Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 92 (1821. - 1840. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
1840. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-26 12:54:28
Üzenet elküldve: 2013-10-26 12:54:28
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Allyn csendben hallgatja végig a pap beszédét, még csak annyit sem mond, mint a gnóm a lélegzetvételnyi szünetben, így hát Zrekil nem tudja, végül is mit gondoljon. Vajon a lánynak is tetszik az ötlet, hogy keressenek valami kalandot, vagy megijesztik a gonosz entitások? Vagy (és ez a legvalószínűbb) épp most beszélik meg Thairával, hogy mi is legyen ezután. Miután a pap végez a felsorolással, a gnóm igyekszik memorizálni az elhangzottakat, azonban ez korántsem olyan könnyű, hiszen a városban még nem is járt (legalábbis nem emlékszik rá, amikor még Konjával rótta a város utcáit, és adakozott a szegényeknek), viszont több hely is ismerősen cseng neki. Például a folyópart, azt egy életre megjegyezte, aztán a tisztáson is járt már. Az erdőről is tudja, hogy micsoda, viszont nem örül a gondolatnak, hogy ott kell majd töltsenek egy egész éjszakát. Vagy legalábbis éjfélkor ott kell legyenek, ez határozottan ijesztőnek tűnik számára. Érdekes módon a fogadóból csak a szálláson lévő szoba tűnik veszélyesnek. Viszont ami a leginkább meglepi, hogy hiába van tele minden ijesztő, és rosszindulatú jelenésekkel és entitásokkal, a temetőben semmi nem történik. Viszont a kovácsműhelyet mindenképpen fel akarta keresni, hogy készíttessen magának egy olyan talizmánt, ami a Napmágusoknak van. Ki tudja? Talán ingyen is kiszedheti a kovácsból, ha odamegy, hogy megtalálja a sötét erők forrását, és véletlenül pont erre van szüksége hozzá... Ekkor azonban Allyn megtöri a csendet, és a gnóm gondolatmenetét is, de ezt egyáltalán nem bánja, mivel kiderül, hogy mindketten benne vannak.*
- Ez igazán nagyszerű *lelkendezik Zrekil, majd figyelmesen hallgatja a lány eszmefuttatását, miszerint fokozatosan kéne eljutni az egyre messzebb lévő helyekhez... Hát neki kicsit mások az elképzelései:*
- Szerintem lehet, hogy jobb lenne előbb végigjárni a várost, meg az olyan helyeket, ahol tartózkodnak néhányan a közelben éjszakánként. Aztán majd a folyópartot, meg a tisztást, meg... az erdőt. Ráadásnak... szegény Gremma néni *vagy hogy is hívták* biztos nagyon fél, bizonyosan arrafelé kéne kezdeni *mondja, miközben igyekszik leplezni, hogy nem szívesen töltene el egy éjszakát az erdőben. Meg ami azt illeti, a tisztás is ijesztő lehet éjszaka* Viszont a könyvtár remek kiindulási pont.
*Allyn csendben hallgatja végig a pap beszédét, még csak annyit sem mond, mint a gnóm a lélegzetvételnyi szünetben, így hát Zrekil nem tudja, végül is mit gondoljon. Vajon a lánynak is tetszik az ötlet, hogy keressenek valami kalandot, vagy megijesztik a gonosz entitások? Vagy (és ez a legvalószínűbb) épp most beszélik meg Thairával, hogy mi is legyen ezután. Miután a pap végez a felsorolással, a gnóm igyekszik memorizálni az elhangzottakat, azonban ez korántsem olyan könnyű, hiszen a városban még nem is járt (legalábbis nem emlékszik rá, amikor még Konjával rótta a város utcáit, és adakozott a szegényeknek), viszont több hely is ismerősen cseng neki. Például a folyópart, azt egy életre megjegyezte, aztán a tisztáson is járt már. Az erdőről is tudja, hogy micsoda, viszont nem örül a gondolatnak, hogy ott kell majd töltsenek egy egész éjszakát. Vagy legalábbis éjfélkor ott kell legyenek, ez határozottan ijesztőnek tűnik számára. Érdekes módon a fogadóból csak a szálláson lévő szoba tűnik veszélyesnek. Viszont ami a leginkább meglepi, hogy hiába van tele minden ijesztő, és rosszindulatú jelenésekkel és entitásokkal, a temetőben semmi nem történik. Viszont a kovácsműhelyet mindenképpen fel akarta keresni, hogy készíttessen magának egy olyan talizmánt, ami a Napmágusoknak van. Ki tudja? Talán ingyen is kiszedheti a kovácsból, ha odamegy, hogy megtalálja a sötét erők forrását, és véletlenül pont erre van szüksége hozzá... Ekkor azonban Allyn megtöri a csendet, és a gnóm gondolatmenetét is, de ezt egyáltalán nem bánja, mivel kiderül, hogy mindketten benne vannak.*
- Ez igazán nagyszerű *lelkendezik Zrekil, majd figyelmesen hallgatja a lány eszmefuttatását, miszerint fokozatosan kéne eljutni az egyre messzebb lévő helyekhez... Hát neki kicsit mások az elképzelései:*
- Szerintem lehet, hogy jobb lenne előbb végigjárni a várost, meg az olyan helyeket, ahol tartózkodnak néhányan a közelben éjszakánként. Aztán majd a folyópartot, meg a tisztást, meg... az erdőt. Ráadásnak... szegény Gremma néni *vagy hogy is hívták* biztos nagyon fél, bizonyosan arrafelé kéne kezdeni *mondja, miközben igyekszik leplezni, hogy nem szívesen töltene el egy éjszakát az erdőben. Meg ami azt illeti, a tisztás is ijesztő lehet éjszaka* Viszont a könyvtár remek kiindulási pont.
1839. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-26 08:22:45
Üzenet elküldve: 2013-10-26 08:22:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Látja Zrekil-en, hogy mosolyogva hallgatja, ahogy mesél neki. Hát igen lehet, hogy Thary nem is olyan gonosz, csak hát, ami nála fokozott félelmben nyilvánult meg az belső hangjánál goromba ellenségeskedésben. Mégis talán, ha mind a ketten elfogadják, megnit élhetnek boldogan. S bár Allyn ugyanolyan félénk és szerény marad, Thaira pedig ugyanúgy nagyszájú és öntelt, mégis megtudnának egyezni. Ez a gondolat mind a kettőjüknek tetszik, de egyenlőre egyikü se mondja ki. Mikor a férfi kérdésére válaszol, csak egy újabbat szül. Hát igen az, hogy mi legyen az mindig nagy kérdés. Már éppen kifejezné azt, hogy ötlete sincs mikor is megpillantja a főpapot egy könyvbe mélyedve. Láthatóan ideges, hiszen mindig csak egy pillanaton múlik, hogy ne menjen neki valaminek.*
~Nem arról volt szó, hogy a papok nem rúgnak be? Szerintem ez kicsit sokat ivott!~
*Jegyzi meg Thary nevetve, s hiába tudja, hogy nem így van, de tényleg viccesnek találja.*
~Nem hiszem, biztos csak dolga van ez a legésszerűbb magyarázat. Jobb, ha nem állunk az útjába.~
*Egy lépést hátrál, viszont ekkor a főpap megáll előttük és becsapja a könyvet.*
~Ezt meg miért? Nem csináltam semmit. Vagy igen?~
~Én nem tudok róla. Lehet, hogy alva járunk?~
*Már azt hiszik, hogy valamit rosszul csináltak, ami náluk nem ritka, de most nem tudnak semmiről, ami szabály ellenes lenne. S mikor a pap belekezd a mondókájába, kicsit megnyugszanak, meg kicsit idegesebbek is lesznek, mint kellene.*
~Furcsa dolgok történnek??~
*Kérdezi Thary, s Allyn is pont ezt akarta kérdezni. De nem válaszol belső hangjának inkább figyel tovább némán. Az egyetlen dolog, ami nem tetszik neki ebben az egészben, hogy este kell elmennie.*
~Nyugalom Allyn.. Majd szólsz, ha nem bírod.. És átveszem a vezetést, rendben? Ne mond, hogy téged nem érdekel. Hidd el megoldjuk, mint régen.~
*Mondja Thaira barátságos hangon, mire Allyn sokkal jobb kedvre derül.*
~Rendben. Menjünk, de ha nagyon megijedek rögtön felszínre jössz. Nem akarok elfutni, de ki tudja mit meg nem tennék, ha megijedek.~
*Miután pedig ezt elintézték maguk között a főpap éppen szünetet tart, amire Zrekil rögtön le is csap. Persze a lánynak már nincs ideje egyetértését kifejezni, de figyelmesen hallgat tovább. Egyre érdekesebb, milyen helyeket elő nem fordulnak ezek a különös jelenségek. Még a templomban is. Egyre furcsább, és egyre izgalmasabb. Mikor a főpap befejezi a beszédet, sarkon fordul és ott hagyja őket. Egy ideig csend van.*
~Akkor elmegyünk, Allyn? Ugye elmegyünk?~
~Ha Zrekil is akar, akkor biztosan, amúgy nem biztos. Egyedül nem szívesen mászkálok a városban este.~
*Már éppen kifogásait vetné fel belső hangja, ha a férfi meg nem szólal mellette. Így hirtelen odafordítják tekintetük és mosolyogva veszik tudomásul, hogy a gnóm fantáziáját is megmozgatta a feladat.*
- Mi is benne vagyunk! Egyöntetűen, legalább nem unatkozunk.. és ha megijedek majd Thary vezet. Biztos érdekes lesz ilyen furcsa jelenségeket kutatni..
*Majd megint csend lesz, újra itt a kérdés merre. Vajon merre induljanak. Elméjében végig pörgeti a helyeket. Majd kitalál egy alternatívát, amit gyorsan meg is oszt a gnómmal, mivel Thary sem ellenkezik.*
- Gondolom te is azon elmélkedsz merre kezdjünk.. Nekem van egy ötletem, illetve az első szikra Thary-nak köszöhető, de közösen találtuk ki. Ha már úgy is ott az a seb a fejeden az az ésszerű, ha folyamatosan szoksz hozzá a hosszabb gyalogláshoz. Akkor pedig kezdhetnénk itt a könyvtárban. Aztán a legközelebbi helyen folytatjuk és minden nap egyre messzeb jutunk. Ha jól tudom ide a legmesszebb a főtér van, az lenne az utolsó. Na mit szólsz? Úgy is nem sokára este lesz.
*Aztán csendben marad, még belső hangja is izgatottan várják, mit szól Zrekil az ötletükhöz, s hogy mikor kezdheti el az egészet csinálni.*
*Látja Zrekil-en, hogy mosolyogva hallgatja, ahogy mesél neki. Hát igen lehet, hogy Thary nem is olyan gonosz, csak hát, ami nála fokozott félelmben nyilvánult meg az belső hangjánál goromba ellenségeskedésben. Mégis talán, ha mind a ketten elfogadják, megnit élhetnek boldogan. S bár Allyn ugyanolyan félénk és szerény marad, Thaira pedig ugyanúgy nagyszájú és öntelt, mégis megtudnának egyezni. Ez a gondolat mind a kettőjüknek tetszik, de egyenlőre egyikü se mondja ki. Mikor a férfi kérdésére válaszol, csak egy újabbat szül. Hát igen az, hogy mi legyen az mindig nagy kérdés. Már éppen kifejezné azt, hogy ötlete sincs mikor is megpillantja a főpapot egy könyvbe mélyedve. Láthatóan ideges, hiszen mindig csak egy pillanaton múlik, hogy ne menjen neki valaminek.*
~Nem arról volt szó, hogy a papok nem rúgnak be? Szerintem ez kicsit sokat ivott!~
*Jegyzi meg Thary nevetve, s hiába tudja, hogy nem így van, de tényleg viccesnek találja.*
~Nem hiszem, biztos csak dolga van ez a legésszerűbb magyarázat. Jobb, ha nem állunk az útjába.~
*Egy lépést hátrál, viszont ekkor a főpap megáll előttük és becsapja a könyvet.*
~Ezt meg miért? Nem csináltam semmit. Vagy igen?~
~Én nem tudok róla. Lehet, hogy alva járunk?~
*Már azt hiszik, hogy valamit rosszul csináltak, ami náluk nem ritka, de most nem tudnak semmiről, ami szabály ellenes lenne. S mikor a pap belekezd a mondókájába, kicsit megnyugszanak, meg kicsit idegesebbek is lesznek, mint kellene.*
~Furcsa dolgok történnek??~
*Kérdezi Thary, s Allyn is pont ezt akarta kérdezni. De nem válaszol belső hangjának inkább figyel tovább némán. Az egyetlen dolog, ami nem tetszik neki ebben az egészben, hogy este kell elmennie.*
~Nyugalom Allyn.. Majd szólsz, ha nem bírod.. És átveszem a vezetést, rendben? Ne mond, hogy téged nem érdekel. Hidd el megoldjuk, mint régen.~
*Mondja Thaira barátságos hangon, mire Allyn sokkal jobb kedvre derül.*
~Rendben. Menjünk, de ha nagyon megijedek rögtön felszínre jössz. Nem akarok elfutni, de ki tudja mit meg nem tennék, ha megijedek.~
*Miután pedig ezt elintézték maguk között a főpap éppen szünetet tart, amire Zrekil rögtön le is csap. Persze a lánynak már nincs ideje egyetértését kifejezni, de figyelmesen hallgat tovább. Egyre érdekesebb, milyen helyeket elő nem fordulnak ezek a különös jelenségek. Még a templomban is. Egyre furcsább, és egyre izgalmasabb. Mikor a főpap befejezi a beszédet, sarkon fordul és ott hagyja őket. Egy ideig csend van.*
~Akkor elmegyünk, Allyn? Ugye elmegyünk?~
~Ha Zrekil is akar, akkor biztosan, amúgy nem biztos. Egyedül nem szívesen mászkálok a városban este.~
*Már éppen kifogásait vetné fel belső hangja, ha a férfi meg nem szólal mellette. Így hirtelen odafordítják tekintetük és mosolyogva veszik tudomásul, hogy a gnóm fantáziáját is megmozgatta a feladat.*
- Mi is benne vagyunk! Egyöntetűen, legalább nem unatkozunk.. és ha megijedek majd Thary vezet. Biztos érdekes lesz ilyen furcsa jelenségeket kutatni..
*Majd megint csend lesz, újra itt a kérdés merre. Vajon merre induljanak. Elméjében végig pörgeti a helyeket. Majd kitalál egy alternatívát, amit gyorsan meg is oszt a gnómmal, mivel Thary sem ellenkezik.*
- Gondolom te is azon elmélkedsz merre kezdjünk.. Nekem van egy ötletem, illetve az első szikra Thary-nak köszöhető, de közösen találtuk ki. Ha már úgy is ott az a seb a fejeden az az ésszerű, ha folyamatosan szoksz hozzá a hosszabb gyalogláshoz. Akkor pedig kezdhetnénk itt a könyvtárban. Aztán a legközelebbi helyen folytatjuk és minden nap egyre messzeb jutunk. Ha jól tudom ide a legmesszebb a főtér van, az lenne az utolsó. Na mit szólsz? Úgy is nem sokára este lesz.
*Aztán csendben marad, még belső hangja is izgatottan várják, mit szól Zrekil az ötletükhöz, s hogy mikor kezdheti el az egészet csinálni.*
1838. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-26 06:58:09
Üzenet elküldve: 2013-10-26 06:58:09
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort//
*Zrekil halvány mosollyal az arcán hallgatja, amikor Allyn a 'régi' Thairáról beszél. Úgy fest, valóban nincsenek eredendően rossz emberek. A gnóm pedig reménykedik benne, hogy egy idő után rájönnek majd, hogy ha már egy testben élnek, akkor egyszerűbb, ha békés egyetértés uralkodik köztük. A kérdésére kapott válasz kicsit meglepi. Allyn szerint sem kéne ezt a dolgot most erőltetni, ez azonban rögtön szüli a következő kérdést:*
- Akkor mit csináljunk?
*Ebben a pillanatban látja meg a főpapot közeledni. Igencsak feldúltnak tűnik (már ha lehet ilyet állítani egy papnál) a gnóm pedig már épp félreállna az útjából, amikor rájön, hogy Amos Thenior éppen hozzájuk igyekszik, Eleinte fogalma sincs róla, hogy ugyan mit akarhat tőlük, majd kis gondolkodás után sem jut eszébe semmi rossz, amit elkövettek volna. Talán nem szabad faágat hozni a templomba? Viszont ez szigorúan használati tárgyként funkcionál, hát csak nem lehet vele gond. Majd a következő elhangzó mondat még jobban összezavarja. Hogy a segítségükre? Azonban a főpap azonnal belekezd egy magyarázatba, ami egyszerre hangzik ijesztőnek, és reménytelinek. Egyik oldalról ki a fene akarná éjjel gonosz entitások nyomát kutatni? Másrészről viszont... bármi jobb, mint itt ülni.*
- Én nem riadok vissza, és tulajdonképpen nincs is nagyon mit csinálnom. Jót tenne már egy kis kaland *jegyzi meg, amikor a főpap szünetet tart. Azonban amik eztán elhangzanak, azok már rendkívüli mód megmozgatják a gnóm fantáziáját. Ezeket a jelenségeket ki kell vizsgálni... Ha a pap nem kérné őket, Zrekil valószínűleg akkor is elmenne némelyik helyre, pusztán kíváncsiságból, de így... Ráadásul még valami jutalom is elhangzik a végén. Miután a férfi sarkon fordul, és ott hagyja a gnómot a gondolataival, egy darabig csendben van, latolgatja az esélyeit. Tudja magáról, hogy ijedős, ugyanakkor a papnak valóban sikerült megpiszkálnia a fantáziáját, és az biztos, hogy így nem unatkoznának egy ideig... Hetekbe telne minden helyet végignézni, amit említett.*
- A fene egye meg, szerintem én benne vagyok ebben a kalandban *mondja a lánynak* Legalább nem kén egész nap itt unatkoznunk, éjszaka gonosz entitásokra vadásznánk, nappal meg aludnánk. Ráadásul engem most már tényleg érdekel, mi áll a jelenségek hátterében *reméli, hogy Allyn is vele tart. Zrekil magában már el is határozta, hogy megy, és már csak egy kérdést latolgat: vajon hol kezdje?*
*Zrekil halvány mosollyal az arcán hallgatja, amikor Allyn a 'régi' Thairáról beszél. Úgy fest, valóban nincsenek eredendően rossz emberek. A gnóm pedig reménykedik benne, hogy egy idő után rájönnek majd, hogy ha már egy testben élnek, akkor egyszerűbb, ha békés egyetértés uralkodik köztük. A kérdésére kapott válasz kicsit meglepi. Allyn szerint sem kéne ezt a dolgot most erőltetni, ez azonban rögtön szüli a következő kérdést:*
- Akkor mit csináljunk?
*Ebben a pillanatban látja meg a főpapot közeledni. Igencsak feldúltnak tűnik (már ha lehet ilyet állítani egy papnál) a gnóm pedig már épp félreállna az útjából, amikor rájön, hogy Amos Thenior éppen hozzájuk igyekszik, Eleinte fogalma sincs róla, hogy ugyan mit akarhat tőlük, majd kis gondolkodás után sem jut eszébe semmi rossz, amit elkövettek volna. Talán nem szabad faágat hozni a templomba? Viszont ez szigorúan használati tárgyként funkcionál, hát csak nem lehet vele gond. Majd a következő elhangzó mondat még jobban összezavarja. Hogy a segítségükre? Azonban a főpap azonnal belekezd egy magyarázatba, ami egyszerre hangzik ijesztőnek, és reménytelinek. Egyik oldalról ki a fene akarná éjjel gonosz entitások nyomát kutatni? Másrészről viszont... bármi jobb, mint itt ülni.*
- Én nem riadok vissza, és tulajdonképpen nincs is nagyon mit csinálnom. Jót tenne már egy kis kaland *jegyzi meg, amikor a főpap szünetet tart. Azonban amik eztán elhangzanak, azok már rendkívüli mód megmozgatják a gnóm fantáziáját. Ezeket a jelenségeket ki kell vizsgálni... Ha a pap nem kérné őket, Zrekil valószínűleg akkor is elmenne némelyik helyre, pusztán kíváncsiságból, de így... Ráadásul még valami jutalom is elhangzik a végén. Miután a férfi sarkon fordul, és ott hagyja a gnómot a gondolataival, egy darabig csendben van, latolgatja az esélyeit. Tudja magáról, hogy ijedős, ugyanakkor a papnak valóban sikerült megpiszkálnia a fantáziáját, és az biztos, hogy így nem unatkoznának egy ideig... Hetekbe telne minden helyet végignézni, amit említett.*
- A fene egye meg, szerintem én benne vagyok ebben a kalandban *mondja a lánynak* Legalább nem kén egész nap itt unatkoznunk, éjszaka gonosz entitásokra vadásznánk, nappal meg aludnánk. Ráadásul engem most már tényleg érdekel, mi áll a jelenségek hátterében *reméli, hogy Allyn is vele tart. Zrekil magában már el is határozta, hogy megy, és már csak egy kérdést latolgat: vajon hol kezdje?*
1837. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-25 21:40:53
Üzenet elküldve: 2013-10-25 21:40:53
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Zrekil Losef //
*A templom kellemes nyugalma, s a mágiával átitatott falak gyakran meg tudják nyugtatni a zaklatott lelkeket - ám ezen épület jó "természetétől" fogva az eredendően rosszat is vonzza magához, hiszen mit lehetne megbecsteleníteni, bemocskolni a legjobban, ha nem azt a helyet, ahol az isteneknek tisztelegnek? Hiába a legerősebb mágia, a túlvilági, felmérgesedett sötét entitásokat úgysem tudják a falak mögött tartani..
A könyvtár ajtaja halkan nyikorog egyet, melyen Amos Thenior lép ki, miközben egy vaskos könyvet tart kezében, s nyakig bele van merülve. Ahogy halad a páros felé, néha még majdnem bele is ütközik a nagy kutakodásban, ám mindig az utolsó pillanatban vált irányt, s kerüli ki az akadályokat, míg el nem ér hozzájuk. Ekkor becsukja a poros könyvet, majd kissé kétségbeesett ábrázattal szól feléjük.*
- Ha megbocsájtanak.. Remélem, hogy nem zavartam meg semmit, de szükségem lenne a segítségükre.. *ekkor nyel egyet* Sötét fellegek járnak oly szeretett városunk felett.. Valami készülődik.. *mielőtt még jobban belebonyolódna a profetikus talányokba, megrázza fejét, s folytatja mondandóját* Több "bejelentés" érkezett már templomunk felé szokatlan jelenségekről. Hisz szegény emberek hova fordulhatnának, ha olyan dolgot tapasztalnak, melyeket nem lehet ésszerű magyarázattal illetni? Hát hozzánk.. Épp ebben szeretném kérni a segítségeteket, persze csak abban az esetben, ha van elegendő időtök, s nem riadtok vissza a szokatlan dolgoktól. *ekkor tart egy kis szünetet* Pár helyszínt meg kellene látogatni, ahol az utóbbi egy hétben furcsa jelenségeket tapasztaltak az emberek. Csak párat említenék meg: a gyertyaláng hirtelen kialszik a szobában, halk kaparászások a falban, elsuhanó árnyékok a falon, halk suttogások, és még sorolhatnánk! Ha ez nem lenne elég, akkor még a vészjósló jelek is rátesznek egy lapáttal, mint például a sokszor felbukkanó fekete macska, vagy a csoportba verődött varjak, a hangyák különös vonulása.. *bár Amon Thenior határozott ember, mégis némi kétséget fel lehet fedezni az arcán* Minden nap éjfél körül szoktak feltűnni a jelek - persze az is lehet, hogy csupán kitaláció az egész, s talán a csillagok éppen olyan állást produkálnak, melynek során az emberek feszültebbek, s ezért könnyen olyat képzelnek bele bizonyos dolgokba, amik nincsenek is ott. Azonban nem árt utána járni, mielőtt baj történne.. Azt azért hozzá szeretném tenni, hogy nem hiszek a kísértetekben. *jegyzi meg mellékesen, ismét némi kétséggel fűszerezve* Számos helyszínről beszélhetünk, s nektek az lenne a feladatotok, hogy minden nap, mikor éjfélt üt az óra, elmentek egy-egy helyszínre, s jegyzeteltek, figyeltek, füleltek.. Mindent szeretnék tudni, ami ott történik.. Furcsa idegenek, fura hangok, jelenségek, baljós előjelek, idegen szagok, s azok az érzések, amik hatalmukba kerítenek titeket. Utóbbi lehet akár hirtelen hidegség érzet, ha esetleg lehűlne a levegő váratlanul, vagy hirtelen pánikérzet, és ehhez hasonlók. Minden tudni szeretnék, ami veletek történik, s amit tapasztaltok. Több napig el fog húzódni, hiszen egy éjjel csak egy helyszínt tudok átvizsgálni, ezek pedig a következők:
Arthenior főtere - Szökőkút körül: leginkább itt kell keresgélni
Istálló - Hármas karám: itt többször hallottak nyerítést, holott állat akkor csak a messzebbi helyeken volt
Pegazus fogadó, Szállás - 13-as szoba: az utóbbi időben e szobát messze elkerülik a népek, így most is üresen áll
Holdudvar - Lugas: halk zokogást tapasztaltak itt általában
Artheniori erdő: a magányos vadászok itt suttogást tapasztaltak többször, valahonnan a fák közül
Erdőszéli tisztás - Kis domb: felbukkanó, majd eltűnő fényeket tapasztaltak
Kovácsműhely: a kovács többször említette, hogy a műhelyében éjjelente acélkopácsolást hall, holott senki sincs ott
Piactér - Főút: itt sok bejelentés érkezett, miszerint száguldozó szekeret hallanak, kísérteties lovakkal, az említettek azonban sehol
Gazdagnegyed - Gremma néni háza: ő, és a szomszédai láttak többször elsuhanó árnyakat a kertben
Szegénynegyed - Alommarék háza: itt már nem olyan egyszerű a helyzet, hiszen a gyermeküket valami lehúzta éjjel az ágyról *itt a hangja is elakad*, ők szívesen látnának titeket a házukban is éjjelre, csak ne legyenek egyedül..
Folyópart: hirtelen felbukkanó, majd eltűnő lábnyomokat láttak a homokban az éjjeli fürdőzők
Templom - Könyvtár: sajnos szerény hajlékunkban is történtek dolgok, a könyvtárban többször érthetetlen okokból lerepültek a könyvek
Ennyi lenne.. Arra szeretnélek titeket kérni, hogy minden éjjel járjatok végig egy helyszínt, s másnap, ahogy csak tudtok, gyertek vissza, és jelentsetek nekem. Ha nem lennék itt, akkor csak hagyjátok itt nekem a jegyzeteket! Nagyon köszönöm.. Természetesen a jutalmatok sem marad majd el..
*Azzal sarkon fordul, s magára hagyja a párost a nem éppen biztató információval és feladattal.*
*A templom kellemes nyugalma, s a mágiával átitatott falak gyakran meg tudják nyugtatni a zaklatott lelkeket - ám ezen épület jó "természetétől" fogva az eredendően rosszat is vonzza magához, hiszen mit lehetne megbecsteleníteni, bemocskolni a legjobban, ha nem azt a helyet, ahol az isteneknek tisztelegnek? Hiába a legerősebb mágia, a túlvilági, felmérgesedett sötét entitásokat úgysem tudják a falak mögött tartani..
A könyvtár ajtaja halkan nyikorog egyet, melyen Amos Thenior lép ki, miközben egy vaskos könyvet tart kezében, s nyakig bele van merülve. Ahogy halad a páros felé, néha még majdnem bele is ütközik a nagy kutakodásban, ám mindig az utolsó pillanatban vált irányt, s kerüli ki az akadályokat, míg el nem ér hozzájuk. Ekkor becsukja a poros könyvet, majd kissé kétségbeesett ábrázattal szól feléjük.*
- Ha megbocsájtanak.. Remélem, hogy nem zavartam meg semmit, de szükségem lenne a segítségükre.. *ekkor nyel egyet* Sötét fellegek járnak oly szeretett városunk felett.. Valami készülődik.. *mielőtt még jobban belebonyolódna a profetikus talányokba, megrázza fejét, s folytatja mondandóját* Több "bejelentés" érkezett már templomunk felé szokatlan jelenségekről. Hisz szegény emberek hova fordulhatnának, ha olyan dolgot tapasztalnak, melyeket nem lehet ésszerű magyarázattal illetni? Hát hozzánk.. Épp ebben szeretném kérni a segítségeteket, persze csak abban az esetben, ha van elegendő időtök, s nem riadtok vissza a szokatlan dolgoktól. *ekkor tart egy kis szünetet* Pár helyszínt meg kellene látogatni, ahol az utóbbi egy hétben furcsa jelenségeket tapasztaltak az emberek. Csak párat említenék meg: a gyertyaláng hirtelen kialszik a szobában, halk kaparászások a falban, elsuhanó árnyékok a falon, halk suttogások, és még sorolhatnánk! Ha ez nem lenne elég, akkor még a vészjósló jelek is rátesznek egy lapáttal, mint például a sokszor felbukkanó fekete macska, vagy a csoportba verődött varjak, a hangyák különös vonulása.. *bár Amon Thenior határozott ember, mégis némi kétséget fel lehet fedezni az arcán* Minden nap éjfél körül szoktak feltűnni a jelek - persze az is lehet, hogy csupán kitaláció az egész, s talán a csillagok éppen olyan állást produkálnak, melynek során az emberek feszültebbek, s ezért könnyen olyat képzelnek bele bizonyos dolgokba, amik nincsenek is ott. Azonban nem árt utána járni, mielőtt baj történne.. Azt azért hozzá szeretném tenni, hogy nem hiszek a kísértetekben. *jegyzi meg mellékesen, ismét némi kétséggel fűszerezve* Számos helyszínről beszélhetünk, s nektek az lenne a feladatotok, hogy minden nap, mikor éjfélt üt az óra, elmentek egy-egy helyszínre, s jegyzeteltek, figyeltek, füleltek.. Mindent szeretnék tudni, ami ott történik.. Furcsa idegenek, fura hangok, jelenségek, baljós előjelek, idegen szagok, s azok az érzések, amik hatalmukba kerítenek titeket. Utóbbi lehet akár hirtelen hidegség érzet, ha esetleg lehűlne a levegő váratlanul, vagy hirtelen pánikérzet, és ehhez hasonlók. Minden tudni szeretnék, ami veletek történik, s amit tapasztaltok. Több napig el fog húzódni, hiszen egy éjjel csak egy helyszínt tudok átvizsgálni, ezek pedig a következők:
Arthenior főtere - Szökőkút körül: leginkább itt kell keresgélni
Istálló - Hármas karám: itt többször hallottak nyerítést, holott állat akkor csak a messzebbi helyeken volt
Pegazus fogadó, Szállás - 13-as szoba: az utóbbi időben e szobát messze elkerülik a népek, így most is üresen áll
Holdudvar - Lugas: halk zokogást tapasztaltak itt általában
Artheniori erdő: a magányos vadászok itt suttogást tapasztaltak többször, valahonnan a fák közül
Erdőszéli tisztás - Kis domb: felbukkanó, majd eltűnő fényeket tapasztaltak
Kovácsműhely: a kovács többször említette, hogy a műhelyében éjjelente acélkopácsolást hall, holott senki sincs ott
Piactér - Főút: itt sok bejelentés érkezett, miszerint száguldozó szekeret hallanak, kísérteties lovakkal, az említettek azonban sehol
Gazdagnegyed - Gremma néni háza: ő, és a szomszédai láttak többször elsuhanó árnyakat a kertben
Szegénynegyed - Alommarék háza: itt már nem olyan egyszerű a helyzet, hiszen a gyermeküket valami lehúzta éjjel az ágyról *itt a hangja is elakad*, ők szívesen látnának titeket a házukban is éjjelre, csak ne legyenek egyedül..
Folyópart: hirtelen felbukkanó, majd eltűnő lábnyomokat láttak a homokban az éjjeli fürdőzők
Templom - Könyvtár: sajnos szerény hajlékunkban is történtek dolgok, a könyvtárban többször érthetetlen okokból lerepültek a könyvek
Ennyi lenne.. Arra szeretnélek titeket kérni, hogy minden éjjel járjatok végig egy helyszínt, s másnap, ahogy csak tudtok, gyertek vissza, és jelentsetek nekem. Ha nem lennék itt, akkor csak hagyjátok itt nekem a jegyzeteket! Nagyon köszönöm.. Természetesen a jutalmatok sem marad majd el..
*Azzal sarkon fordul, s magára hagyja a párost a nem éppen biztató információval és feladattal.*
1836. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-25 18:03:06
Üzenet elküldve: 2013-10-25 18:03:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Allyn kicsit sem furcsállja, hogy a gnóm megint talált valami kifogásolni valót. Aki nincs benne ebben a folyamatban, annak nem is lehet érthető, meg igzából nem gondolkodott még ezen.*
- Hát nézhetjük úgy is, ha azt vesszül figyelembe, hogy ő akarja és az ő oldalát nézzük akkor jól csinálja a rossz dolgokat. De ha felőlem nézzük, akkor igen is rosszul csinálja a dolgokat, hiszen általában én eszem meg amit kifőz..
*Nevet egyet, hiszen fejében belső hangja helyesel és egy két régi rosszul elsült esemény emélékét eleveníti fel. Majd megjegyzi, hogy Thary megint a régi mire a gnóm megkérdezi, hogy mit jelent az a "régi"? Hangosan felnevet, s csak azután válaszol.*
- Régen ő volt a legjobb pajtás, akit el lehet képzelni. Gyakran fogtam magam és kitaláltam egy két csínyt, az ő bátor, szemtelen jellemével pedig boldogan megcsinálta. Akkor sokat nevettünk, igazi rosszcsont volt, de akkor is nekem volt a feladatom elviselni a bűntetést, de megérte, hiszen olyan jókat nevettünk, hogy csak na.. Kedvesebb volt sokkal kedvesebb és barátságosabb is..
*Mondja kicsit elmerengve, majd elindulnak a temolom felé. Bár Allyn még megjegyzi, hogy Thary nem akar kereskedni. Mire Zrekil, csak annyit mond, hogy ő se akar mindig varázsolni.*
~Persze.. Hiszi a piszi.. Méghogy nem akar mindig.. Akkor minek jöttünk ide? De nem ezt az átverést, na de majd visszakapja..~
*Harsogja belső hangja boldogan, s nevetve, de kicsit sem gúnyos hangon.*
~Jó hallani, hogy boldog vagy Thary. És nagyon is igazad van. Én se hiszem, hogy nem akar folyton varázsolni, de ő tudja.. Viszont, azt azért megmondhatnád, hogy ezt mi váltotta ki?.. Na várj kitalálom, az ami nálam nem?~
~Igen pont az Allyn, de nem kellemesebb ez így. Jobb jóban lenni veled.. Lehet, hogy csak a sok halál miatt lettem ilyen komor. Rajtad vezettem le..~
*Mondja kicsit megbánó hangon, amin Allyn megint meglepődik, majd kedvesen szólal meg. Már a folyó parton sétálnak, egy ideje, s lassan a temetőt is elérik.*
~Nincs semmi baj. De mondhattad volna, akkor lehet, hogy hagylak többet vezetni és kikereskedted volna magadból a fájdalmat.. Csak szólnod kell.. Most, hogy tudom bármikor átadom a vezetést.. Rendben?~
*Éppen mikor megegyeztek, akkor lépnek be a templomba. A gnóm mély levegőt vesz majd körbe néz. Allyn pedig csak moslyogva áll. S most Thary is és ő is ugyanazzal a furcsa boldog érzéssel kűzd. Majd Allyn sajnálkozó szemekkel néz Zrekil-re.*
- Jobb, ha kipihened magad. Nem kellene, hogy még nagyobb bajod legyen. Csak magadat tartanád fel.
*Allyn kicsit sem furcsállja, hogy a gnóm megint talált valami kifogásolni valót. Aki nincs benne ebben a folyamatban, annak nem is lehet érthető, meg igzából nem gondolkodott még ezen.*
- Hát nézhetjük úgy is, ha azt vesszül figyelembe, hogy ő akarja és az ő oldalát nézzük akkor jól csinálja a rossz dolgokat. De ha felőlem nézzük, akkor igen is rosszul csinálja a dolgokat, hiszen általában én eszem meg amit kifőz..
*Nevet egyet, hiszen fejében belső hangja helyesel és egy két régi rosszul elsült esemény emélékét eleveníti fel. Majd megjegyzi, hogy Thary megint a régi mire a gnóm megkérdezi, hogy mit jelent az a "régi"? Hangosan felnevet, s csak azután válaszol.*
- Régen ő volt a legjobb pajtás, akit el lehet képzelni. Gyakran fogtam magam és kitaláltam egy két csínyt, az ő bátor, szemtelen jellemével pedig boldogan megcsinálta. Akkor sokat nevettünk, igazi rosszcsont volt, de akkor is nekem volt a feladatom elviselni a bűntetést, de megérte, hiszen olyan jókat nevettünk, hogy csak na.. Kedvesebb volt sokkal kedvesebb és barátságosabb is..
*Mondja kicsit elmerengve, majd elindulnak a temolom felé. Bár Allyn még megjegyzi, hogy Thary nem akar kereskedni. Mire Zrekil, csak annyit mond, hogy ő se akar mindig varázsolni.*
~Persze.. Hiszi a piszi.. Méghogy nem akar mindig.. Akkor minek jöttünk ide? De nem ezt az átverést, na de majd visszakapja..~
*Harsogja belső hangja boldogan, s nevetve, de kicsit sem gúnyos hangon.*
~Jó hallani, hogy boldog vagy Thary. És nagyon is igazad van. Én se hiszem, hogy nem akar folyton varázsolni, de ő tudja.. Viszont, azt azért megmondhatnád, hogy ezt mi váltotta ki?.. Na várj kitalálom, az ami nálam nem?~
~Igen pont az Allyn, de nem kellemesebb ez így. Jobb jóban lenni veled.. Lehet, hogy csak a sok halál miatt lettem ilyen komor. Rajtad vezettem le..~
*Mondja kicsit megbánó hangon, amin Allyn megint meglepődik, majd kedvesen szólal meg. Már a folyó parton sétálnak, egy ideje, s lassan a temetőt is elérik.*
~Nincs semmi baj. De mondhattad volna, akkor lehet, hogy hagylak többet vezetni és kikereskedted volna magadból a fájdalmat.. Csak szólnod kell.. Most, hogy tudom bármikor átadom a vezetést.. Rendben?~
*Éppen mikor megegyeztek, akkor lépnek be a templomba. A gnóm mély levegőt vesz majd körbe néz. Allyn pedig csak moslyogva áll. S most Thary is és ő is ugyanazzal a furcsa boldog érzéssel kűzd. Majd Allyn sajnálkozó szemekkel néz Zrekil-re.*
- Jobb, ha kipihened magad. Nem kellene, hogy még nagyobb bajod legyen. Csak magadat tartanád fel.
1835. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-25 17:07:47
Üzenet elküldve: 2013-10-25 17:07:47
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*A gnóm mindössze hümmög, amikor Allyn elmeséli, hogy Thaira direkt szokott dolgokat rosszul csinálni, és megkérdezi:*
- Viszont ha ő direkt csinálja azt a dolgot rosszul, akkor ő azt akarja, hogy az a dolog rosszul süljön el, és akkor eléri a célját, nemde? Tehát tulajdonképpen jól csinálja. Nem igazán lehet valamit szándékosan rosszul csinálni *elmélkedik hangosan* Csak jól csinálja a rosszat.
*Végül is elég érdekes eszmefuttatás, viszont a végére sem érzi helytelennek, hiszen ha valaki rosszul csinál valamit, az abból adódhat, hogy képtelen teljesíteni a célt, amit maga elé kitűzött a feladat elvégzését illetően. Azonban láthatóan Thairánál ez nem igaz. Viszont ezt a gondolatmenetet nem szeretné folytatni, mert még talán neki is túl kusza, viszont a következő mondatra felkapja a fejét:*
- Régi? Miért, milyen volt régen? *persze ezt többnyire sejti, hiszen Allyn utal rá azzal, hogy Thaira most nem bosszantja folyamatosan. Viszont azért kicsit többre is kíváncsi. Majd az ötletre, hogy akár mehetnének is, egyhangú 'igen' a válasz. Persze Allyn ismét furcsának találja, hogy Thaira nem akar kereskedni, de erre a gnóm csak annyit válaszol:*
- Nekem sincs mindig kedvem varázsolni *bár ez nem teljesen igaz, hiszen ő egészen kiskorától kezdve nagy mágus akart lenni, szóval nem igazán emlékszik olyan pillanatra, amikor nem a mágia, a varázslatok, meg ilyesmik körül forogtak volna a gondolatai. Leszámítva persze a szántóföldet, ami néhány évtizeden át művelt. Tulajdonképpen ő maga sem tudja, hogy hogyan boldogulnak most, nélküle az otthoniak. Persze az apja még nem olyan öreg, viszont azért sok munkát elvégzett otthon, ez most nyilván hiányzik mindenkinek. Ki tudja? Talán ha elsajátította a Napmágia minden csínját, akkor majd hazatér, ahogy apja is tette. Ilyesmiken elmélkedik a visszaúton, majd a templomba belépve ismét magába szívja a mágia illatát. Nem mintha a mágiának lenne illata, de a templom képe már a mágiát jelenti sokaknak (így Zrekilnek is) a fejében, így a templomban terjengő illatokat egyértelműen a mágiának tulajdonítják.*
- És újra itt *mondja, miközben körbefordul, hogy szemügyre vegye a templomot* Akár neki is állhatnék újabb varázslatok gyakorlásának, vagy... kipihenhetném az út fáradalmait.
- Viszont ha ő direkt csinálja azt a dolgot rosszul, akkor ő azt akarja, hogy az a dolog rosszul süljön el, és akkor eléri a célját, nemde? Tehát tulajdonképpen jól csinálja. Nem igazán lehet valamit szándékosan rosszul csinálni *elmélkedik hangosan* Csak jól csinálja a rosszat.
*Végül is elég érdekes eszmefuttatás, viszont a végére sem érzi helytelennek, hiszen ha valaki rosszul csinál valamit, az abból adódhat, hogy képtelen teljesíteni a célt, amit maga elé kitűzött a feladat elvégzését illetően. Azonban láthatóan Thairánál ez nem igaz. Viszont ezt a gondolatmenetet nem szeretné folytatni, mert még talán neki is túl kusza, viszont a következő mondatra felkapja a fejét:*
- Régi? Miért, milyen volt régen? *persze ezt többnyire sejti, hiszen Allyn utal rá azzal, hogy Thaira most nem bosszantja folyamatosan. Viszont azért kicsit többre is kíváncsi. Majd az ötletre, hogy akár mehetnének is, egyhangú 'igen' a válasz. Persze Allyn ismét furcsának találja, hogy Thaira nem akar kereskedni, de erre a gnóm csak annyit válaszol:*
- Nekem sincs mindig kedvem varázsolni *bár ez nem teljesen igaz, hiszen ő egészen kiskorától kezdve nagy mágus akart lenni, szóval nem igazán emlékszik olyan pillanatra, amikor nem a mágia, a varázslatok, meg ilyesmik körül forogtak volna a gondolatai. Leszámítva persze a szántóföldet, ami néhány évtizeden át művelt. Tulajdonképpen ő maga sem tudja, hogy hogyan boldogulnak most, nélküle az otthoniak. Persze az apja még nem olyan öreg, viszont azért sok munkát elvégzett otthon, ez most nyilván hiányzik mindenkinek. Ki tudja? Talán ha elsajátította a Napmágia minden csínját, akkor majd hazatér, ahogy apja is tette. Ilyesmiken elmélkedik a visszaúton, majd a templomba belépve ismét magába szívja a mágia illatát. Nem mintha a mágiának lenne illata, de a templom képe már a mágiát jelenti sokaknak (így Zrekilnek is) a fejében, így a templomban terjengő illatokat egyértelműen a mágiának tulajdonítják.*
- És újra itt *mondja, miközben körbefordul, hogy szemügyre vegye a templomot* Akár neki is állhatnék újabb varázslatok gyakorlásának, vagy... kipihenhetném az út fáradalmait.
1834. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-25 11:13:06
Üzenet elküldve: 2013-10-25 11:13:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// A múlt árnyai //
- Valóban, és talán végleg tisztáznánk magunkat a városőrség előtt, hiszen ekkor már egyértelmű lenne, hogy biz' ezek csupán a bolondját járatják velük, s minket, szegény ártatlan báránykákat csupán bele akarnak keverni.. *mosolyodik el* Ott biztonságosabb is lehet, amíg itt lenyugodnak a dolgok, aztán majd idővel visszatérünk ide.
*Bólint határozottan, mikor is feltűnik egy pap, aki Nolienak hozott hírt papír formájában. A Vörös rögtön felvonja egyik szemöldökét, s egy lépést megtesz a hölgy felé, kinek nemrégi aprócska, remegő mondata arra enged következtetni, hogy épp az ellenkezőjét gondolja annak, amit kimondott. Mordach ezzel a közeledéssel csupán csak azt szeretné jelezni, hogy őt is érdekli a levél, s teljesen biztos benne, hogy köze van ehhez az egész ügyhöz - elvégre ki tudná, hogy itt tartózkodik a templomban?*
- Ha nem bánod, akkor én is vetnék majd rá egy pillantást..
*Azzal ha a hölgyemény megengedi a férfinek, hogy belepillantson a levélbe, akkor egy hümmögést kísérően kilép a templomból, s megáll az ajtaja előtt - ha inkább elutasítaná, akkor ez esetben egy kis gondolkodás után szintén megáll kint az épület előtt.*
- Úgy látom, hogy egyelőre tiszta a terep, így induljunk meg a kikötő felé. Viszont a temetőn keresztül menjünk, ott kevesebb esély van rá, hogy észrevesznek, ha esetleg feltűnnének a közelben, emellett onnan ráláthatunk a partra is, ahol a sírok mögül szintén észrevehetjük, ha az ellenség arra lenne.
*Lassan meg is indul, ám mielőtt még gyorsabbra venné a tempót, odasétál az ébentündér mellé, majd halkan, hogy csak ő hallja, odasúg.*
- Nem a törpe ellen akarok beszélni.. Én sem ismerem régóta, s egy kis pénzért igen sok mindenre képes lenne, így azt javaslom, hogy száz százalékosan ne bízz meg benne - bár jó emberismerő vagyok, s őszintének látom a szándékait, azért nem árt vigyázni, sosem lehet tudni, kiben lehet teljesen megbízni. *ekkor kihúzza magát* Bár engem sem ismersz régóta, alig tudsz rólam valamit, viszont biztosíthatlak, hogy én nem szeretnék neked rosszat. Ha hátsó szándékaim lennének, akkor azok már rég megmutatkoztak volna..
*Azzal hátra pillant, hogy jönnek-e a többiek, majd pedig Roet felé biccent egyet, jelezve, hogy majd Nolie és ő vezetik a sort. Ezután fejét visszafordítja a hölgy felé, s folytatni kezdi a beszédet, ezzel talán elérve azt, hogy a hosszadalmasnak tűnő útjuk valamivel rövidebb színben tűnjön fel.*
- Mondd csak, miért ér oly sokat az a nyakék? S miért van.. nálad? *hangja bár először gyanakvónak tűnhet, azonban ha a másik ránéz, akkor láthatja a jó szándékot az arcán* Ha vissza is tudjuk szerezni, nem kaparinthatják meg.. *mondja, mikor megérkeznek lassan a temető vaskos kapujához*
- Valóban, és talán végleg tisztáznánk magunkat a városőrség előtt, hiszen ekkor már egyértelmű lenne, hogy biz' ezek csupán a bolondját járatják velük, s minket, szegény ártatlan báránykákat csupán bele akarnak keverni.. *mosolyodik el* Ott biztonságosabb is lehet, amíg itt lenyugodnak a dolgok, aztán majd idővel visszatérünk ide.
*Bólint határozottan, mikor is feltűnik egy pap, aki Nolienak hozott hírt papír formájában. A Vörös rögtön felvonja egyik szemöldökét, s egy lépést megtesz a hölgy felé, kinek nemrégi aprócska, remegő mondata arra enged következtetni, hogy épp az ellenkezőjét gondolja annak, amit kimondott. Mordach ezzel a közeledéssel csupán csak azt szeretné jelezni, hogy őt is érdekli a levél, s teljesen biztos benne, hogy köze van ehhez az egész ügyhöz - elvégre ki tudná, hogy itt tartózkodik a templomban?*
- Ha nem bánod, akkor én is vetnék majd rá egy pillantást..
*Azzal ha a hölgyemény megengedi a férfinek, hogy belepillantson a levélbe, akkor egy hümmögést kísérően kilép a templomból, s megáll az ajtaja előtt - ha inkább elutasítaná, akkor ez esetben egy kis gondolkodás után szintén megáll kint az épület előtt.*
- Úgy látom, hogy egyelőre tiszta a terep, így induljunk meg a kikötő felé. Viszont a temetőn keresztül menjünk, ott kevesebb esély van rá, hogy észrevesznek, ha esetleg feltűnnének a közelben, emellett onnan ráláthatunk a partra is, ahol a sírok mögül szintén észrevehetjük, ha az ellenség arra lenne.
*Lassan meg is indul, ám mielőtt még gyorsabbra venné a tempót, odasétál az ébentündér mellé, majd halkan, hogy csak ő hallja, odasúg.*
- Nem a törpe ellen akarok beszélni.. Én sem ismerem régóta, s egy kis pénzért igen sok mindenre képes lenne, így azt javaslom, hogy száz százalékosan ne bízz meg benne - bár jó emberismerő vagyok, s őszintének látom a szándékait, azért nem árt vigyázni, sosem lehet tudni, kiben lehet teljesen megbízni. *ekkor kihúzza magát* Bár engem sem ismersz régóta, alig tudsz rólam valamit, viszont biztosíthatlak, hogy én nem szeretnék neked rosszat. Ha hátsó szándékaim lennének, akkor azok már rég megmutatkoztak volna..
*Azzal hátra pillant, hogy jönnek-e a többiek, majd pedig Roet felé biccent egyet, jelezve, hogy majd Nolie és ő vezetik a sort. Ezután fejét visszafordítja a hölgy felé, s folytatni kezdi a beszédet, ezzel talán elérve azt, hogy a hosszadalmasnak tűnő útjuk valamivel rövidebb színben tűnjön fel.*
- Mondd csak, miért ér oly sokat az a nyakék? S miért van.. nálad? *hangja bár először gyanakvónak tűnhet, azonban ha a másik ránéz, akkor láthatja a jó szándékot az arcán* Ha vissza is tudjuk szerezni, nem kaparinthatják meg.. *mondja, mikor megérkeznek lassan a temető vaskos kapujához*
1833. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-25 09:58:57
Üzenet elküldve: 2013-10-25 09:58:57
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//A múlt árnyai//
*A törpe figyelmesen hallgatja Mordach szavait, és sűrűn bólogat azoknál a részeknél, ahol arról van szó, hogy nem maradhatnak a városban, hanem a lehető leggyorsabban el kell menekülniük. Valóban úgy van, hogy mondja, nyilván az egész várost fel fogják forgatni, és azalatt lesz idejük elmenekülni.*
- Ha szerencsénk van, egy idő után az őrség is besokall, és nem fogja érdekelni őket, hogy milyen kiváltságos és gazdag család megbízottjai, egyszerűen kiűzik őket a városból. Azzal pedig mi újabb időt nyernénk *majd a Kikötő említésére hümmög egy keveset, és megjegyzi* Hát, ha szerencsénk van, akkor még a nyakláncot is megtalálhatjuk ott.
*Ebben a pillanatban egy pap jelenik meg mellettük, és átnyújt egy levelet Nolie-nak. Mond valamit arról, hogy városőr hozta, majd odébbáll, és hagyja, hogy a tündér elolvassa. A levél a következőt tartalmazza:
'Ha kell a nyaklánc, akkor gyere a kikötőbe. A dokkoknál foglak várni. Nem ismersz, de én majd megismerlek.'
Aláírás illetve megszólítás nincs, viszont érezhetően nem a képviselőknek szánták, hanem Nolienak. Ez a váratlan esemény csak még egy okkal többet biztosít arra, hogy a kikötő felé vegyék az útjukat mind a hatan.*
*A törpe figyelmesen hallgatja Mordach szavait, és sűrűn bólogat azoknál a részeknél, ahol arról van szó, hogy nem maradhatnak a városban, hanem a lehető leggyorsabban el kell menekülniük. Valóban úgy van, hogy mondja, nyilván az egész várost fel fogják forgatni, és azalatt lesz idejük elmenekülni.*
- Ha szerencsénk van, egy idő után az őrség is besokall, és nem fogja érdekelni őket, hogy milyen kiváltságos és gazdag család megbízottjai, egyszerűen kiűzik őket a városból. Azzal pedig mi újabb időt nyernénk *majd a Kikötő említésére hümmög egy keveset, és megjegyzi* Hát, ha szerencsénk van, akkor még a nyakláncot is megtalálhatjuk ott.
*Ebben a pillanatban egy pap jelenik meg mellettük, és átnyújt egy levelet Nolie-nak. Mond valamit arról, hogy városőr hozta, majd odébbáll, és hagyja, hogy a tündér elolvassa. A levél a következőt tartalmazza:
'Ha kell a nyaklánc, akkor gyere a kikötőbe. A dokkoknál foglak várni. Nem ismersz, de én majd megismerlek.'
Aláírás illetve megszólítás nincs, viszont érezhetően nem a képviselőknek szánták, hanem Nolienak. Ez a váratlan esemény csak még egy okkal többet biztosít arra, hogy a kikötő felé vegyék az útjukat mind a hatan.*
1832. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 21:26:19
Üzenet elküldve: 2013-10-23 21:26:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Allyn-t igen is nagyon zavarja az a különös érzés, ami hirtelen elfogta, mikor is a gnóm megfogta a kezét. S bár Thaira sose vallaná be, de ő is érezte ezt a furcsa valamit.*
~Nem, nem, nem éreztem semmit.. Hiába mondod nem volt semmi.. Csak az, hogy undorító volt.~
*Kiabál Thary mikor a lány megemlíti neki, hogy milyen furcsa érzése volt.*
~Mondjam, hogy nem tudsz hazudni, vagy tisztában vagy vele? Igazából ez csak egy pillanat volt, nem is ismerjük rendesen, csak hirtelen volt furcsa, hogy valaki kedves volt velünk.~
*Próbál ésszerű magyarázatot adni a történtekre, mire Thaira kicsit nyugodtabban szólal meg újra.*
~Igen biztos ez a magyarázat. Mondjuk te már voltál másokkal kedves.. De velünk tényleg nem voltak kedvesek sose..~
*Miután ezt tisztázták csak némán ülnek, s Allyn lapozgatja a könyvet, minden oldal után egyre lejebb csukja a szemeit. Majd miután megbeszélték a gnómmal, hogy felbaktathatnak a lépcsőn el is indulnak. Lassan haladnak lassabban, mint lefelé, de persze ez nem meglepő tekintve, hogy a sebek lassítják a járást. Mikor a férfi néha megtántorodik, Allyn hirtelen oda kapna, hogy megfogja, de néhány centivel a férfitől mindig megállítja a kezét.*
~Mit véded nem kisgyerek, hiszen látod!~
~Inkább essen a fejünkre?~
*Kérdezi kicsit goromba hangnemben Allyn.*
~Tud mit nem szóltam, még csak az kéne, hogy a fejünkre essen egy ekkora lény.~
*A lány kicsit nevet ezen a megjegyzésen, de próbál komolynak látszani, s csak követi Zrekil-t a lépcsőn. Ahogy felértek a gnóm egy padhoz megy és leül rá, biztos szusszan egy kicsit. Allyn mellé ül, s fejét forgatva nézi a templomot. Majd mikor a férfi megszólal megint kíváncsian néz rá.*
~Úgy, úgy menjün a falak közül nem akarok több időt ücsörögve tölteni, ha nem muszáj.~
*Jegszi meg Thary derűs hangon. S ezt a véleményt Allyn is osztja.*
~Bizony menjünk szívjunk egy kis friss levegőt.~
*Éppen megszólalna, s elmondaná, hogy mehetnek nyugodtan, mikor is Zrekil felajánlja, hogy maradhatnak. Ally arcán őszinte meglepettség lesz úrrá az első percben, majd kedves mosolyával néz a férfira. Persze tudja, hogy nem a legjobb ötlet egy sebesültnek sokat gyalogolni, de látja rajta, hogy ő sem szeret a négy fal közé bezárva lenni.*
- Ne, ne is mondj ilyeneket. A friss levegő segít. Ha más nem egy kis sétát tehetünk abból nem lesz baj, ha pedig rosszul leszel, vagy bajod lesz majd segítek. Csak reméljük, hogy Thary nem kerül vezetésre, ilyen esetben, mert akkor nagy bajod lesz, ő nem szeret segíteni..
*Itt kicsit elbizonytalanodik, de persze magához tér és úgy dönt, nem is gondol rá mi lenne akkor, ha belső hangjára hagyná a döntést, hogy mi legyen a férfival egy veszélyesebb helyzetben.*
*Allyn-t igen is nagyon zavarja az a különös érzés, ami hirtelen elfogta, mikor is a gnóm megfogta a kezét. S bár Thaira sose vallaná be, de ő is érezte ezt a furcsa valamit.*
~Nem, nem, nem éreztem semmit.. Hiába mondod nem volt semmi.. Csak az, hogy undorító volt.~
*Kiabál Thary mikor a lány megemlíti neki, hogy milyen furcsa érzése volt.*
~Mondjam, hogy nem tudsz hazudni, vagy tisztában vagy vele? Igazából ez csak egy pillanat volt, nem is ismerjük rendesen, csak hirtelen volt furcsa, hogy valaki kedves volt velünk.~
*Próbál ésszerű magyarázatot adni a történtekre, mire Thaira kicsit nyugodtabban szólal meg újra.*
~Igen biztos ez a magyarázat. Mondjuk te már voltál másokkal kedves.. De velünk tényleg nem voltak kedvesek sose..~
*Miután ezt tisztázták csak némán ülnek, s Allyn lapozgatja a könyvet, minden oldal után egyre lejebb csukja a szemeit. Majd miután megbeszélték a gnómmal, hogy felbaktathatnak a lépcsőn el is indulnak. Lassan haladnak lassabban, mint lefelé, de persze ez nem meglepő tekintve, hogy a sebek lassítják a járást. Mikor a férfi néha megtántorodik, Allyn hirtelen oda kapna, hogy megfogja, de néhány centivel a férfitől mindig megállítja a kezét.*
~Mit véded nem kisgyerek, hiszen látod!~
~Inkább essen a fejünkre?~
*Kérdezi kicsit goromba hangnemben Allyn.*
~Tud mit nem szóltam, még csak az kéne, hogy a fejünkre essen egy ekkora lény.~
*A lány kicsit nevet ezen a megjegyzésen, de próbál komolynak látszani, s csak követi Zrekil-t a lépcsőn. Ahogy felértek a gnóm egy padhoz megy és leül rá, biztos szusszan egy kicsit. Allyn mellé ül, s fejét forgatva nézi a templomot. Majd mikor a férfi megszólal megint kíváncsian néz rá.*
~Úgy, úgy menjün a falak közül nem akarok több időt ücsörögve tölteni, ha nem muszáj.~
*Jegszi meg Thary derűs hangon. S ezt a véleményt Allyn is osztja.*
~Bizony menjünk szívjunk egy kis friss levegőt.~
*Éppen megszólalna, s elmondaná, hogy mehetnek nyugodtan, mikor is Zrekil felajánlja, hogy maradhatnak. Ally arcán őszinte meglepettség lesz úrrá az első percben, majd kedves mosolyával néz a férfira. Persze tudja, hogy nem a legjobb ötlet egy sebesültnek sokat gyalogolni, de látja rajta, hogy ő sem szeret a négy fal közé bezárva lenni.*
- Ne, ne is mondj ilyeneket. A friss levegő segít. Ha más nem egy kis sétát tehetünk abból nem lesz baj, ha pedig rosszul leszel, vagy bajod lesz majd segítek. Csak reméljük, hogy Thary nem kerül vezetésre, ilyen esetben, mert akkor nagy bajod lesz, ő nem szeret segíteni..
*Itt kicsit elbizonytalanodik, de persze magához tér és úgy dönt, nem is gondol rá mi lenne akkor, ha belső hangjára hagyná a döntést, hogy mi legyen a férfival egy veszélyesebb helyzetben.*
1831. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 20:12:47
Üzenet elküldve: 2013-10-23 20:12:47
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Zrekil hirtelen maga sem tudja, hogy mi is a tények állása jelenleg. Nem tisztázott előtte az sem, hogy most tulajdonképpen mit érez Allyn iránt, vagy hogy egyáltalán érez-e valamit. Eddig nem nagyon volt ideje ezen gondolkodni, meg ilyesmiken ő egyáltalán nem is szokott gondolkodni, így most sem szentel nagyobb figyelmet a kérdésnek. Csak elbizonytalanítaná magát, meg hát.. majd úgyis elválik, hogy mi fog történni. Elvégre még egy napja sem ismerik egymást, ilyenekkel kár lenne felhozakodni. Meg nincs is ő hozzászokva ezekhez a dolgokhoz, így egyszerűbb, és talán fájdalommentesebb a tekercsbe való beletemetkezés. Miután végzett vele, és Allyn (és Thaira) is úgy ítéli meg, úgy végül is felbaktat a lépcsőn, habár ez azért valamivel nehezebbnek bizonyul, mint lefelé volt az út. Kicsit még azért nehezére esik a járás, habár már lényegesen ritkábban tántorodik meg, mint eddig. Felérve kicsit meg kell szusszanjon egy padon, ha Allyn is utolérte (ami nem lehetett nehéz, hiszen a gnóm elég lassan képes csak haladni), akkor megkérdezi:*
- Hát most hogyan tovább? Én úgy vélem, a templomban üldögélés nem olyan jó ötlet, mint amilyennek tűnt, és ahogy elnéztem, van egy varázslat, amit nem is lehet ilyen helyen használni. Talán... azt a tisztáson kéne gyakorolni *jegyzi meg. Egyértelműen látszik, hogy csak ki akar szabadulni a négy fal fogságából, és eltölteni egy kis időt a friss levegőn, a tisztáson, vagy akárhol. Sosem volt a bezártság híve, a faluban is mindig a szántókon szeretett dolgozni, ahol volt bőven hely, tudott egyet sétálni, ha akart, ő dönthette el, hogy a napon szeretne feküdni, vagy inkább be akar vonulni az egyik bokor árnyékába, amikor éppen nem kapál... Azt szerette, viszont a templom rövid úton egyhangúvá vált számára, hiába egy építészeti remekmű, és hiába folyik itt mágiaoktatás, neki szüksége van a természetre is. Illetve még csak nem is hazudott, tényleg van egy varázslata, ami nagy helyet igényel, és úgy érzi, erre a tisztás pont megfelelő hely lehet.*
- Persze maradhatunk is, ha inkább ahhoz van kedved, lehet nem is annyira jó ötlet a séta... *végül már maga sem tudja pontosan, jó ötlet-e elhagyni a templomot. Viszont tény, hogy idebent azt a varázslatot képtelen lesz megidézni.*
- Hát most hogyan tovább? Én úgy vélem, a templomban üldögélés nem olyan jó ötlet, mint amilyennek tűnt, és ahogy elnéztem, van egy varázslat, amit nem is lehet ilyen helyen használni. Talán... azt a tisztáson kéne gyakorolni *jegyzi meg. Egyértelműen látszik, hogy csak ki akar szabadulni a négy fal fogságából, és eltölteni egy kis időt a friss levegőn, a tisztáson, vagy akárhol. Sosem volt a bezártság híve, a faluban is mindig a szántókon szeretett dolgozni, ahol volt bőven hely, tudott egyet sétálni, ha akart, ő dönthette el, hogy a napon szeretne feküdni, vagy inkább be akar vonulni az egyik bokor árnyékába, amikor éppen nem kapál... Azt szerette, viszont a templom rövid úton egyhangúvá vált számára, hiába egy építészeti remekmű, és hiába folyik itt mágiaoktatás, neki szüksége van a természetre is. Illetve még csak nem is hazudott, tényleg van egy varázslata, ami nagy helyet igényel, és úgy érzi, erre a tisztás pont megfelelő hely lehet.*
- Persze maradhatunk is, ha inkább ahhoz van kedved, lehet nem is annyira jó ötlet a séta... *végül már maga sem tudja pontosan, jó ötlet-e elhagyni a templomot. Viszont tény, hogy idebent azt a varázslatot képtelen lesz megidézni.*
1830. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 18:02:28
Üzenet elküldve: 2013-10-23 18:02:28
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Maron élet és halál között lebeg. Rengeteg vért vesztett. Talán már meg sem lehet menteni. Amióta összeesett a kertben, a külvilág számára szinte teljesen megszűnt, néha eljut az agyáig egy-két hang, de ezenkívül csak a gyengeséget érzi, ami átjárja tagjait.*
*A férfinak rendkívül nagy szerencséje volt. Pár pillanattal azután, hogy eszméletét vesztette, egy ifjú pap jött ki a templomból, aki épp a piactérre indult. Amint meglátta a vérző alakot, segítségért kiáltott. Három idősebb férfi sietett a segítségére és ők négyen cipelték be óvatosan Maront a templom mélyébe. Bevitték egy szobába, lefektették egy ágyra és rögtön nekiálltak, hogy rendbe hozzák. Egyikük óvatosan leöntötte egy fiola tartalmát Maron torkán, míg a többiek a sebeivel foglalkoztak. Kimosták őket, összevarrták a mély vágást a mellkasán és a felkarján, bekenték egy fura illatú kenőccsel mindkét vágást, végül friss kötéseket tettek rá. Azóta egy pap folyamatosan vele van és figyeli, hogy minden rendben van-e a harcossal.*
*Három nap telt el azóta, hogy Maront a templomba vitték. A sebei szerencsére nem fertőződtek el, a papok gyógyszerei is megtették a hatásukat. Maron szépen lassan kezdi visszanyerni az erejét. Mikor felébredt, először nem értette, hol is van és hogy került ide, de elmondták neki mi történt pontosan. Már képes mozgatni mindkét karját és sétálni is tud anélkül, hogy az ájulástól kellene félnie. Most is épp a padok között járkál, hogy ezzel is segítsen a testének minél hamarabb visszaszokni a mozgáshoz. "Holnap reggel elmegyek." Dönti el magában. "Nem ücsöröghetek egy helyben tovább, valami fizető munkát kell találnom, mert elfogy minden pénzem, amit megtakarítottam." Tesz még néhány kört a padok között, majd visszatér a számára fenntartott kis szobába és álomra hajtja a fejét.*
*A férfinak rendkívül nagy szerencséje volt. Pár pillanattal azután, hogy eszméletét vesztette, egy ifjú pap jött ki a templomból, aki épp a piactérre indult. Amint meglátta a vérző alakot, segítségért kiáltott. Három idősebb férfi sietett a segítségére és ők négyen cipelték be óvatosan Maront a templom mélyébe. Bevitték egy szobába, lefektették egy ágyra és rögtön nekiálltak, hogy rendbe hozzák. Egyikük óvatosan leöntötte egy fiola tartalmát Maron torkán, míg a többiek a sebeivel foglalkoztak. Kimosták őket, összevarrták a mély vágást a mellkasán és a felkarján, bekenték egy fura illatú kenőccsel mindkét vágást, végül friss kötéseket tettek rá. Azóta egy pap folyamatosan vele van és figyeli, hogy minden rendben van-e a harcossal.*
*Három nap telt el azóta, hogy Maront a templomba vitték. A sebei szerencsére nem fertőződtek el, a papok gyógyszerei is megtették a hatásukat. Maron szépen lassan kezdi visszanyerni az erejét. Mikor felébredt, először nem értette, hol is van és hogy került ide, de elmondták neki mi történt pontosan. Már képes mozgatni mindkét karját és sétálni is tud anélkül, hogy az ájulástól kellene félnie. Most is épp a padok között járkál, hogy ezzel is segítsen a testének minél hamarabb visszaszokni a mozgáshoz. "Holnap reggel elmegyek." Dönti el magában. "Nem ücsöröghetek egy helyben tovább, valami fizető munkát kell találnom, mert elfogy minden pénzem, amit megtakarítottam." Tesz még néhány kört a padok között, majd visszatér a számára fenntartott kis szobába és álomra hajtja a fejét.*
1829. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 15:37:29
Üzenet elküldve: 2013-10-23 15:37:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt árnyai //
* A templomig vezető utat futva teszik meg. Nolie épp csak az utolsó pár méternél lassít, ám így is majdnem sikerül felnyársalnia magát Mordach karjára erősített karmokra. Az épületbe lépve a falnak dől, hogy kissé kifújja magát. A futás sosem volt az erőssége, talán csak az adrenalin miatt tudott a törpe nyomában maradni, ám most..
Szemeit becsukja, egyik fülével szíve hangos dobogását, másikkal a két férfi beszélgetését hallgatja. Neki nincs ötlete, így a következő lépést a többiekre bízza. Mordach több dologgal is előáll, már csak dönteniük kell.
Ő személy szerint inkább a temetőben húzódna meg, mivel a kikötő igen messze van és nem valószínű, hogy végig tartani tudná a tempót.
Ám nem szól. Ha megkérdezik, akkor elmondja a véleményét, de addig inkább csöndben van, nehogy valami hülyeség csússzon ki a száján. Mordach hangját halva felnyitja a szemét és kissé zavartan tekint a vörös lélektükrökbe.*
- Persze, jól vagyok.
* Válaszolja, és reméli, hogy hangja nem remegett meg. Ugyanis egyáltalán nincs jól. Sebesülést nem szerzett, de az elmúlt egy-két óra eseményei megviselték. Fél, nagyon fél. Hisz ismeri a szüleit.. Ha ők valamit meg akarnak szerezni azt megszerzik, ha törik, ha szakad.*
* A templomig vezető utat futva teszik meg. Nolie épp csak az utolsó pár méternél lassít, ám így is majdnem sikerül felnyársalnia magát Mordach karjára erősített karmokra. Az épületbe lépve a falnak dől, hogy kissé kifújja magát. A futás sosem volt az erőssége, talán csak az adrenalin miatt tudott a törpe nyomában maradni, ám most..
Szemeit becsukja, egyik fülével szíve hangos dobogását, másikkal a két férfi beszélgetését hallgatja. Neki nincs ötlete, így a következő lépést a többiekre bízza. Mordach több dologgal is előáll, már csak dönteniük kell.
Ő személy szerint inkább a temetőben húzódna meg, mivel a kikötő igen messze van és nem valószínű, hogy végig tartani tudná a tempót.
Ám nem szól. Ha megkérdezik, akkor elmondja a véleményét, de addig inkább csöndben van, nehogy valami hülyeség csússzon ki a száján. Mordach hangját halva felnyitja a szemét és kissé zavartan tekint a vörös lélektükrökbe.*
- Persze, jól vagyok.
* Válaszolja, és reméli, hogy hangja nem remegett meg. Ugyanis egyáltalán nincs jól. Sebesülést nem szerzett, de az elmúlt egy-két óra eseményei megviselték. Fél, nagyon fél. Hisz ismeri a szüleit.. Ha ők valamit meg akarnak szerezni azt megszerzik, ha törik, ha szakad.*
1828. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 12:07:45
Üzenet elküldve: 2013-10-23 12:07:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// A múlt árnyai //
*Ahogy Mordach halad az oltár felé, léptei is egyre lassulnak, ám a várt pillanat csak hosszú percek múltán következik be, ugyanis könnyed mozdulatokkal még az oldalán pihengető hosszúkardot és a vállától a kezéig húzódó páncélozott karmokat is lehelyezi szépen az egyik padra. E procedúra után lépked csupán az oltár elé, s helyezi le térdeit a hűvös kőre, miközben tenyereit összeérintve hunyja le szemeit, s kezd motyogni. Természetesen azt gondolhatnák, hogy valami imát mormol, azonban a Vörös hitetlen volta miatt nem ismer egy dicsőítő, megalázkodó, szánalmas imát sem, ezért hát az egyik varázsigét mondogatja csak halkan, épp úgy, hogy az őrök ne értsenek belőle semmit, de hallják, hogy beszél.
Igazából még jól is esik neki a csend, a nyugalom, hiszen bármennyire is éles helyzetbe keveredtek, s bármennyire kezeli jól a helyzetet a férfi, mégis egy bizonyos izgalom olykor úrrá lesz rajta. Ezért is nyílik most rá lehetőség, hogy elgondolkodjon a történteken, s hogy az elméjét helyre rakja, s tisztábban tudjon gondolkodni.
Az a fél óra így számára nagyon hamar telik le, függetlenül attól, hogy a vége felé már hallja az őrök türelmetlen topogását és sustorgását - csak hogy tetézze kicsit a helyzetet Mordach, kicsit megmozdul, mintha végzett volna, azonban váratlanul visszahelyezkedik iménti pozíciójába. Órákig tudná húzni az őrök idegeit, az már biztos! Azonban "sajnos" erre nem nyílik lehetősége, hiszen úgy látszik, Roeték sikerrel jártak, ugyanis megérkezett a felmentő levél. Mordachnak se kell több, azonnal felpattan, s a távozó őrök felé felemeli bal kezének középső ujját, miközben egy gúnyos mosolyt villant. Ezután Amos Thenior felé is biccent egyet, majd gyorsan felcsatolja karmait és hosszúkardját, hogy aztán meginduljon a gazdagnegyed felé a kis társaság után. Mikor épp akarna már rohanni kifelé, majdnem beleütközik az érkező csapatba! Szemei el is kerekednek egy pillanatra, azonban hamar tudatosul benne, hogy sikerrel jártak, sőt, még meg is tudtak szökni. Bár érezhető módon nem ment zökkenőmentesen a dolog, s minden bizonnyal a történet itt még kevésbé sem ér véget! A felé intézett kérdés hallatán megvakarja állát, ám az egyedüli - már megszokott - lehetőség jut eszébe: a menekülés.*
- Még ha erősek és furfangosak is vagyunk, a képviselő biztosan olyan sereggel fog jönni, amit nem fogunk tudni szétverni. Nekem pedig van egy olyan érzésem, hogy lényegtelen, hogy nálunk van-e a nyaklánc, avagy sem, akkor sem engednének csak úgy el. Főleg nem téged. *pillant Nolie felé* Így hát azt javaslom, induljunk el valamerre, de most! A városban nem maradhatunk, szerintem itt fel fognak dúlni mindent, hogy ránk akadjanak. Bár talán ha a temetőbe rejtőznénk el valamelyik kriptában.. Ott azért nem hiszem, hogy keresnének, főleg mert sejthetik, hogy inkább távolabb akarunk tőlük kerülni, mint hogy egy köpésre legyünk tőlük. *biccent az ajtóból is látott temető felé* A másik lehetőség szerintem a kikötő.. Ha most elindulunk arra, akkor nagy előnyt nyerhetünk, hiszen mire rájönnek, hogy arra is mehettünk és ott is kéne keresni, akkor már rég árkon-bokron túl leszünk. Meghúzhatnánk magunkat az egyik fogadóban, avagy hajóra pattanhatnánk.. Addig ha vissza akarjuk szerezni a nyakláncot, menekülés közben gondolkodhatunk rajta. *hadarja el* Nos, mi legyen? *pillant Roet felé, majd Noliera szegeződik a tekintete, aki mellé oda is lép* Te jól vagy? Nem esett bajod? *mondja aggódó hanggal, miközben megérinti a hölgy vállát*
*Ahogy Mordach halad az oltár felé, léptei is egyre lassulnak, ám a várt pillanat csak hosszú percek múltán következik be, ugyanis könnyed mozdulatokkal még az oldalán pihengető hosszúkardot és a vállától a kezéig húzódó páncélozott karmokat is lehelyezi szépen az egyik padra. E procedúra után lépked csupán az oltár elé, s helyezi le térdeit a hűvös kőre, miközben tenyereit összeérintve hunyja le szemeit, s kezd motyogni. Természetesen azt gondolhatnák, hogy valami imát mormol, azonban a Vörös hitetlen volta miatt nem ismer egy dicsőítő, megalázkodó, szánalmas imát sem, ezért hát az egyik varázsigét mondogatja csak halkan, épp úgy, hogy az őrök ne értsenek belőle semmit, de hallják, hogy beszél.
Igazából még jól is esik neki a csend, a nyugalom, hiszen bármennyire is éles helyzetbe keveredtek, s bármennyire kezeli jól a helyzetet a férfi, mégis egy bizonyos izgalom olykor úrrá lesz rajta. Ezért is nyílik most rá lehetőség, hogy elgondolkodjon a történteken, s hogy az elméjét helyre rakja, s tisztábban tudjon gondolkodni.
Az a fél óra így számára nagyon hamar telik le, függetlenül attól, hogy a vége felé már hallja az őrök türelmetlen topogását és sustorgását - csak hogy tetézze kicsit a helyzetet Mordach, kicsit megmozdul, mintha végzett volna, azonban váratlanul visszahelyezkedik iménti pozíciójába. Órákig tudná húzni az őrök idegeit, az már biztos! Azonban "sajnos" erre nem nyílik lehetősége, hiszen úgy látszik, Roeték sikerrel jártak, ugyanis megérkezett a felmentő levél. Mordachnak se kell több, azonnal felpattan, s a távozó őrök felé felemeli bal kezének középső ujját, miközben egy gúnyos mosolyt villant. Ezután Amos Thenior felé is biccent egyet, majd gyorsan felcsatolja karmait és hosszúkardját, hogy aztán meginduljon a gazdagnegyed felé a kis társaság után. Mikor épp akarna már rohanni kifelé, majdnem beleütközik az érkező csapatba! Szemei el is kerekednek egy pillanatra, azonban hamar tudatosul benne, hogy sikerrel jártak, sőt, még meg is tudtak szökni. Bár érezhető módon nem ment zökkenőmentesen a dolog, s minden bizonnyal a történet itt még kevésbé sem ér véget! A felé intézett kérdés hallatán megvakarja állát, ám az egyedüli - már megszokott - lehetőség jut eszébe: a menekülés.*
- Még ha erősek és furfangosak is vagyunk, a képviselő biztosan olyan sereggel fog jönni, amit nem fogunk tudni szétverni. Nekem pedig van egy olyan érzésem, hogy lényegtelen, hogy nálunk van-e a nyaklánc, avagy sem, akkor sem engednének csak úgy el. Főleg nem téged. *pillant Nolie felé* Így hát azt javaslom, induljunk el valamerre, de most! A városban nem maradhatunk, szerintem itt fel fognak dúlni mindent, hogy ránk akadjanak. Bár talán ha a temetőbe rejtőznénk el valamelyik kriptában.. Ott azért nem hiszem, hogy keresnének, főleg mert sejthetik, hogy inkább távolabb akarunk tőlük kerülni, mint hogy egy köpésre legyünk tőlük. *biccent az ajtóból is látott temető felé* A másik lehetőség szerintem a kikötő.. Ha most elindulunk arra, akkor nagy előnyt nyerhetünk, hiszen mire rájönnek, hogy arra is mehettünk és ott is kéne keresni, akkor már rég árkon-bokron túl leszünk. Meghúzhatnánk magunkat az egyik fogadóban, avagy hajóra pattanhatnánk.. Addig ha vissza akarjuk szerezni a nyakláncot, menekülés közben gondolkodhatunk rajta. *hadarja el* Nos, mi legyen? *pillant Roet felé, majd Noliera szegeződik a tekintete, aki mellé oda is lép* Te jól vagy? Nem esett bajod? *mondja aggódó hanggal, miközben megérinti a hölgy vállát*
1827. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 11:16:43
Üzenet elküldve: 2013-10-23 11:16:43
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//A múlt árnyai//
*Az őrség egyre türelmetlenebb lesz, viszont mivel Mordach töretlenül 'imádkozik', és mivel Amos Thenior és még néhány pap állandóan a közelben van, egyelőre nem merik lépésre elszánni magukat, hiszen tisztában vannak vele, hogy a főpapnak is legalább olyan hatalma van a városban, mint a városőrség kapitányának (ha nem nagyobb). Így türelmesen várnak nagyjából fél órán keresztül, míg egyszer csak egy küldönc érkezik meg, és átnyújt egy levelet a katonáknak. Amazok gyorsan átolvassák, majd morogva felállnak és odaszólnak a főpapnak:*
- A körözés innentől nincs érvényben, tehát imádkozhat, ameddig akar *azzal bosszúsan kisétálnak. Nagyjából öt perc telik el, mikor hirtelen beállít Roet, a két hölgy, és a két ork. Eléggé ki vannak fulladva, de a törpe még így is megragadja az alkalmat, hogy a lihegés közben elmondja Mordachnak, mi történt:*
- Beszéltünk a képviselővel... *a 'beszéltünk' szót kicsit élesen mondja, érzékeltetve, hogy nem csak beszéd történt, hanem jó pár pofon is elcsattant, mire sikerült meggyőzniük a férfit* És azt ígértük neki, hogy egy óra múlva itt átadjuk neki a nyakláncot. Már csak annyi a baj, hogy a nyaklánc sajnos nincs nálunk, most éppen valami kereskedő karmaiban lehet, ki tudja, hogy hol! És nagyjából húsz percen belül itt lesz a fickó gondolom egy kisebb sereggel a háta mögött. Szóval szerinted mit tudunk ezzel kezdeni?
*A törpe ezt a kérdést nem csak csak Mordachnak címzi, hanem Nolienak is, hiszen egyelőre neki nincs semmi ötlete. Az orkokra pedig stratégiák kiötlése terén még kevésbé lehet számítani. Seredlin sem adja jelét, hogy akadna valami trükk a tarsolyában, így most minden szem Mordachra figyel.*
*Az őrség egyre türelmetlenebb lesz, viszont mivel Mordach töretlenül 'imádkozik', és mivel Amos Thenior és még néhány pap állandóan a közelben van, egyelőre nem merik lépésre elszánni magukat, hiszen tisztában vannak vele, hogy a főpapnak is legalább olyan hatalma van a városban, mint a városőrség kapitányának (ha nem nagyobb). Így türelmesen várnak nagyjából fél órán keresztül, míg egyszer csak egy küldönc érkezik meg, és átnyújt egy levelet a katonáknak. Amazok gyorsan átolvassák, majd morogva felállnak és odaszólnak a főpapnak:*
- A körözés innentől nincs érvényben, tehát imádkozhat, ameddig akar *azzal bosszúsan kisétálnak. Nagyjából öt perc telik el, mikor hirtelen beállít Roet, a két hölgy, és a két ork. Eléggé ki vannak fulladva, de a törpe még így is megragadja az alkalmat, hogy a lihegés közben elmondja Mordachnak, mi történt:*
- Beszéltünk a képviselővel... *a 'beszéltünk' szót kicsit élesen mondja, érzékeltetve, hogy nem csak beszéd történt, hanem jó pár pofon is elcsattant, mire sikerült meggyőzniük a férfit* És azt ígértük neki, hogy egy óra múlva itt átadjuk neki a nyakláncot. Már csak annyi a baj, hogy a nyaklánc sajnos nincs nálunk, most éppen valami kereskedő karmaiban lehet, ki tudja, hogy hol! És nagyjából húsz percen belül itt lesz a fickó gondolom egy kisebb sereggel a háta mögött. Szóval szerinted mit tudunk ezzel kezdeni?
*A törpe ezt a kérdést nem csak csak Mordachnak címzi, hanem Nolienak is, hiszen egyelőre neki nincs semmi ötlete. Az orkokra pedig stratégiák kiötlése terén még kevésbé lehet számítani. Seredlin sem adja jelét, hogy akadna valami trükk a tarsolyában, így most minden szem Mordachra figyel.*
1826. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 10:05:49
Üzenet elküldve: 2013-10-23 10:05:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Mikor megjegyzi, hogy csak magunkat kell túlszárnyalni, a gnóm egy ideig csak értetlenül bámul.*
~Lassú a felfogása! Egy teljesen érthető dolgot mondtál és bámul, mint egy teljesen agy nélkül élő teremtmény!~
*Szólal meg Thary, s hiába sértő amit mondott, Allyn így is kuncog egy jót magában, ezen a megjegyzésen.*
~Lehet, hogy lassú a felfogása, de lehet, hogy csak nem érti úgy a dolgokat, ahogy te meg én. Hiszen te is tudod, hogy mi mindent fordítva, meg a többiekhez képest rosszul látunk.~
*Most, hogy nincs mást csinálni így beszélgetésbe kezd belső hangjával, talán ha majd a gnóm újra megszólal figyelni fog rá.*
~Hangsúlyozzuk, hogy a többiekhez képest! Mi ingen is normálisak vagyunk.. Már amelyikünk..~
~Thaira! Senki sem ostoba, de vannak akik máshogy gondolkodnak, kicsit visszafoghatnád az önimádásodat.~
*Belső hangja erre igen csak megsértődött és nem szól egy szót se.. Egy ideig, hiszen, ahogy valami érdekes dolog kerül szóba, sose tudja megállni, hogy ne fűzzön hozzá semmit. Allyn kicsit elkezdte forgatni a tekintetét, végig méri az ódon falakat. Majd hirtelen megszólal mellette a férfi. A mondatai végére elmosolyodik.*
- Akkor nincs minden veszve.. Csak ismerni fogok egy mágust.. Hmm.. Érdekes lesz, nem fogja nekem senki sem elhinni.. Mondjuk nekem szinte sose hisz senki..
*Kicsit elgondolkodik, tényleg ritkán hisznek neki. Bár ezen nincs mit csodálni, hiszen ha Thary uralkodik, akkor simán megakadás nélkül képes hazudni, ha meg ő uralkodik, akkor meg nem mer rendesen beszélni úgyhogy nem szól senkihez, hacsak nem olyan különlegees az eset, mint ami Zrekil-el volt.*
~Csodálkozol, nem vagy valami megbízható kinézetű.~
~Hahaha nagyon vicces hisztis királynő! Akkor te se lehetnél jó kereskedő, ha nem LÁTSZANÁL megbízhatónak.~
*A belső hang elhallgat, így hogy jobban belegondol Allyn-nak igaza van. Visszafelé sült el a vicce és ez nem tetszik neki. Viszont figyelmüket újra a férfi köti le, s Allyn bíztatja kicsit, mire az mosolyogva szólal meg, s a batyut a hátára kapja. Következő kérdésére a lány csillogó szemekkel válaszol.*
- Természetesen, menjünk! Régen jártam már könyvtárban, de akkor is csak annyira, hogy Thary egy nagy doboz gyertyát vitt oda.
*Erre a belső hang felnevet, még jól emlélszik arra a napra, nem is csoda hiszen akkor kísérte el először apját egy kereskedő útján és akkor bírta legtovább elnyomni Allyn félős énjét. Mivel a férfi megindul mellette ő is követi, két ajtó van a templomban, ami nem a szabadba vezet, ezt már kora reggeli sétája során megfigyelte, a gnóm egy ideig hezitál, hogy merre menjenek, mire Thary elkezd nevetni.*
~Ugye nem kiszámolóst játszik az ajtókkal?! "Jobbra, balra.. Kettőt, hármat.. Sárga csikót, gazdag házat.. Hova mész, ide mész.. Jobbról balra.. ide érsz.." Hmm nekem balra jött ki!~
*S tovább nevet, viszont most Allyn is vele kuncog.*
~Nekem meg jobbra.~
*Jegyzi meg, mint egy kis plusz nevetni való ként. Majd inkább követi a férfit, aki felnyitja az egyik ajtót. Allyn első pillanatban befogja az orrát.*
~Nem tudtam, hogy a templomban van borospince, ilyen szagot.~
~Még hogy borospince. Jól vagy te, ez a könyvtár lesz.~
*Neveti Allyn, végre egyszer valamit, konkrétan jobban tud, mint Thaira.*
~Akkor is büdös!~
*Erősködik belső hangja, de Allyn most megint Zrekil-re figyel.*
- Szerintem is.. Viszont szerintem, arra nem vagy kíváncsi, hogy Thary minek gondolta..
*Azzal egy elkeseredett mosolyt húz az arcára, majd követi a férfit lefelé a lépcsőn.*
*Mikor megjegyzi, hogy csak magunkat kell túlszárnyalni, a gnóm egy ideig csak értetlenül bámul.*
~Lassú a felfogása! Egy teljesen érthető dolgot mondtál és bámul, mint egy teljesen agy nélkül élő teremtmény!~
*Szólal meg Thary, s hiába sértő amit mondott, Allyn így is kuncog egy jót magában, ezen a megjegyzésen.*
~Lehet, hogy lassú a felfogása, de lehet, hogy csak nem érti úgy a dolgokat, ahogy te meg én. Hiszen te is tudod, hogy mi mindent fordítva, meg a többiekhez képest rosszul látunk.~
*Most, hogy nincs mást csinálni így beszélgetésbe kezd belső hangjával, talán ha majd a gnóm újra megszólal figyelni fog rá.*
~Hangsúlyozzuk, hogy a többiekhez képest! Mi ingen is normálisak vagyunk.. Már amelyikünk..~
~Thaira! Senki sem ostoba, de vannak akik máshogy gondolkodnak, kicsit visszafoghatnád az önimádásodat.~
*Belső hangja erre igen csak megsértődött és nem szól egy szót se.. Egy ideig, hiszen, ahogy valami érdekes dolog kerül szóba, sose tudja megállni, hogy ne fűzzön hozzá semmit. Allyn kicsit elkezdte forgatni a tekintetét, végig méri az ódon falakat. Majd hirtelen megszólal mellette a férfi. A mondatai végére elmosolyodik.*
- Akkor nincs minden veszve.. Csak ismerni fogok egy mágust.. Hmm.. Érdekes lesz, nem fogja nekem senki sem elhinni.. Mondjuk nekem szinte sose hisz senki..
*Kicsit elgondolkodik, tényleg ritkán hisznek neki. Bár ezen nincs mit csodálni, hiszen ha Thary uralkodik, akkor simán megakadás nélkül képes hazudni, ha meg ő uralkodik, akkor meg nem mer rendesen beszélni úgyhogy nem szól senkihez, hacsak nem olyan különlegees az eset, mint ami Zrekil-el volt.*
~Csodálkozol, nem vagy valami megbízható kinézetű.~
~Hahaha nagyon vicces hisztis királynő! Akkor te se lehetnél jó kereskedő, ha nem LÁTSZANÁL megbízhatónak.~
*A belső hang elhallgat, így hogy jobban belegondol Allyn-nak igaza van. Visszafelé sült el a vicce és ez nem tetszik neki. Viszont figyelmüket újra a férfi köti le, s Allyn bíztatja kicsit, mire az mosolyogva szólal meg, s a batyut a hátára kapja. Következő kérdésére a lány csillogó szemekkel válaszol.*
- Természetesen, menjünk! Régen jártam már könyvtárban, de akkor is csak annyira, hogy Thary egy nagy doboz gyertyát vitt oda.
*Erre a belső hang felnevet, még jól emlélszik arra a napra, nem is csoda hiszen akkor kísérte el először apját egy kereskedő útján és akkor bírta legtovább elnyomni Allyn félős énjét. Mivel a férfi megindul mellette ő is követi, két ajtó van a templomban, ami nem a szabadba vezet, ezt már kora reggeli sétája során megfigyelte, a gnóm egy ideig hezitál, hogy merre menjenek, mire Thary elkezd nevetni.*
~Ugye nem kiszámolóst játszik az ajtókkal?! "Jobbra, balra.. Kettőt, hármat.. Sárga csikót, gazdag házat.. Hova mész, ide mész.. Jobbról balra.. ide érsz.." Hmm nekem balra jött ki!~
*S tovább nevet, viszont most Allyn is vele kuncog.*
~Nekem meg jobbra.~
*Jegyzi meg, mint egy kis plusz nevetni való ként. Majd inkább követi a férfit, aki felnyitja az egyik ajtót. Allyn első pillanatban befogja az orrát.*
~Nem tudtam, hogy a templomban van borospince, ilyen szagot.~
~Még hogy borospince. Jól vagy te, ez a könyvtár lesz.~
*Neveti Allyn, végre egyszer valamit, konkrétan jobban tud, mint Thaira.*
~Akkor is büdös!~
*Erősködik belső hangja, de Allyn most megint Zrekil-re figyel.*
- Szerintem is.. Viszont szerintem, arra nem vagy kíváncsi, hogy Thary minek gondolta..
*Azzal egy elkeseredett mosolyt húz az arcára, majd követi a férfit lefelé a lépcsőn.*
1825. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 09:24:45
Üzenet elküldve: 2013-10-23 09:24:45
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*A gnóm egy darabig értetlenül bámul, majd végre megérti mit akar (akarnak) mondani neki. Hogy nem az ősöket, hanem magát... Persze, ez is egyfajta hozzáállás, viszont Zrekil számára inkább bír nagy jelentőséggel, hogy Napmágus váljék belőle, és rá is tucatnyi emberöltőn át emlékezzenek. Ő nem az akarja, hogy halála után a család ruházza fel különleges adottságokkal, hanem mindent a valóságnak hűen meséljenek el, és írjanak le. Majd a következő szavakra óhatatlanul is elmosolyodik, majd megjegyzi:*
- Hát előbb-utóbb mágus leszek, igazi, elvégre azért jöttem ide. Nem állítom, hogy könnyű lesz, mert hát nem hiába tartják a Napmágiát olyan nehéznek, viszont időm van, méghozzá nem is kevés. Szóval igen *teszi hozzá mosolyogva* Előbb-utóbb ismerhetsz majd egy mágust.
*A batyus történet elmesélése után újra átgondolja, viszont még mindig az tűnik a legkevésbé őrült magyarázatnak, hogy az ügyetlen istenség leemelte a fáról, és elhozta ideáig, a batyuját pedig a templomba vitte... és közben megszomjazott, ezért ivott egy kicsit a kulacsból? Nos igen, a magyarázaton van még mit csiszolni, viszont amíg jobb ötlete nincs... Majd Allyn biztató szavaira óhatatlanul is elmosolyodik. 'Higgy nekem...' ezt már hallotta párszor, és nem mindig jött be, viszont a lányban éppen eléggé bízik. Meg hát a templomon belül mi baj érhetné?*
- Remélem is, hogy nem lesz baj *azzal a batyut a már jól begyakorolt mozdulattal a hátára kapja, és megkérdezi* Nem vagy kíváncsi a könyvtárra? Már ideje lenne keresnem valami írást, ami segít a tanulásban.
*Azzal ha a lány beleegyezik, feláll a padról, és elindul keresni a könyvtár ajtaját. Azt tudja mindössze, hogy a templomból nyílik, azonban ilyenből két ajtót is talál. Egy darabig hezitál, hogy vajon melyik lehet a könyvtár ajtaja (sőt, ha tudná, hogy a másik olyan helyre vezet, ahová nem mehet, talán még többet hezitálna), majd találomra és feltárja. Egy lefelé vezető lépcsősort lát, és erőteljes dohszag csapja meg az orrát. Zrekil szerint semmi kétség, ilyen szagot csak az évszázados tudás tud árasztani, amit a könyvek őriznek. Ettől függetlenül azért megjegyzi Allynnak:*
- Szerintem ez lesz a könyvtár lépcsője *persze vár még pár másodpercet, mielőtt elindulna, hogy az esetleges tiltakozásnak helyt adjon.*
- Hát előbb-utóbb mágus leszek, igazi, elvégre azért jöttem ide. Nem állítom, hogy könnyű lesz, mert hát nem hiába tartják a Napmágiát olyan nehéznek, viszont időm van, méghozzá nem is kevés. Szóval igen *teszi hozzá mosolyogva* Előbb-utóbb ismerhetsz majd egy mágust.
*A batyus történet elmesélése után újra átgondolja, viszont még mindig az tűnik a legkevésbé őrült magyarázatnak, hogy az ügyetlen istenség leemelte a fáról, és elhozta ideáig, a batyuját pedig a templomba vitte... és közben megszomjazott, ezért ivott egy kicsit a kulacsból? Nos igen, a magyarázaton van még mit csiszolni, viszont amíg jobb ötlete nincs... Majd Allyn biztató szavaira óhatatlanul is elmosolyodik. 'Higgy nekem...' ezt már hallotta párszor, és nem mindig jött be, viszont a lányban éppen eléggé bízik. Meg hát a templomon belül mi baj érhetné?*
- Remélem is, hogy nem lesz baj *azzal a batyut a már jól begyakorolt mozdulattal a hátára kapja, és megkérdezi* Nem vagy kíváncsi a könyvtárra? Már ideje lenne keresnem valami írást, ami segít a tanulásban.
*Azzal ha a lány beleegyezik, feláll a padról, és elindul keresni a könyvtár ajtaját. Azt tudja mindössze, hogy a templomból nyílik, azonban ilyenből két ajtót is talál. Egy darabig hezitál, hogy vajon melyik lehet a könyvtár ajtaja (sőt, ha tudná, hogy a másik olyan helyre vezet, ahová nem mehet, talán még többet hezitálna), majd találomra és feltárja. Egy lefelé vezető lépcsősort lát, és erőteljes dohszag csapja meg az orrát. Zrekil szerint semmi kétség, ilyen szagot csak az évszázados tudás tud árasztani, amit a könyvek őriznek. Ettől függetlenül azért megjegyzi Allynnak:*
- Szerintem ez lesz a könyvtár lépcsője *persze vár még pár másodpercet, mielőtt elindulna, hogy az esetleges tiltakozásnak helyt adjon.*
1824. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-23 08:28:12
Üzenet elküldve: 2013-10-23 08:28:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*A férfi hosszan beszél a mágiáról, bár Allyn szinte tudja, hogy még a negyedét se mondta el annak, amit tud a témáról, de ő sosem eröltet semmit, pedig igazán érdekelné, hogy milyen a mágia világa.*
~Kár hogy befejezte, pedig éppen elkezdtem igazán érdeklődve figyelni, ami ritka, ha nem a kereskedelemről van szó.~
*Szólal meg Thary kicsit szomorkás hangon, amivel nagyon meglepi Allyn-t. Még nem volt olyannak tanúja, hogy Thaira a kereskedésen kívül bármi iránt érdeklődést mutasson.*
~Ugye nem vagy beteg? Nem az nem lehetsz az én szoktam lenni! De akkor mi lett veled, túl sokat aludtál?~
*Kérdezi Allyn viccelődve, de persze belső hangja felkapja a vizet.*
~Nem aludtam sokat, csak próbálok olyan lenni, mint te, de nem megy valami jól, úgyhogy ha sokáig feszegeted a határokat, megint piszkálódós, rossz kislány leszek.~
*Szinte ordít miközben, visszavág Allyn-nak, persze ő erre csendben marad és nem reagál semmit.*
- Túlszárnyalni az ősöket? Szerintem, sőt meg merem kockáztatni, hogy mindekettőnk szerint is magadat kell túlszárnyalni, nem másokat, de persze én ehhez nem értek, tehát nem mondhatok semmit.
~Ezt jól megmondtad neki, így kell ezt kislány. Csak nem vagy elveszett!~
*Nevet hangosan, szinte már bántón Thaira. S Allyn hiába akarja figyelmen kívül hagyni nem megy neki.*
~Megdicsértél, ez nagy dolog, sikernek kell elkönyvelni.~
*Jegyzi meg repeső örömmel a lány. Gondolatai vitájukat a férfi nevetése szakítja félbe. Felkapja a fejét és mosolyog a férfira. Bár nem tudja, mi olyan nevetséges azon amiket mondott, hiszen mindent komolyan gondolt, de ő sose tudja felmérni, hogy a körülötte lévők mit gondolnak nevetségesnek. De már szinte megszokta, hogy mindig nevetnek rajta, hiszen eddig bárkinek mondott bármit Thary-ról mindig nevettek, vagy ha bármit mondott a gondolatairól. Nem zavarja a férfi jókedve, inkább örül neki. Viszont miután a férfi elkezdi mesélni, hogy ki volt Napmágus a családjában, kicsit érthetőbbé válik, hogy miért akar mágus lenni a férfi.*
~Hányadik dédapja volt Napmágus? Én lemaradtam a dédapa, dédapjánál.~
~A harmadik! A dédapja, dédapjának, a dédapja volt Napmágus! Ezen mi nem érthető? Mondhatnám, hogy világos mint a Nap!~
*Mondja nevetve Allyn Thary-nak, aki sose volt jó a hosszas koncentrálásban, s ezen Ally gyakran viccelődik, mint most, de ebben a helyzetben, a belső hang csak egy fújtatást ad válasznak.*
- Értem, szóval még várnom kell, hogy igazi mágust ismerjek. De talán majd egyszer..
*S itt elmosolyodik, s kicsit zavarba is jön, bár nem tudja, hogy miért is, hiszen ez nem olyan zavarba ejtő helyzet, de mégis annak érzi. Miután pedig megmondja, hogy érdekli a gnóm története, az nagy levegöt vesz és vár néhány percet.*
~Elfelejtette mit akar mondani?~
~Szerintem inkább csak nem tudja, hogyan mondja, amit akar.~
*Mind a ketten furcsállják a helyzetet, de Allyn nem szól egy szót se csak vár, majd mikor a férfi elmondja, amit tud arról, hogy mi történt vele, ő együttérzően megfogja a vállát.*
- Nem lehetett kellemes mindezt átélni, de most már nem lesz semmi bajod, itt nem! Meg fogsz gyógyulni és minden rendbe jön, higyj nekem..
*A férfi hosszan beszél a mágiáról, bár Allyn szinte tudja, hogy még a negyedét se mondta el annak, amit tud a témáról, de ő sosem eröltet semmit, pedig igazán érdekelné, hogy milyen a mágia világa.*
~Kár hogy befejezte, pedig éppen elkezdtem igazán érdeklődve figyelni, ami ritka, ha nem a kereskedelemről van szó.~
*Szólal meg Thary kicsit szomorkás hangon, amivel nagyon meglepi Allyn-t. Még nem volt olyannak tanúja, hogy Thaira a kereskedésen kívül bármi iránt érdeklődést mutasson.*
~Ugye nem vagy beteg? Nem az nem lehetsz az én szoktam lenni! De akkor mi lett veled, túl sokat aludtál?~
*Kérdezi Allyn viccelődve, de persze belső hangja felkapja a vizet.*
~Nem aludtam sokat, csak próbálok olyan lenni, mint te, de nem megy valami jól, úgyhogy ha sokáig feszegeted a határokat, megint piszkálódós, rossz kislány leszek.~
*Szinte ordít miközben, visszavág Allyn-nak, persze ő erre csendben marad és nem reagál semmit.*
- Túlszárnyalni az ősöket? Szerintem, sőt meg merem kockáztatni, hogy mindekettőnk szerint is magadat kell túlszárnyalni, nem másokat, de persze én ehhez nem értek, tehát nem mondhatok semmit.
~Ezt jól megmondtad neki, így kell ezt kislány. Csak nem vagy elveszett!~
*Nevet hangosan, szinte már bántón Thaira. S Allyn hiába akarja figyelmen kívül hagyni nem megy neki.*
~Megdicsértél, ez nagy dolog, sikernek kell elkönyvelni.~
*Jegyzi meg repeső örömmel a lány. Gondolatai vitájukat a férfi nevetése szakítja félbe. Felkapja a fejét és mosolyog a férfira. Bár nem tudja, mi olyan nevetséges azon amiket mondott, hiszen mindent komolyan gondolt, de ő sose tudja felmérni, hogy a körülötte lévők mit gondolnak nevetségesnek. De már szinte megszokta, hogy mindig nevetnek rajta, hiszen eddig bárkinek mondott bármit Thary-ról mindig nevettek, vagy ha bármit mondott a gondolatairól. Nem zavarja a férfi jókedve, inkább örül neki. Viszont miután a férfi elkezdi mesélni, hogy ki volt Napmágus a családjában, kicsit érthetőbbé válik, hogy miért akar mágus lenni a férfi.*
~Hányadik dédapja volt Napmágus? Én lemaradtam a dédapa, dédapjánál.~
~A harmadik! A dédapja, dédapjának, a dédapja volt Napmágus! Ezen mi nem érthető? Mondhatnám, hogy világos mint a Nap!~
*Mondja nevetve Allyn Thary-nak, aki sose volt jó a hosszas koncentrálásban, s ezen Ally gyakran viccelődik, mint most, de ebben a helyzetben, a belső hang csak egy fújtatást ad válasznak.*
- Értem, szóval még várnom kell, hogy igazi mágust ismerjek. De talán majd egyszer..
*S itt elmosolyodik, s kicsit zavarba is jön, bár nem tudja, hogy miért is, hiszen ez nem olyan zavarba ejtő helyzet, de mégis annak érzi. Miután pedig megmondja, hogy érdekli a gnóm története, az nagy levegöt vesz és vár néhány percet.*
~Elfelejtette mit akar mondani?~
~Szerintem inkább csak nem tudja, hogyan mondja, amit akar.~
*Mind a ketten furcsállják a helyzetet, de Allyn nem szól egy szót se csak vár, majd mikor a férfi elmondja, amit tud arról, hogy mi történt vele, ő együttérzően megfogja a vállát.*
- Nem lehetett kellemes mindezt átélni, de most már nem lesz semmi bajod, itt nem! Meg fogsz gyógyulni és minden rendbe jön, higyj nekem..
1823. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-22 22:48:21
Üzenet elküldve: 2013-10-22 22:48:21
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Zrekil viszonylag hosszan beszél a mágiáról (persze tudna ennél sokkal hosszabban is, viszont igyekszik rövidre fogni, nem szeretné untatni a hallgatóságot), viszont Allyn arcán egyáltalán nem látszik, hogy unná a történetet. Persze mélységében még nem ment bele a dologba, mindössze egy gyors felsorolásnak felel meg, amit elmondott, ugyanakkor azért ebbe is bele lehet unni. Még nem volt alkalma részletesen elmagyarázni az egyes mágiaágak számtalan felhasználási módját, meg hogy miért is olyan különleges a napmágia, hiszen apja szerint abban vannak a legerősebb támadóvarázslatok. Persze ő nem akar senkit megtámadni, mindössze mindig úgy érezte, hogy pusztán védekezéssel nem lehet győzni. Éppen ezért döntött a napmágia mellett, bár valahol reméli, hogy sosem lesz szüksége azokra az erős támadóvarázslatokra.*
- Mindössze az a baj, hogy habár a kereskedelem egy biztos pont, hiszen lehet tudni, ki hal meg gazdagon, és ki szegényen, a mágia már korántsem. Ki merné állítani, hogy a történetek, amiket a felmenőimről hallottam, igazak? Hogy nagyapám valóban képes volt hegyeket mozgatni? Azért is választottam a Napmágiát, hogy megláthassam, mire lehet képes egy mágus. Túl akarom szárnyalni a felmenőimet, és a róluk szóló történeteket. *majd a következő mondatokra elneveti magát. Sok mindent tudna mondani a családjáról, de hogy változatos, azt biztos nem. Elvégre mindenki mágus, aki egyenesági felmenőként szerepel a családi krónikákban. Persze, aki nem az volt, azt jó eséllyel kihagyták, de ezt is ki tudná biztosra mondani?*
- Hogy a Napmágusok? Hát, elvileg dédapám dédapjának a dédapja Napmágus volt, nem véletlen őrizzük az emlékét még ennyi év után is. A család büszke rá... szóval igen, ez elég különleges dolog. Viszont még nem vagyok mágus, majd ha tudok varázsolni is *teszi hozzá. Miután megtörtént az ellenőrzés, és mindent rendben talált, Allyn kiböki, hogy végül is kíváncsi a történetre, így a gnóm nagy levegőt vesz... majd inkább mégis hallgat pár másodpercig, és úgy dönt, hogy az ő általa kitalált magyarázatokat hanyagolva inkább azt mondja el, amit biztosan tud.*
- Idefelé úton rám támadt egy csapat farkas, én pedig még idejében felmásztam egy fára. Azon a fán aludtam el, majd a folyó partján tértem magamhoz ilyen állapotban, a sebbel a fejemen. És most itt megtaláltam a batyumat. Viszont hogy közben mi történt, arról én sem tudok semmit.
- Mindössze az a baj, hogy habár a kereskedelem egy biztos pont, hiszen lehet tudni, ki hal meg gazdagon, és ki szegényen, a mágia már korántsem. Ki merné állítani, hogy a történetek, amiket a felmenőimről hallottam, igazak? Hogy nagyapám valóban képes volt hegyeket mozgatni? Azért is választottam a Napmágiát, hogy megláthassam, mire lehet képes egy mágus. Túl akarom szárnyalni a felmenőimet, és a róluk szóló történeteket. *majd a következő mondatokra elneveti magát. Sok mindent tudna mondani a családjáról, de hogy változatos, azt biztos nem. Elvégre mindenki mágus, aki egyenesági felmenőként szerepel a családi krónikákban. Persze, aki nem az volt, azt jó eséllyel kihagyták, de ezt is ki tudná biztosra mondani?*
- Hogy a Napmágusok? Hát, elvileg dédapám dédapjának a dédapja Napmágus volt, nem véletlen őrizzük az emlékét még ennyi év után is. A család büszke rá... szóval igen, ez elég különleges dolog. Viszont még nem vagyok mágus, majd ha tudok varázsolni is *teszi hozzá. Miután megtörtént az ellenőrzés, és mindent rendben talált, Allyn kiböki, hogy végül is kíváncsi a történetre, így a gnóm nagy levegőt vesz... majd inkább mégis hallgat pár másodpercig, és úgy dönt, hogy az ő általa kitalált magyarázatokat hanyagolva inkább azt mondja el, amit biztosan tud.*
- Idefelé úton rám támadt egy csapat farkas, én pedig még idejében felmásztam egy fára. Azon a fán aludtam el, majd a folyó partján tértem magamhoz ilyen állapotban, a sebbel a fejemen. És most itt megtaláltam a batyumat. Viszont hogy közben mi történt, arról én sem tudok semmit.
1822. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-22 22:13:04
Üzenet elküldve: 2013-10-22 22:13:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zreki Losef//
*Fogalma sem volt róla, hogy azzal a megjegyzéssel, hogy érdekli a mágia, ennyire beszédessé tudja tenni Zrekil-t. Kicsit meg is lepi, de persze arcán semmi sem látszik ebből, hála ezért Thary-nak, aki megtanította, hogy nem szabad, minden érzelmének, megjelenni arcán. Ezt felhasználva, tud gondtalanul csillogó szemekkel nézni a férfira.*
~Hogy ez ennyit tud beszélni, nem hittem volna!~
*Szólal meg furcsálló hanggal Thaira.*
~Én sem gondoltam, hogy képes beszélni, minden esetre jobb, mintha csendben ülnénk. Nem mellesleg érdekesebb is!~
*Magyarázza el véleményét belső hangjának, Allyn. A mágia témára kis gyíkja is elődugja a fejét és gyorsan a karján is terem, s kíváncsi szemekkel fürkészi a gnómot.*
~Ebben igazad van, annál sokkal jobb, mintha nem csinálnánk! Oda nézz, még a hüllődnek is tetszik!~
*Allyn hirtelen Xini-re pillant majd megsimogatja a fejét és megint Zrekil-re figyel.*
- Jó hogy ha a családunk nagy múltal rendelkezik, úgy van kire emlékezni, büszkének lenni. Az én családom már hosszú, nagyon husszú ideje kereskedéssel foglalkozik, mindenki kivétel nélkül. Voltak, akik jobban meggazdagodtak és voltak, akik elszegényedtek, de mással nem foglalkoztak soha sem. Csak én és mielőtt Thary elkezd üvölteni, hangsúlyoznám, hogy csak ÉN vagyok ilyen kakukk tojás, aki nem ért a kereskedelemhez. Engem csak egy igazán kicsit érdekel, az igazi szenvedélyem a gyógyítás, de gondolom maga is tudja, hogy a név kötelez, annak kellett lennem, amit mondtak, nem tehettem mást. Persze mikor Thaira uralkodott olyankor könnyű volt, hiszen ő nagyon is szereti az ilyeneket.
~Bizony, úgy van! Nagyon is úgy van!~
*Mondja elégedetten belső hangja, s most örül, hogy Allyn ilyen szépen kifejezte, hogy Ő igen is szereti a kereskedelmet.*
- Szóval az én családom nem olyan változatos, mint a tiéd..*kicsit elgondolkodik, majd hirtelen felemeli a fejét és kíváncsi tekintettel kérdez a férfitól* Akkor, te Napmágus akarsz lenni? Biztos nehéz lehet, különlegesnek hangzik, meg mintha könnyen bajba lehetne jutni közben, de te tudod, mekkora veszélyeket vállalsz fel azért, hogy megtanult, én biztos nem merném. Megtiszeltetés egy ilyen mágussal találkozni.
*Kicsit elszényenli magát, de mikor a gnóm elkezdi a batyut átkutatni, visszatér a kívácsi énje.*
~Mit nem tart ez magánál? Furcsább, mint mi esküdni merek rá!~
*Allyn kuncog egyet, de csak alig hallhatót, majd gyorsan megjegyzi.*
~Nem hiszem, hogy nálad lehet bárki is furcsább.~
*Majd okos tekintettel figyeli, ahogy a gnóm kipakolja, majd visszapakolja a batyut. Majd megkérdezi, hogy elmondja-e mi történt.*
~Mond, hogy mondja el! Hallani akarom! Mond!~
~De én nem akarom beleártani magam más dolgába.~
*Mondja Allyn kicsit kétségbeesve belső hangjának, aki szinte úgy könyörög, mint egy kisgyerek a mézért.*
~Az engem nem érdekel! Mond, meg hogy mondja el, Allyn!~
*Hirtelen gyorsasággal kezd el beszélni, szinte hadar a férfinek.*
- Tudja, mit mondja el, de gyorsan mielőtt Thaira elkezd ordibálni! Persze engem is érdekel a története, viszont én nem szeretek más dolgaiba bele szólni, de ez itt *a fejére mutat* mindjár elkezd kiabálni, akkor meg rosszabul tudok lenni, mint maga, mikor ide jöttünk, úgy hogy kérem kezdje csak el nyugodtan.
*Erre fejében egy elégedett "Így kell ezt!" kap mire, Allyn egy nagyot sóhat, s teljes nyugalom lesz úrrá arcán.*
*Fogalma sem volt róla, hogy azzal a megjegyzéssel, hogy érdekli a mágia, ennyire beszédessé tudja tenni Zrekil-t. Kicsit meg is lepi, de persze arcán semmi sem látszik ebből, hála ezért Thary-nak, aki megtanította, hogy nem szabad, minden érzelmének, megjelenni arcán. Ezt felhasználva, tud gondtalanul csillogó szemekkel nézni a férfira.*
~Hogy ez ennyit tud beszélni, nem hittem volna!~
*Szólal meg furcsálló hanggal Thaira.*
~Én sem gondoltam, hogy képes beszélni, minden esetre jobb, mintha csendben ülnénk. Nem mellesleg érdekesebb is!~
*Magyarázza el véleményét belső hangjának, Allyn. A mágia témára kis gyíkja is elődugja a fejét és gyorsan a karján is terem, s kíváncsi szemekkel fürkészi a gnómot.*
~Ebben igazad van, annál sokkal jobb, mintha nem csinálnánk! Oda nézz, még a hüllődnek is tetszik!~
*Allyn hirtelen Xini-re pillant majd megsimogatja a fejét és megint Zrekil-re figyel.*
- Jó hogy ha a családunk nagy múltal rendelkezik, úgy van kire emlékezni, büszkének lenni. Az én családom már hosszú, nagyon husszú ideje kereskedéssel foglalkozik, mindenki kivétel nélkül. Voltak, akik jobban meggazdagodtak és voltak, akik elszegényedtek, de mással nem foglalkoztak soha sem. Csak én és mielőtt Thary elkezd üvölteni, hangsúlyoznám, hogy csak ÉN vagyok ilyen kakukk tojás, aki nem ért a kereskedelemhez. Engem csak egy igazán kicsit érdekel, az igazi szenvedélyem a gyógyítás, de gondolom maga is tudja, hogy a név kötelez, annak kellett lennem, amit mondtak, nem tehettem mást. Persze mikor Thaira uralkodott olyankor könnyű volt, hiszen ő nagyon is szereti az ilyeneket.
~Bizony, úgy van! Nagyon is úgy van!~
*Mondja elégedetten belső hangja, s most örül, hogy Allyn ilyen szépen kifejezte, hogy Ő igen is szereti a kereskedelmet.*
- Szóval az én családom nem olyan változatos, mint a tiéd..*kicsit elgondolkodik, majd hirtelen felemeli a fejét és kíváncsi tekintettel kérdez a férfitól* Akkor, te Napmágus akarsz lenni? Biztos nehéz lehet, különlegesnek hangzik, meg mintha könnyen bajba lehetne jutni közben, de te tudod, mekkora veszélyeket vállalsz fel azért, hogy megtanult, én biztos nem merném. Megtiszeltetés egy ilyen mágussal találkozni.
*Kicsit elszényenli magát, de mikor a gnóm elkezdi a batyut átkutatni, visszatér a kívácsi énje.*
~Mit nem tart ez magánál? Furcsább, mint mi esküdni merek rá!~
*Allyn kuncog egyet, de csak alig hallhatót, majd gyorsan megjegyzi.*
~Nem hiszem, hogy nálad lehet bárki is furcsább.~
*Majd okos tekintettel figyeli, ahogy a gnóm kipakolja, majd visszapakolja a batyut. Majd megkérdezi, hogy elmondja-e mi történt.*
~Mond, hogy mondja el! Hallani akarom! Mond!~
~De én nem akarom beleártani magam más dolgába.~
*Mondja Allyn kicsit kétségbeesve belső hangjának, aki szinte úgy könyörög, mint egy kisgyerek a mézért.*
~Az engem nem érdekel! Mond, meg hogy mondja el, Allyn!~
*Hirtelen gyorsasággal kezd el beszélni, szinte hadar a férfinek.*
- Tudja, mit mondja el, de gyorsan mielőtt Thaira elkezd ordibálni! Persze engem is érdekel a története, viszont én nem szeretek más dolgaiba bele szólni, de ez itt *a fejére mutat* mindjár elkezd kiabálni, akkor meg rosszabul tudok lenni, mint maga, mikor ide jöttünk, úgy hogy kérem kezdje csak el nyugodtan.
*Erre fejében egy elégedett "Így kell ezt!" kap mire, Allyn egy nagyot sóhat, s teljes nyugalom lesz úrrá arcán.*
1821. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-22 19:42:57
Üzenet elküldve: 2013-10-22 19:42:57
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Allyn valójában nem is tudja, mekkora hibát követ el, amikor megjegyzi, hogy érdekli a mágia. Ugyanis Zrekil köztudottan bosszantóan sokat tud róla, és ezt a sokat nagyon hosszan tudja ecsetelni.*
- Hogy félni a mágiától? Az butaság, elvégre a mágia nem bánt. Nos... hát vannak varázslatok, amik veszélyesek a használójukra is, de ez eléggé ritka. Apám szerint a varázslatok sokféle csoportba sorolhatók, vannak levegővarázslatok, vízvarázslatok, ő ezzel a kettővel foglalkozott, hát nem mondom, hogy hatásosak voltak, viszont viccesek. Ezek főleg arra voltak valók, hogy apróbb helyzetekben segítsenek, persze ő sosem tanulta ki rendesen a mesterséget. Persze állítása szerint, ha tovább tanul, akkor sem akadtak volna komoly, használható varázslatok a kezébe, de ezt nem tudom. Aztán volt tűzmágusunk is a családban, az egyik nagybátyám, de ő hallgatag ember volt, állítólag a tűzmágia veszélyes. Sosem láttam varázsolni, pedig régen sok csatában küzdött mágusként, már ha ezt is el lehet hinni. Földmágust személyesen nem ismertem, de egyik nagyapámat annak tartották, és azt mondták, hogy igazán jól kitanulta *pár másodpercig hümmög. Valójában minden felmenője úgy ismert, mint aki 'igazán kitanulta' a mágiát, persze ők maguk már nem tudják elmesélni, hiszen halottak. Persze a gnóm ezen már rég nem gondolkozik, volt rá elég ideje a faluban, és arra jutott, hogy az ő családjukban mindenkit lehetetlenül nagy magaslatokba emelnek, miután meghalt az illető. Vele is valószínűleg ezt fogják majd tenni, akár elér valamit az életben, akár nem, a család híre nem szenvedhet törést. Végül folytatja az ismertetőt:*
- És végül a Nap- és a Holdmágia, a két legveszélyesebb ágnak tartott iránya a mágiának, s családunkban már emberöltők hosszú sora óta nem akadt senki, aki ezekkel akart foglalkozni. Itt jelenek meg én, és leszek Napmágus *jegyzi meg, mintha csak természetes dolog volna. A batyu megtalálása pedig igazán meglepi, hiszen hogy a francba került volna ide? Azonban kétségkívül ez az, még halkan listát is készít a dolgokról, amiknek benne kell lenni.*
- Az erszény *kiveszi, majd visszarakja* A kulacs *azt is kiveszi, megrázza, és csak fejét ingatja, mert szerinte több víz volt benne* És végül a ládika az üveggel *a faládát is előveszi, felnyitja, és benne ott van a rongyokba bugyolált apró üvegpohár. Majd azt is visszarakja, és megjegyzi:*
- Hát, úgy látszik, még meg is van minden. Most akkor mi legyen, elmondjam a történetet, vagy ne? *kérdi, miután Allyn nem szeretné tudni, Thaira pedig igen, így jó volna megállapodni valamiben.*
- Hogy félni a mágiától? Az butaság, elvégre a mágia nem bánt. Nos... hát vannak varázslatok, amik veszélyesek a használójukra is, de ez eléggé ritka. Apám szerint a varázslatok sokféle csoportba sorolhatók, vannak levegővarázslatok, vízvarázslatok, ő ezzel a kettővel foglalkozott, hát nem mondom, hogy hatásosak voltak, viszont viccesek. Ezek főleg arra voltak valók, hogy apróbb helyzetekben segítsenek, persze ő sosem tanulta ki rendesen a mesterséget. Persze állítása szerint, ha tovább tanul, akkor sem akadtak volna komoly, használható varázslatok a kezébe, de ezt nem tudom. Aztán volt tűzmágusunk is a családban, az egyik nagybátyám, de ő hallgatag ember volt, állítólag a tűzmágia veszélyes. Sosem láttam varázsolni, pedig régen sok csatában küzdött mágusként, már ha ezt is el lehet hinni. Földmágust személyesen nem ismertem, de egyik nagyapámat annak tartották, és azt mondták, hogy igazán jól kitanulta *pár másodpercig hümmög. Valójában minden felmenője úgy ismert, mint aki 'igazán kitanulta' a mágiát, persze ők maguk már nem tudják elmesélni, hiszen halottak. Persze a gnóm ezen már rég nem gondolkozik, volt rá elég ideje a faluban, és arra jutott, hogy az ő családjukban mindenkit lehetetlenül nagy magaslatokba emelnek, miután meghalt az illető. Vele is valószínűleg ezt fogják majd tenni, akár elér valamit az életben, akár nem, a család híre nem szenvedhet törést. Végül folytatja az ismertetőt:*
- És végül a Nap- és a Holdmágia, a két legveszélyesebb ágnak tartott iránya a mágiának, s családunkban már emberöltők hosszú sora óta nem akadt senki, aki ezekkel akart foglalkozni. Itt jelenek meg én, és leszek Napmágus *jegyzi meg, mintha csak természetes dolog volna. A batyu megtalálása pedig igazán meglepi, hiszen hogy a francba került volna ide? Azonban kétségkívül ez az, még halkan listát is készít a dolgokról, amiknek benne kell lenni.*
- Az erszény *kiveszi, majd visszarakja* A kulacs *azt is kiveszi, megrázza, és csak fejét ingatja, mert szerinte több víz volt benne* És végül a ládika az üveggel *a faládát is előveszi, felnyitja, és benne ott van a rongyokba bugyolált apró üvegpohár. Majd azt is visszarakja, és megjegyzi:*
- Hát, úgy látszik, még meg is van minden. Most akkor mi legyen, elmondjam a történetet, vagy ne? *kérdi, miután Allyn nem szeretné tudni, Thaira pedig igen, így jó volna megállapodni valamiben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122