Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 174 (3461. - 3480. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
3480. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-05-26 14:57:25
Üzenet elküldve: 2017-05-26 14:57:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
*Ogadel a templom ajtajában várja, hogy a nap első sugarai előbukkanjanak és fénnyel árasszák el Arthenior városát. Kezeit maga előtt összefonva tartja habitusa bő ujjrészében. A habitusát szépen kimosta, majd megszárította és nagy gondossággal hajtogatta össze. A szerzetesek az ilyesmire mindig nagy hangsúlyt fektettek. Így most öltözéke tiszta, szép és gyűrődésmentes.*
-Jöjjetek, testvérek! *tárja szét mindkét karját ünnepélyesen.* -Csatlakozzatok hozzám, hallgassátok szavaimat és rójuk le tiszteletünket a mi istenünk, a Hetedik előtt! Áldás és békesség vezesse minden egyes léptünket, tettünket és szavunkat az esemény alatt!
*Na meg persze azon kívül is, de most kiemelt figyelmet kap az esemény.*
-Eeyr! Ó, márványosan tündöklő, fény istene! Kérlek, fogadd végtelen szeretettel tőlünk, halandó híveidtől azt, hogy tisztelgünk előtted! Vesd ránk fényes tekintetedet!
*Ennyi kis bevezető prédikációt ejt meg az ajtóban, majd a végén vissza leengedi mindkét karját.*
-Testvéreim! Kövessetek! Sétáljunk az oltár elé, és gyújtson meg mindenki egy vajmécsest! Rakjuk ki belőle a hét ágú csillagot, istenünk, Eeyr jelképét!
*Ogadel el is indul befelé. Az oltárnál ott fogad mindenkit a nagy fonott kosár, amiben vajmécsesek sorakoznak. Van ott tűzszerszám is, nem egy, így többen is gyújthatnak egyszerre. Mivel ez lesz az első ilyen alkalom, ezért még Ogadel sem rendezkedett be úgymond teljesen. Idővel bővülhet az esemény egyéb kiegészítőkkel is.
Az első mécsest Ogadel gyújtja meg és lehelyezi az oltár elé, majd várja, hogy a többiek is lerakják.*
-Aki elhelyezte a mécsesét megkérem, hogy foglaljon helyet.
*A templom ajtaja nyitva áll, így szépen beszűrődik a napfény. Eeyr szférái a nap és a tűz. A napfény megvan, a lobogó mécsesek pedig megteremtik a tüzet, ráadásul hét ágú csillagot fog ábrázolni.
Ogadel még kivár, hogy megérkezzenek a népek, csak aztán fogja tovább folytatni az eseményt.*
*Ogadel a templom ajtajában várja, hogy a nap első sugarai előbukkanjanak és fénnyel árasszák el Arthenior városát. Kezeit maga előtt összefonva tartja habitusa bő ujjrészében. A habitusát szépen kimosta, majd megszárította és nagy gondossággal hajtogatta össze. A szerzetesek az ilyesmire mindig nagy hangsúlyt fektettek. Így most öltözéke tiszta, szép és gyűrődésmentes.*
-Jöjjetek, testvérek! *tárja szét mindkét karját ünnepélyesen.* -Csatlakozzatok hozzám, hallgassátok szavaimat és rójuk le tiszteletünket a mi istenünk, a Hetedik előtt! Áldás és békesség vezesse minden egyes léptünket, tettünket és szavunkat az esemény alatt!
*Na meg persze azon kívül is, de most kiemelt figyelmet kap az esemény.*
-Eeyr! Ó, márványosan tündöklő, fény istene! Kérlek, fogadd végtelen szeretettel tőlünk, halandó híveidtől azt, hogy tisztelgünk előtted! Vesd ránk fényes tekintetedet!
*Ennyi kis bevezető prédikációt ejt meg az ajtóban, majd a végén vissza leengedi mindkét karját.*
-Testvéreim! Kövessetek! Sétáljunk az oltár elé, és gyújtson meg mindenki egy vajmécsest! Rakjuk ki belőle a hét ágú csillagot, istenünk, Eeyr jelképét!
*Ogadel el is indul befelé. Az oltárnál ott fogad mindenkit a nagy fonott kosár, amiben vajmécsesek sorakoznak. Van ott tűzszerszám is, nem egy, így többen is gyújthatnak egyszerre. Mivel ez lesz az első ilyen alkalom, ezért még Ogadel sem rendezkedett be úgymond teljesen. Idővel bővülhet az esemény egyéb kiegészítőkkel is.
Az első mécsest Ogadel gyújtja meg és lehelyezi az oltár elé, majd várja, hogy a többiek is lerakják.*
-Aki elhelyezte a mécsesét megkérem, hogy foglaljon helyet.
*A templom ajtaja nyitva áll, így szépen beszűrődik a napfény. Eeyr szférái a nap és a tűz. A napfény megvan, a lobogó mécsesek pedig megteremtik a tüzet, ráadásul hét ágú csillagot fog ábrázolni.
Ogadel még kivár, hogy megérkezzenek a népek, csak aztán fogja tovább folytatni az eseményt.*
3479. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-05-16 22:36:03
Üzenet elküldve: 2017-05-16 22:36:03
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
*A visszatérés boldog, mint mindig. Furcsa, de mindig szükség van a tökéletes egyensúlyra. Az egyensúly egész életét végigköveti, és ez főleg a természet és a bezártság is kellemetlen elsőre, majd megszokja, és remek érzéssé válik, aztán pedig unalmassá. Unalmassá, és vágyni kezd a másik végletre. Ostobaság azt feltételezni, hogy valaki leélheti az életét a természetben, aki valaha élt már a négy fal között. És épp így képtelen csak egy dobozba bezárva lenni az, aki valaha meglátta már a természet, a világ nyitottságát és gyönyörűségét. A folyóparton kellemesen kikapcsolhatta az agyát, kicsit felfrissülhetett, most pedig folytathatja a tekercset, amely immáron a második lesz, és a holdmágiáról szól. Ebben inkább szeretné azt kiemelni, milyen hasznos dolgokat lehet elérni az elme befolyásolásával. A megnyugtatás ereje, amit a kis holdfénylények idéznek elő... És mennyi időt lehet spórolni egy pánikba esett ember pillant alatt bekövetkező nyugalmával? Nos, az csak a szituáción múlik. Vagy éppen egy védőkerubi mennyi ideig tarthatja fel a támadót, és ezalatt milyen módon kerülhető el a halál? Bármilyen módon. Ráadásul ott van még a holdfal, a tökéletes védelem a barbárokkal szemben, akik mágia használatára képtelenek... Pusztán fizikai erővel áttörhetetlen. Megálljt kell parancsoljon a gondolatainak, mert annyira sok varázslat jut eszébe, hogy nem is tudja, hol kezdje a leírásukat. Ellenben szép, összeszedett listát szeretne, kiemelve az egyes előnyöket, hátrányokat, sőt, a varázslatok gyenge pontjait is. Az ember mindig legyen felkészülve az ellentámadásra. Tesz egy kört, hátha Ogadel szerzetes visszatért közben, de a kutatását újfent kudarc koronázza. Már-már belenyugszik, amikor eszébe ötlik még egy dolog, a könyvtár. Talán ott írja az imakönyvet, ahogy mondta korábban.*
3478. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-05-15 14:19:36
Üzenet elküldve: 2017-05-15 14:19:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőtündérek//
*A városról való okfejtésre bólogat, többségében a tündér is meglehetősen jól ismeri a várost, többször végigjárta már az utcákat is, és a háztetőket is, mégis, ha valaki megkérdezné tőle hol van a Kósza Pinty, nem tudná megmondani. A nevezetességeket, fontos helyeket kevésbé járta be, nem fedezte fel. Egészen addig szép nyugodtan baktat a sötételf mellett amíg az istenére nem terelődik a szó, ekkor viszont felkapja a fejét, és boldogan elkerekedő szemekkel reagál a felismerésre, hogy van kettejükben valami közös.*
- Az enyém sem! Nem is tudnak róla itt semmit.
*Abba most nem kezd bele hogy az övé az egyetlen igaz isten, azt pedig elképzelhetetlennek tartja hogy a mélységi is Erdőre gondolna. Ennél jobban nem is folyik bele egyelőre, egyszerűen megszokta már hogy senki nem is tud semmit Erdőről, és nem is érdekli, így felesleges lenne oda terelni a szót, inkább figyel.*
- Matróna?
*Erre a szóra visszakérdez, hiszen eddig kizárólag egyetlen vonatkozásban hallotta, akkor pedig Moonra utaltak vele. Talán olyan kicsi a világ, hogy éppen őt keresi, vagy vannak más matrónák is? Közben persze már a templom ajtajához érnek, Hás pedig mindenféle udvariasságot mellőzve gyorsan ki is slisszol rajta, hatalmas megkönnyebbülés számára hogy ismét a szabad ég alatt lehet, főleg a nyomasztó könyvtár után.*
*A városról való okfejtésre bólogat, többségében a tündér is meglehetősen jól ismeri a várost, többször végigjárta már az utcákat is, és a háztetőket is, mégis, ha valaki megkérdezné tőle hol van a Kósza Pinty, nem tudná megmondani. A nevezetességeket, fontos helyeket kevésbé járta be, nem fedezte fel. Egészen addig szép nyugodtan baktat a sötételf mellett amíg az istenére nem terelődik a szó, ekkor viszont felkapja a fejét, és boldogan elkerekedő szemekkel reagál a felismerésre, hogy van kettejükben valami közös.*
- Az enyém sem! Nem is tudnak róla itt semmit.
*Abba most nem kezd bele hogy az övé az egyetlen igaz isten, azt pedig elképzelhetetlennek tartja hogy a mélységi is Erdőre gondolna. Ennél jobban nem is folyik bele egyelőre, egyszerűen megszokta már hogy senki nem is tud semmit Erdőről, és nem is érdekli, így felesleges lenne oda terelni a szót, inkább figyel.*
- Matróna?
*Erre a szóra visszakérdez, hiszen eddig kizárólag egyetlen vonatkozásban hallotta, akkor pedig Moonra utaltak vele. Talán olyan kicsi a világ, hogy éppen őt keresi, vagy vannak más matrónák is? Közben persze már a templom ajtajához érnek, Hás pedig mindenféle udvariasságot mellőzve gyorsan ki is slisszol rajta, hatalmas megkönnyebbülés számára hogy ismét a szabad ég alatt lehet, főleg a nyomasztó könyvtár után.*
3477. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-05-14 21:34:00
Üzenet elküldve: 2017-05-14 21:34:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőtündérek//
*Bár a mélységi hímnek ez az első napja itt a városban, azért elég jól bejárta és felfedezte a főbb csomópontokat és még a könyvtárat is megtalálta, hogy kutakodjon kicsit a családja után.*
-Hamar megtanulható, mit hol találsz a városban, meg kiismerni több idő is kell, mire kitapasztalod, ezzel jó magam is így vagyok. Tudom melyik városrész merre található, na de nem állíthatnám, hogy ismerem a várost. *Bár elég sokat tud róla, hisz idefelé jövet elolvasott pár dolgot a levegő városáról.*
-A templom nem valami érdekes jelenség, főleg, hogy az én... *megköszörüli a tokát* nem tudom hogy is mondjam, istenem talán? *összehúzza szemöldökét, olyan hülyén hangzik ez az egész* nem ilyen helyen lakna szerintem. *Fejezi be, majd rátérnek az ő mit is keresett ott a könyvtárban.*
-A családomat kutatom fel és találtam pár feljegyzést róluk, így tudom, hogy a nagyapám itt élt és ismerheti a mostani matrónát, aki itt lakik. *Neveket nem szeret mondani, mert biztos elég ismert, na de nem hinné, hogy egy tündérnek sokat mondana a név, így nem is erőlteti.*
*Bár a mélységi hímnek ez az első napja itt a városban, azért elég jól bejárta és felfedezte a főbb csomópontokat és még a könyvtárat is megtalálta, hogy kutakodjon kicsit a családja után.*
-Hamar megtanulható, mit hol találsz a városban, meg kiismerni több idő is kell, mire kitapasztalod, ezzel jó magam is így vagyok. Tudom melyik városrész merre található, na de nem állíthatnám, hogy ismerem a várost. *Bár elég sokat tud róla, hisz idefelé jövet elolvasott pár dolgot a levegő városáról.*
-A templom nem valami érdekes jelenség, főleg, hogy az én... *megköszörüli a tokát* nem tudom hogy is mondjam, istenem talán? *összehúzza szemöldökét, olyan hülyén hangzik ez az egész* nem ilyen helyen lakna szerintem. *Fejezi be, majd rátérnek az ő mit is keresett ott a könyvtárban.*
-A családomat kutatom fel és találtam pár feljegyzést róluk, így tudom, hogy a nagyapám itt élt és ismerheti a mostani matrónát, aki itt lakik. *Neveket nem szeret mondani, mert biztos elég ismert, na de nem hinné, hogy egy tündérnek sokat mondana a név, így nem is erőlteti.*
3476. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-05-14 15:54:48
Üzenet elküldve: 2017-05-14 15:54:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
*A lova újból biztos kezekben van, neki van némi kis ideje boldogan élni... egyedül. Azért ló ide vagy oda, magányra mindig szüksége van az embernek, és erre a templom egyik sarka a legmegfelelőbb. Persze itt is állandó problémát jelentenek a be-betérő emberek, de legalább őt nem zaklatják. Általában. Bizonyos kivételt képező esetekben, nagy ritkán előfordul, hogy valaki épp olyan nyűggel tér be, amihez az ő segítsége kell, meg persze nem is beszélve arról, hogy kicsit megcsappant itt a létszám az istenek harca óta, már a szerzetesek oldalát tekintve főleg. Ezt cseppet sem tartja rossz dolognak, végre ki lettek szórva a nem ide való elemek, mintha csak a beteg részeket választották volna le a testről. Kicsit megcsonkítva bár, de legalább egészségesen élhet, és működhet tovább a templom is. Nem igazán tudja, hogy Max atya azért olyan engedékeny vele újabban, mert kevesen vannak, vagy mert legutóbb kiirtotta azt a nekromantát, de nem is érdekli. Amíg egy kölcsönös jó viszony lehet köztük, addig nem kell miértekre pazarolni az időt és az energiát. Főleg mivel van neki most fontosabb, és hasznosabb dolga is. Nem mellesleg elő kéne kerítse Ogadel szerzetest is, mert elég sok kérdése lenne hozzá. Elsősorban néhány dolog a szertartással kapcsolatban. Például hogy meglesz-e, ez a legfontosabb. Mivel négy-öt napja nem hallott a férfiről, így mostanában már azt is meg kell kérdőjelezni, hogy él-e még, nemhogy olyasmiket, minthogy megtartja-e a szertartást. Persze ha nem tartják meg, Lorew akkor is maradna még egy jó darabig, valahogy nem viszi még rá a lélek a kikötői látogatásra. Nem is igazán amiatt aggódik, hogy megölnék, vagy ilyenek, hanem... hát ő sem tudná pontosan megmondani. Egyszerűen csak nem járt még a kikötőben, mióta történtek azok a bizonyos dolgok, és őszintén szólva kicsit fél attól, mit fog ott találni. A szóbeszédek ugyanis eléggé... ellentmondóak. Vannak, akik szerint nem vészes a helyzet, vannak, akik szerint az első lépés után lőnek agyon, és persze a két véglet között minden elképzelhető értelmes-értelmetlen mese. Kénytelen lesz saját maga felmérni, hogy mi igaz, és mi nem ezekből, csak hát az ilyen nagy utakra nem mindig viszi rá a lélek az embert egykönnyen. Szeretne mindent elintézni az itteni dolgai közül, és csak utána útnak indulni. Ki tudja, hogy visszatér-e, és lesz-e majd alkalma máskor lerendezni a dolgait? Fel kell készülni a legrosszabb végkimenetelekre is. Addig viszont felesleges még ezen rágódni, helyette inkább tekercset és írószert ragad, majd pedig nekilát a holdmágia lejegyzetelésének. Kész valószínűleg nem lesz már vele időben, még akkor se, ha tudása csak a teljes mágiaág egy részére terjed ki, azonban... a kevés is több a semminél, és a semmi is kevesebb a bárminél. Nem egészen biztos benne, hol hallotta ezeket a komoly bölcseleteket, de néha segít, ha ilyenekre gondol. Apróság ugyan, de mégis egyfajta lökést ad neki. Mintha csak szüksége lenne valamire, amit ismételgethet magában... Ez bizonyos szempontból enyhe agybajnak is betudható, kénytelen lesz a közeljövőben ismét kivizsgálni magát.*
3475. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-05-08 19:24:20
Üzenet elküldve: 2017-05-08 19:24:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Erdőtündérek//
*A másik nevét bólintással nyugtázza.*
~Makhworr, milyen furcsa név~
- Nem.
*Meg is rázza a fejét.*
- De még mindig sok minden új nekem.
*Közben már a lépcsőhöz érnek, a tündérnek pedig minden felfelé vezető lépéssel jobb lesz a közérzete.*
- A könyvtárban most voltam először.
*Folytatja miután felértek.*
- A templomba is csak futólag néztem eddig be.
*Szinte folyamatosan a messzi mennyezetet bámulja, mintha bármelyik pillanatban ráomolhatna.*
- Te mit kerestél a könyvtárban?
*Valószínűtlen hogy pont ugyanazt mint ő, de biztosan valami érdekeset. Ez legalább egy új és izgalmas kérdés amit feltehet. Sok történetet hallott már, világnézetet, de sokat meg lehet tudni más lelkekről úgy is, ha megtudjuk hogy mit keresnek. Fel sem merül benne hogy új ismerősének esetleg gonosz hátsó szándékai lehetnének, pedig milyen könnyű is lenne így tündért rabolni? Éjszaka elkísérni valahova a szegénynegyeden keresztül, egy apró védtelen tündért mint Hás, főleg amilyen naiv, bármikor ki lehetne használni.*
*A másik nevét bólintással nyugtázza.*
~Makhworr, milyen furcsa név~
- Nem.
*Meg is rázza a fejét.*
- De még mindig sok minden új nekem.
*Közben már a lépcsőhöz érnek, a tündérnek pedig minden felfelé vezető lépéssel jobb lesz a közérzete.*
- A könyvtárban most voltam először.
*Folytatja miután felértek.*
- A templomba is csak futólag néztem eddig be.
*Szinte folyamatosan a messzi mennyezetet bámulja, mintha bármelyik pillanatban ráomolhatna.*
- Te mit kerestél a könyvtárban?
*Valószínűtlen hogy pont ugyanazt mint ő, de biztosan valami érdekeset. Ez legalább egy új és izgalmas kérdés amit feltehet. Sok történetet hallott már, világnézetet, de sokat meg lehet tudni más lelkekről úgy is, ha megtudjuk hogy mit keresnek. Fel sem merül benne hogy új ismerősének esetleg gonosz hátsó szándékai lehetnének, pedig milyen könnyű is lenne így tündért rabolni? Éjszaka elkísérni valahova a szegénynegyeden keresztül, egy apró védtelen tündért mint Hás, főleg amilyen naiv, bármikor ki lehetne használni.*
3474. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-05-02 02:01:43
Üzenet elküldve: 2017-05-02 02:01:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
*Őszintén szólva mindennél jobban gyűlöli a kis hangot a fejében. Folyton csak feleslegesen pampog, és általában téved is. Emlékezteti néhány ismerősére... Ellenben egy dologban vitathatatlanul igaza van.
~ Nem lesz ennek jó vége... ~
Mi számít függőségnek? Nehéz lenne leírni... Mikor már nem tud meglenni valami nélkül? És muszáj, hogy egy függőség kártékony legyen? Jobban mondva... attól lesz kártékony, hogy függőségnek nevezzük? Nem tudná már megmondani, mikor ivott először ilyen kék löttyöt, csak azt, hogy a világ megváltozott tőle. Illetve nem, a világ ugyanolyan maradt, de ő végre igazi valójában látta. Csodálatos. És aztán mikor a bájital hatása elmúlik, akkor ő visszaváltozik azzá a buta, és értetlen emberré, aki előtte is volt. És akkor már képtelen észrevenni a világ ragyogását. Mi több, elképzelni sem tudja, hogy milyen az, mikor észreveszi. Ezt nem lehet körülírni. Nem lehet elmesélni. Mélységesen szánja azokat, akik sosem tapasztalhatják meg ezt, és mélységesen szánja magát is, amiért csak rövid pillanatokra láthatja igazi valójában a világot. De nincs választása. Neki csak ennyi jutott, ezt kell hát élveznie. Van bőven itala, kitart sokáig, és ha nem marad több, akkor vesz még. Szerez, bármibe kerüljön is.
~ Na ez már káros. ~
Ledönti torkán a következő üvegcsét, és hamarosan meg is érzi a hatást. Minthogy ez megtörtént, nekiállhat szavakba önteni a mágikus tudását. Azt pedig papírra vetni. Négy nap maradt a szertartásig, azt pedig szeretné kihasználni. Eredetileg úgy tervezte, meglesz minden, viszont hamar rájött, hogy ez szinte lehetetlen. Elsődlegesen a vízmágiáról szeretne mindent leírni, amit tud, de még ezzel sem végzett.*
- A következő legyen mondjuk... a jégbörtön.
*Tűnődik félhangosan, majd nekilát írni. Nem olyan kényelmes a földön ülve, ellenben ő ehhez szokott hozzá. A könyvtárban is volt már szerencséje ténykedni asztalnál, mikor Worenthtel dolgozták ki a szabályokat, de... nem az esete.*
- A burok törhetetlen... de nem túl nagy. Mágiával át lehet jutni rajta... fizikai erővel lehetetlen. Máig ismeretlen előttem, hogy ha létezik egy törhetetlen burok, az miért pont jégből készül, ellenben a jég fizikai tulajdonságai miatt számos más módon is használható, mint az eredeti funkciója. Vagy ez túl sok? *nem egészen biztos benne, mennyire kell átfogó leírást adnia, viszont kihagyni sem szeretne dolgokat. Bezzeg a kis hang a fejében ilyenkor nem segít... Talán a legjobb lesz, ha Ogadelt támadja le az ilyen irányú kérdéseivel, amint előkerül a férfi.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
~ Nem lesz ennek jó vége... ~
Mi számít függőségnek? Nehéz lenne leírni... Mikor már nem tud meglenni valami nélkül? És muszáj, hogy egy függőség kártékony legyen? Jobban mondva... attól lesz kártékony, hogy függőségnek nevezzük? Nem tudná már megmondani, mikor ivott először ilyen kék löttyöt, csak azt, hogy a világ megváltozott tőle. Illetve nem, a világ ugyanolyan maradt, de ő végre igazi valójában látta. Csodálatos. És aztán mikor a bájital hatása elmúlik, akkor ő visszaváltozik azzá a buta, és értetlen emberré, aki előtte is volt. És akkor már képtelen észrevenni a világ ragyogását. Mi több, elképzelni sem tudja, hogy milyen az, mikor észreveszi. Ezt nem lehet körülírni. Nem lehet elmesélni. Mélységesen szánja azokat, akik sosem tapasztalhatják meg ezt, és mélységesen szánja magát is, amiért csak rövid pillanatokra láthatja igazi valójában a világot. De nincs választása. Neki csak ennyi jutott, ezt kell hát élveznie. Van bőven itala, kitart sokáig, és ha nem marad több, akkor vesz még. Szerez, bármibe kerüljön is.
~ Na ez már káros. ~
Ledönti torkán a következő üvegcsét, és hamarosan meg is érzi a hatást. Minthogy ez megtörtént, nekiállhat szavakba önteni a mágikus tudását. Azt pedig papírra vetni. Négy nap maradt a szertartásig, azt pedig szeretné kihasználni. Eredetileg úgy tervezte, meglesz minden, viszont hamar rájött, hogy ez szinte lehetetlen. Elsődlegesen a vízmágiáról szeretne mindent leírni, amit tud, de még ezzel sem végzett.*
- A következő legyen mondjuk... a jégbörtön.
*Tűnődik félhangosan, majd nekilát írni. Nem olyan kényelmes a földön ülve, ellenben ő ehhez szokott hozzá. A könyvtárban is volt már szerencséje ténykedni asztalnál, mikor Worenthtel dolgozták ki a szabályokat, de... nem az esete.*
- A burok törhetetlen... de nem túl nagy. Mágiával át lehet jutni rajta... fizikai erővel lehetetlen. Máig ismeretlen előttem, hogy ha létezik egy törhetetlen burok, az miért pont jégből készül, ellenben a jég fizikai tulajdonságai miatt számos más módon is használható, mint az eredeti funkciója. Vagy ez túl sok? *nem egészen biztos benne, mennyire kell átfogó leírást adnia, viszont kihagyni sem szeretne dolgokat. Bezzeg a kis hang a fejében ilyenkor nem segít... Talán a legjobb lesz, ha Ogadelt támadja le az ilyen irányú kérdéseivel, amint előkerül a férfi.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
3473. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-28 15:50:46
Üzenet elküldve: 2017-04-28 15:50:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Bólogat Erf szavaira. Az embereknek (vagy velük azonos értelmű lényeknek) a természetéből adódik, hogy a legtöbben saját érdekeiket helyezik előtérbe. A tündérke is belátja, hogy beleesett már ebbe a hibába ő is, hiszen nem tökéletes ő sem, még ha törekszik is arra, hogy igazságos és jóságos legyen. Előfordul, hogy fáradt, türelmetlen, hamar fölkapja a vizet, de az legalább igaz, hogy nem álszent. Véleményét mindig fölvállalja és kiáll álláspontja mellet. Vagy bölcs hallgatásba burkolódzik (ez a ritkábbik eset), de nem mondd ellent saját magával szemben. Erfalodyt ismeri már annyira, hogy tudja, a mélységi nőstény jó színész, ha a helyzet megkívánja, és akármennyire is kedveli őt, úgy érzi a nőstényke gátlástalanabb. (Legalábbis ”felszíni” szemmel.) Ezt a jelzőt azonban nem csak negatívumként társítja a sötételf leány személyéhez. Van valami tiszteletreméltó is abban, hogy nem akar elvárásoknak megfelelni, bizonyos viselkedési szabályokat megtartani.*
~ Ez is egyfajta szabadság.~
- Valóban így gondolod?! És mit tartasz még igazán hatékony fegyvernek a szablyán és kardon kívül?
~ Persze a harc kimenetele leginkább magán a ”harcoson” múlik. Lehet a kezemben az istenek által lehajított kard is, ha annyit értek a fegyverforgatáshoz, mint tyúk az abécéhez.~
- Nem hiszem, hogy nehezményezné. Azzal csak még inkább bizonyítom az elköteleződésemet, ha a sok gonosztevő között is megmaradok olyannak, amilyen vagyok.
* Mosolyog Erfre magabiztosan. Szavain persze elgondolkodik. Ha tényleg annyira vészes a helyzet, akkor nem életbiztosítás odautazni. Hiába jó harcos Erf és tud jó néhány varászlatot Assa, ha többen egyszerre támadnak rájuk, nem túl jók az esélyeik. Nem akarja azonban megosztani esetleges aggodalmait a mélységivel, hiszen ha kalandozásra adják a fejüket, néhány piti kis bűnöző fosztogatásánál veszélyesebb helyzetekbe is belefuthatnak. De ez még úgyis a jövő zenéje!*
- Akkor menjünk a Fürdőházba! A barakkban akkor is lehet gyakorolni, ha már lemenőben a nap.
* Így ha a másik lánynak sincs ellenvetése, indulhatnak is.*
* Bólogat Erf szavaira. Az embereknek (vagy velük azonos értelmű lényeknek) a természetéből adódik, hogy a legtöbben saját érdekeiket helyezik előtérbe. A tündérke is belátja, hogy beleesett már ebbe a hibába ő is, hiszen nem tökéletes ő sem, még ha törekszik is arra, hogy igazságos és jóságos legyen. Előfordul, hogy fáradt, türelmetlen, hamar fölkapja a vizet, de az legalább igaz, hogy nem álszent. Véleményét mindig fölvállalja és kiáll álláspontja mellet. Vagy bölcs hallgatásba burkolódzik (ez a ritkábbik eset), de nem mondd ellent saját magával szemben. Erfalodyt ismeri már annyira, hogy tudja, a mélységi nőstény jó színész, ha a helyzet megkívánja, és akármennyire is kedveli őt, úgy érzi a nőstényke gátlástalanabb. (Legalábbis ”felszíni” szemmel.) Ezt a jelzőt azonban nem csak negatívumként társítja a sötételf leány személyéhez. Van valami tiszteletreméltó is abban, hogy nem akar elvárásoknak megfelelni, bizonyos viselkedési szabályokat megtartani.*
~ Ez is egyfajta szabadság.~
- Valóban így gondolod?! És mit tartasz még igazán hatékony fegyvernek a szablyán és kardon kívül?
~ Persze a harc kimenetele leginkább magán a ”harcoson” múlik. Lehet a kezemben az istenek által lehajított kard is, ha annyit értek a fegyverforgatáshoz, mint tyúk az abécéhez.~
- Nem hiszem, hogy nehezményezné. Azzal csak még inkább bizonyítom az elköteleződésemet, ha a sok gonosztevő között is megmaradok olyannak, amilyen vagyok.
* Mosolyog Erfre magabiztosan. Szavain persze elgondolkodik. Ha tényleg annyira vészes a helyzet, akkor nem életbiztosítás odautazni. Hiába jó harcos Erf és tud jó néhány varászlatot Assa, ha többen egyszerre támadnak rájuk, nem túl jók az esélyeik. Nem akarja azonban megosztani esetleges aggodalmait a mélységivel, hiszen ha kalandozásra adják a fejüket, néhány piti kis bűnöző fosztogatásánál veszélyesebb helyzetekbe is belefuthatnak. De ez még úgyis a jövő zenéje!*
- Akkor menjünk a Fürdőházba! A barakkban akkor is lehet gyakorolni, ha már lemenőben a nap.
* Így ha a másik lánynak sincs ellenvetése, indulhatnak is.*
3472. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-23 10:20:06
Üzenet elküldve: 2017-04-23 10:20:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Végre eléri a templomot. Ahogy belép a hatalmas épületbe szemet szúr neki, hogy a régebben oly sokat hangoztatott vallástalanság és istentelenség mintha soha nem létezett volna. Most már minden az élet istenségéről szól. Arról aki még nem oly rég nem is létezett az emberek számára. Mintha egy furcsa álomba csöppent volna Alludrin, ahol a világ pillanatok alatt a feje tetejére állt. Ettől függetlenül az új helyzet érdekes és talán tartogat sok lehetőséget. Végtére is ezért van most itt.
Egy rövid sétát tesz az épületben és annak elérhető részében, hátha talál valakit, aki tud neki némi felvilágosítást adnia az istenségről. Nem akar beható tanulmányokat folytatni vele kapcsolatban, csak épp annyit, hogy vajon mi az amit ajánlani tud a számára, hogy érdemes e csatlakozni hozzá, vagy egyáltalán foglalkozni az egésszel. Természetesen azzal tisztában van, hogy egy istenséggel mindig számolni kell, de mivel az érző lények szabad akarattal lettek megáldva, így istenségnek kell valamit ajánlania ahhoz, hogy hozzá pártoljanak.*
Egy rövid sétát tesz az épületben és annak elérhető részében, hátha talál valakit, aki tud neki némi felvilágosítást adnia az istenségről. Nem akar beható tanulmányokat folytatni vele kapcsolatban, csak épp annyit, hogy vajon mi az amit ajánlani tud a számára, hogy érdemes e csatlakozni hozzá, vagy egyáltalán foglalkozni az egésszel. Természetesen azzal tisztában van, hogy egy istenséggel mindig számolni kell, de mivel az érző lények szabad akarattal lettek megáldva, így istenségnek kell valamit ajánlania ahhoz, hogy hozzá pártoljanak.*
3471. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-20 21:20:43
Üzenet elküldve: 2017-04-20 21:20:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
- Nagyon sokszor van, amikor jól tudják, hogy mikkel mondanak ellent a cselekedeteik, de az érdekeikhez görbítik azt, és mesterien képesek úgy beállítani mások előtt, hogy az a helyes és igaz, amit ők tesznek, és az emberek észre sem veszik, vagy nem akarják észrevenni. *Érti, amit Assa mond, és azokat az idiótákat még csak szánni se tudja, de legalább néha foghatják a nehezebb felfogásukra, amiről viszont Erf beszél, az színtiszta érdek és ármány. Annyira viszont nem akar ilyen mélyen belemenni ebbe a témába. Tisztában van vele, hogy a tettek a meghatározóak, az viszont, hogy kinek milyen kép alakul ki róla a fejében, az nagyon nem tudja érdekelni. Nem egy jótét lélek, nincs ingere jó benyomást tenni senkire, kivéve, ha érdeke úgy kívánja, és akkor is csak addig, amíg haszna származik belőle, vagy ő úgy akarja. Kicsit bonyolultabb ez itt a felszínen, odahaza minden sokkal egyszerűbb és átláthatóbb.*
- Biztosan, ha olyan fegyverrel tanulsz meg bánni, amit én szinte sose használtam, akkor nagy rá az esély. *Jókedvűen elmosolyodik. Ő se ismer minden fegyvertípust, sőt, igen kevéssel foglalkozott azon kívül, hogy gyakorlóharcokban próbált ellenük védekezni. Biztosan lenne nem egy olyan fegyverfajta, amit ha Assa kitanulna, sok újdonsággal tudna szolgálni a fiatal mélységinek, ha azzal gyakorolnának.* Mindenesetre örülök, hogy segíthettem. *Ha mást nem, legalább egy hóbőrűt értelmesebb irányba terelt, de egyel több vagy kevesebb, még mindig azon a véleményen van, hogy a nagy részük olyan szinten életképtelen, hogy már nagyon esedékes volt néhány isten feltűnése, mert kizárt, hogy a közrejátszásuk nélkül hosszútávon életben tudtak volna maradni.*
- Szerintem akár a fogadókban is ha figyelmesek vagyunk. Bár könnyebb, ha az embernek vannak kapcsolatai. A kikötő úgy hallottam mostanában a szokásosnál is problémásabb környék. Engem nem zavar, ha alvilági körökbe keveredünk, de az istennőd nem mászna tőle a falra? *Vagy talán helytállóbb lenne az a kérdés, hogy a tündérkét nem szednék-e szét az ottaniak, de képtelen megállni, hogy ne így fogalmazzon.
Eléggé unatkozott az utóbbi időkben, úgyhogy örömmel fogadja el a tündérke meghívását. A programról való döntést viszont örömmel hagyja rá.*
- A fürdőház kellemesebbnek hangzik most. Próbálom hozzászoktatni magam a napfényhez, de egy idő után még mindig borzasztóan kezd fájni a szemem, és lüktetni a fejem. *Kezdi ez a folyamatos napfénykérdés gyenge pontként érinteni. Eddig csak tényként kezelte, de lassan kezdi módfelett idegesíteni, hogy még mindig akadnak napközben gondjai, főleg, ha ilyen kevés felhő van az égen, mint ma. Talán, ha nem maradt volna annyi ideig otthon, és nem szokott volna vissza az állandó sötétséghez, már előrébb tartana. Ettől függetlenül fél órát mindenképp kibír, ha Assa a fürdőház előtt szeretné megmutatni mennyit fejlődött az utóbbi időben.*
- Nagyon sokszor van, amikor jól tudják, hogy mikkel mondanak ellent a cselekedeteik, de az érdekeikhez görbítik azt, és mesterien képesek úgy beállítani mások előtt, hogy az a helyes és igaz, amit ők tesznek, és az emberek észre sem veszik, vagy nem akarják észrevenni. *Érti, amit Assa mond, és azokat az idiótákat még csak szánni se tudja, de legalább néha foghatják a nehezebb felfogásukra, amiről viszont Erf beszél, az színtiszta érdek és ármány. Annyira viszont nem akar ilyen mélyen belemenni ebbe a témába. Tisztában van vele, hogy a tettek a meghatározóak, az viszont, hogy kinek milyen kép alakul ki róla a fejében, az nagyon nem tudja érdekelni. Nem egy jótét lélek, nincs ingere jó benyomást tenni senkire, kivéve, ha érdeke úgy kívánja, és akkor is csak addig, amíg haszna származik belőle, vagy ő úgy akarja. Kicsit bonyolultabb ez itt a felszínen, odahaza minden sokkal egyszerűbb és átláthatóbb.*
- Biztosan, ha olyan fegyverrel tanulsz meg bánni, amit én szinte sose használtam, akkor nagy rá az esély. *Jókedvűen elmosolyodik. Ő se ismer minden fegyvertípust, sőt, igen kevéssel foglalkozott azon kívül, hogy gyakorlóharcokban próbált ellenük védekezni. Biztosan lenne nem egy olyan fegyverfajta, amit ha Assa kitanulna, sok újdonsággal tudna szolgálni a fiatal mélységinek, ha azzal gyakorolnának.* Mindenesetre örülök, hogy segíthettem. *Ha mást nem, legalább egy hóbőrűt értelmesebb irányba terelt, de egyel több vagy kevesebb, még mindig azon a véleményen van, hogy a nagy részük olyan szinten életképtelen, hogy már nagyon esedékes volt néhány isten feltűnése, mert kizárt, hogy a közrejátszásuk nélkül hosszútávon életben tudtak volna maradni.*
- Szerintem akár a fogadókban is ha figyelmesek vagyunk. Bár könnyebb, ha az embernek vannak kapcsolatai. A kikötő úgy hallottam mostanában a szokásosnál is problémásabb környék. Engem nem zavar, ha alvilági körökbe keveredünk, de az istennőd nem mászna tőle a falra? *Vagy talán helytállóbb lenne az a kérdés, hogy a tündérkét nem szednék-e szét az ottaniak, de képtelen megállni, hogy ne így fogalmazzon.
Eléggé unatkozott az utóbbi időkben, úgyhogy örömmel fogadja el a tündérke meghívását. A programról való döntést viszont örömmel hagyja rá.*
- A fürdőház kellemesebbnek hangzik most. Próbálom hozzászoktatni magam a napfényhez, de egy idő után még mindig borzasztóan kezd fájni a szemem, és lüktetni a fejem. *Kezdi ez a folyamatos napfénykérdés gyenge pontként érinteni. Eddig csak tényként kezelte, de lassan kezdi módfelett idegesíteni, hogy még mindig akadnak napközben gondjai, főleg, ha ilyen kevés felhő van az égen, mint ma. Talán, ha nem maradt volna annyi ideig otthon, és nem szokott volna vissza az állandó sötétséghez, már előrébb tartana. Ettől függetlenül fél órát mindenképp kibír, ha Assa a fürdőház előtt szeretné megmutatni mennyit fejlődött az utóbbi időben.*
3470. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-19 19:47:28
Üzenet elküldve: 2017-04-19 19:47:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Assában és Erfalodyban közös az, hogy mindketten nehezen befolyásolhatóak. Büszkeségükből is adódik, hogy ha valamit kijelentenek, akkor amellett az esetek nagy részében ki is tartanak és álláspontjukat illetően nehezen megingathatók. Így persze a mélységi leány is megfelel a tündérke kérdésére az istenségekkel kapcsolatban. Assa pedig az ilyesmit nem akarja ráerőszakolni senkire, van hittérítőből mostanában éppen elég.*
- Megeshet. Sokszor van arra példa, hogy az emberek nézeteikkel ellentétesen cselekednek és még csak észre sem veszik. A hit csak egy kis szelete a személyiségnek, a tettek a meghatározóak, a többiek a végeredményt fogják látni, az utat, ahogyan eljutunk oda, teljes egészében csak magunk ismerhetjük.
* Mikor Artheinorba érkezett valóban a fényt akarta látni és ez általában sikerült is, annak árán, hogy a sötétséget figyelmen kívül hagyta. Már megváltozott. Pozitív életszemléletét nem veszítette el, de megtanulta, hogy nincs mindig helyes út vagy tökéletes megoldás. Ritka az olyan a helyzet, ahol mindenki boldog és elégedett, hiszen mindenkit más hajt előre, nincs két egyforma vágy, célkitűzés.*
- Igyekszem minél sokszínűbb képzettséget szerezni. Akár hiszed, akár nem, te is szerepet játszottál abban, hogy rávegyem magam és eljárjak a barakkba gyakorolni. Én máshogy tekintek a kardforgatásra, mint te, de ki tudja?! Egyszer még lehet, hogy én is fogok tudni újat mutatni neked!
* Mindezt persze tréfásan fűzi hozzá, de eszébe jut, hogy az ellenfeleket semmilyen tudományban nem érdemes lebecsülni, hisz a látszat néha csal. Assa esetében Erffel szemben ez az állítás valószínűleg nem lenne helytálló mostanság. Már ha fegyveres küzdelemről van szó. Viszont a kis tündér sok varázslatot ismer, a bűbájaival talán a nősténykét is túlszárnyalná? Efféle kérdésekkel (vagy inkább találgatásokkal) viszont nem provokálja most az ifjú mélységit.*
- Néha-néha hallani lehet a városban vagy a kikötő környékén különböző felhívásokat felderítőexpedíciókra. Ha ilyenhez lenne kedvünk, érdemes szemfülesnek lenni.
* Erf elfogadja invitálását, de rá bízza, hogy merre induljanak.*
- Nem akarnál megbizonyosodni a harctudásomról? Akkor a barakk felé vegyük az irányt! Ha zavarnak a napsugarak, elkortyolgathatunk egy pohárka vörösbort a fürdőház meleg vizű medencéjében.
* Assában és Erfalodyban közös az, hogy mindketten nehezen befolyásolhatóak. Büszkeségükből is adódik, hogy ha valamit kijelentenek, akkor amellett az esetek nagy részében ki is tartanak és álláspontjukat illetően nehezen megingathatók. Így persze a mélységi leány is megfelel a tündérke kérdésére az istenségekkel kapcsolatban. Assa pedig az ilyesmit nem akarja ráerőszakolni senkire, van hittérítőből mostanában éppen elég.*
- Megeshet. Sokszor van arra példa, hogy az emberek nézeteikkel ellentétesen cselekednek és még csak észre sem veszik. A hit csak egy kis szelete a személyiségnek, a tettek a meghatározóak, a többiek a végeredményt fogják látni, az utat, ahogyan eljutunk oda, teljes egészében csak magunk ismerhetjük.
* Mikor Artheinorba érkezett valóban a fényt akarta látni és ez általában sikerült is, annak árán, hogy a sötétséget figyelmen kívül hagyta. Már megváltozott. Pozitív életszemléletét nem veszítette el, de megtanulta, hogy nincs mindig helyes út vagy tökéletes megoldás. Ritka az olyan a helyzet, ahol mindenki boldog és elégedett, hiszen mindenkit más hajt előre, nincs két egyforma vágy, célkitűzés.*
- Igyekszem minél sokszínűbb képzettséget szerezni. Akár hiszed, akár nem, te is szerepet játszottál abban, hogy rávegyem magam és eljárjak a barakkba gyakorolni. Én máshogy tekintek a kardforgatásra, mint te, de ki tudja?! Egyszer még lehet, hogy én is fogok tudni újat mutatni neked!
* Mindezt persze tréfásan fűzi hozzá, de eszébe jut, hogy az ellenfeleket semmilyen tudományban nem érdemes lebecsülni, hisz a látszat néha csal. Assa esetében Erffel szemben ez az állítás valószínűleg nem lenne helytálló mostanság. Már ha fegyveres küzdelemről van szó. Viszont a kis tündér sok varázslatot ismer, a bűbájaival talán a nősténykét is túlszárnyalná? Efféle kérdésekkel (vagy inkább találgatásokkal) viszont nem provokálja most az ifjú mélységit.*
- Néha-néha hallani lehet a városban vagy a kikötő környékén különböző felhívásokat felderítőexpedíciókra. Ha ilyenhez lenne kedvünk, érdemes szemfülesnek lenni.
* Erf elfogadja invitálását, de rá bízza, hogy merre induljanak.*
- Nem akarnál megbizonyosodni a harctudásomról? Akkor a barakk felé vegyük az irányt! Ha zavarnak a napsugarak, elkortyolgathatunk egy pohárka vörösbort a fürdőház meleg vizű medencéjében.
3469. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-14 14:20:37
Üzenet elküldve: 2017-04-14 14:20:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
- Épp eleget hallottam róluk. *Nem az a fajta, aki a nézetei és az általa elfogadottak ellen menne. Ami elsőre szöges ellentéte a nézőpontjának, azt sokadszorra se fogja elfogadni. Minek idegesítse magát, hogy részletesebben utánanézzen ezeknek a vallásoknak csúfolt hülyeségeknek? Miért adjon valaminek esélyt, amit már az elejétől fogva elutasít, hogy aztán ugyanaz maradjon a véleménye? Nem látja értelmét. Tud egy-két szöveget, hogy mit hirdetnek, tisztában van vele, hogy ki melyik oldalt erősíti, innentől fogva több köze egyikhez sem lesz.
Szerencsére a tündérke gyorsan megérti, ha a tanaikat most nem veszik figyelembe, miért ennyire elutasító ezekkel az istenekkel szemben. Van egy – ha jól keveri a lapjait – lehetséges jövő a szeme előtt, amit nem fog kockára tenni az életével együtt néhány „magasabb szintű” entitás felbukkanása miatt.*
- Azt hiszel, amit akarsz. Ha ő nem is, amit erősen kétlek, rengeteg követője az. Ismerem a fajtáját. *Assa talán sose fogja azt, és úgy látni, ahogyan ő. A tündérke természetéből adódóan a fényt akarja látni, míg Erfalody jégkék lélektükrei a sötétséghez szoktak, így azt ő könnyebben meglátja másokban az igazságnak nevezett megtévesztés palástja mögé bújtatva. Sokkal gyanakvóbb, okkal és megszokásból keresi a hátsó szándékot és ármányt mindenkiben. De érti a célzást, csak még ennyit akart hozzáfűzni, innentől ő lesz a legboldogabb, ha a vallás nem fog a népszerűbb témáik közé tartozni.
Csak egy halvány mosollyal hallgatja Assa beszámolóját. Kis elégedettséget érez, hogy ezek szerint a múltban inkább meghozta a kedvét a fegyveres harc gyakorlásához, mint elvette. Kissé saját érdemének is érzi, bár biztos sok minden közrejátszott benne, ha nem találkoznak talán a tündérke sose fordított volna komolyabb figyelmet a fegyverforgatásra.
Hogy őt Assa le tudná győzni gyakorlóharcban, vagy akár élesben, nem bírja megállni, hogy ne nevessen egy jót magában. Főleg ahogy megfogalmazta: „Nem állítom”. Azért az se jó, ha valaki kicsit már jobbnak esetleg harcképesnek érzi már magát, és akkor máris elszalad vele a ló, hogy kinél lehetne jobb. Sajnos az esetek többségében, mikor egy zöldfülű azt hiszi, már helyt tudna állni egy igazi csatában valahogy, akkor még valójában nagyon nem. Persze kiérzi, hogy Assa se hiszi azt, hogy kis gyakorlás után az ő több évnyi tapasztalatát a sárba tudná tiporni, azért vicces a gondolat.*
- Azt se felejtsd el, hogy egy-egy elleni küzdelemben, és ez még csak a jobbik eset, a komolyabb varázslatokra nem is lenne időd, se lehetőséged koncentrálni. *Fűzi gyorsan hozzá gonoszkás mosollyal, mikor a barakkban való edzés hasznosságáról van szó, de utána már csöndben hallgatja végig a szóáradat többi részét.
A végére csak bólint.*
- Igen, én sem. De az is csak sajnos úgy hullott az ölünkbe, és nem rajtunk múlt. *Ő azért annyira azt nem élvezte, nem igazán természetpárti. Most fordítsák meg a helyzetet, és jöjjön vele a tündérke a földmélyi alagutakba kóborolni. Ott míg Erf elemében lenne, a tündérke biztos nem érezné magát annyira kényelmesen.*
- Persze, miért is ne! *Végre szélesebben is elmosolyodik. Ami azt illeti tényleg szívesen tartana a tündérkével. Bármi jobb mint így unatkozni, mint az elmúlt napokban, és Assával ráadásul még egész jól is szokta érezni magát.* Mire gondoltál?
- Épp eleget hallottam róluk. *Nem az a fajta, aki a nézetei és az általa elfogadottak ellen menne. Ami elsőre szöges ellentéte a nézőpontjának, azt sokadszorra se fogja elfogadni. Minek idegesítse magát, hogy részletesebben utánanézzen ezeknek a vallásoknak csúfolt hülyeségeknek? Miért adjon valaminek esélyt, amit már az elejétől fogva elutasít, hogy aztán ugyanaz maradjon a véleménye? Nem látja értelmét. Tud egy-két szöveget, hogy mit hirdetnek, tisztában van vele, hogy ki melyik oldalt erősíti, innentől fogva több köze egyikhez sem lesz.
Szerencsére a tündérke gyorsan megérti, ha a tanaikat most nem veszik figyelembe, miért ennyire elutasító ezekkel az istenekkel szemben. Van egy – ha jól keveri a lapjait – lehetséges jövő a szeme előtt, amit nem fog kockára tenni az életével együtt néhány „magasabb szintű” entitás felbukkanása miatt.*
- Azt hiszel, amit akarsz. Ha ő nem is, amit erősen kétlek, rengeteg követője az. Ismerem a fajtáját. *Assa talán sose fogja azt, és úgy látni, ahogyan ő. A tündérke természetéből adódóan a fényt akarja látni, míg Erfalody jégkék lélektükrei a sötétséghez szoktak, így azt ő könnyebben meglátja másokban az igazságnak nevezett megtévesztés palástja mögé bújtatva. Sokkal gyanakvóbb, okkal és megszokásból keresi a hátsó szándékot és ármányt mindenkiben. De érti a célzást, csak még ennyit akart hozzáfűzni, innentől ő lesz a legboldogabb, ha a vallás nem fog a népszerűbb témáik közé tartozni.
Csak egy halvány mosollyal hallgatja Assa beszámolóját. Kis elégedettséget érez, hogy ezek szerint a múltban inkább meghozta a kedvét a fegyveres harc gyakorlásához, mint elvette. Kissé saját érdemének is érzi, bár biztos sok minden közrejátszott benne, ha nem találkoznak talán a tündérke sose fordított volna komolyabb figyelmet a fegyverforgatásra.
Hogy őt Assa le tudná győzni gyakorlóharcban, vagy akár élesben, nem bírja megállni, hogy ne nevessen egy jót magában. Főleg ahogy megfogalmazta: „Nem állítom”. Azért az se jó, ha valaki kicsit már jobbnak esetleg harcképesnek érzi már magát, és akkor máris elszalad vele a ló, hogy kinél lehetne jobb. Sajnos az esetek többségében, mikor egy zöldfülű azt hiszi, már helyt tudna állni egy igazi csatában valahogy, akkor még valójában nagyon nem. Persze kiérzi, hogy Assa se hiszi azt, hogy kis gyakorlás után az ő több évnyi tapasztalatát a sárba tudná tiporni, azért vicces a gondolat.*
- Azt se felejtsd el, hogy egy-egy elleni küzdelemben, és ez még csak a jobbik eset, a komolyabb varázslatokra nem is lenne időd, se lehetőséged koncentrálni. *Fűzi gyorsan hozzá gonoszkás mosollyal, mikor a barakkban való edzés hasznosságáról van szó, de utána már csöndben hallgatja végig a szóáradat többi részét.
A végére csak bólint.*
- Igen, én sem. De az is csak sajnos úgy hullott az ölünkbe, és nem rajtunk múlt. *Ő azért annyira azt nem élvezte, nem igazán természetpárti. Most fordítsák meg a helyzetet, és jöjjön vele a tündérke a földmélyi alagutakba kóborolni. Ott míg Erf elemében lenne, a tündérke biztos nem érezné magát annyira kényelmesen.*
- Persze, miért is ne! *Végre szélesebben is elmosolyodik. Ami azt illeti tényleg szívesen tartana a tündérkével. Bármi jobb mint így unatkozni, mint az elmúlt napokban, és Assával ráadásul még egész jól is szokta érezni magát.* Mire gondoltál?
3468. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-13 08:05:50
Üzenet elküldve: 2017-04-13 08:05:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
*A barakkban tett látogatás után Bato meglátogatja a templomot, annak reményében, hogy válthat néhány szót egy illetékessel, aki némi ellenjuttatásért cserébe tovább tanítja őt a föld mágia ágban, de mióta újra üzemel a templom, és Eeyr isten vagy istennő, vagy fene sem tudja mi hívei nyüzsögnek csak itt, a régi, ismerős arcok, akikkel annyit beszélgetett, már sehol nincsenek. Aki mégis, az már megrögzött hívő, és nem hajlandó, csak a "tiszta" és "jóságos" mágiát tanítani. Csalódottan és eredmény nélkül hagyja el a kopasz a templomot.*
3467. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-11 21:12:33
Üzenet elküldve: 2017-04-11 21:12:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Nincs különösebben meglepődve Erf véleményén. A mélységi lány, hiába töltött el "idefenn" már viszonylag sok időt, nem valószínű, hogy - Assa számára - radikális nézeteit bármilyen felszíni szokás befolyásolni tudja. A tündérke nem akarja semmire sem rábeszélni (úgyis lehetetlen vállalkozás volna), de büszkeségét mégis piszkálja a "felszínieket" érintő megjegyzés.*
- Egy esélyt sem adtál annak, hogy megismerd, mit is hirdetnek?
* A tündérke mindig kíváncsian hallgatta Erftől a sötételfekről szóló történeteket, kultúrájukat, szokásaikat, esélyt adva arra, hogy valamelyest megértse a tőlük annyira különböző lényeket. Azonosulni ő sem tud velük valószínűleg sosem, de az éremnek mindig két oldala van.*
- Ó, így már értem.
* A nőstényke mesélései alapján tudja, hogy a kitagadás az náluk valóban végleges és megmásíthatatlan. Sőt, a mélységiek családtagjaikat is képesek hátba szúrni. Szó szerint.*
- Én nem tartom őt álszentnek, de ezen inkább ne vesszünk most össze. Hosszú még a mai nap, hagyjuk későbbre.
* Mondja huncut mosollyal. Remélhetőleg Erf is érti a viccet és válthatnak témát.
Figyelmesen hallgatja, hogy mi minden történt a másikkal az elmúlt időszakban. A mélységi lány ugyan csak dióhéjban adja elő, de Assa úgy gondolja, hogy még beszélgethetnek róla egy ital mellett, ha a mai napot esetleg együtt töltik.*
- Nem, azt nem mondanám, hogy félve léptem ki az utcára, de óvatos voltam. Mostanában sokat fejlődött a harctudásom, azt hiszem. Persze, magamhoz képest. Nem állítom, hogy egy párbajban téged földre tudnálak kényszeríteni, de már néhány olyan varázslatot is ismerek, amik használhatóak lehetnek harchelyzetben. Az elsődleges célom tehát, hogy minél több varázslatot tudjak, főleg gyógyításra, de megszerettem a barakkban való gyakorlást is, mert jól esik a testmozgás a több órányi tanulás után. Meg hát haszna is van, hiszen ki tudja, hogy nem ugrik -e ki egy élőhalott a fák mögül?! Ezen kívül vonz az, hogy világot lássak. A sok veszély és titok ellenére (vagy éppen amiatt), én élveztem azt a kis kalandunkat a tengeri szigeten. Így ha alkalom adódna valami különleges utazásra, nem valószínű, hogy visszautasítanám.
* Kis szünetet tart, hátha Erf valamit hozzáfűz az imént előadott monológhoz, majd megkérdezi:*
- Lenne kedved ma valami közös programhoz? Tudod, mint a ”régi szép időkben”.
* Mondja barátságos mosollyal.*
* Nincs különösebben meglepődve Erf véleményén. A mélységi lány, hiába töltött el "idefenn" már viszonylag sok időt, nem valószínű, hogy - Assa számára - radikális nézeteit bármilyen felszíni szokás befolyásolni tudja. A tündérke nem akarja semmire sem rábeszélni (úgyis lehetetlen vállalkozás volna), de büszkeségét mégis piszkálja a "felszínieket" érintő megjegyzés.*
- Egy esélyt sem adtál annak, hogy megismerd, mit is hirdetnek?
* A tündérke mindig kíváncsian hallgatta Erftől a sötételfekről szóló történeteket, kultúrájukat, szokásaikat, esélyt adva arra, hogy valamelyest megértse a tőlük annyira különböző lényeket. Azonosulni ő sem tud velük valószínűleg sosem, de az éremnek mindig két oldala van.*
- Ó, így már értem.
* A nőstényke mesélései alapján tudja, hogy a kitagadás az náluk valóban végleges és megmásíthatatlan. Sőt, a mélységiek családtagjaikat is képesek hátba szúrni. Szó szerint.*
- Én nem tartom őt álszentnek, de ezen inkább ne vesszünk most össze. Hosszú még a mai nap, hagyjuk későbbre.
* Mondja huncut mosollyal. Remélhetőleg Erf is érti a viccet és válthatnak témát.
Figyelmesen hallgatja, hogy mi minden történt a másikkal az elmúlt időszakban. A mélységi lány ugyan csak dióhéjban adja elő, de Assa úgy gondolja, hogy még beszélgethetnek róla egy ital mellett, ha a mai napot esetleg együtt töltik.*
- Nem, azt nem mondanám, hogy félve léptem ki az utcára, de óvatos voltam. Mostanában sokat fejlődött a harctudásom, azt hiszem. Persze, magamhoz képest. Nem állítom, hogy egy párbajban téged földre tudnálak kényszeríteni, de már néhány olyan varázslatot is ismerek, amik használhatóak lehetnek harchelyzetben. Az elsődleges célom tehát, hogy minél több varázslatot tudjak, főleg gyógyításra, de megszerettem a barakkban való gyakorlást is, mert jól esik a testmozgás a több órányi tanulás után. Meg hát haszna is van, hiszen ki tudja, hogy nem ugrik -e ki egy élőhalott a fák mögül?! Ezen kívül vonz az, hogy világot lássak. A sok veszély és titok ellenére (vagy éppen amiatt), én élveztem azt a kis kalandunkat a tengeri szigeten. Így ha alkalom adódna valami különleges utazásra, nem valószínű, hogy visszautasítanám.
* Kis szünetet tart, hátha Erf valamit hozzáfűz az imént előadott monológhoz, majd megkérdezi:*
- Lenne kedved ma valami közös programhoz? Tudod, mint a ”régi szép időkben”.
* Mondja barátságos mosollyal.*
3466. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-06 14:31:18
Üzenet elküldve: 2017-04-06 14:31:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
*Akik itt nevelkedtek fajtabéliek, biztos vannak közöttük olyanok, akik azonosulni tudnak a tündérlányka nézeteivel, szokásaival, Erf viszont sosem tartozott közéjük. Viszont valóban ismeri már olyan régóta Assát, hogy az ilyenre ne tegyen megjegyzést ha feltétlenül nem muszáj. Ettől függetlenül képtelen palástolni az értetlenségét a gesztussal szemben.*
- Mert tudtommal már semmi érdemlegeset nem tanítanak itt, csupán egy-két felszíni istennek nevezett pozőr varázslatait. *A nyelve hegyén van, de inkább nem köpi a szavakat, hogy szenny, vagy használhatatlan mocsok, amivel akár a saját kardjába is beledőlhetne, annyira haszontalan az ő világában, egyelőre még visszafogja magát. Van egy erős gyanúja, hogy a jó szándékú kis naiv tündérke nagyon is szimpatizál az egyik isten tanaival. Nem kell sok ész, hogy megtippelje melyikkel, és hacsak nem szintén könyvtárlátogatóba jött, legalább az egyiknek a tanait tanulgatja éppen, és most mindenre vágyik a fiatal mélységi, de egy gyors kioktatásra nem, hogy a másik szerint miért is célravezető követni ezeket a bohócokat, akik közszemlére parádéznak az égen egymással.*
- Istenség? *Egy pár pillanatig emésztgeti megint ezt a szót, elnézve a templom falai felé. A hangjából és tekintetéből szinte süt az ellenszenv és elutasítás.* Nekünk megvan a saját istenünk, számomra ezek nem igazi istenek. Sa'Tereth tanaival ugyan egyetértek, de ez nem ok arra, hogy annak a követőjévé is váljak. Ezért akár otthon ki is tagadhatnának. *Ha nem inkább megölnék, az egyes házak vallási mélységétől függ. Akik fanatikusabbak, az ilyenért nemre való tekintet nélkül azonnal megölnék bármelyik családtagjukat, aki viszont nem annyira foglalkoznak mélyrehatóbban a vallásgyakorlással, ott az illető ha nagy szerencséje van, megúszhatja rosszalló tekintetekkel és egy igen komoly figyelmeztetéssel, hogy mi lesz, ha ez kiderül.*
- Te gondolom annak az álszent nőnek a tanaival szimpatizálsz. *Inkább megállapítás, mint kérdés és nagyon reméli, hogy nem kap részletes magyarázatot, hogy miért. Nem szereti a képmutatásnak az ilyen formáit. Ő nyílt kártyákkal játszik, és ezt tiszteli is. De mikor valaki az „igazság” fátyla mögé burkolja a saját vágyát, akaratát, ezt a kétszínű álszentséget nagyon nem képes tolerálni. Kígyók között nőtt fel, de a patkányokat nem szívleli. Azok úgyis a kígyók uzsonnái lesznek.
Nem éppen a legjobban érzi magát, fáradt és frusztrált. Abban reménykedik, hogy most, hogy megoldódtak a dolgok, nyugton maradhat, így képes lesz újra normálisan aludni is majd az elkövetkezendő napokban.
Ahogy Assa úgy érzi bizalmasabb a téma, és közelebb hajol, Erf nem bírja megállni, hogy ne mosolyogja meg. Ha tudná mennyire nem árul már el ezzel kapcsolatban semmi titkosat…*
- Nem teljesen. Otthon volt némi bonyodalom. Olyan hírek jutottak a matróna fülébe, hogy valamelyik ház akarná elvenni tőlünk a jelenlegi pozíciónkat, ezért több ok miatt is anyám úgy látta a legjobbnak, ha hazatérek. Közben ütötték fel a fejüket itt fent az élőhalottak, és azért is fel kellett majd azután járkálnom, hogy ellenőrizzem a helyzetet. Tudni akarták a Nagyasszonyok, hogy meddig nem fenyeget minket az invázió veszélye. *Nagyjából ez a történet tömören röviden. Persze voltak orgyilkosok kiküldve rá és a nővéreire, meg egyéb bonyodalmak, de ennyire részletesen nem akarja itt elhadarni. Semmi olyat nem tár ezzel fel, ami esetleg kéretlen fülekbe juthatna. Végig nem az általa tudott információ volt az, amit bizalmasan kellett kezelni, hanem a holléte. Jelenlegi helyzete, hogy mikor épp hova készült indulni, vagy merre járt éppen.*
- Nem féltél, hogy néhány élőhalott kiugrik majd a fák mögül? *Viccelődik hideg mosollyal, közben elgondolkozik a tündérke kérdésén is. Valami terve a régebbieken kívül?* Hát, a problémát megoldottuk, és már nem fenyegetik a városainkat itteni mozgolódások, úgyhogy ismét hosszabb távra, ha minden igaz. Nem nagyon változott a tervem. Kihasználom az itteni nyugalmat, hogy a tanulmányaimra koncentrálhassak a mágia terén, és fejlesszem a harci képességeimet.
*Nem akar arra gondolni, mi van ha még vannak renegát orgyilkosok, nincs kedve emiatt hazatérni, hogy jelentést tegyen az esetlegesen még fennálló veszélyekről. Arról nem is beszélve, hogy anyja bármikor újra hazarendelheti, ha úgy tartja kedve.*
- És neked van valami terved a mágiatanuláson kívül?
*Akik itt nevelkedtek fajtabéliek, biztos vannak közöttük olyanok, akik azonosulni tudnak a tündérlányka nézeteivel, szokásaival, Erf viszont sosem tartozott közéjük. Viszont valóban ismeri már olyan régóta Assát, hogy az ilyenre ne tegyen megjegyzést ha feltétlenül nem muszáj. Ettől függetlenül képtelen palástolni az értetlenségét a gesztussal szemben.*
- Mert tudtommal már semmi érdemlegeset nem tanítanak itt, csupán egy-két felszíni istennek nevezett pozőr varázslatait. *A nyelve hegyén van, de inkább nem köpi a szavakat, hogy szenny, vagy használhatatlan mocsok, amivel akár a saját kardjába is beledőlhetne, annyira haszontalan az ő világában, egyelőre még visszafogja magát. Van egy erős gyanúja, hogy a jó szándékú kis naiv tündérke nagyon is szimpatizál az egyik isten tanaival. Nem kell sok ész, hogy megtippelje melyikkel, és hacsak nem szintén könyvtárlátogatóba jött, legalább az egyiknek a tanait tanulgatja éppen, és most mindenre vágyik a fiatal mélységi, de egy gyors kioktatásra nem, hogy a másik szerint miért is célravezető követni ezeket a bohócokat, akik közszemlére parádéznak az égen egymással.*
- Istenség? *Egy pár pillanatig emésztgeti megint ezt a szót, elnézve a templom falai felé. A hangjából és tekintetéből szinte süt az ellenszenv és elutasítás.* Nekünk megvan a saját istenünk, számomra ezek nem igazi istenek. Sa'Tereth tanaival ugyan egyetértek, de ez nem ok arra, hogy annak a követőjévé is váljak. Ezért akár otthon ki is tagadhatnának. *Ha nem inkább megölnék, az egyes házak vallási mélységétől függ. Akik fanatikusabbak, az ilyenért nemre való tekintet nélkül azonnal megölnék bármelyik családtagjukat, aki viszont nem annyira foglalkoznak mélyrehatóbban a vallásgyakorlással, ott az illető ha nagy szerencséje van, megúszhatja rosszalló tekintetekkel és egy igen komoly figyelmeztetéssel, hogy mi lesz, ha ez kiderül.*
- Te gondolom annak az álszent nőnek a tanaival szimpatizálsz. *Inkább megállapítás, mint kérdés és nagyon reméli, hogy nem kap részletes magyarázatot, hogy miért. Nem szereti a képmutatásnak az ilyen formáit. Ő nyílt kártyákkal játszik, és ezt tiszteli is. De mikor valaki az „igazság” fátyla mögé burkolja a saját vágyát, akaratát, ezt a kétszínű álszentséget nagyon nem képes tolerálni. Kígyók között nőtt fel, de a patkányokat nem szívleli. Azok úgyis a kígyók uzsonnái lesznek.
Nem éppen a legjobban érzi magát, fáradt és frusztrált. Abban reménykedik, hogy most, hogy megoldódtak a dolgok, nyugton maradhat, így képes lesz újra normálisan aludni is majd az elkövetkezendő napokban.
Ahogy Assa úgy érzi bizalmasabb a téma, és közelebb hajol, Erf nem bírja megállni, hogy ne mosolyogja meg. Ha tudná mennyire nem árul már el ezzel kapcsolatban semmi titkosat…*
- Nem teljesen. Otthon volt némi bonyodalom. Olyan hírek jutottak a matróna fülébe, hogy valamelyik ház akarná elvenni tőlünk a jelenlegi pozíciónkat, ezért több ok miatt is anyám úgy látta a legjobbnak, ha hazatérek. Közben ütötték fel a fejüket itt fent az élőhalottak, és azért is fel kellett majd azután járkálnom, hogy ellenőrizzem a helyzetet. Tudni akarták a Nagyasszonyok, hogy meddig nem fenyeget minket az invázió veszélye. *Nagyjából ez a történet tömören röviden. Persze voltak orgyilkosok kiküldve rá és a nővéreire, meg egyéb bonyodalmak, de ennyire részletesen nem akarja itt elhadarni. Semmi olyat nem tár ezzel fel, ami esetleg kéretlen fülekbe juthatna. Végig nem az általa tudott információ volt az, amit bizalmasan kellett kezelni, hanem a holléte. Jelenlegi helyzete, hogy mikor épp hova készült indulni, vagy merre járt éppen.*
- Nem féltél, hogy néhány élőhalott kiugrik majd a fák mögül? *Viccelődik hideg mosollyal, közben elgondolkozik a tündérke kérdésén is. Valami terve a régebbieken kívül?* Hát, a problémát megoldottuk, és már nem fenyegetik a városainkat itteni mozgolódások, úgyhogy ismét hosszabb távra, ha minden igaz. Nem nagyon változott a tervem. Kihasználom az itteni nyugalmat, hogy a tanulmányaimra koncentrálhassak a mágia terén, és fejlesszem a harci képességeimet.
*Nem akar arra gondolni, mi van ha még vannak renegát orgyilkosok, nincs kedve emiatt hazatérni, hogy jelentést tegyen az esetlegesen még fennálló veszélyekről. Arról nem is beszélve, hogy anyja bármikor újra hazarendelheti, ha úgy tartja kedve.*
- És neked van valami terved a mágiatanuláson kívül?
3465. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-04 16:50:11
Üzenet elküldve: 2017-04-04 16:50:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erf//
* Erfet kissé meglepi a vállon veregetés is, de Assa úgy látja, hogy ezen legalább nem húzza föl magát. Ahány mélységivel találkozott eddig, mind hangsúlyozta, hogy nem szereti ha hozzáérnek. A tündérke mégis úgy érzi, hogy vannak olyan jóban a sötételf leánnyal, hogy ennyit igazán megengedhet magának.*
- Ugyan, miért mondod ezt?
* Kérdez vissza Assa, miszerint Erfalody itt semmit sem tanulhat.*
- Egyik istenség tanaival sem szimpatizálsz?
* Konkrétan nem kérdez rá, hogy nem -e Sa'Tereth pártolója, a mélységi nőstény életszemlélete alapján viszont hozzá kötné őt leginkább.*
- És mi oka volt az ingázásnak? Valamilyen megbízás, küldetés?
* Suttogja kicsit közelebb hajolva. Talán túl kíváncsiskodó, de Erf sok mindenbe beavatta már ”másik életével” kapcsolatban, így talán most is bízik majd a tündérkében. Úgysem mozog Assa olyan körökben, hogy bármilyen alvilági figurának elkotyogjon valamit, és egyébként sem pletykás nőszemély.*
- Míg a harcok dúltak, inkább kerültem a Templomot. Sok időt töltöttem a természetben, meditáltam, hogy gyakoroljam az erőm koncentrálását, gyógynövényeket gyűjtögettem, néhány ismerősre is szert tettem az itt élők közül. Vágytam már arra, hogy visszatérhessek a tanuláshoz, de a szürke hétköznapokból is ideje volna kicsit kiszakadni. Te mennyi időre tervezel most a felszínen maradni? Van valami terved az elkövetkező időszakra?
* Erfet kissé meglepi a vállon veregetés is, de Assa úgy látja, hogy ezen legalább nem húzza föl magát. Ahány mélységivel találkozott eddig, mind hangsúlyozta, hogy nem szereti ha hozzáérnek. A tündérke mégis úgy érzi, hogy vannak olyan jóban a sötételf leánnyal, hogy ennyit igazán megengedhet magának.*
- Ugyan, miért mondod ezt?
* Kérdez vissza Assa, miszerint Erfalody itt semmit sem tanulhat.*
- Egyik istenség tanaival sem szimpatizálsz?
* Konkrétan nem kérdez rá, hogy nem -e Sa'Tereth pártolója, a mélységi nőstény életszemlélete alapján viszont hozzá kötné őt leginkább.*
- És mi oka volt az ingázásnak? Valamilyen megbízás, küldetés?
* Suttogja kicsit közelebb hajolva. Talán túl kíváncsiskodó, de Erf sok mindenbe beavatta már ”másik életével” kapcsolatban, így talán most is bízik majd a tündérkében. Úgysem mozog Assa olyan körökben, hogy bármilyen alvilági figurának elkotyogjon valamit, és egyébként sem pletykás nőszemély.*
- Míg a harcok dúltak, inkább kerültem a Templomot. Sok időt töltöttem a természetben, meditáltam, hogy gyakoroljam az erőm koncentrálását, gyógynövényeket gyűjtögettem, néhány ismerősre is szert tettem az itt élők közül. Vágytam már arra, hogy visszatérhessek a tanuláshoz, de a szürke hétköznapokból is ideje volna kicsit kiszakadni. Te mennyi időre tervezel most a felszínen maradni? Van valami terved az elkövetkező időszakra?
3464. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-04-01 14:32:43
Üzenet elküldve: 2017-04-01 14:32:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
*Ezt szereti ebben a helyben: kevés a fény, csöndes, nem zsúfolt. Az egyetlen gond csak az, hogy most már valami olyasmi járja át, olyan érzés, hangulat, megfoghatatlan dolog, ami korán sincs az ínyére. Nem az ő világa, nem a saját eszméi.
A terem csöndes, és ő ha lehetséges, még csöndesebbre veszi a lépteit. Szakmai ártalomnak is lehetne nevezni, de egész fajtájuk ilyen. Csak felszíni rokonaik szeretnek minél nagyobb hangot adni az érkezésüknek. Nem is érti, Erf személy szerint a falra tudna mászni, mikor valaki úgy kopog a cipőjében, hogy akár már több száz láb távolságból is hallható a koppanása a kövön. Ha ő nem ódzkodna zsigeri szinten az ilyesmitől – bár néha eléggé megkönnyíti a munkáját –, akkor is hosszútávon az őrületbe tudná kergetni a hangja.
A csuklya ugyan a fején van, de annyira nem felismerhetetlen a takarásban, meg valóban arra számít, hogy a hangja azért elég ismerős lesz a tündérkének.
A reakciója meglepi, nem érti, mire ez a nagy hevesség. Sose gondolta volna, hogy megjelenése valaha is ilyen pozitív érzéseket fog bárkiből is kiváltani. Most sem érti az okát, arca viszont rezzenéstelen marad, a halvány mosoly csak a felismerésénél válik egy lehelettel szélesebbé, ahogy kissé vonakodva ugyan, de leemeli éjszín tincseiről az anyagot.*
- Legalább. *Bár az is lehet, hogy ha korábban felkereste volna a templomot, akkor is ugyanitt találta volna. Közben a lány már felpattanva felé is iramodik, amit ismét csak érdeklődve figyel. Nem mozdul, minden ösztöni késztetés ellenére sem lép hátra zavartan, kíváncsi mi lesz a végeredmény, de Assa időben lefékez, Erf legnagyobb elégedettségére. Jól esik neki, hogy a tündérke már ismeri annyira, hogy érezze, a fiatal mélységi nem az az ölelkezős típus. Valóban nem az érzelgősség vagy a bizalom náluk a leggyakoribb jellemzők. Hozzá vannak szokva, hogy sokszor az, akit barátnak neveznek, az próbálja meg őket szó szerint hátba szúrni. Ilyen körülmények után megérthető Erfalody folytonos bizalmatlansága.
Bár az is lehet, hogy csak szimplán meggondolta magát, és nem is akarta végül megölelni, amit a pillanat hevében tervezett. A vállveregetésre viszont amikor odapillant, már valamennyire látszik az arcán a meglepettség. Talán az ölelés jobb lett volna, annak voltak előjelei, de ezt a gesztust nem tudja hova tenni.*
- Nem, nekem itt nincs mit tanulnom. A könyvtárba jöttem csak. *Lehet valamit félrehallott, rosszul informálódott, de úgy tudja itt már nem tanítanak a számára semmi értelmeset vagy hasznosat. A tündérkének lehet, neki viszont minden nézete, tanult és általa elfogadott normák szöges ellentéte.* - Minden részlettel azért elég hosszú lenne. Elég sokat kellett ingáznom az otthonom és Arthenior között. És te miket csináltál mostanában? *Számára egyáltalán nem szokatlan egy háborús időszak, bár az utolsó lett volna, aki részt is venne benne, itt biztosan nem, de a tündérkének biztos kellemetlen volt. Vajon a városban maradt? El tudná képzelni, hogy hazament a biztonság kedvéért. Talán még a túlzott segítőkészség arra is rávenné, hogy besegítsen a sebesültek ellátásában.*
*Ezt szereti ebben a helyben: kevés a fény, csöndes, nem zsúfolt. Az egyetlen gond csak az, hogy most már valami olyasmi járja át, olyan érzés, hangulat, megfoghatatlan dolog, ami korán sincs az ínyére. Nem az ő világa, nem a saját eszméi.
A terem csöndes, és ő ha lehetséges, még csöndesebbre veszi a lépteit. Szakmai ártalomnak is lehetne nevezni, de egész fajtájuk ilyen. Csak felszíni rokonaik szeretnek minél nagyobb hangot adni az érkezésüknek. Nem is érti, Erf személy szerint a falra tudna mászni, mikor valaki úgy kopog a cipőjében, hogy akár már több száz láb távolságból is hallható a koppanása a kövön. Ha ő nem ódzkodna zsigeri szinten az ilyesmitől – bár néha eléggé megkönnyíti a munkáját –, akkor is hosszútávon az őrületbe tudná kergetni a hangja.
A csuklya ugyan a fején van, de annyira nem felismerhetetlen a takarásban, meg valóban arra számít, hogy a hangja azért elég ismerős lesz a tündérkének.
A reakciója meglepi, nem érti, mire ez a nagy hevesség. Sose gondolta volna, hogy megjelenése valaha is ilyen pozitív érzéseket fog bárkiből is kiváltani. Most sem érti az okát, arca viszont rezzenéstelen marad, a halvány mosoly csak a felismerésénél válik egy lehelettel szélesebbé, ahogy kissé vonakodva ugyan, de leemeli éjszín tincseiről az anyagot.*
- Legalább. *Bár az is lehet, hogy ha korábban felkereste volna a templomot, akkor is ugyanitt találta volna. Közben a lány már felpattanva felé is iramodik, amit ismét csak érdeklődve figyel. Nem mozdul, minden ösztöni késztetés ellenére sem lép hátra zavartan, kíváncsi mi lesz a végeredmény, de Assa időben lefékez, Erf legnagyobb elégedettségére. Jól esik neki, hogy a tündérke már ismeri annyira, hogy érezze, a fiatal mélységi nem az az ölelkezős típus. Valóban nem az érzelgősség vagy a bizalom náluk a leggyakoribb jellemzők. Hozzá vannak szokva, hogy sokszor az, akit barátnak neveznek, az próbálja meg őket szó szerint hátba szúrni. Ilyen körülmények után megérthető Erfalody folytonos bizalmatlansága.
Bár az is lehet, hogy csak szimplán meggondolta magát, és nem is akarta végül megölelni, amit a pillanat hevében tervezett. A vállveregetésre viszont amikor odapillant, már valamennyire látszik az arcán a meglepettség. Talán az ölelés jobb lett volna, annak voltak előjelei, de ezt a gesztust nem tudja hova tenni.*
- Nem, nekem itt nincs mit tanulnom. A könyvtárba jöttem csak. *Lehet valamit félrehallott, rosszul informálódott, de úgy tudja itt már nem tanítanak a számára semmi értelmeset vagy hasznosat. A tündérkének lehet, neki viszont minden nézete, tanult és általa elfogadott normák szöges ellentéte.* - Minden részlettel azért elég hosszú lenne. Elég sokat kellett ingáznom az otthonom és Arthenior között. És te miket csináltál mostanában? *Számára egyáltalán nem szokatlan egy háborús időszak, bár az utolsó lett volna, aki részt is venne benne, itt biztosan nem, de a tündérkének biztos kellemetlen volt. Vajon a városban maradt? El tudná képzelni, hogy hazament a biztonság kedvéért. Talán még a túlzott segítőkészség arra is rávenné, hogy besegítsen a sebesültek ellátásában.*
3463. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-03-30 21:51:57
Üzenet elküldve: 2017-03-30 21:51:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Assa hamar elmerül olvasmányában. A rengeteg információ között nem mindig könnyű eligazodni, de a Templom csendjében még ez sem okoz problémát. Ilyenkor képes teljesen kizárni a külvilágot, gondolatai néha ugyan elkalandoznak, de akkor is azon mélázik, hogy mikor, milyen helyzetben tudná hasznosítani az adott varázslatot. Maga elé kiterít egy pergamenlapot és tintát, tollat vesz elő, majd gyöngybetűivel lejegyzi a legfontosabb tudnivalókat, esetleg igéket. Ellapoz a három istenséget bemutató részhez is.
Sa'Tereth az, akivel egyáltalán nem tud azonosulni. Tanaiban nem látja, hogy bármi fejlődést, hasznot hozna akár ezen hit követőjének és mágiája használójának, akár a környezetében élőknek.
Szöges ellentéte Eeyr, akit magában csak Földanyaként emleget. Neki teremtő ereje van, jelképe le is van rajzolva: hét sugarú nap. ~ Minden nap lehet egy új kezdet.~ Ahogy olvassa, híveinek gyakran pirkadatkor üzen. Hogy hogyan és miképp, az nincs részletezve, de Assa úgy érzi, talán egyszer méltó lehet arra, hogy az istenség személyesen is szóljon hozzá. Ha nem is szavakkal (habár megjelenni is képes világukban), de legalább egy égi jellel.
A teysusi állítás, miszerint egyedi és megismételhetetlen ő is, önbizalmát erősíti. Mindig is függetlenségre, valamiféle erőre vágyott, talán általa (is) megkaphatja. Az előbbi entitás követőjeként a megszerzett hatalmat viszont mindenképpen helyes célokra fordítaná. Ahogy tovább lapoz a könyvben, annál komolyabb és erősebb varázslatokat talál és örömmel konstatálja, hogy jó párat már képes is elsajátítani. ~ Persze, mindent szép sorjában, nem szabad kapkodni!~ Emlékezteti magát.
Hirtelen egy igen ismerősen csengő hang készteti arra, hogy megálljon. Ugyan a teremben uralkodó félhomály és az alak csuklyája miatt nem látja az illető arcát, de szinte biztos benne, hogy kivel is hozta ismét össze a sors.*
- Erf?! Hát te vagy az?! Ezer éve nem láttalak!
* Pattan fel az irománya mellől, de még időben megáll, hogy a mélységi hátra ne hőköljön. Assa számára természetes, hogy öleléssel köszöntsön egy kedves barátot, de tudja, hogy a másik lány bizalmatlan a felszíniekkel szemben, még ha a tündérkét jól is ismeri. Így végül csak megpaskolja a vállát.*
- Én tanulni jöttem, hogy végre elültek a botrányok. Te is azért érkeztél? Merre jártál, mit csináltál mostanában? Minden részletre kíváncsi vagyok!
* Mosolyog Erfalodyra.
Annak idején, nem sokkal azután, hogy Assa hosszú hajóútja után a Kikötőbe érkezett, akkor egy ivóban találkoztak, ugyanis ugyanahhoz a társasághoz ültek le. A tagok lelkesen szerveztek egy felderítőexpedíciót az elhagyatott Grombar kastélyba, afféle kísértetvadászatra. A sors azonban más kalandokat szánt a tündérkének és a sötételfnek. Elrabolták őket, de közös erővel (vagy inkább ügyességüknek hála) sikerült kiszabadulniuk, sőt a gonosztevőktől is megszabadulniuk. Assa ennek a közös kalandnak hatására tudta félretenni a mélység szülötteivel szembeni előítéleteit és szép lassan megismerkedtek egymással. Éjbőrű társa egy ideig nem volt hajlandó beszélni nevéről és származásától, hiszen a "jóságosak" faját pedig a mélységiek vetik meg általában. Kezdetben voltak is konfliktusaik, sőt véleményük rengeteg dologban mindig is különbözni fog, a kölcsönös elfogadás azonban kialakult már köztük, ezzel is rácáfoltak a sztereotípiákra. Legalábbis ez Assa meggyőződése. Szívesen emlékszik vissza közös programjaikra, erdei kilovaglásaikra, arteheinori városnéző túráikra, az esti vörösborozásokra (néhány akkori ismerőssel), a barakkban való gyakorlásokra.
Eszébe jut még legutóbbi közös ”kirándulásuk” is, ahol két férfival – egy harcossal és egy mágussal- látogattak el egy különös, titkokkal és varázslatokkal teli szigetre. Útjaik ezután váltak el, talán egyszer egy fesztiválon futottak össze még, de bizony már az is régen volt. Így talán Erf nem ütközik meg nagy lelkesedésén, hisz a tündérke már csak ilyen.*
* Assa hamar elmerül olvasmányában. A rengeteg információ között nem mindig könnyű eligazodni, de a Templom csendjében még ez sem okoz problémát. Ilyenkor képes teljesen kizárni a külvilágot, gondolatai néha ugyan elkalandoznak, de akkor is azon mélázik, hogy mikor, milyen helyzetben tudná hasznosítani az adott varázslatot. Maga elé kiterít egy pergamenlapot és tintát, tollat vesz elő, majd gyöngybetűivel lejegyzi a legfontosabb tudnivalókat, esetleg igéket. Ellapoz a három istenséget bemutató részhez is.
Sa'Tereth az, akivel egyáltalán nem tud azonosulni. Tanaiban nem látja, hogy bármi fejlődést, hasznot hozna akár ezen hit követőjének és mágiája használójának, akár a környezetében élőknek.
Szöges ellentéte Eeyr, akit magában csak Földanyaként emleget. Neki teremtő ereje van, jelképe le is van rajzolva: hét sugarú nap. ~ Minden nap lehet egy új kezdet.~ Ahogy olvassa, híveinek gyakran pirkadatkor üzen. Hogy hogyan és miképp, az nincs részletezve, de Assa úgy érzi, talán egyszer méltó lehet arra, hogy az istenség személyesen is szóljon hozzá. Ha nem is szavakkal (habár megjelenni is képes világukban), de legalább egy égi jellel.
A teysusi állítás, miszerint egyedi és megismételhetetlen ő is, önbizalmát erősíti. Mindig is függetlenségre, valamiféle erőre vágyott, talán általa (is) megkaphatja. Az előbbi entitás követőjeként a megszerzett hatalmat viszont mindenképpen helyes célokra fordítaná. Ahogy tovább lapoz a könyvben, annál komolyabb és erősebb varázslatokat talál és örömmel konstatálja, hogy jó párat már képes is elsajátítani. ~ Persze, mindent szép sorjában, nem szabad kapkodni!~ Emlékezteti magát.
Hirtelen egy igen ismerősen csengő hang készteti arra, hogy megálljon. Ugyan a teremben uralkodó félhomály és az alak csuklyája miatt nem látja az illető arcát, de szinte biztos benne, hogy kivel is hozta ismét össze a sors.*
- Erf?! Hát te vagy az?! Ezer éve nem láttalak!
* Pattan fel az irománya mellől, de még időben megáll, hogy a mélységi hátra ne hőköljön. Assa számára természetes, hogy öleléssel köszöntsön egy kedves barátot, de tudja, hogy a másik lány bizalmatlan a felszíniekkel szemben, még ha a tündérkét jól is ismeri. Így végül csak megpaskolja a vállát.*
- Én tanulni jöttem, hogy végre elültek a botrányok. Te is azért érkeztél? Merre jártál, mit csináltál mostanában? Minden részletre kíváncsi vagyok!
* Mosolyog Erfalodyra.
Annak idején, nem sokkal azután, hogy Assa hosszú hajóútja után a Kikötőbe érkezett, akkor egy ivóban találkoztak, ugyanis ugyanahhoz a társasághoz ültek le. A tagok lelkesen szerveztek egy felderítőexpedíciót az elhagyatott Grombar kastélyba, afféle kísértetvadászatra. A sors azonban más kalandokat szánt a tündérkének és a sötételfnek. Elrabolták őket, de közös erővel (vagy inkább ügyességüknek hála) sikerült kiszabadulniuk, sőt a gonosztevőktől is megszabadulniuk. Assa ennek a közös kalandnak hatására tudta félretenni a mélység szülötteivel szembeni előítéleteit és szép lassan megismerkedtek egymással. Éjbőrű társa egy ideig nem volt hajlandó beszélni nevéről és származásától, hiszen a "jóságosak" faját pedig a mélységiek vetik meg általában. Kezdetben voltak is konfliktusaik, sőt véleményük rengeteg dologban mindig is különbözni fog, a kölcsönös elfogadás azonban kialakult már köztük, ezzel is rácáfoltak a sztereotípiákra. Legalábbis ez Assa meggyőződése. Szívesen emlékszik vissza közös programjaikra, erdei kilovaglásaikra, arteheinori városnéző túráikra, az esti vörösborozásokra (néhány akkori ismerőssel), a barakkban való gyakorlásokra.
Eszébe jut még legutóbbi közös ”kirándulásuk” is, ahol két férfival – egy harcossal és egy mágussal- látogattak el egy különös, titkokkal és varázslatokkal teli szigetre. Útjaik ezután váltak el, talán egyszer egy fesztiválon futottak össze még, de bizony már az is régen volt. Így talán Erf nem ütközik meg nagy lelkesedésén, hisz a tündérke már csak ilyen.*
3462. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-03-29 21:44:59
Üzenet elküldve: 2017-03-29 21:44:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
*Alig bír elnyomni egy ásítást. Eléggé fáradt, mégis két napja alig bír aludni. Igaz hozzászokott a virrasztásokhoz, ezért is tudja mesterien elrejteni, hogy ne is látszódjon rajta, más az, mikor meg se próbál pihenni, és az, amikor három-négy órát valahogy végigforgolódik. Ez az oka leginkább, hogy verőfényes napsütésben hagyta el a négy falat. Muszáj kicsit mozognia, vagy valamivel lekötnie magát, különben beleőrül. Nagyon nem tett neki jót a közelmúlt ingázó életmódja. Más az, mikor az emberek néhány hatos, vagy egy-két hónapos időközönként váltogatják a lakhelyük két város között, és az is más, mikor ugyanez történik meg, csak a felszín és a mélység között. Más az életvitel, az idő mérése, és nincsenek évszakok. Ezt is imádja, hogy ott állandó a hőmérséklet. Most viszont úgy fest egy ideig ismét maradnia kell. Pontosabban kötelező.
Még alig fékez csak le a fekete csődör, gyors, könnyed mozdulattal pattan is le a hátáról. Ahogy a kikötésén ügyködik, egy közelebbi fehér lóra sandít. Valahogy, mintha ismerős lenne neki. Nem kimondottan az állat, inkább annak a felszerelése. Csak addig foglalkozik ezzel, míg megüti az ismerős érzés, aztán már inkább a saját táskájában kezd el keresgélni a kulacsa után. Sosem szokott minimális figyelmet sem tulajdonítani ezeknek az érzéseknek, itt minden ugyanolyan.
Néhány korty után befelé veszi az irány, dinamikus léptekkel. Bár a templom még a legkellemesebb helyek közé tartozott régen a bent uralkodó folytonos félhomály miatt, azóta nem járt erre, mióta az a fénycsóvás incidens történt. Nem is baj, úgy hallotta már istenek tanait lehet csak itt tanulni. Nem is azért jött, hanem inkább a könyvtára miatt.
Bent, még ha gyorsak is a léptei, automatikusan méri fel a környezetét, futtatja végig a tekintetét a belső téren, mígnem pillantása megakad egy ismerős kis alakon. Csak fél szemét tartja rajta, míg közelebb nem ér, aztán ahogy már egyértelművé válik, hogy valóban ismerősről van szó, megtorpan.*
- Nocsak, kit látnak szemeim! Téged is látni mostanában? *Talán felszíni szemmel nem épp nevezhető kedvesnek vagy őszintének a mosolya, szája sarka épp csak egy leheletnyit görbül felfele, jég kék íriszei a szokásos hideg fényükben ragyognak. Pedig nem tagadhatja, hogy a kis tündérke azon kevés felszíniek egyike, akik miatt egyáltalán hajlandó megállni. Az biztos, hogy az egyetlen vele azonos nemű.
Egyelőre nem lép hozzá közelebb, a kellemes félhomályban marad. A napfényben való fürdőzést meghagyja a tündérkének, neki bőven elég volt belőle, amíg ide nem ért. A csuklya így is, még mindig ott a fején.*
*Alig bír elnyomni egy ásítást. Eléggé fáradt, mégis két napja alig bír aludni. Igaz hozzászokott a virrasztásokhoz, ezért is tudja mesterien elrejteni, hogy ne is látszódjon rajta, más az, mikor meg se próbál pihenni, és az, amikor három-négy órát valahogy végigforgolódik. Ez az oka leginkább, hogy verőfényes napsütésben hagyta el a négy falat. Muszáj kicsit mozognia, vagy valamivel lekötnie magát, különben beleőrül. Nagyon nem tett neki jót a közelmúlt ingázó életmódja. Más az, mikor az emberek néhány hatos, vagy egy-két hónapos időközönként váltogatják a lakhelyük két város között, és az is más, mikor ugyanez történik meg, csak a felszín és a mélység között. Más az életvitel, az idő mérése, és nincsenek évszakok. Ezt is imádja, hogy ott állandó a hőmérséklet. Most viszont úgy fest egy ideig ismét maradnia kell. Pontosabban kötelező.
Még alig fékez csak le a fekete csődör, gyors, könnyed mozdulattal pattan is le a hátáról. Ahogy a kikötésén ügyködik, egy közelebbi fehér lóra sandít. Valahogy, mintha ismerős lenne neki. Nem kimondottan az állat, inkább annak a felszerelése. Csak addig foglalkozik ezzel, míg megüti az ismerős érzés, aztán már inkább a saját táskájában kezd el keresgélni a kulacsa után. Sosem szokott minimális figyelmet sem tulajdonítani ezeknek az érzéseknek, itt minden ugyanolyan.
Néhány korty után befelé veszi az irány, dinamikus léptekkel. Bár a templom még a legkellemesebb helyek közé tartozott régen a bent uralkodó folytonos félhomály miatt, azóta nem járt erre, mióta az a fénycsóvás incidens történt. Nem is baj, úgy hallotta már istenek tanait lehet csak itt tanulni. Nem is azért jött, hanem inkább a könyvtára miatt.
Bent, még ha gyorsak is a léptei, automatikusan méri fel a környezetét, futtatja végig a tekintetét a belső téren, mígnem pillantása megakad egy ismerős kis alakon. Csak fél szemét tartja rajta, míg közelebb nem ér, aztán ahogy már egyértelművé válik, hogy valóban ismerősről van szó, megtorpan.*
- Nocsak, kit látnak szemeim! Téged is látni mostanában? *Talán felszíni szemmel nem épp nevezhető kedvesnek vagy őszintének a mosolya, szája sarka épp csak egy leheletnyit görbül felfele, jég kék íriszei a szokásos hideg fényükben ragyognak. Pedig nem tagadhatja, hogy a kis tündérke azon kevés felszíniek egyike, akik miatt egyáltalán hajlandó megállni. Az biztos, hogy az egyetlen vele azonos nemű.
Egyelőre nem lép hozzá közelebb, a kellemes félhomályban marad. A napfényben való fürdőzést meghagyja a tündérkének, neki bőven elég volt belőle, amíg ide nem ért. A csuklya így is, még mindig ott a fején.*
3461. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-03-28 20:01:58
Üzenet elküldve: 2017-03-28 20:01:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
* Szép tavaszias napra virradt a Levegő városában. Assa frissen ébred és igazán tettrekésznek érzi magát. És most nem csak az ablaküvegen átszűrődő, bőrét finoman cirógató napsugarak, a csivitelő madarak miatt, akik a tavasz hírnökei. Ma végre annyi kihagyás után ismét tanulni megy.
A Templom körül nemrégiben komoly botrányok és talán valamiféle harcok is zajlottak. Ahogy ő hallotta egy démon került megidézésre és hulla hadseregével felsorakozott Artheinor ellen. Szerencsére az egyszerű városi polgárok és varázslók nem maradtak segítség nélkül a bajban, ugyanis két istenség színrelépése megváltoztatta a dolgok állását (vagy tovább bonyolította az eseményeket?). Őket Eeyr-ként és Teysus-ként emlegetik. Assa a történetet lezárásául azt várta, hogy a boldog befejezés biztosan az lesz, hogy Sa'Tereth- et elpusztította az élet- és a függetlenség istene. A valóság persze ennél -mint kiderült- jóval árnyaltabb: a három hatalom között egyfajta egyensúly alakult ki.
Mostanában a hittérítők is feltűntek a Levegő városában és Assát is csakhamar megtalálták. A lány mindnyájukat türelmesen végighallgatta, Eeyr és Teysus tanai nem is találtak süket fülekre. Az előbbi Assa szemében maga a Földanya, akiben eddig is hitt, így az ő tanítását teljes mértékben magáénak érzi, életszemléletéhez illőnek találja.
Személyiségéből fakadóan az utóbbi istenség tulajdonságaival is tud azonosulni, hiszen az előrehaladás, céltudatosság, ami élet mozgatórugója, nem érdemes egy helyben toporogni.
A Templomban már lehetőség nyílik rá, hogy szakrális varázslatokat, vagyis Eeyr és Teysus mágiáját elsajátítsa, így oda igyekszik most.
Miután lehuppan Pihe hátáról még gondoskodik elhelyezéséről, és ezután lépi át az ég felé nyújtózó sziklaépület küszöbét. Odabent a már jól megszokott félhomály fogadja. Nincsenek ma valami sokan, akik tesznek- vesznek is, azok sem hangoskodnak, így senki sem fogja zavarni egy kis olvasgatásban, tanulásban.
A könyvtárba érve egy tekercset elmélyülten tanulmányozó csuhást pillant meg, aki fel sem néz az irományából. A tündérke nem akarja megzavarni, így kikeresi azt az óriási bőrkötéses könyvet, amire szüksége lesz, majd fölballag vele és egy viszonylag világosabb sarkot keres, hogy ne kelljen vakoskodnia olvasás közben. Mert bizony igen apró betűkkel szedték a hajszálvékony lapokra a különféle varázslatokat és leírásukat, nem lenne szerencsés, ha egy félreolvasott szó miatt valami galibát okozna. Végül letelepszik az egyik ablak alatt álló padra és belemerül – a számára még egészen új- szakrális mágia világába.*
A Templom körül nemrégiben komoly botrányok és talán valamiféle harcok is zajlottak. Ahogy ő hallotta egy démon került megidézésre és hulla hadseregével felsorakozott Artheinor ellen. Szerencsére az egyszerű városi polgárok és varázslók nem maradtak segítség nélkül a bajban, ugyanis két istenség színrelépése megváltoztatta a dolgok állását (vagy tovább bonyolította az eseményeket?). Őket Eeyr-ként és Teysus-ként emlegetik. Assa a történetet lezárásául azt várta, hogy a boldog befejezés biztosan az lesz, hogy Sa'Tereth- et elpusztította az élet- és a függetlenség istene. A valóság persze ennél -mint kiderült- jóval árnyaltabb: a három hatalom között egyfajta egyensúly alakult ki.
Mostanában a hittérítők is feltűntek a Levegő városában és Assát is csakhamar megtalálták. A lány mindnyájukat türelmesen végighallgatta, Eeyr és Teysus tanai nem is találtak süket fülekre. Az előbbi Assa szemében maga a Földanya, akiben eddig is hitt, így az ő tanítását teljes mértékben magáénak érzi, életszemléletéhez illőnek találja.
Személyiségéből fakadóan az utóbbi istenség tulajdonságaival is tud azonosulni, hiszen az előrehaladás, céltudatosság, ami élet mozgatórugója, nem érdemes egy helyben toporogni.
A Templomban már lehetőség nyílik rá, hogy szakrális varázslatokat, vagyis Eeyr és Teysus mágiáját elsajátítsa, így oda igyekszik most.
Miután lehuppan Pihe hátáról még gondoskodik elhelyezéséről, és ezután lépi át az ég felé nyújtózó sziklaépület küszöbét. Odabent a már jól megszokott félhomály fogadja. Nincsenek ma valami sokan, akik tesznek- vesznek is, azok sem hangoskodnak, így senki sem fogja zavarni egy kis olvasgatásban, tanulásban.
A könyvtárba érve egy tekercset elmélyülten tanulmányozó csuhást pillant meg, aki fel sem néz az irományából. A tündérke nem akarja megzavarni, így kikeresi azt az óriási bőrkötéses könyvet, amire szüksége lesz, majd fölballag vele és egy viszonylag világosabb sarkot keres, hogy ne kelljen vakoskodnia olvasás közben. Mert bizony igen apró betűkkel szedték a hajszálvékony lapokra a különféle varázslatokat és leírásukat, nem lenne szerencsés, ha egy félreolvasott szó miatt valami galibát okozna. Végül letelepszik az egyik ablak alatt álló padra és belemerül – a számára még egészen új- szakrális mágia világába.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122