Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínFolyópartNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 70 (1381. - 1400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1400. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-03-10 10:31:03
 ÚJ
>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

*Néhány napot otthon tölt, illetve az alkimista kisboltban, mielőtt újra útnak indul. Mesterével egy vándorkereskedőtől viszonylag sok kis varázsitalra tettek szert nagyon olcsón, és most Eriel azt a megbízást kapta, hogy ismét látogasson el a kikötő felé lévő barbár törzshöz, hogy ezeket az italokat árulja. Múltkor ott elég nagy kereslet volt ezekre, ezért indul meg megint útnak arra a helyre. Így pár héttel az előző menet után, most már izgalommal tölti el. Szeretné látni, mennyit haladtak az építkezéssel, és, hogy mi a helyzet ott, abban az idegen, barbár környezetben. Ezért is van most a folyóparton, hogy egy erre járó hajóra felszállhasson, ami majd elviszi őt ahhoz a gázlóhoz, ahonnan csak percek kérdése eljutni Amon Ruadhba.*


1399. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-28 18:16:13
 ÚJ
>Aerychiam Tlir'ley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

*Szíve úgy dobog, ahogy még soha, miközben közeledik a folyóparthoz. Izgatott, hogy új közösségbe fog belépni, emellett viszont kicsit fél is, mi van ha nem fogják befogadni.*
~Nem, nem szabad erre gondolnom. Pozitívnak kell lennem. Minden rendben lesz.~
*Apró lábával megböki lova oldalát, aki erre gyorsabb léptekkel válaszol, na nem mintha szükség lenne rá - a patás azonnal rákapcsol a tempóra, amint észrevesz a látókörében egy tavat vagy folyót.
Már napok óta úton vannak, eléggé elfáradtak, így hát nem fogja vissza a kancát, engedi, hadd menjen le egészen a partig, ahol aztán első két patájával a hűs vízbe lépve, fejét lehajtva nagy kortyokban nyeli a vizet.*
-Igyál csak, megérdemled. De ne menj bele, jó?
*A tündér átlendíti jobb lábát a ló marja fölött, hogy aztán bal oldalán kecsesen lecsússzon, s puhán puffanjon a homokban. Első dolga levenni cipőjét. Szemeit behunyva felsóhajt.*
~Jaj, de jó érzés!~
*Élvezi, ahogy a puha homok talpa alatt elterül, be azonban nem süllyed, ahhoz túl könnyű.
Amint kinyitja szemeit, észreveszi a folyó túloldalán lévő temetőt. Egy pillanatra eláll a lélegzete, amint eszébe jutnak az emlékek, de gyorsan erőt vesz magán és inkább elnéz másfele, hogy az új, még számára felfedezetlen tájban gyönyörködjön lova mellett.*

A hozzászólás írója (Aerychiam Tlir'ley) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.28 18:17:25


1398. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-26 18:12:32
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*A szerencse kereke forgandó és egy olyan munkában, ami a sötételfé nagy beleszólása van Fortunának. Úgy tűnik eljött az ideje valami jónak. Mindennek eljön. Az ork szemében értetlenség látszik, már ha bármit is lehet látni ilyen sötétben. Aztán jön az a mosolygás, erre akaratlanul is elhúzza a száját és kettőt hátra lép. Ha valamit nem tud kezelni, akkor az-az őrültség, márpedig ez a hangulatingadozás enyhe elmebajra utalhat. A suttogás viszont, kitakarít minden negatív képzetet a zöld elméből. Ez a mondat csak egyet jelenthet, aranyat. Ekkor szélesedik ki a nőstény mosolya is, megnyalja az egyik agyarát, önkéntelen mozdulat, az izgatottság jele.
Eloldja a szíjakat és leveszi hátáról a pallost. Vállára hajtja, mint egy ócska zsákot. Megvárja, míg az elf előrébb megy, távolságot tartva követi végül. Ahogy áthaladnak a tisztás irányába, elgondolkodik, vajon mit láthatott a másik. Bizton valami olyat, amely nem elhanyagolható jövedelmet jelent. Vajon tartja az ígéretét a másik és a zsákmány felét átadja? Ha nem így lenne, nem hívta volna, a nőstény úgy sem látott semmit. Azért csak megengedi magának, hogy feltegye ezt a kérdést gondolatban. Megengedi továbbá azt is, hogy ne bízzon oly vakon senkiben.*


1397. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-26 16:32:11
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

~Mindennek eljön az ideje.~ *Ez kissé elgondolkoztatja.* ~És mi van a halottakkal.~ *Az a sok ember akit délután megölt az ork. Nem sajnálja őket, de azok már soha nem öregednek meg, soha nem házasodnak meg, de még az éjszakát sem érték meg. Értük ugyan nem kár, viszont ahogy ők meghaltak telesen váratlanul egy erősebb erő által, úgy az ő élete is bármikor véget érhet.* ~Minden eljön aminek el kell jönnie.~ *Csak azt nem tudja ez vajon jó vagy rossz lesz a számára. Lesz e király belőle valaha, vagy egy órán belül agyoncsapja a ménkő.
A tisztás irányából fáklyafény lobogását látja. Nem erős a fénye, de mint egy szálka az ujjában úgy zavarja szemét az éjszakai sötétség közepette. Most szeretne mindent visszavonni amit korábban mondott az egész lelkizést, a másik és önmaga hibáztatását. Nem szól csak feláll szája elé kapja mutatóujját és kacér vigyorral tekint le a nőstényre, a szikla tetejéről, háta mögött a fényes hold karimája lebeg mely még démonibb külsőt kölcsönöz neki.* -Légy akadt a hálóba.
*Súgja egészen halkan. Furcsa dolog a sápadtság az ő fajtájánál, de náluk is létezik. A mélységi bőréről pedig épp eltűnni látszik a szürkeség és az érces sötétkék tér vissza rá. Nem kérdezi meg, az orkot vajon látja e a fák mögött pislákoló világosságot, tudja az amúgy is lehetetlen.* -Hozd a légycsapót... *Biccent a nőstény pallosa felé.* de halkan. *Teszi még hozzá, majd lehuppan a szikláról és szinte hangtalanul elkezd lopakodni a tisztás irányába.*


1396. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-26 14:26:41
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*A délutáni hepaj óta az a részeg hülye volt a legelső mókája. Hát ez már csak ilyen. Egyszer fenn egyszer lenn. Ilyenkor szokott bevonulni egy krimóba, vagy akárhová ahol nyugalmat lelhet és aludhat, amíg a feje felett ki nem törik a vihar. Tovább sétálnak a negyeden, kerten, temetőn és ott lyukadnak ki, ahonnan kezdték az egészet. Majdnem. A folyó hömpölyög az éjjeli szellőben, a nőstény pedig a partjához lépdel, leguggol, hogy kesztyűje segítségével egy kortyintás vizet nyerjen. A hűvös lé lecsúszik a nyelőcsövén. Feláll és letörli a száját egyik szőrméjének szélével. Nem is tudja, hogy aggodalmasan, vagy kényelmetlenül tekint a sötételf dühére. Ha egy mitugrász kis nyikhaj ugrálna mellette, akinek semmi sem jó ebben a rohadt világban, akkor egy mozdulattal kifekteti, de most mit tudjon csinálni ezzel a helyzettel. Semmit, ha kell, majd beszél, ha meg nem akkor minek pofázzon? Valami azt súgja, hogy ha megsimizné a férfi buksiját és azt ismételgetné, hogy nem lesz semmi baj, azt a másik nem értékelné. Ahogy egy ölelgetést és tábortűzi sütögetést sem. Mellesleg, úgy is csak elcseszné, nem ért az ilyen lelkizős dolgokhoz.*
- A búcsú ideje, sai?
*Persze, megérti. Semmi jó nem sül ki abból, ha egy magányos, csendes gyilkos társául szegődik egy nagydarab, hangos, pusztító. Természetesen megérti, hogy a férfi hibáztatja őt is és elfogadja. Aztán a másik olyasmit mond, amire a nőstény nem számított volna sohasem. Ha lehet, még kínosabban érzi magát az elf megnyilvánulására, ami a nő szerint nem őszinte. Legalábbis nem az igazat tükrözi, csak ez a kudarc utáni béka segge. Nem gondolja, hogy vízbe foglya fojtani magát.*
- Mindennek eljön az ideje, Plevaen sai.
*Ennyi telik tőle, s úgy tűnik most igazat szólt, de még mennyire. Amikor a férfi feltekint a tisztás irányába. Még nem az igazi, de jobban néz ki, mint azelőtt.* - Mi az? *Kérdezi a másik felé fordulva.*


1395. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-26 13:48:08
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*Végighaladnak a szegénynegyeden aztán a templomkerten is végig várva arra a bizonyos lehetőségre, de nem történik semmi. Öt aranyat azért sikerül zsákmányolnia egy alvó koldus kalapjának kiürítésével, de ezt is csak végső elkeseredésében teszi. Végül utolsó mentsvárként a temetőt javasolja, de már attól sem remél semmit. Így jutnak ki hamarosan a folyópartra ahol dühösen rúg bele egy kőbe ezzel jelezve nemtetszését a világ felé. Ha ez megint egy magányos este lenne akkor nem lenne baja, így viszont forr benne a méreg. Ezt nem engedi kiülni arcára, továbbra is próbál higgadt maradni és amennyire lehet csendes.* ~Nem lehet igaz, hogy az egész mocskos városban nincs senki akit össze lehetne verni.~ -Attól tartok lassan itt a búcsú ideje. *Felül egy magasabb sziklára, és elgondolkodva bámulja a folyót. Úgy érzi megbukott, és vele bukott a királyság, a nemesi ház, a kocsma vágyálma is.* -Be kell vallanom nem tudok se rabolni, sem fosztogatni. Csak egy átkozott pók vagyok aki kiveti hálóját és várja, hogy a légy a szájába repüljön. *Az viszont úgy látszik megy neki. Ez az egy módszer viszont rengeteg türelmet igényel, így életének nagyja csupa várakozással telik.* -Látod veled se tudtam mit kezdeni, hogy lennék én bárminek is az ura ezek után? *Abban a bizonyos, letargikus állapotban van ami őt is nagyon tudja idegesíteni ha másokon tapasztalja azt. Életunt és elkeseredett, csak épp nem vágja magát földhöz és ordibál mint egy kölyök hanem leül és sajnáltatja magát.
Egy pillanatra viszont mintha valami fényt látna megcsillanni a tisztás felől. Hirtelen felcsillan a tekintete. Bármi is van ott egy próbát mindenképp megér. Bár már ebben sem tud igazán reménykedni, de határozottan élénkebbnek látszik mint egy perccel ezelőtt.*


1394. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-24 18:37:41
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Végig zötykölődnek a gázlón, itt-ott a víz a nőstény bakancsára csap fel, majdan azon is túl lesznek. Fél szemöldökét felvonva nézi a sötételf hátát, mikor az nem tudja meg mondani melyik a keresztneve. Hát honnan kapta akkor azt a nevet? És hogy szólítják a barátai…?*
~Ooh, már értem…~
*Ilyen hivatás mellett, nincs helye a barátoknak. Természetesen bárki, aki kicsivel többet tud a fekete elfről az jó pénz reményében köpheti be a hatóságoknál. Vajon mit tett eddig és vajon azokat a tetteket reá lehetne bizonyítani? Nem gondolkodik ezen sokáig a zöld nőstény, ehhez a simliskedéshez dörzsöltnek kell lenni és neki nincs kedve ilyeneket tervelgetni, hogy aztán vagy belőle pénz vagy nincs. Inkább harcol az oldalán, mint ellene, ahogy azt már láthatta, milyen fürge. Azok a fegyverek sem díszből vannak rajta, ha akarná, biztosan ketté tudná szelni az ork torkát. Vagy megint patt helyzet alakulna ki, ami által addig állhatnának egymással szemben, míg már a csontjuk porát kavarná a szél. Az ork lehet, hogy hamarabb meghal, de az elf is ugyanúgy éhen halhat, akkor meg cseszheti a hosszú életét. *
- Rendben van, sai. Arthenior kívül esik az ismereteimen. De! Wegtorentől Lihanechig bármikor végig vezetlek akár vakon is.
*Felnevet, neki teljesen megfelel az a hely, amit Sai Plevaen Kadar megbízhatónak tart. Részint mert ő ismeri a terepet, és mert bizalommal van felé.*
- Ne becsüld le a szegényeket, sai. Ott vannak csak a jó tolvajok, csak hát megőszülünk, mire megtaláljuk, a több tucat ház közül melyik rejt kincseket.
*A magányos utazók valóban könnyű prédák, általában. Néha viszont veszélyesebbek, mint egy barlangi medve. De azon látszik is, hogy harcos.*


1393. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-24 17:37:27
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*Az ork viszonozza a bemutatkozást. Ennek örül, hisz ez már nagyobb bizalmat feltételez, mint ahogy a mélységi is jobban bízik a nőstényben. Egy porcelán kannát nem merne a kezében hagyni, de a kardja és vívótudása már bizonyított. Neki is jobb úgy ha van egy erős társa, mindenképp javít a meggyőző képességén. A kérdés viszont váratlanul éri. Bár a régi világról van némi ismerete, hisz sihederként úton útfélen minden fajtársát kifaggatta a föld alatt húzódó öreg birodalomról és annak legendáiról, a közeli rokonairól szinte semmit sem tud. Nagyanyja volt az egyetlen akitől valami kis információt tudott volna kicsikarni, de a félvérű asszony mániákusan tagadott és ragaszkodott hozzá, hogy a kis Plevaen tisztességes, dolgozó, ember legyen. Ezek után hamar rá lehet jönni miért is gyűlöli annyira ezt a fajt.*
-Hát azt én is szeretném tudni. *Mondja végül némi komorsággal a hangjában.
Közben a lovak lassan kikászálódnak a folyóból, ki a partra és föl a dombra. Hamarosan ismét a város területén lesznek. A másik kérdést már jobban fogadja. Ezek után nyilván folytatnia kell a piszkos kis ügyeket és tovább gyűjteni az aranyat amíg elég nem lesz ahhoz a nagy urasághoz. Bár úgy tűnik mostantól a nősténnyel is osztoznia kell a pénzen ez pedig felvet pár igen komoly kérdést. Ő eddig mindig a meglapulás a csendes gyors mozgás útját járta. Ám egy ork mellett ezt már nehezebb megoldani. Ellenben a saját szemével látta amint felszeletelt három embert. Ki kell találnia, hogyan dolgozzanak együtt, különben még egy mezei rablás is életveszélyessé válhat.* -Tudok egy nyugodt helyet a városban. *És nem is tud többet. Ráadásul a tisztás amire ő gondol még kívül is esik a város határán.* -Aztán majd kitalálunk valamit. *Ez a két ló már jobban fest mint az egykori kocsis gebéi. Erős állatok, noha ezek is igáslovak, nem úri népek ülepe alá valók, és szíve szerint vadászathoz se tartja alkalmasnak őket. Arra pont jók, hogy a szekeret húzzák ám azt úgy húzták mint a szél mikor közéjük csapott.* -A szegénynegyedet nem figyelik, de ott nincs is mit ellopni, a gazdagoknál éppenséggel volna, csak azok kisebb testőrséget tartanak a kezükben. Én a gyanútlan erdei utazókat szeretem, ha nincs nála pénz, de jó erőben van akkor lehet rá vevő.


1392. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-22 16:47:59
 ÚJ
>Ran Alemo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

* Nem telik el sok idő, s átgázol a folyón, mikor az már keskenyebb. Mivel a folyópartnál - ahol a legtöbb hajó áll meg nem tudott átmenni, így most viszonylag közel van az erdőszéli tisztáshoz. Gyorsan szedegeti lábait, pedig nem üldözi senki, sőt most még a sötétedéstől sem kell félnie, alig van még dél. Útját az erdőszéli tisztás felé veszi hát, hogy arról érjen a városba, amerről már egyszer megérkezett. *


1391. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-21 14:54:01
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Szemöldök felvonva követi a férfit, ahogy az felemelkedik eddigi helyéről. Nem tud nem elmosolyodni újra és újra a fekete megnyilvánulásán. Mindenesetre egy férfias kézszorításban részesíti az elfet, amelyet nem szán mindenképpen fenyegetőnek. Közben nem veszi le a szemét a hátul lévő kézről sem, nem szeretne kellemetlen meglepetésben részesülni. Reméli nem roppantja össze a kis csontokat.
Ha ezt letudta ő is felegyenesedik, szokásos egyáltalán nem kecses módján. Mosolyogva rázza meg fejét, ahogy azt a földre szegi. Végül a férfi tekintetét keresve néz lefelé rá.*
- Ezzel a felfogással örökké kergetheted a vágyaidat, sai. Én még jó negyven-ötven évet leszek ezen a szilárd talajon, ha addig nem kaparod össze a palotádat, nem fog maradni időd az uralkodásra.
*Az-az ötven jó esetben is csak negyven év, vagy annyi se, de ezen ráér még aggódni. Ha a hegyes fülű ért egy keveset az orkokhoz akkor tudhatja, hogy még az embereknél is kevesebb időt élnek, ezért gyorsabb a fejlődésük és fizikai erejük is páratlan. Elgondolkodhat rajta, hogy hány éves lehet a vele szemben álló nőstény, vajon átlépte e már a húszadik életévét?
A hím mondatára az „arrafelé” tekint, nyugatnak pontosabban. Nem tudja elképzelni mi, lehet irritálóbb azoknál az embereknél, akikkel eddig találkozott. Ezek a népek mindég alultudják múlni magukat, ezen nem lepődik meg.*
- Még nem jártam nyugatra, hogy őszinte legyek azt hittem ott véget ér a világ és csak puszta meg fű van.
*Állítólag az ő népe arról érkezett Lanawinra, amikor még erdők tarkították a vidéket. Ezzel nem foglalkozik és nem is fog soha, nem szereti a meséket olvasgatni.*
- Ha megpróbálják elrontani a szórakozásom, felhasítom a gyomrukat, a csontjaikból pedig szép nyakláncot készítek.
*Megint elneveti magát, az élet csupa móka és kacagás. Valami azt súgja ameddig ez a kis nyikhaj él, addig lesz bőven szórakozása és aranya egyaránt. Visszatekint a törött csónakra, majd újra a sötétkére.*
- Hogy mondtad? Lovakat akarsz? Hol van ez a te „Hadurad”? Ha a folyón túl, ladikkal is bajban lettünk volna szállítás során.
*Mindenesetre vállat von, majd lesz valahogy. Önbizalomtól túltengve indul meg a puszta felé, a kicsi majd korrigálja az útvonalat, ha akarja, ő viszont nem fog arra várni, hogy méltóztassa a pici lábait megemelni.*


1390. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-21 10:41:30
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*A zöldbőrű talán még jobban is bele éli magát a vágyott uradalom képébe, mint azt a sötét képű teszi. Számára ez a kép túl távoli és emberi idővel mérve még maga is elérhetetlennek tartaná.* -Nana.
*Feláll és közelebb lép a nőstényhez. A kézfogás, ismét beindítja fejében azt a bizonyos biztonsági gátat, ami a paranoiájáért felel. Eddig nem aggódott, mert bízott saját gyorsaságában és ügyességében, ám ha megszorongatják és lerántják, akkor már egészen más lesz a sötételf fekvése. Egyszerűen kiszolgáltatná magát a nőstény ork erős karjainak.* -Egy szóval se mondtam, hogy még a te életedben összejön. *Bár ki tudja, ha fél év alatt taknyos kölökből sikerült első osztályú anyaszomorítóvá cseperednie, talán újabb fél év elég lesz a várúrrá váláshoz. Mondjuk e tendencia mentén száz éves korára már a szellemek karát gyarapítaná.
A mondat színpadiasságát igyekszik felhasználni alibi gyanánt egy másik színpadias mozdulat elvégzéséhez. Jobbját a nőnek nyújtja, míg balját, mint valami komornyik vagy pincér, a háta mögé teszi. És mint tudjuk, aki a háta mögött matat, az rosszban sántikál. Így még jobbja a nő kesztyűjét, balja egy éles dobótőrt szorít meg. Nem örülne neki, ha ezt a másik nem venné észre, mégis szükségét érzi az effajta óvatoskodásnak. Hisz jó, ha alig öt perce ismeri, amely öt perc alatt már megpróbálták megölni egymást.* -Megjegyzem elég sok emberlakta falu van arrafelé. Ráadásul pont a legocsmányabb, legszemetebb, legirritálóbb fajtából. *Való igaz a városban még csak-csak elboldogul, ám ami falun van az kész agyrém. Tud olyan települést ahol még soha senki nem látott orkot és nyílván olyan is akad ahol mélységit sem csak azokban még nem járt. Az ilyen helyeken pedig nem meglepő, ha komoly fogadóbizottságot kapnak a nyakukba. Épp ezt utálja a legjobban, az emberekben. Ez az ostoba faj mindenhova befészkelte magát, mindent a maga képére formált és mindenhol magát isteníti. Az ő fajának rejtett birodalma volt, mélyen, távol a felszín őrületétől, de a felszín így is rájuk szakadt és neki már nincs hová visszamennie.* -Lehet, sokan akarják majd elrontani a szórakozást. *Villant egy hideg mosolyt a kabalák felé, majd ha ez a nősténynek is megfelel akár el is indulhatnak a falvak felé.*


1389. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 21:09:37
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Őszinte jókedvvel neveti el magát a fekete szövegén. Valóban azt hiszi, csak viccelni próbál a maga sötételf módján. Tetszenek neki a hasonlatok, az meg főleg, hogy az embereket akarja kínozni. A féleszűek gyötrése mindég mosolyt csalt az arcára, de ilyetén kegyetlenség különösen imponáló.
Persze aztán rájön, hogy a férfi komolyan mondja, amit mond. Ekkor egy pillanatra kérdőn néz rá, ilyen aprócska kis teremtmény és milyen nagyravágyó. Majd újra széles ívre nyúl a szája.*
- Hahahahaa! Ez igen, sai!
*Ő orksága nem akar semmiféle hatalmat és palotát, de a szerencsétlenek bántalmazása nagyon tetszik neki. El tudja képzelni, amit a másik beszél, bár magát nem képzelné a trónra. Sokkal inkább ábrándozik arról, hogy ezüst tálcán szállítja le azoknak a fejét, akikre a fekete férfi rámutat. Az lenne ám az élet.*
- Tetszik a felvázolt kép, hogy őszinte legyek. Szívesen osztoznék a dicsfényen, persze semmi esetre sem az uraság trónján, sokkal inkább a fegyvere ként.
*Villantja ki szürkés, csontszín mosolyát.
A mondandójának üzleti része is elnyeri a tetszését. Néhány ló, egy-egy lemészárolt, illetőleg összevert földesúr és egy nagyhatalmú, aki készséggel fizet a leszállított áruért. Tökéletes, jó móka és az elosztott jutalomból csaphatna végre egy rendes mulatságot.
Ördögire kanyarítja vigyorát, jobbját pedig előre nyújtja, kézfogás gyanánt, hogy érvényesítsék a megállapodást. A nagy kesztyűn csilingelnek az amulettek.*
- Mulassunk!

A hozzászólás írója (Yüger Garakh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.20 21:10:14


1388. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 20:22:40
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*Az első kérdésre kissé elhúzza a száját. Efféle ruhában ő nem is gondolna a harcra, szimplán összeesne és meghalna ott ahol van. Végighallgatja az ork nőstény életfelfogását. A ház, férj és gyerek dolgot még komolyan is veszi. Az a zöld harcos akivel legutóbb találkozott egy valódi szent lelkivilágával rendelkezett, így még nem formált végleges véleményt erről a fajról. A pénz kérdése már jobban tetszik neki. Ebben egyetérthetnek, a pénz az jó dolog és szükség van rá. Ám ritkán lát olyat akit hozzá hasonlóan ennyire rabul ejtett az arany. Ugyanazt hajhásszák már csak az a kérdés vajon dolgozhatnak együtt, vagy ki kell lapítaniuk a másikat. Mikor a nőstény visszakérdez, a legőszintébben válaszol.*
-Szükségem van egy palotára, szolgákra és földekre. Uralkodni akarok egy rakás szaros seggű emberfajzat fölött, és aranyhintón mászkálni Artheniorban. Látni akarom ahogy a sok kikent, kifent nemes úr földig hajol és elfojtott dühvel, nyájas macska módjára próbál a lábamhoz dörgölőzni. *Széles vigyor ül ki az arcára amint szeme előtt összeáll a kép.* -És akkor olyat rúgok beléjük, hogy a belük a hátukra csúszik. *Lehet úgy tűnik, ezzel vissza akarja adni a kölcsönt ugratás terén ám se a hangjában se a szemében nincs nyoma annak, hogy viccelne.* -Ehhez egy rakás pénzre van szükségem, de én türelmes és hosszú életű vagyok, van időm összekaparni. *Rég kiszámolta, hogy a jelenlegi ütemben még ötven évre van szüksége, hogy minden kis aranypénzt összeszedjen.* -Bár örülnék neki ha egy kissé gyorsabban történnének a dolgok mint elképzeltem. *Vár egy darabig amíg kiderül vajon a nőstény mennyire vette komolyan a távlati céljait. Valóban nem egyszerű elhinni, hiszen ork szemmel nézve a sötételf igen kicsinek és nyeszlettnek tűnik egy ilyen feladathoz.* -Kezdetnek mit szólna egy méneshez. Tudok egyet a közelben, és ismerek is egy hadurat aki megvenné ezt a portékát. *Bár rég nem járt a falvak között, most is emlékszik az ottani gazdákra. Arra akinek olyan nagy földje van, a másikra akinek tehenei, és a harmadikra akinek gyönyörű szőlője.* -Az árából kimulathatná magát én meg majd építtethetnék belőle egy szép kőkaput.


1387. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 19:25:04
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Biccent a férfi felé. A nagy kardot visszacsúsztatja a helyére, s szíjakat is elrendezi. Sóhajtva leporolja kesztyűs tenyerét és megtesz néhány lépést a sötételf felé. Egyetlen nem túl kecses mozdulattal letérdel pár lépésre a feketétől. Térdei alatt apró porfellegek képződnek, majd leülepednek. Fenekét két bokája közé helyezi, hála a nadrág rész kialakításának nagyjából így tud földön ülni, hogy ne vágja semmijét a vértezet. Szerencsére elég hajlékony.*
- Nem tetszik az öltözékem?
*Teszi fel a költői kérdést. Nehéz is, csörög is, de hát ő nem a hosszútávú gyorsasággal harcol, végképp nem a néma osonást részesíti előnyben. Igaz ami igaz, nem volt még szerencséje fekete elfekhez, ilyen felállásban. Keresztbe fonja karjait, tekintetét pedig a csuklyás szemének nagyjáboli helyére illeszti.*
- Szükségem van egy fess ork férfira, nyugodalmas meleg otthonra és tíz... talán tizenkét kölökre.
*Darálja le a szükségleteit, ami persze megint csak ugratás. Reméli, hogy a fekete nem durcázik be és hagyja ott ezért a sok viccért.*
- Csak mókázom...
*Ráncolja össze szemöldökét és egy széles mosolyt küld a hímnek. A ladik felé tekint, ami már csak árnyéka régi önmagának*
- Valóban nem a feltétlenül a túloldal érdekel, ám tény, hogy a városkába indultam eredetileg.
*Szomorú fejet vág. Ilyen pazarlást, egy tökéletes csónak volt. Talán még elégethetik a maradékát, ha nem ázott át minden rostja a fának.*
- Ugyanarra van szükségem, mint mindenki másnak, aranyra. A lehető legtöbbre.
*Azt nem mondja meg mit akar kezdeni a pénzzel, még talán maga sem tudja, de azt igen hogy az élethez szükség van aranyra és ezt nem földtúrással akarja megszerezni, pláne nem egy kis tanyasi telken. Cselédnek sem fog állni a gazdagnegyedbe, városőrnek sem menne el. Rakodó már volt elégszer, de az nem egy izgalmas munka.*
- A kikötésem, hogy gyorsan jöjjön elég pénz, és nem vetem meg ha néhány anyámasszony katonáját seggbe kéne rúgni érte... Hahahahaa! Azt ingyen is vállalnám!
*Nevetés közben feje hátra billen, majd csukott szemmel fejezi be a mondatot. Könnyeit törölgetve folytatja.*
- A pénz mellett mókára is szükségem van, ha belefásulok a hétköznapokba azt sosem bocsátanám meg magamnak... *Undorodó fejjel hozzáteszi.* Olyan lennék, mint egy szaros seggű emberfajzat, város töltelék.
*Azzal a férfi felé mutat, felfelé hajtott tenyérrel.*
- Elegendő? Most beszéljen, sai. Magának mire van szüksége?
*Vigyora ismét széles és oly kegyetlen, ami más száján nevetségesen állna, de az övén hihető és rettentő.*


1386. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 18:59:43
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*Kollégát, vagy jelen esetben kolleginát nem szívesen öl. Sőt eléggé utálja az embereket, hogy megkíméljen valakit aki az ő irtásukra specializálódott.* -Azt látom, hogy erős vagy. *Viszonozza az elismerést miközben pár lépést hátrálva kikerül a pallos hatóköréből.* -De amíg ilyen cuccokat viselsz, kétlem, hogy eltalálnál. *Saját fajának tulajdonságai közül mindig is a gyorsaságot szerette a legjobban, és bizony nincs sem ork sem ember a világon akinek gyorsasága vetekedhetne az övével, ha csak nem valami mágikus tárgy vagy ital segítségével. Ezért tűnik olyan nyugodtnak a legtöbb veszélyes helyzetben, főleg ha emberek, a lassú kezű, lassú eszű bagázs, fenyegeti. Egy zöldbőrű ennél sokkal veszélyesebb, hisz egyetlen tőle kapott sebesülés is a halálát okozhatja. Mikor úgy véli elég távol van a nőtől, íját ismét hátára helyezi és lábait összefonva leül.* -Ám legyen. *Megvárja amíg a nő leteszi a fegyverét esetleg megpróbálja azt a fejéhez vágni. Majd sztoikus nyugalommal folytatja.* -Akkor ismét megkérdezem, mire van szüksége? *Igen ezt már megkérdezte a csónakból is, de akkor épp egy fura komédiát adtak elő és annak megfelelő választ kapott a nősténytől.* -Felteszem nem a túlpart érdekli. *Biccent a kettévágott csónak irányába.* -Ha meg pénzt akar keresni arra vannak nagyon szép, kedves és könnyen agyonverhető delikvensek. ~Már megint.~ *Gondolja amint végigméri a nőt. Bár nem a szépségét csodálja meg. Fajtársa akivel épp ma találkozott, az is pont ilyen volt. Jó képességű, erős harcos aki még nagyon sok bajt okozhatott volna a világnak, de nem tudta hol és hogyan tegye.* ~Valakinek gatyába kéne már ráznia ezt a bagázst, mer így nem jutunk sehová.~ *Természetesen nem magára gondol, kis hal ő ahhoz, hogy iskolát nyisson pályakezdő szociopaták részére. Minden igyekezete ellenére ő is csak egy lelkes amatőr. Talán megadhatná párnak a támogatója címét, bár az jó kérdés, vajon Kagan mihez és hányszor verné hozzá Plevaen fejét ha a környék összes banditája és orgyilkosa Thargarodban akarna megválni a piszkos kincsektől.*

A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.20 19:18:56


1385. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 18:02:37
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*A férfi ügyessége pozitív hatással van a nőstényre. Milyen fürge és gyors, ez neki nem sikerülne, legalábbis nem hosszú távon. Ezért nem fog elugrálni a nyilak elől, mert amire ő megmozdulna már legalább négy tollas farkú hegyes kis pálca szúródna a helyes kis testébe.
A ladik összetörése nem volt egy jó ötlet, ezt aláírja. Ámbár neki nem okoz gondot ha át kell evickélnie, a feketét meg a hóna alá csapja oszt jóvan'. De mi legyen most ezzel a helyzettel?
Eléggé nehéz ez a pallos, sokáig elbírja tartani, de azért nem egész nap. Le fog száradni a keze előbb-utóbb. Épp csak a férfi felét látja a kard takarásában, de az elég ahhoz, hogy lássa ő is gyilkos fegyvert tart a kezében.
Az amazonos mondatra elneveti magát, amolyan gúnyosan.*
- Döglenek utánad a nők, vagy te döglesz a nők után, ha sai?
*A mondat végére biggyesztett apró szócska a nála kialakult tájszólás, amit valahol útjai során szedett össze. Újabb töprengés következik, a füstös nem viccel, ő feszíti az íjat és a nő tartja a sok-sok kilós pallost. Egyelőre ez így jó, majd ha fájni kezd a karja kitalál valamit.*
- Milyen vékonkák a karjaid, kormos? Az enyémekben van anyag, el kell ismerned.
*Vajon a fekete mit tenne vele, ha leengedné a kardot? Egy nyíl a homlokba és már vinné is az erszényét, és még ki tudja miket... Mindent amit pénzé tud tenni nyilván.
Milyen kínos amikor egy rabló-zsoldos egy másik banditaféle egyénbe ütközik. A lovagok azt gondolnák, hogy nem mennek egymásnak az azonos sorsú népek, de nincs igazuk, a tolvaj tolvajt lop, ember pedig embernek farkasa. Most komolyan, hát nem komikus kicsit ez a helyzet? A legtöbb faj most szárított húst zabálva nézné a műsort, hisz két általuk legjobban megvetett fajú egyed akarja szegni egymás fejét. Hmm... Az ork összeráncolja a homlokát, majd szólani kíván.*
- Sai, el kell ismernem, hogy ügyesen mozogsz. *Bókol, az megkönnyíti az ellen szívét, általában.* Engedd le a fegyvered, én is leeresztem és tanácskozzunk.
*Ez most nem trükk, szavai őszinteségét tükrözi az, hogy már nem ordít olyan veszettül.*


1384. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 16:53:06
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*A színjátéknak lassan vége szakad, ám a nőstény kezdeti reakciója jó finálét ad az egésznek. Bár a történetet maximum egy faji előítéletek elleni kampányon tudnák eljátszani és még ott is közröhej tárgya lenne. A csilingelésre felfigyel, az arany és a kabalák csörgését ugyan nem tudja megkülönböztetni, de ha valaki a háta mögött matat attól semmi jót nem vár. A következő pillanatokban már lendül is a hatalmas pallos. Úgy tűnik jó ötlet volt a csónakot maga elé rakni bár kérdéses ezek után miként jut majd vissza a túloldalra. A csapás hosszát nem tudja felmérni, egyszerűen nincs ideje rá, teste ösztönösen cselekszik és próbál hátra és oldalra lépve ellépni a fegyver elől aztán ugyanolyan ösztönösen rántja elő az íjat és illeszt egy fekete fejű nyilat az idegre. Azon lehetne vitatkozni vajon akkor is ki tudott volna térni az ütés elől ha neki címzik, de szerencsére csak a csónak bánja a dolgot. Már csak az a kérdés ezek után miként jut vissza.
Célba veszi a nőstény fejét. A pallosnak hála ugyan a zöld fő takarásban van, ám ha ellenfele támadni akar, le kell eresztenie a pallost és fel kell kínálnia fejét egy lövésre amit nyilván el is fog találni. Tehát patt helyzet alakult ki amit fel kell oldania ha épp bőrrel és tele tárcával akarja az ügyet megúszni.* -Te vagy a negyedik nő aki meg akar ölni. *Közli egy nagy sóhaj kíséretében és azon gondolkozik mit vétett a női nem ellen és még hány amazon vágyik a fejére. Igazából már a hatodiknál jár, de kettő szinte nem is próbálkozott.* -Most pedig lássuk meddig vagy képes tartani azt a pallost. *Ebben lehet ő vesztene, hisz éppenséggel az íjat sem könnyű feszítve tartani.*


1383. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 16:24:40
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Bolond jószág lehet ez a sötételf hím. Vagy okos, csak szeret játszani? Hősünk látja ám a fegyvereket, a vértet, azt a tartást a gerincében, amit letagadhatatlanul fegyveres harcos kiállásra utal. Egy révész nem így néz ki, ahogy egy királylány sem úgy, mint a nőstény.
Nem lép közelebb egyelőre. Szája elé kapja jobb kezét, míg bal a pallos markolatán nyugszik.*
- Oh, Voltug szellemére! Ez borzasztó… gyermekek? Nem is… nem is sejtettem.
*Hangja úgy remeg, mint aki a nagy bánattól menten elzokogja magát.*
- Természetesen, akármit a szegény gyermekekért! Itt is van, itt is van az erszényem.
*Azzal háta mögé nyúl és kotorászni kezd, mintha csak bőségesen meg akarná jutalmazni a „révészt”, még mielőtt csónakba ülnek. Megcsörgeti karján elhelyezkedő milliom kabaláját, akárha aranyat csörgetne. Ha elég jó füle van a barátunknak, akkor hallhatja a különbséget. Csörgetget még néhányat, közben pedig kioldja a hátáról a szíjakat, amik helyén tartják a pallost. Nehézfegyver, ugyan, egy nyikhaj felemelni sem tudná, nem úgy a nőstény. Évek rutinja már ez a mozdulat.
Amint a szíjak leoldottak azzal a lendülettel bal keze a levegőbe emelkedik a karddal együtt. Egy mély csatakiáltás (hörgés) kíséretében a nőstény megcélozza a csónakot, ami jó eséllyel, nagy robajjal kettétörik a penge súlya és az ork ereje alatt.
Nem a sötételfet célozta, nem akarja mindenáron kettészelni, csak ráijeszteni. Két kézbe kapja a pengét és felsőteste elé tartja, hogy védje vele fejét és mellkasát. Sajnálatos módon a kos fejes sisakját elfelejtette feltenni, most is ott lóg ahol a harcok nagy részében szokott. az övére akasztva.*
- A kölkeid éhezhetnek pár napot! Ide az erszénnyel füstös!
*Hangja már nem csilingel, sokkal inkább olyan, mint egy medve üvöltése. Ehhez hozzájárul az is, hogy úgy kiabál az elfre, mintha az egy kilencven éves, süket-vak papó lenne.*

A hozzászólás írója (Yüger Garakh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.20 16:25:10


1382. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 16:03:45
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*A színjáték tényleg feltűnő, ha másért nem is ezért megérte átevezni a túlpartra. Hasonlót úgyse lát soha életében.* -Persze szívesen átviszem. *Úgy érzi most rajta a sor, hogy ne csak idióta legyen, mondhatni az ork előadása után ideje fejlesztenie a saját produkcióját. Mivel nem lát esetleges lesben álló banditákat akik a szerencsétlenül járt pallosos zöld szüzet, csaliként állították volna ide, elvezeti csónakját a partig, de úgy intézi kissé a nőtől jobbra érkezzen, majd ki is pattan belőle és elkezdi partra tolni a csónakot ám ő a csónak túlsó oldalán helyezkedik el, ha esetleg megtámadják, a csónak még mindig közte és a támadó közt legyen. Ebből már lehet gyanítani, hogy nem teljesen ment el az esze ám a lényegi produkció csak ezután következik.* -Csak tudja, nem olyan egyszerű az én életem. *Kissé lehajtja a fejét, a csukja alatt. Ám fülei még mindig ki vannak hegyezve, nem csörren e meg támadóan az ork vértezete.* -Tudja egy magamfajta sötételfet nem sokan hajlandóak alkalmazni. Az egyetlen amiből el tudom tartani a családomat, az az a pénz amit a révészként szerzek. Ha át akar utazni, kérem szánjon meg egy húszassal. Az igazán nem összeg, és tudnék venni valami kis harapnivalót szegény gyerekeimnek. *Mondja a létező legdrágább, speciális mérgező bőrvérttel a mellén és a kétszerte drágább nyílarzenállal a hátán. Hangját olyan keserűvé torzítja amennyire csak képes, fejében pedig azt saccolja kit tartson még el ha fel akarja bosszantani a harcost.* ~Apám alkoholista, anyám súlyos, beteg, az anyósomnak egy ezressel tartozom, a városőrség kilakoltatott.~ *Veszi sorra a felhasználható hazugságokat. Mondhatni vannak erőforrásai.*


1381. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-02-20 15:36:00
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Van akkora szerencséje, hogy a sötételf felé veszi az irányt. Ez felvet egy kérdést, mi szerint: „Na, és akkor mi van?”. Mit kezdjen vele? Töpreng-töpreng egy pillanatig. Felsorakoztatja a lehetőségeket: húsból van ugyan, de nem szívesen enné meg, nem levadászható, ilyen célra. Az értékei? Túl kicsik, ha másban nem is, de mellben biztosan szorítaná az orkot az a vért. Pénz van e nála? Na, és ha van? Kell az neki? Ugyanarra jut, mint ezek előtt. Sikerült ide csalni, és?
Ekkor megint mosoly ül az arcára, ahogy megpillantja a folyót. Sodródjunk akkor, hátha lesz belőle valami, ha más nem is legalább át evezteti magát és nem kell csurom vizesnek lennie, már másodszorra.*
- Igen, szeretném, ha átvinne, mit szól hozzá? Olyan gyönge és esetlen vagyok, ez a víz meg hideg és, jaj, hát nem látja, mennyire gyorsan hömpölyög?
*Csak annyira sebes a folyó, hogy egy gyerek épp megizzadna, ha át kéne eveznie rajta. Nem tudja, meddig folytathatja ezt a színjátékot, hisz ha az a teremtmény, ott a csónakban nem teljesen vak akkor rá fog jönni hamarost, hogy nem oly esetlen az orkunk mint amilyennek mutatja magát. Lehet, hogy azt gondolja majd félkegyelmű.
A nőstény ugyan nem a tervezések nagy mestere, nincs is szüksége rá, hogy kusza ördögi gondolatok szántsanak az elméjében. Most sincs semmi különleges a tarsolyában. Ha minden jól megy a sötételf erszényének tartalmából legurít majd az egyik késdobálóban egy pár pohárka pálinkát. Nem lenne rá szüksége, de az ingyen cucc mindég finomabb.*
- Jaj, kérem, siessen, megfagyok idekünn, feltámadt a szél és nemrég áztam meg, mert, KÉPZELJE belezuhantam ebbe a csúnya folyóba. Alig tudtam kievickélni!
*Elköveti-e azt a hibát, amit a szakirodalom túlzásnak hív? Valószínűleg. Ahogy az az elázás is napokkal ezelőtt történt. Mindenesetre, ahogy az elf közeledik, úgy görbülnek az ork ujjai a pallos markolatára, mintha csak a feje búbján rendezgetné a tetveket.*

A hozzászólás írója (Yüger Garakh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.20 15:37:18


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057