Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 840. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
840. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-23 16:11:52
Üzenet elküldve: 2011-10-23 16:11:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
*A fiú órák óta eszméletlen, Diramel alkoholos kulacsa pedig egyre üresebb. Még mindig nem tudja mit keres a fiú szobájában, de egyáltalán nincs kedve elmenni. Azóta már köpenyét is visszakapta. A sarokban gondosan betakarta saját lábát, majd fejét a falnak támasztotta. "Mégis mi van benned, ami miatt nem akarok elmenni? Megmondhatnád, hogy tudjam miért kell kicsinálnom saját magam! Nem hiszem el, hogy így megváltoztam... Ah, mindegy! Azt hiszem jobban teszed, ha fel sem ébredsz! Legalábbis amíg ilyen állapotban vagyok. Főleg, hogy az italom is elfogyott!" gondolja. Kis idő múlva elalszik. Álmában a már megszokott képek kísértik. Elesett katonái arca, élete legrosszabb napjának emlékei... Alig alszik valamicskét. Mindössze két óra ha eltelhetett, máris felriad. "Utálok aludni! Miért van rá szüksége az embernek?" morgolódik.
Egy ideig még bámul maga elé és próbálja túltenni magát álmán. Utána a fiúra néz, ki látszólag kezd ébredezni. A szobában nincs sok fény. Egy apró ablakon szűrődik be a fény, mely azóta narancsos árnyalatban pompázik. A gyerek felül, majd körbetekint. Diramel nem mozdul, csendben figyeli őt a sarokból. Egy biccentéssel jelez a fiúnak, majd lassan feltápászkodik.*
- Ideje volt felébredned! Mégis mi történt veled? Ki vagy te, fiú? *kérdezősködik. Utána eszébe jutnak a temetőben feltett kérdések. Akkor is kérdezett, de hiába.*
- Ó, persze... nem tudsz beszélni! *mondja, egy kisebb fintorral arcán. Nincs kedve közelebb menni, de úgy véli, hogy bármennyire nem akar, szükséges. Előveszi vízzel töltött kulacsát, majd a gyerek mellé ül.*
- Tessék, igyál! Azt hiszem jól fog esni... *suttogja. Felé nyújtja a kulacsot, majd miután elvette, homlokára teszi kezét.*
- Lázad, az nincs. Remek! Akkor én megyek is. Rám itt már nincs szükség! *mondja. Felkel, majd visszamegy a sarokba. Felszedi köpenyét a földről, majd hátára teríti. Megigazítja fegyvereit, hogy bármikor elő tudja rántani őket, gond nélkül. Utána visszalép a sötételfhez. Ha Ő megitta a vizet, akkor visszaveszi a kulacsot.*
- Jobban vigyázz magadra, kölyök! Ne keveredj nagy bajba! *mondja az ajtóban. Nem megy még ki, figyeli a néma gyermek reakcióit. Úgy véli mivel nem tud beszélni, az a legtisztább, ha megvárja, akar-e valamit.*
Egy ideig még bámul maga elé és próbálja túltenni magát álmán. Utána a fiúra néz, ki látszólag kezd ébredezni. A szobában nincs sok fény. Egy apró ablakon szűrődik be a fény, mely azóta narancsos árnyalatban pompázik. A gyerek felül, majd körbetekint. Diramel nem mozdul, csendben figyeli őt a sarokból. Egy biccentéssel jelez a fiúnak, majd lassan feltápászkodik.*
- Ideje volt felébredned! Mégis mi történt veled? Ki vagy te, fiú? *kérdezősködik. Utána eszébe jutnak a temetőben feltett kérdések. Akkor is kérdezett, de hiába.*
- Ó, persze... nem tudsz beszélni! *mondja, egy kisebb fintorral arcán. Nincs kedve közelebb menni, de úgy véli, hogy bármennyire nem akar, szükséges. Előveszi vízzel töltött kulacsát, majd a gyerek mellé ül.*
- Tessék, igyál! Azt hiszem jól fog esni... *suttogja. Felé nyújtja a kulacsot, majd miután elvette, homlokára teszi kezét.*
- Lázad, az nincs. Remek! Akkor én megyek is. Rám itt már nincs szükség! *mondja. Felkel, majd visszamegy a sarokba. Felszedi köpenyét a földről, majd hátára teríti. Megigazítja fegyvereit, hogy bármikor elő tudja rántani őket, gond nélkül. Utána visszalép a sötételfhez. Ha Ő megitta a vizet, akkor visszaveszi a kulacsot.*
- Jobban vigyázz magadra, kölyök! Ne keveredj nagy bajba! *mondja az ajtóban. Nem megy még ki, figyeli a néma gyermek reakcióit. Úgy véli mivel nem tud beszélni, az a legtisztább, ha megvárja, akar-e valamit.*
839. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-23 15:47:57
Üzenet elküldve: 2011-10-23 15:47:57
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Zavaros sötét massza, néha felvillan egy-egy kép, de igazán semmit sem tud kivenni belőle. Olyan, mintha mindent sár lepne be, ő pedig fulladozva igyekezne a felszínre törni. Sikolyok, fém kegyetlen villanása, aztán sötét.
A szemei hirtelen pattannak fel, zihálva próbálna nyelni, de a szája megint kiszáradt... vagy még mindig, ezt nem tudná megmondani. Ahol fekszik, félhomály van, így nyugodtan körül nézhet. Nem ismerős neki a hely.
"Tisztábban látok és most megint jobban érzem a sajgást."
Állapítja meg, ahogy megpróbál felülni. Hosszú, kicsit kócos fehér haja teljesen rátapadt, ahogy testét kiverte a veríték, amíg aludt.
"Hol lehetek? Mi is történt?"
Próbálja kicsit megtornáztatni az agyát, de csak lassan akar kitisztulni.
"Ja igen. A folyóba menekültem, aztán minden egyre homályosabb. Valahova mentem, de nem emlékszem pontosan hova. Valaki... valaki... hol a nő?"
Próbál körbe fordulni, hogy megtalálja azt, aki ide hozta. Erre emlékszik. A hangjára és arra, hogy valami hideg fedte a testét.
Ahogy lassan körbehordozza tekintetét, megakad valakin a sarokban.
"Itt van."
Egy pici mosolyt erőltet magára és biccent neki, bár azt még nem tudja megállapítani, hogy egyáltalán ébren van-e. Addig még nem lát el rendesen.
"Még kell egy kis idő, amíg teljesen rendbe jövök, de már most is jobb."
Gondolkodik. Közben lassan tisztulnak az elmúlt időszak emlékei. Nagyon rosszul volt és menni se nagyon tudott. Itt segítenek rajta, azért nem halt bele. Ha a nő nem jön, már biztos nem élne.
"Nem túl gyakran futok bele olyanba, aki csak úgy segítene egy utcagyereken. Bár valószínűleg egyáltalán nem érdekeltem volna, ha megtudja, hogy csak egy nyomorult tolvaj vagyok."*
A szemei hirtelen pattannak fel, zihálva próbálna nyelni, de a szája megint kiszáradt... vagy még mindig, ezt nem tudná megmondani. Ahol fekszik, félhomály van, így nyugodtan körül nézhet. Nem ismerős neki a hely.
"Tisztábban látok és most megint jobban érzem a sajgást."
Állapítja meg, ahogy megpróbál felülni. Hosszú, kicsit kócos fehér haja teljesen rátapadt, ahogy testét kiverte a veríték, amíg aludt.
"Hol lehetek? Mi is történt?"
Próbálja kicsit megtornáztatni az agyát, de csak lassan akar kitisztulni.
"Ja igen. A folyóba menekültem, aztán minden egyre homályosabb. Valahova mentem, de nem emlékszem pontosan hova. Valaki... valaki... hol a nő?"
Próbál körbe fordulni, hogy megtalálja azt, aki ide hozta. Erre emlékszik. A hangjára és arra, hogy valami hideg fedte a testét.
Ahogy lassan körbehordozza tekintetét, megakad valakin a sarokban.
"Itt van."
Egy pici mosolyt erőltet magára és biccent neki, bár azt még nem tudja megállapítani, hogy egyáltalán ébren van-e. Addig még nem lát el rendesen.
"Még kell egy kis idő, amíg teljesen rendbe jövök, de már most is jobb."
Gondolkodik. Közben lassan tisztulnak az elmúlt időszak emlékei. Nagyon rosszul volt és menni se nagyon tudott. Itt segítenek rajta, azért nem halt bele. Ha a nő nem jön, már biztos nem élne.
"Nem túl gyakran futok bele olyanba, aki csak úgy segítene egy utcagyereken. Bár valószínűleg egyáltalán nem érdekeltem volna, ha megtudja, hogy csak egy nyomorult tolvaj vagyok."*
838. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-23 14:25:50
Üzenet elküldve: 2011-10-23 14:25:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
*A fiú nagyon gyenge. Diramel arrébb áll, hogy a papok meg tudják vizsgálni. A gyerek kérdésükre csak torka felé kezd mutogatni, ami azonnal feltűnik a nőnek. "Szóval nem a betegség miatt van. A vágás az oka némaságának... Szegény gyerek! Ő... miért sajnálom egyáltalán? Biztos magának kereste a bajt! Az elfek mind bajkeverők. Főleg a sötételfek. Őket már gyerekkoruk óta arra nevelik, hogy ne tudjanak megélni problémák és baj nélkül." morfondírozik. Hátat fordít a szorgoskodó papoknak, majd távolodik néhány lépést. Karjait keresztbe fonja, úgy tekint maga elé. Lopva néha hátrapillant, hogy figyelje a fiú állapotát és a körülötte sürgölődőket.*
- Magához tartozik a fiú? Talán maga az anyja? *a kérdésre azonnal felkapja a vizet. "Még hogy én vagyok annak a semmirekellőnek az anyja... ostoba csuhás, ezt nem gondolhatod komolyan!"*
- Semmi közöm a gyerekhez! És azon kívül, hogy idehoztam, nem is lesz! Még az hiányzik, hogy egy sötételf legyen a gyerekem! Soha... egyetlen hegyesfülűt sem engedek közel magamhoz! *förmed a fiatal papra. Visszatrappol a fiúhoz, majd vízzel töltött kulacsát az egyik idősebb férfi kezébe nyomja.*
- Adjanak neki inni! Ki van száradva! *mondja, majd sarkon fordul és odébb kullog. Gondolkozik hogy kimegy, de egy időre csak leül. "Még hogy az én gyerekem... Cöh! Még csak az hiányzik. Az embereim is megtagadták a parancsomat! Hogy tudnék bánni egy gyerekkel, mikor felnőtteket sem tudtam kezelni?" Ismét eszébe jutnak a szörnyű nap emlékei, a mai nap már harmadszor. Teljesen kiborítja a nőt, ki itallal töltött kulacsáért nyúl. Iszik belőle egy kortyot, majd visszateszi helyére. "Most már jó helyen vagy, kölyök! Rendbe fogsz jönni! Rám már semmi szükség! Csak tudnám miért akarok mégis itt maradni... Nem akarok elmenni, amíg jobban nem lesz. Miért aggódok én miatta? Talán azért, mert én találtam meg? Nem, ez ostobaság." Megrázza fejét. "Ha jobban lesz, nem fog fázni. A köpenyem pedig rajta van. Addig nem vehetem le róla, ameddig fázik. A vizes kulacsom is az egyik papnál van. A holmimat csak nem hagyhatom itt! Igen, minden bizonnyal ezért akarok még maradni!" talál, aligha értelmes magyarázatot, majd tovább figyeli az eseményeket.
A fiút egy szobába viszik. Követi őket, majd odabent leül egy sarokba.*
- Elmehet, ha úgy gondolja! Parancsoljon! Megtöltötték friss vízzel. Nagyon köszönjük! *mondja az egyik öreg. Diramel elveszi tőle kulacsát, majd helyére akasztja. Nem mozdul, mire a pap kérdőn néz rá.*
- Én találtam rá! Valószínűleg engem fog majd keresni! "Ez mindig így van! Emlékszem, én is azt kerestem elsőnek, aki megmentett..." *bizonyítja elméletét.*
- Magához tartozik a fiú? Talán maga az anyja? *a kérdésre azonnal felkapja a vizet. "Még hogy én vagyok annak a semmirekellőnek az anyja... ostoba csuhás, ezt nem gondolhatod komolyan!"*
- Semmi közöm a gyerekhez! És azon kívül, hogy idehoztam, nem is lesz! Még az hiányzik, hogy egy sötételf legyen a gyerekem! Soha... egyetlen hegyesfülűt sem engedek közel magamhoz! *förmed a fiatal papra. Visszatrappol a fiúhoz, majd vízzel töltött kulacsát az egyik idősebb férfi kezébe nyomja.*
- Adjanak neki inni! Ki van száradva! *mondja, majd sarkon fordul és odébb kullog. Gondolkozik hogy kimegy, de egy időre csak leül. "Még hogy az én gyerekem... Cöh! Még csak az hiányzik. Az embereim is megtagadták a parancsomat! Hogy tudnék bánni egy gyerekkel, mikor felnőtteket sem tudtam kezelni?" Ismét eszébe jutnak a szörnyű nap emlékei, a mai nap már harmadszor. Teljesen kiborítja a nőt, ki itallal töltött kulacsáért nyúl. Iszik belőle egy kortyot, majd visszateszi helyére. "Most már jó helyen vagy, kölyök! Rendbe fogsz jönni! Rám már semmi szükség! Csak tudnám miért akarok mégis itt maradni... Nem akarok elmenni, amíg jobban nem lesz. Miért aggódok én miatta? Talán azért, mert én találtam meg? Nem, ez ostobaság." Megrázza fejét. "Ha jobban lesz, nem fog fázni. A köpenyem pedig rajta van. Addig nem vehetem le róla, ameddig fázik. A vizes kulacsom is az egyik papnál van. A holmimat csak nem hagyhatom itt! Igen, minden bizonnyal ezért akarok még maradni!" talál, aligha értelmes magyarázatot, majd tovább figyeli az eseményeket.
A fiút egy szobába viszik. Követi őket, majd odabent leül egy sarokba.*
- Elmehet, ha úgy gondolja! Parancsoljon! Megtöltötték friss vízzel. Nagyon köszönjük! *mondja az egyik öreg. Diramel elveszi tőle kulacsát, majd helyére akasztja. Nem mozdul, mire a pap kérdőn néz rá.*
- Én találtam rá! Valószínűleg engem fog majd keresni! "Ez mindig így van! Emlékszem, én is azt kerestem elsőnek, aki megmentett..." *bizonyítja elméletét.*
837. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-23 13:31:35
Üzenet elküldve: 2011-10-23 13:31:35
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Olyan gyorsan történik minden a templomban, vagy csak ő érzi annak, az már igazából mindegy is. Hallja, hogy a nő beszél valakivel, aztán neki is beszél, de a szavak értelme csak lassan jut el a tudatáig.
"Ne mocorogjak? Azt hiszem... az még menni fog."
Bólint rá azért egy aprót és minden erejét összeszedve igyekszik eleget tenni a kérésnek és a kisebb remegéseken kívül nem mozdulni.
A tudata néha elhomályosodik már, így azt is csak nagyjából érzékeli, hogy hideg ruha kerül a homlokára, vagy, hogy a nő megvizsgálja. Mindent egyre gyengébben érzékel, ahogy a sötét egyre inkább igyekszik magába szippantani.
Közben odajött valaki, vagy valakik. Ebben sem biztos teljesen.
A szája teljesen kiszáradt már, ahogy a torka is. Az izmai fájdalmát viszont már nem érzi egyáltalán. Próbál nyelni egy párat, miközben felnéz az érkezőkre.
"Homályos... kik lehetnek ezek? Mit mondott a megmentőm? 'Segítség'? Akkor jó... akkor minden rendben."
Újra lehunyja a szemeit, hogy pihenhessen végre.*
- Mi a neved fiam?
*Kérdezi az egyik férfi. Legalábbis hang alapján erre következtet, de válaszolni ugye nem tud, így összeszed annyi erőt még, hogy kezét felemelve a torkára mutasson.*
- Értem. Ne aggódj, segíteni fogunk.
*Ez az utolsó mondat, amit még hall, mielőtt a sötétség véglegesen elnyeli, elmulasztva az összes fájdalmat. Most már tényleg rajtuk múlik, hogy életben marad-e. Ő megtett mindent, ami erejéből telt.*
"Ne mocorogjak? Azt hiszem... az még menni fog."
Bólint rá azért egy aprót és minden erejét összeszedve igyekszik eleget tenni a kérésnek és a kisebb remegéseken kívül nem mozdulni.
A tudata néha elhomályosodik már, így azt is csak nagyjából érzékeli, hogy hideg ruha kerül a homlokára, vagy, hogy a nő megvizsgálja. Mindent egyre gyengébben érzékel, ahogy a sötét egyre inkább igyekszik magába szippantani.
Közben odajött valaki, vagy valakik. Ebben sem biztos teljesen.
A szája teljesen kiszáradt már, ahogy a torka is. Az izmai fájdalmát viszont már nem érzi egyáltalán. Próbál nyelni egy párat, miközben felnéz az érkezőkre.
"Homályos... kik lehetnek ezek? Mit mondott a megmentőm? 'Segítség'? Akkor jó... akkor minden rendben."
Újra lehunyja a szemeit, hogy pihenhessen végre.*
- Mi a neved fiam?
*Kérdezi az egyik férfi. Legalábbis hang alapján erre következtet, de válaszolni ugye nem tud, így összeszed annyi erőt még, hogy kezét felemelve a torkára mutasson.*
- Értem. Ne aggódj, segíteni fogunk.
*Ez az utolsó mondat, amit még hall, mielőtt a sötétség véglegesen elnyeli, elmulasztva az összes fájdalmat. Most már tényleg rajtuk múlik, hogy életben marad-e. Ő megtett mindent, ami erejéből telt.*
836. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-23 12:21:42
Üzenet elküldve: 2011-10-23 12:21:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
*Gyorsan halad, figyelve, hogy biztonságosan tartsa a gyereket. A temetőből hamar kijut és egyenesen a templomba siet. "Ott valamivel kevesebb a fény... Soha nem láttam még lázas elfet. Bár ami azt illeti, túl sűrűn nem ismerkedek elfekkel. Azóta nem..." jut eszébe ismét a szörnyű nap emléke.
Látja hogy a fiú válaszolni akar, de hang nem jön ki torkából. Meglepetten néz rá, nem értve ennek okát. "Ennyire rossz az állapota? Sietnem kell!" gondolja azonnal. A templomban hűvösebb van. Gyerek kinyitja szemeit, de csak összébb kuporodik.
Diramel az egyik padra fekteti. Köpenyét rá teríti, majd elindul, hogy keressen valakit. Egy fiatal papot talál elsőként. Azonnal az jut eszébe, hogy a férfi nem jelenthet nagy segítséget, korát tekintve.*
- Kérlek keress egy idősebb papot, aki tud segíteni egy beteg gyereken! *kérleli, de hangjában némi parancs is bujkál. Miután a férfi bólint és elsiet, visszamegy a fiúhoz. Batyujában kezd kutatni, mígnem egy kendőt talál. Oldalán lógó kulacsából vizet locsol az anyagra, majd borogatás formájában a fiú homlokára helyezi.*
- Ne mocorogj! Mindjárt jönnek és segítenek rajtad... "Remélem" *teszi hozzá gondolatban. Leül a pad elé, hátát annak vetve. Komoran mered maga elé, közben néha szétnézve, nem jön-e valaki, aki tud segíteni. "Miért találkozok én elfekkel? Rühellem őket! Viszont... ez a gyerek... Őt nem hibáztathatom a múltban történtekért. Hiszen neki semmi köze az egészhez. De vajon miért nem tud beszélni?" merül fel benne a kérdés. Feltápászkodik a földről, majd a sötételf fölé hajol. Tüzetesen vizsgálgatja, mígnem egy hegen állapodik meg tekintete. "A torka... hát ezért... Pedig azt hittem, hogy csak a betegség miatt. Bár az is meglehet, hogy tényleg amiatt van, a vágás pedig nem ártott neki olyan sokat, mint elsőre gondoltam."
Lépteket hall háta mögül. Két idősebb férfi közelít, mögöttük az a fiatalabb, akit az imént küldött el. A papok közelebb jönnek, mikor Diramel int nekik.*
- Nem kell aggódnod, pihenj! Már itt van a segítség!
Látja hogy a fiú válaszolni akar, de hang nem jön ki torkából. Meglepetten néz rá, nem értve ennek okát. "Ennyire rossz az állapota? Sietnem kell!" gondolja azonnal. A templomban hűvösebb van. Gyerek kinyitja szemeit, de csak összébb kuporodik.
Diramel az egyik padra fekteti. Köpenyét rá teríti, majd elindul, hogy keressen valakit. Egy fiatal papot talál elsőként. Azonnal az jut eszébe, hogy a férfi nem jelenthet nagy segítséget, korát tekintve.*
- Kérlek keress egy idősebb papot, aki tud segíteni egy beteg gyereken! *kérleli, de hangjában némi parancs is bujkál. Miután a férfi bólint és elsiet, visszamegy a fiúhoz. Batyujában kezd kutatni, mígnem egy kendőt talál. Oldalán lógó kulacsából vizet locsol az anyagra, majd borogatás formájában a fiú homlokára helyezi.*
- Ne mocorogj! Mindjárt jönnek és segítenek rajtad... "Remélem" *teszi hozzá gondolatban. Leül a pad elé, hátát annak vetve. Komoran mered maga elé, közben néha szétnézve, nem jön-e valaki, aki tud segíteni. "Miért találkozok én elfekkel? Rühellem őket! Viszont... ez a gyerek... Őt nem hibáztathatom a múltban történtekért. Hiszen neki semmi köze az egészhez. De vajon miért nem tud beszélni?" merül fel benne a kérdés. Feltápászkodik a földről, majd a sötételf fölé hajol. Tüzetesen vizsgálgatja, mígnem egy hegen állapodik meg tekintete. "A torka... hát ezért... Pedig azt hittem, hogy csak a betegség miatt. Bár az is meglehet, hogy tényleg amiatt van, a vágás pedig nem ártott neki olyan sokat, mint elsőre gondoltam."
Lépteket hall háta mögül. Két idősebb férfi közelít, mögöttük az a fiatalabb, akit az imént küldött el. A papok közelebb jönnek, mikor Diramel int nekik.*
- Nem kell aggódnod, pihenj! Már itt van a segítség!
835. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-23 12:05:02
Üzenet elküldve: 2011-10-23 12:05:02
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*"Végre valaki."
Sóhajt fel magában, ahogy az egyik elesésnél valaki hirtelen megfordítja. A szemét még időben le tudja csukni, hogy a fény ne bántsa. Nem tudja, ki lehet, de most egyáltalán nem is számít. Hideg kezet érez a homlokán.
"Ez jó... annyira jól esik ez a kis hideg, pedig amúgy is fázom."
A kérdéseire próbálna válaszolni, de hang helyett csak a levegő jut ki a tüdejéből, hangot nem ad ki, ahogy eddig se. Kicsit elkomorodik, de nem tehet ellene.
Nem ér rá tovább gondolkodni rajta, mert a világ hirtelen meglódul vele, amitől teljesen elszédül és épp csak sikerül visszatartani a rátörő rosszullétet. Egy ideig azt sem tudja, hogy hol van, mi történt vele, szinte csak akkor eszmél újra, amikor már valahol nagyon máshol vannak. A szag is más és mintha sötétebb lenne. Óvatosan kinyitja a szemét, hogy a fény ne érje váratlanul, de félhomály fogadja, ami már nem bántja annyira, hiába érzékeny.
"Talán... a templom?"
Most próbálkozik először azzal is, hogy megnézze ki az, aki elhozta a temetőből, mert most már biztos, hogy az volt az a gyomorforgató érzés, hogy hirtelen felemelték. Sok fényes és hideg, kemény valami nyomódik a testéhez, viszont a hang...
"Egy nő. Egy fémbe öltözött nő. Még csak megköszönni sem tudom neki."
Fut át agyán a gondolat, de ha meg is tudná tenni, ereje lehet, hogy nem lenne rá. Egyre nehezebbnek érzi azt is, hogy egyáltalán ébren maradjon. Talán már nem is muszáj, de azért amíg lehetséges, addig próbál eszméleténél maradni.
"Nem aludhatsz el, így nem. Bírd még ki."
Húzza közben még jobban össze magát a megmentője kezei közt. Még magának is nehezen ismeri be, de fél attól, hogyha elalszik, többé nem ébred fel.*
Sóhajt fel magában, ahogy az egyik elesésnél valaki hirtelen megfordítja. A szemét még időben le tudja csukni, hogy a fény ne bántsa. Nem tudja, ki lehet, de most egyáltalán nem is számít. Hideg kezet érez a homlokán.
"Ez jó... annyira jól esik ez a kis hideg, pedig amúgy is fázom."
A kérdéseire próbálna válaszolni, de hang helyett csak a levegő jut ki a tüdejéből, hangot nem ad ki, ahogy eddig se. Kicsit elkomorodik, de nem tehet ellene.
Nem ér rá tovább gondolkodni rajta, mert a világ hirtelen meglódul vele, amitől teljesen elszédül és épp csak sikerül visszatartani a rátörő rosszullétet. Egy ideig azt sem tudja, hogy hol van, mi történt vele, szinte csak akkor eszmél újra, amikor már valahol nagyon máshol vannak. A szag is más és mintha sötétebb lenne. Óvatosan kinyitja a szemét, hogy a fény ne érje váratlanul, de félhomály fogadja, ami már nem bántja annyira, hiába érzékeny.
"Talán... a templom?"
Most próbálkozik először azzal is, hogy megnézze ki az, aki elhozta a temetőből, mert most már biztos, hogy az volt az a gyomorforgató érzés, hogy hirtelen felemelték. Sok fényes és hideg, kemény valami nyomódik a testéhez, viszont a hang...
"Egy nő. Egy fémbe öltözött nő. Még csak megköszönni sem tudom neki."
Fut át agyán a gondolat, de ha meg is tudná tenni, ereje lehet, hogy nem lenne rá. Egyre nehezebbnek érzi azt is, hogy egyáltalán ébren maradjon. Talán már nem is muszáj, de azért amíg lehetséges, addig próbál eszméleténél maradni.
"Nem aludhatsz el, így nem. Bírd még ki."
Húzza közben még jobban össze magát a megmentője kezei közt. Még magának is nehezen ismeri be, de fél attól, hogyha elalszik, többé nem ébred fel.*
834. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-19 12:45:15
Üzenet elküldve: 2011-10-19 12:45:15
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Elég volt neki a tétlen üldögélésből, ebből nem fog megélni, és nem fog tudni semmit sem enni. Nem szerzetes vagy aszkéta, hogy levegőn és napfényen éljen. Nagyot sóhajt, most nem tudta megtalálni az utat, lehet nem itt kellene keresnie, vagy nem most és nem így. Tudja az elméje talán fogékony eme csodákra, de nem biztos, hogy a használatukat is jó szemmel nézi. Szép lassan felkel, nyújtózkodik egy nagyot, vesz egy mély levegőt és elindul kifele.*
833. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-18 08:31:23
Üzenet elküldve: 2011-10-18 08:31:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
*Hallgat, míg a lány beszél pár szót nevelőinek egyikével. Az üdvözlésre szokásához híven csak biccent, majd míg a rövid társalgás tart, körülnéz a templomban. Csak úgy, ott, egy helyben állva. Kissé kíváncsivá teszi,hová vezethetnek az ajtók, s mi lehet az oltár funkciója.
Aztán egyszercsak magukra maradnak.*
- Ez gyors volt. Merre menjünk akkor?
*Kérdezi rögtön a lányt, de míg a választ várja, megindul kifelé. Az biztos, bármerre is mennek, a templom kapuján át vezet oda az út.
Mikor kiérnek a kapun, s elhaladnak a templomkert keskeny útján, kénytelen kibökni, mi az, ami bent felkeltette érdeklődését.*
- Mondd csak, hogyhogy beárult? Mit tettél?
*Kérdi meg végül szemöldök felvonva, meglehetősen értetlen arckifejezést vágva. Utólag jut eszébe, mi van, ha a lány nem szívesen felelne a kérdésre.*
"Ó, én tapintatlan tuskó!"
Aztán egyszercsak magukra maradnak.*
- Ez gyors volt. Merre menjünk akkor?
*Kérdezi rögtön a lányt, de míg a választ várja, megindul kifelé. Az biztos, bármerre is mennek, a templom kapuján át vezet oda az út.
Mikor kiérnek a kapun, s elhaladnak a templomkert keskeny útján, kénytelen kibökni, mi az, ami bent felkeltette érdeklődését.*
- Mondd csak, hogyhogy beárult? Mit tettél?
*Kérdi meg végül szemöldök felvonva, meglehetősen értetlen arckifejezést vágva. Utólag jut eszébe, mi van, ha a lány nem szívesen felelne a kérdésre.*
"Ó, én tapintatlan tuskó!"
832. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-17 14:34:25
Üzenet elküldve: 2011-10-17 14:34:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Elynra elmosolyodik a férfi mozdulatain. Tisztában van azzal, hogy nincs túl meleg a templomban. Bár ő maga már hozzászokott a hűvös időhöz. Volt ideje rá, bőven.*
- Lehet, hogy esznek, vagy valami fontos dolguk van. Fogalmam sincs, hogy merre lehetnek. Azt, hogy a papok hol tartózkodnak, csak ők és az itt élők tudják. Azonban most senki ismerőset nem látok, így nem is tudok elküldeni senkit... *magyarázza.
Épp ajánlaná, hogy menjenek ki a melegre, mikor Esmek a 'besúgó' pap megjelenik. A lány meglepődve tekint rá, majd ábrázatára mosolyt ölt.*
- Elynra! Látom tényleg visszajöttél, ahogy ígérted! Hogy tetszik a város? *kérdi kíváncsian. A gondviselő hatalmas mosollyal üdvözli a lányt, ki hirtelen zavarba jön. Tekintetét Jared felé fordítja, majd vissza nevelőjére.*
- Esmek, bemutatom Jaredet! A fogadóban találkoztam vele. Jared, ő itt nevelőim egyike Esmek. Aki egyébként ma reggel szépen beárult a papoknál. *kacagja. A gondviselő erre bűnbánó ábrázatot ölt, melyet gyorsan eltüntet.*
- Üdvözlöm, fiam! *üdvözli a férfit.
Elynra tekintete Jaredet fürkészi. Látja rajta, hogy fázik.*
- Mi lenne, ha kint beszélgetnénk? Ott valamivel kellemesebb az idő...
- Sajnálom lányom, de nekem mennem kell! A többiekkel fontos feladatunk van. Örülök, hogy újra láttalak, majd beszámolok róla többi nevelődnek. *mondja. Esmek gyorsan elköszön, majd sietősen távozik. A lány meglepetten tekint utána. "Ez nagyon furcsa volt!" gondolja.*
- Nos, akkor azt hiszem mehetünk is, persze csak ha nem bánja!
- Lehet, hogy esznek, vagy valami fontos dolguk van. Fogalmam sincs, hogy merre lehetnek. Azt, hogy a papok hol tartózkodnak, csak ők és az itt élők tudják. Azonban most senki ismerőset nem látok, így nem is tudok elküldeni senkit... *magyarázza.
Épp ajánlaná, hogy menjenek ki a melegre, mikor Esmek a 'besúgó' pap megjelenik. A lány meglepődve tekint rá, majd ábrázatára mosolyt ölt.*
- Elynra! Látom tényleg visszajöttél, ahogy ígérted! Hogy tetszik a város? *kérdi kíváncsian. A gondviselő hatalmas mosollyal üdvözli a lányt, ki hirtelen zavarba jön. Tekintetét Jared felé fordítja, majd vissza nevelőjére.*
- Esmek, bemutatom Jaredet! A fogadóban találkoztam vele. Jared, ő itt nevelőim egyike Esmek. Aki egyébként ma reggel szépen beárult a papoknál. *kacagja. A gondviselő erre bűnbánó ábrázatot ölt, melyet gyorsan eltüntet.*
- Üdvözlöm, fiam! *üdvözli a férfit.
Elynra tekintete Jaredet fürkészi. Látja rajta, hogy fázik.*
- Mi lenne, ha kint beszélgetnénk? Ott valamivel kellemesebb az idő...
- Sajnálom lányom, de nekem mennem kell! A többiekkel fontos feladatunk van. Örülök, hogy újra láttalak, majd beszámolok róla többi nevelődnek. *mondja. Esmek gyorsan elköszön, majd sietősen távozik. A lány meglepetten tekint utána. "Ez nagyon furcsa volt!" gondolja.*
- Nos, akkor azt hiszem mehetünk is, persze csak ha nem bánja!
831. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-17 12:05:02
Üzenet elküldve: 2011-10-17 12:05:02
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Feljön a könyvtárból, az öreg pap meglátja és odamegy hozzá.*
-Megtaláltad, amit kerestél?-*szögezi neki egyből a kérdést.*
-Megtaláltam, de ezt elmondhattad volna te is.*Az öreg mosolyog.*
-Fiatal vagy még, gyerek, aki csak a saját bőrén tanul. Neked kell felfedezned a benned rejlő erőket és lehetőségeket fiam. *mutat Enrathol fejére a fickó. Enrathol leül egy félre eső helyre becsukja a szemeit és elmerül a gondolataiban.*
-Helyes, tedd amit tenned kell, vizslasd önmagad!
*Mondja az öreg, majd megy a dolgára.*
-Megtaláltad, amit kerestél?-*szögezi neki egyből a kérdést.*
-Megtaláltam, de ezt elmondhattad volna te is.*Az öreg mosolyog.*
-Fiatal vagy még, gyerek, aki csak a saját bőrén tanul. Neked kell felfedezned a benned rejlő erőket és lehetőségeket fiam. *mutat Enrathol fejére a fickó. Enrathol leül egy félre eső helyre becsukja a szemeit és elmerül a gondolataiban.*
-Helyes, tedd amit tenned kell, vizslasd önmagad!
*Mondja az öreg, majd megy a dolgára.*
830. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-17 11:31:45
Üzenet elküldve: 2011-10-17 11:31:45
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Lassan, ráérősen szemlélődve veszi a lépcsőfokokat, egy-egy pillanatra megáll a beljebb haladásban, szétnéz, mély levegőt vesz, megpróbál ráhangolódni a benti hangulatra, kissé lecsukja a szemeit, majd mikor újra kinyitja már egy darócruhás férfi áll előtte.*
-Miért jársz itt gyermek? Hogy imádatod fejezd ki a levegő iránt?
*Egy pillanatig elmereng, a férfire néz.*
-Tanulni vágyom a világegyetemet átható erőkről, hogy a valóságban ne csak legyek, és ne csak a testemmel befolyásolhassam...-*hajtja le a fejét miközben beszél, testvéreitől megtanult alázatot most alkalmazhatja.*
-Gyere utánam, itt lesz időd majd elmélkedni és tanulni is. *mondja a pap és elindul, Enrathol követi őt.*
-Miért jársz itt gyermek? Hogy imádatod fejezd ki a levegő iránt?
*Egy pillanatig elmereng, a férfire néz.*
-Tanulni vágyom a világegyetemet átható erőkről, hogy a valóságban ne csak legyek, és ne csak a testemmel befolyásolhassam...-*hajtja le a fejét miközben beszél, testvéreitől megtanult alázatot most alkalmazhatja.*
-Gyere utánam, itt lesz időd majd elmélkedni és tanulni is. *mondja a pap és elindul, Enrathol követi őt.*
829. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-17 08:32:55
Üzenet elküldve: 2011-10-17 08:32:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
*Belép a templomba Elynra nyomában, s megjegyzi magának, hogy az épület belülről épp olyan, mint amilyennek kintről látszik: szerény.
Ez sem áll távol Jaredtől, az otthoni házak zöme is ilyesmi. Nincs benne több berendezés és holmi annál, ami feltétlenül szükséges. Többre nem is volt igazán igény, mivel pirkadattól napnyugtáig többnyire dolgoztak és szinte csak megszállni tértek haza.
Idebent sincs melegebb, de nem csak ezért húzza jobban össze magán a köpenyt. Mivel templomban van, és az itteniek feladata talán az élet óvása - legalábbis az ő felfogása szerint -, jobbnak látja elrejteni az oldalán függő kardot.
Maga is szétnéz, majd barna tekintetét a lányra függeszti.*
- Nem, maradhatunk még, hátha előkerül egyikük. Vagy esetleg... Nem tudnál valakinek szólni, ide hívatni őket? Engem nem zavar, ha maradunk még, időm mint a tenger. Ha ígéretet tettél, jobb betartani. Nehogy azt higgyék, valami bajod történt.
*Hangja halk. Fogalma sincsen, miért, de úgy érzi, nem illene az itteni mély csendet és nyugalmat megtörni a hangos szavakkal. *
- Talán itt is valami fegyverest keresnék, de nem törne össze, ha olyat nem kapok. Nem ijedek meg a kemény munkától, ahogy a piszkost sem vetem meg.
*Újra körülnéz. Kezd valóban fázni, de igyekszik ennek nem mutatni semmi jelét. Valóban fontosnak tartja, hogy a lány 'jelentkezzen' nevelőinél.
Mosolyt villant a lányra, s köpenye alatt kezeit egymáshoz kezdi dörzsölni.*
"A fenébe! Hogy bírtam a jégcsapos városfalon őrködni, esőben fát vágni, ha már most majd' megfagyok?!"
Ez sem áll távol Jaredtől, az otthoni házak zöme is ilyesmi. Nincs benne több berendezés és holmi annál, ami feltétlenül szükséges. Többre nem is volt igazán igény, mivel pirkadattól napnyugtáig többnyire dolgoztak és szinte csak megszállni tértek haza.
Idebent sincs melegebb, de nem csak ezért húzza jobban össze magán a köpenyt. Mivel templomban van, és az itteniek feladata talán az élet óvása - legalábbis az ő felfogása szerint -, jobbnak látja elrejteni az oldalán függő kardot.
Maga is szétnéz, majd barna tekintetét a lányra függeszti.*
- Nem, maradhatunk még, hátha előkerül egyikük. Vagy esetleg... Nem tudnál valakinek szólni, ide hívatni őket? Engem nem zavar, ha maradunk még, időm mint a tenger. Ha ígéretet tettél, jobb betartani. Nehogy azt higgyék, valami bajod történt.
*Hangja halk. Fogalma sincsen, miért, de úgy érzi, nem illene az itteni mély csendet és nyugalmat megtörni a hangos szavakkal. *
- Talán itt is valami fegyverest keresnék, de nem törne össze, ha olyat nem kapok. Nem ijedek meg a kemény munkától, ahogy a piszkost sem vetem meg.
*Újra körülnéz. Kezd valóban fázni, de igyekszik ennek nem mutatni semmi jelét. Valóban fontosnak tartja, hogy a lány 'jelentkezzen' nevelőinél.
Mosolyt villant a lányra, s köpenye alatt kezeit egymáshoz kezdi dörzsölni.*
"A fenébe! Hogy bírtam a jégcsapos városfalon őrködni, esőben fát vágni, ha már most majd' megfagyok?!"
828. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-16 09:23:36
Üzenet elküldve: 2011-10-16 09:23:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Nem akadékoskodik tovább, helyette inkább megindul a templom felé. Miközben hol az utat, hol a mellette haladó férfit figyeli, észreveszi Jared változó arckifejezését. "Mi lelte? Azt hiszem nem firtatom... A lényeg, hogy most mosolyog!" gondolja. Tényleg nem kezdi el faggatni a férfit. Csendben haladnak egymás mellett.
A templom mellettük magasodik. Lassan meg is látják a bejáratot. Elynra feltekint az égre, majd Jaredre és végül a templom bejáratára.
Rövid időn belül már a hűvös épületben vannak, gyenge fényviszonyok között. A templomban sosincs túl nagy fény. Nappal a kevés és mellesleg kicsi ablakok, este pedig a halványan világító gyertyák miatt. A lányt ez sohasem zavarta. Többnyire egyébként is vagy a kertben, vagy a szobájában, esetleg a könyvtárban töltötte napjait. A templom maga, mindössze háttért adott mindennapjainak.
A lány körbetekint odabent, de nem lát senkit, aki ismerős lenne számára. Mindössze néhány bámészkodó lézeng.*
- Nos, itt volnánk, de úgy tűnik... egyik nevelőm sincs itt. No sebaj, azért nézzen csak szét nyugodtan! Ámbár ha szeretné, akkor vissza is mehetünk a kertbe... *mosolyogja.*
- Egyébként mondja, milyen munkát szeretne kapni a városban?
A templom mellettük magasodik. Lassan meg is látják a bejáratot. Elynra feltekint az égre, majd Jaredre és végül a templom bejáratára.
Rövid időn belül már a hűvös épületben vannak, gyenge fényviszonyok között. A templomban sosincs túl nagy fény. Nappal a kevés és mellesleg kicsi ablakok, este pedig a halványan világító gyertyák miatt. A lányt ez sohasem zavarta. Többnyire egyébként is vagy a kertben, vagy a szobájában, esetleg a könyvtárban töltötte napjait. A templom maga, mindössze háttért adott mindennapjainak.
A lány körbetekint odabent, de nem lát senkit, aki ismerős lenne számára. Mindössze néhány bámészkodó lézeng.*
- Nos, itt volnánk, de úgy tűnik... egyik nevelőm sincs itt. No sebaj, azért nézzen csak szét nyugodtan! Ámbár ha szeretné, akkor vissza is mehetünk a kertbe... *mosolyogja.*
- Egyébként mondja, milyen munkát szeretne kapni a városban?
827. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-13 11:33:38
Üzenet elküldve: 2011-10-13 11:33:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Egy sürgős ügyben kell otthagyni a temetőt. Amennyire csak tud, szedi a lábát, hogy időben odaérjen a megbeszélt helyre. Szóval könnyes búcsút vesz a síroktól, és a kellemes hangulattól. Éppen a templomon rohan keresztül, nem kímélve az ott összeverődött embereket. Átvág nem egy beszélgető csoport közepén.*
" Persze ilyenkor kell megbeszélni a politikai helyzetet, meg a gazdaságot. Inkább dolgoznátok, ingyenélők, akkor lenne miből felbérelni olyanokat, mint én. "
*Dohog, miközben véletlenül erősebben megtaszít egy fiatal párt, akik utána szólnak, de Rodyl nem törődik velük.*
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.13 19:11:10, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása
" Persze ilyenkor kell megbeszélni a politikai helyzetet, meg a gazdaságot. Inkább dolgoznátok, ingyenélők, akkor lenne miből felbérelni olyanokat, mint én. "
*Dohog, miközben véletlenül erősebben megtaszít egy fiatal párt, akik utána szólnak, de Rodyl nem törődik velük.*
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.13 19:11:10, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása
826. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-12 06:40:45
Üzenet elküldve: 2011-10-12 06:40:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Mikor visszamegy az épületbe, eltátja a száját. Az összes pap és a templomhoz tartozó személy ott várja őt. Érzi, ahogy szemeiben könnyek gyűlnek. Nem tudja meddig bírja visszatartani azokat. Boldogan tekint körbe az összegyűlteken. "Szerencsés vagyok, hogy ők neveltek fel! És még szerencsésebb, hogy ennyi apám van!" gondolja magában.
Közelebb lép a többiekhez, majd mosolyogva tekint rajtuk újra végig.*
- Elynta! Hogy gondoltad, hogy elmész búcsú nélkül? Még szerencse, hogy Esmek szólt, hogy reggelizni akarsz menni. Akkor azonnal rájöttünk, hogy a városba tartasz. *mondja kissé szomorúan. "Csak mert búcsúzkodni olyan nehéz! Nem akartam megnehezíteni a távozásomat." gondolja, majd némely részét hangosan is kimondja... kicsit másként.*
- Nehéz a búcsú. Én nem akartam így elmenni, de jobbnak láttam, ha mégis. Elvégre visszatérek és a várost sem hagyom el egy ideig... Így gondoltam visszajövök reggeli után.
- Attól még szólhattál volna! Adni akartunk valamit, ami a segítségedre lehet még! A városban veszélyesebb az élet mint a templomban. Szükséged van olyan holmikra, amik a segítségedre lehetnek abban, hogy megvédd magad. Főleg, hogy a mágiához még szinte egyáltalán nem értesz! *mondja egyik gondviselője. Hangjában némi dorgálást is észrevesz, mely aprócska kacajt csal elő a lány ajkai közül. Belepirul cselekedetébe, majd bűnbánóan lehajtja fejét.*
- Bocsánat!
- Ne is törődj vele, lányom! Reméljük még sok ilyen dallammal áldod meg a körülötted lévőket! Most viszont térjünk az ajándékokra, még mielőtt éhen halsz. Először... Fogd ezt a kardot és a tőröket. Ezek majd segítenek megvédeni magad a kelletlen idegenektől... Másodszor... Fogd ezt a botot, mi majd támaszt nyújt a nehéz és fárasztó utakon. Mellesleg ez is segíthet az önvédelemben. *teszi hozzá. Elynra elteszi a kardot és a tőröket ruhája alá, majd elveszi a botot.
Arcán legördülnek az első könnycseppek, melyeket újabbak követnek. Ezek a boldogság és a szomorúság könnyei egyben. Végül hatalmas ölelkezésbe kezdenek. A lány egyesével megöleli gondviselőit, majd a kijárathoz lép.*
- Köszönök mindent! Hamarosan visszajövök!
Közelebb lép a többiekhez, majd mosolyogva tekint rajtuk újra végig.*
- Elynta! Hogy gondoltad, hogy elmész búcsú nélkül? Még szerencse, hogy Esmek szólt, hogy reggelizni akarsz menni. Akkor azonnal rájöttünk, hogy a városba tartasz. *mondja kissé szomorúan. "Csak mert búcsúzkodni olyan nehéz! Nem akartam megnehezíteni a távozásomat." gondolja, majd némely részét hangosan is kimondja... kicsit másként.*
- Nehéz a búcsú. Én nem akartam így elmenni, de jobbnak láttam, ha mégis. Elvégre visszatérek és a várost sem hagyom el egy ideig... Így gondoltam visszajövök reggeli után.
- Attól még szólhattál volna! Adni akartunk valamit, ami a segítségedre lehet még! A városban veszélyesebb az élet mint a templomban. Szükséged van olyan holmikra, amik a segítségedre lehetnek abban, hogy megvédd magad. Főleg, hogy a mágiához még szinte egyáltalán nem értesz! *mondja egyik gondviselője. Hangjában némi dorgálást is észrevesz, mely aprócska kacajt csal elő a lány ajkai közül. Belepirul cselekedetébe, majd bűnbánóan lehajtja fejét.*
- Bocsánat!
- Ne is törődj vele, lányom! Reméljük még sok ilyen dallammal áldod meg a körülötted lévőket! Most viszont térjünk az ajándékokra, még mielőtt éhen halsz. Először... Fogd ezt a kardot és a tőröket. Ezek majd segítenek megvédeni magad a kelletlen idegenektől... Másodszor... Fogd ezt a botot, mi majd támaszt nyújt a nehéz és fárasztó utakon. Mellesleg ez is segíthet az önvédelemben. *teszi hozzá. Elynra elteszi a kardot és a tőröket ruhája alá, majd elveszi a botot.
Arcán legördülnek az első könnycseppek, melyeket újabbak követnek. Ezek a boldogság és a szomorúság könnyei egyben. Végül hatalmas ölelkezésbe kezdenek. A lány egyesével megöleli gondviselőit, majd a kijárathoz lép.*
- Köszönök mindent! Hamarosan visszajövök!
825. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-11 22:05:35
Üzenet elküldve: 2011-10-11 22:05:35
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Elynra korán felébred. Ez betudható kíváncsiságának és izgatottságának is, mivel ma nagy nap vár rá. Végre elhagyhatja a templomot és annak udvarát. Gyorsan kiugrik az ágyból, majd magára kapja öltözetét. A szobájában elhelyezett kis asztalhoz siet, majd olvas egy kicsit. "Még túl korai kimenni a szobából!" gondolja.
Azonban nem tudja magát türtőztetni. Becsukja az asztalon heverésző könyvet, majd megigazítja azt. A gondviselői nem szeretik a rendetlenséget és őt is erre nevelték. Pedánssága sokszor már túltesz a normálison, de ez őt nem zavarja. Jól érzi magát bőrében, s számára ez a lényeg.
Az ajtóhoz lép, sóhajt egy nagyot, majd kinyitja azt s a templom csarnokába sétál.*
- Jó reggelt! *köszön a felé közeledő papnak. Meghajol, majd csendesen figyel a férfira.*
- Jó reggelt, Elynra! Nagyon izgatott vagy igaz? Nagy nap a mai! *mosolyogja az idős férfi.*
- Igen, nagyon izgatott vagyok! El sem tudja képzelni, hogy mennyire! Tudja, nem akarok senkit megbántani, de nagyon sok időt kellett itt eltöltenem és... Egyszóval már nagyon várom, hogy megismerhessem a várost! Tudom, hogy az itteniek neveltek fel és ezért hálás is vagyok, de...
- Kíváncsi vagy milyen a templomon kívül igaz? Nem kell aggódnod! Mindannyian tudjuk, hogy hogyan érzel! Itt mindenki szeret téged és ha visszatérsz, örömmel látunk! *mosolyogja a hevesen magyarázkodó lánynak. Elynra belepirul mondandójába. Legyűri zavarát, majd bólint egyet.*
- Köszönöm! Most viszont azt hiszem megyek és reggelizek! Még nem ettem, de már nagyon éhes vagyok. *suttogja. A pap csak bólint egyet, majd útjára engedi a lányt.
Elynra meghajol, majd lassan elballag.
Mielőtt kilépne a templomból, alaposan körbenéz. Minden egyes látott dolgot mélyen elméjébe vés. Meg akar jegyezni mindent, hogy később vissza tudjon emlékezni rá. Végül nagyot sóhajt, majd megindul a templom kijárata felé.*
A hozzászólás írója (Elynra Dewerxul) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.10.11 22:10:14
A hozzászólást Raphael (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.11 22:19:55, a következő indokkal:
Kérésre
Azonban nem tudja magát türtőztetni. Becsukja az asztalon heverésző könyvet, majd megigazítja azt. A gondviselői nem szeretik a rendetlenséget és őt is erre nevelték. Pedánssága sokszor már túltesz a normálison, de ez őt nem zavarja. Jól érzi magát bőrében, s számára ez a lényeg.
Az ajtóhoz lép, sóhajt egy nagyot, majd kinyitja azt s a templom csarnokába sétál.*
- Jó reggelt! *köszön a felé közeledő papnak. Meghajol, majd csendesen figyel a férfira.*
- Jó reggelt, Elynra! Nagyon izgatott vagy igaz? Nagy nap a mai! *mosolyogja az idős férfi.*
- Igen, nagyon izgatott vagyok! El sem tudja képzelni, hogy mennyire! Tudja, nem akarok senkit megbántani, de nagyon sok időt kellett itt eltöltenem és... Egyszóval már nagyon várom, hogy megismerhessem a várost! Tudom, hogy az itteniek neveltek fel és ezért hálás is vagyok, de...
- Kíváncsi vagy milyen a templomon kívül igaz? Nem kell aggódnod! Mindannyian tudjuk, hogy hogyan érzel! Itt mindenki szeret téged és ha visszatérsz, örömmel látunk! *mosolyogja a hevesen magyarázkodó lánynak. Elynra belepirul mondandójába. Legyűri zavarát, majd bólint egyet.*
- Köszönöm! Most viszont azt hiszem megyek és reggelizek! Még nem ettem, de már nagyon éhes vagyok. *suttogja. A pap csak bólint egyet, majd útjára engedi a lányt.
Elynra meghajol, majd lassan elballag.
Mielőtt kilépne a templomból, alaposan körbenéz. Minden egyes látott dolgot mélyen elméjébe vés. Meg akar jegyezni mindent, hogy később vissza tudjon emlékezni rá. Végül nagyot sóhajt, majd megindul a templom kijárata felé.*
A hozzászólás írója (Elynra Dewerxul) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.10.11 22:10:14
A hozzászólást Raphael (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.11 22:19:55, a következő indokkal:
Kérésre
824. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-09 18:28:01
Üzenet elküldve: 2011-10-09 18:28:01
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 185
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 185
Játékstílus: Szelíd
//A búskomor hölgy//
*Echnal kihúzza magát, majd egyenesen Amos szemébe néz.*
- Ha nem tud segíteni, akkor ég áldja, nem érek rá egész nap.
- Én nem tudok segíteni. Viszont ismerek valakit, aki igen. Az a hír járja, hogy a kovácsnak birtokában van egy kard, amit régen egy démon megöléséhez használtak. Akár igaz, akár nem, ha fegyverekről van szó, ő többet tud nálam.
*A főpap mintha saját ellenkezését legyűrve mondaná ezeket, így Echnal hajlik rá, hogy elhiggye, el is határozza, hogy innen egyenesen a kovácsműhelybe megy.*
- Érdekes filozófia.
*Mormogja Amos, az orra alatt, majd feláll, és kitárja az ajtót Echnal előtt.*
- Félreértés ne essék, nem gondoltam, hogy felvágásból lenne rá szüksége, és amint mondja egy gyermekért megy, ami nagyon nemes. Mindössze elmondtam a történet minden főbb vonatkozását. Remélem szerencsével jár a kovácsnál.
*Ezzel bezárja az ajtót, majd az ablakhoz megy, és végignézi amint Echnal elvágtat a kovácsműhely felé.*
*Echnal kihúzza magát, majd egyenesen Amos szemébe néz.*
- Ha nem tud segíteni, akkor ég áldja, nem érek rá egész nap.
- Én nem tudok segíteni. Viszont ismerek valakit, aki igen. Az a hír járja, hogy a kovácsnak birtokában van egy kard, amit régen egy démon megöléséhez használtak. Akár igaz, akár nem, ha fegyverekről van szó, ő többet tud nálam.
*A főpap mintha saját ellenkezését legyűrve mondaná ezeket, így Echnal hajlik rá, hogy elhiggye, el is határozza, hogy innen egyenesen a kovácsműhelybe megy.*
- Érdekes filozófia.
*Mormogja Amos, az orra alatt, majd feláll, és kitárja az ajtót Echnal előtt.*
- Félreértés ne essék, nem gondoltam, hogy felvágásból lenne rá szüksége, és amint mondja egy gyermekért megy, ami nagyon nemes. Mindössze elmondtam a történet minden főbb vonatkozását. Remélem szerencsével jár a kovácsnál.
*Ezzel bezárja az ajtót, majd az ablakhoz megy, és végignézi amint Echnal elvágtat a kovácsműhely felé.*
823. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-09 11:53:58
Üzenet elküldve: 2011-10-09 11:53:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
- A nevem Art. * hajol meg kissé.* - Örülök, hogy megismerhetem, kedves Ghotlil.*
Felsóhajt, majd leül az egyik pad szélére, mielőtt folytatná.*
- Tudja, szörnyű dolog történt velem. * mondja, miközben a hideg álarcot simogatja az arcán.* - Nem tudom, ki voltam régen, mit tettem amivel ezt érdemeltem, de szeretnék rájönni. Ezért tanulok, hátha kitalálok valamit, amivel vissza tudom hozni az emlékeimet.*
Előtör egy emlék a gondolatai közül. A főpap meggyötört teste fölé hajol és úgy suttogja.*
- Szörnyűek ezek a sebek, de sajnos nem ez az egyetlen dolog aminek nem tudunk örülni. Az elméje is sérült, rendkívül erős mágia tette ezt vele. Az emlékei, lehet sose térnek vissza.*
Megrázza a fejét, és visszarángatja magát a jelenbe. Felpillant a gyönyörű Ghotlilre, mielőtt folytatná.*
- Kérem, hagyjuk ezt most. Túl jól érzem magam önnel, hogy ilyen borús gondolatokon járjon az eszem.* feláll, a nő mellé lép, és úgy válaszol legutolsó kérdésére. *
- Természetesen nincs, jól esne végre egy kis pihenés. Csak ön után. * int a kijárat felé, majd elindul a hölgy után. Annyira elmerül gondolataiba, hogy még az öregembert se veszi észre, akibe Ghotlil majdnem beleütközött. Mire újra felpillant már a templomkertben állnak a csillagos ég alatt.*
Felsóhajt, majd leül az egyik pad szélére, mielőtt folytatná.*
- Tudja, szörnyű dolog történt velem. * mondja, miközben a hideg álarcot simogatja az arcán.* - Nem tudom, ki voltam régen, mit tettem amivel ezt érdemeltem, de szeretnék rájönni. Ezért tanulok, hátha kitalálok valamit, amivel vissza tudom hozni az emlékeimet.*
Előtör egy emlék a gondolatai közül. A főpap meggyötört teste fölé hajol és úgy suttogja.*
- Szörnyűek ezek a sebek, de sajnos nem ez az egyetlen dolog aminek nem tudunk örülni. Az elméje is sérült, rendkívül erős mágia tette ezt vele. Az emlékei, lehet sose térnek vissza.*
Megrázza a fejét, és visszarángatja magát a jelenbe. Felpillant a gyönyörű Ghotlilre, mielőtt folytatná.*
- Kérem, hagyjuk ezt most. Túl jól érzem magam önnel, hogy ilyen borús gondolatokon járjon az eszem.* feláll, a nő mellé lép, és úgy válaszol legutolsó kérdésére. *
- Természetesen nincs, jól esne végre egy kis pihenés. Csak ön után. * int a kijárat felé, majd elindul a hölgy után. Annyira elmerül gondolataiba, hogy még az öregembert se veszi észre, akibe Ghotlil majdnem beleütközött. Mire újra felpillant már a templomkertben állnak a csillagos ég alatt.*
822. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-08 16:59:17
Üzenet elküldve: 2011-10-08 16:59:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
- S ennek valami oka is van? Tán készül valamire? Vagy csak egyszerűen az időt kellemesnek találta arra, hogy a tanulásnak szentelje?
*Szegezi kérdéseit a férfihez, hiszen Ghotlil nem éppen olyan nő, aki magában tartja azt, ami érdekli. Ha ő a társaságban van, akkor bizony nem áll be a kínos csend.
Az idegen segítő kezei jól esnek a hölgynek, bár kívülről szemlélve tűnhetett akár úgy is, hogy direkt botlott el. Szokta is ezt a kis trükköt alkalmazni, ám most kivételesen tényleg nem volt benne a keze dologban - hogy is lett volna, hisz még cipellőjének sarka is letörött?! Viszont a nőnek feltűnik a másik érdeklődő pillantása, melyet lábai felé ejt meg, s halk kuncogással adja a tudtára, hogy bizony észrevette a kíváncsi tekintetet.*
- Őszintén szólva magam sem értek hozzájuk, de ez nem is fontos.
*Lassan lesimítja a hűvös kőre fekete harisnyával fedett lábait, majd miután lehajol a hasznavehetetlen lábbeliért, be is mutatkozik, hiszen ez teljesen kiment a fejéből - mostanság megesik az ilyen; legalább van ideje gondolkozni azon, milyen betűk is takarják kilétét.*
- Te jó ég... Milyen illetlen vagyok! *leteszi a padra a cipőket, majd szoknyáját ujjai közé fonja, s enyhén megdől* Ghotlil a nevem. Majd el is felejtettem bemutatkozni... És Önben kit tisztelhetek, kedves mágus Uram?
*Kuncog halkan és kacéran, majd még pár percig nézelődik a templomban. Odalép a többi szobor mellé is, közelebbről is szemügyre veszi őket, az oltárt is jobban megnézi, ahogy mennyezetet is megkémleli.*
- Mint mondtam, a fogadóban szálltam meg. Nemrég érkezett meg a szekerem, ami hozta utánam a többi holmimat, amik közt bizony akad még pár cipellő. Így mivel ön is arra igyekezett, s voltam olyan goromba, hogy ebben fel is tartottam, így most én ajánlom fel, hogy visszakísérem, ha nincs ellenvetése.
*S meg is indul a kijárat felé, ám gondolatai annyira máshol járnak, hogy kishíján átgázol egy öregemberen - ami köszönhető annak is, hogy csak egyik szeme ép, a másik egy szép üveg -, ám szerencsére még az utolsó pillanatban megáll egy kicsivel előtte, s visszafordul az idegen felé kérdő pillákkal, hogy vajon rábólint-e ajánlatára.*
*Szegezi kérdéseit a férfihez, hiszen Ghotlil nem éppen olyan nő, aki magában tartja azt, ami érdekli. Ha ő a társaságban van, akkor bizony nem áll be a kínos csend.
Az idegen segítő kezei jól esnek a hölgynek, bár kívülről szemlélve tűnhetett akár úgy is, hogy direkt botlott el. Szokta is ezt a kis trükköt alkalmazni, ám most kivételesen tényleg nem volt benne a keze dologban - hogy is lett volna, hisz még cipellőjének sarka is letörött?! Viszont a nőnek feltűnik a másik érdeklődő pillantása, melyet lábai felé ejt meg, s halk kuncogással adja a tudtára, hogy bizony észrevette a kíváncsi tekintetet.*
- Őszintén szólva magam sem értek hozzájuk, de ez nem is fontos.
*Lassan lesimítja a hűvös kőre fekete harisnyával fedett lábait, majd miután lehajol a hasznavehetetlen lábbeliért, be is mutatkozik, hiszen ez teljesen kiment a fejéből - mostanság megesik az ilyen; legalább van ideje gondolkozni azon, milyen betűk is takarják kilétét.*
- Te jó ég... Milyen illetlen vagyok! *leteszi a padra a cipőket, majd szoknyáját ujjai közé fonja, s enyhén megdől* Ghotlil a nevem. Majd el is felejtettem bemutatkozni... És Önben kit tisztelhetek, kedves mágus Uram?
*Kuncog halkan és kacéran, majd még pár percig nézelődik a templomban. Odalép a többi szobor mellé is, közelebbről is szemügyre veszi őket, az oltárt is jobban megnézi, ahogy mennyezetet is megkémleli.*
- Mint mondtam, a fogadóban szálltam meg. Nemrég érkezett meg a szekerem, ami hozta utánam a többi holmimat, amik közt bizony akad még pár cipellő. Így mivel ön is arra igyekezett, s voltam olyan goromba, hogy ebben fel is tartottam, így most én ajánlom fel, hogy visszakísérem, ha nincs ellenvetése.
*S meg is indul a kijárat felé, ám gondolatai annyira máshol járnak, hogy kishíján átgázol egy öregemberen - ami köszönhető annak is, hogy csak egyik szeme ép, a másik egy szép üveg -, ám szerencsére még az utolsó pillanatban megáll egy kicsivel előtte, s visszafordul az idegen felé kérdő pillákkal, hogy vajon rábólint-e ajánlatára.*
821. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2011-10-08 16:52:46
Üzenet elküldve: 2011-10-08 16:52:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//A búskomor hölgy//
* Echnal figyelmesen hallgatja végig a főpap mondandóját, ám mikor az öreg befejezi, a zsoldos a szemeit forgatja.
" Kioktatás, és olcsó közhelyek"*
- Azt hiszem félreértett. Nem szándékozom végezni a szellemmel. Nem akarok feltűnősködni az emberek szemében, mondván, hogy olyan fegyver van a kezemben, melyről ők csak álmodhatnak. Én csupán nem akarok védtelenül bemenni az erdőbe. Ha már az istenek - ha vannak ilyenek - nem voltak képesek egyenlővé tenni teremtményeiket itt a földön, úgy én joggal hiszem, hogy az effajta fegyverek valamiféle kárpótlásként vannak jelen az életünkben. Vannak akik megalkotják őket, megint mások pedig forgatják.
Én irányítom a saját életemet, nem pedig egy efféle szellem. Ha nem tudom megvédeni magam tőle, nincs is értelme a létezésemnek.
Megint másrészről, a hegyről mindig szebbe a kilátás.
A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.10.08 17:10:23
* Echnal figyelmesen hallgatja végig a főpap mondandóját, ám mikor az öreg befejezi, a zsoldos a szemeit forgatja.
" Kioktatás, és olcsó közhelyek"*
- Azt hiszem félreértett. Nem szándékozom végezni a szellemmel. Nem akarok feltűnősködni az emberek szemében, mondván, hogy olyan fegyver van a kezemben, melyről ők csak álmodhatnak. Én csupán nem akarok védtelenül bemenni az erdőbe. Ha már az istenek - ha vannak ilyenek - nem voltak képesek egyenlővé tenni teremtményeiket itt a földön, úgy én joggal hiszem, hogy az effajta fegyverek valamiféle kárpótlásként vannak jelen az életünkben. Vannak akik megalkotják őket, megint mások pedig forgatják.
Én irányítom a saját életemet, nem pedig egy efféle szellem. Ha nem tudom megvédeni magam tőle, nincs is értelme a létezésemnek.
Megint másrészről, a hegyről mindig szebbe a kilátás.
A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.10.08 17:10:23
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122