Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-26 11:50:41
Üzenet elküldve: 2013-08-26 11:50:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Itt vagyok, ragyogok//
*A következő megfejtés még hamarabb megszületik, mint az előzőek, így a csapat, élén az idegennel, meg is indulhat a folyópart felé. Odaérve azonban meglepődhetnek, hiszen nem a megszokott látvány fogadja őket. Nem csupán a part általános nyugalma, nem egy újabb papírcetli, amire talányt róttak, hanem egy sátor.
Hat, mélyen a földbe vert facölöp alkotja az építmény vázát, melyeknek tetejéhez szintén farudakat rögzítettek. Ezek meghajlítva, egyfajta kupolát formálva futnak össze egy pontban. A cölöpök és rudak közé állatbőrök vannak feszítve, mindössze két nyílás szabad az egész építményen: a kupolájának közepe és a bejárat területe, ahol a néma máris betessékeli a kis csapatot.
Odabent egy zömök, pufók alak tevékenykedik, sürög-forog, a középen álló asztalon helyezgeti a csokor virágot, és egy tálat, teli különféle gyümölcsökkel. Mikor meghallja, hogy belépnek a sátra ajtaján, sietve fordul meg, s máris fejéhez kap, melyről lefordul mókás kis kalapja.
Ruházata hasonló az idegenéhez, de míg annak köpenye van, ennek a fickónak nadrágja és inge készült foltokból.*
-Jaj, de korán érkeztek. Nem számítottam erre. Úgy érzem, jobban rákaptak a dolog ízére, mint vártam. Elnézésüket kérem.
*Hadarja, ahogy lehajol kalapjáért. Felemeli azt, néhány elkapkodott mozdulattal porolja le, majd visszabiggyeszti fejére, nem egészen középre.*
-Kérem, foglaljanak helyet itt, az asztal körül. Vegyenek gyümölcsöt, fogyasszák bátran!
*Kissé szétszórt még, de igyekszik összeszedni gondolatait, s miután végigmutat a hosszúkás asztal túloldalán felsorakoztatott székeken, ő maga is helyet foglal.*
-De modortalan vagyok, hát miért nem szólnak? Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, a nevem Beolwhar Saanis.
*Feláll a székről, hogy tiszteletét adja, s meghajoljon kicsit. Ezért természetesen ismét leesik fejéről kalapja. Szórakozottan felnevet, ismét felteszi azt fejére, majd helyet foglal.*
-Elnézésüket kérem, hogy kissé félrevezettem Önöket és betegségre hivatkozva nem jelentem meg korábban a fogadásukra. Tudják, így szerettem volna fogadni önöket, ilyen... otthonos körülmények közt a végén.
*Miközben magyaráz, hevesen mutogat kezeivel, majd végül felnevet.*
-Hohó, de térjünk a lényegre, nem igaz? Nos. Pompásan haladtak, mint látom, négyen érkeztek. No de... Mivel nem lehettem jelen a kisebb... hmm, nevezzük vetélkedőnek. Szóval mivel nem lehettem jelen és így nem tudom, ki tett hozzá legtöbbet a haladáshoz, kitaláltam egy másik játékot, amivel majd eldönthetem, ki mennyi pénzt kap.
*Megcsapkodja combjait.*
-Hát nem pompás ötlet?
*Ismét fel is nevet, majd mikor végre úrrá lesz magán, vázolja a helyzetet. Ehhez kicsit odébb pöcköli kalapját, ami éppcsak fején marad, s megvakargatja alatta fejét.*
-Igazság szerint kétféle ötletem is támadt, és mivel nem tudok dönteni, maguknak kellene. Vagyis nem, hohó, számonkérem mindkét feladatot.
*Szemei felcsillannak, ismét megpaskolja combjait. Hurkás ujjú tenyerei csapkodása már-már megszően hangos.*
-No, de akkor vágjunk is bele. Tehát az első... Mondjanak nekem találós kérdéseket most maguk is. Akiét nem tudom kitalálni, az több pénzt kap majd, mint a többi. Nos, ki kezdi?
*Pufók arcával szórakozottan mosolyogva pillant végig a társaságon.*
*A következő megfejtés még hamarabb megszületik, mint az előzőek, így a csapat, élén az idegennel, meg is indulhat a folyópart felé. Odaérve azonban meglepődhetnek, hiszen nem a megszokott látvány fogadja őket. Nem csupán a part általános nyugalma, nem egy újabb papírcetli, amire talányt róttak, hanem egy sátor.
Hat, mélyen a földbe vert facölöp alkotja az építmény vázát, melyeknek tetejéhez szintén farudakat rögzítettek. Ezek meghajlítva, egyfajta kupolát formálva futnak össze egy pontban. A cölöpök és rudak közé állatbőrök vannak feszítve, mindössze két nyílás szabad az egész építményen: a kupolájának közepe és a bejárat területe, ahol a néma máris betessékeli a kis csapatot.
Odabent egy zömök, pufók alak tevékenykedik, sürög-forog, a középen álló asztalon helyezgeti a csokor virágot, és egy tálat, teli különféle gyümölcsökkel. Mikor meghallja, hogy belépnek a sátra ajtaján, sietve fordul meg, s máris fejéhez kap, melyről lefordul mókás kis kalapja.
Ruházata hasonló az idegenéhez, de míg annak köpenye van, ennek a fickónak nadrágja és inge készült foltokból.*
-Jaj, de korán érkeztek. Nem számítottam erre. Úgy érzem, jobban rákaptak a dolog ízére, mint vártam. Elnézésüket kérem.
*Hadarja, ahogy lehajol kalapjáért. Felemeli azt, néhány elkapkodott mozdulattal porolja le, majd visszabiggyeszti fejére, nem egészen középre.*
-Kérem, foglaljanak helyet itt, az asztal körül. Vegyenek gyümölcsöt, fogyasszák bátran!
*Kissé szétszórt még, de igyekszik összeszedni gondolatait, s miután végigmutat a hosszúkás asztal túloldalán felsorakoztatott székeken, ő maga is helyet foglal.*
-De modortalan vagyok, hát miért nem szólnak? Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, a nevem Beolwhar Saanis.
*Feláll a székről, hogy tiszteletét adja, s meghajoljon kicsit. Ezért természetesen ismét leesik fejéről kalapja. Szórakozottan felnevet, ismét felteszi azt fejére, majd helyet foglal.*
-Elnézésüket kérem, hogy kissé félrevezettem Önöket és betegségre hivatkozva nem jelentem meg korábban a fogadásukra. Tudják, így szerettem volna fogadni önöket, ilyen... otthonos körülmények közt a végén.
*Miközben magyaráz, hevesen mutogat kezeivel, majd végül felnevet.*
-Hohó, de térjünk a lényegre, nem igaz? Nos. Pompásan haladtak, mint látom, négyen érkeztek. No de... Mivel nem lehettem jelen a kisebb... hmm, nevezzük vetélkedőnek. Szóval mivel nem lehettem jelen és így nem tudom, ki tett hozzá legtöbbet a haladáshoz, kitaláltam egy másik játékot, amivel majd eldönthetem, ki mennyi pénzt kap.
*Megcsapkodja combjait.*
-Hát nem pompás ötlet?
*Ismét fel is nevet, majd mikor végre úrrá lesz magán, vázolja a helyzetet. Ehhez kicsit odébb pöcköli kalapját, ami éppcsak fején marad, s megvakargatja alatta fejét.*
-Igazság szerint kétféle ötletem is támadt, és mivel nem tudok dönteni, maguknak kellene. Vagyis nem, hohó, számonkérem mindkét feladatot.
*Szemei felcsillannak, ismét megpaskolja combjait. Hurkás ujjú tenyerei csapkodása már-már megszően hangos.*
-No, de akkor vágjunk is bele. Tehát az első... Mondjanak nekem találós kérdéseket most maguk is. Akiét nem tudom kitalálni, az több pénzt kap majd, mint a többi. Nos, ki kezdi?
*Pufók arcával szórakozottan mosolyogva pillant végig a társaságon.*
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-26 02:31:19
Üzenet elküldve: 2013-08-26 02:31:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Miután kiedzette magát úgymond, kilép a kard leadása után a barakkból, hogy elinduljon a folyó partjához. Nincs neki pénze arra, hogy a gazdagnegyed fürdőit megfizesse, bár szívesen kipróbálná. Nem az olyat, mikor színarany kádban, tejben fürödve áztatná magát, illatos olajokkal és drága fehérnéppel, aki megmossa a hátát.
Leérve oda keres egy bokrot, mi közel van a folyóhoz, hogy annak tövébe rejtse el ruháját. Belépdel a vízbe és a hideg habok közt várja végső megnyugvását. Közel meditatív állapotba kerül, ahogy érzi a bőre tisztul s lelke is lassan, mint a hó, kifehéredik. Nem gyónással, önmagában való kutatással éri el, ahogy a nyugalom szigetét alkotja a folyóban, s megtalálva a reményt újra, arcán kivételes mosollyal fordul a hold felé. De nem tart sokáig röpke rituáléja, távozik, miként végzett.
Kiérve megrázza magát, mint ázott kutya, de tudja, hogy ez nem lesz elég. Gondolhatott volna erre hamarabb. Végül úgy dönt, eddig hordott ingét fogja és azzal törli meg testét, majd felöltözve, csak ott hagyja. Majd csak jó lesz valami szegénynek, ki szintén kénytelen itt fürdeni, vagy egy állatnak, ki menedéket lel lassan száradó ráncai közt, ahogy a földre dobta.
Talán jobb lesz egy szobát kivenni, hogy nyugovóra is térjen.*
Leérve oda keres egy bokrot, mi közel van a folyóhoz, hogy annak tövébe rejtse el ruháját. Belépdel a vízbe és a hideg habok közt várja végső megnyugvását. Közel meditatív állapotba kerül, ahogy érzi a bőre tisztul s lelke is lassan, mint a hó, kifehéredik. Nem gyónással, önmagában való kutatással éri el, ahogy a nyugalom szigetét alkotja a folyóban, s megtalálva a reményt újra, arcán kivételes mosollyal fordul a hold felé. De nem tart sokáig röpke rituáléja, távozik, miként végzett.
Kiérve megrázza magát, mint ázott kutya, de tudja, hogy ez nem lesz elég. Gondolhatott volna erre hamarabb. Végül úgy dönt, eddig hordott ingét fogja és azzal törli meg testét, majd felöltözve, csak ott hagyja. Majd csak jó lesz valami szegénynek, ki szintén kénytelen itt fürdeni, vagy egy állatnak, ki menedéket lel lassan száradó ráncai közt, ahogy a földre dobta.
Talán jobb lesz egy szobát kivenni, hogy nyugovóra is térjen.*
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-24 16:21:28
Üzenet elküldve: 2013-08-24 16:21:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Nem telt bele tíz perc már alszik is a tisztásnál. Mikor felébred vissza veszi fegyvereit és útnak indul. A folyópartra vezető út kellemesen telik.*
~Milyen kellemes itt.Csend van és nyugalom.~
*Gondolja mosolyogva Sipola. Út közben megpillant egy kis fakunyhót. Lenyomja a kilincset és kinyitja az ajtót. Kicsit lehajol, hogy beférjen, de mikor bent van már fel tud állni.*
-Van itt valaki?
*Kérdezi reménykedve, de választ nem kap. Ebből arra következtet, hogy a kunyhó meglehetősen kihalt. Leül a székre, de ez rossz ötletnek bizonyul. A szék lába csorba és Sipola a földre esik. A szék széttörve hever mellette.
Nagy nehezen feltápászkodik és élelem után kutat. A kunyhóban nem talál mást csak egy darab almát. Nagy étvággyal harap bele. Nemsokára arra is ráeszmél, hogy van egy lépcső az emeletre. Lassan lépked felfelé. Fent két szobát talál. Mind kettőbe benéz. Az egyik szobában csak egy fotel áll, de az a kellős közepén. A másik szobában egy ágy és egy asztal. Az ágyban egy alak, egy sötételf alszik. Sipola nem kísérti a sorsot és ki megy a kunyhóból. Tovább megy és végre megérkezett a folyópartra. A túloldalon megpillantja a temetőt. Tudja, hogy hamarosan a templomba ér.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.25 11:27:35, a következő indokkal:
Helyesírás, múlt idő.
~Milyen kellemes itt.Csend van és nyugalom.~
*Gondolja mosolyogva Sipola. Út közben megpillant egy kis fakunyhót. Lenyomja a kilincset és kinyitja az ajtót. Kicsit lehajol, hogy beférjen, de mikor bent van már fel tud állni.*
-Van itt valaki?
*Kérdezi reménykedve, de választ nem kap. Ebből arra következtet, hogy a kunyhó meglehetősen kihalt. Leül a székre, de ez rossz ötletnek bizonyul. A szék lába csorba és Sipola a földre esik. A szék széttörve hever mellette.
Nagy nehezen feltápászkodik és élelem után kutat. A kunyhóban nem talál mást csak egy darab almát. Nagy étvággyal harap bele. Nemsokára arra is ráeszmél, hogy van egy lépcső az emeletre. Lassan lépked felfelé. Fent két szobát talál. Mind kettőbe benéz. Az egyik szobában csak egy fotel áll, de az a kellős közepén. A másik szobában egy ágy és egy asztal. Az ágyban egy alak, egy sötételf alszik. Sipola nem kísérti a sorsot és ki megy a kunyhóból. Tovább megy és végre megérkezett a folyópartra. A túloldalon megpillantja a temetőt. Tudja, hogy hamarosan a templomba ér.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.25 11:27:35, a következő indokkal:
Helyesírás, múlt idő.
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-24 14:05:14
Üzenet elküldve: 2013-08-24 14:05:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Szorít az idő//
*Az őrület határán tart. Teste gyengül és már nem bírja tartani magát. A semmiben kavargás egyszerűen minden idegszálát felborzolja. És az a hang. A hang gazdáját meg akarja folytatni. Nem érdekli, hogy gyermek vagy idős aggastyán. A néha felhangzó nevetés még jobban idegesíti. Ha ebből az állapotból kikerül, az már biztos, hogy valaki nagyon meg fogja bánni.*
*Az őrület határán tart. Teste gyengül és már nem bírja tartani magát. A semmiben kavargás egyszerűen minden idegszálát felborzolja. És az a hang. A hang gazdáját meg akarja folytatni. Nem érdekli, hogy gyermek vagy idős aggastyán. A néha felhangzó nevetés még jobban idegesíti. Ha ebből az állapotból kikerül, az már biztos, hogy valaki nagyon meg fogja bánni.*
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-23 00:03:25
Üzenet elküldve: 2013-08-23 00:03:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
*Még mindig a kovácsnál tett látogatása, és a vásárlás utáni hév ég benne. Legszívesebben ugrálna örömében, - nem törődve azzal, ki bámulja meg épp - pedig fegyvere jelenleg még nem készült el, tervben él még csak, viszont már több a semminél. De él, és az „övé”. Hamarosan. Felbátorodik hát, olyannyira, hogy nem nézve az időt, nekivág, annak hogy felfedezze lakóhelye környékét. Egyszer sétált az erdőben egy nagyöreg tanítóval, aki megmutatott neki hasznos növényeket, fákat, amelyeket ő ismert. A növényekre emlékszik, a fákra is, haloványan, de nem azért tartott előre, az erdőbe, hogy természettúrázáson vegyen részt. Vagyis, megállni meg-megáll, hogy megcsodáljon egyet, amely a fák tövében nődögélt, vagy épp, az ösvény közepén lelte meg helyét, de nem tétovázott sokat. A környéket kevésbé ismeri, felszínesen, a folyóparton, amit jelenleg először látni szeretne, csak akkor járt, mikor szüleivel utazni készült valahová. A víz csobogása, a hűs szellő, amely ott fújdogált, még most is élénken él benne, így magányos útja – ami ugyan nem olyan izgalmas, mintha társa lenne, de mégis felettébb szabadnak érzi magát – biztos célt kap. Talán ez az érzet az, ami elég bátorságot adhat neki ahhoz, hogy errefelé bóklásszon, kíséret nélkül. A gondolat, amelyben kortársai véleménye szerepel arról, hogyan is vélekedik a világ dolgairól, felsejlenek benne. Bolondnak tartják, gyávának, hogy nem akarja azt az életet élni, amelybe születet, és amelyet szánnak neki. Bolond, mert nem akarja az ingyen jött gazdagságot élni. Nem akarja, az unalom nem veszi rá, nincs az a pénz, amely most már elég lenne ahhoz, ahogy megtegye, hogy belemenjen. Valóban, ő egy bolond, de élvezi.
A rengetegen átvágva, a tisztáson folytatta útját, könnyed léptekkel, nem sietve, élvezve az elé terülő látványt. Nem időzött sokat, csak addig tartózkodott ott, ameddig az útja tartott. Gondolataiba mélyed, miközben halkan dúdol, hogy a csendet, amelyet a beszéd hiánya okozott, elkerülje. Nem fut bele menet közben senkibe, ami, jelenleg nézve igencsak kellemes momentum, az előzőekből tanulva, bár kicsit bánja, hogy nincs mellette olyasvalaki, akinek elmesélheti, hogy lépett egyet a szabadsága felé. Talán majd máskor.
A tisztást lassan elhagyva közeledik a folyópart felé, ahol a puha homokra lépkedve tekint lefelé. Nem fogadja gazdag világ, ahogy emlékeiben is él, tudja jól, kik járnak errefelé, s miért. De most nem azokkal foglalkozik, akik netán körülveszik, hanem a vízhez lépdelve tekint a tiszta felületre. A szellő, amelyre emlékezett, most is arcát simogatva üdvözli, ahogyan bámulja az apró fodrokat, amely a víztükrön fut végig. Lehajolva meríti bele kezeit a hűs folyamba, majd arcát leöblítve kap szinte újult erőre, felfrissül, még jobban érzi azt a löketet, amely eddig hajtotta. Innen mégis merre tovább? Nem tudja, nem akar megállni, szinte úgy érzi, mintha mennie kellene addig, ameddig a lábai bírják, ameddig van előtte út, járható föld. Pár percet időz csak a víznél, kezeit újra és újra belemártva a folyóba, majd felegyenesedve, magát motiválva indul tovább. Képes rá, meg tudja csinálni. Ez egy újabb olyan napnak ígérkezik, amikor bármire képes, mintha nem félne semmitől sem.*
A rengetegen átvágva, a tisztáson folytatta útját, könnyed léptekkel, nem sietve, élvezve az elé terülő látványt. Nem időzött sokat, csak addig tartózkodott ott, ameddig az útja tartott. Gondolataiba mélyed, miközben halkan dúdol, hogy a csendet, amelyet a beszéd hiánya okozott, elkerülje. Nem fut bele menet közben senkibe, ami, jelenleg nézve igencsak kellemes momentum, az előzőekből tanulva, bár kicsit bánja, hogy nincs mellette olyasvalaki, akinek elmesélheti, hogy lépett egyet a szabadsága felé. Talán majd máskor.
A tisztást lassan elhagyva közeledik a folyópart felé, ahol a puha homokra lépkedve tekint lefelé. Nem fogadja gazdag világ, ahogy emlékeiben is él, tudja jól, kik járnak errefelé, s miért. De most nem azokkal foglalkozik, akik netán körülveszik, hanem a vízhez lépdelve tekint a tiszta felületre. A szellő, amelyre emlékezett, most is arcát simogatva üdvözli, ahogyan bámulja az apró fodrokat, amely a víztükrön fut végig. Lehajolva meríti bele kezeit a hűs folyamba, majd arcát leöblítve kap szinte újult erőre, felfrissül, még jobban érzi azt a löketet, amely eddig hajtotta. Innen mégis merre tovább? Nem tudja, nem akar megállni, szinte úgy érzi, mintha mennie kellene addig, ameddig a lábai bírják, ameddig van előtte út, járható föld. Pár percet időz csak a víznél, kezeit újra és újra belemártva a folyóba, majd felegyenesedve, magát motiválva indul tovább. Képes rá, meg tudja csinálni. Ez egy újabb olyan napnak ígérkezik, amikor bármire képes, mintha nem félne semmitől sem.*
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-22 16:13:52
Üzenet elküldve: 2013-08-22 16:13:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
*Nem siet sehova, dolga nem lévén céltalanul bóklászik a városban, lépteit mégis olyan sietősre fogja, mintha legalábbis késésben volna. A városból kiérve azonban ráérősre lassul a lépte, hosszú idő után először találja magát ismerősebb terepen. Nagy levegőt vesz, önkéntelenül elmosolyodik, s egy kicsit megáll a folyóparton. Jobbjával a vízbe nyúl, majd miután meggyőződik annak hőmérsékletéről, megmossa az arcát, iszik egy kicsit. Eltölt még egy kis időt a homokban guggolva, ujjával a vizet kavargatva, végül azonban feláll, s miután kissé elgémberedett lábaiba visszatér az élet, továbbáll.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.22 17:53:03, a következő indokkal:
Jelpótlás.
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.22 17:53:03, a következő indokkal:
Jelpótlás.
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-21 20:58:02
Üzenet elküldve: 2013-08-21 20:58:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
*Temetőből kiérve egy fákkal sűrűn benőtt részre érkezik, ahol választania kell merre megy, arra ahol egy kitaposott ösvény van sűrű fás résszel mindkét oldalán vagy a kis patakocska partján feltételezve hogy elvezeti őt a folyópartra. Vállalja a kockázatot, hogy esetleg megtámadják két oldalról vagy, hogy belelökik a patak hűvös vízébe és letámadják. Mivel még hűvös van, bár igaz hogy hajnalodik és nemsokára nappal lesz de nem akar megbetegedni, manapság csak a nemeseknek van pénzük doktorra. Ő pedig feladta nemesi múltját. Előveszi kardját és szablyáját, majd elindul lefele az ösvényen, figyeli a környezetét de végül támadás nélkül leér a folyópartra.*
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-21 18:40:23
Üzenet elküldve: 2013-08-21 18:40:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//Rakori Sulvera//
*A városőrség egészen ideáig követte a nyomát, itt most azonban megállnak. Nem szándékoznak átmenni a kikötőbe a nő után, hiszen lehet, hogy rég hajóra szállt már, és eltűnt. Akkor vették üldözőbe, mikor lovával átgázolt valakin a negyedben, és később megerősítették, hogy ez ugyanaz a nő, aki több fültanú szerint is kifecsegte bérgyilkos mivoltát a fogadóban. Természetesen mindezekért halálbüntetés jár, és a nőt felvették a legsúlyosabban keressetek listájára. Ez annyit tesz, hogy bármely városőr, ha Arthenior területén látja, köteles kardot rántani, és ott helyben végezni vele, nem szükséges elfogni, és nincs joga kegyelmet kérni. Ezenkívül a közemberek is büntetlenül végezhetnek vele, mi több, aranyjutalomban részesülnek, ha bizonyítani tudják, hogy ők ölték meg. De ezzel nyilván a nő is tisztában van, ahogy azzal is, hogy ha életben akar maradni, jobban teszi, ha a városnak még a határait is nagy ívben elkerüli élete hátralevő részében*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.21 19:26:29
*A városőrség egészen ideáig követte a nyomát, itt most azonban megállnak. Nem szándékoznak átmenni a kikötőbe a nő után, hiszen lehet, hogy rég hajóra szállt már, és eltűnt. Akkor vették üldözőbe, mikor lovával átgázolt valakin a negyedben, és később megerősítették, hogy ez ugyanaz a nő, aki több fültanú szerint is kifecsegte bérgyilkos mivoltát a fogadóban. Természetesen mindezekért halálbüntetés jár, és a nőt felvették a legsúlyosabban keressetek listájára. Ez annyit tesz, hogy bármely városőr, ha Arthenior területén látja, köteles kardot rántani, és ott helyben végezni vele, nem szükséges elfogni, és nincs joga kegyelmet kérni. Ezenkívül a közemberek is büntetlenül végezhetnek vele, mi több, aranyjutalomban részesülnek, ha bizonyítani tudják, hogy ők ölték meg. De ezzel nyilván a nő is tisztában van, ahogy azzal is, hogy ha életben akar maradni, jobban teszi, ha a városnak még a határait is nagy ívben elkerüli élete hátralevő részében*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.21 19:26:29
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-21 17:18:02
Üzenet elküldve: 2013-08-21 17:18:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Szelíd
*Átvágtat a szegénynegyeden és egy férfin át is gázol, de nem érdekli. Most sürgős a dolga. A templomkerten is tiszteletlenül vágtat át. Néhány virágot a földdel tesz egyenlővé. A temetőhöz érve kisebb tisztelet támad benne a halottak iránt. A sírhantok felett átugrat. Próbál nem rájuk taposni, hisz annyira nem tiszteletlen, hogy a holtakon is áttaposson. A folyóhoz érve megállnak és leugrik a mén hátáról. Jó nagyot húz a pálinkával teli kulacsából. A lovat is hagyja kicsit pihenni. Egy jó tíz perc után újra nekiindulnak a kikötő felé.*
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-20 18:49:58
Üzenet elküldve: 2013-08-20 18:49:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy a folyóparthoz ér rögtön elfogja a honvágy. Bár szeretne tanulni itt mágiát, de a víz csábítja a kikötő felé. Nem bírja már. Rumot is szeretne inni. Úgy hallotta, hogy ebben a városban a rum nem létezik. Szeretné látni a tengert és pár kalózzal is szívesen megismerkedne. És ott is vannak mágusok. Majd megtanul ott varázsolni. Lassan elindul az otthonának érzett kikötő felé.*
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-18 12:21:16
Üzenet elküldve: 2013-08-18 12:21:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yaral Jorin//
*Ahogy haladnak a városban Loq-ból egyre inkább elszáll a szesz. Kezdi érteni hogy, mekkora hülyeséget is csinálnak de, nem érdekli különösképpen.*
~Csak jussak már rumhoz. Hát szomjan döglök. És a lábam is kezd már leszakadni. Kell nekem mindenféle bolondot követnem. Már a várost is elhagytuk. Remélem a templomba nem akar bemenni mert akkor itt hagyom.~
*Nem mentek be. Csak átvágtak a kerten és a temetőn.*
~ÚÚÚ hogy, a ragya rohasszon el. Hát ez egy temető. A hideg kiráz ettől a helytől.~
*Végül kiértek onnan és egy folyóparthoz értek. Mikor a férfi leül Loq egyenesen elterül mellette. Mikor a másik már felállt Loq akkor is fekszik.*
-Hát megdöglök. Hulla vagyok.
*Ahogy haladnak a városban Loq-ból egyre inkább elszáll a szesz. Kezdi érteni hogy, mekkora hülyeséget is csinálnak de, nem érdekli különösképpen.*
~Csak jussak már rumhoz. Hát szomjan döglök. És a lábam is kezd már leszakadni. Kell nekem mindenféle bolondot követnem. Már a várost is elhagytuk. Remélem a templomba nem akar bemenni mert akkor itt hagyom.~
*Nem mentek be. Csak átvágtak a kerten és a temetőn.*
~ÚÚÚ hogy, a ragya rohasszon el. Hát ez egy temető. A hideg kiráz ettől a helytől.~
*Végül kiértek onnan és egy folyóparthoz értek. Mikor a férfi leül Loq egyenesen elterül mellette. Mikor a másik már felállt Loq akkor is fekszik.*
-Hát megdöglök. Hulla vagyok.
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-18 09:38:57
Üzenet elküldve: 2013-08-18 09:38:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* Amax mikor reggel felkel látja, hogy még korán van , ezért megfürdik. Felveszi íját a hátára, tőrjét elteszi, majd így indul tovább. Mielőtt el tudna indulni a temetőbe, észrevesz kettő átlagos embert. Odaszól nekik. *
- Jó napot!
- Üdv * Válaszol a két ember. *
- Meg tudnák mondani, hogy a könyvtárba sok lény szokott-e járni?
- Nem, sajnáljuk de nem tudjuk.
- Rendben azért köszönöm.
- Viszlát.
- Viszlát.
~ Remélem, azért lesz valaki a könyvtárban. Mert ha nem, akkor fölöslegesen elvesztek egy egész napot. ~
* Amax ezzel továbbindul. *
- Jó napot!
- Üdv * Válaszol a két ember. *
- Meg tudnák mondani, hogy a könyvtárba sok lény szokott-e járni?
- Nem, sajnáljuk de nem tudjuk.
- Rendben azért köszönöm.
- Viszlát.
- Viszlát.
~ Remélem, azért lesz valaki a könyvtárban. Mert ha nem, akkor fölöslegesen elvesztek egy egész napot. ~
* Amax ezzel továbbindul. *
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-18 09:11:16
Üzenet elküldve: 2013-08-18 09:11:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* Amax örül, hogy végre megérkezik a folyópartra. Szétnéz. *
~ Szép ez a hely. Bárcsak maradhatnék még kicsit!~
* Fel néz a napra. *
~ Pont jó. Alig múlhatott el még ebédidő, ezért maradok még kicsit. A könyvtár ráér holnap is. Igen! Maradok holnapig! ~
* Amax ezután leül a homokba, és nézi a folyót. *
~ Milyen szép, tiszta vizű folyó!? ~
* Amax megpillant egy romot. *
~ Ez valószínűleg egy halász kunyhója lehetett. Nem! Nem is! Talán inkább egy vízimalom lehetett. ~
* Amax megfog pár darab követ, ami ott hevert a parton, és el kezdi beledobálni a vízbe. Egyszer csak keserű gondolatok fogják meg. *
~ Hol lehetsz apám? Életben vagy még? Valaha meg foglak találni? ~
* Amax abbahagyja a kődobálást, és felkel. Mikor felveszi íját a földről, észreveszi hogy van mellette egy rák. Nem törődve vele elindul a folyó vizébe. *
A hozzászólás írója (Amax Dtor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.18 09:13:42
~ Szép ez a hely. Bárcsak maradhatnék még kicsit!~
* Fel néz a napra. *
~ Pont jó. Alig múlhatott el még ebédidő, ezért maradok még kicsit. A könyvtár ráér holnap is. Igen! Maradok holnapig! ~
* Amax ezután leül a homokba, és nézi a folyót. *
~ Milyen szép, tiszta vizű folyó!? ~
* Amax megpillant egy romot. *
~ Ez valószínűleg egy halász kunyhója lehetett. Nem! Nem is! Talán inkább egy vízimalom lehetett. ~
* Amax megfog pár darab követ, ami ott hevert a parton, és el kezdi beledobálni a vízbe. Egyszer csak keserű gondolatok fogják meg. *
~ Hol lehetsz apám? Életben vagy még? Valaha meg foglak találni? ~
* Amax abbahagyja a kődobálást, és felkel. Mikor felveszi íját a földről, észreveszi hogy van mellette egy rák. Nem törődve vele elindul a folyó vizébe. *
A hozzászólás írója (Amax Dtor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.18 09:13:42
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-18 08:31:13
Üzenet elküldve: 2013-08-18 08:31:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*Hosszas gyaloglás után végre megérkeznek a folyópartra. Yaral kissé kifulladt és leül egy pillanatra a fűbe. Gyalogolt ő már többet is csak ez most egy eléggé új helyzet számára. Most nem egy célpontot kell üldöznie, hanem csak egyszerűen elutaznia a kikötőbe. Feláll és az orkra néz.*
- Hát akkor itt volnánk. A folyót követve pontosan el tudunk jutni a kikötőbe. Indulhatunk?
*Még lehajol egy pillanatra, hogy a kulacsát megtöltse, majd kérdőn néz az orkra. Ha Loq elindul akkor követi, ha nem akkor várja, hogy mit tesz.*
*Hosszas gyaloglás után végre megérkeznek a folyópartra. Yaral kissé kifulladt és leül egy pillanatra a fűbe. Gyalogolt ő már többet is csak ez most egy eléggé új helyzet számára. Most nem egy célpontot kell üldöznie, hanem csak egyszerűen elutaznia a kikötőbe. Feláll és az orkra néz.*
- Hát akkor itt volnánk. A folyót követve pontosan el tudunk jutni a kikötőbe. Indulhatunk?
*Még lehajol egy pillanatra, hogy a kulacsát megtöltse, majd kérdőn néz az orkra. Ha Loq elindul akkor követi, ha nem akkor várja, hogy mit tesz.*
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-15 21:28:19
Üzenet elküldve: 2013-08-15 21:28:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Calden Dismer//
*A hal pucolás közben Cal eléggé elgondolkodik. Chatery egy ideig töri a fejét, hogy vajon min, amikor eszébe jut egy lehetőség.*
~Kell nekem beszélni ez azt se tudja, hogy a halpikkelyt halpénznek is nevezik.~
*Dorgálja magát amint a tűzzel babrál. Sokkal egyszerűbb lenne mágiával. Minden egyszerűbb lenne, de ő nem olyan, hogy neki álljon varázslatot tanulni. Vagy mégis? A végén még tényleg elkezd varázsolni tanulni. Ez a gondolat nagyon meglepi.*
~Én? Varázsolni tanulni? Áh, nem?....Pedig kéne, jól jönne!~
*Hallja magában mint egy válasz ként, az a gondolat, hogy magával vitatkozik megijeszti. Rögtön el is hesegeti a gondolatokat. Majd Cal a nyársat a tűz fölé helyezi. Chatery pedig csak csendben nézi, ahogy a hal sül. Majd a férfi megszólal.*
-Nem még nem kérdezted. A memóriáddal meg semmi baj. Most csak vándor vagyok. Viszont családom mágusokból áll. Én meg pusztán ellenkezésből és lustaságból nem lettem az. Bár, ahogy a nagymamám mondta soha nincs későn. Az meg nem zavar, ha faggatsz, úgyhogy csak nyugodtan.
*Mondja, majd megint a halat bámulja, ahogy lassan sül a tűz felett.*
*A hal pucolás közben Cal eléggé elgondolkodik. Chatery egy ideig töri a fejét, hogy vajon min, amikor eszébe jut egy lehetőség.*
~Kell nekem beszélni ez azt se tudja, hogy a halpikkelyt halpénznek is nevezik.~
*Dorgálja magát amint a tűzzel babrál. Sokkal egyszerűbb lenne mágiával. Minden egyszerűbb lenne, de ő nem olyan, hogy neki álljon varázslatot tanulni. Vagy mégis? A végén még tényleg elkezd varázsolni tanulni. Ez a gondolat nagyon meglepi.*
~Én? Varázsolni tanulni? Áh, nem?....Pedig kéne, jól jönne!~
*Hallja magában mint egy válasz ként, az a gondolat, hogy magával vitatkozik megijeszti. Rögtön el is hesegeti a gondolatokat. Majd Cal a nyársat a tűz fölé helyezi. Chatery pedig csak csendben nézi, ahogy a hal sül. Majd a férfi megszólal.*
-Nem még nem kérdezted. A memóriáddal meg semmi baj. Most csak vándor vagyok. Viszont családom mágusokból áll. Én meg pusztán ellenkezésből és lustaságból nem lettem az. Bár, ahogy a nagymamám mondta soha nincs későn. Az meg nem zavar, ha faggatsz, úgyhogy csak nyugodtan.
*Mondja, majd megint a halat bámulja, ahogy lassan sül a tűz felett.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-15 20:54:21
Üzenet elküldve: 2013-08-15 20:54:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Chaterya Eliath//
- Hogy? Nem, nem hiszem! Vagy igen? De ha erre vágyott, akkor miért nem szólt? Szíves örömest teljesítettem volna ezt a kívánságát - *gondolkozik hangosan. A pucolás közben újabb megjegyzéseket hall a kisasszonytól. Ezeken újra és újra elgondolkozik, de semmi értelmét nem látja. Egyszerűen nem tudja felfogni, hogy egy halnak hogy lehetne pénze, meg hogy hogy lehetne szegény, mikor igazából vagyontalan az összes állat. Legalábbis úgy véli, mert hát hogy is nézne ki, ha mondjuk egy hal erszénnyel rohangálna, amiben pénz van és amivel fizetni is tudna annak, akinek akar. Vagy így akarják megvesztegetni a halászokat? Nem is lehet rossz húzás, tekintve, hogy a legtöbb halász pénzért csinálja azt, amit csinál. Így legalább a hal is megmarad, de a halász is megkapja jussát a fogásért. Nem is rossz ez a gondolat. Caldennek még tetszik is, azonban annyi esze még van, hogy ilyesmiket csak képzelegjen, viszont el ne higgyen. Mire elkészül a hallal, a tűz szépen rákezd. Némi parázs is összegyűlik annak alján, még jobb hangulatot bocsátva erre az egész sütkérezésre.*
- Nagyszerű! Akkor már csak várni kell! - *jelenti ki elégedetten, amint a nyársat a tűz fölé helyezi. Egy ideig csendesen vár és hallgat, aztán kezd egy kicsit unatkozni. A nagy darab halnak bizony kell idő, mire elkészül, legnagyobb sajnálatára. Olykor fordít egyet a nyárson, hogy a harapnivaló másik fele is kapjon némi sülést ösztönző hőt, de több nem jut eszébe mint időtöltés.*
- Szóval... Tudom, hogy udvariatlanság faggatni egy hölgyet, de elmondaná, hogy mivel foglalkozik? Vagy már megtette? Elnézést, ha igen és nem emlékszem! Néha kihagy a memóriám, már ha van olyasmim, de miért ne lenne, nem igaz?*
- Hogy? Nem, nem hiszem! Vagy igen? De ha erre vágyott, akkor miért nem szólt? Szíves örömest teljesítettem volna ezt a kívánságát - *gondolkozik hangosan. A pucolás közben újabb megjegyzéseket hall a kisasszonytól. Ezeken újra és újra elgondolkozik, de semmi értelmét nem látja. Egyszerűen nem tudja felfogni, hogy egy halnak hogy lehetne pénze, meg hogy hogy lehetne szegény, mikor igazából vagyontalan az összes állat. Legalábbis úgy véli, mert hát hogy is nézne ki, ha mondjuk egy hal erszénnyel rohangálna, amiben pénz van és amivel fizetni is tudna annak, akinek akar. Vagy így akarják megvesztegetni a halászokat? Nem is lehet rossz húzás, tekintve, hogy a legtöbb halász pénzért csinálja azt, amit csinál. Így legalább a hal is megmarad, de a halász is megkapja jussát a fogásért. Nem is rossz ez a gondolat. Caldennek még tetszik is, azonban annyi esze még van, hogy ilyesmiket csak képzelegjen, viszont el ne higgyen. Mire elkészül a hallal, a tűz szépen rákezd. Némi parázs is összegyűlik annak alján, még jobb hangulatot bocsátva erre az egész sütkérezésre.*
- Nagyszerű! Akkor már csak várni kell! - *jelenti ki elégedetten, amint a nyársat a tűz fölé helyezi. Egy ideig csendesen vár és hallgat, aztán kezd egy kicsit unatkozni. A nagy darab halnak bizony kell idő, mire elkészül, legnagyobb sajnálatára. Olykor fordít egyet a nyárson, hogy a harapnivaló másik fele is kapjon némi sülést ösztönző hőt, de több nem jut eszébe mint időtöltés.*
- Szóval... Tudom, hogy udvariatlanság faggatni egy hölgyet, de elmondaná, hogy mivel foglalkozik? Vagy már megtette? Elnézést, ha igen és nem emlékszem! Néha kihagy a memóriám, már ha van olyasmim, de miért ne lenne, nem igaz?*
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-13 20:33:05
Üzenet elküldve: 2013-08-13 20:33:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Gyorsan evez. Szeret evezni. Úgy dönt tesz még néhány kört mielőtt partra száll. Kikötött. Felnéz és elámul a hely szépségén. Tündérkertet persze nem közelíti meg, de ez a hely is gyönyörű. A hatalmas fák, és a mindent elárasztó zöld fű arra készteti Ganalant hogy töltse ott az estét. A lány felkapaszkodik a legmagasabb fára és elkezd felkúszni a tetejére. A közepe táján megáll. Itt a levelek között kilátni. Nézi az elé terülő panorámát. Néhány perc gyönyörködés után kúszik tovább, de nemsokára megint megáll. Itt már vékonyabbak az ágak ezért óvatosan felméri őket. Úgy dönt, hogy még két métert mászik, majd megáll. Így is tesz. Kezével félrehajtja az ágakat és élvezi a látképet. Nagyon szereti a magas helyeket. Olyan mintha fordított tériszonya volna. Nem viszolyog a magas helyektől, vágyik rájuk. Lemászik a fáról. Úgy dönt inkább folytatja útját. Irány a temető!*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-13 13:57:45
Üzenet elküldve: 2013-08-13 13:57:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Megérkezik a folyópartra. Az első dolga az, hogy teletöltse a kulacsát vízzel, majd jót húzzon belőle. Mindezek után visszacsatolja az övére. Lassan gyalogol a folyó mentén. Nem tudja, hogy miért pont erre akar jönni. Valami miatt erre viszi a lába. Lassan halad, hiszen hova siessen. Az ílet úgyis csak rohanás. Most az egyszer tehet kivételt. Egy tisztás felé közeledik. Úgy gondolja, hogy ott megpihenhet.*
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-13 09:27:19
Üzenet elküldve: 2013-08-13 09:27:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Calden Dismer//
*Mikor visszaér a férfi még mindig az ételszerzéssel bajlódik. Chatery meg se szólal, tudja, hogy nem lehet könnyű ezért inkább, úgy dönt tüzet rak, amíg a férfi a hallal foglakozik. Amit szedett száraz ágat, meg füvet egy kupacba rakja. Sokszori próbálkozás után, végül sikerül meggyújtani.*
~Na most egyszerűbb lett volna, ha megtanultam volna a tűz mágiát, de én még a levegőhöz is lusta vagyok. Az viszont igaz, hogy néha nagyon nem ártana, ha tudnék varázsolni. A végén még megtanulok.~
*Gondolja magában, amint a tüzet élesztgeti. Fel fel pillant a férfira, aki a hallal birkózik és jót mosolyog rajta.*
~Nem könnyű halat fogni, mi Cal?~
*Viccelődik magában, majd a férfi elindul a nagy halat magasra tartva a part felé.*
-Csak el ne szökjön!
*Kiáltja oda a férfinak, mert tudja, hogy a halak nem adják fel egy könyen. Még mindig ott tértdel a tűz előtt, mellette a maradék száraz fával. Meg egy két frissen lehullott gallyal. A hallal kapcsolatban igaza volt, amint a férfi partközlbe kerül, az nagyot ficsánkol és fejbe csapja Calt. Chatery kuncog egyet alig hallhatóan. Majd, mikor a férfi a hallal beszél, ő is megszólal.*
-Biztos nagy álma volt megtapasztalni a szárazföld érintését, azért vágott fejbe.
*Mondja mosolyogva, majd leül a földre és figyeli, ahogy a férfi, a kard markolattal, megszabadítja a halat a szenvedéstől. Majd megmossa és lekaparja róla a pikkelyeket.*
-Potyog a halpénz! De szegény lesz!
*Neveti el magát a lány, majd mikor Cal kész lesz a nyársal, oda fordul a lányhoz.*
-Ügyes! A tűz is készen van. Lehet sütni.
*Mondja felvéve a szokásos félmosolyát. Majd szemügyre veszi a rögtönzött sátorból származó, botból készült nyársat rajta a hallal.*
*Mikor visszaér a férfi még mindig az ételszerzéssel bajlódik. Chatery meg se szólal, tudja, hogy nem lehet könnyű ezért inkább, úgy dönt tüzet rak, amíg a férfi a hallal foglakozik. Amit szedett száraz ágat, meg füvet egy kupacba rakja. Sokszori próbálkozás után, végül sikerül meggyújtani.*
~Na most egyszerűbb lett volna, ha megtanultam volna a tűz mágiát, de én még a levegőhöz is lusta vagyok. Az viszont igaz, hogy néha nagyon nem ártana, ha tudnék varázsolni. A végén még megtanulok.~
*Gondolja magában, amint a tüzet élesztgeti. Fel fel pillant a férfira, aki a hallal birkózik és jót mosolyog rajta.*
~Nem könnyű halat fogni, mi Cal?~
*Viccelődik magában, majd a férfi elindul a nagy halat magasra tartva a part felé.*
-Csak el ne szökjön!
*Kiáltja oda a férfinak, mert tudja, hogy a halak nem adják fel egy könyen. Még mindig ott tértdel a tűz előtt, mellette a maradék száraz fával. Meg egy két frissen lehullott gallyal. A hallal kapcsolatban igaza volt, amint a férfi partközlbe kerül, az nagyot ficsánkol és fejbe csapja Calt. Chatery kuncog egyet alig hallhatóan. Majd, mikor a férfi a hallal beszél, ő is megszólal.*
-Biztos nagy álma volt megtapasztalni a szárazföld érintését, azért vágott fejbe.
*Mondja mosolyogva, majd leül a földre és figyeli, ahogy a férfi, a kard markolattal, megszabadítja a halat a szenvedéstől. Majd megmossa és lekaparja róla a pikkelyeket.*
-Potyog a halpénz! De szegény lesz!
*Neveti el magát a lány, majd mikor Cal kész lesz a nyársal, oda fordul a lányhoz.*
-Ügyes! A tűz is készen van. Lehet sütni.
*Mondja felvéve a szokásos félmosolyát. Majd szemügyre veszi a rögtönzött sátorból származó, botból készült nyársat rajta a hallal.*
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-13 08:43:37
Üzenet elküldve: 2013-08-13 08:43:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Chaterya Eliath//
*A vetkőzés egy idő után abbamarad. Úgy dönt, két fent lévő nadrágja közül az alsót, ami azért jóval rövidebb is, mint a felső, magán hagyja. Abban megy be a vízbe, melybe amint belemártja lábát, valami kellemetlen érzés fogja el. A tisztaságot szereti, de azt nem túlzottan, hogy bőre vizes. Ennek ellenére kibírja, mert miért ne bírná? Hiszen ő egy lovag! Beljebb megy a mélyebb részre, hol a halak is nyugodtabban úsznak, legalábbis eddig úgy úsztak. Most azonban igyekszik nagy ívben elkerülni a férfit. A lovag nem kapkod. Egy helyen megáll és szobrozni kezd néhány másodpercig, talán még percig is. Kezeit lecsapásra készen tartja a víz felett, miközben árgus szemekkel próbál a felszín alá látni. Még akkor is ezt csinálja, mikor Chaterya visszatér. Azzal viszont most nem ér rá foglalkozni, hogy megváratja a kisasszonyt. Az élelem szerzés időbe telik, főleg, ha halról van szó.
Hamarosan lecsapnak kezei. Pontosan és gyorsan, melynek egy hal látja kárát. Az ujjak a sikamlós pikkelyek köré tapadnak, már amennyire tudnak és egy rántással kikerül a vízből a pánikba esett teremtmény. A hal ide-oda vergődik Calden kezében, ki igyekszik minél jobban tartani a szenvedő állatot. Olykor egyik keze lecsúszik róla a harc során. Ilyenkor sebtében kapja el valamivel fentebb mint imént. Így lehet az, hogy néhány küzdelmes pillanat múlva már a hal fejénél jár. A lény kicsúszik kezéből, így ismét gyorsaságára kell hagyatkoznia, hogy utána kapva ne hagyja elmenekülni. Uszonyánál még megragadja a szökevényt. Ott talán kevésbé is csúszik a leendő vacsora. A lovag lép néhányat kifelé vigyorogva. A finomnak szánt falatokat örömtelien cipeli partra, jókora hal formájában. Úgy vélte inkább egyet kap el, de az termetes legyen. Kevesebb így a gond. A zsákmányt magasba emeli feje mellett, jelezve így is, hogy megvan a főfogás, mi gondol egyet, és utolsó törekvésével nekicsapódik a férfi arcának. Cal el is ereszti a halat, viszont az már a földön köt ki, nem a vízben.*
- Ezt most mégis miért kellett? Jobb neked ott a földön? - *kérdi a halat, mit sem törődve azzal, hogy nem tud válaszolni.
Arcát megtörli ezek után, hatalmas fintorral megtoldva, majd kardjáért ballag, visszaviszi a halhoz és markolatával csap egyet a préda fejére, hogy véget vethessen szenvedésének. A kard ezek után a földre kerül, a hal a kézbe, s már viszi is megmosni. A homokot lemossa vízzel, majd kifelé menet felkapja kését és elkezdi levakarni a pikkelyeket. Néhány perc és elkészül a halnyárs, hála a korábban szedett "sátortartó" botoknak. Az egyikre felkerült a hal, amit már csak a tűz fölé kell rakni.*
- Elkészült! - *mutatja büszkén alkotását társaságának.*
*A vetkőzés egy idő után abbamarad. Úgy dönt, két fent lévő nadrágja közül az alsót, ami azért jóval rövidebb is, mint a felső, magán hagyja. Abban megy be a vízbe, melybe amint belemártja lábát, valami kellemetlen érzés fogja el. A tisztaságot szereti, de azt nem túlzottan, hogy bőre vizes. Ennek ellenére kibírja, mert miért ne bírná? Hiszen ő egy lovag! Beljebb megy a mélyebb részre, hol a halak is nyugodtabban úsznak, legalábbis eddig úgy úsztak. Most azonban igyekszik nagy ívben elkerülni a férfit. A lovag nem kapkod. Egy helyen megáll és szobrozni kezd néhány másodpercig, talán még percig is. Kezeit lecsapásra készen tartja a víz felett, miközben árgus szemekkel próbál a felszín alá látni. Még akkor is ezt csinálja, mikor Chaterya visszatér. Azzal viszont most nem ér rá foglalkozni, hogy megváratja a kisasszonyt. Az élelem szerzés időbe telik, főleg, ha halról van szó.
Hamarosan lecsapnak kezei. Pontosan és gyorsan, melynek egy hal látja kárát. Az ujjak a sikamlós pikkelyek köré tapadnak, már amennyire tudnak és egy rántással kikerül a vízből a pánikba esett teremtmény. A hal ide-oda vergődik Calden kezében, ki igyekszik minél jobban tartani a szenvedő állatot. Olykor egyik keze lecsúszik róla a harc során. Ilyenkor sebtében kapja el valamivel fentebb mint imént. Így lehet az, hogy néhány küzdelmes pillanat múlva már a hal fejénél jár. A lény kicsúszik kezéből, így ismét gyorsaságára kell hagyatkoznia, hogy utána kapva ne hagyja elmenekülni. Uszonyánál még megragadja a szökevényt. Ott talán kevésbé is csúszik a leendő vacsora. A lovag lép néhányat kifelé vigyorogva. A finomnak szánt falatokat örömtelien cipeli partra, jókora hal formájában. Úgy vélte inkább egyet kap el, de az termetes legyen. Kevesebb így a gond. A zsákmányt magasba emeli feje mellett, jelezve így is, hogy megvan a főfogás, mi gondol egyet, és utolsó törekvésével nekicsapódik a férfi arcának. Cal el is ereszti a halat, viszont az már a földön köt ki, nem a vízben.*
- Ezt most mégis miért kellett? Jobb neked ott a földön? - *kérdi a halat, mit sem törődve azzal, hogy nem tud válaszolni.
Arcát megtörli ezek után, hatalmas fintorral megtoldva, majd kardjáért ballag, visszaviszi a halhoz és markolatával csap egyet a préda fejére, hogy véget vethessen szenvedésének. A kard ezek után a földre kerül, a hal a kézbe, s már viszi is megmosni. A homokot lemossa vízzel, majd kifelé menet felkapja kését és elkezdi levakarni a pikkelyeket. Néhány perc és elkészül a halnyárs, hála a korábban szedett "sátortartó" botoknak. Az egyikre felkerült a hal, amit már csak a tűz fölé kell rakni.*
- Elkészült! - *mutatja büszkén alkotását társaságának.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057