Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 134 (2661. - 2680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
2680. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-10 14:14:23
Üzenet elküldve: 2017-07-10 14:14:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Elpirul, ahogy a férfi kissé falánk szemekkel néz rá. Nem szokott még hozzá az ilyen tekintethez. Úgy tűnik, hogy Lors is észrevette ezt és ismét az arcára tekint. A kérdésre menet közben válaszol. *-Igen, az erdőben voltak kisebb tavak, amikben fürödtem és úsztam. Még az a férfi tanított úszni gyermekkoromban.*Nem is figyeli, hogy mikor ér be a vízbe. Ahogy a lába a hűvös vízhez ér, halkan felsikolt.*-Ez hideg! *Kissé megszorítja a lovag kezét, de tovább sétál.*
*Elpirul, ahogy a férfi kissé falánk szemekkel néz rá. Nem szokott még hozzá az ilyen tekintethez. Úgy tűnik, hogy Lors is észrevette ezt és ismét az arcára tekint. A kérdésre menet közben válaszol. *-Igen, az erdőben voltak kisebb tavak, amikben fürödtem és úsztam. Még az a férfi tanított úszni gyermekkoromban.*Nem is figyeli, hogy mikor ér be a vízbe. Ahogy a lába a hűvös vízhez ér, halkan felsikolt.*-Ez hideg! *Kissé megszorítja a lovag kezét, de tovább sétál.*
2679. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-10 14:07:23
Üzenet elküldve: 2017-07-10 14:07:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
-Igen ebben *Mosolyog. Amikor Sya megkéri, hogy forduljon el megforgatja a szemeit és eleget tesz a kérésnek. Majd amint szól megfordul és a szemei kicsit megakadnak egyes területeken, de gyorsan korrigál és megfogja Sya kezét, hogy belesétáljanak a folyóba.*
-Tudsz úszni? Nehogy elvigyen a sodrás. *Néz rá Syara mosolyogva.*
-Igen ebben *Mosolyog. Amikor Sya megkéri, hogy forduljon el megforgatja a szemeit és eleget tesz a kérésnek. Majd amint szól megfordul és a szemei kicsit megakadnak egyes területeken, de gyorsan korrigál és megfogja Sya kezét, hogy belesétáljanak a folyóba.*
-Tudsz úszni? Nehogy elvigyen a sodrás. *Néz rá Syara mosolyogva.*
2678. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-10 13:56:20
Üzenet elküldve: 2017-07-10 13:56:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Kissé zavarba jön, amikor a férfi egyből vetkőzni kezd. ~Mit is gondoltam, hiszen nem lehet ruhában úszni… ~ Szoborként figyeli, ahogy a lovag a nadrágjáig levetkőzik és csak akkor mozdul meg, amikor a ismét megszólal.*-Persze, akkor majd utána.*mondja és rámutat a csizmára* -Ebben fogsz úszni?*mosolyog. A válasz után megkéri a lovagot, hogy kissé forduljon félre. Egy fához sétál, aminek az ágai tökéletes akasztó ként szolgálhatnak. Leveszi a ruháját és a faágra akasztja. A vékony vászon aláöltözetet magán hagyja és gondosan elrendezi a haját, hogy ha a ruha átázik, akkor a haja takarja a megfelelő részeken. A cipőjét a ruhái alá teszi és szól a férfinak, hogy megfordulhat.*-Mehetünk.*Feleli mosolyogva és felé nyújtja a kezét. Ha megfogja, akkor kézen fogva besétálhatnak a folyóba.*
*Kissé zavarba jön, amikor a férfi egyből vetkőzni kezd. ~Mit is gondoltam, hiszen nem lehet ruhában úszni… ~ Szoborként figyeli, ahogy a lovag a nadrágjáig levetkőzik és csak akkor mozdul meg, amikor a ismét megszólal.*-Persze, akkor majd utána.*mondja és rámutat a csizmára* -Ebben fogsz úszni?*mosolyog. A válasz után megkéri a lovagot, hogy kissé forduljon félre. Egy fához sétál, aminek az ágai tökéletes akasztó ként szolgálhatnak. Leveszi a ruháját és a faágra akasztja. A vékony vászon aláöltözetet magán hagyja és gondosan elrendezi a haját, hogy ha a ruha átázik, akkor a haja takarja a megfelelő részeken. A cipőjét a ruhái alá teszi és szól a férfinak, hogy megfordulhat.*-Mehetünk.*Feleli mosolyogva és felé nyújtja a kezét. Ha megfogja, akkor kézen fogva besétálhatnak a folyóba.*
2677. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-10 13:42:39
Üzenet elküldve: 2017-07-10 13:42:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Sya gyorsan témát vált, de tetszik neki az ötlet, hogy ússzanak egyet. Úgy is régen úszott már.*
-Rendben ússzuk *Mosolyog rá Syara. Egyszerűen lecsatolja a páncélját és a fegyvereit. Leveszed fehér inget. Egyedül a csizmája és szövet nadrágja marad rajta.*
-Utána nézhetjük az eget is *Áll meg Syaval szemben.*
*Sya gyorsan témát vált, de tetszik neki az ötlet, hogy ússzanak egyet. Úgy is régen úszott már.*
-Rendben ússzuk *Mosolyog rá Syara. Egyszerűen lecsatolja a páncélját és a fegyvereit. Leveszed fehér inget. Egyedül a csizmája és szövet nadrágja marad rajta.*
-Utána nézhetjük az eget is *Áll meg Syaval szemben.*
2676. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-10 13:35:39
Üzenet elküldve: 2017-07-10 13:35:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Nagyon megörül, hogy maradnak még egy kicsit. Amikor Lors megáll vele szemben és mélyen a szemébe néz, kissé megkomolyodik. Megkövülten áll egy helyben és visszanéz a lovag aranyló szemeibe. Nem tud megszólalni. Nem tudja mit mondjon vagy mit tegyen. Kissé zavarba jön és ennek feloldása érdekében témát vált* -Nem úszunk egyet? *Kérdezi, miközben a folyó felé fordítja a fejét.*-Vagy inkább feküdjünk el a fűben és nézzük az eget?*kérdezi mosolyogva és visszafordul a férfi felé.*
A hozzászólás írója (Syasraya Troena) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.10 13:38:39
*Nagyon megörül, hogy maradnak még egy kicsit. Amikor Lors megáll vele szemben és mélyen a szemébe néz, kissé megkomolyodik. Megkövülten áll egy helyben és visszanéz a lovag aranyló szemeibe. Nem tud megszólalni. Nem tudja mit mondjon vagy mit tegyen. Kissé zavarba jön és ennek feloldása érdekében témát vált* -Nem úszunk egyet? *Kérdezi, miközben a folyó felé fordítja a fejét.*-Vagy inkább feküdjünk el a fűben és nézzük az eget?*kérdezi mosolyogva és visszafordul a férfi felé.*
A hozzászólás írója (Syasraya Troena) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.10 13:38:39
2675. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-10 13:06:30
Üzenet elküldve: 2017-07-10 13:06:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*A folyópartra menet, Sya elmondja mi történt az édesanyjával és a szárnyaival, mármint ha Lors jól veszi ki abból amit mond. Ennek hallatán elszorul a szíve és azt kívánja bárcsak megtalálná azt a férfit. Az arc kifejezésén ezt Sya is láthatja. A könyvek és az olvasás említésétől egy fél mosoly suhan át rajta. Amint leérnek a folyópartra, megjelenik neki egy emlék amikor gyermekkorban versenyt úsztak a társaival. Amikor Sya megkérdezi, hogy maradhatnának-e és a szemeiben látja a vidámságot akkor ő is elmosolyodik teljesen.*
-Persze, maradhatnánk egy kicsit. *Szembe áll Syaval és mind két kezével megsimítja Sya felkarját és mélyen a szemébe néz.*
*A folyópartra menet, Sya elmondja mi történt az édesanyjával és a szárnyaival, mármint ha Lors jól veszi ki abból amit mond. Ennek hallatán elszorul a szíve és azt kívánja bárcsak megtalálná azt a férfit. Az arc kifejezésén ezt Sya is láthatja. A könyvek és az olvasás említésétől egy fél mosoly suhan át rajta. Amint leérnek a folyópartra, megjelenik neki egy emlék amikor gyermekkorban versenyt úsztak a társaival. Amikor Sya megkérdezi, hogy maradhatnának-e és a szemeiben látja a vidámságot akkor ő is elmosolyodik teljesen.*
-Persze, maradhatnánk egy kicsit. *Szembe áll Syaval és mind két kezével megsimítja Sya felkarját és mélyen a szemébe néz.*
2674. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-10 00:16:50
Üzenet elküldve: 2017-07-10 00:16:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
-Én azt szoktam kérdezni ilyenkor, hogy én elégedett vagyok-e. Ha igen a válasz, akkor a szüleim is azok. Mert mit kívánhat egy szülő annál többet, hogy a sarja boldog, és elégedett mindennel, amit az élettől kapott?
*Zetriat a víz lágy sodrásának felemelő látványán elmerengve ejti ki ajkain szépen tagolva a szavakat. Olyan mintha nem is csak Sythrának, hanem magának is megjegyezné, emlékeztetve mindarra, mit legbelül érez.
Még a temetőben való megemlékezés után felhajtotta fejére sötétzöld csuklyáját, már csak megszokásból, azonban a friss, természet közelségével táplált folyóparti levegő arra készteti, hogy ideiglenesen megszabaduljon tőle. Ahogy vállára hajtja a textíliát aranyszín fürtjei örömteli sóhajjal omlanak le a szélrózsa minden irányába.*
-Jó ideje én is járom már a világot, bár az utóbbi időben az erdők mélyére szorítkoztam csak, így nem is nagyon tudtam másokkal beszélgetni.
*Újból elgondolkodik, és rájön, már negyvennél befejezte éveinek számlálását. Senki nem kérdezte mennyi idős, senkinek nem volt ez fontos. Neki sem. Egyedül csak azt tudja, hogy mikor eljön az ideje csatlakozik a természet elemeihez, addig pedig igyekszik megélni az életet. Békességben, élvezve minden egyes pillanatát. De mivel ez csak egy lehetetlen képzelgés, rossz dolgok mindig történnek, így csak annyit tehet, hogy mindenhez pozitív lelkesedéssel áll neki.*
-Célom... azt hiszem élni. Igen, élni szeretnék úgy, ahogy még sosem tettem, és megismerni új arcokat, új nézeteket. Gyarapítani a tudást, mit egyszer továbbadhatok.
*Röviden ennyit tud válaszolni, ráadásul azt érzi, hogy egyre inkább feloldódik a nő társaságában.*
-Az íjad... megnézhetem?
*Pillant a szívéhez legközelebb álló fegyverre.*
-Én azt szoktam kérdezni ilyenkor, hogy én elégedett vagyok-e. Ha igen a válasz, akkor a szüleim is azok. Mert mit kívánhat egy szülő annál többet, hogy a sarja boldog, és elégedett mindennel, amit az élettől kapott?
*Zetriat a víz lágy sodrásának felemelő látványán elmerengve ejti ki ajkain szépen tagolva a szavakat. Olyan mintha nem is csak Sythrának, hanem magának is megjegyezné, emlékeztetve mindarra, mit legbelül érez.
Még a temetőben való megemlékezés után felhajtotta fejére sötétzöld csuklyáját, már csak megszokásból, azonban a friss, természet közelségével táplált folyóparti levegő arra készteti, hogy ideiglenesen megszabaduljon tőle. Ahogy vállára hajtja a textíliát aranyszín fürtjei örömteli sóhajjal omlanak le a szélrózsa minden irányába.*
-Jó ideje én is járom már a világot, bár az utóbbi időben az erdők mélyére szorítkoztam csak, így nem is nagyon tudtam másokkal beszélgetni.
*Újból elgondolkodik, és rájön, már negyvennél befejezte éveinek számlálását. Senki nem kérdezte mennyi idős, senkinek nem volt ez fontos. Neki sem. Egyedül csak azt tudja, hogy mikor eljön az ideje csatlakozik a természet elemeihez, addig pedig igyekszik megélni az életet. Békességben, élvezve minden egyes pillanatát. De mivel ez csak egy lehetetlen képzelgés, rossz dolgok mindig történnek, így csak annyit tehet, hogy mindenhez pozitív lelkesedéssel áll neki.*
-Célom... azt hiszem élni. Igen, élni szeretnék úgy, ahogy még sosem tettem, és megismerni új arcokat, új nézeteket. Gyarapítani a tudást, mit egyszer továbbadhatok.
*Röviden ennyit tud válaszolni, ráadásul azt érzi, hogy egyre inkább feloldódik a nő társaságában.*
-Az íjad... megnézhetem?
*Pillant a szívéhez legközelebb álló fegyverre.*
2673. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-09 16:00:32
Üzenet elküldve: 2017-07-09 16:00:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*~ Minden bizonnyal erre kellett jönnie, ha a városba ment vissza... ~
Állapítja meg evidens következtetését, ahogy a folyó partján baktat Tenebronnal. Amaz mindenfelé szaladgál út közben, belegázol a folyóba, szagokat követ a talajon, olyan ő, mint valami gnómok által eszkábált gépezet, amit ha felhúzol, soha nem lehet leállítani.
Szemeivel a temető felé vezető ösvényt fürkészi. Nem valami járatos még a városban, talán négyszer-ötször járt ezen az útvonalon, úgyhogy nem valami rutinos még. Na mindegy, a helyismeret nem is szükséges, csak az éles szem.
~ Valahol félúton járhatunk, az ember még pont ellát a tisztásra, mikor lekanyarodik az ösvényről. ~
Tűnődik el, majd akkor szegődik hozzá a kopó. A fiú sandán ráfigyel.
~ Hát te...? ~
Az a dög megrázza magát, és tengernyi vizet fröcsköl gazdájára. Jókedvűen vakkant kettőt, majd tovaszalad.*
- Ó, hogy a fene evett volna meg, te sorscsapás!
*Dörmögi bosszúsan orra alatt, majd ahogy kinéz oldalra, megpillantja az ösvényt.
~ Végre! ~*
- Tenebron, erre!
*Szól oda, majd az sebesen nyargal vissza az emberhez, akit az előbb jól eláztatott. Kicsit félve tekint rá, mintha attól tartana, gazdája elnáspángolja.*
- Nyugodj meg. Szerintem jó poén volt.
*Mondja teljesen érzelemmentesen, majd belevetik magukat a partot temetőtől elválasztó fás részbe.*
Állapítja meg evidens következtetését, ahogy a folyó partján baktat Tenebronnal. Amaz mindenfelé szaladgál út közben, belegázol a folyóba, szagokat követ a talajon, olyan ő, mint valami gnómok által eszkábált gépezet, amit ha felhúzol, soha nem lehet leállítani.
Szemeivel a temető felé vezető ösvényt fürkészi. Nem valami járatos még a városban, talán négyszer-ötször járt ezen az útvonalon, úgyhogy nem valami rutinos még. Na mindegy, a helyismeret nem is szükséges, csak az éles szem.
~ Valahol félúton járhatunk, az ember még pont ellát a tisztásra, mikor lekanyarodik az ösvényről. ~
Tűnődik el, majd akkor szegődik hozzá a kopó. A fiú sandán ráfigyel.
~ Hát te...? ~
Az a dög megrázza magát, és tengernyi vizet fröcsköl gazdájára. Jókedvűen vakkant kettőt, majd tovaszalad.*
- Ó, hogy a fene evett volna meg, te sorscsapás!
*Dörmögi bosszúsan orra alatt, majd ahogy kinéz oldalra, megpillantja az ösvényt.
~ Végre! ~*
- Tenebron, erre!
*Szól oda, majd az sebesen nyargal vissza az emberhez, akit az előbb jól eláztatott. Kicsit félve tekint rá, mintha attól tartana, gazdája elnáspángolja.*
- Nyugodj meg. Szerintem jó poén volt.
*Mondja teljesen érzelemmentesen, majd belevetik magukat a partot temetőtől elválasztó fás részbe.*
2672. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-07 23:58:24
Üzenet elküldve: 2017-07-07 23:58:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Városnézés//
*Sythra válaszára az istenekről bólint, jól sejtette, hogy hasonló a hitük, ha nem is teljesen ugyanaz. Bár Eeyr sem ellenszenves neki, de soha nem lesz a híve. Ana kérésére, hogy rögtönözzön szöveget a dallamhoz, bólint, de most nem akar rímeket faragni. Elönti a nosztalgia egy rövid időre, hiszen ezen a helyen vált el azoktól, akik elkísérték a családjából. Aztán Lors és Sya lemaradnak, Sythra és Zet is külön beszélgetnek. Ő pedig ugyan örül, hogy Anával maradhat, hiszen szereti őt, de tart attól, hogy a három pár háromfelé fog szétrebbenni, ugyan most egy irányba mennek, egy helyen vannak, mégis külön-külön. Ana jól rátapint a lényegre.*
- Igen, attól tartok, hogy amint egy pár összejön, elmennek a saját útjukra, nem lesz többé szükségük ránk. Igen, mindenki szépen összejön valakivel, csak a szerelmes tündérke marad szerelem nélkül. *Nevet fel kicsit szomorkásan, Ana szemébe néz, majd sóhajt egyet. Utána egymás mellett sétálnak a tisztás irányába, hallgatva a folyó csobogását és a levelek zizegését.*
*Sythra válaszára az istenekről bólint, jól sejtette, hogy hasonló a hitük, ha nem is teljesen ugyanaz. Bár Eeyr sem ellenszenves neki, de soha nem lesz a híve. Ana kérésére, hogy rögtönözzön szöveget a dallamhoz, bólint, de most nem akar rímeket faragni. Elönti a nosztalgia egy rövid időre, hiszen ezen a helyen vált el azoktól, akik elkísérték a családjából. Aztán Lors és Sya lemaradnak, Sythra és Zet is külön beszélgetnek. Ő pedig ugyan örül, hogy Anával maradhat, hiszen szereti őt, de tart attól, hogy a három pár háromfelé fog szétrebbenni, ugyan most egy irányba mennek, egy helyen vannak, mégis külön-külön. Ana jól rátapint a lényegre.*
- Igen, attól tartok, hogy amint egy pár összejön, elmennek a saját útjukra, nem lesz többé szükségük ránk. Igen, mindenki szépen összejön valakivel, csak a szerelmes tündérke marad szerelem nélkül. *Nevet fel kicsit szomorkásan, Ana szemébe néz, majd sóhajt egyet. Utána egymás mellett sétálnak a tisztás irányába, hallgatva a folyó csobogását és a levelek zizegését.*
2671. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-07 21:03:40
Üzenet elküldve: 2017-07-07 21:03:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
- Kivéve, ha. *Bólint Zetriat szavaira. Igaz, ez az eshetőség eszébe sem jutott, hiszen, habár nem ismerte édesanyját, az a szeretetteljesség, mivel apja beszélt róla, soha nem ébresztett benne kétségeket, hogy milyen, ha nem viszonozzák az érzéseket. Sythrának sosem volt része szerelemben, hiszen eléggé elzárkózott élete volt édesapja mellett, és ha másokkal találkoztak is, futó ismeretségek voltak, vagy időszakos barátságok. Férfival sem volt még dolga komolyabban, nem ismeri a szerelmet, sem a komolyabb érzéseket. Az egyetlen szeretet, amit érzett, a szülő-gyermek kapcsolatra korlátozódott, így azt sem tudja, milyen érzés lehet szeretni. Eleddig nem is gondolt rá, hogy vágyna rá, nem érezte, hogy üres lenne az élete nélküle, és még most sem biztos benne, hogy valaha meg fogja tapasztalni, vagy hogy akarná. Honnan is tudhatná, hogy akarja-e, ha gyakorlatilag még fogalma sincs a dologról? Mindenesetre Zet szavaiban is talál igazságot, és valamelyest reméli, hogy igaza is van, már ami azt illeti, hogy édesapja figyeli - akár még örvend is az útnak, melyre rálépett.*
- Remélem, igen. És hogy elégedett. *Biccent újra a szavak megerősítéseként, és jelzésként, hogy egyetért azzal, amit az elf mondott. Érdekesnek találja a férfi történetét, hiszen sosem élt városban, s kettejük múltja gyakorlatilag gyökeresen különbözik.*
- Sosem éltem városban. Vagy város közelében. Sosem éltem egy helyen. Folyamatosan utaztunk apámmal. *Őszinte érdeklődéssel pillant rá az elfre, nem szomorúan, csak tényként közölve az információkat. Kíváncsi lenne, milyen lehet megállapodni valahol és valaki mellett, de nem tudja ez mikor fog bekövetkezni, ha bekövetkezik valaha. Így aztán egyelőre az egyetlen, ami marad a nő számára, hogy meghallgatja Zet beszámolóját és történeteit, ha bármikor közleni akarná őket az elf. Sythra biztosan csillogó szemekkel és végtelen kíváncsisággal fogja hallgatni őket.*
- És mi a célod?
*Dobja be aztán rövid gondolkodás után a kérdést. Ezt persze Zet akár többféleképp is értelmezheti, lévén Syth nem kifejezetten ügyes abban, hogy azt kérdezze, amire kíváncsi, vagy hogy úgy fogalmazzon, ahogy azt gondolatai kívánnák. Alapvetően persze az érdekli a fél-elfet, hogy mi a célja az életben a férfinak, mit szeretne elérni. Aztán ki tudja, hogy értelmezi Zetriat, bárhogyan is teszi majd, Syth meghallgatja a választ.*
- Kivéve, ha. *Bólint Zetriat szavaira. Igaz, ez az eshetőség eszébe sem jutott, hiszen, habár nem ismerte édesanyját, az a szeretetteljesség, mivel apja beszélt róla, soha nem ébresztett benne kétségeket, hogy milyen, ha nem viszonozzák az érzéseket. Sythrának sosem volt része szerelemben, hiszen eléggé elzárkózott élete volt édesapja mellett, és ha másokkal találkoztak is, futó ismeretségek voltak, vagy időszakos barátságok. Férfival sem volt még dolga komolyabban, nem ismeri a szerelmet, sem a komolyabb érzéseket. Az egyetlen szeretet, amit érzett, a szülő-gyermek kapcsolatra korlátozódott, így azt sem tudja, milyen érzés lehet szeretni. Eleddig nem is gondolt rá, hogy vágyna rá, nem érezte, hogy üres lenne az élete nélküle, és még most sem biztos benne, hogy valaha meg fogja tapasztalni, vagy hogy akarná. Honnan is tudhatná, hogy akarja-e, ha gyakorlatilag még fogalma sincs a dologról? Mindenesetre Zet szavaiban is talál igazságot, és valamelyest reméli, hogy igaza is van, már ami azt illeti, hogy édesapja figyeli - akár még örvend is az útnak, melyre rálépett.*
- Remélem, igen. És hogy elégedett. *Biccent újra a szavak megerősítéseként, és jelzésként, hogy egyetért azzal, amit az elf mondott. Érdekesnek találja a férfi történetét, hiszen sosem élt városban, s kettejük múltja gyakorlatilag gyökeresen különbözik.*
- Sosem éltem városban. Vagy város közelében. Sosem éltem egy helyen. Folyamatosan utaztunk apámmal. *Őszinte érdeklődéssel pillant rá az elfre, nem szomorúan, csak tényként közölve az információkat. Kíváncsi lenne, milyen lehet megállapodni valahol és valaki mellett, de nem tudja ez mikor fog bekövetkezni, ha bekövetkezik valaha. Így aztán egyelőre az egyetlen, ami marad a nő számára, hogy meghallgatja Zet beszámolóját és történeteit, ha bármikor közleni akarná őket az elf. Sythra biztosan csillogó szemekkel és végtelen kíváncsisággal fogja hallgatni őket.*
- És mi a célod?
*Dobja be aztán rövid gondolkodás után a kérdést. Ezt persze Zet akár többféleképp is értelmezheti, lévén Syth nem kifejezetten ügyes abban, hogy azt kérdezze, amire kíváncsi, vagy hogy úgy fogalmazzon, ahogy azt gondolatai kívánnák. Alapvetően persze az érdekli a fél-elfet, hogy mi a célja az életben a férfinak, mit szeretne elérni. Aztán ki tudja, hogy értelmezi Zetriat, bárhogyan is teszi majd, Syth meghallgatja a választ.*
2670. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-07 19:29:45
Üzenet elküldve: 2017-07-07 19:29:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*A lány látásmódja nagyon hasonlít Zet gondolataira, bár ő nem igazán szeret saját spirituális életéről mással beszélni. Mert hát van aki biztosan félreértené szavakká gyúrt érzéseit. Ezért inkább nem is próbálkozik vele. Inkább csendben hallgatja a lány okfejtését, és magában a nagy részével egészen egyet tud érteni. De egyelőre nem kíván hosszasan foglalkozni a témával.
A szeretet ugyebár... a szőke elf nagyon is jól tudja mire képes a szeretet egy személy jellemével. Ha nem elég erős könnyen tönkreteheti, de emellett olyan jó dolgokat szabadít fel benne, melyeket könnyen erénnyé is lehet kovácsolni. Zetriatnak mindkettőből jutott elég. De azt még ő sem tudhatja mit tartogat neki a jövő.*
-Kivéve, ha az illető akit szeretsz nem viszonozza az érzéseid, vagy talál valami fontosabbat az életben.
*Nem szeretné magára haragítani a másikat, részben igazat ad neki, de tapasztalatból beszél.*
-Atyád jó embernek tűnik. Biztosan figyeli milyen utat választasz magadnak.
*A kérdésen egy pillanatig elgondolkodik, majd szóra nyitja ajkait.*
-Itt születtem, és itt éltem úgy huszonöt esztendős koromig. Aztán meg szerettem volna szabadulni a város nyüzsgésétől. Ezért elvonultam az erdőbe, és évekig egyedül éltem. Tegnap tértem vissza, mert
úgy éreztem még van néhány dolgom itt. Akkor találkoztam ezzel a társasággal.
*A lány látásmódja nagyon hasonlít Zet gondolataira, bár ő nem igazán szeret saját spirituális életéről mással beszélni. Mert hát van aki biztosan félreértené szavakká gyúrt érzéseit. Ezért inkább nem is próbálkozik vele. Inkább csendben hallgatja a lány okfejtését, és magában a nagy részével egészen egyet tud érteni. De egyelőre nem kíván hosszasan foglalkozni a témával.
A szeretet ugyebár... a szőke elf nagyon is jól tudja mire képes a szeretet egy személy jellemével. Ha nem elég erős könnyen tönkreteheti, de emellett olyan jó dolgokat szabadít fel benne, melyeket könnyen erénnyé is lehet kovácsolni. Zetriatnak mindkettőből jutott elég. De azt még ő sem tudhatja mit tartogat neki a jövő.*
-Kivéve, ha az illető akit szeretsz nem viszonozza az érzéseid, vagy talál valami fontosabbat az életben.
*Nem szeretné magára haragítani a másikat, részben igazat ad neki, de tapasztalatból beszél.*
-Atyád jó embernek tűnik. Biztosan figyeli milyen utat választasz magadnak.
*A kérdésen egy pillanatig elgondolkodik, majd szóra nyitja ajkait.*
-Itt születtem, és itt éltem úgy huszonöt esztendős koromig. Aztán meg szerettem volna szabadulni a város nyüzsgésétől. Ezért elvonultam az erdőbe, és évekig egyedül éltem. Tegnap tértem vissza, mert
úgy éreztem még van néhány dolgom itt. Akkor találkoztam ezzel a társasággal.
2669. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-07 18:57:55
Üzenet elküldve: 2017-07-07 18:57:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
*Úgy tűnik Griwor kissé fennakadt Syth korábbi, istenekről tett megjegyzésén. De legalábbis, még ha nem is fennakadt, de mindenképp kíváncsi rá, hogy mit gondol a fél-elf a fensőbb erőkről.*
- Talán a ti Természet Anyátokhoz hasonlítható. Úgy tanultam, hogy tiszteljem Hold Anyát, Föld Anyát, a Szellemeket. Sok mindenért lehet hálás az ember, így a fűért, ami az állatokat táplálja, a szélért, amely viharokat kavar. *Ha valamiről, hát erről tud valamelyest többet beszélni, hiszen ez egyrészről nem kapcsolódik szorosan önmagához, de sokat foglalkozott vele - édesapja gondosan tanítgatta, hogy szeressen mindent, amit lehet, és legyen hálás mindenért, amit megkaphat. És mégis, egy borzasztó konok és komor nő lett belőle, hiába kapott ilyen nevelést.
Reméli, hogy ezzel kielégítette Gor kíváncsiságát, és részéről alapvetően le is van zárva ez a téma.*
~Kíváncsi népek ezek a tündérek.~
*Amikor Zetriat az érdekes párosításokat említi, Sythra kissé elmosolyodik, ő is így gondolja, hogy mind szülei, mind jelenlegi társai nevezhetők érdekesnek.* - Ha megszeretsz valakit, nem hagyhatod el. De nem is akarod. *Villantja bíbor tekintetét az elfre, melyből a férfi láthatja, hogy a nő valóban így gondolja. Apja is ezt mondogatta mindig, főleg arra a kérdésre válaszolva, hogy egy kóbor férfi miért telepszik meg egy erdei elf mellett. A szeretet ugyebár...*
- Nem terveztem átutazni. Vagyis... Atyám néhány hata halt meg, azzal a kívánsággal, hogy találjak magamnak társakat, szeressek, gyarapodjak, éljek. *Vállat von, ahogy újra rápillant az elfre, kissé réveteg tekintettel.* - Úgyhogy ezt teszem. És te? *Megpróbálkozik valami kedves, vagy bátorító mosollyal, ami esetében inkább fura vicsorgásnak tűnhet, de talán Zet meglátja benne az igazi szándékot.*
*Úgy tűnik Griwor kissé fennakadt Syth korábbi, istenekről tett megjegyzésén. De legalábbis, még ha nem is fennakadt, de mindenképp kíváncsi rá, hogy mit gondol a fél-elf a fensőbb erőkről.*
- Talán a ti Természet Anyátokhoz hasonlítható. Úgy tanultam, hogy tiszteljem Hold Anyát, Föld Anyát, a Szellemeket. Sok mindenért lehet hálás az ember, így a fűért, ami az állatokat táplálja, a szélért, amely viharokat kavar. *Ha valamiről, hát erről tud valamelyest többet beszélni, hiszen ez egyrészről nem kapcsolódik szorosan önmagához, de sokat foglalkozott vele - édesapja gondosan tanítgatta, hogy szeressen mindent, amit lehet, és legyen hálás mindenért, amit megkaphat. És mégis, egy borzasztó konok és komor nő lett belőle, hiába kapott ilyen nevelést.
Reméli, hogy ezzel kielégítette Gor kíváncsiságát, és részéről alapvetően le is van zárva ez a téma.*
~Kíváncsi népek ezek a tündérek.~
*Amikor Zetriat az érdekes párosításokat említi, Sythra kissé elmosolyodik, ő is így gondolja, hogy mind szülei, mind jelenlegi társai nevezhetők érdekesnek.* - Ha megszeretsz valakit, nem hagyhatod el. De nem is akarod. *Villantja bíbor tekintetét az elfre, melyből a férfi láthatja, hogy a nő valóban így gondolja. Apja is ezt mondogatta mindig, főleg arra a kérdésre válaszolva, hogy egy kóbor férfi miért telepszik meg egy erdei elf mellett. A szeretet ugyebár...*
- Nem terveztem átutazni. Vagyis... Atyám néhány hata halt meg, azzal a kívánsággal, hogy találjak magamnak társakat, szeressek, gyarapodjak, éljek. *Vállat von, ahogy újra rápillant az elfre, kissé réveteg tekintettel.* - Úgyhogy ezt teszem. És te? *Megpróbálkozik valami kedves, vagy bátorító mosollyal, ami esetében inkább fura vicsorgásnak tűnhet, de talán Zet meglátja benne az igazi szándékot.*
2668. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-07 18:33:30
Üzenet elküldve: 2017-07-07 18:33:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*A folyó csillogó hullámai nem csak megnyugtatóan hatnak a férfire, de úgy érzi valamelyest szófukarságán is oldanak, ami a társaságban nem hátrány.
Ami Sythrat illeti csak apró jelek árulták el, mi azért nem mindenkinek tűnhet fel. De miután Zetriat jó ideig csak az elfek társaságát kereste megtanulta megkülönböztetni a tiszta vérű fajtásait a félvérektől. Azóta persze teljesen más a helyzet, hisz megbékélt az emberekkel is, és az orkokat sem gyűlöli már teljes szívéből.
Mikor a fél-elf a szüleiről mesél Lorsra pillantana, de hiába keresi tekintetével nem találja se őt, se az apró szárnyatlan tündérlányt. Valószínűleg valahol lemaradtak. Mindegy is, bizonyára majd beérik hamarosan a csoportot. Nem gyerekek már, akikre mindenképpen vigyázni kell.*
-Érdekes párosítás. Egy elf, és egy lovag. Bár nem furcsább mint a mi lovagunk, és tündérünk egymásra találása.
*Egy enyhe, bohókás mosolyt ejt meg a nő irányába, miközben sétálnak a folyó ezen szakaszán.*
-Mi dolgod van itt a városban? Átutazóban vagy?
*Ismét semmi udvariasság, semmi előzékenység. Nehéz lesz Zetbe újra belenevelni az alapvető illemet.*
*A folyó csillogó hullámai nem csak megnyugtatóan hatnak a férfire, de úgy érzi valamelyest szófukarságán is oldanak, ami a társaságban nem hátrány.
Ami Sythrat illeti csak apró jelek árulták el, mi azért nem mindenkinek tűnhet fel. De miután Zetriat jó ideig csak az elfek társaságát kereste megtanulta megkülönböztetni a tiszta vérű fajtásait a félvérektől. Azóta persze teljesen más a helyzet, hisz megbékélt az emberekkel is, és az orkokat sem gyűlöli már teljes szívéből.
Mikor a fél-elf a szüleiről mesél Lorsra pillantana, de hiába keresi tekintetével nem találja se őt, se az apró szárnyatlan tündérlányt. Valószínűleg valahol lemaradtak. Mindegy is, bizonyára majd beérik hamarosan a csoportot. Nem gyerekek már, akikre mindenképpen vigyázni kell.*
-Érdekes párosítás. Egy elf, és egy lovag. Bár nem furcsább mint a mi lovagunk, és tündérünk egymásra találása.
*Egy enyhe, bohókás mosolyt ejt meg a nő irányába, miközben sétálnak a folyó ezen szakaszán.*
-Mi dolgod van itt a városban? Átutazóban vagy?
*Ismét semmi udvariasság, semmi előzékenység. Nehéz lesz Zetbe újra belenevelni az alapvető illemet.*
2667. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-07 18:24:21
Üzenet elküldve: 2017-07-07 18:24:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
- Én is csak rögtönöztem. De talán te tudsz neki szöveget költeni. Legalábbis a dúdolásod alapján. *Válaszol Griwornak.*
- Tartsunk össze? *Ismétli a férfi szavait halkan, leginkább csak magának, miközben a tekintete arra siklik amerre Gor nézett. A többiek mind kettesével rendeződnek, még a két szótlan is. Griwor felajánlja a karját, mosolyogva elfogadja. Felnéz rá, és ismét halkan, de most tényleg hozzá intézi a szavait, közben szemei visszakúsznak a többiek felé.* - Ezzel rájuk utalsz? *Biccent a társaik felé.* Hogy ők is majd leválnak tőlünk? Mint például Nellara és Vokattä? *Majd vidámabb hangon folytatja és néz fel újra Griworra* - Párkapcsolati tanácsadónak kellene mennünk. Nézd milyen jól összehoztunk eddig mindenkit. *Nevet fel.
A folyónál a vékonyka nadrágjának szárait felgyűri a térde fölé, majd lassan belesétál a hűvös vízbe, de csak addig amíg a ruhája engedi. A lábfejét beletúrja a puha iszapba. Elidőzik egy kis ideig, majd vissza sétál, egészen a víz széléig. Ekkor Gor lepi meg egy virággal.*
- De szép! *Csodálja meg, és mosolyogva hagyja, hogy a hajába tűzze azt.
Bólint, majd tovább halad a folyópart mentén a víz legszélén a tisztás felé.*
- Én is csak rögtönöztem. De talán te tudsz neki szöveget költeni. Legalábbis a dúdolásod alapján. *Válaszol Griwornak.*
- Tartsunk össze? *Ismétli a férfi szavait halkan, leginkább csak magának, miközben a tekintete arra siklik amerre Gor nézett. A többiek mind kettesével rendeződnek, még a két szótlan is. Griwor felajánlja a karját, mosolyogva elfogadja. Felnéz rá, és ismét halkan, de most tényleg hozzá intézi a szavait, közben szemei visszakúsznak a többiek felé.* - Ezzel rájuk utalsz? *Biccent a társaik felé.* Hogy ők is majd leválnak tőlünk? Mint például Nellara és Vokattä? *Majd vidámabb hangon folytatja és néz fel újra Griworra* - Párkapcsolati tanácsadónak kellene mennünk. Nézd milyen jól összehoztunk eddig mindenkit. *Nevet fel.
A folyónál a vékonyka nadrágjának szárait felgyűri a térde fölé, majd lassan belesétál a hűvös vízbe, de csak addig amíg a ruhája engedi. A lábfejét beletúrja a puha iszapba. Elidőzik egy kis ideig, majd vissza sétál, egészen a víz széléig. Ekkor Gor lepi meg egy virággal.*
- De szép! *Csodálja meg, és mosolyogva hagyja, hogy a hajába tűzze azt.
Bólint, majd tovább halad a folyópart mentén a víz legszélén a tisztás felé.*
2666. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-07 11:37:49
Üzenet elküldve: 2017-07-07 11:37:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*A folyópart felé vezető úton hátra marad Lorssal. A többiek valószínűleg nem is hallják, amit beszélgetnek. Sya nem tudja, hogy mit mondjon, de egyszer csak megszólal* -Kislány voltam még, amikor meghalt az édesanyám. Egy férfi talált rám az erdőben, aki pár évig nevelt, amíg elég nagyok nem lettek a szárnyaim, majd… *Nem, nem tudja folytatni. Nem áll még készen mindenre. Ennyi most elég volt. Talán Lors értékeli, hogy ő is felfedett valamit a múltjából. Amikor kissé megnyugszik és érzi, hogy ismét remegő hang nélkül tud megszólalni, ismét beszélni kezd.*–Rajtuk kívül senkit sem ismertem. Nemigen találkoztam más élőlényekkel csak állatokkal. Az erdő közepén egy házban éltem, ahol az a férfi rengeteg könyvet halmozott fel. Mindenféle témájú könyvet meg lehet ott találni. Egész életemben csak olvastam mindenféléről és úgy döntöttem, hogy szeretnék mindent megtapasztalni. Ekkor jöttem ide és szerencsémre, elsőre találkoztam Gorral, Anával és még pár személlyel, akik már másfelé vették az útjukat.*Miközben beszél nem igen néz a lovagra csak miután befejezte. Kíváncsi, hogy milyen hatással lesz ez a férfira. Nem volt egyszerű megnyílnia, de valamiért Lorshavrund fontossá vált számára. A folyóparton csak gyönyörködik a táj szépségeiben. Teljesen elvarázsolják a vízen tükröződő fények és, ahogy a szél fújja a fákat. Amikor meglátja a homokot lehajol és leveszi a cipőjét. Érezni szeretné a talpán a homok lágy simogatását. Legszívesebben belefeküdne és nézné az eget.*-Nem maradunk itt egy kicsit?*Kérdezi hirtelen a lovagot. A többiek után néz, még nincsenek olyan messze, hogy ne kiálthatnának utánuk, hogy kicsit hátra maradnak. Visszanéz Lorsra és mosolyog. A szeme most világos zöld a jókedvtől.*
*A folyópart felé vezető úton hátra marad Lorssal. A többiek valószínűleg nem is hallják, amit beszélgetnek. Sya nem tudja, hogy mit mondjon, de egyszer csak megszólal* -Kislány voltam még, amikor meghalt az édesanyám. Egy férfi talált rám az erdőben, aki pár évig nevelt, amíg elég nagyok nem lettek a szárnyaim, majd… *Nem, nem tudja folytatni. Nem áll még készen mindenre. Ennyi most elég volt. Talán Lors értékeli, hogy ő is felfedett valamit a múltjából. Amikor kissé megnyugszik és érzi, hogy ismét remegő hang nélkül tud megszólalni, ismét beszélni kezd.*–Rajtuk kívül senkit sem ismertem. Nemigen találkoztam más élőlényekkel csak állatokkal. Az erdő közepén egy házban éltem, ahol az a férfi rengeteg könyvet halmozott fel. Mindenféle témájú könyvet meg lehet ott találni. Egész életemben csak olvastam mindenféléről és úgy döntöttem, hogy szeretnék mindent megtapasztalni. Ekkor jöttem ide és szerencsémre, elsőre találkoztam Gorral, Anával és még pár személlyel, akik már másfelé vették az útjukat.*Miközben beszél nem igen néz a lovagra csak miután befejezte. Kíváncsi, hogy milyen hatással lesz ez a férfira. Nem volt egyszerű megnyílnia, de valamiért Lorshavrund fontossá vált számára. A folyóparton csak gyönyörködik a táj szépségeiben. Teljesen elvarázsolják a vízen tükröződő fények és, ahogy a szél fújja a fákat. Amikor meglátja a homokot lehajol és leveszi a cipőjét. Érezni szeretné a talpán a homok lágy simogatását. Legszívesebben belefeküdne és nézné az eget.*-Nem maradunk itt egy kicsit?*Kérdezi hirtelen a lovagot. A többiek után néz, még nincsenek olyan messze, hogy ne kiálthatnának utánuk, hogy kicsit hátra maradnak. Visszanéz Lorsra és mosolyog. A szeme most világos zöld a jókedvtől.*
2665. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-06 23:23:12
Üzenet elküldve: 2017-07-06 23:23:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Városnézés//
*Ahogy Ana furulyázik, rögtönözve dudorászik hozzá, de amikor abbahagyja, akkor ő is elhallgat.*
- Mi ez a dal? Szövege is van?
*Elindulnak komótosan a folyópartra a temetőn keresztül, úgy tűnik, mindenki párba rendeződik, Lors és Sya, a szerelmespár, Zet és Sythra, a két szófukar, no meg ő és Ana. Rá is kacsint Anára, és felajánlja a karját. Amit Ana mond Eeyrről, azzal egyetért, ezért bólogat a szavaira.*
- Akkor mi, Természet Anya követői, ráadásul tündérek, tartsunk össze. *Jegyzi meg, majd Sythrához fordul.* Ha nem az új istenek az isteneid, akkor kik az isteneid? *Ahogy a folyópartra érnek, hallja a beszélgetését Zettel. Őt ugyan nem érdekli, hogy a másik milyen fajú, amíg a másik nem akar rosszat neki, vagy a társainak. A folyóparton végre eszébe jut, hogy ideje lenne megmosnia az arcát. Jól esik neki a hűs folyóvíz. Egy kis virágot letép, beletűzi Ana hajába. Ha engedi ezt neki, akkor megszemléli az eredményt és elismerően biccent. Ezután a többiekhez fordul.* Sétáljunk a folyóparton az erdőszéli tisztás felé, igazi kis ékszerdoboz azoknak, akik szeretik az erdőt, a természetet, ott meg is pihenhetünk egy kicsit.
A hozzászólás írója (Griwor Hurygon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.06 23:23:33
*Ahogy Ana furulyázik, rögtönözve dudorászik hozzá, de amikor abbahagyja, akkor ő is elhallgat.*
- Mi ez a dal? Szövege is van?
*Elindulnak komótosan a folyópartra a temetőn keresztül, úgy tűnik, mindenki párba rendeződik, Lors és Sya, a szerelmespár, Zet és Sythra, a két szófukar, no meg ő és Ana. Rá is kacsint Anára, és felajánlja a karját. Amit Ana mond Eeyrről, azzal egyetért, ezért bólogat a szavaira.*
- Akkor mi, Természet Anya követői, ráadásul tündérek, tartsunk össze. *Jegyzi meg, majd Sythrához fordul.* Ha nem az új istenek az isteneid, akkor kik az isteneid? *Ahogy a folyópartra érnek, hallja a beszélgetését Zettel. Őt ugyan nem érdekli, hogy a másik milyen fajú, amíg a másik nem akar rosszat neki, vagy a társainak. A folyóparton végre eszébe jut, hogy ideje lenne megmosnia az arcát. Jól esik neki a hűs folyóvíz. Egy kis virágot letép, beletűzi Ana hajába. Ha engedi ezt neki, akkor megszemléli az eredményt és elismerően biccent. Ezután a többiekhez fordul.* Sétáljunk a folyóparton az erdőszéli tisztás felé, igazi kis ékszerdoboz azoknak, akik szeretik az erdőt, a természetet, ott meg is pihenhetünk egy kicsit.
A hozzászólás írója (Griwor Hurygon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.06 23:23:33
2664. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-06 20:04:01
Üzenet elküldve: 2017-07-06 20:04:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
*Némán, különösebb érdeklődés vagy hangok nélkül követi társait. Neki ezek a helyek nem jelentenek semmit, nem fűz hozzájuk emlékeket, sosem járt erre, így egyrészt haladásban, másrészt történet mesélésben is a többiekre bízza magát. Majd azok elmesélik, amit mesélésre méltónak találnak. A környezettel való ismerkedéséből és nézelődésből az elf kérdése zökkenti ki. Ennyire nyilvánvaló lenne, hogy fattyú? Természetesen nem egy csillogó bőrű, aranyhajú szépség, legalábbis egyértelműek a különbségek közte és Zet között, a vak is láthatja.*
- Igen. *Bólint a férfira, s egy pillanatra megtorpan, elgondolkodik, hogy talán mondhatna kicsivel többet. Legalábbis, az igazság az, hogy előbb vagy utóbb kénytelen lesz megnyílni társainak, még a végén elküldik, azt pedig egyelőre egyáltalán nem szeretné.* - Édesanyám erdőlakó volt. Édesapám kóbor lovag. *Újabb megtorpanás, kis agymunka, de ezúttal úgy dönt, eleget szólt magától, az elf, avagy a többiek úgyis kérdezni fognak, ha kíváncsiak valamire. Amikor anyját említi, kissé elérzékenyül hangja, s szemeiben most először látható valami kis szomorú villanás. Ez persze édesapja említése során is folytatódik. Természetes, hogy érzelmek futnak át rajta, sosem bocsátotta meg magának, hogy édesanyja belehalt a szülésbe, apjának halála pedig még eléggé friss élmény, nincs pár hete, hogy elhunyt az említett. Végül Zetriat újabb szavakat ont, s a régmúltról mesél, amire Sythra kissé elmosolyodik, s lelki szemei előtt megjelenik egy csapat Zetre hasonlító kiskölyök, akik a folyóban pancsolnak. Épphogy csak nem kuncogja el magát, ez az arckifejezés váltja most fel az előbbi szomorkást.*
A hozzászólás írója (Sythra Nyrinath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.06 20:05:17
*Némán, különösebb érdeklődés vagy hangok nélkül követi társait. Neki ezek a helyek nem jelentenek semmit, nem fűz hozzájuk emlékeket, sosem járt erre, így egyrészt haladásban, másrészt történet mesélésben is a többiekre bízza magát. Majd azok elmesélik, amit mesélésre méltónak találnak. A környezettel való ismerkedéséből és nézelődésből az elf kérdése zökkenti ki. Ennyire nyilvánvaló lenne, hogy fattyú? Természetesen nem egy csillogó bőrű, aranyhajú szépség, legalábbis egyértelműek a különbségek közte és Zet között, a vak is láthatja.*
- Igen. *Bólint a férfira, s egy pillanatra megtorpan, elgondolkodik, hogy talán mondhatna kicsivel többet. Legalábbis, az igazság az, hogy előbb vagy utóbb kénytelen lesz megnyílni társainak, még a végén elküldik, azt pedig egyelőre egyáltalán nem szeretné.* - Édesanyám erdőlakó volt. Édesapám kóbor lovag. *Újabb megtorpanás, kis agymunka, de ezúttal úgy dönt, eleget szólt magától, az elf, avagy a többiek úgyis kérdezni fognak, ha kíváncsiak valamire. Amikor anyját említi, kissé elérzékenyül hangja, s szemeiben most először látható valami kis szomorú villanás. Ez persze édesapja említése során is folytatódik. Természetes, hogy érzelmek futnak át rajta, sosem bocsátotta meg magának, hogy édesanyja belehalt a szülésbe, apjának halála pedig még eléggé friss élmény, nincs pár hete, hogy elhunyt az említett. Végül Zetriat újabb szavakat ont, s a régmúltról mesél, amire Sythra kissé elmosolyodik, s lelki szemei előtt megjelenik egy csapat Zetre hasonlító kiskölyök, akik a folyóban pancsolnak. Épphogy csak nem kuncogja el magát, ez az arckifejezés váltja most fel az előbbi szomorkást.*
A hozzászólás írója (Sythra Nyrinath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.06 20:05:17
2663. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-06 17:56:54
Üzenet elküldve: 2017-07-06 17:56:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Eldöntetett hát, hogy a folyópartra veszik az irányt. Ennek megfelelően cselekszik Zet is, és megindítja lépteit a szegények fürdőjéhez. Nem különösebben siet, felveszi az apró népség tempóját, és próbálja is tartani azt. Útközben viszont a maga kis csendességében gondolkozik. Gondolkozik azon, hogy megszólítsa-e a fél-elfet, vagy inkább folytassa az utat minden szó nélkül. Hasonlón visszafogottnak, és csendesnek tűnik a másik. Nem beszél feleslegesen, ezidáig csak kérdésekre válaszolt. De nem sokat veszíthet, így úgy dönt megszólítja.*
-Jól vettem észre, hogy fél-elf vagy?
*Nem tudja ez mennyire lehet bántó a másik számára, de talán eléggé elnéző lesz vele, vagy talán mégsem. Ez majd kiderül. Mivel más egyelőre nem jut az eszébe inkább csendben marad. Miután kimondta, rögtön el is bizonytalanodott abban, hogy ez volt a helyes.
Érdekes, hogy több mint hatvan nyarat élt már meg, mégsem tudja helyén kezelni az ilyen helyzeteket.
A folyóparton aztán örömmel áll meg legalább pár pillanatra, és emlékszik vissza gyerekkorára, mikor még ő is ide járt le tisztálkodni.*
-Semmit nem változott ez a hely. Kiskoromban is pont ugyanilyen volt. Akkoriban sokat jártunk le ide, és önfeledten élveztük az időjárást, a folyó sodrását.
*Eldöntetett hát, hogy a folyópartra veszik az irányt. Ennek megfelelően cselekszik Zet is, és megindítja lépteit a szegények fürdőjéhez. Nem különösebben siet, felveszi az apró népség tempóját, és próbálja is tartani azt. Útközben viszont a maga kis csendességében gondolkozik. Gondolkozik azon, hogy megszólítsa-e a fél-elfet, vagy inkább folytassa az utat minden szó nélkül. Hasonlón visszafogottnak, és csendesnek tűnik a másik. Nem beszél feleslegesen, ezidáig csak kérdésekre válaszolt. De nem sokat veszíthet, így úgy dönt megszólítja.*
-Jól vettem észre, hogy fél-elf vagy?
*Nem tudja ez mennyire lehet bántó a másik számára, de talán eléggé elnéző lesz vele, vagy talán mégsem. Ez majd kiderül. Mivel más egyelőre nem jut az eszébe inkább csendben marad. Miután kimondta, rögtön el is bizonytalanodott abban, hogy ez volt a helyes.
Érdekes, hogy több mint hatvan nyarat élt már meg, mégsem tudja helyén kezelni az ilyen helyzeteket.
A folyóparton aztán örömmel áll meg legalább pár pillanatra, és emlékszik vissza gyerekkorára, mikor még ő is ide járt le tisztálkodni.*
-Semmit nem változott ez a hely. Kiskoromban is pont ugyanilyen volt. Akkoriban sokat jártunk le ide, és önfeledten élveztük az időjárást, a folyó sodrását.
2662. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-06 15:12:52
Üzenet elküldve: 2017-07-06 15:12:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Szóval egy "kösz, nem" is megtehette volna. Vállat vonva hagyta ott a tündért, minden szó nélkül. Nincs kedve veszekedni egy ilyen lénnyel, meg egyébként sincs - senkivel. Lovát kényelmes vágtában tartva halad el a hallott folyó mellett, mielőtt lefordulna a temetőhöz megáll, hogy Aäthela tudjon inni egy keveset. Megveregeti őt, aztán kellemes lépésben halad tovább, látva már a temetőnek nevezett területet, megnyugodva, hogy nem verték át és vezették rossz irányba.* ~Remek. Elég hosszú az út még, de remélem megéri.~
2661. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-07-05 21:47:04
Üzenet elküldve: 2017-07-05 21:47:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
- Rhebossevel láttuk is, ott volt az égen. Vagy az pont a másik volt? *Ő ezt igazán nem tudja eldönteni, de Alenia lehet, hogy képes lesz a dolog végére járni Svir emlékei alapján. Persze ő nem ragaszkodik hozzá, bőven elég bosszantóak számára a kisebb természetfeletti lények is, a nagyobbakkal nincs ereje törődni.*
- Örömömre szolgált. *Ebben teljesen igazat mond. Ha valamit szeret csinálni, akkor az a történetek mesélése. És minél inkább sajátja egy történet, annál jobb.*
- Igaz, még azt hinnék a szülei, hogy elraboltam. Ha a bátyja nem panaszolt már be rég minket. *Az olyan finom hölgyek, mint Alenia eltűnése nagy hisztériát tud kelteni a hozzátartozók körében, neki pedig egyáltalán nem hiányoznak az ilyen vádak.*
- Rendben, akkor irány a tisztás és csak aztán a város. *A tisztás irányába kormányozza frankót, arra mennek tovább.*
- A hazaúton viszont kegyednek kell valamit mesélnie a történetemért cserébe. *Véleménye szerint ez egy tisztességes ajánlat. Szívesen meghallgat valami olyat, amit Alenia tud, de ő nem.*
- Örömömre szolgált. *Ebben teljesen igazat mond. Ha valamit szeret csinálni, akkor az a történetek mesélése. És minél inkább sajátja egy történet, annál jobb.*
- Igaz, még azt hinnék a szülei, hogy elraboltam. Ha a bátyja nem panaszolt már be rég minket. *Az olyan finom hölgyek, mint Alenia eltűnése nagy hisztériát tud kelteni a hozzátartozók körében, neki pedig egyáltalán nem hiányoznak az ilyen vádak.*
- Rendben, akkor irány a tisztás és csak aztán a város. *A tisztás irányába kormányozza frankót, arra mennek tovább.*
- A hazaúton viszont kegyednek kell valamit mesélnie a történetemért cserébe. *Véleménye szerint ez egy tisztességes ajánlat. Szívesen meghallgat valami olyat, amit Alenia tud, de ő nem.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057