Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1040. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-10 01:00:37
Üzenet elküldve: 2014-07-10 01:00:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Úton Arthenior felé//
-Megtisztel!
*Fogadja széles mosollyal a törpe, maga mellé való invitálását, majd annak eleget is téve, helyet foglal a bakon, Mirakh mellett. Mint már tán az említve lett, Zricknek nem, hogy sok, szinte semmi cucca sincsen, melynek külön helyet kelljen biztosítani a kocsin, csupán bőrtarisznyája, valamint az abban lévő holmik, nem mellesleg a szájában pihenő pipája, de ezek a kisebb ingóságok még kényelmesen elférnek közvetlenül maga mellett is.*
-Igen, Zrick! A megszólítást pedig nem vettem zokon, gyakorta találkozik a gnóm hasonló nyelvbotlásokkal, hi hi.! Az már más kérdés, hogy ez gúnyolódás vagy tévedés... *Hangjából érződik, hogy ő is úgy gondolja, hogy előbb talán az utóbbi lehetőségnek volt nagyobb szerepe.* Elég annyi hozzá, hogy a vajákosok, meg a többi, ehhez hasonlatos szélhámosok csupán a pénzt látják maguk előtt a készítmények előállítása közben, nagy gonddal odafigyelve arra, hogy minél kevesebb legyen az előállítási költség és minél több a szerzett aranyak mennyisége. Ez sajnos a minőségen is meglátszódik, nem is beszélve arról, hogy a különböző mérgeket sem vetik meg. No de mindegy is, remélem még lesz alkalmam bebizonyítani, hogy tevékenységeim teljes mértékben eltérnek a vajákosoktól! Ha ha.!
*Kacsint egyet a mellette ülőre, majd amíg az válaszol (ha válaszol), tekintetét a kocsi elé helyezi. Szán pár kósza pillantást a lovakra is, de nem tulajdonit nekik túlnyomóan nagy szerepet. A kérdésre, hogy merre is kéne tovább menni, úgy gondolja, hogy ő se nagyon tudna érdemileg hozzászólni, elvégre maximum két, esetleg három napja van, hogy a városban tudhatja magát, de azért megpróbálja, hátha a csapat segítségére lehet.*
-Én csónakkal érkeztem a kikötőbe a folyón keresztül. Akkor úgy tűnt, hogy több, nagyobb hajó is szokott közlekedni rajta. Szerintem érdemes lehet megnézni, hátha indul mostanában egy közölük, azzal pedig lényegesen gyorsabb lenne az utunk.
-Megtisztel!
*Fogadja széles mosollyal a törpe, maga mellé való invitálását, majd annak eleget is téve, helyet foglal a bakon, Mirakh mellett. Mint már tán az említve lett, Zricknek nem, hogy sok, szinte semmi cucca sincsen, melynek külön helyet kelljen biztosítani a kocsin, csupán bőrtarisznyája, valamint az abban lévő holmik, nem mellesleg a szájában pihenő pipája, de ezek a kisebb ingóságok még kényelmesen elférnek közvetlenül maga mellett is.*
-Igen, Zrick! A megszólítást pedig nem vettem zokon, gyakorta találkozik a gnóm hasonló nyelvbotlásokkal, hi hi.! Az már más kérdés, hogy ez gúnyolódás vagy tévedés... *Hangjából érződik, hogy ő is úgy gondolja, hogy előbb talán az utóbbi lehetőségnek volt nagyobb szerepe.* Elég annyi hozzá, hogy a vajákosok, meg a többi, ehhez hasonlatos szélhámosok csupán a pénzt látják maguk előtt a készítmények előállítása közben, nagy gonddal odafigyelve arra, hogy minél kevesebb legyen az előállítási költség és minél több a szerzett aranyak mennyisége. Ez sajnos a minőségen is meglátszódik, nem is beszélve arról, hogy a különböző mérgeket sem vetik meg. No de mindegy is, remélem még lesz alkalmam bebizonyítani, hogy tevékenységeim teljes mértékben eltérnek a vajákosoktól! Ha ha.!
*Kacsint egyet a mellette ülőre, majd amíg az válaszol (ha válaszol), tekintetét a kocsi elé helyezi. Szán pár kósza pillantást a lovakra is, de nem tulajdonit nekik túlnyomóan nagy szerepet. A kérdésre, hogy merre is kéne tovább menni, úgy gondolja, hogy ő se nagyon tudna érdemileg hozzászólni, elvégre maximum két, esetleg három napja van, hogy a városban tudhatja magát, de azért megpróbálja, hátha a csapat segítségére lehet.*
-Én csónakkal érkeztem a kikötőbe a folyón keresztül. Akkor úgy tűnt, hogy több, nagyobb hajó is szokott közlekedni rajta. Szerintem érdemes lehet megnézni, hátha indul mostanában egy közölük, azzal pedig lényegesen gyorsabb lenne az utunk.
1039. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-10 00:11:11
Üzenet elküldve: 2014-07-10 00:11:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*Igazából, nem hitte volna, hogy ennyire szívélyes lesz a fogadtatása. Hiszen érdekes módszerével, de alapvetően mégis csak lopni készült, persze, később megtérítette volna amazt valahogyan. De alig szólt, máris közeledik, előbb az első, majd a második és a harmadik is, kifelé a vízből. Már az első őt elérő szavak jót ígérnek, ahogy a fiatal leányzó közli, hogy a vendége. Csodálatos, akkor nem kell fizetnie érte!
Majd még egy nő érkezik a vízből, és itt kezd gyanús lenni a dolog. Rum... nők... ha most hirtelen egy láda aranyat is talál, akkor keserűen fogja csipkedni magát, hogy felébredjen. De alig fut át elméjén a kusza gondolat, hogy csak a szerencse asszonya szórakozik vele egy álomképpel, Zaranir ismerős hangja hallatszik. Akkor most vagy rémálomba fog átcsapni minden, vagy ez a valóság.*
- Magam jöttem, ártó, alkoholista szándékkal!
*Szól vissza erős hanggal, majd máshol fitogtatva erejét, jót húz a kancsóból. A mellé kerülő szöszire pillant, vigyora szakálla keretében oly szélesre tárul, hogy csodával határos, miként marad meg fejének teteje az alsó felén. Amúgy meg, nem kell neki sokat mondani, miután végigmérte és leült, nem volt rest Djeckal sem követni a példáját. Éppen csak annyi különbséggel, hogy részéről a végigmérés igen rövid ideig tart és nem is igazán terjed ki sok helyre.
Aztán a másik kérdést szegez neki, s ha ez nem volna elég, még úrnak is szólítja. Hát, úr ő, a jobbik fajtából! De még milyen! Éppen csak kifejteni nem tudja, mert alig nyitja szólásra száját, vagy éppen a mellette ülő kevés, fehér és nedves ruhája a szájtátás oka, de a fő, hogy szóhoz nem jut, Zaranir előbb mutatja be őt.*
- Miféle hajó?
*Ezen megakad és kérdésre se ad választ, jobban érdekli, hogy ez a félnótás miféle dologba akarja belerángatni. Bár, ha két ilyen pár... Mármint, egy ilyen pár hölgy is benne van, akkor rossz dolog nem lehet.*
- Nem mintha bármiféle hátsó szándékom volna, de a vizes ruhákat érdemes levenni, hogy gyorsan megszáradjon, mielőtt megfáznának, kedveskéim. Addig kölcsön tudom adni...
*Mintha mellényét akarná levetni, ám végül csak derekára kötött kendőjét oldja meg és nyújtja arra, merre előbb kezd vetkőzni valamelyik nőnemű. Mer talán a szőke első ránézésre jobban néz ki, biztos benne Djeck, hogy ezt csak a ruha teszi. Biztos benne, hogy a számára jelenleg névtelen, azaz fekete hajú nő megnevezésnek örvendő is nagyon vonzó teremtés lenne, kevesebb ruhában. Mert melyik nő ne lenne még vonzóbb ruhák börtöne nélkül?*
*Igazából, nem hitte volna, hogy ennyire szívélyes lesz a fogadtatása. Hiszen érdekes módszerével, de alapvetően mégis csak lopni készült, persze, később megtérítette volna amazt valahogyan. De alig szólt, máris közeledik, előbb az első, majd a második és a harmadik is, kifelé a vízből. Már az első őt elérő szavak jót ígérnek, ahogy a fiatal leányzó közli, hogy a vendége. Csodálatos, akkor nem kell fizetnie érte!
Majd még egy nő érkezik a vízből, és itt kezd gyanús lenni a dolog. Rum... nők... ha most hirtelen egy láda aranyat is talál, akkor keserűen fogja csipkedni magát, hogy felébredjen. De alig fut át elméjén a kusza gondolat, hogy csak a szerencse asszonya szórakozik vele egy álomképpel, Zaranir ismerős hangja hallatszik. Akkor most vagy rémálomba fog átcsapni minden, vagy ez a valóság.*
- Magam jöttem, ártó, alkoholista szándékkal!
*Szól vissza erős hanggal, majd máshol fitogtatva erejét, jót húz a kancsóból. A mellé kerülő szöszire pillant, vigyora szakálla keretében oly szélesre tárul, hogy csodával határos, miként marad meg fejének teteje az alsó felén. Amúgy meg, nem kell neki sokat mondani, miután végigmérte és leült, nem volt rest Djeckal sem követni a példáját. Éppen csak annyi különbséggel, hogy részéről a végigmérés igen rövid ideig tart és nem is igazán terjed ki sok helyre.
Aztán a másik kérdést szegez neki, s ha ez nem volna elég, még úrnak is szólítja. Hát, úr ő, a jobbik fajtából! De még milyen! Éppen csak kifejteni nem tudja, mert alig nyitja szólásra száját, vagy éppen a mellette ülő kevés, fehér és nedves ruhája a szájtátás oka, de a fő, hogy szóhoz nem jut, Zaranir előbb mutatja be őt.*
- Miféle hajó?
*Ezen megakad és kérdésre se ad választ, jobban érdekli, hogy ez a félnótás miféle dologba akarja belerángatni. Bár, ha két ilyen pár... Mármint, egy ilyen pár hölgy is benne van, akkor rossz dolog nem lehet.*
- Nem mintha bármiféle hátsó szándékom volna, de a vizes ruhákat érdemes levenni, hogy gyorsan megszáradjon, mielőtt megfáznának, kedveskéim. Addig kölcsön tudom adni...
*Mintha mellényét akarná levetni, ám végül csak derekára kötött kendőjét oldja meg és nyújtja arra, merre előbb kezd vetkőzni valamelyik nőnemű. Mer talán a szőke első ránézésre jobban néz ki, biztos benne Djeck, hogy ezt csak a ruha teszi. Biztos benne, hogy a számára jelenleg névtelen, azaz fekete hajú nő megnevezésnek örvendő is nagyon vonzó teremtés lenne, kevesebb ruhában. Mert melyik nő ne lenne még vonzóbb ruhák börtöne nélkül?*
1038. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-09 23:49:17
Üzenet elküldve: 2014-07-09 23:49:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
// Kis bagázs //
*Miután úgy látszik, a tömény alkohol ivása mellett is képesek kicselezni komplex taktikáját, elszomorodik és ragadozói mentalitását is gyorsan lekonyul a part közelítésével. A hangot sajnos elég gyorsan ismeri fel, szerencsétlenségére könnyen eszébe jutnak az alkoholista ismerősei. Talán azért, mert a közelükben nem kell félni attól, hogy valami unalmasságba torkollik és természetükben is könnyebben kielemezhetőek. Természetesen válaszolnia kell egy régi társának, persze a megfelelő stílusban. Így üvölt a part felé.*
-Lopod a piám és be se köszönsz? Hát szépen vagyunk! Igyál nyugodtan, ezek már úgy is ittak eleget! Hoztad a másik semmirekellőt is vagy csak veled számoljak?
*Ezzel ő el is intézte a köszönést és a bemutatkozást, ha pedig nem ismeri meg, az az ő hibája. Asmä kérdésére úgy érzi, meg kell előznie Djeckalt, mert egyrészt jobban úgy szórakozik.*
-Mindenhol vannak kontárok. Egyébiránt ez Djeckal, akivel egy közös fogadón és egy megállapodásom túlmenően még nem sok dolgon közösködünk. Illetve, ha beszáll, akkor egy hajón is akár... de erről majd később. Mit is keresel itt?
*Djeckkel viszont az ő nyugalma végképp elszáll, eszerint mégsem olyan kieső helyen vannak, mint remélte. Bár ő rendesen elrakta az értékeit, egyelőre nem tervez többet, mint kiönti a vizet a fegyvertokjából és megtörölni a pengét, majd becsomagolni valami szövetbe. Esetleg, mivel Djecket ismerve nem hagyja reakció nélkül a becsületsértést, előre felkészül pár hasonlóan szívélyes válaszmondatra. Majd tekintete visszatéved a testvérpárra és leplezetlen jókedvvel tekint Rika éa Asmä fedési céllal már elég gyatrán szolgáló öltözékére. Utána a tengerre fordítja fejét, bár fél szemmel és kétes értékű utalást tesz.*
-Értékelendő a látványképe... a tengernek is.
*Igazából annyira nem erőlteti meg magát, a jövőre nézve valószínűleg megszokottá fog válni ez a helyzet. Bár ő sincsen túlöltözve, az tény. Viszont ezen még segíthet. Később.*
*Miután úgy látszik, a tömény alkohol ivása mellett is képesek kicselezni komplex taktikáját, elszomorodik és ragadozói mentalitását is gyorsan lekonyul a part közelítésével. A hangot sajnos elég gyorsan ismeri fel, szerencsétlenségére könnyen eszébe jutnak az alkoholista ismerősei. Talán azért, mert a közelükben nem kell félni attól, hogy valami unalmasságba torkollik és természetükben is könnyebben kielemezhetőek. Természetesen válaszolnia kell egy régi társának, persze a megfelelő stílusban. Így üvölt a part felé.*
-Lopod a piám és be se köszönsz? Hát szépen vagyunk! Igyál nyugodtan, ezek már úgy is ittak eleget! Hoztad a másik semmirekellőt is vagy csak veled számoljak?
*Ezzel ő el is intézte a köszönést és a bemutatkozást, ha pedig nem ismeri meg, az az ő hibája. Asmä kérdésére úgy érzi, meg kell előznie Djeckalt, mert egyrészt jobban úgy szórakozik.*
-Mindenhol vannak kontárok. Egyébiránt ez Djeckal, akivel egy közös fogadón és egy megállapodásom túlmenően még nem sok dolgon közösködünk. Illetve, ha beszáll, akkor egy hajón is akár... de erről majd később. Mit is keresel itt?
*Djeckkel viszont az ő nyugalma végképp elszáll, eszerint mégsem olyan kieső helyen vannak, mint remélte. Bár ő rendesen elrakta az értékeit, egyelőre nem tervez többet, mint kiönti a vizet a fegyvertokjából és megtörölni a pengét, majd becsomagolni valami szövetbe. Esetleg, mivel Djecket ismerve nem hagyja reakció nélkül a becsületsértést, előre felkészül pár hasonlóan szívélyes válaszmondatra. Majd tekintete visszatéved a testvérpárra és leplezetlen jókedvvel tekint Rika éa Asmä fedési céllal már elég gyatrán szolgáló öltözékére. Utána a tengerre fordítja fejét, bár fél szemmel és kétes értékű utalást tesz.*
-Értékelendő a látványképe... a tengernek is.
*Igazából annyira nem erőlteti meg magát, a jövőre nézve valószínűleg megszokottá fog válni ez a helyzet. Bár ő sincsen túlöltözve, az tény. Viszont ezen még segíthet. Később.*
1037. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-09 22:05:12
Üzenet elküldve: 2014-07-09 22:05:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Kis bagázs //
*Felemeli a kezét, hogy pacsizzon Rikával, ám a tenyereik már nem találkoznak, mivel épp ellenkező irányban igyekszik eltávolodni Zaranirtól, és nem érik el egymást. A víz itt már bőven derékon felül ér, és bár jó úszó, Asmä jelenleg nem egészen biztos a saját képességeiben, így igyekszik a férfit elkerülve ő is inkább a part felé húzódni. Ekkor veszi észre a rumtolvajt - vagy akármi is legyen az, aki bejelenti, mielőtt beleiszik a más italába. Ha már úgysem állíthatja meg az idegent, úgy dönt, legalább megnézi magának, és Rikától jóval lemaradva kifelé indul. Mozgása jóindulattal is legfeljebb sajátosnak nevezhető, az egyenetlen tengerfenék, a rum és Zaranir mesterséges hullámverése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kanyargósan tegye meg az egyébként nem is olyan nagy távolságot.
Mire megérkezik, Rika már kényelmesen elhelyezkedett az idegen mellett, mintha ezer éve egy hajón utaznának, szó szerinti és képletes értelemben is.
Az újonnan érkező, úgy tűnik, vagy a világ legnagyobb iszákosa, vagy tudja, hogy ismerkedni legjobban némi erős szeszes ital segítségével lehet.*
Kit tisztelhetünk az úrban? *kérdezi, úgy érezve, a túljátszott udvarisság több, mint mókás jelen helyzetben. Letelepszik Rika mellé. Enyhe szél támad a tenger felől, és Asmä bánni kezdi, hogy nem vette le legalább a kabátját, mielőtt a vízbe rohant volna. Most valószínűleg kevésbé borzongna, és a fagyoskodást is elkerülhetné, amit a későbbiekre jósol magának.*
*Felemeli a kezét, hogy pacsizzon Rikával, ám a tenyereik már nem találkoznak, mivel épp ellenkező irányban igyekszik eltávolodni Zaranirtól, és nem érik el egymást. A víz itt már bőven derékon felül ér, és bár jó úszó, Asmä jelenleg nem egészen biztos a saját képességeiben, így igyekszik a férfit elkerülve ő is inkább a part felé húzódni. Ekkor veszi észre a rumtolvajt - vagy akármi is legyen az, aki bejelenti, mielőtt beleiszik a más italába. Ha már úgysem állíthatja meg az idegent, úgy dönt, legalább megnézi magának, és Rikától jóval lemaradva kifelé indul. Mozgása jóindulattal is legfeljebb sajátosnak nevezhető, az egyenetlen tengerfenék, a rum és Zaranir mesterséges hullámverése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kanyargósan tegye meg az egyébként nem is olyan nagy távolságot.
Mire megérkezik, Rika már kényelmesen elhelyezkedett az idegen mellett, mintha ezer éve egy hajón utaznának, szó szerinti és képletes értelemben is.
Az újonnan érkező, úgy tűnik, vagy a világ legnagyobb iszákosa, vagy tudja, hogy ismerkedni legjobban némi erős szeszes ital segítségével lehet.*
Kit tisztelhetünk az úrban? *kérdezi, úgy érezve, a túljátszott udvarisság több, mint mókás jelen helyzetben. Letelepszik Rika mellé. Enyhe szél támad a tenger felől, és Asmä bánni kezdi, hogy nem vette le legalább a kabátját, mielőtt a vízbe rohant volna. Most valószínűleg kevésbé borzongna, és a fagyoskodást is elkerülhetné, amit a későbbiekre jósol magának.*
1036. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-09 18:39:38
Üzenet elküldve: 2014-07-09 18:39:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Arthenior felé//
*A rövid gyülekező után el is indulnak, ő pedig ott cammog valahol mindig Nia mellett, körül. Némiképp fásultan, kedvetlenül ugyan, de bandukol. Ha a lovakat nem hajtják, úgy neki sem kell szaladnia, hogy lépést tartson a kocsival, hiszen óriás. Cuccát azért a könnyebbség kedvéért odahajította már idejekorán a kordéra, így csak fegyvereit, vértjét, és saját magát kell cipelje. Ezt meg kibírja könnyedén.*
-Rolkó lenni védelem.
*Hogy miért jelenti ezt ki, nincs igazán oka, sem értelme. Talán csak következő kérdése mutatja, hogy talán felvezetésnek szánta.*
-Asszonynép nem harcos. Ugye?
*Kérdi a nőstényre sandítva, majd annak kalapácsára, mint fegyverére.
De az út eleje, és hogy törpe vezetőjük a gnómmal diskurál nem fogja meg. Ezért nem szájal sokáig. Ellenben a kikötő látványa bizony igencsak felkelti érdeklődését, és megered nyelve újra.*
-Ni, úszó sátrak!
*Mutat előre vaskos karjával a távolban ringatózó hajókra.*
*A rövid gyülekező után el is indulnak, ő pedig ott cammog valahol mindig Nia mellett, körül. Némiképp fásultan, kedvetlenül ugyan, de bandukol. Ha a lovakat nem hajtják, úgy neki sem kell szaladnia, hogy lépést tartson a kocsival, hiszen óriás. Cuccát azért a könnyebbség kedvéért odahajította már idejekorán a kordéra, így csak fegyvereit, vértjét, és saját magát kell cipelje. Ezt meg kibírja könnyedén.*
-Rolkó lenni védelem.
*Hogy miért jelenti ezt ki, nincs igazán oka, sem értelme. Talán csak következő kérdése mutatja, hogy talán felvezetésnek szánta.*
-Asszonynép nem harcos. Ugye?
*Kérdi a nőstényre sandítva, majd annak kalapácsára, mint fegyverére.
De az út eleje, és hogy törpe vezetőjük a gnómmal diskurál nem fogja meg. Ezért nem szájal sokáig. Ellenben a kikötő látványa bizony igencsak felkelti érdeklődését, és megered nyelve újra.*
-Ni, úszó sátrak!
*Mutat előre vaskos karjával a távolban ringatózó hajókra.*
1035. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-09 14:09:44
Üzenet elküldve: 2014-07-09 14:09:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Arthenior felé//
*Miután mindenki megérkezett a kapuhoz, Mirakh még egyszer körültekint.*
-Gnóm uram, ülj fel ide mellém a bakra. Ha van olyan holmitok, amit leakartok tenni, tegyétek a kocsira, aztán indulás.-
*Adja ki az indulás előtti utolsó feladatot, majd lassan elhagyják az erődöt. A törpe szándékosan a kikötő felé vezeti a társaságot, mert biztonságosabbnak, meg persze járhatóbbnak tatja az erdőnél. A harcos csendben pipázva hajtja a kocsit és ha a többiek beszélgetnek, akkor őket is csak hallgatja. Már reggelbe hajlik az idő, mire a lovak patái a kikötő sómarta kövein kezdenek el kopogni.*
~Két óriás, három törpe és egy gnóm. Nincs mitől félnünk.~
*Tisztázza magában, majd a mellette ülőhőz intézi szavait.*
-Zrick, ugye? Én Mirakh vagyok. Remélem nem sértettelek meg a vajákossal, bár én nem igen tudom megkülönböztetni a magadféléket.-
*Kér elnézést a törpe, majd a következő mondatát immár mindenkinek szánja.*
-A folyópart felől akarom megközelíteni a várost, de nem ismerem ki magam olyan jól itt. Van valami gázló, vagy komp, esetleg?-
*Teszi fel a kérdést.*
*Miután mindenki megérkezett a kapuhoz, Mirakh még egyszer körültekint.*
-Gnóm uram, ülj fel ide mellém a bakra. Ha van olyan holmitok, amit leakartok tenni, tegyétek a kocsira, aztán indulás.-
*Adja ki az indulás előtti utolsó feladatot, majd lassan elhagyják az erődöt. A törpe szándékosan a kikötő felé vezeti a társaságot, mert biztonságosabbnak, meg persze járhatóbbnak tatja az erdőnél. A harcos csendben pipázva hajtja a kocsit és ha a többiek beszélgetnek, akkor őket is csak hallgatja. Már reggelbe hajlik az idő, mire a lovak patái a kikötő sómarta kövein kezdenek el kopogni.*
~Két óriás, három törpe és egy gnóm. Nincs mitől félnünk.~
*Tisztázza magában, majd a mellette ülőhőz intézi szavait.*
-Zrick, ugye? Én Mirakh vagyok. Remélem nem sértettelek meg a vajákossal, bár én nem igen tudom megkülönböztetni a magadféléket.-
*Kér elnézést a törpe, majd a következő mondatát immár mindenkinek szánja.*
-A folyópart felől akarom megközelíteni a várost, de nem ismerem ki magam olyan jól itt. Van valami gázló, vagy komp, esetleg?-
*Teszi fel a kérdést.*
1034. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-09 01:22:12
Üzenet elküldve: 2014-07-09 01:22:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
- Úgy érted vén, mint te?
*Nyújtja ki ismét rózsaszín kis nyelvét a férfi felé, határozottan szemtelenebb természetű tetemes mennyiségű rum elfogyasztása után, ugyanakkor tehetsége nem igen fejlődik a gúnyos megjegyzések terén.
A vízi támadás kitörő örömére sikerrel jár, éktelen nevetéssel díjazza az eredményt, melynek elérésében Asmä is bőven kivette részét, tenyerét elismerő pacsira nyújtja a nő felé, visítva, nevetve menekül az immár tengeri szörnnyekkel hasonlatos Zaranir elől. Próbál a part felé haladva távolodni tőle, ugyanis ha nagyobb mélységekbe ereszkednének, avval csupán a férfinak kedvezne. Márpedig nem kifejezetten vonzza a gondolat, hogy hideg ujjak érintése bokájánál ragadva meg húzza le a mélységbe... a gondolattól is kirázza a hideg. A nagy pancsikolás közepette eszébe sem jut, hogy esetleg a partot kémlelje, vagy holmijára ügyeljen, ígyhát nem csoda, hogy nem szúrja ki a váratlan vendéget, kiáltására meglepetten rándul össze, és hátraesve a vízben végzi. Azonban nincsenek túl távol a parttól, így elég sekély a magasság ahhoz, hogy Rika szabadon vehesse a levegőt továbbra is, harsányan kinevetve saját magát.*
- A vendégem vagy!
*Kiáltja vigyorogva az idegennek, erősen fókuszálva próbálkozik, hogy többet lásson a férfiból, mint puszta körvonalait, azonban a koncentráció jelenlegi állapotában nem igen működik. Halk morgással és kézfejének nemtörődöm legyintésével ad hangot csalódottságának, majd iszkolva indul meg a part felé, hogy becsületes módon vendégelhesse meg az ismeretlent, elvégre csak úgy az igazi, ha maga is legurít egy korsóval... korsó híján kancsóval.
Hamar ki is ér a partra, ha meg is próbálják megállítani a többiek, valószínűleg nem érik utol, olyan felhevülten várja már, hogy ismét rummal kényeztethesse szomjazó ajkait.
Ahogy mellé ér, alig észrevehetően végigméri a férfit - legalábbis így tervezte, de valójában furcsán bólintva feje is követi tekintetét - majd egy válvonással foglal helyet mellette a homokban.*
- Rika Jh'tael.
*Nyújtja kezét az ismeretlen felé, erősen ittas állapotában ugyanis képtelen bármilyennemű veszély miatt aggódni, elvégre ha rumpajtások lesznek, akkor máris szimpatikus neki az idegen. Egy szimpatikus idegen pedig bizonyára nem bántaná...*
- Úgy érted vén, mint te?
*Nyújtja ki ismét rózsaszín kis nyelvét a férfi felé, határozottan szemtelenebb természetű tetemes mennyiségű rum elfogyasztása után, ugyanakkor tehetsége nem igen fejlődik a gúnyos megjegyzések terén.
A vízi támadás kitörő örömére sikerrel jár, éktelen nevetéssel díjazza az eredményt, melynek elérésében Asmä is bőven kivette részét, tenyerét elismerő pacsira nyújtja a nő felé, visítva, nevetve menekül az immár tengeri szörnnyekkel hasonlatos Zaranir elől. Próbál a part felé haladva távolodni tőle, ugyanis ha nagyobb mélységekbe ereszkednének, avval csupán a férfinak kedvezne. Márpedig nem kifejezetten vonzza a gondolat, hogy hideg ujjak érintése bokájánál ragadva meg húzza le a mélységbe... a gondolattól is kirázza a hideg. A nagy pancsikolás közepette eszébe sem jut, hogy esetleg a partot kémlelje, vagy holmijára ügyeljen, ígyhát nem csoda, hogy nem szúrja ki a váratlan vendéget, kiáltására meglepetten rándul össze, és hátraesve a vízben végzi. Azonban nincsenek túl távol a parttól, így elég sekély a magasság ahhoz, hogy Rika szabadon vehesse a levegőt továbbra is, harsányan kinevetve saját magát.*
- A vendégem vagy!
*Kiáltja vigyorogva az idegennek, erősen fókuszálva próbálkozik, hogy többet lásson a férfiból, mint puszta körvonalait, azonban a koncentráció jelenlegi állapotában nem igen működik. Halk morgással és kézfejének nemtörődöm legyintésével ad hangot csalódottságának, majd iszkolva indul meg a part felé, hogy becsületes módon vendégelhesse meg az ismeretlent, elvégre csak úgy az igazi, ha maga is legurít egy korsóval... korsó híján kancsóval.
Hamar ki is ér a partra, ha meg is próbálják megállítani a többiek, valószínűleg nem érik utol, olyan felhevülten várja már, hogy ismét rummal kényeztethesse szomjazó ajkait.
Ahogy mellé ér, alig észrevehetően végigméri a férfit - legalábbis így tervezte, de valójában furcsán bólintva feje is követi tekintetét - majd egy válvonással foglal helyet mellette a homokban.*
- Rika Jh'tael.
*Nyújtja kezét az ismeretlen felé, erősen ittas állapotában ugyanis képtelen bármilyennemű veszély miatt aggódni, elvégre ha rumpajtások lesznek, akkor máris szimpatikus neki az idegen. Egy szimpatikus idegen pedig bizonyára nem bántaná...*
1033. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-09 00:58:06
Üzenet elküldve: 2014-07-09 00:58:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*Csak sikerült eljutni ide is, mája pedig már szinte megszakad az ital utáni vágytól. Miért nem egy kocsmában van már? Valójában, maga se tudna rá logikus magyarázatot adni. Csak ténfereg a tenger partja felé, nem is tudván, mit remél. Talán hogy a szerencse istenasszonya elé teremt egy kis italt, vagy aranyat, netalán nőket. Minden vágyát fel tudná sorolni, ha csak ezen múlna. Ám megtanulta, hogy jóval több kell ennél, főleg egy ilyen szeszélyes némbernek.
Tovább halad hát, egyre inkább érezve, hogy talán a legjobb az lenne, ha most eldőlne és itt várná meg, hogy meghaljon. Ennyi idő rum nélkül elviselhetetlen! Már rég egy késdobáló padlóján kellene feküdnie, olyan részegen, hogy azt se tudná, a vizek melyik végén van éppen. De nem, neki itt kell poroszkálnia és várni a csodát, az éteri megvilágosodást. A holdra emeli képét, annak ragyogó korongjára és lelkében üvölti a kérdést, kímélve száraz ajkait.
~Miért?!?~ Öklét is emeli, majd inkább tovább halad. Nem fogja feladni, túl sok pia, túl sok comb várja, hogy meghódítsa! Nem itt fog vége lenni, nem most! Szinte hallja fejében, ahogy egyszerre kiabálja egy egész hajóra való fehérnép: "Hajrá Djeck!" Mind neki szurkol, mind őt élteti.
Lassú lépteit csobogás zavarja meg. De nem a hétköznapi, amit amúgy is hallani errefelé. Annál sokkal... Emberibb. És valóban, kicsit távolabb a vízben pancsolnak páran. Itt szórakoznak, amikor más lassan szomjan hal a rumhiányban? Érzéketlen férgek! Akkor is, ha puszta létéről sem tudnak. Bár, ez csak kettőre igaz a háromból. Ki tudja, hogy szerencse-e, hogy a harmadik se látja, ahogy a másik kettő sem.
Azonban figyelme inkább terelődik másfelé. A holmijuk sokkal érdekesebbnek tűnik. Na nem bárminemű értéktárgy vagy egyéb okán, kizárólag a rum miatt. Soha nem volt tolvaj, ha valamit elvett, azért fizetett. Na jó, ez így nem egészen igaz, de most nem egészen olyan helyzetben van, hogy lopásra kényszerüljön. Inkább csak muszáj minél előbb megkaparintania a rumot. Rögvest egy kancsóval sikerül magához vennie és miközben már igyekszik szomját oltani, lépteit éppen csak lassítja, hogy aztán feltűnően kiabáljon a látszólag idegenek felé, akik a vízben pancsikolnak.*
- Ebből kölcsönvennék egy keveset ha nem bánják!
*Csak hogy tudják, hogy nem tolvajjal van dolguk, meg aztán nem is menekül semerre és még szólt is. Ha van elég eszük, akkor hamar rájönnek mind, hogy vagy nem olyan a szándéka, vagy ő a világ legergyább tolvaja.*
*Csak sikerült eljutni ide is, mája pedig már szinte megszakad az ital utáni vágytól. Miért nem egy kocsmában van már? Valójában, maga se tudna rá logikus magyarázatot adni. Csak ténfereg a tenger partja felé, nem is tudván, mit remél. Talán hogy a szerencse istenasszonya elé teremt egy kis italt, vagy aranyat, netalán nőket. Minden vágyát fel tudná sorolni, ha csak ezen múlna. Ám megtanulta, hogy jóval több kell ennél, főleg egy ilyen szeszélyes némbernek.
Tovább halad hát, egyre inkább érezve, hogy talán a legjobb az lenne, ha most eldőlne és itt várná meg, hogy meghaljon. Ennyi idő rum nélkül elviselhetetlen! Már rég egy késdobáló padlóján kellene feküdnie, olyan részegen, hogy azt se tudná, a vizek melyik végén van éppen. De nem, neki itt kell poroszkálnia és várni a csodát, az éteri megvilágosodást. A holdra emeli képét, annak ragyogó korongjára és lelkében üvölti a kérdést, kímélve száraz ajkait.
~Miért?!?~ Öklét is emeli, majd inkább tovább halad. Nem fogja feladni, túl sok pia, túl sok comb várja, hogy meghódítsa! Nem itt fog vége lenni, nem most! Szinte hallja fejében, ahogy egyszerre kiabálja egy egész hajóra való fehérnép: "Hajrá Djeck!" Mind neki szurkol, mind őt élteti.
Lassú lépteit csobogás zavarja meg. De nem a hétköznapi, amit amúgy is hallani errefelé. Annál sokkal... Emberibb. És valóban, kicsit távolabb a vízben pancsolnak páran. Itt szórakoznak, amikor más lassan szomjan hal a rumhiányban? Érzéketlen férgek! Akkor is, ha puszta létéről sem tudnak. Bár, ez csak kettőre igaz a háromból. Ki tudja, hogy szerencse-e, hogy a harmadik se látja, ahogy a másik kettő sem.
Azonban figyelme inkább terelődik másfelé. A holmijuk sokkal érdekesebbnek tűnik. Na nem bárminemű értéktárgy vagy egyéb okán, kizárólag a rum miatt. Soha nem volt tolvaj, ha valamit elvett, azért fizetett. Na jó, ez így nem egészen igaz, de most nem egészen olyan helyzetben van, hogy lopásra kényszerüljön. Inkább csak muszáj minél előbb megkaparintania a rumot. Rögvest egy kancsóval sikerül magához vennie és miközben már igyekszik szomját oltani, lépteit éppen csak lassítja, hogy aztán feltűnően kiabáljon a látszólag idegenek felé, akik a vízben pancsikolnak.*
- Ebből kölcsönvennék egy keveset ha nem bánják!
*Csak hogy tudják, hogy nem tolvajjal van dolguk, meg aztán nem is menekül semerre és még szólt is. Ha van elég eszük, akkor hamar rájönnek mind, hogy vagy nem olyan a szándéka, vagy ő a világ legergyább tolvaja.*
1032. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-09 00:15:45
Üzenet elküldve: 2014-07-09 00:15:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Asmä//
*Rika felvetésére hetykén reagál, maga tökéletesen meg van elégedve adottságaival, bár természetesen válasz nélkül ezt nem hagyhatja.*
-Majd, ha nagy leszel, megtanulod értékelni a szépet.
*Közli egy sunyi félmosollyal. Nem is számított nagyon más reakcióra, bár az összehangolt támadást nem sejtette, így sajnos kénytelen engedelmeskedni az univerzum alapvető szabályainak és hanyatt vágódni. Csapaton belüli szerepét újraértelmezve megpróbál magával rántani mindenkit a mélybe, sajnálatára sikertelenül. Pár irányozni kívánt visszagáncsoló mozdulat, mely az egyensúlyvesztés miatt inkább csak vizet fröcskölt, viszont abból legalább mindkettejüknek és egy meggondolatlan próbálkozás Asmä magával rántására, ami inkább végül hátsó kézterpeszbe megy át, valamiféleképpen tompítani az esést. Végül is a víz egyáltalán nem olyan mély. A becsapódást végül farpofával tompította, aminek az élvezeti értéke nem túlzottan kiemelkedő. Ezzel el is dönti, hogy nem emelkedik ki a vízből túlságosan és tengeri ragadozóként fogja levadászni a valószínűleg már eleget sejtő társait. Tekintetében parázsló tűzzel és széttárt karokkal indítja ellentámadását, melyben vízhullámok sorozatával tervezi elterelni áldozatai figyelmét, amíg lecsap és szenvedélyesen nyeleti el őket a habokban. Vagy csak lefröcsköli őket, aztán fellöki, de az nem oly drámai hangzású.*
*Rika felvetésére hetykén reagál, maga tökéletesen meg van elégedve adottságaival, bár természetesen válasz nélkül ezt nem hagyhatja.*
-Majd, ha nagy leszel, megtanulod értékelni a szépet.
*Közli egy sunyi félmosollyal. Nem is számított nagyon más reakcióra, bár az összehangolt támadást nem sejtette, így sajnos kénytelen engedelmeskedni az univerzum alapvető szabályainak és hanyatt vágódni. Csapaton belüli szerepét újraértelmezve megpróbál magával rántani mindenkit a mélybe, sajnálatára sikertelenül. Pár irányozni kívánt visszagáncsoló mozdulat, mely az egyensúlyvesztés miatt inkább csak vizet fröcskölt, viszont abból legalább mindkettejüknek és egy meggondolatlan próbálkozás Asmä magával rántására, ami inkább végül hátsó kézterpeszbe megy át, valamiféleképpen tompítani az esést. Végül is a víz egyáltalán nem olyan mély. A becsapódást végül farpofával tompította, aminek az élvezeti értéke nem túlzottan kiemelkedő. Ezzel el is dönti, hogy nem emelkedik ki a vízből túlságosan és tengeri ragadozóként fogja levadászni a valószínűleg már eleget sejtő társait. Tekintetében parázsló tűzzel és széttárt karokkal indítja ellentámadását, melyben vízhullámok sorozatával tervezi elterelni áldozatai figyelmét, amíg lecsap és szenvedélyesen nyeleti el őket a habokban. Vagy csak lefröcsköli őket, aztán fellöki, de az nem oly drámai hangzású.*
1031. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-06 23:09:52
Üzenet elküldve: 2014-07-06 23:09:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zaranir, Rika//
*Zaranir könnyebben meggyőzhetőnek bizonyul, mint amire Asmä számított. Vagy rá is hatni kezd a rum, amit kezdetben olyan nehéz volt belédiktálni, vagy csak elragadta a hangulat, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy.
Asmä kicsit oldalra döntött fejjel, félig leplezett érdeklődéssel szemléli a vetkőzős mutatványt. Fennhéjázó elf "barátnőit" megbotránkoztató módon sosem vetette meg a rövid életű férfiak elfekénél durvább esztétikáját, szégyellős sem volt soha, így aztán ezt is az este kellemes meglepetései közé könyveli el. Az eléjük táruló látvány nem kellemetlen, nem is az a fajta, amire a "félisten" jelzőt szokták aggatni - inkább erős átlagos azok között, akik nem karosszékben tespedve töltik a napjaikat.
Megjegyzést nem tesz, igyekszik úgy viselkedni, mintha egyazon legénység tagjaiként ezerszer futottak volna már össze hiányos öltözetben. Ölelésre tárt karokkal várja a férfit, készen arra, hogy amint elég közel ér, egy aljas mozdulattal meglökje ölelés helyett, amíg Rika a víz alatti támadást kivitelezi. Eztán hátrálni igyekszik, tisztában van vele, hogy akár sikeres a támadás, akár nem, nem fogják megúszni visszavágás nélkül.*
*Zaranir könnyebben meggyőzhetőnek bizonyul, mint amire Asmä számított. Vagy rá is hatni kezd a rum, amit kezdetben olyan nehéz volt belédiktálni, vagy csak elragadta a hangulat, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy.
Asmä kicsit oldalra döntött fejjel, félig leplezett érdeklődéssel szemléli a vetkőzős mutatványt. Fennhéjázó elf "barátnőit" megbotránkoztató módon sosem vetette meg a rövid életű férfiak elfekénél durvább esztétikáját, szégyellős sem volt soha, így aztán ezt is az este kellemes meglepetései közé könyveli el. Az eléjük táruló látvány nem kellemetlen, nem is az a fajta, amire a "félisten" jelzőt szokták aggatni - inkább erős átlagos azok között, akik nem karosszékben tespedve töltik a napjaikat.
Megjegyzést nem tesz, igyekszik úgy viselkedni, mintha egyazon legénység tagjaiként ezerszer futottak volna már össze hiányos öltözetben. Ölelésre tárt karokkal várja a férfit, készen arra, hogy amint elég közel ér, egy aljas mozdulattal meglökje ölelés helyett, amíg Rika a víz alatti támadást kivitelezi. Eztán hátrálni igyekszik, tisztában van vele, hogy akár sikeres a támadás, akár nem, nem fogják megúszni visszavágás nélkül.*
1030. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-06 22:25:26
Üzenet elküldve: 2014-07-06 22:25:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zaranir, Asmä//
*Zaranir dörzsölgetését nem tudja hova tenni, bőre kissé libabőrös lesz, ahogy kirázza a hideg érintése nyomán, kissé talán sietteti is az elválást, ahogy megindul a víz felé. Megszokta már, hogy férfiak vetkőznek le mellette, így csak pár rejtett pillantással díjazza a dolgot, mielőtt a partra érne.*
- Láttam már jobbat is.
*Vigyorog a férfira, hangosan nevetgélve szökdécsel tovább.
Asmä jóvoltából ismét a víz alatt végzi, nevetve, prüszkölve jön föl a felszínre, hagyja, hogy a nő felsegítse.*
- Rendben vagyok.
*Már épp válaszolna, ekkor azonban Zaranir végre megindul a víz irányában, így nem kétséges, hogy csatlakozik.*
- Most vagy soha. *Néz Asmära, majd közelebb merészkedik Zaranirhoz, és egy jól irányult víz alatti gánccsal próbálja meg leteríteni, remélhetőleg Asmä segítségével. Ha sikeres a kísérlet, akkor jól kineveti a férfit, amennyiben kevésbé, úgy szitkozódva hátrál el, hogy elkerülje az esetleges ellentámadást.*
*Zaranir dörzsölgetését nem tudja hova tenni, bőre kissé libabőrös lesz, ahogy kirázza a hideg érintése nyomán, kissé talán sietteti is az elválást, ahogy megindul a víz felé. Megszokta már, hogy férfiak vetkőznek le mellette, így csak pár rejtett pillantással díjazza a dolgot, mielőtt a partra érne.*
- Láttam már jobbat is.
*Vigyorog a férfira, hangosan nevetgélve szökdécsel tovább.
Asmä jóvoltából ismét a víz alatt végzi, nevetve, prüszkölve jön föl a felszínre, hagyja, hogy a nő felsegítse.*
- Rendben vagyok.
*Már épp válaszolna, ekkor azonban Zaranir végre megindul a víz irányában, így nem kétséges, hogy csatlakozik.*
- Most vagy soha. *Néz Asmära, majd közelebb merészkedik Zaranirhoz, és egy jól irányult víz alatti gánccsal próbálja meg leteríteni, remélhetőleg Asmä segítségével. Ha sikeres a kísérlet, akkor jól kineveti a férfit, amennyiben kevésbé, úgy szitkozódva hátrál el, hogy elkerülje az esetleges ellentámadást.*
1029. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-06 22:12:01
Üzenet elküldve: 2014-07-06 22:12:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*Sebes léptekkel hagyta el a Rókalyukat, és vágott át a dokkoknál. A lány utolsó szava szinte üldözte. Magát korholva, karjait dörzsölgetve a hűvös éjszakába veszi az irányt arra a gyakorta látogatott helyre. A kabátot nem feledte ott, szándékosan nem kérte vissza, talán az is segít valamicskét a kósza biztonságérzeten.
Kellet is neki ez? Megint mibe keverte magát? És most kísérheti a lányt, oda, vissza. Nagy sóhajjal fejezi be az önmarcangolást, túl sok értelme annak úgy sincs. A szerencséjébe még bízhat, elvégre eddig sosem hagyta el. Határozott léptekkel tart rejtekhelye felé, igyekezni kell, sok még a dolog. Na meg neki sem ártana aludnia keveset.*
*Sebes léptekkel hagyta el a Rókalyukat, és vágott át a dokkoknál. A lány utolsó szava szinte üldözte. Magát korholva, karjait dörzsölgetve a hűvös éjszakába veszi az irányt arra a gyakorta látogatott helyre. A kabátot nem feledte ott, szándékosan nem kérte vissza, talán az is segít valamicskét a kósza biztonságérzeten.
Kellet is neki ez? Megint mibe keverte magát? És most kísérheti a lányt, oda, vissza. Nagy sóhajjal fejezi be az önmarcangolást, túl sok értelme annak úgy sincs. A szerencséjébe még bízhat, elvégre eddig sosem hagyta el. Határozott léptekkel tart rejtekhelye felé, igyekezni kell, sok még a dolog. Na meg neki sem ártana aludnia keveset.*
1028. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-06 00:12:26
Üzenet elküldve: 2014-07-06 00:12:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szép, új világ//
*Most már semmit sem ért. Eddig sem tudott, vagy inkább csak sejtett sokat a másikról, de abban legalább egészen bizonyos lehetett, hogy egy pökhendi, felfuvalkodott hólyag, ki csak gúnnyal képes viseltetni embertársai (na meg egyéb teremtmények) irányában. És most ennek is meg kellett cáfolódnia. Méghozzá a pillanatok töredéke alatt, nevezetesen, mikor kezét a másikéban érezhette. Hát csinál ilyet az, aki megveti őt? Nem, egészen biztosan nem. Töprengése közben Jaz vállát figyeli egy fél lépéssel lemaradva, mit csak akkor hoz be, mikor válaszolnak kérdésére.*
- Ezekre mind van pénzed?
*Merthogy neki nincs, az egészen biztos, anyagi helyzetével, mint ahogy más egyébbel kapcsolatban sem hazudott.
Ötlete sincs, hogy ki lehet az a Sírásó, és mi is az A Hajó, mégis megnyugszik, mert azt mondták neki. Aprót bólint, nem kérdez vissza, ahogy az események folyásából tűnik, lesz még elég ideje kideríteni, kik és mik is ezek.
Sétájuk nem tart soká, s a körvonalazódó cégért leolvasva máris értelmet nyer számára a rókalyuk.*
- Ha te mondod!
*Mosolyog vissza a könnyed nevetésre, s ezzel egy időben szorosabbra fűzi fogását a másik kezén, eddig ugyanis csupán erőtlenül tengődött ujjai között.*
*Most már semmit sem ért. Eddig sem tudott, vagy inkább csak sejtett sokat a másikról, de abban legalább egészen bizonyos lehetett, hogy egy pökhendi, felfuvalkodott hólyag, ki csak gúnnyal képes viseltetni embertársai (na meg egyéb teremtmények) irányában. És most ennek is meg kellett cáfolódnia. Méghozzá a pillanatok töredéke alatt, nevezetesen, mikor kezét a másikéban érezhette. Hát csinál ilyet az, aki megveti őt? Nem, egészen biztosan nem. Töprengése közben Jaz vállát figyeli egy fél lépéssel lemaradva, mit csak akkor hoz be, mikor válaszolnak kérdésére.*
- Ezekre mind van pénzed?
*Merthogy neki nincs, az egészen biztos, anyagi helyzetével, mint ahogy más egyébbel kapcsolatban sem hazudott.
Ötlete sincs, hogy ki lehet az a Sírásó, és mi is az A Hajó, mégis megnyugszik, mert azt mondták neki. Aprót bólint, nem kérdez vissza, ahogy az események folyásából tűnik, lesz még elég ideje kideríteni, kik és mik is ezek.
Sétájuk nem tart soká, s a körvonalazódó cégért leolvasva máris értelmet nyer számára a rókalyuk.*
- Ha te mondod!
*Mosolyog vissza a könnyed nevetésre, s ezzel egy időben szorosabbra fűzi fogását a másik kezén, eddig ugyanis csupán erőtlenül tengődött ujjai között.*
1027. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 23:44:58
Üzenet elküldve: 2014-07-05 23:44:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*Megdöbbentő? Zavarba ejtő? Kiszámíthatatlan? Igen. Pont ilyen, és ilyen szeret lenni. Persze meg vannak a maga jól megalapozott okai. Az már egyértelmű, hogy Ewicától nem remélhet semmi hasznot. Nem rabolhatja ki, nem csalhatja ki a pénzét. Akkor mégis miért? Mert Jaz a gúny, és a pofátlanság mögött igenis jó fiú, igenis rendelkezik némi lovagias érzéssel. És bár megfogadta apjának, a legutóbbi alkalommal, mikor saját hibájából majd mindketten belehaltak, hogy több ismeretlen szőkeségen nem segít, magára hagyni a lányt most még sem tűnik helyes lépésnek*
-Előbb a rókalyukba, ott kapsz enni, és egy szobát, aztán majd kitaláljuk.
*Persze, már kész a terve, de hadd higyje Ewica, hogy képes döntést hozni, fordítani sorsán. Jót tesz az neki.*
-Ne aggódj, a Sírásó a Hajóra jár, a kis dögöknek meg se pénze, se engedélye belépni oda.
*Még mindig fogja a lány kezét, nem túl erősen, de határozottan. A táv nem nagy, hamar megteszik, és a Rumos Rókalyuk cseppet sem bizalomgerjesztő, nem is csalogató fényei hamar feltűnnek.*
-Nem a legjobb, de a sikátornál mégis csak barátságosabb.
*Nevet rá biztatóan a lányra.*
*Megdöbbentő? Zavarba ejtő? Kiszámíthatatlan? Igen. Pont ilyen, és ilyen szeret lenni. Persze meg vannak a maga jól megalapozott okai. Az már egyértelmű, hogy Ewicától nem remélhet semmi hasznot. Nem rabolhatja ki, nem csalhatja ki a pénzét. Akkor mégis miért? Mert Jaz a gúny, és a pofátlanság mögött igenis jó fiú, igenis rendelkezik némi lovagias érzéssel. És bár megfogadta apjának, a legutóbbi alkalommal, mikor saját hibájából majd mindketten belehaltak, hogy több ismeretlen szőkeségen nem segít, magára hagyni a lányt most még sem tűnik helyes lépésnek*
-Előbb a rókalyukba, ott kapsz enni, és egy szobát, aztán majd kitaláljuk.
*Persze, már kész a terve, de hadd higyje Ewica, hogy képes döntést hozni, fordítani sorsán. Jót tesz az neki.*
-Ne aggódj, a Sírásó a Hajóra jár, a kis dögöknek meg se pénze, se engedélye belépni oda.
*Még mindig fogja a lány kezét, nem túl erősen, de határozottan. A táv nem nagy, hamar megteszik, és a Rumos Rókalyuk cseppet sem bizalomgerjesztő, nem is csalogató fényei hamar feltűnnek.*
-Nem a legjobb, de a sikátornál mégis csak barátságosabb.
*Nevet rá biztatóan a lányra.*
1026. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 23:23:36
Üzenet elküldve: 2014-07-05 23:23:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szép, új világ//
*Kegyetlen tréfát űztek vele egészen végig. Tényleg ennyire naiv lenne? Pedig azt hitte, van annyi sütnivalója, hogy felismerje, ha a bolondját járatják vele. Meg volt győződve róla, hogy sikerülni fog neki, túl fogja élni az utcán anélkül, hogy testének árulásához kellene folyamodnia, hogy boldogulni fog a sok kétes alak között és több kilátása lesz, mintha maradt volna. Persze, hogy ebben hitt, egyébként el sem szökik. Ilyen és még sok ehhez hasonló kétségek közt gyötrődik némán, mozdulatlanná dermedve, miközben Jaz zsebre vágja érméit és visszapakol tarisznyájába. Csupán akkor zökken ki a mélabúból, mikor amaz felpattan a ládáról.
~Apa?~ Valami ilyesmit vél elcsípni a mormogásból, s ha ez nem lenne elég meglepő, a srác most felé nyújtja kabátját. ~Mi?~ tanácstalanodik el egy pillanatra, döbbenetének jeleként pedig résnyire nyílnak ajkai. Persze mindezek ellenére engedelmeskedik a felhívásnak, pláne, hogy az este közeledtével az idő is hűvösödőre fogta. Mégsem ez okozza legnagyobb megrökönyödését, még csak nem is az, mikor kézen fogva vezetni kezdik; inkább a megváltozott légkör, a másik hozzáállásának gyökeres fordulata.
Tétován indul meg, ahogy kisebb húzást érez, a vezetett irányba.*
- De hová?
*Nyilván a miértre is kíváncsi, azt mégis későbbre tartogatja.*
*Kegyetlen tréfát űztek vele egészen végig. Tényleg ennyire naiv lenne? Pedig azt hitte, van annyi sütnivalója, hogy felismerje, ha a bolondját járatják vele. Meg volt győződve róla, hogy sikerülni fog neki, túl fogja élni az utcán anélkül, hogy testének árulásához kellene folyamodnia, hogy boldogulni fog a sok kétes alak között és több kilátása lesz, mintha maradt volna. Persze, hogy ebben hitt, egyébként el sem szökik. Ilyen és még sok ehhez hasonló kétségek közt gyötrődik némán, mozdulatlanná dermedve, miközben Jaz zsebre vágja érméit és visszapakol tarisznyájába. Csupán akkor zökken ki a mélabúból, mikor amaz felpattan a ládáról.
~Apa?~ Valami ilyesmit vél elcsípni a mormogásból, s ha ez nem lenne elég meglepő, a srác most felé nyújtja kabátját. ~Mi?~ tanácstalanodik el egy pillanatra, döbbenetének jeleként pedig résnyire nyílnak ajkai. Persze mindezek ellenére engedelmeskedik a felhívásnak, pláne, hogy az este közeledtével az idő is hűvösödőre fogta. Mégsem ez okozza legnagyobb megrökönyödését, még csak nem is az, mikor kézen fogva vezetni kezdik; inkább a megváltozott légkör, a másik hozzáállásának gyökeres fordulata.
Tétován indul meg, ahogy kisebb húzást érez, a vezetett irányba.*
- De hová?
*Nyilván a miértre is kíváncsi, azt mégis későbbre tartogatja.*
1025. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 22:57:19
Üzenet elküldve: 2014-07-05 22:57:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*Kajánul tanulmányozza a lány arcát, mintha az életben minden csak játék lenne, önti el ismét az "én nyertem" kéjes érzete.*
-Mindjárt gondoltam
*Jegyzi meg rosszallón miközben vagyonkáját gyűjti össze tenyerébe, nem sok. De a következő körig elég lesz. Ezt megoldja. Markába rejtve az érméket süllyeszti nadrágja zsebébe, majd a lányra sem tekintve, szót sem szólva módszeresen kezd mindent vissza pakolni. Kínozza Ewicát ezzel is, persze. Tanulja meg végre a kicsike, hogy milyen is az a nagybetűs. Végezetül már csak a kulacs, és a kabát marad mellette, akkor lehuppan a ládáról, a kulacsot még bevágja a többi kacat közé, és nagyot sóhajt, alig hallhatón morog.*
-Apa ezért ki fog nyírni.
*A kabátját a lány felé nyújtja, még egy bocsánatkérő pillantást is megereszt.*
-Vedd ezt fel.
*Jön a parancs, hangja ellenkezést nem tűrő. Amíg a lány cihelődik ő magára kanyarintja tarisznyáját. Ha ezzel is megvannak Ewica keze felé nyúl, és gyengéden húzza maga után.*
-Gyere, biztonságos helyre viszlek.
*Kétség sem férhet szándékához, az előző pökhendiségéből, gúnyolódásából semmi sem maradt. Most kifejezetten gondoskodó, és barátságos, gesztusai viszont nélkülöznek mindenféle széptevést, úgy bánik Ewicával, mint egy gyámoltalan kisgyerekkel.*
*Kajánul tanulmányozza a lány arcát, mintha az életben minden csak játék lenne, önti el ismét az "én nyertem" kéjes érzete.*
-Mindjárt gondoltam
*Jegyzi meg rosszallón miközben vagyonkáját gyűjti össze tenyerébe, nem sok. De a következő körig elég lesz. Ezt megoldja. Markába rejtve az érméket süllyeszti nadrágja zsebébe, majd a lányra sem tekintve, szót sem szólva módszeresen kezd mindent vissza pakolni. Kínozza Ewicát ezzel is, persze. Tanulja meg végre a kicsike, hogy milyen is az a nagybetűs. Végezetül már csak a kulacs, és a kabát marad mellette, akkor lehuppan a ládáról, a kulacsot még bevágja a többi kacat közé, és nagyot sóhajt, alig hallhatón morog.*
-Apa ezért ki fog nyírni.
*A kabátját a lány felé nyújtja, még egy bocsánatkérő pillantást is megereszt.*
-Vedd ezt fel.
*Jön a parancs, hangja ellenkezést nem tűrő. Amíg a lány cihelődik ő magára kanyarintja tarisznyáját. Ha ezzel is megvannak Ewica keze felé nyúl, és gyengéden húzza maga után.*
-Gyere, biztonságos helyre viszlek.
*Kétség sem férhet szándékához, az előző pökhendiségéből, gúnyolódásából semmi sem maradt. Most kifejezetten gondoskodó, és barátságos, gesztusai viszont nélkülöznek mindenféle széptevést, úgy bánik Ewicával, mint egy gyámoltalan kisgyerekkel.*
1024. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 22:36:23
Üzenet elküldve: 2014-07-05 22:36:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szép, új világ//
*Kis tréfája úgy tűnik partnerre talált, mi jóleső érzetet kelt, valahol a gyomra tájékán, kicsit feledtetve is vele mardosó éhségét. Bárcsak egyéb téren is ilyen könnyű dolga lenne a sráccal.
De nem lehet minden szép és jó, a következő szavak már ismét a szokásos, kedvesnek távolról sem nevezhető stílusban érkeznek. Egyszer már szót ejtettek annak miértjéről, hogy az ő esetében a koldulás helyett inkább az ajánlkozást választotta, ezért sem gondolja úgy, hogy feleletet várnak tőle.
Jaz perverziójának ismertetésében hiába hallik egyértelműnek, hogy bizony ő fél-elfünk zsánere, egy pillanatra sem jut eszébe bóknak venni szavait, sokkal inkább ösztönzi újabb mosolyra az elképzelés. Utána viszont megbabonázva figyeli amint a bizonyos tarisznya tartalmára szép lassan fény derül. Szeme csillogása árulkodhat róla, teljesen abba a hitbe ringatta magát, hogy őt itt most bizony megszánták, s nemsokára pár életmentő falat büszke tulajdonosává válik. Ám hamar rájön, erről szó sincs. Egyre inkább elkenődik, ahogy sorban előkerülnek a holmik, mik között egy jócskán megszáradt kukoricacsövet leszámítva semmilyen ehető sincs.
Nagyot nyel, gyomra pedig fájdalmasan kordul, ahogy a pakolásnak vége. Erre igazán nem számított, érkezése pár perce óta ez volt egyetlen reménye és most tessék...pár mozdulattal vége. Nem kezd sírni, bár legszívesebben zokogva rohanna ki a világból, mindössze néhány csepp gyűlik össze, az eddiginél csillogóbbá változtatva szemzugait.*
- Nem tudom...
*Még egy amolyan rendes visszavágásra sem futja ezúttal tőle.*
*Kis tréfája úgy tűnik partnerre talált, mi jóleső érzetet kelt, valahol a gyomra tájékán, kicsit feledtetve is vele mardosó éhségét. Bárcsak egyéb téren is ilyen könnyű dolga lenne a sráccal.
De nem lehet minden szép és jó, a következő szavak már ismét a szokásos, kedvesnek távolról sem nevezhető stílusban érkeznek. Egyszer már szót ejtettek annak miértjéről, hogy az ő esetében a koldulás helyett inkább az ajánlkozást választotta, ezért sem gondolja úgy, hogy feleletet várnak tőle.
Jaz perverziójának ismertetésében hiába hallik egyértelműnek, hogy bizony ő fél-elfünk zsánere, egy pillanatra sem jut eszébe bóknak venni szavait, sokkal inkább ösztönzi újabb mosolyra az elképzelés. Utána viszont megbabonázva figyeli amint a bizonyos tarisznya tartalmára szép lassan fény derül. Szeme csillogása árulkodhat róla, teljesen abba a hitbe ringatta magát, hogy őt itt most bizony megszánták, s nemsokára pár életmentő falat büszke tulajdonosává válik. Ám hamar rájön, erről szó sincs. Egyre inkább elkenődik, ahogy sorban előkerülnek a holmik, mik között egy jócskán megszáradt kukoricacsövet leszámítva semmilyen ehető sincs.
Nagyot nyel, gyomra pedig fájdalmasan kordul, ahogy a pakolásnak vége. Erre igazán nem számított, érkezése pár perce óta ez volt egyetlen reménye és most tessék...pár mozdulattal vége. Nem kezd sírni, bár legszívesebben zokogva rohanna ki a világból, mindössze néhány csepp gyűlik össze, az eddiginél csillogóbbá változtatva szemzugait.*
- Nem tudom...
*Még egy amolyan rendes visszavágásra sem futja ezúttal tőle.*
1023. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 21:56:15
Üzenet elküldve: 2014-07-05 21:56:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*A kérdésre nem, a mosolyra azonban válaszol, hasonló, már-már cinkos megnyilvánulással. Ha két szeme lenne kacsintana is. A tervet már ismét vigyor kíséri.*
-Aha, persze. Ahogy tőlem is inkább kunyeráltad a kaját, mint hogy felkínálj "bármit"?
*Ömlik a gúny, mert azt úgy szereti, magában kuncogva, rosszallón fejét rázva kezd el kipakolni tarisznyájából, szép sorban kerülnek elő a dolgok, étel semmi. Közben vidáman fejtegeti valódi perverzióit.*
-Nem igazán. Úgy fest inkább a buta, céltalan szőkékre bukom. Akik hajlamosak a meggondolatlanságra, és arra, hogy bajba keverjék önmagukat.
*Nehéz lenne eldönteni, hogy most sérteget, vagy udvarol. Szándéka szerint a megjegyzés persze bántó. Érdeklődve tekint a lányra, mikor zsákja kiürül, és csak kevéske vagyona marad az alján, rejtve a zöld szemek elől.*
-Na most mit teszel?
*Közben szép lassan beköszöntött a szürkület, a tenger felől jött, azzal a szúrós, tiszta illatú hűvösséggel, ami a nyári éjszakák sajátja, itt a parton.*
*A kérdésre nem, a mosolyra azonban válaszol, hasonló, már-már cinkos megnyilvánulással. Ha két szeme lenne kacsintana is. A tervet már ismét vigyor kíséri.*
-Aha, persze. Ahogy tőlem is inkább kunyeráltad a kaját, mint hogy felkínálj "bármit"?
*Ömlik a gúny, mert azt úgy szereti, magában kuncogva, rosszallón fejét rázva kezd el kipakolni tarisznyájából, szép sorban kerülnek elő a dolgok, étel semmi. Közben vidáman fejtegeti valódi perverzióit.*
-Nem igazán. Úgy fest inkább a buta, céltalan szőkékre bukom. Akik hajlamosak a meggondolatlanságra, és arra, hogy bajba keverjék önmagukat.
*Nehéz lenne eldönteni, hogy most sérteget, vagy udvarol. Szándéka szerint a megjegyzés persze bántó. Érdeklődve tekint a lányra, mikor zsákja kiürül, és csak kevéske vagyona marad az alján, rejtve a zöld szemek elől.*
-Na most mit teszel?
*Közben szép lassan beköszöntött a szürkület, a tenger felől jött, azzal a szúrós, tiszta illatú hűvösséggel, ami a nyári éjszakák sajátja, itt a parton.*
1022. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 21:30:29
Üzenet elküldve: 2014-07-05 21:30:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szép, új világ//
*Indulatai néminemű csillapodásával egyenes arányban kezdi érezni a fájdalmat, mely kezeibe nyilall. Olyan erősen megszorongatta saját végtagjait, hogy körmei vörösödő árkokat vájtak tenyerébe. Fájdalmasan kezdi dörzsölgetni felváltva markait, egy pillanatra tekintetét is odakapja, míg a másik provokáló kérdése nem érkezik.*
- Akkor mégis kin élesítenéd a nyelved most?
*Meglepően nem haragos felelet, mit talán a srác szakadatlan mosolya hívott elő, s nyomán egy félmosoly is átsuhan ajka szegletében, amint felsandít sebei "ápolgatásából".
Persze üvöltözhetne itt napkeltéig, akkor sem győzné meg Jazt saját igazáról, mint ahogy őt sem lehet eltántorítani véleményétől a kurtizánléttel kapcsolatban. Ami pedig a halált illeti, önszántából nyilván nem választaná, de nem is kell, ha így folytatja, hamar szerencséje lesz az éhen veszés nemesnek egyáltalán nem mondható tünetegyüttesében a föld alá kerülni. Vagy egy sikátor szemétkupacának tetejére, ez már részletkérdés.*
- Beülök egy kocsma tövébe és koldulok...gondolom...
*Nem gondolja ő sehogyan sem, ezt is éppen csak hirtelen bökte ki. Sosem élt még utcán, fogalma sincs, hogy ezzel talán éppen vesztébe rohanna. Mindazonáltal, sok ideje sem volt még haditervet koholni, mert egy bizonyos unatkozó fél-elf rútul megzavarta, mielőtt megnyugodhatott volna.*
- Szóval ez a perverziód? Ez mondjuk sok mindent megmagyaráz.
*Nem szeretne egy gondolat erejéig sem visszaemlékezni erre vagy akármelyik hasonló mozzanatra sem. Éppen ezért próbálja elütni a kérdés élét kis pimaszsággal.*
*Indulatai néminemű csillapodásával egyenes arányban kezdi érezni a fájdalmat, mely kezeibe nyilall. Olyan erősen megszorongatta saját végtagjait, hogy körmei vörösödő árkokat vájtak tenyerébe. Fájdalmasan kezdi dörzsölgetni felváltva markait, egy pillanatra tekintetét is odakapja, míg a másik provokáló kérdése nem érkezik.*
- Akkor mégis kin élesítenéd a nyelved most?
*Meglepően nem haragos felelet, mit talán a srác szakadatlan mosolya hívott elő, s nyomán egy félmosoly is átsuhan ajka szegletében, amint felsandít sebei "ápolgatásából".
Persze üvöltözhetne itt napkeltéig, akkor sem győzné meg Jazt saját igazáról, mint ahogy őt sem lehet eltántorítani véleményétől a kurtizánléttel kapcsolatban. Ami pedig a halált illeti, önszántából nyilván nem választaná, de nem is kell, ha így folytatja, hamar szerencséje lesz az éhen veszés nemesnek egyáltalán nem mondható tünetegyüttesében a föld alá kerülni. Vagy egy sikátor szemétkupacának tetejére, ez már részletkérdés.*
- Beülök egy kocsma tövébe és koldulok...gondolom...
*Nem gondolja ő sehogyan sem, ezt is éppen csak hirtelen bökte ki. Sosem élt még utcán, fogalma sincs, hogy ezzel talán éppen vesztébe rohanna. Mindazonáltal, sok ideje sem volt még haditervet koholni, mert egy bizonyos unatkozó fél-elf rútul megzavarta, mielőtt megnyugodhatott volna.*
- Szóval ez a perverziód? Ez mondjuk sok mindent megmagyaráz.
*Nem szeretne egy gondolat erejéig sem visszaemlékezni erre vagy akármelyik hasonló mozzanatra sem. Éppen ezért próbálja elütni a kérdés élét kis pimaszsággal.*
1021. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 21:03:09
Üzenet elküldve: 2014-07-05 21:03:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*Vigyora szakadatlan, kifejezetten élvezi, hogy sikerült ilyen indulatokat kiprovokálnia. Nem ért egyet a lánnyal, és nem veszi fel a sértést, az valahogy nem szokása. Még mindig tartja magát azon állásponthoz, hogy neki aztán senkinek sem kell magyarázattal szolgálnia tetteit illetően. Leszámítva a városőröket, ha úgy adódik. Így nem is kezd el vonakodni, pironkodni. Ő is sírhatna, hogy mennyire csúf gyerekkora, hogy őt is használták, kihasználták, bár ugyan nem ebben a formában, talán egy sokkal rosszabban, de minek. Teljesen felesleges elmúlt dolgokon rágódni. Volt, ahogy volt, tett róla, hogy másképp legyen.*
-Vagyis még a halál is jobb? Ez esetben miért nem nyírtad ki ott egyből magad?
*A kérdés persze sértő, és pofátlan. Azonban valami megváltozott, talált egy közös vonást végre. Olyasmit, ami egyik pillanatról, a másikra tette a lányt idegenből sorstárssá, megvetettből szánhatóvá. Ő is mert változtatni, megtette a lépést, és faképnél hagyta zsarnokát. Persze a körülményei mások, ahogy a kilátásai is. És persze ez sem akadályozza meg abban, hogy tovább húzza az idegeit.*
-Szóval, hogy tervezed? Mit kezdesz most? Miként fogsz kinyiffani?
*Kedves mosoly, mintha csak a várható időjárás felől érdeklődne.*
-És részletezhetnéd ezt a matrózos, rumos esetet is? Igazán izgalmasnak hangzik.
*Vigyora szakadatlan, kifejezetten élvezi, hogy sikerült ilyen indulatokat kiprovokálnia. Nem ért egyet a lánnyal, és nem veszi fel a sértést, az valahogy nem szokása. Még mindig tartja magát azon állásponthoz, hogy neki aztán senkinek sem kell magyarázattal szolgálnia tetteit illetően. Leszámítva a városőröket, ha úgy adódik. Így nem is kezd el vonakodni, pironkodni. Ő is sírhatna, hogy mennyire csúf gyerekkora, hogy őt is használták, kihasználták, bár ugyan nem ebben a formában, talán egy sokkal rosszabban, de minek. Teljesen felesleges elmúlt dolgokon rágódni. Volt, ahogy volt, tett róla, hogy másképp legyen.*
-Vagyis még a halál is jobb? Ez esetben miért nem nyírtad ki ott egyből magad?
*A kérdés persze sértő, és pofátlan. Azonban valami megváltozott, talált egy közös vonást végre. Olyasmit, ami egyik pillanatról, a másikra tette a lányt idegenből sorstárssá, megvetettből szánhatóvá. Ő is mert változtatni, megtette a lépést, és faképnél hagyta zsarnokát. Persze a körülményei mások, ahogy a kilátásai is. És persze ez sem akadályozza meg abban, hogy tovább húzza az idegeit.*
-Szóval, hogy tervezed? Mit kezdesz most? Miként fogsz kinyiffani?
*Kedves mosoly, mintha csak a várható időjárás felől érdeklődne.*
-És részletezhetnéd ezt a matrózos, rumos esetet is? Igazán izgalmasnak hangzik.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275