Archívum - Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 188 (3741. - 3760. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
//a meggyalázott oltár//
* Az elején unalmas témának tűnő hiedelmek végül részletes kitárgyalásra kerül. Belefeledkeztek és a ratraxurgi érdeklődésében cseppet sem kételkedik. Hogy mindent úgy gondol-e, mint a Hifeti srác? Azt nagyon mélyen kétségbe vonja, hiszen eddig sem egy rugóra járt az agyuk. Ad-e teret nézetei kiszélesítésének az elhangozzak? Nem biztos, de nem kérdezne ő is ennyit, ha nem vizsgálná az igaz volt lehetőségét.*
-A sötétség papjai bárhol tudnak varázsolni. Ahol nem akadályozták meg ezt egy áldás oltár félállításával. Sokkal részletesebben meg kell vizsgálnunk ahhoz, hogy vajon tényleg átjárja-e a misztikum és az ellen oldal eszközévé vált. Vagy csak az volt a céljuk, hogy a fény egyik bástyáját ledöntsék.
Előbbi esetben vissza akarnak jönni és újabb áldozatokat bemutatni. És ez logikus lenne abból a szempontból is, hogy a templomnak szimbolikus jelentősége van. Ha kiűzik innen a fény papjait, akkor hirdethetik istenük igéit.
De ahhoz meg is kellene védeniük. Ahogy ők lerombolták a fény szent tárgyát, megfosztva őt természetfeletti hatalmától, úgy az áldás istennőjének követői is meg tudnák tenni ugyan ezt.
Ha az egyik fél fegyverre tanítja papjait és tanítványait, hogy kiirtsák a másik követőit, akkor ugyan ez fog lezajlani mind a három vallásban.
Ha az egyik hatalmat ad ledönteni az ellenség bástyáit, akkor a támadás visszatámadást von maga után.
Úgy látom, nem foglalták el a szentélyt. Bár megpróbálták, de csak hárman voltak. Inkább tűnik a másik kártyájának kiütésének a kezéből.
* Újra feljön a mikor és az élőhalottak kérdése és mivel a beszélgetés közben egyre világosabban látja a zsoldos maga is a történtek legvalószínűbb forgatókönyvét, ezért nehezen hajlik elterelni a diskurzus fonalát.*
-Úgy másfél-két éve jelentek meg. És az zombik igaziak voltak. De mára már nyomtalanul eltűntek.
Beszéljünk részletesen erről?
//a meggyalázott oltár//
* A sötételf hősünk egyre jobban úgy véli, hogy Aezmorin nagyon félre csúszott a vallások felületes tanulmányozása során. Vagy az ide vezető útja során abszolút nem botlott vándorokba, kik meséltek volna neki ezekről a dolgokról.*
~ Mivel folyton az ellopott naplójával jön, lehet tényleg kerülték a társaságát. Ha mégis összefutott beszédesebb alakokkal, mint az a remete, azokat meg nem hagyta szóhoz jutni, ha nem az ő kérdéseire és kétségeire válaszolnak.~
-Nem, nem, nem! A városban nem az ő hívei vannak többségben. Nem azért áldoztak fel itt egy gnómot. Igazából pont ezért.
Meg akarták mutatni Sa'Tereth hatalmát. Ez *mutat az oltárra* a fény és áldás istenének legszentebb helye volt, a lakosok pedig őt, Hetediket imádták. Ám a támadással és hogy nem tudnak védekezni ellene sehol. Nem csak egy-két helyen vagy változó szerencsével, de a legfontosabb tárgyukat sem óvták meg a legjobban őrzött városában Eeyrnek, a szegényeket arra sarkalhatta, hogy szívüket megnyissák a vér és halál urának.
A lázadást nem csak kapzsiság fűti, de a Sötét Úr immáron jelen lévő hatalma. Ha visszaállítana valaki mindent, akkor újra a béke és a rend térne vissza Artheniorba.
De ha nem teszi meg senki, akkor is bekövetkezik ez. De új törvényekkel és új rendszerrel.
* Utolsó két mondata baljós próféciaként hangzik, mely azt sugallja, hogy nem a katonaság és a most uralkodó nemesek törvényei lesznek a mérvadóak.*
-Most csak egy tárgy az oltár. Akiket itt látsz, azért imádkoznak, hogy elmúljon a rontás és újra régi fényében tündököljön.
És a régi törvények, mely szerint halál jár annak, aki a másik istent, a halottak atyját imádja titkon vagy nyíltan.
Az ő papjai nem tudtak varázsolni és lesznek ismét képtelenek, ha ismét szakrális energiával telik meg a kő.
//a meggyalázott oltár//
* Valóban kezdi már elunni magát a sötételf főszereplőnk. De mégsem megy ki az ajtóba megvárni a másikat. Valamiért ellenállhatatlan késztetést érez figyelni a csendben imádkozókat és a lelki vezetők mozgását. Mintha valami azt súgná belülről, hogy ez fontos tudás lesz neki a későbbiekben.*
-Az oltáron, ha közelebb mész, van egy vörös folt. Egyértelműen alvadt vér. A mennyiségéből kiindulva és ismerve a Sötét Úrról a kitudódott dolgokat... *elgondolkodik, hogy milyen idétlenül fogalmazta meg* Feláldoztak valakit. Élve. Ez a két isten olyan, mint a tűz és a víz. Eeyr oly távol áll az értelmetlen gyilkolástól és a véres szertartásoktól, hogy...
* Hirtelen eszébe jut, hogy sok minden más is kimaradhatott a gnómnak északon töltött élete során, amiket ismernie kellene ahhoz, hogy megértse az egészet.*
-Az egész azon múlik, hogy megérted-e az oltárok gyakorlati szerepét. Nem öncélúak. Varázslatokat hoznak létre vagy erősítenek fel, emellett a Fény oltárai védelmet is biztosítanak a sötét oldal támadásaival szemben.
Ez a templom volt az, ahol megszületett Hetedik, az istenük. Kiemelt szerepet kapott és olyan erőssé tette Arthenior polgárai számára, hogy védelme alá tartozott az egész város. A sötét sereg élőholtjai be se tudták tenni a lábukat. Papjai pedig, ha lelepleződtek, akkor nem számíthattak szakrális mágiájukra.
Nyilván azért támadták meg a templomot. Gyönyörű, fiatal nők életét kell kioltani. Minél szebbek, annál kedvesebb az ajándék a túlvilági patrónusuknak.
Ez már megtörtént. És Eeyr undorodva fordult el a helytől. Az oltár már csak egy tárgy. És a település sem reménykedhet benne, hogy az újra meginduló halottak seregei kívül ragadnának bármiféle védő mezőn.
* Tudja jól, hogy egy ponton hazudott. De kíváncsi, hogy így milyen hatást vált ki Aezmorinból. Vajon ő is ösztönösen képes ráhangolódni ezeknek a lényeknek a rendszerére?*
//a meggyalázott oltár//
* Mintha üldöznék, úgy vágtázik át Keszeg hátán a sötételf hősünk a Piacon és a Szegénynegyed szűk utcáin. Nem óvatoskodik, hogy megvárja a gyalogosokat, míg odébb mennek biztosan, csupán hangos unszolással biztatja gyorsabb tempóra hátasát, így igen csak sok alaknak felhívja a figyelmét az érkezésére.
Szerencsére nem esik senkinek baja. És a Templom kertjéhez vezető kapu előtt leszáll hátasáról és gyalogosan nyit majd be. Nem határozták meg, hogy mit tekintenek pontosan célvonalnak. Így ha már ott van a ratraxurgi tudós, akkor máris vesztett. Ha nincs, akkor győzött gyalog érkezve is, az a pár méter már se ide, se oda.
Persze lehetséges lenne, hogy a Gazdagnegyed felé vette az irányt az alacsony megbízója, de az úttorlaszok és a felfordulás miatt nagyon csodálkozna ezen. És nem is spórolna időt ezzel, hogy aggódni kelljen, hogy a másik kapun pont az ő másodperce előtt eggyel lép majd be a versenytársa.*
~ Vajon sikerült a lemaradását látva felpaprikázni benne a versenyszellemet és megpróbált utánam lovagolni? Vagy tényleg fél a saját pónijától?~
* Ha nem találja ott, akkor lassan -a virágokat megszemlélve- lépked a szentély bejárata felé. Nem siet, de talán nem lenne olyan nagy dolog, ha megint körbe nézne odabent, mielőtt az északinak is megmutatja a történtek helyszínét.
A kötelet gondosan eldugja a nyereg alá, nem fogja semmi esetre se visszaadni. Az jól jön majd az útra. Ha bármelyik csuhás rákérdezne, csak annyit mond, hogy még szeretne több halottat elvontatni ezen a paripájával a temetőig.
Úgy nézi, hogy még mindig vannak hívők, akik csendesen imádkoznak, de az oltárt senki nem közelíti meg két méternél jobban.
Minden úgy van, mint pár órája.*
//Magányosan//
* A városban felfordult a csendes, hétköznapi élet. Ha fegyvertelen lenne, akkor a Hifeti család tagja ki sem menne az utcákra. Ám nővérével együtt mindketten kora gyermekkoruktól kezdve megtanultak vigyázni magukra. És azt is, hogy a hullák a legjobb vívóellenfelek.
No, nem a zombikra gondol. Borsózik a háta, ha arra gondolt, hogy az istenek eljövetele nyitányaként ő is összefuthatott volna eggyel és minden bizonnyal végzett is volna vele, ha keményebb ellenfelet kap.
De talán az égieknek is -valamelyiküknek talán- volt vele terve, hogy nem hagyta el szerencséje abban az időben, amikor nála jobb fegyverforgatók estek el az élőholtak seregei támadásaiban.
A szegénynegyedben néhány alak harcát távolról figyelte, de mivel egyre jobban őrá is odapillantgattak, jobbnak látta nem megvárni a szabad rablást, hanem gyorsan továbbállni. Ha a haramiák kerekednek felül, akkor nyilván nem bántják őt kellő ok nélkül. De mindent elvesznek a törvényt védelmezők hulláitól. Míg ugyan ez visszafelé szintén kedvezőtlen számára, hiszen a városőrök nem engednék a fosztogatást. Még ellenfeleik holttesténél sem.
Nem vesztegethette az időt és tovább indul a templom kertjén át a szentélybe. Több ismeretlen arcot lát, akik csendesen imádkoznak. Hat méterre az oltártól ő is letérdepel és igyekszik kapcsolatot teremteni a transzcendenssel.
Nagyon úgy tűnik számára, hogy a Sötét Úr meglepetésre épített támadása az oltár megszentségtelenítésével fejeződött be.*
~ Érdekes. Sa'Tereth itt? Úgy tudtam üldözik a híveit és megölnék őket, mire elérnének ide...~
![>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11171_1525951649_gnom_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122
3760. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-10 01:34:58
Üzenet elküldve: 2018-07-10 01:34:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A meggyalázott oltár//
* A vallási téma egyébként untatná a gnómot, ha csak üres hit lenne, de itt úgy tűnik sokkal többről van szó. Valódi hatalomról és valódi behülyített tömegről. Utóbbi persze egy képzeletbeli lény esetében is sikeresen működhetne, mert az értelemmel rendelkező lények imádják, ha egy felsőbb hatalomnak elsorolhatják panaszáradataikat és aztán várhatják a nagy semmit, vagy ha a sors úgy hozza, akkor valamit, amit aztán megköszönhetnek az istenüknek könnyes szemekkel hálákat és imákat rebegve. Úgy legyen!
Ám itt más a helyzet, és ahogy a sötételf beszél, úgy a gnómban is egyre inkább gyúl a fény, hogy mi is lehet ez az egész. Egy pillanatra zökken csak ki, amikor a harmadik istenség is szóba kerül. Meg is rázza a fejét és kérdez, mert néma gyereknek anyja sem érti a szavát. *
- Három? Melyik a harmadik? - * van a sartehet, meg eyr, de ki lehet vajon az utolsó? Említette volna a nevét Gré, csak nem figyelt fel rá? Jó kérdés, reméli, hogy választ kap rá. *
- Rendben, már értem. Gyakorlatilag a régi jól bevált hit lefedettségről van szó. Az itteni oltár zavarja a hiterőt a sötétség istenének, vagyis jelenleg nem zavarja mert ki van oltva, de általánosságban zavarná, így ezen a környéken, bizonyos határokon belül nem lehetne a sötét entitás által adományozott varázslatokat használni - * hümmög egyet aztán az oltárra néz. * - Ha vissza akarnak jönni, hogy áldozatot mutassanak be, akkor talán nem kellene itt időznünk túlságosan sokat, nem gondolod? - * kérdi, bár félelem nincs a hangjában, pusztán logikai alapon elmélkedik. *
- Egyébként, te meg akarod vizsgálni? - * int kezével az oltár felé, mert az imént ilyesmit mondott Gré. Persze többes számot használt, de valójában Aezmorin nem konyít a vallási dolgokhoz, amint azt a sötételfnek szépen be is mutatta, így feleslegesnek tartja, hogy nagyon az oltár közelébe menjen. Egyébként is sötét, vagy csak kiiktatott, végül is mindegy, a lényeg, hogy ha senki sem akar a közelébe menni, még a papok sem, akkor a gnóm is távol tartja magát tőle. Kivéve persze, ha a sötételfnek szüksége lenne valami segítségre a vizsgálódáshoz, ámbátor a hívők szeme láttára aligha kezdhet bármibe is, de legalábbis lehet felszólítanák a távozásra, ha további szentségtörésnek vélnék tevékenységét. *
- Lehet róla szó - * az élőholtak kézzelfoghatóbbak, mint a hit, mégis ahhoz van köze, ha valóban nem csak a véletlen szüleménye, hogy egyszerre jelentek meg a járkáló hullák és az istennek nevezettek. * - De a lényeget már tudom. Meg akarták Artheniort támadni, de nem sikerült a fényisten miatt. Amúgy a sötét isten állt mögöttük, vagy esetleg egy nagy hatalmú mágus? - * vagy pap, vagy nevezze akárki akárminek azokat, akik az istenektől csórnak varázserőt. *
* A vallási téma egyébként untatná a gnómot, ha csak üres hit lenne, de itt úgy tűnik sokkal többről van szó. Valódi hatalomról és valódi behülyített tömegről. Utóbbi persze egy képzeletbeli lény esetében is sikeresen működhetne, mert az értelemmel rendelkező lények imádják, ha egy felsőbb hatalomnak elsorolhatják panaszáradataikat és aztán várhatják a nagy semmit, vagy ha a sors úgy hozza, akkor valamit, amit aztán megköszönhetnek az istenüknek könnyes szemekkel hálákat és imákat rebegve. Úgy legyen!
Ám itt más a helyzet, és ahogy a sötételf beszél, úgy a gnómban is egyre inkább gyúl a fény, hogy mi is lehet ez az egész. Egy pillanatra zökken csak ki, amikor a harmadik istenség is szóba kerül. Meg is rázza a fejét és kérdez, mert néma gyereknek anyja sem érti a szavát. *
- Három? Melyik a harmadik? - * van a sartehet, meg eyr, de ki lehet vajon az utolsó? Említette volna a nevét Gré, csak nem figyelt fel rá? Jó kérdés, reméli, hogy választ kap rá. *
- Rendben, már értem. Gyakorlatilag a régi jól bevált hit lefedettségről van szó. Az itteni oltár zavarja a hiterőt a sötétség istenének, vagyis jelenleg nem zavarja mert ki van oltva, de általánosságban zavarná, így ezen a környéken, bizonyos határokon belül nem lehetne a sötét entitás által adományozott varázslatokat használni - * hümmög egyet aztán az oltárra néz. * - Ha vissza akarnak jönni, hogy áldozatot mutassanak be, akkor talán nem kellene itt időznünk túlságosan sokat, nem gondolod? - * kérdi, bár félelem nincs a hangjában, pusztán logikai alapon elmélkedik. *
- Egyébként, te meg akarod vizsgálni? - * int kezével az oltár felé, mert az imént ilyesmit mondott Gré. Persze többes számot használt, de valójában Aezmorin nem konyít a vallási dolgokhoz, amint azt a sötételfnek szépen be is mutatta, így feleslegesnek tartja, hogy nagyon az oltár közelébe menjen. Egyébként is sötét, vagy csak kiiktatott, végül is mindegy, a lényeg, hogy ha senki sem akar a közelébe menni, még a papok sem, akkor a gnóm is távol tartja magát tőle. Kivéve persze, ha a sötételfnek szüksége lenne valami segítségre a vizsgálódáshoz, ámbátor a hívők szeme láttára aligha kezdhet bármibe is, de legalábbis lehet felszólítanák a távozásra, ha további szentségtörésnek vélnék tevékenységét. *
- Lehet róla szó - * az élőholtak kézzelfoghatóbbak, mint a hit, mégis ahhoz van köze, ha valóban nem csak a véletlen szüleménye, hogy egyszerre jelentek meg a járkáló hullák és az istennek nevezettek. * - De a lényeget már tudom. Meg akarták Artheniort támadni, de nem sikerült a fényisten miatt. Amúgy a sötét isten állt mögöttük, vagy esetleg egy nagy hatalmú mágus? - * vagy pap, vagy nevezze akárki akárminek azokat, akik az istenektől csórnak varázserőt. *
3759. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-10 00:58:08
Üzenet elküldve: 2018-07-10 00:58:08
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//a meggyalázott oltár//
* Az elején unalmas témának tűnő hiedelmek végül részletes kitárgyalásra kerül. Belefeledkeztek és a ratraxurgi érdeklődésében cseppet sem kételkedik. Hogy mindent úgy gondol-e, mint a Hifeti srác? Azt nagyon mélyen kétségbe vonja, hiszen eddig sem egy rugóra járt az agyuk. Ad-e teret nézetei kiszélesítésének az elhangozzak? Nem biztos, de nem kérdezne ő is ennyit, ha nem vizsgálná az igaz volt lehetőségét.*
-A sötétség papjai bárhol tudnak varázsolni. Ahol nem akadályozták meg ezt egy áldás oltár félállításával. Sokkal részletesebben meg kell vizsgálnunk ahhoz, hogy vajon tényleg átjárja-e a misztikum és az ellen oldal eszközévé vált. Vagy csak az volt a céljuk, hogy a fény egyik bástyáját ledöntsék.
Előbbi esetben vissza akarnak jönni és újabb áldozatokat bemutatni. És ez logikus lenne abból a szempontból is, hogy a templomnak szimbolikus jelentősége van. Ha kiűzik innen a fény papjait, akkor hirdethetik istenük igéit.
De ahhoz meg is kellene védeniük. Ahogy ők lerombolták a fény szent tárgyát, megfosztva őt természetfeletti hatalmától, úgy az áldás istennőjének követői is meg tudnák tenni ugyan ezt.
Ha az egyik fél fegyverre tanítja papjait és tanítványait, hogy kiirtsák a másik követőit, akkor ugyan ez fog lezajlani mind a három vallásban.
Ha az egyik hatalmat ad ledönteni az ellenség bástyáit, akkor a támadás visszatámadást von maga után.
Úgy látom, nem foglalták el a szentélyt. Bár megpróbálták, de csak hárman voltak. Inkább tűnik a másik kártyájának kiütésének a kezéből.
* Újra feljön a mikor és az élőhalottak kérdése és mivel a beszélgetés közben egyre világosabban látja a zsoldos maga is a történtek legvalószínűbb forgatókönyvét, ezért nehezen hajlik elterelni a diskurzus fonalát.*
-Úgy másfél-két éve jelentek meg. És az zombik igaziak voltak. De mára már nyomtalanul eltűntek.
Beszéljünk részletesen erről?
3758. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-10 00:26:26
Üzenet elküldve: 2018-07-10 00:26:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A meggyalázott oltár//
* A helyzet egyre furább, és Aezmorin félrefordított fejjel tekint a sötételfre, hiszen pontosan azt mondta ő is, amit Gré magyaráz. *
- Jaja, én is így értettem. A fényességes oltár, amit a sötétek beszennyeztek - * fűzi közbe, lehet Grének már agyára ment a vallás, ha nem érti, hogy a gnóm miről beszél. Aztán tovább hallgatja és a fejét csóválja, bólint és hümmög, majd összegzi a hallottakat. *
- Szóóóval - * nyújtja kicsit a szót - * azért van felfordulás odakint - * bök hátrafelé, valamerre a gazdagok területei felé * - mert az itteni szegények a jóságos tündér istenben hittek és most, hogy a legszentebb oltáruk bemocskolódott sarahatet által - * tudja, hogy nem ez a neve, de valahogy így hangzott * - fellázadtak és pontosan azt teszik, amit a sötét isten elvár tőlük? - * néz enyhén felhúzott szemöldökkel. * - Hát, mit mondjak. Nem egy igazi fényességes istenhívő népség, ha ennyitől átállnak a másik táborba. Mellesleg nem hiszem, hogy egy istennek pont egy gnóm lányka tűnne a legszebbnek - * a vallás az, ami tönkreteszi a világot, ezt Ratraxurgban tökéletesen tudják, ezért is nem foglalkoznak vele soha. Amit a sötételf állított, hogy egy gnómot áldoznak fel, nem igazán hiszi, bár nem elképzelhetetlen. De miért lényeges, hogy pont gnómot? Talán hatni akar rá Gré így valamiért? Vagy egyszerűen ez az igazság? Akárhogy is, Aezmorint nem borzasztja el jobban egy gnóm feláldozása, mint bármelyik más értelmes lényé. Barbár és ostoba tett, viszont most nincs helye az érzelgősségnek, elvégre komoly témáról van szó, és a tudós maradjon az objektivitásnál. *
- Egyébként mikor is éledtek az istenek fel? * - bár ne tették volna, akkor minden sokkal egyszerűbb lenne és nem kellene azon agyalni, hogy a sötét vagy a fényességes isten legyen a helyi szemétdomb kiskakasa. Mellesleg, ha az elmúlt három és fél évben valamikor, akkor nem csoda, hogy Aezmorin nem tud róla. Már majdnem ennyi ideje elindult a szülővárosából, és azóta csak igen kevés hír érkezett onnan. *
- Aha, ja sartehet a halottak istene is? Mármint a sötét? - * ha ez így van, az fura, elvégre a halál a természet része, az egyensúly, amely megteremti a világ körforgását. Halál nélkül nem lenne élet sem, és így tovább végtelen végig, amíg a világuk egyszer össze nem roppan az óriáskígyó szájában. * - És, ha jól értem, akkor az oltár miatt képesek most a sötétek varázsolni itt, tehát akkor igazan van, az oltár mégiscsak átállt a másik oldalra. Ha meg megtisztítják, akkor elmúlik a sötét varázslatok dobálgatásának lehetősége és ismét a fény istenéé lesz a hely? * - milyen remek, hogy léteznek olyan entitások, akik átvándoroltak erre a létsíkra, hogy káoszt és pusztulást hozzanak a vidékre, avagy egyszerűen csak hülyítsék a jó népet. Ha meg lesz a naplója, akkor ezt bizonyára beleírja, komikus és szarkasztikus felhanggal. Remek felüdülés lesz az olvasónak a gnóm társadalomismeret mellett. *
- De az élőhalottakra nem válaszoltál, tényleg igaziak? * - kérdi érdeklődve. Azért megnézne egy sétáló hullát, már csakhogy saját szemével lásson egyet. *
* A helyzet egyre furább, és Aezmorin félrefordított fejjel tekint a sötételfre, hiszen pontosan azt mondta ő is, amit Gré magyaráz. *
- Jaja, én is így értettem. A fényességes oltár, amit a sötétek beszennyeztek - * fűzi közbe, lehet Grének már agyára ment a vallás, ha nem érti, hogy a gnóm miről beszél. Aztán tovább hallgatja és a fejét csóválja, bólint és hümmög, majd összegzi a hallottakat. *
- Szóóóval - * nyújtja kicsit a szót - * azért van felfordulás odakint - * bök hátrafelé, valamerre a gazdagok területei felé * - mert az itteni szegények a jóságos tündér istenben hittek és most, hogy a legszentebb oltáruk bemocskolódott sarahatet által - * tudja, hogy nem ez a neve, de valahogy így hangzott * - fellázadtak és pontosan azt teszik, amit a sötét isten elvár tőlük? - * néz enyhén felhúzott szemöldökkel. * - Hát, mit mondjak. Nem egy igazi fényességes istenhívő népség, ha ennyitől átállnak a másik táborba. Mellesleg nem hiszem, hogy egy istennek pont egy gnóm lányka tűnne a legszebbnek - * a vallás az, ami tönkreteszi a világot, ezt Ratraxurgban tökéletesen tudják, ezért is nem foglalkoznak vele soha. Amit a sötételf állított, hogy egy gnómot áldoznak fel, nem igazán hiszi, bár nem elképzelhetetlen. De miért lényeges, hogy pont gnómot? Talán hatni akar rá Gré így valamiért? Vagy egyszerűen ez az igazság? Akárhogy is, Aezmorint nem borzasztja el jobban egy gnóm feláldozása, mint bármelyik más értelmes lényé. Barbár és ostoba tett, viszont most nincs helye az érzelgősségnek, elvégre komoly témáról van szó, és a tudós maradjon az objektivitásnál. *
- Egyébként mikor is éledtek az istenek fel? * - bár ne tették volna, akkor minden sokkal egyszerűbb lenne és nem kellene azon agyalni, hogy a sötét vagy a fényességes isten legyen a helyi szemétdomb kiskakasa. Mellesleg, ha az elmúlt három és fél évben valamikor, akkor nem csoda, hogy Aezmorin nem tud róla. Már majdnem ennyi ideje elindult a szülővárosából, és azóta csak igen kevés hír érkezett onnan. *
- Aha, ja sartehet a halottak istene is? Mármint a sötét? - * ha ez így van, az fura, elvégre a halál a természet része, az egyensúly, amely megteremti a világ körforgását. Halál nélkül nem lenne élet sem, és így tovább végtelen végig, amíg a világuk egyszer össze nem roppan az óriáskígyó szájában. * - És, ha jól értem, akkor az oltár miatt képesek most a sötétek varázsolni itt, tehát akkor igazan van, az oltár mégiscsak átállt a másik oldalra. Ha meg megtisztítják, akkor elmúlik a sötét varázslatok dobálgatásának lehetősége és ismét a fény istenéé lesz a hely? * - milyen remek, hogy léteznek olyan entitások, akik átvándoroltak erre a létsíkra, hogy káoszt és pusztulást hozzanak a vidékre, avagy egyszerűen csak hülyítsék a jó népet. Ha meg lesz a naplója, akkor ezt bizonyára beleírja, komikus és szarkasztikus felhanggal. Remek felüdülés lesz az olvasónak a gnóm társadalomismeret mellett. *
- De az élőhalottakra nem válaszoltál, tényleg igaziak? * - kérdi érdeklődve. Azért megnézne egy sétáló hullát, már csakhogy saját szemével lásson egyet. *
3757. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-09 23:35:09
Üzenet elküldve: 2018-07-09 23:35:09
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//a meggyalázott oltár//
* A sötételf hősünk egyre jobban úgy véli, hogy Aezmorin nagyon félre csúszott a vallások felületes tanulmányozása során. Vagy az ide vezető útja során abszolút nem botlott vándorokba, kik meséltek volna neki ezekről a dolgokról.*
~ Mivel folyton az ellopott naplójával jön, lehet tényleg kerülték a társaságát. Ha mégis összefutott beszédesebb alakokkal, mint az a remete, azokat meg nem hagyta szóhoz jutni, ha nem az ő kérdéseire és kétségeire válaszolnak.~
-Nem, nem, nem! A városban nem az ő hívei vannak többségben. Nem azért áldoztak fel itt egy gnómot. Igazából pont ezért.
Meg akarták mutatni Sa'Tereth hatalmát. Ez *mutat az oltárra* a fény és áldás istenének legszentebb helye volt, a lakosok pedig őt, Hetediket imádták. Ám a támadással és hogy nem tudnak védekezni ellene sehol. Nem csak egy-két helyen vagy változó szerencsével, de a legfontosabb tárgyukat sem óvták meg a legjobban őrzött városában Eeyrnek, a szegényeket arra sarkalhatta, hogy szívüket megnyissák a vér és halál urának.
A lázadást nem csak kapzsiság fűti, de a Sötét Úr immáron jelen lévő hatalma. Ha visszaállítana valaki mindent, akkor újra a béke és a rend térne vissza Artheniorba.
De ha nem teszi meg senki, akkor is bekövetkezik ez. De új törvényekkel és új rendszerrel.
* Utolsó két mondata baljós próféciaként hangzik, mely azt sugallja, hogy nem a katonaság és a most uralkodó nemesek törvényei lesznek a mérvadóak.*
-Most csak egy tárgy az oltár. Akiket itt látsz, azért imádkoznak, hogy elmúljon a rontás és újra régi fényében tündököljön.
És a régi törvények, mely szerint halál jár annak, aki a másik istent, a halottak atyját imádja titkon vagy nyíltan.
Az ő papjai nem tudtak varázsolni és lesznek ismét képtelenek, ha ismét szakrális energiával telik meg a kő.
3756. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-09 22:56:55
Üzenet elküldve: 2018-07-09 22:56:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A meggyalázott oltár//
* Aezmorin hallgatva a történet első részét, csak grimaszol egyet az oltárra és sóhajt is mellé. *
- Áh, remek - * közli halkan * - más sem hiányzik, mint egy eszelős szekta, amely értelmes lényeket gyilkol valami felsőbbnek vélt hatalom kegyét elnyerni - * megrázza a fejét és az oltárt lesi. Persze nem kíván közelebb menni, így is jól látja. * - Amúgy - * néz a sötételfre cinikusan * - az áldozás mindig élve történik, aztán hal meg az illető. Máskülönben nem sok remény van, hogy a hatalmas isteneket kielégítsék - * mondatának utolsó része egyértelmű szarkazmusról árulkodott, de azért lehalkította a hangját, nehogy az itt munkát végző szerzeteseket megsértse a hanghordozásával. Ami az áldozást illeti persze vannak olyanok is, akik virágot áldoznak, az ételből legszebb falatokat tűzön elégetik, hogy az isteneiknek adományozzák és a többi és a többi. Kár ezen agyalni, az viszont szívfacsaró, hogy valakit itt feláldoztak. ~ Micsoda barbár népség ~ gondolja lenézően, aztán hallgatja a többi részletet is Gré előadásában. *
- Valóban? - * néz érdeklődve az oltárra, aztán a sötételfre, amikor a varázslatokról esik szó. Nyilván korábban ezekről a mágiákról beszélt, mármint, amelyek feltűntek. Aezmorin nem gondolta volna, hogy az isteneknek nevezett hatalmak képesek ennyire belenyúlni a mágikus energiákba, de persze megeshet, hogy a sötételf csak szórakozik vele. Bizonyára, ha megkérdezne egy térdeplő, imádkozó papot, akkor kapna választ rá, de nem akarja Gré szavahihetőségét ilyen nyíltan megkérdőjelezni. Mondjuk megérdemelné, de valahogy nem hiszi hogy csak viccelne. Talán túl komoly, és mintha az arrogáns oldala is tovatűnne, amíg az isteni közjátékról beszél. *
- Már csak egy tárgy? - * néz rá kérdőn. * - Nem azt mondtad, hogy beszennyezték az oltárt? Most nem a sötét... sa.sartehete... áh tök mindegy - * legyint mogorván a sötét uraság nevére * - oltára lett így? Nem azért nem akar senki a közelébe menni? - * kérdi a sötételfre nézve, majd a jelenlévőkre, akik messzire kerülik a kőépítményt. * - Amúgy meg komoly? Élőholtak? Két lábon járó rothadó hullák, meg csontvázak? * - hallotta régebben a történetet fent északon is, de ahogy az isteneket, így ezeket sem vette túlságosan komolyan. Különböző elementáris mágiákkal lehet azt a benyomást kelteni, hogy egy hulla mozog, de attól az még nem a holtak valódi feltámasztása, csak egy kis játék a varázslatokkal, semmi több. Úgy tűnik elég sok mindent kell megtanulnia, ha itt akar maradni. Persze istenektől mágiát tanulni esze ágában sincs. Arra nem vetemedne, hogy vakon istennek higgyen valamit, amiről azt sem tudja, hogy pontosan mi lehet. *
- Egyébként a leleplezett papok kinek a mágiájára nem számíthatnak? Ennek itt? - * bök fejével az oltár felé, aztán pontosít. * - Mármint a fényességes hatalmasság mágiájára nem?
* Aezmorin hallgatva a történet első részét, csak grimaszol egyet az oltárra és sóhajt is mellé. *
- Áh, remek - * közli halkan * - más sem hiányzik, mint egy eszelős szekta, amely értelmes lényeket gyilkol valami felsőbbnek vélt hatalom kegyét elnyerni - * megrázza a fejét és az oltárt lesi. Persze nem kíván közelebb menni, így is jól látja. * - Amúgy - * néz a sötételfre cinikusan * - az áldozás mindig élve történik, aztán hal meg az illető. Máskülönben nem sok remény van, hogy a hatalmas isteneket kielégítsék - * mondatának utolsó része egyértelmű szarkazmusról árulkodott, de azért lehalkította a hangját, nehogy az itt munkát végző szerzeteseket megsértse a hanghordozásával. Ami az áldozást illeti persze vannak olyanok is, akik virágot áldoznak, az ételből legszebb falatokat tűzön elégetik, hogy az isteneiknek adományozzák és a többi és a többi. Kár ezen agyalni, az viszont szívfacsaró, hogy valakit itt feláldoztak. ~ Micsoda barbár népség ~ gondolja lenézően, aztán hallgatja a többi részletet is Gré előadásában. *
- Valóban? - * néz érdeklődve az oltárra, aztán a sötételfre, amikor a varázslatokról esik szó. Nyilván korábban ezekről a mágiákról beszélt, mármint, amelyek feltűntek. Aezmorin nem gondolta volna, hogy az isteneknek nevezett hatalmak képesek ennyire belenyúlni a mágikus energiákba, de persze megeshet, hogy a sötételf csak szórakozik vele. Bizonyára, ha megkérdezne egy térdeplő, imádkozó papot, akkor kapna választ rá, de nem akarja Gré szavahihetőségét ilyen nyíltan megkérdőjelezni. Mondjuk megérdemelné, de valahogy nem hiszi hogy csak viccelne. Talán túl komoly, és mintha az arrogáns oldala is tovatűnne, amíg az isteni közjátékról beszél. *
- Már csak egy tárgy? - * néz rá kérdőn. * - Nem azt mondtad, hogy beszennyezték az oltárt? Most nem a sötét... sa.sartehete... áh tök mindegy - * legyint mogorván a sötét uraság nevére * - oltára lett így? Nem azért nem akar senki a közelébe menni? - * kérdi a sötételfre nézve, majd a jelenlévőkre, akik messzire kerülik a kőépítményt. * - Amúgy meg komoly? Élőholtak? Két lábon járó rothadó hullák, meg csontvázak? * - hallotta régebben a történetet fent északon is, de ahogy az isteneket, így ezeket sem vette túlságosan komolyan. Különböző elementáris mágiákkal lehet azt a benyomást kelteni, hogy egy hulla mozog, de attól az még nem a holtak valódi feltámasztása, csak egy kis játék a varázslatokkal, semmi több. Úgy tűnik elég sok mindent kell megtanulnia, ha itt akar maradni. Persze istenektől mágiát tanulni esze ágában sincs. Arra nem vetemedne, hogy vakon istennek higgyen valamit, amiről azt sem tudja, hogy pontosan mi lehet. *
- Egyébként a leleplezett papok kinek a mágiájára nem számíthatnak? Ennek itt? - * bök fejével az oltár felé, aztán pontosít. * - Mármint a fényességes hatalmasság mágiájára nem?
3755. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-09 22:09:40
Üzenet elküldve: 2018-07-09 22:09:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//a meggyalázott oltár//
* Valóban kezdi már elunni magát a sötételf főszereplőnk. De mégsem megy ki az ajtóba megvárni a másikat. Valamiért ellenállhatatlan késztetést érez figyelni a csendben imádkozókat és a lelki vezetők mozgását. Mintha valami azt súgná belülről, hogy ez fontos tudás lesz neki a későbbiekben.*
-Az oltáron, ha közelebb mész, van egy vörös folt. Egyértelműen alvadt vér. A mennyiségéből kiindulva és ismerve a Sötét Úrról a kitudódott dolgokat... *elgondolkodik, hogy milyen idétlenül fogalmazta meg* Feláldoztak valakit. Élve. Ez a két isten olyan, mint a tűz és a víz. Eeyr oly távol áll az értelmetlen gyilkolástól és a véres szertartásoktól, hogy...
* Hirtelen eszébe jut, hogy sok minden más is kimaradhatott a gnómnak északon töltött élete során, amiket ismernie kellene ahhoz, hogy megértse az egészet.*
-Az egész azon múlik, hogy megérted-e az oltárok gyakorlati szerepét. Nem öncélúak. Varázslatokat hoznak létre vagy erősítenek fel, emellett a Fény oltárai védelmet is biztosítanak a sötét oldal támadásaival szemben.
Ez a templom volt az, ahol megszületett Hetedik, az istenük. Kiemelt szerepet kapott és olyan erőssé tette Arthenior polgárai számára, hogy védelme alá tartozott az egész város. A sötét sereg élőholtjai be se tudták tenni a lábukat. Papjai pedig, ha lelepleződtek, akkor nem számíthattak szakrális mágiájukra.
Nyilván azért támadták meg a templomot. Gyönyörű, fiatal nők életét kell kioltani. Minél szebbek, annál kedvesebb az ajándék a túlvilági patrónusuknak.
Ez már megtörtént. És Eeyr undorodva fordult el a helytől. Az oltár már csak egy tárgy. És a település sem reménykedhet benne, hogy az újra meginduló halottak seregei kívül ragadnának bármiféle védő mezőn.
* Tudja jól, hogy egy ponton hazudott. De kíváncsi, hogy így milyen hatást vált ki Aezmorinból. Vajon ő is ösztönösen képes ráhangolódni ezeknek a lényeknek a rendszerére?*
3754. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-09 21:20:50
Üzenet elküldve: 2018-07-09 21:20:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A meggyalázott oltár//
* A gnóm ráérősen halad, csak akkor szedi egy kicsit a lábát jobban, amikor koldusok tűnnek fel, hogy kéregessenek. Ebből viszont Aezmorin nem kér, így ilyenkor igyekszik a lova másik oldalára kerülni, hogy még csak ne is kelljen a kéregetőre ránézni. Jó taktika és be is válik. Hosszú távon a ló igencsak kifizetődő, persze csak addig, amíg rá nem jönnek, hogy csoportosan mindkét oldalon kell állniuk, hogy a gnóm esetleg megfontolja az adakozást. Jó negyed órával később érkezik, mint a sötételf, így lehet, hogy jócskán el is unja magát. Sajnálatos módon arra nem kapott választ Grétől, hogy menny ideje ütötték fel a fejüket az istenek, de nem probléma, majd megkérdezi odabent ismét. Merthogy a mélységi már odabent van, hiszen a lova ott várakozik a templomkert kapujának környékén, és ő sehol sincs idekint, hacsak meg nem unta odabent a várakozást.
Aezmorin kiköti a lovát a sötételf lova mellé, aztán halkan a fülébe súgja. * - El ne merészelj menni nélkülem, ha a sötétebb képű alak arra kér, hogy menj, ne tedd! Értve vagyok? Még, ha száradon fogva akarna vezetni akkor sem. Állj ellent és nyeríts, jövök segítek! - * mi tagadás, volt egy olyan érzése, hogy a sötételf szeretné ellopni a hátasát, de igazából csak saját maga szórakoztatására kötötte a ló lelkére, hogy nem mozduljon innen. Amúgy is tudja, ha valaki el szeretné kötni, hát megteszi. Elég megijeszteni és már lohol is az ellenkező irányba, legalábbis a legtöbb lő így tenne, és a gnóm gyanítja, hogy a sajátjával sincs másképp.
A templomra pillantva megrázza a fejét, aztán megindul befelé.
Ha szerencséje van egyből kiszúrja Grét, ha nincs, akkor egy ideig kutakodnia kell, mire a jelenlévő lézengők és imádkozók között kiszúrja. Amint megvan odamegy hozzá, majd halkan megszólal. *
- Sokáig ne időzzünk, nem akarom, hogy a frissen szerzett lovainkat máris megfújják - * mondhatta volna azt is: nehogy meglovasítsák, de ez túlságosan röhejes lett volna, és annyit azért még ő is tud, hogy ilyen helyen, ahogy az alatta lévő könyvtárban is, nem illik hangoskodni. * - Szóval? - * néz az oltárra érdeklődően, és neki is feltűnik, hogy senki sem közelíti meg túlságosan. * - Mit kell figyelnem?
* A gnóm ráérősen halad, csak akkor szedi egy kicsit a lábát jobban, amikor koldusok tűnnek fel, hogy kéregessenek. Ebből viszont Aezmorin nem kér, így ilyenkor igyekszik a lova másik oldalára kerülni, hogy még csak ne is kelljen a kéregetőre ránézni. Jó taktika és be is válik. Hosszú távon a ló igencsak kifizetődő, persze csak addig, amíg rá nem jönnek, hogy csoportosan mindkét oldalon kell állniuk, hogy a gnóm esetleg megfontolja az adakozást. Jó negyed órával később érkezik, mint a sötételf, így lehet, hogy jócskán el is unja magát. Sajnálatos módon arra nem kapott választ Grétől, hogy menny ideje ütötték fel a fejüket az istenek, de nem probléma, majd megkérdezi odabent ismét. Merthogy a mélységi már odabent van, hiszen a lova ott várakozik a templomkert kapujának környékén, és ő sehol sincs idekint, hacsak meg nem unta odabent a várakozást.
Aezmorin kiköti a lovát a sötételf lova mellé, aztán halkan a fülébe súgja. * - El ne merészelj menni nélkülem, ha a sötétebb képű alak arra kér, hogy menj, ne tedd! Értve vagyok? Még, ha száradon fogva akarna vezetni akkor sem. Állj ellent és nyeríts, jövök segítek! - * mi tagadás, volt egy olyan érzése, hogy a sötételf szeretné ellopni a hátasát, de igazából csak saját maga szórakoztatására kötötte a ló lelkére, hogy nem mozduljon innen. Amúgy is tudja, ha valaki el szeretné kötni, hát megteszi. Elég megijeszteni és már lohol is az ellenkező irányba, legalábbis a legtöbb lő így tenne, és a gnóm gyanítja, hogy a sajátjával sincs másképp.
A templomra pillantva megrázza a fejét, aztán megindul befelé.
Ha szerencséje van egyből kiszúrja Grét, ha nincs, akkor egy ideig kutakodnia kell, mire a jelenlévő lézengők és imádkozók között kiszúrja. Amint megvan odamegy hozzá, majd halkan megszólal. *
- Sokáig ne időzzünk, nem akarom, hogy a frissen szerzett lovainkat máris megfújják - * mondhatta volna azt is: nehogy meglovasítsák, de ez túlságosan röhejes lett volna, és annyit azért még ő is tud, hogy ilyen helyen, ahogy az alatta lévő könyvtárban is, nem illik hangoskodni. * - Szóval? - * néz az oltárra érdeklődően, és neki is feltűnik, hogy senki sem közelíti meg túlságosan. * - Mit kell figyelnem?
3753. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-09 20:14:58
Üzenet elküldve: 2018-07-09 20:14:58
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//a meggyalázott oltár//
* Mintha üldöznék, úgy vágtázik át Keszeg hátán a sötételf hősünk a Piacon és a Szegénynegyed szűk utcáin. Nem óvatoskodik, hogy megvárja a gyalogosokat, míg odébb mennek biztosan, csupán hangos unszolással biztatja gyorsabb tempóra hátasát, így igen csak sok alaknak felhívja a figyelmét az érkezésére.
Szerencsére nem esik senkinek baja. És a Templom kertjéhez vezető kapu előtt leszáll hátasáról és gyalogosan nyit majd be. Nem határozták meg, hogy mit tekintenek pontosan célvonalnak. Így ha már ott van a ratraxurgi tudós, akkor máris vesztett. Ha nincs, akkor győzött gyalog érkezve is, az a pár méter már se ide, se oda.
Persze lehetséges lenne, hogy a Gazdagnegyed felé vette az irányt az alacsony megbízója, de az úttorlaszok és a felfordulás miatt nagyon csodálkozna ezen. És nem is spórolna időt ezzel, hogy aggódni kelljen, hogy a másik kapun pont az ő másodperce előtt eggyel lép majd be a versenytársa.*
~ Vajon sikerült a lemaradását látva felpaprikázni benne a versenyszellemet és megpróbált utánam lovagolni? Vagy tényleg fél a saját pónijától?~
* Ha nem találja ott, akkor lassan -a virágokat megszemlélve- lépked a szentély bejárata felé. Nem siet, de talán nem lenne olyan nagy dolog, ha megint körbe nézne odabent, mielőtt az északinak is megmutatja a történtek helyszínét.
A kötelet gondosan eldugja a nyereg alá, nem fogja semmi esetre se visszaadni. Az jól jön majd az útra. Ha bármelyik csuhás rákérdezne, csak annyit mond, hogy még szeretne több halottat elvontatni ezen a paripájával a temetőig.
Úgy nézi, hogy még mindig vannak hívők, akik csendesen imádkoznak, de az oltárt senki nem közelíti meg két méternél jobban.
Minden úgy van, mint pár órája.*
3752. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-07-03 16:04:13
Üzenet elküldve: 2018-07-03 16:04:13
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Magányosan//
* A városban felfordult a csendes, hétköznapi élet. Ha fegyvertelen lenne, akkor a Hifeti család tagja ki sem menne az utcákra. Ám nővérével együtt mindketten kora gyermekkoruktól kezdve megtanultak vigyázni magukra. És azt is, hogy a hullák a legjobb vívóellenfelek.
No, nem a zombikra gondol. Borsózik a háta, ha arra gondolt, hogy az istenek eljövetele nyitányaként ő is összefuthatott volna eggyel és minden bizonnyal végzett is volna vele, ha keményebb ellenfelet kap.
De talán az égieknek is -valamelyiküknek talán- volt vele terve, hogy nem hagyta el szerencséje abban az időben, amikor nála jobb fegyverforgatók estek el az élőholtak seregei támadásaiban.
A szegénynegyedben néhány alak harcát távolról figyelte, de mivel egyre jobban őrá is odapillantgattak, jobbnak látta nem megvárni a szabad rablást, hanem gyorsan továbbállni. Ha a haramiák kerekednek felül, akkor nyilván nem bántják őt kellő ok nélkül. De mindent elvesznek a törvényt védelmezők hulláitól. Míg ugyan ez visszafelé szintén kedvezőtlen számára, hiszen a városőrök nem engednék a fosztogatást. Még ellenfeleik holttesténél sem.
Nem vesztegethette az időt és tovább indul a templom kertjén át a szentélybe. Több ismeretlen arcot lát, akik csendesen imádkoznak. Hat méterre az oltártól ő is letérdepel és igyekszik kapcsolatot teremteni a transzcendenssel.
Nagyon úgy tűnik számára, hogy a Sötét Úr meglepetésre épített támadása az oltár megszentségtelenítésével fejeződött be.*
~ Érdekes. Sa'Tereth itt? Úgy tudtam üldözik a híveit és megölnék őket, mire elérnének ide...~
3751. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-06-02 14:00:59
Üzenet elküldve: 2018-06-02 14:00:59
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
*A két férfi immáron teljesen egyenértékű harcot vívhat, mindketten állóképességük határán vannak, mindketten tetemes sebeket szereztek a dulakodás során, most még utoljára egymásnak esnek. Az előretolt térd csak a levegőt rúghatja meg, ahogyan Vazogh kilép előle, innen pedig adja magát a helyzet, hogy a férfi másik kezét is kicsit megszorongassa, már nem a baráti értelemben. Ám az elég gyorsan felismeri a csapdát, így még az ork markának rászorulása előtt nehezen ugyan, de kihúzza kezét a veszélyből. Ekkor tör előre a Sötétség Szolgája, hogy szívének eshessen, de a templomi kutya továbbra sem lankadó figyelemmel ügyesen ellép a mozdulat elől, így csak libbenő csuháját szakítja fel a tőr. Eddigre ér elsőre amúgy elrontott mondókája végére a templom légmágusa.*
-Halál rád, retkes ork!
*Hörgi, ahogy újra villám csap ki kezéből és ívesen Vazoghot találja el. Azt még láthatja, hogy vele együtt elhanyatlik az öreg is, de a történésekről így a mai napon a harmadik villám után már nem igazán tud innentől semmit egészen addig, míg legközelebb a Barakk egy sötét, őrzött, dohos, patkányszarta földalatti cellájában fel nem eszmél gnóm cimborája után nem sokkal.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.02 14:02:45
*A két férfi immáron teljesen egyenértékű harcot vívhat, mindketten állóképességük határán vannak, mindketten tetemes sebeket szereztek a dulakodás során, most még utoljára egymásnak esnek. Az előretolt térd csak a levegőt rúghatja meg, ahogyan Vazogh kilép előle, innen pedig adja magát a helyzet, hogy a férfi másik kezét is kicsit megszorongassa, már nem a baráti értelemben. Ám az elég gyorsan felismeri a csapdát, így még az ork markának rászorulása előtt nehezen ugyan, de kihúzza kezét a veszélyből. Ekkor tör előre a Sötétség Szolgája, hogy szívének eshessen, de a templomi kutya továbbra sem lankadó figyelemmel ügyesen ellép a mozdulat elől, így csak libbenő csuháját szakítja fel a tőr. Eddigre ér elsőre amúgy elrontott mondókája végére a templom légmágusa.*
-Halál rád, retkes ork!
*Hörgi, ahogy újra villám csap ki kezéből és ívesen Vazoghot találja el. Azt még láthatja, hogy vele együtt elhanyatlik az öreg is, de a történésekről így a mai napon a harmadik villám után már nem igazán tud innentől semmit egészen addig, míg legközelebb a Barakk egy sötét, őrzött, dohos, patkányszarta földalatti cellájában fel nem eszmél gnóm cimborája után nem sokkal.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.02 14:02:45
3750. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-31 06:27:53
Üzenet elküldve: 2018-05-31 06:27:53
![>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11171_1525951649_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
*Vazogh kellően alapos munkát végez, bár Ildhaw ebből egyelőre vajmi keveset érzékel. Érzékei tompák, s a kövezet hideg, min úgy marad az oltár tövében. Gondolatai is a szokásos katyvaszt mutatják, bár némi fénysugár mintha derengene, de lehet, hogy csak a képzelete játszik vele. A sötétség birodalma végtelen hely, nincs kezdet, s nincs vég, így a kalandozó vélhetően nem is találná meg azt, csak ha az úr úgy akarja, mindenesetre meesziről, tompán, ép és égett füleivel talán kiáltást hall- ~ Elmegyünk? ~ Próbálja megkérdezni magától, s ha az úr engedi, kábultsága múlik, tenni próbál néhány kósza mozdulatot, kezdve fejének helyrerázásával és az oltár takarásába való mászással, míg észhez nem tér teljesen. Ha az eltelt rövid idő alatt mindez megvalósulhat és ereje is lesz hozzá, még az orknak is jelezne, persze ez csak kósza, de észlelhető biccentés, hisz nehéz a visszatérés a sötétségből. Ha minden jól összejön, a kőoltár védelmében, hátát annak támasztva ül, s próbálja összeszedni magát.*
*Vazogh kellően alapos munkát végez, bár Ildhaw ebből egyelőre vajmi keveset érzékel. Érzékei tompák, s a kövezet hideg, min úgy marad az oltár tövében. Gondolatai is a szokásos katyvaszt mutatják, bár némi fénysugár mintha derengene, de lehet, hogy csak a képzelete játszik vele. A sötétség birodalma végtelen hely, nincs kezdet, s nincs vég, így a kalandozó vélhetően nem is találná meg azt, csak ha az úr úgy akarja, mindenesetre meesziről, tompán, ép és égett füleivel talán kiáltást hall- ~ Elmegyünk? ~ Próbálja megkérdezni magától, s ha az úr engedi, kábultsága múlik, tenni próbál néhány kósza mozdulatot, kezdve fejének helyrerázásával és az oltár takarásába való mászással, míg észhez nem tér teljesen. Ha az eltelt rövid idő alatt mindez megvalósulhat és ereje is lesz hozzá, még az orknak is jelezne, persze ez csak kósza, de észlelhető biccentés, hisz nehéz a visszatérés a sötétségből. Ha minden jól összejön, a kőoltár védelmében, hátát annak támasztva ül, s próbálja összeszedni magát.*
3749. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-30 20:04:55
Üzenet elküldve: 2018-05-30 20:04:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
*Sötéten felröhög, mikor a vér fröccsen ellenfele kezéből, szeme azonban egy pillanatra az érkező öregen állapodik meg. Semmi esetre sem szeretne egy harmadik villámcsapást is elszenvedni, ez ellen tenni kell.
Miután megpróbálta elkerülni a térdelést, igyekszik kést tartó kezével elkapni a férfi karját, ami az arca felé tart, és erejét bevetve kifordítani a karját, hogy ellenfele háttal álljon neki, a kést pedig a nyakához szoríthassa. Ha nem sikerül, úgy megpróbálja egyszerűen csak szíven szúrni ellenfelét.
Ha viszont sikerül a lefogás és ellenfelének késsel sakkban tartása, öblösen felkiált.*
-Elmegyünk!
*Biccent fejével az egyelőre mozdulatlan Ildhaw felé, akinek valószínűleg nincs súlyos sérülése, vagy lemaradt róla. Az ajtótól nem messze heverő Umhar meglehetősen halott képet festett, így nem kísérli meg kimenteni őt is.*
-Vidd el a padot öreg, vagy ez itt meghal. *Szorítja a férfi nyakához még inkább a kést, bizonyítandóan, hogy nem hazudik.*
*Sötéten felröhög, mikor a vér fröccsen ellenfele kezéből, szeme azonban egy pillanatra az érkező öregen állapodik meg. Semmi esetre sem szeretne egy harmadik villámcsapást is elszenvedni, ez ellen tenni kell.
Miután megpróbálta elkerülni a térdelést, igyekszik kést tartó kezével elkapni a férfi karját, ami az arca felé tart, és erejét bevetve kifordítani a karját, hogy ellenfele háttal álljon neki, a kést pedig a nyakához szoríthassa. Ha nem sikerül, úgy megpróbálja egyszerűen csak szíven szúrni ellenfelét.
Ha viszont sikerül a lefogás és ellenfelének késsel sakkban tartása, öblösen felkiált.*
-Elmegyünk!
*Biccent fejével az egyelőre mozdulatlan Ildhaw felé, akinek valószínűleg nincs súlyos sérülése, vagy lemaradt róla. Az ajtótól nem messze heverő Umhar meglehetősen halott képet festett, így nem kísérli meg kimenteni őt is.*
-Vidd el a padot öreg, vagy ez itt meghal. *Szorítja a férfi nyakához még inkább a kést, bizonyítandóan, hogy nem hazudik.*
3748. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-30 18:20:54
Üzenet elküldve: 2018-05-30 18:20:54
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
*A csuhás férfiú gyorsan hajol a mágikus fegyverért, de visszafordulni, védekezni nem tud tökéletesen, ennyivel nem gyorsabb most, mint a fáradt ork, a tőr eléri, egyedül kezével tud valamennyit felfogni a nyakának vezetett éles pengéből. Balja vért spriccel, nyakán pedig csak kicsi lukat hagy a penge oldaltájt. A szúrás így végül faramuci módon ütőeret vág, a nyak helyett ugyan a karon, de talán így is célt ért a csörte. A férfi egyetlen keserves mozdulattal kísérli meg menekíteni életét. Hogy a fájdalom, vagy a harci láz vezeti-e, jó kérdés, mindenesetre a felülről támadó orkot most szembefordulva igyekszik egy alhasra, ágyékra irányzott térdeléssel megsebesíteni, majd ezután ép kezével arcára indít ütést, miközben vére lüktetve hagyja el szorosan behajlított bal karját. Az egész hangzavarba két alak, két vénségesnek tűnő alak csatlakozik még be. Egyikük az ajtófélfát támasztó öreg mágus, kinek mormolása egyelőre még nem fejti ki hatását, másikuk a szintén hasonlóan aktív Ildhaw most, ki egyelőre még a sötétség birodalmában barangol.*
*A csuhás férfiú gyorsan hajol a mágikus fegyverért, de visszafordulni, védekezni nem tud tökéletesen, ennyivel nem gyorsabb most, mint a fáradt ork, a tőr eléri, egyedül kezével tud valamennyit felfogni a nyakának vezetett éles pengéből. Balja vért spriccel, nyakán pedig csak kicsi lukat hagy a penge oldaltájt. A szúrás így végül faramuci módon ütőeret vág, a nyak helyett ugyan a karon, de talán így is célt ért a csörte. A férfi egyetlen keserves mozdulattal kísérli meg menekíteni életét. Hogy a fájdalom, vagy a harci láz vezeti-e, jó kérdés, mindenesetre a felülről támadó orkot most szembefordulva igyekszik egy alhasra, ágyékra irányzott térdeléssel megsebesíteni, majd ezután ép kezével arcára indít ütést, miközben vére lüktetve hagyja el szorosan behajlított bal karját. Az egész hangzavarba két alak, két vénségesnek tűnő alak csatlakozik még be. Egyikük az ajtófélfát támasztó öreg mágus, kinek mormolása egyelőre még nem fejti ki hatását, másikuk a szintén hasonlóan aktív Ildhaw most, ki egyelőre még a sötétség birodalmában barangol.*
3747. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-27 23:48:09
Üzenet elküldve: 2018-05-27 23:48:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
*Lassan gondolatai is elhalnak, s nem marad más csak a csend, némi velőtrázó, öblös kacagással vegyítve. A csend pedig nem felel, persze kérdés sincs, amire válaszolni kellene, mert Ildhaw, a lassan patakzó vére és a templom padozatán található oldatlan szutyok keveredésében fekszik. Előbbi próbálkozása a kijutásra pont annyit ért, mint amennyit kinézett belőle. Azt a néhány hüvelyket, mint addigi élete. A templomban a hörgéseken és a harc sóhajain kívül talán nem hallható más, s ha teljes csend lenne, akkor is csak a vér csepegése zavarná meg azt. A jós életéért már saját maga nem tehet semmit, ahogy társai is kellően szorult helyzetben vannak. Egy dolog azonban biztos. A gonosz és hideg vigyor, mely az arcára fagy, s ha itt ér az út végére, vigyorogva fog távozni, pedig egész életében mogorva és kedvtelen volt. A közelgő halálnak megvan a maga humorérzéke, s Ildhaw elég értelmes ahhoz, hogy értse a viccet, más kérdés, hogy ebből persze nem fog fel semmit.*
*Lassan gondolatai is elhalnak, s nem marad más csak a csend, némi velőtrázó, öblös kacagással vegyítve. A csend pedig nem felel, persze kérdés sincs, amire válaszolni kellene, mert Ildhaw, a lassan patakzó vére és a templom padozatán található oldatlan szutyok keveredésében fekszik. Előbbi próbálkozása a kijutásra pont annyit ért, mint amennyit kinézett belőle. Azt a néhány hüvelyket, mint addigi élete. A templomban a hörgéseken és a harc sóhajain kívül talán nem hallható más, s ha teljes csend lenne, akkor is csak a vér csepegése zavarná meg azt. A jós életéért már saját maga nem tehet semmit, ahogy társai is kellően szorult helyzetben vannak. Egy dolog azonban biztos. A gonosz és hideg vigyor, mely az arcára fagy, s ha itt ér az út végére, vigyorogva fog távozni, pedig egész életében mogorva és kedvtelen volt. A közelgő halálnak megvan a maga humorérzéke, s Ildhaw elég értelmes ahhoz, hogy értse a viccet, más kérdés, hogy ebből persze nem fog fel semmit.*
3746. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-27 23:10:19
Üzenet elküldve: 2018-05-27 23:10:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
*Türelmetlenül, hitetlenkedve horkan fel, mikor kiesik kezéből a kard. Nem fiatal már, de remélte, hogy a kor még nem érte utol. Meglepően kemény csatát vív ezzel a templomi ficsúrral, ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy magára maradt. Ellenfele a banya holttestéhez siet, hogy a gyertyatartót begyűjthesse. A kard relatív messzire ért földet, a lándzsát pedig egy kézzel aligha használhatja. Nem vesződik a karddal, dobótőrét előhúzva szökken ellenfele után, hogy az még a gyertyatartóért hajlong, hátulról a nyakába vághassa a kést. Szakmabéliként tudja, hogy a torokvágáshoz két használható kéz ideális, ezért inkább a szúrás mellett foglal állást. Felemelve a kést sújt le, egyenesen a neki háttal álló nyaka felé döf. Az sem baj, ha tarkót ér, csak ne csússzon le a penge a koponyáról.*
*Türelmetlenül, hitetlenkedve horkan fel, mikor kiesik kezéből a kard. Nem fiatal már, de remélte, hogy a kor még nem érte utol. Meglepően kemény csatát vív ezzel a templomi ficsúrral, ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy magára maradt. Ellenfele a banya holttestéhez siet, hogy a gyertyatartót begyűjthesse. A kard relatív messzire ért földet, a lándzsát pedig egy kézzel aligha használhatja. Nem vesződik a karddal, dobótőrét előhúzva szökken ellenfele után, hogy az még a gyertyatartóért hajlong, hátulról a nyakába vághassa a kést. Szakmabéliként tudja, hogy a torokvágáshoz két használható kéz ideális, ezért inkább a szúrás mellett foglal állást. Felemelve a kést sújt le, egyenesen a neki háttal álló nyaka felé döf. Az sem baj, ha tarkót ér, csak ne csússzon le a penge a koponyáról.*
3745. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-27 22:38:38
Üzenet elküldve: 2018-05-27 22:38:38
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
*A csapást végül Vazogh elkerüli, ám a mozgás ellenfelének sem okoz nehézséget. Meglepő módon, vagy talán éppen életét mentve meg ezzel, közelebb lép, és a fokos hegyes végét húzza kissé ferdén felfelé, átadva bele minden lendületet, amit az ork megvágására gyűjtött. Ügyesen a pengére csap ezzel, ám ekkor történik a baj. A fokos ugyanis nem hosszas kardpárbajokra lett tervezve, hosszában egy szál mentén repedés fut végig rajta, reccsen egyet, és gyakorlatilag két szálkás végű fémdarabbá degradálódik. Az ütés azonban cseles volt, vagy talán ugyanaz a balszerencse munkálkodik Vazogh esetében is, (nem számolva a két villámcsapást és némi fejének beverését), de kardot tartó keze úgy tűnik megadja magát egy pillanatra. Gyengeség fut át markán, a penge pedig jobbra egy öblös lépésnyire csattan a kövezetre. A templomos felmorran, Vazogh felé hajítja azt, ami kezében maradt, majd mivel most ő tapod már szinte a lelkét magából kiadó vénasszony teteme mellett a gyertyatartóért igyekszik lehajolni, hátha annak hasznát veheti. Láthatóan nem ugrik azonnal üres kézzel egy vértes orknak. Főleg azért, mert rajta kívül úgy tűnik egyelőre nincs a templomban épkézláb ellenfél, nem kell sietnie.*
*A csapást végül Vazogh elkerüli, ám a mozgás ellenfelének sem okoz nehézséget. Meglepő módon, vagy talán éppen életét mentve meg ezzel, közelebb lép, és a fokos hegyes végét húzza kissé ferdén felfelé, átadva bele minden lendületet, amit az ork megvágására gyűjtött. Ügyesen a pengére csap ezzel, ám ekkor történik a baj. A fokos ugyanis nem hosszas kardpárbajokra lett tervezve, hosszában egy szál mentén repedés fut végig rajta, reccsen egyet, és gyakorlatilag két szálkás végű fémdarabbá degradálódik. Az ütés azonban cseles volt, vagy talán ugyanaz a balszerencse munkálkodik Vazogh esetében is, (nem számolva a két villámcsapást és némi fejének beverését), de kardot tartó keze úgy tűnik megadja magát egy pillanatra. Gyengeség fut át markán, a penge pedig jobbra egy öblös lépésnyire csattan a kövezetre. A templomos felmorran, Vazogh felé hajítja azt, ami kezében maradt, majd mivel most ő tapod már szinte a lelkét magából kiadó vénasszony teteme mellett a gyertyatartóért igyekszik lehajolni, hátha annak hasznát veheti. Láthatóan nem ugrik azonnal üres kézzel egy vértes orknak. Főleg azért, mert rajta kívül úgy tűnik egyelőre nincs a templomban épkézláb ellenfél, nem kell sietnie.*
3744. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:03:32
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:03:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
*Szusszan egyet fájdalmában miközben ellenfele fegyvere felsérti, de továbbra is talpon marad. Ugyan megsebesült, de sebeit nem ítéli halálosnak. Ezt a küzdelmet meg kell nyernie, nem eleresztve életét.
Ellenfele fürge, ami egyáltalán nem könnyíti meg dolgát, de alighanem itt már csak magára számíthat. Társai nem mozdulnak, így az esetleges menekülés sem lesz majd egyszerű.*
~Sötétség Hercege most segíts.~
*Egy hátraugrással próbálja kikerülni a fokost, miközben kardját jobbról balra suhintva, magának vállmagasságban, ellenfelének alighanem nyak magasságban próbálja eldönteni a csata végkimenetelét.*
*Szusszan egyet fájdalmában miközben ellenfele fegyvere felsérti, de továbbra is talpon marad. Ugyan megsebesült, de sebeit nem ítéli halálosnak. Ezt a küzdelmet meg kell nyernie, nem eleresztve életét.
Ellenfele fürge, ami egyáltalán nem könnyíti meg dolgát, de alighanem itt már csak magára számíthat. Társai nem mozdulnak, így az esetleges menekülés sem lesz majd egyszerű.*
~Sötétség Hercege most segíts.~
*Egy hátraugrással próbálja kikerülni a fokost, miközben kardját jobbról balra suhintva, magának vállmagasságban, ellenfelének alighanem nyak magasságban próbálja eldönteni a csata végkimenetelét.*
3743. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-26 21:31:52
Üzenet elküldve: 2018-05-26 21:31:52
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Ildhaw jóstehetsége, ha lenne se terjedne ki a napra, nem mondhatta volna azt rá, hogy "ez is ugyanolyan lesz, mint egy hereszemölcs, gennyes, unalmas, és csak egy vágóeszköz oldhatná meg". De így van ez rendjén, néha jut mindenkinek egy kis jó, egy kis siker, egy kis megbecsülés. Ildhaw mondjuk gyanakodhat, hogy eddigi életét, és mostani helyzetét tekintve nem lesz több ilyen nap, de legalább minden válla felett átküldött turhacsepp szerencsetartalma kicsapódott. Szólongatja ő is az Urat, mint mindenki, ki vesztét érzi, jobb fülében csak hangosodik ettől a kacagás, mely a sötétségbe is követi. Néhány rángást sikerül kicsikarnia még, de pár hüvelyknél többet nem halad vele. Ereje elhagyta, hosszú nap volt.
Vazogh is érezheti tagjaiban a bajt. A rárontó férfi, kinek arca most először vált dühösre, jobbjával lendíti előre a fokost, ez persze Vazoghnak sok gondot nem jelent, a penge egyik recéjében le is lassul a vassal kivert bot, mikor a papféle baljába veszi át a fegyvert, és előrelépve azt az ork pengéjéből kicsúsztatja. Vazogh harci ösztöne őt az ajtó felé mozdíthatja, ezért az élezett fej éppen csak vértje alá hatol, inkább jelzés értékű a diadal, nem dönti le a sajnos két villámcsapással már a sírhoz közelebbi orkot lábáról. Persze ő sem rest, de ilyen helyzetből visszatámadni nehezen tud, a fickó pedig fürge, fürge és csontos, védelmét így nem tudja áttörni. Egy pillanat nyugodalmat sem hagyván, Eeyr hitványa két kezével alulról indítja meg a fokos fejét, hogy alhas tájon verje bele a baltaszerű fejet az orkba.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Ildhaw jóstehetsége, ha lenne se terjedne ki a napra, nem mondhatta volna azt rá, hogy "ez is ugyanolyan lesz, mint egy hereszemölcs, gennyes, unalmas, és csak egy vágóeszköz oldhatná meg". De így van ez rendjén, néha jut mindenkinek egy kis jó, egy kis siker, egy kis megbecsülés. Ildhaw mondjuk gyanakodhat, hogy eddigi életét, és mostani helyzetét tekintve nem lesz több ilyen nap, de legalább minden válla felett átküldött turhacsepp szerencsetartalma kicsapódott. Szólongatja ő is az Urat, mint mindenki, ki vesztét érzi, jobb fülében csak hangosodik ettől a kacagás, mely a sötétségbe is követi. Néhány rángást sikerül kicsikarnia még, de pár hüvelyknél többet nem halad vele. Ereje elhagyta, hosszú nap volt.
Vazogh is érezheti tagjaiban a bajt. A rárontó férfi, kinek arca most először vált dühösre, jobbjával lendíti előre a fokost, ez persze Vazoghnak sok gondot nem jelent, a penge egyik recéjében le is lassul a vassal kivert bot, mikor a papféle baljába veszi át a fegyvert, és előrelépve azt az ork pengéjéből kicsúsztatja. Vazogh harci ösztöne őt az ajtó felé mozdíthatja, ezért az élezett fej éppen csak vértje alá hatol, inkább jelzés értékű a diadal, nem dönti le a sajnos két villámcsapással már a sírhoz közelebbi orkot lábáról. Persze ő sem rest, de ilyen helyzetből visszatámadni nehezen tud, a fickó pedig fürge, fürge és csontos, védelmét így nem tudja áttörni. Egy pillanat nyugodalmat sem hagyván, Eeyr hitványa két kezével alulról indítja meg a fokos fejét, hogy alhas tájon verje bele a baltaszerű fejet az orkba.*
3742. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-26 16:40:30
Üzenet elküldve: 2018-05-26 16:40:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Néma csend. Nem sok minden zavarja meg, érdekes módon a nyugalom, melynek mélyébe alászáll, nem zavaró és cseppet sem képez kontrasztot a külvilággal. Az oltárról lerogyva, csak képzeli, hogy halad, néhány erőtlen mozdulatot azért tenni próbál, ha sikerül. Mindenáron ki szeretne jutni, bár a nap melege nem érdekli, hisz egész életében a hűvös sötét éltette, s az szolgált nyughelyéül.*
~ Nincs már rám szükséged? ~ Kérdezi meg magában csendesen örök urától, kiben hűsége csorbát nem szenved, függetlenül attól, hogy az sorsára hagyja-e vagy sem. *
~ Jó napom volt. Mondhatni kiváló bassza meg! ~ *Gondolja, hisz Ildhaw az örökké megtagadott, az utálatra méltó, az ocsmány, a szörny, a kitaszított ma egy pillanatra felemelkedhetett. Ma egy pillanatra valaki lehetett. Senkiből az éltetett, a felemelt, a befogadott, s hideg szívében ez a pillanat örökre rögzült. Hogy Ildhaw gonosz volna, vagy a világ és a társadalom, vagy a körülmények tették azzá ami? A kirekesztés, a nemtörődömség, a gazdagok pökhendisége, vagy a szegények szerencsétlensége? Nem lehet tudni. De Ildhaw, az Ildhaw, aki senki volt és vélhetően az is marad, megbújva a névtelenségben, s az örök magányban, mindenféle hirdető kőtáblák nélkül. Mindeközben nem érzékeli az üvöltést, ahogy a vér szagát is csak sejti, minden bizonnyal élvezettel lefetyelné be az összest.*
~ Még szolgálni akarlak. Vannak terveim Sa'Thereth! ~ Mákonyos álma efelé sodorja csak úgy mellékesen, bár bizonyos benne, hogy az úr elméjébe lát, s pont el tudja dönteni koszos mérlegén, hogy Ildhaw halála, vagy megmentése okoz e nagyobb hatalmat. Öntudatlanul is próbál tenni néhány kósza mozdulatot az ajtó felé, fogalma sincs, hogy ez mennyire sikerül talán az ösztön hajtja. De Ildhaw nem adja fel, nem adja meg a rohadt kurvának és a szaros kis pöcsnek az örömet, sem annak a vén fartúrónak, aki jelenleg talán még mindig ájultan fekszik a mocsokban. Mert ebben a rohadt világban neki ne mondja meg senki, hogy mely templomban mit és hogyan csináljon, ahogy azt sem kinek tartozik hűséggel és kinek nem! Szája talán hideg mosolyra húzódik, talán nem, de korántsem tekinti magát még halottnak, maximum egy picit fáradtnak. Talán nagyon fáradtnak.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Néma csend. Nem sok minden zavarja meg, érdekes módon a nyugalom, melynek mélyébe alászáll, nem zavaró és cseppet sem képez kontrasztot a külvilággal. Az oltárról lerogyva, csak képzeli, hogy halad, néhány erőtlen mozdulatot azért tenni próbál, ha sikerül. Mindenáron ki szeretne jutni, bár a nap melege nem érdekli, hisz egész életében a hűvös sötét éltette, s az szolgált nyughelyéül.*
~ Nincs már rám szükséged? ~ Kérdezi meg magában csendesen örök urától, kiben hűsége csorbát nem szenved, függetlenül attól, hogy az sorsára hagyja-e vagy sem. *
~ Jó napom volt. Mondhatni kiváló bassza meg! ~ *Gondolja, hisz Ildhaw az örökké megtagadott, az utálatra méltó, az ocsmány, a szörny, a kitaszított ma egy pillanatra felemelkedhetett. Ma egy pillanatra valaki lehetett. Senkiből az éltetett, a felemelt, a befogadott, s hideg szívében ez a pillanat örökre rögzült. Hogy Ildhaw gonosz volna, vagy a világ és a társadalom, vagy a körülmények tették azzá ami? A kirekesztés, a nemtörődömség, a gazdagok pökhendisége, vagy a szegények szerencsétlensége? Nem lehet tudni. De Ildhaw, az Ildhaw, aki senki volt és vélhetően az is marad, megbújva a névtelenségben, s az örök magányban, mindenféle hirdető kőtáblák nélkül. Mindeközben nem érzékeli az üvöltést, ahogy a vér szagát is csak sejti, minden bizonnyal élvezettel lefetyelné be az összest.*
~ Még szolgálni akarlak. Vannak terveim Sa'Thereth! ~ Mákonyos álma efelé sodorja csak úgy mellékesen, bár bizonyos benne, hogy az úr elméjébe lát, s pont el tudja dönteni koszos mérlegén, hogy Ildhaw halála, vagy megmentése okoz e nagyobb hatalmat. Öntudatlanul is próbál tenni néhány kósza mozdulatot az ajtó felé, fogalma sincs, hogy ez mennyire sikerül talán az ösztön hajtja. De Ildhaw nem adja fel, nem adja meg a rohadt kurvának és a szaros kis pöcsnek az örömet, sem annak a vén fartúrónak, aki jelenleg talán még mindig ájultan fekszik a mocsokban. Mert ebben a rohadt világban neki ne mondja meg senki, hogy mely templomban mit és hogyan csináljon, ahogy azt sem kinek tartozik hűséggel és kinek nem! Szája talán hideg mosolyra húzódik, talán nem, de korántsem tekinti magát még halottnak, maximum egy picit fáradtnak. Talán nagyon fáradtnak.*
3741. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-26 14:47:32
Üzenet elküldve: 2018-05-26 14:47:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Ó, ha mind a két keze működne! Mennyivel egyszerűbb lenne ez a művelet is. Elégedetten reszeli a recés élű pengével az öregasszony torkát. Inak és csont roppan, de a műveletet éppen csak elkezdi, mikor fiatal hang száll felé.
Felkapja fejét és a fiú felé kémlel összeszűkülő szemekkel. Lüktető a fájdalom, de Feketevas Vazogh legyűréséhez több kell.*
-Nézz körbe, ostoba. *Recsegi a férfi felé undok félmosoly kíséretében, egy pillantással mérve fel a terepet.
Vér, mocsok és testek szerteszét, nem beszélve a sötétség oltáráról. A küldetésük sikerrel zárult. Már biztos benne, hogy társai eszméletlenek vagy halottak, hiszen senki sem mozdult az ajtót elzáró pad irányába, mikor parancsa zengett.
Ő viszont kijut innen. Ha törik, ha szakad, de Feketevasat még nem szólítja a sötétség ura.
Felemeli a fekete pengét és a fokost lengető fiú felé indul. A diadal, amit arattak nem lehet teljes, ha meghal. A padot viszont nem tudja félretolni, míg a férfi él.*
-Ez az én órám. *Dörren még egyet ellenfele felé elrettentésképp, miközben bal válla fölé emeli szeretett kardját, hogy amint a fiú elég közel ér, egy vágással végeztesse be. Az öreget semmiképp sem szeretné bevárni, így gyorsan kell cselekednie, ha épp bőrrel akarja megúszni.*
A hozzászólás írója (Feketevas Vazogh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.26 14:49:14
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Ó, ha mind a két keze működne! Mennyivel egyszerűbb lenne ez a művelet is. Elégedetten reszeli a recés élű pengével az öregasszony torkát. Inak és csont roppan, de a műveletet éppen csak elkezdi, mikor fiatal hang száll felé.
Felkapja fejét és a fiú felé kémlel összeszűkülő szemekkel. Lüktető a fájdalom, de Feketevas Vazogh legyűréséhez több kell.*
-Nézz körbe, ostoba. *Recsegi a férfi felé undok félmosoly kíséretében, egy pillantással mérve fel a terepet.
Vér, mocsok és testek szerteszét, nem beszélve a sötétség oltáráról. A küldetésük sikerrel zárult. Már biztos benne, hogy társai eszméletlenek vagy halottak, hiszen senki sem mozdult az ajtót elzáró pad irányába, mikor parancsa zengett.
Ő viszont kijut innen. Ha törik, ha szakad, de Feketevasat még nem szólítja a sötétség ura.
Felemeli a fekete pengét és a fokost lengető fiú felé indul. A diadal, amit arattak nem lehet teljes, ha meghal. A padot viszont nem tudja félretolni, míg a férfi él.*
-Ez az én órám. *Dörren még egyet ellenfele felé elrettentésképp, miközben bal válla fölé emeli szeretett kardját, hogy amint a fiú elég közel ér, egy vágással végeztesse be. Az öreget semmiképp sem szeretné bevárni, így gyorsan kell cselekednie, ha épp bőrrel akarja megúszni.*
A hozzászólás írója (Feketevas Vazogh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.26 14:49:14
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4103-4122