Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 13 (241. - 260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
260. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-23 10:50:11
Üzenet elküldve: 2012-08-23 10:50:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*A kevés ellenállást tanúsító ajtó a fedélzet deszkáin landol, Mindirra pedig elindul a tákolmány belseje felé. A pókhálós, rozoga lépcsőn, alig tesz meg néhány lépést, és orrát máris iszonytató bűz csapja meg, melytől kis híján felfordul a gyomra. Kénytelen kalapja alól elvarázsolni kendőjét, amit gyakorlott mozdulattal az arca elé köt. Máskülönben elég nagy esély lenne arra, hogy ismételten szembetalálkozzék reggelijével.
Elsőként ér le a porlepte rakományokhoz, amiket rögtön meg is vizsgál, persze mint szakavatott kalóz. Kardja pengéjével felemeli az egyik nyitott doboz tetejét, és belekukkant a szállítmányba. "Csak nem csempészek hajójára keveredtünk?..." Ötlik fel benne a gondolat, ám tevékenységét hamar felfüggeszti, köszönhetően a négy rémnek, mely most felfedi magát. "Szóval ezekből a... a... szörnyekből jön bűz." Bal kezével szorosabbra fűzi arcát takaró kendőt. Erősen küzd a hányinger, de mégis az elfogyasztott étek dönt úgy, hogy bent marad, nem Mindirra.*
- Fogalmam sincs, de elég rusnyák. *Válaszol a nőnek, némi undorral a hangjában. "Még a végén kiderül, hogy átkozott ez a hely. Sok legendát ismerek kalózberkekből az efféle hajókról, de ez... Ez azért már túlzás." Eddigi élete során sokat látott, de ehhez hasonlót még soha. Látva a többiek viselkedését, kik azonnal harcba szálltak, ő sem rest, és fegyverével célba veszi az egyik rémséget. Első ízben kezeit próbálja célozni, ugyanis furcsa módon ellenfele mintha nem megölni szeretné, hanem csak elkapni. Azután már a bomlófélben lévő élőlénytől függ további cselekedete.
Ha ellökni sikerül az őt támadó kezeket, megpróbál egy ugrással a háta mögé kerülni, valamint belemélyeszteni a pengéjét, lehetőleg valahova a gerinc mellé.
Abban az esetben, ha megsebeznie sikerül az illetőt, gondolkodás nélkül másik kezével tőrt ragad, és többszöri, egymást, illetve ellenfele mozgását követő vágásokkal kíséreli meg hatástalanítani a szörnyet.
Ha pedig elvéti, csak fohászkodni tud, hogy ne csússzon meg a lába, és ne landoljon a földön.*
A hozzászólás írója (Frachst Mindirra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.23 10:54:51
*A kevés ellenállást tanúsító ajtó a fedélzet deszkáin landol, Mindirra pedig elindul a tákolmány belseje felé. A pókhálós, rozoga lépcsőn, alig tesz meg néhány lépést, és orrát máris iszonytató bűz csapja meg, melytől kis híján felfordul a gyomra. Kénytelen kalapja alól elvarázsolni kendőjét, amit gyakorlott mozdulattal az arca elé köt. Máskülönben elég nagy esély lenne arra, hogy ismételten szembetalálkozzék reggelijével.
Elsőként ér le a porlepte rakományokhoz, amiket rögtön meg is vizsgál, persze mint szakavatott kalóz. Kardja pengéjével felemeli az egyik nyitott doboz tetejét, és belekukkant a szállítmányba. "Csak nem csempészek hajójára keveredtünk?..." Ötlik fel benne a gondolat, ám tevékenységét hamar felfüggeszti, köszönhetően a négy rémnek, mely most felfedi magát. "Szóval ezekből a... a... szörnyekből jön bűz." Bal kezével szorosabbra fűzi arcát takaró kendőt. Erősen küzd a hányinger, de mégis az elfogyasztott étek dönt úgy, hogy bent marad, nem Mindirra.*
- Fogalmam sincs, de elég rusnyák. *Válaszol a nőnek, némi undorral a hangjában. "Még a végén kiderül, hogy átkozott ez a hely. Sok legendát ismerek kalózberkekből az efféle hajókról, de ez... Ez azért már túlzás." Eddigi élete során sokat látott, de ehhez hasonlót még soha. Látva a többiek viselkedését, kik azonnal harcba szálltak, ő sem rest, és fegyverével célba veszi az egyik rémséget. Első ízben kezeit próbálja célozni, ugyanis furcsa módon ellenfele mintha nem megölni szeretné, hanem csak elkapni. Azután már a bomlófélben lévő élőlénytől függ további cselekedete.
Ha ellökni sikerül az őt támadó kezeket, megpróbál egy ugrással a háta mögé kerülni, valamint belemélyeszteni a pengéjét, lehetőleg valahova a gerinc mellé.
Abban az esetben, ha megsebeznie sikerül az illetőt, gondolkodás nélkül másik kezével tőrt ragad, és többszöri, egymást, illetve ellenfele mozgását követő vágásokkal kíséreli meg hatástalanítani a szörnyet.
Ha pedig elvéti, csak fohászkodni tud, hogy ne csússzon meg a lába, és ne landoljon a földön.*
A hozzászólás írója (Frachst Mindirra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.23 10:54:51
259. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 23:49:51
Üzenet elküldve: 2012-08-22 23:49:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Bár a többiek szapora, fürge léptekkel közelítik meg a hajóroncs belsejét, Pyrkon 'udvariasan' előreengedi, hölgytársait és csak utánuk megy be ő is. Néhány méterrel arrább már érezhető a bűz, amit a romlott áru és még ki tudja mi áraszt. "Nem tetszik ez nekem. Nagyon nem tetszik." A megfáradt lépcső halk nyöszörgéssel nyugtázza lépteiket, leérve a hajótestbe pedig, a félhomálytól nem igazán lehet látni semmit. Halk nyöszörgés hallható, szinte minden irányból.*
-Nananananana! Nagyon remélem ne...
*Mondata itt megakad, mert valami titokzatos 'lény' fut el mellette, hogy elállja a kifelé vezető utat. "Na ez már egyáltalá..." Hirtelen újabb 'lények' kerülnek elő a romok között. Bomladozó, két lábon járó húscafatok tornyosulnak eléjük. "Ők lehettek a legénység." Az egyik egyed, lassan közelít Pyrkon felé, aki tekintetével gyorsan ránéz a többiekre, ki mivel védi meg magát de szomorúan tapasztalja, hogy mindenkinek van fegyvere csak neki nincs. "Ez így nagyon nem lesz jó! Találnom kell valami fegyverszerűséget." Ismét gondolataival van elfoglalva és nem a támadójával. Ez többször is bajba sodorta múltjában, mint most is, ugyanis támadója már csak pár lépésnyire volt tőle, támadásra készen. "Akkor nem lesz fegyver." Kezeit kissé felhúzza maga mellett, hogy puszta kézzel támadhasson.*
-Akkor hát... Kezdjünk neki.
*Perverz mosoly villan fel képén és tesz néhány igen gyors lépést a 'lény' felé, hogy lendülettel is segítsen kicsit az ütés erősségén. Először, jobb kezével a fejét veszi támadásba, majd ballal a mellkasát, majd ismét, jobbal pedig rögtön utána a gyomrát. Ha az ütések sikeresen betaláltak, Pyrkon vet néhány pillantást kezeire és az azon mászkáló apró férgekre. "Lehet, hogy ez mégsem volt olyan jó ötlet, mint gondoltam." Bár a csúszó-mászók lomhák, ki tudja milyen betegségeket hordoznak magukban. A lehető leggyorsabban lesöpri magáról őket és hátrál néhány lépést, hogy körül tekinthessen a helyiségben. Először üvegeket pillant meg, majd dobozokat, de egyik sem lenne a legjobb támadóeszköz. Tovább kutatja a termet és az egyik sarokban fa deszkákat vél felfedezni. "Ha találnék köztük egy használhatót, talán még hasznomra is válhatna." Hátat fordít és sebes iramban kezd futni a fadarabok felé. Ezzel kis időt nyerve, felületesen szemügyre veszi a gerendákat és talál is köztük egy ideális méretűt, viszont mikor felemeli, a másik oldalán egy csapat féregre lesz figyelmes, így eldobja azt. "Hát akkor marad a pusztakezes harc." Elindul támadója felé és újra támadni próbál de ez úttal nem ökölbe szorított kezekkel, hanem éles, hosszúra nőtt karmaival. Először ismét fejét célozza, majd mellkasába próbálja belevájni körmeit, hátha meg tudja sebezni a szívét, akár kicsit is, két borda között átcsúszva. "Nesze neked." Végtagjait újra maga mellett tudva, ismét lesöpri az élősködőket magáról. Végsőnek szánt csapásokhoz már lábát is beveti és próbálja, a 'lény' egyik alsó végtagját megrúgni, hátha ettől majd a földre zuhan és ott talpával annyi rúgást mérni rá, hogy legalább eszméletét elveszítse és már könnyebb legyen vele végezni, ami a további rugdosás módján lenne kivitelezve, hogy szétroppanthassa koponyáját.*
A hozzászólás írója (Pyrkon Dravok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.23 00:01:43
*Bár a többiek szapora, fürge léptekkel közelítik meg a hajóroncs belsejét, Pyrkon 'udvariasan' előreengedi, hölgytársait és csak utánuk megy be ő is. Néhány méterrel arrább már érezhető a bűz, amit a romlott áru és még ki tudja mi áraszt. "Nem tetszik ez nekem. Nagyon nem tetszik." A megfáradt lépcső halk nyöszörgéssel nyugtázza lépteiket, leérve a hajótestbe pedig, a félhomálytól nem igazán lehet látni semmit. Halk nyöszörgés hallható, szinte minden irányból.*
-Nananananana! Nagyon remélem ne...
*Mondata itt megakad, mert valami titokzatos 'lény' fut el mellette, hogy elállja a kifelé vezető utat. "Na ez már egyáltalá..." Hirtelen újabb 'lények' kerülnek elő a romok között. Bomladozó, két lábon járó húscafatok tornyosulnak eléjük. "Ők lehettek a legénység." Az egyik egyed, lassan közelít Pyrkon felé, aki tekintetével gyorsan ránéz a többiekre, ki mivel védi meg magát de szomorúan tapasztalja, hogy mindenkinek van fegyvere csak neki nincs. "Ez így nagyon nem lesz jó! Találnom kell valami fegyverszerűséget." Ismét gondolataival van elfoglalva és nem a támadójával. Ez többször is bajba sodorta múltjában, mint most is, ugyanis támadója már csak pár lépésnyire volt tőle, támadásra készen. "Akkor nem lesz fegyver." Kezeit kissé felhúzza maga mellett, hogy puszta kézzel támadhasson.*
-Akkor hát... Kezdjünk neki.
*Perverz mosoly villan fel képén és tesz néhány igen gyors lépést a 'lény' felé, hogy lendülettel is segítsen kicsit az ütés erősségén. Először, jobb kezével a fejét veszi támadásba, majd ballal a mellkasát, majd ismét, jobbal pedig rögtön utána a gyomrát. Ha az ütések sikeresen betaláltak, Pyrkon vet néhány pillantást kezeire és az azon mászkáló apró férgekre. "Lehet, hogy ez mégsem volt olyan jó ötlet, mint gondoltam." Bár a csúszó-mászók lomhák, ki tudja milyen betegségeket hordoznak magukban. A lehető leggyorsabban lesöpri magáról őket és hátrál néhány lépést, hogy körül tekinthessen a helyiségben. Először üvegeket pillant meg, majd dobozokat, de egyik sem lenne a legjobb támadóeszköz. Tovább kutatja a termet és az egyik sarokban fa deszkákat vél felfedezni. "Ha találnék köztük egy használhatót, talán még hasznomra is válhatna." Hátat fordít és sebes iramban kezd futni a fadarabok felé. Ezzel kis időt nyerve, felületesen szemügyre veszi a gerendákat és talál is köztük egy ideális méretűt, viszont mikor felemeli, a másik oldalán egy csapat féregre lesz figyelmes, így eldobja azt. "Hát akkor marad a pusztakezes harc." Elindul támadója felé és újra támadni próbál de ez úttal nem ökölbe szorított kezekkel, hanem éles, hosszúra nőtt karmaival. Először ismét fejét célozza, majd mellkasába próbálja belevájni körmeit, hátha meg tudja sebezni a szívét, akár kicsit is, két borda között átcsúszva. "Nesze neked." Végtagjait újra maga mellett tudva, ismét lesöpri az élősködőket magáról. Végsőnek szánt csapásokhoz már lábát is beveti és próbálja, a 'lény' egyik alsó végtagját megrúgni, hátha ettől majd a földre zuhan és ott talpával annyi rúgást mérni rá, hogy legalább eszméletét elveszítse és már könnyebb legyen vele végezni, ami a további rugdosás módján lenne kivitelezve, hogy szétroppanthassa koponyáját.*
A hozzászólás írója (Pyrkon Dravok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.23 00:01:43
258. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 23:29:18
Üzenet elküldve: 2012-08-22 23:29:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Foglalkozik ő bármilyen helytelenítő szóval, amiért betörte az üveget? Nem hatja meg a másik férfi szavai, sőt leginkább a fohász után egy sötétebb rókavigyort küld felé. Elkezd beszélni neki a kisasszonyról , hogy milyen rosszul járna vele mire a következőket veti oda.*
-Pofa alapállásba!*Látszik a tekintetén, nem fogja kétszer meg háromszor elmondani Pyrkonnak. Valami erősebb szellő játéka lehet csupán, hogy egy ismeretlent vezérel hozzájuk, azonban látván a vandálkodását már tova is libbent.
"Nem maradt sokáig ezen a helyen!" Sóhajt fel magában és érzi itt az ideje alaposabban szemügyre vegye a hajórablókat. A kalózhölgy veszi át a vezetői szerepet a hajó gyomra felé,ezért szépen megvárja míg a párocska utána sétál és csak utolsóként követi őket.*
-Nyuszik?Ha mi azok vagyunk te egy Mókus.*Szól a szövege Mindarrához kellő határozottsággal. Lehet jól néz ki és nem ijed meg az árnyékától, de nem tudja tolerálni a szavait sokáig ha ehhez hasonlókat ejt ki az ajkain. Az ajtónál neki van a legnehezebb dolga, úgy kell behajtogatnia magát. A hangokat hallja mindvégig, ellenben cseppet sem viselkedik nyugtalanul inkább az ül ki az arcára, hogy élvezni fogja a helyzetet ha harcra kerül a sor. Nem marad ki a takarítási munkából, mert jócskán jut neki is pókhálóból és felszálló porból.
Csinos kisasszony megszólal csalódottan, a figyelmét viszont sokkal inkább harcra összpontosítja.
"Ez a nő csak panaszkodni tud!"A közelből kánonban jön a nyöszörgés akkor meggyőződik arról, hogy biztosan vannak itt valakik. Alig telik bele pár perc azok a valakik megjelennek, ráadásul tényleg ocsmányul festenek. Ismeretei nincsenek ezekről a szörnyekről, még túl fiatal és keveset látott harcos. *
-Szóval ti vagytok a lakók!* Hallani lehet a kardja suhogását amint rámutat vele a hozzá legközelebbi lényre. Megmutatja bátorságát a többiek előtt és lép közelebb a fura lény felé. Ezután a jobbjában lévő karja kilendül jobbra és ha nem ütközik a keze hátráltató tárgyba vagy élőbe akkor kellő lendülettel indítja meg jobb oldalról a csapást, hogy szándékai szerint lefejezze a dögöt.*
A hozzászólás írója (Gorduzar Ifimeton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 23:35:13
A hozzászólást Arbelyssi (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.08.22 23:56:32, a következő indokkal:
Kérésre.
*Foglalkozik ő bármilyen helytelenítő szóval, amiért betörte az üveget? Nem hatja meg a másik férfi szavai, sőt leginkább a fohász után egy sötétebb rókavigyort küld felé. Elkezd beszélni neki a kisasszonyról , hogy milyen rosszul járna vele mire a következőket veti oda.*
-Pofa alapállásba!*Látszik a tekintetén, nem fogja kétszer meg háromszor elmondani Pyrkonnak. Valami erősebb szellő játéka lehet csupán, hogy egy ismeretlent vezérel hozzájuk, azonban látván a vandálkodását már tova is libbent.
"Nem maradt sokáig ezen a helyen!" Sóhajt fel magában és érzi itt az ideje alaposabban szemügyre vegye a hajórablókat. A kalózhölgy veszi át a vezetői szerepet a hajó gyomra felé,ezért szépen megvárja míg a párocska utána sétál és csak utolsóként követi őket.*
-Nyuszik?Ha mi azok vagyunk te egy Mókus.*Szól a szövege Mindarrához kellő határozottsággal. Lehet jól néz ki és nem ijed meg az árnyékától, de nem tudja tolerálni a szavait sokáig ha ehhez hasonlókat ejt ki az ajkain. Az ajtónál neki van a legnehezebb dolga, úgy kell behajtogatnia magát. A hangokat hallja mindvégig, ellenben cseppet sem viselkedik nyugtalanul inkább az ül ki az arcára, hogy élvezni fogja a helyzetet ha harcra kerül a sor. Nem marad ki a takarítási munkából, mert jócskán jut neki is pókhálóból és felszálló porból.
Csinos kisasszony megszólal csalódottan, a figyelmét viszont sokkal inkább harcra összpontosítja.
"Ez a nő csak panaszkodni tud!"A közelből kánonban jön a nyöszörgés akkor meggyőződik arról, hogy biztosan vannak itt valakik. Alig telik bele pár perc azok a valakik megjelennek, ráadásul tényleg ocsmányul festenek. Ismeretei nincsenek ezekről a szörnyekről, még túl fiatal és keveset látott harcos. *
-Szóval ti vagytok a lakók!* Hallani lehet a kardja suhogását amint rámutat vele a hozzá legközelebbi lényre. Megmutatja bátorságát a többiek előtt és lép közelebb a fura lény felé. Ezután a jobbjában lévő karja kilendül jobbra és ha nem ütközik a keze hátráltató tárgyba vagy élőbe akkor kellő lendülettel indítja meg jobb oldalról a csapást, hogy szándékai szerint lefejezze a dögöt.*
A hozzászólás írója (Gorduzar Ifimeton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 23:35:13
A hozzászólást Arbelyssi (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.08.22 23:56:32, a következő indokkal:
Kérésre.
257. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 22:27:14
Üzenet elküldve: 2012-08-22 22:27:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Továbbra sem lehet kijelenteni, hogy az események a maguk csendes medrében folynak, de némelyik szereplő nagyon úgy tűnik, hogy kezd túlzásba esni. Az egyetlen normálisnak tűnő egyén az elf nő, aki felmérve a helyzetet sietősen távozik is, talán Nanaiának is vele kellene tartani, de kíváncsisága maradásra bírja.*
- Nem szoktam képzelődni!
*Csattan fel hevesen és közelebb megy az ablakhoz, hogy ő is betekinthessen, de a korom sötétben nem látni semmit, így kénytelenek lesznek bemenni. Némi meglepettséggel konstatálja, hogy a nyurga fiú éppen most kezd fohászkodni, de legyint egyet és a kalóz felé fordul, aki máris a tettek mezejére lép és egy erős rúgással bedönti az ajtót.*
"Nem hittem volna, hogy egy nő lesz ehhez elég tökös..."
- Szép.
*Nyugtázza semmitmondó hangnemmel, majd követi a nőt a raktérbe. Mivel csak az ajtónyíláson keresztül beszűrődő fény világítja meg a helyiséget kitámasztja az első kezébe akadó csomaggal, majd leereszkedik a rozoga lépcsőn. Dohos szag üti meg orrát és a nyirkos levegő kissé elnehezíti tüdejét, a pókháló hajába is beleakad, amint körbejárja a helyiséget, de most nem törődik vele. Sokkal jobban érdekli, hogy mit rejthet a sok csomag, bár egyik sem kecsegtet sok jóval.*
- Itt nincs semmi, néhány liter ótvar rumon kívül...
*Hangjában felsejlik némi csalódottság, de mondata végén, mintha hangjától felébredt volna valami. Először az egyik háló alól hallatszik motoszkálás, s mintha meg is mozdulna. Újra felhördül az a valaki vagy valami, amire már korábban is figyelmesebb lett. De most mintha többen lennének, hamarosan a hangok gazdái is elődugják rusnya fejüket.*
- Undorító... ilyen nem létezik!
*Kiált fel, de nincs sok ideje, hiszen az egyik rémalak épp felé tart, ezért amilyen gyorsan tudja előrántja kardját, hogy azzal tartsa távol a szörnyeteget.*
- Mik ezek?
*Hangzik a költői kérdés, mely teljes tanácstalanságáról ad bizonyságot. alapvetően gyorsan reagál harchelyzetekben és elég sok otromba dolgot látott már, de ehhez hasonlót soha. Mintha elő holtak lepték volna el a hajó belsejét, mozgásuk darabos, testükből mintha termeszek lakmároztak volna és nyál csorog a szájukból. Szemükben őrjöng a téboly és egy furcsa ismerős érzés, talán éhség? Nanaia nem habozhat tovább, uralkodnia kell magán és védeni ha másét nem is elsősorban a saját életét. Közben pedig reménykedik abban, hogy nem neki kell elbánni az összes szörnyszülöttel. Két kézzel markol súlyos fegyverére, majd a magasba lendíti és lesújt vele. Ha nem téveszt célt ezzel megsebesíti a húsára vágyó tengerészt a karján, amitől talán egy kicsit meghátrál. Nincs nála fegyver, de Nanaia nem tudja milyen erő lakozhat benne, ezért óvatosságból ismét maga elé emeli kardját, s ha a zombi újra közeledik egy újabb vágással próbálja hatástalanítani, mely a mellkasát éri. Ettől talán elgyengül annyira a furcsa szerzet, hogy egy jól irányzott rúgással a földre terítse. Ha ez megtörténik és puffanva terül el a hajópadlón, fordít egyet kardján, hogy döfő mozdulattal acélt helyezzen a lény szívébe vagy annak helyére...*
*Továbbra sem lehet kijelenteni, hogy az események a maguk csendes medrében folynak, de némelyik szereplő nagyon úgy tűnik, hogy kezd túlzásba esni. Az egyetlen normálisnak tűnő egyén az elf nő, aki felmérve a helyzetet sietősen távozik is, talán Nanaiának is vele kellene tartani, de kíváncsisága maradásra bírja.*
- Nem szoktam képzelődni!
*Csattan fel hevesen és közelebb megy az ablakhoz, hogy ő is betekinthessen, de a korom sötétben nem látni semmit, így kénytelenek lesznek bemenni. Némi meglepettséggel konstatálja, hogy a nyurga fiú éppen most kezd fohászkodni, de legyint egyet és a kalóz felé fordul, aki máris a tettek mezejére lép és egy erős rúgással bedönti az ajtót.*
"Nem hittem volna, hogy egy nő lesz ehhez elég tökös..."
- Szép.
*Nyugtázza semmitmondó hangnemmel, majd követi a nőt a raktérbe. Mivel csak az ajtónyíláson keresztül beszűrődő fény világítja meg a helyiséget kitámasztja az első kezébe akadó csomaggal, majd leereszkedik a rozoga lépcsőn. Dohos szag üti meg orrát és a nyirkos levegő kissé elnehezíti tüdejét, a pókháló hajába is beleakad, amint körbejárja a helyiséget, de most nem törődik vele. Sokkal jobban érdekli, hogy mit rejthet a sok csomag, bár egyik sem kecsegtet sok jóval.*
- Itt nincs semmi, néhány liter ótvar rumon kívül...
*Hangjában felsejlik némi csalódottság, de mondata végén, mintha hangjától felébredt volna valami. Először az egyik háló alól hallatszik motoszkálás, s mintha meg is mozdulna. Újra felhördül az a valaki vagy valami, amire már korábban is figyelmesebb lett. De most mintha többen lennének, hamarosan a hangok gazdái is elődugják rusnya fejüket.*
- Undorító... ilyen nem létezik!
*Kiált fel, de nincs sok ideje, hiszen az egyik rémalak épp felé tart, ezért amilyen gyorsan tudja előrántja kardját, hogy azzal tartsa távol a szörnyeteget.*
- Mik ezek?
*Hangzik a költői kérdés, mely teljes tanácstalanságáról ad bizonyságot. alapvetően gyorsan reagál harchelyzetekben és elég sok otromba dolgot látott már, de ehhez hasonlót soha. Mintha elő holtak lepték volna el a hajó belsejét, mozgásuk darabos, testükből mintha termeszek lakmároztak volna és nyál csorog a szájukból. Szemükben őrjöng a téboly és egy furcsa ismerős érzés, talán éhség? Nanaia nem habozhat tovább, uralkodnia kell magán és védeni ha másét nem is elsősorban a saját életét. Közben pedig reménykedik abban, hogy nem neki kell elbánni az összes szörnyszülöttel. Két kézzel markol súlyos fegyverére, majd a magasba lendíti és lesújt vele. Ha nem téveszt célt ezzel megsebesíti a húsára vágyó tengerészt a karján, amitől talán egy kicsit meghátrál. Nincs nála fegyver, de Nanaia nem tudja milyen erő lakozhat benne, ezért óvatosságból ismét maga elé emeli kardját, s ha a zombi újra közeledik egy újabb vágással próbálja hatástalanítani, mely a mellkasát éri. Ettől talán elgyengül annyira a furcsa szerzet, hogy egy jól irányzott rúgással a földre terítse. Ha ez megtörténik és puffanva terül el a hajópadlón, fordít egyet kardján, hogy döfő mozdulattal acélt helyezzen a lény szívébe vagy annak helyére...*
256. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 21:25:19
Üzenet elküldve: 2012-08-22 21:25:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Az ide-oda mászkálás és hangoskodás ellenére az eddigieknél hangosabb zajok még most sem törnek elő a hajóaljról. Ha józan ésszel gondolkodik a négyes, akkor rájöhet, hogyha lenne itt 'normális' legénység, vagy bárki más, akkor azok minden bizonnyal feljöttek volna a zajokra, már csak azért is, mert betolakodók szállták meg a 'birtokukat'...
Az üvegszilánkok is hangosan zúdulnak be a benti padlóra, ahogy a rozoga ajtó is könnyedén esik ki a helyéről a kalózleányzó rúgásától. Ennek ellenére, ahogy bedugják fejüket, még mindig nem vesznek észre semmit, senkit - immáron a nyögés is alább marad, lentről csupán a síri csend száll felfelé vészjóslóan.
A négyes hát belép az ajtón, s óvatosan, vagy éppen zajongva - ki hogy -, lesétálnak a lépcsőn. Odalent rengeteg pókhálós, poros rakomány van: megannyi doboz, üvegek, hálók, hordók...
A négyesnek pár percük ugyan van még nézelődni, hogy jobban felfedezhessék a hely látottabb részeit, azonban egy öt perc múlva valami motoszkálás hallatszik az egyik háló mögül... majd az egyik hordótömeg mögül, s egy rumos üveg is a földön landol. Hirtelen az egész hajóaljat hangos nyögések lepik el, melyek, minden irányból törnek rá a csoportra, ám ők egyelőre semmit se látnak.
A hirtelen hangoktól figyelmük is elterelődik, ezért sem veszik észre, hogy hátuk mögött, az egyik nagyobb doboz mögül valami kimászik, s hangtalanul indul meg a lépcsőn felfelé, ezzel majd elzárva a kijutás lehetőségét.
Abban a pillanatban, ahogy felért, a nyögések gazdái is megjelennek... Pillanatokon belül ugrik ki a rejtekekből négy furcsa kinézetű alak: bőrük szinte rothadó félben van, s bizonyos részek hiányoznak belőlük, melyeknek helyét a kukacok már el is lepték. Egy nagyon ronda vírus ütötte fel fejét a fedélzeten még pár napja: egy húsevő vírus támadta meg őket, melynek következtében a legénység nagy része elhullott, aki azonban megmaradt, teljesen megbolondult. Agresszívak lettek, s mindenre rá akarnak támadni, ami mozog: nem azért, hogy megöljék őket... Hanem hogy megegyék a húsukat.
Ezért hát a négy 'lény' egyszerre támad rá a 'betolakodókra' - bár fegyver nélkül, de megjelenésül miatti sokk épp elég nagy fegyver!
Az érkezőknek fel kell venniük a harcot, hiszen esélyük sincs kijutni - a kapitány ott áll az ajtóban, s őrködik, várja őket... Őt minden bizonnyal a végére kell hagyniuk, azonban azt nem tudják, hogy a kapitány még valamennyire eszénél van, ezért őt nem lesz olyan egyszerű elintézni...*
*Az ide-oda mászkálás és hangoskodás ellenére az eddigieknél hangosabb zajok még most sem törnek elő a hajóaljról. Ha józan ésszel gondolkodik a négyes, akkor rájöhet, hogyha lenne itt 'normális' legénység, vagy bárki más, akkor azok minden bizonnyal feljöttek volna a zajokra, már csak azért is, mert betolakodók szállták meg a 'birtokukat'...
Az üvegszilánkok is hangosan zúdulnak be a benti padlóra, ahogy a rozoga ajtó is könnyedén esik ki a helyéről a kalózleányzó rúgásától. Ennek ellenére, ahogy bedugják fejüket, még mindig nem vesznek észre semmit, senkit - immáron a nyögés is alább marad, lentről csupán a síri csend száll felfelé vészjóslóan.
A négyes hát belép az ajtón, s óvatosan, vagy éppen zajongva - ki hogy -, lesétálnak a lépcsőn. Odalent rengeteg pókhálós, poros rakomány van: megannyi doboz, üvegek, hálók, hordók...
A négyesnek pár percük ugyan van még nézelődni, hogy jobban felfedezhessék a hely látottabb részeit, azonban egy öt perc múlva valami motoszkálás hallatszik az egyik háló mögül... majd az egyik hordótömeg mögül, s egy rumos üveg is a földön landol. Hirtelen az egész hajóaljat hangos nyögések lepik el, melyek, minden irányból törnek rá a csoportra, ám ők egyelőre semmit se látnak.
A hirtelen hangoktól figyelmük is elterelődik, ezért sem veszik észre, hogy hátuk mögött, az egyik nagyobb doboz mögül valami kimászik, s hangtalanul indul meg a lépcsőn felfelé, ezzel majd elzárva a kijutás lehetőségét.
Abban a pillanatban, ahogy felért, a nyögések gazdái is megjelennek... Pillanatokon belül ugrik ki a rejtekekből négy furcsa kinézetű alak: bőrük szinte rothadó félben van, s bizonyos részek hiányoznak belőlük, melyeknek helyét a kukacok már el is lepték. Egy nagyon ronda vírus ütötte fel fejét a fedélzeten még pár napja: egy húsevő vírus támadta meg őket, melynek következtében a legénység nagy része elhullott, aki azonban megmaradt, teljesen megbolondult. Agresszívak lettek, s mindenre rá akarnak támadni, ami mozog: nem azért, hogy megöljék őket... Hanem hogy megegyék a húsukat.
Ezért hát a négy 'lény' egyszerre támad rá a 'betolakodókra' - bár fegyver nélkül, de megjelenésül miatti sokk épp elég nagy fegyver!
Az érkezőknek fel kell venniük a harcot, hiszen esélyük sincs kijutni - a kapitány ott áll az ajtóban, s őrködik, várja őket... Őt minden bizonnyal a végére kell hagyniuk, azonban azt nem tudják, hogy a kapitány még valamennyire eszénél van, ezért őt nem lesz olyan egyszerű elintézni...*
255. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 20:42:41
Üzenet elküldve: 2012-08-22 20:42:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Lám lám még választ sem kap, máris zajlanak tovább az események. Ám ahogy elnézi ez a hajó mostanában nem megy sehová. Ablakot zúznak be ajtókat rúgnak szét, hát lehet így bánni egy vizenjáróval? Finoman meghajlik a hölgy felé kihez szavait intézte*
- Bocsánat szép hölgy, de ha jól látom tévedtem, terveimbe nemigen illik bele a rombolás. Ha nem haragszik távozom, további jó mulatást! * kis mosollyal ellép a nőtől és ahol jött, pont ott el is hagyja a hajót. Halkan felnevet ahogy a város felé indul vissza. Még egy pillantás a megostromolt hajócska felé majd a temetőkerten át siet a gazdagnegyed házai közt hogy tévedését egy újabb kupa almaborba fojthassa a fogadóban. Magában bosszankodva morgolódik azon hogy kis híján nevetségessé tette magát. Szerencsére csak a nő láthatta és a nevét sem tudja. Jól van ez így. Épp csak büszkeségén esett némi csorba, de ezt majd kialussza.*
*Lám lám még választ sem kap, máris zajlanak tovább az események. Ám ahogy elnézi ez a hajó mostanában nem megy sehová. Ablakot zúznak be ajtókat rúgnak szét, hát lehet így bánni egy vizenjáróval? Finoman meghajlik a hölgy felé kihez szavait intézte*
- Bocsánat szép hölgy, de ha jól látom tévedtem, terveimbe nemigen illik bele a rombolás. Ha nem haragszik távozom, további jó mulatást! * kis mosollyal ellép a nőtől és ahol jött, pont ott el is hagyja a hajót. Halkan felnevet ahogy a város felé indul vissza. Még egy pillantás a megostromolt hajócska felé majd a temetőkerten át siet a gazdagnegyed házai közt hogy tévedését egy újabb kupa almaborba fojthassa a fogadóban. Magában bosszankodva morgolódik azon hogy kis híján nevetségessé tette magát. Szerencsére csak a nő láthatta és a nevét sem tudja. Jól van ez így. Épp csak büszkeségén esett némi csorba, de ezt majd kialussza.*
254. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 20:29:35
Üzenet elküldve: 2012-08-22 20:29:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
"Mi az, cicavirág? Csak nem eltaláltam?..." *Kuncog magában a nő, miután a férfi a viselkedésével csak alátámasztja feltevését. "Kezd érdekessé válni a helyzet. Hazug Úr szenved, mert kitudódott a lódítása, a társa pedig fél attól, hogy még jobban leleplezi magukat, így inkább csak hallgat, ez az új pedig..." Néz föl most először a nem mindennapi magasságú fiúra. "Egy valóságos égimeszelő. Ember ez egyáltalán, vagy inkább óriás?" Kerekednek el szemei, amint végigméri az ifjú titánt. Szerencsére még mielőtt némi gúnnyal fűszerezett iróniával megszólíthatná a langalétát, az eddig csöndben álldogáló lány felkiált. Természetesen erre Mindirra tekintete is rögvest átvándorol az ablakra, ám már késő. A titokzatos alaknak nyoma veszett.
Ezek után már csak felhúzott szemöldökkel, valamint szemrehányó pillantásokkal egybekötött, szúrós gondolatokkal követi az eseményeket. "Szép. Magassága pont fordítottan arányos agykapacitásával, ennek az ablaktörő mitugrásznak. A másik pali sem különb, azt is fejre ejthették születése után." Állapítja meg gunyorosan, de végtére is, így, a korlátnak dőlve, még mindig jót mulat a férfiakon.*
- Pedig nagyon is könnyedén lehet ott valaki. *Szól bele a beszélgetésbe, csak tájékoztatás jellegűen.* Elvégre egy ilyen ladik - bármennyire is szeretném -, szinte lehetetlen, hogy legénység nélkül szelje a vizet.
*Közli szárazon, miközben kardjának pengéjét nézegeti kezei közt. Egy szempillantás múlva, azonban ellöki magát a korláttól, és magabiztos léptekkel indul el az ajtó irányába.*
- Kövessetek, nyuszik. *Hangja fáradtan csendül, kiérződik belőle a színtiszta megvetés, amiért ilyen gyávák leendő társai. Mihelyst elég közel kerül a nyílászáróhoz, egy jól irányzott rúgással megpróbálja kitárni azt, s ha sikerül, kivont karddal beljebb lép.*
"Mi az, cicavirág? Csak nem eltaláltam?..." *Kuncog magában a nő, miután a férfi a viselkedésével csak alátámasztja feltevését. "Kezd érdekessé válni a helyzet. Hazug Úr szenved, mert kitudódott a lódítása, a társa pedig fél attól, hogy még jobban leleplezi magukat, így inkább csak hallgat, ez az új pedig..." Néz föl most először a nem mindennapi magasságú fiúra. "Egy valóságos égimeszelő. Ember ez egyáltalán, vagy inkább óriás?" Kerekednek el szemei, amint végigméri az ifjú titánt. Szerencsére még mielőtt némi gúnnyal fűszerezett iróniával megszólíthatná a langalétát, az eddig csöndben álldogáló lány felkiált. Természetesen erre Mindirra tekintete is rögvest átvándorol az ablakra, ám már késő. A titokzatos alaknak nyoma veszett.
Ezek után már csak felhúzott szemöldökkel, valamint szemrehányó pillantásokkal egybekötött, szúrós gondolatokkal követi az eseményeket. "Szép. Magassága pont fordítottan arányos agykapacitásával, ennek az ablaktörő mitugrásznak. A másik pali sem különb, azt is fejre ejthették születése után." Állapítja meg gunyorosan, de végtére is, így, a korlátnak dőlve, még mindig jót mulat a férfiakon.*
- Pedig nagyon is könnyedén lehet ott valaki. *Szól bele a beszélgetésbe, csak tájékoztatás jellegűen.* Elvégre egy ilyen ladik - bármennyire is szeretném -, szinte lehetetlen, hogy legénység nélkül szelje a vizet.
*Közli szárazon, miközben kardjának pengéjét nézegeti kezei közt. Egy szempillantás múlva, azonban ellöki magát a korláttól, és magabiztos léptekkel indul el az ajtó irányába.*
- Kövessetek, nyuszik. *Hangja fáradtan csendül, kiérződik belőle a színtiszta megvetés, amiért ilyen gyávák leendő társai. Mihelyst elég közel kerül a nyílászáróhoz, egy jól irányzott rúgással megpróbálja kitárni azt, s ha sikerül, kivont karddal beljebb lép.*
253. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 16:57:35
Üzenet elküldve: 2012-08-22 16:57:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Kilépve a főtérre már lényegesen magabiztosabban húzza ki magát. Most mintha a szökőkút is lelkesebben csilingelne, szétszórva szikrázó cseppjeit. A szél is játszin kap bele puhaszálas hajába. Ez mosolyra készteti. Nem is tétovázik sokat. Határozott léptekkel indul a szegénynegyed felé. Erszényéből pár garast szór a szegényeknek. Reménykedik benne hogy hamarost újra dagadni fog a bőrbuksza. A gazdagnegyed házai közt sietve, már nem bántja lelkét a mások jóléte, hiszen neki is kerül majd édesebb bor, pirosabbra sült szárnyas az asztalára! Meg kell lelnie a sebhelyes arcút.
A telmplomkertbe nem szívesen lép be. Az átélt események nem derítik jókedvre, épp ezért épp csak átsuhan a sírok közt, messzire kerülve a kriptát.A hátsó kapunk kilépve felsóhajt és mélyen beszívja a folyó felől érkező természetillatot. A partra ér és megáll. Vajh hol lehet a sebhelyes arcú idegen? Csak néhány fürdőzőt lát, meg egy andalgó párocskát. Lehet korán érkezett? A szikrázó víztükörhöz sétál, figyeli az egymáson átrohanó, vagy épp összefonódó hullámokat. Leguggol és tenyerét a felszínre fektetve megnedvesíti ujjait. Aztán arcára vonja két kezét és mélyen leszívja a víz illatát. Az élet maga! A rombolás, építés, a szomjoltás, a növekedés hordozója. Lelkébe béke és megnyugvás költözik. Aztán fülét kiabálás hangjai ütik meg, kiragadva őt a békés gondolatok közül. Homloka ráncba szalad és a forrást keresve megpillantja a magányos hajót.
Furcsa gondolatok fogannak meg benne. Lehet elmegy innen? Lehet felvennék utasnak? Talán hasznos lehetne a legénység tagjai közt. Kaland, utazás, egy másik város, ahol több szerencsével lelhetne pénzt, munkát. Nem vágyott haza, már nem. Fellendült a fedélzetre és körbenézett. Lám két hölgy és két férfi, de vajh ki a tulajdonos, vagy a kapitány? Egyik sem igazán látszik annak. Lehet a gazda a városba ment és elkerülték egymást? Viszont furcsa dolgot művelnek. Az egyik hölgy riadtan figyeli a férfiakat, akik épp most törtek be egy ablakot. No lám épp egy rablóbandába csöppent volna?
A másik nő kalózt formáz, tehát biztos hogy nem jó a szándéka ezen a hajón. Így az egyetlenhez lép kitől választ remélhet. A riadt hölgyet szemeli ki magának.*
- Kellemes délutánt! Mi a csoda folyik itt? Kié a hajó és megy valahova valamikor? * kérdezi rögtön a tárgyra térve.*
*Kilépve a főtérre már lényegesen magabiztosabban húzza ki magát. Most mintha a szökőkút is lelkesebben csilingelne, szétszórva szikrázó cseppjeit. A szél is játszin kap bele puhaszálas hajába. Ez mosolyra készteti. Nem is tétovázik sokat. Határozott léptekkel indul a szegénynegyed felé. Erszényéből pár garast szór a szegényeknek. Reménykedik benne hogy hamarost újra dagadni fog a bőrbuksza. A gazdagnegyed házai közt sietve, már nem bántja lelkét a mások jóléte, hiszen neki is kerül majd édesebb bor, pirosabbra sült szárnyas az asztalára! Meg kell lelnie a sebhelyes arcút.
A telmplomkertbe nem szívesen lép be. Az átélt események nem derítik jókedvre, épp ezért épp csak átsuhan a sírok közt, messzire kerülve a kriptát.A hátsó kapunk kilépve felsóhajt és mélyen beszívja a folyó felől érkező természetillatot. A partra ér és megáll. Vajh hol lehet a sebhelyes arcú idegen? Csak néhány fürdőzőt lát, meg egy andalgó párocskát. Lehet korán érkezett? A szikrázó víztükörhöz sétál, figyeli az egymáson átrohanó, vagy épp összefonódó hullámokat. Leguggol és tenyerét a felszínre fektetve megnedvesíti ujjait. Aztán arcára vonja két kezét és mélyen leszívja a víz illatát. Az élet maga! A rombolás, építés, a szomjoltás, a növekedés hordozója. Lelkébe béke és megnyugvás költözik. Aztán fülét kiabálás hangjai ütik meg, kiragadva őt a békés gondolatok közül. Homloka ráncba szalad és a forrást keresve megpillantja a magányos hajót.
Furcsa gondolatok fogannak meg benne. Lehet elmegy innen? Lehet felvennék utasnak? Talán hasznos lehetne a legénység tagjai közt. Kaland, utazás, egy másik város, ahol több szerencsével lelhetne pénzt, munkát. Nem vágyott haza, már nem. Fellendült a fedélzetre és körbenézett. Lám két hölgy és két férfi, de vajh ki a tulajdonos, vagy a kapitány? Egyik sem igazán látszik annak. Lehet a gazda a városba ment és elkerülték egymást? Viszont furcsa dolgot művelnek. Az egyik hölgy riadtan figyeli a férfiakat, akik épp most törtek be egy ablakot. No lám épp egy rablóbandába csöppent volna?
A másik nő kalózt formáz, tehát biztos hogy nem jó a szándéka ezen a hajón. Így az egyetlenhez lép kitől választ remélhet. A riadt hölgyet szemeli ki magának.*
- Kellemes délutánt! Mi a csoda folyik itt? Kié a hajó és megy valahova valamikor? * kérdezi rögtön a tárgyra térve.*
252. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 14:16:49
Üzenet elküldve: 2012-08-22 14:16:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Esemény - A kísérteties hajó //
-Még, hogy hazugság lenne?
*Förmed rá a kalózlányra.*
-Kérem, én a maga helyzetében nem dobálóznék ezzel a szóval!
*Többet nem is törődve vitatársával, sarkon fordul és előző partnere felé lépked. "Manapság már mindenki hordhat kalózsapkát? Szégyen!" Egy újabb hang üti meg füleit. Ezúttal egy férfi közelít a hajó felé. "Nagyszerű, még egy idióta!" Nem igazán foglalkozik vele, még köszönésre sem hajlandó irányába, csak egy röpke pillantást vet a jövevényre. Hangos kiabálásra lesz figyelmes.*
-Kisasszony, kérem!
*Fordul Nanaia felé.*
-Ne tessék megijedni, látásának furcsa játékától! Ez a hajó kérem, olyan elhagyatott, mint a fedélzete. Úgy vélem nincs értelme pánikba esni.
*Tesz néhány lépést az ablaküveg felé és próbál benézni rajta, hátha meglátja a titokzatos lényt de semmi.*
-Kisasszony, sajnálom de itt semmi sincsen.
*Amint kimondta, a másik, hajón tartózkodó férfi egyed már töri is be az üveget, hogy behatolhasson a hajótestbe. "Ezt a marhát? Egy csöpp esze sincs ennek az idiótának."
-Mit csinál kérem? Ártott magának valamit ez a hajó, vagy csak ilyesfajta módszerekkel próbál imponálni valamelyik hölgyeménynek? Elenis kisasszonnyal nagyon rosszul jár.
*Kicsit halkabban folytatja mondandóját de nem annyira, hogy Nanaia ne hallaná érthetően.*
-Tudja, kissé akaratos a lányka. Nem lehet mit tenni ez ellen.
*Nanaia felé fordul és kuncog egy kicsit, jelezve, hogy nem gondolja komolyan csak viccelődik vele.*
-Na de hát azért én is kíváncsi lennék, mit rejt ez a tákolmány. Csak ön után, uram!
*Kezével a sötét folyosóra mutat és kissé félreáll, hogy be tudjon tódulni a tömeg.*
-Még, hogy hazugság lenne?
*Förmed rá a kalózlányra.*
-Kérem, én a maga helyzetében nem dobálóznék ezzel a szóval!
*Többet nem is törődve vitatársával, sarkon fordul és előző partnere felé lépked. "Manapság már mindenki hordhat kalózsapkát? Szégyen!" Egy újabb hang üti meg füleit. Ezúttal egy férfi közelít a hajó felé. "Nagyszerű, még egy idióta!" Nem igazán foglalkozik vele, még köszönésre sem hajlandó irányába, csak egy röpke pillantást vet a jövevényre. Hangos kiabálásra lesz figyelmes.*
-Kisasszony, kérem!
*Fordul Nanaia felé.*
-Ne tessék megijedni, látásának furcsa játékától! Ez a hajó kérem, olyan elhagyatott, mint a fedélzete. Úgy vélem nincs értelme pánikba esni.
*Tesz néhány lépést az ablaküveg felé és próbál benézni rajta, hátha meglátja a titokzatos lényt de semmi.*
-Kisasszony, sajnálom de itt semmi sincsen.
*Amint kimondta, a másik, hajón tartózkodó férfi egyed már töri is be az üveget, hogy behatolhasson a hajótestbe. "Ezt a marhát? Egy csöpp esze sincs ennek az idiótának."
-Mit csinál kérem? Ártott magának valamit ez a hajó, vagy csak ilyesfajta módszerekkel próbál imponálni valamelyik hölgyeménynek? Elenis kisasszonnyal nagyon rosszul jár.
*Kicsit halkabban folytatja mondandóját de nem annyira, hogy Nanaia ne hallaná érthetően.*
-Tudja, kissé akaratos a lányka. Nem lehet mit tenni ez ellen.
*Nanaia felé fordul és kuncog egy kicsit, jelezve, hogy nem gondolja komolyan csak viccelődik vele.*
-Na de hát azért én is kíváncsi lennék, mit rejt ez a tákolmány. Csak ön után, uram!
*Kezével a sötét folyosóra mutat és kissé félreáll, hogy be tudjon tódulni a tömeg.*
251. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 13:12:14
Üzenet elküldve: 2012-08-22 13:12:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Érzelem nem ül ki az arcára, inkább fagyos tekintettel méregeti az egybe gyűlteket.Nem tartja semmilyen körülmény között viccesnek a kialakult helyzetet, hogy többen pályáznak erre az építményre.Az úri hölgy hívja fel a figyelmüket egy valamire ami megjelent. A hangot igazság szerint hallotta de cseppet sem akart odanézni. Kérdőn tekint a nőre, mert nem tudja mire véli a reakcióját.*
-Semmi különös nem lehetett, biztosan valaki itt akar szórakozni.*A kardja mérete nem hagyományos, úgy véli ha a hajó gyomrába indul akkor a kardja használhatatlan.Odafordul ahol kopogtattak és ha nem akadályozza meg senki akkor fegyverének segítségével betöri az ablaküveget.*
-Bújj elő! Mérkőzzünk meg!*Természetesen a szemével rajta tartja a másik három idegenen a szemét.Magában véli talán fiatal kora ellenére ő van a legjobb erőben meg harci tapasztalattal megáldva. Előveszi a róka figuráját és mormogni kezd a többiek előtt egy fohászt. Ebben az esetben nem hunyja be a szemét hanem mindvégig áramoltatja ki magából a negatív érzéseket.*
A hozzászólás írója (Gorduzar Ifimeton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 13:14:35
*Érzelem nem ül ki az arcára, inkább fagyos tekintettel méregeti az egybe gyűlteket.Nem tartja semmilyen körülmény között viccesnek a kialakult helyzetet, hogy többen pályáznak erre az építményre.Az úri hölgy hívja fel a figyelmüket egy valamire ami megjelent. A hangot igazság szerint hallotta de cseppet sem akart odanézni. Kérdőn tekint a nőre, mert nem tudja mire véli a reakcióját.*
-Semmi különös nem lehetett, biztosan valaki itt akar szórakozni.*A kardja mérete nem hagyományos, úgy véli ha a hajó gyomrába indul akkor a kardja használhatatlan.Odafordul ahol kopogtattak és ha nem akadályozza meg senki akkor fegyverének segítségével betöri az ablaküveget.*
-Bújj elő! Mérkőzzünk meg!*Természetesen a szemével rajta tartja a másik három idegenen a szemét.Magában véli talán fiatal kora ellenére ő van a legjobb erőben meg harci tapasztalattal megáldva. Előveszi a róka figuráját és mormogni kezd a többiek előtt egy fohászt. Ebben az esetben nem hunyja be a szemét hanem mindvégig áramoltatja ki magából a negatív érzéseket.*
A hozzászólás írója (Gorduzar Ifimeton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 13:14:35
250. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 11:46:22
Üzenet elküldve: 2012-08-22 11:46:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Már mindenki a fedélzeten tartózkodik, kivéve őt, jobbnak látja közelebbről szemlélni az eseményeket, ezért miután belebújt csizmájába egy fürge ugrással csatlakozik a hármashoz. Az ellenségeskedő pillantásokat könnyedén pergeti le magáról, elbűvölő magabiztossággal lép az egybegyűltek közé. Nem kíván a társaság középpontjába kerülni, inkább csendben figyeli meg őket, míg Pyrkon talán újabb adag hazugsággal áll elő fedezésükre. Nem mintha szükség lenne rá, de tisztán kivehető mennyire élvezi, hogy hős képében tetszeleghet. Nanaia szemszögéből olyan, mint egy túlbuzgó bohóc, de nem szánalmat ébreszt benne, inkább valami halvány elismerést. Biztató mosolyt küld a férfi irányába, majd figyelmét a kalózra fordítja. Közelebbről megnézve sem tűnik túl veszélyesnek, első ránézésre szája és hevessége nagyobbnak látszik, mint ereje. Nem mellesleg ruhája alapján úgy néz ki, mint akit nemrég vetett partra a folyó, ez azt engedi sejtetni, hogy valós helyzetéhez képest pökhendi, rátarti módon viselkedik.
Nanaia tekintete hamarosan a rejtélyes idegenre siklik, s csak így szemtől szemben állva tűnik fel neki meghökkentő magassága. Alaposan végigméri a fiatal fiút, felfedezi szemében a kiábrándultságot, mit eddigi sanyarú élete ébreszthetett. "Kár, pedig igazán helyes..." A Gorduzar arcán éktelenkedő heg gondolatot ébreszt a nőben, s késztetést érez arra, hogy kezével is végigsimítson rajta, de nem teszi. Némi sajnálatot táplál iránta, de a benyomások keltette érzelmek nem ütköznek ki arcára. A társaság felé még mindig kedvesen mosolyog, s érdeklődő pillantásokat küldd szótlanul. A hajótest belsejéből újabb nyögés hallatszik, mintha maga roncs lélegezne fel, majd alig hallható üvegkocogásra lesz figyelmes. Talán elsőként veszi észre az ablakból őket figyelő rémet, ami nem várt érzelmeket idéz elő belőle. Tekintete megfagy és ridegen mered az ablakra, még azután is, hogy a lény eltűnik, hisz csak ekkor dolgozza fel a látottakat. Teljesen elveszti önkontrollját, s valami rémülettel vegyített kíváncsiság veszi át az uralmat teste felett.*
- Ti is láttátok? Mi a fene volt ez?!
*Nem fordul a többiek felé, még mindig nem tudja levenni szemét az ablakról, hátha újra feltűnik az a fej és megbizonyosodik róla, hogy optikai csalódás volt a hiányzó arc. Legszívesebben kivont karddal rontana be a fülkébe, de jobbnak látja előre engedni valakit, nem tudni mi vár rájuk bent, ne ő legyen az első áldozat. Nem gyávaságból, inkább megfontoltságból várakozik míg valamelyikük cselekszik, s mimikája lassan átalakul, gyanakvó, de kíváncsi érzéseket magára öltve.*
A hozzászólás írója (Nanaia Gauri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 11:52:12
*Már mindenki a fedélzeten tartózkodik, kivéve őt, jobbnak látja közelebbről szemlélni az eseményeket, ezért miután belebújt csizmájába egy fürge ugrással csatlakozik a hármashoz. Az ellenségeskedő pillantásokat könnyedén pergeti le magáról, elbűvölő magabiztossággal lép az egybegyűltek közé. Nem kíván a társaság középpontjába kerülni, inkább csendben figyeli meg őket, míg Pyrkon talán újabb adag hazugsággal áll elő fedezésükre. Nem mintha szükség lenne rá, de tisztán kivehető mennyire élvezi, hogy hős képében tetszeleghet. Nanaia szemszögéből olyan, mint egy túlbuzgó bohóc, de nem szánalmat ébreszt benne, inkább valami halvány elismerést. Biztató mosolyt küld a férfi irányába, majd figyelmét a kalózra fordítja. Közelebbről megnézve sem tűnik túl veszélyesnek, első ránézésre szája és hevessége nagyobbnak látszik, mint ereje. Nem mellesleg ruhája alapján úgy néz ki, mint akit nemrég vetett partra a folyó, ez azt engedi sejtetni, hogy valós helyzetéhez képest pökhendi, rátarti módon viselkedik.
Nanaia tekintete hamarosan a rejtélyes idegenre siklik, s csak így szemtől szemben állva tűnik fel neki meghökkentő magassága. Alaposan végigméri a fiatal fiút, felfedezi szemében a kiábrándultságot, mit eddigi sanyarú élete ébreszthetett. "Kár, pedig igazán helyes..." A Gorduzar arcán éktelenkedő heg gondolatot ébreszt a nőben, s késztetést érez arra, hogy kezével is végigsimítson rajta, de nem teszi. Némi sajnálatot táplál iránta, de a benyomások keltette érzelmek nem ütköznek ki arcára. A társaság felé még mindig kedvesen mosolyog, s érdeklődő pillantásokat küldd szótlanul. A hajótest belsejéből újabb nyögés hallatszik, mintha maga roncs lélegezne fel, majd alig hallható üvegkocogásra lesz figyelmes. Talán elsőként veszi észre az ablakból őket figyelő rémet, ami nem várt érzelmeket idéz elő belőle. Tekintete megfagy és ridegen mered az ablakra, még azután is, hogy a lény eltűnik, hisz csak ekkor dolgozza fel a látottakat. Teljesen elveszti önkontrollját, s valami rémülettel vegyített kíváncsiság veszi át az uralmat teste felett.*
- Ti is láttátok? Mi a fene volt ez?!
*Nem fordul a többiek felé, még mindig nem tudja levenni szemét az ablakról, hátha újra feltűnik az a fej és megbizonyosodik róla, hogy optikai csalódás volt a hiányzó arc. Legszívesebben kivont karddal rontana be a fülkébe, de jobbnak látja előre engedni valakit, nem tudni mi vár rájuk bent, ne ő legyen az első áldozat. Nem gyávaságból, inkább megfontoltságból várakozik míg valamelyikük cselekszik, s mimikája lassan átalakul, gyanakvó, de kíváncsi érzéseket magára öltve.*
A hozzászólás írója (Nanaia Gauri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 11:52:12
249. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 11:36:47
Üzenet elküldve: 2012-08-22 11:36:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Xenon, energiával telve a több órás meditációtól, ajkain még mindig azzal a sejtelmes, titokzatos mosollyal érkezik a folyópartra. Hiába, a meditálás utáni időre ok nélkül boldog lesz. Nagyon szereti az erdőt, amit mindig is a legkedvesebb helyének tekint, de van valami a hangosan zubogó folyóban, ami elbűvöli. Megsimogatja a vállán levő kis szőrös mókust, majd belenyúl kezével a hűvös, tiszta folyóba. Pár perc múlva elindul igazi céljához: a szülei végső nyughelyére, a Temetőbe.*
248. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 09:46:33
Üzenet elküldve: 2012-08-22 09:46:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Senki sem gondolná, hogy egy magányos, 'látszólag' lakatlan hajó bizony valaki(k)nek a segítségével kellett, hogy elinduljon. Na de mi lett a legénységgel? Ők hol vannak? Elvégre egy ekkora vízjáró emberei nem tűnhetnek csak úgy el...
A négyes ott a hajón heves vitába keveredik, csűrik, csavarják a szavakat a maguk módján, azonban váratlanul egy újabb nyögés árad ki az egyetlen ajtó mögül, mely a hajó aljába vezet. Ez nem állattól származik, nem is egy olyan embertől, ki kínok közepette fekszik, és segítségre vár. Nem... De akkor kitől - vagy mitől - jöhet?
Ez időtájt a folyópartról lassan az utolsó fürdőző család is hazaszállingózik, az utolsó hajó is tovaúszik, így messze a vidéken csak ez a négy alak maradt. Baljóslatúan az ég is beborul, s nemsokára, röpke egy órán belül a nap utolsó fényei is el fognak tűnni, mikor minden sötétségbe fog borulni.
A négyes még mindig azzal van elfoglalva, hogy kié az ismeretlen hajó, s kié nem - ám váratlanul halk üvegkocogtatás hangja árad a bejárat felől. Az ajtó mellett van egy kisebb, mocskos, koszos üveg, mely mögül valami mereven bámulja az idegeneket. Alig két másodperc az az idő, míg észre lehet venni azt a... valamit, ami azonnal el is tűnik az ablakból, s újra síri csend lesz. Az első, hirtelen pillantásra emberi arc tűnik fel, azonban felfogva a látott képeket... Arcának egy része hiányzik, s így hiányos, rothadó fogsora néz farkasszemet a kintiekkel.
Észrevette egyáltalán a négyes azt a fura alakot? S ha észrevették, akkor nem gondolhatják azt, hogy képzeletük játszik velük? Ám ha hisznek a szemüknek... Akkor mit rejthet valójában ez a... 'lakatlan' hajó?*
*Senki sem gondolná, hogy egy magányos, 'látszólag' lakatlan hajó bizony valaki(k)nek a segítségével kellett, hogy elinduljon. Na de mi lett a legénységgel? Ők hol vannak? Elvégre egy ekkora vízjáró emberei nem tűnhetnek csak úgy el...
A négyes ott a hajón heves vitába keveredik, csűrik, csavarják a szavakat a maguk módján, azonban váratlanul egy újabb nyögés árad ki az egyetlen ajtó mögül, mely a hajó aljába vezet. Ez nem állattól származik, nem is egy olyan embertől, ki kínok közepette fekszik, és segítségre vár. Nem... De akkor kitől - vagy mitől - jöhet?
Ez időtájt a folyópartról lassan az utolsó fürdőző család is hazaszállingózik, az utolsó hajó is tovaúszik, így messze a vidéken csak ez a négy alak maradt. Baljóslatúan az ég is beborul, s nemsokára, röpke egy órán belül a nap utolsó fényei is el fognak tűnni, mikor minden sötétségbe fog borulni.
A négyes még mindig azzal van elfoglalva, hogy kié az ismeretlen hajó, s kié nem - ám váratlanul halk üvegkocogtatás hangja árad a bejárat felől. Az ajtó mellett van egy kisebb, mocskos, koszos üveg, mely mögül valami mereven bámulja az idegeneket. Alig két másodperc az az idő, míg észre lehet venni azt a... valamit, ami azonnal el is tűnik az ablakból, s újra síri csend lesz. Az első, hirtelen pillantásra emberi arc tűnik fel, azonban felfogva a látott képeket... Arcának egy része hiányzik, s így hiányos, rothadó fogsora néz farkasszemet a kintiekkel.
Észrevette egyáltalán a négyes azt a fura alakot? S ha észrevették, akkor nem gondolhatják azt, hogy képzeletük játszik velük? Ám ha hisznek a szemüknek... Akkor mit rejthet valójában ez a... 'lakatlan' hajó?*
247. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 02:42:59
Üzenet elküldve: 2012-08-22 02:42:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Magabiztosságából egy cseppet sem veszít, mikor megjelenése nem a várt hatást gyakorolja az első látásra szerelmes párocskának tűnő idegenekre. Ellenben a közeledő férfi túlzott önbizalma igencsak meglepi. Ráadásul Mindirra majdhogynem azonnal kiszúrja, hogy csak hazudik, elvégre a köntörfalazás a lány szakterülete.
"Még hogy ez a nő gazdag? Na ne etess!" Vet egy jelentőségteljes pillantást a mezítláb, bőrvértben álldogáló teremtésre. "Ezt még ki se rabolnám." Arcára szinte kiülnek érzelmei, gondolatai, de mindennek ellenére, a Laenahur Cheven néven bemutatkozott egyén egyre közelebb merészkedik hozzá.*
- Pimasz *Lép egyet a férfi irányába. Ezzel egy időben kardját maga mellé engedi, bal kezét pedig látszólag hanyagul a csípőjére teszi, elvégre az előtte álló nem sejtheti, hogy derekára kötött övében tőrök hada lapul.* és hazug vagy. *Még egyet lép a jövevény irányába, így testüket már csak egy vékony, izzó levegőréteg választja el. Szeme, melyből könnyedén kiolvasható az, hogy mennyire élvezi ezt a nevetséges játékot, a másik tekintetét keresi. Látszik rajta, hogy mondandóját korántsem fejezte be, ám mielőtt válaszra nyithatná ajkait, egy eddig ismeretlen hang szólal meg.
"Nocsak. Mégis van gazdája ennek a ladiknak? Sebaj, legalább nem nekem kell foglalkoznom velük."*
- Ez esetben, úgy vélem az úr magával óhajt beszélni. *Közli hamiskás mosollyal a száján, úgy, hogy egy pillantásra sem méltatja az idegen hang tulajdonosát.*
A hozzászólás írója (Frachst Mindirra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 02:45:42
*Magabiztosságából egy cseppet sem veszít, mikor megjelenése nem a várt hatást gyakorolja az első látásra szerelmes párocskának tűnő idegenekre. Ellenben a közeledő férfi túlzott önbizalma igencsak meglepi. Ráadásul Mindirra majdhogynem azonnal kiszúrja, hogy csak hazudik, elvégre a köntörfalazás a lány szakterülete.
"Még hogy ez a nő gazdag? Na ne etess!" Vet egy jelentőségteljes pillantást a mezítláb, bőrvértben álldogáló teremtésre. "Ezt még ki se rabolnám." Arcára szinte kiülnek érzelmei, gondolatai, de mindennek ellenére, a Laenahur Cheven néven bemutatkozott egyén egyre közelebb merészkedik hozzá.*
- Pimasz *Lép egyet a férfi irányába. Ezzel egy időben kardját maga mellé engedi, bal kezét pedig látszólag hanyagul a csípőjére teszi, elvégre az előtte álló nem sejtheti, hogy derekára kötött övében tőrök hada lapul.* és hazug vagy. *Még egyet lép a jövevény irányába, így testüket már csak egy vékony, izzó levegőréteg választja el. Szeme, melyből könnyedén kiolvasható az, hogy mennyire élvezi ezt a nevetséges játékot, a másik tekintetét keresi. Látszik rajta, hogy mondandóját korántsem fejezte be, ám mielőtt válaszra nyithatná ajkait, egy eddig ismeretlen hang szólal meg.
"Nocsak. Mégis van gazdája ennek a ladiknak? Sebaj, legalább nem nekem kell foglalkoznom velük."*
- Ez esetben, úgy vélem az úr magával óhajt beszélni. *Közli hamiskás mosollyal a száján, úgy, hogy egy pillantásra sem méltatja az idegen hang tulajdonosát.*
A hozzászólás írója (Frachst Mindirra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 02:45:42
246. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 01:38:39
Üzenet elküldve: 2012-08-22 01:38:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
// Esemény - A kísérteties hajó //
*Úgy tűnik a délután bővelkedik az eseményekben, de Nanaia ezt cseppet sem bánja, sőt remekül szórakozik. Mintha a világ egy nagy cirkusszá állt volna össze a mai napra, csak az ő kedvéért. Bocsáttassék meg neki a túlzott irónia, de nem szokott hozzá az ilyen furcsa szerzetekhez, bár ezidáig úgy gondolta sokat látott már, ahhoz hogy meglepődjön, most ez irányú hite kicsit megrendül. Érdeklődve figyeli a semmiből felbukkant kalózt és nagy erőfeszítésekbe telik elfojtania nevetését, mivel számára nagyon úgy fest, hogy túl sok rumot vedelhetett a hölgyemény, azért beszél badarságokat. Egyelőre nem reagál a kivont kardra, bár ideje sem lenne, hisz Pyrkon helyette is cselekszik, s most úgy tűnik bebizonyítani akarja, hogy mégis remek mesemondó szerepben. A műsor pedig akkor igazán élvezetes, ha a néző is kiveheti belőle részét, így Nanaia habozás nélkül csatlakozik, s mikor az ő bemutatására kerül sor szelíd szerepbe bújva óvatosan közbevág.*
- Csak Miss!
*Majd újra hallgatásba burkolózik, s hálás tekintetet mímelve nézi mondvacsinált inasát, aki tovább csűri-csavarja történetük fonalát. "De hol lesz a sereg, ha tényleg szükség lesz rá..." Sóhajt fel magában, majd kezét köpenye takarásában, észrevétlenül kardja markolatára csúsztatja, ha esetleg szükség lenne rá, gyorsan előránthassa. Pyrkon nőkre irányított megjegyzésénél azért figyelmeztetőleg megköszörüli torkát, de ezt is teljesen átszellemült nemesi módon teszi, miként a kisasszonyok. Bár ha választhatott volna, szíve szerint más szerepben tetszelegne, de ez az improvizáció gyönyörűsége, ahhoz kell alkalmazkodni, amiben feltüntetnek. Nanaiánk csak némán álldogál, egyenes háttal, érdeklődő tekintettel mosolyogva szemléli az eseményeket. Alig hogy Pyrkon befejezi mondandóját, újabb fordulat következik és felbukkan egy rejtélyes fekete szemű idegen, ugyanazon követelésekkel, mellyel a kalóz leányzó is. Nanaia megadón felsóhajt, de továbbra is szótlanul néz szembe az újabb kivont karddal. Magabiztosan, akár egy őrség védelmezte nemes kisasszonyka. Gondolatban sem kavarodnak fel érzelmei, sokkal inkább megnyugvással tölti el az új személy megjelenése. "Legalább ezek kicsinálják egymást, amíg én kifosztom a romokat..."*
*Úgy tűnik a délután bővelkedik az eseményekben, de Nanaia ezt cseppet sem bánja, sőt remekül szórakozik. Mintha a világ egy nagy cirkusszá állt volna össze a mai napra, csak az ő kedvéért. Bocsáttassék meg neki a túlzott irónia, de nem szokott hozzá az ilyen furcsa szerzetekhez, bár ezidáig úgy gondolta sokat látott már, ahhoz hogy meglepődjön, most ez irányú hite kicsit megrendül. Érdeklődve figyeli a semmiből felbukkant kalózt és nagy erőfeszítésekbe telik elfojtania nevetését, mivel számára nagyon úgy fest, hogy túl sok rumot vedelhetett a hölgyemény, azért beszél badarságokat. Egyelőre nem reagál a kivont kardra, bár ideje sem lenne, hisz Pyrkon helyette is cselekszik, s most úgy tűnik bebizonyítani akarja, hogy mégis remek mesemondó szerepben. A műsor pedig akkor igazán élvezetes, ha a néző is kiveheti belőle részét, így Nanaia habozás nélkül csatlakozik, s mikor az ő bemutatására kerül sor szelíd szerepbe bújva óvatosan közbevág.*
- Csak Miss!
*Majd újra hallgatásba burkolózik, s hálás tekintetet mímelve nézi mondvacsinált inasát, aki tovább csűri-csavarja történetük fonalát. "De hol lesz a sereg, ha tényleg szükség lesz rá..." Sóhajt fel magában, majd kezét köpenye takarásában, észrevétlenül kardja markolatára csúsztatja, ha esetleg szükség lenne rá, gyorsan előránthassa. Pyrkon nőkre irányított megjegyzésénél azért figyelmeztetőleg megköszörüli torkát, de ezt is teljesen átszellemült nemesi módon teszi, miként a kisasszonyok. Bár ha választhatott volna, szíve szerint más szerepben tetszelegne, de ez az improvizáció gyönyörűsége, ahhoz kell alkalmazkodni, amiben feltüntetnek. Nanaiánk csak némán álldogál, egyenes háttal, érdeklődő tekintettel mosolyogva szemléli az eseményeket. Alig hogy Pyrkon befejezi mondandóját, újabb fordulat következik és felbukkan egy rejtélyes fekete szemű idegen, ugyanazon követelésekkel, mellyel a kalóz leányzó is. Nanaia megadón felsóhajt, de továbbra is szótlanul néz szembe az újabb kivont karddal. Magabiztosan, akár egy őrség védelmezte nemes kisasszonyka. Gondolatban sem kavarodnak fel érzelmei, sokkal inkább megnyugvással tölti el az új személy megjelenése. "Legalább ezek kicsinálják egymást, amíg én kifosztom a romokat..."*
245. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 01:05:14
Üzenet elküldve: 2012-08-22 01:05:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A kísérteties hajó //
*A folyópartra érkezik amiben nem csalódik mert úgy kell kinéznie, ahogy egy folyópartnak kell.Most először érzi, hogy a nap erősen süt így jobb ötlet híján belegázol a folyóba óvatlanul. A folyó sodrása magával ragadja egy kicsit, hogy távolabb erős kezeivel sikeresen kievezzen a partra.
"Meleg helyzet volt." Jegyzi meg, egyben megpillant a közelben egy hajót. Érdeklődését felkelti, mert még nem látott vízi hajót életében, főleg nagy méretben. Megindul a hajó felé ahol egy nőt pillant meg, később még két személyt. Nem foglalkozik a vizes és vérfoltos szakadt ruhájával, hanem közeledik feléjük.
"Megszólítsam őket? "A kommunikáció sosem volt az erőssége sokkal inkább a harcban jeleskedett.Felmászik a hajóra és hűvösen megszólal, közben szemeivel ellenőrzi a jelenlevőket.*
-Ez az én hajóm és senkinek nem adom át.* Hangja határozottan szólal fel, kellő zordsággal fűszerezve. Obszidián szemei mint éles penge döfi át őket. Talán azzal veti el a sulykot, hogy a méretes szablyája kiszabadul a tokból.*
*A folyópartra érkezik amiben nem csalódik mert úgy kell kinéznie, ahogy egy folyópartnak kell.Most először érzi, hogy a nap erősen süt így jobb ötlet híján belegázol a folyóba óvatlanul. A folyó sodrása magával ragadja egy kicsit, hogy távolabb erős kezeivel sikeresen kievezzen a partra.
"Meleg helyzet volt." Jegyzi meg, egyben megpillant a közelben egy hajót. Érdeklődését felkelti, mert még nem látott vízi hajót életében, főleg nagy méretben. Megindul a hajó felé ahol egy nőt pillant meg, később még két személyt. Nem foglalkozik a vizes és vérfoltos szakadt ruhájával, hanem közeledik feléjük.
"Megszólítsam őket? "A kommunikáció sosem volt az erőssége sokkal inkább a harcban jeleskedett.Felmászik a hajóra és hűvösen megszólal, közben szemeivel ellenőrzi a jelenlevőket.*
-Ez az én hajóm és senkinek nem adom át.* Hangja határozottan szólal fel, kellő zordsággal fűszerezve. Obszidián szemei mint éles penge döfi át őket. Talán azzal veti el a sulykot, hogy a méretes szablyája kiszabadul a tokból.*
244. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 00:30:53
Üzenet elküldve: 2012-08-22 00:30:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
-Hmmm Luna. *Hatásszünet.* Szép név. Illik önhöz, valahogy kihozza a személyiségét. Rideg, rövid és mégis szép.
*Mondja az ork szokásos dörmögő hangnemben.
Majd kirázza a csuhájából a homokot és lesöpri a maradék piszkot. Bár a csuhán ez már nem segít. Megannyi vágás és megannyi folt van már rajta. Nem beszélve a vérfoltokról és egyéb nyomokról. A vállon még égés nyom is van...*
-Nem csoda, hogy hallott róla. Azzal a váddal ítéltek volna el, hogy kicsináltam a Tanácsnokot. De végül nem ez lett...
*Elhallgat. Nem akar egyenlőre Lunának az idegen eredetű szárnyas lényekről beszélni, mert még a végén bolondnak, vagy holdkórosnak nézné.
Majd vet még egy pillantást a folyóra és Ő is menetirányba áll a csapás felé és így szól:*
-Nos látom maga sem egy társaság központú személy. Asziszem ezzel nem lesz gondja az elkövetkezendőkben.
*Azzal kezével mutatja, hogy indulhatnak a csapáson át.*
*Mondja az ork szokásos dörmögő hangnemben.
Majd kirázza a csuhájából a homokot és lesöpri a maradék piszkot. Bár a csuhán ez már nem segít. Megannyi vágás és megannyi folt van már rajta. Nem beszélve a vérfoltokról és egyéb nyomokról. A vállon még égés nyom is van...*
-Nem csoda, hogy hallott róla. Azzal a váddal ítéltek volna el, hogy kicsináltam a Tanácsnokot. De végül nem ez lett...
*Elhallgat. Nem akar egyenlőre Lunának az idegen eredetű szárnyas lényekről beszélni, mert még a végén bolondnak, vagy holdkórosnak nézné.
Majd vet még egy pillantást a folyóra és Ő is menetirányba áll a csapás felé és így szól:*
-Nos látom maga sem egy társaság központú személy. Asziszem ezzel nem lesz gondja az elkövetkezendőkben.
*Azzal kezével mutatja, hogy indulhatnak a csapáson át.*
243. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-22 00:17:52
Üzenet elküldve: 2012-08-22 00:17:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
*A part elhagyása igen kecsegtető ajánlatnak hangzik. Unja már ezt a helyet. Először is még mindig túlságosan a város részét képezi, másodszor pedig egyre nagyobbá válik a nyüzsgés. Viszont, ha feltétlenül útitársra van szükség, az előtte lévő pont megteszi. Nem kérdezősködik, nem akadályozza, talán még segítheti is az út során.
A kivégzés szóról eszébe jut, hogy igen, talán tényleg hallott valami ilyesmiről.*
- Luna vagyok.. *viszonozza a bemutatkozást majd elgondolkozik.* Minden esetre úgy tűnik hogy sikerült szerencsésen elkerülnie a kivégzést. *válaszolja végül, mondhatni, már majdnem valami beszélgetés szerűbe kezdve az orkkal.*
- Az ötletet, miszerint itt hagyjuk a partot, díjazom. És semmi okom nincs ellenezni azt hogy velem jöjjön. *mondja, majd jobban összehúzza magán a köpenyt, mit akkor tárt szét, mikor bőrét nedvesítette meg a folyó vizével.*
- Ha Önnek sincs más dolga itt, felőlem akár indulhatunk is. *mondja, testével már útjuk irányába fordulva. "Ha esetleg mégis akadályozna valamiben az út során, akkor elválok tőle, és folytatom tovább egyedül." Tisztázza magában, felkészülve minden eshetőségre.*
A kivégzés szóról eszébe jut, hogy igen, talán tényleg hallott valami ilyesmiről.*
- Luna vagyok.. *viszonozza a bemutatkozást majd elgondolkozik.* Minden esetre úgy tűnik hogy sikerült szerencsésen elkerülnie a kivégzést. *válaszolja végül, mondhatni, már majdnem valami beszélgetés szerűbe kezdve az orkkal.*
- Az ötletet, miszerint itt hagyjuk a partot, díjazom. És semmi okom nincs ellenezni azt hogy velem jöjjön. *mondja, majd jobban összehúzza magán a köpenyt, mit akkor tárt szét, mikor bőrét nedvesítette meg a folyó vizével.*
- Ha Önnek sincs más dolga itt, felőlem akár indulhatunk is. *mondja, testével már útjuk irányába fordulva. "Ha esetleg mégis akadályozna valamiben az út során, akkor elválok tőle, és folytatom tovább egyedül." Tisztázza magában, felkészülve minden eshetőségre.*
242. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-21 23:59:02
Üzenet elküldve: 2012-08-21 23:59:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
*"Jégből van bár mikor legutóbb láttam, nem abból volt..." Gondolja az ork, majd így szól akaratlanul vakarászva a vaskezét:*
-Én is arra tartok. *Azzal fordul egyet és felveszi a ledobott felszerelést. A mellvértet, a szíjakat és a pallost. Majd a végén a viharvert csuhát is.*
-Ha nincs ellenére Önnel tartok éjleány. És nyugodjon meg nem firtatom miért távozik. Én is ismeretlen okokból megyek el.
*Mondja az ork két kezét feltartva.
Láthatóan határozott és nehézségeket hordozó fiatal lány. Sötételf mércével semmiképp nem olyan idős mint Elwyrien, akivel Ő találkozott. Kicsit apróbb termetű is, de nőiességben nem múlja felül az idősebb Elwyrien az egyenlőre idegen lányt, aki előtte áll. Bár az ork lezárta élete ezen szakaszát... a nőket attól még megnézi magának.*
-Ha gondolja itt hagyhatjuk a partot. Amúgy a nevem Chothal... ne legyen meglepődve pár napja még ki akartak végezni.
*Közben megsimítja az ujján lévő különleges vörös gyűrűt.*
-Én is arra tartok. *Azzal fordul egyet és felveszi a ledobott felszerelést. A mellvértet, a szíjakat és a pallost. Majd a végén a viharvert csuhát is.*
-Ha nincs ellenére Önnel tartok éjleány. És nyugodjon meg nem firtatom miért távozik. Én is ismeretlen okokból megyek el.
*Mondja az ork két kezét feltartva.
Láthatóan határozott és nehézségeket hordozó fiatal lány. Sötételf mércével semmiképp nem olyan idős mint Elwyrien, akivel Ő találkozott. Kicsit apróbb termetű is, de nőiességben nem múlja felül az idősebb Elwyrien az egyenlőre idegen lányt, aki előtte áll. Bár az ork lezárta élete ezen szakaszát... a nőket attól még megnézi magának.*
-Ha gondolja itt hagyhatjuk a partot. Amúgy a nevem Chothal... ne legyen meglepődve pár napja még ki akartak végezni.
*Közben megsimítja az ujján lévő különleges vörös gyűrűt.*
241. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-08-21 23:45:11
Üzenet elküldve: 2012-08-21 23:45:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
*Az ork gyorsan kiszúrja Luna szemlélődését, de ez okból villantott égési sérülései nem váltanak ki különösebb ingert a nőből. Megjátszhatná az ijedős lánykát, ám nem áll szándékában. A férfi konfliktust kerülően gyorsan hárítja kissé támadó jellegű kérdését, majd új kérdésbe kezd. Az éjbőrű rövid vizsgálódás után egy viszonylag nyugodtnak mutatkozó orknak titulálja be az előtte állót. Láthatóan volt már dolga ezzel-azzal, amolyan tűzben edzett fajta, és nem valami tipikus kocsmalakó.*
- Igen, a kikötőbe igyekszem. *válaszolja még mindig egy cseppnyi érzést sem mutatva. Talán leginkább egy rideg kőhöz lehetne hasonlítani, de ki tudja, jól megmunkálva talán még abból is több érzelem szűrődik mint Lunából.*
- Könnyen megeshet, hogy látott már valamikor, elég gyakorta mutatkozom a városban. Most viszont, ahogy láthatja, elhagyni készülök. *Néhány emlék gonosz mód szökik fejébe arról az időről, mikor Astoval együtt járták az utcákat, vagy éppen találkozásukról, mikor egykori kedvese kinézte magának az éjnő máig hűséges, és roppant makacs hátasát. Ezeket a képeket viszont gyorsan félreteszi magában. Megtanulta palástolni érzéseit, így a belső szomorúság nem ül ki arcára. Éjszínű bőre ugyanolyan rideg marad mint pár perce.*
- Igen, a kikötőbe igyekszem. *válaszolja még mindig egy cseppnyi érzést sem mutatva. Talán leginkább egy rideg kőhöz lehetne hasonlítani, de ki tudja, jól megmunkálva talán még abból is több érzelem szűrődik mint Lunából.*
- Könnyen megeshet, hogy látott már valamikor, elég gyakorta mutatkozom a városban. Most viszont, ahogy láthatja, elhagyni készülök. *Néhány emlék gonosz mód szökik fejébe arról az időről, mikor Astoval együtt járták az utcákat, vagy éppen találkozásukról, mikor egykori kedvese kinézte magának az éjnő máig hűséges, és roppant makacs hátasát. Ezeket a képeket viszont gyorsan félreteszi magában. Megtanulta palástolni érzéseit, így a belső szomorúság nem ül ki arcára. Éjszínű bőre ugyanolyan rideg marad mint pár perce.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057