Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 127 (2521. - 2540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Lier Waslab [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8881_sotetelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
2540. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-21 18:19:12
Üzenet elküldve: 2017-04-21 18:19:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
// Dargal //
// Klivy //
* Elégedetten nyugtázza, hogy Dargal nem ellenkezik, hanem ügyesen követi apját, aki pedig megejti az elegáns bemutatkozást. Ennek hatására tündérünknek eszébe ötlik, hogy meztelenül futkosni az egyre sötétedő folyóparton nem is olyan rossz dolog. Sőt, ha minden igaz, akkor útja a temető felé vezet (vagy a tisztás irányába, ahonnan a Lewonorok is jöttek), vagy csak tovább a folyó mellett, a sáros - és ezáltal csúszós - vidéken. Bár Ante nem egy nagy ember,- vagy tündérismerő, gyanítja, hogy a csöppség állóképessége nem lehet túl nagy, így rövid hajsza után sétálva is utolérnék; ám ezt nincs kedve kivárni és valószínűleg Dargal is inkább a gyorsabb és biztosabb megoldás mellett voksolna, hát orkunk nem tétovázik, inkább cselekszik. Mivel a vízben nehezebb futni, mint a szárazföldön, így az ork már akkor majdnem eléri a szárnyast, mikor az egyáltalán kiér a vízből. Bár Ante nem túl fürge teremtmény, de azért nem is átlagon aluli, így megpróbálja egyszerűen karjának kinyújtásával becserkészni a tündért - persze használatba veszi vaskos ujjait és izmait is, hogy biztosan ne szaladjon el. Ha ez nem sikerül, mert a lány kikerüli, akkor kénytelen lesz futni is egy kicsit, majd ugrani egy nagyon, rávetve magát Klivyre. Ennyi próbálkozás csak nem vallhat kudarcot, de, ha mégis, akkor még mindig ott van az a lehetőség is, hogy Dargal használja a számszeríját - ami nem okozna túl sok örömet senkinek sem. *
// Klivy //
* Elégedetten nyugtázza, hogy Dargal nem ellenkezik, hanem ügyesen követi apját, aki pedig megejti az elegáns bemutatkozást. Ennek hatására tündérünknek eszébe ötlik, hogy meztelenül futkosni az egyre sötétedő folyóparton nem is olyan rossz dolog. Sőt, ha minden igaz, akkor útja a temető felé vezet (vagy a tisztás irányába, ahonnan a Lewonorok is jöttek), vagy csak tovább a folyó mellett, a sáros - és ezáltal csúszós - vidéken. Bár Ante nem egy nagy ember,- vagy tündérismerő, gyanítja, hogy a csöppség állóképessége nem lehet túl nagy, így rövid hajsza után sétálva is utolérnék; ám ezt nincs kedve kivárni és valószínűleg Dargal is inkább a gyorsabb és biztosabb megoldás mellett voksolna, hát orkunk nem tétovázik, inkább cselekszik. Mivel a vízben nehezebb futni, mint a szárazföldön, így az ork már akkor majdnem eléri a szárnyast, mikor az egyáltalán kiér a vízből. Bár Ante nem túl fürge teremtmény, de azért nem is átlagon aluli, így megpróbálja egyszerűen karjának kinyújtásával becserkészni a tündért - persze használatba veszi vaskos ujjait és izmait is, hogy biztosan ne szaladjon el. Ha ez nem sikerül, mert a lány kikerüli, akkor kénytelen lesz futni is egy kicsit, majd ugrani egy nagyon, rávetve magát Klivyre. Ennyi próbálkozás csak nem vallhat kudarcot, de, ha mégis, akkor még mindig ott van az a lehetőség is, hogy Dargal használja a számszeríját - ami nem okozna túl sok örömet senkinek sem. *
2539. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-20 16:51:10
Üzenet elküldve: 2017-04-20 16:51:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Dargal Ante//
*A tündérke a part szélén mosakszik önfeledten. Mikor két férfi megkörnyékezi, Notalia falfehér lesz a félelemtől, egyelőre le van dermedve, s csak nézi ahogy szétdúlják a ruháját.
Sajnos Ante hiába keresi a pénzt a a tündérkei ruhái között, mert abban egy fitying sincsen.
Viszont, a közelében jó szerencse szokott le, és a figyelmes valamit észrevehet a fűben miközben matat, és keresgél.
Talál egy kis ersznényt Lewonor Ante amiben pontosan 161 arany van.
A kis vörös, reszket, mint egy kocsonya, szó szerint kizárja a külvilágot.*
~ Fuss, FUSS!~
*Egyre inkább ezt hallja a fejében. Ahogy csak tud, kirohan a vízből, és szedi a pici lábait ahogy csak tudja.
Muszáj megpróbálnia, mert ha itt marad akkor biztosan meghal, illetve nem is akarja meg tudni, mit akar tőle a két Ork. Semmi jót az egyszer biztos.
Sajnos ebbe a két támadó erősen beleszólhat, de ő mindent megtesz az ügy érdekében, hogy ne így legyen. Ruha nélkül a nagy semmibe elkezd szaladni. Vajon meddig fog eljutni? Lehet az első lépésnél, az egyikük elkapja? Esetleg használják a gyilkos fegyvert?*
A hozzászólás írója (Klivy Notalia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.20 16:53:28
*A tündérke a part szélén mosakszik önfeledten. Mikor két férfi megkörnyékezi, Notalia falfehér lesz a félelemtől, egyelőre le van dermedve, s csak nézi ahogy szétdúlják a ruháját.
Sajnos Ante hiába keresi a pénzt a a tündérkei ruhái között, mert abban egy fitying sincsen.
Viszont, a közelében jó szerencse szokott le, és a figyelmes valamit észrevehet a fűben miközben matat, és keresgél.
Talál egy kis ersznényt Lewonor Ante amiben pontosan 161 arany van.
A kis vörös, reszket, mint egy kocsonya, szó szerint kizárja a külvilágot.*
~ Fuss, FUSS!~
*Egyre inkább ezt hallja a fejében. Ahogy csak tud, kirohan a vízből, és szedi a pici lábait ahogy csak tudja.
Muszáj megpróbálnia, mert ha itt marad akkor biztosan meghal, illetve nem is akarja meg tudni, mit akar tőle a két Ork. Semmi jót az egyszer biztos.
Sajnos ebbe a két támadó erősen beleszólhat, de ő mindent megtesz az ügy érdekében, hogy ne így legyen. Ruha nélkül a nagy semmibe elkezd szaladni. Vajon meddig fog eljutni? Lehet az első lépésnél, az egyikük elkapja? Esetleg használják a gyilkos fegyvert?*
A hozzászólás írója (Klivy Notalia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.20 16:53:28
2538. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-20 16:44:44
Üzenet elküldve: 2017-04-20 16:44:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
*Sosem kedvelte ezt a vidéket. Régebben, mikor még koldulásból kellett megélni, gyakran járt ide. Maga sem tudja miért, hiszen a hely mindig is kellemetlen érzéssel töltötte el, pedig semmilyen rossz tapasztalata nincs ezzel kapcsolatban. A fejére húzza fekete kapucniját, hogy minél kevesebb emberrel találkozzon. Semmi kedve most leállni beszélgetni. A parasztok pedig általában mindig letámadják, ha erre jár, és az időjárásról, vagy más jelentéktelen dolgokról kezdenek neki össze-vissza beszélni. Ilyenkor mindig megmosolyogja magában őket, és eszébe jutnak mestere szavai: "Aki még az időjárásról is képes fecsegni, az inkább vallja be, hogy nincs semmi mondanivalója, csak imádja a saját hangját". Teljes mértékben egyet ért ezzel, ezért inkább minél gyorsabban átviharzik a területen, mielőtt még bárki meglátná.*
2537. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-20 15:32:01
Üzenet elküldve: 2017-04-20 15:32:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Klivy, Ante//
*Dargal sosem látott még csordányi wargokat, de egyet kettőt már igen, és egyébként tetszett is neki az a jószág. Olyanok, akik gyilkolásra születtek, de amikor az ork látta, akkor éppen az egyik kicsinyét istápolta a farkas. Ez pedig nagyon beleégett Dargal emlékezetébe. Aki olyan kedves lehet, mint az a warg volt, attól nem szabad félnie. Még az a szerencséje, hogy nem ment hozzájuk közel, mert akkor már nem itt lenne. Ebből a szép gondolatmenetből apja hangja rántja ki, aki közli vele, hogy ne lőjön a tündérre aki a vízben van.* ~Minek ez? Dargal amúgy se lőtte volna!~ *Egyébként, habár sötét van, Dargal jól lát, hiszen a mélység szülötte ő, aki élete nagy részét barlangban töltötte, Egy ideig legelteti a szemét a vízben lévő lányon, és ha jól veszi ki, akkor vörös haja van. Ez már egy olyan információ, amivel tud valamit kezdeni. Szereti a vörös lányokat, főleg ha azok tündérek. Hiszen a tündérek kicsit és aranyosnak néznek ki. A fegyvert azért, biztos ami biztos odafordítja, méghozzá betöltve, tüzelésre készen.*
-Gyere ki tündérke! *Mondja sokkal szelídebb hangon, mint az apja. Na nem azért, mert nem akarja megijeszteni, hanem mert eredetileg is szelídebb hangja van mint a nagydarabnak.*
-Nagyon szép hajad van! Dargal meg akarja simogatni! *Erre a gondolatra még egy kicsit balra is dönti a fejét, miközben halkan kuncogni kezd.*
-Dargal szereti a vörös hajú szép lányokat! Te pedig vagy szép! *Ezt már kicsit hangosabban mondja, de még mindig nem ingerülten.*
-Dargalnak van íja és ügyesen lő vele! *Tudatja a fontos információt a pancsoló nővel.*
*Dargal sosem látott még csordányi wargokat, de egyet kettőt már igen, és egyébként tetszett is neki az a jószág. Olyanok, akik gyilkolásra születtek, de amikor az ork látta, akkor éppen az egyik kicsinyét istápolta a farkas. Ez pedig nagyon beleégett Dargal emlékezetébe. Aki olyan kedves lehet, mint az a warg volt, attól nem szabad félnie. Még az a szerencséje, hogy nem ment hozzájuk közel, mert akkor már nem itt lenne. Ebből a szép gondolatmenetből apja hangja rántja ki, aki közli vele, hogy ne lőjön a tündérre aki a vízben van.* ~Minek ez? Dargal amúgy se lőtte volna!~ *Egyébként, habár sötét van, Dargal jól lát, hiszen a mélység szülötte ő, aki élete nagy részét barlangban töltötte, Egy ideig legelteti a szemét a vízben lévő lányon, és ha jól veszi ki, akkor vörös haja van. Ez már egy olyan információ, amivel tud valamit kezdeni. Szereti a vörös lányokat, főleg ha azok tündérek. Hiszen a tündérek kicsit és aranyosnak néznek ki. A fegyvert azért, biztos ami biztos odafordítja, méghozzá betöltve, tüzelésre készen.*
-Gyere ki tündérke! *Mondja sokkal szelídebb hangon, mint az apja. Na nem azért, mert nem akarja megijeszteni, hanem mert eredetileg is szelídebb hangja van mint a nagydarabnak.*
-Nagyon szép hajad van! Dargal meg akarja simogatni! *Erre a gondolatra még egy kicsit balra is dönti a fejét, miközben halkan kuncogni kezd.*
-Dargal szereti a vörös hajú szép lányokat! Te pedig vagy szép! *Ezt már kicsit hangosabban mondja, de még mindig nem ingerülten.*
-Dargalnak van íja és ügyesen lő vele! *Tudatja a fontos információt a pancsoló nővel.*
2536. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-19 21:58:25
Üzenet elküldve: 2017-04-19 21:58:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
// Dargal //
// Klivy //
* A nagyobbik ork nem igazán értékeli a természet gyönyöreit, de kétség sem fér hozzá, hogy szívesebben van itt, mint a városban. Itt már sokkal szabadabbnak érzi magát, hiszen nem kell a város törvényeit betartani. Vagyis elviekben de, ám ki ellenőrzi ezt itt? Azért az is tény, hogy egy végtelen puszta, csak néhány fával, kövekkel, barlangokkal és csordányi wargokkal még ennél is jobb lenne, akárcsak egy bánya mélyén törpékre vadászni. Sajnos az emberek és egyéb gyengevérű népek miatt ezek a régi jó szokások már nem lesznek olynok, mint régen. Régen - évezredekkel, vagy legalábbis évszázadokkal azelőtt, hogy Ante megszületett volna egyáltalán. Azért vannak még most is jó dolgok, mint a sör, az erőszak, a fosztogatás és... Úgy nagyjából ennyi. A többi csak ezek velejárója, változata, variációja, vakolata.
Ahogy haladnak hamarosan feltűnik valami a folyóban. A folyóban, amit már egy ideje követnek, de a növényzet és a vízszint miatt most érnek először olyan szakaszhoz, ahol könnyedén le lehet jutni a vízhez. A valamit meglátva Ante szája egyből széles vigyorra húzódik és egyből meg is magyarázza fiának a dolgokat. *
- Az egy tündér ott! Most végre elkapunk egyet. Hah... * Visszaemlékszik arra a ködös napra a temetőben, amikor három tündér is a markuk között volt szinte, mikor is az a két ember feltűnt. Remélhetőleg legalább az egyikük halott már, de ha nem, akkor Ante akár mindkettőnek kitépné a karját a helyéről, ha ismét összetalálkozna velük. *
- Ne lődd le, csak elkapjuk és szerzünk tőle pénzt, hogy majd legyen neked kurvára is! * Pontos terve nincs, de ez csak egy tündér, mégis mi bajuk lehet tőle. *
- Gyere, maradj a közelemben, hah! * Azzal meg is indul a partra, lehetőség szerint a fürdőző tündér ruháit megközelítve először. Ha van pénze, biztos ott tartja. Ha nincs, majd szereznek tőle másképpen. Mindenesetre Ante felkapja a földről a ruhákat és alaposan átkutatja őket, pénz reményében. Ha lel, ha nem, a pancsikoló lányt azért megszólítja, a lehető legudvariasabb módon, ami csak eszébe jut. *
- Ha kijössz és nem próbálsz elrohanni, meghagyjuk az életed. Elúszni se akarj, mert íjunk van! * Legalábbis Dargalnál. Ante mindössze bárdjával jelent veszélyt, mivel a parittya nem túl pontos és még csak ő sem ért hozzá nagyon. Meg fene se fog most kavicsok után kutatni - bár lehet, hogy még most kéne, hiszen később nehezebb lesz a Szántóföldön megfelelő kavicsokat találni, mint itt, a parton. Most pedig ideje várakozni. *
// Klivy //
* A nagyobbik ork nem igazán értékeli a természet gyönyöreit, de kétség sem fér hozzá, hogy szívesebben van itt, mint a városban. Itt már sokkal szabadabbnak érzi magát, hiszen nem kell a város törvényeit betartani. Vagyis elviekben de, ám ki ellenőrzi ezt itt? Azért az is tény, hogy egy végtelen puszta, csak néhány fával, kövekkel, barlangokkal és csordányi wargokkal még ennél is jobb lenne, akárcsak egy bánya mélyén törpékre vadászni. Sajnos az emberek és egyéb gyengevérű népek miatt ezek a régi jó szokások már nem lesznek olynok, mint régen. Régen - évezredekkel, vagy legalábbis évszázadokkal azelőtt, hogy Ante megszületett volna egyáltalán. Azért vannak még most is jó dolgok, mint a sör, az erőszak, a fosztogatás és... Úgy nagyjából ennyi. A többi csak ezek velejárója, változata, variációja, vakolata.
Ahogy haladnak hamarosan feltűnik valami a folyóban. A folyóban, amit már egy ideje követnek, de a növényzet és a vízszint miatt most érnek először olyan szakaszhoz, ahol könnyedén le lehet jutni a vízhez. A valamit meglátva Ante szája egyből széles vigyorra húzódik és egyből meg is magyarázza fiának a dolgokat. *
- Az egy tündér ott! Most végre elkapunk egyet. Hah... * Visszaemlékszik arra a ködös napra a temetőben, amikor három tündér is a markuk között volt szinte, mikor is az a két ember feltűnt. Remélhetőleg legalább az egyikük halott már, de ha nem, akkor Ante akár mindkettőnek kitépné a karját a helyéről, ha ismét összetalálkozna velük. *
- Ne lődd le, csak elkapjuk és szerzünk tőle pénzt, hogy majd legyen neked kurvára is! * Pontos terve nincs, de ez csak egy tündér, mégis mi bajuk lehet tőle. *
- Gyere, maradj a közelemben, hah! * Azzal meg is indul a partra, lehetőség szerint a fürdőző tündér ruháit megközelítve először. Ha van pénze, biztos ott tartja. Ha nincs, majd szereznek tőle másképpen. Mindenesetre Ante felkapja a földről a ruhákat és alaposan átkutatja őket, pénz reményében. Ha lel, ha nem, a pancsikoló lányt azért megszólítja, a lehető legudvariasabb módon, ami csak eszébe jut. *
- Ha kijössz és nem próbálsz elrohanni, meghagyjuk az életed. Elúszni se akarj, mert íjunk van! * Legalábbis Dargalnál. Ante mindössze bárdjával jelent veszélyt, mivel a parittya nem túl pontos és még csak ő sem ért hozzá nagyon. Meg fene se fog most kavicsok után kutatni - bár lehet, hogy még most kéne, hiszen később nehezebb lesz a Szántóföldön megfelelő kavicsokat találni, mint itt, a parton. Most pedig ideje várakozni. *
2535. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-19 20:07:24
Üzenet elküldve: 2017-04-19 20:07:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Végre valahára, itt van a Folyópartnál. Nem volt egy rövid séta idáig egészen Vashegytől, de itt van végre valahára.
Szerencsére esete van, úgy néz ki egyedül van, s rögtön neki is vetkőzik, hogy egy kicsit felfrissítse magát. Nincs sok gönce, plusz még megvan amit Mofitól kapott, azt igazi kincsként őrzi. Miután teljesen megszabadult mindentől, összehajtogatja őket, és mártózik egyet a vízben. Természetesen addig nem megy be, hogy ellepje a víz, csupán térdig, egyelőre az is elég.*
~ Nem hittem volna, hogy valaha fogok ennyit sétálni.~
*Közben dúdolgat, önfeledten.*
Szerencsére esete van, úgy néz ki egyedül van, s rögtön neki is vetkőzik, hogy egy kicsit felfrissítse magát. Nincs sok gönce, plusz még megvan amit Mofitól kapott, azt igazi kincsként őrzi. Miután teljesen megszabadult mindentől, összehajtogatja őket, és mártózik egyet a vízben. Természetesen addig nem megy be, hogy ellepje a víz, csupán térdig, egyelőre az is elég.*
~ Nem hittem volna, hogy valaha fogok ennyit sétálni.~
*Közben dúdolgat, önfeledten.*
2534. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-18 09:54:11
Üzenet elküldve: 2017-04-18 09:54:11
ÚJ
![>Lier Waslab [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* A lány (vagy inkább lény) szavai persze nem nyugtatják meg túlzottan. Lehet mondani az elejtett szarvasnak, hogy ezzel életben tart egy egész családot, lehet mondani a partra vetett bálnának, hogy a napozás jó dolog, a lényegen nem változtat. Legalábbis a vad szempontjából nem, mivel bármilyen kicsi is az a kötelék, ami húzza az élők közé, minden élő törekszik a túlélésre. Ha végül fel is adja - és ez előbb, vagy utóbb biztosan bekövetkezik -, beletörődik abba, hogy sorsa elkerülhetetlen és itt a vég; valahol mélyen még mindig reménykedni fog egy apró fénysugárban, ami kimenti. Így van ezzel Lier is. Bár életét nyomorúságban élte, minden egyes falatért az életét kellett kockáztatnia és ezáltal szívből gyűlölt minden földit, most mégis az utolsó erejével is azon van, hogy valamilyen módon szabaduljon. Természetesen sikertelenül, ugyanis annyi sérülést tudhat már magáénak, hogy immár beszélni sem tud. Csak kiáltozik, majd azt is abbahagyja. No, nem azért, mert valami csoda folytán sikerül kiszabadulnia, hanem csak, mert békésebb vizekre evez.
~ Sa'Tereth... ~
A sötételf ruháit átkutatva Lauwirra Tyilaria 490 arannyal lesz gazdagabb. Nem nagy vagyon, de azért el lehet belőle élni néhány napon át. *
* A lány (vagy inkább lény) szavai persze nem nyugtatják meg túlzottan. Lehet mondani az elejtett szarvasnak, hogy ezzel életben tart egy egész családot, lehet mondani a partra vetett bálnának, hogy a napozás jó dolog, a lényegen nem változtat. Legalábbis a vad szempontjából nem, mivel bármilyen kicsi is az a kötelék, ami húzza az élők közé, minden élő törekszik a túlélésre. Ha végül fel is adja - és ez előbb, vagy utóbb biztosan bekövetkezik -, beletörődik abba, hogy sorsa elkerülhetetlen és itt a vég; valahol mélyen még mindig reménykedni fog egy apró fénysugárban, ami kimenti. Így van ezzel Lier is. Bár életét nyomorúságban élte, minden egyes falatért az életét kellett kockáztatnia és ezáltal szívből gyűlölt minden földit, most mégis az utolsó erejével is azon van, hogy valamilyen módon szabaduljon. Természetesen sikertelenül, ugyanis annyi sérülést tudhat már magáénak, hogy immár beszélni sem tud. Csak kiáltozik, majd azt is abbahagyja. No, nem azért, mert valami csoda folytán sikerül kiszabadulnia, hanem csak, mert békésebb vizekre evez.
~ Sa'Tereth... ~
A sötételf ruháit átkutatva Lauwirra Tyilaria 490 arannyal lesz gazdagabb.
Nem nagy vagyon, de azért el lehet belőle élni néhány napon át. *
2533. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-17 23:03:47
Üzenet elküldve: 2017-04-17 23:03:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
*Végül is nem várhatja el a másiktól, hogy a teljes anatómiát ismerje, főleg Aria esetében. A gyomor szépen teszi a dolgát, talán hallatszik ahogy morajlik, vagy ahogy "mozog" körülötte, és egyre egyre szűköl a térfogat.
A sértések szíven ütik a leányzót, de valamilyen szinten megérti szegény párát.*
- Nem tehetem. Drága kincsem.
*Úgy mondja, mintha csak egy tudatlan gyermek lenne az áldoztat. Szomorúan kifújja a levegőt, és ha most kiengedné Jigert a szerzett sérülésekbe biztosan belehalna, már túlzottan előre haladt a folyamatról van szó.*
~ Nem várhatóm el, hogy megértsen, hiszen nem tudhatja miért hal meg és hová kerül.~
*Lassan a mocorgás, ficánkolás egyre erőtlenebb, érzi, hogy az áldozat, a végéhez közeledik, és eljön az a bizonyos pillanat.
Nem sokkal később, egy szomorkás mosoly jelenik az arcán, mikor felajánlja a szolgálatait a mélységi. Egy hűséges szolgánál, aki feltétel nélkül szolgálja annál nincsen jobb, de nem Ariának. Egy halandó, így tudja a legjobban szolgálni, hogy benne tovább élhet.*
- Köszönöm.
*Megható az utolsó kívánsága, azonban nem tud eleget tenni a kérésnek, egy életnek mindenféleképpen meg kell szűnnie. De, hogy mégis mit köszön meg? Ezt azután mondja ki mikor az tűz kialszik az áldozatban, mert innentől, a démonban él tovább.
Hamarosan, teljesen megemésztődik a férfi, és csak csontok maradnak belőle. Mivel sem bőr, sem izmok, se semmi nem tartja össze őket, így szépen összetöredeznek az erőhatásokra.
Majd visszaszolgáltatja a világnak ami maradt belőle. Ahol bement, ott is távozik.*
- Sosem foglak elfeledni.
*Majd elkezd visszaváltozni, nem túl gyors folyamat, de ez ezzel jár. Amint ismét az elftestében van Aria, összeszedi Jiger holmiját, és egy kupacba rakja. Halandók sírt szoktak emelni a szeretteinek, elhunytaknak. Utána a maradványokat is odaviszi, hogy azzal együtt elföldelje.
Csupán két dolgot visz el. A pénzt és a koponyát.
Ha van ideje, és nem zavarja meg senki, akkor tényleg vesz egy frissítő fürdőt, ha ezzel végzett, elővesz egy törölközött, megszárítkozik, és megy is vissza.*
*Végül is nem várhatja el a másiktól, hogy a teljes anatómiát ismerje, főleg Aria esetében. A gyomor szépen teszi a dolgát, talán hallatszik ahogy morajlik, vagy ahogy "mozog" körülötte, és egyre egyre szűköl a térfogat.
A sértések szíven ütik a leányzót, de valamilyen szinten megérti szegény párát.*
- Nem tehetem. Drága kincsem.
*Úgy mondja, mintha csak egy tudatlan gyermek lenne az áldoztat. Szomorúan kifújja a levegőt, és ha most kiengedné Jigert a szerzett sérülésekbe biztosan belehalna, már túlzottan előre haladt a folyamatról van szó.*
~ Nem várhatóm el, hogy megértsen, hiszen nem tudhatja miért hal meg és hová kerül.~
*Lassan a mocorgás, ficánkolás egyre erőtlenebb, érzi, hogy az áldozat, a végéhez közeledik, és eljön az a bizonyos pillanat.
Nem sokkal később, egy szomorkás mosoly jelenik az arcán, mikor felajánlja a szolgálatait a mélységi. Egy hűséges szolgánál, aki feltétel nélkül szolgálja annál nincsen jobb, de nem Ariának. Egy halandó, így tudja a legjobban szolgálni, hogy benne tovább élhet.*
- Köszönöm.
*Megható az utolsó kívánsága, azonban nem tud eleget tenni a kérésnek, egy életnek mindenféleképpen meg kell szűnnie. De, hogy mégis mit köszön meg? Ezt azután mondja ki mikor az tűz kialszik az áldozatban, mert innentől, a démonban él tovább.
Hamarosan, teljesen megemésztődik a férfi, és csak csontok maradnak belőle. Mivel sem bőr, sem izmok, se semmi nem tartja össze őket, így szépen összetöredeznek az erőhatásokra.
Majd visszaszolgáltatja a világnak ami maradt belőle. Ahol bement, ott is távozik.*
- Sosem foglak elfeledni.
*Majd elkezd visszaváltozni, nem túl gyors folyamat, de ez ezzel jár. Amint ismét az elftestében van Aria, összeszedi Jiger holmiját, és egy kupacba rakja. Halandók sírt szoktak emelni a szeretteinek, elhunytaknak. Utána a maradványokat is odaviszi, hogy azzal együtt elföldelje.
Csupán két dolgot visz el. A pénzt és a koponyát.
Ha van ideje, és nem zavarja meg senki, akkor tényleg vesz egy frissítő fürdőt, ha ezzel végzett, elővesz egy törölközött, megszárítkozik, és megy is vissza.*
2532. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-17 21:34:06
Üzenet elküldve: 2017-04-17 21:34:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
// A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz! //
* A jelenlegi fájdalmak tekintetében az a legkevesebb, ha le is nyel valamennyit a savból, így emiatt aztán nem aggódik. Annál is inkább, mert Lier nem ismeri túl jól az emberi test felépítését - pláne nem belülről -, így el sem tudja képzelni, hogy így nézhet ki egy gyomor és ő most éppen bennevan a gyomorban. Valahogy úgy képzeli el a kialakult helyzetet, hogy valami idióta ember (talán egy most is jól szórakozó mágus) varázsolta köré ezt a... Zsákot, vagy valami olyasmit, míg Ajuru odakint, megkötözve vár a sorára, vagy ilyesmi. Igazából ez most nem is lényeges, csak, hogy szabaduljon. Tovább próbálkozik a madzag elszakításával, de a próbálkozás egyre csak gyengébb, érzi már, hogy semmi esélye nincs innen szabadulni. Hacsak nem a lány segíti meg valahogy. A következő szavakból azonban egyre inkább kezd átjönni neki, hogy valami egészen máshogy van, mint ahogy azt elképzelte. Nem tud már azon mélázni, hogy vajon jogosan ítéli-e el a lányt, vagy csak azért kezd el káromkodni, mert nincs más, akire foghatná a történéseket, mindenesetre nagy nehézségek árán kinyög még néhány fájdalmas szót. *
- Te rohadt szajha, azonnal engedj ki innen! * Egyre erőtlenebbül mondja, érződik hangján, hogy nem bírja már sokáig a gyomorban. Talán percek, talán másodpercek kérdése, hogy elájuljon, illetve a halál sincs már sokkal távolabb. Most már csak e kettőt várja, ugyanis egyre biztosabb benne, hogy segítség bizony nem fog érkezni. Lier viszont hirtelen hangnemet vált, mert bármilyen furcsa, még mindig ragaszkodik az életéhez és immár fájdalmas hangon, véres könnyekkel próbálkozik egy utolsót. *
- Kérlek, hadd szolgáljalak élőként... Bármi is vagy te! * S itt jön el az a pont, hogy végleg feladja. Meg sem várja a választ, mivel tudja, hogy ezzel már elkésett. Abbahagyja a szándékos mozgolódást és ugyan még ordítozik egy végtelennek tűnő, ám rövid ideig, de hangja egyre halkabb és halkabb... Mígnem elhal, Lierrel együtt. *
~ Sa'Tereth, segíts! ~
// A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz! //
* A jelenlegi fájdalmak tekintetében az a legkevesebb, ha le is nyel valamennyit a savból, így emiatt aztán nem aggódik. Annál is inkább, mert Lier nem ismeri túl jól az emberi test felépítését - pláne nem belülről -, így el sem tudja képzelni, hogy így nézhet ki egy gyomor és ő most éppen bennevan a gyomorban. Valahogy úgy képzeli el a kialakult helyzetet, hogy valami idióta ember (talán egy most is jól szórakozó mágus) varázsolta köré ezt a... Zsákot, vagy valami olyasmit, míg Ajuru odakint, megkötözve vár a sorára, vagy ilyesmi. Igazából ez most nem is lényeges, csak, hogy szabaduljon. Tovább próbálkozik a madzag elszakításával, de a próbálkozás egyre csak gyengébb, érzi már, hogy semmi esélye nincs innen szabadulni. Hacsak nem a lány segíti meg valahogy. A következő szavakból azonban egyre inkább kezd átjönni neki, hogy valami egészen máshogy van, mint ahogy azt elképzelte. Nem tud már azon mélázni, hogy vajon jogosan ítéli-e el a lányt, vagy csak azért kezd el káromkodni, mert nincs más, akire foghatná a történéseket, mindenesetre nagy nehézségek árán kinyög még néhány fájdalmas szót. *
- Te rohadt szajha, azonnal engedj ki innen! * Egyre erőtlenebbül mondja, érződik hangján, hogy nem bírja már sokáig a gyomorban. Talán percek, talán másodpercek kérdése, hogy elájuljon, illetve a halál sincs már sokkal távolabb. Most már csak e kettőt várja, ugyanis egyre biztosabb benne, hogy segítség bizony nem fog érkezni. Lier viszont hirtelen hangnemet vált, mert bármilyen furcsa, még mindig ragaszkodik az életéhez és immár fájdalmas hangon, véres könnyekkel próbálkozik egy utolsót. *
- Kérlek, hadd szolgáljalak élőként... Bármi is vagy te! * S itt jön el az a pont, hogy végleg feladja. Meg sem várja a választ, mivel tudja, hogy ezzel már elkésett. Abbahagyja a szándékos mozgolódást és ugyan még ordítozik egy végtelennek tűnő, ám rövid ideig, de hangja egyre halkabb és halkabb... Mígnem elhal, Lierrel együtt. *
~ Sa'Tereth, segíts! ~
2531. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-17 20:05:47
Üzenet elküldve: 2017-04-17 20:05:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
*A mocorgás, ahogy próbál kiszabadulni a zsákmány az eléggé mókás a démon számára, de amint elnyelte a halandót, onnantól mindennek vége, a sorsa be fog teljesülni végérvényesen. Ahol most van a mélységi, onnan nincs kijut, vagy elfogadja vagy nem, a tényen nem fog változtatni nem tud. "Artikulálatlan kiáltozás" egy áriának felel a szörnyeteg szemszögéből, és a fájdalom a kín, amit érez Jiger, azt Aria ugyanolyan értékű pozitív jelenségnek éli, a teljes lényét átjárja. Amolyan bizsergető érzésként lehet körbeírni. Viszont a férfi jobb ha vigyázz, nehogy nyeljen a folyadékból, mert akkor nem csak kívülről az emésztőnedvek jótékony hatását, hanem belülről is megtapasztalhatja.
Viszont a segély kiáltás hallatán valami megdobogtatja Aria szívét.*
- Sshh- Nincs semmi baj. Nemsokára vége. Én drága kincsem.
*Nyugtatja Jigert, annak ellenére, hogy órák után se unna bele ebbe ebbe a gyönyörbe, viszont tudja jól, amint meghal az áldozat, akkor mindennek vége szakad, és elmúlik az a bizonyos öröm forrás.
Eddig minden áldozatától, valami különlegeset kapott, valami egyedit, ez most sincs másképp, ez is bizonyítja, hogy nincs két egy forma dolog szélese világon.*
- Nem fogom hagyni, hogy az életed kárba vesszen. Ígérem! És sosem foglak elfejteni, amíg létezem. *Aria tudja, hogy mulandó az élet, ezért is gondolja úgy, miszerint a halandó lélek benne éri el a legfőbb értelmet, hiszen egy lélek a részévé válhat.
Nagy valószínűséggel, ebből a férfi semmit érzékel, s nem fog benne a tény tudatosulni benne.*
*A mocorgás, ahogy próbál kiszabadulni a zsákmány az eléggé mókás a démon számára, de amint elnyelte a halandót, onnantól mindennek vége, a sorsa be fog teljesülni végérvényesen. Ahol most van a mélységi, onnan nincs kijut, vagy elfogadja vagy nem, a tényen nem fog változtatni nem tud. "Artikulálatlan kiáltozás" egy áriának felel a szörnyeteg szemszögéből, és a fájdalom a kín, amit érez Jiger, azt Aria ugyanolyan értékű pozitív jelenségnek éli, a teljes lényét átjárja. Amolyan bizsergető érzésként lehet körbeírni. Viszont a férfi jobb ha vigyázz, nehogy nyeljen a folyadékból, mert akkor nem csak kívülről az emésztőnedvek jótékony hatását, hanem belülről is megtapasztalhatja.
Viszont a segély kiáltás hallatán valami megdobogtatja Aria szívét.*
- Sshh- Nincs semmi baj. Nemsokára vége. Én drága kincsem.
*Nyugtatja Jigert, annak ellenére, hogy órák után se unna bele ebbe ebbe a gyönyörbe, viszont tudja jól, amint meghal az áldozat, akkor mindennek vége szakad, és elmúlik az a bizonyos öröm forrás.
Eddig minden áldozatától, valami különlegeset kapott, valami egyedit, ez most sincs másképp, ez is bizonyítja, hogy nincs két egy forma dolog szélese világon.*
- Nem fogom hagyni, hogy az életed kárba vesszen. Ígérem! És sosem foglak elfejteni, amíg létezem. *Aria tudja, hogy mulandó az élet, ezért is gondolja úgy, miszerint a halandó lélek benne éri el a legfőbb értelmet, hiszen egy lélek a részévé válhat.
Nagy valószínűséggel, ebből a férfi semmit érzékel, s nem fog benne a tény tudatosulni benne.*
2530. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-17 18:43:14
Üzenet elküldve: 2017-04-17 18:43:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chetro//
*Az apja terveiről szőtt rövid említésre csak legyint, miközben már egy bekapott falaton nyammog. Az apja a pénzért lépett frigyre, ahogyan a lányát is csak a pénzért akarta szenvedésbe taszítani. Valóban nem egészen egy kimenetele volt kettejük hasonló terveinek. Míg az apát csakis az anyagi vonzat vezette, addig Lylina igenis érzelmekre építette az álmait, s ez most sem változott. Amint végre biztonságban tudhatja magát már el is kezdi építeni ezt az álmot.
Viszont ahogy tovább eveznek a gyermekáldás témájára meg is áll két rágás között, s szemöldökeit felvonva hallgatja Chetrot. Amit mond abban van igazság, s nem is nehéz feladat egy sorsára hagyott gyermeket befogadni. A nevelés már más tészta. Ki tudja mennyire fogadja jól egy ifjonc az ismeretlen segítséget. Hacsak még nem egy alig világra jött poronty esik az útjukba.*
- Azért egy kicsit hasonlíthatna az apjára.
*Jegyzi meg somolyogva, s alig hallhatóan, majd figyelmét tovább szenteli az uzsonnájuknak.
Ahogy az előkészített elemózsia felét el is tünteti pár korty vízzel leöblíti, majd jóllakottan paskol az alig domborodó hasra.*
- Nem ma kezdtem a háziasszonykodást. *Kacsint kuncogva Chetrora.* Majd, ha lesz alkalmunk valami telítőbbel és főttebbel is megleplek.
*Emeli is fel jobb kezét, a balt pedig szíve fölé helyezi, mint akitől erős eskütétel hangzott el, majd az uzsonna lezárultát jelző szavakra beleegyezőleg biccent, s már kel is fel, hogy apránként összepakolja a maradékokat.*
- Részemről mehetünk tovább. Tényleg nem akarok több időt elpazarolni. Már így is volt elég bajod velem, nem akarok újabb kalamajkát okozni. Így is ki tudja mennyi időnk van még.
*Ráz is aprót a fején a további pihenést illetőleg, majd maradék holmiját is magára öltve pakol el mindent.
Ideje, hogy a jövőről szóló képzelgések idejét megint ne tolja ki olyannyira. Jobb, ha megint kicsit a földhöz ragad s az jár a szemei előtt, hogy hogyan és merre kerüljék ki a vészt. Azzal ráér törődni, hogy ez után mi lesz, ha végre elértek az ezutánba.*
*Az apja terveiről szőtt rövid említésre csak legyint, miközben már egy bekapott falaton nyammog. Az apja a pénzért lépett frigyre, ahogyan a lányát is csak a pénzért akarta szenvedésbe taszítani. Valóban nem egészen egy kimenetele volt kettejük hasonló terveinek. Míg az apát csakis az anyagi vonzat vezette, addig Lylina igenis érzelmekre építette az álmait, s ez most sem változott. Amint végre biztonságban tudhatja magát már el is kezdi építeni ezt az álmot.
Viszont ahogy tovább eveznek a gyermekáldás témájára meg is áll két rágás között, s szemöldökeit felvonva hallgatja Chetrot. Amit mond abban van igazság, s nem is nehéz feladat egy sorsára hagyott gyermeket befogadni. A nevelés már más tészta. Ki tudja mennyire fogadja jól egy ifjonc az ismeretlen segítséget. Hacsak még nem egy alig világra jött poronty esik az útjukba.*
- Azért egy kicsit hasonlíthatna az apjára.
*Jegyzi meg somolyogva, s alig hallhatóan, majd figyelmét tovább szenteli az uzsonnájuknak.
Ahogy az előkészített elemózsia felét el is tünteti pár korty vízzel leöblíti, majd jóllakottan paskol az alig domborodó hasra.*
- Nem ma kezdtem a háziasszonykodást. *Kacsint kuncogva Chetrora.* Majd, ha lesz alkalmunk valami telítőbbel és főttebbel is megleplek.
*Emeli is fel jobb kezét, a balt pedig szíve fölé helyezi, mint akitől erős eskütétel hangzott el, majd az uzsonna lezárultát jelző szavakra beleegyezőleg biccent, s már kel is fel, hogy apránként összepakolja a maradékokat.*
- Részemről mehetünk tovább. Tényleg nem akarok több időt elpazarolni. Már így is volt elég bajod velem, nem akarok újabb kalamajkát okozni. Így is ki tudja mennyi időnk van még.
*Ráz is aprót a fején a további pihenést illetőleg, majd maradék holmiját is magára öltve pakol el mindent.
Ideje, hogy a jövőről szóló képzelgések idejét megint ne tolja ki olyannyira. Jobb, ha megint kicsit a földhöz ragad s az jár a szemei előtt, hogy hogyan és merre kerüljék ki a vészt. Azzal ráér törődni, hogy ez után mi lesz, ha végre elértek az ezutánba.*
2529. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-17 17:48:44
Üzenet elküldve: 2017-04-17 17:48:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* Mit sem sejtve - pontosabban most már sejtve, hogy valami nincs rendjén, de a valóságra nem is gondolva - próbál kijutni az őt körülvevő akármiből. Mindezt egyre kétségbeesettebben teszi. Mert bár az elején is érezte már azt a maró érzést a bőrén, de az idő múlásával egyre csak erőteljesebbé és elviselhetetlenebbé válik. Szemei úgy égnek, mintha orkán erejű szélben futna a széllel szemben. Ezt tapasztalva persze ösztönösen behunyja szemeit, de ez nem sokat javít a helyzeten. Ha csökken is szemének fájdalma, egyre inkább érzi azt is, ahogy bőrét marja az idegen anyag. Hogy pontosan mi is? Fogalma sincs róla továbbra sem. Minden egyes porcikájában érzi a gyomornedvek munkálkodásának hatásait; amit nem tud tovább magában tartani. Artikulálatlan kiáltozásba kezd a fájdalom hatására, miközben legalább a kezeit próbálja kiszabadítani a kötelek szorításából. Persze mindhiába. Ha normál esetben el is tudná tépni, most nem képes a kötelekre figyelni, így egyelőre csak erősödő visítozás közepedte próbálja eltűrni a gyomorsav általi halált. Fájdalomtűrése nem túl jó, de ezt az érzést bizonyára mások sem tolerálnák sokáig csendben ücsörögve.
Nem biztos benne, hogy jól hall - talán már képzelődik, vagy a túlvilág lényeit hallja beszélni -, mindenesetre, mintha Ajuru szavai jutnának el hozzá. Azt sem érti tisztán, hogy mit mond a másik, de nem is ez most a lényeg, hanem a szabadulás. Hiába gyűlöli a világ túlnyomó részét, meghalni mégsem akar, így a végsőkig próbál kiszabadulni. Közben a lány szavai ellenére még mindig nem rakódik össze benne a kép, így csak néhány erőtlen szót próbál kipréselni a száján. *
- Ajuru... Segíts! * Nem rémlik neki, hogy kért volna valaha is segítséget, de most mégis gondolkodás nélkül teszi az egyetlen olyan teremtménytől a közelben (meg igazából az egyetlen teremtménytől a közelben), aki biztosan nem akar neki segíteni. Persze mivel Lier ezt nem tudja és alighanem Ajuru beszélt hozzá az imént, így nem csoda, hogy reményt lát bárkiben. *
* Mit sem sejtve - pontosabban most már sejtve, hogy valami nincs rendjén, de a valóságra nem is gondolva - próbál kijutni az őt körülvevő akármiből. Mindezt egyre kétségbeesettebben teszi. Mert bár az elején is érezte már azt a maró érzést a bőrén, de az idő múlásával egyre csak erőteljesebbé és elviselhetetlenebbé válik. Szemei úgy égnek, mintha orkán erejű szélben futna a széllel szemben. Ezt tapasztalva persze ösztönösen behunyja szemeit, de ez nem sokat javít a helyzeten. Ha csökken is szemének fájdalma, egyre inkább érzi azt is, ahogy bőrét marja az idegen anyag. Hogy pontosan mi is? Fogalma sincs róla továbbra sem. Minden egyes porcikájában érzi a gyomornedvek munkálkodásának hatásait; amit nem tud tovább magában tartani. Artikulálatlan kiáltozásba kezd a fájdalom hatására, miközben legalább a kezeit próbálja kiszabadítani a kötelek szorításából. Persze mindhiába. Ha normál esetben el is tudná tépni, most nem képes a kötelekre figyelni, így egyelőre csak erősödő visítozás közepedte próbálja eltűrni a gyomorsav általi halált. Fájdalomtűrése nem túl jó, de ezt az érzést bizonyára mások sem tolerálnák sokáig csendben ücsörögve.
Nem biztos benne, hogy jól hall - talán már képzelődik, vagy a túlvilág lényeit hallja beszélni -, mindenesetre, mintha Ajuru szavai jutnának el hozzá. Azt sem érti tisztán, hogy mit mond a másik, de nem is ez most a lényeg, hanem a szabadulás. Hiába gyűlöli a világ túlnyomó részét, meghalni mégsem akar, így a végsőkig próbál kiszabadulni. Közben a lány szavai ellenére még mindig nem rakódik össze benne a kép, így csak néhány erőtlen szót próbál kipréselni a száján. *
- Ajuru... Segíts! * Nem rémlik neki, hogy kért volna valaha is segítséget, de most mégis gondolkodás nélkül teszi az egyetlen olyan teremtménytől a közelben (meg igazából az egyetlen teremtménytől a közelben), aki biztosan nem akar neki segíteni. Persze mivel Lier ezt nem tudja és alighanem Ajuru beszélt hozzá az imént, így nem csoda, hogy reményt lát bárkiben. *
2528. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-17 10:02:13
Üzenet elküldve: 2017-04-17 10:02:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
*Szerencsére nem ébred fel addig a zsákmány, így nyugodtan magához veheti a legdrágább kincset, amit megkaphat egy halandótól. A legszebb az egészben, hogy az étkezés előtt nem kellett beszélgetni vele, ami jócskán megkönnyítette a szörnyeteg dolgát.
Jiger fejénél kezdi a bekebelezést. Hatalmasra nyitja a száját, ahol szép lassan elkezd eltűnni, az a nagy falat. Az utazásának az első szakaszánál, van lehetősége megízlelni azt a bizonyos testet, ahogyan az végig siklik. Ízletes, ezen szín, sem forma nem fog változtatni, nincs mit szégyellnie. Utána halad tovább a torok felé, ahonnan egyenes út a gyomorba. Néhány perc múltán végérvényesen eltűnik az áldozat egy utolsó nyeléssel, Ariában.*
~ Ez valami fenséges lakoma volt. Erről lemondani, egyszerűen képtelen vagyok.~
*A mélységi, nagy szerencsétlenségére felébred. Ez nagy ritkaság, de nem zavarja a nem e világi lényt, sőt éppen ellenkezőleg. Ez külön élvezetet nyújt a számára, mint a testi örömök, és ez csak jobban megízesíti az étket. Ami másnak rossz az a démonnak jó, s az emésztés bizony egy fájdalmas dolog, amit Aria mindenképp egy igazi gyönyörként él meg.
Sajnos a férfi gondolatait nem hallja, azonban érzi a mocorgás magában, amin önkéntelenül is, de muszáj elneveti magát amolyan vérfagyasztó módján, majd így szól. Már csak az a kérdés, mit fog ebből érzékelni, s reagálni rá az áldozat. A szörnyeteg mindenesetre át fogja élni a folyamatot.*
- Jiger! El sem tudom mondani mennyire finom voltál, ezért hálás vagyok neked. Köszönöm.
~ Még a vártnál is jobb voltál. Vajon hallhatom még egyszer utoljára a hangját?~
*A lényeg még csak most fog kezdődni, mert az emésztőnedvek neki is látnak a feladatnak, és Aria egy elégedett vigyorral fogja kivárni a végét.*
*Szerencsére nem ébred fel addig a zsákmány, így nyugodtan magához veheti a legdrágább kincset, amit megkaphat egy halandótól. A legszebb az egészben, hogy az étkezés előtt nem kellett beszélgetni vele, ami jócskán megkönnyítette a szörnyeteg dolgát.
Jiger fejénél kezdi a bekebelezést. Hatalmasra nyitja a száját, ahol szép lassan elkezd eltűnni, az a nagy falat. Az utazásának az első szakaszánál, van lehetősége megízlelni azt a bizonyos testet, ahogyan az végig siklik. Ízletes, ezen szín, sem forma nem fog változtatni, nincs mit szégyellnie. Utána halad tovább a torok felé, ahonnan egyenes út a gyomorba. Néhány perc múltán végérvényesen eltűnik az áldozat egy utolsó nyeléssel, Ariában.*
~ Ez valami fenséges lakoma volt. Erről lemondani, egyszerűen képtelen vagyok.~
*A mélységi, nagy szerencsétlenségére felébred. Ez nagy ritkaság, de nem zavarja a nem e világi lényt, sőt éppen ellenkezőleg. Ez külön élvezetet nyújt a számára, mint a testi örömök, és ez csak jobban megízesíti az étket. Ami másnak rossz az a démonnak jó, s az emésztés bizony egy fájdalmas dolog, amit Aria mindenképp egy igazi gyönyörként él meg.
Sajnos a férfi gondolatait nem hallja, azonban érzi a mocorgás magában, amin önkéntelenül is, de muszáj elneveti magát amolyan vérfagyasztó módján, majd így szól. Már csak az a kérdés, mit fog ebből érzékelni, s reagálni rá az áldozat. A szörnyeteg mindenesetre át fogja élni a folyamatot.*
- Jiger! El sem tudom mondani mennyire finom voltál, ezért hálás vagyok neked. Köszönöm.
~ Még a vártnál is jobb voltál. Vajon hallhatom még egyszer utoljára a hangját?~
*A lényeg még csak most fog kezdődni, mert az emésztőnedvek neki is látnak a feladatnak, és Aria egy elégedett vigyorral fogja kivárni a végét.*
2527. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-17 00:06:34
Üzenet elküldve: 2017-04-17 00:06:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* Most bizonyára erőteljes ellenkezésbe kezdene, ha nem lenne elájulva, azonban így be kell érnie továbbra is a feketeséggel, miközben a külvilág teljesen megszűnni látszik. Legalábbis Lier nem érez semmi különöset. A lány gond nélkül végezheti el, amit csak akar, mivel a sötételf - kinek bőre egyébként teljesen fehér az összes testtáján.
Telik az idő és egyszer csak arra lesz figyelmes a fiú, hogy immár egy másfajta sötétség lepi el. Mozdulni nem igazán tud és látni sem lát sokat, így emlékeire próbál támaszkodni, ami szintén nem a legjobb támasz; tekintve, hogy nem rémlik semmi azóta, hogy az a valami fejbe csapta. Másra nem emlékszik, így inkább marad annál, amivel először is próbálkozott. Mozgolódni kezd. Noha nem lát semmit és fogalma sincs róla, hogy él-e, vagy már hal, de azért minden erejével azon van, hogy a gilisztához hasonlatos mozgással eljusson valahova... Habár az kérdéses, hogy hova, de el onnan, ahol most van, mivel az egyáltalán nem kényelmes egy hely, ráadásul a szűkös hely mellett a sav sem kíméli. Csak megy előre (vagy legalábbis ebben a hitben ringatja el magát) és reménykedik benne, hogy kijut onnan, ahol van. Persze ottlétének okáról és hollétéről fogalma sincsen, csak sejti, hogy köze van Sa'Tereth-hez.
~ Mit csináltam rosszul, istenem? ~ Próbálja felvenni a kapcsolatot az egyetlen igaz istennel. bár eddig sem sikerült soha, hát valószínűtlen, hogy most sikerülne. Azért ő meg van győződve arról, hogy az isten minden alkalommal, amikor Lier beszél hozzá, meghallgatja a sötételfet. *
~ Adj még egy esélyt, kérlek... Elkapom azt a lányt és a te oltárodon áldozom fel! ~
* Most bizonyára erőteljes ellenkezésbe kezdene, ha nem lenne elájulva, azonban így be kell érnie továbbra is a feketeséggel, miközben a külvilág teljesen megszűnni látszik. Legalábbis Lier nem érez semmi különöset. A lány gond nélkül végezheti el, amit csak akar, mivel a sötételf - kinek bőre egyébként teljesen fehér az összes testtáján.
Telik az idő és egyszer csak arra lesz figyelmes a fiú, hogy immár egy másfajta sötétség lepi el. Mozdulni nem igazán tud és látni sem lát sokat, így emlékeire próbál támaszkodni, ami szintén nem a legjobb támasz; tekintve, hogy nem rémlik semmi azóta, hogy az a valami fejbe csapta. Másra nem emlékszik, így inkább marad annál, amivel először is próbálkozott. Mozgolódni kezd. Noha nem lát semmit és fogalma sincs róla, hogy él-e, vagy már hal, de azért minden erejével azon van, hogy a gilisztához hasonlatos mozgással eljusson valahova... Habár az kérdéses, hogy hova, de el onnan, ahol most van, mivel az egyáltalán nem kényelmes egy hely, ráadásul a szűkös hely mellett a sav sem kíméli. Csak megy előre (vagy legalábbis ebben a hitben ringatja el magát) és reménykedik benne, hogy kijut onnan, ahol van. Persze ottlétének okáról és hollétéről fogalma sincsen, csak sejti, hogy köze van Sa'Tereth-hez.
~ Mit csináltam rosszul, istenem? ~ Próbálja felvenni a kapcsolatot az egyetlen igaz istennel. bár eddig sem sikerült soha, hát valószínűtlen, hogy most sikerülne. Azért ő meg van győződve arról, hogy az isten minden alkalommal, amikor Lier beszél hozzá, meghallgatja a sötételfet. *
~ Adj még egy esélyt, kérlek... Elkapom azt a lányt és a te oltárodon áldozom fel! ~
2526. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-16 22:52:51
Üzenet elküldve: 2017-04-16 22:52:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
~ Gyönyörű.~
*Hiába mond, vagy gondol magáról ostobaságokat Jiger, Ariának tökéletes ahogy van. Az eszméletlenség, nem valami kiszámítható, ezért jó lesz minél hamarabb kihámozni a vértjéből a férfit.
Szinte már érzi magában azt a fenséges ízt. Körbe is nyalja a száját, hogy végre ismét ehet.
Nem tétovázik, a tőrjéről leveszi a tokot, és ahol csak tudja, felnyitja az áldozatát, mint egy konzerv dobozt, ez nem okoz gondot a varázsital hatása miatt. Igaz, lehet egy kicsit olykor olykor belevág, és kiserken egy kis vér, ami nem vész kárba, hiszen vesz belőle egy kis kóstolót.*
- Finom.
*Alig bír magával Aria, de a táskájában, van néhány erősebb madzag amit kötözésre használ. Szépen körbe tekeri vele a zsákmányának, a kezét és a lábait, hogy még véletlenül se szaladjon el.*
- Végre az enyém vagy.
*Már csorog a nyála, s nem tudja tovább türtőztetni magát.
Nincs más hátra, hogy felvegye a valódi alakját, ami nem egy rövid folyamat sajnos. De utána végre megreggelizhet.
Remélhetőleg addig nem ébred fel Jiger, mivel most nem szeretne beszélgetni csak táplálkozni. Megragadja a férfit, és csak ennyit mond, mielőtt hatalmasra nyitná a száját, jobban mondva bekebelezésre.*
- Jó étvágyat.
*A mélységi élete itt véget ér.*
A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.16 22:57:22
~ Gyönyörű.~
*Hiába mond, vagy gondol magáról ostobaságokat Jiger, Ariának tökéletes ahogy van. Az eszméletlenség, nem valami kiszámítható, ezért jó lesz minél hamarabb kihámozni a vértjéből a férfit.
Szinte már érzi magában azt a fenséges ízt. Körbe is nyalja a száját, hogy végre ismét ehet.
Nem tétovázik, a tőrjéről leveszi a tokot, és ahol csak tudja, felnyitja az áldozatát, mint egy konzerv dobozt, ez nem okoz gondot a varázsital hatása miatt. Igaz, lehet egy kicsit olykor olykor belevág, és kiserken egy kis vér, ami nem vész kárba, hiszen vesz belőle egy kis kóstolót.*
- Finom.
*Alig bír magával Aria, de a táskájában, van néhány erősebb madzag amit kötözésre használ. Szépen körbe tekeri vele a zsákmányának, a kezét és a lábait, hogy még véletlenül se szaladjon el.*
- Végre az enyém vagy.
*Már csorog a nyála, s nem tudja tovább türtőztetni magát.
Nincs más hátra, hogy felvegye a valódi alakját, ami nem egy rövid folyamat sajnos. De utána végre megreggelizhet.
Remélhetőleg addig nem ébred fel Jiger, mivel most nem szeretne beszélgetni csak táplálkozni. Megragadja a férfit, és csak ennyit mond, mielőtt hatalmasra nyitná a száját, jobban mondva bekebelezésre.*
- Jó étvágyat.
*A mélységi élete itt véget ér.*
A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.16 22:57:22
2525. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-16 21:35:53
Üzenet elküldve: 2017-04-16 21:35:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* Minden a legnagyobb rendben halad hát. Lier csendben tekergeti a kötelet, sőt: már végez is vele. Terve az, hogy akkor támad Ajurura, amikor a lány meztelen - azaz néhány másodperc múlva már ugrani is készül. Ezzel két legyet ütni egy csapásra, hiszen nem csak, hogy gyönyörködhetne egy darabig, de még menekülésre sem adna lehetőséget, hiszen csak nem fog ruha nélkül visszarohanni a városba, vagy elszaladni a szántókra. Legalábbis Lier így gondolkodik, de mindenki magából indul ki. Talán csak tizedmásodpercek választják el attól, hogy felpattanjon és végrehajtsa alattomos tervét, mikor az ártatlannak látszó szépség még az övénél is alattomosabb módon vet véget a társalgás lehetőségének. Mindössze egy kemény tárgyat érez a tarkóján, de arra sincs ideje, hogy odanyúljon; egy halk, fájdalmas sóhaj kíséretében elveszíti eszméletét. Most pedig következzék az a néhány perces, vagy legfeljebb órás nyugodt feketeség. *
* Minden a legnagyobb rendben halad hát. Lier csendben tekergeti a kötelet, sőt: már végez is vele. Terve az, hogy akkor támad Ajurura, amikor a lány meztelen - azaz néhány másodperc múlva már ugrani is készül. Ezzel két legyet ütni egy csapásra, hiszen nem csak, hogy gyönyörködhetne egy darabig, de még menekülésre sem adna lehetőséget, hiszen csak nem fog ruha nélkül visszarohanni a városba, vagy elszaladni a szántókra. Legalábbis Lier így gondolkodik, de mindenki magából indul ki. Talán csak tizedmásodpercek választják el attól, hogy felpattanjon és végrehajtsa alattomos tervét, mikor az ártatlannak látszó szépség még az övénél is alattomosabb módon vet véget a társalgás lehetőségének. Mindössze egy kemény tárgyat érez a tarkóján, de arra sincs ideje, hogy odanyúljon; egy halk, fájdalmas sóhaj kíséretében elveszíti eszméletét. Most pedig következzék az a néhány perces, vagy legfeljebb órás nyugodt feketeség. *
2524. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-16 21:11:49
Üzenet elküldve: 2017-04-16 21:11:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
*Úgy néz ki máris hat a varázsital, és csodák csodájára, a férfi nem vette észre, hogy a leányzó felhörpintette. Egy kis segédlet nem árt, mert azért csakúgy szemtől szembe félne kiállni a mélységivel.
Ledobja a földre a felsőjét, mintha csak, folytatná a vetkőzést, azt a néhány ruha darabot már nem telne olyan sok időbe, lehámozni magáról, így hát jobb lesz sietni, s nem megváratni az urat.*
- Rendben, ahogy készen vagyok szólok.
*Válaszolja, a másiknak miközben a táskájának a külső zsebéből előveszi a tőrt. Nem az a célja, hogy most leszúrja a mélységit, hanem csak elkábítani, egyelőre a tokjából se húzza ki, mert azt azért ilyen távolságban meghallatszik, ahogy kihúzzák.
A Sors ismét nagyon kegyes Ariához, mert Jiger nagyon el van foglalva. Remélhetőleg, igaz rá is, mint a férfiakra általában, hogy csak egy dologra tudnak koncentrálni. Ha minden jól akkor szépen odamegy a háta mögé, és hátulról tarkón vágja, hogy egy ideig ne legyen az eszméleténél.
Már csak az a kérdés, hogy sikerül-e az akció, és vajon ki lesz a győztes?*
*Úgy néz ki máris hat a varázsital, és csodák csodájára, a férfi nem vette észre, hogy a leányzó felhörpintette. Egy kis segédlet nem árt, mert azért csakúgy szemtől szembe félne kiállni a mélységivel.
Ledobja a földre a felsőjét, mintha csak, folytatná a vetkőzést, azt a néhány ruha darabot már nem telne olyan sok időbe, lehámozni magáról, így hát jobb lesz sietni, s nem megváratni az urat.*
- Rendben, ahogy készen vagyok szólok.
*Válaszolja, a másiknak miközben a táskájának a külső zsebéből előveszi a tőrt. Nem az a célja, hogy most leszúrja a mélységit, hanem csak elkábítani, egyelőre a tokjából se húzza ki, mert azt azért ilyen távolságban meghallatszik, ahogy kihúzzák.
A Sors ismét nagyon kegyes Ariához, mert Jiger nagyon el van foglalva. Remélhetőleg, igaz rá is, mint a férfiakra általában, hogy csak egy dologra tudnak koncentrálni. Ha minden jól akkor szépen odamegy a háta mögé, és hátulról tarkón vágja, hogy egy ideig ne legyen az eszméleténél.
Már csak az a kérdés, hogy sikerül-e az akció, és vajon ki lesz a győztes?*
2523. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-16 20:06:14
Üzenet elküldve: 2017-04-16 20:06:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* Hiába, ha a lány nem mondja neki, akkor ő aztán nem fog nekivetkőzni. Gyűlöli a napfény tapintását érezni a bőrnél, az pedig csak egyre erősebben érné, ahogy reggelből lassan már délelőtt válik. Persze, ha vízben lennének, ez nem érződne annyira, de akkor is van még ezernyi oka annak, hogy nem szeretne megválni ruháitól. Mondjuk az, hogy azoktól érzi magát védve - mind a kíváncsi szemektől, mind a valódi támadások ellen, amit például egy tőrrel lehet elkövetni. Valójában nem számít arra, hogy Ajuru rátámad, legalábbis nem jobban, mint, hogy bárki más teszi ezt meg - de már ez is épp elég. Harmadsorban szégyelli is hófehér bőrét, amivel született és bár csuklyája nem fedi teljesen az arcát, azért ad egy kis sötétebb árnyalatot a bőrének - ami ugyebár megszűnne a ruha, s ezáltal a csuklya hiányában.
A következő szavak már elég erősen utalnak arra, hogy a lány nem akarja, hogy Lier végignézze az öltözését és ezt már ő is megérti. Így hát eleget téve a "követelésnek", megfordul. *
- Szólj, ha kész vagy. * Szól hátra, közben ruhájának zsebében kezd el matatni egy íjideg után. Mivel a fegyver nincs felajzva, így amaz továbbra is a hátán pihen. Ellenben az ideggel, amelyet nem kapkodva, de azért egész gyorsan teker fel a bal csuklójára, csupán egy kis lelógó részt hagyva. Az ujjait fedő fekete kesztyűnek hála még közelről is nehéz észrevenni a fekete ideget, nem hogy távolról (persze ki tudja, mire képes egy sasszemekkel megáldott elf). *
- Rendben-rendben. * Válaszol, mert hát már elfordult egy ideje, de azért megerősíti a lányt tettének okában. Nehogy a végén még azt higgye, hogy becsapja és majd mindjárt visszafordul. *
* Hiába, ha a lány nem mondja neki, akkor ő aztán nem fog nekivetkőzni. Gyűlöli a napfény tapintását érezni a bőrnél, az pedig csak egyre erősebben érné, ahogy reggelből lassan már délelőtt válik. Persze, ha vízben lennének, ez nem érződne annyira, de akkor is van még ezernyi oka annak, hogy nem szeretne megválni ruháitól. Mondjuk az, hogy azoktól érzi magát védve - mind a kíváncsi szemektől, mind a valódi támadások ellen, amit például egy tőrrel lehet elkövetni. Valójában nem számít arra, hogy Ajuru rátámad, legalábbis nem jobban, mint, hogy bárki más teszi ezt meg - de már ez is épp elég. Harmadsorban szégyelli is hófehér bőrét, amivel született és bár csuklyája nem fedi teljesen az arcát, azért ad egy kis sötétebb árnyalatot a bőrének - ami ugyebár megszűnne a ruha, s ezáltal a csuklya hiányában.
A következő szavak már elég erősen utalnak arra, hogy a lány nem akarja, hogy Lier végignézze az öltözését és ezt már ő is megérti. Így hát eleget téve a "követelésnek", megfordul. *
- Szólj, ha kész vagy. * Szól hátra, közben ruhájának zsebében kezd el matatni egy íjideg után. Mivel a fegyver nincs felajzva, így amaz továbbra is a hátán pihen. Ellenben az ideggel, amelyet nem kapkodva, de azért egész gyorsan teker fel a bal csuklójára, csupán egy kis lelógó részt hagyva. Az ujjait fedő fekete kesztyűnek hála még közelről is nehéz észrevenni a fekete ideget, nem hogy távolról (persze ki tudja, mire képes egy sasszemekkel megáldott elf). *
- Rendben-rendben. * Válaszol, mert hát már elfordult egy ideje, de azért megerősíti a lányt tettének okában. Nehogy a végén még azt higgye, hogy becsapja és majd mindjárt visszafordul. *
2522. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-16 19:18:55
Üzenet elküldve: 2017-04-16 19:18:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
*Ezeket a dolgokat jobb nem érteni, csak tudni.
Egy részről, igen, túl sok rajta a ruha van a férfin, s zavarja a leányzót. Különben is miért csak az egyikőjük legyen ruha nélkül, s nem igen szeretne ruhástul hozzá fogni a másiknak.
Hátulról meg nem akar rátámadni, mert ami eszébe jut az végzetes lehet a másik fél számára amit nem akar, vagy nem tud elég erőt kifejteni, és a másik felülkerekedik, és nem igen szeretné, hogy a férfi győzedelmeskedjen felette.*
- De az ilyesmit meg sem szabad kérdezni! Nem nekem kéne utasítani, hogy elfordulj.
*Mondja Jigernek, aki nagy valószínűséggel úgyis csak a saját belátása szerint fog cselekedni. De azért szolidaritásból megtehette volna.*
~ Ennyire befásult lenne?~
*Kicsit komolyan veszi az uraság a dolgokat, az hogy elkísérte arra nem mond semmit. Kaviccsal szívesen bepróbálkozna ő is, de hiába kicsi a távolság köztük, ennek ellenére nem lenne biztos, hogy ott érne célba ahol Aria szeretné vagy a kellő hatást érné el, mert akkor mindennek vége szakadna. Jiger nyer, s utána belegondolni is rossz, hogy mi lesz azután.
Az, hogy nem volt még lánnyal a sötételf valahogy nem lepi meg a hallott válasz.
Amennyiben a férfi még, mindig nézi akkor felkap a kezébe az egyik ruháját, és azzal mozdulattal elővesz a nadrágjából egy fiolát, amivel megpróbálja leplezni, remélhetőleg sikeresen, hanem, akkor csak szimplán előveszi és lehúzza.*
- Nem kell levetkőznöd, ha nem akarod, de akkor-
*Kicsit megcsuklik a hangja.*
- Legalább addig ne nézz erre amíg, le nem vetkőzöm.
*Zavarba ejtő, végül csak kimondja, habár tényleg nagy szívességet tenne ha nem lenne talpig vértben.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli az erőt a következő két körre.
*Ezeket a dolgokat jobb nem érteni, csak tudni.
Egy részről, igen, túl sok rajta a ruha van a férfin, s zavarja a leányzót. Különben is miért csak az egyikőjük legyen ruha nélkül, s nem igen szeretne ruhástul hozzá fogni a másiknak.
Hátulról meg nem akar rátámadni, mert ami eszébe jut az végzetes lehet a másik fél számára amit nem akar, vagy nem tud elég erőt kifejteni, és a másik felülkerekedik, és nem igen szeretné, hogy a férfi győzedelmeskedjen felette.*
- De az ilyesmit meg sem szabad kérdezni! Nem nekem kéne utasítani, hogy elfordulj.
*Mondja Jigernek, aki nagy valószínűséggel úgyis csak a saját belátása szerint fog cselekedni. De azért szolidaritásból megtehette volna.*
~ Ennyire befásult lenne?~
*Kicsit komolyan veszi az uraság a dolgokat, az hogy elkísérte arra nem mond semmit. Kaviccsal szívesen bepróbálkozna ő is, de hiába kicsi a távolság köztük, ennek ellenére nem lenne biztos, hogy ott érne célba ahol Aria szeretné vagy a kellő hatást érné el, mert akkor mindennek vége szakadna. Jiger nyer, s utána belegondolni is rossz, hogy mi lesz azután.
Az, hogy nem volt még lánnyal a sötételf valahogy nem lepi meg a hallott válasz.
Amennyiben a férfi még, mindig nézi akkor felkap a kezébe az egyik ruháját, és azzal mozdulattal elővesz a nadrágjából egy fiolát, amivel megpróbálja leplezni, remélhetőleg sikeresen, hanem, akkor csak szimplán előveszi és lehúzza.*
- Nem kell levetkőznöd, ha nem akarod, de akkor-
*Kicsit megcsuklik a hangja.*
- Legalább addig ne nézz erre amíg, le nem vetkőzöm.
*Zavarba ejtő, végül csak kimondja, habár tényleg nagy szívességet tenne ha nem lenne talpig vértben.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli az erőt a következő két körre.
2521. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-04-16 17:14:51
Üzenet elküldve: 2017-04-16 17:14:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* Továbbra sem ért semmit, de a lány szavai egyre jobban összezavarják csak. Értetlenül néz arra, hogy "igen tettél", majd szótlanul várja a folytatást. Mikor az megérkezik, felvonja szemöldökét és nagy levegőt vesz, amit aztán ki is fúj.
~ Szóval az a baj, hogy túl sok rajtam a ruha... Egyszerűbb lett volna csak fejbevágni valamivel... Miért kellett így elhúznom...? ~ Most már nincs mit tenni, hogyha idáig merészkedett, akkor próbál valamit kihozni a helyzetből; próbál valami olyat találni, amivel némileg kiengesztelheti a lányt és nem kell hozzá vetkőzni. Ekkor hallja meg az újabb folytatást, amire aztán csak megvonja a vállait. Már az előbb felajánlotta, hogy elfordul, ha kell, de Ajuru nem mondott rá semmit. Nem is csoda hát, hogy Lier úgy vette, hogy nem szükséges. Most viszont, hogy újra felhozza ezt a témát a lány, apró mosoly jelenik meg a szája szélén. *
- Elfordulok, ha azt akarod. * Aztán jön egy kérdés, amire megintcsak nem tud mit mondani. Már megint rosszat mondott? Tényleg nem csoda, hogy nem volt még lánnyal, hiszen kész csoda, ha valaki minden apróságra oda tud figyelni. Vagy legalábbis sötételfünk számára szinte felfoghatatlan, hogy miként tudna olyan dolgokat mondani, amik a lánynak is tetszenek és neki sem kell hozzá leöltöznie. Lehet, hogy olyan lehetőség nincs is, de azért nem adja fel ilyen könnyen. *
- Én csak elkísértelek ide, fürdeni nem akarok... * Aztán szépen lassan kezd kibontakozni előtte a kép. A "fürdeni" szó egyre hülyébben hangzik, ahogy telnek a másodpercek, majd mikor meghallja Ajuru következő szavait is, majdnem biztos már benne, hogy valamit félreértett. Ő végig csak a fürdésen gondolkodott és most kezdi csak sejteni, hogy nem csak azt lehet meztelenül csinálni. Ránéz a lányra, akiről időközben majdnem minden ruha lehullot és így próbálja átgondolni az eddig lezajlott beszélgetést. Belegondolva igazából nem is lehet abból nagy baj, ha elidőz még egy kicsit a parton egy fiatal lány társaságában. Na, de most már úgy érzi, késő bánat. Most már tényleg ideje lenne inkább menni a kikötőbe. Végül megszólal. *
- Nem. * Nem sikeredik túl hosszúra a válasz, de érződik a hangsúlyon, hogy mondani fog még valamit. Ez meg is történik. *
- De, ha akarod még, én is levetkőzök. * Mintha csak egy szívességet tenne ezzel. Persze valahol mélyen ő is akarná, de nem biztos, hogy van bátorsága. Lehet, hogy egyszerűbb lenne az eredeti tervnél maradni, aztán a lányért kapott pénzből bérelni egy örömlányt. Ő maga sem tudja egyelőre, hogy mit akar - a lány válaszán, illetve válaszain múlik minden. *
* Továbbra sem ért semmit, de a lány szavai egyre jobban összezavarják csak. Értetlenül néz arra, hogy "igen tettél", majd szótlanul várja a folytatást. Mikor az megérkezik, felvonja szemöldökét és nagy levegőt vesz, amit aztán ki is fúj.
~ Szóval az a baj, hogy túl sok rajtam a ruha... Egyszerűbb lett volna csak fejbevágni valamivel... Miért kellett így elhúznom...? ~ Most már nincs mit tenni, hogyha idáig merészkedett, akkor próbál valamit kihozni a helyzetből; próbál valami olyat találni, amivel némileg kiengesztelheti a lányt és nem kell hozzá vetkőzni. Ekkor hallja meg az újabb folytatást, amire aztán csak megvonja a vállait. Már az előbb felajánlotta, hogy elfordul, ha kell, de Ajuru nem mondott rá semmit. Nem is csoda hát, hogy Lier úgy vette, hogy nem szükséges. Most viszont, hogy újra felhozza ezt a témát a lány, apró mosoly jelenik meg a szája szélén. *
- Elfordulok, ha azt akarod. * Aztán jön egy kérdés, amire megintcsak nem tud mit mondani. Már megint rosszat mondott? Tényleg nem csoda, hogy nem volt még lánnyal, hiszen kész csoda, ha valaki minden apróságra oda tud figyelni. Vagy legalábbis sötételfünk számára szinte felfoghatatlan, hogy miként tudna olyan dolgokat mondani, amik a lánynak is tetszenek és neki sem kell hozzá leöltöznie. Lehet, hogy olyan lehetőség nincs is, de azért nem adja fel ilyen könnyen. *
- Én csak elkísértelek ide, fürdeni nem akarok... * Aztán szépen lassan kezd kibontakozni előtte a kép. A "fürdeni" szó egyre hülyébben hangzik, ahogy telnek a másodpercek, majd mikor meghallja Ajuru következő szavait is, majdnem biztos már benne, hogy valamit félreértett. Ő végig csak a fürdésen gondolkodott és most kezdi csak sejteni, hogy nem csak azt lehet meztelenül csinálni. Ránéz a lányra, akiről időközben majdnem minden ruha lehullot és így próbálja átgondolni az eddig lezajlott beszélgetést. Belegondolva igazából nem is lehet abból nagy baj, ha elidőz még egy kicsit a parton egy fiatal lány társaságában. Na, de most már úgy érzi, késő bánat. Most már tényleg ideje lenne inkább menni a kikötőbe. Végül megszólal. *
- Nem. * Nem sikeredik túl hosszúra a válasz, de érződik a hangsúlyon, hogy mondani fog még valamit. Ez meg is történik. *
- De, ha akarod még, én is levetkőzök. * Mintha csak egy szívességet tenne ezzel. Persze valahol mélyen ő is akarná, de nem biztos, hogy van bátorsága. Lehet, hogy egyszerűbb lenne az eredeti tervnél maradni, aztán a lányért kapott pénzből bérelni egy örömlányt. Ő maga sem tudja egyelőre, hogy mit akar - a lány válaszán, illetve válaszain múlik minden. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057