Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 67 (1321. - 1340. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Rather Kirsel [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9005_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
1340. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-21 14:30:22
Üzenet elküldve: 2013-01-21 14:30:22
![>Rather Kirsel [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9005_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Némán hallgatja a tündér szavait.
~ Hogy a fogadó? ~
A világért be nem tenné oda a lábát a sok iszákos, alkoholtól bűzlő teremtmény közé, akik állandóan csetepatéznak, mágiának, tudásnak és fegyelemnek pedig még hírét sem hallották. Nem, ez egyértelműen nem Rather világa. Majd arra a megjegyzésre, hogy ő mágus, a tündér nagyon fellelkesedik. Ha lehetséges ez egyáltalán, most kétszer olyan gyorsan szeli a levegőt, és ennyivel gyorsabban is beszél. Rather már végképp képtelenné válik a követésére. Végül kibök valami olyasmit, hogy:*
- Nos, valójában a levegőmágiát gyakorlom most ebben a pillanatban azonban idővel remélhetőleg minden téren szerzek majd ismereteket.
*Valahogy az, hogy láthatja a tündér boldogságát, őt is jókedvre deríti kissé, habár ilyen még nem sokszor fordult elő vele az élete során, mely persze kicsit sem mondható hosszának, még annak figyelembevételével sem, hogy ő ember.*
- Nem a kard, vagy a páncél tesz városőrré egy városőrt, éppen úgy, ahogy a csuha, vagy a varázslatok sem tesznek senkit mágussá. Az ilyesmi egy életút, amit végig kell járni, és aki ebből már sokat megtett, az akkor is városőr (vagy mágus) marad, ha elveszti a páncélját és a kardját (vagy a csuháját).
*Majd mikor körbejár szemrevételezni művét, a tündér megállás nélkül követi, sőt, egyszer-kétszer megelőzi, majd újra elfut mellette a háta mögé, és ég ki tudja merre fut, Rather szeme képtelen már követni. Majd végülis kérdésére nem kap teljesen pontos választ, de hát ha még a tündér sem tudja, mi szeretne lenni, akkor ez a legtöbb, amit kaphat. Majd mikor megáll vele szemben, és kiejti azokat a bizonyos szavakat, a mágus óhatatlanul is elmosolyodik és csak annyit mond:*
- Jó.
*Majd még abban a pillanatban le is törli a mosolyt. Elvégre hát hogy nézne ki, hogy ő, Rather Kirsel, a közönyös, rideg és mogorva mágus egyszer csak elmosolyodik? Teljes mértékben meglepődik hogy ilyesmire sor került, amikor az eddigi évtizedek csak nagyon ritkán tudtak mosolyt csalni az arcára, most hirtelen ez a kis tündér megmosolyogtatta?
~ Úgy tűnik tényleg öregszem, legalábbis már nem vagyok a régi ~
Majd mikor már sokadszorra megszemlélte a virágokat, amiket hozott, és úgy dönt, minden rendben van, szépen leül ismét egy padra.*
~ Hogy a fogadó? ~
A világért be nem tenné oda a lábát a sok iszákos, alkoholtól bűzlő teremtmény közé, akik állandóan csetepatéznak, mágiának, tudásnak és fegyelemnek pedig még hírét sem hallották. Nem, ez egyértelműen nem Rather világa. Majd arra a megjegyzésre, hogy ő mágus, a tündér nagyon fellelkesedik. Ha lehetséges ez egyáltalán, most kétszer olyan gyorsan szeli a levegőt, és ennyivel gyorsabban is beszél. Rather már végképp képtelenné válik a követésére. Végül kibök valami olyasmit, hogy:*
- Nos, valójában a levegőmágiát gyakorlom most ebben a pillanatban azonban idővel remélhetőleg minden téren szerzek majd ismereteket.
*Valahogy az, hogy láthatja a tündér boldogságát, őt is jókedvre deríti kissé, habár ilyen még nem sokszor fordult elő vele az élete során, mely persze kicsit sem mondható hosszának, még annak figyelembevételével sem, hogy ő ember.*
- Nem a kard, vagy a páncél tesz városőrré egy városőrt, éppen úgy, ahogy a csuha, vagy a varázslatok sem tesznek senkit mágussá. Az ilyesmi egy életút, amit végig kell járni, és aki ebből már sokat megtett, az akkor is városőr (vagy mágus) marad, ha elveszti a páncélját és a kardját (vagy a csuháját).
*Majd mikor körbejár szemrevételezni művét, a tündér megállás nélkül követi, sőt, egyszer-kétszer megelőzi, majd újra elfut mellette a háta mögé, és ég ki tudja merre fut, Rather szeme képtelen már követni. Majd végülis kérdésére nem kap teljesen pontos választ, de hát ha még a tündér sem tudja, mi szeretne lenni, akkor ez a legtöbb, amit kaphat. Majd mikor megáll vele szemben, és kiejti azokat a bizonyos szavakat, a mágus óhatatlanul is elmosolyodik és csak annyit mond:*
- Jó.
*Majd még abban a pillanatban le is törli a mosolyt. Elvégre hát hogy nézne ki, hogy ő, Rather Kirsel, a közönyös, rideg és mogorva mágus egyszer csak elmosolyodik? Teljes mértékben meglepődik hogy ilyesmire sor került, amikor az eddigi évtizedek csak nagyon ritkán tudtak mosolyt csalni az arcára, most hirtelen ez a kis tündér megmosolyogtatta?
~ Úgy tűnik tényleg öregszem, legalábbis már nem vagyok a régi ~
Majd mikor már sokadszorra megszemlélte a virágokat, amiket hozott, és úgy dönt, minden rendben van, szépen leül ismét egy padra.*
1339. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-20 22:26:59
Üzenet elküldve: 2013-01-20 22:26:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy a férfi elismétli, a szavait. Hevesen bólogat, hogy bizony úgy volt.*
- Igen valószínű, ha nem akarok rekordot dönteni, és szépen a saját tempómban teszem meg el sem fáradok. De nagyon gyorsan jöttem ám, még magamhoz képest is gyorsan, el is fáradtam. És képzeld a Pegazus fogadómban aludtam. Nagyon jó kis fogadó, majd ott fogok majd ebédelni. *Ossza meg a teljesen lényegtelen információt. De hát folyton kukacoskodik, mocorog, és sokat beszél, ha van kinek. Még ha lényegtelenségeket is, de beszél. Őt az sem zavarja, ha meg mást igen, akkor nyilván majd elküldi messzebbre, hogy ne zaklassa már.*
- Te becsületes mágus vagy? *Kiált fel örömében, és a levegőbe ugrálva, ujjongva tapsikol. Ajka széles mosolyra húzódik, és szemében őszinte öröm fényei csillannak meg.*
- Milyen mágus vagy? Hold, vagy nap? Netán valamelyik elemé? Júúj de izgatott vagyok, még sosem láttam szerzetes csuhás mágust. Nagyon örülök, megismerhetlek. *A túláradó öröme őszintének tűnik, és ha eddig nem volt örökös mozgolódó, hát most az lett igazán.*
- Hát ne is mondjad, mert szemmel láthatóan nem vagyok az. Nincs is fegyverem, de nagy fényes páncélom se. *Magyarázza miért is hibádzik nála ez a városörködősség. Aztán a mágus felkel ültéből, és sétába kezd. Rögtön nyomába szegődik, és plusz köröket róva ugrálja körbe és körbe a férfit. A határozott kérdésre egy pillanatra megtorpan, és nézi a férfi hátát. Majd egy szemvillanás alatt beéri, és tovább is körbe ugrálva válaszol.*
- Nem tudom, még nem döntöttem el mi leszek, ha nagy leszek. Anyukám mindig azt mondta legjobban hírhozó lehetnék, mert nagyon gyors vagyok. *Aztán a mágust megelőzve megáll vele szemben. Még így álltában sem marad mozdulatlan, mert kezei, és szárnyai így folyton csápol hol jobbra, balra, vagy éppen felesleges köröket ír le.*
- De majd ha rájövök, elmondom neked, jó? *Mosolyodik el kedvesen, majd ismét az egyik márvány vázához lép, és körbe táncolja kecses légies könnyed lépteivel.*
A hozzászólás írója (Aerwen Wairaness) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.20 22:27:35
- Igen valószínű, ha nem akarok rekordot dönteni, és szépen a saját tempómban teszem meg el sem fáradok. De nagyon gyorsan jöttem ám, még magamhoz képest is gyorsan, el is fáradtam. És képzeld a Pegazus fogadómban aludtam. Nagyon jó kis fogadó, majd ott fogok majd ebédelni. *Ossza meg a teljesen lényegtelen információt. De hát folyton kukacoskodik, mocorog, és sokat beszél, ha van kinek. Még ha lényegtelenségeket is, de beszél. Őt az sem zavarja, ha meg mást igen, akkor nyilván majd elküldi messzebbre, hogy ne zaklassa már.*
- Te becsületes mágus vagy? *Kiált fel örömében, és a levegőbe ugrálva, ujjongva tapsikol. Ajka széles mosolyra húzódik, és szemében őszinte öröm fényei csillannak meg.*
- Milyen mágus vagy? Hold, vagy nap? Netán valamelyik elemé? Júúj de izgatott vagyok, még sosem láttam szerzetes csuhás mágust. Nagyon örülök, megismerhetlek. *A túláradó öröme őszintének tűnik, és ha eddig nem volt örökös mozgolódó, hát most az lett igazán.*
- Hát ne is mondjad, mert szemmel láthatóan nem vagyok az. Nincs is fegyverem, de nagy fényes páncélom se. *Magyarázza miért is hibádzik nála ez a városörködősség. Aztán a mágus felkel ültéből, és sétába kezd. Rögtön nyomába szegődik, és plusz köröket róva ugrálja körbe és körbe a férfit. A határozott kérdésre egy pillanatra megtorpan, és nézi a férfi hátát. Majd egy szemvillanás alatt beéri, és tovább is körbe ugrálva válaszol.*
- Nem tudom, még nem döntöttem el mi leszek, ha nagy leszek. Anyukám mindig azt mondta legjobban hírhozó lehetnék, mert nagyon gyors vagyok. *Aztán a mágust megelőzve megáll vele szemben. Még így álltában sem marad mozdulatlan, mert kezei, és szárnyai így folyton csápol hol jobbra, balra, vagy éppen felesleges köröket ír le.*
- De majd ha rájövök, elmondom neked, jó? *Mosolyodik el kedvesen, majd ismét az egyik márvány vázához lép, és körbe táncolja kecses légies könnyed lépteivel.*
A hozzászólás írója (Aerwen Wairaness) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.20 22:27:35
1338. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-20 22:06:58
Üzenet elküldve: 2013-01-20 22:06:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Homlokához kap, majd keze ösztönösen lecsúszik orrnyergére. Vesz egy nagy levegőt, és úgy próbálja emészteni a hallottakat, de valahogy nem megy neki, így kénytelen megismételni halkan, kissé dörmögve, szinte csak magának:*
- Szóval három óra. Egyfolytában három órát, és ehhez pusztán annyi kellett, hogy megtedd az Arthenior és karavánpihenő közti két napos járóföldet fél nap alatt.
*Majd abbahagyja homloka simogatását, mert nagyjából felfogja a szavak jelentését és összeáll a fejében a mondat értelme, persze ezzel együtt azon téren is megvilágosodik, hogy a tündér mostanában nem fog lelassulni. A jókívánsogakra nem reagál semmit, nem épp elvből, pusztán mivel neki nem sok jót kívántak még, nem igazán ismeri az illemnek erre vonatkozó részét, csak vesz egy nagy levegőt, mintha nem is hallotta volna. Majd a tündér folyamatosan rá-rápillantgat, ez egy idő után kezdi kétségbe ejteni. Végignéz a gúnyáján, de semmi kivetnivalót nem talál rajta. Na persze azt leszámítva, hogy nem mai darab.
~ Vagy netán óvatosságból pillantgat hátra? Nem, nem nézem annyira óvatosnak, mint amilyen én vagyok. ~
Majd a találgatások érdekesen sülnek el, de végülis úgy fest, mind téves. Legalábbis egyenlőre.*
- Egy szóval sem mondtam, hogy városőr lennél, nem csak ők szoktak elfogni embereket, főleg nem olyan becsületes mágusokat, mint én *mondja, majd vesz egy szép nagy levegőt. Szívesen elővenné kedvenc pipáját is akár, de sajnos nem meri megkísérelni, hogy a templomon belül álljon neki annak füstjét kilehelni, hiszen ez ismételten egy jó ok lenne a papoknak az elküldésére.
~ Oda kell ám figyelni, nehogy valami olyat tegyek, amivel tényleges ellenszenvet válthatok ki ~
Majd kissé erőlködve bár, de feltápászkodik.*
- Akkor úgy vélem az előbbiek közül egyik sem vagy, legalábbis a szavaidból ezt vagyok kénytelen leszűrni. Akkor hát elárulnád végre, hogy mi vagy? Azon kívül persze, hogy tündér. Kímélj meg a további tippelgetésektől.
*Azzal ahogy ezt mondja, egy körsétára indul a gyönyörű épületben. Megcsodálja a domborműveket, a szobrokat, és persze a virágokat a szobrok lábánál.
~ Biztos nem önteltség azt gondolni, hogy ezek a virágok még sokkal szebbé teszik a templomot ~ Gondolkodik, miközben sétálgat a márványpadlón.*
- Szóval három óra. Egyfolytában három órát, és ehhez pusztán annyi kellett, hogy megtedd az Arthenior és karavánpihenő közti két napos járóföldet fél nap alatt.
*Majd abbahagyja homloka simogatását, mert nagyjából felfogja a szavak jelentését és összeáll a fejében a mondat értelme, persze ezzel együtt azon téren is megvilágosodik, hogy a tündér mostanában nem fog lelassulni. A jókívánsogakra nem reagál semmit, nem épp elvből, pusztán mivel neki nem sok jót kívántak még, nem igazán ismeri az illemnek erre vonatkozó részét, csak vesz egy nagy levegőt, mintha nem is hallotta volna. Majd a tündér folyamatosan rá-rápillantgat, ez egy idő után kezdi kétségbe ejteni. Végignéz a gúnyáján, de semmi kivetnivalót nem talál rajta. Na persze azt leszámítva, hogy nem mai darab.
~ Vagy netán óvatosságból pillantgat hátra? Nem, nem nézem annyira óvatosnak, mint amilyen én vagyok. ~
Majd a találgatások érdekesen sülnek el, de végülis úgy fest, mind téves. Legalábbis egyenlőre.*
- Egy szóval sem mondtam, hogy városőr lennél, nem csak ők szoktak elfogni embereket, főleg nem olyan becsületes mágusokat, mint én *mondja, majd vesz egy szép nagy levegőt. Szívesen elővenné kedvenc pipáját is akár, de sajnos nem meri megkísérelni, hogy a templomon belül álljon neki annak füstjét kilehelni, hiszen ez ismételten egy jó ok lenne a papoknak az elküldésére.
~ Oda kell ám figyelni, nehogy valami olyat tegyek, amivel tényleges ellenszenvet válthatok ki ~
Majd kissé erőlködve bár, de feltápászkodik.*
- Akkor úgy vélem az előbbiek közül egyik sem vagy, legalábbis a szavaidból ezt vagyok kénytelen leszűrni. Akkor hát elárulnád végre, hogy mi vagy? Azon kívül persze, hogy tündér. Kímélj meg a további tippelgetésektől.
*Azzal ahogy ezt mondja, egy körsétára indul a gyönyörű épületben. Megcsodálja a domborműveket, a szobrokat, és persze a virágokat a szobrok lábánál.
~ Biztos nem önteltség azt gondolni, hogy ezek a virágok még sokkal szebbé teszik a templomot ~ Gondolkodik, miközben sétálgat a márványpadlón.*
1337. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-20 21:48:49
Üzenet elküldve: 2013-01-20 21:48:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Nem szokta felfogni, hogy másoknak mennyire nehezükre esik szemmel tartania őt, ha így mocorog folyton. Ösztönösen ilyen, van ennyi felesleges energiája, hogy a pihenés számára igazán ritka pillanatok egyike. A csuhás mormogása, hogy papírvirág, vagy igazi, arra nem tud mit reagálni. Csak piszkálódik, egy kicsit olyan érzéssel. A férfi háta mögött kicsit kifigurázva utánozza a dörmögését, persze hangtalanul. De amint megfordul már is tovaszökken másik irányba. A kérdésre a fejét rázza hevesen, talán más beleszédül a látványba, de ő nem, csak még jó párszor megrázza, szöszke kócos fürtjei csak úgy repkednek a feje körül.*
- Tegnap mikor gyalog jöttem Holdkaravánpihenőből ide, három teljes órát aludtam, annyira elfáradtam. Akkor nyugtom volt, most megint nem vagyok fáradt. *hadarja el a választ, közben éppen a pad támlájának tetején egyensúlyoz megint. Ám kissé megilletődik.*
- Pihensz. *ismétli el.* - Hát jó pihenést, és gyönyörködést. *Teszi hozzá jó kívánalmait, és ismét az oltár felé lép. Időnként hátra pillant, hogy a férfi még ott van-e. De a pihenő nem nagyon akaródzik feltápászkodni a padról. Hogy ezek az öregemberek milyen fáradékonyak? Vajon ő is ilyen lesz mikor megöregszik? Érdekes egy elgondolás, majd kíváncsi lesz rá.
A következő első találgatásra felkacag.*
- Én tolvaj? *ismét jóízűen csendülve nevetgél. A békés városit meg sem hallja, de teljesen elcsendesedik az utolsó fejtegetésre.*
- Hogy micsodára? Elfogózni téged? ÉÉN?! hát kérlek én csak egy kis tündér vagyok, nem városőr. Ezt magad is láthatod. *Mondja, és ajka ismét mosolyra görbül. Ő veszélyes elfogós városőr. Ez igazán tetszik neki, persze egy cseppet sem hiszi, hogy ezt kinézné belőle bárki is. A csuhásnak nyilván anyára ment valami, ha őt valami ilyesminek nézze.*
- Tegnap mikor gyalog jöttem Holdkaravánpihenőből ide, három teljes órát aludtam, annyira elfáradtam. Akkor nyugtom volt, most megint nem vagyok fáradt. *hadarja el a választ, közben éppen a pad támlájának tetején egyensúlyoz megint. Ám kissé megilletődik.*
- Pihensz. *ismétli el.* - Hát jó pihenést, és gyönyörködést. *Teszi hozzá jó kívánalmait, és ismét az oltár felé lép. Időnként hátra pillant, hogy a férfi még ott van-e. De a pihenő nem nagyon akaródzik feltápászkodni a padról. Hogy ezek az öregemberek milyen fáradékonyak? Vajon ő is ilyen lesz mikor megöregszik? Érdekes egy elgondolás, majd kíváncsi lesz rá.
A következő első találgatásra felkacag.*
- Én tolvaj? *ismét jóízűen csendülve nevetgél. A békés városit meg sem hallja, de teljesen elcsendesedik az utolsó fejtegetésre.*
- Hogy micsodára? Elfogózni téged? ÉÉN?! hát kérlek én csak egy kis tündér vagyok, nem városőr. Ezt magad is láthatod. *Mondja, és ajka ismét mosolyra görbül. Ő veszélyes elfogós városőr. Ez igazán tetszik neki, persze egy cseppet sem hiszi, hogy ezt kinézné belőle bárki is. A csuhásnak nyilván anyára ment valami, ha őt valami ilyesminek nézze.*
1336. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-20 21:28:59
Üzenet elküldve: 2013-01-20 21:28:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*A tündér repkedése szinte teljesen elszédíti. Miközben óvatosan behelyezi a virágokat, csak ennyit dörmög:*
- Lehet hogy ha papírból készítenék virágot az sosem hervadna el, viszont ez egy templom, ahol szentek kegyelmét keressük, itt nem holmi papírjátékkal fogok díszíteni. Na nem mintha ez az én ötletem lett volna, engem is úgy küldtek.
*Majd mikor elhelyezkedik a padon, a tündér szinte körbetáncolja, így elég nehéz nyomon követnie.*
- Mond, te sosem szoktál egy helyben maradni? *kérdezi a rá legjellemzőbb közönyösséggel. Majd figyeli, ahogy a tündér ide-oda futkos, mint az egér, aki macskát látván rémületében meg sem tud állni, míg ki nem fogy belőle a szusz.*
- Azt látom, hogy valóban nem jártál még itt, meg azt is, hogy kicsattansz az energiától *vakarja meg a fejét* Hogy érted hogy mit csinálok? Nem nyilvánvaló? Pihenek, és szemügyre veszem munkám gyümölcsét. *a hangjában továbbra sincsenek érzések, vagy legalábbis nagyon halványak. Úgy mondja el mindezt, mintha csak az időjárásról beszélne, vagy azt mondaná el, hogy nappalt az éjszaka követi, és azonképpen az éjszakát a nappal. De minthogy a tündér mozgása tényleg megszédíti már kissé úgy dönt, hogy felhagy azzal a lehetetlen próbálkozással, hogy minden mozdulatát nyomon kövesse.
~ Ha vinni akarja az erszényem, hát vigye ~ morog magában, majd megszólal:*
- És te mégis ki vagy, mi vagy? Tán valami tolvaj, esetleg békés városi, vagy valaki akit az elfogatásomra küldtek? *ez utóbbi szavakat szinte rutinszerűen teszi hozzá, hiszen még most sem bízik teljesen a városban.*
- Lehet hogy ha papírból készítenék virágot az sosem hervadna el, viszont ez egy templom, ahol szentek kegyelmét keressük, itt nem holmi papírjátékkal fogok díszíteni. Na nem mintha ez az én ötletem lett volna, engem is úgy küldtek.
*Majd mikor elhelyezkedik a padon, a tündér szinte körbetáncolja, így elég nehéz nyomon követnie.*
- Mond, te sosem szoktál egy helyben maradni? *kérdezi a rá legjellemzőbb közönyösséggel. Majd figyeli, ahogy a tündér ide-oda futkos, mint az egér, aki macskát látván rémületében meg sem tud állni, míg ki nem fogy belőle a szusz.*
- Azt látom, hogy valóban nem jártál még itt, meg azt is, hogy kicsattansz az energiától *vakarja meg a fejét* Hogy érted hogy mit csinálok? Nem nyilvánvaló? Pihenek, és szemügyre veszem munkám gyümölcsét. *a hangjában továbbra sincsenek érzések, vagy legalábbis nagyon halványak. Úgy mondja el mindezt, mintha csak az időjárásról beszélne, vagy azt mondaná el, hogy nappalt az éjszaka követi, és azonképpen az éjszakát a nappal. De minthogy a tündér mozgása tényleg megszédíti már kissé úgy dönt, hogy felhagy azzal a lehetetlen próbálkozással, hogy minden mozdulatát nyomon kövesse.
~ Ha vinni akarja az erszényem, hát vigye ~ morog magában, majd megszólal:*
- És te mégis ki vagy, mi vagy? Tán valami tolvaj, esetleg békés városi, vagy valaki akit az elfogatásomra küldtek? *ez utóbbi szavakat szinte rutinszerűen teszi hozzá, hiszen még most sem bízik teljesen a városban.*
1335. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-20 21:17:01
Üzenet elküldve: 2013-01-20 21:17:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Teljesen nyugalomban sétálgat a templomban a padok között, persze a nyugalom a lelkiállapotára vonatkozik, valójában első ránézésre, egy izgága kis tündér, aki folyton csak mozog. Le nem állna egy pillanatra sem. Egyszer csak ráköszönnek, nem reagál rá elsőre, mert őt nem szokták le hölgyemezni. Hiszen ő egy szeleburdi heveske leány. Aztán csak oda pillantgat, és ajkára mosoly húzódik, hát csak ő lett a szemtelen komiszból hölgy? Micsoda csoda, úgy látszik, egyesek észreveszik, hogy nő.*
-Szebb napokat magának is. *Mondja gyorsan huncutul görbülő ajkakkal. Közben közelebb ugrál, s izgalmában a szárnyacskái is bizony meg meg rezdülnek. Egyik kezében a kistáska, másikkal pedig az ajkát csipkedi össze, újra és újra. Figyeli a férfit, egy ember. Úgy néz ki mint egy szerzetes. Kedves öreg mackós bácsinak néz ki, aki időnként mogorva.*
-Miért tépkedett le a virágokat? Így elpusztulnak, ha papírból készítenél, az sosem hervadna el, míg az igaziak élhetnének szépen a mezőn. *Megszólalva ugyanúgy hadar, ahogy nem bír két pillanatig nyugton maradni. Muszáj kioktatnia a férfit, hiába idősebb nála, hiába nagyobb, és árthat neki. Olyan gyors biztos nem mint amilyen ő tud lenni. Bár bőven rosszul vonhatja le a következtetést, hiszen ilyesmire sosem figyelt nagyon. Valahogy eddig mindig megúszta, de azért nem egy olyan nagyon kötekedős tündér ő.*
-Csak nézelődöm, még sosem jártam ebben a templomban, és nagyon kíváncsi vagyok rá. *Válaszol, és ahogy a férfi leül a padra, ő körbe ugrálja. Felugrik a pad támlájára, és pár lépést ott egyensúlyozva lépdel, majd kecsesen leugrik, és leül mellé. Mindezt azért, hogy utána ismét felpattanjon, és közelebb lépjen az oltárhoz, mert azt is meg kell néznie. Aztán vissza ismét a férfi mellé, most nem ül le, csak szökken ide-oda.*
-Maga mitcsinál itt?*kérdezi direkt, mert miért is ne, még ha látta a virágokkal való díszítős részt, akkor is mást is kereshet itt.*
-Szebb napokat magának is. *Mondja gyorsan huncutul görbülő ajkakkal. Közben közelebb ugrál, s izgalmában a szárnyacskái is bizony meg meg rezdülnek. Egyik kezében a kistáska, másikkal pedig az ajkát csipkedi össze, újra és újra. Figyeli a férfit, egy ember. Úgy néz ki mint egy szerzetes. Kedves öreg mackós bácsinak néz ki, aki időnként mogorva.*
-Miért tépkedett le a virágokat? Így elpusztulnak, ha papírból készítenél, az sosem hervadna el, míg az igaziak élhetnének szépen a mezőn. *Megszólalva ugyanúgy hadar, ahogy nem bír két pillanatig nyugton maradni. Muszáj kioktatnia a férfit, hiába idősebb nála, hiába nagyobb, és árthat neki. Olyan gyors biztos nem mint amilyen ő tud lenni. Bár bőven rosszul vonhatja le a következtetést, hiszen ilyesmire sosem figyelt nagyon. Valahogy eddig mindig megúszta, de azért nem egy olyan nagyon kötekedős tündér ő.*
-Csak nézelődöm, még sosem jártam ebben a templomban, és nagyon kíváncsi vagyok rá. *Válaszol, és ahogy a férfi leül a padra, ő körbe ugrálja. Felugrik a pad támlájára, és pár lépést ott egyensúlyozva lépdel, majd kecsesen leugrik, és leül mellé. Mindezt azért, hogy utána ismét felpattanjon, és közelebb lépjen az oltárhoz, mert azt is meg kell néznie. Aztán vissza ismét a férfi mellé, most nem ül le, csak szökken ide-oda.*
-Maga mitcsinál itt?*kérdezi direkt, mert miért is ne, még ha látta a virágokkal való díszítős részt, akkor is mást is kereshet itt.*
1334. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-20 19:13:22
Üzenet elküldve: 2013-01-20 19:13:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Visszaér a templomba a virágokkal, amiket gyűjtött. Ahogy belép az ajtón, a szokásos látvány fogadja. Mélyen magába szívja a templom levegőjét. Majd hirtelen egy tündérre lesz figyelmes. Eddig még nem látta itt, de hát mindenkinek jár, hogy a templomban tartózkodjon, Rathernek pedig több esze van annál, mintsem udvariatlan legyen vele, hisz ez a papoknak talán okot szolgáltatna arra, hogy ördögnek, sátánnak bélyegezzék, és elűzzék. Így hát tőle szokatlan illemmel meghajol*
- Üdvözlöm hölgyem!
*Majd rögtön neki is lát a virágokat a márványvázákba helyezni. Egy közeledő papot vesz észre, arcát kezdi firtatni.
~ Talán csalódottságot látok? Vagy beképzelem magamnak ezt is? Tény, hogy nem jött ide megköszönni a munkámat. ~
Ezután a többi márványedénybe is belehelyezi a virágokat, majd figyelme ismét a tündérre terelődik.*
- Mi járatban? *kérdi cseppet sem illedelmesen, ez a kérdés már sokkal inkább vall az ő rideg személyiségére. Azonban mégsem olyan rideg, hiszen köszönt a tündérnek, s szóba is állt vele, nem úgy mint a minap a kováccsal.
~ Vajon ő is mágus volna? Nem, nem mágus, vagy ha igen, hát jól leplezi. Akkor mi lehet? Valójában semmi rosszat nem nézek ki belőle, de jót se feltétlen ~
Így méregeti még egy jó darabig, majd kényelmesen elhelyezkedik egy padon. Ezzel párhuzamosan persze szemével nem ereszti a jövevényt, ezt inkább biztonsági okokból mellőzi. Amíg semmit nem tud róla, addig jobb óvatosnak lenni.*
- Üdvözlöm hölgyem!
*Majd rögtön neki is lát a virágokat a márványvázákba helyezni. Egy közeledő papot vesz észre, arcát kezdi firtatni.
~ Talán csalódottságot látok? Vagy beképzelem magamnak ezt is? Tény, hogy nem jött ide megköszönni a munkámat. ~
Ezután a többi márványedénybe is belehelyezi a virágokat, majd figyelme ismét a tündérre terelődik.*
- Mi járatban? *kérdi cseppet sem illedelmesen, ez a kérdés már sokkal inkább vall az ő rideg személyiségére. Azonban mégsem olyan rideg, hiszen köszönt a tündérnek, s szóba is állt vele, nem úgy mint a minap a kováccsal.
~ Vajon ő is mágus volna? Nem, nem mágus, vagy ha igen, hát jól leplezi. Akkor mi lehet? Valójában semmi rosszat nem nézek ki belőle, de jót se feltétlen ~
Így méregeti még egy jó darabig, majd kényelmesen elhelyezkedik egy padon. Ezzel párhuzamosan persze szemével nem ereszti a jövevényt, ezt inkább biztonsági okokból mellőzi. Amíg semmit nem tud róla, addig jobb óvatosnak lenni.*
1333. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-20 19:01:04
Üzenet elküldve: 2013-01-20 19:01:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Temetőből inkább viharos gyorsasággal a templomba menekül, az valahogy barátságosabb volt, még Karavánpihenőben is. Belépve kissé másmilyen, mint a szentély, de még mindig jobb, mint a temető rideg ijesztő valója. Egy kisebb batyu is van most nála, melyben néhány új szerzeménye van. Vett egy másik ruhácskát, egy kéket. Egy bájitalt, igaz azt már elhasználta, és egy függőt, nem olyan szép, mint ami a nyakában van, de azért szép. Beletúr, és kis szütyőjét keresi, mert azt is a kis táskába süllyesztette. Igaz kevéske aranya maradt, de ezért egy vacsora kijön belőle, és ha megéhezne hát, akkor szüksége lesz rá. Megkönnyebbül, amikor a pénzes tarsoly előkerül. Aztán visszatúrja a mélyére, és bezárja a kistáska száját. Majd a kezében lóbálva halad a templomban, és nézelődik erre arra. Igazán szép templom ez, talán kicsivel több időt tölt el itt, mint tervezte eredetileg.*
1332. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-19 21:17:20
Üzenet elküldve: 2013-01-19 21:17:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Az artheniori templom mindig lenyűgözi. Nem csak mérete, kidolgozottsága, díszítettsége, vagy egyéb külsőségei miatt. Nem, ennek egészen más oka is akad. A templom falaiból áradó mágiakisurgázás, ami természetesen nagymértékben felerősödik, ha az illető belép a kolosszális épület belsejébe. Ez a valódi oka, amiért annyira csodálja a templomot. Szereti a mágiával átitatott levegőt. Szereti beszívni a mágiát, szereti kifújni a mágiát, szereti, ha a mágia kellemesen átjárja a testét. Az ilyesfajta légkört kedveli igazán. Őt nem ragadja meg a városi levegő. A kocsmákban terjengő alkoholszag, a szegénynegyedet átható bűz, de még az erdő illata sem hatol annyira a lelkéig, mint a templom levegője. Ezért tölti itt szinte minden idejét, amióta Artheniorba jött. Nem vágyik a városba, neki tökéletes itt a templom békés, biztonságos falai között.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.01.19 23:34:18, a következő indokkal:
Jelpótlás.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.01.19 23:34:18, a következő indokkal:
Jelpótlás.
1331. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-18 19:35:11
Üzenet elküldve: 2013-01-18 19:35:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
* Alaposan szemügyre veszi a templom belsejét, és persze a tanulási lehetőséget is, de rá kell jöjjön az itteni papok igencsak megkérik a tanulás árát. Tehát nincs értelme maradnia azon túl, hogy kigyönyörködte magát a templom szépségében, megpihent egy kicsit és merített a templomi áhítatból. A templomra szánt aranyat persze azért ott hagyta a templomot felügyelő papnál, majd elköszön és tovább áll. Kell még templomnak lennie máshol is. Legfeljebb utazik. Ismerkedik. Az életnek nem szabad hátat fordítani s keresni kell a lehetőségeket. És ez éppen egy ilyen lehetőség.*
1330. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-13 14:44:03
Üzenet elküldve: 2013-01-13 14:44:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
* Az út nagyobb része immár ismerős előtte, hiszen tegnap a folyópartig jött el, onnan fordult vissza. Most viszont tovább merészkedett, hiszen a temetőn túl látni vélt egy templomtornyot, amit most szándékában áll megnézni. Tehát itt van. A templomok mindig is mágnesként vonzották. Az okát eleddig még nem sikerült ennek a vonzalomnak megtalálni, igaz túlzottan nem is kereste. Mielőtt belépne a templomba egy aranyat vesz ki a zsebéből. A papok mindig hálásak egy kis apanázsért. Ha úgy hozza a sors, akkor a kezében lévő aranyat feláldozza a templom oltárán.*
1329. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-13 13:39:35
Üzenet elküldve: 2013-01-13 13:39:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Vidáman szökdécsel a templom lépcsőin, az utolsó pár fokon egyszerűen felrepül. A verőfényből belépve a homályos templomba néhányat pislog, mint egy álmából fölvert bagoly, majd valahol a terem közepén egy padra veti magát. Igazából azért jött, mert igazi nagy mágussá akar válni, de ha már itt van, akkor ideje elmélyedni kissé az imák rejtelmeiben. A csendes "elmélkedés" nála két évben egyszer előforduló alkalom, s ezeket is csak azért iktatja be, mert valakitől hallotta, hogy ha sokat imádkozik valamelyik istenhez, akkor jobb lesz az élete. Azóta buzgón gyakorolja a vallást, ami abban merül ki, hogy többé nem ül fel minden szobor tetejére, és néha eszébe jut, hogy imádkozni is kéne. Komolyan készülődik beszédbe elegyedni valamelyik istennel, végül nagy levegőt vesz, és magában belekezd.*
~Annak Aki Hallja! Az elmúlt időszak szuper volt, csak kissé uncsi. Igazán felpörgethetnéd az életet egy egészen icipicit. Amúgy hogy vagy? Én jól, kösz. Add meg, hogy én lehessek a legnagyobb mágus a világon, még akkor is, ha a tanulásnak még eléggé az elején járok. Köszi!!~*Fejezi be végül, majd elégedetten föláll, és tanár után néz.*
~Annak Aki Hallja! Az elmúlt időszak szuper volt, csak kissé uncsi. Igazán felpörgethetnéd az életet egy egészen icipicit. Amúgy hogy vagy? Én jól, kösz. Add meg, hogy én lehessek a legnagyobb mágus a világon, még akkor is, ha a tanulásnak még eléggé az elején járok. Köszi!!~*Fejezi be végül, majd elégedetten föláll, és tanár után néz.*
1328. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-07 17:34:54
Üzenet elküldve: 2013-01-07 17:34:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//éjszaka//
*Ölelése ében kristálypalotát épít neki. A fagyos simítás zilált, fekete üstökén... amilyen visszataszító, épp oly kegyes. Gyengéd borzalom járja iszonytató táncát tincsei között, s ő elveszetten merül belé. Hallja azt a suttogást. A szavakat, melyek túl kegyetlen zöngéket mozdítanak, hogy a valóság hanggá érlelje őket. Mintha csak távoli, zord duruzsolás volna, egy meghasonlott, gonosz lélek átka valamely dohos sírbolt magányos kőpadjáról.
Elengedi maga mellett. Nem hagyja, hogy szörnyű ítéletté burjánzzon az a néhány szó. Kizárja ebből a mélységes, fertelmes ölelésből. Csak a bőrén kapaszkodhat meg, melyen borzongás görcsét hagyja óhatatlan.
Ez a pillanat csak kettejüké. Nem férkőzhet a közelébe semmi. Sötét szentség, melyben az úr bélyege a lelkébe ég. Akármilyen démoni is ez az úr, mostantól... mostantól az övé. Zord atya, mindenható istenné emelkedő szörnyeteg.
Ahogy eltávolodik tőle az ében test, ajándékait reá hagyja: de ezek az új láncok szörnyen nehezek. A fuvolás határain járó teste alig bírja meg súlyukat. Szinte csak a buzgó vágy tartja meg a lábán, hogy ne okozzon csalódást. Fekélyként fészkeli gyomrába magát a gondolat, hogy ha összeesne, egyedül lelné itt a hajnal, mint egy halom kidobott rongyot. Nem is lenne több annál. A haszontalanság elmállasztaná, széthordaná az emlékét is, nem maradna belőle más, mint finom szemcséjű por, melyet a padok közé kerget a játszi szél.
Felnyalábolja a holmiját, mely igazán nem sok, és szinte semmi hasznos. Egy íj és egy tegez. Míg a mélységi nyomában igyekszik tép egy arasznyit a ruhája széléből és hevenyészett kötést teker sebzett tenyerére. Még mindig lüktet benne a fájdalom. Remegés áll a kezébe, ha mozdítani próbálja az ujjait.
A tőrnek keserű búcsút mond. Nem fűz hozzá reményt, hogy sajátjaként tekinthet még rá egyszer. Immár önnön magára se tekinthet akképp. Szolgává lenni egy dolog, tulajdonná... az merőben más. Keserű ízt nyel a hamari bólintással.*
~... a befogásodra~ *visszhangzik a fejében. Befogni, mint egy gazdátlan állatot... Hát így tekint rá? Léptei torpanássá lassulnak, ahogy a gondolat sajgó űrt mételyez a mellkasába. Aztán persze lódul is tovább, bár járása esetlenül tétova a gyengeségtől.*
*Ölelése ében kristálypalotát épít neki. A fagyos simítás zilált, fekete üstökén... amilyen visszataszító, épp oly kegyes. Gyengéd borzalom járja iszonytató táncát tincsei között, s ő elveszetten merül belé. Hallja azt a suttogást. A szavakat, melyek túl kegyetlen zöngéket mozdítanak, hogy a valóság hanggá érlelje őket. Mintha csak távoli, zord duruzsolás volna, egy meghasonlott, gonosz lélek átka valamely dohos sírbolt magányos kőpadjáról.
Elengedi maga mellett. Nem hagyja, hogy szörnyű ítéletté burjánzzon az a néhány szó. Kizárja ebből a mélységes, fertelmes ölelésből. Csak a bőrén kapaszkodhat meg, melyen borzongás görcsét hagyja óhatatlan.
Ez a pillanat csak kettejüké. Nem férkőzhet a közelébe semmi. Sötét szentség, melyben az úr bélyege a lelkébe ég. Akármilyen démoni is ez az úr, mostantól... mostantól az övé. Zord atya, mindenható istenné emelkedő szörnyeteg.
Ahogy eltávolodik tőle az ében test, ajándékait reá hagyja: de ezek az új láncok szörnyen nehezek. A fuvolás határain járó teste alig bírja meg súlyukat. Szinte csak a buzgó vágy tartja meg a lábán, hogy ne okozzon csalódást. Fekélyként fészkeli gyomrába magát a gondolat, hogy ha összeesne, egyedül lelné itt a hajnal, mint egy halom kidobott rongyot. Nem is lenne több annál. A haszontalanság elmállasztaná, széthordaná az emlékét is, nem maradna belőle más, mint finom szemcséjű por, melyet a padok közé kerget a játszi szél.
Felnyalábolja a holmiját, mely igazán nem sok, és szinte semmi hasznos. Egy íj és egy tegez. Míg a mélységi nyomában igyekszik tép egy arasznyit a ruhája széléből és hevenyészett kötést teker sebzett tenyerére. Még mindig lüktet benne a fájdalom. Remegés áll a kezébe, ha mozdítani próbálja az ujjait.
A tőrnek keserű búcsút mond. Nem fűz hozzá reményt, hogy sajátjaként tekinthet még rá egyszer. Immár önnön magára se tekinthet akképp. Szolgává lenni egy dolog, tulajdonná... az merőben más. Keserű ízt nyel a hamari bólintással.*
~... a befogásodra~ *visszhangzik a fejében. Befogni, mint egy gazdátlan állatot... Hát így tekint rá? Léptei torpanássá lassulnak, ahogy a gondolat sajgó űrt mételyez a mellkasába. Aztán persze lódul is tovább, bár járása esetlenül tétova a gyengeségtől.*
1327. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-06 18:42:14
Üzenet elküldve: 2013-01-06 18:42:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//éjszaka//
*Félkész esküje, ím megköttetett...
Obszidiánból faragott pókujjak cirógatják végig az embernőstény tincseit, érintése mint a téli fagy, fajtalan mint a nyolclábú szőrös csápja.
Hagyja a szolgát illúziókba menekülni az őt immár egyfolytán üldöző lidércnyomás elől. Mint egy beteg kisgyermek, kinek lázálmából nincsen ébredése, s az ágy sarkába ülő csuklyarejtett entitásnak, vérfaló strigának sem nyugtató szavak peregnek ajkáról... az űzött kölyök biztonság tüneményébe ringatja magát, s gyógyszerként hat rá a mákony mi szenvedéseit elnyomja. Nehéz kőként ül a démon mellkasára, s míg elvakul a valóságra, a sötét ajkakról gördülő sziszegésre vajh nem mint menekvésre, hallgat...? Nem bűvige az mely a kisfiút elragadta, s mackója tehetetlen hullt az alvó ház padlójára. Önmaga fogadta a megváltás ígéretét csípősméz árulásban... Köntöst nem húz a vég hol elég a fájdalom.
Mit a fuvolás nem tudhat... rabláncnak tartója, vasháló szövője ugyanúgy megszenvedi hazájának meghívását... sebesülése után ezer hang szólítja fürkészi lépéseit milliók tükörpárja, melyek egyetlen szembogárban összpontosulnak; mint szembenálló tükrök végtelenített multiplikációi... ők a rokonai, ők a démonai, ők a gazdája... ő csak ő. Mindenki egyforma e vérektől függetlenül testvériségben, melyhez hozzácsatolta ma, nem csak Szikra porhüvelyét... ám ez volt még egykoron, a nagy adomány ára mit megtett a bíbortükrök nemes gazdájáért... Ayia már nem tud róla.
Reszkető szavak kélnek ingének szöveténél... oly hideg csontja, teste, a templom levegője, hogy ruhán át is érzi eleven lehelletét... Az egyetlen melegséget ebben a valóságtól szakadt hagymázban. Mély lélegzetvétel emeli bordáinak sorát... oly ritka jelenség ez...*
-Az elme önmagát védi a felejtéssel... -* mormogja újféle intimitás hangenmében hogy a teplom ne hallja. Noha jelen pillanatban, ha Ayia felpillant, végenincs sötétség mezejében állna, melynek egy árnyalat sem húzta meg horizontját. Vertikálisan vagy horizontálisan, sőt még időben sem mozdulnak a világ dimenziókerekei. Inkább érezni, mint látni hogy úsznak vérszínű felhők mély árnyékokat vetve semmiközti lényükre. Narzuth szavai mélyen, árnyékszínben rezonálnak mint koporsót szenyező fekete föld egyszerű súgásai. Bár takarja a rettegés torzító problémája, kevéssé kifinomultak az elmúlás vámszedői.*
-Ha eltávolítot a tegnapodtól, úgy ne zaklasd fel magad... meghasonlásodat senki nem kívánja, s szenvedni fogsz így is -* szívja be illatát: az eleven virágokat, szellőt; mindent mi oly távoli kietlen pusztájától miért lelkét eladta... vagy bilincsbe verték talán születéstől fogva. Vannak titkok mikre a rém sem emlékszik, múlt fátyla takarja, tengerszem homálya rejti.
Ajkára fanyar kis ívet von a melegség gondolata, a vér mi elevenen lüktet ujjbegyei alatt... Szikra derekán nyugszik a mélységi másik, karmos mancsa. Bőrkestyűjén át is sugárzik jegessége noha a karmazsin métely s élő test ölelése enyhíteni látszik kissé a hím megszokott kínján. Időleges... minden elevenség csak az időben tündöklik s nem az otthon pokolbugyrán.*
-Szenvedni... -* a természetes árnyak meleg fényben derengenek fel szinte előbújva a térből. A padsorokra sütő ezüsthold világa, a nehézlégzésű, szürke kő. Éles váltásuknak hála szinte marja szaglását az oltáron elhelyezett bájital kénbűze.*
-Kínlódni, agonizálni... kezemben tartom emlékeidet, Árnyurak Rabszolgája...kis fuvolás. -* sóhajtja, majd kibontakozik a szikralény karjaiból.*
-Szedd a holmid, nem szántam örökidőt a befogásodra. -* csúsztatja a nőstény tőrét fegyverövébe.* -Velem fogsz élni.
*Magához veszi nehéz bársonyköpönyegét, mely egy támlára hajtva vár. Felölti, s várhatóan, Szikra társaságában hagyja el a templomot. A mellékhajó hátuljában kipányvázva vak, éjszínű csataló várakozik. Lomha mozgása mellyel a falba forrasztott vaskarikát rágja, lélegzete nem gomolyít fehér párát. Összefont sorsuk felé az ő hátán indulnak. Sarkát a hátsó lábak hajlatához vágva, fásult borzadályt lélegzik.*
A hozzászólás írója (Narzuth Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.06 18:54:29
*Félkész esküje, ím megköttetett...
Obszidiánból faragott pókujjak cirógatják végig az embernőstény tincseit, érintése mint a téli fagy, fajtalan mint a nyolclábú szőrös csápja.
Hagyja a szolgát illúziókba menekülni az őt immár egyfolytán üldöző lidércnyomás elől. Mint egy beteg kisgyermek, kinek lázálmából nincsen ébredése, s az ágy sarkába ülő csuklyarejtett entitásnak, vérfaló strigának sem nyugtató szavak peregnek ajkáról... az űzött kölyök biztonság tüneményébe ringatja magát, s gyógyszerként hat rá a mákony mi szenvedéseit elnyomja. Nehéz kőként ül a démon mellkasára, s míg elvakul a valóságra, a sötét ajkakról gördülő sziszegésre vajh nem mint menekvésre, hallgat...? Nem bűvige az mely a kisfiút elragadta, s mackója tehetetlen hullt az alvó ház padlójára. Önmaga fogadta a megváltás ígéretét csípősméz árulásban... Köntöst nem húz a vég hol elég a fájdalom.
Mit a fuvolás nem tudhat... rabláncnak tartója, vasháló szövője ugyanúgy megszenvedi hazájának meghívását... sebesülése után ezer hang szólítja fürkészi lépéseit milliók tükörpárja, melyek egyetlen szembogárban összpontosulnak; mint szembenálló tükrök végtelenített multiplikációi... ők a rokonai, ők a démonai, ők a gazdája... ő csak ő. Mindenki egyforma e vérektől függetlenül testvériségben, melyhez hozzácsatolta ma, nem csak Szikra porhüvelyét... ám ez volt még egykoron, a nagy adomány ára mit megtett a bíbortükrök nemes gazdájáért... Ayia már nem tud róla.
Reszkető szavak kélnek ingének szöveténél... oly hideg csontja, teste, a templom levegője, hogy ruhán át is érzi eleven lehelletét... Az egyetlen melegséget ebben a valóságtól szakadt hagymázban. Mély lélegzetvétel emeli bordáinak sorát... oly ritka jelenség ez...*
-Az elme önmagát védi a felejtéssel... -* mormogja újféle intimitás hangenmében hogy a teplom ne hallja. Noha jelen pillanatban, ha Ayia felpillant, végenincs sötétség mezejében állna, melynek egy árnyalat sem húzta meg horizontját. Vertikálisan vagy horizontálisan, sőt még időben sem mozdulnak a világ dimenziókerekei. Inkább érezni, mint látni hogy úsznak vérszínű felhők mély árnyékokat vetve semmiközti lényükre. Narzuth szavai mélyen, árnyékszínben rezonálnak mint koporsót szenyező fekete föld egyszerű súgásai. Bár takarja a rettegés torzító problémája, kevéssé kifinomultak az elmúlás vámszedői.*
-Ha eltávolítot a tegnapodtól, úgy ne zaklasd fel magad... meghasonlásodat senki nem kívánja, s szenvedni fogsz így is -* szívja be illatát: az eleven virágokat, szellőt; mindent mi oly távoli kietlen pusztájától miért lelkét eladta... vagy bilincsbe verték talán születéstől fogva. Vannak titkok mikre a rém sem emlékszik, múlt fátyla takarja, tengerszem homálya rejti.
Ajkára fanyar kis ívet von a melegség gondolata, a vér mi elevenen lüktet ujjbegyei alatt... Szikra derekán nyugszik a mélységi másik, karmos mancsa. Bőrkestyűjén át is sugárzik jegessége noha a karmazsin métely s élő test ölelése enyhíteni látszik kissé a hím megszokott kínján. Időleges... minden elevenség csak az időben tündöklik s nem az otthon pokolbugyrán.*
-Szenvedni... -* a természetes árnyak meleg fényben derengenek fel szinte előbújva a térből. A padsorokra sütő ezüsthold világa, a nehézlégzésű, szürke kő. Éles váltásuknak hála szinte marja szaglását az oltáron elhelyezett bájital kénbűze.*
-Kínlódni, agonizálni... kezemben tartom emlékeidet, Árnyurak Rabszolgája...kis fuvolás. -* sóhajtja, majd kibontakozik a szikralény karjaiból.*
-Szedd a holmid, nem szántam örökidőt a befogásodra. -* csúsztatja a nőstény tőrét fegyverövébe.* -Velem fogsz élni.
*Magához veszi nehéz bársonyköpönyegét, mely egy támlára hajtva vár. Felölti, s várhatóan, Szikra társaságában hagyja el a templomot. A mellékhajó hátuljában kipányvázva vak, éjszínű csataló várakozik. Lomha mozgása mellyel a falba forrasztott vaskarikát rágja, lélegzete nem gomolyít fehér párát. Összefont sorsuk felé az ő hátán indulnak. Sarkát a hátsó lábak hajlatához vágva, fásult borzadályt lélegzik.*
A hozzászólás írója (Narzuth Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.06 18:54:29
1326. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-06 15:25:48
Üzenet elküldve: 2013-01-06 15:25:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
*Sida ismét a templomba tart tanulni.*
"Remélem, ma már haladok valamire."
*Visszaemlékszik a múltkori órájára. Hirtelen eszébe jut a koldus, akinek segített.*
"Ha ma sem találok munkát, akkor nem tudom, hol fogok aludni."
*Megkordul a gyomra.*
"Persze. Még ennivalót is kell szereznem."
*Egyesével fellépdel a lépcsőfokokon.*
A hozzászólás írója (Sida Ryali) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.06 15:26:45
"Remélem, ma már haladok valamire."
*Visszaemlékszik a múltkori órájára. Hirtelen eszébe jut a koldus, akinek segített.*
"Ha ma sem találok munkát, akkor nem tudom, hol fogok aludni."
*Megkordul a gyomra.*
"Persze. Még ennivalót is kell szereznem."
*Egyesével fellépdel a lépcsőfokokon.*
A hozzászólás írója (Sida Ryali) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.06 15:26:45
1325. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-04 21:11:09
Üzenet elküldve: 2013-01-04 21:11:09
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//A kereskedő - mindenkinek//
- Hát jó, látom ha pénzről van szó, nem tréfál. Rendben, ott leszek a barakkban. *majd miután Hawul tisztességes távolságra ér, az orkok felé fordul* Úgy látszik rossz lóra tettünk. Most már ketten is az életemre törnek. És ha ezt az átkozott városőrt nem sikerült megvenni, akkor nincs választásom, azt a kettőt kéne meggyőznöm.
*Majd hirtelen megjelenik egy férfi. Fekete ruhában van, körbenéz, majd halkan odaszól Goldajnak:*
- Az erdőben akarnak találkozni. Ha gondolja, a többi emberrel együtt elkaphatjuk őket.
- Semmi esetre sem. Rájuk szükség van, és holtan semmit sem érnek. Majd meglátogatom én őket.
*Az egyik ork erre felkapja a fejét*
- Csak nem úgy érti... ?
- De igen *mondja Goldaj* Semmi kíséret, semmi védelem, csak én és ők, aztán a városőr megkapja a pénzét, és mindenki mehet amerre akar.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.04 21:13:01
- Hát jó, látom ha pénzről van szó, nem tréfál. Rendben, ott leszek a barakkban. *majd miután Hawul tisztességes távolságra ér, az orkok felé fordul* Úgy látszik rossz lóra tettünk. Most már ketten is az életemre törnek. És ha ezt az átkozott városőrt nem sikerült megvenni, akkor nincs választásom, azt a kettőt kéne meggyőznöm.
*Majd hirtelen megjelenik egy férfi. Fekete ruhában van, körbenéz, majd halkan odaszól Goldajnak:*
- Az erdőben akarnak találkozni. Ha gondolja, a többi emberrel együtt elkaphatjuk őket.
- Semmi esetre sem. Rájuk szükség van, és holtan semmit sem érnek. Majd meglátogatom én őket.
*Az egyik ork erre felkapja a fejét*
- Csak nem úgy érti... ?
- De igen *mondja Goldaj* Semmi kíséret, semmi védelem, csak én és ők, aztán a városőr megkapja a pénzét, és mindenki mehet amerre akar.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.04 21:13:01
1324. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-04 20:18:08
Üzenet elküldve: 2013-01-04 20:18:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//A kereskedő//
*Hawul mindig is éles eszű embernek tartotta magát, s hogy a mai napig él, nem is bizonyít mást. Mindazonáltal a kereskedő szavai egy pillanatra furcsa ábrázatot keltettek az arcán.*
- Nem egészen értem miről beszél, de ezt hagyjuk is. 2000 jön le az ön üzletéből, míg további 500 a hónapra. Ma estig várok, ha megvan a pénz - és miért ne lenne, hisz most kaszált húszszor ezer aranyat -, úgy keresse Yordit a barakkban. Ha holnap reggel úgy kelek föl, hogy nincs nálam a pénz, elmegyek magáért. A fogadós dolgot pedig felejtse el.
*Azzal sarkon fordul, s ott hagyja a kereskedőt. Idefent már minden további nélkül fordíthat hátat neki és az orkjainak. Amos Thenior nem az a harcias aggastány, mindazonáltal megvédi a kis templomát, s valószínűleg mindent halló füle most is a falakra van tapadva.
Mikor Hawul a pártfogoltjához ér indulást vezényel, majd megvárja míg a többiektől hallótávolságon kívülre kerülnek.*
- Szólj a Goldaj környékén járőröző embereinknek, hogy tartsák aktív megfigyelés alatt a házát. Mindent tudni akarok, hogy ki megy ki és be, hogy vannak-e még őrök - bár ezt kétlem -, s hogy járnak-e arra gyanús egyének. Fogj egy lovat és intézd el minél hamarabb, téged nem láthat ott. *Épp mikor a fiú indulna, Hawul karon ragadja, s azt mondja* - És még valami. Ha a férj és a testőrei eltűntek, hozzák el a feleségét, és rejtsék el az egyik erre alkalmas "barlangunkban".
*Hawul szeretné bebiztosítani, hogy a pénzét megkapja, ám látván, hogy ez a hitvány ember egy kapzsi mocsok, úgy döntött, hogy mindenét elveszi. De úgy, hogy még végig is nézeti vele az egészet. A felesége elrablása nem lesz nehéz ügy, hisz az őröknek elég megkérniük, hogy fáradjon velük a helyőrségre. Ha ellenkezik, még joguk is van elvitetni. Látván Goldaj életvitelét, nem igazán fordít nagy védelmet a házára s annak lakosaira. Minden védelmet magára fordít, de ez most épp kapóra jön. Ha ezek után változna meg ez a fajta rálátása a helyzetre, Hawul még azt hihetné, hogy valaki olvas a gondolataiban.
Mindenesetre a "barlangban" - mely egy menekülési útvonallal ellátott, lefoglalt Hodaril-barlangot rejt - biztonságban lesz, minden kíváncsi szem elől.*
*Hawul mindig is éles eszű embernek tartotta magát, s hogy a mai napig él, nem is bizonyít mást. Mindazonáltal a kereskedő szavai egy pillanatra furcsa ábrázatot keltettek az arcán.*
- Nem egészen értem miről beszél, de ezt hagyjuk is. 2000 jön le az ön üzletéből, míg további 500 a hónapra. Ma estig várok, ha megvan a pénz - és miért ne lenne, hisz most kaszált húszszor ezer aranyat -, úgy keresse Yordit a barakkban. Ha holnap reggel úgy kelek föl, hogy nincs nálam a pénz, elmegyek magáért. A fogadós dolgot pedig felejtse el.
*Azzal sarkon fordul, s ott hagyja a kereskedőt. Idefent már minden további nélkül fordíthat hátat neki és az orkjainak. Amos Thenior nem az a harcias aggastány, mindazonáltal megvédi a kis templomát, s valószínűleg mindent halló füle most is a falakra van tapadva.
Mikor Hawul a pártfogoltjához ér indulást vezényel, majd megvárja míg a többiektől hallótávolságon kívülre kerülnek.*
- Szólj a Goldaj környékén járőröző embereinknek, hogy tartsák aktív megfigyelés alatt a házát. Mindent tudni akarok, hogy ki megy ki és be, hogy vannak-e még őrök - bár ezt kétlem -, s hogy járnak-e arra gyanús egyének. Fogj egy lovat és intézd el minél hamarabb, téged nem láthat ott. *Épp mikor a fiú indulna, Hawul karon ragadja, s azt mondja* - És még valami. Ha a férj és a testőrei eltűntek, hozzák el a feleségét, és rejtsék el az egyik erre alkalmas "barlangunkban".
*Hawul szeretné bebiztosítani, hogy a pénzét megkapja, ám látván, hogy ez a hitvány ember egy kapzsi mocsok, úgy döntött, hogy mindenét elveszi. De úgy, hogy még végig is nézeti vele az egészet. A felesége elrablása nem lesz nehéz ügy, hisz az őröknek elég megkérniük, hogy fáradjon velük a helyőrségre. Ha ellenkezik, még joguk is van elvitetni. Látván Goldaj életvitelét, nem igazán fordít nagy védelmet a házára s annak lakosaira. Minden védelmet magára fordít, de ez most épp kapóra jön. Ha ezek után változna meg ez a fajta rálátása a helyzetre, Hawul még azt hihetné, hogy valaki olvas a gondolataiban.
Mindenesetre a "barlangban" - mely egy menekülési útvonallal ellátott, lefoglalt Hodaril-barlangot rejt - biztonságban lesz, minden kíváncsi szem elől.*
1323. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-04 19:53:53
Üzenet elküldve: 2013-01-04 19:53:53
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//A kereskedő - Hawul Raan részére//
*Miután Hawul és Goldaj felérnek a templomba, és Goldaj végiggondol egy-két dolgot, újra megszólal:*
- Nem hiszem én azt *mosolyog újfent* Amióta nem állt módomban fizetni, három holdforduló telt el, ez a negyedik. Tehát még legjobb szívvel is csak arany jár önnek, és akkor már ezt a holdfordulót is letudtuk. Bár *komorodik el kicsit* Gondolom nem a pénzen múlik. Egyszerűen nem akar segíteni nekem. Ezt eléggé sajnálom, pedig higgye el nekem, jó csapatot alkotnánk. Az elődje is szívesen volt a társam mindenféle üzletekben, és jól járt. Nos, nem teljesen, hiszen átvágták a torkát, de előtte jó élete volt. Nem kevés pénz lecsöpögött neki pluszban, illetve izgalmas kalandokban is volt része. Ha jól sejtem, ön még nem volt olyan helyzetben, hogy a társa egyben sajt üzletének nagyfőnöke is, pedig szórakoztató.
*Végül csöndben marad, nem győzködi tovább Hawult, hiszen ha egyszer ő nem kér a jóból, akkor nem tehet ez ellen semmit.*
- Természetesen a pénzt majd megadom, de most nincs nálam elég, épp csak annyi, hogy lefizethessek pár embert, ha nagyon muszáj *itt ismét elmosolyodik* De megbeszélhetünk egy alkalmat, kivéve persze, ha mégis társulni szeretne, hiszen akkor lesz alkalom bőven. Mondjuk ma este a fogadóban? De csak ha nem tervezett semmit. Addig fontolja meg az ajánlatomat, én pedig viszem a pénzt.
*Miután Hawul és Goldaj felérnek a templomba, és Goldaj végiggondol egy-két dolgot, újra megszólal:*
- Nem hiszem én azt *mosolyog újfent* Amióta nem állt módomban fizetni, három holdforduló telt el, ez a negyedik. Tehát még legjobb szívvel is csak arany jár önnek, és akkor már ezt a holdfordulót is letudtuk. Bár *komorodik el kicsit* Gondolom nem a pénzen múlik. Egyszerűen nem akar segíteni nekem. Ezt eléggé sajnálom, pedig higgye el nekem, jó csapatot alkotnánk. Az elődje is szívesen volt a társam mindenféle üzletekben, és jól járt. Nos, nem teljesen, hiszen átvágták a torkát, de előtte jó élete volt. Nem kevés pénz lecsöpögött neki pluszban, illetve izgalmas kalandokban is volt része. Ha jól sejtem, ön még nem volt olyan helyzetben, hogy a társa egyben sajt üzletének nagyfőnöke is, pedig szórakoztató.
*Végül csöndben marad, nem győzködi tovább Hawult, hiszen ha egyszer ő nem kér a jóból, akkor nem tehet ez ellen semmit.*
- Természetesen a pénzt majd megadom, de most nincs nálam elég, épp csak annyi, hogy lefizethessek pár embert, ha nagyon muszáj *itt ismét elmosolyodik* De megbeszélhetünk egy alkalmat, kivéve persze, ha mégis társulni szeretne, hiszen akkor lesz alkalom bőven. Mondjuk ma este a fogadóban? De csak ha nem tervezett semmit. Addig fontolja meg az ajánlatomat, én pedig viszem a pénzt.
1322. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-04 19:26:31
Üzenet elküldve: 2013-01-04 19:26:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
"Tehát ez a a Levegő Mágia templom. Szép!"
*Még sosem látott ilyet. Szülőföldjén iskolákban tanították a mágiát, nem templomokban. Igazán ott nem is voltak templomok. Megáll a lépcső előtt, mély levegőt vesz.*
"Na, indulás!"
*Belép az épületbe, meghajol. Rögtön észrevesz pár papot, csendesen járkálnak.*
"Inkább nem zavarom meg őket."
*A mágia oktatót keresi.*
*Még sosem látott ilyet. Szülőföldjén iskolákban tanították a mágiát, nem templomokban. Igazán ott nem is voltak templomok. Megáll a lépcső előtt, mély levegőt vesz.*
"Na, indulás!"
*Belép az épületbe, meghajol. Rögtön észrevesz pár papot, csendesen járkálnak.*
"Inkább nem zavarom meg őket."
*A mágia oktatót keresi.*
1321. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-01-04 18:58:32
Üzenet elküldve: 2013-01-04 18:58:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//M11 és Shinea figyelmébe//
* Meghallgatja Shinea szavait, majd mikor nincs több szó, akkor sorjában válaszol a hölgynek.*
- Felőlem csinálhatod egyedül is, de te hittél nekem és átadtad nekem az irányítást. Úgy hittem, hogy nehezebben vagy meggyőzhető.* Mondja ki a szavakat, hogy összegezze a köztük levő állapotot. Igyekszik ügyelni a szavaira, mert a végén tényleg leszúrja a nő fényes nappal.*
- Tudom, hogy sok van a rovásomon. Nem mondtál új dolgot. * Hosszan hallgat, közben figyelmesen körülnéz, hogy nem gyanúsak-e mások számára? *
- Ez csak természetes, hogy nem maradhatunk ebben az öltözetben. Mellesleg sikerült elkapnod a tegnapi kábítósat? Nem fér a fejembe, de olyan az egész mint egy összeesküvés elmélet.*
- Cöhh kössz Drágám, hogy a hátsóm miatt aggódsz. Aggódj a sajátod miatt. Rendben, találkozzunk ott. * Ezzel nem vesztegeti az idejét holmi fecsegésre, mert gyorsan elindul a város felé, hogy kiszellőztesse az agyát. Sietve távozik, azonban megfogadja a nő szavait. Ezzel zárja ki az esélyét, hogy újra elkábítsák egy a lövedékkel. A találkozóról meg nem feledkezik meg...*
* Meghallgatja Shinea szavait, majd mikor nincs több szó, akkor sorjában válaszol a hölgynek.*
- Felőlem csinálhatod egyedül is, de te hittél nekem és átadtad nekem az irányítást. Úgy hittem, hogy nehezebben vagy meggyőzhető.* Mondja ki a szavakat, hogy összegezze a köztük levő állapotot. Igyekszik ügyelni a szavaira, mert a végén tényleg leszúrja a nő fényes nappal.*
- Tudom, hogy sok van a rovásomon. Nem mondtál új dolgot. * Hosszan hallgat, közben figyelmesen körülnéz, hogy nem gyanúsak-e mások számára? *
- Ez csak természetes, hogy nem maradhatunk ebben az öltözetben. Mellesleg sikerült elkapnod a tegnapi kábítósat? Nem fér a fejembe, de olyan az egész mint egy összeesküvés elmélet.*
- Cöhh kössz Drágám, hogy a hátsóm miatt aggódsz. Aggódj a sajátod miatt. Rendben, találkozzunk ott. * Ezzel nem vesztegeti az idejét holmi fecsegésre, mert gyorsan elindul a város felé, hogy kiszellőztesse az agyát. Sietve távozik, azonban megfogadja a nő szavait. Ezzel zárja ki az esélyét, hogy újra elkábítsák egy a lövedékkel. A találkozóról meg nem feledkezik meg...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122