*Már jó ideje rótta az erdőt Arddal, minekután szétváltak útjaik. Kissé sajnálta, elvégre ők ketten remek páros voltak, és hát azt is nehezményezte, hogy kis csapatuk a hölgyekkel is feloszlott. Azért reméli mélyen a szívében, hogy még összehozza őket útjuk, ám nem bír megálljt parancsolni kalandozó mivoltának.
Fiatal, elf szívében megmagyarázhatatlan izgatottság lobban fel, és érzi, hogy haladnia kell. Valami újat kell látnia az artheniori környezethez szokott szemeinek, és el is tökéli, hogy a szomszédos városba látogat.
Azért az erdőben hagy nyomokat nála fiatalabb elf társának, illetve egy kis üzenetet, hogy merre sodorta útja, ha követni kívánná a nagy felfedezésre.
Aztán nekivág.
Arthenior hatalmas, magasztos erdejéből a tisztásra érkezik, hol csupán perceket tölt. Megcsodálja a természetellenesen, ámde csodásan kialakított környezetet, de a dombon keresztül már halad is tova a folyóparthoz, rohamléptekben. Minél előbb elhagyni óhajtja a várost, az erdőt, és az itteni embereket, elfeket, kik a gazdagnegyedben töltik kényelmes idejüket.
Sietsége kifizetődőnek látszik, hamar eléri a folyópartot, ahonnét hajója fogja szállítani. Persze az utasszállítók sem akkor mennek, amikor neki jól esik, így a sziklákon ücsörögve várja, hogy felbukkanjon egy a láthatáron.
Míg ekképp várakozik, megigazítja magán ruháit, és előkészíti a száz aranyat, melyet az utazásért kíván fizetni. Reméli, ennyi megfelel majd.
Eztán íját próbálgatja, ellenőrzi, hogy megfelelően látná el a szolgálatot, ha arra kerülne sor, de nem csalódik, fegyvere tündék keze alatt vált fémből és fából azzá, ami.
Épp a folyó felé céloz, mikor nyílhegyének "útjába" nem más kerül, mint a várva várt hajó. Mondjuk még beletelik pár percbe, mire eléri az állomását, de Alinar sietősen pakolja el holmijait. A nyilat vissza a díszes tegezbe, majd az egész cókmókot a hátára.
A szikláról felkelvén - melyen eddig pihengetett - ismét a jármű irányába néz, megsaccolva, mennyit kell még várnia. Ám az hamar befut, ő pedig szerény személyével gyarapítja az utasok hadát. Persze mielőtt elhelyezné magát valahol, felszállásakor kifizeti a 100 aranyat, mellyel úgy tűnik, meg van elégedve a hajó kapitánya.*
A hozzászólás írója (Alinar Liathas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.18 16:24:42