//Az Alrishul Ház Visszatérése - M2, Ardith//
*Kicsit gyanakvóan, ámde értetlenül kapkodja a fejét hol a koldusra, hol pedig a bizalmatlan nőre. Mielőtt bármit is csinálna, gondosan mérlegel.*
"Az öregnek igaza lehet, hisz sovány és büdös. Ha mellé még figyelembe vesszük, hogy a nő egy olyan faj tagja, akinek kenyere a bizalmatlanság és az elővigyázatosság, akkor duplán levonható a következtetés. Ezen kívül még hasznunkra is válhat az öreg, mikor a városi eseményeket kell kikémlelni észrevétlenül. Hmm..."
*Sóhajtva pillant a sovány férfire, majd szigorú tekintetét a nőre szegezi.*
-Engedd el, éjelf! Nem azért mentettük meg, hogy bántsd! Ha nem bízol benne, bízd az én gondomra!
*Ha esetleg hezitálna a nő, Ryrin a kardjának markolatára helyezi jobbját, majd ismét felszólal.*
-Azt mondtam engedd el...
*A sejtető hangsúly talán meghozza a kívánt hatást. Ha nem, akár a párbajig is képes elmenni a lovag az ártatlan ember védelmében. Persze bízzunk abban, hogy a nő nem ostoba. Hogy nem fordul a szövetségesei ellen egy koszos koldus miatt.*
-Te! Jöjj közelebb!
*Bök ujjával az öreg felé, ha lenyugodtak a kedélyek, s ha az megáll előtte, a lovag a szemébe néz.*
-Hamarosan megfürödhetsz, s élelmet is kapsz.
*Majd üveges szemébe néz. Tudja, hogy nem engedheti el, hiszen az általa gerjesztett pletyka az Alrishulok vesztét okozhatja.*
-Gondoskodom rólad, s talán majd fizetséget is kapsz, ha a szolgám leszel. Kiugrási lehetőség a mostani életedből, fontold meg!
*Hogy mit is csinál? Építi a kapcsolatait. Egy lovagnak mindig is szüksége volt mecénásokra, tanoncokra, s udvartartásra. Ezt alapozza meg a jövő számára. A hűséges emberekből álló csapat immár Tenmin mellett még egy taggal bővülhet, ha a pórnép tagja is így gondolja. Ha nem... Nos, mint említettem, nem engedheti el Ryrin... Akkor az éjelf gondjaira bízza.*