*Persze, Waia talán nem olyan bölcs, mint a mestere, de mindig szerette azt hinni, hogy nem marad el tőle sokban. Mondjuk Moy nem egyszer tett utalásokat arra nézve, hogy talán az az emlegetett mester sem olyan bölcs, hiába vannak ilyen bölcseletei, de ezt a szerzetes elhessegette. Elvégre nem hiába Sárkány úr valaki, éppen úgy, ahogyan Waia sem véletlenül lesz az. De nem ám! Viszont ettől függetlenül, ha a kislány... izé... nem túl kis lány, mármint termetre kis... mármint kicsi... szóval ha megemlítené, hogy tudja, hogy a férfi a sötét vagy fekete szót akarta rá használni, valószínűleg megijedne, tekintve hogy ezt csak gondolta. Na de szerencsére a felfelé kapaszkodó szemöldökre nem figyel oda, így nem is rémül meg, helyette inkább a visszakérdezés köti le a figyelmét.*
- Ööö... *jegyzi meg magabiztosan* Miért, mi jobb szó lehetne ennél, nemde? *még egy magabiztos mosolyt is erőltet, habár egyáltalán nem érzi magát magabiztosnak. Nem is az jelenleg, eléggé elbizonytalanította a kérdés. De hát egy kis tündérre mi lehetne jobb szó az aranyosnál? Hát persze hogy semmi!
Majd... hogy is hívták a tündért? Ezt majd jó lenne valahogy kipuhatolni a későbbiekben, hiszen a névmemóriája szörnyű. Moy nevét is csak azért tudta megjegyezni, mert kellően rövid volt ahhoz. Majd... kiderül. Na szóval a tündér meglepően határozottan jelenti ki, hogy merre is van a templom. Waia eredetileg kételkedik benne, viszont később... szintén kételkedik. Miért tudná egy aprócska tündér nála jobban, mi hol van? Mondjuk a temető jó kiindulási alapnak tűnik, általában ott szokott lenni a templom mellett az ilyen, hogy ne kelljen sokat utaztatni a hullát, ha esetleg valaki előtte 'papi áldást' kér rá a mágusoktól. Milyen ijesztő már egy hullát ide-oda cipelni... még ha koporsóban van is... Viszont ennél fontosabb, hogy ha a kis tündér valóban tudja az utat, akkor biza jobb lesz az ő irányérzékére hagyatkozni.*
- Még hogy fák... azok csak táplálják a tüzet, még ellenségnek is kevesek, pusztán eszközök, hogy ellenségeimet jobban elégessem... amint megtanultam őket kicsit elégetni *teszi hozzá, hiszen a nagy tűz előtt a kicsit kéne elsajátítania, aztán abból lehetne nagy tűz a fák segítségével.* De nem szó szerint értetted, hogy a halottakból táplálkoznak, ugye? *teszi hozzá enyhén ijedten a kérdést, elvégre mégis csak ijesztőek volnának az ilyen fák.*