Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 14 (261. - 280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
280. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-25 16:13:25
Üzenet elküldve: 2012-08-25 16:13:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
*Értékes időt veszít el a négyes, miközben azon tanakodnak, mivel induljanak neki, mivel ne, mit csináljanak a holttestekkel. Ezért is kerülheti el a figyelmüket az a tény, hogy távolabb épp most érkezett egy hajó, melyről utasok szálltak le, s éppen szállnak fel rá: ez minden bizonnyal a mai napra az utolsó utasszállító hajó, így ha észreveszik, s egyáltalán akarnak vele menni, akkor csipkedniük kell magukat, mert fél órán belül el fog indulni...*
*Értékes időt veszít el a négyes, miközben azon tanakodnak, mivel induljanak neki, mivel ne, mit csináljanak a holttestekkel. Ezért is kerülheti el a figyelmüket az a tény, hogy távolabb épp most érkezett egy hajó, melyről utasok szálltak le, s éppen szállnak fel rá: ez minden bizonnyal a mai napra az utolsó utasszállító hajó, így ha észreveszik, s egyáltalán akarnak vele menni, akkor csipkedniük kell magukat, mert fél órán belül el fog indulni...*
279. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-25 15:52:25
Üzenet elküldve: 2012-08-25 15:52:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
*Szemeit ugyan lustán nyitja ki, de agytekervényei elképesztő gyorsasággal forognak, hogy megoldásra leljenek.*
- Bár időt vesztünk vele, a hullákat el kell égetni. *Ért egyet a nővel, azután visszamélyed gondolatai tengerébe.*
- A Kikötő nincs messze, a folyó sodrása nem erős, és nincsenek rajta még kisebb vízesések sem. Ráadásul mielőtt még a fertőzés felütötte volna a fejét, a legénység rendbe tette. *Elmélkedik hangosan, hogy társai is követni tudják gondolatmenetét.* Véleményem szerint kibírja a Kikötőig, ahol ha valami hibát észlelünk, meg tudjuk majd javítani. *Jelenti ki végül, majd kisvártatva újból szólásra nyitja száját.* Arról nem is beszélve, hogy egy olyan sziget elérése a célunk, ahova feltételezésem szerint nem mennek, vagy ha mégis, akkor nem térnek vissza. Egy hajót kibérelni pedig nem olcsó mulatság, főleg nem egy ilyen veszélyes és kétes útra.
*Ekkor jelenik meg a férfi, akit Mindirra magában csak 'Égimeszelő' néven tart számon.*
- A vírus lehet, megbomlasztotta az elméjüket, de annyira biztosan nem, hogy a betömött lyukkal babrálni kezdjenek. *Állapítja meg hűvösen, kissé talán sértődötten is, elvégre ő, aki egész életét hajón töltötte pontosan tisztában van azzal, hogy mit jelent a hajósok számára a hajó.*
- Ennyi erővel égesd fel magad is, elvégre ugyanannyi esélyed van arra, hogy csupán a létezésed miatt fertőzöl, mint ennek a fatákolmánynak. *Kiállt az eltűnő félben lévő Gorduzar után. "Neki sem erőssége a gondolkozás."*
- Szóval. *Tér vissza mondandója vezérfonalához.* Szerintem vagy ez a ladik, vagy a biztos halá... *Jelentené ki határozottan, de hajó belsejéből újból felbukkanó alak miatt elveszti önkontrollját.*
- Meg vagy te bolondulva?! *Rivall rá a rumot csorgatóra.* Ha az erdő felől megyünk, akkor értékes napokat veszthetünk, ha pedig a folyó felől szeretnénk menni, akkor vagy ez a ladik, vagy egy utasszállító, aminek a fedélzetére lépve valószínűleg mindenkit megfertőznénk! Arról nem is beszélve, ha mégis felégetnénk a hajót, akkor is szükségünk lenne valami tűzgyújtó eszközre, amit csak a hajó belsejében találhatunk meg, vagy azt hiszed, hogy kovakővel a zsebünkbe járunk-kelünk?! És mit gondolsz, a városiak nem csődülnének ide azonnal, elvégre egy égő hajó elég feltűnő! *Hangjából csak árad a düh, mikor aztán a félmeztelen még a fedélzetet is elhagyja, teljesen kikel magából.* Eszednél vagy?! *Szalad, majd hajol ki azon a korláton, mely a legközelebb esik a távozófélben lévő alakhoz.*
*Szemeit ugyan lustán nyitja ki, de agytekervényei elképesztő gyorsasággal forognak, hogy megoldásra leljenek.*
- Bár időt vesztünk vele, a hullákat el kell égetni. *Ért egyet a nővel, azután visszamélyed gondolatai tengerébe.*
- A Kikötő nincs messze, a folyó sodrása nem erős, és nincsenek rajta még kisebb vízesések sem. Ráadásul mielőtt még a fertőzés felütötte volna a fejét, a legénység rendbe tette. *Elmélkedik hangosan, hogy társai is követni tudják gondolatmenetét.* Véleményem szerint kibírja a Kikötőig, ahol ha valami hibát észlelünk, meg tudjuk majd javítani. *Jelenti ki végül, majd kisvártatva újból szólásra nyitja száját.* Arról nem is beszélve, hogy egy olyan sziget elérése a célunk, ahova feltételezésem szerint nem mennek, vagy ha mégis, akkor nem térnek vissza. Egy hajót kibérelni pedig nem olcsó mulatság, főleg nem egy ilyen veszélyes és kétes útra.
*Ekkor jelenik meg a férfi, akit Mindirra magában csak 'Égimeszelő' néven tart számon.*
- A vírus lehet, megbomlasztotta az elméjüket, de annyira biztosan nem, hogy a betömött lyukkal babrálni kezdjenek. *Állapítja meg hűvösen, kissé talán sértődötten is, elvégre ő, aki egész életét hajón töltötte pontosan tisztában van azzal, hogy mit jelent a hajósok számára a hajó.*
- Ennyi erővel égesd fel magad is, elvégre ugyanannyi esélyed van arra, hogy csupán a létezésed miatt fertőzöl, mint ennek a fatákolmánynak. *Kiállt az eltűnő félben lévő Gorduzar után. "Neki sem erőssége a gondolkozás."*
- Szóval. *Tér vissza mondandója vezérfonalához.* Szerintem vagy ez a ladik, vagy a biztos halá... *Jelentené ki határozottan, de hajó belsejéből újból felbukkanó alak miatt elveszti önkontrollját.*
- Meg vagy te bolondulva?! *Rivall rá a rumot csorgatóra.* Ha az erdő felől megyünk, akkor értékes napokat veszthetünk, ha pedig a folyó felől szeretnénk menni, akkor vagy ez a ladik, vagy egy utasszállító, aminek a fedélzetére lépve valószínűleg mindenkit megfertőznénk! Arról nem is beszélve, ha mégis felégetnénk a hajót, akkor is szükségünk lenne valami tűzgyújtó eszközre, amit csak a hajó belsejében találhatunk meg, vagy azt hiszed, hogy kovakővel a zsebünkbe járunk-kelünk?! És mit gondolsz, a városiak nem csődülnének ide azonnal, elvégre egy égő hajó elég feltűnő! *Hangjából csak árad a düh, mikor aztán a félmeztelen még a fedélzetet is elhagyja, teljesen kikel magából.* Eszednél vagy?! *Szalad, majd hajol ki azon a korláton, mely a legközelebb esik a távozófélben lévő alakhoz.*
278. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-25 06:09:13
Üzenet elküldve: 2012-08-25 06:09:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
*A helyzet úgy tűnik, hogy a másik férfi rá se bagózik bizonyos okok miatt.A kalózhölgy válaszol a sötét humorára, ezért egy jó darabig figyeli míg szépen kisétál a szabad levegőre.Míg ők itt megtudták pontosan a levél tartalmát addig odalenn kutakodott és megtalálta alul a lyukat ami alkalmatlanná teszi ezt a hajót az utazásra. Követi társait a szabadba friss üde levegőt szívni, majd elárulja a ladik állapotát.*
-Ez már nem fog sehová se menni.Akkora lyuk van az alján, mint én magam.Másik részről én felégetném az építményt a levéllel együtt. Ki tudja, hogy nem e a levél is fertőzött?* Veti oda mert nem zárja ki annak a lehetőségét.Lehet hogy nagydarab, azonban az elmondottak alapján már a cselekedni is akar, visszatér a raktérbe hogy rumos hordót hozzon amivel felgyújthatják a hajót.Szétlötyköli az egészet a hajó belsejében és odafenn egy részen hagy maguknak egy könnyű menekülési utat. Ezzel mint aki jól végezte dolgát azon nyomban leszáll a hajóról és még odakiált a többieknek.*
-Én elindultam.*Kiáltja oda a többieknek és indul máris, hogy a kikötőbe sétáljon.*
*A helyzet úgy tűnik, hogy a másik férfi rá se bagózik bizonyos okok miatt.A kalózhölgy válaszol a sötét humorára, ezért egy jó darabig figyeli míg szépen kisétál a szabad levegőre.Míg ők itt megtudták pontosan a levél tartalmát addig odalenn kutakodott és megtalálta alul a lyukat ami alkalmatlanná teszi ezt a hajót az utazásra. Követi társait a szabadba friss üde levegőt szívni, majd elárulja a ladik állapotát.*
-Ez már nem fog sehová se menni.Akkora lyuk van az alján, mint én magam.Másik részről én felégetném az építményt a levéllel együtt. Ki tudja, hogy nem e a levél is fertőzött?* Veti oda mert nem zárja ki annak a lehetőségét.Lehet hogy nagydarab, azonban az elmondottak alapján már a cselekedni is akar, visszatér a raktérbe hogy rumos hordót hozzon amivel felgyújthatják a hajót.Szétlötyköli az egészet a hajó belsejében és odafenn egy részen hagy maguknak egy könnyű menekülési utat. Ezzel mint aki jól végezte dolgát azon nyomban leszáll a hajóról és még odakiált a többieknek.*
-Én elindultam.*Kiáltja oda a többieknek és indul máris, hogy a kikötőbe sétáljon.*
277. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-25 00:36:49
Üzenet elküldve: 2012-08-25 00:36:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
- Örülök, hogy neked volt időd leskelődni.
*Veti oda fanyarul az égimeszelőnek, de azért átveszi az inget tőle, mielőtt még bárkit is zavarba hozna előbuggyanó nőiességével. Lekeríti magáról a köpenyt, a földre dobja és belebújik a zsákszerű ingbe, ami leér majdnem a térdéig, így sokkal jobb, olyan mintha pizsamában lenne. Lecsatolja bőrövét és az ing felett újra felteszi, ezután a kapitány ruházatában megtörli a szinte már megalvadt vértől mocskos pengéjét és hüvelyébe csúsztatja.*
- Az van benne leírva kérlek alássan, hogyha rohadt gyorsan nem találunk ki valamit, akkor megdöglünk vagy egymást akarjuk majd felzabálni!
*Dühtől fortyog még mindig, hogy lehetett ilyen ügyetlen, hogy hagyta magát megsebezni, de nem a sérülés súlyossága aggasztja sokkal inkább a fertőzés. De ismét úrrá kell lennie magán, ez a viselkedés nem vezet semmire, felszívja hát magát és némi higgadtságot erőltetve magára ő is elindul felfelé a lépcsőn, közben lehajol a fába fúródott dobótőrért és visszarejti csizmájába.*
- Ragyogó ötlet, mondd csak kalóz ez a ladik túléli míg odaérünk? Talán gyorsabb lenne, mint átvágni az erdőn...
*Kérdésével egyből a szakavatott személyhez fordul, talán neki van legtöbb tapasztalata a vízi utakon és ez még hasznukra lehet. A fedélzetre érve ő is mély lélegzetvétellel ízlelgeti a friss levegőt, még gondolatai tisztázásában is segít neki kicsit. Egészen lehiggad, de nem nyugszik bele a ténybe, hogy mi válhat belőle. Valószínűleg ő is előbb menekülne a halálba, mintsem ilyen lény váljon belőle. Hiába a sok lelkén száradó kioltott élet, inkább bukik alá most rögtön a pokol legmélyebb bugyrába mintsem ily módon végezze. Míg Mindirra válaszára várakozik, nekidől az egyik korlátnak, s figyelmét a nőre irányítja, bízva abban, hogy az majd jó hírekkel szolgál.*
- A testeket viszont el kell égetni indulás előtt, nem kell hogy felüsse a fejét a városban egy ilyen járvány...
*Hangja immáron teljesen tárgyilagos, közös a problémájuk, ebből eredendően közös a céljuk, a hisztériás dührohamok pedig nem vezetnek semmire. Ha valamelyikük mégsem akarna útra kelni, azzal szemrebbenés nélkül fog végezni, s majd a többi tetemmel együtt máglyára veti.*
- Örülök, hogy neked volt időd leskelődni.
*Veti oda fanyarul az égimeszelőnek, de azért átveszi az inget tőle, mielőtt még bárkit is zavarba hozna előbuggyanó nőiességével. Lekeríti magáról a köpenyt, a földre dobja és belebújik a zsákszerű ingbe, ami leér majdnem a térdéig, így sokkal jobb, olyan mintha pizsamában lenne. Lecsatolja bőrövét és az ing felett újra felteszi, ezután a kapitány ruházatában megtörli a szinte már megalvadt vértől mocskos pengéjét és hüvelyébe csúsztatja.*
- Az van benne leírva kérlek alássan, hogyha rohadt gyorsan nem találunk ki valamit, akkor megdöglünk vagy egymást akarjuk majd felzabálni!
*Dühtől fortyog még mindig, hogy lehetett ilyen ügyetlen, hogy hagyta magát megsebezni, de nem a sérülés súlyossága aggasztja sokkal inkább a fertőzés. De ismét úrrá kell lennie magán, ez a viselkedés nem vezet semmire, felszívja hát magát és némi higgadtságot erőltetve magára ő is elindul felfelé a lépcsőn, közben lehajol a fába fúródott dobótőrért és visszarejti csizmájába.*
- Ragyogó ötlet, mondd csak kalóz ez a ladik túléli míg odaérünk? Talán gyorsabb lenne, mint átvágni az erdőn...
*Kérdésével egyből a szakavatott személyhez fordul, talán neki van legtöbb tapasztalata a vízi utakon és ez még hasznukra lehet. A fedélzetre érve ő is mély lélegzetvétellel ízlelgeti a friss levegőt, még gondolatai tisztázásában is segít neki kicsit. Egészen lehiggad, de nem nyugszik bele a ténybe, hogy mi válhat belőle. Valószínűleg ő is előbb menekülne a halálba, mintsem ilyen lény váljon belőle. Hiába a sok lelkén száradó kioltott élet, inkább bukik alá most rögtön a pokol legmélyebb bugyrába mintsem ily módon végezze. Míg Mindirra válaszára várakozik, nekidől az egyik korlátnak, s figyelmét a nőre irányítja, bízva abban, hogy az majd jó hírekkel szolgál.*
- A testeket viszont el kell égetni indulás előtt, nem kell hogy felüsse a fejét a városban egy ilyen járvány...
*Hangja immáron teljesen tárgyilagos, közös a problémájuk, ebből eredendően közös a céljuk, a hisztériás dührohamok pedig nem vezetnek semmire. Ha valamelyikük mégsem akarna útra kelni, azzal szemrebbenés nélkül fog végezni, s majd a többi tetemmel együtt máglyára veti.*
276. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-25 00:05:34
Üzenet elküldve: 2012-08-25 00:05:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
*Még ha nem is minden részlet sikerül úgy, ahogy eltervezték, összességében mégis jó munkát végeznek, elvégre a kapitány teste élettelenül landol a padlón. "Vége, megöltük. És túl éltük."
Egy pillant erejéig a kalózleány megtorpan, s ugyanebben a pillanatban megkönnyebbülését egy, az arcán végig csorgó izzadságcsepp mutatja.
A másik nő cselekedetét kissé ésszerűtlennek, valamint feleslegesnek gondolja, de látván a mozdulat hevességét úgy dönt, inkább távolabb húzódik tőle. "Ki tudja, még a végén új célpontot keres majd pengéjének..."
Felhívás nélkül is elkezdett volna kutakodni, hiszen egy ilyen hajó megannyi kincset rejthet! Mohó kíváncsisággal a szemében kezdi el felfedezni a ládák tartalmát, mindhiába. Semmi érdemlegeset nem talál. Már reményt vesztve, egyre jobban erősödő fájdalommal a kezében indulna a felszínre, hogy legalább tüdejét megtölthesse friss levegővel, mikor Nanaia olvasni kezd.
Mindirra ledöbbenve hallgatja a szavakat, melyek talán örökre megpecsételik sorsukat. A 'lehetetlen' az első és egyben az utolsó szó is, amely az elméjében kering.
Láthatólag a férfiakat nem különösebben rázza meg, hogy rövid időn belül nagy valószínűséggel ők is ugyanolyan húsra szomjazó elmeháborodottak lesznek, mint azok, akik már a földön fekszenek.*
- Már épp kérni akartam. *Válaszol a rókavigyorúnak.* Elég nyugodtak vagytok, ahhoz képest, hogy néhány napunk van hátra. Legjobb esetben is egy hetet adunk magunknak. *Közli szemrebbenés nélkül. Neki végül is nem számít, hogy egy nap, vagy egy év van hátra. Minden napját úgy tölti, mintha az utolsó volna, ami könnyen meg is eshet egy kalóz számára. Azt azonban, hogy ily módon távozzon az élők soraiból, nem tudná elviselni. Minden bizonnyal előbb vetne véget tulajdon életének, mint hogy idáig süllyedjen.*
- A közelben van egy kikötő, talán oda kéne mennünk. *Gondolkozik hangosan, miközben Pyrkont követi fel a lépcsőn. Bal keze csak lóg mellette, attól fél, hogy egy rossz mozdulat és az elviselhető fájdalmat, mely egész testében jelen van, elviselhetetlen kín váltja majd föl.
Amint a felszínre érnek, és megbizonyosodik arról, hogy odafönn már nincs veszély, elteszi kardját, arcán lévő kendőjét a nyakába húzza, szemeit behunyja. Teljes egészében ki szeretné élvezni a víz közelségét, a szél simogatását, és a párás levegő üdítő frissességét, hiszen ki tudja mit hoz a kis számukra a holnap.*
*Még ha nem is minden részlet sikerül úgy, ahogy eltervezték, összességében mégis jó munkát végeznek, elvégre a kapitány teste élettelenül landol a padlón. "Vége, megöltük. És túl éltük."
Egy pillant erejéig a kalózleány megtorpan, s ugyanebben a pillanatban megkönnyebbülését egy, az arcán végig csorgó izzadságcsepp mutatja.
A másik nő cselekedetét kissé ésszerűtlennek, valamint feleslegesnek gondolja, de látván a mozdulat hevességét úgy dönt, inkább távolabb húzódik tőle. "Ki tudja, még a végén új célpontot keres majd pengéjének..."
Felhívás nélkül is elkezdett volna kutakodni, hiszen egy ilyen hajó megannyi kincset rejthet! Mohó kíváncsisággal a szemében kezdi el felfedezni a ládák tartalmát, mindhiába. Semmi érdemlegeset nem talál. Már reményt vesztve, egyre jobban erősödő fájdalommal a kezében indulna a felszínre, hogy legalább tüdejét megtölthesse friss levegővel, mikor Nanaia olvasni kezd.
Mindirra ledöbbenve hallgatja a szavakat, melyek talán örökre megpecsételik sorsukat. A 'lehetetlen' az első és egyben az utolsó szó is, amely az elméjében kering.
Láthatólag a férfiakat nem különösebben rázza meg, hogy rövid időn belül nagy valószínűséggel ők is ugyanolyan húsra szomjazó elmeháborodottak lesznek, mint azok, akik már a földön fekszenek.*
- Már épp kérni akartam. *Válaszol a rókavigyorúnak.* Elég nyugodtak vagytok, ahhoz képest, hogy néhány napunk van hátra. Legjobb esetben is egy hetet adunk magunknak. *Közli szemrebbenés nélkül. Neki végül is nem számít, hogy egy nap, vagy egy év van hátra. Minden napját úgy tölti, mintha az utolsó volna, ami könnyen meg is eshet egy kalóz számára. Azt azonban, hogy ily módon távozzon az élők soraiból, nem tudná elviselni. Minden bizonnyal előbb vetne véget tulajdon életének, mint hogy idáig süllyedjen.*
- A közelben van egy kikötő, talán oda kéne mennünk. *Gondolkozik hangosan, miközben Pyrkont követi fel a lépcsőn. Bal keze csak lóg mellette, attól fél, hogy egy rossz mozdulat és az elviselhető fájdalmat, mely egész testében jelen van, elviselhetetlen kín váltja majd föl.
Amint a felszínre érnek, és megbizonyosodik arról, hogy odafönn már nincs veszély, elteszi kardját, arcán lévő kendőjét a nyakába húzza, szemeit behunyja. Teljes egészében ki szeretné élvezni a víz közelségét, a szél simogatását, és a párás levegő üdítő frissességét, hiszen ki tudja mit hoz a kis számukra a holnap.*
275. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-24 21:54:49
Üzenet elküldve: 2012-08-24 21:54:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
*A kapitány halott teste lélektelenül hullik alá de a biztonság érdekében Nanaia még egy utolsó csapást mér rá, hogy véletlenül se keljen föl. Pyrkon mosollyal nyugtázza halálát és teljesítve a parancsot, elkezdi átkutatni a termet. Látni nem igazán lehet de minden tőle telhetőt megtesz. Először néhány kis dobozhoz megy. Felnyitja tetejüket és egyesével kutatja át őket. Valamelyikben ételt, italt vagy fegyvereket talál de semmi hasznosat, ami felhasználható lenne. Nanaia felszólítására közelebb lép, hogy jól hallhassa a naplóban leírtakat. Valamelyest fel volt rá készülve de mégis meglepetten hallja a feltételezést, hogy lehet, hogy megfertőződtek. Sebhelyéhez teszi kezét. Már kezdi érezni az égető fájdalmat, amit a penge okozott.*
-Szerintem meg kéne keresnünk a szigetet. Talán ott többet tudhatunk meg a fertőzésről.
*Oldalát fogva, lassú léptekkel indul a lépcsők felé, hogy a fedélzetre juthasson, persze csak ha a többiek is követik őt.*
*A kapitány halott teste lélektelenül hullik alá de a biztonság érdekében Nanaia még egy utolsó csapást mér rá, hogy véletlenül se keljen föl. Pyrkon mosollyal nyugtázza halálát és teljesítve a parancsot, elkezdi átkutatni a termet. Látni nem igazán lehet de minden tőle telhetőt megtesz. Először néhány kis dobozhoz megy. Felnyitja tetejüket és egyesével kutatja át őket. Valamelyikben ételt, italt vagy fegyvereket talál de semmi hasznosat, ami felhasználható lenne. Nanaia felszólítására közelebb lép, hogy jól hallhassa a naplóban leírtakat. Valamelyest fel volt rá készülve de mégis meglepetten hallja a feltételezést, hogy lehet, hogy megfertőződtek. Sebhelyéhez teszi kezét. Már kezdi érezni az égető fájdalmat, amit a penge okozott.*
-Szerintem meg kéne keresnünk a szigetet. Talán ott többet tudhatunk meg a fertőzésről.
*Oldalát fogva, lassú léptekkel indul a lépcsők felé, hogy a fedélzetre juthasson, persze csak ha a többiek is követik őt.*
274. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-24 20:39:51
Üzenet elküldve: 2012-08-24 20:39:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
* A kapitányt sikeresen megdobja, utána a többiek bevégzik a munkát. Hátrébb lép és ügyel arra ne essen bele egy pengébe se.A csúfság halála után a kisasszony haragja még lecsap az élettelen testre amit egy kérdő szemöldök felhúzassál nyugtáz.
"Ezt meg mi lelte?"Hangzik el a kérdés, egyben kiül az arcára, mert nem tudja megérteni az ő egyszerű fejével a másik cselekedetét.Hozzájuk szól Gauri, mire odalép a kardjához ami beragadt mélyen a fába.Egy erős rántással kiszedi majd a hajódeszka közé szúrja kardját.Neki feltűnik az éktelenkedő seb a mellkason, ezért minden további nélkül szabadul meg nagy felsőjétől. Megjelennek a nem szétdolgozott izmok, amiket kisebb nagyobb heg tarkít különböző fegyverektől beszerezve.Odadobja a felsőjét és a következőket mondja neki.*
-Vedd fel!A ruhád tönkrement, más felől csépelés közben párszor felfedted női vonásaidat.*A hangja hűvösen közli a tényt, azonban nincs idő itt napot lopni.Kardja lapját a vállára fekteti és szerény módon indul el átvizsgálni a hajó többi zugát.Hideg ugyan a viselkedése, azonban emellett nagyon nyugodt.A hajót hamar átvizsgálja, de nem talál szörnyeket. A felolvasás végére érkezik oda mikor Gauri aggodalmának ad hangot, egyből késztetést érez megszólalni.*
-Megnyugodhatsz szerintem megfertőződtünk.*Volt alkalma vizsgálni a tetemeket, mindegyiken észrevette a harapásnyomokat vagy azok helyét. Meg ő olyan szerzet aki azt vallja, jobb felkészülni a legrosszabbra mint, hogy utána folyamatosan pánikoljanak.*
-De ne aggódjatok, ha arra kerül a sor hogy átváltoztok akkor még előtte levágom a fejeteket.*Hangzik el sötét humora egy rókavigyor kíséretében,ezzel egy időben fedezi fel az irományt a kisasszony kezében.*
-Abba meg mit írtak le? Miről szól?*Érdeklődik és a szokásosnál többet beszél hozzájuk. Mint harcos társai közelebb kerültek a nagy harcos szívéhez, azonban még messze az út vége, hogy teljesen megnyíljon előttük.Mivel nem ő a koponya ebben a bandában, így tudva a helyét elhallgat. Zsebébe nyúl egy kendőért és odanyomja a nyakához, hogy a nyaki vérzése elálljon.*
* A kapitányt sikeresen megdobja, utána a többiek bevégzik a munkát. Hátrébb lép és ügyel arra ne essen bele egy pengébe se.A csúfság halála után a kisasszony haragja még lecsap az élettelen testre amit egy kérdő szemöldök felhúzassál nyugtáz.
"Ezt meg mi lelte?"Hangzik el a kérdés, egyben kiül az arcára, mert nem tudja megérteni az ő egyszerű fejével a másik cselekedetét.Hozzájuk szól Gauri, mire odalép a kardjához ami beragadt mélyen a fába.Egy erős rántással kiszedi majd a hajódeszka közé szúrja kardját.Neki feltűnik az éktelenkedő seb a mellkason, ezért minden további nélkül szabadul meg nagy felsőjétől. Megjelennek a nem szétdolgozott izmok, amiket kisebb nagyobb heg tarkít különböző fegyverektől beszerezve.Odadobja a felsőjét és a következőket mondja neki.*
-Vedd fel!A ruhád tönkrement, más felől csépelés közben párszor felfedted női vonásaidat.*A hangja hűvösen közli a tényt, azonban nincs idő itt napot lopni.Kardja lapját a vállára fekteti és szerény módon indul el átvizsgálni a hajó többi zugát.Hideg ugyan a viselkedése, azonban emellett nagyon nyugodt.A hajót hamar átvizsgálja, de nem talál szörnyeket. A felolvasás végére érkezik oda mikor Gauri aggodalmának ad hangot, egyből késztetést érez megszólalni.*
-Megnyugodhatsz szerintem megfertőződtünk.*Volt alkalma vizsgálni a tetemeket, mindegyiken észrevette a harapásnyomokat vagy azok helyét. Meg ő olyan szerzet aki azt vallja, jobb felkészülni a legrosszabbra mint, hogy utána folyamatosan pánikoljanak.*
-De ne aggódjatok, ha arra kerül a sor hogy átváltoztok akkor még előtte levágom a fejeteket.*Hangzik el sötét humora egy rókavigyor kíséretében,ezzel egy időben fedezi fel az irományt a kisasszony kezében.*
-Abba meg mit írtak le? Miről szól?*Érdeklődik és a szokásosnál többet beszél hozzájuk. Mint harcos társai közelebb kerültek a nagy harcos szívéhez, azonban még messze az út vége, hogy teljesen megnyíljon előttük.Mivel nem ő a koponya ebben a bandában, így tudva a helyét elhallgat. Zsebébe nyúl egy kendőért és odanyomja a nyakához, hogy a nyaki vérzése elálljon.*
273. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-24 19:47:26
Üzenet elküldve: 2012-08-24 19:47:26
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
* Reot lassan sétál át a városon, majd a folyópartra érve úgy dönt, hogy lemossa magáról a nap fáradalmait, no meg elég régóta vágyik már egy alapos hideg fürdőre is. Alaposan körül néz, s mivel látja, hogy épp senki nincs a környéken, ledobja magáról utazó köpenyét, s hatalmas, vöröses sörényét megrázva először térdig, majd derékig gázol a hűvös vízbe, amíg alá nem merül. Macska létére úgy úszik a vízben akár egy hal. Ezt a tudományát legalább nem változtatta meg az átok. Leúszik egészen a folyómederig, ahol hirtelen valamiféle csillogást vél felfedezni a kavicsok között. Lenyúl érte, s még karmait is kiereszti, hogy biztosan meg tudja ragadni. Amikor már a markában érzi, felúszik a felszínre, majd kirázza sörényéből a vizet, és szét nyitja ujjait. Tenyerén egy apró gyűrű csillog. Nem valami díszes, de egészen szép, s mindenképpen apróbb az ő macskás ujjainál. *
- Nahát. * mosolyodik el.* - Téged meg biztosan keres már valaki.
* Kimászik a vízből, s közben elhatározza, hogy megkeresi az apró tárgyacska gazdáját. *
- Nahát. * mosolyodik el.* - Téged meg biztosan keres már valaki.
* Kimászik a vízből, s közben elhatározza, hogy megkeresi az apró tárgyacska gazdáját. *
272. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-24 19:40:35
Üzenet elküldve: 2012-08-24 19:40:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
*A kapitány hasra esik, majdnem maga alá temetve Nanaiát, akinek az utolsó pillanatban sikerül elugrania. Bár a kapitány úgy tűnik meghalt, Nanaiát nem hagyja nyugodni bosszúszomja, a testében dübörög a harag, melyből erőt merítve átfordítja a tetemet, hogy szemébe nézhessen és egy kiáltás közepette mellkasába döfje kardját. A test nyilvánvalóan már nem mozdul, nem ellenkezik, nem nyög fel, csak a penge sikít fel, ahogy áthatol a húson és a bordák közt átcsúszva kiszakad a testből a hajópadlónak csattanva. Zihálva borul kardja markolatára, a nyakáról lepergő izzadtságcseppek belemarnak a mellkasán húzódó sebbe. Némán kapkod levegő után, fejét előrehajtva tekintetét a kapitány fátyolos lélektükreibe fúrva.*
- Azért még nézzük körül. Lehet bujkál még erre pár torzszülött.
*Szólal meg pár perc némaság után, de szemét még mindig nem veszi le az alatta nyugvó tetemről, mintha attól tartana, hogy az ismét tudatra ébred és újból rájuk támad. Reméli, hogy tanácsára a többiek már elkezdenek kutakodni, hamarosan ő is feláll és lábával megtámasztva a hullát kitépi belőle a kardot, olyan rántással, hogy zsebéből előtűnik a könyv teteje. Ez felkelti az érdeklődését, elvégre bármit találhat benne, talán válaszokat kaphat, hogy mi történt a hajó legénységével. Mohó kíváncsisága újra úrrá lesz rajta, félredobja kardját, s egyből a rejtélyes könyv után nyúl. Kinyitja és őrülten lapozni kezdi, félmondatokat olvas el belőle, de így is felismeri. "A kapitány naplója..." Ugyan az első lapokon semmi olyat nem talál, ami érdekelhetné, de ahogy tovább lapoz az utolsó írott oldalakhoz, egészen elfehéredik. Ha társai még nem figyeltek fel rá, akkor most szól nekik.*
- Ezt hallanotok kell...
*Ha már mindannyian rá figyelnek, felolvassa a számukra fontos részleteket, majd mikor végzett leplezetlen érzelmekkel áll előttük. Becsukja a naplót, s a könyvet tartó kezét leengedi teste mellé, másik kezével pedig végigsimít sérülésén.*
- Nem vagyok felcser, de mi van ha...
*Már a szó kiejtésétől is retteg, nem akar ilyen húszabáló szörnyeteg lenni, semmikép sem, valahogy megakadályozza, akárhogy is de kideríti a módját.*
A hozzászólás írója (Nanaia Gauri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.24 19:47:15
*A kapitány hasra esik, majdnem maga alá temetve Nanaiát, akinek az utolsó pillanatban sikerül elugrania. Bár a kapitány úgy tűnik meghalt, Nanaiát nem hagyja nyugodni bosszúszomja, a testében dübörög a harag, melyből erőt merítve átfordítja a tetemet, hogy szemébe nézhessen és egy kiáltás közepette mellkasába döfje kardját. A test nyilvánvalóan már nem mozdul, nem ellenkezik, nem nyög fel, csak a penge sikít fel, ahogy áthatol a húson és a bordák közt átcsúszva kiszakad a testből a hajópadlónak csattanva. Zihálva borul kardja markolatára, a nyakáról lepergő izzadtságcseppek belemarnak a mellkasán húzódó sebbe. Némán kapkod levegő után, fejét előrehajtva tekintetét a kapitány fátyolos lélektükreibe fúrva.*
- Azért még nézzük körül. Lehet bujkál még erre pár torzszülött.
*Szólal meg pár perc némaság után, de szemét még mindig nem veszi le az alatta nyugvó tetemről, mintha attól tartana, hogy az ismét tudatra ébred és újból rájuk támad. Reméli, hogy tanácsára a többiek már elkezdenek kutakodni, hamarosan ő is feláll és lábával megtámasztva a hullát kitépi belőle a kardot, olyan rántással, hogy zsebéből előtűnik a könyv teteje. Ez felkelti az érdeklődését, elvégre bármit találhat benne, talán válaszokat kaphat, hogy mi történt a hajó legénységével. Mohó kíváncsisága újra úrrá lesz rajta, félredobja kardját, s egyből a rejtélyes könyv után nyúl. Kinyitja és őrülten lapozni kezdi, félmondatokat olvas el belőle, de így is felismeri. "A kapitány naplója..." Ugyan az első lapokon semmi olyat nem talál, ami érdekelhetné, de ahogy tovább lapoz az utolsó írott oldalakhoz, egészen elfehéredik. Ha társai még nem figyeltek fel rá, akkor most szól nekik.*
- Ezt hallanotok kell...
*Ha már mindannyian rá figyelnek, felolvassa a számukra fontos részleteket, majd mikor végzett leplezetlen érzelmekkel áll előttük. Becsukja a naplót, s a könyvet tartó kezét leengedi teste mellé, másik kezével pedig végigsimít sérülésén.*
- Nem vagyok felcser, de mi van ha...
*Már a szó kiejtésétől is retteg, nem akar ilyen húszabáló szörnyeteg lenni, semmikép sem, valahogy megakadályozza, akárhogy is de kideríti a módját.*
A hozzászólás írója (Nanaia Gauri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.24 19:47:15
271. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-24 19:05:22
Üzenet elküldve: 2012-08-24 19:05:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó (Vége) - 16+ jelenet! //
*Nanaia jól átlátja a helyzetet, s jól méri fel a kiskapukat, de Pyrkonnak esélye sincs elosonni a nagydarab kapitány mellett, emellett a hölgy dobótőrei is sikertelenül, nagy hanggal fúródnak bele a lépcsőbe, viszont remek védekezőpozíciót vesz fel utána. A nagydarab fertőzött figyelme pedig egy pillanatra sem lankad, vészesen közeleg a négyes felé! Gorduzar trükkje viszont eléggé sikeresnek bizonyul, hiszen a hordó, melyet a kapitány felé dob, még tartalmaz némi rumot. Nagy csattanással törik az szét a fertőzött koponyáján, ezzel együtt a szemébe került rum erősen csípni kezdi, s látása egyelőre homályos lesz. Csak hadonászik össze-vissza, azt vágja, amit ér! Következik Pyrkon csele, ami szintén sikerrel jár, hiszen a kapitány térdre rogyik, azonban annyi ideje még van, hogy a felé nyúló férfi felé szúrja szablyáját, mely egy mély, ronda vágást ejt a férfi oldalán - ha Nanaia kardja nem lett volna ott hárításként, akkor a kapitány szablyája Pyrkon gyomrába fúródott volna. S ekkor a végső csapást Mindirra viszi be, ki Nanaia mögül kilépve, egy jól irányított mozdulattal vájja bele kardját az utolsó fertőzöttbe...*
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
*A kapitánynak pár másodpercen belül leáll örökre a szíve, azonban az ő arca nem közömbösséget, őrültséget türköz, ahogy a földre hull, hanem mélységes fájdalmat, és szenvedést. Egy utolsó fájdalmas könnycsepp is legördül rothadó arcán, melyet ugyan észre lehet venni, de könnyen össze lehet téveszteni mással. Mintha még legbelül ugyanaz a bátor, hős kapitány lenne, mint egykor, azonban a vírus megpecsételte sorsát...
Hangos koppanással esik a négyes lába elé, s immáron a síri csend öleli körbe a hajó gyomrát újra így, hogy az összes fertőzöttel sikerült végezniük. Rendben azonban semmi sincsen. Bár a négyes nem tud semmit egyelőre a vírusról, azonban az is megeshet, hogy megfertőződtek: Nanaia és Gorduzar testét hegyes körmök szakították fel, ahonnan a vér is kicsordult, így a vírus könnyen a szervezetükbe juthatott - fertőzöttek. Pyrkon ugyan nem szenvedett sérülést, de a féreg, mely a lény nyakát rágta, az ő szervezetébe is bekerült, bár sikerült onnan kijönnie, azonban csak darabokban, emellett a nemrég szerzett vágás igen súlyosnak látszik - fertőzött. Mindirrát pedig egy igen nagy és ronda seb 'díszíti', melynek fájdalma egész testébe szétárad - fertőzött. Akkor most mi lesz? Ők is arra a sorsa jutnak, mint a legénység? Ők is rothadó testű, őrült lényekké válnak? Ha nem tesznek valamit, akkor igen...
A kapitányt egy nagy, díszes, bár szakadt kabát fedi, melynek belsejében van egy jókora zseb. Ezt a négyes csak úgy nem tudja észrevenni, hiszen a férfi háta néz velük farkasszemet. Talán eszébe jut valakinek, hogy nem biztos, hogy annyiban kellene hagyni a sérüléseket, s át kellene kutatni a hajót - esetleg a kapitányt. Ha akad ilyen, akkor az igen fontos dolgot találhat a kapitány belső zsebében: egy naplót. Rengeteg lap hiányzik belőle, valamit a vér áztatott át, vagy valamelyik egyszerűen csak olvashatatlan. Azonban ha szemfülesek, akkor észrevehetik, hogy van pár oldal, melyen az írás ugyan nehézkesen, de mégis olvasható néhány sorban...*
'Reggel van. Egyre kétségbeesettebb vagyok, mert bár két napja hagytuk el a kikötőt egyenesen nyugatra, de valahogy egy lyuk keletkezett a hajón. Próbáltuk betömni, de semmit sem ér. A víz átszivárog rajta. Ha nem találunk fél napon belül szárazföldet, akkor a tengerbe fogunk veszni ...'
'Szárazföld! Épp az utolsó pillanatban! Még annyi ereje van a hajónak, hogy elérjünk odáig! ...'
'Ezeket a sorokat már a kellemes, homokos partról írom. Vagy egy órája húztuk ki a hajót a partra, most pedig megpihenünk az éjszakára. Veszélyes lenne egy ismeretlen szigeten csak úgy elindulni a fák közé, az éj leple alatt. Ki tudja, mik lapulnak ott?! Bár a legénység fele minél előbb el akar tűnni innen, mert sokaknak balsejtelmeik vannak... Bolond, félénk népség! ...'
'Az éjszaka borzalmasan telt. Alig bírtuk lehunyni szemeink. A fák, és bokrok mögül folyamatosan hangok szűrődtek ki, s az embereim alakokat véltek felfedezni a távolban. Igyekeztem őket nyugtatgatni, hogy mivel nem ismerjük e szigetet, ezért hát a lakóival sem vagyunk tisztában, s csak ők lopakodhattak körülöttünk, hogy felmérjék a helyzetet. Bár szavaim határozottak voltak, belül valahogy rossz sejtéseim voltak. ...'
'A lyukat szerencsére tökéletesen sikerült megcsinálnunk, de muszáj keresnünk valami ételt, s vizet is, mert a készleteink kimerültek teljesen. A holnapi napon elindulunk, és... '
'... s lám, ott egy falu! ... '
'Szörnyűség!!! Vér mindenhol, megcsonkított testek!!! Hová kerültünk???!!! ...'
'Fáj... Iszonyatosan... Fáj... A gondolataim már... mintha nem tőlem... származnának... A bőröm... rothad... Folyamatosan egy... hang... jár a fejemben... egy csodás... női hang, mely... mintha kényszerítene...'
'Azt hiszem... Ezek... Az utolsó soraim... A legénység nagy része... meghalt... a többiek pedig... megőrültek... menni akarnak... el innen... hús hús hús! ... úgy érzem, nekem is... mennem kell... az utolsó csepp... józan eszemmel is... kiviszem őket... innen...'
' ... az... Égiek... segítsenek... rajtunk...'
*Nanaia jól átlátja a helyzetet, s jól méri fel a kiskapukat, de Pyrkonnak esélye sincs elosonni a nagydarab kapitány mellett, emellett a hölgy dobótőrei is sikertelenül, nagy hanggal fúródnak bele a lépcsőbe, viszont remek védekezőpozíciót vesz fel utána. A nagydarab fertőzött figyelme pedig egy pillanatra sem lankad, vészesen közeleg a négyes felé! Gorduzar trükkje viszont eléggé sikeresnek bizonyul, hiszen a hordó, melyet a kapitány felé dob, még tartalmaz némi rumot. Nagy csattanással törik az szét a fertőzött koponyáján, ezzel együtt a szemébe került rum erősen csípni kezdi, s látása egyelőre homályos lesz. Csak hadonászik össze-vissza, azt vágja, amit ér! Következik Pyrkon csele, ami szintén sikerrel jár, hiszen a kapitány térdre rogyik, azonban annyi ideje még van, hogy a felé nyúló férfi felé szúrja szablyáját, mely egy mély, ronda vágást ejt a férfi oldalán - ha Nanaia kardja nem lett volna ott hárításként, akkor a kapitány szablyája Pyrkon gyomrába fúródott volna. S ekkor a végső csapást Mindirra viszi be, ki Nanaia mögül kilépve, egy jól irányított mozdulattal vájja bele kardját az utolsó fertőzöttbe...*
// Goprianka átka - A hajónapló nyomában //
*A kapitánynak pár másodpercen belül leáll örökre a szíve, azonban az ő arca nem közömbösséget, őrültséget türköz, ahogy a földre hull, hanem mélységes fájdalmat, és szenvedést. Egy utolsó fájdalmas könnycsepp is legördül rothadó arcán, melyet ugyan észre lehet venni, de könnyen össze lehet téveszteni mással. Mintha még legbelül ugyanaz a bátor, hős kapitány lenne, mint egykor, azonban a vírus megpecsételte sorsát...
Hangos koppanással esik a négyes lába elé, s immáron a síri csend öleli körbe a hajó gyomrát újra így, hogy az összes fertőzöttel sikerült végezniük. Rendben azonban semmi sincsen. Bár a négyes nem tud semmit egyelőre a vírusról, azonban az is megeshet, hogy megfertőződtek: Nanaia és Gorduzar testét hegyes körmök szakították fel, ahonnan a vér is kicsordult, így a vírus könnyen a szervezetükbe juthatott - fertőzöttek. Pyrkon ugyan nem szenvedett sérülést, de a féreg, mely a lény nyakát rágta, az ő szervezetébe is bekerült, bár sikerült onnan kijönnie, azonban csak darabokban, emellett a nemrég szerzett vágás igen súlyosnak látszik - fertőzött. Mindirrát pedig egy igen nagy és ronda seb 'díszíti', melynek fájdalma egész testébe szétárad - fertőzött. Akkor most mi lesz? Ők is arra a sorsa jutnak, mint a legénység? Ők is rothadó testű, őrült lényekké válnak? Ha nem tesznek valamit, akkor igen...
A kapitányt egy nagy, díszes, bár szakadt kabát fedi, melynek belsejében van egy jókora zseb. Ezt a négyes csak úgy nem tudja észrevenni, hiszen a férfi háta néz velük farkasszemet. Talán eszébe jut valakinek, hogy nem biztos, hogy annyiban kellene hagyni a sérüléseket, s át kellene kutatni a hajót - esetleg a kapitányt. Ha akad ilyen, akkor az igen fontos dolgot találhat a kapitány belső zsebében: egy naplót. Rengeteg lap hiányzik belőle, valamit a vér áztatott át, vagy valamelyik egyszerűen csak olvashatatlan. Azonban ha szemfülesek, akkor észrevehetik, hogy van pár oldal, melyen az írás ugyan nehézkesen, de mégis olvasható néhány sorban...*
'Reggel van. Egyre kétségbeesettebb vagyok, mert bár két napja hagytuk el a kikötőt egyenesen nyugatra, de valahogy egy lyuk keletkezett a hajón. Próbáltuk betömni, de semmit sem ér. A víz átszivárog rajta. Ha nem találunk fél napon belül szárazföldet, akkor a tengerbe fogunk veszni ...'
'Szárazföld! Épp az utolsó pillanatban! Még annyi ereje van a hajónak, hogy elérjünk odáig! ...'
'Ezeket a sorokat már a kellemes, homokos partról írom. Vagy egy órája húztuk ki a hajót a partra, most pedig megpihenünk az éjszakára. Veszélyes lenne egy ismeretlen szigeten csak úgy elindulni a fák közé, az éj leple alatt. Ki tudja, mik lapulnak ott?! Bár a legénység fele minél előbb el akar tűnni innen, mert sokaknak balsejtelmeik vannak... Bolond, félénk népség! ...'
'Az éjszaka borzalmasan telt. Alig bírtuk lehunyni szemeink. A fák, és bokrok mögül folyamatosan hangok szűrődtek ki, s az embereim alakokat véltek felfedezni a távolban. Igyekeztem őket nyugtatgatni, hogy mivel nem ismerjük e szigetet, ezért hát a lakóival sem vagyunk tisztában, s csak ők lopakodhattak körülöttünk, hogy felmérjék a helyzetet. Bár szavaim határozottak voltak, belül valahogy rossz sejtéseim voltak. ...'
'A lyukat szerencsére tökéletesen sikerült megcsinálnunk, de muszáj keresnünk valami ételt, s vizet is, mert a készleteink kimerültek teljesen. A holnapi napon elindulunk, és... '
'... s lám, ott egy falu! ... '
'Szörnyűség!!! Vér mindenhol, megcsonkított testek!!! Hová kerültünk???!!! ...'
'Fáj... Iszonyatosan... Fáj... A gondolataim már... mintha nem tőlem... származnának... A bőröm... rothad... Folyamatosan egy... hang... jár a fejemben... egy csodás... női hang, mely... mintha kényszerítene...'
'Azt hiszem... Ezek... Az utolsó soraim... A legénység nagy része... meghalt... a többiek pedig... megőrültek... menni akarnak... el innen... hús hús hús! ... úgy érzem, nekem is... mennem kell... az utolsó csepp... józan eszemmel is... kiviszem őket... innen...'
' ... az... Égiek... segítsenek... rajtunk...'
270. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-24 18:14:27
Üzenet elküldve: 2012-08-24 18:14:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Mindirra kardja megtalálja az utat a rémség hátához igaz, némi áldozat árán. A bomlott elméjű ellenfélnek halála előtt még épp van annyi ideje, hogy belemélyessze rothadó félben lévő fogait a lány hamvas bőrébe. Szerencsére nem sikerül húst kitépnie a kalóz kezéből, de nem sokon múlik a dolog. "Volt pofája megharapni...!"
Fájdalmat egyelőre még nem érez, ahhoz túl sok adrenalin van a szervezetében, ellenben bal kezét aligha fogja tudni úgy használni, mint általában.
Ennek következményeként jelenleg nem igazán törődik a harapásnyommal, inkább egy rántással kihúzza a kardot a földre hullottból. "Komolyabb sérülést ők sem szereztek." Állapítja meg, miután társai felé fordul. "Csak Mr. Hazugnak gyenge a gyomra." Gondolja elsőre, elvégre nem láthatta, hogy a férfi egy kukacot lenyelt. Túl sok ideje azonban nincs a helyzetfelmérésre, ugyanis ismételten egy rusnya alak tart feléjük.
"Remek. Még egy. De hogy-hogy nem láttuk eddig? És miért van nála fegyver? Ha használni is tudja, akkor ő valamilyen szinten értelmesebb, mint azok, akikkel elbántuk." A másodperc töredék ideje alatt futnak át agyán eme gondolatok. Nem tudja pontosan mire képes az egyre csak közeledő lény, mint ahogy a kis csapat erejével sincs tisztában. Aggódásra viszont nincs idő, cselekedni kell.
A másik nő féltérden, párja mellette fegyver nélkül, a másik férfi pedig látszólag keres valamit, amivel megdobhatja szörnyeteget. "Véd, a másik kettő meg támadni készül." Megpróbál összhangban maradni velük, így Pyrkon egy kicsit odébb lökve beáll a féltérde ereszkedett Nanaina mögé. Kardját a nőéhez igazítja úgy, hogy a közeledő csapást ketten védhessék, ha a helyzet úgy adódik.
Ellenben, ha Gorduzar hordója talál, egyből kilép a nő mögül, és támadásba lendül.*
*Mindirra kardja megtalálja az utat a rémség hátához igaz, némi áldozat árán. A bomlott elméjű ellenfélnek halála előtt még épp van annyi ideje, hogy belemélyessze rothadó félben lévő fogait a lány hamvas bőrébe. Szerencsére nem sikerül húst kitépnie a kalóz kezéből, de nem sokon múlik a dolog. "Volt pofája megharapni...!"
Fájdalmat egyelőre még nem érez, ahhoz túl sok adrenalin van a szervezetében, ellenben bal kezét aligha fogja tudni úgy használni, mint általában.
Ennek következményeként jelenleg nem igazán törődik a harapásnyommal, inkább egy rántással kihúzza a kardot a földre hullottból. "Komolyabb sérülést ők sem szereztek." Állapítja meg, miután társai felé fordul. "Csak Mr. Hazugnak gyenge a gyomra." Gondolja elsőre, elvégre nem láthatta, hogy a férfi egy kukacot lenyelt. Túl sok ideje azonban nincs a helyzetfelmérésre, ugyanis ismételten egy rusnya alak tart feléjük.
"Remek. Még egy. De hogy-hogy nem láttuk eddig? És miért van nála fegyver? Ha használni is tudja, akkor ő valamilyen szinten értelmesebb, mint azok, akikkel elbántuk." A másodperc töredék ideje alatt futnak át agyán eme gondolatok. Nem tudja pontosan mire képes az egyre csak közeledő lény, mint ahogy a kis csapat erejével sincs tisztában. Aggódásra viszont nincs idő, cselekedni kell.
A másik nő féltérden, párja mellette fegyver nélkül, a másik férfi pedig látszólag keres valamit, amivel megdobhatja szörnyeteget. "Véd, a másik kettő meg támadni készül." Megpróbál összhangban maradni velük, így Pyrkon egy kicsit odébb lökve beáll a féltérde ereszkedett Nanaina mögé. Kardját a nőéhez igazítja úgy, hogy a közeledő csapást ketten védhessék, ha a helyzet úgy adódik.
Ellenben, ha Gorduzar hordója talál, egyből kilép a nő mögül, és támadásba lendül.*
269. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-24 15:34:46
Üzenet elküldve: 2012-08-24 15:34:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Xenon az apró mókusával a vállán (mint mindig) érkezik a folyópartra. Az eső egy kicsit szemerkél, ezért a lány orrát megcsapja az oly ismerős bűz. " Csak Havaspillájú ilyen büdös mikor vizes?" Gondolkodik a nedves kis lényre nézve, majd inkább leszedi válláról a kis teremtményt, aki értetlenül mered rá apró gombszemeivel. Xenon most a kezében tartja állatkáját, úgy indul az erdőszéli tisztásra.*
268. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 20:14:15
Üzenet elküldve: 2012-08-23 20:14:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//+16//
*A partra érkezve hevesen folytatják, amit már a vízben elkezdtek. A lány fekszik alul, s a férfi gyengéden hajol fölé. Kezével továbbra is a formás combokat simogatja. A lányt Cionleach nemsokára a maradék ruhájától is megszabadítja, majd az este további részét a lehető legkellemesebben töltik el egymással.
Heves csókolózás közepette feszül egymásnak testük, s a levegő izzik körülöttük. Mindketten csodásan érezhetik magukat, s miután lecsillapodnak, lenyugodnak, a férfi Gleadyss mellé fekszik, s mellkasát ajánlja fel párnának.*
*A partra érkezve hevesen folytatják, amit már a vízben elkezdtek. A lány fekszik alul, s a férfi gyengéden hajol fölé. Kezével továbbra is a formás combokat simogatja. A lányt Cionleach nemsokára a maradék ruhájától is megszabadítja, majd az este további részét a lehető legkellemesebben töltik el egymással.
Heves csókolózás közepette feszül egymásnak testük, s a levegő izzik körülöttük. Mindketten csodásan érezhetik magukat, s miután lecsillapodnak, lenyugodnak, a férfi Gleadyss mellé fekszik, s mellkasát ajánlja fel párnának.*
267. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 18:26:42
Üzenet elküldve: 2012-08-23 18:26:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Bomladozó ellenfele, holtan esik össze hátán és Nanaia segítségével sikeresen le is kerül róla de történt egy kis probléma. A testen hemzsegő férgek közül egyik, Pyrkon nyelőcsövébe hull. Szörnyű köhögés veszi uralma alá a fiatal mágust. Bár ízét nem érezhette, mert rögtön nyelőcsövébe került és nyelvét is csak minimálisan érintette de undorító ficánkolása felforgatja gyomrát és annak tartalmát pillanatok alatt a padlóra üríti. Ha sikerült megszabadulni az élősködőtől kezével, lassan letörli szájáról az ételmaradványokat és álló helyzetbe kerül.*
-Egy darabig így is elleszek, a fegyvert elutasítom, köszönöm.
*Leporolja, pirosas, narancssárgás ruháját és ő is közelebb lépked a többiekhez. A kapitányt is szemügyre veszi. Testtartásából és abból, hogy nem támadott rögtön rájuk, mint az előbbi eszetlen vadállatok, leszűri azt, hogy talán még valamennyire van némi önkontrollja.*
-Ha ezekkel elbántunk, nem lehet sokkal rosszabb a kapitány sem. Annyi különbség van közöttük, hogy ennek van egy szablyája de ezúttal négyen vagyunk egy ellen.
*Megvárja, míg férfi társuk elhajítja a hordót -ha van hordó- és ,ha célt talál, a kapitányra gyakorolt hatását kihasználva, ő is támadásba lendülne. Először lábát célozva, megpróbálja kirúgni azt, hogy elessen vagy legalább egyensúlyát elveszítse és ha van a közelben legalább egy üveg, azzal egy vágást ejtene ellenfele lábán, hogy fürge mozgása alábbhagyhasson némileg. Ezek után hátrálna kicsit, mielőtt felkelne, hogy átadja a helyet a fegyverrel rendelkező társainak.*
A hozzászólás írója (Pyrkon Dravok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.23 20:23:41
*Bomladozó ellenfele, holtan esik össze hátán és Nanaia segítségével sikeresen le is kerül róla de történt egy kis probléma. A testen hemzsegő férgek közül egyik, Pyrkon nyelőcsövébe hull. Szörnyű köhögés veszi uralma alá a fiatal mágust. Bár ízét nem érezhette, mert rögtön nyelőcsövébe került és nyelvét is csak minimálisan érintette de undorító ficánkolása felforgatja gyomrát és annak tartalmát pillanatok alatt a padlóra üríti. Ha sikerült megszabadulni az élősködőtől kezével, lassan letörli szájáról az ételmaradványokat és álló helyzetbe kerül.*
-Egy darabig így is elleszek, a fegyvert elutasítom, köszönöm.
*Leporolja, pirosas, narancssárgás ruháját és ő is közelebb lépked a többiekhez. A kapitányt is szemügyre veszi. Testtartásából és abból, hogy nem támadott rögtön rájuk, mint az előbbi eszetlen vadállatok, leszűri azt, hogy talán még valamennyire van némi önkontrollja.*
-Ha ezekkel elbántunk, nem lehet sokkal rosszabb a kapitány sem. Annyi különbség van közöttük, hogy ennek van egy szablyája de ezúttal négyen vagyunk egy ellen.
*Megvárja, míg férfi társuk elhajítja a hordót -ha van hordó- és ,ha célt talál, a kapitányra gyakorolt hatását kihasználva, ő is támadásba lendülne. Először lábát célozva, megpróbálja kirúgni azt, hogy elessen vagy legalább egyensúlyát elveszítse és ha van a közelben legalább egy üveg, azzal egy vágást ejtene ellenfele lábán, hogy fürge mozgása alábbhagyhasson némileg. Ezek után hátrálna kicsit, mielőtt felkelne, hogy átadja a helyet a fegyverrel rendelkező társainak.*
A hozzászólás írója (Pyrkon Dravok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.23 20:23:41
266. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 16:20:22
Üzenet elküldve: 2012-08-23 16:20:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Pár óra múlva felébred, kipihenten. Nem emlékszik az álmára, csak a mámoros érzésre, ami utána maradt. Kiengedi gyönyörű haját, majd egy kicsit rendezettebb kontyot csinál belőle, bár gyönyörű arcát ismét a hatalmas csuklya mögé rejti, majd odalépked a folyóhoz, és belemártja a kezét a hűs vízbe. A kezével kicsit megtörli izzadt arcát, majd feláll, és elindul Arthenior erdejébe.*
265. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 15:29:28
Üzenet elküldve: 2012-08-23 15:29:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//+16//
*A férfi csókjaitól a vér fülében eszeveszetten dübörög, lábai teljesen elgyengülnek. Coinleach erős karjai biztosan tartják, még szerencse, mert ha elengedné, nagy valószínűséggel rögtön összecsuklana. Egész testét remegés járja át, de ennek köze sincs a víz hűvösségéhez. A férfi ajánlatára csak bólintani tud, gondolatai ködbe borulva magára hagyják, teret engedve ezzel ösztöneinek. Csak a pillanat létezik, melyben minden porcikájával akarja, kívánja ezt a férfit. Egy pillanattal később már Coinleach ölében találja magát. A vízparti fák levelei közt a hold ezüstös ragyogása apró fénypontokkal világítja meg a puha füvet, melyre a nő lábai érkeznek. Érzelmeitől vezérelve a férfi karjai közé omlik.*
*A férfi csókjaitól a vér fülében eszeveszetten dübörög, lábai teljesen elgyengülnek. Coinleach erős karjai biztosan tartják, még szerencse, mert ha elengedné, nagy valószínűséggel rögtön összecsuklana. Egész testét remegés járja át, de ennek köze sincs a víz hűvösségéhez. A férfi ajánlatára csak bólintani tud, gondolatai ködbe borulva magára hagyják, teret engedve ezzel ösztöneinek. Csak a pillanat létezik, melyben minden porcikájával akarja, kívánja ezt a férfit. Egy pillanattal később már Coinleach ölében találja magát. A vízparti fák levelei közt a hold ezüstös ragyogása apró fénypontokkal világítja meg a puha füvet, melyre a nő lábai érkeznek. Érzelmeitől vezérelve a férfi karjai közé omlik.*
264. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 15:02:09
Üzenet elküldve: 2012-08-23 15:02:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Elkapja a torkát a fertelem és oly erővel szorítja, hogy a körmeivel sikerül vért serkentenie, másik részről kevesebb levegőt kap. Neki azzal telik az idő, hogy ismét rendesen tudjon lélegezni. Hála a kis totemfaragványoknak akik megóvják a komolyabb sérülésektől.Pár pillanatra ránéz a társaságra és sebesüléseikre, aminek eredményeképpen a következő szavakat ejti ki rideg fülbemászó hangnemben.*
-A bájos nővel úgy tűnik durván bántak. A férfi buta, mert fegyvert sem hord magánál. A kalapos hölgy örülhet a kacsójával kapcsolatban.Szerencsére nem vészes harapás.*Fél kézzel nem lesz olyan hatásos, mint ha meglenne mindkettő.Nincs idő tovább gondolkodni, mert egy nagydarab ocsmányság mozdul feléjük. Szemeiben a láng lobban egyet. A kardja beszorult, így nincs ideje kihúzni onnan mert a kapitány valószínűleg levágná.Kénytelen puszta kézzel szembe szállni vele.
"Én hozzád nem érek büdös lény!"Ha a közelben talál egy kisebb hordót akkor máris a cselekvés mezejére léphet. Ha van ideje rá akkor két kezével megragadja, ezzel munkára bírja acélos izmait.Kellő magasságba emeli és megpróbálja megdobni vele a feléjük rohamozó rothadó emberszabásút.*
*Elkapja a torkát a fertelem és oly erővel szorítja, hogy a körmeivel sikerül vért serkentenie, másik részről kevesebb levegőt kap. Neki azzal telik az idő, hogy ismét rendesen tudjon lélegezni. Hála a kis totemfaragványoknak akik megóvják a komolyabb sérülésektől.Pár pillanatra ránéz a társaságra és sebesüléseikre, aminek eredményeképpen a következő szavakat ejti ki rideg fülbemászó hangnemben.*
-A bájos nővel úgy tűnik durván bántak. A férfi buta, mert fegyvert sem hord magánál. A kalapos hölgy örülhet a kacsójával kapcsolatban.Szerencsére nem vészes harapás.*Fél kézzel nem lesz olyan hatásos, mint ha meglenne mindkettő.Nincs idő tovább gondolkodni, mert egy nagydarab ocsmányság mozdul feléjük. Szemeiben a láng lobban egyet. A kardja beszorult, így nincs ideje kihúzni onnan mert a kapitány valószínűleg levágná.Kénytelen puszta kézzel szembe szállni vele.
"Én hozzád nem érek büdös lény!"Ha a közelben talál egy kisebb hordót akkor máris a cselekvés mezejére léphet. Ha van ideje rá akkor két kezével megragadja, ezzel munkára bírja acélos izmait.Kellő magasságba emeli és megpróbálja megdobni vele a feléjük rohamozó rothadó emberszabásút.*
263. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 14:23:11
Üzenet elküldve: 2012-08-23 14:23:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Xelia kissé kimerülten érkezik a folyópartra, és a nagy csuklyája miatt melege lesz. Bár kicsit szemerkél az eső, lehúzza, megmutatva ezzel csillogó, fekete szemeit, és szintén fekete, hullámos haját. Kicsit megrázza fejét, és egy kis fekete szalag segítségével egyszerű kontyba köti dús hajzuhatagát, hogy ne melegítse karcsú nyakát. Mikor ezzel végzett, keres egy nagyobb sziklát viszonylag messze a folyótól, és azon összekuporodva, mint egy macska, elkezd aludni.*
262. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 12:29:17
Üzenet elküldve: 2012-08-23 12:29:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Elégedett mosoly húzódik arcára, amint a matróz elterül előtte, de nem legelteti rajta tovább pillantását, hanem a többiekre néz. Láthatóan mindenki boldogul a saját kis zombijával, talán Pyrkon szorulna mégis segítségre, ezért saját ellenfele mellkasára térdel és kihúzza kardját a tetemből. Mire Pyrkonhoz ér az a szokásos ügyetlenségével elesik, de szerencséjére így felnyársalja támadóját. Nanaia segít lelökni róla az élettelen testet és kezét nyújtja a férfi felé, hogy lábra segítse. Ekkor újra a többiek felé pillant, látja hogy a másik kettő is elvégezte a dolgát és túlvilágra küldték a furcsa szerzeteket. Egy lélegzetvételnyi időre nyugalom árad szét testében, ekkor hívja csak fel magára figyelmet sérülése, erősen égető fájdalom perzseli mellkasán húzódó karmolást, amit ezidáig talán a harc heve miatt nem vett észre. Felszisszen és letekint a sebre, ám ekkor újabb mozgolódásra utaló zajra lesz figyelmes. Az ajtó felé pillant, ha netalántán menekülésre kéne fogniuk a dolgot túlerő miatt, de a kijáratot elzárja egy újabb lény, talán a kapitány lehetett fejfedőjéből ítélve. Valószínű ő sem jó szándékkal érkezett, ezt igazolván már elő is húzza hatalmas szablyáját.*
- Nincs valakinél még egy kard? Pyrkonnak jól jönne egy!
*Fogai között sziszeg csak, de mégis jól hallhatóan a másik kettő irányába. El is feledkezik az álnevekről, nem ez a legfontosabb most, csak hogy élve kijussanak. S bár általában magán kívül más nem érdekli, most mégis védelmezőként áll a mágus elé, s ha egyik társuknál sincs egy felesleges kard, suttogva osztja ki az instrukciókat a mögötte állónak, hogy csak ő halhassa.*
- Vedd ki a tőrt hátul az övemből és míg lefoglaljuk valahogy osonj a háta mögé aztán metszd el a torkát! És ezt most lehetőleg ne szúrd el!
*Ezután csizmájához hajol, hogy ügyesebb kezével előhúzza az egyik dobótőrt és máris nagy lendülettel hajítja a kapitány felé. A szemére céloz, illetve oda ahol a szemét sejti, hiszen a monstrum háttal áll a fénynek, így arca nem jól látható. Ha eltalálja, ha nem, megint két kézzel markol kardjára, s féltérdre ereszkedve próbálja hárítani annak első suhintását, bízva abban, hogy a másik két harcos elég fürgén lendül támadásba.*
*Elégedett mosoly húzódik arcára, amint a matróz elterül előtte, de nem legelteti rajta tovább pillantását, hanem a többiekre néz. Láthatóan mindenki boldogul a saját kis zombijával, talán Pyrkon szorulna mégis segítségre, ezért saját ellenfele mellkasára térdel és kihúzza kardját a tetemből. Mire Pyrkonhoz ér az a szokásos ügyetlenségével elesik, de szerencséjére így felnyársalja támadóját. Nanaia segít lelökni róla az élettelen testet és kezét nyújtja a férfi felé, hogy lábra segítse. Ekkor újra a többiek felé pillant, látja hogy a másik kettő is elvégezte a dolgát és túlvilágra küldték a furcsa szerzeteket. Egy lélegzetvételnyi időre nyugalom árad szét testében, ekkor hívja csak fel magára figyelmet sérülése, erősen égető fájdalom perzseli mellkasán húzódó karmolást, amit ezidáig talán a harc heve miatt nem vett észre. Felszisszen és letekint a sebre, ám ekkor újabb mozgolódásra utaló zajra lesz figyelmes. Az ajtó felé pillant, ha netalántán menekülésre kéne fogniuk a dolgot túlerő miatt, de a kijáratot elzárja egy újabb lény, talán a kapitány lehetett fejfedőjéből ítélve. Valószínű ő sem jó szándékkal érkezett, ezt igazolván már elő is húzza hatalmas szablyáját.*
- Nincs valakinél még egy kard? Pyrkonnak jól jönne egy!
*Fogai között sziszeg csak, de mégis jól hallhatóan a másik kettő irányába. El is feledkezik az álnevekről, nem ez a legfontosabb most, csak hogy élve kijussanak. S bár általában magán kívül más nem érdekli, most mégis védelmezőként áll a mágus elé, s ha egyik társuknál sincs egy felesleges kard, suttogva osztja ki az instrukciókat a mögötte állónak, hogy csak ő halhassa.*
- Vedd ki a tőrt hátul az övemből és míg lefoglaljuk valahogy osonj a háta mögé aztán metszd el a torkát! És ezt most lehetőleg ne szúrd el!
*Ezután csizmájához hajol, hogy ügyesebb kezével előhúzza az egyik dobótőrt és máris nagy lendülettel hajítja a kapitány felé. A szemére céloz, illetve oda ahol a szemét sejti, hiszen a monstrum háttal áll a fénynek, így arca nem jól látható. Ha eltalálja, ha nem, megint két kézzel markol kardjára, s féltérdre ereszkedve próbálja hárítani annak első suhintását, bízva abban, hogy a másik két harcos elég fürgén lendül támadásba.*
261. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 11:39:06
Üzenet elküldve: 2012-08-23 11:39:06
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó - 16+ jelenet! //
*Bár elsőre a már kevésbé sem emberi, szinte már-már lénynek nevezhető alakok ijesztőnek, szinte halhatatlannak tűnnek, azonban a valóság teljesen más. Bár a vírus elcsúfította őket, s elméjüket befeketítette, ettől még ugyanolyan emberek maradtak. Kisebb csoportban talán nem veszélyesek, de ha nagyobb tömegben támadnak, akkor az végzetes is lehet.
Ez a hely inkább nekik kedvez, hiszen a négyes ismeretlen terepre tévedt - azonban ez talán nem is jelenthet hátrányt, hiszen közülük, aki tud még gondolkodni, az a kapitány, aki jelenleg hűségesen őrzi a kivezető utat.
A lények, ahogy feltűnnek rejtekeikből, szinte azonnal támadásba is lendülnek. Bár ők nem taktikáznak, s nincsenek fegyvereik, az egyedüli hatásos dolog az, hogy telibe rohanják a négyest, s ott ütnek, karmolnak, tépnek, ahol csak tudnak!
Nanaia, a szépséges hölgy bátran suhint le kardjával a lény felé, azonban az csak karját súrolja végig, hiszen az elszántan ront előrébb. Egy másodpercre ugyan kizökken, ám ez a kis idő éppen elegendő arra, hogy a hölgy újra magasba emelje kardját, s belemártsa a lénybe. Szinte hallatszik, ahogy a csont mellett szalad el a penge, s Nanaia remekül célozva böki bele szívébe. Sajnos a mozdulat elején a lény túl hamar ért oda a hölgyhöz, így annak még volt annyi ideje, hogy kezének meglendítésével egy nagyot karmoljon Nanaia mellkasába. A fertőzött kábán pislog párat, végül immáron teljesen holtan hullik össze, a rúgástól pedig a megsebzett karja távol landol a testtől.
Gorduzar, a nagyszájú, s félelmet nem ismerő férfi vakmerően ront rá az őt kiszemelő csúfságra, kinek magassága épp akkora, mint a férfié - a különbség annyi, hogy ő mérhetetlenül kövér, s a zsírrétegbe a férgek hevesen berágták magukat. A fegyver egy szempillantás alatt szeli át a levegőt, ám mivel a fertőzött gyorsan mozog, ezért a penge némileg célt téveszt: nem a lény nyakába fúródik bele, hanem füle felett szeli át koponyáját. Ám Gorduzar sem marad teljesen ép, hiszen még mielőtt a penge elérte volna a lény koponyáját, addig egyik vaskos kezével jó erősen megszorította a férfi nyakát, olyannyira, hogy körmivel a húsába vájt, s minden bizonnyal ronda lila nyomok is fogják díszíteni nyakát. A szablya pedig megakad ugyan, de a csúfság azonnal térdre rogyik, s ő is immáron teljes halottként esik a földre.
Pyrkon, a fegyvertelen, hős mágus nem adva fel a harcot, a legközelebbi fegyvert alkalmazza: az ökleit. Ütései gyorsak, és pontosak, pár pillanatra sikerül is kizökkenteniük a fertőzöttet. Ám mikor a férfi hátrálni kezd, akkor a lény utána veti magát, s mikor a deszkáért akar lehajolni, teljes testével ráugrik. Mindketten a deszkák közé zuhannak, Pyrkon vállát egy kiálló fadarab meg is sebzi, amibe, hatalmas szerencséjére a lény beleesik. Ő is élettelenül fekszik immáron a máguson, azonban váratlanul nyakából egy apró féreg hull rá Pyrkonra, egyenesen szájába! Ha nem szedi le magáról gyorsan a csúfságot, s nem kerül fekvő pozícióból állóba, vagy legalább ülőbe, akkor meg fog fulladni! Kiköpni már nem tudja a kis csúszómászót, egyedül csak abban reménykedhet, hogy az lejjebb csúszik torkán...
Mindirra, a bátor és pimasz kalózleányzó is azonnal jól bevált fegyvereihez nyúl. A felé közelítő fertőzött jóval nagyobb, mint ő, s bár a lény egyik kezét sikerül eltaszítania magától, a másikkal erősen megragadja a hölgy kezét. Neki annyi ideje van, hogy bár oldalasan, de hátra tudjon nyúlni, s bele tudja vágni a lény gerincébe a kardját. Ám a csúfságot sem kell félteni! Alig pár pillanattal azelőtt, hogy a penge elérte volna rothadó félben levő bőrét, hirtelen hiányos szájához emeli Mindirra kezét, s egy nagyot harap belé! Szerencsére nem sikerült kiszakítania onnan húst, de a harapás így is eléggé súlyosra sikerült. Ahogy a penge pedig megkóstolja a fertőzött gerincét, az azonnal a földre hull.
Senki sem úszta meg sérülés nélkül, ám a neheze még hátra van! A hatalmas, nagydarab kapitányon is látszanak a vírus jeleni, bőre már zöldesen kezd rohadni, azonban ő még valamennyire tud gondolkodni. Hirtelen előrántja hatalmas szablyáját, majd eszeveszett gyorsasággal ront rá a társaságra. Nem céloz meg egyetlen személyt, hisz mind a négyüket meg akarja ölni. Itt csupán a négyes egymásra, egymás segítségére számíthat... Ha nem dolgoznak össze, akkor az akár halállal is végződhet. Márpedig nem a kapitányéval...*
*Bár elsőre a már kevésbé sem emberi, szinte már-már lénynek nevezhető alakok ijesztőnek, szinte halhatatlannak tűnnek, azonban a valóság teljesen más. Bár a vírus elcsúfította őket, s elméjüket befeketítette, ettől még ugyanolyan emberek maradtak. Kisebb csoportban talán nem veszélyesek, de ha nagyobb tömegben támadnak, akkor az végzetes is lehet.
Ez a hely inkább nekik kedvez, hiszen a négyes ismeretlen terepre tévedt - azonban ez talán nem is jelenthet hátrányt, hiszen közülük, aki tud még gondolkodni, az a kapitány, aki jelenleg hűségesen őrzi a kivezető utat.
A lények, ahogy feltűnnek rejtekeikből, szinte azonnal támadásba is lendülnek. Bár ők nem taktikáznak, s nincsenek fegyvereik, az egyedüli hatásos dolog az, hogy telibe rohanják a négyest, s ott ütnek, karmolnak, tépnek, ahol csak tudnak!
Nanaia, a szépséges hölgy bátran suhint le kardjával a lény felé, azonban az csak karját súrolja végig, hiszen az elszántan ront előrébb. Egy másodpercre ugyan kizökken, ám ez a kis idő éppen elegendő arra, hogy a hölgy újra magasba emelje kardját, s belemártsa a lénybe. Szinte hallatszik, ahogy a csont mellett szalad el a penge, s Nanaia remekül célozva böki bele szívébe. Sajnos a mozdulat elején a lény túl hamar ért oda a hölgyhöz, így annak még volt annyi ideje, hogy kezének meglendítésével egy nagyot karmoljon Nanaia mellkasába. A fertőzött kábán pislog párat, végül immáron teljesen holtan hullik össze, a rúgástól pedig a megsebzett karja távol landol a testtől.
Gorduzar, a nagyszájú, s félelmet nem ismerő férfi vakmerően ront rá az őt kiszemelő csúfságra, kinek magassága épp akkora, mint a férfié - a különbség annyi, hogy ő mérhetetlenül kövér, s a zsírrétegbe a férgek hevesen berágták magukat. A fegyver egy szempillantás alatt szeli át a levegőt, ám mivel a fertőzött gyorsan mozog, ezért a penge némileg célt téveszt: nem a lény nyakába fúródik bele, hanem füle felett szeli át koponyáját. Ám Gorduzar sem marad teljesen ép, hiszen még mielőtt a penge elérte volna a lény koponyáját, addig egyik vaskos kezével jó erősen megszorította a férfi nyakát, olyannyira, hogy körmivel a húsába vájt, s minden bizonnyal ronda lila nyomok is fogják díszíteni nyakát. A szablya pedig megakad ugyan, de a csúfság azonnal térdre rogyik, s ő is immáron teljes halottként esik a földre.
Pyrkon, a fegyvertelen, hős mágus nem adva fel a harcot, a legközelebbi fegyvert alkalmazza: az ökleit. Ütései gyorsak, és pontosak, pár pillanatra sikerül is kizökkenteniük a fertőzöttet. Ám mikor a férfi hátrálni kezd, akkor a lény utána veti magát, s mikor a deszkáért akar lehajolni, teljes testével ráugrik. Mindketten a deszkák közé zuhannak, Pyrkon vállát egy kiálló fadarab meg is sebzi, amibe, hatalmas szerencséjére a lény beleesik. Ő is élettelenül fekszik immáron a máguson, azonban váratlanul nyakából egy apró féreg hull rá Pyrkonra, egyenesen szájába! Ha nem szedi le magáról gyorsan a csúfságot, s nem kerül fekvő pozícióból állóba, vagy legalább ülőbe, akkor meg fog fulladni! Kiköpni már nem tudja a kis csúszómászót, egyedül csak abban reménykedhet, hogy az lejjebb csúszik torkán...
Mindirra, a bátor és pimasz kalózleányzó is azonnal jól bevált fegyvereihez nyúl. A felé közelítő fertőzött jóval nagyobb, mint ő, s bár a lény egyik kezét sikerül eltaszítania magától, a másikkal erősen megragadja a hölgy kezét. Neki annyi ideje van, hogy bár oldalasan, de hátra tudjon nyúlni, s bele tudja vágni a lény gerincébe a kardját. Ám a csúfságot sem kell félteni! Alig pár pillanattal azelőtt, hogy a penge elérte volna rothadó félben levő bőrét, hirtelen hiányos szájához emeli Mindirra kezét, s egy nagyot harap belé! Szerencsére nem sikerült kiszakítania onnan húst, de a harapás így is eléggé súlyosra sikerült. Ahogy a penge pedig megkóstolja a fertőzött gerincét, az azonnal a földre hull.
Senki sem úszta meg sérülés nélkül, ám a neheze még hátra van! A hatalmas, nagydarab kapitányon is látszanak a vírus jeleni, bőre már zöldesen kezd rohadni, azonban ő még valamennyire tud gondolkodni. Hirtelen előrántja hatalmas szablyáját, majd eszeveszett gyorsasággal ront rá a társaságra. Nem céloz meg egyetlen személyt, hisz mind a négyüket meg akarja ölni. Itt csupán a négyes egymásra, egymás segítségére számíthat... Ha nem dolgoznak össze, akkor az akár halállal is végződhet. Márpedig nem a kapitányéval...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057