Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-09 01:17:07
Üzenet elküldve: 2014-02-09 01:17:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Rigolhand Hemitar //
* Nehézkes mozdulatok a fiú részéről, a teste hamar feladta a szolgálatot, nem meglepő… De feltápászkodik, ahogy Darel közelebb ér, sajnálkozó szavai nem hatják meg, nem reagál rá. Csak parancsolón rátekint, hogy alátámassza a mondatot mivel a folytatásra szólította fel. Szótlan kocog mögötte tekintetét néha egy közelgő botlásnál rávetve a fiúra, de talpon marad. Lassan bár de halad. Igen rövid az út mit megtettek, elsőre ne is várható több, legalábbis egy embertől, aki nem a Worf család sarja. A fiú eléri a pontot, a határt, mit a test szab gátként. Tekintete üvegessé válik, apró könnycsepp kúszik arcán, a fogak összeszorulnak. Átlépte a határt… az elme győzött. Elhaladnak a kezdő pont mellett, egy kóbor pillanat a fa irányába Darel részéről. Nem szól, csak halad tovább, lássuk, meddig bírja az ifjú. Az agy kikapcsol s már csupán a mozdulatok monoton követik egymást, a fájdalom múlik, a tüdőben áramlik az oxigén. Az izmok égnek, lángolnak szakadatlan. Nemsokára felmondják a szolgálatot s a fiú a homokban fog kikötni, legalábbis valószínűleg. Minden esetre, ha eljön ez a pillanat, akkor Darel nem szól semmit, csupán megáll mellette, hagyja levegőhöz jutni. Ez az a pillanat, amikor az összes felgyülemlett fájdalom az ifjú testre zúdul majd, minden porcika lángokban áll, s csupán most tudatosul a testben mindez. A harcos továbbra sem szól, nyugodt tempóban veszi a levegőt és hagyja pihenni a fiút, legalábbis egy ideig…
Percek telnek, el mik órának tűnhetnek a fiú számára. Darel szótlanul áll mellette s figyeli a part szakaszát, míg piheg a fiúcska. Kék szemei nem messze tőlük állapodnak meg egy kisebb sziklacsoportnál. Nagyjából emberfej méretű sziklák, néhány tucat lehet csupán. ~ Meg felel ~ Jut elhatározásra végül vissza fordul a fiúra hogy ismét parancsot osszon a pihenő után. *
- Látod azokat a sziklákat
* mutat a néhány tízméternyire lévő kövekre melyek félig a hűs vízben találhatóak a part mentén, enyhe hullámok nyaldossák meg oldalukat, tetejüket. *
- Hord ide mindet, ahol állok!
* Hagyja el ajkát az egyszerű parancs, határozott hangnemben. Majd keresztbe fonja karját, s figyeli a műveletet ellentmondást nem tűrve. Kar, lábak, hát, mind erősítésére szüksége lesz ha harcolni akar… *
* Nehézkes mozdulatok a fiú részéről, a teste hamar feladta a szolgálatot, nem meglepő… De feltápászkodik, ahogy Darel közelebb ér, sajnálkozó szavai nem hatják meg, nem reagál rá. Csak parancsolón rátekint, hogy alátámassza a mondatot mivel a folytatásra szólította fel. Szótlan kocog mögötte tekintetét néha egy közelgő botlásnál rávetve a fiúra, de talpon marad. Lassan bár de halad. Igen rövid az út mit megtettek, elsőre ne is várható több, legalábbis egy embertől, aki nem a Worf család sarja. A fiú eléri a pontot, a határt, mit a test szab gátként. Tekintete üvegessé válik, apró könnycsepp kúszik arcán, a fogak összeszorulnak. Átlépte a határt… az elme győzött. Elhaladnak a kezdő pont mellett, egy kóbor pillanat a fa irányába Darel részéről. Nem szól, csak halad tovább, lássuk, meddig bírja az ifjú. Az agy kikapcsol s már csupán a mozdulatok monoton követik egymást, a fájdalom múlik, a tüdőben áramlik az oxigén. Az izmok égnek, lángolnak szakadatlan. Nemsokára felmondják a szolgálatot s a fiú a homokban fog kikötni, legalábbis valószínűleg. Minden esetre, ha eljön ez a pillanat, akkor Darel nem szól semmit, csupán megáll mellette, hagyja levegőhöz jutni. Ez az a pillanat, amikor az összes felgyülemlett fájdalom az ifjú testre zúdul majd, minden porcika lángokban áll, s csupán most tudatosul a testben mindez. A harcos továbbra sem szól, nyugodt tempóban veszi a levegőt és hagyja pihenni a fiút, legalábbis egy ideig…
Percek telnek, el mik órának tűnhetnek a fiú számára. Darel szótlanul áll mellette s figyeli a part szakaszát, míg piheg a fiúcska. Kék szemei nem messze tőlük állapodnak meg egy kisebb sziklacsoportnál. Nagyjából emberfej méretű sziklák, néhány tucat lehet csupán. ~ Meg felel ~ Jut elhatározásra végül vissza fordul a fiúra hogy ismét parancsot osszon a pihenő után. *
- Látod azokat a sziklákat
* mutat a néhány tízméternyire lévő kövekre melyek félig a hűs vízben találhatóak a part mentén, enyhe hullámok nyaldossák meg oldalukat, tetejüket. *
- Hord ide mindet, ahol állok!
* Hagyja el ajkát az egyszerű parancs, határozott hangnemben. Majd keresztbe fonja karját, s figyeli a műveletet ellentmondást nem tűrve. Kar, lábak, hát, mind erősítésére szüksége lesz ha harcolni akar… *
999. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-07 23:28:36
Üzenet elküldve: 2014-02-07 23:28:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Darel Corthyr Worf//
*Mikor feltekint a harcosra és kioktató szavait hallgatja, egyből elszégyelli magát gyengeségén. Elkezd talpra állni kicsit nehézkesen, de sikerül neki és közben megszólal.*
- Sajnálom. Nem fordul elő még egyszer.
*Mire befejezi a mondatot már talpon is van. A levegőt már teljesen jól veszi, nem zihál annyira, ahogy elindul visszafelé a lába égő fájdalma is enyhül. Érzi a fáradtságot, a szégyen mellet, de mintha Darel szavai egy kis erőt öntöttek volna bele. A harcos azon mondata, amit visszafele mond, neki már teljes fájdalmat okozz, a fiúnak. Őt nem így nevelték, eddig, de most meg kell változnia és itt a lehetőség is és élnie kell vele különben mások halnak meg. Ő sose adná fel, ha más életéről van szó, és most igenis életek múlnak, rajta úgyhogy meg kell tennie mindent. Nem szól, visszafelé egy szót se csak megy, mint aki már nem is ebben a világban lenne. A kocogása lassú és gyengének mondható, de folyamatos egy pillanatra se áll meg, még ha léptein látszik is, hogy perceken belül összeesik. A szégyen és a gyengeség miatt, ami körülveszi, őt észre sem veszi azt, amikor már túlmegy az induló ponttól. Nem gondolkodik, a fejét szinte már üresnek érzi, egy célja van haladni tovább, míg rá nem szolnak. Tudatosult benne, hogy hibát követ el azzal, ha nem bírja és feladja. Az egyetlen lehetőség, ha mindent, amiért él azt beleadja az edzésébe is. Szemei könnybe lábadnak a felvilágosulás pillanatában, de nem törődik azzal sem. Az érzelmek azért vannak, hogy kimutassák őket.*
*Mikor feltekint a harcosra és kioktató szavait hallgatja, egyből elszégyelli magát gyengeségén. Elkezd talpra állni kicsit nehézkesen, de sikerül neki és közben megszólal.*
- Sajnálom. Nem fordul elő még egyszer.
*Mire befejezi a mondatot már talpon is van. A levegőt már teljesen jól veszi, nem zihál annyira, ahogy elindul visszafelé a lába égő fájdalma is enyhül. Érzi a fáradtságot, a szégyen mellet, de mintha Darel szavai egy kis erőt öntöttek volna bele. A harcos azon mondata, amit visszafele mond, neki már teljes fájdalmat okozz, a fiúnak. Őt nem így nevelték, eddig, de most meg kell változnia és itt a lehetőség is és élnie kell vele különben mások halnak meg. Ő sose adná fel, ha más életéről van szó, és most igenis életek múlnak, rajta úgyhogy meg kell tennie mindent. Nem szól, visszafelé egy szót se csak megy, mint aki már nem is ebben a világban lenne. A kocogása lassú és gyengének mondható, de folyamatos egy pillanatra se áll meg, még ha léptein látszik is, hogy perceken belül összeesik. A szégyen és a gyengeség miatt, ami körülveszi, őt észre sem veszi azt, amikor már túlmegy az induló ponttól. Nem gondolkodik, a fejét szinte már üresnek érzi, egy célja van haladni tovább, míg rá nem szolnak. Tudatosult benne, hogy hibát követ el azzal, ha nem bírja és feladja. Az egyetlen lehetőség, ha mindent, amiért él azt beleadja az edzésébe is. Szemei könnybe lábadnak a felvilágosulás pillanatában, de nem törődik azzal sem. Az érzelmek azért vannak, hogy kimutassák őket.*
998. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-07 22:46:48
Üzenet elküldve: 2014-02-07 22:46:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Rigolhand Hemitar //
* Bal s jobb, követi egymást a ciklus katonás rendben. A Fiú hamar lemarad, Darel nem szól csupán megy tovább. Majd hangot hall, eleget tett a fiú a parancsnak. Helyes. De véleménye szerint túl messziről jön a hang, ezért Darel megáll s megfordul, hogy hátranézzen, ekkor látja, hogy Hemitar a földön görnyedt s zihálva veszi a levegőt. Azonnal fordul a fiatal test, és már lépdel is vissza határozottan a fiúhoz, ezzel párhuzamban azonnal nyílnak az ajkak is. *
- Azt mondtam, szólj, ha fáradsz, nem azt hogy ülj le. Majd akkor pihensz, ha mondom. Állj fel Hemitar, és indulj visszafelé, azonnal!
* Ha fiú nem teszi amit mond készséggel segít neki felállni, bár nem épp kedves mozdulattal. *
- Érd el a határt, és lépd túl. Minden egyes lépés amit ez után teszel, minden mozdulat erősebbé tesz!
* Mondja el csakhamar miközben Hemitar magától vagy segítséggel, de felkel a földről és nem törődve a zihálással ismét tempót diktál neki. A tüdő s a szív fájdalmasan kérleli a testet, a pihenésre, a nyugalom után vágyakozva. De nincs pihenés, nincs fáradtság… csupán az ütem veszi át lassan a hatalmas a fiú felett ha jól végzi a dolgát. Most még nem érti de hamar ráfog jönni, hogy így győz az elme a test felett. Haladtában a fiúhoz szól ismét, mögötte kocog Darel és így beszél, ha megtántorodna vagy le akarna ülni, azonnal ott terem és jobb belátásra bírja egy egy mozdulattal, nincs megállás. Még nincs. *
- Ha valaki épp közel jár a halálhoz, nem mondhatod majd, hogy fáradt vagy, nem bírod tovább, nem tudsz segíteni. Vésd az eszedbe.
* Ejti ki a szavakat melyeket apja is egykoron neki intézett, nyugodt hangsúlyban miközben a másik mögött halad. *
* Bal s jobb, követi egymást a ciklus katonás rendben. A Fiú hamar lemarad, Darel nem szól csupán megy tovább. Majd hangot hall, eleget tett a fiú a parancsnak. Helyes. De véleménye szerint túl messziről jön a hang, ezért Darel megáll s megfordul, hogy hátranézzen, ekkor látja, hogy Hemitar a földön görnyedt s zihálva veszi a levegőt. Azonnal fordul a fiatal test, és már lépdel is vissza határozottan a fiúhoz, ezzel párhuzamban azonnal nyílnak az ajkak is. *
- Azt mondtam, szólj, ha fáradsz, nem azt hogy ülj le. Majd akkor pihensz, ha mondom. Állj fel Hemitar, és indulj visszafelé, azonnal!
* Ha fiú nem teszi amit mond készséggel segít neki felállni, bár nem épp kedves mozdulattal. *
- Érd el a határt, és lépd túl. Minden egyes lépés amit ez után teszel, minden mozdulat erősebbé tesz!
* Mondja el csakhamar miközben Hemitar magától vagy segítséggel, de felkel a földről és nem törődve a zihálással ismét tempót diktál neki. A tüdő s a szív fájdalmasan kérleli a testet, a pihenésre, a nyugalom után vágyakozva. De nincs pihenés, nincs fáradtság… csupán az ütem veszi át lassan a hatalmas a fiú felett ha jól végzi a dolgát. Most még nem érti de hamar ráfog jönni, hogy így győz az elme a test felett. Haladtában a fiúhoz szól ismét, mögötte kocog Darel és így beszél, ha megtántorodna vagy le akarna ülni, azonnal ott terem és jobb belátásra bírja egy egy mozdulattal, nincs megállás. Még nincs. *
- Ha valaki épp közel jár a halálhoz, nem mondhatod majd, hogy fáradt vagy, nem bírod tovább, nem tudsz segíteni. Vésd az eszedbe.
* Ejti ki a szavakat melyeket apja is egykoron neki intézett, nyugodt hangsúlyban miközben a másik mögött halad. *
997. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-07 22:15:04
Üzenet elküldve: 2014-02-07 22:15:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Darel Corthyr Worf//
*A két fél közötti néma csend már hosszú ideje tart. Egymást nézik és mintha szavak nélkül értené meg Hemitar Darelt tudja, hogy ezt a választ akarta hallani. A harcos ezt egy enyhe bólintással meg is erősíti. Majd mikor elkezd lepakolni Darel akkor a fiú rájön, hogy most kezdődik el az edzés. Mikor Darel kimondja parancsát Hemitar nem reagál rá csak követi a harcost. A fiú megérzései azt súgják, hogy mindez csak a kezdet így nem akar gyorsabban menni, mint az előtte lévő Darel csak tartani akarja a tempóját. A második kijelentést már furcsállja Hemitar de biztos arra kíváncsi Darel, hogy mennyire puhány. Fejébe veszi, hogy addig fut, amíg csak bírja és akaratából kitelik. A fiú termetet ellenére viszonylag jó állóképességnek örvend így tudja követni, de egyre jobban, érzi a kettőjük közötti különbséget. Nem tudja, mennyi ideje futhat, de érzékei szerint már jó ideje. Sose nézte mit meddig bír, és gondolatai azt súgják, hogy érzékei becsapják. A lábaiban égető fájdalmat érez minden lépés egyre nehezebbé válik, de nem akarja feladni így folytatja tovább. Próbál nem a lábaira fókuszálni ezért elkezd nézelődni futás közben. A parttól nem messze gyerekek játszanak hangos kacajok mellet, tőlük kicsivel távolabb asszonyok szedik össze a ruhákat, amiket kimostak. Biztosan hazafele készülődnek, kicsivel arrább egy szerelmes pár ül, az egyik fa tövében. A férfi magához szorítja a lányt, aki meg úgy bújik bele a férfi ölelésébe mintha egy pokróc lenne és bámulják a vizet. Hemitár visszatekint előre, hogy lássa, merre mennek, de már Darel jóval arrább van, mint ő nagyon lemaradt. A fiú úgy dönt, megpróbál egy gyorsabb tempót és szól, hogy a végét járja, de mikor nekiindulna, arccal a homokba esik. Egy kis időbe telik mire megtalálja hangját és Darel után kiált.*
- Nem bírom tovább.
*Hemitar tesz egy kísérletet, hogy felálljon, de lábai cserbenhagyják. Az égető fajdalom nem akar múlni a lábaiból így hát úgy dönt, megpróbál felülni. Hanyatt fordul majd felül és a Harcos felé fordítja tekintetét. Majd várja az őt érő kritikákat hisz most már, hogy nem a futásra koncentrál, látja alig távolodtak el attól a ponttól ahol Darle lerakta a felszerelését. Szíve lüktetését a fülében érzi, a levegő vétele már egyre könnyebbé válik. Majd újból feltekint, hogy lássa Darelt….*
*A két fél közötti néma csend már hosszú ideje tart. Egymást nézik és mintha szavak nélkül értené meg Hemitar Darelt tudja, hogy ezt a választ akarta hallani. A harcos ezt egy enyhe bólintással meg is erősíti. Majd mikor elkezd lepakolni Darel akkor a fiú rájön, hogy most kezdődik el az edzés. Mikor Darel kimondja parancsát Hemitar nem reagál rá csak követi a harcost. A fiú megérzései azt súgják, hogy mindez csak a kezdet így nem akar gyorsabban menni, mint az előtte lévő Darel csak tartani akarja a tempóját. A második kijelentést már furcsállja Hemitar de biztos arra kíváncsi Darel, hogy mennyire puhány. Fejébe veszi, hogy addig fut, amíg csak bírja és akaratából kitelik. A fiú termetet ellenére viszonylag jó állóképességnek örvend így tudja követni, de egyre jobban, érzi a kettőjük közötti különbséget. Nem tudja, mennyi ideje futhat, de érzékei szerint már jó ideje. Sose nézte mit meddig bír, és gondolatai azt súgják, hogy érzékei becsapják. A lábaiban égető fájdalmat érez minden lépés egyre nehezebbé válik, de nem akarja feladni így folytatja tovább. Próbál nem a lábaira fókuszálni ezért elkezd nézelődni futás közben. A parttól nem messze gyerekek játszanak hangos kacajok mellet, tőlük kicsivel távolabb asszonyok szedik össze a ruhákat, amiket kimostak. Biztosan hazafele készülődnek, kicsivel arrább egy szerelmes pár ül, az egyik fa tövében. A férfi magához szorítja a lányt, aki meg úgy bújik bele a férfi ölelésébe mintha egy pokróc lenne és bámulják a vizet. Hemitár visszatekint előre, hogy lássa, merre mennek, de már Darel jóval arrább van, mint ő nagyon lemaradt. A fiú úgy dönt, megpróbál egy gyorsabb tempót és szól, hogy a végét járja, de mikor nekiindulna, arccal a homokba esik. Egy kis időbe telik mire megtalálja hangját és Darel után kiált.*
- Nem bírom tovább.
*Hemitar tesz egy kísérletet, hogy felálljon, de lábai cserbenhagyják. Az égető fajdalom nem akar múlni a lábaiból így hát úgy dönt, megpróbál felülni. Hanyatt fordul majd felül és a Harcos felé fordítja tekintetét. Majd várja az őt érő kritikákat hisz most már, hogy nem a futásra koncentrál, látja alig távolodtak el attól a ponttól ahol Darle lerakta a felszerelését. Szíve lüktetését a fülében érzi, a levegő vétele már egyre könnyebbé válik. Majd újból feltekint, hogy lássa Darelt….*
996. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-07 20:55:06
Üzenet elküldve: 2014-02-07 20:55:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Rigolhand Hemitar //
* A fiú mellé toppan, kihúzza magát, s a kérdésre a válasz sem marad el. Míg a fiú beszél, annak lélektükreit fürkészi. Őszinte egyenes válasz, helyes. „ … ha kell az életem feláldozásával… „ Mikor befejezi a fiú a mondandóját Darel bólint egy aprót. Válláról lekanyarítja a zöld köpenyt, majd kardjáért nyúl s lecsatolja oldaláról, feltekeri az övet a hüvelyre, majd az egészet a köpenybe burkolja. A közelben magányosan álldogál egy nap szívta fa maradványa körötte néhány nagyobb szikla. Oda lép s egy termetesebb darab alá rejti a holmit. Végül visszatér a fiúhoz, hogy ajkai parancsot osztva nyíljanak.*
- Akkor kezdhetsz futni.
* Adja ki végül a fura parancsot egy apró biccentéssel a folyó part északi irányába. Azzal elindul Darel is diktálva a tempót, nyugodt, ütemes léptekkel szinte csak kocogásként kezdetben. Egyenest előre néz a távolba meredve, mint a farkas mikor a célpontra fókuszál. Pedig most az egyetlen cél az előre. Vajon hova tartanak? Merülhet fel a fiúban a kérdés, de Darel arcán nincs válasz csupán az elszántság szótlan szobra halad megállíthatatlanul. Haladtukban az ifjú egyszer csak ismét megszólal néhány lépés után. *
- Szólj, ha már fáradt vagy.
* Hagyja el ajkát ismét egy rövid mondat, mi bizonyára furán hat és az ifjú Hemitar értetlenül áll a hallottak előtt. De nincs helye kóbor gondolatoknak, csupán egyértelműen adta ki a feladatot, nem kérdéseket vár csak a teljesítését, semmi többet. Szótlan halad tovább a homokos parton a két alak a nap sugarai kellemesen simítják alakjukat, legalábbis egyelőre… *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.02.08 20:24:33, a következő indokkal:
Jelpótlás.
* A fiú mellé toppan, kihúzza magát, s a kérdésre a válasz sem marad el. Míg a fiú beszél, annak lélektükreit fürkészi. Őszinte egyenes válasz, helyes. „ … ha kell az életem feláldozásával… „ Mikor befejezi a fiú a mondandóját Darel bólint egy aprót. Válláról lekanyarítja a zöld köpenyt, majd kardjáért nyúl s lecsatolja oldaláról, feltekeri az övet a hüvelyre, majd az egészet a köpenybe burkolja. A közelben magányosan álldogál egy nap szívta fa maradványa körötte néhány nagyobb szikla. Oda lép s egy termetesebb darab alá rejti a holmit. Végül visszatér a fiúhoz, hogy ajkai parancsot osztva nyíljanak.*
- Akkor kezdhetsz futni.
* Adja ki végül a fura parancsot egy apró biccentéssel a folyó part északi irányába. Azzal elindul Darel is diktálva a tempót, nyugodt, ütemes léptekkel szinte csak kocogásként kezdetben. Egyenest előre néz a távolba meredve, mint a farkas mikor a célpontra fókuszál. Pedig most az egyetlen cél az előre. Vajon hova tartanak? Merülhet fel a fiúban a kérdés, de Darel arcán nincs válasz csupán az elszántság szótlan szobra halad megállíthatatlanul. Haladtukban az ifjú egyszer csak ismét megszólal néhány lépés után. *
- Szólj, ha már fáradt vagy.
* Hagyja el ajkát ismét egy rövid mondat, mi bizonyára furán hat és az ifjú Hemitar értetlenül áll a hallottak előtt. De nincs helye kóbor gondolatoknak, csupán egyértelműen adta ki a feladatot, nem kérdéseket vár csak a teljesítését, semmi többet. Szótlan halad tovább a homokos parton a két alak a nap sugarai kellemesen simítják alakjukat, legalábbis egyelőre… *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.02.08 20:24:33, a következő indokkal:
Jelpótlás.
995. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-07 16:00:29
Üzenet elküldve: 2014-02-07 16:00:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Rögtön felszökken, ahogy a lány letaszítja róla az orkot, és felkapja a kardját.*
- Hé, te! *kiáltja oda a sebesült lány fölé tornyosuló lénynek. Az ork odapillant, de abban a pillanatban Danvor egy erőteljes csapással elválasztja fejét a testétől. A tetem a homokos partra hull.
Danvor megtisztítja a kardját, majd a hüvelyébe csúsztatja, és odalép a lány mellé, hogy felsegítse.*
-Köszönöm, hogy segítettél *mondja, miközben késével lehasít egy darabot inge aljából, és felajánlja a sebe bekötözésére.*
- Én sem sokat jártam még errefelé, de te sem tűnsz idevalósinak.
A hozzászólás írója (Vasöklű Danvor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.07 16:33:53
- Hé, te! *kiáltja oda a sebesült lány fölé tornyosuló lénynek. Az ork odapillant, de abban a pillanatban Danvor egy erőteljes csapással elválasztja fejét a testétől. A tetem a homokos partra hull.
Danvor megtisztítja a kardját, majd a hüvelyébe csúsztatja, és odalép a lány mellé, hogy felsegítse.*
-Köszönöm, hogy segítettél *mondja, miközben késével lehasít egy darabot inge aljából, és felajánlja a sebe bekötözésére.*
- Én sem sokat jártam még errefelé, de te sem tűnsz idevalósinak.
A hozzászólás írója (Vasöklű Danvor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.07 16:33:53
994. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-07 15:09:26
Üzenet elküldve: 2014-02-07 15:09:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Vasöklű Danvor//
*Már biztos benne, hogy az ork megöli, amikor egy férfi ugrik elé, és hárítja az ork csapását, majd leszúrja. Eyela felsóhajt.*
~Ezt megúsztam...~
*A férfi felé fordul, hogy megköszönje neki a segítséget, de nem látja sehol. Aztán rájön, miért nem: a megmaradt ork a földre nyomta.*
-Hol a fenében van az íjam? *mérgelődik. Az íját leejtette, amikor az ork rátámadt. Nem látja sehol, de nincs is ideje keresgélni. Ha nem siet, az ork megöli a férfit. Előkapja a tőrét, és egy ugrással letszítja az orkot a földre. Azt váratlanul éri a támadás, így csak meglepetten felhorkanni van ideje, mielőtt Eyela a földre lökné. De a hatalmas lénynek nem sok egyetlen elf könnyű súlya. Feláll, és Eyela felé csap a kardjával. *
-Jaj! *kiált fel a lány ijedten, és odébb ugrik, így a kard csak a karját találja el.*
-Aaahh! *sikoltja, és nem tudja, mit csináljon. Így nem tud harcolni, de ha nem csinál valamit, az ork nyilván leszúrja.*
~Jaj, de fáj! Most mit csináljak?~
*Segélykérőn pillant a férfire.*
*Már biztos benne, hogy az ork megöli, amikor egy férfi ugrik elé, és hárítja az ork csapását, majd leszúrja. Eyela felsóhajt.*
~Ezt megúsztam...~
*A férfi felé fordul, hogy megköszönje neki a segítséget, de nem látja sehol. Aztán rájön, miért nem: a megmaradt ork a földre nyomta.*
-Hol a fenében van az íjam? *mérgelődik. Az íját leejtette, amikor az ork rátámadt. Nem látja sehol, de nincs is ideje keresgélni. Ha nem siet, az ork megöli a férfit. Előkapja a tőrét, és egy ugrással letszítja az orkot a földre. Azt váratlanul éri a támadás, így csak meglepetten felhorkanni van ideje, mielőtt Eyela a földre lökné. De a hatalmas lénynek nem sok egyetlen elf könnyű súlya. Feláll, és Eyela felé csap a kardjával. *
-Jaj! *kiált fel a lány ijedten, és odébb ugrik, így a kard csak a karját találja el.*
-Aaahh! *sikoltja, és nem tudja, mit csináljon. Így nem tud harcolni, de ha nem csinál valamit, az ork nyilván leszúrja.*
~Jaj, de fáj! Most mit csináljak?~
*Segélykérőn pillant a férfire.*
993. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-06 23:07:25
Üzenet elküldve: 2014-02-06 23:07:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Darel Corthyr Worf//
//Út közben//
*Az úton haladva hallgatja a fiú a mondottakat. Most valahogy nagyon hosszúnak tűnik az út a holdudvarban. Már ez is sejteti Hemitarral, hogy változások előtt áll. A harcost hallgatva rájön, nem megsérteni akarja őt és nem is beképzelt. Egyszerűen csak nem társasági személy és ezért nem hagyja szóhoz jutni. A fiú feltételezése szerint köze lehet a családhoz a neveltetéshez és a katonai mivoltához is.*
- Nem attól félek, hogy nem tudok segíteni másoknak. Hanem attól félek, hogy amit nyújtani tudok az lesz kevés. Nem fogok megtorpanni, ha segítenem, kell, mert erre esküdtem fel.
*Miután úgy érezte Hemitar, hogy megmondta, amit akart akkor jön rá arra, hogy félelme is tovaszállt a beszélgetés alatt.*
//Folyópart//
*A fiú a partra érve egy mély levegőt vesz. Mindig felfrissíti az, amikor itt jár. Sokan itt üldögélnek, a parton vannak, akik a vízben hűsítik, magukat mások meg csak lógatják lábukat a hideg vízbe. Egy kicsivel távolabb asszonyok mossák a ruhákat. Mikor tekintete visszairányul, a harcosra veszi észre, hogy megállt és rá vár így hát odasiet hozzá. Ahogy a harcos tekintete találkozik, az övével hirtelen teljesen meztelenek érzi magát. Semmi takargatnivalója nincsen és sose volt de Darel most elvárja, hogy megmutatkozzon a fiú igaz valója. Hemitar fejébe a régen letett esküje jut eszébe. Tekintete határozottá és erősé válik, teste büszkén megfeszül majd így szól.*
-Én Rigolhand Hemitar a víz templomában esküdtem fel az elemekre, hogy ott segítek, ahol csak tudok. Ha kell, akkor még életem feláldozásával is amennyiben azzal az elemeket szolgálhatom. Régen letettem az esküdt és ez az, ami engem életem végéig kötelezz.
*A szavak még visszhangzanak a fiú fejében, de némán áll tovább. Büszkeség tölti el újból Hemitart ugyanaz a büszkeség, amit akkor érzet, amikor a templomban letette az esküt. Nem fél és nem kételkedik, hogy nem megfelelő a válasz, amit adott, mert ez az, amit ő tenni akar az életével. Néma csönd van a két fél között, de a fiú tudja most nem rajta a sor, hogy megszólaljon.*
//Út közben//
*Az úton haladva hallgatja a fiú a mondottakat. Most valahogy nagyon hosszúnak tűnik az út a holdudvarban. Már ez is sejteti Hemitarral, hogy változások előtt áll. A harcost hallgatva rájön, nem megsérteni akarja őt és nem is beképzelt. Egyszerűen csak nem társasági személy és ezért nem hagyja szóhoz jutni. A fiú feltételezése szerint köze lehet a családhoz a neveltetéshez és a katonai mivoltához is.*
- Nem attól félek, hogy nem tudok segíteni másoknak. Hanem attól félek, hogy amit nyújtani tudok az lesz kevés. Nem fogok megtorpanni, ha segítenem, kell, mert erre esküdtem fel.
*Miután úgy érezte Hemitar, hogy megmondta, amit akart akkor jön rá arra, hogy félelme is tovaszállt a beszélgetés alatt.*
//Folyópart//
*A fiú a partra érve egy mély levegőt vesz. Mindig felfrissíti az, amikor itt jár. Sokan itt üldögélnek, a parton vannak, akik a vízben hűsítik, magukat mások meg csak lógatják lábukat a hideg vízbe. Egy kicsivel távolabb asszonyok mossák a ruhákat. Mikor tekintete visszairányul, a harcosra veszi észre, hogy megállt és rá vár így hát odasiet hozzá. Ahogy a harcos tekintete találkozik, az övével hirtelen teljesen meztelenek érzi magát. Semmi takargatnivalója nincsen és sose volt de Darel most elvárja, hogy megmutatkozzon a fiú igaz valója. Hemitar fejébe a régen letett esküje jut eszébe. Tekintete határozottá és erősé válik, teste büszkén megfeszül majd így szól.*
-Én Rigolhand Hemitar a víz templomában esküdtem fel az elemekre, hogy ott segítek, ahol csak tudok. Ha kell, akkor még életem feláldozásával is amennyiben azzal az elemeket szolgálhatom. Régen letettem az esküdt és ez az, ami engem életem végéig kötelezz.
*A szavak még visszhangzanak a fiú fejében, de némán áll tovább. Büszkeség tölti el újból Hemitart ugyanaz a büszkeség, amit akkor érzet, amikor a templomban letette az esküt. Nem fél és nem kételkedik, hogy nem megfelelő a válasz, amit adott, mert ez az, amit ő tenni akar az életével. Néma csönd van a két fél között, de a fiú tudja most nem rajta a sor, hogy megszólaljon.*
992. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-06 22:11:07
Üzenet elküldve: 2014-02-06 22:11:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Rigolhand Hemitar //
// Út közben… //
*Határozott léptei viszik előre az udvaron. Csak hamar beéri a fiú is és nem sokat kell várni, hogy megtörje a csendet. *
- Majd ha oda értünk megtudod.
*Rendezi le egyszerűen a kérdést. Néhány lépés után szóra nyílnak ajkai, de tekintete továbbra is csak előre néz a távolba mered ahogy figyeli a közeledő erdő sűrűjét, ismerős hely… *
- Azt mondtad, félsz, hogy nem felelsz meg. Miért félsz olyasmitől, amiről még mit sem tudsz?
* Kimért léptekkel haladnak a sűrűbb részeken a tisztás irányába. Válaszra nem várva folytatja. *
- A félelem megbénít, meggátol, hogy cselekedj. Mit gondolsz, ha egyszer a társaid bajban lennének, és csak Te segíthetnél, elfogadható lenne, hogy azért mert féltél hagyd őket veszni?
* A kérdésre egyértelmű választ is ad rögvest. *
- Nem, nem hagyhatod, hogy a félelem meggátoljon. Ha félsz valamitől nézz vele szembe! Csak így győzheted le.
* Fejezi be végül a rövid monológot válaszul a fiú fogadóban tett megjegyzésére. Lépteik tovább viszik őket a tisztás felé és onnan egyenest a folyópartra… *
// A Folyópartra érkezve… //
* A harcos és egy fiatal fiú alakja bontakozik ki az erdő felől, ahogy a part homokjára érnek. Arcukat megcsapja a folyó hűs szele. Lassan végig futtatja tekintetét a partszakaszon, megpillant egy nagy adag követ a távolban, uszadék fákat a másik irányban, néhány embert még kik élvezik a part hűs levegőjét, vagy épp vizét. Egyenest a vízhez vonul s ott állapodik meg. Egy pillanatra merengőn néz a távolba, megvárja, míg a fiú beéri. Mozdulatlan áll miközben a szél táncra kéri mélyzöld köpenyét. Továbbra is a távolt nézi végül megszólal. *
- Rigolhand Hemitar * szólítja nevén a fiút * - Mielőtt elkezdjük egyetlen kérdésem van * Vár egy kicsit majd a kék szemek a másikéba fúródnak, ahogy letekint rá. Nyugodt, átható tekintete van most őszinteséget vár egyértelmű válasszal * - Mit tennél meg azért, hogy segíts a társaidon, ha úgy adódna? * egyszerűnek tűnő kérdés de sok lapul mögötte s a választól függ majd az ifjú Hemitar további sorsa miről még tán mit sem tud a gyermeki elme. Türelmesen vár s közben a fiú szemeit fürkészi némám míg meg nem hallja a kérdésre adott választ.
A távolban hajó siklik a vízen, halász veti ki hálóját a jó fogás reményében… *
// Út közben… //
*Határozott léptei viszik előre az udvaron. Csak hamar beéri a fiú is és nem sokat kell várni, hogy megtörje a csendet. *
- Majd ha oda értünk megtudod.
*Rendezi le egyszerűen a kérdést. Néhány lépés után szóra nyílnak ajkai, de tekintete továbbra is csak előre néz a távolba mered ahogy figyeli a közeledő erdő sűrűjét, ismerős hely… *
- Azt mondtad, félsz, hogy nem felelsz meg. Miért félsz olyasmitől, amiről még mit sem tudsz?
* Kimért léptekkel haladnak a sűrűbb részeken a tisztás irányába. Válaszra nem várva folytatja. *
- A félelem megbénít, meggátol, hogy cselekedj. Mit gondolsz, ha egyszer a társaid bajban lennének, és csak Te segíthetnél, elfogadható lenne, hogy azért mert féltél hagyd őket veszni?
* A kérdésre egyértelmű választ is ad rögvest. *
- Nem, nem hagyhatod, hogy a félelem meggátoljon. Ha félsz valamitől nézz vele szembe! Csak így győzheted le.
* Fejezi be végül a rövid monológot válaszul a fiú fogadóban tett megjegyzésére. Lépteik tovább viszik őket a tisztás felé és onnan egyenest a folyópartra… *
// A Folyópartra érkezve… //
* A harcos és egy fiatal fiú alakja bontakozik ki az erdő felől, ahogy a part homokjára érnek. Arcukat megcsapja a folyó hűs szele. Lassan végig futtatja tekintetét a partszakaszon, megpillant egy nagy adag követ a távolban, uszadék fákat a másik irányban, néhány embert még kik élvezik a part hűs levegőjét, vagy épp vizét. Egyenest a vízhez vonul s ott állapodik meg. Egy pillanatra merengőn néz a távolba, megvárja, míg a fiú beéri. Mozdulatlan áll miközben a szél táncra kéri mélyzöld köpenyét. Továbbra is a távolt nézi végül megszólal. *
- Rigolhand Hemitar * szólítja nevén a fiút * - Mielőtt elkezdjük egyetlen kérdésem van * Vár egy kicsit majd a kék szemek a másikéba fúródnak, ahogy letekint rá. Nyugodt, átható tekintete van most őszinteséget vár egyértelmű válasszal * - Mit tennél meg azért, hogy segíts a társaidon, ha úgy adódna? * egyszerűnek tűnő kérdés de sok lapul mögötte s a választól függ majd az ifjú Hemitar további sorsa miről még tán mit sem tud a gyermeki elme. Türelmesen vár s közben a fiú szemeit fürkészi némám míg meg nem hallja a kérdésre adott választ.
A távolban hajó siklik a vízen, halász veti ki hálóját a jó fogás reményében… *
991. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-06 21:21:39
Üzenet elküldve: 2014-02-06 21:21:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
*Úgy dönt, megpihen itt a folyóparton egy kicsit. Gyönyörű a kilátás, és képes feltölteni az ember lelkét. Na persze azért a mosakodó meztelen szegények képesek rontani az összképet. Persze ha akad köztük szemrevaló női egyén, azt Bress biztosan jól szemügyre veszi. Beleszagol a levegőbe, és elképzeli maga előtt a végtelen tengert, és a rajta himbálózó hajót. Ezt még megfejeli egy kis muzsikával, pár mulatságos tengerész nótával, és máris remek út elé néz. Persze reméli, hogy szép kis summát lehet majd bezsebelni, és persze átvillan az is elméjében, hogy lehet tolvajkodási lehetőség is. Bizonyára örülne, ha másodlagosan valami rosszban is sántikálnának majd esetleg.*
990. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-05 19:24:50
Üzenet elküldve: 2014-02-05 19:24:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Eyela Nanesh//
*Danvor észreveszi, hogy egy lány a közelében, aki külsejét tekintve elf lehet, íjat vesz elő, de a lövés célt téveszt. A parton levő emberek sikoltozva menekülnek.
Ezek az orkok azért támadtak rá még az erdőben, hogy kirabolják, aztán legyilkolják, ahogy az jellemző a fajukra. Danvor azonban most akaratán kívül elvezette őket ide, ahol még több préda van, ráadásul ezek főként védtelen, szegény emberek.
Látja, hogy egyik ork a mellette álló lányt szemeli ki. Rémültnek és tanácstalannak látszik, úgyhogy Danvor közéjük veti magát, mielőtt az ork görbe szablyájával lesújthatna. Hárítja a csapást, majd ő támad. Rövid tusa után keresztüldöfi a torz lényt.
Arra azonban nem számít, hogy a másik hátulról támad rá. Az utolsó pillanatban sikerül kitérnie az alattomos csapás elől, de elveszti egyensúlyát, és hasra esik, kardját kiejti a kezéből. Kése után nyúl, de az ork rátapos a hátára, és a földre nyomja.*
~Elkéne egy kis segítség...!~ *gondolja, és reménykedve néz fel az íjas lányra.*
*Danvor észreveszi, hogy egy lány a közelében, aki külsejét tekintve elf lehet, íjat vesz elő, de a lövés célt téveszt. A parton levő emberek sikoltozva menekülnek.
Ezek az orkok azért támadtak rá még az erdőben, hogy kirabolják, aztán legyilkolják, ahogy az jellemző a fajukra. Danvor azonban most akaratán kívül elvezette őket ide, ahol még több préda van, ráadásul ezek főként védtelen, szegény emberek.
Látja, hogy egyik ork a mellette álló lányt szemeli ki. Rémültnek és tanácstalannak látszik, úgyhogy Danvor közéjük veti magát, mielőtt az ork görbe szablyájával lesújthatna. Hárítja a csapást, majd ő támad. Rövid tusa után keresztüldöfi a torz lényt.
Arra azonban nem számít, hogy a másik hátulról támad rá. Az utolsó pillanatban sikerül kitérnie az alattomos csapás elől, de elveszti egyensúlyát, és hasra esik, kardját kiejti a kezéből. Kése után nyúl, de az ork rátapos a hátára, és a földre nyomja.*
~Elkéne egy kis segítség...!~ *gondolja, és reménykedve néz fel az íjas lányra.*
989. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-05 18:42:46
Üzenet elküldve: 2014-02-05 18:42:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Vasöklű Danvor//
*Csak a szeme sarkából pillant oldalra, amikor észreveszi, hogy egy férfi ül le a partra.*
~Biztos csak pihen itt, mint én...~
*Gondolja, és megvonja a vállát. Néz tovább a távolba. Aztán egy nyílvessző csapódik a földbe közvetlenül mellette. Valószínűleg a közelben álló férfinek szánták. Eyela felpattan, megpördül, és két orkot pillant meg.*
-Szent ég, orkok!
*Sikítja, és előkapja az íját.*
~Ha itt orkok lövöldöznek, az csak rosszat jelenthet!~
*Gondolja. Egy nyílvesszőt helyez a húrra, céloz és lő. De annyira remeg a keze, hogy elvéti a célt. Nem egy félős típus, de az orkoktól irtózik, főleg amióta az otthonát porig égették ezek a lények.*
-Csak orkokat ne!
*Sóhajtja. Az egyik ork felé fordul.*
~Egy orkkal szemben sokat nem ér a tőröm...~
*Csak a szeme sarkából pillant oldalra, amikor észreveszi, hogy egy férfi ül le a partra.*
~Biztos csak pihen itt, mint én...~
*Gondolja, és megvonja a vállát. Néz tovább a távolba. Aztán egy nyílvessző csapódik a földbe közvetlenül mellette. Valószínűleg a közelben álló férfinek szánták. Eyela felpattan, megpördül, és két orkot pillant meg.*
-Szent ég, orkok!
*Sikítja, és előkapja az íját.*
~Ha itt orkok lövöldöznek, az csak rosszat jelenthet!~
*Gondolja. Egy nyílvesszőt helyez a húrra, céloz és lő. De annyira remeg a keze, hogy elvéti a célt. Nem egy félős típus, de az orkoktól irtózik, főleg amióta az otthonát porig égették ezek a lények.*
-Csak orkokat ne!
*Sóhajtja. Az egyik ork felé fordul.*
~Egy orkkal szemben sokat nem ér a tőröm...~
988. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-05 16:26:35
Üzenet elküldve: 2014-02-05 16:26:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Eyela Nanesh//
*Danvor kimerülten rogy le a partra, és kezével tálkát formálva mer magának a vízből. Élvezi, ahogy a tiszta, hűvös víz lefolyik a torkán. Hosszú utat tett meg ezidáig, és szeretne minél hamarabb a kikötőben lenni, ahol fontos dolog várja. Útja ráadásul egyáltalán nem volt veszélytelen, mert néhány órával ezelőtt még egy néhányfős ork rablócsapattal futott össze az erdőben, akik közül a többel végzett, de kettő életben maradt. Akkor ők elmenekültek, de Danvor folyton azt érezte, hogy követik.
A biztonság kedvéért hátranéz, de veszélynek szerencsére semmi nyoma. Feláll, és mosolyogva néz végig a vidáman fürdőző embereken, majd megmossa az arcát, és felegyenesedik.*
~Ideje lenne továbbindulni~ *gondolja, de egyáltalán nem fűllik hozzá a foga. Fáradt, és egy kis pihenésre vágyik.
Ám ekkor egy nyílvessző csapódik mellette a földbe. Rögtön felismeri: egy fekete ork nyíl. Megpördül, és már látja is a két támadót az erdő szélénél. Előhúzza hosszúkardját, de közben oldalra néz.*
~Ezeket az embereket én sodortam veszélybe...~
A hozzászólás írója (Vasöklű Danvor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.05 17:37:17
*Danvor kimerülten rogy le a partra, és kezével tálkát formálva mer magának a vízből. Élvezi, ahogy a tiszta, hűvös víz lefolyik a torkán. Hosszú utat tett meg ezidáig, és szeretne minél hamarabb a kikötőben lenni, ahol fontos dolog várja. Útja ráadásul egyáltalán nem volt veszélytelen, mert néhány órával ezelőtt még egy néhányfős ork rablócsapattal futott össze az erdőben, akik közül a többel végzett, de kettő életben maradt. Akkor ők elmenekültek, de Danvor folyton azt érezte, hogy követik.
A biztonság kedvéért hátranéz, de veszélynek szerencsére semmi nyoma. Feláll, és mosolyogva néz végig a vidáman fürdőző embereken, majd megmossa az arcát, és felegyenesedik.*
~Ideje lenne továbbindulni~ *gondolja, de egyáltalán nem fűllik hozzá a foga. Fáradt, és egy kis pihenésre vágyik.
Ám ekkor egy nyílvessző csapódik mellette a földbe. Rögtön felismeri: egy fekete ork nyíl. Megpördül, és már látja is a két támadót az erdő szélénél. Előhúzza hosszúkardját, de közben oldalra néz.*
~Ezeket az embereket én sodortam veszélybe...~
A hozzászólás írója (Vasöklű Danvor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.05 17:37:17
987. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-04 20:45:52
Üzenet elküldve: 2014-02-04 20:45:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
*Lerúgja a csizmáját, meztelen talppal lépked a homokos parton. Nem emlékszik rá, hogy járt-e már itt, de ha járt is, a folyó olyan szép, hogy akkor elvarázsolná, ha századszorra jönne ide. Körülötte szegény emberek mosakodnak, gyermekek játszanak a homokos parton és a vízben. Eyela rájuk mosolyog, és belesétál a folyóba. A víz lágyan simogatja a bokáját. Kicsit beljebb megy, térdig érő ruhája alja kicsit vizes lesz, de nem érdekli. Egy darabig ott áll, és a messzeséget kémleli, aztán kilép a vízből, és leül a homokos partra, hogy megszárogassa ruháját, ami egyre vizesebb lett, amíg a folyóban állt. Így ül sokáig, semmi kedve felállni. Azon töpreng, hogy mit csináljon, hogy az élete ne legyen ilyen eseménytelen.*
986. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-03 16:02:22
Üzenet elküldve: 2014-02-03 16:02:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Raco figyelmezteti a leányzót, elvégre a hal nagyon forró.*
-Vigyázz mert megégeted magad, tudod csak most készült el, egy két percig le kell foglalnod magad.
*A férfi leveszi a felső ruházatát majd beleugrik a hideg vízbe és reggeli edzés gyanánt, úszik egy két kört a hideg folyóban várva arra, hogy kihűljön a reggeli.*
-Vigyázz mert megégeted magad, tudod csak most készült el, egy két percig le kell foglalnod magad.
*A férfi leveszi a felső ruházatát majd beleugrik a hideg vízbe és reggeli edzés gyanánt, úszik egy két kört a hideg folyóban várva arra, hogy kihűljön a reggeli.*
985. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-02-02 16:22:09
Üzenet elküldve: 2014-02-02 16:22:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*A rév ütemes ringatózása már-már andalítóan undorító. Hawul emlékszik a pillanatra, mikor a városba érkezett, ugyanerről tette meg az utat. Éppen valamilyen szerencsétlen hajós kezét fűrészelte le, hogy aztán megegye. Mintha csak ma lett volna, holott mennyi idő eltelt azóta. S mennyi minden történt. Akkor még nyűgnek tekintette az árvaházas megbízást, de mostanra kénytelen belátni, hogyha az nem lett volna, most is nagyobb fejtörőben lenne. Mindenesetre most kamatoztathatja mindazt, amit Arthenior adott neki, holott ő folyton csak elmar valamit a várostól, s a világtól. Kényelmetlen gondolat, hogy az emberek gyilkolása már nem is elégíti ki annyira, mint régen. Egy tátongó űr mindig volt benne, s amit annak idején ideiglenesen eltudott dugaszolni a gyilkossággal, kínzással, mostanra mintha csak egy leheletnyi vékony hálót borítana rá. S azt bizony egy könnyed fuvallat is arrébb mozdítja, márpedig Hawul élete egy igazi szélvihar. Az őrség, a verseny. A tudat, hogy Elwyrien, Turrog, és az a harmadik a vesztét akarja. Ezek sokkal izgalmasabb dolgok, mint egyszerűen kivégezni valakit. S hát ha ez így van, miért érné be annyival? Az azonban bizonyos, hogy bármennyire is szórakoztató a verseny, nem húzhatja az örökkévalóságig. Elwyrien és Turrog nagy nevek, de mindig jön egy fiatalabb, egy erősebb, s Hawul ugyanolyan jól elszórakozik majd velük is, mint ezekkel a harcedzett ellenfelekkel.
A férfi hátradől, s elkezdi élvezni az andalító ringatózást.*
A hozzászólás írója (Hawul Raan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.02 16:22:39
*A rév ütemes ringatózása már-már andalítóan undorító. Hawul emlékszik a pillanatra, mikor a városba érkezett, ugyanerről tette meg az utat. Éppen valamilyen szerencsétlen hajós kezét fűrészelte le, hogy aztán megegye. Mintha csak ma lett volna, holott mennyi idő eltelt azóta. S mennyi minden történt. Akkor még nyűgnek tekintette az árvaházas megbízást, de mostanra kénytelen belátni, hogyha az nem lett volna, most is nagyobb fejtörőben lenne. Mindenesetre most kamatoztathatja mindazt, amit Arthenior adott neki, holott ő folyton csak elmar valamit a várostól, s a világtól. Kényelmetlen gondolat, hogy az emberek gyilkolása már nem is elégíti ki annyira, mint régen. Egy tátongó űr mindig volt benne, s amit annak idején ideiglenesen eltudott dugaszolni a gyilkossággal, kínzással, mostanra mintha csak egy leheletnyi vékony hálót borítana rá. S azt bizony egy könnyed fuvallat is arrébb mozdítja, márpedig Hawul élete egy igazi szélvihar. Az őrség, a verseny. A tudat, hogy Elwyrien, Turrog, és az a harmadik a vesztét akarja. Ezek sokkal izgalmasabb dolgok, mint egyszerűen kivégezni valakit. S hát ha ez így van, miért érné be annyival? Az azonban bizonyos, hogy bármennyire is szórakoztató a verseny, nem húzhatja az örökkévalóságig. Elwyrien és Turrog nagy nevek, de mindig jön egy fiatalabb, egy erősebb, s Hawul ugyanolyan jól elszórakozik majd velük is, mint ezekkel a harcedzett ellenfelekkel.
A férfi hátradől, s elkezdi élvezni az andalító ringatózást.*
A hozzászólás írója (Hawul Raan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.02 16:22:39
984. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-01-29 18:19:40
Üzenet elküldve: 2014-01-29 18:19:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
*Egy folyóhoz ér. Szakadt,szegény emberek mosakodnak a vízben. A homokos talajon végigsétál. Nagyon szépnek találja ezt a helyet. Ő is odamegy, s megmossa arcát és kezét a vízben. Leveszi a topánkáit, beljebb sétál,már a térdéig ér a víz, ruhája széle egy kicsit menedvesedik, de ezt szinte észre sem veszi. A víz tiszta és hűvös. Vidám elfgyermekek játszanak, fröcskölik egymást. Mosolyogva néz feléjük. Néhányuk homokvárat épít. A temető nem is látszik a fáktól, néhányan azok árnyékát élvezik.* ~Itt elidőzöm egy kicsit.~ *Ő is a fák árnyékába vonul. Táskája mélyéről előhúz egy durva anyagból készült pokrócot,leteríti és eldől egy kicsit. A táskáját egy fa tövébe rakja, hogy ne lehessen annyira észrevehető. Majd mély álomba merül. Kipihenten ébred. Előveszi a táskáját a fatörzs mellől, majd elindul.*
983. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-01-29 00:59:39
Üzenet elküldve: 2014-01-29 00:59:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Egy lépés a ranglétrán//
-Kérdezz, de a lehető legnagyobb diszkrécióval.*válaszol a nő, egyben újfent figyelmeztetve is Turrogot, a jelenlegi legfontosabb dologra: nevezetesen arra, hogy az információ, amihez jutottak, továbbra is titokban maradjon.*
-Ha kell, vágd el a szálakat, ha kell öld meg az informátorokat, az ő életük semmi ahhoz képest, ami ránk vár. Tudod, a 'nagyobb jóért'.*mondja igen csekély meggyőződéssel. Mármint a maga részéről kételkedik abban, hogy Turrog valóban képes lesz-e elérni az önmaga elé kitűzött célt, ugyanakkor viszont, amíg ennek a folyamatnak Elwyrien is a része, legkevésbé sem óhajt valami óvatlanságot elkövetni. Persze, ha valami fatális, sorsdöntő esemény során Turrog mégis csak véghezvinné amit akar, akkor a nő majd ott áll mellette a vállát veregetve, mint aki végig támogatta. Sőr, ha szigorúan nézi a dolgot, ezzel nem is állítana valótlant. Ténylegesen támogatja a törpöt, még akkor is, ha ő maga nincs egészen meggyőzve arról, hogy amiben részt vesz, az neki is hasznot hajt. De mindent szép sorjában. Első most azt, hogy elkapják ezt a Raan nevű férget, minden más csak utána jöhet. Akkor majd nyilvánosan jól feladják a versenyt Turroggal, az Eralil nevű mágus meg szépen bezsebeli a jutalmat.
~Csak aztán majd ne felejtsen el ránk is gondolni a nagy diadal után...~ veti közbe rosszmájúan Vyra. Az igazat megvallva jogos a felvetés, elvégre nem tudnak túl sokat erről a mágusról, Elwyrien legalábbis biztos nem. Nem többet annál, mint amit Turrog megosztott vele, s nincs oka kételkedni abban, hogy a törp harcos mindent elmondott neki.
Úgy dönt, ideje aludnia kicsit, legalább pár órát, mielőtt újra beleveti magát a vadászatba. Az alvás ugyan felesleges figyelemmegvonás, mégis szigorúan tartja az alvásrendjét, mert máskülönben az érzékei és az izmai hajlamosak lennének rá, hogy cserbenhagyják. Már pedig az ő életvitelével az ilyesmi nem megengedhető luxust jelentene. Egy régi zsákot össze is gyűr, hogy párna gyanánt használja, majd a legsötétebb sarokba húzódik, ahová sem a hiányos tetőről, sem pedig a bejárat felől nem látni. Így, ha valaki idejönne, a nő előbb ébredne fel, s így kerülne előnybe, mint hogy bárki is észrevegye. Ahogy lehajtja a fejét, szinte nyomban elnyomja az álom. Nincsenek rémálmai, ezúttal teljesen nyugodtan képes pihenni. Van célja. A lelkiismerete is tiszta. A vadászat ígérete pedig csábító...*
-Kérdezz, de a lehető legnagyobb diszkrécióval.*válaszol a nő, egyben újfent figyelmeztetve is Turrogot, a jelenlegi legfontosabb dologra: nevezetesen arra, hogy az információ, amihez jutottak, továbbra is titokban maradjon.*
-Ha kell, vágd el a szálakat, ha kell öld meg az informátorokat, az ő életük semmi ahhoz képest, ami ránk vár. Tudod, a 'nagyobb jóért'.*mondja igen csekély meggyőződéssel. Mármint a maga részéről kételkedik abban, hogy Turrog valóban képes lesz-e elérni az önmaga elé kitűzött célt, ugyanakkor viszont, amíg ennek a folyamatnak Elwyrien is a része, legkevésbé sem óhajt valami óvatlanságot elkövetni. Persze, ha valami fatális, sorsdöntő esemény során Turrog mégis csak véghezvinné amit akar, akkor a nő majd ott áll mellette a vállát veregetve, mint aki végig támogatta. Sőr, ha szigorúan nézi a dolgot, ezzel nem is állítana valótlant. Ténylegesen támogatja a törpöt, még akkor is, ha ő maga nincs egészen meggyőzve arról, hogy amiben részt vesz, az neki is hasznot hajt. De mindent szép sorjában. Első most azt, hogy elkapják ezt a Raan nevű férget, minden más csak utána jöhet. Akkor majd nyilvánosan jól feladják a versenyt Turroggal, az Eralil nevű mágus meg szépen bezsebeli a jutalmat.
~Csak aztán majd ne felejtsen el ránk is gondolni a nagy diadal után...~ veti közbe rosszmájúan Vyra. Az igazat megvallva jogos a felvetés, elvégre nem tudnak túl sokat erről a mágusról, Elwyrien legalábbis biztos nem. Nem többet annál, mint amit Turrog megosztott vele, s nincs oka kételkedni abban, hogy a törp harcos mindent elmondott neki.
Úgy dönt, ideje aludnia kicsit, legalább pár órát, mielőtt újra beleveti magát a vadászatba. Az alvás ugyan felesleges figyelemmegvonás, mégis szigorúan tartja az alvásrendjét, mert máskülönben az érzékei és az izmai hajlamosak lennének rá, hogy cserbenhagyják. Már pedig az ő életvitelével az ilyesmi nem megengedhető luxust jelentene. Egy régi zsákot össze is gyűr, hogy párna gyanánt használja, majd a legsötétebb sarokba húzódik, ahová sem a hiányos tetőről, sem pedig a bejárat felől nem látni. Így, ha valaki idejönne, a nő előbb ébredne fel, s így kerülne előnybe, mint hogy bárki is észrevegye. Ahogy lehajtja a fejét, szinte nyomban elnyomja az álom. Nincsenek rémálmai, ezúttal teljesen nyugodtan képes pihenni. Van célja. A lelkiismerete is tiszta. A vadászat ígérete pedig csábító...*
982. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-01-27 21:25:07
Üzenet elküldve: 2014-01-27 21:25:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*Turrog vigyora kissé lefagy, mikor meghallja, kitől is szerezte Elwyrien az információt.*
- Chal?* Kérdezi fitymálóan.* Az a fattyú még él? Azt hittem éhen halt már valahol Arthenior kapuin kívül.* Jegyzi meg mogorván, azonban hamar elhagyja ezt a stílust. A nőnek igaza van. Koncentrálnia kell arra, hogy Raan ne tudjon meg róluk semmit, azt pedig főképp ne, hogy ők tudják valódi kilétét.* Én majd megkeresem a mágust és körbe kérdezek. Biztosan van valaki, aki tud egyest és mást erről a Raanról. Te addig látogass el megint Chal barátunkhoz.* Folytatja felcsatolva fegyvereit. A batyujából egy szütyőt húz elő, amit a mélységi felé nyújt. A zsákocska Elwyrien Khaedyys kezében landol. Nehéz lenne megállípítani, mennyi is van benne, de a súlya körülbelül 200 aranyat sejtet.
* Gondolom az a zöldbőrű nem adja ingyen az információkat. Kiveszem a részem a kiadásokból.* Fejezi be biccentve. Azt akarja, hogy egyenlő részben osztozzanak Elwyriennel mindenben, ami ezzel az üggyel kapcsolatos. Itt most nincs ideje fukarkodni sem erővel, sem pénzel.* Nem fogok.* Köszön el mély hangján, komoran a törpe. Elhagyja a malmot, hiszen meg kell találnia a mágust. ~Egyre közelebb, Raan, egyre közelebb...~*
*Turrog vigyora kissé lefagy, mikor meghallja, kitől is szerezte Elwyrien az információt.*
- Chal?* Kérdezi fitymálóan.* Az a fattyú még él? Azt hittem éhen halt már valahol Arthenior kapuin kívül.* Jegyzi meg mogorván, azonban hamar elhagyja ezt a stílust. A nőnek igaza van. Koncentrálnia kell arra, hogy Raan ne tudjon meg róluk semmit, azt pedig főképp ne, hogy ők tudják valódi kilétét.* Én majd megkeresem a mágust és körbe kérdezek. Biztosan van valaki, aki tud egyest és mást erről a Raanról. Te addig látogass el megint Chal barátunkhoz.* Folytatja felcsatolva fegyvereit. A batyujából egy szütyőt húz elő, amit a mélységi felé nyújt. A zsákocska Elwyrien Khaedyys kezében landol. Nehéz lenne megállípítani, mennyi is van benne, de a súlya körülbelül 200 aranyat sejtet.
* Gondolom az a zöldbőrű nem adja ingyen az információkat. Kiveszem a részem a kiadásokból.* Fejezi be biccentve. Azt akarja, hogy egyenlő részben osztozzanak Elwyriennel mindenben, ami ezzel az üggyel kapcsolatos. Itt most nincs ideje fukarkodni sem erővel, sem pénzel.* Nem fogok.* Köszön el mély hangján, komoran a törpe. Elhagyja a malmot, hiszen meg kell találnia a mágust. ~Egyre közelebb, Raan, egyre közelebb...~*
981. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-01-27 16:27:28
Üzenet elküldve: 2014-01-27 16:27:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Raco Gerjonoe//
- Tényleg? Ó, az szuper, én is! Nagyon kifáradtam a tegnapi naptól, úgy éreztem magam, mint akit kiütöttek! Segítettem volna, hátha megtanulom, hogy kell felnyergelni egy lovat! Azt is tudom már, hogy fogok felszállni rá, hát nem fantasztikus? Mikor lesz kész a reggeli?
*Csak mondja, mondja és mondja, szinte levegőt sem vesz, de közben már a hal felé nyújtja a csöpp karját.*
- Tényleg? Ó, az szuper, én is! Nagyon kifáradtam a tegnapi naptól, úgy éreztem magam, mint akit kiütöttek! Segítettem volna, hátha megtanulom, hogy kell felnyergelni egy lovat! Azt is tudom már, hogy fogok felszállni rá, hát nem fantasztikus? Mikor lesz kész a reggeli?
*Csak mondja, mondja és mondja, szinte levegőt sem vesz, de közben már a hal felé nyújtja a csöpp karját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057