbelül reméli, hogy azért Arja is el tud majd igazodni a térképén.*
3998. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-04 20:07:21
Üzenet elküldve: 2019-04-04 20:07:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
//Dongnor//
* Megkapja az útbaigazítást, így megbizonyosodik arról, hogy melyik a templom. Onnan már csak pár perc, hogy elérjenek az épületig, aztán be az ajtón. Morwon útjuk során most először kezd fázni. Ez azonban nem tántorítja el céljától, beljebb merészkedik a félhomályba, aztán (lévén nem sok köze van a helyi szokásokhoz) felkiált. *
– Hé, van-é itten valaki?! * Míg válaszra várnak, szívesen lerakná már cókmókját – azaz főként a vállán cipelt warg-csontvázat –, viszont az az érzése, hogy egy ilyen hangos kiáltást csak meghallanak még a csukott ajtónál is. Így csak felesleges időhúzás lenne le- és felvenni a csontokat. Nem nagyon érdekli a Levegő (illetve Eeyr) temploma. Vet egy-két pillantást a "híres mágusok" szobraira, viszont egy óriást sem lát közöttük, így hamar megunja. A középen lévő kőoltárt észre sem veszi, vagy csak nem tudatosul benne jelentősége. Egy darab szikla az épület közepén. Az emberek furcsák. *
* Megkapja az útbaigazítást, így megbizonyosodik arról, hogy melyik a templom. Onnan már csak pár perc, hogy elérjenek az épületig, aztán be az ajtón. Morwon útjuk során most először kezd fázni. Ez azonban nem tántorítja el céljától, beljebb merészkedik a félhomályba, aztán (lévén nem sok köze van a helyi szokásokhoz) felkiált. *
– Hé, van-é itten valaki?! * Míg válaszra várnak, szívesen lerakná már cókmókját – azaz főként a vállán cipelt warg-csontvázat –, viszont az az érzése, hogy egy ilyen hangos kiáltást csak meghallanak még a csukott ajtónál is. Így csak felesleges időhúzás lenne le- és felvenni a csontokat. Nem nagyon érdekli a Levegő (illetve Eeyr) temploma. Vet egy-két pillantást a "híres mágusok" szobraira, viszont egy óriást sem lát közöttük, így hamar megunja. A középen lévő kőoltárt észre sem veszi, vagy csak nem tudatosul benne jelentősége. Egy darab szikla az épület közepén. Az emberek furcsák. *
3997. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-03 17:47:50
Üzenet elküldve: 2019-04-03 17:47:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
*Az atyától kapnak tintát, pennát, és egy vékony, áttetsző másoló papírost, Neniyzon pedig neki is lát, hogy gondosan átmásolja a nagy térképet, amin a déli kikötőtől fel Lihanechig és a nagy hegyekig igazán minden, egész Lanawin rajta van!
Arya egy ideig bámulja, ahogy Neniyzon másol, aztán felfedező útra indul a hűvös, régi könyv és kicsit doh szagú csendben. Az atya láthatólag nem bánja, a könyvtár ajtajában beszélget halk szavakkal valakivel, aki az előbb érkezett hozzá.
~Meg kell tanuljam a betűk tudományát!~ dönti el magában, ahogy megilletődve sétál a polcok előtt. ~Majd megkérem Neniyzont, hogy tanítson útközben!~ jut eszébe az elhatározáshoz közelebb vivő, kézenfekvő megoldás.
Bámészkodva pipiskedik, néha végigfuttatja kezét egy-egy régi könyv domborbetűs feliratán, nem állva meg, hogy ha az olvasáson keresztül nem is, akkor legalább a tapintásával be ne fogadja valahogy a könyvekben rejlő, számára csak a képzeletén keresztül elérhető kincseket.
Aztán egy könyv gerince egészen magára vonja a figyelmét. Nem is a könyv maga, hanem a papír, ami kikandikál a kissé felgyűrődött alj alól.
Óvatosan felnyúl, jobbjával feltolva a kopott gerincet, hogy kiszabadíthassa a kilógó részt, és meglássa, hogy az a könyvhöz tartozik-e, és csak alágyűrődött egy oldal, vagy egy pergamen lóg ki ott.
Ha különálló papíros, akkor egészen hátrabillentve a könyvet igyekszik óvatosan kiemelni, ügyelve, hogy nehogy tovább gyűrje, vagy ne adj Eeyr eltépje egy darabon.
Ha pedig a könyvhöz tartozik a lap, csak valamiért felgyűrődött, akkor óvatosan megpróbálja leemelni az egész kötetet, és igyekszik kisimítani a pórul járt részeket.
Akár így, akár úgy, mindenképpen szemügyre veszi, ha sikerül kisimítania, hogy hogy néz ki, mi van a papíroson. Furcsállja a gyűrődést, a kötetek és a tekercsek legtöbbje láthatóan nagy becsben tartva, gondosan van elhelyezve a polcokon.
Ha vannak ábrák vagy rajzok a papíron, akkor azokat nézi meg alaposan, ha meg csak szöveget talál, akkor (ha eddig nem szóltak rá, hogy mit művel, vagy hogy mivel foglalatoskodik, sőt esetleg neki tulajdonítják hirtelenjében a gyűrődést), szóval ha nem háborgatják, és valamilyen látható szöveget talál a rejtélyes papíroson, akkor Neniyzon felé pillantva úgy dönt, odaviszi a törpéhez: hátha ő kisilabizálja majd, mi áll rajta.*
*Az atyától kapnak tintát, pennát, és egy vékony, áttetsző másoló papírost, Neniyzon pedig neki is lát, hogy gondosan átmásolja a nagy térképet, amin a déli kikötőtől fel Lihanechig és a nagy hegyekig igazán minden, egész Lanawin rajta van!
Arya egy ideig bámulja, ahogy Neniyzon másol, aztán felfedező útra indul a hűvös, régi könyv és kicsit doh szagú csendben. Az atya láthatólag nem bánja, a könyvtár ajtajában beszélget halk szavakkal valakivel, aki az előbb érkezett hozzá.
~Meg kell tanuljam a betűk tudományát!~ dönti el magában, ahogy megilletődve sétál a polcok előtt. ~Majd megkérem Neniyzont, hogy tanítson útközben!~ jut eszébe az elhatározáshoz közelebb vivő, kézenfekvő megoldás.
Bámészkodva pipiskedik, néha végigfuttatja kezét egy-egy régi könyv domborbetűs feliratán, nem állva meg, hogy ha az olvasáson keresztül nem is, akkor legalább a tapintásával be ne fogadja valahogy a könyvekben rejlő, számára csak a képzeletén keresztül elérhető kincseket.
Aztán egy könyv gerince egészen magára vonja a figyelmét. Nem is a könyv maga, hanem a papír, ami kikandikál a kissé felgyűrődött alj alól.
Óvatosan felnyúl, jobbjával feltolva a kopott gerincet, hogy kiszabadíthassa a kilógó részt, és meglássa, hogy az a könyvhöz tartozik-e, és csak alágyűrődött egy oldal, vagy egy pergamen lóg ki ott.
Ha különálló papíros, akkor egészen hátrabillentve a könyvet igyekszik óvatosan kiemelni, ügyelve, hogy nehogy tovább gyűrje, vagy ne adj Eeyr eltépje egy darabon.
Ha pedig a könyvhöz tartozik a lap, csak valamiért felgyűrődött, akkor óvatosan megpróbálja leemelni az egész kötetet, és igyekszik kisimítani a pórul járt részeket.
Akár így, akár úgy, mindenképpen szemügyre veszi, ha sikerül kisimítania, hogy hogy néz ki, mi van a papíroson. Furcsállja a gyűrődést, a kötetek és a tekercsek legtöbbje láthatóan nagy becsben tartva, gondosan van elhelyezve a polcokon.
Ha vannak ábrák vagy rajzok a papíron, akkor azokat nézi meg alaposan, ha meg csak szöveget talál, akkor (ha eddig nem szóltak rá, hogy mit művel, vagy hogy mivel foglalatoskodik, sőt esetleg neki tulajdonítják hirtelenjében a gyűrődést), szóval ha nem háborgatják, és valamilyen látható szöveget talál a rejtélyes papíroson, akkor Neniyzon felé pillantva úgy dönt, odaviszi a törpéhez: hátha ő kisilabizálja majd, mi áll rajta.*
3996. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-03 10:15:34
Üzenet elküldve: 2019-04-03 10:15:34
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
*Bármi is történt a városban, már nem lehet meg nem történtté tenni. Ez még Eeyrnek sincs hatalmában, el kell fogadniuk az új helyzetet és megpróbálni a lehető legtöbbet és legjobbat kihozni belőle. Az oltár megtisztult, Eeyr fénye visszatért a templomba és lám, akadnak még olyan kalandorok, akiknek számít a jó és a fény. Ilyen Arja is.
A térkép részletesen megrajzolt tekercse felett folyik tovább a beszélgetés és a lánynak igaza van, a várost ábrázoló térkép friss lehet, hisz már a szakadék is rajta van. Ügyes kezű szerzetes vagy pap temérdek munkája lehet benne.*
- Igen, azt hiszem, van valahol. *Gondolkodik el Arenih atya és elindul az egyik másolóasztal felé, amelynek fiókjában kutatni kezd. Addig a két kalandor kettesben marad a térképek felett.
Ahogy Arja a törpére hagyja a térkép felfedezését és elindul a polcok felé, egy könyv gerince vonja magára a figyelmét. A könyv réginek tűnik, kopott az a gerinc és a vége kissé felgyűrődött és mintha valami papír csücske kandikálna ki mögüle. Ezt csak a lány veszi észre, az atya a polcban kutat, Neiyzon a térképet nézi.
A törpe eközben megkapja a kért dolgokat, tintát, pennát és egy vékony, csaknem áttetsző papírt, amit ha ráfektet a térképekre, át tudja rajzolni az alatta felsejlő körvonalakat, már csak ügyességét kell latba vetnie, hogy mindez megfelelően sikerüljön. S míg ő dolgozik, Arja felfedező útra indul a könyvek között, Arenih atyához pedig egy szerzetes érkezik, akivel halk szavakat vált a könyvtár bejáratában.*
*Bármi is történt a városban, már nem lehet meg nem történtté tenni. Ez még Eeyrnek sincs hatalmában, el kell fogadniuk az új helyzetet és megpróbálni a lehető legtöbbet és legjobbat kihozni belőle. Az oltár megtisztult, Eeyr fénye visszatért a templomba és lám, akadnak még olyan kalandorok, akiknek számít a jó és a fény. Ilyen Arja is.
A térkép részletesen megrajzolt tekercse felett folyik tovább a beszélgetés és a lánynak igaza van, a várost ábrázoló térkép friss lehet, hisz már a szakadék is rajta van. Ügyes kezű szerzetes vagy pap temérdek munkája lehet benne.*
- Igen, azt hiszem, van valahol. *Gondolkodik el Arenih atya és elindul az egyik másolóasztal felé, amelynek fiókjában kutatni kezd. Addig a két kalandor kettesben marad a térképek felett.
Ahogy Arja a törpére hagyja a térkép felfedezését és elindul a polcok felé, egy könyv gerince vonja magára a figyelmét. A könyv réginek tűnik, kopott az a gerinc és a vége kissé felgyűrődött és mintha valami papír csücske kandikálna ki mögüle. Ezt csak a lány veszi észre, az atya a polcban kutat, Neiyzon a térképet nézi.
A törpe eközben megkapja a kért dolgokat, tintát, pennát és egy vékony, csaknem áttetsző papírt, amit ha ráfektet a térképekre, át tudja rajzolni az alatta felsejlő körvonalakat, már csak ügyességét kell latba vetnie, hogy mindez megfelelően sikerüljön. S míg ő dolgozik, Arja felfedező útra indul a könyvek között, Arenih atyához pedig egy szerzetes érkezik, akivel halk szavakat vált a könyvtár bejáratában.*
3995. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-03 01:07:06
Üzenet elküldve: 2019-04-03 01:07:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Miután megkapja az italokat Rhamaztól visszatér a templomba, mert ideje engedi, ott bent mégis melegebb van, és ami azt illeti szívesen meglátogatná a könyvtárat. Így is tesz, rendkívül boldogan folytatja útját be, ezúttal ügyelve arra, hogy ne szaladgáljon, mert az tiszteletlenség lenne. A könyvtárban kényelmesen elhelyezkedik, kicsit babusgatja galambocskáját, majd nekilát kutatómunkájának. Otthonosan mozog a sorok között, mindezt ráérősen teszi elveszve a látványban, közben töprengve, hol az aktuális érdeklődési köréről, hol a jövőbeli terveiről.
Elsőként a novellákkal kezdi, amelyik mindegyike érdekes, és izgalmas számára, és örömmel ismeri meg őket, már csak azért is, mert szórakoztatja, ha elmerülhet a sorokban. De ez nem teljesen kielégítő számára, ezért valami tudományosabb téma után kutat. Talál is valamit a varázsitalokról, ami már csak azért is izgalmas számára, mert kapott pár kéket attól a kedves tündérfiútól. Tanulmányozgatja a nála lévőket, és igyekszik minél több hasznos információt megjegyezni az italokról, holott nem hinné, hogy valaha valós hasznát veszi nekik. Egészen más irány érdekli őt.
Félre is tolja magától a papírokat, és megint elmerül abban, hogy madárkáját simogassa, közben elkezd halkan beszélni magában.*
- Mit gondolsz galambocskám a híres Gyógyítók szívesen tanítanának engem?
*Tenyerébe rak a Yahartaeltől kapott magvakból, hogy galambocskája felcsipegethesse őket.*
- Csak akkor tudom meg, ha megpróbálom. Mit szólsz egy kis utazáshoz?
*Fel is pattan, nyikorogva tolva ki székét, és kapkodva elrak mindent amit előpakolt. Sietősen felöltözik, és sérült galambocskáját meleg kabátzsebébe rakja. Már egyre kevésbé ellenkezik az állat ezt illetően, talán mert megszokta, talán mert feladta. Rövidesen el is hagyja a templomot.*
Elsőként a novellákkal kezdi, amelyik mindegyike érdekes, és izgalmas számára, és örömmel ismeri meg őket, már csak azért is, mert szórakoztatja, ha elmerülhet a sorokban. De ez nem teljesen kielégítő számára, ezért valami tudományosabb téma után kutat. Talál is valamit a varázsitalokról, ami már csak azért is izgalmas számára, mert kapott pár kéket attól a kedves tündérfiútól. Tanulmányozgatja a nála lévőket, és igyekszik minél több hasznos információt megjegyezni az italokról, holott nem hinné, hogy valaha valós hasznát veszi nekik. Egészen más irány érdekli őt.
Félre is tolja magától a papírokat, és megint elmerül abban, hogy madárkáját simogassa, közben elkezd halkan beszélni magában.*
- Mit gondolsz galambocskám a híres Gyógyítók szívesen tanítanának engem?
*Tenyerébe rak a Yahartaeltől kapott magvakból, hogy galambocskája felcsipegethesse őket.*
- Csak akkor tudom meg, ha megpróbálom. Mit szólsz egy kis utazáshoz?
*Fel is pattan, nyikorogva tolva ki székét, és kapkodva elrak mindent amit előpakolt. Sietősen felöltözik, és sérült galambocskáját meleg kabátzsebébe rakja. Már egyre kevésbé ellenkezik az állat ezt illetően, talán mert megszokta, talán mert feladta. Rövidesen el is hagyja a templomot.*
3994. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-31 11:13:24
Üzenet elküldve: 2019-03-31 11:13:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*Az előző szidás után inkább csöndben marad és nem mond ki semmit ami az eszébe jut, csak mosolyog rajta. Ő inkább arra fogná Dogah bátorságát, hogy maga akar megbizonyosodni arról, hogy sikerrel járnak. Persze, ezért már szükség bátorságra, de azért megnézné, hogy hogy fog majd küzdeni, de végül is, azért lesz ő ott, hogy küzdjön. A Bestáriumot olvasgatva eldönti, hogy melyik állatokat kerüljék el, és csak akkor találkozzanak a veszélyes állatokkal, ha eltévedtek.*
-Igen. Papír és író eszközre szükség lenne a másolásra.
*Ha megkapják a másoláshoz szükséges eszközöket, akkor elkezdi lemásolni a térképet. Arthenior térképét félre teszi, hiszen neki nincs rá szüksége. Lanawin térképét kezdi el pontosan, mindent úgy ahogy van, másolni.*
*Az előző szidás után inkább csöndben marad és nem mond ki semmit ami az eszébe jut, csak mosolyog rajta. Ő inkább arra fogná Dogah bátorságát, hogy maga akar megbizonyosodni arról, hogy sikerrel járnak. Persze, ezért már szükség bátorságra, de azért megnézné, hogy hogy fog majd küzdeni, de végül is, azért lesz ő ott, hogy küzdjön. A Bestáriumot olvasgatva eldönti, hogy melyik állatokat kerüljék el, és csak akkor találkozzanak a veszélyes állatokkal, ha eltévedtek.*
-Igen. Papír és író eszközre szükség lenne a másolásra.
*Ha megkapják a másoláshoz szükséges eszközöket, akkor elkezdi lemásolni a térképet. Arthenior térképét félre teszi, hiszen neki nincs rá szüksége. Lanawin térképét kezdi el pontosan, mindent úgy ahogy van, másolni.*
3993. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-30 11:51:49
Üzenet elküldve: 2019-03-30 11:51:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
*Arja kicsit megkönnyebbül, hogy az atya dicsérő szavakkal illeti ismeretlenül is Dogah-t, talán valóban bátorság a részéről, hogy velük tart, még ha a haszon reménye hajtja is elsősorban és feltehetőleg, legalábbis Arja szerint. Arra csak figyel csendben, amit az atya a mára szörnyűséges Romvárossá vált, valahai Gazdagnegyedben húzódó mély szakadékról mond: nem, ő oda biztosan nem merészkedne le. De azért csodálja Neniyzont: ~milyen vakmerő, és láthatóan nem is fél egyáltalán!~*
- Igen! Ezt én is így gondolom! *válaszolja az atyának, amikor a bűnről, a gazdagok érzéketlenségéről meg mások kifosztásáról beszél. Az öldöklést és a kegyetlenséget Arja gonosz és értelmetlenül alávaló dolognak tartja!
~Han nővér!~ derül fel aztán az arca, amikor az atya meg is nevezi, ki az, akinek már eszébe jutott az árvaház ötlete. ~Szóval itt járt, valóban! És segített helyreállítani az oltár szentségét!~ örül a lelke nagyon a jó hírnek.
De a griffeket illetően nem tud segítséggel szolgálni nekik az atya. A térképek, amiket eléjük terít, viszont igazán hasznosnak tűnnek!
A város térképe egészen vicces, rajta vannak az apró kis házak a szegények negyedében, a Templom, ahol épp Ők vannak, sőt még egy híd is, ami átível azon a borzalmas szakadékon. ~Nem is olyan régen készíthették!~
A másikon Arja először egy kicsit nehezebben igazodik el, ahogy az atya kiteríti eléjük a tekercset, de ahogy rájön, hogy hol is van a város maga, és hogy a fekete vasmacska az a Kikötő délen, már egészen izgalmas nézni, amit mutat: a hegyeket, az erdőket, a folyót.*
- Kaphatunk ilyen hártyapapírt? Hogy lemásoljuk, azért! *kéri az atyát, Neniyzonra nézve, persze nem tudja mennyire drága az ilyesmi, de talán kapnak segítséget.
Ha igen, ezzel egy darabig elvannak, bár Arja egy idő után elunja a dolgot, és Neniyzonra hagyja az olvasást, vagy a jegyzetek készítését és a térképek másolását. Ő meg csendben nézelődni indul a könyv és tekercshalmazok birodalmában.
Valahogy nem hagyja nyugodni a dolog: annyi könyv és feljegyzés van itt! Hát csak van valami, ami egy titkos üzenet, egy rajz, egy kincses térkép egy valaha élt utazótól, vagy kalandortól, aki hasonló cipőben járt, mint ők! Bármi, amivel szerencséjük lehet, és hasznát vehetik a küldetésükben!*
Aktív képességhasználat: Felfedezés
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.30 11:54:12
*Arja kicsit megkönnyebbül, hogy az atya dicsérő szavakkal illeti ismeretlenül is Dogah-t, talán valóban bátorság a részéről, hogy velük tart, még ha a haszon reménye hajtja is elsősorban és feltehetőleg, legalábbis Arja szerint. Arra csak figyel csendben, amit az atya a mára szörnyűséges Romvárossá vált, valahai Gazdagnegyedben húzódó mély szakadékról mond: nem, ő oda biztosan nem merészkedne le. De azért csodálja Neniyzont: ~milyen vakmerő, és láthatóan nem is fél egyáltalán!~*
- Igen! Ezt én is így gondolom! *válaszolja az atyának, amikor a bűnről, a gazdagok érzéketlenségéről meg mások kifosztásáról beszél. Az öldöklést és a kegyetlenséget Arja gonosz és értelmetlenül alávaló dolognak tartja!
~Han nővér!~ derül fel aztán az arca, amikor az atya meg is nevezi, ki az, akinek már eszébe jutott az árvaház ötlete. ~Szóval itt járt, valóban! És segített helyreállítani az oltár szentségét!~ örül a lelke nagyon a jó hírnek.
De a griffeket illetően nem tud segítséggel szolgálni nekik az atya. A térképek, amiket eléjük terít, viszont igazán hasznosnak tűnnek!
A város térképe egészen vicces, rajta vannak az apró kis házak a szegények negyedében, a Templom, ahol épp Ők vannak, sőt még egy híd is, ami átível azon a borzalmas szakadékon. ~Nem is olyan régen készíthették!~
A másikon Arja először egy kicsit nehezebben igazodik el, ahogy az atya kiteríti eléjük a tekercset, de ahogy rájön, hogy hol is van a város maga, és hogy a fekete vasmacska az a Kikötő délen, már egészen izgalmas nézni, amit mutat: a hegyeket, az erdőket, a folyót.*
- Kaphatunk ilyen hártyapapírt? Hogy lemásoljuk, azért! *kéri az atyát, Neniyzonra nézve, persze nem tudja mennyire drága az ilyesmi, de talán kapnak segítséget.
Ha igen, ezzel egy darabig elvannak, bár Arja egy idő után elunja a dolgot, és Neniyzonra hagyja az olvasást, vagy a jegyzetek készítését és a térképek másolását. Ő meg csendben nézelődni indul a könyv és tekercshalmazok birodalmában.
Valahogy nem hagyja nyugodni a dolog: annyi könyv és feljegyzés van itt! Hát csak van valami, ami egy titkos üzenet, egy rajz, egy kincses térkép egy valaha élt utazótól, vagy kalandortól, aki hasonló cipőben járt, mint ők! Bármi, amivel szerencséjük lehet, és hasznát vehetik a küldetésükben!*
Aktív képességhasználat: Felfedezés
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.30 11:54:12
3992. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-28 22:47:35
Üzenet elküldve: 2019-03-28 22:47:35
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
- Nocsak, egy kereskedő. A piacról. *Meglepettség látszik Arenih arcán, de gyorsan tova is suhan. Szent emberként bizonyosan kevés tapasztalata lehet a kereskedésről és az üzleti életről.*
- Ne haragudj, fiam, de azok után, ami ebben a templomban nemrég történt, sajnos kevésbé vagyok fogékony a tréfára. *Mondja Neniyzon szavaira Arenih. Hisz az oltár felszabadításánál csaknem odavesztek mind.*
- Még a város sem tért magához a lázadás után. Ez még az építés kora, nem a felfedezésé. De kétlem, hogy sokan vállalkoznának arra, hogy leszállnak Sa'Tereth sötétségébe. Én óvva intenék tőle mindenkit. *Csóválja a fejét a szakadék felderítésének ötletére.*
- Nem ismerem azt a férfit, de bátor lehet, ha veletek tart. *Mondja még elismerően Arja szavaira, hisz kevés kereskedő vállalkozna egy ilyen, komoly veszélyt is jelenthető kalandra.*
- Gyermekem, ami a városban történt szégyenletes és szomorú dolog. Okolni mindig lehet valakit, de ennek érdekében ölni és megfosztani az otthonuktól másokat, ugyanolyan bűn, mint a gazdagok érzéketlensége a nincstelen iránt. *Szomorúan cseng a hangja, hisz bizonyosan Arja és Neniyzon is tudhatja, hogy személyesen is tapasztalta a lázongások hatásait.*
- Igen, az egyik hős papnő, aki segített az oltár megtisztításában. *Derül fel az arca, amikor Arja rákérdez a titokzatos érdeklődő személyére.*
- Hanloren Duunelar nővérem volt az. *Mosolyog, ahogy kiejti a nevet. Sokat köszönhetnek neki.
Aztán félrevonul, hogy a kalandorok egy darabig a könyvet tanulmányozzák, majd amikor az ifjú lány kérdéssel fordul felé, elgondolkodik a válaszon.*
- A griffekről? Csak annyit, amennyi abban a könyvben van. De az tudom, hogy a hegyek magasában élnek és roppant veszélyesek, ezért igen értékesek is. *Válaszol rövid gondolkodás után.*
- Sajnos pontosan még nem térképezték fel ezeket az utakat, de egy jó vándor minden ösvényt megtalál. *Egy polchoz lép, ahonnan egy nagyobb és egy kisebb tekercset vesz le és kiteríti őket az asztalon, a bestiárium mellett. Az egyiken a város és környékének térképe van, a másikon pedig a Lihanechi tótól a déli tengerig terjedő terület a hegyekkel és a karavánutakkal.*
- Ezeket tudom megmutatni, de le kell másolnotok, mert elvinni nem lehet. *Mondja a kettősre nézve.*
- Nocsak, egy kereskedő. A piacról. *Meglepettség látszik Arenih arcán, de gyorsan tova is suhan. Szent emberként bizonyosan kevés tapasztalata lehet a kereskedésről és az üzleti életről.*
- Ne haragudj, fiam, de azok után, ami ebben a templomban nemrég történt, sajnos kevésbé vagyok fogékony a tréfára. *Mondja Neniyzon szavaira Arenih. Hisz az oltár felszabadításánál csaknem odavesztek mind.*
- Még a város sem tért magához a lázadás után. Ez még az építés kora, nem a felfedezésé. De kétlem, hogy sokan vállalkoznának arra, hogy leszállnak Sa'Tereth sötétségébe. Én óvva intenék tőle mindenkit. *Csóválja a fejét a szakadék felderítésének ötletére.*
- Nem ismerem azt a férfit, de bátor lehet, ha veletek tart. *Mondja még elismerően Arja szavaira, hisz kevés kereskedő vállalkozna egy ilyen, komoly veszélyt is jelenthető kalandra.*
- Gyermekem, ami a városban történt szégyenletes és szomorú dolog. Okolni mindig lehet valakit, de ennek érdekében ölni és megfosztani az otthonuktól másokat, ugyanolyan bűn, mint a gazdagok érzéketlensége a nincstelen iránt. *Szomorúan cseng a hangja, hisz bizonyosan Arja és Neniyzon is tudhatja, hogy személyesen is tapasztalta a lázongások hatásait.*
- Igen, az egyik hős papnő, aki segített az oltár megtisztításában. *Derül fel az arca, amikor Arja rákérdez a titokzatos érdeklődő személyére.*
- Hanloren Duunelar nővérem volt az. *Mosolyog, ahogy kiejti a nevet. Sokat köszönhetnek neki.
Aztán félrevonul, hogy a kalandorok egy darabig a könyvet tanulmányozzák, majd amikor az ifjú lány kérdéssel fordul felé, elgondolkodik a válaszon.*
- A griffekről? Csak annyit, amennyi abban a könyvben van. De az tudom, hogy a hegyek magasában élnek és roppant veszélyesek, ezért igen értékesek is. *Válaszol rövid gondolkodás után.*
- Sajnos pontosan még nem térképezték fel ezeket az utakat, de egy jó vándor minden ösvényt megtalál. *Egy polchoz lép, ahonnan egy nagyobb és egy kisebb tekercset vesz le és kiteríti őket az asztalon, a bestiárium mellett. Az egyiken a város és környékének térképe van, a másikon pedig a Lihanechi tótól a déli tengerig terjedő terület a hegyekkel és a karavánutakkal.*
- Ezeket tudom megmutatni, de le kell másolnotok, mert elvinni nem lehet. *Mondja a kettősre nézve.*
3991. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-27 14:43:01
Üzenet elküldve: 2019-03-27 14:43:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
-Elnézést. Nem akartam tiszteletlen lenni, de ez egy kihagyhatatlan vicc volt. Bár átgondolhattam volna még mielőtt megszólalok. Még egyszer bocsánat.
*Kér elnézést az atyától. Bár számára fontosak a viccek és a pozitivitás, de vannak olyanok akik a vallást tartják előbbre.*
-Akkor nem kellene megtisztítani, vagy felfedezni, vagy valami ilyesmit csinálni a szakadékkal? Ha, majd visszatértem és szükség lenne a szakadék megtisztítására emberre, akkor remélhetőleg segíthetek megtisztítani a szakadékot Eeyr nevében.
*Fogadkozik előre, de ez még korai, hiszen még el sem indultak, de azért felteszi az ajánlatot. Arjával együtt fürkészik a nagy könyvet, amit az atya tett eléjük.*
-A hegyek felé talán a tisztásokra, erdőségek szélére is be lehetne nézni. Hátha egy rég meghalt állat maradványaira bukkanunk és talán még hasznos is.
*Arja kérdését az atyához csak hallgatja. Neki most nincs semmi különös kérdése.*
-Elnézést. Nem akartam tiszteletlen lenni, de ez egy kihagyhatatlan vicc volt. Bár átgondolhattam volna még mielőtt megszólalok. Még egyszer bocsánat.
*Kér elnézést az atyától. Bár számára fontosak a viccek és a pozitivitás, de vannak olyanok akik a vallást tartják előbbre.*
-Akkor nem kellene megtisztítani, vagy felfedezni, vagy valami ilyesmit csinálni a szakadékkal? Ha, majd visszatértem és szükség lenne a szakadék megtisztítására emberre, akkor remélhetőleg segíthetek megtisztítani a szakadékot Eeyr nevében.
*Fogadkozik előre, de ez még korai, hiszen még el sem indultak, de azért felteszi az ajánlatot. Arjával együtt fürkészik a nagy könyvet, amit az atya tett eléjük.*
-A hegyek felé talán a tisztásokra, erdőségek szélére is be lehetne nézni. Hátha egy rég meghalt állat maradványaira bukkanunk és talán még hasznos is.
*Arja kérdését az atyához csak hallgatja. Neki most nincs semmi különös kérdése.*
3990. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-27 13:37:04
Üzenet elküldve: 2019-03-27 13:37:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
- Igen! A Piacről egy kereskedő! *teszi hozzá Arja, amikor az atya a vevőről kérdez, és Neniyzon megemlíti, hogy már megvan a megfelelő vásárló.
És bár a törpe nem mondja meg Dogah nevét, és azt sem árulja el, hogy úgy beszélték meg, ő is csatlakozik hozzájuk majd a tisztáson a másnapi indulásnál, Arja valami hatodik érzékre hallgatva kiböki a dolgot.*
- Dogahnak hívják, és ő is velünk tart! *mondja Arenih atyára nézve.
Azon, hogy az atya a komolyan előadott szándékára a pénz felhasználását illetően (amelyet természetesen csak a saját részére ért, és nem másokéra, bár annak, hogy gondolatban Neniyzon sem tartja elvetendőnek az ötletét, ha tudná, akkor nagyon örülne) szóval amikor az atya azt válaszolja, hogy ez már másoknak is eszébe jutott, először egy kicsit meglepődik. De aztán meg már nem is. ~Igazán nem is meglepő! Hiszen bárki láthatja, mi van a Szegénynegyedben! Hát eddig okolhatták a gazdagokat, de így hogy mindet elzavarták, meg kifüstölték, most meg kellene mutassák, mire mennek nélkülük, nem?~ gondolja, és ennek meglepő módon hangot is ad.*
- Túl sok gyerek él az utcán a Szegénynegyedben! Eddig okolhatták a gazdagokat! De most, hogy mindet elzavarták, meg kifüstölték, most akkor meg kellene mutassák, mire mennek nélkülük, nem? *kérdezi a 16 évesek minden vehemenciájával és ártatlan igazságérzetével, ami egy picit furcsa az eddigi visszafogottsághoz képest, de hát Arja maga is árván nőtt fel, túl mélyen érinti dolog.*
- Kinek jutott eszébe? Van más is, aki szeretné, ha lenne? *örvendezik.
De az árvaházról álmodással a dolog lassan már kezd az 'előre inni a medve, vagy jelen esetben inkább a szárnyasgyík bőrére, vagy a griffmadár tollára' fázisba csúszni, pedig még igazán se medve, se bőr, se szárnyasgyík, se árvaház.
Így hát, ha választ is kap, leül, és elmerül Neniyzon mellett a könyvben meg a rajzokban.*
- Csak egyfelé mehetünk, többfelé úgysem! Menjünk egészen fel a hegyekbe, és keressünk olyan állatokat, amik ott élnek! *javasolja.*
- Ott biztosan látunk majd griffeket! Talán meg tudjuk közelíteni azt a részt, ahol fészkelnek! És közben ki tudja még mit találunk! *agyal fészkelődve, de azért igyekszik suttogni, hogy ne zavarja a könyvtár csöndjét.*
- A fontos dolgokat le kellene írni, nem? Ami a könyvben le van írva azokról az állatokról, amik a hegyekben élnek. *kérdezi a törpét.*
- Atya, még azt szeretném megkérdezni, hogy a griffekről írt-e valaki feljegyzéseket? Más kalandorok, vagy utazók! Vagy egy tudós! *kérdezi meg aztán Arenih atyát, visszaóvakodva az asztalhoz.*
- És a Kikötő menti erdőségről meg a hegyekbe vezető ösvényekről vannak leírások, vagy térképek? Hogy merre menjünk? *tudakozódik még.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.27 14:18:26
- Igen! A Piacről egy kereskedő! *teszi hozzá Arja, amikor az atya a vevőről kérdez, és Neniyzon megemlíti, hogy már megvan a megfelelő vásárló.
És bár a törpe nem mondja meg Dogah nevét, és azt sem árulja el, hogy úgy beszélték meg, ő is csatlakozik hozzájuk majd a tisztáson a másnapi indulásnál, Arja valami hatodik érzékre hallgatva kiböki a dolgot.*
- Dogahnak hívják, és ő is velünk tart! *mondja Arenih atyára nézve.
Azon, hogy az atya a komolyan előadott szándékára a pénz felhasználását illetően (amelyet természetesen csak a saját részére ért, és nem másokéra, bár annak, hogy gondolatban Neniyzon sem tartja elvetendőnek az ötletét, ha tudná, akkor nagyon örülne) szóval amikor az atya azt válaszolja, hogy ez már másoknak is eszébe jutott, először egy kicsit meglepődik. De aztán meg már nem is. ~Igazán nem is meglepő! Hiszen bárki láthatja, mi van a Szegénynegyedben! Hát eddig okolhatták a gazdagokat, de így hogy mindet elzavarták, meg kifüstölték, most meg kellene mutassák, mire mennek nélkülük, nem?~ gondolja, és ennek meglepő módon hangot is ad.*
- Túl sok gyerek él az utcán a Szegénynegyedben! Eddig okolhatták a gazdagokat! De most, hogy mindet elzavarták, meg kifüstölték, most akkor meg kellene mutassák, mire mennek nélkülük, nem? *kérdezi a 16 évesek minden vehemenciájával és ártatlan igazságérzetével, ami egy picit furcsa az eddigi visszafogottsághoz képest, de hát Arja maga is árván nőtt fel, túl mélyen érinti dolog.*
- Kinek jutott eszébe? Van más is, aki szeretné, ha lenne? *örvendezik.
De az árvaházról álmodással a dolog lassan már kezd az 'előre inni a medve, vagy jelen esetben inkább a szárnyasgyík bőrére, vagy a griffmadár tollára' fázisba csúszni, pedig még igazán se medve, se bőr, se szárnyasgyík, se árvaház.
Így hát, ha választ is kap, leül, és elmerül Neniyzon mellett a könyvben meg a rajzokban.*
- Csak egyfelé mehetünk, többfelé úgysem! Menjünk egészen fel a hegyekbe, és keressünk olyan állatokat, amik ott élnek! *javasolja.*
- Ott biztosan látunk majd griffeket! Talán meg tudjuk közelíteni azt a részt, ahol fészkelnek! És közben ki tudja még mit találunk! *agyal fészkelődve, de azért igyekszik suttogni, hogy ne zavarja a könyvtár csöndjét.*
- A fontos dolgokat le kellene írni, nem? Ami a könyvben le van írva azokról az állatokról, amik a hegyekben élnek. *kérdezi a törpét.*
- Atya, még azt szeretném megkérdezni, hogy a griffekről írt-e valaki feljegyzéseket? Más kalandorok, vagy utazók! Vagy egy tudós! *kérdezi meg aztán Arenih atyát, visszaóvakodva az asztalhoz.*
- És a Kikötő menti erdőségről meg a hegyekbe vezető ösvényekről vannak leírások, vagy térképek? Hogy merre menjünk? *tudakozódik még.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.27 14:18:26
3989. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-27 11:29:27
Üzenet elküldve: 2019-03-27 11:29:27
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
- Ne gúnyolódj, fiam. Ez itt Eeyr temploma, a kíváncsiság is a fény, mely beragyogja a halandók elméjét, hogy új utakra vezesse! *Néz feddőn Neniyzonra annak szavai után.
A törpének lehet véleménye a vallásról, de hogy azt éppen Eeyr templomában és éppen a vezető csuhás előtt hangoztassa, nem biztos, hogy kedvező cselekedet terveikre nézve.
Arenih kedvesen mosolyog Arjára és figyeli a lány arcának változásait, s bár Arja állítja, hogy tisztában vannak a kaland veszélyeivel, a pap mosolyából ki lehet olvasni, hogy talán sejti a valódi választ.
A könyv az asztalra kerül, benne sok-sok állat, ismertebb és kevésbé ismert, no meg pár valóban legendás, igencsak ritka faj, amelyről szinte alig van feljegyzés. Persze igaz, hogy valószínűleg azért, mert roppant veszélyesek maguk az állatok vagy az élőhelyük megközelítése jelent hatalmas akadályt.*
- Nagyon helyes. Azt a szakadékot Sa'Tereth sötétsége uralja. *Mondja vallásos félelemmel a hangjában.*
- Maradjatok is a felszínen. *Inti a két kalandort komoly arccal.
A maradványok megtalálása és eladása utáni tervekre viszont felderül a férfi arca.*
- Micsoda csodás gondolat és már a vevő is megvan? *Mosolyog szélesen Arjára és Neniyzonra.*
- Másoknak is eszébe jutott már ez az ötlet, pompás volna, ha meg tudnánk valósítani. *Örvendezik, hisz valóban keresték már fel hasonló ötlettel korábban. Ráadásul az egyik templomi hős volt az, aki részt vett az oltár megtisztításában.*
- Hagylak benneteket olvasni, ha szükség van rám, megtaláltok. *Mosolyog, hisz a két kalandor láthatóan belefeledkezik a könyvbe és visszatér a helyére, ahol eddig olvasgatott.*
- Ne gúnyolódj, fiam. Ez itt Eeyr temploma, a kíváncsiság is a fény, mely beragyogja a halandók elméjét, hogy új utakra vezesse! *Néz feddőn Neniyzonra annak szavai után.
A törpének lehet véleménye a vallásról, de hogy azt éppen Eeyr templomában és éppen a vezető csuhás előtt hangoztassa, nem biztos, hogy kedvező cselekedet terveikre nézve.
Arenih kedvesen mosolyog Arjára és figyeli a lány arcának változásait, s bár Arja állítja, hogy tisztában vannak a kaland veszélyeivel, a pap mosolyából ki lehet olvasni, hogy talán sejti a valódi választ.
A könyv az asztalra kerül, benne sok-sok állat, ismertebb és kevésbé ismert, no meg pár valóban legendás, igencsak ritka faj, amelyről szinte alig van feljegyzés. Persze igaz, hogy valószínűleg azért, mert roppant veszélyesek maguk az állatok vagy az élőhelyük megközelítése jelent hatalmas akadályt.*
- Nagyon helyes. Azt a szakadékot Sa'Tereth sötétsége uralja. *Mondja vallásos félelemmel a hangjában.*
- Maradjatok is a felszínen. *Inti a két kalandort komoly arccal.
A maradványok megtalálása és eladása utáni tervekre viszont felderül a férfi arca.*
- Micsoda csodás gondolat és már a vevő is megvan? *Mosolyog szélesen Arjára és Neniyzonra.*
- Másoknak is eszébe jutott már ez az ötlet, pompás volna, ha meg tudnánk valósítani. *Örvendezik, hisz valóban keresték már fel hasonló ötlettel korábban. Ráadásul az egyik templomi hős volt az, aki részt vett az oltár megtisztításában.*
- Hagylak benneteket olvasni, ha szükség van rám, megtaláltok. *Mosolyog, hisz a két kalandor láthatóan belefeledkezik a könyvbe és visszatér a helyére, ahol eddig olvasgatott.*
3988. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-26 17:54:29
Üzenet elküldve: 2019-03-26 17:54:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*Az atya köszöntését bemutatkozását egy bólintással fogadja, de a vallásos köszöntést szerinte kihagyhatta volna, bár mivel egy szerzetes tőle elfogadhatónak tartja.*
-Nem. Nem Eeyr fénye hozott minket, hanem a kíváncsiság, de betudhatjuk Eeyr fényének is.
*Gúnyolódik, de nem közvetlen az atyán. Számára meg van a maga nézete a vallásokról. Ezért nem igazán törődik a vallásos köszöntéssel, csak egy egyszerű köszönésnek fogja fel.*
-Tudjuk, és már megvan a megfelelő vásárló. Köszönjük az aggódást. Rendes öntől.
*Válaszolja Arja után. A könyv láttán kíváncsiság fogja el, hogy vajon miket tartalmazhat a könyv.*
-Nem. Jobb lesz itt fent nekünk. Itt fent is van elég érdekesség.
*Meglepetéssel hallgatja Arját. Kedves ötlet tőle.*
-Ahogy Arja mondja. Én nem igazán tudom mire költeni a pénzt, de ez egy kedves és hasznos ötlet. Engemet a kíváncsiság vezet.
*Még nem mondja, hogy segítene neki, és az ő részét is oda adná, csak nem tudja, hogy vajon mi történhet még, ezért inkább csak magában felveszi első helyre ezt a lehetőséget.*
*Az atya köszöntését bemutatkozását egy bólintással fogadja, de a vallásos köszöntést szerinte kihagyhatta volna, bár mivel egy szerzetes tőle elfogadhatónak tartja.*
-Nem. Nem Eeyr fénye hozott minket, hanem a kíváncsiság, de betudhatjuk Eeyr fényének is.
*Gúnyolódik, de nem közvetlen az atyán. Számára meg van a maga nézete a vallásokról. Ezért nem igazán törődik a vallásos köszöntéssel, csak egy egyszerű köszönésnek fogja fel.*
-Tudjuk, és már megvan a megfelelő vásárló. Köszönjük az aggódást. Rendes öntől.
*Válaszolja Arja után. A könyv láttán kíváncsiság fogja el, hogy vajon miket tartalmazhat a könyv.*
-Nem. Jobb lesz itt fent nekünk. Itt fent is van elég érdekesség.
*Meglepetéssel hallgatja Arját. Kedves ötlet tőle.*
-Ahogy Arja mondja. Én nem igazán tudom mire költeni a pénzt, de ez egy kedves és hasznos ötlet. Engemet a kíváncsiság vezet.
*Még nem mondja, hogy segítene neki, és az ő részét is oda adná, csak nem tudja, hogy vajon mi történhet még, ezért inkább csak magában felveszi első helyre ezt a lehetőséget.*
3987. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-25 19:34:24
Üzenet elküldve: 2019-03-25 19:34:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
*Az asztalnál ülő idős, szakállas szerzetes (Arenih atya, ahogyan bemutatkozik nekik, bár Arja így elsőre nem jegyzi meg a nevet, annyi felé járnak a gondolatai közben) igazán kedvesnek tűnik, úgyhogy Arja egészen megkönnyebbül, és a zavara is enged.
A biztató válaszköszönésre pedig, mely szerint Eeyr fénye hozta őket ide, a Templomba, csak nyel egyet, leküzdendő a gombócot a torkában, de jól láthatóan visszamosolyog az atyára, ami a többnyire kicsit távolságtartó és komolyan figyelő arcocskát egészen megváltoztatja, és az egy pillanatra szinte felragyog.
Aztán jól áthatóan nagyon figyel az atya arcán megjelenő reakciókra, az elismeréstől kezdve a homlokráncoláson keresztül az aggódásig és az elgondolkodásig, szinte csüggve rajtuk.
Az alkímiai felhasználás és a kereskedők említésénél Neniyzonra pillant, várva, hogy az esetleg megemlíti-e Dogaht.
A kétségtelenül meglévő veszély érezhetően aggódó és jó szándékú felemlítésére pedig nem állja meg, és válaszol:*
- Igen, tudjuk. *mondja komolyan az atyára nézve, bár az igazság az, hogy a lányka valószínűleg egyáltalán nem mérte fel mindazt a valós veszélyt, amivel a kaland, amibe törpe barátjával belevágni szándékoznak, együtt jár. De a kaland szelleme már visszavonhatatlanul, végérvényesen magával ragadta. No de hát ha minden kalandnak tudnánk a végkimenetelét, vagy azt, hogy mibe is vágunk bele tulajdonképpen, akkor talán nem is nevezhetnénk kalandnak. Talán épp ebben áll a kaland és a kalandorrá válás legnagyobb varázsa: nem a végkimenetelben, hanem az odáig vezető út alatt, vagy épp az elinduláskor mindent átható bizakodás és a remény lehetőségében.*
- Ó! *mondja, határozattan lenyűgözve a súlyos, cikornyás betűkkel díszített könyv látványától, amit az atya eléjük tesz az asztalra végül.
Azt is elmondja, hogy a tretilek, a griffek Artheniortól messze, fenn a hegyekben élnek. A barlangoknál, ami valahol a Kikötő felé van, hárpiák, Erdőmélye vadonjában pedig, ami Arja elképzelésében egy végeérhetetlen rengeteg a Lihanechtől délre vezető karavánút mentén, irbiszek.
A szakadék említésére csak megborzong.*
- Nem, oda nem akarunk menni! *mormolja, legalábbis ő aztán biztosan nem, akármilyen izgalmasan is hangzik ez az egész, annyira izgalmasan, hogy az még Arja vadonnal kapcsolatos veszélyérzését is elnyomja.
A kérdésre aztán ő maga is elgondolkodik, láthatóan az atyát tényleg érdekli a válaszuk.
Neniyzon válaszára ő maga is kíváncsi, ha esetleg Dogaht és az eladást már említette, akkor lehet hogy már szóba is került a dolog, de mindenképp kíváncsian hallgatja.
Ő pedig, hát persze, gazdag akar lenni, de nem irigységből, vagy mert annyira elégedetlen lenne a sorsával, bármennyire is csak egy kis csavargó. Így aztán megpróbálja elmondani, hogy miért is, az atyára nézve.*
- Hát nem akarunk, vagyis én nem akarok (mert hát végtére is csak a maga nevében beszélhet) ilyen alkímiás recepteket kipróbálni! Hanem eladni szeretnénk. Talán sikerül is! És akkor én a pénzből szeretném, ha lehetne itt is egy árvaház. Mert Lihanechben van olyan. *mondja komolyan, nagyon komolyan az atyára pillantva.*
- Még ha nem is elég rá, de akkor is odaadnám.
*Azt már nem részletezi, hogy őt ott befogadták, mert hát azért az nem egy dicsőséges történet, lévén hogy Arja néhány év után fogta magát, és egyszerűen elszökött, nem azért, mintha rosszul érezte volna magát, csak... szóval szabadságra vágyott. De most már, hogy világot látottabb, és nagyobb, és látta az artheniori Szegénynegyed nyomorát és gyerekeit, döbbent rá, hogy mit kapott ő a nővérektől. Többek között Eeyr és a szeretet, a jóság, a bizalom egyszerűen megtapasztalt vezérelvét.
Így hát ennyit válaszol.
Aztán gyorsan odatelepedik Neniyzon mellé, ha teheti, ha az felnyitja a könyv fedelét, elfészkelődve, és bele-belekukucskál, ahogy az nekilát olvasni, annak örülve, ha a felé közelebb eső oldalon éppen egy-egy ragadozó vagy legendás állat elnagyolt, láthatóan hallomás alapján megrajzolt, vagy időnként egészen életszerű rajza is megtalálható.
Aztán, ahogy Neniyzon lapoz, lassan ráébred, hogy mennyi, de mennyi állat, és élőhely, és különös, legendás lény él Lanawinen! Pedig, ahogy látja, a könyvnek még a felénél sem tartanak!*
- Ez nagyon sok állat! *súgja Neniyzonnak.*
- Melyiket válasszuk??
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.25 19:42:13
*Az asztalnál ülő idős, szakállas szerzetes (Arenih atya, ahogyan bemutatkozik nekik, bár Arja így elsőre nem jegyzi meg a nevet, annyi felé járnak a gondolatai közben) igazán kedvesnek tűnik, úgyhogy Arja egészen megkönnyebbül, és a zavara is enged.
A biztató válaszköszönésre pedig, mely szerint Eeyr fénye hozta őket ide, a Templomba, csak nyel egyet, leküzdendő a gombócot a torkában, de jól láthatóan visszamosolyog az atyára, ami a többnyire kicsit távolságtartó és komolyan figyelő arcocskát egészen megváltoztatja, és az egy pillanatra szinte felragyog.
Aztán jól áthatóan nagyon figyel az atya arcán megjelenő reakciókra, az elismeréstől kezdve a homlokráncoláson keresztül az aggódásig és az elgondolkodásig, szinte csüggve rajtuk.
Az alkímiai felhasználás és a kereskedők említésénél Neniyzonra pillant, várva, hogy az esetleg megemlíti-e Dogaht.
A kétségtelenül meglévő veszély érezhetően aggódó és jó szándékú felemlítésére pedig nem állja meg, és válaszol:*
- Igen, tudjuk. *mondja komolyan az atyára nézve, bár az igazság az, hogy a lányka valószínűleg egyáltalán nem mérte fel mindazt a valós veszélyt, amivel a kaland, amibe törpe barátjával belevágni szándékoznak, együtt jár. De a kaland szelleme már visszavonhatatlanul, végérvényesen magával ragadta. No de hát ha minden kalandnak tudnánk a végkimenetelét, vagy azt, hogy mibe is vágunk bele tulajdonképpen, akkor talán nem is nevezhetnénk kalandnak. Talán épp ebben áll a kaland és a kalandorrá válás legnagyobb varázsa: nem a végkimenetelben, hanem az odáig vezető út alatt, vagy épp az elinduláskor mindent átható bizakodás és a remény lehetőségében.*
- Ó! *mondja, határozattan lenyűgözve a súlyos, cikornyás betűkkel díszített könyv látványától, amit az atya eléjük tesz az asztalra végül.
Azt is elmondja, hogy a tretilek, a griffek Artheniortól messze, fenn a hegyekben élnek. A barlangoknál, ami valahol a Kikötő felé van, hárpiák, Erdőmélye vadonjában pedig, ami Arja elképzelésében egy végeérhetetlen rengeteg a Lihanechtől délre vezető karavánút mentén, irbiszek.
A szakadék említésére csak megborzong.*
- Nem, oda nem akarunk menni! *mormolja, legalábbis ő aztán biztosan nem, akármilyen izgalmasan is hangzik ez az egész, annyira izgalmasan, hogy az még Arja vadonnal kapcsolatos veszélyérzését is elnyomja.
A kérdésre aztán ő maga is elgondolkodik, láthatóan az atyát tényleg érdekli a válaszuk.
Neniyzon válaszára ő maga is kíváncsi, ha esetleg Dogaht és az eladást már említette, akkor lehet hogy már szóba is került a dolog, de mindenképp kíváncsian hallgatja.
Ő pedig, hát persze, gazdag akar lenni, de nem irigységből, vagy mert annyira elégedetlen lenne a sorsával, bármennyire is csak egy kis csavargó. Így aztán megpróbálja elmondani, hogy miért is, az atyára nézve.*
- Hát nem akarunk, vagyis én nem akarok (mert hát végtére is csak a maga nevében beszélhet) ilyen alkímiás recepteket kipróbálni! Hanem eladni szeretnénk. Talán sikerül is! És akkor én a pénzből szeretném, ha lehetne itt is egy árvaház. Mert Lihanechben van olyan. *mondja komolyan, nagyon komolyan az atyára pillantva.*
- Még ha nem is elég rá, de akkor is odaadnám.
*Azt már nem részletezi, hogy őt ott befogadták, mert hát azért az nem egy dicsőséges történet, lévén hogy Arja néhány év után fogta magát, és egyszerűen elszökött, nem azért, mintha rosszul érezte volna magát, csak... szóval szabadságra vágyott. De most már, hogy világot látottabb, és nagyobb, és látta az artheniori Szegénynegyed nyomorát és gyerekeit, döbbent rá, hogy mit kapott ő a nővérektől. Többek között Eeyr és a szeretet, a jóság, a bizalom egyszerűen megtapasztalt vezérelvét.
Így hát ennyit válaszol.
Aztán gyorsan odatelepedik Neniyzon mellé, ha teheti, ha az felnyitja a könyv fedelét, elfészkelődve, és bele-belekukucskál, ahogy az nekilát olvasni, annak örülve, ha a felé közelebb eső oldalon éppen egy-egy ragadozó vagy legendás állat elnagyolt, láthatóan hallomás alapján megrajzolt, vagy időnként egészen életszerű rajza is megtalálható.
Aztán, ahogy Neniyzon lapoz, lassan ráébred, hogy mennyi, de mennyi állat, és élőhely, és különös, legendás lény él Lanawinen! Pedig, ahogy látja, a könyvnek még a felénél sem tartanak!*
- Ez nagyon sok állat! *súgja Neniyzonnak.*
- Melyiket válasszuk??
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.25 19:42:13
3986. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-24 13:57:43
Üzenet elküldve: 2019-03-24 13:57:43
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
*A két kalandor leér a a könyvtárba, ahol bár kissé félhomály uralkodik, de odabent sok-sok gyertya szolgáltatja a fényt, hisz Eeyr templomában nem lehet a sötétség az úr.
Akit az asztalnál látnak, valaha szőke hajú, hetvenes éveiben járó ember, ha kicsit is nyitott szemmel járnak Artheniorban, akkor tudhatják, hogy ő bizony Arenih Korumen, Eeyr templomának vezető csuhása.
Amikor megszólítják, a férfi kedvesen mosolyogva hallgatja a két kalandor jövetelének célját.*
- Eeyr fénye hozott benneteket a templomban, Arenih atya vagyok. *Mutatkozik be maga is.*
- Nocsak. *Mondja elismerően Arja szavaira, amikor ő a kalandot említi. Amikor pedig a részleteket kezdi ecsetelni a lány, kissé összébb szalad a szemöldöke. Amikor pedig Neniyzon is elmondja a saját részét, elgondolkodva kezdi simogatni őszes szakállát.*
- Ami biztos, hogy ezen maradványok alkímiai felhasználása elég szűk, önmagukban nem érnek sokat, de abban biztos vagyok, hogy akadnak kereskedők, akik sokat adnának ilyen dolgokért. *Kezd bele, hogy felkel a székéről, ahol eddig egy kódexet olvasott, majd a polcokhoz lépve, magasan keresni kezd a könyvek között.*
- Remélem, azzal tisztában vagytok, kalandorok, hogy az ilyen maradványok környékén élő állatok is élnek, ami veszélyes lehet a kutatáskor. *Néz vissza a két kalandorra, majd újra a könyvekre.*
- Tessék, itt is van. *Vesz le egy vaskos könyvet a polcról. A könyv gerincén cikornyás betűk hirdetik; "Bestiárium".*
- Parancsoljatok. *Teszi le a könyvet az asztalra.*
- Ebben megtaláltok minden ismert és ritka fajt, amely előfordulhat Lanawin világában. De az ismeretlen fajokról nem tudok nektek mondani semmit. *Tekintete a törpe és a lány között jár oda-vissza.*
- A szakadékban bizonyosan lehetne bukkanni ilyesmire, de nem ajánlom, hogy leereszkedjetek a mélységbe. *Mondja intve.*
- A hegység magas ormain ma is élnek griffek és tretilek, a barlangoknál hárpiák élnek, Erdőmélye vadonjában Minxek, erdei irbiszek. De ezek mind-mind nagyon veszélyes állatok és területek. *Hangjában némi aggódás érződik.*
- Mondjátok csak, gyermekeim? Mire kellenek nektek ezek a maradványok és állatok? *Ugyan mondták, hogy bájital-alapanyagként és ritkaságuk miatt, mégis Arenih kíváncsi a valódi okokra.*
*A két kalandor leér a a könyvtárba, ahol bár kissé félhomály uralkodik, de odabent sok-sok gyertya szolgáltatja a fényt, hisz Eeyr templomában nem lehet a sötétség az úr.
Akit az asztalnál látnak, valaha szőke hajú, hetvenes éveiben járó ember, ha kicsit is nyitott szemmel járnak Artheniorban, akkor tudhatják, hogy ő bizony Arenih Korumen, Eeyr templomának vezető csuhása.
Amikor megszólítják, a férfi kedvesen mosolyogva hallgatja a két kalandor jövetelének célját.*
- Eeyr fénye hozott benneteket a templomban, Arenih atya vagyok. *Mutatkozik be maga is.*
- Nocsak. *Mondja elismerően Arja szavaira, amikor ő a kalandot említi. Amikor pedig a részleteket kezdi ecsetelni a lány, kissé összébb szalad a szemöldöke. Amikor pedig Neniyzon is elmondja a saját részét, elgondolkodva kezdi simogatni őszes szakállát.*
- Ami biztos, hogy ezen maradványok alkímiai felhasználása elég szűk, önmagukban nem érnek sokat, de abban biztos vagyok, hogy akadnak kereskedők, akik sokat adnának ilyen dolgokért. *Kezd bele, hogy felkel a székéről, ahol eddig egy kódexet olvasott, majd a polcokhoz lépve, magasan keresni kezd a könyvek között.*
- Remélem, azzal tisztában vagytok, kalandorok, hogy az ilyen maradványok környékén élő állatok is élnek, ami veszélyes lehet a kutatáskor. *Néz vissza a két kalandorra, majd újra a könyvekre.*
- Tessék, itt is van. *Vesz le egy vaskos könyvet a polcról. A könyv gerincén cikornyás betűk hirdetik; "Bestiárium".*
- Parancsoljatok. *Teszi le a könyvet az asztalra.*
- Ebben megtaláltok minden ismert és ritka fajt, amely előfordulhat Lanawin világában. De az ismeretlen fajokról nem tudok nektek mondani semmit. *Tekintete a törpe és a lány között jár oda-vissza.*
- A szakadékban bizonyosan lehetne bukkanni ilyesmire, de nem ajánlom, hogy leereszkedjetek a mélységbe. *Mondja intve.*
- A hegység magas ormain ma is élnek griffek és tretilek, a barlangoknál hárpiák élnek, Erdőmélye vadonjában Minxek, erdei irbiszek. De ezek mind-mind nagyon veszélyes állatok és területek. *Hangjában némi aggódás érződik.*
- Mondjátok csak, gyermekeim? Mire kellenek nektek ezek a maradványok és állatok? *Ugyan mondták, hogy bájital-alapanyagként és ritkaságuk miatt, mégis Arenih kíváncsi a valódi okokra.*
3985. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-24 04:37:15
Üzenet elküldve: 2019-03-24 04:37:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*A lépcső körívesen vezet lefelé, egy nagy, ugyancsak köríves terembe, ahol a polcokon könyvek, tekercsek és mindenféle feljegyzések találhatók. A terem közepén egy kis állvány helyezkedik el, ahol egy csuklyás szerzetes figyel, nagyjából mindent.*
-Hát, igen. Lehet, hogy gyávának tűnök, de még alig tudtam valamit a világról és kíváncsi voltam mindenre. Az utazásokat a törpe lány nem igazán szerette. Ő olyan volt mint a szüleim. Inkább leéli életét úgy, hogy alig tud valamit a világról.
*Közben míg beszél, lassan elérnek a szerzeteshez. Mikor Arja felteszi a kérdéseit és átadja a beszéd sorát neki, ő egy kicsit konkretizálja a keresett könyveket.*
-Elősző egy olyan alkímia könyvet, vagy ilyesmit keresünk, amikben benne van ezeknek a tollaknak és egyéb részeknek a felhasználása.
A többi ugyanaz, ahogy a kolleganőm mondta.
*Befejezve beszédét, várja míg a szerzetes válaszok.*
*A lépcső körívesen vezet lefelé, egy nagy, ugyancsak köríves terembe, ahol a polcokon könyvek, tekercsek és mindenféle feljegyzések találhatók. A terem közepén egy kis állvány helyezkedik el, ahol egy csuklyás szerzetes figyel, nagyjából mindent.*
-Hát, igen. Lehet, hogy gyávának tűnök, de még alig tudtam valamit a világról és kíváncsi voltam mindenre. Az utazásokat a törpe lány nem igazán szerette. Ő olyan volt mint a szüleim. Inkább leéli életét úgy, hogy alig tud valamit a világról.
*Közben míg beszél, lassan elérnek a szerzeteshez. Mikor Arja felteszi a kérdéseit és átadja a beszéd sorát neki, ő egy kicsit konkretizálja a keresett könyveket.*
-Elősző egy olyan alkímia könyvet, vagy ilyesmit keresünk, amikben benne van ezeknek a tollaknak és egyéb részeknek a felhasználása.
A többi ugyanaz, ahogy a kolleganőm mondta.
*Befejezve beszédét, várja míg a szerzetes válaszok.*
3984. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-23 14:13:11
Üzenet elküldve: 2019-03-23 14:13:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
*Közben belépnek a lefelé vezető ajtón, és tényleg, kétségkívül a Könyvtárterembe jutottak.
Odabent, a kör alakú teremben rengeteg polc, mennyezetig érőn, csend, középen egy asztalnál egy csuhás pap hajol a könyvei fölé.
Arja körbebámészkodik, közben jutnak el hozzá Neniyzon szavai, ahogy a kérdésére válaszol.*
- Egy törpe leányzó elől szöktél el? *kérdezi egy kicsit pajkosan, elfojtva egy halvány mosolyt, Neniyzon igazán nem olyannak tűnik, mint aki megijed a saját árnyékától.
Adná magát, hogy megkérdezze, hogy a törpe lányoknak tényleg van-e szakálla, meg hogy valóban jóval kevesebben vannak-e, mint a törpe férfiak, és rejtegetik őket, de amikor Wegtorenbe érkezett, rá kellett jöjjön, hogy a törpéknek ezek a sztereotípiák egyáltalán nem viccesek. Na meg ott sokkal több törpe nőt látott, mint Lihanechben, és hát persze nem volt szakálluk.
Így, már kikupálódva törpe illemtanból nem teszi fel ezeket a kérdéseket.*
- Menjünk oda hozzá, nem? *kérdezi Neniyzont súgva, hiszen végtére is azért jöttek ide, hátha találnak itt valami feljegyzést, vagy leírást kalandoroktól, vagy tudósoktól, vagy ilyen alkimistáktól, akik ilyesmivel foglalkoztak. Azzal odaóvakodik a csuhás szerzeteshez, és felteszi neki a kérdést illedelmesen.*
- Szép napot kívánunk! Én Szürke Arja vagyok, ő pedig Neniyzon Thenastrg, a társam! *mutatkozik be halkan és egy kicsit szégyellősen, de azért büszkén arra, hogy mire is készülnek.*
- Szóval mi belevágunk egy kalandba! *kezdi egyszerre zavarban léve, és egyszerre összeszedve minden bátorságát. ~Bárcsak tudna nekünk segíteni!~*
- Ősi... réges régen élt, vagy legendás állatok értékes maradványait keressük! Griff meg hárpiatollakat, szemfogakat, vagy szárnyasgyíkok tüskéjét, csontokat, pikkelyeket. Ilyesmit. *sorolja, ami az ő tudásából telik, bár ezekről az állatokról Arja csak mesékben meg kocsmai bárdok énekeiben hallott.*
- Vagy olyan állatét, amiről még nem is hallottunk. És azt szeretnénk tudni, hogy vannak-e ilyesmiről feljegyzések. Itt, a Könyvtárban. Esetleg térképek. *teszi még hozzá, bizakodás és reménytelenség között hányódva.
Aztn Neniyzonra néz, hátha ő még kiegészíti Arja mondandóját. Vagy őt komolyabban veszi nála a szerzetes.*
*Közben belépnek a lefelé vezető ajtón, és tényleg, kétségkívül a Könyvtárterembe jutottak.
Odabent, a kör alakú teremben rengeteg polc, mennyezetig érőn, csend, középen egy asztalnál egy csuhás pap hajol a könyvei fölé.
Arja körbebámészkodik, közben jutnak el hozzá Neniyzon szavai, ahogy a kérdésére válaszol.*
- Egy törpe leányzó elől szöktél el? *kérdezi egy kicsit pajkosan, elfojtva egy halvány mosolyt, Neniyzon igazán nem olyannak tűnik, mint aki megijed a saját árnyékától.
Adná magát, hogy megkérdezze, hogy a törpe lányoknak tényleg van-e szakálla, meg hogy valóban jóval kevesebben vannak-e, mint a törpe férfiak, és rejtegetik őket, de amikor Wegtorenbe érkezett, rá kellett jöjjön, hogy a törpéknek ezek a sztereotípiák egyáltalán nem viccesek. Na meg ott sokkal több törpe nőt látott, mint Lihanechben, és hát persze nem volt szakálluk.
Így, már kikupálódva törpe illemtanból nem teszi fel ezeket a kérdéseket.*
- Menjünk oda hozzá, nem? *kérdezi Neniyzont súgva, hiszen végtére is azért jöttek ide, hátha találnak itt valami feljegyzést, vagy leírást kalandoroktól, vagy tudósoktól, vagy ilyen alkimistáktól, akik ilyesmivel foglalkoztak. Azzal odaóvakodik a csuhás szerzeteshez, és felteszi neki a kérdést illedelmesen.*
- Szép napot kívánunk! Én Szürke Arja vagyok, ő pedig Neniyzon Thenastrg, a társam! *mutatkozik be halkan és egy kicsit szégyellősen, de azért büszkén arra, hogy mire is készülnek.*
- Szóval mi belevágunk egy kalandba! *kezdi egyszerre zavarban léve, és egyszerre összeszedve minden bátorságát. ~Bárcsak tudna nekünk segíteni!~*
- Ősi... réges régen élt, vagy legendás állatok értékes maradványait keressük! Griff meg hárpiatollakat, szemfogakat, vagy szárnyasgyíkok tüskéjét, csontokat, pikkelyeket. Ilyesmit. *sorolja, ami az ő tudásából telik, bár ezekről az állatokról Arja csak mesékben meg kocsmai bárdok énekeiben hallott.*
- Vagy olyan állatét, amiről még nem is hallottunk. És azt szeretnénk tudni, hogy vannak-e ilyesmiről feljegyzések. Itt, a Könyvtárban. Esetleg térképek. *teszi még hozzá, bizakodás és reménytelenség között hányódva.
Aztn Neniyzonra néz, hátha ő még kiegészíti Arja mondandóját. Vagy őt komolyabban veszi nála a szerzetes.*
3983. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-22 10:37:58
Üzenet elküldve: 2019-03-22 10:37:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Ran Alemo//
* A lány látja a fiú zavarát, egyáltalán nem állt szándékában zavarba hozni a gnómot, neki ugyan vannak tapasztalatai, de a flörtölésben még elég suta. Nagyon ritkán kell kezdeményeznie, a törpe fiúk általában rámenősek és ha lányokról van szó minden erődöt rohammal akarnak bevenni, de a jóképű fiatal gnóm ennél megfontoltabbnak tűnik.*
- Csak egyszer voltam a Pegazusban, miután megérkeztem Wegtorenből, úton a templomba megpihentem ott, bár annyira izgatott voltam, hogy nem vettem ki szobát, azonnal siettem ide. Ne haragudj, ha illetlenséget mondtam, néha elég szétszórt vagyok és túl hamar beszélek. Azt hiszem némi ital és meleg étel segítene megtörni a jeget kettőnk között, menjünk a Pegazusba
* A lány látja a fiú zavarát, egyáltalán nem állt szándékában zavarba hozni a gnómot, neki ugyan vannak tapasztalatai, de a flörtölésben még elég suta. Nagyon ritkán kell kezdeményeznie, a törpe fiúk általában rámenősek és ha lányokról van szó minden erődöt rohammal akarnak bevenni, de a jóképű fiatal gnóm ennél megfontoltabbnak tűnik.*
- Csak egyszer voltam a Pegazusban, miután megérkeztem Wegtorenből, úton a templomba megpihentem ott, bár annyira izgatott voltam, hogy nem vettem ki szobát, azonnal siettem ide. Ne haragudj, ha illetlenséget mondtam, néha elég szétszórt vagyok és túl hamar beszélek. Azt hiszem némi ital és meleg étel segítene megtörni a jeget kettőnk között, menjünk a Pegazusba
3982. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-21 22:18:54
Üzenet elküldve: 2019-03-21 22:18:54
![>Ran Alemo [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1004_ember-felelf-torpe-gnom_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Lira Galmold //
– Nagyszerű! * Szívesen segítene összeszedni a jegyzeteket, de a lány gyorsan végez a pakolással. Ráadásul nem is akar engedély nélkül beleturkálni egy tudós(tanonc) feljegyzéseibe. Bár Lira nem tűnik veszélyesnek ilyen térén, de sosem lehet tudni – majdnem mindenkinek van egy kényes pontja. Ez egy tudósnál nem lenne olyan meglepő, ha a rend szeretete lenne. Úgyhogy csak megvárja, amíg a másik végez, aztán elindul vele a lépcsőn. *
– Értem. Arra is számíthatsz részemről. * Felel egészen merev hangsúllyal. Egy pillanatig eltűnődik azon, hogy a lány esetleg komolyan vette, hogy ő egy valódi testőr. Végül arra jut, hogy ha így van, akkor érdemes lenne időben tisztázni. Ám ekkor valami egészen zavarba ejtőt hall, amitől el is vörösödik egy kissé és rémeket kezd látni.
~ Talán azt hiszi, hogy a melleit néztem?! Ezt is le kell majd mosnom magamról, a végén még azt hiszi, egy bunkó, balfék mágustanonc vagyok. Holott még csak eszembe sem jutott bármi olyasmi! ~ Viszonylag fiatal korára és az őt korábban túlságosan is óvó szülőkre való tekintettel nincs sok tapasztalta a nőkkel. Főleg nem törpe nőkkel, így ez kétszer olyan kínos. Úgyhogy az ilyenkor leghasznosabb módszert választja, hogy palástolja meglepettségét és zavartságát. *
– Háh, ez jó! Tök jó! * Nevet is hozzá, de a kicsit is tapasztaltabb emberismerők könnyen rájöhetnek, hogy ha van is némi önkéntesség a kacagásban, az nagyrészt erőltetett. Ezt Ran is érzi, így a másik nagy fegyvert is beveti: másra tereli a témát. *
– A Pegazus megfelelő, úgyis kell még beszereznem némi útravalót. Egyébként egész jó ételeket készítenek ott, múltkor két nagyra nőtt barátommal betértünk oda. Te gyakran jársz oda?
– Nagyszerű! * Szívesen segítene összeszedni a jegyzeteket, de a lány gyorsan végez a pakolással. Ráadásul nem is akar engedély nélkül beleturkálni egy tudós(tanonc) feljegyzéseibe. Bár Lira nem tűnik veszélyesnek ilyen térén, de sosem lehet tudni – majdnem mindenkinek van egy kényes pontja. Ez egy tudósnál nem lenne olyan meglepő, ha a rend szeretete lenne. Úgyhogy csak megvárja, amíg a másik végez, aztán elindul vele a lépcsőn. *
– Értem. Arra is számíthatsz részemről. * Felel egészen merev hangsúllyal. Egy pillanatig eltűnődik azon, hogy a lány esetleg komolyan vette, hogy ő egy valódi testőr. Végül arra jut, hogy ha így van, akkor érdemes lenne időben tisztázni. Ám ekkor valami egészen zavarba ejtőt hall, amitől el is vörösödik egy kissé és rémeket kezd látni.
~ Talán azt hiszi, hogy a melleit néztem?! Ezt is le kell majd mosnom magamról, a végén még azt hiszi, egy bunkó, balfék mágustanonc vagyok. Holott még csak eszembe sem jutott bármi olyasmi! ~ Viszonylag fiatal korára és az őt korábban túlságosan is óvó szülőkre való tekintettel nincs sok tapasztalta a nőkkel. Főleg nem törpe nőkkel, így ez kétszer olyan kínos. Úgyhogy az ilyenkor leghasznosabb módszert választja, hogy palástolja meglepettségét és zavartságát. *
– Háh, ez jó! Tök jó! * Nevet is hozzá, de a kicsit is tapasztaltabb emberismerők könnyen rájöhetnek, hogy ha van is némi önkéntesség a kacagásban, az nagyrészt erőltetett. Ezt Ran is érzi, így a másik nagy fegyvert is beveti: másra tereli a témát. *
– A Pegazus megfelelő, úgyis kell még beszereznem némi útravalót. Egyébként egész jó ételeket készítenek ott, múltkor két nagyra nőtt barátommal betértünk oda. Te gyakran jársz oda?
3981. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-21 21:44:38
Üzenet elküldve: 2019-03-21 21:44:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Fénybenjáró//
* Vili az előtérben állva, beszippantja a mirha illatot. Komótosan sétál az oszlopok és a szobrok között. Tekintete végigszalad a színesebbnél színesebb ólomüveg ablakokon, melyeken szivárványosan árad be a fény, pillantása hosszabban elidőzik a szemben lévő rózsaablakon. Beér az oltárcsarnokba. Több csuhás is járkálva kering itt. Egy asztal tele égő mécsesekkel, közepére helyezve egy hétágú gyertyatartóval, mely előtt néhányan állva, mások térdepelve az orruk alatt mormogva imádkoznak. Elf máguspalántánk zsebre dugott kézzel halad el mellettük. Az oltárhoz lép. Végigsimít a zöldmárvány felületén, melyet egy nagy törés és ezernyi hajszálrepedés borít. Körbesétálja az oltárt.
Veelomen mágiaaffinitása már gyermekként megmutatkozott, bár csak egy éves kora után kezdtek nála ilyen paranormális jelenségek megmutatkozni. A családjában rajta kívül senkinél nem jelentkeztek ilyen képességek, amiről szintén elmondhatjuk, hogy különös, akárcsak a szemszínéről, mert ilyen íriszárnyalattal se rendelkezett senki náluk. Édesanyja felszolgálóként dolgozott, itt a városban, hol az egyik, hol a másik kocsmában, ahol éppen munka akadt. Édesapja, Vironas, kereskedőként kereste meg a napi betevőre valót családjának. Testvérei közül sem lépet egyikük se varázslói pályára.
A márvány felülete kemény, rideg és sima, melyről enyhén visszaverődik a két oldalról érkező nap- és a szórványos gyertyafény. A sötét erők nyomai látszanak még az oltár előtti kövezeten is, felmart szürkés foltként.
Szemlélődése után a könyvtárba megy. Vili nem keresett tanítómestert magának, egyrészt a dologgal járó anyagi és mentális kötöttségek miatt, és azért sem, mert bízik benne, hogy autodidakta módon, könyvek szorgos forgatásával, kellő elhivatottsággal és Eeyr patronálásával képes elsajátítani az Erő mentális irányítását.
A könyvespolcok között járkálva többször is megáll. Jó illat ül ezen a helyen, poros papíré, melybe olyan kamilla és levendula illat vegyül. Veelomen belelapozgat több könyvbe is, de most egy nagy barna, filckötetes könyvet vesz magához. Kinyitva ropog a borító, beleolvasgat, végigszalad a szeme a címjegyzéken. Körbenéz, nem lát könyvtárost, de egy csuhást se. Összegombolt kabátjába suvassza a kötetet, amit persze vissza fog hozni. Nem mintha elakarná tulajdonítani, csak nincs kedve most itt olvasni. Nyilván elfvérének köszönhető, de jobban szereti a szabadban bújni a könyveket. Kicsit még elténfereg az oltárcsarnokban, de aztán kislattyog a templomból. *
* Vili az előtérben állva, beszippantja a mirha illatot. Komótosan sétál az oszlopok és a szobrok között. Tekintete végigszalad a színesebbnél színesebb ólomüveg ablakokon, melyeken szivárványosan árad be a fény, pillantása hosszabban elidőzik a szemben lévő rózsaablakon. Beér az oltárcsarnokba. Több csuhás is járkálva kering itt. Egy asztal tele égő mécsesekkel, közepére helyezve egy hétágú gyertyatartóval, mely előtt néhányan állva, mások térdepelve az orruk alatt mormogva imádkoznak. Elf máguspalántánk zsebre dugott kézzel halad el mellettük. Az oltárhoz lép. Végigsimít a zöldmárvány felületén, melyet egy nagy törés és ezernyi hajszálrepedés borít. Körbesétálja az oltárt.
Veelomen mágiaaffinitása már gyermekként megmutatkozott, bár csak egy éves kora után kezdtek nála ilyen paranormális jelenségek megmutatkozni. A családjában rajta kívül senkinél nem jelentkeztek ilyen képességek, amiről szintén elmondhatjuk, hogy különös, akárcsak a szemszínéről, mert ilyen íriszárnyalattal se rendelkezett senki náluk. Édesanyja felszolgálóként dolgozott, itt a városban, hol az egyik, hol a másik kocsmában, ahol éppen munka akadt. Édesapja, Vironas, kereskedőként kereste meg a napi betevőre valót családjának. Testvérei közül sem lépet egyikük se varázslói pályára.
A márvány felülete kemény, rideg és sima, melyről enyhén visszaverődik a két oldalról érkező nap- és a szórványos gyertyafény. A sötét erők nyomai látszanak még az oltár előtti kövezeten is, felmart szürkés foltként.
Szemlélődése után a könyvtárba megy. Vili nem keresett tanítómestert magának, egyrészt a dologgal járó anyagi és mentális kötöttségek miatt, és azért sem, mert bízik benne, hogy autodidakta módon, könyvek szorgos forgatásával, kellő elhivatottsággal és Eeyr patronálásával képes elsajátítani az Erő mentális irányítását.
A könyvespolcok között járkálva többször is megáll. Jó illat ül ezen a helyen, poros papíré, melybe olyan kamilla és levendula illat vegyül. Veelomen belelapozgat több könyvbe is, de most egy nagy barna, filckötetes könyvet vesz magához. Kinyitva ropog a borító, beleolvasgat, végigszalad a szeme a címjegyzéken. Körbenéz, nem lát könyvtárost, de egy csuhást se. Összegombolt kabátjába suvassza a kötetet, amit persze vissza fog hozni. Nem mintha elakarná tulajdonítani, csak nincs kedve most itt olvasni. Nyilván elfvérének köszönhető, de jobban szereti a szabadban bújni a könyveket. Kicsit még elténfereg az oltárcsarnokban, de aztán kislattyog a templomból. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122