Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-25 13:21:45
Üzenet elküldve: 2010-08-25 13:21:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
*A válaszra Usureki fölröhög, majd fejcsóválva odavágja a szerzetesnek. Hangjában lenézés cseng, de az ellenségeskedés már elszivárgott belőle.*
- Nos, kedves Luminas, a gonosz, mely ellen az inkvizíció küldött, itt áll előtted. Én vagyok a démon akit keresel. Ha úgy gondolod, hogy eleget éltél, akkor támadj, halj 'hősi' halált, de csak az időmet pazarlod. Felőlem aztán velünk jöhetsz, de ha lemaradsz, nem fogunk megvárni. *Erszényéhez nyúl, fölhajt egy piros varázsitalt, hogy a harcokban elhasznált erejét regenerálja. Annak ellenére, hogy a démon forma hatalmas erőt nyújtott neki, alaposan kifárasztotta. Miután a nedű lefolyik Usureki torkán, az nagyot sóhajt.*
- Darnol Luminas, elérted hát az ellenséged, itt vagyok. Ha kell, tisztességes párbajban bukhatsz el, de ahogy hallom, köpönyeget fogsz forgatni. *kaccsint* Ravasz. Áruljuk el megbízónkat... ez tetszik! Úgy látszik nem csak a dél-keleti monostorok tanaiból törölték el a 'becsület' szót! *kacag, miután abbahagyja, komolyra fordítja a szót.*
- Nos? Harcolsz, vagy megszöksz?
Megivott egy piros varázsitalt, ezért 2 körön keresztül kevéssel nőtt az ereje és állóképessége.
- Nos, kedves Luminas, a gonosz, mely ellen az inkvizíció küldött, itt áll előtted. Én vagyok a démon akit keresel. Ha úgy gondolod, hogy eleget éltél, akkor támadj, halj 'hősi' halált, de csak az időmet pazarlod. Felőlem aztán velünk jöhetsz, de ha lemaradsz, nem fogunk megvárni. *Erszényéhez nyúl, fölhajt egy piros varázsitalt, hogy a harcokban elhasznált erejét regenerálja. Annak ellenére, hogy a démon forma hatalmas erőt nyújtott neki, alaposan kifárasztotta. Miután a nedű lefolyik Usureki torkán, az nagyot sóhajt.*
- Darnol Luminas, elérted hát az ellenséged, itt vagyok. Ha kell, tisztességes párbajban bukhatsz el, de ahogy hallom, köpönyeget fogsz forgatni. *kaccsint* Ravasz. Áruljuk el megbízónkat... ez tetszik! Úgy látszik nem csak a dél-keleti monostorok tanaiból törölték el a 'becsület' szót! *kacag, miután abbahagyja, komolyra fordítja a szót.*
- Nos? Harcolsz, vagy megszöksz?
Megivott egy piros varázsitalt, ezért 2 körön keresztül kevéssel nőtt az ereje és állóképessége.
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-25 12:59:15
Üzenet elküldve: 2010-08-25 12:59:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
*Usureki nem továbbra sem ismeri föl az idegen stílusát, ugyanis egész életét a sajátjára szánta. Darnol szólására felhorkant, s kivillantja éles szemfogait.*
- Bah! Nem hiszem, hogy neked kéne itt a kérdéseket föltenni. Mi közöd hozzá? Menj békével, míg megteheted!
*Szeme vörösen fölcsillan, a lehetséges veszély keltette izgalomtól. Merlan érdeklődve figyeli meg újra a metamorfózist. 'Érdekes, egyre könnyebben lényegül át' gondolhatja, mert valóban, Usureki mostanában gyakran hozza elő démoni oldalát. Az offenzív pózban lévő harcművész, elsuttog még egy varázslatot, a hatalom nyelvén...*
- Linta suldal! *Ha a varázslat sikerül, lába körül körözni kezd a levegő, láthatóan légiessé téve őt. Morogva közelebb megy a harcművészhez. Épphogy megáll, a rúgástávolságon kívül, és vörösen izzó szemeivel mereven Darnolt nézi.*
" Amíg én nem teszem, ő sem fog bemutatkozni... Még is csak szerzetes, bíznom kéne benne" *Mély, hörgős hangon szólal hát a másik felé.*
- A nevem Usureki. Rossz pillanatban találtál meg, nincs időm diskurációkra... mint láthatod, távozni készülünk. Állj el az útból, és menj békével!
*Minden izma megfeszül, készülve bármilyen támadásra, közben várja a reakciót*
A varázsló egy Légtalp nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló léptei sokkal hallkabbak lesznek, és mozogni is könnyebben tud.
- Bah! Nem hiszem, hogy neked kéne itt a kérdéseket föltenni. Mi közöd hozzá? Menj békével, míg megteheted!
*Szeme vörösen fölcsillan, a lehetséges veszély keltette izgalomtól. Merlan érdeklődve figyeli meg újra a metamorfózist. 'Érdekes, egyre könnyebben lényegül át' gondolhatja, mert valóban, Usureki mostanában gyakran hozza elő démoni oldalát. Az offenzív pózban lévő harcművész, elsuttog még egy varázslatot, a hatalom nyelvén...*
- Linta suldal! *Ha a varázslat sikerül, lába körül körözni kezd a levegő, láthatóan légiessé téve őt. Morogva közelebb megy a harcművészhez. Épphogy megáll, a rúgástávolságon kívül, és vörösen izzó szemeivel mereven Darnolt nézi.*
" Amíg én nem teszem, ő sem fog bemutatkozni... Még is csak szerzetes, bíznom kéne benne" *Mély, hörgős hangon szólal hát a másik felé.*
- A nevem Usureki. Rossz pillanatban találtál meg, nincs időm diskurációkra... mint láthatod, távozni készülünk. Állj el az útból, és menj békével!
*Minden izma megfeszül, készülve bármilyen támadásra, közben várja a reakciót*
A varázsló egy Légtalp nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló léptei sokkal hallkabbak lesznek, és mozogni is könnyebben tud.
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-25 12:46:47
Üzenet elküldve: 2010-08-25 12:46:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Szelíd
"Itt van hát a harcművész" *gondolja Darnol és lassan közelít. Védekező testtartást vesz fel. Majd ujjaival három lekövethetetlen jelet ír a levegőbe. Ezeket csak a beavatott harcosok ismerik, jelentése: 'nem akarok ártani neked'.* "'Varázsló és a harcok mestere" * állapítja meg. Közben felkészül, mikor látja, hogy a harcos egy varázslatot idéz meg. A szférák megrendülnek, majd lecsillapodnak. Ezután az ismeretlen harcos felvesz egy olyan pózt vesz, mely egy kevesek által használt, és ismert: az 'Ezüst sárkány tánca'.* "nocsak" * csodálkozik el egy pillanatra Darnol. *"Mesterem mesélt erről a veszélyes stílusról, lássuk ő felismeri-e az enyém." *Aramian az utolsó vándorló mester, akitől ilyet tanulhat a növendék. A 'négy elem és a természet' stílusa, mely mindig az ellenfél ártalmatlanná tételére törekszik, soha nem öl, cserébe szinte áthatolhatatlan, ha a stílus mestere mutatja be. Darnol ,még nem az, de jó úton halad, ezért mozdulatai a szélhez hasonlóan kissé lengedezővé válnak, néha a víz lágy csobogásához hasonlóan könnyeddé, szemében a tűz parazsa izzik fel, lábai alatt furcsán nyög fel a föld. Lassan kényelmes tempóban járul az ismeretelen szerzetes felé....*
- Ki vagy és mit keresel a templomban harcos? *szól hozzá megrendítően nyugodt hangon, mely a tudata felszabadításával ér el*
A hozzászólás írója (Darnol Luminas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.08.25 12:47:05
- Ki vagy és mit keresel a templomban harcos? *szól hozzá megrendítően nyugodt hangon, mely a tudata felszabadításával ér el*
A hozzászólás írója (Darnol Luminas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.08.25 12:47:05
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-25 12:22:08
Üzenet elküldve: 2010-08-25 12:22:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
*"Azért néha válaszolhatnál kölyök." dühöng magában Merlan, mikor látja a fiút előrerohanni válasz nélkül. A folyosó végén álló szerzetest figyeli. "Őt meg ki küldte?" töpreng. "Látszik rajta, hogy nem ebből a városból származik és az is, hogy nem tartozik a papok közé. De akkor ki lehet?" egy vállrándítással elintézi a dolgot, és arra gondol, idővel kiderül minden. Látja, amit Usureki felvesz egy harci pózt, és várj a szerzetestestvére reakcióját. *
- Hé kölyök! * kiált oda a társának. *
- Ne öld meg azonnal. Ha elfogjuk, talán túszként alkalmazza kijuthatunk innen, mert ha a dolgok még rosszabbra fordulnak, nem biztos, hogy a kettőnk erejével ki tudunk jutni.* fejezi be végül és hátrál pár lépést, majd elkezdi felkészíteni a tudatát. "Nem fogom hagyni Usurekit megölni a másik szerzetest." gondolja, és átpörgeti az agyán az össze varázslatot, ami ebben a helyzetben szóba jöhet.*
- Hé kölyök! * kiált oda a társának. *
- Ne öld meg azonnal. Ha elfogjuk, talán túszként alkalmazza kijuthatunk innen, mert ha a dolgok még rosszabbra fordulnak, nem biztos, hogy a kettőnk erejével ki tudunk jutni.* fejezi be végül és hátrál pár lépést, majd elkezdi felkészíteni a tudatát. "Nem fogom hagyni Usurekit megölni a másik szerzetest." gondolja, és átpörgeti az agyán az össze varázslatot, ami ebben a helyzetben szóba jöhet.*
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-25 11:46:56
Üzenet elküldve: 2010-08-25 11:46:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
*A közeledő Darnol láttán, hörgős hangon morogni kezd. Nem is figyelve társára, elharsogja az első varázslatot, melyet alkalmasnak talál egy harc előkészítéséhez. Kéztartásáról Darnol egyből megismeri, hogy Usureki egy dél-keleti stílust alkalmaz. A stílus elemei a tűz és a levegő, mert légies, és heves. A stílust ma már nagyon kevesen használják, mert a szerzetesek túl erősnek tartják a hatékony gyilkolásra szakosodott stílust, hogy az átlag szerzetesekhez kerüljön.*
- Nécatur! *Usureki mélyet szippant a levegőből, farka hevesen mozgolódik, rókafüle meg-meg rebben. Hörgése nem csillapodik, látván hogy Darnol nem torpan meg, sőt, feléjük közeledik. Mikor Usureki rájön, hogy a másik is szerzetes, egyből a stílusát próbálja fölismerni, de összeráncolt homloka arról tanúskodik, hogy egyenlőre nem jut eszébe. Föladva a próbálkozást, egy furcsa alapállást vesz föl. Hátsó lába behajlítva, elülső térddel lefelé, előre nyújtva. Bal kezével hasfalát, és oldalát védi, míg másik keze miközben fejét óvja, kissé előre kúszik. Igen, ez határozottan a Tyelpe Angulóké, az Ezüst Sárkány tánca, mely tiltott ágazat dél-keletet kivéve, egyesek a Halál Táncának is nevezik, ugyanis a mozdulatsor sikeres befejezte, mindenképp a másik halálával jár. Valószínűleg ezzel a technikával ölte meg, azt a három szerencsétlent az előző teremben, mindenesetre most Darnol ellen készül használni, ha amaz rátámad, vagy agresszív mozdulatokat tesz.*
A varázsló egy Mély levegő nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló a belélegzett levegőt sokkal jobban elhasználja, így teljesítőképessége, nem sokkal, de javul.
- Nécatur! *Usureki mélyet szippant a levegőből, farka hevesen mozgolódik, rókafüle meg-meg rebben. Hörgése nem csillapodik, látván hogy Darnol nem torpan meg, sőt, feléjük közeledik. Mikor Usureki rájön, hogy a másik is szerzetes, egyből a stílusát próbálja fölismerni, de összeráncolt homloka arról tanúskodik, hogy egyenlőre nem jut eszébe. Föladva a próbálkozást, egy furcsa alapállást vesz föl. Hátsó lába behajlítva, elülső térddel lefelé, előre nyújtva. Bal kezével hasfalát, és oldalát védi, míg másik keze miközben fejét óvja, kissé előre kúszik. Igen, ez határozottan a Tyelpe Angulóké, az Ezüst Sárkány tánca, mely tiltott ágazat dél-keletet kivéve, egyesek a Halál Táncának is nevezik, ugyanis a mozdulatsor sikeres befejezte, mindenképp a másik halálával jár. Valószínűleg ezzel a technikával ölte meg, azt a három szerencsétlent az előző teremben, mindenesetre most Darnol ellen készül használni, ha amaz rátámad, vagy agresszív mozdulatokat tesz.*
A varázsló egy Mély levegő nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló a belélegzett levegőt sokkal jobban elhasználja, így teljesítőképessége, nem sokkal, de javul.
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-25 11:13:54
Üzenet elküldve: 2010-08-25 11:13:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Szelíd
"Ez szinte átjárót szakasztott a falba"*lepődik meg a szerzetes. Ilyet még soha sem látott, továbbra is nagy gonddal vigyáz minden lépésére, elképzelhető, hogy a támadók őt épp ezért nem találták még meg.* "Remélem nem azért, mert eddig a legveszélyesebb ellen mentek"* morfondírozik, és továbbra is nagyon koncentrál. "Muszáj tovább menni, ennyi ártatalan nem maradhat büntetlenül. Aki ilyet tesz, biztos, hogy nem a törvények szerint él. A három halott körül mindent átitató gonoszság ült." *ez a gonoszság szinte vezérfonalként tart keresztül az ajtón. Meglepni nagyon nehéz őt, most minden meditatív eszközt bevet annak elkerülésére, hogy ez megtörténjen. Lassan, továbbra is mestere tanítását követve araszol az ajtó felé, ahol legutóbb látta belépni a menekülő "vagy üldöző?" lényt. A szíve hangosabban dobog, de elméje, érzelmei kősziklaként állnak, e nyomorúságossá tett hely közepén. Majd óvatosan belép, és szétnéz, vigyázva továbbra is, hogy nehogy meglepjék....*
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-25 10:52:08
Üzenet elküldve: 2010-08-25 10:52:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
*"Megjött a következő hullajelölt." gondolja Merlan, miközben Usurekire pillant. "Talán vissza kéne fognom, mert ha megint megtámadnak minket, biztos megpróbálja megölni őket is. " elmosolyodik, amikor elképzeli, hogy Usureki egy hullákból álló kupac tetején áll és büszkén mosolyog rá. "Ha így folytatjuk kiírtunk mindenkit a templomba. Illetve a kölyök írt ki mindenkit." még mindig mosolyogva Usurekihez fordul.*
- Milyen messze van az a mellékjárat, vagy tudom is én, minek hívtad? Kezdünk sokan lenni idebent. Ha megint ölni támad kedve itt az alkalom, de kérlek, ne legyen túl véres. Még a végén rosszul leszek! * kacag fel, de semmi öröm nincs a hangjában.
- Egyébként meg mik azok a hangok a lezárt ajtó mögötti teremben? Talán van bent valaki? Segíthetne nekünk kijutni. "Nem is rossz ötlet." gondolja végig még egyszer a mágus. "Nagyobb eséllyel élnénk túl ezt az egész kalandot."
- Ideérhetnének már az üldözőink. Idegesít, hogy csak a lépteiket hallom, de nem látom őket. *
- Milyen messze van az a mellékjárat, vagy tudom is én, minek hívtad? Kezdünk sokan lenni idebent. Ha megint ölni támad kedve itt az alkalom, de kérlek, ne legyen túl véres. Még a végén rosszul leszek! * kacag fel, de semmi öröm nincs a hangjában.
- Egyébként meg mik azok a hangok a lezárt ajtó mögötti teremben? Talán van bent valaki? Segíthetne nekünk kijutni. "Nem is rossz ötlet." gondolja végig még egyszer a mágus. "Nagyobb eséllyel élnénk túl ezt az egész kalandot."
- Ideérhetnének már az üldözőink. Idegesít, hogy csak a lépteiket hallom, de nem látom őket. *
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-25 10:34:36
Üzenet elküldve: 2010-08-25 10:34:36
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
//Usureki//
*A fiú kirántja a fiókot, és elkezdi belőle kidobálni a papírokat. Ám nem talál egyetlen kulcsot sem. "Valószínüleg, valahol a papoknál lehet a kulcs." gondolja. A kiabálás lassan kezd elcsendesedni, ahogy a rabok látják, hogy a fiú ügyet sem vet rájuk. Még keresgél egy darabig, de se az asztalnál se máshol nem talál kulcsot. Úgydönt, hogy megnézi még az előző teremben, így elindul visszafelé. És a terembe lépve, szembe találja magát Merlannal, aki a kezében egy kisebb zsákkal lép át éppen a nagy tölgyajtón.*
//Merlan//
*A varázsló apró köröket ír le a tőr hegyével, próbálva lenyomni a kicsiny csapokat a zárban. Ám a próbálkozás hiábavalónak tűnik, így inkább a láda teste, és teteje közé helyezi a pengét, és megpróbálja felfeszíteni azt. Érzi, hogy a fém kezd meghajolni, ezért visszacsúsztatja tokjába a tőrt, és körülnéz a szobában. Talál az egyik sarokban egy kalapácsot, aminek a másik vége hegyes kampókban végződik. A szerszámmal már könnyűszerrel felfeszíti a ládát, ami hangos reccsenéssel nyílik ki. Ám a hangot egy hatalmas dörrenés nyomja el, a folyosó felől. A mágus tekintete az ajtó felé fordul, ám úgy dönt, hogy gyorsan végez a ládával, és majd utána megnézi a hang forrását. A mai nap a fiú úgyis jobban tudott vigyázni magára mint a mágus. Felnyitja a fedelet, és a hatalmas mágikus erő, amit érez szinte ledönti a lábáról. Megrázza a fejét, és belenéz a tárolóba. Egy vastag köpeny fedi a holmikat. Merlan gyorsan félreteszi az asztalra, majd végigpásztázza az üvegcséket, apró szobrokat, páláckat, és a számtalan zsákot. Majd egy bőrbe csomagolt apró tárgy vonja magára a figyelmét. Abból árad a hatalmas mágikus energia. Először csak a borítást veszi szemügyre. Hatalmas pikkelyekkel borított bőr, ha nem lenne lehetetlen, azt hinni, hogy egy sárkány bőre.
Ám amikor lefejti a tárgyról, mégis erre gondol, mert az addig a csomagolás álltal elszigetelt energiától ismét megszédül, és fények villódzanaka a szeme előtt. Mikor kitisztul a látása, egy tenyérnyi, fekete fém karikát tart a kezében, ami köröskörül rúnákkal van tele vésve. Az alja laposra van csiszolva, hogy megálljon az oldalán. A varázsló értetlenül nézi, minden mágikus ismerete ellenére sem képes rájönni, hogy mi lehet az.
Egy darabig még forgatja a tárgyat, majd eszébe jut, mit mesélt a kopasz mágus, hogy a tárgy még nincs teljesen kész. Ezért inkább visszacsomagolja és a köpenyének egyik zsebébe sűllyeszti, majd szemügyre veszi a többi tárgyat a ládában. Néhány holmit belepakol egy zsákba, amiket a leghasznosabbnak vagy értékesebbnek gondol, és elindul megnézni, merre lehet a szerzetes. Kilép a folyosóra, és elismerő bólintással nyugtázza a keretéből kifordult ajtót, mosolyogva lép be a terembe, pont amikor Usureki kilép a cellák közül. A fülét egyre halkuló káromkodás, és nyögések csapják meg. Így kérdőn néz Usurekire.*
//Darnol//
*A hatalmas dörrenés megremegteti a termet, amiben a férfi áll. Valahonnan alulről jöhet, így szerzetes már indulna is ki a kápolnából, hogy keressen egy lefelé vezető lépcsőt. Ám ekkor sok gyakorlás által felerősített szaglásával dohos levegőt érez. Pont a szemközti fal felől. megérinti a falat, és szinte rögtöön észreveszi a titkos ajtót. Nem telik egy percbe, mire megtalálja az ajtó nyitószerkezetét az oltáron. Így a szobrot elfordítva már el is kezd szaladni a lefelé vezető folyosó kékes derengésében.
A lépcsők végéhez érve furcsa látvány fogadja. Egy kisebb teremben két letakart bútor áll. Az egyiken félrecsúszott a ponyva, így látni lehet a fa lapon lévő bilncseket, és pengéket. A furcsa szerkezetnek dőlve egy fehér csuhás pap fekszik, nem tudni, hogy halott-e már. A másik fehér ruhás teljes mellkasát vér borítja és szemei meredten nézik a plafont. Nem járt jobban a törpe sem, aki egy hatalmas vértócsában fekszik a hasán. Láncinge sikamlós a rengeteg vértől, és haja is csimbókokban lóg. Mellette a padlón kitépett szive hever. A szerzetes szánalommal tekint a halottakra, és megvizsgálja az első szerzetest de már ő sem lélegzik. Felismeri rajta a rugásoktól és ütésektől származó sebeket. "Lehet, hogy egy szerzetes tette volna?" Szemléli a túlságosan is ismerős roncsolódást a légcsövön. Majd gyorsan végiggondolja, hogy megéri-e tovább menni egyedül. Hiszen itt két pappal, és egy harcossal végeztek látszólag gond nélkül. Végül a gonosszal szembeni céltudatosság győz, és furcsa fintorral lép át az ajtón, amin egy szilánkos szélű lyuk tátong. Egy apró terembe jut, ahonnan három ajtó nyílik, abból kettő tárva nyitva. Megáll és elkjezd hallgatózni, a jobb oldali járatból halk léptek zaja üti meg a fülét, így óvatosan belép, és egy hosszú folyosóba jut. Mindkét falán ajtók nyílnak, ám a szerzetes figyelmét az utolsó ajtó vonja magára. Éppen látja az ajtóban eltűnő alak köpenyét, majd közelebb szaladva elkerekedik a szeme, az ajtó nélküli keret láttán. A falból valami hihetetlen erő téphette ki a fa építményt. És az a lény, valószínüleg ott van a következő teremben.*
//Usureki, Merlan//
*Mindketten egyszerre tekintenek a folyosó felé, ahonnan rohanó léptek zaja hallatszik.*
*A fiú kirántja a fiókot, és elkezdi belőle kidobálni a papírokat. Ám nem talál egyetlen kulcsot sem. "Valószínüleg, valahol a papoknál lehet a kulcs." gondolja. A kiabálás lassan kezd elcsendesedni, ahogy a rabok látják, hogy a fiú ügyet sem vet rájuk. Még keresgél egy darabig, de se az asztalnál se máshol nem talál kulcsot. Úgydönt, hogy megnézi még az előző teremben, így elindul visszafelé. És a terembe lépve, szembe találja magát Merlannal, aki a kezében egy kisebb zsákkal lép át éppen a nagy tölgyajtón.*
//Merlan//
*A varázsló apró köröket ír le a tőr hegyével, próbálva lenyomni a kicsiny csapokat a zárban. Ám a próbálkozás hiábavalónak tűnik, így inkább a láda teste, és teteje közé helyezi a pengét, és megpróbálja felfeszíteni azt. Érzi, hogy a fém kezd meghajolni, ezért visszacsúsztatja tokjába a tőrt, és körülnéz a szobában. Talál az egyik sarokban egy kalapácsot, aminek a másik vége hegyes kampókban végződik. A szerszámmal már könnyűszerrel felfeszíti a ládát, ami hangos reccsenéssel nyílik ki. Ám a hangot egy hatalmas dörrenés nyomja el, a folyosó felől. A mágus tekintete az ajtó felé fordul, ám úgy dönt, hogy gyorsan végez a ládával, és majd utána megnézi a hang forrását. A mai nap a fiú úgyis jobban tudott vigyázni magára mint a mágus. Felnyitja a fedelet, és a hatalmas mágikus erő, amit érez szinte ledönti a lábáról. Megrázza a fejét, és belenéz a tárolóba. Egy vastag köpeny fedi a holmikat. Merlan gyorsan félreteszi az asztalra, majd végigpásztázza az üvegcséket, apró szobrokat, páláckat, és a számtalan zsákot. Majd egy bőrbe csomagolt apró tárgy vonja magára a figyelmét. Abból árad a hatalmas mágikus energia. Először csak a borítást veszi szemügyre. Hatalmas pikkelyekkel borított bőr, ha nem lenne lehetetlen, azt hinni, hogy egy sárkány bőre.
Ám amikor lefejti a tárgyról, mégis erre gondol, mert az addig a csomagolás álltal elszigetelt energiától ismét megszédül, és fények villódzanaka a szeme előtt. Mikor kitisztul a látása, egy tenyérnyi, fekete fém karikát tart a kezében, ami köröskörül rúnákkal van tele vésve. Az alja laposra van csiszolva, hogy megálljon az oldalán. A varázsló értetlenül nézi, minden mágikus ismerete ellenére sem képes rájönni, hogy mi lehet az.
Egy darabig még forgatja a tárgyat, majd eszébe jut, mit mesélt a kopasz mágus, hogy a tárgy még nincs teljesen kész. Ezért inkább visszacsomagolja és a köpenyének egyik zsebébe sűllyeszti, majd szemügyre veszi a többi tárgyat a ládában. Néhány holmit belepakol egy zsákba, amiket a leghasznosabbnak vagy értékesebbnek gondol, és elindul megnézni, merre lehet a szerzetes. Kilép a folyosóra, és elismerő bólintással nyugtázza a keretéből kifordult ajtót, mosolyogva lép be a terembe, pont amikor Usureki kilép a cellák közül. A fülét egyre halkuló káromkodás, és nyögések csapják meg. Így kérdőn néz Usurekire.*
//Darnol//
*A hatalmas dörrenés megremegteti a termet, amiben a férfi áll. Valahonnan alulről jöhet, így szerzetes már indulna is ki a kápolnából, hogy keressen egy lefelé vezető lépcsőt. Ám ekkor sok gyakorlás által felerősített szaglásával dohos levegőt érez. Pont a szemközti fal felől. megérinti a falat, és szinte rögtöön észreveszi a titkos ajtót. Nem telik egy percbe, mire megtalálja az ajtó nyitószerkezetét az oltáron. Így a szobrot elfordítva már el is kezd szaladni a lefelé vezető folyosó kékes derengésében.
A lépcsők végéhez érve furcsa látvány fogadja. Egy kisebb teremben két letakart bútor áll. Az egyiken félrecsúszott a ponyva, így látni lehet a fa lapon lévő bilncseket, és pengéket. A furcsa szerkezetnek dőlve egy fehér csuhás pap fekszik, nem tudni, hogy halott-e már. A másik fehér ruhás teljes mellkasát vér borítja és szemei meredten nézik a plafont. Nem járt jobban a törpe sem, aki egy hatalmas vértócsában fekszik a hasán. Láncinge sikamlós a rengeteg vértől, és haja is csimbókokban lóg. Mellette a padlón kitépett szive hever. A szerzetes szánalommal tekint a halottakra, és megvizsgálja az első szerzetest de már ő sem lélegzik. Felismeri rajta a rugásoktól és ütésektől származó sebeket. "Lehet, hogy egy szerzetes tette volna?" Szemléli a túlságosan is ismerős roncsolódást a légcsövön. Majd gyorsan végiggondolja, hogy megéri-e tovább menni egyedül. Hiszen itt két pappal, és egy harcossal végeztek látszólag gond nélkül. Végül a gonosszal szembeni céltudatosság győz, és furcsa fintorral lép át az ajtón, amin egy szilánkos szélű lyuk tátong. Egy apró terembe jut, ahonnan három ajtó nyílik, abból kettő tárva nyitva. Megáll és elkjezd hallgatózni, a jobb oldali járatból halk léptek zaja üti meg a fülét, így óvatosan belép, és egy hosszú folyosóba jut. Mindkét falán ajtók nyílnak, ám a szerzetes figyelmét az utolsó ajtó vonja magára. Éppen látja az ajtóban eltűnő alak köpenyét, majd közelebb szaladva elkerekedik a szeme, az ajtó nélküli keret láttán. A falból valami hihetetlen erő téphette ki a fa építményt. És az a lény, valószínüleg ott van a következő teremben.*
//Usureki, Merlan//
*Mindketten egyszerre tekintenek a folyosó felé, ahonnan rohanó léptek zaja hallatszik.*
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 18:47:39
Üzenet elküldve: 2010-08-24 18:47:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Chei sosem volt egy ideges természetű ember, most is higgadtan sétál ki a könyvtár ajtaján, hogy egy kis edzés után visszatérjen a fogadóba kipihenni a harc fáradalmait, és bekötözni nyugodt körülmények között a sérüléseit. Egyenesen a temlomkert felé indul hogy újra friss levegőt szívhasson.*
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2010.08.30 21:24:57, a következő indokkal:
Írásjelek pótlása
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2010.08.30 21:24:57, a következő indokkal:
Írásjelek pótlása
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 14:49:53
Üzenet elküldve: 2010-08-24 14:49:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
*A mágus miután még egyszer végig gondolta a történteket, annyira megdöbbent, hogy fel sem tűnt neki mikor Usureki abbahagyta az ajtón való dörömbölést. "Élve kijutottam az Abysszról!" * ujjong fel magában, és a levegőbe öklöz örömében. "De a nő..." kezd el töprengeni. " Olyan hihető volt, ahogy az érzelmeiről mesélt." gondolja, miközben maga elé képzeli a démon csodás alakját. " Ha erősebb leszek, visszatérek hozzá és segítek neki, de ha hazudott, és csak a mi világunkba akart jutni, megölöm. " *fogadkozik Merlan, majd a figyelmét a ládára fordítja. " Pont olyan amilyennek a mágus leírta." Mellé lép, ráteszi a kezét és megpróbálja kinyitni, de mint eddig minden próbálkozása a mai napon, ez is kudarca fullad. " Miért is lenne szerencsém?" sopánkodik magának. Egy hirtelen ötlettől vezérelve előhúzza az övén függő tőrt a tokjából, a zárba illeszti, és eldönti, hogy megkísérli feltörni, vagy ha az nem megy, felfeszíteni.*
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 12:59:28
Üzenet elküldve: 2010-08-24 12:59:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Szelíd
*'A szentségit!' villan át az agyán, hiszen ha ezek papok, miért káromkodnak? A gnóm is felkeltette érdeklődését, ezelőtt még egyet sem látott. Fura szerzetek járnak erre, fura ez az /inkvizíció/, kissé gyanús is. Majd utánajárok ezeknek később. Felkészülten közeledik az imént hallatszott nagy reccsenés irányába. Puha mozgásával szinte hang nélkül suhan, egy kívülálló számára, olyan, mintha a vízen siklana. Légzése egyenletes, de minden idegszálával a feladatra koncentrál. Bekanyarodik, közben hallgatózik, de nem lesz semmi gyanúsra figyelmes. Kiképzése lehetővé teszi, hogy gondolatait megtisztítva csak a feladatra koncentráljon. Befordul a következő sarkon, és a túloldali folyosó végén egy alak épp eltűnik, majd meglátja, hogy mi esett akkorát, hogy három folyosóval ezelőttről is hallani lehetett...*
A hozzászólás írója (Darnol Luminas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.08.24 12:59:55
A hozzászólás írója (Darnol Luminas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.08.24 12:59:55
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 12:18:40
Üzenet elküldve: 2010-08-24 12:18:40
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
*A főpap elmosolyodik Darnol lelkesedésén. Megissza utolsó korty teáját, majd lélegzik egy keveset, mielőtt kiadná a parancsot. Közben a szomszéd szobában egyre izgatottabb hangok szűrődtek a váróterembe. Szépen lassan feláll, s megvárja, míg Darnol is megteszi ugyanezt. Mosolyogva szól hozzá.*
- Rendben fiam, akkor indulj. Az inkvizítorok elvezetnek rögvest a terembe, hol megvívtok a gonosszal. Lelked legyen bátor, csakúgy mint szíved. Indulj hát.
*Darnol átmegy a szomszéd szobába, hogy egy csapat barna csuhás alak fogadja. Mindenféle és fajta szerzet van köztük, még egy gnóm is, aki eléggé kilóg a sorból alacsonyságával, és magasabb hangjával. A csoport elindult egy rejtett járaton. A vájat hosszú volt, és feltehetőleg nem igen használták, a pókhálóra, és az ujjnyi vastag port tekintve. Alig órányi tolakodás és sétálás után, egy zsákutcába kerülnek. Legalább is annak néz ki. Az egyik felszólal.*
- Testvéreim, eljött a pillanat. Mikor betérünk a szobába, ott fog fetrengeni a démon, a szoba közepén, mert az oltár fogságban tartja. Mi körbe vesszük, és egyszerre sújtunk le rá, hogy biztosan ne élje túl. Mindenki kész? Jó... hát akkor! RAJTA!
*És ezzel a végszóval berontanak a terembe. A következő látvány tárul eléjük:
A falról lehámlott a vakolat, azalatt pedig furcsa firkák elmaszatolódott nyomai voltak láthatóak. Az ablak be volt törve, üvegcserepekkel áldva a termet. Az ajtó is be volt törve.*
- A szentségit! Elszökött a nyomorult féreg! Szétválunk! Valószínűleg még a templomban van. Ha megtámadja a hívőket, oda a templom hírneve! Oszolj!
*Darnol bár nem ismerte a templomot, megpróbált az inkvizíció segítségére lenni, és maga is bóklászott a templomban. Mint ha valami gyanús kis mellékjáratot fedezett volna föl, mely tárva nyitva volt. Darnol hümmög egyet, és belép a folyosóra.
Hosszú perceken át bolyong folyosóról folyosóra, kapuról kapura, de végül is nem talál semmit. Megpróbál kijutni, de eltéved a folyosók labirintusában. Ekkor valami hatalmas reccsenés, és egy nehéz tárgy landolását észleli. Eszébe villan a kijárat iránya, vagy ha úgy dönt, követheti a zaj irányát. Valami biztosan történt ott.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2010.08.24 17:06:06, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
- Rendben fiam, akkor indulj. Az inkvizítorok elvezetnek rögvest a terembe, hol megvívtok a gonosszal. Lelked legyen bátor, csakúgy mint szíved. Indulj hát.
*Darnol átmegy a szomszéd szobába, hogy egy csapat barna csuhás alak fogadja. Mindenféle és fajta szerzet van köztük, még egy gnóm is, aki eléggé kilóg a sorból alacsonyságával, és magasabb hangjával. A csoport elindult egy rejtett járaton. A vájat hosszú volt, és feltehetőleg nem igen használták, a pókhálóra, és az ujjnyi vastag port tekintve. Alig órányi tolakodás és sétálás után, egy zsákutcába kerülnek. Legalább is annak néz ki. Az egyik felszólal.*
- Testvéreim, eljött a pillanat. Mikor betérünk a szobába, ott fog fetrengeni a démon, a szoba közepén, mert az oltár fogságban tartja. Mi körbe vesszük, és egyszerre sújtunk le rá, hogy biztosan ne élje túl. Mindenki kész? Jó... hát akkor! RAJTA!
*És ezzel a végszóval berontanak a terembe. A következő látvány tárul eléjük:
A falról lehámlott a vakolat, azalatt pedig furcsa firkák elmaszatolódott nyomai voltak láthatóak. Az ablak be volt törve, üvegcserepekkel áldva a termet. Az ajtó is be volt törve.*
- A szentségit! Elszökött a nyomorult féreg! Szétválunk! Valószínűleg még a templomban van. Ha megtámadja a hívőket, oda a templom hírneve! Oszolj!
*Darnol bár nem ismerte a templomot, megpróbált az inkvizíció segítségére lenni, és maga is bóklászott a templomban. Mint ha valami gyanús kis mellékjáratot fedezett volna föl, mely tárva nyitva volt. Darnol hümmög egyet, és belép a folyosóra.
Hosszú perceken át bolyong folyosóról folyosóra, kapuról kapura, de végül is nem talál semmit. Megpróbál kijutni, de eltéved a folyosók labirintusában. Ekkor valami hatalmas reccsenés, és egy nehéz tárgy landolását észleli. Eszébe villan a kijárat iránya, vagy ha úgy dönt, követheti a zaj irányát. Valami biztosan történt ott.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2010.08.24 17:06:06, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 12:06:11
Üzenet elküldve: 2010-08-24 12:06:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
*Usureki fölháborodik a hallottak miatt. Bosszúsan el kezdi keresni, van-e a szobában olyasvalami, ami a cellákat kinyitja. Közben javában járt az agya...*
" Eretnekek mi? Hát persze! Zárjunk mindenkit börtönbe, aki nem követi az elveinket! Bah! Mindig is utáltam a papságokat. Nekünk, szerzeteseknek valahogy mindig sikerül megoldanunk a problémákat, békés úton, ezek meg megpróbálnak engem megölni, és fogva tartják ezeket a szerencsétleneket! " *Keze ökölbe szorul, de szeme csak egy pillanatra vörösödik el. A felháborodás majdnem előhozta a démon formáját.* " Kell lennie itt valami kulcsnak, amivel ki tudjuk nyitni a cellákat. Nem hagyhatom itt ezeket, ki tudja milyen sors vár rájuk! Bár azt sem tudom igaz-e amit a tünde mondott... *És egy pillanat alatt elfeledi hogy min is gondolkozik, mert meglát egy íróasztalt, fiókokkal.* " Valószínűleg abban lesz a központi kulcs. " *Mondja, és elindul az asztal felé, hogy átkutassa.*
" Eretnekek mi? Hát persze! Zárjunk mindenkit börtönbe, aki nem követi az elveinket! Bah! Mindig is utáltam a papságokat. Nekünk, szerzeteseknek valahogy mindig sikerül megoldanunk a problémákat, békés úton, ezek meg megpróbálnak engem megölni, és fogva tartják ezeket a szerencsétleneket! " *Keze ökölbe szorul, de szeme csak egy pillanatra vörösödik el. A felháborodás majdnem előhozta a démon formáját.* " Kell lennie itt valami kulcsnak, amivel ki tudjuk nyitni a cellákat. Nem hagyhatom itt ezeket, ki tudja milyen sors vár rájuk! Bár azt sem tudom igaz-e amit a tünde mondott... *És egy pillanat alatt elfeledi hogy min is gondolkozik, mert meglát egy íróasztalt, fiókokkal.* " Valószínűleg abban lesz a központi kulcs. " *Mondja, és elindul az asztal felé, hogy átkutassa.*
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 11:54:29
Üzenet elküldve: 2010-08-24 11:54:29
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
*Az elf alig hallja meg a fiú hangját, a kiabálásban, mégis valahogy eljut meggyötört elméjéig. Lassan tápászkodik fel, majd megpróbálja kihúzni magát.*
-Mani naa llie sinome?('Mit keresel itt?')-*Kérdezi az elf halkan.*- Llie naa n' suoril. ('Te nem pap vagy.') Ri en' sinome. ('Tűnj el innen')
-Mani naa arta? Mankoi naa llie? ('Mi folyik itt? Miért vagytok bezárva?')- *Kiabál a szerzetes.*
-Lye naa vaarn! ('Eretnekek vagyunk!') Lueth nin wanwa! ('Tűnj innen!') *Azzal nehézkesen visszaül a fal mellé, és térdére hajtja fejét. A fiú még próbálja kérdezgetni, de a tünde rá sem hederít.*
-Mani naa llie sinome?('Mit keresel itt?')-*Kérdezi az elf halkan.*- Llie naa n' suoril. ('Te nem pap vagy.') Ri en' sinome. ('Tűnj el innen')
-Mani naa arta? Mankoi naa llie? ('Mi folyik itt? Miért vagytok bezárva?')- *Kiabál a szerzetes.*
-Lye naa vaarn! ('Eretnekek vagyunk!') Lueth nin wanwa! ('Tűnj innen!') *Azzal nehézkesen visszaül a fal mellé, és térdére hajtja fejét. A fiú még próbálja kérdezgetni, de a tünde rá sem hederít.*
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 11:37:48
Üzenet elküldve: 2010-08-24 11:37:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
*Belépve, megmasszírozza sajgó lábát és fejét, úgy néz körbe. Nem érti, mit kereshet egy börtön, egy templom alatt, és gyanakodva néz körbe.* " Feltehetőleg olyasmi személyek ezek, mint amilyen én vagyok... Démon talán? " *És érdeklődve odamegy egy, lehetőleg tünde származásúhoz. Látva annak kondícióit, elfintorog, és sajnálattal néz társára.*
- Hanundil! Martt miband? Carnté tye? (Fajtársam! Mi történt veletek? Mit tettek veletek?) *Kérdésére a tünde fölül a földről. Látszólag nem sok ideje került ide be, mert ép elméjét még megőrizte. Azokat a kínzószerszámokat jó sokszor alkalmazhatták rajta, ugyanis megnyomorított valamint csonkított teste száradt vértől bűzlött, ennek ellenére tartásában benne volt a tündék nemessége. Eltökélt, és meglepett szemekkel tekint a róka-tünde kinézetű Usurekire, aki mintha el is felejtette volna, hogy jelenleg róka-fülekkel és róka-farokkal sétál, és bizonyára fura egy látványt kelt. Mindenesetre aggódó tekintetéből lehet látni, hogy nagyon is érdekli hogy mi folyik itt.
- Hanundil! Martt miband? Carnté tye? (Fajtársam! Mi történt veletek? Mit tettek veletek?) *Kérdésére a tünde fölül a földről. Látszólag nem sok ideje került ide be, mert ép elméjét még megőrizte. Azokat a kínzószerszámokat jó sokszor alkalmazhatták rajta, ugyanis megnyomorított valamint csonkított teste száradt vértől bűzlött, ennek ellenére tartásában benne volt a tündék nemessége. Eltökélt, és meglepett szemekkel tekint a róka-tünde kinézetű Usurekire, aki mintha el is felejtette volna, hogy jelenleg róka-fülekkel és róka-farokkal sétál, és bizonyára fura egy látványt kelt. Mindenesetre aggódó tekintetéből lehet látni, hogy nagyon is érdekli hogy mi folyik itt.
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 11:15:45
Üzenet elküldve: 2010-08-24 11:15:45
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
//Usureki//
*A fiú egy ideig még nézegeti az ajtót, néha végighúzza a kezét egyes pontokon, majd hátralép.
Légzése lelassul, és érzi, ahogy teste
átveszi a környező kövek erejét. A mozdulatot csípőből indítja, és az egész teste tökéletes összehangban követi a fordulatot. Az egyes izmok egyszerre feszülnek meg, a sok éves gyakorlás minden erejét beleadva a rúgásba. Az egyik lába a földhöz simul, támasztékot adva a testnek, majd a fiú lába az előtte kiszemelt pontban csapódik a vasalásnak. A vas, és a fa hangos reccsenéssel adja meg magát az emberfeletti erőnek. Az ajtó kifordul a tokjából és padlótrengető dörrenéssel ér földet, felkavarva a port.
Usureki nyugodt légzéssel lépi át a küszöböt, és egy apró helyiségben találja magát. A falnál egy egyszerű fa asztal áll, mellette két rozoga székkel. Van még egy szekrény a szobában, polcokkal, és rengeteg tekreccsel, papír lappal. A fiú figyelmét inkább a következő folyosó vonja magára, ahonnan hangos üvöltések hallatszanak.*
-Az anyátok, büdös rohadt papok, legalább aludni hagyjátok az embert!
-Talán kiszabadítani jöttek minket!
-A démonok fognak lakmározni a húsotokon!
-Neee!
-Zu'tour lil vith phor! Vithin iblith. Nind phuul jal zatoasten.
*A fiú elindul a folyosó felé. Az ajtónyílásnál megáll, és körülpásztázza a termet. Mindenfelé cellák vannak. A falaknál, apró beugrókat fed rács, és középen egy négy részre osztott acél ketrec áll. Majdnem minden cellában van valaki. Orkok, emberek, sötételfek, és sok más lény. Az egyik cellában, egy apró szarvakat viselő szakállas lény kiabál, valami érthetetlen, hörgő nyelven. A fiú feje kezd belefájdulni a hangzavarba.
Mindebből a mágus semmit nem hall, talán a börtön ajtón valami csendvarázs lehet.*
*A fiú egy ideig még nézegeti az ajtót, néha végighúzza a kezét egyes pontokon, majd hátralép.
Légzése lelassul, és érzi, ahogy teste
átveszi a környező kövek erejét. A mozdulatot csípőből indítja, és az egész teste tökéletes összehangban követi a fordulatot. Az egyes izmok egyszerre feszülnek meg, a sok éves gyakorlás minden erejét beleadva a rúgásba. Az egyik lába a földhöz simul, támasztékot adva a testnek, majd a fiú lába az előtte kiszemelt pontban csapódik a vasalásnak. A vas, és a fa hangos reccsenéssel adja meg magát az emberfeletti erőnek. Az ajtó kifordul a tokjából és padlótrengető dörrenéssel ér földet, felkavarva a port.
Usureki nyugodt légzéssel lépi át a küszöböt, és egy apró helyiségben találja magát. A falnál egy egyszerű fa asztal áll, mellette két rozoga székkel. Van még egy szekrény a szobában, polcokkal, és rengeteg tekreccsel, papír lappal. A fiú figyelmét inkább a következő folyosó vonja magára, ahonnan hangos üvöltések hallatszanak.*
-Az anyátok, büdös rohadt papok, legalább aludni hagyjátok az embert!
-Talán kiszabadítani jöttek minket!
-A démonok fognak lakmározni a húsotokon!
-Neee!
-Zu'tour lil vith phor! Vithin iblith. Nind phuul jal zatoasten.
*A fiú elindul a folyosó felé. Az ajtónyílásnál megáll, és körülpásztázza a termet. Mindenfelé cellák vannak. A falaknál, apró beugrókat fed rács, és középen egy négy részre osztott acél ketrec áll. Majdnem minden cellában van valaki. Orkok, emberek, sötételfek, és sok más lény. Az egyik cellában, egy apró szarvakat viselő szakállas lény kiabál, valami érthetetlen, hörgő nyelven. A fiú feje kezd belefájdulni a hangzavarba.
Mindebből a mágus semmit nem hall, talán a börtön ajtón valami csendvarázs lehet.*
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-24 09:49:27
Üzenet elküldve: 2010-08-24 09:49:27
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
//Merlan//
*Amikor a mágus megszólítja, a nő tekintete sokkal barátságosabbá válik. Mégegyszer lassan végigpásztázza tetőtől talpig a férfit, majd csengő hangon szólal meg:*
-Üdvözöllek halandó. *csábos tekintetét a máguséba fúrja* Sythea vagyok. Talán félsz tőlem?
*A mágus felhúzza a szemöldökét, és próbál gúnyos arcot vágni. Erre a nő felkacag.*
-Ti halandók mindig is úgy gondoltatok ránk, mint a gonosz fekélyire a síkokon. Ám gondoltál, már arra, hogy valójában a démonok is csak Lanawin, vagy az Abyss egyszerű lakói?
Bármilyen furcsán hangzik, nem mindannyian gyilkolunk kedvtelésből. Nem szoktam csecsemőket reggelizni, és nem iszok mindennap vért. Mi is tudunk szeretni, nekünk is megvan a saját életünk. *mutat körbe a festményeken* A gondolkodásunk kissé eltérő a hozzád hasonlókéhoz képest, de ez leginkább a hosszú életünknek, és a fajtátok gyűlöletének tudható be. Az abyss számtalan démona megölné bármelyik lényt a ti síkotokon, csupán azért mert már sokadjára űzi vissza valami önjelölt hős százéves száműzetésébe. *mondja fájdalmas fintorral, ajkát lebiggyesztve, orrát felhúzva*
De vannak, olyanok, akik megpróbálnak elvegyülni a városokban, az emberek között. Akár mágiával, akár másképp. Vannak, akik csak követőket gyűjtenek maguknak, hogy védve legyenek a papok és paladinok gyűlöletétől. Ők hatalmat ígérnek, és kincseket, azoknak akik segítik őket, és gyakran még jobb dolgokat... *Lassan felkel a szőrméről, és fejének egyetlen mozdulatával hátraveti hatalmas hajzuhatagát. A mágus elkerekedett szemekkel nézi a gyönyörű testet, melyet csak két lenge ruhafoszlány takar. A gyönyörű lény, tesz egy lépést a mágus felé, majd így folytatja:*
-És ezeket az ígéretek be is tartják. Nem mind vagyunk velejéig romlott torzszülöttek. Hallottál például Baelről? Hatalmas démonúr, aki egész királyságot épített fel a halandók között. És biztosíthatlak, szebbet mint amilyet valaha is láttál! *nyalja meg csillogó, élénkvörös ajkait* Vagy ott van Verdelet. A ti világotokban csak bárdként, vagy vándorelőadként ismerik. Ő aztán érti, hogyan rendezzen hatalmas ünnepségeket! Egyetlen intésére patakokban folyik a bor, és szemének egyetlen pillantásával elcsábít bármilyen halandó nőt. *még közelebb húzódik a férfihoz* És ha láttál már kicsiny gorgakheket, náluk édesebb teremtményeket nehezen találsz. Mint apró, csintalan gyermekek olyanok ők. *meséli elkalandozó tekintettel* Apró kezeikkel csodás faragványokat, és fesményeket készítenek. És csilingelő nevetésük a patakokat juttatja eszedbe. *Megrázza a fejét, hogy visszatérjen a jelenbe. Dús hajkoronája ismét a vállára hullik, elfedve kebleit.* Igen, patakok... Olyan kiváltság, amit csak más síkok lakói élvezhetnek. Itt csak izzó láva, és hamu van mindenfelé. A néhány savtól bugyborékoló tavunk igazi felüdülés az egyhangú táj után.
*Szomorú tekintettel indul a varázslóhoz, akit bár valahol mélyen talán megérintett a történet, ám józan eszét nem vesztette el, így az ajtó felé indulna. De valamiért a teste nem engedelmeskedik. Talán csak az elméje súgja halkan, hogy maradjon még, hiszen semmilyen mágiát nem érzett, ami megakadályozná a mozgásban. Mégis azon kapja magát, hogy egy lépést tesz a nő felé, aki máris ott áll előtte.*
-Te nagy mágus vagy, megvan a hatalmad, hogy változtass a világ kerekének forgásán.*Néz csillogó szemekkel a nála majd egy fejjel magasabb varázslóra.* Segítened kell. Újra látni szeretném azokat a fényes égitesteket, amit csillagnak hívtok. Érezni akarom a hűvös szellőt, és a hegyesfülű népek borait. A hold fényének simítását a bőrömön. *Egy könnycsepp csordul le a mandulavágású szemből, végig futva az apró orron. Merlan maga sem tudja miért, de odanyúl, hogy letörölje a lány arcáról. Amikor hozzáér a bőréhez, valami jóleső érzés önti el. Mint amikor az ember több éves utazás után ér haza, és újra a saját asztalánál kóstolja meg a felesége levesét. Béke, szeretet, csendes dalok, forró nyári esték, baldachinos ágy, egy patak vidám kacagása, egy hegyi rét, gyönyörű palota egy hatalmas városban, a képek sorban jelennek meg a mágus elméjében, és ez így folytatódik sokáig. Arra eszmél, hogy a nőt a karjai közt tartva áll, és kebleinek egyenletes emelkedését érzi a mellkasán. Próbálja végig gondolni, hogy hogy lehetett ilyen elővigyázatlan, ám végül csak vállatvon.
"Hiszen ha akart volna, már régen megtámad."*
-Nem akarok itt maradni. *Néz fel a lány könnyes szemmel.* De tudom, nem vihetsz most magaddal. Még sok minden áll előtted, így segítek visszajutnod. Kérlek, ne feledd amit meséltem. És ha tudsz, segíts...
*Azzal újra átöleli a férfit, aki erősen megszorítja a törékeny testet. A lány még utoljára a szemébe néz, és lábujjhegyre állva csókolja meg a varázslót, aki élete legszebb néhány pillanatát éli meg. Majd egy hirtelen villanással ismét elsötétül a látása, és újra az artheniori templom pincéjéban találja magát. Keze a bőrborítású ládán nyugszik, előtte pedig a különös rúnákkal borított asztal vöröses lapja fénylik. Próbál visszaemlékezni, hogy mi is történt, majd néhány pillanat múlva minden eszébe jut. A kétségbeesett csodálkozás a pokoli mezők láttán, a sátor, és a lány. A hangjából csengő szomorúság, és a felejthetetlen csók. Megrázza a fejét, és a ládát nézve próbálja rendezni a gondolatait, miközben a folyosóról újabb csattanást hall. Usurekinek ezekszerint még mindig nem sikerült kinyitni az ajtót.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.08.24 09:50:02
*Amikor a mágus megszólítja, a nő tekintete sokkal barátságosabbá válik. Mégegyszer lassan végigpásztázza tetőtől talpig a férfit, majd csengő hangon szólal meg:*
-Üdvözöllek halandó. *csábos tekintetét a máguséba fúrja* Sythea vagyok. Talán félsz tőlem?
*A mágus felhúzza a szemöldökét, és próbál gúnyos arcot vágni. Erre a nő felkacag.*
-Ti halandók mindig is úgy gondoltatok ránk, mint a gonosz fekélyire a síkokon. Ám gondoltál, már arra, hogy valójában a démonok is csak Lanawin, vagy az Abyss egyszerű lakói?
Bármilyen furcsán hangzik, nem mindannyian gyilkolunk kedvtelésből. Nem szoktam csecsemőket reggelizni, és nem iszok mindennap vért. Mi is tudunk szeretni, nekünk is megvan a saját életünk. *mutat körbe a festményeken* A gondolkodásunk kissé eltérő a hozzád hasonlókéhoz képest, de ez leginkább a hosszú életünknek, és a fajtátok gyűlöletének tudható be. Az abyss számtalan démona megölné bármelyik lényt a ti síkotokon, csupán azért mert már sokadjára űzi vissza valami önjelölt hős százéves száműzetésébe. *mondja fájdalmas fintorral, ajkát lebiggyesztve, orrát felhúzva*
De vannak, olyanok, akik megpróbálnak elvegyülni a városokban, az emberek között. Akár mágiával, akár másképp. Vannak, akik csak követőket gyűjtenek maguknak, hogy védve legyenek a papok és paladinok gyűlöletétől. Ők hatalmat ígérnek, és kincseket, azoknak akik segítik őket, és gyakran még jobb dolgokat... *Lassan felkel a szőrméről, és fejének egyetlen mozdulatával hátraveti hatalmas hajzuhatagát. A mágus elkerekedett szemekkel nézi a gyönyörű testet, melyet csak két lenge ruhafoszlány takar. A gyönyörű lény, tesz egy lépést a mágus felé, majd így folytatja:*
-És ezeket az ígéretek be is tartják. Nem mind vagyunk velejéig romlott torzszülöttek. Hallottál például Baelről? Hatalmas démonúr, aki egész királyságot épített fel a halandók között. És biztosíthatlak, szebbet mint amilyet valaha is láttál! *nyalja meg csillogó, élénkvörös ajkait* Vagy ott van Verdelet. A ti világotokban csak bárdként, vagy vándorelőadként ismerik. Ő aztán érti, hogyan rendezzen hatalmas ünnepségeket! Egyetlen intésére patakokban folyik a bor, és szemének egyetlen pillantásával elcsábít bármilyen halandó nőt. *még közelebb húzódik a férfihoz* És ha láttál már kicsiny gorgakheket, náluk édesebb teremtményeket nehezen találsz. Mint apró, csintalan gyermekek olyanok ők. *meséli elkalandozó tekintettel* Apró kezeikkel csodás faragványokat, és fesményeket készítenek. És csilingelő nevetésük a patakokat juttatja eszedbe. *Megrázza a fejét, hogy visszatérjen a jelenbe. Dús hajkoronája ismét a vállára hullik, elfedve kebleit.* Igen, patakok... Olyan kiváltság, amit csak más síkok lakói élvezhetnek. Itt csak izzó láva, és hamu van mindenfelé. A néhány savtól bugyborékoló tavunk igazi felüdülés az egyhangú táj után.
*Szomorú tekintettel indul a varázslóhoz, akit bár valahol mélyen talán megérintett a történet, ám józan eszét nem vesztette el, így az ajtó felé indulna. De valamiért a teste nem engedelmeskedik. Talán csak az elméje súgja halkan, hogy maradjon még, hiszen semmilyen mágiát nem érzett, ami megakadályozná a mozgásban. Mégis azon kapja magát, hogy egy lépést tesz a nő felé, aki máris ott áll előtte.*
-Te nagy mágus vagy, megvan a hatalmad, hogy változtass a világ kerekének forgásán.*Néz csillogó szemekkel a nála majd egy fejjel magasabb varázslóra.* Segítened kell. Újra látni szeretném azokat a fényes égitesteket, amit csillagnak hívtok. Érezni akarom a hűvös szellőt, és a hegyesfülű népek borait. A hold fényének simítását a bőrömön. *Egy könnycsepp csordul le a mandulavágású szemből, végig futva az apró orron. Merlan maga sem tudja miért, de odanyúl, hogy letörölje a lány arcáról. Amikor hozzáér a bőréhez, valami jóleső érzés önti el. Mint amikor az ember több éves utazás után ér haza, és újra a saját asztalánál kóstolja meg a felesége levesét. Béke, szeretet, csendes dalok, forró nyári esték, baldachinos ágy, egy patak vidám kacagása, egy hegyi rét, gyönyörű palota egy hatalmas városban, a képek sorban jelennek meg a mágus elméjében, és ez így folytatódik sokáig. Arra eszmél, hogy a nőt a karjai közt tartva áll, és kebleinek egyenletes emelkedését érzi a mellkasán. Próbálja végig gondolni, hogy hogy lehetett ilyen elővigyázatlan, ám végül csak vállatvon.
"Hiszen ha akart volna, már régen megtámad."*
-Nem akarok itt maradni. *Néz fel a lány könnyes szemmel.* De tudom, nem vihetsz most magaddal. Még sok minden áll előtted, így segítek visszajutnod. Kérlek, ne feledd amit meséltem. És ha tudsz, segíts...
*Azzal újra átöleli a férfit, aki erősen megszorítja a törékeny testet. A lány még utoljára a szemébe néz, és lábujjhegyre állva csókolja meg a varázslót, aki élete legszebb néhány pillanatát éli meg. Majd egy hirtelen villanással ismét elsötétül a látása, és újra az artheniori templom pincéjéban találja magát. Keze a bőrborítású ládán nyugszik, előtte pedig a különös rúnákkal borított asztal vöröses lapja fénylik. Próbál visszaemlékezni, hogy mi is történt, majd néhány pillanat múlva minden eszébe jut. A kétségbeesett csodálkozás a pokoli mezők láttán, a sátor, és a lány. A hangjából csengő szomorúság, és a felejthetetlen csók. Megrázza a fejét, és a ládát nézve próbálja rendezni a gondolatait, miközben a folyosóról újabb csattanást hall. Usurekinek ezekszerint még mindig nem sikerült kinyitni az ajtót.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.08.24 09:50:02
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-23 23:59:00
Üzenet elküldve: 2010-08-23 23:59:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
*"Már úgyis észrevett, szóval inkább nem futok el." gondolja a varázsló és beljebb lép pár lépést, de csak annyit, hogy még messzebb legyen a nőtől, mint az ajtótól. Lenéz a lába alá, és látja, hogy egy olyan furcsa szőnyegen áll, amit a belépéskor megpillantott. Furcsán feszélyezve érzi magát ezért lép egyet jobbra, hogy ne a szőnyegen kelljen állnia. "El sem hiszem, hogy itt állok! " hitetlenkedik. "Most már biztosra veszem, hogy Abyssra kerültem. Talán a nő valamiért cserébe hazajuttat." reménykedik , és lassan a nőre fordítja a tekintetét. Amint a tekintetük összekapcsolódik, a mágus mindent elborító gonoszságot érez, de olyan töményen, hogy megroskad a térde, és alig bír állva maradni. " Ez a dög nem fog innen élve elengedni!" *
- Ki vagy te? *sikerül kinyögnie amint ismét úrrá tudott lenni a testén. A lény elmosolyodott és válaszra nyitotta a száját.*
- Ki vagy te? *sikerül kinyögnie amint ismét úrrá tudott lenni a testén. A lény elmosolyodott és válaszra nyitotta a száját.*
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-23 23:48:59
Üzenet elküldve: 2010-08-23 23:48:59
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
*A bőrlapot félrehúzva óvatosan néz be a sátorba. Odabent néhány gyertya ad fényt, a lángok táncában a berendezés még groteszkebbnek tűnik. Az egyik csontról, ami a plafont tartja apró koponyák csüngenek. A földet furcsa szőrmék borítják, a szőrszálak helyett apró csápok alkotják őket. A falakat alkotó bőrökön beülről különböző képek vannak. Csatajelenetek, melyeken démonok harcolnak paladinokkal, és más jó lényekkel. Más képeken az Abyss lényeit különböző hétköznapi helyzetekben ábrázolják: asztal körül ülve egy lakomán, szeretkezés közben, egy könyv fölé hajolva. És a szemközti falnál az egyik szőrmén, egy karcsú nőt pillant meg a mágus. Hosszú barna haja egészen a derekáig ér, és beteríti a gyönyörű testet. A lány vöröses bőrét tetoválások díszítik, és szeme szenvedélyesen csillog. Azokkal a hatalmas szemekkel, egyenesen a mágusra néz, és hívogatóan int neki.*
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2010-08-23 23:32:25
Üzenet elküldve: 2010-08-23 23:32:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
*" Csak tudnám már megint hova kerültem?" néz körbe a mágus. " Az biztos, hogy nem a templom környékén vagyok. Valami teleportáló bűbájba nyúltam volna bele?" töpreng, miközben a környezetet szemléli. Nem túl jártas a földrajzban, de azt biztosan tudja, hogy közel s távol egy lávafolyókkal teletűzdelt fennsík sincs. Felnéz az égre, hátha lát valami megnyugtatót, mondjuk a napot, de csalódnia kell. Az ég pont olyan ismeretlen és furcsa számára, hogy szinte beleszédül a látványba. Hirtelen ötlettől vezérelve elindul a csontépítmény felé. " Ha valami élőlény van odabent, nem szeretném, ha mögém kerülne, amíg a tábor felé tartok." vélekedik és sietve nekivág a rövidke útnak. " Remélem, találok bent valami támpontot, hogy mégis miféle helyre kerültem. Szeretnék minél hamarabb kikerülni innen, és ha lehet abba a fura táborba se szeretnék körutazást tenni."*
A hozzászólás írója (Merlan Deoth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.08.23 23:36:20
A hozzászólás írója (Merlan Deoth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.08.23 23:36:20
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122