Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 137 (2721. - 2740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/241_elf-felelf_ferfi.jpg)
![>Vaszív Utorkh [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
2740. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-06 16:05:35
Üzenet elküldve: 2017-09-06 16:05:35
ÚJ
![>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/241_elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nori, Noli, Clion//
*Adakver menekül egy darabig, majd nemsokára szemtől szembe kerül Sa'Theret őrült leányával. Arcán kényelmes mosoly látszik. A halhatatlanság tudata ami egész életét meghatározta.*
-Próbára hívtál, és csalsz. Megnyertem a próbádat, ne bosszantsd az istent. *Válaszolja. Ez valószínűleg nem fog beválni a lány nyilvánvalóan ölni akar, és most itt az alkalom, hogy vele is végezzen a kannibál után. Hát ha így kell lennie, legyen így, neki aztán nem számít egy kioltott élet. De amint elkezdené a küzdelmet valami baj történik.
Egy észre sem vett ellenség, egy idegen mágia most beférkőzte magát az elméjébe, és az első erős csapásának lendülete rögtön tovább is gurítja a penge éle után.
Pár métert hengeredik a földön, és mire megáll már csak árnyéka korábbi önmagának. Olyan mintha túl sok piát nyelt volna le, vagy olyan füvet tömött volna a pipájába amit nem kellett volna. Bágyadt, a nyála folyik, és kardját erőtlenül mozgatja a levegőben, még csak nem is Nairada irányába. Talán megvághatja a felkészületlen ellenfelet, de a lány jelenlegi képességeit tekintve az nyugodtan belé döfheti a csont tőrt. És bár egy döfés nem lesz halálos, hacsak nem a torkán találja el, a sötét isten papnőjének épp elég ideje van, hogy akár tízszer is mellbe döfje ellenfelét, ha elég direkt és elég agresszív.*
-Meeah... *Nyög valamit, maga sem tudja mit. Ebben az állapotában egész békésen halna meg. Úgy, hogy azt maga sem venné észre, és nem érezné a húsába mélyedő kés fájdalmát.*
*Adakver menekül egy darabig, majd nemsokára szemtől szembe kerül Sa'Theret őrült leányával. Arcán kényelmes mosoly látszik. A halhatatlanság tudata ami egész életét meghatározta.*
-Próbára hívtál, és csalsz. Megnyertem a próbádat, ne bosszantsd az istent. *Válaszolja. Ez valószínűleg nem fog beválni a lány nyilvánvalóan ölni akar, és most itt az alkalom, hogy vele is végezzen a kannibál után. Hát ha így kell lennie, legyen így, neki aztán nem számít egy kioltott élet. De amint elkezdené a küzdelmet valami baj történik.
Egy észre sem vett ellenség, egy idegen mágia most beférkőzte magát az elméjébe, és az első erős csapásának lendülete rögtön tovább is gurítja a penge éle után.
Pár métert hengeredik a földön, és mire megáll már csak árnyéka korábbi önmagának. Olyan mintha túl sok piát nyelt volna le, vagy olyan füvet tömött volna a pipájába amit nem kellett volna. Bágyadt, a nyála folyik, és kardját erőtlenül mozgatja a levegőben, még csak nem is Nairada irányába. Talán megvághatja a felkészületlen ellenfelet, de a lány jelenlegi képességeit tekintve az nyugodtan belé döfheti a csont tőrt. És bár egy döfés nem lesz halálos, hacsak nem a torkán találja el, a sötét isten papnőjének épp elég ideje van, hogy akár tízszer is mellbe döfje ellenfelét, ha elég direkt és elég agresszív.*
-Meeah... *Nyög valamit, maga sem tudja mit. Ebben az állapotában egész békésen halna meg. Úgy, hogy azt maga sem venné észre, és nem érezné a húsába mélyedő kés fájdalmát.*
2739. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-06 15:31:26
Üzenet elküldve: 2017-09-06 15:31:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nolie, Nori, Adakver//
*Pocsék érzés, ha az ember tehetetlen, mikor a lassan ősellenségévé avanzsáló úrielf éppen egy nyilat röptet a testébe. Pedig ha Rason múlna, és a méreg nem kezdene el rögtön szétterjedni a testében, akkor bizony Adakver is nagy bajban lehetne. Három az egy ellen nem túl sok jóval kecsegtetne a számára, de hát mint tudjuk nem épp így alakulnak a dolgok.
A méreg hatása egészen szokatlan tüneteket produkál a kannibálon. Először is jó ideig képtelen uralkodni a testén, verejtékezik, mégis úgy érzi mintha most rögtön megfagyna. Nem igazán van tisztában azzal, hogy mi is történik körülötte, és már azt is hihetné, hogy meghalt. Azonban végül mintha visszatérne az élet a testrészeibe, visszanyeri az eszméletét is. Gyenge, nem is bír felkelni, a méreg még mindig dolgozik a testében, de arra képes, hogy szemügyre vegye a mellette békésen nyugvó üvegcséket. A kislány úgy tűnik gondolt rá, ami ha nem lenne a nyíl okozta fájdalom, mit újra érezni kezd, még talán jól is esne rothadó lelkének.
Nem ért az efféle bűvös italokhoz, de mikor Nori adott neki egy ilyen üvegcsével bizony hamar jobban lett. Így tehát talán az egyik most is segít rajta. Óvatosan kitapogatja lassan, szaggatott mozdulatokkal az egyik ilyen bájitalt, majd amint elég erőt gyűjt ahhoz, hogy a szájához emelje felhörpinti azt.
Zsibbadt ajkai széléről pár korty lefolyik az arcára, miután egyáltalán nem könnyű jelenleg uralkodnia saját mozdulatain. Aztán meg csak reménykedik, hogy minél hamarabb talpra tud állni.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal semlegesít minden természetben előforduló mérget és káros anyagot.
*Pocsék érzés, ha az ember tehetetlen, mikor a lassan ősellenségévé avanzsáló úrielf éppen egy nyilat röptet a testébe. Pedig ha Rason múlna, és a méreg nem kezdene el rögtön szétterjedni a testében, akkor bizony Adakver is nagy bajban lehetne. Három az egy ellen nem túl sok jóval kecsegtetne a számára, de hát mint tudjuk nem épp így alakulnak a dolgok.
A méreg hatása egészen szokatlan tüneteket produkál a kannibálon. Először is jó ideig képtelen uralkodni a testén, verejtékezik, mégis úgy érzi mintha most rögtön megfagyna. Nem igazán van tisztában azzal, hogy mi is történik körülötte, és már azt is hihetné, hogy meghalt. Azonban végül mintha visszatérne az élet a testrészeibe, visszanyeri az eszméletét is. Gyenge, nem is bír felkelni, a méreg még mindig dolgozik a testében, de arra képes, hogy szemügyre vegye a mellette békésen nyugvó üvegcséket. A kislány úgy tűnik gondolt rá, ami ha nem lenne a nyíl okozta fájdalom, mit újra érezni kezd, még talán jól is esne rothadó lelkének.
Nem ért az efféle bűvös italokhoz, de mikor Nori adott neki egy ilyen üvegcsével bizony hamar jobban lett. Így tehát talán az egyik most is segít rajta. Óvatosan kitapogatja lassan, szaggatott mozdulatokkal az egyik ilyen bájitalt, majd amint elég erőt gyűjt ahhoz, hogy a szájához emelje felhörpinti azt.
Zsibbadt ajkai széléről pár korty lefolyik az arcára, miután egyáltalán nem könnyű jelenleg uralkodnia saját mozdulatain. Aztán meg csak reménykedik, hogy minél hamarabb talpra tud állni.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal semlegesít minden természetben előforduló mérget és káros anyagot.
2738. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-06 15:06:05
Üzenet elküldve: 2017-09-06 15:06:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Ras, Adakver, Nolie//<br>
<br>
*A varázslata besül, így egyelőre semmi hasznát nem veszik a többiek. Inkább behúzódik egy fa mögé, ahonnan Noriékat is láthatja, és az épp összeeső Rasdehert. Riadtan pillant ki, mi történik a párossal. Az elf nekiiramodik a folyó mentén, a lány követi, így ők kettesben maradnak a fa tövében. Előmerészkedik, leguggol a férfihez, hogy megvizsgálja. Nincs komolyabb baja, csak elájult. A nyilon lehetett valami bénító méreg, ami kiütötte egy időre. Nincs ideje sokat időznie mellette, barátnéja után szeretne sietni minél előbb. Előkotor néhány varázsitalt a táskából, ami meg a másik hasznára lehet, mikor magához tér, mellé pakolja őket, és a többiek után szalad.
( 2 Halványlila varázsital Rasdeher Clion számára.
2 Világoszöld varázsital Rasdeher Clion számára. )
Félő, hogy teljesen eltűntek a fás ösvényen, de nagy megkönnyebbülésére néhány perc múlba beéri őket. Nem merészkedik közel, nehogy ő legyen a következő célpontja az íjásznak, de innen is varazsolhat, már ha nem rontja el megint. Tartja a tisztes távolságot, lehunyja a szemét, halkan mormol a bajsza alatt, és Adakvert veszi célba. Nagyon reméli, hogy ez sikerülni fog, különben az ő hibája Nori életébe kerülhet.
Ha legnagyobb örömére sikerrel hajtja végre a mágiát, akkor a lány mellé lépve gyorsan elmagyarázza neki, mit tett, és hogy sietniük kell, mert a hatás rövid ideig tart.
Ha ismét besül, akkor már nem próbálkozik tovább, mára elengedi ezt, és inkább szalad az életéért. Rasdeher meg fogja tudni gyógyítani magát, majd ő megmenti a lányt, ha már szegény tündérke éles helyzetben hozta a lehető legrosszabb formáját.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont személy félálomba, a valóság és képzelet határára zuhan rövid időre (1 kör), onnan kizökkenteni a hatás idejére semmilyen módon nem lehetséges.
<br>
*A varázslata besül, így egyelőre semmi hasznát nem veszik a többiek. Inkább behúzódik egy fa mögé, ahonnan Noriékat is láthatja, és az épp összeeső Rasdehert. Riadtan pillant ki, mi történik a párossal. Az elf nekiiramodik a folyó mentén, a lány követi, így ők kettesben maradnak a fa tövében. Előmerészkedik, leguggol a férfihez, hogy megvizsgálja. Nincs komolyabb baja, csak elájult. A nyilon lehetett valami bénító méreg, ami kiütötte egy időre. Nincs ideje sokat időznie mellette, barátnéja után szeretne sietni minél előbb. Előkotor néhány varázsitalt a táskából, ami meg a másik hasznára lehet, mikor magához tér, mellé pakolja őket, és a többiek után szalad.
( 2 Halványlila varázsital Rasdeher Clion számára.
2 Világoszöld varázsital Rasdeher Clion számára. )Félő, hogy teljesen eltűntek a fás ösvényen, de nagy megkönnyebbülésére néhány perc múlba beéri őket. Nem merészkedik közel, nehogy ő legyen a következő célpontja az íjásznak, de innen is varazsolhat, már ha nem rontja el megint. Tartja a tisztes távolságot, lehunyja a szemét, halkan mormol a bajsza alatt, és Adakvert veszi célba. Nagyon reméli, hogy ez sikerülni fog, különben az ő hibája Nori életébe kerülhet.
Ha legnagyobb örömére sikerrel hajtja végre a mágiát, akkor a lány mellé lépve gyorsan elmagyarázza neki, mit tett, és hogy sietniük kell, mert a hatás rövid ideig tart.
Ha ismét besül, akkor már nem próbálkozik tovább, mára elengedi ezt, és inkább szalad az életéért. Rasdeher meg fogja tudni gyógyítani magát, majd ő megmenti a lányt, ha már szegény tündérke éles helyzetben hozta a lehető legrosszabb formáját.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont személy félálomba, a valóság és képzelet határára zuhan rövid időre (1 kör), onnan kizökkenteni a hatás idejére semmilyen módon nem lehetséges.
2737. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-06 14:19:39
Üzenet elküldve: 2017-09-06 14:19:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Nolie, Ras, Adakver//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Igazából jelenleg pont leszarja, mi történt Clionnal. A helyzet az, hogy Nori borzasztóan megijedt a mellette elrepülő nyílvesszőtől, beindult benne az életösztön, na meg az eszét is elvesztette, ami már alapból sem mondható józannak. Ha jobban végiggondolta volna a helyzetet, talán rögtön Nolie-ért sietett volna, és biztonságos helyre vitte volna.
Az egyébként a másik által lenézett csonttőr ugyanúgy képes halálos sebeket ejteni, az már más kérdés, hogy Nori legnagyobb meglepettségére egyik támadása sem karcolja meg az elfet. Sokkal hamarabb összeszedte magát a lövés után, ám Adakver elkövet egy újabb hibát, ami sokba kerülhet egy harcban. Nori azonban a helyzeti előnyét most valami másra használja ki, egy varázsital megivására, ám nem hülye, hogy ne kövesse közben ellenfelét az erdőbe. A gyorsaságát talán alábecsülte az elf, mert könnyedén tudja követni a fák közé, ahol az elf már kivont karddal várja őt.
Itt ismeri csak fel, hogy kivel is harcol. Eddig az adrenalin keltette vakság miatt nem is figyelt fel ellenfele személyére, ám most dühösen felszólal.*
- Már megint te! Baszd meg, jó?! Kurvára megijesztettél a rohadt nyiladdal! Mégis mi a francot képzelsz magadról?! És... mi történt köztetek Clionnal, amiért ennyire meg akarod ölni? *Nagyot szusszant, hogy lenyugodjon, majd valamivel nyugodtabb hangon válaszol.* Sa'Tereth nem válogat. Vagy te bizonyítasz neki, vagy rád sem néz.
*Azt még mindig nem tudja, mi van Clionnal, de már csak Nolie miatt is folytatnia kell a harcot. Ha mást nem, elég időt nyerni arra, hogy a kis fehér tündér elmeneküljön.
Újra Adakvernek ront, aki amiatt, hogy az erdőbe rohant, okát nem tudva csak annyit vehet észre, hogy Nori támadásai most sokkal precízebbek, pontosabbak és nehezebben védhetőek arról nem is beszélve, hogy az esetleges ellentámadásokat is könnyedebben kerülheti el. Talán a gyorsaságából adódott minimális hátránya még megmaradt Adakverrel szemben, de pont ezért használ rövidebb, agilisabb fegyvert, ráadásul most már kettőt. Jobb kezében a már látott csont tőr, a balban pedig a halott tündértől szerzett díszes tőrt szorongatja, és két fegyverrel támad, de képességei határát feszegetve inkább csak a jobb kezében lévő pengét használja.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az ügyességet a következő két körre.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Igazából jelenleg pont leszarja, mi történt Clionnal. A helyzet az, hogy Nori borzasztóan megijedt a mellette elrepülő nyílvesszőtől, beindult benne az életösztön, na meg az eszét is elvesztette, ami már alapból sem mondható józannak. Ha jobban végiggondolta volna a helyzetet, talán rögtön Nolie-ért sietett volna, és biztonságos helyre vitte volna.
Az egyébként a másik által lenézett csonttőr ugyanúgy képes halálos sebeket ejteni, az már más kérdés, hogy Nori legnagyobb meglepettségére egyik támadása sem karcolja meg az elfet. Sokkal hamarabb összeszedte magát a lövés után, ám Adakver elkövet egy újabb hibát, ami sokba kerülhet egy harcban. Nori azonban a helyzeti előnyét most valami másra használja ki, egy varázsital megivására, ám nem hülye, hogy ne kövesse közben ellenfelét az erdőbe. A gyorsaságát talán alábecsülte az elf, mert könnyedén tudja követni a fák közé, ahol az elf már kivont karddal várja őt.
Itt ismeri csak fel, hogy kivel is harcol. Eddig az adrenalin keltette vakság miatt nem is figyelt fel ellenfele személyére, ám most dühösen felszólal.*
- Már megint te! Baszd meg, jó?! Kurvára megijesztettél a rohadt nyiladdal! Mégis mi a francot képzelsz magadról?! És... mi történt köztetek Clionnal, amiért ennyire meg akarod ölni? *Nagyot szusszant, hogy lenyugodjon, majd valamivel nyugodtabb hangon válaszol.* Sa'Tereth nem válogat. Vagy te bizonyítasz neki, vagy rád sem néz.
*Azt még mindig nem tudja, mi van Clionnal, de már csak Nolie miatt is folytatnia kell a harcot. Ha mást nem, elég időt nyerni arra, hogy a kis fehér tündér elmeneküljön.
Újra Adakvernek ront, aki amiatt, hogy az erdőbe rohant, okát nem tudva csak annyit vehet észre, hogy Nori támadásai most sokkal precízebbek, pontosabbak és nehezebben védhetőek arról nem is beszélve, hogy az esetleges ellentámadásokat is könnyedebben kerülheti el. Talán a gyorsaságából adódott minimális hátránya még megmaradt Adakverrel szemben, de pont ezért használ rövidebb, agilisabb fegyvert, ráadásul most már kettőt. Jobb kezében a már látott csont tőr, a balban pedig a halott tündértől szerzett díszes tőrt szorongatja, és két fegyverrel támad, de képességei határát feszegetve inkább csak a jobb kezében lévő pengét használja.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az ügyességet a következő két körre.
2736. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-05 22:03:22
Üzenet elküldve: 2017-09-05 22:03:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nairada//
-El. *Bólint, mintha beismert volna valamit, noha a puszta tervei még messze nem jelentik azt, hogy a feladat végbement volna. Elégedett vigyor csak akkor ül ki az arcára mikor a lány megadja neki az engedélyt, hogy csinálja amit akart. Tetszik neki ahogy a vénasszonyt kezeli, mintha megint felszínre tört volna a gonosz Nai, és megint vele beszélne. Különös kettősség, de persze a kiszámíthatatlanságon pont nem neki kellene fennakadnia.*
-Ugyan, kis cukor, *Legyint a szabad kezével. Persze nem élvezetből rágta össze a férgeket és romlott gyümölcsöket, és kicsit sem szeretné, ha a következő próba erre irányulna. Ez most érdekesebb, és kreatívabb.*
-Még alig láttál valamit. *Fejezi be a mondandóját és ismét nekilát a vénasszony megközelítésének. A nőnek, koldusként két dolga nincs. Értékes portékája, és rendes barátai. Nem mintha Adakvernek lenne bármi hasonlója, de aláásni a nő hírnevét az ő esetében nem egy annyira nagy dolog. Az emberekben természetes ellenszenv él a szegényekkel szemben, mintha rögtön fertőzöttek is lennének.*
-Elnézést. *Állítja meg az öreg hölgyet bizonytalanul. Mármint kezdetben bizonytalanság az amit tettetnie kell, hogy egy rendes társalgást megkezdhessen.*
-Csókolom. *Az öregeknek mániája, hogy valaki szépen köszönt e, és Adakver tud szépen köszönni. Jó első benyomást tud tenni, vagy másodikat, ahogy azt már Nai is tapasztalta.*
-Nem akarok rosszat. Higgye el jobban szeretném nem látni azt ami itt történik, de felelős Artheniori polgárként muszáj közbelépnem. *Halkan beszél, mintha direkt el akarná kerülni a felhajtást, végső soron neki is jobb lenne, ha az ügy csendben és ribillió nélkül zajlana.*
-Az előbb vettem egy almát magától, és nézze meg. *Emeli fel kezét és mutatja meg a még mozgó férgeket, és a nyállal kevert rohadt gyümölcsdarabokat.*
-Semmi gond... semmi gond. *Nyugtatja és rejti el ismét az undorító matériát.*
-Nem akarom tönkretenni az üzletét, nem kell a ribillió, a közfelháborodás. Nem akarom, hogy a bátyám a városi őrségtől kivágja a szemeit. Biztos rendes asszony. *Olyan szintű jó szándékot tettet ami valószínűleg soha életében nem volt rá jellemző.*
-Mi több... Biztos nem is tudott róla. És hát leginkább a maga érdeke, hogy ez a kis félreértés ne váljon a kárára. A pénzt amit adtam *Nem adott.* Nem kell visszafizetnie, csak annyit kérek, hogy már függessze fel ezt az üzletet mielőtt valami baj történik, és tegye le ezt a hazug kosarat.
*Egyre hangosabban beszél hosszú monológja alatt, bár a suttogás határát még így sem lépi át. Ha a nőnek esze van akkor nemsokára megválik magától a kosártól, mielőtt Adakver levetkőzné a maga "büszkeségét" és olyan szintű ribilliót kelt amit aztán egyikőjük sem tesz zsebre. Ez egy gyakori technika, bár általában fordítva használják, ha egy ember a tömegből előáll és ajnározni kezdi az árut, akkor az elképesztő reklám. Fordított esetben az egész üzletet tönkreteheti, és most Adakver épp ezzel fenyegetődzik, ahogy a vádak és veszély özöne egyre emelkedik, és az elf szavai képében készül összecsapódni szerencsétlen öregasszony felett.*
//Nairada//
-El. *Bólint, mintha beismert volna valamit, noha a puszta tervei még messze nem jelentik azt, hogy a feladat végbement volna. Elégedett vigyor csak akkor ül ki az arcára mikor a lány megadja neki az engedélyt, hogy csinálja amit akart. Tetszik neki ahogy a vénasszonyt kezeli, mintha megint felszínre tört volna a gonosz Nai, és megint vele beszélne. Különös kettősség, de persze a kiszámíthatatlanságon pont nem neki kellene fennakadnia.*
-Ugyan, kis cukor, *Legyint a szabad kezével. Persze nem élvezetből rágta össze a férgeket és romlott gyümölcsöket, és kicsit sem szeretné, ha a következő próba erre irányulna. Ez most érdekesebb, és kreatívabb.*
-Még alig láttál valamit. *Fejezi be a mondandóját és ismét nekilát a vénasszony megközelítésének. A nőnek, koldusként két dolga nincs. Értékes portékája, és rendes barátai. Nem mintha Adakvernek lenne bármi hasonlója, de aláásni a nő hírnevét az ő esetében nem egy annyira nagy dolog. Az emberekben természetes ellenszenv él a szegényekkel szemben, mintha rögtön fertőzöttek is lennének.*
-Elnézést. *Állítja meg az öreg hölgyet bizonytalanul. Mármint kezdetben bizonytalanság az amit tettetnie kell, hogy egy rendes társalgást megkezdhessen.*
-Csókolom. *Az öregeknek mániája, hogy valaki szépen köszönt e, és Adakver tud szépen köszönni. Jó első benyomást tud tenni, vagy másodikat, ahogy azt már Nai is tapasztalta.*
-Nem akarok rosszat. Higgye el jobban szeretném nem látni azt ami itt történik, de felelős Artheniori polgárként muszáj közbelépnem. *Halkan beszél, mintha direkt el akarná kerülni a felhajtást, végső soron neki is jobb lenne, ha az ügy csendben és ribillió nélkül zajlana.*
-Az előbb vettem egy almát magától, és nézze meg. *Emeli fel kezét és mutatja meg a még mozgó férgeket, és a nyállal kevert rohadt gyümölcsdarabokat.*
-Semmi gond... semmi gond. *Nyugtatja és rejti el ismét az undorító matériát.*
-Nem akarom tönkretenni az üzletét, nem kell a ribillió, a közfelháborodás. Nem akarom, hogy a bátyám a városi őrségtől kivágja a szemeit. Biztos rendes asszony. *Olyan szintű jó szándékot tettet ami valószínűleg soha életében nem volt rá jellemző.*
-Mi több... Biztos nem is tudott róla. És hát leginkább a maga érdeke, hogy ez a kis félreértés ne váljon a kárára. A pénzt amit adtam *Nem adott.* Nem kell visszafizetnie, csak annyit kérek, hogy már függessze fel ezt az üzletet mielőtt valami baj történik, és tegye le ezt a hazug kosarat.
*Egyre hangosabban beszél hosszú monológja alatt, bár a suttogás határát még így sem lépi át. Ha a nőnek esze van akkor nemsokára megválik magától a kosártól, mielőtt Adakver levetkőzné a maga "büszkeségét" és olyan szintű ribilliót kelt amit aztán egyikőjük sem tesz zsebre. Ez egy gyakori technika, bár általában fordítva használják, ha egy ember a tömegből előáll és ajnározni kezdi az árut, akkor az elképesztő reklám. Fordított esetben az egész üzletet tönkreteheti, és most Adakver épp ezzel fenyegetődzik, ahogy a vádak és veszély özöne egyre emelkedik, és az elf szavai képében készül összecsapódni szerencsétlen öregasszony felett.*
2735. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-05 21:32:56
Üzenet elküldve: 2017-09-05 21:32:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nori, Noli, Clion//
*A nyíl talál, aminek nagyon is örül. A méreg akkor is elintézi az áldozatát, ha a lövés nem, ellenben már maga a lövés is közel halálos természetű a védtelen senkiházi számára.
A felé nem röppenő mágikus lövedékről nem tud, de mivel a lombok között áll ezért a tündérke nehezen tudna róla rendes személyleírást adni. A nap eddig remekül alakul, leszámítva persze azt, hogy az a koszos kis csatornapatkány, akit egyszer már megmentett, és egyszer épp ő hívta fel a kannibál elleni harcra most egy nevetséges csont tőrrel támad neki.
Az akció persze dicséretes, mint minden próbálkozás ami ki kíván oltani egy másik életet, de sajnos hatástalan. Az elf jobb közelharcos, gyorsabb és jobb a helyzete.
Gondolkodás nélkül futásnak ered, azon az úton amin jön, és futás közben helyezi nehézkesen a vállára íját. Mivel a találat sikeres ezért már csak az ember leány az aki ellenfele maradt, mondjuk ez is inkább a saját meglátása, mint valódi tény.
Ha Norilenia képes követni őt az erdő fás bokros környezetében, akkor hamarosan egy már kardot rántott Adakverrel találja magát szembe, aki láthatóan nagyon örül a helyzetnek amibe sikerült kettejüket belerántania.*
-Az istened engem választott. *Mondja neki fölényesen, leginkább azért, hogy bántsa a lelkét.
Ha nem követik akkor az történik amit ebben a helyzetben várni lehetett és az elf hamarost megint ott fog ólálkodni a kis csapat körül mint az áldozatára leső Irbisz, meglapulva valamelyik fa tövében. Nem ostoba ragadozó ő, tudja, hogy a lassú kivéreztetés mind közül a legjobb támadási mód, és amíg vadászatból száz is akad egy életre, elveszteni csak egyet lehet.*
*A nyíl talál, aminek nagyon is örül. A méreg akkor is elintézi az áldozatát, ha a lövés nem, ellenben már maga a lövés is közel halálos természetű a védtelen senkiházi számára.
A felé nem röppenő mágikus lövedékről nem tud, de mivel a lombok között áll ezért a tündérke nehezen tudna róla rendes személyleírást adni. A nap eddig remekül alakul, leszámítva persze azt, hogy az a koszos kis csatornapatkány, akit egyszer már megmentett, és egyszer épp ő hívta fel a kannibál elleni harcra most egy nevetséges csont tőrrel támad neki.
Az akció persze dicséretes, mint minden próbálkozás ami ki kíván oltani egy másik életet, de sajnos hatástalan. Az elf jobb közelharcos, gyorsabb és jobb a helyzete.
Gondolkodás nélkül futásnak ered, azon az úton amin jön, és futás közben helyezi nehézkesen a vállára íját. Mivel a találat sikeres ezért már csak az ember leány az aki ellenfele maradt, mondjuk ez is inkább a saját meglátása, mint valódi tény.
Ha Norilenia képes követni őt az erdő fás bokros környezetében, akkor hamarosan egy már kardot rántott Adakverrel találja magát szembe, aki láthatóan nagyon örül a helyzetnek amibe sikerült kettejüket belerántania.*
-Az istened engem választott. *Mondja neki fölényesen, leginkább azért, hogy bántsa a lelkét.
Ha nem követik akkor az történik amit ebben a helyzetben várni lehetett és az elf hamarost megint ott fog ólálkodni a kis csapat körül mint az áldozatára leső Irbisz, meglapulva valamelyik fa tövében. Nem ostoba ragadozó ő, tudja, hogy a lassú kivéreztetés mind közül a legjobb támadási mód, és amíg vadászatból száz is akad egy életre, elveszteni csak egyet lehet.*
2734. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-05 18:15:04
Üzenet elküldve: 2017-09-05 18:15:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nori, Nolie, Adakver//
*Éppen rátérnének a lényegre a fakó lánykával, aki már az említett bűvös italokat is percek alatt előpakolja, mikor a levegőbe a kannibál dobhártyáját is bántó sikítás vág. Mintha értelmes szavak is formálódnának a bántó zaj közepette, de mielőtt azokat még pontosan ki tudná venni intenzív fájdalom járja át a testét.
Nem igazán van ideje azon töprengeni, hogy mégis mi a szar történik körülötte, miután minden egy villanás alatt végbemegy. Az előbb még kedélyesen beszélgettek, most meg mintha elvesztené a teste fölött az irányítást. Kiszáll minden ereje végtagjaiból, és mintha szemhéja rögtön összeomlana, mint életének utolsó ép végvára. Olyan érzése támad, mintha a halál kopogtatna kunyhója ajtaján, de mégsem olyan intenzíven érzi a jelenlétét, mint mikor valóban egy másik világ kapujában toporgott.
Elveszti izmainak tartását, így miközben zuhan látja a húsába fúródott nyíl ismerős tollait. Így első ránézésre nem talált létfontosságú szervet, mivel a bordái alá érkezett, a gyomra, és egyebek mellé. Csak az izmokat szúrta át, ami még így is igen fájdalmas érzés lenne, ha a kezdeti szúródáson kívül érezne bármi mást a madaras.
De nem érez már semmit, miután a méreg szinte pillanatok alatt szétárad a testében, amitől egy rövid időre biztosan elveszti az eszméletét, ezzel teljesen kiszolgáltatva magát a nyíl gazdájának.*
*Éppen rátérnének a lényegre a fakó lánykával, aki már az említett bűvös italokat is percek alatt előpakolja, mikor a levegőbe a kannibál dobhártyáját is bántó sikítás vág. Mintha értelmes szavak is formálódnának a bántó zaj közepette, de mielőtt azokat még pontosan ki tudná venni intenzív fájdalom járja át a testét.
Nem igazán van ideje azon töprengeni, hogy mégis mi a szar történik körülötte, miután minden egy villanás alatt végbemegy. Az előbb még kedélyesen beszélgettek, most meg mintha elvesztené a teste fölött az irányítást. Kiszáll minden ereje végtagjaiból, és mintha szemhéja rögtön összeomlana, mint életének utolsó ép végvára. Olyan érzése támad, mintha a halál kopogtatna kunyhója ajtaján, de mégsem olyan intenzíven érzi a jelenlétét, mint mikor valóban egy másik világ kapujában toporgott.
Elveszti izmainak tartását, így miközben zuhan látja a húsába fúródott nyíl ismerős tollait. Így első ránézésre nem talált létfontosságú szervet, mivel a bordái alá érkezett, a gyomra, és egyebek mellé. Csak az izmokat szúrta át, ami még így is igen fájdalmas érzés lenne, ha a kezdeti szúródáson kívül érezne bármi mást a madaras.
De nem érez már semmit, miután a méreg szinte pillanatok alatt szétárad a testében, amitől egy rövid időre biztosan elveszti az eszméletét, ezzel teljesen kiszolgáltatva magát a nyíl gazdájának.*
2733. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-05 16:49:53
Üzenet elküldve: 2017-09-05 16:49:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Adakver//
*Játékosan tárja szét a kezét.*
- Olvadok? Azért még tán nem. De ha így lenne, majd valahogy kaparj össze! *Teszi hozzá kacéran.
Mérlegeli a hallottakat, aztán elhúzza a száját. A játékszabályok megváltoztatása csak úgy a semmiből valóban nem túl tisztességes. A célja nem is ez volt, csak sajnálta szegény asszonyt látva, hogy Adakver mire készül.*
- Szóval így is, úgy is elvesztettem ezt.
*Arcán nem látszik csalódottság, sőt, pont ellenkezőleg. Elismerően bólint egyet mosolyogva. Hátrasöpör egy rakoncátlan tincset, majd csak megrántja a vállát.*
- Akkor csináld, ahogy akartad, én nem szólok bele, de már csak azért sem adom fel!
*Még csak most pillant le a kezébe, ahogy ott a kis férgek izegnek-mozognak.*
- Most komolyan megetted ezeket az izéket? *Elhúzza a száját, és rosszallóan megrázza a fejét.*
- Szörnyű vagy!
*Ezután nevetve int az elfnek, hogy induljon, aztán most már produkáljon valamit.*
//Adakver//
*Játékosan tárja szét a kezét.*
- Olvadok? Azért még tán nem. De ha így lenne, majd valahogy kaparj össze! *Teszi hozzá kacéran.
Mérlegeli a hallottakat, aztán elhúzza a száját. A játékszabályok megváltoztatása csak úgy a semmiből valóban nem túl tisztességes. A célja nem is ez volt, csak sajnálta szegény asszonyt látva, hogy Adakver mire készül.*
- Szóval így is, úgy is elvesztettem ezt.
*Arcán nem látszik csalódottság, sőt, pont ellenkezőleg. Elismerően bólint egyet mosolyogva. Hátrasöpör egy rakoncátlan tincset, majd csak megrántja a vállát.*
- Akkor csináld, ahogy akartad, én nem szólok bele, de már csak azért sem adom fel!
*Még csak most pillant le a kezébe, ahogy ott a kis férgek izegnek-mozognak.*
- Most komolyan megetted ezeket az izéket? *Elhúzza a száját, és rosszallóan megrázza a fejét.*
- Szörnyű vagy!
*Ezután nevetve int az elfnek, hogy induljon, aztán most már produkáljon valamit.*
2732. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-05 13:12:51
Üzenet elküldve: 2017-09-05 13:12:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nairada//
*Alig kezdi el a feladatot a lány máris visszahívja. Ezt nem igazán tudja mire vélni, először azt hiszi a rohadt gyümölccsel és a férgekkel van baja, szóval szeretné megnyugtatni, hogy ezek mind csak retorikai eszközök. Nagyon undorító retorikai eszközök, és amire készül az sem teaparti, de hát meg kell felelnie az elvárásoknak. Tehát el is indul a víz partjára, nem beljebb, mert a kezében még mindig ott a kellemetlen kissé mozgolódó matéria, amit véletlenül sem akar még egyszer előállítani, ha esetleg a víz elmossa. És persze mert mindig öröm látni a vizes félvért a folyó takarása nélkül.
Annál jobban meglepődik amikor a lány pont nem a technikai dolgokba köt bele, hanem az elf hozzáállásába.*
-Nai drága már megint kezdesz édesedni. *Mondja enyhén gúnyosan, de látható gyermeki rajongással.* -Vigyázz mert még elolvadsz és szétfolysz a folyóban.
*A fő gondja persze nem azzal van, hogy a lány megint cukorból áll össze, hanem a szabályok gyors megváltoztatásával. Igaz, hogy most a lány adja a feladatot, de a legtöbb embernek már az a feladat is lehetetlennek tűnt volna amit az elején hallottak, és most amikor az elf mégis előhúzott a tarsolyából egy eszközt amivel ez az egész megoldható lenne hát a kis Nai elgáncsolja.*
-Nem lophatok, nem cserélhetek, csak szavakkal vehetem rá. Igaz? *Ismétli a megkötéseket amiket a lány korábban adott.*
-Szó se volt arról, hogy kedvesnek is kell lennem vele. Elcserélnie mindenét egy puszta köszönömért amúgy se érné meg neki. És bár csak most találtuk ki ezt a játékot, félúton feladatot módosítani nem épp egy tisztességes dolog. *Sóhajt. Hiányzik neki a kegyetlen Nairada aki szemrebbenés nélkül ráparancsolt, hogy forgasson ki egy öreg nénikét minden vagyonából.*
-Szóval most vagy játszunk vagy feladod és az első próbát én nyertem. *Nyújtózkodik unalmában. Az egész megmérettetéshez szinte úgy áll hozzá mint a kisgyerek aki a labdajátékban alkudozik. És nem is ő lenne ha azt gondolná nincs igaza.*
//Nairada//
*Alig kezdi el a feladatot a lány máris visszahívja. Ezt nem igazán tudja mire vélni, először azt hiszi a rohadt gyümölccsel és a férgekkel van baja, szóval szeretné megnyugtatni, hogy ezek mind csak retorikai eszközök. Nagyon undorító retorikai eszközök, és amire készül az sem teaparti, de hát meg kell felelnie az elvárásoknak. Tehát el is indul a víz partjára, nem beljebb, mert a kezében még mindig ott a kellemetlen kissé mozgolódó matéria, amit véletlenül sem akar még egyszer előállítani, ha esetleg a víz elmossa. És persze mert mindig öröm látni a vizes félvért a folyó takarása nélkül.
Annál jobban meglepődik amikor a lány pont nem a technikai dolgokba köt bele, hanem az elf hozzáállásába.*
-Nai drága már megint kezdesz édesedni. *Mondja enyhén gúnyosan, de látható gyermeki rajongással.* -Vigyázz mert még elolvadsz és szétfolysz a folyóban.
*A fő gondja persze nem azzal van, hogy a lány megint cukorból áll össze, hanem a szabályok gyors megváltoztatásával. Igaz, hogy most a lány adja a feladatot, de a legtöbb embernek már az a feladat is lehetetlennek tűnt volna amit az elején hallottak, és most amikor az elf mégis előhúzott a tarsolyából egy eszközt amivel ez az egész megoldható lenne hát a kis Nai elgáncsolja.*
-Nem lophatok, nem cserélhetek, csak szavakkal vehetem rá. Igaz? *Ismétli a megkötéseket amiket a lány korábban adott.*
-Szó se volt arról, hogy kedvesnek is kell lennem vele. Elcserélnie mindenét egy puszta köszönömért amúgy se érné meg neki. És bár csak most találtuk ki ezt a játékot, félúton feladatot módosítani nem épp egy tisztességes dolog. *Sóhajt. Hiányzik neki a kegyetlen Nairada aki szemrebbenés nélkül ráparancsolt, hogy forgasson ki egy öreg nénikét minden vagyonából.*
-Szóval most vagy játszunk vagy feladod és az első próbát én nyertem. *Nyújtózkodik unalmában. Az egész megmérettetéshez szinte úgy áll hozzá mint a kisgyerek aki a labdajátékban alkudozik. És nem is ő lenne ha azt gondolná nincs igaza.*
2731. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-04 23:48:23
Üzenet elküldve: 2017-09-04 23:48:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Adakver//
*Nem löki el magától, mikor ő is közelebb úszik.*
- Nem, mondtam, hogy nem vagyok cukorból. * Mosolyodik el.*
*Miután Adakver elindul a part irányába, ő a helyéről figyeli, mihez is kezd a feladattal. Kíváncsi rá, hogyan kezd neki. Az ötlet nem is olyan légből kapott volt, mint amilyennek tűnik. Ő ezzel foglalkozik nap mint nap, volt már hasonlóra példa. Ahogy meglátja Adakver milyen okosságot is eszelt ki, a fejéhez kap, és integet neki, hogy jöjjön vissza. Ha nem látná, vagy nem akar visszajönni, akkor ő indul meg felé a szemét forgatva. Remélhetőleg még az akciója előtt sikerül valahogy megállítania.*
- Bolond vagy? Nem akartam, hogy ijeszd halálra szegény nőt, bár abban jó vagy, mint már kiderült. *Elneveti magát.* Szerinted ki szeretném forgatni még abból a kis vagyonából is így, ahogy te tervezed? *Nem haragszik, rá, teljesen nyugodtan próbálja felvilágosítani, hogy nem szeretné, ha erőszakkal szerezne meg bármit is.* Kicsit rávezetlek, jó? *Barátságosan elmosolyodik.* Képzeld magad az én helyembe. Üzletelj, csinálj egy olyan üzletet, ami mindkettőtöknek jó. Én sosem pénzben, vagyonban gondolkodom, mikor egy ügyféllel próbálok megállapodni.
*Titkon amúgy még reméli is, hogy elég okos ahhoz az elf, hogy megoldja. Persze, azzal tisztában van, hogy az ékszere akkor ugrott, de nélkülözhető.
~Amúgy is kéne valami újféle gyümölcspálinka, azokat aztán viszik, mint a cukrot.~ Gondolja, miközben egy fájdalmas fintorral összegzi magában, hogy előző alapanyag beszállítójuk jobb vevőket talált. Szomorú, de van ilyen.
Ha Adakver nem is figyelt fel a hívására, úgy az utóbbiak el sem hangoztak, és inkább a fejét elfordítva várja meg az akciója végét.*
//Adakver//
*Nem löki el magától, mikor ő is közelebb úszik.*
- Nem, mondtam, hogy nem vagyok cukorból. * Mosolyodik el.*
*Miután Adakver elindul a part irányába, ő a helyéről figyeli, mihez is kezd a feladattal. Kíváncsi rá, hogyan kezd neki. Az ötlet nem is olyan légből kapott volt, mint amilyennek tűnik. Ő ezzel foglalkozik nap mint nap, volt már hasonlóra példa. Ahogy meglátja Adakver milyen okosságot is eszelt ki, a fejéhez kap, és integet neki, hogy jöjjön vissza. Ha nem látná, vagy nem akar visszajönni, akkor ő indul meg felé a szemét forgatva. Remélhetőleg még az akciója előtt sikerül valahogy megállítania.*
- Bolond vagy? Nem akartam, hogy ijeszd halálra szegény nőt, bár abban jó vagy, mint már kiderült. *Elneveti magát.* Szerinted ki szeretném forgatni még abból a kis vagyonából is így, ahogy te tervezed? *Nem haragszik, rá, teljesen nyugodtan próbálja felvilágosítani, hogy nem szeretné, ha erőszakkal szerezne meg bármit is.* Kicsit rávezetlek, jó? *Barátságosan elmosolyodik.* Képzeld magad az én helyembe. Üzletelj, csinálj egy olyan üzletet, ami mindkettőtöknek jó. Én sosem pénzben, vagyonban gondolkodom, mikor egy ügyféllel próbálok megállapodni.
*Titkon amúgy még reméli is, hogy elég okos ahhoz az elf, hogy megoldja. Persze, azzal tisztában van, hogy az ékszere akkor ugrott, de nélkülözhető.
~Amúgy is kéne valami újféle gyümölcspálinka, azokat aztán viszik, mint a cukrot.~ Gondolja, miközben egy fájdalmas fintorral összegzi magában, hogy előző alapanyag beszállítójuk jobb vevőket talált. Szomorú, de van ilyen.
Ha Adakver nem is figyelt fel a hívására, úgy az utóbbiak el sem hangoztak, és inkább a fejét elfordítva várja meg az akciója végét.*
2730. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-04 21:32:52
Üzenet elküldve: 2017-09-04 21:32:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nairada//
*A lány értelmezésére először ő is összehúzza a szemöldökeit, aztán kérdően és kissé komikusan megemeli a jobb oldalit mintha nem is értené miről van szó aztán mind a ketten elnevetik magukat. Nairada valahol rátapintott a lényegre, nem szeret a törvények szerint élni és még kevésbé szereti amikor a két ember közti interakciókat maguk az emberek helyett holmi fegyveres őrök is befolyásolják. Ez az ellenszenv persze sokat merít a saját istenkomplexusából, ha nem hinné magát ügyesebbnek és okosabbnak az esetleges ellenfeleinél akkor nyilván ő is behúzódna a város védelmébe.
Nemsokára a kislány eltűnik és a vízben egy egészen másik, egy sokkal érdekesebb Nairada tempózik előtte. Igaz ami igaz ezen meglepődött. Persze a bizodalom még nem tűnt el a másikból, hisz három próba az három próba. A játék gyönyöre az, hogy egyezségen és a játék szeretetén alapul. Ha valaki olyan feladatot ad amit nem lehet teljesíteni az talán nyer, de vajon ez a győzelem megérné neki?
Ahogy a lány közelebb jön hozzá, egy kicsit ő is közelebb löki magát a vízben. Ha annyira közel kerülnek, hogy már egymásba kell akaszkodniuk, jó. Ha a félvér visszahátrál, jó.*
-Nocsak, hát mégsem vagy cukorból!? *Mondja őszinte csodálattal. Az effajta piszkálódásnak van némi belsőséges hangvétele.*
-Nem, kegyetlen is tudsz lenni. *Kuncog a felismerésen, hisz mégiscsak egy öreg koldusasszony teljes megélhetéséről van szó. Adakver azonnal belecsap a lány kezébe, és úgy vigyorog mint a vadalma.*
-Na egy ötletem elúszott. *Viccel, persze a könnyed folyami vetkőzés valóban nehéz feladat lenne a régi lánynak aki mellette úszott, ez az új most maga ajánlja fel. Ötletnek nem rossz, a fejében a győzelmet úgyis a magáénak jósolja.*
-Kedvem lenne megcsókolni, rendes vagy amiért ilyen kedves feladattal indítottál. *Becsmérli az előtte álló munkát ami nyilván elképzelhetetlennek lett szánva, ő viszont szokása szerint szeret előre inni a medve bőrére.
A kézfogás után elindul kifelé a part irányába. Ahol bementek a vízbe ott nincs nagy sokadalom. Ezt szereti, könnyedén mozoghat és ami még fontosabb észrevétlenül. Talán pár fiatal megemlékszik róla, hogy nah, ő az a zöld hajú a szép lánnyal, de így a fehérneműs Nairada nélkül messze nem annyira feltűnő a jelenléte.
Pár lehullott és megrohadt gyümölcsből férgeket gyűjt a kezébe és körívesen megindul a nő felé, egyre dühösebb arcot öltve. Adakvernek sosem okozott gondot olyannak tettetnie magát amilyen nem. Az érzelmek hosszú skáláját sosem ösztönösen vitte fel az arcára, tanulta őket mint a betűvetést, vagy az ujjain számolást.
A férgeket, és a romlott gyümölcsöt kissé összerágja, állott íze van, kissé alkoholos, majd a kezébe rejtve az aprólékot megközelíti az öregasszonyt.* ~Kezdődhet a játék.~ *Gondolja, és a morcos arc mögött nagyon is elégedett magával.*
//Nairada//
*A lány értelmezésére először ő is összehúzza a szemöldökeit, aztán kérdően és kissé komikusan megemeli a jobb oldalit mintha nem is értené miről van szó aztán mind a ketten elnevetik magukat. Nairada valahol rátapintott a lényegre, nem szeret a törvények szerint élni és még kevésbé szereti amikor a két ember közti interakciókat maguk az emberek helyett holmi fegyveres őrök is befolyásolják. Ez az ellenszenv persze sokat merít a saját istenkomplexusából, ha nem hinné magát ügyesebbnek és okosabbnak az esetleges ellenfeleinél akkor nyilván ő is behúzódna a város védelmébe.
Nemsokára a kislány eltűnik és a vízben egy egészen másik, egy sokkal érdekesebb Nairada tempózik előtte. Igaz ami igaz ezen meglepődött. Persze a bizodalom még nem tűnt el a másikból, hisz három próba az három próba. A játék gyönyöre az, hogy egyezségen és a játék szeretetén alapul. Ha valaki olyan feladatot ad amit nem lehet teljesíteni az talán nyer, de vajon ez a győzelem megérné neki?
Ahogy a lány közelebb jön hozzá, egy kicsit ő is közelebb löki magát a vízben. Ha annyira közel kerülnek, hogy már egymásba kell akaszkodniuk, jó. Ha a félvér visszahátrál, jó.*
-Nocsak, hát mégsem vagy cukorból!? *Mondja őszinte csodálattal. Az effajta piszkálódásnak van némi belsőséges hangvétele.*
-Nem, kegyetlen is tudsz lenni. *Kuncog a felismerésen, hisz mégiscsak egy öreg koldusasszony teljes megélhetéséről van szó. Adakver azonnal belecsap a lány kezébe, és úgy vigyorog mint a vadalma.*
-Na egy ötletem elúszott. *Viccel, persze a könnyed folyami vetkőzés valóban nehéz feladat lenne a régi lánynak aki mellette úszott, ez az új most maga ajánlja fel. Ötletnek nem rossz, a fejében a győzelmet úgyis a magáénak jósolja.*
-Kedvem lenne megcsókolni, rendes vagy amiért ilyen kedves feladattal indítottál. *Becsmérli az előtte álló munkát ami nyilván elképzelhetetlennek lett szánva, ő viszont szokása szerint szeret előre inni a medve bőrére.
A kézfogás után elindul kifelé a part irányába. Ahol bementek a vízbe ott nincs nagy sokadalom. Ezt szereti, könnyedén mozoghat és ami még fontosabb észrevétlenül. Talán pár fiatal megemlékszik róla, hogy nah, ő az a zöld hajú a szép lánnyal, de így a fehérneműs Nairada nélkül messze nem annyira feltűnő a jelenléte.
Pár lehullott és megrohadt gyümölcsből férgeket gyűjt a kezébe és körívesen megindul a nő felé, egyre dühösebb arcot öltve. Adakvernek sosem okozott gondot olyannak tettetnie magát amilyen nem. Az érzelmek hosszú skáláját sosem ösztönösen vitte fel az arcára, tanulta őket mint a betűvetést, vagy az ujjain számolást.
A férgeket, és a romlott gyümölcsöt kissé összerágja, állott íze van, kissé alkoholos, majd a kezébe rejtve az aprólékot megközelíti az öregasszonyt.* ~Kezdődhet a játék.~ *Gondolja, és a morcos arc mögött nagyon is elégedett magával.*
2729. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-04 17:10:54
Üzenet elküldve: 2017-09-04 17:10:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Adakver//
*Nem rántja el a kezét, hagyja, hogy Adakver megfogja. Összeráncolt szemöldökkel hallgatja figyelmesen, próbálja beleképzelni magát az ő helyzetébe, hogy kicsit jobban megérthesse. Szeret megismerni olyan embereket, akik valamiben máshogy gondolkodnak, akik tudnak valami újat is mutatni a világról.*
- Szóval ha jól értem, utálsz a törvények szerint élni, mert valószínűleg úgy már egy cellában tengetnéd napjaidat, így inkább idekint húzod meg magad, messze a őrségtől, hogy még véletlen se tudjanak elkapni...
*Egy pillanatra komoly arccal bámul a férfira, majd kedvesen elneveti magát.*
- Csak vicceltem, értem mire gondolsz. ~Meg persze azért az előbbi is biztosan benne van a pakliban.~
*A következő mondatokat hallva a barátságos mosolya inkább számítóra változik. Gondolta ő, hogy nem fogja csak a két szép szeméért visszakapni azt az ékszert, már várta, mit fog kitalálni. Mondjuk ő inkább arra számított, hogy majd pénz kér tőle cserébe, vagy vagyont, de így még olcsóbban meg is úszhatja.*
- Játsszunk! Szóval azt mondod, bármit kérhetek... Nos, te azt mondod, hogy a vadon járásában vagy jó. Én pedig az üzletbe, volt kitől tanulnom. *Kacéran közelebb evickél Adakverhez, a naiv kislány egy szempillantás alatt eltűnik. Nem csoda, hiszen az ügyfelekkel szemben egy érett nő határozottsága szükséges, és ha kell, bizony ezt is elő tudja magából halászni.*
- Látod azt a nőt, ott ni? Szakadt ruha, a kezében egy kosár, és valami gyümölcsöt árul. *Mutat a folyóparton egy fel-alá járkáló öregasszonyra, láthatóan nem a gazdagabbik rétegből. Valamit kiabál is, ami idáig nem hallatszik el.*
- Érd el, hogy odaadja neked az egész kosár áruját ingyen. Nem lophatsz, nem cserélhetsz, csak szavakkal veheted rá. Megsúgom, a szegény emberek azért, mert szépen kéred őket, nem fogják felajánlani minden vagyonukat - márpedig nem hiszem, hogy neki több van -, szóval csak okosan.
*Még mielőtt Adakver nekilátna a dolognak, még egy pillanatra visszahívja magához.*
- Csak hogy nekem is legyen valami tétje. Ha én nem tudom teljesíteni azt, amit te kérsz tőlem, minden szemérmességem félrerakva megválok a maradék ruhámtól is, amíg veled fürdőzöm. *Félrebillenti a fejét, és felvont szemöldökkel várja a reakcióját, hogy vajon mit szól hozzá. Talán egy férfinak ez elég lehet, de ha esetleg nem nyerné meg a tetszését, még tud mit felajánlani.*
- Áll az alku? *Nyújtja a kezét, hogy ha Adakver is belemegy, akkor egy kézfogással pecsételjék meg a dolgot.*
//Adakver//
*Nem rántja el a kezét, hagyja, hogy Adakver megfogja. Összeráncolt szemöldökkel hallgatja figyelmesen, próbálja beleképzelni magát az ő helyzetébe, hogy kicsit jobban megérthesse. Szeret megismerni olyan embereket, akik valamiben máshogy gondolkodnak, akik tudnak valami újat is mutatni a világról.*
- Szóval ha jól értem, utálsz a törvények szerint élni, mert valószínűleg úgy már egy cellában tengetnéd napjaidat, így inkább idekint húzod meg magad, messze a őrségtől, hogy még véletlen se tudjanak elkapni...
*Egy pillanatra komoly arccal bámul a férfira, majd kedvesen elneveti magát.*
- Csak vicceltem, értem mire gondolsz. ~Meg persze azért az előbbi is biztosan benne van a pakliban.~
*A következő mondatokat hallva a barátságos mosolya inkább számítóra változik. Gondolta ő, hogy nem fogja csak a két szép szeméért visszakapni azt az ékszert, már várta, mit fog kitalálni. Mondjuk ő inkább arra számított, hogy majd pénz kér tőle cserébe, vagy vagyont, de így még olcsóbban meg is úszhatja.*
- Játsszunk! Szóval azt mondod, bármit kérhetek... Nos, te azt mondod, hogy a vadon járásában vagy jó. Én pedig az üzletbe, volt kitől tanulnom. *Kacéran közelebb evickél Adakverhez, a naiv kislány egy szempillantás alatt eltűnik. Nem csoda, hiszen az ügyfelekkel szemben egy érett nő határozottsága szükséges, és ha kell, bizony ezt is elő tudja magából halászni.*
- Látod azt a nőt, ott ni? Szakadt ruha, a kezében egy kosár, és valami gyümölcsöt árul. *Mutat a folyóparton egy fel-alá járkáló öregasszonyra, láthatóan nem a gazdagabbik rétegből. Valamit kiabál is, ami idáig nem hallatszik el.*
- Érd el, hogy odaadja neked az egész kosár áruját ingyen. Nem lophatsz, nem cserélhetsz, csak szavakkal veheted rá. Megsúgom, a szegény emberek azért, mert szépen kéred őket, nem fogják felajánlani minden vagyonukat - márpedig nem hiszem, hogy neki több van -, szóval csak okosan.
*Még mielőtt Adakver nekilátna a dolognak, még egy pillanatra visszahívja magához.*
- Csak hogy nekem is legyen valami tétje. Ha én nem tudom teljesíteni azt, amit te kérsz tőlem, minden szemérmességem félrerakva megválok a maradék ruhámtól is, amíg veled fürdőzöm. *Félrebillenti a fejét, és felvont szemöldökkel várja a reakcióját, hogy vajon mit szól hozzá. Talán egy férfinak ez elég lehet, de ha esetleg nem nyerné meg a tetszését, még tud mit felajánlani.*
- Áll az alku? *Nyújtja a kezét, hogy ha Adakver is belemegy, akkor egy kézfogással pecsételjék meg a dolgot.*
2728. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-04 12:45:35
Üzenet elküldve: 2017-09-04 12:45:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A folyópartra érve, miután maga mögött hagyta a temető sötét gondolatoktól terhes dülőit, kedve sokkal jobbra fordul. A vízet soha nem szerette, úszni se tanult meg rendesen, bár, ha azokban a vasakban, amelyeket hordani szokott, a vízbe zuhanna, semmiféle úszótudás nem mentené meg, legfeljebb, ha kopoltyút növesztene. A folyót tisztes távolságból szemlélve vezeti végig a gebét az úton, majd megállva egy kidőlt fa törzse mellett, kipányvázza a lovat. Itt már a gebe is talál kedvére legelnivalót, az orkfajzat pedig a vízhez merészkedve, hatalmas ökleit a vízbe merítve oltja szomját.
Ha a folyót elérte, akkor már nincs olyan messze a cél, bár még koránt sem sikerül teljesíteni terveinek fontosabb részét azzal, ha eléri a kikötőt. Először ennie kell valamit, hogy nem tépje fel senki torkát az első rossz szóra, amilyen formában most van, még kibelezné valami kikötői patkány. Ha evett, keresnie kell valakit magának, aki munkát tud adni neki és nem kéri cserébe nem létező lelkét ellenértékként. Talán ez lesz a legnehezebb feladat mind közül.
Visszatér a békésen legelgető hátashoz, hogy a kidőlt fatörzs mellé üljön, széles hátát a rücskös támasznak vetve. Kedve volna aludni egyet, de nem szeretné a kelleténél tovább vesztegetni az idejét. Hisz tudja, az idő minden pillanattal fogy és minden lélegzetvétellel parányi lépést tesz az elmúlás felé.
Egyszer egy piti kis tolvaj azt találta mondani neki, hogy fél a haláltól. Vicsorogva mártotta tőrét a bordái közé, de később rá kellett döbbennie, hogy nem mondott akkora hazugságot az a rókaképű bitang.
Nyögve támaszkodik fel fertályóra múlva, hogy a lovat elkötve újra meginduljon a kikötő, s vele egy jobb élet felé.*
Ha a folyót elérte, akkor már nincs olyan messze a cél, bár még koránt sem sikerül teljesíteni terveinek fontosabb részét azzal, ha eléri a kikötőt. Először ennie kell valamit, hogy nem tépje fel senki torkát az első rossz szóra, amilyen formában most van, még kibelezné valami kikötői patkány. Ha evett, keresnie kell valakit magának, aki munkát tud adni neki és nem kéri cserébe nem létező lelkét ellenértékként. Talán ez lesz a legnehezebb feladat mind közül.
Visszatér a békésen legelgető hátashoz, hogy a kidőlt fatörzs mellé üljön, széles hátát a rücskös támasznak vetve. Kedve volna aludni egyet, de nem szeretné a kelleténél tovább vesztegetni az idejét. Hisz tudja, az idő minden pillanattal fogy és minden lélegzetvétellel parányi lépést tesz az elmúlás felé.
Egyszer egy piti kis tolvaj azt találta mondani neki, hogy fél a haláltól. Vicsorogva mártotta tőrét a bordái közé, de később rá kellett döbbennie, hogy nem mondott akkora hazugságot az a rókaképű bitang.
Nyögve támaszkodik fel fertályóra múlva, hogy a lovat elkötve újra meginduljon a kikötő, s vele egy jobb élet felé.*
2727. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-04 02:54:40
Üzenet elküldve: 2017-09-04 02:54:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nairada//
*Kedélyesen mosolyog az égre és hallgatja a lány kérdéseit. Sajnos ezeket a rossz személynek teszi föl. Halvány gőze sincs róla mit miért csinál. Már persze azon felül, hogy kergeti az új élmények sokaságát. A kellemes borzongást, az ijedtséget, a dolgok fölött érzett hatalom mulandó báját, és a személyeket akik efféle élményekkel tudják őt megajándékozni.*
-Mert élő. *Válaszolja. Jó válasznak tűnik, és nem tudná megmondani hazudik e. Kezével kinyúl és megpróbálja megfogni a lány kezét, hogy jobban elővezesse a gondolatot ami most megragadt benne.*
-Szinte bármit érintesz meg odakint annak külön élete, léte és talán még személyisége is van. Azonnal válaszol, még ha ez a legtöbbször nem is jelent semmit, és mindezt minden törvény, szabály, vagy rendőrség nélkül szabadon, úgy ahogy a saját természetéből jön. *A farkas rátámad, a kígyó rázza a csörgőjét, a madarak rémült csiripelésbe kezdenek ha a fészkük közelébe ér.*
-Sok élet van odakint, és az emberek is csak úgy ragyognak ki, ha kicsit távol kerülnek a nyájtól. *Nait is remekül leválasztotta a rárakódó kultúrmáz jó részéről, és hogy őszinte legyen örül amiért a lány ennyire biztonságban érzi magát mellette. Sikerélményt nyújtott neki.*
-Engem csak a könyv érdekelt. *Szabadkozik és egy kicsit távolabb úszik a lánytól kezeit körbeforgatva hátrafelé, beljebb a vízben.*
-Játszunk egyet. *Mondja aztán. Elvégre ezért van itt. Sikeresen elnyerte a lány ékszerét és a három ló árát, ám az egész túl egyszerű volt, túl unalmas, és talán ha egy efféle kincset most kockára tesz akkor az ad neki némi izgalmat.*
-Lehet egy kívánságod. Egy feladat amit azonnal teljesítek. Aztán én kérek valamit. Ha háromszor nem tudok teljesíteni egy kérést akkor visszaadom a fejékedet. *Mellékesen beszél, mintha ez a gyerekes fogadás nem lenne rá valódi hatással. A lányra persze nem hatna ki, ha elvesztené a három lovat érő ékszert, ahogy fel volt öltözve az alapján van és lesz még otthon mit a tejbe aprítaniuk. Nem mondja, hogy a félvérnek is fel kéne tennie valamit, igazából érdekli akar e egyenlíteni ezen a látszólag egyoldalú játékon.*
//Nairada//
*Kedélyesen mosolyog az égre és hallgatja a lány kérdéseit. Sajnos ezeket a rossz személynek teszi föl. Halvány gőze sincs róla mit miért csinál. Már persze azon felül, hogy kergeti az új élmények sokaságát. A kellemes borzongást, az ijedtséget, a dolgok fölött érzett hatalom mulandó báját, és a személyeket akik efféle élményekkel tudják őt megajándékozni.*
-Mert élő. *Válaszolja. Jó válasznak tűnik, és nem tudná megmondani hazudik e. Kezével kinyúl és megpróbálja megfogni a lány kezét, hogy jobban elővezesse a gondolatot ami most megragadt benne.*
-Szinte bármit érintesz meg odakint annak külön élete, léte és talán még személyisége is van. Azonnal válaszol, még ha ez a legtöbbször nem is jelent semmit, és mindezt minden törvény, szabály, vagy rendőrség nélkül szabadon, úgy ahogy a saját természetéből jön. *A farkas rátámad, a kígyó rázza a csörgőjét, a madarak rémült csiripelésbe kezdenek ha a fészkük közelébe ér.*
-Sok élet van odakint, és az emberek is csak úgy ragyognak ki, ha kicsit távol kerülnek a nyájtól. *Nait is remekül leválasztotta a rárakódó kultúrmáz jó részéről, és hogy őszinte legyen örül amiért a lány ennyire biztonságban érzi magát mellette. Sikerélményt nyújtott neki.*
-Engem csak a könyv érdekelt. *Szabadkozik és egy kicsit távolabb úszik a lánytól kezeit körbeforgatva hátrafelé, beljebb a vízben.*
-Játszunk egyet. *Mondja aztán. Elvégre ezért van itt. Sikeresen elnyerte a lány ékszerét és a három ló árát, ám az egész túl egyszerű volt, túl unalmas, és talán ha egy efféle kincset most kockára tesz akkor az ad neki némi izgalmat.*
-Lehet egy kívánságod. Egy feladat amit azonnal teljesítek. Aztán én kérek valamit. Ha háromszor nem tudok teljesíteni egy kérést akkor visszaadom a fejékedet. *Mellékesen beszél, mintha ez a gyerekes fogadás nem lenne rá valódi hatással. A lányra persze nem hatna ki, ha elvesztené a három lovat érő ékszert, ahogy fel volt öltözve az alapján van és lesz még otthon mit a tejbe aprítaniuk. Nem mondja, hogy a félvérnek is fel kéne tennie valamit, igazából érdekli akar e egyenlíteni ezen a látszólag egyoldalú játékon.*
2726. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-03 22:16:42
Üzenet elküldve: 2017-09-03 22:16:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Nori, Ras, Adakver//
*Reménykedik, hogy tényleg nem akar tőle semmi rosszat a férfi, csak a bájitalokra van szüksége. Ki is pakolja őket szépen sorban, és már kezdődne az alkudozás, mikor egy ismerős hang szeli át a levegőt. Felpillant, és Norit pillantja meg az egyik nem túl távoli bokor körül. Egy íj röppen el a közelükben, nagy szerencséjére őt elkerüli, de azt már nem látja, hogy Rasdeher megússza-e. Gyorsan visszapakol mindent a táskába, majd megint a lány felé pillant. Vajon mi történhetett? Csak annyit lát, hogy a feketeség egy zöldbe öltözött alakkal hadakozik, akit alig lehet észrevenni a zöldellő környezetben. Hogy ki és mit akar, arról fogalma sincs, de Nori veszélyben van, és ez minden mást kitöröl a fejében. Meglendíti a kezét a bokorfigura felé, és ha minden jól megy, egy mana lövedék találja el az elfet, ezzel esélyt adva arra, hogy a másik kettő megölhesse a rájuk támadót.
Ha a varázslat nem lenne sikeres, akkor egyelőre a háttérbe vonul, és várja a következő alkalmat, hogy varázsolhasson, hátha segítheti a többieket. Egyelőre nem fut el. Az lenne a legokosabb döntés, hiszen egy gyenge, apró tündérről van szó, és minden bizonnyal meg is tenné, ha nem forogna veszélyben egyetlen barátjának az élete.*
Nolie Piwerd megpróbált varázsolni egy Mana lövedék nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
*Reménykedik, hogy tényleg nem akar tőle semmi rosszat a férfi, csak a bájitalokra van szüksége. Ki is pakolja őket szépen sorban, és már kezdődne az alkudozás, mikor egy ismerős hang szeli át a levegőt. Felpillant, és Norit pillantja meg az egyik nem túl távoli bokor körül. Egy íj röppen el a közelükben, nagy szerencséjére őt elkerüli, de azt már nem látja, hogy Rasdeher megússza-e. Gyorsan visszapakol mindent a táskába, majd megint a lány felé pillant. Vajon mi történhetett? Csak annyit lát, hogy a feketeség egy zöldbe öltözött alakkal hadakozik, akit alig lehet észrevenni a zöldellő környezetben. Hogy ki és mit akar, arról fogalma sincs, de Nori veszélyben van, és ez minden mást kitöröl a fejében. Meglendíti a kezét a bokorfigura felé, és ha minden jól megy, egy mana lövedék találja el az elfet, ezzel esélyt adva arra, hogy a másik kettő megölhesse a rájuk támadót.
Ha a varázslat nem lenne sikeres, akkor egyelőre a háttérbe vonul, és várja a következő alkalmat, hogy varázsolhasson, hátha segítheti a többieket. Egyelőre nem fut el. Az lenne a legokosabb döntés, hiszen egy gyenge, apró tündérről van szó, és minden bizonnyal meg is tenné, ha nem forogna veszélyben egyetlen barátjának az élete.*
Nolie Piwerd megpróbált varázsolni egy Mana lövedék nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
2725. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-03 21:03:36
Üzenet elküldve: 2017-09-03 21:03:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Nolie, Ras, Adakver//
//Aktív képesség használat - Identitászavar//
*Nem tudja, mi folyik Nolie és Clion között, de csak remélni tudja, hogy a kannibál nem fogja bántani az ő szeretett tündérkéjét. Éppen ezért le sem veszi tekintetét a párocskáról.
Talán az életben elkövethető legnagyobb hiba, ha nem nézünk a hátunk mögé. Nori most pontosan ezt a hibát követi el, ezért nem veszi észre a háta mögé vészesen közel lopakodó íjászt, így az nyugodtan felkészülhet lövésére.
De nem Nori az egyetlen, aki hibákat követ el ezen a napon. Az íjból kilőtt nyílvessző legalább olyan vészesen közel repül el Nori mellett, mint amilyen közelről azt az íjász kilőtte. Nori reflexből cselekszik. Bármennyire is haragszik a kannibálra, mikor észreveszi a felé repülő nyílvesszőt, akaratlanul is felkiált.*
- CLION!
*Visítja, majd hirtelen megfordul abba az irányba, ahonnan a nyíl közeledhetett. Ha nem lett volna a lövés, akkor talán észre sem venné a rózsabokornak öltözött orgyilkost, de így sikerül kiszúrnia.*
~Megvagy!~ *Gondolja, majd mormog magában valamit, de ezúttal nem egy egyszerű szidkozódásról van szó, annál sokkal többről. Adakver érezheti is, hogy valamiféle képesség áldozatává vált.
Közben nem áll meg, tudja jól, hogy egy íjász akkor a legsebezhetőbb, amikor épp egy lövés után van. Mind fegyvert váltani, vagy előkészíteni a következő lövést időbe telik, Norinak pedig amiatt, hogy ennyire közel voltak egymáshoz sikerül elég gyorsan a támadó elé kerülnie.
Tőre természetesen már a kezében, és rohan. Gyorsaságát kihasználva megpróbál a férfi mellkasa felé szúrni addig, amíg az újra össze nem szedi magát a lövés után. Ha nem sikerül, akkor sem távolodik el tőle. Közel marad és újabb szúrásokat indít meg, miközben bízik abban, hogy gyorsasága és alacsony termete elég lesz ahhoz, hogy kikerülje az esetleges ellentámadásokat addig, míg Clion ideér, ha az elfnek sikerülne kardot rántania.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.03 21:04:47
//Aktív képesség használat - Identitászavar//
*Nem tudja, mi folyik Nolie és Clion között, de csak remélni tudja, hogy a kannibál nem fogja bántani az ő szeretett tündérkéjét. Éppen ezért le sem veszi tekintetét a párocskáról.
Talán az életben elkövethető legnagyobb hiba, ha nem nézünk a hátunk mögé. Nori most pontosan ezt a hibát követi el, ezért nem veszi észre a háta mögé vészesen közel lopakodó íjászt, így az nyugodtan felkészülhet lövésére.
De nem Nori az egyetlen, aki hibákat követ el ezen a napon. Az íjból kilőtt nyílvessző legalább olyan vészesen közel repül el Nori mellett, mint amilyen közelről azt az íjász kilőtte. Nori reflexből cselekszik. Bármennyire is haragszik a kannibálra, mikor észreveszi a felé repülő nyílvesszőt, akaratlanul is felkiált.*
- CLION!
*Visítja, majd hirtelen megfordul abba az irányba, ahonnan a nyíl közeledhetett. Ha nem lett volna a lövés, akkor talán észre sem venné a rózsabokornak öltözött orgyilkost, de így sikerül kiszúrnia.*
~Megvagy!~ *Gondolja, majd mormog magában valamit, de ezúttal nem egy egyszerű szidkozódásról van szó, annál sokkal többről. Adakver érezheti is, hogy valamiféle képesség áldozatává vált.
Közben nem áll meg, tudja jól, hogy egy íjász akkor a legsebezhetőbb, amikor épp egy lövés után van. Mind fegyvert váltani, vagy előkészíteni a következő lövést időbe telik, Norinak pedig amiatt, hogy ennyire közel voltak egymáshoz sikerül elég gyorsan a támadó elé kerülnie.
Tőre természetesen már a kezében, és rohan. Gyorsaságát kihasználva megpróbál a férfi mellkasa felé szúrni addig, amíg az újra össze nem szedi magát a lövés után. Ha nem sikerül, akkor sem távolodik el tőle. Közel marad és újabb szúrásokat indít meg, miközben bízik abban, hogy gyorsasága és alacsony termete elég lesz ahhoz, hogy kikerülje az esetleges ellentámadásokat addig, míg Clion ideér, ha az elfnek sikerülne kardot rántania.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.03 21:04:47
2724. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-03 20:17:55
Üzenet elküldve: 2017-09-03 20:17:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nori, Noli, Ras//
*Adakver kipihent, a déli kocogással bemelegített, és ami ebben a helyzetben különösen fontos jelen öltözékével, pont úgy néz ki mint egy istenverte rózsabokor.
A városban ez eltereli róla a figyelmet. A bolonddal senki nem akar foglalkozni. Legyen színes, legyen vidám, ugráljon és tréfálkozzon, akkor ártalmatlannak fogják hinni. Itt kint az erdőben viszont olyan rejteket ad ami Clionnak nincs és egy darabig talán nem is lesz. Sötét külseje messziről kiszúrható, hacsak nem áll egy nagy fekete kőtömb elé, de város közelében olyanból nincs túl sok.
Ahogy kifelé ér az erdőből úgy kerül a szeme elé egyre több részlet, és úgy válik egyre óvatosabbá. A folyópart nyílt, kellemes és az itt lévőkből kettő elég messze van ahhoz, hogy ne lássa, egy pedig akihez ő most vészesen közel került most épp háttal áll neki.
Talán el kéne kapnia ezt a lányt és meg kéne tudakolnia tőle mégis mit akart korábban, de a bestia akit maga előtt lát most sokkal fontosabb célpont. Nem hagyhatja meglógni. Most kell lőjön, most amíg az nem figyel ide.
Mérgezett nyilat tesz az idegre, feszít, céloz, és olyan nyugodtan ahogy az emberileg lehetséges rálő a figyelmetlen kannibálra.
Ha elvéti a lövést akkor talán a másodikkal még mindig betalálhat. Elvégre az erdő széle egy elég hosszú vonal és megzavarodott ellenfél nem feltétlenül fogja tudni honnan is érkezik a támadás, honnan is próbálnak az életére törni. Egy karddal, kimerülten pedig talán már közelről sem lenne olyan nagy ellenfél.
A kis sápataggal annyira nem foglalkozik. Nem célja eltalálni, de nem is óvja különösebben. Jelenleg teljesen mellékes, vajon eltalálja e vagy sem.*
*Adakver kipihent, a déli kocogással bemelegített, és ami ebben a helyzetben különösen fontos jelen öltözékével, pont úgy néz ki mint egy istenverte rózsabokor.
A városban ez eltereli róla a figyelmet. A bolonddal senki nem akar foglalkozni. Legyen színes, legyen vidám, ugráljon és tréfálkozzon, akkor ártalmatlannak fogják hinni. Itt kint az erdőben viszont olyan rejteket ad ami Clionnak nincs és egy darabig talán nem is lesz. Sötét külseje messziről kiszúrható, hacsak nem áll egy nagy fekete kőtömb elé, de város közelében olyanból nincs túl sok.
Ahogy kifelé ér az erdőből úgy kerül a szeme elé egyre több részlet, és úgy válik egyre óvatosabbá. A folyópart nyílt, kellemes és az itt lévőkből kettő elég messze van ahhoz, hogy ne lássa, egy pedig akihez ő most vészesen közel került most épp háttal áll neki.
Talán el kéne kapnia ezt a lányt és meg kéne tudakolnia tőle mégis mit akart korábban, de a bestia akit maga előtt lát most sokkal fontosabb célpont. Nem hagyhatja meglógni. Most kell lőjön, most amíg az nem figyel ide.
Mérgezett nyilat tesz az idegre, feszít, céloz, és olyan nyugodtan ahogy az emberileg lehetséges rálő a figyelmetlen kannibálra.
Ha elvéti a lövést akkor talán a másodikkal még mindig betalálhat. Elvégre az erdő széle egy elég hosszú vonal és megzavarodott ellenfél nem feltétlenül fogja tudni honnan is érkezik a támadás, honnan is próbálnak az életére törni. Egy karddal, kimerülten pedig talán már közelről sem lenne olyan nagy ellenfél.
A kis sápataggal annyira nem foglalkozik. Nem célja eltalálni, de nem is óvja különösebben. Jelenleg teljesen mellékes, vajon eltalálja e vagy sem.*
2723. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-03 20:11:30
Üzenet elküldve: 2017-09-03 20:11:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nolie//
*A holló épp valahol az égen lebegő békés bárányfelhőket szeli, és élvezi ahogy a tollát simogatja a könnyed szellő. Így sajnos nincs lehetősége Nolienak, hogy ezt a szemét alakot felismerje, és minél előbb meneküljön, vagy épp felkészüljön arra, hogy valami erőteljes mágiával a földre teríti. Mert ha valóban olyan nagy mágus, ahogy gondolja magáról, bizony nem kellene problémát okozzon neki ez a jöttment alak. Bár az igaz, hogy valamilyen érthetetlen oknál fogva túl sok rosszat néz ki a törékeny lányka ebből a kedvesen érdeklődő férfiból. Nem bánt ő senkit, ha nem muszáj. Esetleg néha szórakozik egy kicsit, de olyankor sem szokott meghalni senki. Igyekszik az arra érdemeseket életben tartani, hogy minden esetben friss alapanyagokkal kényeztethesse magát.*
-Mi igen?
*Újból végigméri a másikat, mert nem tudja először mire vélni a válaszát, majd amint egyesével elkezdi összeilleszteni a rövid beszélgetésük részleteit rájön, hogy a temetőre vonatkozóan helyeselt a lány. Fura egy szerzet, meg kell hagyni. Talán valamelyest tart is a nem éppen jó kiállású idegentől.*
-Oh, valóban? Micsoda szerencse! Milyen árban adod őket?
*Mosolyog rá ismét Noliera.*
*A holló épp valahol az égen lebegő békés bárányfelhőket szeli, és élvezi ahogy a tollát simogatja a könnyed szellő. Így sajnos nincs lehetősége Nolienak, hogy ezt a szemét alakot felismerje, és minél előbb meneküljön, vagy épp felkészüljön arra, hogy valami erőteljes mágiával a földre teríti. Mert ha valóban olyan nagy mágus, ahogy gondolja magáról, bizony nem kellene problémát okozzon neki ez a jöttment alak. Bár az igaz, hogy valamilyen érthetetlen oknál fogva túl sok rosszat néz ki a törékeny lányka ebből a kedvesen érdeklődő férfiból. Nem bánt ő senkit, ha nem muszáj. Esetleg néha szórakozik egy kicsit, de olyankor sem szokott meghalni senki. Igyekszik az arra érdemeseket életben tartani, hogy minden esetben friss alapanyagokkal kényeztethesse magát.*
-Mi igen?
*Újból végigméri a másikat, mert nem tudja először mire vélni a válaszát, majd amint egyesével elkezdi összeilleszteni a rövid beszélgetésük részleteit rájön, hogy a temetőre vonatkozóan helyeselt a lány. Fura egy szerzet, meg kell hagyni. Talán valamelyest tart is a nem éppen jó kiállású idegentől.*
-Oh, valóban? Micsoda szerencse! Milyen árban adod őket?
*Mosolyog rá ismét Noliera.*
2722. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-03 19:52:20
Üzenet elküldve: 2017-09-03 19:52:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Ras, Nori//
*Ha Rasdeherrel lenne a holló, akkor Nolie biztosan tudná, hogy ki ő. A férfi, aki rá akarja kényszeríteni Norira az akaratát, maga mellett akarja tartani, és burokba zárni. Legalábbis a lány valami ilyesmit mesélt, de hogy ebből mennyi igaz, sosem fogja megtudni. De most csak egy betegesen vigyorgó alakot lát maga előtt a napsütötte parton, akit sokkal jobban el tudna képzelni egy sötét sikátorban, ahogy épp átvágja valakinek a torkát. Csak ne ő legyen az a valaki. Elhessegeti a baljós gondolatokat. Nincs veszélyben. Még maga is nehezen hiszi, de már tud elég varázslatot ahhoz, hogy megvédje magát, de azért egy éles tőr látványától megdermedne, akár csak a kegyetlen vigyortól.*
-Igen.
*Azt sem tudja hirtelen, mire reagált, de muszáj volt mondania valamit, mert teljesen kiszáradt a szája. Körbenyalja az ajkait. Különös, de ő pont azon ritka kivételek egyike, aki szereti a temetőt. Most persze kisebb gondja is nagyobb annál, hogy erről beszélgessen egy vadidegennel, nem is akar már semmi mást hozzáfűzni, csak várja, hogy végre ismét egyedül lehessen.*
-Varázsitalokat? *Kérdez vissza csak azért, hogy nyerjen magának pár másodperc haladékot.* Dehogynem. *Bólogat.* De ha csak ezért... ezért mennél be a városba, akkor tudok segíteni. *Hangja elcsuklik. Fél, mit fog reagálni a férfi az ajánlatára.* Nálam rengeteg varázsital van, és nagyon szívesen el is adom őket, ha szükséges.
*Azzal belenyúl a kis táskájába, és előveszi a színes folyadékokkal telt üvegcséket. Van lila, sárga, barna, kék, zöld, fehér... szinte minden, amit csak el lehet képzelni. Ras a bőség zavarába kerülhet, hiszen a rengeteg szín és árnyalat kissé megzavarhatja, de ha tudja, mit keres, akkor azt hamar meg is találhatja a kupacban.*
*Ha Rasdeherrel lenne a holló, akkor Nolie biztosan tudná, hogy ki ő. A férfi, aki rá akarja kényszeríteni Norira az akaratát, maga mellett akarja tartani, és burokba zárni. Legalábbis a lány valami ilyesmit mesélt, de hogy ebből mennyi igaz, sosem fogja megtudni. De most csak egy betegesen vigyorgó alakot lát maga előtt a napsütötte parton, akit sokkal jobban el tudna képzelni egy sötét sikátorban, ahogy épp átvágja valakinek a torkát. Csak ne ő legyen az a valaki. Elhessegeti a baljós gondolatokat. Nincs veszélyben. Még maga is nehezen hiszi, de már tud elég varázslatot ahhoz, hogy megvédje magát, de azért egy éles tőr látványától megdermedne, akár csak a kegyetlen vigyortól.*
-Igen.
*Azt sem tudja hirtelen, mire reagált, de muszáj volt mondania valamit, mert teljesen kiszáradt a szája. Körbenyalja az ajkait. Különös, de ő pont azon ritka kivételek egyike, aki szereti a temetőt. Most persze kisebb gondja is nagyobb annál, hogy erről beszélgessen egy vadidegennel, nem is akar már semmi mást hozzáfűzni, csak várja, hogy végre ismét egyedül lehessen.*
-Varázsitalokat? *Kérdez vissza csak azért, hogy nyerjen magának pár másodperc haladékot.* Dehogynem. *Bólogat.* De ha csak ezért... ezért mennél be a városba, akkor tudok segíteni. *Hangja elcsuklik. Fél, mit fog reagálni a férfi az ajánlatára.* Nálam rengeteg varázsital van, és nagyon szívesen el is adom őket, ha szükséges.
*Azzal belenyúl a kis táskájába, és előveszi a színes folyadékokkal telt üvegcséket. Van lila, sárga, barna, kék, zöld, fehér... szinte minden, amit csak el lehet képzelni. Ras a bőség zavarába kerülhet, hiszen a rengeteg szín és árnyalat kissé megzavarhatja, de ha tudja, mit keres, akkor azt hamar meg is találhatja a kupacban.*
2721. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-09-03 18:46:54
Üzenet elküldve: 2017-09-03 18:46:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nolie//
*Milyen kicsi a világ, nem igaz? Egyikőjük sem sejti miféle közvetett kapcsolat köti össze őket. Rasnak még annyi fogalma sem lehet, hogy ki lehet az előtt ücsörgő lányka, mint amennyire Nolie ismerheti közös barátjuk meséiből a kannibált. Nori sosem beszélt neki arról az apróságról, hogy miért vonzza vissza újra és újra a város számára veszélyes közege, ami egyrészt érthető, miután Ras örömmel elfogadta viszontlátásukkor kapott ajándékot, másrészt pedig elkeserítő, hisz annyira sem bízott a férfiben, hogy erről az apróságról beszéljen vele.
Nos nem mintha ez most már bármennyire is számítana, de talán akkor könnyebb dolga lett volna a kannibálnak is a hisztis szépséggel.
A hóvirágra emlékeztető idegen némi vonakodás végül válaszol Rasdeher hétköznapi kérdésére, ám nem tűnik túl lelkesnek amiért megzavarták a pihenésben. De mint kiderül, még jó ideig kell gyalogolnia, míg végre a város épületeinek árnyékában találja magát. Nagyszerű! Valószínűleg ezért sem jár túl gyakran ezen a környéken.*
-Milyen szép is a temetőn keresztül megközelíteni a várost! Jobban ki sem találhatták volna.
*Valóban eléggé elveheti azoknak az utazóknak a kedvét Artheniortól, akik valamilyen oknál fogva nem szeretik a nyomott hangulatú temetőket. Még szerencse, hogy Ras nem az a fajta aki ezen aggódna.*
-Még valamit, ha megbocsájtasz nekem! Nem tudod véletlen a városban hol lehet olyan bűvös italokat szerezni?
*Mióta Nori egy-kettőre begyógyította a sebét, azóta gondolkozik azon, hogy be kellene magának szereznie néhányat.*
*Milyen kicsi a világ, nem igaz? Egyikőjük sem sejti miféle közvetett kapcsolat köti össze őket. Rasnak még annyi fogalma sem lehet, hogy ki lehet az előtt ücsörgő lányka, mint amennyire Nolie ismerheti közös barátjuk meséiből a kannibált. Nori sosem beszélt neki arról az apróságról, hogy miért vonzza vissza újra és újra a város számára veszélyes közege, ami egyrészt érthető, miután Ras örömmel elfogadta viszontlátásukkor kapott ajándékot, másrészt pedig elkeserítő, hisz annyira sem bízott a férfiben, hogy erről az apróságról beszéljen vele.
Nos nem mintha ez most már bármennyire is számítana, de talán akkor könnyebb dolga lett volna a kannibálnak is a hisztis szépséggel.
A hóvirágra emlékeztető idegen némi vonakodás végül válaszol Rasdeher hétköznapi kérdésére, ám nem tűnik túl lelkesnek amiért megzavarták a pihenésben. De mint kiderül, még jó ideig kell gyalogolnia, míg végre a város épületeinek árnyékában találja magát. Nagyszerű! Valószínűleg ezért sem jár túl gyakran ezen a környéken.*
-Milyen szép is a temetőn keresztül megközelíteni a várost! Jobban ki sem találhatták volna.
*Valóban eléggé elveheti azoknak az utazóknak a kedvét Artheniortól, akik valamilyen oknál fogva nem szeretik a nyomott hangulatú temetőket. Még szerencse, hogy Ras nem az a fajta aki ezen aggódna.*
-Még valamit, ha megbocsájtasz nekem! Nem tudod véletlen a városban hol lehet olyan bűvös italokat szerezni?
*Mióta Nori egy-kettőre begyógyította a sebét, azóta gondolkozik azon, hogy be kellene magának szereznie néhányat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057