Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínFolyópartNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-01-11 17:37:28
 ÚJ
>Roddar Ares avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Megfontolt

* Az útjuk lassan a végére ér. Kezd is egyre idegesebben vissza-visszanézegetni, nem mintha arra számítana, hogy a matrónája utána jön személyesen avagy bárkit is utána szalaszt de ott van az a rossz érzés a torkában, hogy már vissza kellett volna térnie, hogy a Kúriát őrizze.*
- Megérkeztünk! *szól végül fellélegezve és ismét barátságosan mosolyog. *Innen remélem ismered az utat a célod felé bármi is legyen az.* mondja mert bár elejtette egy pár szót a terveiről a lány de Rodd nem faggatta ki, hagyta, hogy csak annyit áruljon el magáról az erdő ezen szép gyermeke amannyit jónak lát.*
- Talán még találkozunk. *int búcsút a nőnek majd ha a bagoly engedi egy cseppet megsimogatja a fejét de csak nagyon óvatosan *Vigyázzatok magatokra. *mondja még és már fordul is vissza, hogy visszasiessen a Kúriába.*


1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-01-09 00:05:57
 ÚJ
>Scorrage Argethlam avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

*A folyópartról egyből egy ösvényt keres, bár a sötétben nem nagyon tud tájékozódni. Köpenyét fejére húzza, hogy megóvja tarkóját és arca egy részét majd megvakarja borostáját ami szokásos fehér színben virít arcán. Már picit bánja, hogy Szemőnek adta a térképet. ~El találtak volna a fogadóig. Már olyan közel voltak.~ Gyengéden a lova oldalába vágja a sarkát bár az összhang kettejük között megengedi, hogy csak a testsúlyának áthelyezésével irányítsa lovát majd továbbindul. Végül rátalál az útra ami a kikötő felé vezeti majd.*


1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-01-05 21:55:59
 ÚJ
>Gultin Tianza avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Megfontolt

*A temetőből vezető út kavicsos, és meredek, de ez nem nagyon zavarja a fiatal sötételfet. Megszokta már a meredek csúszós tetőkön való mászkálás közben. Itt legalább nem esik olyan nagyot, mint ha egy tetőről esne le. Két karját kitartva mint egy madár egyensúlyozik, amíg le nem ér a homokos részhez.
Szótlanul halad végig a folyóparton, olykor olykor rápillant egy egy emberre, de nem szólítja meg őket, és még csak fel sem merül benne, hogy meglopja. Tudja hogy a városon keresztül hamarabb eljutna a céljához, de most csendre és magányra vágyik. Nem pedig a város zajára. Ritkán sétál csak úgy, általában mindig a munkát, és a megélhetést keresi, de most nem.*
~Haladj végig a folyó mentés a sodrás irányába. Ha elhagytad a barakk unott épületét, akkor hamarosan meglátod bal oldalt a kis ösvényt, amely a tisztásra visz.~
*Emlékszik a lány szavaival, amikor arról a csodás helyről beszélt, ahova menetek volna ma. De a lány már nem jöhet vele, így úgy döntött, hogy egyedül látogatja meg. Hátha ez segít rajta.*
~Meseszép hely. Szabályos kör alakú, valamiféle mágus hozta létre. Nap mint nap tudósok és mágusok mennek oda, hogy megfejtsék a titkát. De tudod mi a titok? Majd ott elmondom.~
*Szinte látja maga előtt a lány, ahogy kacéran pörög és táncol az új ruhájában, miközben a be nem következett randevújuk helyszínéről mesél. Az elképzelt látvány mosolyt csal az arcára, de szinte azonnal le is konyul a szája, hiszen már soha nem tudja meg a titkot. Ha csak meg nem fejti maga.*


1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-01-04 13:53:13
 ÚJ
>Miryell Noldaryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Scorrage Argethlam //

* A férfi vigyorát látván Mir szőke szemöldökei a magasba emelkednek. Ami azt illeti érdekli őt minden és kalandosnak tartja az olyan életmódot amiről Scorr mesél. Egyre jobban kezdi unni a saját kis boltját, hiszen jószerével minden nap ott tengeti az idejét és olyan sokat még nem is látott a világból. Elgondolkodva vakarja meg hegyes fülecskéje tövét és közben hümmög.*
- Jó lehet ilyen függetlennek lenni. * Mondja eltűnődve.*
- Hrr * S ez a kocsis hozzáfűznivalója a hallottakhoz.*
* Mir röviden elmosolyodik, bár ezt Scorr talán már nem látja, mert leszáll a lováról és a vízpart felé indul. A törp kocsis bezzeg nem áll meg. Szép komótosan tovább gördül az erdei úton, ám mikor Szemő is lepattan a szekérről akkor már kénytelen bevárni őket. Valamit mormog magának és az arcába húzza süvegének karimáját. A lány vidáman követi a férfit és mikor az a holdsajtról kezd el beszélni meg is fogdossa a bokrot. Leszed egy levelet, mert tetszik neki annak formája és amikor visszamennek a szekérhez beleteszi a zsákocskából kivett könyvébe.*
- Na végre! * Mondja a kocsis, mire újfent felpakolta magát a kisasszony a szekérre és elindulhatnak. Az agyalágyult szó hallatán Szemő csak pislog, mivel nem tudja hirtelen melyik kérdésre gondolt a vándor.*
- Ejha! Akkor te rengeteg dolgot csinálsz. Talán én is jobban keresnék, ha ilyesmivel foglalkoznék és nem egy boltocskában porosodnék, mint a polcon ülő portékáim. * Mondja miközben újból szorosra húzza a zsák száját, ám hallva Scorr mondatának második felét, annyira nem is tűnik könnyűnek az efféle élelemszerzésimód. Ehhez már nem fűz semmit a szőkeség inkább figyeli milyen kusza jeleket és rúnák sokaságát faragja fabotjába Scorr. Tetszik neki és már épp szóra is nyílnak ajkai, hogy rákérdezzen, ám ekkor kénytelen megkapaszkodni a szekér oldalába, ugyanis véletlenül egy kátyúba hajtottak, s nem is nagyon tudnak tovább haladni, bárhogyan szitkozódik elől a törp.*
- Ejj a ménkűbe! * Csettintget nyelvével az öreg s kiköp oldalra.*
- Segítsen jóember. Markos legínynek tűnik maga. Lökje meg egy picit az öreg hintómat. * Fordul hátra és egyenest Scorra néz kicsiny szemeivel. Mir is rá pillant, de tudja a dolgát és már mászik is le, hogy ő is segítsen megtolni.*
- Naplemente. Ó! * Sajnálkozik Szemő miközben próbálja tolni a kordét.*
- Pedig reméltem, hogy még világosban érünk a fogadóba.


1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-01-04 06:22:29
 ÚJ
>Scorrage Argethlam avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Miryell Noldaryn//

*A bocsánat kérést meg sem hallja mert nem neheztel a leányra meg aztán már nem is azon jár a feje hanem a portékát vizsgálja. A tetszését azonban nem nyeri el. Azaz a tetszését elnyeri csak pénzes zacskója nem elég nehéz, hogy vásároljon. ~Pedig az a bőrtáska lehet, hogy hiányozni fog.~
Mikor az elf a kenyérkeresésről kérdezi széles vigyor jelenik meg az arcán.*
-Az élelmemet nem veszem, hanem magam szerzem be. Sok féle növény van az ilyen helyeken amelyek ehetőek, gombák nőnek mindenütt és ha szerencsés vagyok még tojást is találok. *A vadászatot inkább elhallgatja mert látta mennyire ellenzi ezt a fajta élelemszerzést a lány. Lováról leszökken és a vízpart felé indul. A vízbe bele dugja bőrtömlőjét és figyeli ahogy a légbuborékok kiömlenek a tömlő száján.*
-Ez itt a holdsajt. *Magyarázza odalépve egy kisebb bokorhoz.* Leveleinek nagyon sajátos a formája, innen ismerem meg. Ez a bokor nappal nem mutatja meg milyen tápláló és hasznos növény, csak éjjel van termése ami igen tápláló és e mellett finom is. *Magyarázza miközben lovát a kocsihoz köti majd felhuppan a lány mellé és tovább beszél.*
-Ne gondolj agyalágyultnak értettem én elsőre is a kérdést és válaszolnék is rá, ha tudnék. *Lehajtja a fejét és a szobrocskát nézegeti ami az elf szerint "olcsó" bár azt nem mondta el, hogy kinek olcsó.*
-Mindent elvállalok amit tudok. Virágot szedek amit a piacon adok el, gyógynövényeket keresek, felszolgálok, rakodok, fát vágok, testőrködök, tanítok és még ezer más dolgot csinálok. Ne gondold, hogy milyen jó nekem mert nem unom meg a munkám. A munka jó, de a fizetés gyér. Ezért szorulok rá erre a fajta élelemszerzésre és ebből következik, hogy nincs házam, mivel folyamatosan a munka után megyek, így nem tudok egy helyen letelepedni.

*Amíg a szekér a folyóparton döcög botjába mindenféle kusza jeleket és rúnákat farag és gyakran pillantgat a térképre, majd felfelé.*
-Lassan megérkezünk. *Ujjával előre mutat egy épület körvonala látszódik a lemenő nap fényében.*
-Ha minden igaz akkor amit most látunk az a templom.
*Közben a térképet böngészi.*
-Remélhetőleg kapunk szobát a Pegazus fogadóban.


1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-01-03 13:31:01
 ÚJ
>Feleincater Harbogassi [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

* Telnek a napok, telnek a hatok és már itt is van. Mondjuk lehet nem siette túl a dolgot, de nem menekül senki elől (vagy csak nem tud róla) és nem is siet sehova.
Pedig jó lett volna, ha ezt teszi... talán.
Jelenleg három órája pihenő nélkül megy, de kezdi megérezni a fáradtságot, melyeknek jele az arcáról lecsorduló néhány vízcsepp.
Leül hát egy kőre, a folyó mellett, s nézi a vele ellentétben siető folyót.
~ De mért kell menni Arthenior? ~ Ez az a kérdés, amit azóta firtat, hogy elindult arról a bizonyos tisztásról, de eddig senki nem válaszolt Harbogassinak. Meg nem is találkozott szinte senkivel, összesen néhány szembejövő idegennel, kik még azelőtt tovább is mentek, mielőtt megkérdezhette volna tőlük a Nagy Kérdést.
Birizgálni kezdi az ékkövet, mely a nyakában lóg. *
- Jobb van, ha tud válasz is ad kő, nem csak út, meg út, meg út! * Mérgelődik magában, s kísértést is érez, hogy most rögtön elhajítsa a folyóba a követ, de valahogy keze nem engedelmeskedik akaratának. *
- Akkor indulni, még lefagy seggem. * Mondja, azzal feláll, összeszedi cókmókját és tovább indul, amerre mennie kell ugyebár. *
- Hideg lenni minden, meg nem van nincs levél sok a fán. * Valahogy mostanában megint nem megy neki a beszéd, de mégis jobb, ha beszél magának, mintha néma csönd lenne. *


1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-01-01 22:27:34
 ÚJ
>Rana Narrione avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Téli meglepettségek//

*Ranát különösképpen nem is érdeklik a férfi céljai, főleg mert hasonló téblábolási kórságban szenved ő maga is már több esztendeje. Nem nagyon keveredik emberek közé, nem kifejezetten értik meg őt fajtársai. A lányoknak túl mogorva és zárkózott, a férfiaknak túl "lapos", a szó több értelmében. Meg egyébként sem egy kiemelkedő szépség sebhelyes arcával, bizalmatlan természete nem könnyíti meg az ismerkedést, de előfordul, hogy bizonyos szükségletei támadnak, lévén felnőtt nő a maga minden különös furcsasága ellenére; kifogy valamiből, leszakad róla a ruha, elfagynak az ujjai az erdőben, illetve hasonlók történnek vele. Olyankor, de csakis olyankor, rávetemedik arra, hogy bemerészkedjen a városba és megszerezzen magának mindent, ami kell neki. Városias nemtörődömséggel. Foglalkozik is ő azzal ki mit gondol róla, mikor egyiket se fogja soha többet látni... Egyedül arra ügyel nagyon kényesen, hogyha tudja, akkor eltakarja hajával az arcán esett vágást. Soha, de soha nem úszta még meg a kellemetlen "mi történt?" kérdést.
Összeszedi a gyújtóst, az ágakat a fickó felé löki, hogy ő is dolgozzon valamit. Rakhatna tüzet odébb, tőle függetlenül, de úgysem tudna jót aludni ha látótávolságon belül egy idegen is akad idekint, akkor meg már inkább múlassák el ketten együtt a hátralévő időt. Ki tudja, talán még kellemes is lehet!*
-A városba...
*Felel a neki szánt kérdésre a korábbi stílusban és a biztonság kedvéért még az irányt is megmutatja kesztyűbe bújtatott mancsával.
Az erdei népek, akárcsak ő, nem a harsányságukról, vagy beszédességükről híresek. Egyre inkább formálódik benne egy gondolat, egy kép a másikról, melyet lehet nem is szeretne lerombolni otromba, lényegre törő kérdésekkel, de a kíváncsiság még is hajtja.*
-Vándor vagy. *Állapítja meg, de inkább kérdés ez, semmint kijelentés. A hideg szemek mögött hiába próbál kutakodni a fickó, semmi érdekfeszítőt nem találhat. Fáradtság, közöny, magány... Effélék keringenek a szürkeségben. Szőke hajával keretezett, félig takarásban lévő arca olyan fagyosnak hathat, mint a téli éjszaka, pedig ez csak a látszat, melyet még csak nem is szándékosan tart fent.*
-Melyik vidéket ismered a legjobban?
*Próbálkozik tovább, hátha talál egy olyan közös kapcsolódási pontot, melyről egyrészt ő maga is tud beszélni, másrészt szívesebben meg is teszi, harmadrészt nem szükséges hozzá túlságosan belemászni a személyes dolgokba.*

A hozzászólás írója (Rana Narrione) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.01 22:30:53


1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-31 00:30:47
 ÚJ
>Echlaorn Y'hattahr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Téli meglepettségek//

*Echlaorn ennél többet, és ennél kevesebbet nem akar elárulni céljairól. Épp annyit mondott a lánynak jelenlegi szándékairól, amennyiből ártatlanságáról és bizalmáról egyszerre kelthetett illúziót a nőben, mindezt úgy, hogy közben lényegében semmit sem mondott.
A lány fejbiccentése nem zökkenti ki a férfit gondolatai medréből, csupán egy nyugtázó pillantással értékeli a gesztust. Nem erőltet semmit, végülis nem ő kezdeményezte ezt a kis társalgást. Ha nem, hát nem, ő ugyan nem fog emiatt szélütést kapni.
Mikor a szőkeség feláll - jelezve ezzel távozási szándékát - Echlaorn szinte észrevétlenül a kabátja alatt rejtőző tőrhöz kap óvatosságból, ajkai pedig szólásra nyílnak, de hang nem hagyja el a száját. Elég türelmes és bölcs ahhoz, hogy most inkább csendben maradjon és beszédét fogainak kerítése mögött tartsa. Kár pedzegetni az amúgyis feszes íjhúrt. Nem beszélve arról, hogy a lány távozásával felcsillan szemében a remény, hogy esetleg magára marad és alhat végre, de e vágyálma hamarost romba dől, ugyanis a férfinak rá kell döbbenie: Rana csak fát gyűjt. Ő maga nem mozdul, akármennyire is faragatlanság, vagy sem - egyelőre úgy érzi az a helyes, ha hagyja a hölgyeményt érvényesülni a természetben, ahogy az jónak érzi.
Mikor a szőke teremtés lassan közeledik feléje, Echlaorn keze kicsit beljebb bújik a kabátban. Bár nem remeg a lába egy nő láttán, az esze neki sem ment el és életétől pedig még kevésbé szeretne megválni.
Szemeivel követi a földre hulló gallyak útját, majd a kérdésre egy fejbólintással válaszolva - kapjon annyit a nő, amennyit adott - előrehajol és kivesz párat az apróbb ágak kazlából, majd lassú mozdulatokkal tördelni kezdi őket. Rana bemutatkozására felemeli fejét, a lány szemébe néz, mintha az íriszek mögé próbálna meg betekinteni, majd ennyit szól:*
- Üdv.
*Köszönti a lányt, majd folytatja frissen kapott munkáját. Nem látja értelmét többet hozzáfűzni a dologhoz, a kettejük közötti kommunikáció elég hamar pattot kapott, így most Echlaorn is csak ösztöneire és megérzéseire hagyatkozhat.*
- Igen, ahogy mondod.
*Próbál több szót kihozni egy egyszerű igennél, vagy ühümmnél. Érzékeli a lány szándékát a társalgást illetően és szíve mélyén valahol örül is, hisz így kezd lassan meggyőződni arról, hogy hirtelen termett partnerétől nem kell annyira tartania, mint azt elsőre gondolta.*
- És te mi járatban erre?
*Tartja fenn az érdeklődés - amúgy jószándékból keltett - látszatát. Hangja, mikor ily halkan csendül meg, szinte nyugtatólag hat mélységének és búgásának köszönhetően. Még akkor is, ha legtöbbször sajnos csak Echlaornt, magát nyugtatja meg...*


1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-30 23:43:59
 ÚJ
>Rana Narrione avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Téli meglepettségek//

*Nem, Rana nem az a típusú arisztokratikus szépség, aki megunva az atyai tiltást és a túlzott jólétet elvándorolt, hogy származásának negatív vonzataitól megszabaduljon. Kölcsönösen szemmel tartják hát egymást, mint ahogy az ahogy elvárható egészséges bizalmatlansággal és veszélyérzettel rendelkező idegenektől.
Csak legyint a fickóra. Elhitte ő neki elsőre is, hiába tapogatja végig újra a zsebeit, egészen valószínűtlen, hogy a legutóbbi ellenőrzés óta belemászott valami ehető.
A kapott válaszhoz nincs hozzáfűzni valója. Kósza lélek ő maga is, nem tudna hasonlóért elitélni senkit, még ha hétköznapi szemmel kevés gyanúsabb dolgot is árulhatott volna el magáról a másik.
Jól láthatóan biccent a bemutatkozásra, de úgy fest neki nem sok kedve van megosztania nevét a másikkal. Csak ül tovább csendesen pár pillanatig aztán feltápászkodik és ha nem kérdezik dolga felől, akkor se szó, se beszéd... tovább áll.
Na nem végérvényesen, hiszen a kutyának sincs kedve éjjel bóklászni errefelé. Csupán egy kis gyújtósért indul, hogy valami tűz félét rakhasson. Kezd már hideg lenni, kifejezetten hideg.
szippant egyet kivörösödött orrán, majd ledobja a gallyakat Echlaorn mellé -ha még mindig korábbi helyén időzik-.*
-Megrakod?
*Kérdezi egy ágat finoman közelebb lökve lábával, s a választól függően ismét helyet foglal.*
-Az én nevem Rana.
*Teszi hozzá kicsit megkésve, mintegy mellékes tényként közölve. Nem sokat számít. Az erdő vadjai soha nem hívják őseitől kapott nevén...*
-Szóval csak vándorolsz. Az jó.
*Erőszakol ki magából még pár szót, mellyel talán fel tudják venni ismét a beszélgetés fonalát. Hosszú lesz az este, ha némaságba burkolózik, belátja ő maga is...*


1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-30 23:21:31
 ÚJ
>Echlaorn Y'hattahr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Téli meglepettségek//

*A nő lehuppan a parti fövenybe, mely figurát a férfi csodál is kicsit, mert valahogy megzavarja ezt képet az uriaskodó tekintet és a porba való ülés kontrasztos fricskája, de no... Lehet nem minden eltévelyedett, elkóborolt úri kisasszonynak elkényeztetett a feneke. Bár Echlaorn jó maga is tudja, hogy ez utóbbira igencsak kicsi esély van, ugyanis épp nemrég kért tőle a lány ételt, és szavai sem épp az arisztokratákra jellemző feszítettségtől hangsúlyosak. Gyorsan el is hessegeti hát ekörüli gondolatait és annál inkább igyekszik szemmel tartani a melléje ülő idegent.*
- Olyannal nem szolgálhatok, de ha gondolod átnézhetem újra a zsebeimet.
*Igyekszik a férfi a kellemetlen szituációt valamiféle erőltetett mosollyal és kedveskedő humorral oldani, de valljuk be: nem biztos, hogy eléri célját. Mindeközben tanácstalanul masszírozza fáradt combját, ujjaival jó erősen szorítva azt időről-időre. Meleg leheletéből fátylat bont a téli levegő, ő pedig zöldes szemeivel igyekszik valamit kiolvasni az amorf felhőcskéből, sikertelenül. Egy felhőn kívül, talán csak egy kicsinyített ködre emlékezteti még őt a száját elhagyó forró nyirkosság. Úgy tűnik elméjéből ideiglenesen elköltözött maradék fantáziája is.
Feje tompán hasogat az elmúlt pár percben lecsillapodott indulataitól - szinte érezni véli a halántékán áttoluló vérének apró lüktetéseit. Továbbra sem tudja hova tenni a jelen szituációt. Gondolatai csak e körül forognak mégsem akaródzik az ügy megoldásra jutni és ez bosszantja, holott kiderülhet: apró-cseprő semmiség, amibe most belekeveredett. Kezeivel felváltva dörzsölgeti szemét és a hidegtől, egész napos járástól elgémberedett tagjait, azt is szinte haszontalan teszi - igazán kimerült már. Legszívesebben eggyé válna az ajkait elhagyó párával, vagy elfolyna parti homok apró szemcséi közt, csak ne kelljen gondolkodnia, ébernek lennie és tartania attól, ami bekövetkezhet. Vagy attól ami nem.*
- Nos, ezt még magam sem tudom. Céltalanul járkálok, bár mint látod nincs élelmem, lehet lassan tanácsos betérnem a városba, úgy érzem.
*Helyezi tekintetét Ranara, de próbálja nem túl gyanút keltően sokáig szemmel tartani őt, mégiscsak,- a nyavalya sem tudja mi sül ki ebből a végére. Pillanatnyilag nem tud a lányra, mint női lényre gondolni, akármennyire is férfiből van felépítve öntudata. Lassan ott tart, hogy párnát lát mindenben, ami nem okozza a halálát - és Ranaról még nem tudja eldönteni párna-e. Kellemetlen. Ezen töprengve kénytelen-kelletlen is elmosolyodik, ráadásul nem is észrevehetetlenül, erre azonban - ha reakció nem érkezik rá - nem vet ügyet.*
- Echlaorn vagyok.
*Mutatkozik be a lánynak, de kezét nem nyújtja felé - nem illik. Szembogarai viszont annál inkább kíváncsiskodóan várják a választ, - hátha megtörik kettejük között a jég.*


1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-30 18:45:24
 ÚJ
>Rana Narrione avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Téli meglepettségek//

*Nem a vad vérmókusok lendültek akcióba, hogy védjék a territóriumokat az idegen behatoló ellen, hanem Rana gondolta úgy, hogy biztonságos távolságból megpiszkálja a férfit. Nem akart a combjában, vagy egyéb részeiben egy kést találni, s jobb félni, mint megijedni.
Szürkés szemeivel érdeklődve figyeli a másikat, míg megvitatja magában és részben magával, hogy van-e nála élelem, végül csalódottan veszi tudomásul, hogy ha a fickón múlik is éhen marad. Nem is ábrándozik tovább, tekintetében fáradtság és közöny kacsint vissza az őt fürkésző idegenre.*
-Dettó.
*Dobja le magát ő is a hűvös parti homokra és a folyó felé fordítja arcát. Csak fél szemmel sandít néha az ismeretlenre -mert mégis csak ismeretlen-. Állát ilyenkor mindig kissé felveti, mintha valami úri maca lenne, akinek nyomós oka van ennyire fent hordani az orrát. Pedig nincs. Elvégre épp az imént kuncsorgott egy kis kajáért, még ha ezt nem is egészen így sikerült előadnia.*
-Hacsak nincs éhség elűző varázslata, akkor kétlem.
*Lenne pár ötlete ugyan, hogyan üthetné el ezzel a helyes kis szőrmókkal az estét, de a legutóbbi baklövés óta nem szívesen hozakodik elő alantas földi vágyaival, míg nem biztos a sikerben.*
-A város felől, vagy a város felé?
*Teszi fel a félszavakból összepakolt, egyszerű kérdést. Feleslegesnek érzi bővebben kifejteni mit is szeretne megtudni, remélhetőleg ennyiből is érti a másik. A szegények minden napközben jönnek ide mosni és fürdeni, ezen a kései órán már aligha ilyesmi miatt van kint a másik. Csak ebből gondolja, hogy ő is utazó. Aztán előfordulhat, hogy téved. Megesett már párszor.*


1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-30 18:35:50
 ÚJ
>Echlaorn Y'hattahr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Téli meglepettségek//

- Mi a...?!
*Kap kobakjához Echlaorn, ugyanis tarkóján halk koppanással valamilyen kemény tárgy landolt sikeresen. Megrázza fejét, egyfajta 'mianyavalya?' módon, majd a pisszenésre felkapja a fejét is. Ez már nem lehet véletlen egybeesés, ezt már nem lehet ártatlan mókustámadásnak titulálni. Zöldes szemeivel fürgén pásztázza át a horizontot, majd ahogy feje egyre lejjebb hajlik a hang forrását kutatva tekintete hirtelen megakad a tőle nem messze guggoló nőn. Úgy látszik nagy lelki dulakodása és zaklatottsága közben olyannyira ellankadt ébersége, hogy észre sem vette a közelében rejtőzködő szőkeséget.*
- Élelem?
*Teszi fel a kérdést magának is a férfi. Olyannyira meglepi a fennálló helyzet, hogy tőle szokatlan bambasággal válaszol a kérdésre, melyről hirtelenjében azt sem tudja valójában tényleg igaz-e, vagy sem.*
- Sajnálom. Nincs.
*Válaszol a hölgynek, közben zavartan belefésül bal kezének ujjaival hosszú, barna szakállába. Eltekintve, hogy se hátizsákja, se batyuja, de még egy árva tarsolya sincs, szavainak igazságtartalmáról a nő gyorsabban meggyőződhet, mint ő maga. A biztonság kedvéért ugyan végiglapogatja zsebeit, hátha akad valami bennük, de tenyerének felderítőútja sikertelenül zárul, így sajnos olybá tűnik mindketten éhesen maradnak. Már ha a hölgy emiatt érdeklődött ily furcsa módon. Pillanatokkal később Echlaorn elmereng azon, vajon nem lenne-e tanácsos tőrén nyugtatni picit az egyik kezét, hátha történik valami az eddigieknél is meglepőbb, de egyelőre jobban meglepi az a tudat, hogy már nem bosszús annyira mint volt. Halkan vesz egy nagy levegőt az orrán, majd szeme,- némi kérdéssel csillogásában,- a nő íriszeit igyekszik kutatni, és megszólal:*
- Nos, tudod... Én is azt eszem, ami épp az utamba kerül.
*És miután ez elhangzott döbben csak rá, hogy szavai közt némi kannibalizmust vélhet felismerni a lány. Fájóan kezébe temeti arcát egy pillanat erejéig, rettentően szégyellve hogy ékesszólása épp most hagyta el mikor kéne, majd némi keserédes somolygással az arcán újra az ismeretlenre tekint:*
- Nem tartozol az étrendembe, emiatt ne aggódj.
*Mondja apró mosollyal ábrázatán. Közben persze akarva, akaratlanul is, még némileg tartva az idegentől, kezét az övén függő tőr közelében tartja.*
- Tudok esetleg másképp segíteni?
*Kérdi, hisz tudja: a váratlan helyzetből adódóan szavaival egy naiv, jóhiszemű ember látszatát keltette a nőben, és ezt most igyekszik fenn tartani, holott elméjében már tudatosult egy ideje a fennálló szituáció veszélyessége. Sosem lehet tudni kibe botlik az ember a sötétben. Szavainak hirtelen őszintesége is csak meggondolatlan jószívéből fakad, de nem nagy harcos lévén fejében folyamat ott motoszkál a gondolat, hogy akár még bajba is kerülhet...*


1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-30 18:32:39
 ÚJ
>Rana Narrione avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Téli meglepettségek//

*A nő ezúttal jellemét meghazudtolva a vízi utat választja: gyors és kíméletes, nem kell már az erdőben vesződnie az utazással az időjárás viszontagságait állva. Ellustult, elpuhult, vagy megöregedett, oly mindegy. A lényeg, hogy csizmájának puha talpa a homokos partot éri végre. Megérkezett, még ha ilyen későn is. Nem számított rá, hogy ráesteledik, de ez is csak azt bizonyítja mennyire elcsigázott mostanában az éhségtől és fáradtságtól. Rajta kívül már egy lélek sem jár erre ilyenkor, csak pár hajós figyeli őt a vízről, míg elcsorognak mellette.
Igazából nem tervezett megállni a fogadóig, de a jelek szerint muszáj lesz, különben félúton elájul. Nem szeretné, ha a városi patkányok kifosztanák, míg ő aléltan hever a végkimerültségtől elkókadva a macskaköveken.
A csörtetésre csak azért kapja fel a fejét, mert komolyan reménykedik benne, hogy egy húsosabb sündisznót vet elébe a sors, amit nyársra húzhat és elfogyaszthat, de csalódnia kell. Ismét. Csak egy fickó az. Egy szakadt fickó.*
-Pszt!
*Hajítja meg egy kisebb kaviccsal, vagy kagylóval a hozzá hasonlóan eléggé le- és/vagy kimerült muksót. Ha amaz felkapja a fejét, akkor három, vagy négy lépésre magától megpillanthatja a guggoló nőt.
Rana könyökeivel térdein támaszkodik hanyagul, hátán gondosan elcsomagolva pihenő íja a homokba karcol különös jeleket, ahogyan finoman rugózik a nő egyensúlyozás közben. Ruházatából ítélve amolyan erdei-féle ő is: barnás-zöldes-szürkés színeket hord, köpenye, vagy bármi egyéb, ami jelentősen akadályozhatná a szabad mozgásban már nincs, csupán egy kis tarisznya -és rövid kardja- pihen oldalán. Egyenes szőke haja arcának jobb fele elé, mit függöny borul.*
-Van élelmed? Megveszem.
*Ajánl egyből tisztességes üzletet, de csak röviden és tömören. Nem túl bőbeszédű, nem túl szociális, de a szükség nagy úr.*


1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-30 18:25:42
 ÚJ
>Echlaorn Y'hattahr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Téli meglepettségek//

* Már-már nosztalgikusan ható,- csak hogy finoman érzékeltessem ruhaneműjének kopottságát és korát,- szőrmés, hosszú kabátját hordja magán Echlaorn, mint ahogy azt már megszokhattuk. Hátán rozoga íja, övén hosszú tőre, talpán pedig viseltes barna bakancsa nyikorog a bordásra dermedt földön csúszkálva. Ügyetlenül igyekszik mozgásának ama természetességét megtartani, mely rá oly jellemző szokott volt lenni. Egy csepp ital, egy csepp mákony sem hat elméjére,- e feladat úgy látszik mégis kifog rajta, józansága ellenére is. De, nos... ha már józanságnál tartunk... Fejében a gondolatai össze-vissza cikáznak mindenféle zagyvaságokkal kapcsolatban, amikről ő maga is tudja, hogy nem kéne foglalkoztassák őt, de hát a gondolatoknak már csak ilyen makacs a természete. Se nagy levegő, sem hangosan kimondott szitokszavak ezen nem tudnak segíteni, akárhogy igyekszik is, melynek hangosságát csak tetézi ügyetlensége okozta mérge, és saját észjárásával szembeni tehetetlensége. Úgy egészében úgy van ezzel a mai nappal, hogy legszívesebben beintene egyet... Kinek? Bárkinek... És ahogy így dúl-fúl magában, csörtet előre a folyóparti fák között, egy arra tévedt szegény lélek könnyen hihetné azt, hogy vadkan kocog ily késő órán a vadcsapáson az ivóhelyére igyekezvén. Bár be kell lássuk, jelen esetben nem sokat tévedne az adott illető.
Hosszú, sötét tincseit minduntalan a szemébe fújja a hideg, téli szél, azokat is szíve szerint levágná már,- mi a fenéért esküdött most ellene az egész világ?! Amúgy oly nyugodt és türelmes lelkét most úgy felborzolta e sok kis, bosszantó apróság, melyekre máskor ügyet se vetne, hogy már-már magára sem ismer. Jó ez így? Hmm? Meg kell álljon, nem tud magával mit kezdeni. Most szépen leül az első fa alá és megnyugszik... mert megnyugszik, ugye?*
- Huhh
*Vesz nagy levegőt, majd lehuppan egy kopaszon álló fűzfa tövébe. Lábát kinyújtóztatja, hátával a fának dől, zöldes szemeit kicsit megnyomkodja ujjbegyeivel, majd szemét csukva tartva igyekszik összeszedni maradék értelmes gondolatát. Oly erősen próbál megnyugodni, hogy közben a fejét is lehorgasztja, ahogy azt nyaka még képes győzni nyúlással. E mozdulat következtében barna tincseire borul csuklyája, így szép vonású arcát már nem éri el apró fényujjacskávial a hold,- s így sötétbe burkolózva várja - hátha sikerül már kicsit lecsillapodni, vagy ne adj isten, elaludni...*


1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-27 01:16:47
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

*A Barakk magas, tekintélyt parancsoló épülete felől közeledik egy hatalmas, szénfekete csatamén nyergében, páncélban, fegyverrel és pajzzsal. Nem igazán bizalomgerjesztő alak, főleg nem annak a pokolbéli bestia hátán, de olvadt-aranyszín tekintetében derűs lángok lobognak. A kikötő felé tart komótosan, nem siet, nem kapkod.
A város nagy részét már látta, de a kikötőbe nem azért indult, hogy nézelődjön. Terve és célja van.
Legalább már nem csak teng-leng, hanem végre valami beindult az életében. Furcsa, hogy éppen egy földönfutó alaknak köszönheti mindezt. Ez viszi most a sószagú épületek felé, ez vezeti hátasának lépteit a folyóparton keresztül a kikötő felé.*


1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-26 17:26:13
 ÚJ
>Sumia Laeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Éjjeli vadak //

*Még fogalma sincs hová is indul. Lassan halad a késő éjszakába, az idő sem egy esti sétának kedvez. Feje zsong a sok ostobaságtól, amivel a napokban telepakolta magának. Talán ha kiszellőztet belőle mindent, akkor helyrejön. Vagy csak rosszabbá fordul a helyzet. Egy biztos, akár hová is, de előző helyéről mindenképpen el akar menni. Ha csak a négy falat bámulja abba bizonyosan beleőrül. Talán majd az éjszaka válaszokat szolgáltat megannyi kérdésére.
Jobban összehúzza magán köpenyét, hogy jobban óvja testét a hideg széltől.
Nem tudja mihez kezdjen majd ott, de most határozott állomásává vált a kikötő. Lábait apró léptekben, de gyorsan szedi, ahogy feje lassan kiürül, s egy időre már nem kínozza semmi féle bántó gondolat, vagy a múlt emlékeinek hada.*


1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-26 16:51:17
 ÚJ
>Khan Lero avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Vakmerő

// Éjjeli vadak //

*Ez az este is csak olyan, mint az eddigiek. Üres és néma. Még a hó is lustán hullik csak alá, mintha elunta volna már az is, hogy a halandók világa ilyen csendessé válik télvíz idején.
Súlyos, prémmel szegett utazóköpenyt visel, és magánál tart minden olyan fontos eszközt is, melyekre egy gyors és hirtelenjében támadt utazáshoz az embernek szüksége lehet. Fegyver és pénz.*
~ Talán a Kikötők környékén... ~
*A Gabriennel való találkozását követően sikerült néhány dolgot helyre raknia fejben és most újra egyenes úton haladhat afelé, amit még sok évvel ezelőtt célul tűzött magának.*


1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-15 18:49:42
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*Válaszokat keresett a templomban, vagy legalább egy támpontot ehelyett csak üres fecsegést és ostoba babonás maszlagot kapott. Lehet ez a maximum amit az ember mágusok nyújtani tudnak, vagy talán a használható papok épp igaz álmukat aludták, azonban tény, nem jutott semmire. A gyűrűt ismét kénytelen volt elrejteni ugyanarra a tisztásra ahol a tartalékait is őrzi. Ha ettől nem is lesz a kincs biztonságban legalább, az esetleges tolvajnak lesz miért fájlalnia a fejét.
Ahogy a parton sétál szemével egy csónakot keres. Régi terve már eljutni a kikötőbe, és ezúttal nem akar a barbárok csapatába futni. Bár ha igaz a szóbeszéd, már minden tele van velük és a sötételf nem igazán hiszi ezt alaptalan szóbeszédnek. Végül rátalál a csónakra és a csónakosra is aki nem átall tíz aranyat elkérni a szállításáért, egy kicsit be is van már csiccsentve egy kicsit a magánál tartott apró butykostól.* -Nem segítene egy kicsit? *Kérdezi az ember és válaszra sem várva egy evezőlapátot nyom Plevaen kezei közé.* -Úszik, a csónakunk Wegtoren felé, a szellemeknek hála ma a vihar el nem ér. *Hangzik fel a dal indul meg a csónak a túlpart irányába és a sötételf érzi, nagyon de nagyon hosszú lesz ez az utazás.*


1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-12 19:28:10
 ÚJ
>Hornor Arnul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

* Vége. Vége van. Úgy tűnik jobb lett volna kikérni a 200 aranyat, akkor most lenne valamije, hogy elutazzon a Kikötőbe.
~ Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot sem érdemli. ~ Mélázik magában a saját hibáján, miközben halad a folyóparton.
~ Nemsokára ez már be lesz fagyva talán. ~ Gondolja, majd felmegy az egyik teherszállítókompra, mely éppen most indul a kikötőbe.
~ Majd valamiből fedezem a költségeket. ~ Gondolja, miután leül egy nagyobb ládára komp vége körül. Nem nagyon akar abba belemenni, hogy mit is keres itt... *


1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-12-10 11:30:37
 ÚJ
>Nimue Sailimiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

*Az út kissé zavarossá válik, és így igen hosszúra is sikerül, mert már maga sem tudja, merre is kéne haladnia. Így válik lehetségessé az, hogy újra az erdei ösvényen találja magát. Ettől persze, nem megy el a kedve, sőt egészen felvidámítja a helyzet fonáksága. Útitársai is hasonlóképpen élik meg az egész történést, és végül megegyeznek abban, hogy együtt is maradnak, ameddig csak le nem tisztázódik minden. Most újra csak szekérre ülnek, s haladnak a kiszemelt cél felé.
Akkor is eljutnak Hold karavánpihenőbe, ha a fene fenét eszik is.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057