Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 99 (1961. - 1980. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
1980. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-10 23:35:46
Üzenet elküldve: 2013-12-10 23:35:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
*Drayen örömmel áll meg a monumentális épület előtt. Már-már áhitattal nezi a templom faragványait. Mostmár lesz ideje, és lehetősége, hogy behatóbban is megismerje a mágia ezen oldalát.*
~Bár megértenél Apám! Ha tudnád mennyi csodát lehet tenni, ha az ember ismeri a mágia rejtelmeit!~
*sóhajt fel csalódottan. Nem rég inditotta útnak a futár, hogy vigye meg a hírt hogy itt marad.*
~Legjobb lesz haza menni~
~Bár megértenél Apám! Ha tudnád mennyi csodát lehet tenni, ha az ember ismeri a mágia rejtelmeit!~
*sóhajt fel csalódottan. Nem rég inditotta útnak a futár, hogy vigye meg a hírt hogy itt marad.*
~Legjobb lesz haza menni~
1979. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-10 18:18:14
Üzenet elküldve: 2013-12-10 18:18:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Rigolhand Hemitar//
*Az átázott ruhája több helyen szakadásokkal van tarkítva. Megáll az ajtó előtt.
"Így nem illik bemenni, de nincs más lehetőségem." *Vesz egy nagy levegőt, hogy nyugalmat és kipihentséget erőltessen magára. Majd belép az ajtón. Sántít, s az oldalát is fogja, mintha fájna.*
*Az idős pap, aki eddig segített, egyből szalad hozzá, hogy segítsen.*
-Jól van fiam? *Érdeklődik a pap.*
- Semmi bajom, csak karcolások, és a ruhám is javítható. Köszönöm Atyám az aggódását. * Nyugtatja a papot, de az nem hagyja magát lerázni. Hozz egy széket, és leülteit Argust, s elkezdi a sebeit kimosni.*
-Atyám! Semmi bajom. *Próbálkozik Argus, de hamar rájön, hogy nem tud ellene tenni.*
-Atyám? Tud nekem segíteni? *teszi fel félénken a kérdést Argus.*
- Miben fiam?
- Tegnap volt itt egy fiatal fiú, aki segíteni próbált nekem. Akarom mondani, segített is. Szeretném megköszönni neki.
- Bizonyára az Új papnövendékünkről beszélsz. Nagyon lelkes. Hemitar papnövendék. Jelenleg valahol szorgoskodik. * Közben befejezi Argus sebeinek tisztítását. A fiatalember annyira megörül, hogy egyből fölpattan a székből, nehogy az idő pap még valamit át akarjon rajta kötözni.*
-Kérem mondja meg Hemitar-nak, hogy a Pegazusban várom. Szeretnék neki köszönetet mondani. * Közben lassan kihátrál a templomból, le nem véve a szemét az idő papról. Amint eléri a templom kaput sarkon fordul, és megy el.*
"Remélem, hogy hamar tud szabadulni a fiú, hogy tudjak vele beszélni."
*Az átázott ruhája több helyen szakadásokkal van tarkítva. Megáll az ajtó előtt.
"Így nem illik bemenni, de nincs más lehetőségem." *Vesz egy nagy levegőt, hogy nyugalmat és kipihentséget erőltessen magára. Majd belép az ajtón. Sántít, s az oldalát is fogja, mintha fájna.*
*Az idős pap, aki eddig segített, egyből szalad hozzá, hogy segítsen.*
-Jól van fiam? *Érdeklődik a pap.*
- Semmi bajom, csak karcolások, és a ruhám is javítható. Köszönöm Atyám az aggódását. * Nyugtatja a papot, de az nem hagyja magát lerázni. Hozz egy széket, és leülteit Argust, s elkezdi a sebeit kimosni.*
-Atyám! Semmi bajom. *Próbálkozik Argus, de hamar rájön, hogy nem tud ellene tenni.*
-Atyám? Tud nekem segíteni? *teszi fel félénken a kérdést Argus.*
- Miben fiam?
- Tegnap volt itt egy fiatal fiú, aki segíteni próbált nekem. Akarom mondani, segített is. Szeretném megköszönni neki.
- Bizonyára az Új papnövendékünkről beszélsz. Nagyon lelkes. Hemitar papnövendék. Jelenleg valahol szorgoskodik. * Közben befejezi Argus sebeinek tisztítását. A fiatalember annyira megörül, hogy egyből fölpattan a székből, nehogy az idő pap még valamit át akarjon rajta kötözni.*
-Kérem mondja meg Hemitar-nak, hogy a Pegazusban várom. Szeretnék neki köszönetet mondani. * Közben lassan kihátrál a templomból, le nem véve a szemét az idő papról. Amint eléri a templom kaput sarkon fordul, és megy el.*
"Remélem, hogy hamar tud szabadulni a fiú, hogy tudjak vele beszélni."
1978. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-10 13:38:39
Üzenet elküldve: 2013-12-10 13:38:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* A fiatal fiú dolgai végeztével az oltár elé megy, letérdel és imára kulcsolja kezét.*
~ Vizek hatalma köszönöm útmutatásod és legyen, áldott akaratod mindig jöjjön el a te akaratod és híveid tartsanak meg minden szokást úgy, mint a mai böjtnapot.~
*Imája végén a fiú feláll, körbenéz és vidáman indul a kijárat felé.*
~ Vizek hatalma köszönöm útmutatásod és legyen, áldott akaratod mindig jöjjön el a te akaratod és híveid tartsanak meg minden szokást úgy, mint a mai böjtnapot.~
*Imája végén a fiú feláll, körbenéz és vidáman indul a kijárat felé.*
1977. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-10 10:18:56
Üzenet elküldve: 2013-12-10 10:18:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
//Henua Tikron//
*Telnek a napok, Neara pedig egyre jobban érzi magát a templomban, van néhány pap, aki már messziről köszönti őt. A néhány nap alatt, amit itt már eltöltött egészen otthonosan berendezkedett már. Kért egy külön kis zugot magának, ahol végre a feltöltődött varázserejével nappali fényességet varázsolt magának, hogy nyugodtan tanulhasson. Módszeresen kezdte bejárni a templomi könyvtárat, a napmágiával kapcsolatos könyveket begyűjtötte már, az első szekcióból. Még van kilenc további, tehát akad dolga még, egyelőre viszont kielégítettnek tekintette a kíváncsiságát. Emellett újabb tekercseket kezdett írni a könyvtár számára, főleg hibajegyzéket, és módszereket, mellyel jobban tudják majd majd a delikvensek elsajátítani a napmágia tanait. Egy nap még Amos Theniorral is találkozott, kölcsönös tisztelettel tekintettek egymásra, és a templom misztikus vezetője áldását adta Neara további kutatásaihoz, és a fent említett helyiséget is az ő engedélyével használhatta. Egyébiránt segédkezett a templomban ha felkérték, és olykor sétára is indult, hogy feltöltse az elméjét újabb impulzusokkal és a város térképének bővebb megismerésével. Természetesen nagyon az út elején járt még, hiszen alig egy hónapja, hogy betette a lábát Arthenior szeles városába. Most is épp a pihenőidejét töltötte, a szobáját elhagyva a kertbe templom kertjébe készült, amikor egy újabb apró termetűvel hozta össze a jó-sors. ~ A gnómok ilyen fogékonyak lennének a mágiára? ~ Tűnődik, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve lecsökkenti a távolságot kettejük között. Illedelmesen biccent, majd be is mutatkozik.*
- Szép napot gnóm uram. Ön is mágiatanulásra adta a fejét? Tudja, én nem vagyok idevalósi, de ön a második gnóm akivel találkozom rövid időn, és felkeltette az érdeklődésem, hogy az önök népe hogyan viszonyul a mágiához. Ha szeretné segítek eligazodni a könyvtár zegzugos könyvespolcai között, bár nem vagyok a templom hmmm... alkalmazottja, mondjuk így.
*Mondja kedvesen, a botját használja támasztékul, bár semmi oka rá, még egy kicsit be is rogyasztja a lábait, hogy ne tűnjön sokkal magasabbnak a gnómnál. Nyilván ezt lehetetlen elérnie, de a lábai úgy hajlottak be, hogy azt nem lehet otrombaságnak venni, inkább csak gesztusnak.*
A hozzászólás írója (Neara Anthariel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.10 11:32:39
*Telnek a napok, Neara pedig egyre jobban érzi magát a templomban, van néhány pap, aki már messziről köszönti őt. A néhány nap alatt, amit itt már eltöltött egészen otthonosan berendezkedett már. Kért egy külön kis zugot magának, ahol végre a feltöltődött varázserejével nappali fényességet varázsolt magának, hogy nyugodtan tanulhasson. Módszeresen kezdte bejárni a templomi könyvtárat, a napmágiával kapcsolatos könyveket begyűjtötte már, az első szekcióból. Még van kilenc további, tehát akad dolga még, egyelőre viszont kielégítettnek tekintette a kíváncsiságát. Emellett újabb tekercseket kezdett írni a könyvtár számára, főleg hibajegyzéket, és módszereket, mellyel jobban tudják majd majd a delikvensek elsajátítani a napmágia tanait. Egy nap még Amos Theniorral is találkozott, kölcsönös tisztelettel tekintettek egymásra, és a templom misztikus vezetője áldását adta Neara további kutatásaihoz, és a fent említett helyiséget is az ő engedélyével használhatta. Egyébiránt segédkezett a templomban ha felkérték, és olykor sétára is indult, hogy feltöltse az elméjét újabb impulzusokkal és a város térképének bővebb megismerésével. Természetesen nagyon az út elején járt még, hiszen alig egy hónapja, hogy betette a lábát Arthenior szeles városába. Most is épp a pihenőidejét töltötte, a szobáját elhagyva a kertbe templom kertjébe készült, amikor egy újabb apró termetűvel hozta össze a jó-sors. ~ A gnómok ilyen fogékonyak lennének a mágiára? ~ Tűnődik, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve lecsökkenti a távolságot kettejük között. Illedelmesen biccent, majd be is mutatkozik.*
- Szép napot gnóm uram. Ön is mágiatanulásra adta a fejét? Tudja, én nem vagyok idevalósi, de ön a második gnóm akivel találkozom rövid időn, és felkeltette az érdeklődésem, hogy az önök népe hogyan viszonyul a mágiához. Ha szeretné segítek eligazodni a könyvtár zegzugos könyvespolcai között, bár nem vagyok a templom hmmm... alkalmazottja, mondjuk így.
*Mondja kedvesen, a botját használja támasztékul, bár semmi oka rá, még egy kicsit be is rogyasztja a lábait, hogy ne tűnjön sokkal magasabbnak a gnómnál. Nyilván ezt lehetetlen elérnie, de a lábai úgy hajlottak be, hogy azt nem lehet otrombaságnak venni, inkább csak gesztusnak.*
A hozzászólás írója (Neara Anthariel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.10 11:32:39
1976. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-10 00:12:22
Üzenet elküldve: 2013-12-10 00:12:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*A fiatal papnövendék visszaérve a templomba nagyot sóhajt, majd boldogság látszik arcán hogy végre visszaért. Egyik pap magához inti, segítséget kér tőle és kezébe ad néhány könyvet. Szorgosan siet, a pap után cipeli, a könyveket majd helyére pakolják. Ez után együtt leellenőrzik, hogy minden rendben van. Ezek után a fiatal papnövendékkérdéssel fordul az idősebhez.*
- Atyám most már vacsorázhatunk kissé megéheztem?
*A pap megsimogatja a fejét és így szól.*
- Persze fiam gyere együnk. Majd imádkozzunk együtt megköszönve az ételt és italt, ami adatott nekünk.
*Majd elindultak a hátsó rész felé a pap és a papnövendék.
- Atyám most már vacsorázhatunk kissé megéheztem?
*A pap megsimogatja a fejét és így szól.*
- Persze fiam gyere együnk. Majd imádkozzunk együtt megköszönve az ételt és italt, ami adatott nekünk.
*Majd elindultak a hátsó rész felé a pap és a papnövendék.
1975. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 22:59:48
Üzenet elküldve: 2013-12-09 22:59:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
*A gyűrűjét újra magához véve Henua elköszön a kovácsmestertől és a piac felé távozik. Ott már sokkal jobb idő van. Elgondolkozik azon, hogy mennyi idő alatt szokná meg ezt a hőséget. Nem tartja kizártnak, hogy sikerülne, de abban biztos, hogy sokáig tartana. A mostani kovács már biztosan gyerekkora óta a műhelybe jár, úgyhogy tőle ezt felesleges lenne megkérdezni.
Még mindig van ideje. A fák száradnak még a szálláshelyen, ma még nem kellene hozzájuk nyúlni. Arra gondol, hogy ha elvinné az összeset a kovácsműhelybe, akkor is kellene még pár óra, hogy megszáradjanak a rudak, a golyók és a két talpfa. Ezt a gondolatot nem veti el, bár a mester talán nem örülne, ha a gnóm órákig ott lenne a műhelyben, hogy megszárítsa az eszközeit. Lehet találni jobb megoldást is.
Egyelőre visszamegy a templomba, hogy folytassa a tanulást. A gazdagnegyeden átkelve a templomkert simafüvű gyeptakarójához érkezik. Itt egy kicsit el is időzik egy padon ülve. Pihenteti a lábait és nézi az embereket, ahogy jönnek a temetőből vagy a templomból illetve a másik irányból. Mindig érdekes elgondolkodni rajta, hogy vajon honnan jönnek és hová tartanak. Minden járókelőnek van egy története és lehet, hogy néhányukat Tikron meg is fogja ismerni előbb-utóbb. Meglát egy elf párt leülni a szomszédos padra. Váltanak néhány szót, majd ölelkezésbe kezdenek. Hamarosan már egész vadul markolásszák egymást és csókolóznak. A gnóm ezt már nem nézi meg. Nem illik bámulni, mikor két szerelmes ennyire örül egymásnak, bár ha annyira bánnák, akkor talán nem nyílt helyen csinálnák ezt. Persze az is lehet, hogy csak most jött el az a pillanat, amikor elszabadulnak az érzelmek. Tikron egy kis mosoly kíséretében a másik irányba fordítja a fejét. Themisiára gondol. A kedvese ott él abban a távoli városban, ahova együtt mentek Huredonból. Már nagyon hiányzik neki az a telt, gnóm csípő és minden más, amit barátnője jelent neki. Már nagyon hosszú ideje összetartoznak és a lány megérti, hogy Tikront mi készteti ezekre a hosszú vándorutakra. A gnóm meg akarja érteni és meg akarja ismerni, el akarja sajátítani a mágiát. Ez pedig hosszadalmas út és ahogy ezen gondolkozik, már érzi, hogy eleget pihent. A séta után jólesett neki leülni, de ideje indulni. Bemegy a templomba és megkeresi a tanítóját, hogy újabb leckéket tanuljon.*
Még mindig van ideje. A fák száradnak még a szálláshelyen, ma még nem kellene hozzájuk nyúlni. Arra gondol, hogy ha elvinné az összeset a kovácsműhelybe, akkor is kellene még pár óra, hogy megszáradjanak a rudak, a golyók és a két talpfa. Ezt a gondolatot nem veti el, bár a mester talán nem örülne, ha a gnóm órákig ott lenne a műhelyben, hogy megszárítsa az eszközeit. Lehet találni jobb megoldást is.
Egyelőre visszamegy a templomba, hogy folytassa a tanulást. A gazdagnegyeden átkelve a templomkert simafüvű gyeptakarójához érkezik. Itt egy kicsit el is időzik egy padon ülve. Pihenteti a lábait és nézi az embereket, ahogy jönnek a temetőből vagy a templomból illetve a másik irányból. Mindig érdekes elgondolkodni rajta, hogy vajon honnan jönnek és hová tartanak. Minden járókelőnek van egy története és lehet, hogy néhányukat Tikron meg is fogja ismerni előbb-utóbb. Meglát egy elf párt leülni a szomszédos padra. Váltanak néhány szót, majd ölelkezésbe kezdenek. Hamarosan már egész vadul markolásszák egymást és csókolóznak. A gnóm ezt már nem nézi meg. Nem illik bámulni, mikor két szerelmes ennyire örül egymásnak, bár ha annyira bánnák, akkor talán nem nyílt helyen csinálnák ezt. Persze az is lehet, hogy csak most jött el az a pillanat, amikor elszabadulnak az érzelmek. Tikron egy kis mosoly kíséretében a másik irányba fordítja a fejét. Themisiára gondol. A kedvese ott él abban a távoli városban, ahova együtt mentek Huredonból. Már nagyon hiányzik neki az a telt, gnóm csípő és minden más, amit barátnője jelent neki. Már nagyon hosszú ideje összetartoznak és a lány megérti, hogy Tikront mi készteti ezekre a hosszú vándorutakra. A gnóm meg akarja érteni és meg akarja ismerni, el akarja sajátítani a mágiát. Ez pedig hosszadalmas út és ahogy ezen gondolkozik, már érzi, hogy eleget pihent. A séta után jólesett neki leülni, de ideje indulni. Bemegy a templomba és megkeresi a tanítóját, hogy újabb leckéket tanuljon.*
1974. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 21:46:21
Üzenet elküldve: 2013-12-09 21:46:21
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kis idő elteltével a Rendfőnök visszatér vendégéhez. Arcán egy kis veríték jelzi, hogy gondterhelt napokat él meg mostanság. Egy röpke mozdulattal ránc borította homlokáról szórakozottan elsöpri ezen gondokat és felkeresi vendégét.*
- Kérlek...öhm... Bocsássál meg fiatalúr, a nagy sietségben elfelejtettem neved, megismételnéd nekem?
- Uram, a szavak forgatásánál csupán diplomácia érzéke veszélyesebb fegyver! Nem, nem felejthette el a nevemet, hiszen még be sem mutatkoztam melyért elnézését kérem!
~ Nem szabad hagynod, hogy tested fáradtsága szellemed eltompuláshoz vezessen! ~
- A nevem Kamakiri Kin növendék vagy mifelénk mondják; a ’Csermely’.
- Nos’ kedves Kamakiri Kin, kérlek kövess, a szállásodra kísérnélek ahogy kérted! *Mondja mosolyogva az öreg pap.*
- Rendben, köszönöm.
*Azzal a rendfőnök megfordul és elindul. Mögötte könnyed léptekkel halad a kolostor új vendége, új tagja.*
- Kérlek...öhm... Bocsássál meg fiatalúr, a nagy sietségben elfelejtettem neved, megismételnéd nekem?
- Uram, a szavak forgatásánál csupán diplomácia érzéke veszélyesebb fegyver! Nem, nem felejthette el a nevemet, hiszen még be sem mutatkoztam melyért elnézését kérem!
~ Nem szabad hagynod, hogy tested fáradtsága szellemed eltompuláshoz vezessen! ~
- A nevem Kamakiri Kin növendék vagy mifelénk mondják; a ’Csermely’.
- Nos’ kedves Kamakiri Kin, kérlek kövess, a szállásodra kísérnélek ahogy kérted! *Mondja mosolyogva az öreg pap.*
- Rendben, köszönöm.
*Azzal a rendfőnök megfordul és elindul. Mögötte könnyed léptekkel halad a kolostor új vendége, új tagja.*
1973. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 21:31:21
Üzenet elküldve: 2013-12-09 21:31:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Egymás után, vagyis jobban mondva egymással párhuzamosan két dolgon elmélkedik. Az egyik az, hogy mennyi minden történt vele, a másik pedig az, hogy mi lesz ezek után. Eddig még sosem jutott el az elmúlt hetekben. Mindig csak arra tudott gondolni, ami jelen pillanatban volt, s most van ideje gondolkodni azon is, hogy ezek után mihez kezdjen. Ezekben a percekben viszont teljes üresség van benne, hiszen most nem tudja mihez kezdhetne. Semmi terve sincs, de most nem is tud nagyon gondolkodni, mivel az elmúlt nap fáradalmai teljesen kimerítették. De persze Thaira ettől függetlenül úgy csicsereg a fejében, mintha mi sem történt volna, mintha most kelt volna fel egy hosszú alvásból. Mondani sem kell, hogy Allyn feje még fájni is kezdett, ennek a folytonos beszédnek a hatására. Kezdni nagyon unni, hogy belső hangja folyton beszél, s olyanról, ami őt nem nagyon érdekli. Szerencsére a gnóm viszonylag gyorsan válaszol neki, így kicsit elfeledheti Thaira-t. Azon pedig, amit a férfi mond elpirul, mivel nem gondolta magát fontosnak ebben a dologban.*
- Ahogy te is, én is csak jókor voltam, jó helyen. Na meg persze felejtettem el Thaira-t és akkor is segíteni akartam, ha ez neki nem is tetszett. Szerintem pedig, akkor is eljutottál volna eddig, ha nem vagyok. Hatalmas akartaterőd van. Az ilyenek számára nincs lehetetlen. Én tudom, hogy nélkülem is eljutottál volna eddig. Persze azt nem tudhatom, hogy hogyan történt volna. Viszont örülök neki, hogy így alakultak a dolgok.
*Mondja kedvesen, majd tesz egy kis megjegyzést arra, hogy szeretek sebet. Ezen a gnóm nevet is egyet, bár meg kell hagyni, hogy jelen esetben sebesülés inkább a férfin látszik. Allyn arcán a hárpiakarmolásnak, már csak halvány jele van, egy kis vékony vöröses csík, de ez akkor teljesen észrevehetetlen, mikor elpirul. Ellenben a gnóm kapott egy szép karmolást az entitástól, így most lehet azt mondani, hogy a férfiben több kár keletkezett, mint Allyn-ban. S Zrekil nevetve válaszol, amire a lány is kuncogni kezd.*
- Igen megúsztam minden baj nélkül! Hála neked és a varázslatodnak, azt hittem örökre csonka maradok! De hála neked ez nem így lett!
*Mondja kedvesen és szélesen mosolyogva. A gnóm másik mondatára pedig hálás tekintettel felel.*
- Ennek nagyon örülök. Nem akarnék a terhedre lenni. Az pedig megtiszteltetés lenne, ha tanítanál. Ígérem igyekezni fogok.
*Felel lelkesen a férfinek, s tekintetéből is ki lehet olvasni, hogy mennyire örül neki, hogy így alakulnak a dolgai. Felemelő érzés számára, hogy pont Zrekil-től tanulhat. Ez igaz, hogy kicsit furcsa, hiszen alig egy hete, pont ő utasította vissza ezt az ajánlatot. Azonban azóta fordult a kocka, s most inkább Thaira nem kedveli a mágiát, de leginkább csak azért, mert az entitás is ilyen mágikus valami volt és nagyon rossz élményeknek tette őt ki. Ezek után Allyn elfekszik a padon, kicsit fészkelődik, hiszen az "új" karja még mindig fáj és kellemetlen mozgatni is. Ellenben viszonylag gyorsan megtalálja a megfelelő pózt, s pillanatokon belül már alszik is. Zavartalan az álma és olyan mély, mint amilyen már nagyon régen volt. Úgy tűnik most, hogy elvégezték a feladatuk és hogy a lélekkő elpusztult sokkal nyugodtabban tud aludni. Egészen reggelig nem kel fel, vagyis nem is reggel az inkább késő délelőtt. Akkor is csak arra ébred meg, hogy valami piszkálja az arcát. Mikor pedig kinyitja szemét Xini-t látja.*
- Te kis nyuszi! Eddig megvoltál a batyuban is, most hogy nincs baj rögtön ki jössz mi? Na nem baj! Menj csak szerezz magadnak enni, de siess vissza.
*Mondja neki halkan, azzal visszacsukja szemeit, s próbál még pihenni egy kicsit. Azonban újra megzavarják, de ezúttal Thaira az.*
~Hogy a jó égbe tudsz ilyen nyálas dolgokat álmodni?~
~Te csak ne fürkészd az álmaim! Rendben?~
~Rendben lenne, ha nem keverednének bele az én álmaimba!~
~Tanulj meg szelektálni!~
*Mondja Allyn nevetve, ekkor tudatosul benne, hogy nem is fáj a karja. Csak álom lett volna, minden szörnyűség? Nem is lenne igaz? Erre a gondolatra hirtelen felül, s először a táskájába néz a tőr ott van, teháát valószínű. De mi van ha Thaira vette, kell valami más bizonyíték. Ekkor megpillantja az ébredező gnómot, arcán a karmolással. S szívében megint kellemes bizsergést érez. Nem fér hozzá kétség minden igaz, minden megtörtént! Ez kicsit megnyugtatja, hiszen akkor nem őrült meg, csak igaza volt a főpapnak és pihennie kellett.*
- Ahogy te is, én is csak jókor voltam, jó helyen. Na meg persze felejtettem el Thaira-t és akkor is segíteni akartam, ha ez neki nem is tetszett. Szerintem pedig, akkor is eljutottál volna eddig, ha nem vagyok. Hatalmas akartaterőd van. Az ilyenek számára nincs lehetetlen. Én tudom, hogy nélkülem is eljutottál volna eddig. Persze azt nem tudhatom, hogy hogyan történt volna. Viszont örülök neki, hogy így alakultak a dolgok.
*Mondja kedvesen, majd tesz egy kis megjegyzést arra, hogy szeretek sebet. Ezen a gnóm nevet is egyet, bár meg kell hagyni, hogy jelen esetben sebesülés inkább a férfin látszik. Allyn arcán a hárpiakarmolásnak, már csak halvány jele van, egy kis vékony vöröses csík, de ez akkor teljesen észrevehetetlen, mikor elpirul. Ellenben a gnóm kapott egy szép karmolást az entitástól, így most lehet azt mondani, hogy a férfiben több kár keletkezett, mint Allyn-ban. S Zrekil nevetve válaszol, amire a lány is kuncogni kezd.*
- Igen megúsztam minden baj nélkül! Hála neked és a varázslatodnak, azt hittem örökre csonka maradok! De hála neked ez nem így lett!
*Mondja kedvesen és szélesen mosolyogva. A gnóm másik mondatára pedig hálás tekintettel felel.*
- Ennek nagyon örülök. Nem akarnék a terhedre lenni. Az pedig megtiszteltetés lenne, ha tanítanál. Ígérem igyekezni fogok.
*Felel lelkesen a férfinek, s tekintetéből is ki lehet olvasni, hogy mennyire örül neki, hogy így alakulnak a dolgai. Felemelő érzés számára, hogy pont Zrekil-től tanulhat. Ez igaz, hogy kicsit furcsa, hiszen alig egy hete, pont ő utasította vissza ezt az ajánlatot. Azonban azóta fordult a kocka, s most inkább Thaira nem kedveli a mágiát, de leginkább csak azért, mert az entitás is ilyen mágikus valami volt és nagyon rossz élményeknek tette őt ki. Ezek után Allyn elfekszik a padon, kicsit fészkelődik, hiszen az "új" karja még mindig fáj és kellemetlen mozgatni is. Ellenben viszonylag gyorsan megtalálja a megfelelő pózt, s pillanatokon belül már alszik is. Zavartalan az álma és olyan mély, mint amilyen már nagyon régen volt. Úgy tűnik most, hogy elvégezték a feladatuk és hogy a lélekkő elpusztult sokkal nyugodtabban tud aludni. Egészen reggelig nem kel fel, vagyis nem is reggel az inkább késő délelőtt. Akkor is csak arra ébred meg, hogy valami piszkálja az arcát. Mikor pedig kinyitja szemét Xini-t látja.*
- Te kis nyuszi! Eddig megvoltál a batyuban is, most hogy nincs baj rögtön ki jössz mi? Na nem baj! Menj csak szerezz magadnak enni, de siess vissza.
*Mondja neki halkan, azzal visszacsukja szemeit, s próbál még pihenni egy kicsit. Azonban újra megzavarják, de ezúttal Thaira az.*
~Hogy a jó égbe tudsz ilyen nyálas dolgokat álmodni?~
~Te csak ne fürkészd az álmaim! Rendben?~
~Rendben lenne, ha nem keverednének bele az én álmaimba!~
~Tanulj meg szelektálni!~
*Mondja Allyn nevetve, ekkor tudatosul benne, hogy nem is fáj a karja. Csak álom lett volna, minden szörnyűség? Nem is lenne igaz? Erre a gondolatra hirtelen felül, s először a táskájába néz a tőr ott van, teháát valószínű. De mi van ha Thaira vette, kell valami más bizonyíték. Ekkor megpillantja az ébredező gnómot, arcán a karmolással. S szívében megint kellemes bizsergést érez. Nem fér hozzá kétség minden igaz, minden megtörtént! Ez kicsit megnyugtatja, hiszen akkor nem őrült meg, csak igaza volt a főpapnak és pihennie kellett.*
1972. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 21:22:06
Üzenet elküldve: 2013-12-09 21:22:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Vaslábú Argus//
*A papnövendék egy pillanat alatt elszégyelli magát és így szól.*
- Bocsánat uram soha nem fordult még elő velem ilyen csak még új vagyok itt és kicsit szétszórt lettem izgatottságomba nagyon nagyon sajnálom uram.
*Majd átadja a gyűrűt és még párszor hangoztatja bocsánatát. Ezek után kicsit megijedve tőle és elszégyellve magát tovább állt kicsit eltávolodva előbbi társóságától.*
*A papnövendék egy pillanat alatt elszégyelli magát és így szól.*
- Bocsánat uram soha nem fordult még elő velem ilyen csak még új vagyok itt és kicsit szétszórt lettem izgatottságomba nagyon nagyon sajnálom uram.
*Majd átadja a gyűrűt és még párszor hangoztatja bocsánatát. Ezek után kicsit megijedve tőle és elszégyellve magát tovább állt kicsit eltávolodva előbbi társóságától.*
1971. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 21:11:02
Üzenet elküldve: 2013-12-09 21:11:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Rigolhand Hemitar//
"Árva. Szinte biztos, hogy árva. Mi történt a családjával. Vajon volt-e testvére?"
*Annyira elmerül a gondolkodásban, hogy észre sem veszi, hogy a fiú a gyűrűért nyúl. Már csak azt veszi észre, hogy a gyűrű a fú kezében van.*
*Látszik az arcán a hogy rémült. Észre sem veszi, hogy jobb kezével benyúl a talárjába, s rámarkol az ott rejtett tőrére.*
"Hozzányúlt. Mit tegyek?"
*Egy pillanat alatt rájön, hogy egy gyerek van előtte, s hogy egy templomban van.*
-Ő csak egy gyerek. Ő csak egy gyerek. *Mondogatja magában, mint egy imát. Látszik rajta, ahogy enyhül a feszültsége. Bármennyire próbál teljesen megnyugodni, nem megy neki. Ahogy egyre jobban nyugszik meg, annál jobban tud figyelni a fiúra.*
- Dronofall. *Motyogja magában, látszik rajta, hogy a fiú meg lepte.*
- Még nem hallottam róla, de utána nézek. Köszönöm a segítségedet. *Mondta kedvesen a fiúnak.*
"Vajon hol kezdjek neki? Királyságok lexikona? Vagy hol?"
*Látja, hogy a fiú tovább halad a következő asztalhoz, hogy segítségére legyen másoknak. Argus utána lép, s megfogja a fiú vállát, s a fiúhoz képest erős rántással maga felé fordítja.*
- A gyűrűt kérem! *Szól rá a gyermekre.
*A gyermek kezében még mindig ott van a gyűrű, úgy néz ki, hogy elfelejtette visszatenni az asztalra, vagy vissza adni Argusnak.*
"Tolvaj, vagy nem tolvaj? Karg azt mondta, hogy a városban rafinált tolvajok vannak."
*Feszülten várja a fiú reakcióját, hogy eldöntse a tolvaj kérdést.*
A hozzászólás írója (Vaslábú Argus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.09 21:12:00
"Árva. Szinte biztos, hogy árva. Mi történt a családjával. Vajon volt-e testvére?"
*Annyira elmerül a gondolkodásban, hogy észre sem veszi, hogy a fiú a gyűrűért nyúl. Már csak azt veszi észre, hogy a gyűrű a fú kezében van.*
*Látszik az arcán a hogy rémült. Észre sem veszi, hogy jobb kezével benyúl a talárjába, s rámarkol az ott rejtett tőrére.*
"Hozzányúlt. Mit tegyek?"
*Egy pillanat alatt rájön, hogy egy gyerek van előtte, s hogy egy templomban van.*
-Ő csak egy gyerek. Ő csak egy gyerek. *Mondogatja magában, mint egy imát. Látszik rajta, ahogy enyhül a feszültsége. Bármennyire próbál teljesen megnyugodni, nem megy neki. Ahogy egyre jobban nyugszik meg, annál jobban tud figyelni a fiúra.*
- Dronofall. *Motyogja magában, látszik rajta, hogy a fiú meg lepte.*
- Még nem hallottam róla, de utána nézek. Köszönöm a segítségedet. *Mondta kedvesen a fiúnak.*
"Vajon hol kezdjek neki? Királyságok lexikona? Vagy hol?"
*Látja, hogy a fiú tovább halad a következő asztalhoz, hogy segítségére legyen másoknak. Argus utána lép, s megfogja a fiú vállát, s a fiúhoz képest erős rántással maga felé fordítja.*
- A gyűrűt kérem! *Szól rá a gyermekre.
*A gyermek kezében még mindig ott van a gyűrű, úgy néz ki, hogy elfelejtette visszatenni az asztalra, vagy vissza adni Argusnak.*
"Tolvaj, vagy nem tolvaj? Karg azt mondta, hogy a városban rafinált tolvajok vannak."
*Feszülten várja a fiú reakcióját, hogy eldöntse a tolvaj kérdést.*
A hozzászólás írója (Vaslábú Argus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.09 21:12:00
1970. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 20:57:35
Üzenet elküldve: 2013-12-09 20:57:35
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A Nap már a távoli dombvidékkel készül betakarni az immár borostyán sárgává tompult testét, mikor a templom ajtaja kissé bátortalanul kinyílik. A nyíláson betóduló fény, egy fiatal szerzetes árnyékát festi végig a padsorok között.
Egy pillanatnyi habozás után határozott lépés következik, amely apró csillámfelhőt kavar sarujának magasságában. A homokszemcsék a lebukó napfényben utolsó táncra kélnek, majd kihunyva elvesznek a látszólag semmiben, ahogy maga mögött az ajtót bezárja vándorunk. Bizony hosszú zarándokút volt ez Lihanech azúrkék partjaitól, Arthenior magasztos falai közé így koránt sem meglepő a zarándokok oly jó ismert társa, mint az úti por.
Tekintetével lassan végigpásztázza a templomot. Feszületek, kegytárgyak, imaszobrok, gyóntatószék, füstölők és miegyéb.*
~ „…az igaz ember a valódit akarja és nem a látszót…” ~
*Még egy jó emberismerőnek is csupán halovány grimasz villan át vendégünk arcán, majd elindul a templom belseje felé.*
- Kérlek! Kerülj beljebb, fiatal szerzetes! *Nagy meglepetésére a rendfőnök siet elő az egyik oldalsó helységből, nem burkolt izgalommal.*
- Már vártuk érkezésed! A Zafír Rend nagymestere már értesített eljöveteledről, szívem repes végre ideértél!
- Részemről a megtiszteltetés, Rendfőnök! *Kezeit maga mellé szorítva mélyen meghajol a víz-szolgája.*
- Örülök végre ideértem és nem kevésbé nyűgöz le a déli város szépsége s megannyi csodája! *Miközben szemügyre veszi az idős rendfőnök mimikáit, olyan érzése támad hősünknek a kedves fogadás mögött valami sürgetőbb indíték bújik meg.*
- Mindazonáltal kérem, ne vegye sértésnek, ám az ügy melyben rendünk segítségét kérte, némi halasztással kell megkezdenünk. Az út... *Látható szégyen ül ki arcára.*
- ...többet vett ki belőlem, mint azt hittem. Így a nap további részére megpihennék, ha lehet.
*A templom jelenlegi vezetője, rövid mélázást követően összeszedi gondolatait és arckifejezése visszavált a papokra jellemző, sokszor bálványi ürességre, majd folytatja.*
- Rögvest értesítem a templomszolgákat s kerítünk neked egy szabad templom cellát! *Azzal a rendfőnök sebtében távozik. Ismét egyedül maradva, szemügyre veszi a résztvevőket a templomban.*
Egy pillanatnyi habozás után határozott lépés következik, amely apró csillámfelhőt kavar sarujának magasságában. A homokszemcsék a lebukó napfényben utolsó táncra kélnek, majd kihunyva elvesznek a látszólag semmiben, ahogy maga mögött az ajtót bezárja vándorunk. Bizony hosszú zarándokút volt ez Lihanech azúrkék partjaitól, Arthenior magasztos falai közé így koránt sem meglepő a zarándokok oly jó ismert társa, mint az úti por.
Tekintetével lassan végigpásztázza a templomot. Feszületek, kegytárgyak, imaszobrok, gyóntatószék, füstölők és miegyéb.*
~ „…az igaz ember a valódit akarja és nem a látszót…” ~
*Még egy jó emberismerőnek is csupán halovány grimasz villan át vendégünk arcán, majd elindul a templom belseje felé.*
- Kérlek! Kerülj beljebb, fiatal szerzetes! *Nagy meglepetésére a rendfőnök siet elő az egyik oldalsó helységből, nem burkolt izgalommal.*
- Már vártuk érkezésed! A Zafír Rend nagymestere már értesített eljöveteledről, szívem repes végre ideértél!
- Részemről a megtiszteltetés, Rendfőnök! *Kezeit maga mellé szorítva mélyen meghajol a víz-szolgája.*
- Örülök végre ideértem és nem kevésbé nyűgöz le a déli város szépsége s megannyi csodája! *Miközben szemügyre veszi az idős rendfőnök mimikáit, olyan érzése támad hősünknek a kedves fogadás mögött valami sürgetőbb indíték bújik meg.*
- Mindazonáltal kérem, ne vegye sértésnek, ám az ügy melyben rendünk segítségét kérte, némi halasztással kell megkezdenünk. Az út... *Látható szégyen ül ki arcára.*
- ...többet vett ki belőlem, mint azt hittem. Így a nap további részére megpihennék, ha lehet.
*A templom jelenlegi vezetője, rövid mélázást követően összeszedi gondolatait és arckifejezése visszavált a papokra jellemző, sokszor bálványi ürességre, majd folytatja.*
- Rögvest értesítem a templomszolgákat s kerítünk neked egy szabad templom cellát! *Azzal a rendfőnök sebtében távozik. Ismét egyedül maradva, szemügyre veszi a résztvevőket a templomban.*
1969. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 20:55:54
Üzenet elküldve: 2013-12-09 20:55:54
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Belép a templom kapuján. Szétnéz a hatalmas épületben, megcsodálja e építészeti remekművet, a művészi munkát ami a képekben és a szobrokban rejlik. Valami különleges energia átjárja a a lelkét... Elidőz egy kicsit a rózsaablakok előtt, élvezi ahogy a napfény simogatja a bőrét. De Ő ide határozott céllal érkezett: tanulni szeretne!*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.10 18:44:06, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.10 18:44:06, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása
1968. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 20:16:55
Üzenet elküldve: 2013-12-09 20:16:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Vaslábú Argus//
*Kezébe veszi, a gyűrűt nézegeti egy ideig majd így szól.*
- Ragosh atya mesélt egy régi uralkodóról, akinek volt egy mágusa s ő volt az ki a sötétség gyermeke volt. Pók jelkép volt a köpenyén és volt egy vörös drágakő gyűrűje a neve Dronofall volt. De rég múlt és ez biztosan nem az a gyűrű hisz az rég elveszhetett vagy vele temették el. Remélem tetszett ez a kis történet. Kérem, a pénzt tartsa meg hisz magának valószínűséggel nagyobb szüksége lesz rá, mint szerénységemnek. Az elemek vezessék útján tovább és bátran forduljon hozzám, ha segíthetek még.
*Ezzel a kis papnövendék mosollyal az arcán továbbindul a többi ott lévők esetleges megsegítésére.*
A hozzászólás írója (Rigolhand Hemitar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.09 20:17:47
*Kezébe veszi, a gyűrűt nézegeti egy ideig majd így szól.*
- Ragosh atya mesélt egy régi uralkodóról, akinek volt egy mágusa s ő volt az ki a sötétség gyermeke volt. Pók jelkép volt a köpenyén és volt egy vörös drágakő gyűrűje a neve Dronofall volt. De rég múlt és ez biztosan nem az a gyűrű hisz az rég elveszhetett vagy vele temették el. Remélem tetszett ez a kis történet. Kérem, a pénzt tartsa meg hisz magának valószínűséggel nagyobb szüksége lesz rá, mint szerénységemnek. Az elemek vezessék útján tovább és bátran forduljon hozzám, ha segíthetek még.
*Ezzel a kis papnövendék mosollyal az arcán továbbindul a többi ott lévők esetleges megsegítésére.*
A hozzászólás írója (Rigolhand Hemitar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.09 20:17:47
1967. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 20:14:12
Üzenet elküldve: 2013-12-09 20:14:12
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Zrekil azzal az eggyel nem tud vitatkozni, hogy bizony viszonylag gyorsan megy neki a tanulás. Nyilván nem olyan gyorsan, mint annak a Napmágusnak, aki már bizonyára tökéletesítette a tudományát, mióta a gnóm eladta neki a tekercset, azonban ahhoz képest, hogy csak sok generációval ezelőtt volt Nap- és Holdmágus a családjukban, átkozottul gyorsan ment. Habár egyik ágat sem sikerült még a végsőkig fejleszteni, viszont a tekercsek tartalmaznak sok olyan varázslatot is, amelyek Zrekilt nem érdeklik. Viszont ha egyszer eljut a toronyba, azt a tekercset, amelyiket megtartotta magának, mindképpen szeretné lemásolni néhány példányban, akár kiegészíteni saját tapasztalataival. Igen, egészen biztosan ezt kell tegye, hiszen ez a tekercs amúgy sem tartalmazza az alapokat. És akár írhatna olyan tekercset is, amely összefoglalja a Nap- és a Holdmágiát, vagy akár... Megint elkalandoztak a gondolatai.*
- Jókor voltam jó helyen, ha éppen nem engem kér fel a főpap, lehetek akármekkora mágus, nem figyelt volna fel rám. Szerencsém volt, hála neked. Ha nem ébresztesz fel, lehet, hogy minden másképpen alakult volna.
*Majd Allyn további szavaira újra nevetnie kell, hiszen eszébe jut, hogy tulajdonképpen rajta több a sérülés jelenleg, hiszen a lány karja visszanőtt, csak Zrekil arcán van ott a karmolás nyoma. Viszont nem tűnik túl mélynek, szóval valószínűleg el fog múlni. Magyarázatként annyit mond nevetés közben:*
- Hát csak nekem lett itt egy karcolás, te megúsztad *majd Allyn válaszára boldogan felel* Dehogy zavarnál. És szívesen tanítalak akár én is.
*Majd nekiáll a varázslatnak, ami legutóbb valahogy elfelejtődött, és ha sikerül (de valójában akkor is, ha nem), akkor leheveredik aludni. Tulajdonképpen egészen másnap reggelig békésen alszik, nagyon lefárasztották a történtek. Nem zavarja sem a papok motoszkálása, sem a betérők beszéde, de még az esetleges fények sem. Az álma is nyugodt most, hogy a lélekkő elpusztult, talán hetek óta most alszik először ilyen mélyen. Viszont reggel, mikor a Nap már közelebb jár a deleléshez, mint a horizonthoz, lassan kinyitja a szemeit, és feltápászkodik. Lassan végiggondolja, hogy vajon tényleg megtörtént-e vele mindaz, amit gondol, majd megtapogatja az arcát, és arra jut, hogy igen. Ezek után már nincs más hátra, ha Allyn is felébredt, akkor idővel indulni kellene a toronyba.*
A varázsló egy Szunnyadó magmahatás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására egy megérintett fémfegyver testébe izzó energiát bujtat el. A fegyver első sebejtésénél a varázs felszabadul és megperzseli az áldozatot. Közepes sérüléseket okozhat. Hatása további egy körig tart.
- Jókor voltam jó helyen, ha éppen nem engem kér fel a főpap, lehetek akármekkora mágus, nem figyelt volna fel rám. Szerencsém volt, hála neked. Ha nem ébresztesz fel, lehet, hogy minden másképpen alakult volna.
*Majd Allyn további szavaira újra nevetnie kell, hiszen eszébe jut, hogy tulajdonképpen rajta több a sérülés jelenleg, hiszen a lány karja visszanőtt, csak Zrekil arcán van ott a karmolás nyoma. Viszont nem tűnik túl mélynek, szóval valószínűleg el fog múlni. Magyarázatként annyit mond nevetés közben:*
- Hát csak nekem lett itt egy karcolás, te megúsztad *majd Allyn válaszára boldogan felel* Dehogy zavarnál. És szívesen tanítalak akár én is.
*Majd nekiáll a varázslatnak, ami legutóbb valahogy elfelejtődött, és ha sikerül (de valójában akkor is, ha nem), akkor leheveredik aludni. Tulajdonképpen egészen másnap reggelig békésen alszik, nagyon lefárasztották a történtek. Nem zavarja sem a papok motoszkálása, sem a betérők beszéde, de még az esetleges fények sem. Az álma is nyugodt most, hogy a lélekkő elpusztult, talán hetek óta most alszik először ilyen mélyen. Viszont reggel, mikor a Nap már közelebb jár a deleléshez, mint a horizonthoz, lassan kinyitja a szemeit, és feltápászkodik. Lassan végiggondolja, hogy vajon tényleg megtörtént-e vele mindaz, amit gondol, majd megtapogatja az arcát, és arra jut, hogy igen. Ezek után már nincs más hátra, ha Allyn is felébredt, akkor idővel indulni kellene a toronyba.*
A varázsló egy Szunnyadó magmahatás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására egy megérintett fémfegyver testébe izzó energiát bujtat el. A fegyver első sebejtésénél a varázs felszabadul és megperzseli az áldozatot. Közepes sérüléseket okozhat. Hatása további egy körig tart.
1966. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 19:38:44
Üzenet elküldve: 2013-12-09 19:38:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Rigolhand Hemitar//
- Mi ez a lárma? *Bosszankodik Argus. Régóta olvassa a hatalmas könyvet, amely nem csak nem csak nagy, de unalmas is. Lassan harmadszorra olvassa át, de még mindig belezavarodik a jelek, szimbólumok, címerek bonyolult rendszerébe. Nem megy olyan könnyen, mint ahogy várta.*
*Felnéz a könyvből, s meglátja a lelkes fiút, aki mindenkinek felajánlja a segítségét. Argus elmosolyodik a lelkesedésén. Már nem dühös, hogy lehetne dühös egy ártatlan gyermekre. Ismét visszatér a könyvéhez.*
"Fontos a szín, forma mind magában, s mind egységben. Pók jelentése: csapdaveszély, behálózás, cselszövés. Ezek mellet ha tűzzel párosul, akkor a háló elégetését jelenti. De egy szó sincs erről a gyűrűről."
*Amikor elér hozzá a fiú, akkor elmosolyodik*
- Fiú! Ha tudsz segíteni, akkor kapsz 10 aranyat. * Argus nagyon magabiztos, hiszen tudja, hogy egy ilyen korú fiatal fiú nem fog tudni segíteni.*
"Lássuk milyen okos. Pár ravasz kérdéssel megizzasztom, aztán kap egy aranyat, s még boldogabb lesz."
- Erről a gyűrűről szeretnék minél többet megtudni. * Mutat az asztalon heverő mélyvörös színű gyűrűre, ami egy pókot ábrázol*
- Honnét származik, kié volt, és hasonló kérdések. Tudsz segíteni?
* Türelmesen várja a fiú válaszát, közben az arcát fürkészi, hogy mennyire szenved a fiú a kérdések megválaszolásával.*
"Vajon próbálkozik, vagy feladja? Vajon mennyire kitartó? Mit keres itt egy ilyen fiatal? Árva lenne?"
- Mi ez a lárma? *Bosszankodik Argus. Régóta olvassa a hatalmas könyvet, amely nem csak nem csak nagy, de unalmas is. Lassan harmadszorra olvassa át, de még mindig belezavarodik a jelek, szimbólumok, címerek bonyolult rendszerébe. Nem megy olyan könnyen, mint ahogy várta.*
*Felnéz a könyvből, s meglátja a lelkes fiút, aki mindenkinek felajánlja a segítségét. Argus elmosolyodik a lelkesedésén. Már nem dühös, hogy lehetne dühös egy ártatlan gyermekre. Ismét visszatér a könyvéhez.*
"Fontos a szín, forma mind magában, s mind egységben. Pók jelentése: csapdaveszély, behálózás, cselszövés. Ezek mellet ha tűzzel párosul, akkor a háló elégetését jelenti. De egy szó sincs erről a gyűrűről."
*Amikor elér hozzá a fiú, akkor elmosolyodik*
- Fiú! Ha tudsz segíteni, akkor kapsz 10 aranyat. * Argus nagyon magabiztos, hiszen tudja, hogy egy ilyen korú fiatal fiú nem fog tudni segíteni.*
"Lássuk milyen okos. Pár ravasz kérdéssel megizzasztom, aztán kap egy aranyat, s még boldogabb lesz."
- Erről a gyűrűről szeretnék minél többet megtudni. * Mutat az asztalon heverő mélyvörös színű gyűrűre, ami egy pókot ábrázol*
- Honnét származik, kié volt, és hasonló kérdések. Tudsz segíteni?
* Türelmesen várja a fiú válaszát, közben az arcát fürkészi, hogy mennyire szenved a fiú a kérdések megválaszolásával.*
"Vajon próbálkozik, vagy feladja? Vajon mennyire kitartó? Mit keres itt egy ilyen fiatal? Árva lenne?"
1965. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 18:46:53
Üzenet elküldve: 2013-12-09 18:46:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Egy fiatal papnövendék jön, a templom oltára elé letérdel, összerakja kezét és imádkozni kezd.*
~Vizek hatalma köszönöm néked az újabb napot mit adományoztál nekem köszönöm a reggeli kenyeret és vizet. Kérlek agy erőt, hogy tovább szolgálhassalak, megvédelmezhessem az ártatlanokat, tanáccsal láthassam el az eltévelyedetteket.~
*Dolga végeztével a fiatal papnövendék feláll, és körbenéz, hogyan teheti magát hasznossá ezzel elkezdve napi tevékenységét. Meglát, egy idős papot amint sepreget, odasiet hozzá és így szól.*
- Kérem atyám hagy segítsek magának.
*Mikor nyúl a seprűért az idős pap elhúzza a seprűt és így szól.*
- Mindenkinek megvan, a maga teendője ne másét vedd el keresd sajátod.
*Ezek után a fiatal papnövendék körbe sétál, a templomba minden ott tartózkodóktól megkérdve miben nyújthat neki segítséget.*
A hozzászólás írója (Rigolhand Hemitar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.09 19:09:01
~Vizek hatalma köszönöm néked az újabb napot mit adományoztál nekem köszönöm a reggeli kenyeret és vizet. Kérlek agy erőt, hogy tovább szolgálhassalak, megvédelmezhessem az ártatlanokat, tanáccsal láthassam el az eltévelyedetteket.~
*Dolga végeztével a fiatal papnövendék feláll, és körbenéz, hogyan teheti magát hasznossá ezzel elkezdve napi tevékenységét. Meglát, egy idős papot amint sepreget, odasiet hozzá és így szól.*
- Kérem atyám hagy segítsek magának.
*Mikor nyúl a seprűért az idős pap elhúzza a seprűt és így szól.*
- Mindenkinek megvan, a maga teendője ne másét vedd el keresd sajátod.
*Ezek után a fiatal papnövendék körbe sétál, a templomba minden ott tartózkodóktól megkérdve miben nyújthat neki segítséget.*
A hozzászólás írója (Rigolhand Hemitar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.09 19:09:01
1964. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 14:33:37
Üzenet elküldve: 2013-12-09 14:33:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Az elmúlt hetek izgalmainak hatása csak most kezd meglátszani a lányon. Eddig nem nagyon volt ideje magával foglalkozni, vagy azzal törődni mennyire kimerült, viszont most minden ilyen érzés egyszerre törik rá. Mintha a világ összes fáradtsága a vállán lenne, mintha minden azt akarná, hogy aludjon és felejtsen. Ez utóbbi viszont lehetetlen az ilyen dolgokat nem lehet csak úgy elfelejteni, megváltoztatták az életét, a gondolkodását, s meghatározzák a jövőbeli tetteit is. Képtelenség lenne ilyen nagy horderejű eseménysorozatot elfeledni. Nem ugyanaz a kis szégyenlős, vagy éppen nagyszájú kereskedőlány, mint pár hete volt. S ha belegondol, hogy minden azzal kezdődött, hogy segíteni akart egy sebesült teremtményen. A vége pedig az lett, hogy pont az a lény segített neki, s védte meg igazán nagy bajoktól. Hát az biztos, hogy egy ilyen történetet senki se hitt volna neki el, ha még élne valakije, de őt még az a tudat sem zavarja, hogy olyan dolgokban volt része, amit senki se hinne el, neki elég, ha ő meg Thaira tudja, hogy így volt. Meg persze ott van a gnóm, aki ugyancsak tudja tanúsítani, hogy nem hazugság semmi, ami megtörtént vele.*
- Igen te különleges vagy! Nem mindenkinek megy ilyen könnyen a tanulás. Nem hiszem, hogy mindenki feltudja fejleszteni a Nap-, és a Holdmágiát olyan magas szintre, mint te, pusztán egy két hét alatt! Azt nem is beleszámolva, hogy min mentünk keresztül közben. Különlegese vagy Zrekil és itt nincs vitának helye! Különben meg, ha nem lennél különleges a kikötő mágusvezetője, se fogadott volna fel tanoncnak, vagy tévedek?
*Annak ellenére, hogy halkan beszél, mégis minden szót magabiztosan és őszintén mond ki. Kicsit elgondolkodik azon, hogy ha a gnóm elmegy tanulni a mágusvezetőhöz, akkor már nem sokáig lehet mellette, ez egy kicsit elszomorítja, nem szeretne ilyen hamar elválni a gnómtól, viszont ha ez történik akkor tényleg nagyon gyorsan kell felejtenie. De gyorsan elhesegeti a gondolatot, nem akar most ezen morfondírozni, inkább megint a beszélgetéssel törődik.*
- Megmondtad és úgy is lett. Pedig volt egy két pillanat, amikor azt hittem, hogy meg fogunk halni. De nagyon örülöl neki, hogy neked lett igazad és ép börrel megúsztuk... Már amennyire ezt lehet annak mondani. Az pedig nagyon valószínű, hogy kerülsz még ilyen helyzetekbe. Gondolom a kikötő vezető mágusának is megvannak a saját kis ügyei.
*Mondja, amíg a férfi elgondolkodik kicsit. Azonban hirtelen egy kérdést tesz fel Allyn-nak, s a lány arcán szinte látni lehet, ahogy az öröm és a meglepettség jelenik meg egy és ugyanazon percben.*
- Ha nem zavarnálak nagyon szívesen. Úgyis szeretnék még tanulni, ha már így belekezdtem a mágiába.
*Bár az indokláson nagyon jól észre lehet venni, hogy nem ez a legfőbb ok, amiért a gnómmal akar tartani, de azért megfelel. Az azonban nem lehet elmondani, hogy Allyn mennyire örült, mikor felajánlotta neki a gnóm ezt a lehetőséget, talán a kis troll ölelésének örült utoljára ennyire. Majd közelebb hajolva közli a férfival, hogy kellene aludnia, mire az csak mosolyog és egy bólintás után válaszol.*
- Elhiszem, téged még jobban, mint engem! Akkor aludj jól Zrekil!
~Ejnye! Meg kellett volna tenned! Most elúszott a lehetőség!~
~Ez van Thaira! Majd ha te vezetsz, azt csinálsz, amit akarsz!~
~Vigyázz, mert szavadon foglak Allyn Kvillon!~
*S kuncog egyet hozzá, ezzel azonban a lány nem törődik, inkáb lefekszik a padra, lehunyja a szemét és fél percen belül már mélyen alszik. Sokkal jobban elfáradt, mint gondolta.*
- Igen te különleges vagy! Nem mindenkinek megy ilyen könnyen a tanulás. Nem hiszem, hogy mindenki feltudja fejleszteni a Nap-, és a Holdmágiát olyan magas szintre, mint te, pusztán egy két hét alatt! Azt nem is beleszámolva, hogy min mentünk keresztül közben. Különlegese vagy Zrekil és itt nincs vitának helye! Különben meg, ha nem lennél különleges a kikötő mágusvezetője, se fogadott volna fel tanoncnak, vagy tévedek?
*Annak ellenére, hogy halkan beszél, mégis minden szót magabiztosan és őszintén mond ki. Kicsit elgondolkodik azon, hogy ha a gnóm elmegy tanulni a mágusvezetőhöz, akkor már nem sokáig lehet mellette, ez egy kicsit elszomorítja, nem szeretne ilyen hamar elválni a gnómtól, viszont ha ez történik akkor tényleg nagyon gyorsan kell felejtenie. De gyorsan elhesegeti a gondolatot, nem akar most ezen morfondírozni, inkább megint a beszélgetéssel törődik.*
- Megmondtad és úgy is lett. Pedig volt egy két pillanat, amikor azt hittem, hogy meg fogunk halni. De nagyon örülöl neki, hogy neked lett igazad és ép börrel megúsztuk... Már amennyire ezt lehet annak mondani. Az pedig nagyon valószínű, hogy kerülsz még ilyen helyzetekbe. Gondolom a kikötő vezető mágusának is megvannak a saját kis ügyei.
*Mondja, amíg a férfi elgondolkodik kicsit. Azonban hirtelen egy kérdést tesz fel Allyn-nak, s a lány arcán szinte látni lehet, ahogy az öröm és a meglepettség jelenik meg egy és ugyanazon percben.*
- Ha nem zavarnálak nagyon szívesen. Úgyis szeretnék még tanulni, ha már így belekezdtem a mágiába.
*Bár az indokláson nagyon jól észre lehet venni, hogy nem ez a legfőbb ok, amiért a gnómmal akar tartani, de azért megfelel. Az azonban nem lehet elmondani, hogy Allyn mennyire örült, mikor felajánlotta neki a gnóm ezt a lehetőséget, talán a kis troll ölelésének örült utoljára ennyire. Majd közelebb hajolva közli a férfival, hogy kellene aludnia, mire az csak mosolyog és egy bólintás után válaszol.*
- Elhiszem, téged még jobban, mint engem! Akkor aludj jól Zrekil!
~Ejnye! Meg kellett volna tenned! Most elúszott a lehetőség!~
~Ez van Thaira! Majd ha te vezetsz, azt csinálsz, amit akarsz!~
~Vigyázz, mert szavadon foglak Allyn Kvillon!~
*S kuncog egyet hozzá, ezzel azonban a lány nem törődik, inkáb lefekszik a padra, lehunyja a szemét és fél percen belül már mélyen alszik. Sokkal jobban elfáradt, mint gondolta.*
1963. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-09 12:11:10
Üzenet elküldve: 2013-12-09 12:11:10
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Nos igen, a mozgalmas hetek után jól esik annak tudatában lenni, hogy vége ennek az egésznek, és pihenhetnek. Habár ez sem fog sokáig tartani, hiszen Zrekilnek néhány napon belül úgyis útra kell majd kelnie, hogy eljusson a mágustoronyba, azonban ez még odébb van. Tény, hogy jóval olcsóbban megúszta a dolgot, mint Allyn, mindössze egy egyszerű karmolás éktelenkedik az arcán, azonban rá is ráférne a pihenés. A kis kaland alatt olyan varázslatokat is használt, melyekről nem hitte volna, hogy valaha is képes lesz rájuk. Őszintén szólva ezek nélkül többnyire tehetetlen lett volna hárpiák és a gazdatest ellen (főleg az utóbbi ellen, ha nem sikerül a napkorona, mellyel gyakorlatilag a Napmágia magját zúdította az entitásra). A kar visszanövesztése pedig még neki is teljesen új, azonban most nem is akar ezzel foglalkozni, helyette az jut eszébe, hogy újból bele kéne ültetnie a fegyverébe a szunnyadó magmahatást.*
- Én? Különleges? Csak egy közönséges gnóm, aki megtanult varázsolni az elmúlt hetekben. Elvégre ezért jöttem Artheniorba, hogy varázsolni tanuljak. Azt még nem tudom, hogy fogom elmondani az otthoniaknak, hogy magához vett a kikötő mágusvezetője segédként, és idővel rám szeretné hagyni a tisztjét *valóban, a többi családtaggal miért nem történt ilyesmi? Vagy történt? Ezek lennének a nagy csaták? És mindenki visszatért legfeljebb két évtized múltán... Vajon Zrekil is vissza fog? Könnyedén le tud majd mondani a tisztségről, ha ugyan valaha a kezébe kerül azért, hogy hazamenjen, és megnősüljön? Valóban bűn volna utód nélkül hagyni egy ilyen ígéretes ágat. Mindig ezt mondta nagyapja...*
- Most is megmondtam, hogy nem halunk meg, és nem is haltunk. Viszont ha valóban a kikötő vezetőmágusának segédje leszek, akkor nyilván elmehetek még egy-két ilyen helyre rendet tenni, vagy nagy tetteket végrehajtani *mélázik el kicsit, majd megkérdezi* Te is szeretnél velem jönni vissza a kikötőbe? *a következő szavakra pedig csak mosolyog, és bólint.*
- Hol lennék? Nekem is kelleni fog pihenés, eléggé kifárasztott ez a... szóval minden. *azzal ha a lány aludni készül, akkor megpróbálkozik a varázslattal, majd akár sikerül, akár nem, szépen elhelyezkedik az egyik padon, és álomra hajtja a fejét. Kifárasztotta ez a sok nehéz varázslat, még ha eleinte nem is hitte volna.*
- Én? Különleges? Csak egy közönséges gnóm, aki megtanult varázsolni az elmúlt hetekben. Elvégre ezért jöttem Artheniorba, hogy varázsolni tanuljak. Azt még nem tudom, hogy fogom elmondani az otthoniaknak, hogy magához vett a kikötő mágusvezetője segédként, és idővel rám szeretné hagyni a tisztjét *valóban, a többi családtaggal miért nem történt ilyesmi? Vagy történt? Ezek lennének a nagy csaták? És mindenki visszatért legfeljebb két évtized múltán... Vajon Zrekil is vissza fog? Könnyedén le tud majd mondani a tisztségről, ha ugyan valaha a kezébe kerül azért, hogy hazamenjen, és megnősüljön? Valóban bűn volna utód nélkül hagyni egy ilyen ígéretes ágat. Mindig ezt mondta nagyapja...*
- Most is megmondtam, hogy nem halunk meg, és nem is haltunk. Viszont ha valóban a kikötő vezetőmágusának segédje leszek, akkor nyilván elmehetek még egy-két ilyen helyre rendet tenni, vagy nagy tetteket végrehajtani *mélázik el kicsit, majd megkérdezi* Te is szeretnél velem jönni vissza a kikötőbe? *a következő szavakra pedig csak mosolyog, és bólint.*
- Hol lennék? Nekem is kelleni fog pihenés, eléggé kifárasztott ez a... szóval minden. *azzal ha a lány aludni készül, akkor megpróbálkozik a varázslattal, majd akár sikerül, akár nem, szépen elhelyezkedik az egyik padon, és álomra hajtja a fejét. Kifárasztotta ez a sok nehéz varázslat, még ha eleinte nem is hitte volna.*
1962. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-08 22:00:26
Üzenet elküldve: 2013-12-08 22:00:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Nem gondolta, hogy a mágiának ekkora ereje lehet, hihetetlenül gyorsan rendbe jött hála a két mágusnak. Nagyon örül annak, hogy túlélte még akkor is, ha ez nem látszik arcán. Hiszen a fáradtság teljesen elfedi minden más mimikáját. Mégis, mikor kezébe kapja a tőrt visszatér az igazi Allyn, s csodálattal teszi el. Legalább meg tudja magát védeni, ha legközelebb bajba kerül, vagy nem és megint óriási bajba keveredik. Kicsit elgondolkodik azon, hogy végül is, ha nem találkozott volna a gnómmal, akkor ez az egész nem történt volna meg. Nem lett volna terhére a férfinak, nem vesztette volna el a karját és nem szerett volna bele Zrekil-be. Ez az az érzés, amivel nem tud mit kezdeni. S talán jobban örülne neki, ha nem is lenne, de van és nem lehet elfelejteni, hiszen elég csak ránéznie a gnómra és már érzi is azt a furcsa meleg érzést. Persze ezzel egyetemben nagyon kellemetlen is, mivel esze, s Thaira is azt mondja, hogy nincs értelme így éreznie, de hol az értelem már Allyn-ban, sehol. De nem ez a legfontosabb kérdés, ami fantáziáját mozgatja, hanem a visszanőtt karja. Ez egy igazi csoda, visszakapta azt, amiről azt hitte soha többé nem lesz! És ott van a helyén, olyan mintha semmi sem történt volna, de mégis annyi minden történt az elmúlt hetekben. Találkozott egy sérült gnómmal, körbejárta a várost entitást kergetve, barátkozott trollokkal, elrabolta egy hárpia, megtanult valamilyen szinten varázsolni, elvesztette a karját, s vissza is kapta. Ezek olyan élmények, amiket sosem fog elfelejteni. Az ilyeneket nem merülhetnek feledésbe. Ezután a gondolatmenet után a gnóm kérdez tőle, mire ő megöleli, s suttog egy két szót. Amire a férfi gyorsan válaszol, majd elneveti magát. A lány is kuncog, hiszen ezt nem lehet komolyan venni, megpróbálja erőltetni a hangját és megint megszólalni, ami sikerül is.*
- Nem hiszem, hogy más képes lett volna rá! Te különleges vagy, nem hiába leszel segéd! Aludni meg még nem szeretnék, csak kicsi nyugalom kell.
*Kuncogja Allyn halkan, hogy minél jobban kímélje a torkát. Nem tudja, hogy sikerült a gnómnak ez a varázslat, hiszen biztos nem lehet egyszerű, ráadásul most csinálta először, de nem gondolkodik ezen a fő, hogy sikerült, s nem lesz csonka élete hátralevő részében.*
~Csak az kellett volna! Nem lett volna kellemes kar nélkül élni!~
~Ha Zrekil nem lenne, muszáj lett volna megszoknunk!~
~Vagy nem is kerültünk volna ilyen helyzetbe.~
~Az is lehet, de most gondoljunk arra, ami jó! Ne pedig arra, hogy mi lett volna, ha...~
*Ekkor azonban a gnóm újra megszólal, s Allyn megint elmosolyodik. Tetszik neki az ötlet, együtt kalandozni élete szerelmével, nem ő lenne, ha nem tetszett volna neki.*
- Tényleg nagyon izgalmas volt! Én is várom már a következőt. Biztos ugyanilyen izgalmas lesz. Ha pedig otthagyjuk a fogunk, az ellen mem tehetünk. Nem rajtad fog múlni, én vagyok az élő példa!
*Kicsit közlebb hajol a férfihez, s álát abba a tenyerébe fekteti, amelyik az eredeti még, arcán már csak az őszinte mosoly van. Majd halkan megszólal.*
- Csak úgy alszom, ha tudom, hogy itt leszel... Ugye itt leszel?
~Csókold meg! Na hajrá! Nem fog megölni!~
~Nem! Már abból is baj van, ha azt mondom el, amit érzek! Nem fogom megtenni! Nem itt és nem most! Talán majd egyszer megint megtehetem, de nem én fogom kezdeményezni!~
~Eh, nem vagy normális Allykám! Nem vagy normális!~
*Nyavajog Thaira, de persze Allyn ezzel cseppet sem foglalkozik inkább kérdő arccal várja a gnóm válaszát.*
- Nem hiszem, hogy más képes lett volna rá! Te különleges vagy, nem hiába leszel segéd! Aludni meg még nem szeretnék, csak kicsi nyugalom kell.
*Kuncogja Allyn halkan, hogy minél jobban kímélje a torkát. Nem tudja, hogy sikerült a gnómnak ez a varázslat, hiszen biztos nem lehet egyszerű, ráadásul most csinálta először, de nem gondolkodik ezen a fő, hogy sikerült, s nem lesz csonka élete hátralevő részében.*
~Csak az kellett volna! Nem lett volna kellemes kar nélkül élni!~
~Ha Zrekil nem lenne, muszáj lett volna megszoknunk!~
~Vagy nem is kerültünk volna ilyen helyzetbe.~
~Az is lehet, de most gondoljunk arra, ami jó! Ne pedig arra, hogy mi lett volna, ha...~
*Ekkor azonban a gnóm újra megszólal, s Allyn megint elmosolyodik. Tetszik neki az ötlet, együtt kalandozni élete szerelmével, nem ő lenne, ha nem tetszett volna neki.*
- Tényleg nagyon izgalmas volt! Én is várom már a következőt. Biztos ugyanilyen izgalmas lesz. Ha pedig otthagyjuk a fogunk, az ellen mem tehetünk. Nem rajtad fog múlni, én vagyok az élő példa!
*Kicsit közlebb hajol a férfihez, s álát abba a tenyerébe fekteti, amelyik az eredeti még, arcán már csak az őszinte mosoly van. Majd halkan megszólal.*
- Csak úgy alszom, ha tudom, hogy itt leszel... Ugye itt leszel?
~Csókold meg! Na hajrá! Nem fog megölni!~
~Nem! Már abból is baj van, ha azt mondom el, amit érzek! Nem fogom megtenni! Nem itt és nem most! Talán majd egyszer megint megtehetem, de nem én fogom kezdeményezni!~
~Eh, nem vagy normális Allykám! Nem vagy normális!~
*Nyavajog Thaira, de persze Allyn ezzel cseppet sem foglalkozik inkább kérdő arccal várja a gnóm válaszát.*
1961. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-08 21:17:56
Üzenet elküldve: 2013-12-08 21:17:56
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Allyn nagyjából rendbe jön a két mágusnak hála, mi több, miután végeznek a varázslatokkal, már fel is tud ülni. Zrekil rendkívüli módon megnyugszik ezt látva, hiszen az azt jelenti, hogy a lány valóban fel fog épülni. Ráadásul még a karja is visszanőtt. A gnóm nem bírta volna elviselni, ha Allyn miatta hal meg, vagy marad örökre kar nélkül, elégre ha úgy tetszik, ő rángatta bele ebbe az egészbe. Ha nem találkoznak, akkor a lány jó eséllyel nem is tartózkodott volna a templomban amikor a főpap ellátta őket a megbízással, így legfeljebb Zrekilnek adhatta volna ki a feladatot. Ha már Allynt is minden áron bele akarta vinni a veszélybe, akkor a legkevesebb, amit tehetett érte, hogy megvédi. Ebbe beletartozott az is, amikor kiszabadította a hárpia karmai közül, illetve az is, amikor megverekedett az entitással, és elállította a vérzést. Nem mellesleg még a karjának a visszanövesztése is ilyesmi, bár az már csak gyógyítás, vagy vezeklés, amiért nem tudott időben leszámolni az entitással. Amikor a lány még egy új tőrt is kap, akkor végleg megnyugszik a lelke, hiszen azt ott felejtette a szegénynegyedben, nem volt ideje azzal foglalkozni. Majd a kérdésre először egy ölelés a válasz, majd Allyn még suttog néhány szót.*
- Hát nem szeretnélek feltartani, nyugodtan alhatsz, ha szeretnél. És igazán nincs mit, bárki más megküzdött volna az entitással és visszanövesztette volna a karodat a helyemben *majd a végén kibuggyan belőle a nevetés, hiszen ezt valóban nem lehet komoly ábrázattal elmondani. Tényleg nem hitte volna, hogy elsőre sikerülni fog neki a varászlat, hiszen ilyesmivel még nem próbálkozott eddig. Valójában eddig csak Nap- és Holdvarázslatokat használt, na meg persze a ruháját kitisztító varázslatot, de az viszonylag könnyűnek mondható. Majd a lány visszaül a padra, a gnóm pedig megjegyzi:*
- Igazán izgalmas kaland volt, alig várom a következőt *majd arcára újra kiül a széles vigyor, olyan, amilyen Henua arcára is néha, viszont ezúttal nem neveti el magát.* Ha sok ilyenben lesz részünk, egyszer majd nem jövünk vissza. De az nem rajtam fog múlni *jegyzi meg* Elvégre most is rajtam múlott, és visszajöttünk. És kaptál új kart *teszi hozzá, ez egy olyan feledhetetlen siker számára, sóval egy darabig még fogja emlegetni.*
- Hát nem szeretnélek feltartani, nyugodtan alhatsz, ha szeretnél. És igazán nincs mit, bárki más megküzdött volna az entitással és visszanövesztette volna a karodat a helyemben *majd a végén kibuggyan belőle a nevetés, hiszen ezt valóban nem lehet komoly ábrázattal elmondani. Tényleg nem hitte volna, hogy elsőre sikerülni fog neki a varászlat, hiszen ilyesmivel még nem próbálkozott eddig. Valójában eddig csak Nap- és Holdvarázslatokat használt, na meg persze a ruháját kitisztító varázslatot, de az viszonylag könnyűnek mondható. Majd a lány visszaül a padra, a gnóm pedig megjegyzi:*
- Igazán izgalmas kaland volt, alig várom a következőt *majd arcára újra kiül a széles vigyor, olyan, amilyen Henua arcára is néha, viszont ezúttal nem neveti el magát.* Ha sok ilyenben lesz részünk, egyszer majd nem jövünk vissza. De az nem rajtam fog múlni *jegyzi meg* Elvégre most is rajtam múlott, és visszajöttünk. És kaptál új kart *teszi hozzá, ez egy olyan feledhetetlen siker számára, sóval egy darabig még fogja emlegetni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122