Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 34 (661. - 680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
680. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-12 19:54:58
Üzenet elküldve: 2013-08-12 19:54:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Las már-már azt hiszi, sikerül győzelmet aratnia, ám a legjobb amit ki tud hozni a dologból, az egy igazságos döntetlen. Tény, hogy a hiúz végül belekerül a folyóba, azonban ez a győzelem hatalmas áldozatot követel. Az elf épp úgy belecsobban a folyóba, és ez nem igazán tetszik neki. Azonban látva Shael meglepett arcát, elfogja a nevetés.*
- Egy napon még megköszönöd, hogy ezt tettem... habár az nem mostanában lesz, úgy érzem *nevet a hiúzra, majd feltápászkodik, és figyeli, hogyan igyekszik Lisast lecsutakolni a jószágot. Egy pillanatra elfordul, és ez elég egy rajtaütésszerű támadáshoz, melynek következtében a vízbe csapódik. Kikászálódva meglátja, hogy támadója nem más, mint a fél-elf.*
- Hogy visszakapni? Nem elég hogy magával rántott engem is a halálba? Ami ezt a folyót jelenti *kérdezi nevetve. Végül Shael is éppen ugyanannyira elkezdi élvezni a játékot, mint ők, de szerencsére a kiszálláshoz nincs szükség egyéb szankciókra. Enyhén vizesen sétálnak vissza a templomba, kivéve a hiúzt, mert őt a szellő megszárította. Mikor már majdnem egészen maguk mögött hagyták a folyót, Las megszólal:*
- Egészen belejöttél ebbe a szárításba, úgy fest igazam volt, hogy a varázslat mindig akkor sikerül, amikor legkevésbé számítunk rá. Nekem is lett pár új trükköm, lehet, hogy most már meg kéne próbálkozzak majd valami nehezebbel is. Bár az ilyen apróságok mindig jól jönnek, az tény, de még van hova fejlődnöm.
- Egy napon még megköszönöd, hogy ezt tettem... habár az nem mostanában lesz, úgy érzem *nevet a hiúzra, majd feltápászkodik, és figyeli, hogyan igyekszik Lisast lecsutakolni a jószágot. Egy pillanatra elfordul, és ez elég egy rajtaütésszerű támadáshoz, melynek következtében a vízbe csapódik. Kikászálódva meglátja, hogy támadója nem más, mint a fél-elf.*
- Hogy visszakapni? Nem elég hogy magával rántott engem is a halálba? Ami ezt a folyót jelenti *kérdezi nevetve. Végül Shael is éppen ugyanannyira elkezdi élvezni a játékot, mint ők, de szerencsére a kiszálláshoz nincs szükség egyéb szankciókra. Enyhén vizesen sétálnak vissza a templomba, kivéve a hiúzt, mert őt a szellő megszárította. Mikor már majdnem egészen maguk mögött hagyták a folyót, Las megszólal:*
- Egészen belejöttél ebbe a szárításba, úgy fest igazam volt, hogy a varázslat mindig akkor sikerül, amikor legkevésbé számítunk rá. Nekem is lett pár új trükköm, lehet, hogy most már meg kéne próbálkozzak majd valami nehezebbel is. Bár az ilyen apróságok mindig jól jönnek, az tény, de még van hova fejlődnöm.
679. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-12 19:12:55
Üzenet elküldve: 2013-08-12 19:12:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Lisast fekvő helyzetből ülésre vált, hogy megnézze mire készül az elf. Mosolyogva nézi a dulakodást, majd jót nevet rajtuk, mikor hirtelen, nagy csobbanással mindketten a vízben kötnek ki. "Még szerencse, hogy Shael ilyen jól ismeri Last. Ha egy idegen próbálkozott volna ugyanezzel, valószínű gondolkozás nélkül nekiesik, komoly sérüléseket okozva." Tűnődik el a lány. De az elfet ismerve, ezt ő biztosan tudta, ahogy azt is, hogy Shael nem támadná meg őt.
A lány feltápászkodik, majd ő is beleugrik a vízbe, hogy jól bevizezze a hiúz bundáját, aki még mindig mozdulatlanul áll a megilletődöttségtől. Majd nem sokkal később végre elkezdi élvezni a fürdőzést. Nagyokat ugrál a vízben, úszkál a többiek körül. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve nekiugrik az elfnek, ledöntve ezzel a lábáról. Megint csak óriási csobbanással csapódnak a vízbe.*
-Na, ezt most jól visszakaptad. *Mondja Lisast nevetve.
Amilyen nehezen sikerült beleraknia Lasnak a vízbe a hiúzt, olyan nehéz kiimádkozni onnan. De ez mindig így van vele. Szerencsére a saját lábán hajlandó volt kimenni a vízből. Jól megrázza magát, összefröcskölve ezzel a körülötte lévőket. Majd Lisast megpróbálja megszárítani azzal a varázslattal, amit ma sikerült elsajátítania. Megcsinálja a kellő mozdulatokat, elmondja hozzájuk a megfelelő szavakat, és vár. Amennyiben a varázslat sikeres lesz, Shael megszárad, és indulhatnak is. Ha nem, akkor pedig a hiúz párszor még megrázza magát, hogy nagyjából megszáradjon, de egész úton szagolhatják az ázott szőr kellemetlen illatát.*
A varázsló egy Szárítás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló egy kisebb szellőt idéz, mely megszárítja a varázsló közelében lévő tárgyakat.
A lány feltápászkodik, majd ő is beleugrik a vízbe, hogy jól bevizezze a hiúz bundáját, aki még mindig mozdulatlanul áll a megilletődöttségtől. Majd nem sokkal később végre elkezdi élvezni a fürdőzést. Nagyokat ugrál a vízben, úszkál a többiek körül. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve nekiugrik az elfnek, ledöntve ezzel a lábáról. Megint csak óriási csobbanással csapódnak a vízbe.*
-Na, ezt most jól visszakaptad. *Mondja Lisast nevetve.
Amilyen nehezen sikerült beleraknia Lasnak a vízbe a hiúzt, olyan nehéz kiimádkozni onnan. De ez mindig így van vele. Szerencsére a saját lábán hajlandó volt kimenni a vízből. Jól megrázza magát, összefröcskölve ezzel a körülötte lévőket. Majd Lisast megpróbálja megszárítani azzal a varázslattal, amit ma sikerült elsajátítania. Megcsinálja a kellő mozdulatokat, elmondja hozzájuk a megfelelő szavakat, és vár. Amennyiben a varázslat sikeres lesz, Shael megszárad, és indulhatnak is. Ha nem, akkor pedig a hiúz párszor még megrázza magát, hogy nagyjából megszáradjon, de egész úton szagolhatják az ázott szőr kellemetlen illatát.*
A varázsló egy Szárítás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló egy kisebb szellőt idéz, mely megszárítja a varázsló közelében lévő tárgyakat.
678. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-12 17:31:59
Üzenet elküldve: 2013-08-12 17:31:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Figyeli, ahogy Lisast leszed néhány gyümölcsöt a fáról, majd megköszöni a sajátját, és elrágcsálja. Nem mondaná, hogy rossz íze volt a köveknek. Olyan semmilyen ízük volt, mint a víznek. Nyilván az is hozzájár a varázslathoz. A nevéből adódóan olyan étkezést biztosít, mint amilyen a hegyóriásoké, és ők is könnyűszerrel elrágcsálják az ilyen dolgokat. Elvileg faágak elfogyasztására is képes vele, bár ezt még nem próbálhatta ki, de igazán kíváncsi rá. A gyümölcs azért mindenképpen jólesik, hiszen annak legalább van íze. Igyekszik nem összeragacsozni magát, de hiába, így Lisasttal együtt mehet ő is a folyóhoz lemosni kezeiről a maradékot. Ekkor pedig megjelenik a hiúz, és az izgalom a tetőfokára hág. A lány nekifeszül, de hiába, pedig a hiúz viszonylag közel helyezkedik el a vízhez, de egy tapodtat sem mozdul, legalább olyan erősen kapaszkodik, mintha le lennének szögezve a lábai. Majd amikor Lisast föladja, és leheveredik Las mellé, az elf feláll, és azt mondja:*
- Hadd oldjam meg én a problémát, biztosra veszem, hogy észérvekkel meg tudom győzni. *ha a lány bólint, akkor elmormol egy varázsigét, majd Shael felé fordul* Őt legyőzhetted, de én egy képzett földmágus vagyok, rajtam nem tudsz kifogni *látva, hogy a hiúz továbbra sem mászik bele a vízbe, közelebb sétál, majd amikor már csak pár lépés választja el őket, hirtelen nekiront a meglepett hiúznak, és minden erejével igyekszik beletolni a vízbe. Azonban ha végül a hiúz feladja a harcot, akkor a lendület valószínűleg mindkettőjüket belerepíti a vízbe.*
- Hadd oldjam meg én a problémát, biztosra veszem, hogy észérvekkel meg tudom győzni. *ha a lány bólint, akkor elmormol egy varázsigét, majd Shael felé fordul* Őt legyőzhetted, de én egy képzett földmágus vagyok, rajtam nem tudsz kifogni *látva, hogy a hiúz továbbra sem mászik bele a vízbe, közelebb sétál, majd amikor már csak pár lépés választja el őket, hirtelen nekiront a meglepett hiúznak, és minden erejével igyekszik beletolni a vízbe. Azonban ha végül a hiúz feladja a harcot, akkor a lendület valószínűleg mindkettőjüket belerepíti a vízbe.*
677. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-12 16:34:25
Üzenet elküldve: 2013-08-12 16:34:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Kilépve a templomból Lisastnak hunyorognia kell a hirtelen jött fény miatt. Szemei már hozzászoktak a templom homályához, így most a fény eléggé bántja a szemeit, de pár pislogás után hamar hozzászokik. A temető felől közelítik meg a folyópartot. Szerencsére nincs olyan messze, így pár perc alatt oda is érnek. Körbenézve a lány megpillantja a gyümölcsfákat, amik szerencsére tele vannak érett gyümölcsökkel. "Akkor jól emlékeztem." Nyugtázza a lány, majd úgy dönt, hogy először szed magának pár szem gyümölcsöt, és leül Las mellé falatozni. Addig a hiúznak is lesz ideje elmenni egyet vadászni. Azután pedig jöhet a fürdés. Legalábbis így tervezi. De ez a hiúzon is fog múlni.
Visszaérve a gyümölcsökkel a férfi felé is nyújt egyet, hátha enne még valamit a kövek mellé, majd a többit lerakja maguk mellé.*
-Tessék. *Mondja a lány, átnyújtva az egyiket, majd mosolyogva hozzáteszi.* Hátha a kövek nem voltak olyan finomak.
*Miután végzett az evéssel, megmossa a folyóban a gyümölcslétől ragacsos kezeit, majd megvárja, míg Shael visszatér a vadászatból.*
-Itt is van. *Mondja, mikor meglátja a közeledő, hiúzt. Megvárja, míg megeszi a nyulat, amit fogott, majd így szól.* Gyere csak ide, kis büdös! *A hiúz mit sem sejtve odamegy gazdájához, aki ezután megpróbálja a vízbe lökni. Tolja, húzza, de a hiúz csak nem mozdul.*
-Te? Veszélyes fenevad? Aki így retteg a víztől? *Kérdezi tőle nevetve, és tovább próbálkozik. Pár perc sikertelen próbálkozás után fáradtan dől le az elf mellé.* Pihenőidő. *Mondja, levegő után kapkodva.*
Visszaérve a gyümölcsökkel a férfi felé is nyújt egyet, hátha enne még valamit a kövek mellé, majd a többit lerakja maguk mellé.*
-Tessék. *Mondja a lány, átnyújtva az egyiket, majd mosolyogva hozzáteszi.* Hátha a kövek nem voltak olyan finomak.
*Miután végzett az evéssel, megmossa a folyóban a gyümölcslétől ragacsos kezeit, majd megvárja, míg Shael visszatér a vadászatból.*
-Itt is van. *Mondja, mikor meglátja a közeledő, hiúzt. Megvárja, míg megeszi a nyulat, amit fogott, majd így szól.* Gyere csak ide, kis büdös! *A hiúz mit sem sejtve odamegy gazdájához, aki ezután megpróbálja a vízbe lökni. Tolja, húzza, de a hiúz csak nem mozdul.*
-Te? Veszélyes fenevad? Aki így retteg a víztől? *Kérdezi tőle nevetve, és tovább próbálkozik. Pár perc sikertelen próbálkozás után fáradtan dől le az elf mellé.* Pihenőidő. *Mondja, levegő után kapkodva.*
676. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-12 16:13:59
Üzenet elküldve: 2013-08-12 16:13:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Las amikor a könyvben olvasta, hogy ezzel a varázslattal meg lehet enni a köveket, nem akart hinni a szemének, azonban akkor és ott úgy érzi magát mintha mondjuk kenyeret majszolgatna.*
- Mégiscsak kifizetődő dolog ez a földmágia, legalább a fogadóra nem kell többet költenem, köveket meg bárhol találok. *majd Lisast gyomorkorgását hallva felkapja a fejét* Neked is kéne enned valamit, ami kevésbé kő. Nem hinném hogy ezt meg tudod enni, és is csak egy varázslat hatása alatt. De úgy érzem, ez még sokszor hasznomra válhat, nem csak akkor, ha különösen éhes vagyok, akár más esetekben is *miközben kilépnek a templomból és a folyópart felé indulnak, végiggondolja, hogy akár fogadásokból is ehetne meg néha egy-két követ, vagy sokkal inkább az ellenségek elrettentésére. Közben a temetőn átvágva megérkeznek a folyópartra, így hát Lás kinyújtóztatja fáradt tagjait, leül a fűbe, és megkérdezi:*
- És mond csak, hogyan akarod a vízbe betenni a hiúzt? Mert attól függetlenül, hogy megtanultad ezt a varázslatot, szerintem még lesz egy-két alkalom, mire megszokja, hogy bemehet nyugodtan a vízbe, mert utána te megszárítod.
*Majd körbekémlel, és meglát néhány gyümölcsfát, amelyeknek igencsak ehető a termése. Persze akad rengeteg bokor a tisztáson is, úgyhogy inkább nem szólal meg, Lisast bizonyosan tudja, hogy mit szeretne enni, és majd be fogja szerezni. Ő pedig érzi, hogy múlik a varázslat hatása, szóval innentől nem túl szerencsés kövek megevésével próbálkoznia.*
- Mégiscsak kifizetődő dolog ez a földmágia, legalább a fogadóra nem kell többet költenem, köveket meg bárhol találok. *majd Lisast gyomorkorgását hallva felkapja a fejét* Neked is kéne enned valamit, ami kevésbé kő. Nem hinném hogy ezt meg tudod enni, és is csak egy varázslat hatása alatt. De úgy érzem, ez még sokszor hasznomra válhat, nem csak akkor, ha különösen éhes vagyok, akár más esetekben is *miközben kilépnek a templomból és a folyópart felé indulnak, végiggondolja, hogy akár fogadásokból is ehetne meg néha egy-két követ, vagy sokkal inkább az ellenségek elrettentésére. Közben a temetőn átvágva megérkeznek a folyópartra, így hát Lás kinyújtóztatja fáradt tagjait, leül a fűbe, és megkérdezi:*
- És mond csak, hogyan akarod a vízbe betenni a hiúzt? Mert attól függetlenül, hogy megtanultad ezt a varázslatot, szerintem még lesz egy-két alkalom, mire megszokja, hogy bemehet nyugodtan a vízbe, mert utána te megszárítod.
*Majd körbekémlel, és meglát néhány gyümölcsfát, amelyeknek igencsak ehető a termése. Persze akad rengeteg bokor a tisztáson is, úgyhogy inkább nem szólal meg, Lisast bizonyosan tudja, hogy mit szeretne enni, és majd be fogja szerezni. Ő pedig érzi, hogy múlik a varázslat hatása, szóval innentől nem túl szerencsés kövek megevésével próbálkoznia.*
675. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-12 12:44:14
Üzenet elküldve: 2013-08-12 12:44:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A nap már magasan jár. A lány már megint a tervezettnél tovább aludt. Mindig elhatározza, hogy a nappal kel fel, de sokszor már delel, mikor felébred. Mikor megpillantja a nap állását sóhajt egyet, majd leugrik a fáról. Mozdulataiból látszik, hogy már sokat gyakorolta. Egy tapasztalatlanabb könnyen összetörte volna magát érkezéskor. Volt idő, mikor még ő is csúnyán összezúzta magát lefelé menet. De az évek során megerősödött, ügyesebbé vált.
Megigazítja vállán az íjat, majd odasétál a folyóhoz, hogy megmossa benne arcát. A hűsítő víz kicsit felébreszti a még mindig álmos lányt. Közben azon gondolkodik, hogy vajon merre sétálgasson a mai nap folyamán. Legalábbis ami megmaradt a napból. Valószínű az éjjel majd nem fog tudni elaludni, hiszen most eléggé kialudta magát. De emiatt reggel se fog tudni felkelni időben.
Miután befejezi a mosakodást, hanyatt dől a földön és nézi, ahogy a felhők szép lassan vonulnak az égen. Úgy néz ki, hogy képtelen elszakadni ettől az életformától. Ő éjjel aktív, nappal pedig vagy alszik, vagy lustálkodik, mint ahogy most is teszi. Mindig szeretne ezen változtatni, de úgy hiszi, hogy akkor hiányozna neki éjszakai lófrálás és a nappali henyélés. Így inkább fel is adja eme szándékát, és becsukja szemeit. Élvezi, ahogy a nap melege simogatja az arcát. El tudna itt feküdni egész nap, hallgatva a madarak csicsergését. De nem feküdhet itt tétlenül egész áldott nap. "Csak még egy kicsit." Gondolja a lány, miközben nagyot nyújtózkodik.*
Megigazítja vállán az íjat, majd odasétál a folyóhoz, hogy megmossa benne arcát. A hűsítő víz kicsit felébreszti a még mindig álmos lányt. Közben azon gondolkodik, hogy vajon merre sétálgasson a mai nap folyamán. Legalábbis ami megmaradt a napból. Valószínű az éjjel majd nem fog tudni elaludni, hiszen most eléggé kialudta magát. De emiatt reggel se fog tudni felkelni időben.
Miután befejezi a mosakodást, hanyatt dől a földön és nézi, ahogy a felhők szép lassan vonulnak az égen. Úgy néz ki, hogy képtelen elszakadni ettől az életformától. Ő éjjel aktív, nappal pedig vagy alszik, vagy lustálkodik, mint ahogy most is teszi. Mindig szeretne ezen változtatni, de úgy hiszi, hogy akkor hiányozna neki éjszakai lófrálás és a nappali henyélés. Így inkább fel is adja eme szándékát, és becsukja szemeit. Élvezi, ahogy a nap melege simogatja az arcát. El tudna itt feküdni egész nap, hallgatva a madarak csicsergését. De nem feküdhet itt tétlenül egész áldott nap. "Csak még egy kicsit." Gondolja a lány, miközben nagyot nyújtózkodik.*
674. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-11 23:00:48
Üzenet elküldve: 2013-08-11 23:00:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Konja csendben hallgatja a gnómot,majd mikor visszautasítja a vizet,fel áll s megnézi a nadrágját, mivel az megszáradt oda viszi a gnómnak s át nyújtja*
- Kedvesem tudom,hogy nagyon jó a napon heverészni de nem sokára kezdődik a valódi tanítás a templomban, azt hiszem ezt látni akarod. *mondja s már húzza is fel a gnómot. S már is elsétál,hogy a gnóm nyugodtan felöltözhessen. Miután Zrekil már alsó öltözékben tér vissza, a lány belekarol s el is indulnak a folyópartról a templomba*
*Konja csendben hallgatja a gnómot,majd mikor visszautasítja a vizet,fel áll s megnézi a nadrágját, mivel az megszáradt oda viszi a gnómnak s át nyújtja*
- Kedvesem tudom,hogy nagyon jó a napon heverészni de nem sokára kezdődik a valódi tanítás a templomban, azt hiszem ezt látni akarod. *mondja s már húzza is fel a gnómot. S már is elsétál,hogy a gnóm nyugodtan felöltözhessen. Miután Zrekil már alsó öltözékben tér vissza, a lány belekarol s el is indulnak a folyópartról a templomba*
673. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-11 22:25:05
Üzenet elküldve: 2013-08-11 22:25:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*Miután elfogyott a gyümölcs, bár Zrekil még enne (ez persze nem újdonság) elindulnak a folyóhoz, mivel kezd hatni a bűvös növény. Majd a tündérlányka szavai eléggé megrémítik. Persze a gnóm bízik benne annyira, hogy ha Konja azt mondja, nem fog hibázni, akkor nem is hibázik, mindössze az rémíti meg, hogy ott van a tisztáson egy növény, ami olyan méreggel fertőzheti meg,aki belenyúl, amire nincs ellenszer. Mi lett volna, ha például abba bukfencezik bele? És vajon hányan fognak emiatt meghalni? Bár elhessegeti a gondolatot, biztos csak ő ilyen műveletlen, egy elf például ha azt nem is, mire jó a levele, azt biztosan tudja, hogy mérgező, és nem szabad a közelébe menni. Talán alapvető műveltségnek számít, csak Zrekil nem tudta eddig. Végül annyit felel:*
- Nos, igazából aludni így is úgy is kell, mint ahogy enni és inni is. Nem tagadhatom meg magamtól az élelmet, csak mert kukacos, vagy a vizet, csak mert büdös, hiszen előbb-utóbb csak rosszabbul járok. És mivel aludni is közel annyira szeretek, mint enni, így az alvást sem tagadhatom meg magamtól. Legalább az éjszakát át kell aludnom. És remélhetőleg nm fogok szenvedni, hiszen tegnap este, mielőtt felébresztettél, akkor is sikerült már megbékélnem velük. Bevallom, nem túl izgalmas, de aludni kell. De amennyiben már nagyon rosszul festenék alvás közben, és reggel is van, úgy nyugodtan felébreszthetsz, valószínűleg odabent sem élvezem jobban a dolgot, mint amit az arcomon láthatsz.
*Majd figyelmesen nézi, hogyan halad Konja a munkálatokkal. Úgy nézi, a nadrágjából máris eltűnik a folt, mintha ott sem lett volna soha. Majd Konja szavaira csak hümmög, és a fejét vakarja. Valami hasonlóra gondolt, de tény, hogy kicsit komplikáltabb lehet a helyzet.*
- Nos, szerintem ez nem ilyen egyszerű. Nem tudom, létezik-e ilyen magas mágia, és ha igen, ki birtokolja, de valahogy minden alkalommal amikor elalszom, és kitisztul a tudatom, valaki a tárgyaló alakok felé tereli az elmém. Folyamatosan. Ami még jobb kérdés, hogy vajon ki teszi, és miért? Vajon ellenség, aki meg akar riasztani, vagy arát, aki figyelmeztetni szeretne? Bár csak elméleteket gyártok, valójában fogalmam sincs, mi folyik itt. *majd a felé nyújtott vízre csak mosolyogva annyit mond* Nem köszönöm, a gyümölcs is elég lédús volt.
*Miután elfogyott a gyümölcs, bár Zrekil még enne (ez persze nem újdonság) elindulnak a folyóhoz, mivel kezd hatni a bűvös növény. Majd a tündérlányka szavai eléggé megrémítik. Persze a gnóm bízik benne annyira, hogy ha Konja azt mondja, nem fog hibázni, akkor nem is hibázik, mindössze az rémíti meg, hogy ott van a tisztáson egy növény, ami olyan méreggel fertőzheti meg,aki belenyúl, amire nincs ellenszer. Mi lett volna, ha például abba bukfencezik bele? És vajon hányan fognak emiatt meghalni? Bár elhessegeti a gondolatot, biztos csak ő ilyen műveletlen, egy elf például ha azt nem is, mire jó a levele, azt biztosan tudja, hogy mérgező, és nem szabad a közelébe menni. Talán alapvető műveltségnek számít, csak Zrekil nem tudta eddig. Végül annyit felel:*
- Nos, igazából aludni így is úgy is kell, mint ahogy enni és inni is. Nem tagadhatom meg magamtól az élelmet, csak mert kukacos, vagy a vizet, csak mert büdös, hiszen előbb-utóbb csak rosszabbul járok. És mivel aludni is közel annyira szeretek, mint enni, így az alvást sem tagadhatom meg magamtól. Legalább az éjszakát át kell aludnom. És remélhetőleg nm fogok szenvedni, hiszen tegnap este, mielőtt felébresztettél, akkor is sikerült már megbékélnem velük. Bevallom, nem túl izgalmas, de aludni kell. De amennyiben már nagyon rosszul festenék alvás közben, és reggel is van, úgy nyugodtan felébreszthetsz, valószínűleg odabent sem élvezem jobban a dolgot, mint amit az arcomon láthatsz.
*Majd figyelmesen nézi, hogyan halad Konja a munkálatokkal. Úgy nézi, a nadrágjából máris eltűnik a folt, mintha ott sem lett volna soha. Majd Konja szavaira csak hümmög, és a fejét vakarja. Valami hasonlóra gondolt, de tény, hogy kicsit komplikáltabb lehet a helyzet.*
- Nos, szerintem ez nem ilyen egyszerű. Nem tudom, létezik-e ilyen magas mágia, és ha igen, ki birtokolja, de valahogy minden alkalommal amikor elalszom, és kitisztul a tudatom, valaki a tárgyaló alakok felé tereli az elmém. Folyamatosan. Ami még jobb kérdés, hogy vajon ki teszi, és miért? Vajon ellenség, aki meg akar riasztani, vagy arát, aki figyelmeztetni szeretne? Bár csak elméleteket gyártok, valójában fogalmam sincs, mi folyik itt. *majd a felé nyújtott vízre csak mosolyogva annyit mond* Nem köszönöm, a gyümölcs is elég lédús volt.
672. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-11 21:46:23
Üzenet elküldve: 2013-08-11 21:46:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Miután Zrekil megette a gyümölcsöt, a lány meg vizsgálja a nadrágot, s szól is a gnómnak,hogy el kell menniük a folyóhoz mert a szappanvirág már kezd hatni. Így hát Konja kiér a tisztás szélére, ott megvárja Zrekilt majd együtt elsétálnak a folyóhoz.*
- Ugyan Csodaszemű, annyiszor csináltam már,hogy nem lesz semmibajom. De egyébként nincs ellenszer. A titka az,hogy ne nyúlj bele. *rámosolyog majd folytatja* Nem tudom,hogy igazad van e az álommal kapcsolatban,de ha látom,hogy szenvedsz akkor felébresztelek. Kérlek, ne haragudj emiatt de nem bírom elviselni,hogy szenvedsz. *ránéz majd végre oda lemegy a vízhez s bele is rakja a nadrágot majd kicsit még átgyűri. Konja mosolyogva figyeli művét, mindig büszke volt magára ha azokkal a trükkökkel melyet még gyermekkorában édesanyja tanított neki, sikert ért el. Mert bár nagyon hatékonyak,sajnos nagyon kevesen ismerik. Kiveszi a nadrágot a vízből s kiteríti a napra,majd megtölti kulacsát s odasétál Kedveséhez. Leheveredik mellé a fűbe s újra beszélni kezd.*
- Tudod mi jutott eszembe? Hogy igazából az is lehetséges,hogy álmodban fognak el fogni. Érted ugye? Mert azt mondod mindig valami olyan dolog miatt keltél fel ami nagyon 'erőszakos', mint például ahogyan ébresztelek, *ránéz majd odahajol hozzá s megpuszilja,hogy kissé enyhítse aggodalmát s szavai súlyát* de Én csak egy dolgot nem értek, az egyik, hogy eddig miért nem voltak ilyen álmaid? A másik pedig,hogy miért pont most amikor olyan boldogok vagyunk? Mert az már teljesen világos,-legalábbis számomra- hogy mindkettőknek a másik jelenléte idézi elő ezeket a látomásokat. Egyetértesz velem? *kérdezi s várakozás közben újra iszik,majd oda nyújtja a gnómnak a kulacsát*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 10:43:43, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
*Miután Zrekil megette a gyümölcsöt, a lány meg vizsgálja a nadrágot, s szól is a gnómnak,hogy el kell menniük a folyóhoz mert a szappanvirág már kezd hatni. Így hát Konja kiér a tisztás szélére, ott megvárja Zrekilt majd együtt elsétálnak a folyóhoz.*
- Ugyan Csodaszemű, annyiszor csináltam már,hogy nem lesz semmibajom. De egyébként nincs ellenszer. A titka az,hogy ne nyúlj bele. *rámosolyog majd folytatja* Nem tudom,hogy igazad van e az álommal kapcsolatban,de ha látom,hogy szenvedsz akkor felébresztelek. Kérlek, ne haragudj emiatt de nem bírom elviselni,hogy szenvedsz. *ránéz majd végre oda lemegy a vízhez s bele is rakja a nadrágot majd kicsit még átgyűri. Konja mosolyogva figyeli művét, mindig büszke volt magára ha azokkal a trükkökkel melyet még gyermekkorában édesanyja tanított neki, sikert ért el. Mert bár nagyon hatékonyak,sajnos nagyon kevesen ismerik. Kiveszi a nadrágot a vízből s kiteríti a napra,majd megtölti kulacsát s odasétál Kedveséhez. Leheveredik mellé a fűbe s újra beszélni kezd.*
- Tudod mi jutott eszembe? Hogy igazából az is lehetséges,hogy álmodban fognak el fogni. Érted ugye? Mert azt mondod mindig valami olyan dolog miatt keltél fel ami nagyon 'erőszakos', mint például ahogyan ébresztelek, *ránéz majd odahajol hozzá s megpuszilja,hogy kissé enyhítse aggodalmát s szavai súlyát* de Én csak egy dolgot nem értek, az egyik, hogy eddig miért nem voltak ilyen álmaid? A másik pedig,hogy miért pont most amikor olyan boldogok vagyunk? Mert az már teljesen világos,-legalábbis számomra- hogy mindkettőknek a másik jelenléte idézi elő ezeket a látomásokat. Egyetértesz velem? *kérdezi s várakozás közben újra iszik,majd oda nyújtja a gnómnak a kulacsát*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 10:43:43, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
671. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-11 19:03:48
Üzenet elküldve: 2013-08-11 19:03:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A folyóparthoz érve a lány megnyugszik, hogy nincs más a közelben, így nyugodtan tud egy kicsit úszkálni. Az egyik, folyó melletti bokor tövéhez lerakja fegyvereit és ruháit, ő maga pedig beleugrik a vízbe. Jól esik neki a hideg víz. Megmossa a haját, majd úszik még egy kicsit, aztán kimászik a partra, hogy felöltözzön. "Későre jár." Gondolja, majd hátára veszi íját, és keres egy magas fát, amire felmászhat. Az évek során megtanulta, hogy biztonságosabb a fa tetején tölteni az estét. Leszámítva azt a kis dolgot, hogy leesik. De ott fent nem találják meg az arra mászkáló banditák, tolvajok, és az vadállatoktól sem kell tartania. Szerencsére a lány jól tudott fára mászni. Akad is a közelben néhány megfelelő fa erre a célra. Ki is választ egyet, és hamarosan már a tetején is van. Kényelmesen elhelyezkedik, már amennyire egy fa engedi, aztán a lombok sűrűjében elfogja az álom.*
670. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-11 15:43:52
Üzenet elküldve: 2013-08-11 15:43:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Régen volt már, mikor legutoljára város közelében járt a lány. Többnyire az erdőkben, tisztásokon kószál. Néha-néha útba ejtett kisebb falvakat, de a városokat eddig többnyire elkerülte. Ha meg is közelítette az egyiket, bemenni körülnézni sose ment. Úgy gondolja, ha már ilyen közel került az egyikhez, vesz rá egy pillantást közelebbről is. De előtte kicsit lemosakszik a folyóban, nehogy megszólják vagy furcsán nézzenek rá az ott lakók.
Leveszi csizmáját, és térdig feltűri nadrágját, majd belemegy a hűs vízbe. Megmossa arcát, majd kulacsát újratölti, és visszaköti az övére. Ujjaival megfésüli kócos haját. Még egy kicsit sétálgat a hideg vízben, utána kimegy a partra és elfekszik a homokban, hogy megszáradjon. Szeret a felhőket nézve időzni. Most is úgy érzi, hogy egész áldott nap ott tudna feküdni, és azokat nézni.
A napon hagyott csizmák felforrósodnak, így grimasszal az arcán veszi fel őket. De pár lépés után, már nem érezi olyan égetőnek. Leporolja magát, megigazítja nadrágjának szárát, majd elindul a fák felé. A fák árnyéka kellemes hűvöst ad. Kicsit meg is áll itt, majd visszapillant a folyópartra. "Ide még egyik éjjel visszajövök megfürödni." Határozza el a lány, és már alig várja, hogy megmártózhasson újra a hűs, tiszta vízben. A heverészésnél már csak úszni szeret jobban.
Nagy nehezen, de búcsút vesz a csalogató folyótól, és elindul a temető felé. A távolban hamarosan feltűnik a templom tornya is.*
Leveszi csizmáját, és térdig feltűri nadrágját, majd belemegy a hűs vízbe. Megmossa arcát, majd kulacsát újratölti, és visszaköti az övére. Ujjaival megfésüli kócos haját. Még egy kicsit sétálgat a hideg vízben, utána kimegy a partra és elfekszik a homokban, hogy megszáradjon. Szeret a felhőket nézve időzni. Most is úgy érzi, hogy egész áldott nap ott tudna feküdni, és azokat nézni.
A napon hagyott csizmák felforrósodnak, így grimasszal az arcán veszi fel őket. De pár lépés után, már nem érezi olyan égetőnek. Leporolja magát, megigazítja nadrágjának szárát, majd elindul a fák felé. A fák árnyéka kellemes hűvöst ad. Kicsit meg is áll itt, majd visszapillant a folyópartra. "Ide még egyik éjjel visszajövök megfürödni." Határozza el a lány, és már alig várja, hogy megmártózhasson újra a hűs, tiszta vízben. A heverészésnél már csak úszni szeret jobban.
Nagy nehezen, de búcsút vesz a csalogató folyótól, és elindul a temető felé. A távolban hamarosan feltűnik a templom tornya is.*
669. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-10 23:38:44
Üzenet elküldve: 2013-08-10 23:38:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nippa Garath//
*Lehet, hogy egy kutyának ilyen értelemben örülne is. Ha nem szúrna szemet a városőrségnek, talán még láncon is vezetné és ha megpróbál nem négykézláb jönni, azonnal a hátára lép, hogy visszalökje. De álomkép marad ez, hiszen ebben a társadalomban nem elfogadható, amennyire eddig látta.
Felkuncog a férfi válaszán, persze, mit is várt volna. Amúgy is jobban jár, ha az ilyen véletlen kedvességeket gyakran ejti ki, mivel kedvére van.*
- Ez esetben jobb lesz, ha lemosom magamról.
*Elég meglepő, hogy képes egy közel kislány szintjére lesüllyedni, közben nem is túl régen egy kicsit más szerepben tetszelgett.
De máris Nippa mellé lép és belé karol, úgy indulnak meg kifelé a szegénynegyedből, el az erdő felé. Lehetőleg kihasználja a sötétebb sarkokat, utcákat, hogy minél kevesebben láthassák őket. Lehetőleg senki.
Ezért a templom mellett mennek, át a templomkerten és a temetőn. Ott amúgy se sűrűn járnak, főleg nem éjnek évadján. Így könnyű szerrel juthatnak el a folyóparthoz, hol az átlag bérből élők, vagy még annál is szegényebbek fürdenek általában. Mosást is végezhet itt bárki, de az ilyesmit nem este szokták. Persze, szerelmes párok szeretik a holdfényt a vízpartról kémlelni, de éppen nincs senki azon a partszakaszon, amit kiszemel magának Phormia.*
- Neked se ártana...
*Néz végig a fiún, kinek valóban nem ártana azt a kevés vért lemosni a képéről. Bár, lehet, hogy jobban örülne, ha Phormia máshogy szabadítaná meg tőle, de kénytelen lesz beérni a vízzel.
Így a nő újra leveti a ruháját, hogy aztán besétáljon a vízbe és kiélvezze annak hűvös érintését a bőrén. Kellemes, és nyugodt, most jót tesz neki ez, nem kell se kín, se szenvedés, abból szerzett ma eleget. Közben persze nézi, hogy vele tart-e a fiú.*
*Lehet, hogy egy kutyának ilyen értelemben örülne is. Ha nem szúrna szemet a városőrségnek, talán még láncon is vezetné és ha megpróbál nem négykézláb jönni, azonnal a hátára lép, hogy visszalökje. De álomkép marad ez, hiszen ebben a társadalomban nem elfogadható, amennyire eddig látta.
Felkuncog a férfi válaszán, persze, mit is várt volna. Amúgy is jobban jár, ha az ilyen véletlen kedvességeket gyakran ejti ki, mivel kedvére van.*
- Ez esetben jobb lesz, ha lemosom magamról.
*Elég meglepő, hogy képes egy közel kislány szintjére lesüllyedni, közben nem is túl régen egy kicsit más szerepben tetszelgett.
De máris Nippa mellé lép és belé karol, úgy indulnak meg kifelé a szegénynegyedből, el az erdő felé. Lehetőleg kihasználja a sötétebb sarkokat, utcákat, hogy minél kevesebben láthassák őket. Lehetőleg senki.
Ezért a templom mellett mennek, át a templomkerten és a temetőn. Ott amúgy se sűrűn járnak, főleg nem éjnek évadján. Így könnyű szerrel juthatnak el a folyóparthoz, hol az átlag bérből élők, vagy még annál is szegényebbek fürdenek általában. Mosást is végezhet itt bárki, de az ilyesmit nem este szokták. Persze, szerelmes párok szeretik a holdfényt a vízpartról kémlelni, de éppen nincs senki azon a partszakaszon, amit kiszemel magának Phormia.*
- Neked se ártana...
*Néz végig a fiún, kinek valóban nem ártana azt a kevés vért lemosni a képéről. Bár, lehet, hogy jobban örülne, ha Phormia máshogy szabadítaná meg tőle, de kénytelen lesz beérni a vízzel.
Így a nő újra leveti a ruháját, hogy aztán besétáljon a vízbe és kiélvezze annak hűvös érintését a bőrén. Kellemes, és nyugodt, most jót tesz neki ez, nem kell se kín, se szenvedés, abból szerzett ma eleget. Közben persze nézi, hogy vele tart-e a fiú.*
668. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-09 23:03:07
Üzenet elküldve: 2013-08-09 23:03:07
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*A nevetés már igazán jót tesz Zrekil idegeinek. Ez a néhány pernyi idegesség óráknak tűnt számára, azonba nevetés feledteti az egészet. Minden rosszat beleértve a visszatérő álmot is. Ám az azért még egyszer felvillan lelki szemei előtt, így egy röpke pillanatra arcára fagy a mosoly, meg is kérdezi, de csak halkan, és főleg magától:*
- Mi volt az az álom?
*Ezután Konja kérdésére kapja fel a fejét. Ezen még ő maga nem gondolkozott el, hiszen még a helyzetet is alig sikerült felfognia, de nem is zavartatja magát nagyon. Miután tudomásul vette a piros foltot nadrágján, megjegyzi:*
- Nem hiszem, hogy kifogásuk lenne. Elvégre én már nem gyerek vagyok *veszi elő a medált* Ez azt jelenti, hogy felelek saját döntéseimért, és azokat senki nem kérdőjelezheti meg a falvamból. Valójában ha egy fekete özveggyel állítanék haza, arra sem mondanának semmit. Ez sokszor jó, sokszor viszont azért nehéz is. Mert jó, hogy én hozom meg a döntéseimet, de sokszor nem vagyok benne biztos, hogy tudom-e vállalni a következményeket. Persze most itt nem erről van szó, ennyire még semmiben nem voltam biztos *mosolyog Konjára* De sokszor azért ijesztő, hogy ha valami veszélyesbe is belefogsz, a rokonok és az ismerősök egyszerűen nem szólnak semmit. Persze, hogy vigyázzak magamra. de mégis...
*A gnóm nem tudja szavakba önteni az érzést. Ez volt akkor is, amikor kijelentette, hogy atyja nyomdokait követve eljön Artheniorba mágiát tanulni. Érezte, hogy anyja teljes mértékben ellenzi, de mégsem adott ennek hangot. Készségesen felpakolta élelemmel, és útjára indította. Atyjánál nem érezte már ezt az ellenkezést, ő úgy tűnt, tényleg örül, hogy fia ezt az utat választja, híven a felmenőihez.
~ Hehh, felmenők! Nem tudtok ti semmit! Nem adtok bátorságot, csak botorságot! ~
Zrekil nagyon büszke magára, amiért képes volt kezelni a helyzetet, amiről azt hitte, lehetetlen. Ekkor tűnik fel neki, hogy bizony lement a nap.*
- Szerintem a nadrággal vesződni ráérünk holnap, nehogy a sötétbe rossz helyre nyúlj, ha a szappanvirágot alkalmazod. De az én módszeremhez is késő van már, hiszen abban is szerepel vastagon szedve, hogy 'napfény'. Szerintem éjszakára megpróbálhatnánk szállást kérni a templomban, mit szólsz? *emeli tekintetét a tündérlánykára.*
*A nevetés már igazán jót tesz Zrekil idegeinek. Ez a néhány pernyi idegesség óráknak tűnt számára, azonba nevetés feledteti az egészet. Minden rosszat beleértve a visszatérő álmot is. Ám az azért még egyszer felvillan lelki szemei előtt, így egy röpke pillanatra arcára fagy a mosoly, meg is kérdezi, de csak halkan, és főleg magától:*
- Mi volt az az álom?
*Ezután Konja kérdésére kapja fel a fejét. Ezen még ő maga nem gondolkozott el, hiszen még a helyzetet is alig sikerült felfognia, de nem is zavartatja magát nagyon. Miután tudomásul vette a piros foltot nadrágján, megjegyzi:*
- Nem hiszem, hogy kifogásuk lenne. Elvégre én már nem gyerek vagyok *veszi elő a medált* Ez azt jelenti, hogy felelek saját döntéseimért, és azokat senki nem kérdőjelezheti meg a falvamból. Valójában ha egy fekete özveggyel állítanék haza, arra sem mondanának semmit. Ez sokszor jó, sokszor viszont azért nehéz is. Mert jó, hogy én hozom meg a döntéseimet, de sokszor nem vagyok benne biztos, hogy tudom-e vállalni a következményeket. Persze most itt nem erről van szó, ennyire még semmiben nem voltam biztos *mosolyog Konjára* De sokszor azért ijesztő, hogy ha valami veszélyesbe is belefogsz, a rokonok és az ismerősök egyszerűen nem szólnak semmit. Persze, hogy vigyázzak magamra. de mégis...
*A gnóm nem tudja szavakba önteni az érzést. Ez volt akkor is, amikor kijelentette, hogy atyja nyomdokait követve eljön Artheniorba mágiát tanulni. Érezte, hogy anyja teljes mértékben ellenzi, de mégsem adott ennek hangot. Készségesen felpakolta élelemmel, és útjára indította. Atyjánál nem érezte már ezt az ellenkezést, ő úgy tűnt, tényleg örül, hogy fia ezt az utat választja, híven a felmenőihez.
~ Hehh, felmenők! Nem tudtok ti semmit! Nem adtok bátorságot, csak botorságot! ~
Zrekil nagyon büszke magára, amiért képes volt kezelni a helyzetet, amiről azt hitte, lehetetlen. Ekkor tűnik fel neki, hogy bizony lement a nap.*
- Szerintem a nadrággal vesződni ráérünk holnap, nehogy a sötétbe rossz helyre nyúlj, ha a szappanvirágot alkalmazod. De az én módszeremhez is késő van már, hiszen abban is szerepel vastagon szedve, hogy 'napfény'. Szerintem éjszakára megpróbálhatnánk szállást kérni a templomban, mit szólsz? *emeli tekintetét a tündérlánykára.*
667. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-09 22:14:59
Üzenet elküldve: 2013-08-09 22:14:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Konja nem bírja abbahagyni a nevetést pedig már a hasa is megfájdult, s amikor még a gnóm is rákezd akkor aztán minden addigi rossz pillanatot elfeled. Ám egyik pillanatról a másikra elkomorul s ránézz a gnómra.*
- Zrekil tudod mi jutott eszembe? A Te családod mit fog szólni ahhoz,hogy egy tündért szeretsz? Elfognak engem fogadni? Mert az emberek sok mindent láttak már, de van aki ezeket nem tudja elfogadni. Mit gondolsz a szüleid igen? *kérdezi félve. Konja több ilyen esetet is látott már,amikor a szülők nem tudták elfogadni,hogy gyermekük más fajból választott társat. És ettől Konja is fél, mert ha bármelyikük családja is ellenzi a kapcsolatukat, az nagyban megnehezíti kapcsolatuk folytatását. Bár a lány teljesen biztos benne,hogy az Ő szüleinek teljesen mindegy ki az a férfi aki mellett boldog, még Őt nevetni és szeretni látják. A húga pedig egyenesen imádni fogja a gnómot hiszen olyan vicces. "Remélem,hogy szeretni fognak s nem bántják majd Zrekilt" Konja nem egészen biztos benne,hogy eltudná viselni ha Kedvesét szenvedni látná családja hiánya miatt, abban pedig teljesen biztos,hogy Ő nem tudna már a gnóm nélkül élni.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:22:50, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
*Konja nem bírja abbahagyni a nevetést pedig már a hasa is megfájdult, s amikor még a gnóm is rákezd akkor aztán minden addigi rossz pillanatot elfeled. Ám egyik pillanatról a másikra elkomorul s ránézz a gnómra.*
- Zrekil tudod mi jutott eszembe? A Te családod mit fog szólni ahhoz,hogy egy tündért szeretsz? Elfognak engem fogadni? Mert az emberek sok mindent láttak már, de van aki ezeket nem tudja elfogadni. Mit gondolsz a szüleid igen? *kérdezi félve. Konja több ilyen esetet is látott már,amikor a szülők nem tudták elfogadni,hogy gyermekük más fajból választott társat. És ettől Konja is fél, mert ha bármelyikük családja is ellenzi a kapcsolatukat, az nagyban megnehezíti kapcsolatuk folytatását. Bár a lány teljesen biztos benne,hogy az Ő szüleinek teljesen mindegy ki az a férfi aki mellett boldog, még Őt nevetni és szeretni látják. A húga pedig egyenesen imádni fogja a gnómot hiszen olyan vicces. "Remélem,hogy szeretni fognak s nem bántják majd Zrekilt" Konja nem egészen biztos benne,hogy eltudná viselni ha Kedvesét szenvedni látná családja hiánya miatt, abban pedig teljesen biztos,hogy Ő nem tudna már a gnóm nélkül élni.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:22:50, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
666. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-09 21:41:18
Üzenet elküldve: 2013-08-09 21:41:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*Talán még sosem félt ennyire, mint most. Persze eddig még nem is volt soha nagyobb oka a félelemre, hiszen semmi ijesztőbb szituációba nem került. Szóval számára ez most egy halálfélelemmel ért fel. Az a néhány pillanat, ami eltelt aközött, amit mondott, és a tündérlányka reakciója között, az minden szörnyűséggel felért. És lám túlélte...
És úgy érzi, bőven megérte túlélnie, hiszen az őszinte szavak meghozták az eredményüket. Zrekil legnagyobb szerencséjére... Ha nem így történt volna, hát nem tudja hová lett volna bánatában. Mintha az életét vesztette volna el. Majd Konja odasétál, és egyszerűen megöleli. De ez több annál, ez felér magával a megnyugvás fogalmával. Végre úgy érzi, sikerült jóvá tenni szörnyű tettét.*
- Akadjon meg a torkomon a medál, ha nem örökké *mondja végül abszolút komolyan. A gnómoknál nagy jelentősége van a medáloknak. Legalábbis az ő falujában. Mindenkinek van saját medálja, és mindegyiknek nagy erőt tulajdonítanak. Ami a leglényegesebb, úgy vélik, a medál összekapcsolódik viselője lelkével, így ha az evilági porhüvelyéből elszáll, akkor a medált is el kell hantolni vele, hogy segíthesse a gnómot második életében. Hiszen egy olyan világba fog kerülni, ahol minden idegen lesz számára, egyedül a medál hozhat megnyugvást. Éppen ezért ez egy komoly fenyegetés volt magára nézve, hiszen ha az egyetlen dolog végez vele, ami lelkével összeköttetésben áll, az rosszabb az öngyilkosságnál is. Mintha testvér ölne testvért. Persze még Zrekilnek sem sikerül egészen felfogni szavainak súlyát, amikor a lány ismét magával rántja, és pörögni kezd. A gnóm épp ugyanúgy nem bánja most sem, mint akkor a tisztáson, azonban még most sem bírja a forgást, ezért amikor végül lehuppannak, elfekszik a füvön, és lehunyja szemeit. Ha már a világ forog vele, legalább ő ne lássa. Majd a Konjától kapott puszi hatására szégyenlősen elmosolyodik. Úgy tűnik semmivel sem lett bátrabb, csak a félelem, hogy elveszíti a tündért, az sarkallta arra, hogy érzéseit nyíltan ki merje mondani. De ez nem is fontos, hisz ráér ismerkedni az érzéssel. Hirtelen azonba a tündér szavaira nadrágjára pillant, és eszébe jut a gyümölcs, amelyet a zsebébe csúsztatott.*
- Az ördög vigye el *mondja, miközben belenyúl nadrágjába, és behajítja a gyümölcs maradványait a folyóba. Azonban a tündérlányka kacagására végül ő is elneveti magát.*
*Talán még sosem félt ennyire, mint most. Persze eddig még nem is volt soha nagyobb oka a félelemre, hiszen semmi ijesztőbb szituációba nem került. Szóval számára ez most egy halálfélelemmel ért fel. Az a néhány pillanat, ami eltelt aközött, amit mondott, és a tündérlányka reakciója között, az minden szörnyűséggel felért. És lám túlélte...
És úgy érzi, bőven megérte túlélnie, hiszen az őszinte szavak meghozták az eredményüket. Zrekil legnagyobb szerencséjére... Ha nem így történt volna, hát nem tudja hová lett volna bánatában. Mintha az életét vesztette volna el. Majd Konja odasétál, és egyszerűen megöleli. De ez több annál, ez felér magával a megnyugvás fogalmával. Végre úgy érzi, sikerült jóvá tenni szörnyű tettét.*
- Akadjon meg a torkomon a medál, ha nem örökké *mondja végül abszolút komolyan. A gnómoknál nagy jelentősége van a medáloknak. Legalábbis az ő falujában. Mindenkinek van saját medálja, és mindegyiknek nagy erőt tulajdonítanak. Ami a leglényegesebb, úgy vélik, a medál összekapcsolódik viselője lelkével, így ha az evilági porhüvelyéből elszáll, akkor a medált is el kell hantolni vele, hogy segíthesse a gnómot második életében. Hiszen egy olyan világba fog kerülni, ahol minden idegen lesz számára, egyedül a medál hozhat megnyugvást. Éppen ezért ez egy komoly fenyegetés volt magára nézve, hiszen ha az egyetlen dolog végez vele, ami lelkével összeköttetésben áll, az rosszabb az öngyilkosságnál is. Mintha testvér ölne testvért. Persze még Zrekilnek sem sikerül egészen felfogni szavainak súlyát, amikor a lány ismét magával rántja, és pörögni kezd. A gnóm épp ugyanúgy nem bánja most sem, mint akkor a tisztáson, azonban még most sem bírja a forgást, ezért amikor végül lehuppannak, elfekszik a füvön, és lehunyja szemeit. Ha már a világ forog vele, legalább ő ne lássa. Majd a Konjától kapott puszi hatására szégyenlősen elmosolyodik. Úgy tűnik semmivel sem lett bátrabb, csak a félelem, hogy elveszíti a tündért, az sarkallta arra, hogy érzéseit nyíltan ki merje mondani. De ez nem is fontos, hisz ráér ismerkedni az érzéssel. Hirtelen azonba a tündér szavaira nadrágjára pillant, és eszébe jut a gyümölcs, amelyet a zsebébe csúsztatott.*
- Az ördög vigye el *mondja, miközben belenyúl nadrágjába, és behajítja a gyümölcs maradványait a folyóba. Azonban a tündérlányka kacagására végül ő is elneveti magát.*
665. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-09 20:07:19
Üzenet elküldve: 2013-08-09 20:07:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Konja a gnóm első szavaira úgy tesz mintha nem érdekelné s tovább vizsgálja a ruhadarabot. Ám ami ezután következik, Konja talán egész életét megváltoztatja.*
- Én nagyon sajnálom amit tettem, de ha ezt nem hiszed el, legalább azt hidd, hogy szeretlek. Jobban mint eddig bárki mást, teljes szívemből. *Konja a ruhát ledobja s ránézz Zrekilre s valóban azt látja a szemében amit mondd, így hát oda megy hozzá leül a gnómmal szemben s nemes egyszerűséggel megöleli.*
- Ugye örökké Zrekil? *suttogja a gnóm fülébe s nem ereszti el. Majd miután percek telnek el a tündér kacagni kezd, szívből jövő kacagással. Végül feláll,felhúzza a gnómot is és pörögni kezd,ugyan úgy mint pár órával korábban a tisztáson. A lány soha ilyen boldognak nem érezte még magát, még akkor sem amikor az első bálon volt, vagy megkapta első ruháját, vagy amikor a virágkoszorú készítését tanult. Valóban Konja ilyen felszabadult, és szívből jövő boldogságot soha nem érzett még, "Konja Konor mégis csak megérte bátornak lenni"
gondolja s addig pörög Kedvesével még már szédülni nem kezdenek. Akkor aztán leülnek a fűbe, s a lány előveszi kulacsát, és észre veszi,hogy kifogyott. Eszébe jut,hogy az utolsó korty vizét a gnómra öntötte amikor az eszméletét vesztette s,hogy erről a rossz emlékről elterelje figyelmét gondolkodás nélkül megpuszilja a gnóm arcát,mert bár bátor volt, azért annyira nem,hogy megcsókolja. Újra nevetésben tör ki s mikor rápillant a gnóm nadrágjára még nagyobb hahotára fakad.*
- Csodaszemű, mi az a piros folt a nadrágodon? *kérdezi kacagva majd megböki a folt helyét*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:25:55, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
*Konja a gnóm első szavaira úgy tesz mintha nem érdekelné s tovább vizsgálja a ruhadarabot. Ám ami ezután következik, Konja talán egész életét megváltoztatja.*
- Én nagyon sajnálom amit tettem, de ha ezt nem hiszed el, legalább azt hidd, hogy szeretlek. Jobban mint eddig bárki mást, teljes szívemből. *Konja a ruhát ledobja s ránézz Zrekilre s valóban azt látja a szemében amit mondd, így hát oda megy hozzá leül a gnómmal szemben s nemes egyszerűséggel megöleli.*
- Ugye örökké Zrekil? *suttogja a gnóm fülébe s nem ereszti el. Majd miután percek telnek el a tündér kacagni kezd, szívből jövő kacagással. Végül feláll,felhúzza a gnómot is és pörögni kezd,ugyan úgy mint pár órával korábban a tisztáson. A lány soha ilyen boldognak nem érezte még magát, még akkor sem amikor az első bálon volt, vagy megkapta első ruháját, vagy amikor a virágkoszorú készítését tanult. Valóban Konja ilyen felszabadult, és szívből jövő boldogságot soha nem érzett még, "Konja Konor mégis csak megérte bátornak lenni"
gondolja s addig pörög Kedvesével még már szédülni nem kezdenek. Akkor aztán leülnek a fűbe, s a lány előveszi kulacsát, és észre veszi,hogy kifogyott. Eszébe jut,hogy az utolsó korty vizét a gnómra öntötte amikor az eszméletét vesztette s,hogy erről a rossz emlékről elterelje figyelmét gondolkodás nélkül megpuszilja a gnóm arcát,mert bár bátor volt, azért annyira nem,hogy megcsókolja. Újra nevetésben tör ki s mikor rápillant a gnóm nadrágjára még nagyobb hahotára fakad.*
- Csodaszemű, mi az a piros folt a nadrágodon? *kérdezi kacagva majd megböki a folt helyét*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:25:55, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
664. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-09 19:40:21
Üzenet elküldve: 2013-08-09 19:40:21
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*A tündér szándékosan nem akar tudomást venni róla. Ez igazán elkeseríti Zrekilt, úgy érzi, ide több bölcsesség kellene, mint neki valaha is lesz. Vagy sokkal inkább mint amennyi neki és az ősöknek együttesen valaha is lesz. Nincs hozzászokva mások kiengeszteléséhez, hiszen sosem keveredett még hasonló helyzetbe sem. Egyenlőre úgy dönt, hogy megfogadja önnön maga pár perccel ezelőtti tanácsát, miszerint ha nem tud valami értelmeset mondani, inkább hallgatna. Csendben hallgatja a tündérlányka szavait, és mikor amaz elfordul mosni, ő csak lerogy a fűbe. Lehunyja a szemeit, és igyekszik mindent megtenni, hogy eszébe jusson valami. Eddig általában csak élte az életét a kis faluban, soha nem volt semmire gondja, soha nem zavarta semmi. Nem sok mindent csinált ott, munka helyett inkább felfedezte a külső területeket, amelyek már nem tartoztak a faluhoz. Túlment a szántókon, egyszer egészen el a hegyekig. Vándorolt, egész nap a mezőket járta, heverészett, és soha nem volt gondja semmire... Volt, hogy összekülönbözött valakivel, de olyankor elsétált, ki a faluból, ki a mezőkre, aztán az illetőt sokáig kerülte. Ezután a dolog feledésbe merült, és ennyivel el volt intézve. Egyáltalán nincs hozzászokva ehhez az ismeretlen érzéshez, miszerint ezt most nem lehet így elintézni. Nem akarja Konját elkerülni, nem akar elmenni innét, és legfőképpen nem hiszi, hogy ez valaha is feledésbe merülne. Viszont az sem működött, amit először próbált. Hogy bocsánatot kérni és... bár talán a tündérlányka úgy érezhette, túlzottan félvállról mondja. Vagy nem elég komolyan. Viszont Zrekilnek akkor sem maradt semmi, csak az őszinteség, úgyhogy megint ezzel kell majd próbálkozzon. Végül is mit veszíthet? Valójában mindent... A tündérlányka úgy tánik végzett a ruhával, de ez most nem érdekli a gnómot. Megszólal, és úgy érzi, mintha minden szót úgy préselne ki, leginkább a félelemtől.*
- Konja, ne törődj most a ruhával. *reménykedik, hogy a tündérlányka erre felé fordul, de ha nem, úgy is folytatja* Én nagyon sajnálom amit tettem, de ha ezt nem hiszed el, legalább azt hidd, hogy szeretlek. Jobban mint eddig bárki mást, teljes szívemből *retteg a szavak eredményétől, mégis felülkerekedik az ájuláson, hiszen azzal visszavezetné a szituációt az előző lépéshez.*
*A tündér szándékosan nem akar tudomást venni róla. Ez igazán elkeseríti Zrekilt, úgy érzi, ide több bölcsesség kellene, mint neki valaha is lesz. Vagy sokkal inkább mint amennyi neki és az ősöknek együttesen valaha is lesz. Nincs hozzászokva mások kiengeszteléséhez, hiszen sosem keveredett még hasonló helyzetbe sem. Egyenlőre úgy dönt, hogy megfogadja önnön maga pár perccel ezelőtti tanácsát, miszerint ha nem tud valami értelmeset mondani, inkább hallgatna. Csendben hallgatja a tündérlányka szavait, és mikor amaz elfordul mosni, ő csak lerogy a fűbe. Lehunyja a szemeit, és igyekszik mindent megtenni, hogy eszébe jusson valami. Eddig általában csak élte az életét a kis faluban, soha nem volt semmire gondja, soha nem zavarta semmi. Nem sok mindent csinált ott, munka helyett inkább felfedezte a külső területeket, amelyek már nem tartoztak a faluhoz. Túlment a szántókon, egyszer egészen el a hegyekig. Vándorolt, egész nap a mezőket járta, heverészett, és soha nem volt gondja semmire... Volt, hogy összekülönbözött valakivel, de olyankor elsétált, ki a faluból, ki a mezőkre, aztán az illetőt sokáig kerülte. Ezután a dolog feledésbe merült, és ennyivel el volt intézve. Egyáltalán nincs hozzászokva ehhez az ismeretlen érzéshez, miszerint ezt most nem lehet így elintézni. Nem akarja Konját elkerülni, nem akar elmenni innét, és legfőképpen nem hiszi, hogy ez valaha is feledésbe merülne. Viszont az sem működött, amit először próbált. Hogy bocsánatot kérni és... bár talán a tündérlányka úgy érezhette, túlzottan félvállról mondja. Vagy nem elég komolyan. Viszont Zrekilnek akkor sem maradt semmi, csak az őszinteség, úgyhogy megint ezzel kell majd próbálkozzon. Végül is mit veszíthet? Valójában mindent... A tündérlányka úgy tánik végzett a ruhával, de ez most nem érdekli a gnómot. Megszólal, és úgy érzi, mintha minden szót úgy préselne ki, leginkább a félelemtől.*
- Konja, ne törődj most a ruhával. *reménykedik, hogy a tündérlányka erre felé fordul, de ha nem, úgy is folytatja* Én nagyon sajnálom amit tettem, de ha ezt nem hiszed el, legalább azt hidd, hogy szeretlek. Jobban mint eddig bárki mást, teljes szívemből *retteg a szavak eredményétől, mégis felülkerekedik az ájuláson, hiszen azzal visszavezetné a szituációt az előző lépéshez.*
663. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-09 18:57:47
Üzenet elküldve: 2013-08-09 18:57:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Konja észreveszi,hogy a gnóm mellé ért ám szánt szándékkel nem vesz róla tudomást amíg a gnóm beszélni nem kezd, majd mikor rátér,hogy meglepődött, a lány megtorpan s ráemeli szemeit,amely még az előbb szerelemtől ragyogott most a düh és csalódottság szikrái jelennek meg.*
- És szerinted kedves Zrekil Én gyakran vagyok szerelmes? Vagy éppen egy gnómba? Azt gondolod nekem könnyű tudomásul venni? *kérdezi majd tovább indul. Haját úgy igazítja,hogy ne lógjon szemébe s a gnóm felső ruházatát kezébe veszi s már el is indul a folyó azon részéhez ahol általában mosni szoktak*
- Nekem sem könnyű Zrekil. *mondja most már inkább szomorúan s bele teszi a vízbe a ruhadarabot s egy kaviccsal kezdi kapargatni a pépet melyet a foltra rakott. Az ég már szürkülni kezd, s Konja úgy érzi, nem csupán a nap ment le, hanem a remény is megszűnt,hogy megtalálja szerelmét, hiszen Ő mindent megtett és eredménye még sem lett. Percekig folytatja a kaviccsal elvégzendő munkát,majd kicsavarja a ruhát s szemügyre veszi*
- Így jó lesz Zrekil? *kérdezi ám nem nézz a szemébe, nehogy meglássa könnyes szemét*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:28:37, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
*Konja észreveszi,hogy a gnóm mellé ért ám szánt szándékkel nem vesz róla tudomást amíg a gnóm beszélni nem kezd, majd mikor rátér,hogy meglepődött, a lány megtorpan s ráemeli szemeit,amely még az előbb szerelemtől ragyogott most a düh és csalódottság szikrái jelennek meg.*
- És szerinted kedves Zrekil Én gyakran vagyok szerelmes? Vagy éppen egy gnómba? Azt gondolod nekem könnyű tudomásul venni? *kérdezi majd tovább indul. Haját úgy igazítja,hogy ne lógjon szemébe s a gnóm felső ruházatát kezébe veszi s már el is indul a folyó azon részéhez ahol általában mosni szoktak*
- Nekem sem könnyű Zrekil. *mondja most már inkább szomorúan s bele teszi a vízbe a ruhadarabot s egy kaviccsal kezdi kapargatni a pépet melyet a foltra rakott. Az ég már szürkülni kezd, s Konja úgy érzi, nem csupán a nap ment le, hanem a remény is megszűnt,hogy megtalálja szerelmét, hiszen Ő mindent megtett és eredménye még sem lett. Percekig folytatja a kaviccsal elvégzendő munkát,majd kicsavarja a ruhát s szemügyre veszi*
- Így jó lesz Zrekil? *kérdezi ám nem nézz a szemébe, nehogy meglássa könnyes szemét*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:28:37, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
662. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-09 17:41:23
Üzenet elküldve: 2013-08-09 17:41:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*Zrekil még mindig kába kicsit, fel sem bírja fogni, mi történik vele. Ebből az átmeneti transzból a tény rántja ki, hogy Konja felugrik és elfordul. A gnóm nem a legjobb emberismerő, és általában nem tűnik fel neki, ha galibát okoz, de ezúttal még ő is rájön, hogy elrontotta a dolgot. Persze abban a helyzetben az is meglepő volt tőle, hogy meg tudott szólalni a meglepetéstől, de így utólag valóban inkább várhatott volna. Vagy inkább elájulhatott volna megint. Mindnesetre igyekszik összeszedni magát, és annyit mond:*
- Na haragudj... én nem úgy értettem... mindenféle irónia nélkül mondtam hogy csodálatos *majd feltápászkodik, dacára annak, hogy még mindig forog vele a világ, és az álomtól a feje is megfájdult, és lép egy lépést a tündérlányka felé. Apró kezét Konja vállára teszi, és azt mondja:*
- Nem, dehogy azt tetted. Te sokkal többet tettél annál *igazából fogalma sincs róla, hogy hogyan tehetné jóvá a ballépését, és ezúttal (életében először) úgy érzi, hogy ehhez az ősök minden bölcsessége is kevés, itt egyedül csak magára számíthat. Persze a gyümölcsöt elfogadja, és megköszöni, de nem tudja igazán érzékelni a jelenlétét a markában. Felhagyott minden fohásszal az ősök irányába, és most először úgy érzi, elszakad tőlük, és egyedül kell megállnia a helyét a világban. Itt a tisztáson. Azaz Konja már elindult a folyó partja felé, szóval a Zrekil is utánaered, közben zsebébe csúsztatva a gyümölcsöt. Vesz néhány nagy levegőt, majd megszaporázza a lépteit, és tündérlányka mellé siet, habár ő elég gyorsan halad. Mikor odaér, igyekszik nyugodt hangon beszélni, bár egyértelműen kiérződik idegessége és félelme a szavak közül:*
- Én nagyon sajnálom, csak... csakhát még új nekem ez az egész helyzet. De ha még egyszer születnék, biztosan nem így reagálnék.
*Igazából fogalma sincs, mit mondhatna, hiszen ha jobban belegondol, nem tudná magának sem megmagyarázni, talán csak azzal, hogy kicsit kába volt az álom után, és nem talált szavakat. Úgy dönt, végül ezt is megpróbálja elmondani, ha máshogy nem, hát kicsit bizonytalanul:*
- Tudod, én csak meglepődtem, és igazából nem találtam a megfelelő szavakat, így csak azt tudtam kinyögni, ami először a nyelvemre jött.
*Közben a nap már lassanként eltűnik a horizonton, de a gnóm észre sem veszi, hogy sötétedik, hiszen lefoglalják a kételyei.*
*Zrekil még mindig kába kicsit, fel sem bírja fogni, mi történik vele. Ebből az átmeneti transzból a tény rántja ki, hogy Konja felugrik és elfordul. A gnóm nem a legjobb emberismerő, és általában nem tűnik fel neki, ha galibát okoz, de ezúttal még ő is rájön, hogy elrontotta a dolgot. Persze abban a helyzetben az is meglepő volt tőle, hogy meg tudott szólalni a meglepetéstől, de így utólag valóban inkább várhatott volna. Vagy inkább elájulhatott volna megint. Mindnesetre igyekszik összeszedni magát, és annyit mond:*
- Na haragudj... én nem úgy értettem... mindenféle irónia nélkül mondtam hogy csodálatos *majd feltápászkodik, dacára annak, hogy még mindig forog vele a világ, és az álomtól a feje is megfájdult, és lép egy lépést a tündérlányka felé. Apró kezét Konja vállára teszi, és azt mondja:*
- Nem, dehogy azt tetted. Te sokkal többet tettél annál *igazából fogalma sincs róla, hogy hogyan tehetné jóvá a ballépését, és ezúttal (életében először) úgy érzi, hogy ehhez az ősök minden bölcsessége is kevés, itt egyedül csak magára számíthat. Persze a gyümölcsöt elfogadja, és megköszöni, de nem tudja igazán érzékelni a jelenlétét a markában. Felhagyott minden fohásszal az ősök irányába, és most először úgy érzi, elszakad tőlük, és egyedül kell megállnia a helyét a világban. Itt a tisztáson. Azaz Konja már elindult a folyó partja felé, szóval a Zrekil is utánaered, közben zsebébe csúsztatva a gyümölcsöt. Vesz néhány nagy levegőt, majd megszaporázza a lépteit, és tündérlányka mellé siet, habár ő elég gyorsan halad. Mikor odaér, igyekszik nyugodt hangon beszélni, bár egyértelműen kiérződik idegessége és félelme a szavak közül:*
- Én nagyon sajnálom, csak... csakhát még új nekem ez az egész helyzet. De ha még egyszer születnék, biztosan nem így reagálnék.
*Igazából fogalma sincs, mit mondhatna, hiszen ha jobban belegondol, nem tudná magának sem megmagyarázni, talán csak azzal, hogy kicsit kába volt az álom után, és nem talált szavakat. Úgy dönt, végül ezt is megpróbálja elmondani, ha máshogy nem, hát kicsit bizonytalanul:*
- Tudod, én csak meglepődtem, és igazából nem találtam a megfelelő szavakat, így csak azt tudtam kinyögni, ami először a nyelvemre jött.
*Közben a nap már lassanként eltűnik a horizonton, de a gnóm észre sem veszi, hogy sötétedik, hiszen lefoglalják a kételyei.*
661. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-07 22:28:09
Üzenet elküldve: 2013-08-07 22:28:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Calden Dismer figyelmébe//
*Nem nagyon zavarja, hogy meglepte Calt. Kezdi megszokni, hogy a lovagnak, minden amit mond vagy tesz az furcsa. Miután a férfi összeszedte a kis sátrat elindulnak.*
-Nem! Meglepődnél, ha tudnád mien hűvös tud lenni egy köpeny.*Ennek ellenére leveszi a csuklyát a fejéről. Majd elindul az utirányon. Lassan a folyó is látszik, a vize csillog a köveken és halk zümmögést hallat. A férfi leteszi a batyuját és elkezd vetkőzni.*
-Dehogy nem! Már megyek is!*Mondja és gyorsan hátat fordít Calnak. Majd elindul a a bozótosba. Leginkább száraz füvet keres, annak hiányában viszont a falevél is megteszi. Nem könnyű dolog ilyen zsenge növényekkel teli helyen száraz dolgokat találni. Szerencséjére, néhol a nap kiégette a növényeket. Így talál megfelelőket. Miközben szedegezi a földről a száraz füvet meg a faágakat elgondolkodik.*
~Kicsit sem vagyok kíváncsi rá, hogy halászik. Na jó csak kicsit, mindegy. Te meg, ne korogj, mert nem is vagy olyan éhes.~Dorgálja meg gyomrát, ami megkordult, minden ok nélkül. Lassan visszaindul a folyópartra a férfihez.*
*Nem nagyon zavarja, hogy meglepte Calt. Kezdi megszokni, hogy a lovagnak, minden amit mond vagy tesz az furcsa. Miután a férfi összeszedte a kis sátrat elindulnak.*
-Nem! Meglepődnél, ha tudnád mien hűvös tud lenni egy köpeny.*Ennek ellenére leveszi a csuklyát a fejéről. Majd elindul az utirányon. Lassan a folyó is látszik, a vize csillog a köveken és halk zümmögést hallat. A férfi leteszi a batyuját és elkezd vetkőzni.*
-Dehogy nem! Már megyek is!*Mondja és gyorsan hátat fordít Calnak. Majd elindul a a bozótosba. Leginkább száraz füvet keres, annak hiányában viszont a falevél is megteszi. Nem könnyű dolog ilyen zsenge növényekkel teli helyen száraz dolgokat találni. Szerencséjére, néhol a nap kiégette a növényeket. Így talál megfelelőket. Miközben szedegezi a földről a száraz füvet meg a faágakat elgondolkodik.*
~Kicsit sem vagyok kíváncsi rá, hogy halászik. Na jó csak kicsit, mindegy. Te meg, ne korogj, mert nem is vagy olyan éhes.~Dorgálja meg gyomrát, ami megkordult, minden ok nélkül. Lassan visszaindul a folyópartra a férfihez.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057