Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 79 (1561. - 1580. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
1580. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-03 15:37:30
Üzenet elküldve: 2013-08-03 15:37:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*A könyvtár felől érkezik, majd megáll, és elkezd azon tanakodni, vajon merre is kell mennie, hogy a fogadóhoz jusson vissza. Arra gondol, hogy megkérdezi valakitől, amikor eszébe jut, hogy kéne lennie nála egy térképnek, amit direkt azért szerzett be, hogy ne tévedjen el. "Ez a feledékenység márt életveszélyes, de mit tegyek, ha csak a könyvek érdekelnek annyira, hogy megjegyezzem, miről szólnak." Miközben eme gondolat végigsuhan az agyán. Nekiáll átkutatni zsebeit, hogy megtalálja a papírt amire a térkép van rajzolva és közbe rácsodálkozik mi mindent összegyűjtött, menyi kacat van nála. Egy csomó pergamen, néhány toll, egy bedugaszolt üvegcse benne tintával, emellett még különböző apróságok kerülnek elő, mikorra megtalálja a térképet. A térképet leteszi a földre, és a többi tárgyat nekiáll vissza rakni zsebeibe. Mikor minden a helyére kerül a térképet a kezébe veszi és megpróbálja betájolni magát. Legnagyobb szomorúságára a templom belseje nincs feltüntetve a térképen így hiába tudja, hogy a templomtól merre kell menni arra nem jött rá, hogy az épület melyik kijáratán kéne távoznia. Rövid gondolkodás után kiválasztja az egyiket, a térképről leolvassa, hogy vagy a temetőt fogja látni vagy a kertet, és ha a temetőt látja akkor a másik kijárat a megfelelő, és rosszul választott, és mint az lenni szokott rosszul választott, úgyhogy megfordul és a másik kijárat felé veszi az irányt. Lassú léptekkel halad, az oltárnál meg is áll és megnézi, nem először, és valószínűleg nem is utoljára, mert ahányszor megnézi mindig újdonság számára, hisz mindig elfelejti miként is néz ki. Miután megcsodálta az oltárt lassú léptekkel folytatja az útját a kijárat felé miközben az épület hatalmas méreteit csodálja. Mikor eléri a kijáratot, még hátrafordul és megcsodálja az épült belsejét, és belegondol mennyi erő kellet egy ilyen csoda felépítéséhez."Mennyi ember dolgozhatott rajta. Vajon ki tervezte? Ki volt az aki fizette az építészeket, honnan hozták az építőanyagot hozzá, mennyi ideig épült?" Miután föltette azokat a kérdéseket, amire nem tudja kaphat e valaha választ elfordul és kisétál ebből az elbűvölő épületből, és közben ismét megnézi a térképet, hogy nem nézett félre valamit, megállapítja, hogy minden passzol.*
1579. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 14:38:28
Üzenet elküldve: 2013-08-02 14:38:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron//
*Kilép a templomból s felszabadulva köre pillant. Szereti a templomot,de túlságosan hitetlen ahhoz,hogy sokáig bent maradjon. Miután elindulnak s meghallja a gnóm kérdését cseppet sem lepődik meg. Szinte már várta, és fel is készült rá.*
- Tudja Tikron,nem céltudatos az,hogy itt vagyok. Vándoroltam,keresgéltem, s itt kötöttem ki. Tetszik ez a város. Bár nem sokat láttam belőle,a szegénynegyedet viszont elrettentőnek látom. Hogy miért maradta? Talán része se akarok lenni valaminek. És persze a tanulás miatt. *rámosolyog*
- És Ön? Régóta él itt? *kérdezi*
*Kilép a templomból s felszabadulva köre pillant. Szereti a templomot,de túlságosan hitetlen ahhoz,hogy sokáig bent maradjon. Miután elindulnak s meghallja a gnóm kérdését cseppet sem lepődik meg. Szinte már várta, és fel is készült rá.*
- Tudja Tikron,nem céltudatos az,hogy itt vagyok. Vándoroltam,keresgéltem, s itt kötöttem ki. Tetszik ez a város. Bár nem sokat láttam belőle,a szegénynegyedet viszont elrettentőnek látom. Hogy miért maradta? Talán része se akarok lenni valaminek. És persze a tanulás miatt. *rámosolyog*
- És Ön? Régóta él itt? *kérdezi*
1578. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 14:19:52
Üzenet elküldve: 2013-08-02 14:19:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari és Eralil Namos//
*A gnóm látja, hogy Eralil távozni készül. Még utánaszól és megkéri, hogy mondjon el néhány dolgot arról az ágazatról, ami itt Artehniorban jellemzi a mágiát. A levegővel foglakoznak és ez nagyon érdekli a gnómot. A mágus tényleg jobb árat kínál és ezért átad Eralil Namos-nak 400 aranyat a tanításért cserébe.
Persze nem akarja sokáig feltartani a mágust, akinek úgy tűnik, másfelé akad dolga. Miután elég sok mindent megtud tőle, megköszöni a segítségét és Tilli felé fordul. A lány örömmel látja, hogy a mágus távozik. Tényleg nem nyerte meg a bizalmát. Amit viszont magáról elmond, azzal megpróbál erősnek mutatkozni. Szembenéz az emlékekkel és nem fogja zavarni, hogy a gnómban szinte a saját apját látja, akinek köszönheti, hogy az lett, aki. Sőt láthatóan örül is ennek a ténynek.
A gnóm visszamosolyog rá és úgy gondolja, hogy tényleg nem lesz ezzel probléma. Azt mondja, hogy tetszeni fog neki az utazás.*
- Rendben, akkor mit szólna, ha el is indulnánk? Nem sietősen, csak kényelmes tempóban, hogy legyen időnk nézelődni és beszélgetni is.
*Ha a leányzó egyetért, a gnóm ezzel meg is indul a templom kapuja felé. Kitárja és hagyja, hogy arcát újra a nap sugarai nyaldossák. Jólesik neki a friss levegő is a templom áporodott légeter után. Még mindig furcsállja azt a tényt, hogy a Leegő Templomában rossz a levegő. Bár a mágia szinte tapintható jelenléte kétségtelenül ott van a hatalmas, égbe nyúló kőépületben.
Ahogy kimegy, a temető felé indul meg. Közben a lányhoz szól:*
- És mi szél hozta Arthenior városába, Tilli?
*A gnóm látja, hogy Eralil távozni készül. Még utánaszól és megkéri, hogy mondjon el néhány dolgot arról az ágazatról, ami itt Artehniorban jellemzi a mágiát. A levegővel foglakoznak és ez nagyon érdekli a gnómot. A mágus tényleg jobb árat kínál és ezért átad Eralil Namos-nak 400 aranyat a tanításért cserébe.
Persze nem akarja sokáig feltartani a mágust, akinek úgy tűnik, másfelé akad dolga. Miután elég sok mindent megtud tőle, megköszöni a segítségét és Tilli felé fordul. A lány örömmel látja, hogy a mágus távozik. Tényleg nem nyerte meg a bizalmát. Amit viszont magáról elmond, azzal megpróbál erősnek mutatkozni. Szembenéz az emlékekkel és nem fogja zavarni, hogy a gnómban szinte a saját apját látja, akinek köszönheti, hogy az lett, aki. Sőt láthatóan örül is ennek a ténynek.A gnóm visszamosolyog rá és úgy gondolja, hogy tényleg nem lesz ezzel probléma. Azt mondja, hogy tetszeni fog neki az utazás.*
- Rendben, akkor mit szólna, ha el is indulnánk? Nem sietősen, csak kényelmes tempóban, hogy legyen időnk nézelődni és beszélgetni is.
*Ha a leányzó egyetért, a gnóm ezzel meg is indul a templom kapuja felé. Kitárja és hagyja, hogy arcát újra a nap sugarai nyaldossák. Jólesik neki a friss levegő is a templom áporodott légeter után. Még mindig furcsállja azt a tényt, hogy a Leegő Templomában rossz a levegő. Bár a mágia szinte tapintható jelenléte kétségtelenül ott van a hatalmas, égbe nyúló kőépületben.
Ahogy kimegy, a temető felé indul meg. Közben a lányhoz szól:*
- És mi szél hozta Arthenior városába, Tilli?
1577. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 13:37:14
Üzenet elküldve: 2013-08-02 13:37:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron,Eralil Namos //
*Tilli észre sem veszi,hogy az erős férfi válaszolni akart,csupán arra lesz figyelmes ahogyan fel áll s távozni készül.* "Érdekes ember lehet,kíváncsi lennék mennyire jó tanár.*
*Lassú mosolyra húzódik a szája,s nézi Eralil távolodó hátát. Átfut az agyán,hogy megkérje tartson velük de úgy dönt inkább még sem követi.* "Talán még összehozz minket a sors"
*Gondolja majd figyelmét az öreg gnómnak szenteli*
*Tilli észreveszi az öreg gnóm habozását. A lányt nem lepi meg Tikron következő kérdése.*
- Kedves Tikron, az emlékekkel szembe kell néznünk s úgy gondolom éppen ideje volt, hogy ezt megtegyem Én is. Az édesapámnak köszönhetem azt,hogy most itt vagyok. Így hát talán még hálás is lehetek neki,hiszen nélküle nem lehetnék Önnel. *rámosolyog*
- Kérem ne féltsen, lelkem erős. *mondja, nyomatékul. Amikor a gnóm szól,hogy Ő is tanítana a lány örül. Talán út közben vele is megosztaná tudását,gondolja*
- Köszönöm Tikron. Úgy érzem élvezetes utazás lesz. *mondja mosolyogva.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.08.02 14:11:53, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
*Tilli észre sem veszi,hogy az erős férfi válaszolni akart,csupán arra lesz figyelmes ahogyan fel áll s távozni készül.* "Érdekes ember lehet,kíváncsi lennék mennyire jó tanár.*
*Lassú mosolyra húzódik a szája,s nézi Eralil távolodó hátát. Átfut az agyán,hogy megkérje tartson velük de úgy dönt inkább még sem követi.* "Talán még összehozz minket a sors"
*Gondolja majd figyelmét az öreg gnómnak szenteli*
*Tilli észreveszi az öreg gnóm habozását. A lányt nem lepi meg Tikron következő kérdése.*
- Kedves Tikron, az emlékekkel szembe kell néznünk s úgy gondolom éppen ideje volt, hogy ezt megtegyem Én is. Az édesapámnak köszönhetem azt,hogy most itt vagyok. Így hát talán még hálás is lehetek neki,hiszen nélküle nem lehetnék Önnel. *rámosolyog*
- Kérem ne féltsen, lelkem erős. *mondja, nyomatékul. Amikor a gnóm szól,hogy Ő is tanítana a lány örül. Talán út közben vele is megosztaná tudását,gondolja*
- Köszönöm Tikron. Úgy érzem élvezetes utazás lesz. *mondja mosolyogva.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.08.02 14:11:53, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
1576. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 13:35:21
Üzenet elküldve: 2013-08-02 13:35:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari és Eralil Namos//
*A gnóm még mindig látja a lányon a fájdalmat és Tilli egy nehéz sóhajt is hallat. Elgondolkozik azon, hogy biztos jó ötlet-e együtt menniük. Szép dolog az emlékezés, nagyon szép. Ő viszont úgy gondolja, hogy ha valakit az emlékek annyira felkavarnak, hogy csak fájdalmat okoznak, akkor nem kellene erőltetni. Nem jó a szívnek, ha folyamatosan ilyesmivel terhelik.
A ruhájával kapcsolatban szerencsére nem sértődik meg. Azt mondja, hogy egy rászoruló gyereknek adta oda a saját ruháját, mert megesett a szíve rajta.*
"Milyen jószívű! De ha hűvösebb idők jönnek, akkor neki is szüksége lesz a meleg ruhára. Bár egyelőre meleg tavaszi napok vannak."
*Amikor rákérdez, hogy a gnómmal tarthat-e, Tikronnak is muszáj megkérdeznie azt, ami aggasztja ezzel kapcsolatban:*
- Tilli, én nagyon örülnék a társaságának, de hadd kérdezzek meg valamit. Látom, hogy mennyire felkavarja az emlékezés. Biztosan nem lesz baj, hogy az édesapját juttatom eszébe a külsőmmel? Nem szeretném a szívét fájdítani, még ha csak azzal is teszem ezt, hogy úgy nézeki ki, ahogy kinézek.
*Reméli, hogy a lány nem fogja úgy gondolni, hogy ezzel csak le akarja rázni. Tényleg nem erről van szó, egyszerűen csak szeretné, ha Tilli felülemelkedhetne a maró emlékeken. Ha ez sikerül, akkor szívesen látja maga mellett útitársként.
Eralil is mehetne velük, de úgy látja, hogy a lánnyal nem szívlelik egymást igazán. Tilli talán fél tőle vagy a mágus túlzottan magabiztos viselkedése nem tetszik neki. Henua Tikron nem akad fenn ezen. Ismeri az embereket, tudja, hogy megy ez. Vannak olyanok, akiknek egyszerűen nincs energiájuk az udvariaskodásra vagy épp olyan környezetből jönnek, ahol ez nem volt szokás. Ez még nem jelenti azt, hogy rosszlelkűek lennének. És azt is tudja, hogy a mágus itt talál a legkönnyebben tanítványokat és egy tanítónak pedig fontos ez. Ha a varázsló ebből él, akkor biztos nem fog velük menni csak úgy kiruccanni, mikor itt pénzkereseti lehetőség van éppen. Ha munka van, akkor azt meg kell ragadni, különben az ember úgy jár, ahogy a szegénynegyed lakói. A gnóm is készül a délutáni tanításra. Meg is említi a lánynak.*
- Nos, ebéd után majd egy kis időre távozni fogok, mert van egy tanítványom. Addig viszont szívesen látom magam mellett, ha velem kíván tartani, kedves Tilli!
*A gnóm még mindig látja a lányon a fájdalmat és Tilli egy nehéz sóhajt is hallat. Elgondolkozik azon, hogy biztos jó ötlet-e együtt menniük. Szép dolog az emlékezés, nagyon szép. Ő viszont úgy gondolja, hogy ha valakit az emlékek annyira felkavarnak, hogy csak fájdalmat okoznak, akkor nem kellene erőltetni. Nem jó a szívnek, ha folyamatosan ilyesmivel terhelik.
A ruhájával kapcsolatban szerencsére nem sértődik meg. Azt mondja, hogy egy rászoruló gyereknek adta oda a saját ruháját, mert megesett a szíve rajta.*
"Milyen jószívű! De ha hűvösebb idők jönnek, akkor neki is szüksége lesz a meleg ruhára. Bár egyelőre meleg tavaszi napok vannak."
*Amikor rákérdez, hogy a gnómmal tarthat-e, Tikronnak is muszáj megkérdeznie azt, ami aggasztja ezzel kapcsolatban:*
- Tilli, én nagyon örülnék a társaságának, de hadd kérdezzek meg valamit. Látom, hogy mennyire felkavarja az emlékezés. Biztosan nem lesz baj, hogy az édesapját juttatom eszébe a külsőmmel? Nem szeretném a szívét fájdítani, még ha csak azzal is teszem ezt, hogy úgy nézeki ki, ahogy kinézek.
*Reméli, hogy a lány nem fogja úgy gondolni, hogy ezzel csak le akarja rázni. Tényleg nem erről van szó, egyszerűen csak szeretné, ha Tilli felülemelkedhetne a maró emlékeken. Ha ez sikerül, akkor szívesen látja maga mellett útitársként.
Eralil is mehetne velük, de úgy látja, hogy a lánnyal nem szívlelik egymást igazán. Tilli talán fél tőle vagy a mágus túlzottan magabiztos viselkedése nem tetszik neki. Henua Tikron nem akad fenn ezen. Ismeri az embereket, tudja, hogy megy ez. Vannak olyanok, akiknek egyszerűen nincs energiájuk az udvariaskodásra vagy épp olyan környezetből jönnek, ahol ez nem volt szokás. Ez még nem jelenti azt, hogy rosszlelkűek lennének. És azt is tudja, hogy a mágus itt talál a legkönnyebben tanítványokat és egy tanítónak pedig fontos ez. Ha a varázsló ebből él, akkor biztos nem fog velük menni csak úgy kiruccanni, mikor itt pénzkereseti lehetőség van éppen. Ha munka van, akkor azt meg kell ragadni, különben az ember úgy jár, ahogy a szegénynegyed lakói. A gnóm is készül a délutáni tanításra. Meg is említi a lánynak.*
- Nos, ebéd után majd egy kis időre távozni fogok, mert van egy tanítványom. Addig viszont szívesen látom magam mellett, ha velem kíván tartani, kedves Tilli!
1575. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 13:29:52
Üzenet elküldve: 2013-08-02 13:29:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
//Henua Tikron, Tilli Yari//
*Tilli bemutatkozik, elfogadja a kéznyújtást. Ezután a lány érdeklődve kérdezi meg, hogy mennyibe kerül a tanítás, de úgy tűnik, annyira mégsem fontos a dolog, mert a gnómhoz kezd el beszélni. Így Eralil inkább nem is válaszol, hogyha megkapja a figyelmet, akkor persze szívesen bepótolja ezt, de nem szeretné megzavarni a másik beszélgetést azzal, hogy itt - bár a tanítókhoz képest meglepően olcsó - több száz arany fizetségről beszéljen szegény leánynak. Úgy látszik, a gnóm is inkább a leányra szenteli a figyelmét, úgyhogy mégis úgy dönt, hogy akkor most ő feltápászkodik, és elköszön.*
- Engedelmükkel. *Biccent.* A viszontlátásra. *Mondja, majd ha nem szólnak utána, nem kérik, hogy álljon meg - márpedig miért kérnék? -, akkor eljön a kétfős társaságtól. Úti célja most nem más, mint a temető. Idefele jövet nem nagyon nézett körbe, de lehet, hogy itt lenne az ideje, hogy azon a nyomasztó helyen is kissé kiismerje magát, bár gond nélkül megtalálta a megfelelő ösvényt a templomhoz, legutóbb is. De azért mégis, az ember nem tudhatja, hogy mikor kerül olyan helyzetbe, hogy tisztában legyen, mi, merre. Továbbá elég érdekesek a holtak, persze boncasztalon még inkább, sokat elárulnak magukról, de néha egy-egy sírfelirat is rengeteg kérdésre adhat megoldást, ahogy rengeteg újabb kérdést vethet fel a lelkekben, akik még a halandók útját járják, itt, e világban. Még hátrapillant egyszer a párosra, majd kilép a temető felőli kijáraton.*
*Tilli bemutatkozik, elfogadja a kéznyújtást. Ezután a lány érdeklődve kérdezi meg, hogy mennyibe kerül a tanítás, de úgy tűnik, annyira mégsem fontos a dolog, mert a gnómhoz kezd el beszélni. Így Eralil inkább nem is válaszol, hogyha megkapja a figyelmet, akkor persze szívesen bepótolja ezt, de nem szeretné megzavarni a másik beszélgetést azzal, hogy itt - bár a tanítókhoz képest meglepően olcsó - több száz arany fizetségről beszéljen szegény leánynak. Úgy látszik, a gnóm is inkább a leányra szenteli a figyelmét, úgyhogy mégis úgy dönt, hogy akkor most ő feltápászkodik, és elköszön.*
- Engedelmükkel. *Biccent.* A viszontlátásra. *Mondja, majd ha nem szólnak utána, nem kérik, hogy álljon meg - márpedig miért kérnék? -, akkor eljön a kétfős társaságtól. Úti célja most nem más, mint a temető. Idefele jövet nem nagyon nézett körbe, de lehet, hogy itt lenne az ideje, hogy azon a nyomasztó helyen is kissé kiismerje magát, bár gond nélkül megtalálta a megfelelő ösvényt a templomhoz, legutóbb is. De azért mégis, az ember nem tudhatja, hogy mikor kerül olyan helyzetbe, hogy tisztában legyen, mi, merre. Továbbá elég érdekesek a holtak, persze boncasztalon még inkább, sokat elárulnak magukról, de néha egy-egy sírfelirat is rengeteg kérdésre adhat megoldást, ahogy rengeteg újabb kérdést vethet fel a lelkekben, akik még a halandók útját járják, itt, e világban. Még hátrapillant egyszer a párosra, majd kilép a temető felőli kijáraton.*
1574. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 13:13:26
Üzenet elküldve: 2013-08-02 13:13:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron,Eralil Namos //
"Mennyire hasonlít az apámra" *Gondolja a lány s a fájdalom tőrként szúródik a szívébe. Furcsa érzés számára szembe találkozni éppen annak az embernek a hasonmásával aki tönkretette az életét. "Vajon most,hogy lehetnek?" *Tilli felsóhajt majd felkapja a fejjét az öreg gnóm hangjára. "Áhh, tehát az öltözékem neki is szemet szúrt."
- A szegénynegyedben nehéz megtartani a teljes öltözéket. Ha lát az ember egy fázó gyereket inkább oda adja neki a meleg ruha darabot. *vállat von*
- Tehát akkor Önnel tarthatok Tikron? *kérdezi reménykedve, bár óriási fájdalom a számára együtt utazni emlékei tárgyával.*
"Mennyire hasonlít az apámra" *Gondolja a lány s a fájdalom tőrként szúródik a szívébe. Furcsa érzés számára szembe találkozni éppen annak az embernek a hasonmásával aki tönkretette az életét. "Vajon most,hogy lehetnek?" *Tilli felsóhajt majd felkapja a fejjét az öreg gnóm hangjára. "Áhh, tehát az öltözékem neki is szemet szúrt."
- A szegénynegyedben nehéz megtartani a teljes öltözéket. Ha lát az ember egy fázó gyereket inkább oda adja neki a meleg ruha darabot. *vállat von*
- Tehát akkor Önnel tarthatok Tikron? *kérdezi reménykedve, bár óriási fájdalom a számára együtt utazni emlékei tárgyával.*
1573. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 11:02:32
Üzenet elküldve: 2013-08-02 11:02:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari és Eralil Namos//
*A gnóm válaszára a lány kissé fájdalmas majd inkább ijedt arckifejezéssel néz Henua Tikronra. Úgy tűnik, még számára is meglepő a reakciója, ezért meg is magyarázza. A gnóm az apjára emlékezteti és elsőre úgy is szólítja meg, hogy "Atyám". Így már világos Tikronnak, hogy miért követte ennyire hosszú ideig. Elvesztette az apját és most látott valakit, aki hasonlít rá. Emlékezni akar, furcsa módon, de fel akarja idézni a régmúlt szép emlékeit. A gnóm megsajnálja a leánykát és így szól hozzá:*
- Semmi baj nem történt. Ha viszont nem probléma, inkább szólítson Tikronnak, ha kérhetem. Örülök, hogy megismerhetem.
*A lány felé nyújtja a kezét tenyérrel felfelé olyan mozdulattal, amit a hölgyek a kezük kézcsókra nyújtásával szoktak viszonozni. Ha Tilli beleteszi a kezét a gnóm tenyerébe, akkor ő kézcsókkal is üdvözli az elegánsabb köszönési formáknak megfelelően.
Tilli Yari elmondja még, hogy szimpatikusnak találta a gnóm nagylelkűségét a koldusok között.*
"Pedig ritka pillanatot csípett el. Nem igazán szoktam adakozni."
*A lány felajánlkozik útitársként és a gnóm örül is neki, hogy nem kell egyedül mászkálnia a városban és annak környékén. Lesz kivel beszélgetni és megismerkedni. Tilli szabadkozik, hogy nem fogja zavarni és nem fog sokat beszélni. Utána kedvesen elmosolyodik.*
- Ugyan, Tilli! Nem muszáj visszafognia magát. Én szeretek beszélgetni és örömmel veszem, ha elkísér az utamon, amíg épp ráérek. Ma még tanítani is fogok, de addig még van néhány óra.
*A gnóm most nézi meg alaposabban a lányt. Emberi szemmel biztos csinosnak minősül. Szép hosszú haja van, leér a feneke alá. Az alakján pedig látszik, hogy jó karban tartja magát. A ruházata viszont nem túl gazdag és nem is takar sokat. Henua Tikron gondolkozik rajta, hogy megkérdezze-e, hogy nem fogja-e a lány illetlenségnek vagy sértőnek találni, de végül úgy dönt megkérdezi és ha kell, felajánlja a segítségét. Közelebb hajol Tillihez és halkan teszi fel a kérdést:*
- Elnézést, hogy megkérdezem, de ez a ruha elegendő Önnek? Esetleg megfosztották volna a többi ruhadarabtól?
*A lány közben furcsállva nézi a varázslót, majd iszik egy az üvegéből. Végül bemutatkoznak egymásnak és Tilli tanulna is szívesen, de kisebb vita kerekedik az áron. A gnóm ebbe nem szól bele, de a neki intézett kérdésre válaszol.*
- Rendben, akkor ha itt befejeztem a tanulást, együtt útra kelhetünk. A városon kívül van, de nem túl messze. Olyasmi, igen.
*A gnóm válaszára a lány kissé fájdalmas majd inkább ijedt arckifejezéssel néz Henua Tikronra. Úgy tűnik, még számára is meglepő a reakciója, ezért meg is magyarázza. A gnóm az apjára emlékezteti és elsőre úgy is szólítja meg, hogy "Atyám". Így már világos Tikronnak, hogy miért követte ennyire hosszú ideig. Elvesztette az apját és most látott valakit, aki hasonlít rá. Emlékezni akar, furcsa módon, de fel akarja idézni a régmúlt szép emlékeit. A gnóm megsajnálja a leánykát és így szól hozzá:*
- Semmi baj nem történt. Ha viszont nem probléma, inkább szólítson Tikronnak, ha kérhetem. Örülök, hogy megismerhetem.
*A lány felé nyújtja a kezét tenyérrel felfelé olyan mozdulattal, amit a hölgyek a kezük kézcsókra nyújtásával szoktak viszonozni. Ha Tilli beleteszi a kezét a gnóm tenyerébe, akkor ő kézcsókkal is üdvözli az elegánsabb köszönési formáknak megfelelően.
Tilli Yari elmondja még, hogy szimpatikusnak találta a gnóm nagylelkűségét a koldusok között.*
"Pedig ritka pillanatot csípett el. Nem igazán szoktam adakozni."
*A lány felajánlkozik útitársként és a gnóm örül is neki, hogy nem kell egyedül mászkálnia a városban és annak környékén. Lesz kivel beszélgetni és megismerkedni. Tilli szabadkozik, hogy nem fogja zavarni és nem fog sokat beszélni. Utána kedvesen elmosolyodik.*
- Ugyan, Tilli! Nem muszáj visszafognia magát. Én szeretek beszélgetni és örömmel veszem, ha elkísér az utamon, amíg épp ráérek. Ma még tanítani is fogok, de addig még van néhány óra.
*A gnóm most nézi meg alaposabban a lányt. Emberi szemmel biztos csinosnak minősül. Szép hosszú haja van, leér a feneke alá. Az alakján pedig látszik, hogy jó karban tartja magát. A ruházata viszont nem túl gazdag és nem is takar sokat. Henua Tikron gondolkozik rajta, hogy megkérdezze-e, hogy nem fogja-e a lány illetlenségnek vagy sértőnek találni, de végül úgy dönt megkérdezi és ha kell, felajánlja a segítségét. Közelebb hajol Tillihez és halkan teszi fel a kérdést:*
- Elnézést, hogy megkérdezem, de ez a ruha elegendő Önnek? Esetleg megfosztották volna a többi ruhadarabtól?
*A lány közben furcsállva nézi a varázslót, majd iszik egy az üvegéből. Végül bemutatkoznak egymásnak és Tilli tanulna is szívesen, de kisebb vita kerekedik az áron. A gnóm ebbe nem szól bele, de a neki intézett kérdésre válaszol.*
- Rendben, akkor ha itt befejeztem a tanulást, együtt útra kelhetünk. A városon kívül van, de nem túl messze. Olyasmi, igen.
1572. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 00:17:43
Üzenet elküldve: 2013-08-02 00:17:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron,Eralil Namos //
"Pontosan olyan mint amilyennek képzeltem*
- Tilli vagyok. *nyújtja kezét,majd lassan végig méri. Nem szimpatikus neki a férfi. Túl magabiztos és van valami taszító benne. Talán a tekintette,mintha lenézné az egész világot.*
- Mennyi a tanítás Eralil? *Lehet,hogy nem lesz ennyi pénz,de túl büszke ahhoz,hogy ezt egyből bevallja.*
"Pontosan olyan mint amilyennek képzeltem*
- Tilli vagyok. *nyújtja kezét,majd lassan végig méri. Nem szimpatikus neki a férfi. Túl magabiztos és van valami taszító benne. Talán a tekintette,mintha lenézné az egész világot.*
- Mennyi a tanítás Eralil? *Lehet,hogy nem lesz ennyi pénz,de túl büszke ahhoz,hogy ezt egyből bevallja.*
1571. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 00:10:04
Üzenet elküldve: 2013-08-02 00:10:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
//Henua Tikron, Tilli Yari//
*Elmosolyodik a lány viselkedésén. Feltételezi, hogy nem túl idős, bár már elég magas ahhoz, hogy akár tizenhat-tizennyolc éves is meglegyen, beszéd és viselkedés alapján inkább tizenhárom éves körülre tippeli, ami kissé furcsa. Ez esetben korához képest nagy növésű, vagy kissé gyermeteg. Mindegy is, ez a rész Eralilt nem érinti, legfeljebb annyiban, hogy a lány nem valószínű, hogy ki tudná fizetni a tanítás árát.*
- Sajnálom, gyermekem, de Te nem valószínű, hogy ki tudnád fizetni a tanuláshoz szüksége pénzt. *Ezt reagálja arra, amikor a lány annyit mond, hogy sosem késő tanulni.* És Eralil vagyok. *Mutatkozik be apró mosollyal szája sarkában.*
*Elmosolyodik a lány viselkedésén. Feltételezi, hogy nem túl idős, bár már elég magas ahhoz, hogy akár tizenhat-tizennyolc éves is meglegyen, beszéd és viselkedés alapján inkább tizenhárom éves körülre tippeli, ami kissé furcsa. Ez esetben korához képest nagy növésű, vagy kissé gyermeteg. Mindegy is, ez a rész Eralilt nem érinti, legfeljebb annyiban, hogy a lány nem valószínű, hogy ki tudná fizetni a tanítás árát.*
- Sajnálom, gyermekem, de Te nem valószínű, hogy ki tudnád fizetni a tanuláshoz szüksége pénzt. *Ezt reagálja arra, amikor a lány annyit mond, hogy sosem késő tanulni.* És Eralil vagyok. *Mutatkozik be apró mosollyal szája sarkában.*
1570. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-02 00:02:04
Üzenet elküldve: 2013-08-02 00:02:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron,Eralil Namos //
*Csendesen figyeli,a mindennapinak nem mondható párost. Ez az öreg gnóm, s az erős férfi.* "Vajon egyenlő erőben vannak?" *Folyton jár az agya. És ahogy a jéghideg víz lassan átjárja testét,eldönti mit szeretne* - Sosem késő tanulni úgy gondolom,így hát ha valamit megtanulok az nem baj. Ugye? *mondja komoly arccal* -Szívesen Önnel tartanék, mindig is érdekelt a természet. Hosszú lesz az út? És milyen tisztás is ez pontosan? Valami varázsló hely? Ne haragudjon a sok kérdésért,folyton kíváncsiskodom *elpirul majd kicsit közelebb hajol* -Mondja csak Henua,ki ez a férfi? És miért néz ilyen szemekkel? Mintha minden az övé volna. *Meg nézi magának jobban az idegent,majd tekintetét keresi.* "Vajon milyen színű lehet a szeme?"
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.08.02 00:03:18, a következő indokkal:
Jelpótlás.
*Csendesen figyeli,a mindennapinak nem mondható párost. Ez az öreg gnóm, s az erős férfi.* "Vajon egyenlő erőben vannak?" *Folyton jár az agya. És ahogy a jéghideg víz lassan átjárja testét,eldönti mit szeretne* - Sosem késő tanulni úgy gondolom,így hát ha valamit megtanulok az nem baj. Ugye? *mondja komoly arccal* -Szívesen Önnel tartanék, mindig is érdekelt a természet. Hosszú lesz az út? És milyen tisztás is ez pontosan? Valami varázsló hely? Ne haragudjon a sok kérdésért,folyton kíváncsiskodom *elpirul majd kicsit közelebb hajol* -Mondja csak Henua,ki ez a férfi? És miért néz ilyen szemekkel? Mintha minden az övé volna. *Meg nézi magának jobban az idegent,majd tekintetét keresi.* "Vajon milyen színű lehet a szeme?"
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.08.02 00:03:18, a következő indokkal:
Jelpótlás.
1569. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 23:50:16
Üzenet elküldve: 2013-08-01 23:50:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari és Eralil Namos//
*A varázsló, Eralil leül és int Henua Tikronnak, hogy ő se álldogáljon tovább. Mikor mindketten helyet foglalnak, elmagyarázza a dolgokat. Elmondja, hogy működik a varázslat, hogy kell beleadni az energiát, a gnóm pedig figyel legalább annyira, mint a szerzetesekre. Az elélet után jönnek a szavak. Henua Tikron figyel és próbálja pont úgy mondani őket, ahogy Eralil. Tudja, hogy milyen fontos ez, nem lehet csak valami hasonlót mondani, úgy nem megy. Pont ugyanazt kell mondani, ami a varázsigében van. Van hozzá egy kézmozdulat is. A varázsló nagyon készségesnek mutatkozik, sokat segít a varázsigében és a kézmozdulatban is. A gnóm nézi, hogy hogy lehetne ezt kipróbálni, de nem szívesen támadna meg senkit ezen a szent helyen, a Levegő Mágiájának Templomában. Ha valami kis állatka mászkálna itt, esetleg azt megbökdösné, de ahhoz túl tisztán tartják ezt a helyet. Persze ez nem baj, majd később kipróbálja.
Látja, hogy Eralil is felfigyel a lányra, aki valószínűleg csak nézi, mit ügyködnek ezek itt ketten. A gnóm hozzászól. Mivel utcákon kersztül követte, úgy gondolja, megérdemli, hogy foglalkozzzon vele:*
- Látja, így megy a mágiatanulás és a varázslás. Esetleg Ön is érdekelt valamelyik ágában? Vagy tanulni kívánja ezt?
*Ha nem így van, a templom akkor is kellemes hely lehet egy zaklatott lélek megnyugvása számára. Itt a fájdalmak enyhülhetnek és a lélek egy kis felüdülést nyerhet. A gnóm figyel, hogy mit fog mondani a leányka és közben azt is nézi, hogy mit csinál Eralil. Erre a napra nagyjából kiköltekezett, ami a gyakorlatot illeti. Az elméleti tudást persze lehet gyarapítani és ezzel élni is kíván. Minél jobban érti, annál jobban fogja tudni csinálni is. Ilyen ez a tudomány. Mert a mágia ugyanolyan tudomány, mint a többi, csak van, aki számára megfoghatatlan. Ennek is megvan a rendszere, bár nehezebb kitapasztalni, mint a többi tudományét. A gnóm újra a lánykához fordul:*
- Van kedve esetleg eljönni a tisztásra, ami az erdő szélénél van? Csodálatos hely és nem csak a varázsló számára.
*A gnóm ott szokott meditálni, de ettől függetlenül is szereti azt a tisztást. Áthatja a mágia és valóban szép is a fáival és kis virágos dombocskával, ami a tisztás közepén meredezik.*
*A varázsló, Eralil leül és int Henua Tikronnak, hogy ő se álldogáljon tovább. Mikor mindketten helyet foglalnak, elmagyarázza a dolgokat. Elmondja, hogy működik a varázslat, hogy kell beleadni az energiát, a gnóm pedig figyel legalább annyira, mint a szerzetesekre. Az elélet után jönnek a szavak. Henua Tikron figyel és próbálja pont úgy mondani őket, ahogy Eralil. Tudja, hogy milyen fontos ez, nem lehet csak valami hasonlót mondani, úgy nem megy. Pont ugyanazt kell mondani, ami a varázsigében van. Van hozzá egy kézmozdulat is. A varázsló nagyon készségesnek mutatkozik, sokat segít a varázsigében és a kézmozdulatban is. A gnóm nézi, hogy hogy lehetne ezt kipróbálni, de nem szívesen támadna meg senkit ezen a szent helyen, a Levegő Mágiájának Templomában. Ha valami kis állatka mászkálna itt, esetleg azt megbökdösné, de ahhoz túl tisztán tartják ezt a helyet. Persze ez nem baj, majd később kipróbálja.
Látja, hogy Eralil is felfigyel a lányra, aki valószínűleg csak nézi, mit ügyködnek ezek itt ketten. A gnóm hozzászól. Mivel utcákon kersztül követte, úgy gondolja, megérdemli, hogy foglalkozzzon vele:*
- Látja, így megy a mágiatanulás és a varázslás. Esetleg Ön is érdekelt valamelyik ágában? Vagy tanulni kívánja ezt?
*Ha nem így van, a templom akkor is kellemes hely lehet egy zaklatott lélek megnyugvása számára. Itt a fájdalmak enyhülhetnek és a lélek egy kis felüdülést nyerhet. A gnóm figyel, hogy mit fog mondani a leányka és közben azt is nézi, hogy mit csinál Eralil. Erre a napra nagyjából kiköltekezett, ami a gyakorlatot illeti. Az elméleti tudást persze lehet gyarapítani és ezzel élni is kíván. Minél jobban érti, annál jobban fogja tudni csinálni is. Ilyen ez a tudomány. Mert a mágia ugyanolyan tudomány, mint a többi, csak van, aki számára megfoghatatlan. Ennek is megvan a rendszere, bár nehezebb kitapasztalni, mint a többi tudományét. A gnóm újra a lánykához fordul:*
- Van kedve esetleg eljönni a tisztásra, ami az erdő szélénél van? Csodálatos hely és nem csak a varázsló számára.
*A gnóm ott szokott meditálni, de ettől függetlenül is szereti azt a tisztást. Áthatja a mágia és valóban szép is a fáival és kis virágos dombocskával, ami a tisztás közepén meredezik.*
1568. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 23:46:58
Üzenet elküldve: 2013-08-01 23:46:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron //
*Ahogyan meghallja az öreg gnóm hangját szivét átjárja a fájdalom* - Tilli Yari vagyok,Atyám *súgja,majd meglepődvén önmagán felkapja a fejét s ráemeli rémült szemeit.* - Ne haragudjon,kérem. Nem tudom miért éppen így szólítottam meg. Nagyon emlékeztet saját apámra akit már nagyon régen elvesztettem. "És most ezt miért is mondtad el neki,Te ostoba?" *szidja meg magát majd újra felemeli fejét és ráemeli pillantását* - Nem akartam Önt megzavarni, csupán szeretnék Önnel tartani utazása során. Régen láttam olyasmit,amit ma reggel. Senki nem segít a koldusokon. Nem lennék terhére,néha-néha szólnék,és így talán nem is tűnnik majd olyan hosszúnak az Út kedves Henua. *lassú mosolyra húzódik apró szája és ki villannak fehér fogai. Ahogy oldalra pillant veszi észre,hogy valaki ül az öreg gnóm oldalán. "Ki lehet ez? És miért nézz olyan önelégülten?" *Töpreng magában majd lassan megtörlik homlokát,s előveszi vizét,hogy igyon végre egy kortyot* -Azt hittem már soha nem érem utol, s ami azt illeti megszomjaztam. *mondja a gnómnak majd meghúzza az üveget*
*Ahogyan meghallja az öreg gnóm hangját szivét átjárja a fájdalom* - Tilli Yari vagyok,Atyám *súgja,majd meglepődvén önmagán felkapja a fejét s ráemeli rémült szemeit.* - Ne haragudjon,kérem. Nem tudom miért éppen így szólítottam meg. Nagyon emlékeztet saját apámra akit már nagyon régen elvesztettem. "És most ezt miért is mondtad el neki,Te ostoba?" *szidja meg magát majd újra felemeli fejét és ráemeli pillantását* - Nem akartam Önt megzavarni, csupán szeretnék Önnel tartani utazása során. Régen láttam olyasmit,amit ma reggel. Senki nem segít a koldusokon. Nem lennék terhére,néha-néha szólnék,és így talán nem is tűnnik majd olyan hosszúnak az Út kedves Henua. *lassú mosolyra húzódik apró szája és ki villannak fehér fogai. Ahogy oldalra pillant veszi észre,hogy valaki ül az öreg gnóm oldalán. "Ki lehet ez? És miért nézz olyan önelégülten?" *Töpreng magában majd lassan megtörlik homlokát,s előveszi vizét,hogy igyon végre egy kortyot* -Azt hittem már soha nem érem utol, s ami azt illeti megszomjaztam. *mondja a gnómnak majd meghúzza az üveget*
1567. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 23:30:54
Üzenet elküldve: 2013-08-01 23:30:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
//Henua Tikron//
*Elteszi a pénzt, majd leül, és int a gnómnak is, hogy tegyen ugyan így. Belemennek a részletekbe, elmondja, hogy hogy épül fel a varázslat, mi a célja, hogy adható bele energia. Miután ezzel végzett, a kimondandó szavakat, és a kézmozdulatot tanítja meg a férfinak, aki kis ideig gyakorolja is, amíg Eralil nem látja úgy, hogy megfelelő. Ha ezzel megvan, figyeli, hogy a gnóm kipróbálja-e a varázslatot, bár jobb szeretné, ha ezt nem rajta tenné. Nem tud neki hirtelen jó cél, célpontot.
Minden esetre nem pontosan találta el, mennyire is tehetős a másik. Mivel most egy komolyan megmérettetésre készül, ahol akár komoly sebeket is szerezhet, még inkább fel kéne készülnie. Így sajnos nem fog neki menni. Körbetekint a templomban, de azért megadja a tiszteletet, nem áll fel, és nem is köszön el, apró mosollyal figyeli a gnómot, ahogy ügyködik új tudásával.
Igazából akárhogy is, most amúgy sem hagyná itt. Jó a társaság, és némi pénzt is be tud zsebelni, ha nem is sokat. Nem kapkod, megmérettetés ide, vagy oda. Nem jó az utolsó pillanatokban új dolgokkal tömnie a fejét, mert még visszájára sülhet egy harcban, hogyha nem elég alapos tudással próbál valamit végrehajtani. Úgyhogy csak ül, és figyel, akkor megy csak, ha a férfi is megy.
Most figyel fel csak a lányra, legalábbis most nézi meg jobban, eddig csak úgy feltűnt Eralilnak, hogy jelen van. Nem ismeri, nem tudja kicsoda, nem firtatja a dolgot. A gnóm sem szól hozzá látszólag.*
*Elteszi a pénzt, majd leül, és int a gnómnak is, hogy tegyen ugyan így. Belemennek a részletekbe, elmondja, hogy hogy épül fel a varázslat, mi a célja, hogy adható bele energia. Miután ezzel végzett, a kimondandó szavakat, és a kézmozdulatot tanítja meg a férfinak, aki kis ideig gyakorolja is, amíg Eralil nem látja úgy, hogy megfelelő. Ha ezzel megvan, figyeli, hogy a gnóm kipróbálja-e a varázslatot, bár jobb szeretné, ha ezt nem rajta tenné. Nem tud neki hirtelen jó cél, célpontot.
Minden esetre nem pontosan találta el, mennyire is tehetős a másik. Mivel most egy komolyan megmérettetésre készül, ahol akár komoly sebeket is szerezhet, még inkább fel kéne készülnie. Így sajnos nem fog neki menni. Körbetekint a templomban, de azért megadja a tiszteletet, nem áll fel, és nem is köszön el, apró mosollyal figyeli a gnómot, ahogy ügyködik új tudásával.
Igazából akárhogy is, most amúgy sem hagyná itt. Jó a társaság, és némi pénzt is be tud zsebelni, ha nem is sokat. Nem kapkod, megmérettetés ide, vagy oda. Nem jó az utolsó pillanatokban új dolgokkal tömnie a fejét, mert még visszájára sülhet egy harcban, hogyha nem elég alapos tudással próbál valamit végrehajtani. Úgyhogy csak ül, és figyel, akkor megy csak, ha a férfi is megy.
Most figyel fel csak a lányra, legalábbis most nézi meg jobban, eddig csak úgy feltűnt Eralilnak, hogy jelen van. Nem ismeri, nem tudja kicsoda, nem firtatja a dolgot. A gnóm sem szól hozzá látszólag.*
1566. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 23:08:53
Üzenet elküldve: 2013-08-01 23:08:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari és Eralil Namos//
*Amíg az ifjú emberleányt még leköti a templom magával ragadó világa, a másik válaszol Henua Tikron közeledésére. Közelebbről megnézve idősebb a gnómnál. Nincs ilyen ősz szakálla, de a vonásai egy érett korról tanúskodnak és a hangja egészen megnyugtató. Henua Tikron eddig sem volt ideges, de észreveszi, hogy az idegenből valami mélyről fakadó nyugalom árad. Ez a gnómok közül is sokra jellemző és már csak ezért is kíváncsivá válik. Eralil elmondja, hogy tanul és tanít is. Ez tetszik a gnómnak. A megszerzett tudást általában ő is szívesen átadja.
A férfi szintén ember, ahogy a leányka is. Halkan odasúg neki egy árat, ami jobb, mint a templomi papoké. El is gondolkozik rajta, hogy tűrik meg ezt az illetőt itt versenytársként. Mindenesetre örül az ajánlatnak és él is vele. Elmondja, hogy melyik varázslat érdekli és egyeztetik az árat. Jó lenne, ha máskor is tanulhatna egy ilyen tanítótól, aki nem az anyagi haszonszerzésért, inkább tudás átadásáért műveli a tanítást. Ő is elkéri azt, amit megérdemel, de kedvezőbb az ajánlata. És persze ő csak egyetlen személy, aki nem ér rá mindig. A templomban viszont mindig lehet találni valakit, aki segít mágiát tanulni. El kell dönteni, hogy melyik a fontosabb, a sürgős varázslattanulás vagy az, hogy hosszú távon, kevesebb pénzből is meg tudja tanulni ugyanazt.
A gnómot érdekli az, amit az illető felajánlott és sikerül vele megegyeznie. Átad Eralil Namosnak 80 aranyat. Ha esetleg később el fogja szólítani a kötelesség egy időre, akkor is itt lesznek majd a papok. És itt van ez az emberlányka is, aki szóba elegyedett vele. Tényleg nagyon várja a válaszát. Mindig hízeleg neki, ha valaki fontosnak tartja, hogy beszéljen vele, de kíváncsi is, hogy ez miért van így. Nem mintha valami rosszat feltételezne erről a lányról. Ártatlannak néz ki, talán túlságosan is ártatlannak. Ettől függetlenül kíváncsi, hogy mi hozta ide. Nem követnek mindenkit keresztül egy fél városon. A gnóm pedig még mindig szeret beszélgetni és persze a mágia ereje pedig átjárja ezt a helyet. A legjobb helyszín. Csak a tisztás vetekszik vele az erdő szélén, az is egy mágiával átitatott hely, bár inkább meditációra jó. Eszébe jut, hogy oda is el kéne menni még ma, ha lesz ideje. Talán majd a lányka is vele tart.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.08.01 23:11:14, a következő indokkal:
Az arany átadása megtörtént.
*Amíg az ifjú emberleányt még leköti a templom magával ragadó világa, a másik válaszol Henua Tikron közeledésére. Közelebbről megnézve idősebb a gnómnál. Nincs ilyen ősz szakálla, de a vonásai egy érett korról tanúskodnak és a hangja egészen megnyugtató. Henua Tikron eddig sem volt ideges, de észreveszi, hogy az idegenből valami mélyről fakadó nyugalom árad. Ez a gnómok közül is sokra jellemző és már csak ezért is kíváncsivá válik. Eralil elmondja, hogy tanul és tanít is. Ez tetszik a gnómnak. A megszerzett tudást általában ő is szívesen átadja.
A férfi szintén ember, ahogy a leányka is. Halkan odasúg neki egy árat, ami jobb, mint a templomi papoké. El is gondolkozik rajta, hogy tűrik meg ezt az illetőt itt versenytársként. Mindenesetre örül az ajánlatnak és él is vele. Elmondja, hogy melyik varázslat érdekli és egyeztetik az árat. Jó lenne, ha máskor is tanulhatna egy ilyen tanítótól, aki nem az anyagi haszonszerzésért, inkább tudás átadásáért műveli a tanítást. Ő is elkéri azt, amit megérdemel, de kedvezőbb az ajánlata. És persze ő csak egyetlen személy, aki nem ér rá mindig. A templomban viszont mindig lehet találni valakit, aki segít mágiát tanulni. El kell dönteni, hogy melyik a fontosabb, a sürgős varázslattanulás vagy az, hogy hosszú távon, kevesebb pénzből is meg tudja tanulni ugyanazt.
A gnómot érdekli az, amit az illető felajánlott és sikerül vele megegyeznie. Átad Eralil Namosnak 80 aranyat. Ha esetleg később el fogja szólítani a kötelesség egy időre, akkor is itt lesznek majd a papok. És itt van ez az emberlányka is, aki szóba elegyedett vele. Tényleg nagyon várja a válaszát. Mindig hízeleg neki, ha valaki fontosnak tartja, hogy beszéljen vele, de kíváncsi is, hogy ez miért van így. Nem mintha valami rosszat feltételezne erről a lányról. Ártatlannak néz ki, talán túlságosan is ártatlannak. Ettől függetlenül kíváncsi, hogy mi hozta ide. Nem követnek mindenkit keresztül egy fél városon. A gnóm pedig még mindig szeret beszélgetni és persze a mágia ereje pedig átjárja ezt a helyet. A legjobb helyszín. Csak a tisztás vetekszik vele az erdő szélén, az is egy mágiával átitatott hely, bár inkább meditációra jó. Eszébe jut, hogy oda is el kéne menni még ma, ha lesz ideje. Talán majd a lányka is vele tart.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.08.01 23:11:14, a következő indokkal:
Az arany átadása megtörtént.
1565. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 22:38:24
Üzenet elküldve: 2013-08-01 22:38:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
//Henua Tikron//
*Mikor végez a mesterrel való beszélgetésben, egy idegen lép oda hozzá. Alacsony, kissé zömök, pocakos alak. Fehér szakálla koráról árulkodik, míg megjelenése a fajáról: gnóm. Ez egy veszélyes párosítás tud lenni, ám nem hiszi, hogy a másiknak bármi oka is lenne rosszat cselekedni Eralil ellenében. Ekkor viszont már inkább a barátságosság, szórakozottság kerül előtérbe ennél a fajnál. Ez is történik, leginkább az első. A kérdés nem meglepő, érezte a férfiban az előbb azt, hogy jelen van a mágia, hála egy általa ismert varázslatnak.*
- Eralil, örvendek. *Mutatkozik be maga is, majd a kérdésre nemes egyszerűséggel a következőt feleli:* Mindkettő. Magam is tanulom még, de magas fokon űzöm, és tanítom is. Szolgálatára lehetek, jó uram? *Érdeklődik, hisz nem csak potenciális vevő, tanuló, hanem ez rögtön hatványozottan igaz rá, hisz kivételesen nem Eralil keresett magának tanítványt, hanem a tanítvány "jött házhoz". Ez pedig komoly szándékokról tanúskodik általában, ami persze kihasználandó. Ránézésre a férfi jómódú, úgyhogy egy alacsonyabb árral gnómokhoz és korához méltó bölcs döntést hozhat, hogy Eralilt fogadja mesteréül, tőle tanulja meg a mágia rejtett fortélyait. Vagy legalábbis annak egy részét.*
Olcsóbban számítom a tanítást, mint az itteni mesterek. *Szól még halkan, részben azért, hogy ne hallják meg mások, bár nem igazán fél attól, hogy ebből bármi gond lesz. Ez a hely már régóta működik, és fog is, sok pénzt szednek be, és tudják, hogy a többi mágus is szívesen szed be aranyakat tanításért, ami végül így is-úgy is itt, vagy valamelyik másik hasonló helyen végzi.*
*Mikor végez a mesterrel való beszélgetésben, egy idegen lép oda hozzá. Alacsony, kissé zömök, pocakos alak. Fehér szakálla koráról árulkodik, míg megjelenése a fajáról: gnóm. Ez egy veszélyes párosítás tud lenni, ám nem hiszi, hogy a másiknak bármi oka is lenne rosszat cselekedni Eralil ellenében. Ekkor viszont már inkább a barátságosság, szórakozottság kerül előtérbe ennél a fajnál. Ez is történik, leginkább az első. A kérdés nem meglepő, érezte a férfiban az előbb azt, hogy jelen van a mágia, hála egy általa ismert varázslatnak.*
- Eralil, örvendek. *Mutatkozik be maga is, majd a kérdésre nemes egyszerűséggel a következőt feleli:* Mindkettő. Magam is tanulom még, de magas fokon űzöm, és tanítom is. Szolgálatára lehetek, jó uram? *Érdeklődik, hisz nem csak potenciális vevő, tanuló, hanem ez rögtön hatványozottan igaz rá, hisz kivételesen nem Eralil keresett magának tanítványt, hanem a tanítvány "jött házhoz". Ez pedig komoly szándékokról tanúskodik általában, ami persze kihasználandó. Ránézésre a férfi jómódú, úgyhogy egy alacsonyabb árral gnómokhoz és korához méltó bölcs döntést hozhat, hogy Eralilt fogadja mesteréül, tőle tanulja meg a mágia rejtett fortélyait. Vagy legalábbis annak egy részét.*
Olcsóbban számítom a tanítást, mint az itteni mesterek. *Szól még halkan, részben azért, hogy ne hallják meg mások, bár nem igazán fél attól, hogy ebből bármi gond lesz. Ez a hely már régóta működik, és fog is, sok pénzt szednek be, és tudják, hogy a többi mágus is szívesen szed be aranyakat tanításért, ami végül így is-úgy is itt, vagy valamelyik másik hasonló helyen végzi.*
1564. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 22:20:07
Üzenet elküldve: 2013-08-01 22:20:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari és Eralil Namos//
*A gnóm nagyon figyel a szerzetesre. Hosszasan hallgatja az elmondottakat. Ezután lát meg két alakot, akik pont most érkeznek. Egy fiatal emberleány szinte futva érkezik. Kissé liheg is. A gnóm nem tudja, mi elől menekülhet vagy mit keres ilyen sietve ebben a templomban. Ez a nyugalom és tanulás helye, ilyesfajta sietségnek nem igazán szoktak helyt adni itt a szerzetesek. Lehet, hogy a lány már régóta itt van. Henua Tikronban is megvan az a tulajdonság, mint a gnómokban általában, hogy ha valami megragadja a figyelmét, akkor megszűnik a külvilág. Az előbb pedig ez történt. A pap szavaira figyelt és semmi másra. Lehet, hogy ez a lány már akkor is itt volt. Bár nem érti, miért tartja őt olyan különlegesnek. Vannak, akik a gnómokat érdekesnek találják és joggal. A legjobb feltalálók és tudósok általában közülük kerülnek ki. Ha mégsem, akkor is nagyon szórakoztatóak és barátságosak tudnak lenni, ez Tikronra is igaz.
Ránéz a lánykára és látja, hogy egészen törékeny kis teremtésről van szó. Látszólag törékeny és megérintette a templom szentsége, az itt található tudás. Azt mondja, hogy már a szegénynegyed óta követi a gnómot. Henua Tikron ezen meglepődik. Mindenesetre udvariasan üdvözli, ahogy általában az idegeneket szokta:*
- Szép napot Önnek, kedves kisasszony! Az én nevem Henua Tikron. Önben kit tisztelhetek?
*Tényleg kíváncsi, hogy mi volt az, amiért ez az emberlány képes volt végigkövetni őt a városon. Talán ő is mágiát akarna tanulni? Ha nem, akkor is lehet, hogy egy új barátság szövődik itt. Vagy egyszeráen a leányzó új a városban és az adakozás alapján úgy gondolja, a gnóm a megfelelő ember az ismerkedésre ezen az új helyen. Henua Tikron ettől sem zárkózik el. Szívesen beszélget bárkivel, aki barátságos.
A másik belépő figura viszont egyértelműen mágus. Lerí róla és talán érezni is lehet. Aki foglalkozik mágiával, megérzi azt másokon is. Nem mindig, de sokszor így van. A gnóm úgy érzi, hogy ez a mágus most észrevette őt. Látja, hogy egy mesterrel beszél és nem akarja közben megzavarni. Ha azonban befejezte a beszélgetést, akkor odamegy hozzá. Első látásra nem tudja, hogy kezdő vagy haladó, netán maga is mester lenne-e, ezért egyszerűen megszólítja:*
- Szép napot! Henua Tikron vagyok. Ön tanulni jött vagy esetleg Ön is tanít mágiát?
*Közben nem felejti el az emberlányt sem. Ha szerencséje van, egyből két városbelivel is megismerkedhet.*
*A gnóm nagyon figyel a szerzetesre. Hosszasan hallgatja az elmondottakat. Ezután lát meg két alakot, akik pont most érkeznek. Egy fiatal emberleány szinte futva érkezik. Kissé liheg is. A gnóm nem tudja, mi elől menekülhet vagy mit keres ilyen sietve ebben a templomban. Ez a nyugalom és tanulás helye, ilyesfajta sietségnek nem igazán szoktak helyt adni itt a szerzetesek. Lehet, hogy a lány már régóta itt van. Henua Tikronban is megvan az a tulajdonság, mint a gnómokban általában, hogy ha valami megragadja a figyelmét, akkor megszűnik a külvilág. Az előbb pedig ez történt. A pap szavaira figyelt és semmi másra. Lehet, hogy ez a lány már akkor is itt volt. Bár nem érti, miért tartja őt olyan különlegesnek. Vannak, akik a gnómokat érdekesnek találják és joggal. A legjobb feltalálók és tudósok általában közülük kerülnek ki. Ha mégsem, akkor is nagyon szórakoztatóak és barátságosak tudnak lenni, ez Tikronra is igaz.
Ránéz a lánykára és látja, hogy egészen törékeny kis teremtésről van szó. Látszólag törékeny és megérintette a templom szentsége, az itt található tudás. Azt mondja, hogy már a szegénynegyed óta követi a gnómot. Henua Tikron ezen meglepődik. Mindenesetre udvariasan üdvözli, ahogy általában az idegeneket szokta:*
- Szép napot Önnek, kedves kisasszony! Az én nevem Henua Tikron. Önben kit tisztelhetek?
*Tényleg kíváncsi, hogy mi volt az, amiért ez az emberlány képes volt végigkövetni őt a városon. Talán ő is mágiát akarna tanulni? Ha nem, akkor is lehet, hogy egy új barátság szövődik itt. Vagy egyszeráen a leányzó új a városban és az adakozás alapján úgy gondolja, a gnóm a megfelelő ember az ismerkedésre ezen az új helyen. Henua Tikron ettől sem zárkózik el. Szívesen beszélget bárkivel, aki barátságos.
A másik belépő figura viszont egyértelműen mágus. Lerí róla és talán érezni is lehet. Aki foglalkozik mágiával, megérzi azt másokon is. Nem mindig, de sokszor így van. A gnóm úgy érzi, hogy ez a mágus most észrevette őt. Látja, hogy egy mesterrel beszél és nem akarja közben megzavarni. Ha azonban befejezte a beszélgetést, akkor odamegy hozzá. Első látásra nem tudja, hogy kezdő vagy haladó, netán maga is mester lenne-e, ezért egyszerűen megszólítja:*
- Szép napot! Henua Tikron vagyok. Ön tanulni jött vagy esetleg Ön is tanít mágiát?
*Közben nem felejti el az emberlányt sem. Ha szerencséje van, egyből két városbelivel is megismerkedhet.*
1563. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 17:08:47
Üzenet elküldve: 2013-08-01 17:08:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*A könyvtárból újra a templomba érkezik, és helyet foglal az ajtó közelében. Egyelőre csak ül, és figyel. Csuklyáját leemeli a fejéről, láthatóvá téve ezzel hosszú, hófehér tincseit. Elhatározza, hogy ma tanulós napot tart, és később meglátogatja a barakkot is, mielőtt visszatér a fogadóba. Hátra dől, és halkan sóhajt egyet. Kezd unatkozni, de igazából nincs kedve semmihez. Pár perc múlva feláll, kisétál az ajtón, és a templomkert felé veszi az irányt. A fejére húzza a sötét, finom anyagból készült csuklyát, és gyorsabb tempóra kapcsol.*
1562. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 15:11:22
Üzenet elküldve: 2013-08-01 15:11:22
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
*Hát újra itt. Nem mintha annyira hiányzott volna neki a város. Ezt persze minden alkalommal megjegyzi magának, mikor visszatér, mégis megteszi újra és újra. A régi időkre emlékezteti a hely, s mivel azok sem bővelkednek szép emlékekben, nem teszi boldoggá, hogy viszontláthatja.
Az éjelf léptei nem keltenek zajt a hatalmas épület falai között, melyekről akár egy kósza lélegzet is visszhangot vet. Csizmájának puha talpa oly könnyedén simul a kövezetre, mintha csak tollpihék hullanának alá. Persze most sem ok nélkül jött ide. Az ok, mint mindig, ha Elwyrien tesz valamit, a halál közelségét újra átélni. Látni valaki szemében a végső kapaszkodást értelmetlen és üres életébe, a félelmet, s csipetnyi dühöt, amiért nem látta előre a sorsát. A reményvesztett pillantást, mikor az illető rájön, hogy nincs esélye, a kezei, melyek Elwybe kapaszkodnak mielőtt végső búcsút venne ettől a világtól, s ahogy szorítása éltének erejével gyengül, az utolsó elakadó lélegzet hangja...
A nő számára mindez a megváltást jelenti. Elborult elméje nem keres már kiutat az őrület ingoványából, inkább elmerül benne, s így minden cselekedetét igazolni tudja. Kis társa, Vyra persze élvezi a kialakult helyzeteket, ő főleg nem tartaná vissza semmitől. Nem hogy a lelkiismeret, vagy épp a józan ész hangját testesítené meg, sokkal inkább játszik szerepet a nő életében, mint egy buzdító erő, aki céljai megegyeznek Elwyrien vágyaival.
Egy pislákoló fény halad a sötét árkádok között, a nő pedig beleolvad a homályba. Tekintete követi az alakot, ki egy gyertyát hordoz, melynek alig tükröződő fénye elég a mélységinek ahhoz, hogy ki tudja venni az illető termetét. Nem számít, hogy ő az, akit keres, nem számít egyáltalában véve, hogy kicsoda. Meg fog halni. Ez olyan biztos, akár maga a halál ténye, hogy létező entitás, aki az élőkre vadászik.
A halál már a születéskor ott lebeg mindenki feje felett, s végigkíséri az életét minden teremtett léleknek, hogy majd annak alkonyában ott várjon rá és végre lecsaphasson.
Ugyanezen elven működik Elwy is. Önjelölt hóhér ő, egy művész, ha úgy tetszik, ki a világot képező vászonra fest, de csak egyetlen színt használ, s ez a vörös, melyhez az általa megölt szerencsétlenek szolgáltatnak festéket.
Elindul a férfi után, aki magában mormol valamit. Nem számít rá, hogy meg fog halni, senki sem számít erre. Elwy egyre közelebb kerül hozzá, már tisztán ki tudja venni azt is, miről motyog, bár ez a legkevésbé sem érdekli. Már csak pár lépés választja el a leendő áldozatától, mikor jobb csuklóján ránt egyet, a penge kiold és levágott gyűrűsujja helyére siklik. A halk kattanásra az előtte lépkedő megáll, megfordul, majd értetlenkedő fintorral az arcán nyugtázza a bordái közé szaladó acélt. Ábrázata ijedtségről, meglepettségről tanúskodik, szemei elkerekednek, szóra nyitná száját, de azt a nő másik keze tapasztja be. CSavar egyet a jobbján, mire a férfi teste megfeszül, majd kiadva a lelkét esik össze. A gyilkosa elkapja, hogy ne csapjon zajt, s szinte gyengéden fekteti le a padsorok közé. A gyertya, mely a halott kezéből esik ki, koppan a kövezeten, s fénye kialszik. Újra csend és sötétség van. Nem volt szükséges megölni a férfit, legkevésbé sem jelentett veszélyt, de Elwy számára teljesen mindegy.
Tovább halad a kamra felé, ahol valódi célpontja várja. A pap, ki annak idején meggyógyította, mikor az Istennő magához akarta szólítani. Nem emlékszik már a nevére, de élénken emlékszik az arcára. Ahogyan abban is bizonyos, hogy az illető is emlékszik rá, s a harcra mely aznap éjjel a templomban folyt.
Elwy megáll a kamra ajtaja előtt. Az ajtó mellett gyenge fény szűrődik ki, odabentről csak a férfi lélegzetét hallja, s pergamen neszezését. Belöki az ajtót, s belép. A pap meglepetten pillant fel, s amit lát attól elakad a lélegzete. A sötét alak fölé tornyosul, bőrvértjéről vér csöpög a padlóra. Elwyrien elméjére kezd leszállni a sötétség, csak a férfi halálsikolya tör át a homály alkotta falon... vége... elvarrt egy újabb szálat, ami ide kötötte...*
Az éjelf léptei nem keltenek zajt a hatalmas épület falai között, melyekről akár egy kósza lélegzet is visszhangot vet. Csizmájának puha talpa oly könnyedén simul a kövezetre, mintha csak tollpihék hullanának alá. Persze most sem ok nélkül jött ide. Az ok, mint mindig, ha Elwyrien tesz valamit, a halál közelségét újra átélni. Látni valaki szemében a végső kapaszkodást értelmetlen és üres életébe, a félelmet, s csipetnyi dühöt, amiért nem látta előre a sorsát. A reményvesztett pillantást, mikor az illető rájön, hogy nincs esélye, a kezei, melyek Elwybe kapaszkodnak mielőtt végső búcsút venne ettől a világtól, s ahogy szorítása éltének erejével gyengül, az utolsó elakadó lélegzet hangja...
A nő számára mindez a megváltást jelenti. Elborult elméje nem keres már kiutat az őrület ingoványából, inkább elmerül benne, s így minden cselekedetét igazolni tudja. Kis társa, Vyra persze élvezi a kialakult helyzeteket, ő főleg nem tartaná vissza semmitől. Nem hogy a lelkiismeret, vagy épp a józan ész hangját testesítené meg, sokkal inkább játszik szerepet a nő életében, mint egy buzdító erő, aki céljai megegyeznek Elwyrien vágyaival.
Egy pislákoló fény halad a sötét árkádok között, a nő pedig beleolvad a homályba. Tekintete követi az alakot, ki egy gyertyát hordoz, melynek alig tükröződő fénye elég a mélységinek ahhoz, hogy ki tudja venni az illető termetét. Nem számít, hogy ő az, akit keres, nem számít egyáltalában véve, hogy kicsoda. Meg fog halni. Ez olyan biztos, akár maga a halál ténye, hogy létező entitás, aki az élőkre vadászik.
A halál már a születéskor ott lebeg mindenki feje felett, s végigkíséri az életét minden teremtett léleknek, hogy majd annak alkonyában ott várjon rá és végre lecsaphasson.
Ugyanezen elven működik Elwy is. Önjelölt hóhér ő, egy művész, ha úgy tetszik, ki a világot képező vászonra fest, de csak egyetlen színt használ, s ez a vörös, melyhez az általa megölt szerencsétlenek szolgáltatnak festéket.
Elindul a férfi után, aki magában mormol valamit. Nem számít rá, hogy meg fog halni, senki sem számít erre. Elwy egyre közelebb kerül hozzá, már tisztán ki tudja venni azt is, miről motyog, bár ez a legkevésbé sem érdekli. Már csak pár lépés választja el a leendő áldozatától, mikor jobb csuklóján ránt egyet, a penge kiold és levágott gyűrűsujja helyére siklik. A halk kattanásra az előtte lépkedő megáll, megfordul, majd értetlenkedő fintorral az arcán nyugtázza a bordái közé szaladó acélt. Ábrázata ijedtségről, meglepettségről tanúskodik, szemei elkerekednek, szóra nyitná száját, de azt a nő másik keze tapasztja be. CSavar egyet a jobbján, mire a férfi teste megfeszül, majd kiadva a lelkét esik össze. A gyilkosa elkapja, hogy ne csapjon zajt, s szinte gyengéden fekteti le a padsorok közé. A gyertya, mely a halott kezéből esik ki, koppan a kövezeten, s fénye kialszik. Újra csend és sötétség van. Nem volt szükséges megölni a férfit, legkevésbé sem jelentett veszélyt, de Elwy számára teljesen mindegy.
Tovább halad a kamra felé, ahol valódi célpontja várja. A pap, ki annak idején meggyógyította, mikor az Istennő magához akarta szólítani. Nem emlékszik már a nevére, de élénken emlékszik az arcára. Ahogyan abban is bizonyos, hogy az illető is emlékszik rá, s a harcra mely aznap éjjel a templomban folyt.
Elwy megáll a kamra ajtaja előtt. Az ajtó mellett gyenge fény szűrődik ki, odabentről csak a férfi lélegzetét hallja, s pergamen neszezését. Belöki az ajtót, s belép. A pap meglepetten pillant fel, s amit lát attól elakad a lélegzete. A sötét alak fölé tornyosul, bőrvértjéről vér csöpög a padlóra. Elwyrien elméjére kezd leszállni a sötétség, csak a férfi halálsikolya tör át a homály alkotta falon... vége... elvarrt egy újabb szálat, ami ide kötötte...*
1561. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-08-01 13:24:39
Üzenet elküldve: 2013-08-01 13:24:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
*A temetőn egyszerűen átgyalogol, nem fordít neki különösebb figyelmet, és a templom oldalsó bejáratán keresztül nyit be az épületbe, hogy ismét a mágiának szentelje idejét. Azért potenciális célpontokat is keres magának tanításra egy egyszerű varázslattal, ami ha sikerül, érzékeli a körülötte lévők affinitását, ha van nekik. Azt nem tudja, mennyire erős, de azt tudja, hogy az adott személy legalább picit ért a mágiához. Ha ezzel megvan, elvonul egy mesterrel, hogy egy újabb varázslatot sajátítson el - jelenleg egy olyat, ami támadásra is használható, mert oké, hogy meg tudja védeni magát, de az mit sem ér, hogyha visszavágni nem tud.*
A varázsló egy Affinitásérzékelés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 2 körön keresztül minden 10 méter sugarú körben található élőlény mágiaaffinitását érzékeli, annak mértéke nélkül.
A varázsló egy Affinitásérzékelés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 2 körön keresztül minden 10 méter sugarú körben található élőlény mágiaaffinitását érzékeli, annak mértéke nélkül.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122