Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínFolyópartNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2260. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-18 18:16:39
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

-Igazad van, nem a menekülést kéne választanom és nem a rövidebb utat. *Na de ez vezette ide a mágushoz is, akivel minden szép és jó volt, csak a folyópart kavarta fel Mynát.*
-Azt mondod nézzek szembe azzal, aki elől hozzád menekültem? *Ezzel nem mond újat, hiszen ezt be is vallotta a hóhajúnak, viszont céloz arra is, hogy most nem lenne itt sem, ha nem azt tette volna amit.*
-Persze, csak volt egy kis incidensem a városőrséggel is, nem akarok visszakerülni a börtönbe, mert megint valaki feljelent náluk. *Nem volt egyszerű a szabadulása onnan sem és a vércséktől sem.*
-Mehetnénk máshová... Ott a tündérkert! Az is csodaszép biztos, olyan lehet mint a tisztás itt! *Próbálkozik és nem is tudja mit csinál, elég zavarodott. A mágus nem vevő a kis hisztijére és inkább leül duzzogni vagy ki tudja mit csinálni.*
-Nem jössz vissza? Ott még minden olyan jó volt... *Menekül egyik helyzetből a másikba, amíg minden úgy alakul, ahogy szeretné addig jó, utána meg kapálózik.*

2259. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-18 17:33:33
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Noha a kikötő közelebb van ettől függetlenül nem tetszik neki a dolog, elvégre is most jönnek onnan.*
-Hát lássuk csak. *tetteti mint aki mély gondolkodóba esik.* -Hmmm... talán igen talán nem.
*Micsoda válasz! Ám most mégis ez a helyzet, hiszen mindkét esetre el tudná képzelni a szőkeséget. Bár az a verzió miszerint a mágus oldalán lenne jobban tetszik neki ha elképzeli maga előtt.*
-Mindig a legrövidebb és legegyszerűbb utat választod? *kérdezi a mágus miután Myna elmondja bajait.* -Sokkal nehezebb dolgozni és tenni is az új emlékekért ugye?
*Csalódásként könyveli el a szőkeség szavait, és még meg is rázza fejét, mivel egyszerűen nem érti a dolgot. Korábban azt mondta a hóhajúnak, hogy "oda megyek ahová viszel" erre most mikor feldob több ötletet egyik sem jó neki.
A továbbiakban nem mond semmit, hanem kicsit odébb ballag, fogja magát és leül. Elég furcsa helyzet áll elő mivel a mágus úgy is festhet mint egy bepukkadt kisfiú, de azért ennél sokkalta többről van szó. Nem gyermek már ő, hogy csak úgy jobbra-balra ráncigálják úgy, hogy neki nincs kedve menni. Olyan jól alakult eddig a dolog, most mégis úgy áll a helyzet mint egy léket kapott hajó, ami lassan elmerül a tengerben és lesüllyed a fenékre. Sóhajt egyet, majd megrázza fejét. Myna ha akar szó nélkül felülhet a hajóra, vagy pedig odajön a mágusmesterhez és próbál neki valamit mondani.*

2258. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-18 15:15:27
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

-A kikötőben hagytam valamit és azért mennék, csak hát gondoltam mágusként a mágustorony jobban lefedi a kikötő fogalmát, elvégre nincs olyan nagyon messze. *Próbálja menteni a helyzetet, mert hát a lovát nem hagyná ott ahol van, de közben rá jön, hogy nem is kéne elmondani hol hagyta.*
-Én? Ugyan! *Neveti el magát, szándékában áll lefárasztani a mágust és nem is kell sokat tennie ezért, ha megerőlteti magát akkor szinte mindenhol megállnának valami fárasztó tevékenység miatt, amit túlfűtene romantikával.*
-Engem el tudnál képzelni azért egy olyan társaságban, mint utas mi? *Érdeklődik és megböki a könyökével gyengéden a másik kezét. Azután törnek elő az emlékek, amiket már mind megpróbált kitörölni és újakat tenni a helyére, de most egy új sem jut eszébe, csak a régiek.*
-Már egyszer legyőztem, szereztem új emlékeket, de egy se maradt meg. *Kicsit kezd az aranyos arc eltorzulni őrültbe.*
-A hangok és képek a fejemben nagyon nem akarnak arra menni. *Hátat is fordít és elindul a hajó felé, mert érzi, hogy elméje kezdi megadni magát, az meg nem hiányzik most neki.*
-Ó nem, nem. *A fejével is erősen tiltakozik a város ellen. Nem is mehet be oda, mert testvére is ott él és nem akar félreértéseket.*
-Én nem mehetek a városba, csak mindent elrontanék ha ott mutatkoznék, összekevernek Mirával vagy ami még rosszabb összefutok ismerősökkel. *Még csak az kéne, jó ötletnek tűnt ide jönni de rá kell jönnie, hogy nem az és most hogy a kis rózsaszín ködöt maga körül szerte látja foszlani, így már nem is olyan jó dolog ez az egész szituáció, gondolkodik, hogyan csalja vissza a mágust a kikötőhöz, közben háttal a városnak fel alá sétálgat, mint egy eszelős.*

2257. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-18 10:42:54
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

-Vissza akarsz menni a toronyhoz? *hüledezik, mert erre azért nem számított. Hát szólhatott volna a szőkeség hamarabb is éppen.*
-Hát... végül is lehet róla szó. Csak nem le akarsz fárasztani idő előtt? *küld egy aprócska mosolyt Mynanak. Szörnyű lenne ha valami ilyesmit tervezne. Irigylésre méltó az aki egész Lanawint bejárja hajóval és egyben nagy vakmerőség is, na meg kockázat. Nem csak a viharokkal, hullámokkal, villámcsapásokkal kell dacolni, de a vízben is vannak olyan szörnyek vagy fenevadak akik bizony pillanatok alatt ebédet csinálnak a vízbe pottyanóból.*
-Azok valóban nem, olyanok közé nem vágynék. Hogy is néznék ki közöttük ebben a ruhában, ezzel a hajjal és egy ilyen bottal?! *mondja viccelődve, bár jobban belegondolva ez egyáltalán nem vicc, mert tényleg bizonyára a tengerbe dobnák.*
-Értem. *komorodik el arca.* -Nem találnád időszerűnek, ha leküzdenéd a fájdalmadat? Vagy csak egész egyszerűen ne gondolj rá. Sétáljunk el oda kettesben, legalább próbáld meg.
*De nem erőszak a disznótor, máshová is lehet menni, de ne vissza már ha egyszer eljöttek!*
-Akkor sétáljunk egyet a holdudvaron, aztán együnk valamit a fogadóban. Vagy nézzünk szét a piacon hátha látunk vagy megkívánunk valami jót. Vagy lapozzunk fel pár könyvet a könyvtárban.
*Valahogy szeretné éreztetni, hogy a visszahajózástól sokkal jobb opciók is vannak, és hátha megérti Myna akinek hangulata kezd borússá válni. A mágus igyekszik ezen segíteni.*

2256. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-18 09:40:26
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Sziklaszirtek//

-Lehet. *Néha Mynának is jól jött, ha idősebbnek nézett ki, de azért ha lehet megmarad annál, hogy minél fiatalabb annál jobb.*
-Én régen napi egyszer ettem csak dél környékén és ennyi volt, de már rászoktam a napi két étkezésre és lassan meg lesz a három is remélem, mert sokkal egészségesebb. *Büszke magára, hogy így halad és nincs hátránya sem belőle, mert szép a soványka lány is, de akin a kellő helyeken van némi plusz is, az még izgatóbb lehet.*
-Úgy legyen. *Saját magában nem tud megbízni, de másban talán még sikerülhet. Megint eszébe jut Ryrros, benne is igyekszik megbízni és olyan jól ment, de miért is hagyta ott.*
-Ó, hogy az... Igen ott már jártam. *A lova nem díjazná a hajókázást, na meg van egy apró kis hiba is, ott hagyta a mágustoronynál, mert nem volt még biztos a terve Worenth mellett maradásával kapcsolatban.*
-Estére visszaérünk ugye? Valamit ott hagytam a mágustoronynál. *Mosolyodik el és közben akaratlanul is szép virágos gyűrűjét simogatja.*

//Folyópart//

-Kellemes volt és olyan kihalt mondhatni. *Mert romantika ide vagy oda, de nem sokan voltak a hajón és ez biztos az előholtak miatt van.*
-Persze hogy hajóztam, szinte egész Lanawint bejártam, leszámítva a Kalácsfalva környékét, mert ahogy odaértem vissza is jöttem a kikötőbe. *Vissza is jött Ryrossal, akire megint túl sokat gondol, Morf mellett is mindig előkerült a gondolataiban, meg most is. Átkozott félmélységi mély nyomot hagyott az emberlányba első találkozásukkor és nem tudja Myna mit tegyen.*
-Hát, nem a legjobb társaság a sok részeges kalóz *megköszörüli a torkát* azaz matrózt akarta mondani. *Még szép, hogy feketén utazott mindig is kalózkapitányok mellett, mint egy trófea, de nem kell mindent nagy dobra vernie.*
-Nem szeretnék a tisztásra menni mégsem, még túl fájóak az emlékek, amik ide kötnek. *Elég szívbemarkolóan szomorúan néz egy szikla tövében lévő homokos helyre, ami épp ideális összebújni a szerelmeseknek. Morfiusszal ide szöktek ki este és itt jöttek össze úgy igazán, majd jött a fájú búcsú és majdnem öngyilkos lett, csak Mira az ikertestvére akadályozta meg benne, majd újra Morfiusszal itt szökött el a közös jobb élet reményében, amiből szintén nem lett semmi.*
-Bocsi, de én inkább visszahajóznék. *Reméli jön hamarosan erre valami hajó és visszamennek, bármennyire is romantikusan indult minden, a helyszín túl sok régi sebet szakított fel hirtelen.*

2255. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-17 10:27:31
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Sziklaszirtek//

*Legalább most már azt is tudja, hogy hosszútávon a kozmetikumok tömeges és mindennapi használata sem tesz jót a megjelenésnek.*
-Lehet van aki nem is bánja ha idősebbnek néz ki. *vonja meg a vállát a mágus, bár ebbe tényleg nem akar nagyon belemenni. Lényeg, hogy aki eltalálja azt az egészséges pontot az jár a legjobban.*
-Nekem a mai napig megmaradt a három étkezés, bár a reggelim és a vacsorám elég gyenge. Mivel megtehetem így változatosan eszem.
*Ő sem éhes még, bár az úszás meghozza az ember étvágyát, szóval hamarosan bizony morogni kezd az a gyomor.*
-Hmmm... remélem meg is marad. *súgja vissza.*
-Ha te nem tudod legalább bennem bízz! Ha én azt mondom, hogy lehet akkor bizony lehet.
*Mellesleg a gyilkosságot semmivel sem lehet jóvá tenni, szóval azért kár is erőlködni.*
-Az erdőszéli tisztás. Nem jártál még ott? Végigsétálunk a kikötőn, aztán átkelünk a folyón egy hajóval. Biztonságosabb, kényelmesebb. Tetszeni fog.
*Na meg romantikusabb is!*
-Ó igen hát... szó mi szó... megvisel téged a víz. *mosolyog szelíden. Ha a szőkeségnek van lova akkor azt tényleg érdemes lenne magával hoznia, viszont a hóhajú szívesen sétálgatna így az lenne a legjobb, ha Myna maga mellett vezetné.*

//Folyópart//

*A kis hajóút hamar véget ér, Worenth pedig lesétál a hajó rámpáján, majd kinyújtja kezét Myna felé, hogy lesegítse... tényleg egy igazi úriember. A kényelmes és zavartalan utazásért nem is volt rest kifizetni 30 aranyat a hajó kormányosának (Mesélő (Dáriusz). Senki sem zavarta meg őket, szóval tényleg elég személyesre sikerült.*
-Hogy tetszett? Hajóztál már korábban? *kérdezi miközben már a homokos folyópartján sétálgatnak, ahonnan a tisztás nagyon közel van.*
-Engem mindig is vonzott a nyílt víz, a végtelen tenger, de elég hátborzongató is főleg akkor, ha az ember meghallgatja a vén tengeri medvék történeteit.

2254. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-14 10:47:59
 ÚJ
>Krisaga Narrai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

*Az ork nőstény úgy tűnik nem fog nekiállni beszélni. Lehet, hogy még mindig lázas, vagy esetleg nem is emlékszik a sötételfre. Ami viszont biztos, az az, hogy megállíthatatlanul halad tovább, és Krisaga is példát vesz róla.
Mivel így még mindig nem sikerült híreket szereznie a társaságról, inkább keres magának valami elfoglaltságot. Ez utóbbi vezeti a városon keresztül a folyópartra. Annak ellenére, hogy ott jelenleg kiürítési parancs van, talán még át tud vágni a Mágustoronyig. Ha meg nem, akkor beszél a városőrökkel, hogy maradna. Már ha lehet velük beszélni, és hajlandóak elárulni, mi a kiürítés oka.
Azonban legyen ez bármilyen bosszantó, az emberek nem hajlandóak arra menni, pontosan a kiürítési parancs miatt. De majd ha és esetleg lesz valami... Hátha akkor le tud menni mondjuk harcolni.*

A hozzászólás írója (Krisaga Narrai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.14 10:50:02

2253. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-09 09:46:32
 ÚJ
>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Barlangból a városba//

~Nősténydémon? ÉÉÉN?~ *Nem kicsit felháborodik és püffög csak egy darabig, amíg végre megszólalhat ismét.*
-Na várjál, a hajót ott hagytad őrizetlenül és mivel nem voltál sehol elhoztuk és úgy voltunk vele, hogy az már az én hajóm, az hogy felbukkantál nem jelentett volna semmit a többieknek, mert az enyémnek tartották a Révészt már akkor is és nem vagyok nősténydémon, de ha nem vagy már boldog velem, akkor mehetsz amerre látsz! *Fakad ki a végére hisztérikusan, mert hát sértegetve érzi magát és nem érzi hogy Leon átérezné milyen is volt neki nélküle.*
-Direkt nem is mentegettelek, hogy le varrónőztek, hogy majd megvéded magad, de nem szóltál vissza és még én hozlak kellemetlen helyzetbe? *Saját magát hozta ilyen helyzetbe, nem a többi kalóz előtt kell varrogatni.*
-Még hogy sakkban tartalak? Szabad vagy, azt csinálsz, amit akarsz, akár meg is ölhetsz és tiéd a hajód! *Néz szúrós szemmel a férfira, bár kétli hogy egy védtelen lányt megtámadna.*
-Persze, neked támadok és te helyre teszel, hogy megint gyengének lássanak? *Ilyen hülyeséget el sem akar képzelni és inkább ő rohan előre most, hogy mihamarabb a városba érjen és vehessen magának valami jó erős piát.*

2252. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-09 09:36:05
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Barlangból a városba//

*Leon hallgatja Reydis érvelését, és ha lát is benne igazságot, akkor sem tartja teljesen értelmes levezetésnek.*
-Már eleve abszurdum, hogy arról beszélünk, hogy rabszolgáddá tehettél volna. Hol lennél nélkülem? *Vezeti vissza jobb híján a múltbeli cselekedeteire a beszélgetést.*
-Már mondtam volt. Egyszer hibáztam, egyszer elkéstem, de visszajöttem és bocsánatot kértem. El is mehettem volna, de nem tettem. Erre mit kapok? Egy nősténydémont, aki elveszi a hajómat. *Legyint egyet.*
-Lehet tényleg jobban jártam volna, ha elmegyek. *Azonban azokra a mondatokra, hogy mindenki előtt erős, csak majd előtte nem az, felhúzza a szemöldökét.*
-El tudod képzelni, hogy milyen kellemetlen helyzetbe sodorsz ezzel engem? *Persze, vannak neki is hibái a dologban.*
-Én vagyok a szerencsétlen, akit a nője sakkban tart! *Ekkor újabb korty, ezzel el is fogyasztotta a bort.*
-És tudod, hogy ez, hogy lett volna orvosolható? Mikor nekem támadsz, egyszerűen megfoghattalak volna, aztán mint a régi gazdád megmutatom hol a helyed. De nem tettem, mert szeretlek. Erre te megalázol és kisemmizel, átadod a hajót valakinek, aztán büszkén vered a melled, hogy hú de nagy kalóz a Reydis! *Lehet, hogy érvelése nem áll teljesen stabil lábakon, de azért egy liter bor, négy húzásra, el tudja venni az ember logikáját. Csupán azt mondja ki, ami a szívén van. Nem kiabál, eszében sincs, mert nem is olyan a jelleme, de azért megszokottnál hangosabb.*

2251. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-07 21:42:00
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

~Nem sikerült pontosan eltalálnom. Nem kereskedő, nem mágus, nem is művész... akkor vajon mi lehet? Bár az olyasmi az bőven elég nekem, lényeg, hogy kedves és tud is, meg akar is nekem segíteni. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar megtalálom, akit keresek. Legalább is nagyon remélem, hogy őt keresem.~
*Így tehát bólint, és megelégszik az olyasmivel is, majd a harmadik kézre is jó nagyot bólint, úgy tűnik ezzel a válasszal mintha sikerült volna megadni azt, amire vágyott.*
~Ezek szerint a mágusok tényleg ennyire komolyan veszik a dolgukat, hogy ennyire a lényüknek tekintik. Mondjuk azok után a címek után nem csodálom. De nem is sértődött meg azon, amikor Assáról meséltem, meg arról, hogy én használnám szórakoztatásra is a mágiát. Akkor lehet, hogy komoly, de nem mindig. Tökéletes! Nem lenne jó, ha komolytalan lenne, de az sem, ha mindig morcogna.~
*Annyit azért szögezzünk le, hogy Mofeta bár naiv, és még keveset látott a világból, ám nem gyerek. Már öt hosszú éve nem gyerek, hiszen huszonöt éves korával már egy ideje a serdülőkorba lépett. Ezen felül abban az egy hétben, amit az ide úttal töltött a karavánon, bőven volt része bepótolni azt, amitől a szülői ház oly féltőn védte, hála utazótársai pajzán történeteinek, amiket előszeretettel meséltek a hosszú zötykölődés alatt a szekéren. Ebből az egészből mindössze annyit kívántam kihozni, hogy van már abban a korban, hogy megnézze magának a másik nem képviselőit, még ha nem is ilyen célzattal, de tud arról is, és lányok társaságában elő is kerül ez a téma, mint ahogy előkerült Assával is. Ezt a viccet azonban nem értette, vagyis inkább nem jutott el odáig gondolatban, hogy viccet keressen benne, hála a téma komolyságának. Más szituációban azonban talán meglátja a mögöttes tartalmat. Arra viszont, hogy valamit Taitos nem ismer, és ő oszthatta meg vele, ismételten felragyog az arcocskája.*
- Igen, a tündérek ugye virágszirmokban születnek, és innen jön ez az egész hagyomány, a családom pedig kiegészítette ezzel a kis plusszal.
*Az igazi vidámság azonban csak akkor következik be, amikor kiderül, hogy hosszú győzködése sikert aratott, és megnyerte magának Taitos bizalmát. Na jó, ezt azért ő sem gondolja, de azt igen, hogy legalább látja benne a kereskedőt, ha maga mellé fogadja. Így már a katonás rendtől és az erődtől sem retten meg. Látta, hogy a karaván mellé szegődő őrség hogyan védi őket akkor, amikor az erdőben kellett táborozniuk, és bár egyáltalán nem irigyelte őket, a biztonsági szabályokat ott is be kellett tartani, az utasoknak is, ő pedig készség elfogadta ezeket. Úgy véli, hogy ott sem lesz nagy baj, ráadásul annál nagyobb biztonságban nem sok helyen lehet. Szóval a végeredmény egy nagyon hálás tündérke, aki olyan gyorsan kapja össze magát, amilyen gyorsan csak tudja.*
- Egy csehó? A Pegazus fogadóban már jártam, az előtt kellett átadnom a levelet, és ott vettem a kakaót is... de ezt biztosan olvasta.
*Jut eszébe hirtelen, hogy Taitos látta a könyvét, így el is hallgat gyorsan, és két kezébe kapja a botját. Egyedül sétálva sem éppen hasznos sétapálca a mérete miatt, bár meredek terepen azért segíti, hogy támaszkodhat valamire, ám inkább csak az apjának tett ígérete miatt hordja, aki szerette volna, ha legalább ennyi fegyvernek látszó tárgy van nála. Szóval mivel ez most csak akadályozná, így csak maga előtt tartja, majd úgy dönt, hogy a hátára akasztja. Mások kardot tartanak ott, ő viszont a nagy botot ha már az oldalára nem teheti, marad ez a megoldás. Mindezek az előkészületek azért fontosak, mert nem akarja, hogy a rövid lábacskái miatt Taitosnak kelljen lassítania a megszokott tempóján, így amennyiben elindulnak, igyekszik megszaporázni a lépteit, és követni újdonsült mesterét, természetesen az újbóli hálálkodást sem elfeledve, nem csak a biztonság kedvéért.*
- Nagyon szépen köszönöm a kedvességét, Uram! Ígérem nem fogok csalódást okozni.
~Nagyon remélem, hogy nem fogok. Csak ügyesen Mofi, csináltál már ilyet. Jó, nem élőben, de csináltál. Minden rendben lesz. Csehó. Nem is olyan rossz. Sőt!~

2250. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-07 20:49:42
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Picit elgondolkodik azon, hogy ő tulajdonképpen ki és mi. Miközben a tündér mellette átfutja könyvének "publikusabb" részeit.*
~Hogy mi is volnék?~
*Eltöpreng a sok definíción, sok tételen, amit erről hallott már életében. "Akinek gondolod magad.", "Aminek születtél.", "Akivé válni tudsz.", "Amit tetteid mutatnak", "Amit a gondolataid." Végül nem vitázik magával.*
-Olyasmi.
*Bólint beleegyezőn.*
-Habár a mágia nem tudományom, hanem mintha inkább egy harmadik kar lenne.
*Pajzán vicc jut eszébe.*
~Így három láb mellé ez dukál.~
*Persze nem fogja a lány orrára kötni a dolgot, valószínűleg úgysem értené, vagy értékelné.*
-Ezt a virágosat mondjuk minden okosság ellenére nem tudtam.
*Picit eltöpreng.*
-Habár a történetek alapján logikus.
*A mágia és a monoton gyaloglás mellett ugyanis Taitosban egy mesemondó veszett el, mely időnként feltör belőle. Most éppen nem.*
-Hát, azt hiszem ebben személyesen is, illetve közvetlenül is tudok segíteni. Habár egy kevés városi alapozás nem árt a dolognak, meg tudom mutatni most a bevett kereskedőutat, és a Vashegy birodalmát, hogy később visszatérhess.
*Picit bele is kezd hát már most a mesébe.*
-A szabályok kissé katonásak, hiszen ez egy erődváros, és földjei, viszont kereslet van, mert pont az ilyen konok népség nem szeret ingázni minden hóban a kereskedelem ügyén. Szóval itt jössz a képbe te. Rendszeresen lenne megbízásod is. Kezdetnek... kezdhetnénk a városban. Van itt egy csehó, amit látnod kell.
*Tápászkodik fel, és lassacskán indulna is be a város közepe irányába, ahogy könyvét besüllyeszti cuccai közé, és botját célirányosan marokra fogja.*

2249. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-07 16:11:47
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Az, hogy meg lett dicsérve már azért is, mert visszamondott valamit, kissé elgondolkodtatta. Úgy tűnt neki, hogy egy kedves, de azért kissé nárcisztikus valakivel futott össze, amit cseppet sem bánt. Nem egyszer hallott már olyan kereskedőkről, akik önmagukat védték meg a rablók ellenében, és értettek a fegyverforgatáshoz, sőt, olyanokról is, akik inkább kalandozóknak illettek volna be, és az ősi, rejtett katakombákból szerzett kincsekkel kereskedtek. Ő nem akart közéjük tartozni, nem akart hős lenni, így pont olyasvalaki mellé illett, aki szintén nem akarta kardélre hányni a világot. Mofi azonnal bólint, és még az sem zavarná, ha kizárólag Taitos lapozna a könyvében, és csak azokat az oldalakat nézné meg, ahova ő elkalauzolja. Sorra olvassa a címeket, ha Taitos engedi, bele is mélyed egy picit, ám látszik rajta, hogy bár érdekli a téma, nem igazán ért hozzá. A végén készségesen visszaadja a könyvet, és fel is teszi a kérdéseit.*
- Akkor Ön inkább ilyen filozófus és mágusféle, ugye? Nekem is próbáltak mágiát tanítani még a városunkban, de azt mondta a tanítómester, hogy nincs hozzá nagy tehetségem. Valami egyszerűeket persze még így is szeretnék talán, és a Levegő Városában valami levegőmágia biztosan rám ragad, de arról lemondtam, hogy nagy varázslatokat süssek el. Nem is igazán gondolom, hogy bármit kezdhetnék vele, plusz amikor megérkeztem, akkor is szerintem megbántottam egy tündért, aki zokon vette, hogy én szórakoztatásra is használnám a mágiát, ha értenék hozzá. De akkor maga nem csak erős és kedves, hanem okos is.
~Egyre jobb. És akármit mond, ha vándor, és ilyen dolgai vannak, akkor annyira nem lehet gyenge, biztosan csak szerény. Remélem meg tudom győzni, hogy inaskodhassak neki. Mondjuk azt jó lenne kitalálni, hogy mi lesz a feladatom, ha mellé szegődöm.~
*A virágra és a szép szavakra ő is boldog mosollyal tekint, és sűrű bólogatás közepette meséli el a hozzá tartozó kis történetet.*
- A mi családunkban mindenki elteszi a saját virágszirmából egyet, amiből született. A legidősebb tündérnél van a nagy könyv, amiben már generációk óta el vannak téve a szirmok, és így van egy hatalmas családfánk. Az enyémnek négy szirma volt, ebből egy nálam van, kettő apunál és anyunál, egy pedig majd... majd odaadom valakinek, aki fontos lesz nekem. Biztosan tudja, hogy a tündéreknél a fiú egy egész virágot ad a lánynak, de a mi családunkban az a szokás, hogy ezt így viszonozzuk is.
*A felvilágosodás jeleire kuncog egy picit, hiszen nem éppen erről van szó, és ezt ki is mondja, már csak azért is, hogy Taitos ne érezze úgy, hogy ki van nevetve.*
-Inkább az volt a helyzet, hogy az idős elfnek jobban tetszett a polgármester cím, mint a földesúr, mert úgy olyan volt, mintha mi választottuk volna meg. Persze erről szó sincs, igazából most is az övé ott minden, de szerintem ha tényleg lehetne választani, akkor is ő lenne a vezető. Már egy jó ideje ki sem mozdul a kúriájából, sokan azt mondják, már nem is él, de a városka működik, és mindenki szereti.
*A harmincezret érő tudástárat ugyan nem fogja fel, azt azonban igen, hogy értékes dolgok lapulhatnak a könyvben, amennyiben nem egy hóbortos professzorral találkozott, aki igazából csak mindenféle sületlenségeket hord össze, ám nem úgy tűnik neki, mintha így lenne. Arról sajnos fogalma sincs, hogy kik azok a hatok, vagy ki az a Zordon, de ezen gyorsan túllendül, és igyekszik ilyesmire nem rákérdezni, hátha tájékozatlannak tűnne, vagyis inkább kitudódna, hogy ilyen téren mennyire tájékozatlan. Az általános helyzetről viszont azért már tud, és arra bólogat is.*
- Tudom, hogy szükségünk van a hősökre, és nagyra tartom őket, csak éppen nem szeretnék közéjük tartozni. Ennyi az egész. És...
~Épp most nincs semmi dolgom? Három napos rövid utacska? Végül is az még nem lehet annyira messze. Vajon a céhmester megharagszik, ha nem pont a Levegő Városában találok tanítót? Végül is itt akadtam rá, szóval a feladatot teljesítettem.~
*Elmélkedik azon, hogy vállalhatna-e ekkora utat, ám végül úgy dönt, hogy Taitosra bízza a döntést, és most már igyekszik a lehető legegyenesebben rákérdezni, nem csak kerülgetni, mint macska a forró kását.*
-Igazából csak egy feladatom van, elszegődni valaki mellé, akitől és mellett tanulhatok, és akinek legalább egy pici köze van a kereskedéshez, vagy eljuttathat oda, ahol valaminek köze van a kereskedéshez. Egy mentort kell találnom. Ha gondolja... szóval állnék a rendelkezésére.
*Szökken fel ültéből, és újra meghajol, majd még gyorsan hozzáteszi.*
-Bármiben.
~Bármiben. Ez így jó lesz. Ez a kedves Úr biztosan nem kérne olyat, amire nem vagyok alkalmas, és így legalább az sem derül ki, hogy nem tudom pontosan, hogy mit kellene csinálnom.~

A hozzászólás írója (Mofeta Wirfall) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.07 16:36:03

2248. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-07 15:19:45
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

-Jól teszed. Nem szabad az alkalmat futni hagyni.
*Mond újabb bölcsességeket a fiú, habár ezeket akár önmagának is mondhatná.*
~Mondjuk ez pont nem érdekel most.~
*Gondol arra, hogy jó okkal nem kereskedő lett az ifjabb éveiben.*
-Vándorkönyv, hát, valami olyasmi.
*A vörösbarna fedél alatt van minden. Taitos titkai, "alkotásai", persze rajzokkal megtűzdelve néhol.*
-Hát... legyen, de csak az elejét.
*Egyezik bele vonakodva.*
~Abból baj nem lehet.~
*A rajz szavakra viszont egy picit elhúzza száját.*
-Mondjuk rajzok eléggé elszórva vannak benne.
*Kacsint egyet, majd átnyújtja a könyvet.
"Az elme megértése."
Írja az első cím, ami alatt az emberi elme tulajdonságai sorakoznak, ahogy az a tekercsen is volt.
Utána belelapozva jönnek sorra érdekesebb témák is, mint a "Mana a világban", a "Használó és az energia" valamint az "Elménk a világ megváltoztatásában".*
-Szóval, ez picit más.
*Belelapoz.*
-Itt vannak rúnák, ezek nagyja "rajzosabb".
*A tündérlány nyilván meg lesz zavarodva, de a Zöldfülű egyelőre csendben várja, hogy kérdései kitörjenek belőle, inkább a többi témát viszi tovább, meg maga is lapozgat a lány könyvében.*
-Ezek szépek.
*Jegyzi meg a virágra és a szavakra bökve, amiket meghatottan mosolyog meg. Neki nem voltak szülei.*
-Így máris tiszta. Jó hallani a felvilágosulás jeleit a nagyvilágból.
*Teszi hozzá az elf városka alapítására utalva.*
-De tény, arra még nem jártam.
*Vallja be ezt a hiányosságát.*
-És látom az üzletek is rendben.
*Értékeli a legutolsó bejegyzéseket.*
~És most is olyan üzletet kötött, hogy belenézhet egy több, mint harminc ezret érő tudástárba az ő három bejegyzéséért cserébe. Fogja még vinni valamire.~
*Magában is a helyére teszi a lány képességeit, majd visszaadja a könyvet, és kérné magáét is.*
-Nekem sincs sokkal többem.
*Emeli meg saját strapabíró szilfa botját.*
-Én a Hatok vezérétől, Zordontól kaptam.
*Jelenti ki boldogan.*
-De jaj hogy kapnának azok az átkozott kobakok.
*Gondol örömmel a halott-halottátevés örömeire.*
-A helyzet az, hogy pont az ilyen jámbor emberek otthonait veszélyeztetik. Azért ilyen magasak az árak, mert felégetik a terményt, és lesznek még magasabbak is. Azért van hiány a külhoni cikkekből, mert sakkban tartják a hajózást. És azért fél itt mindenki ennyire, mert tudják, hogy amennyiben a fiúk elbuknak a város lesz a következő.
*Összegzi gyorsan a dolgokat, hogy Mofeta lássa, itt nem kedvtelésből zargatják szegény halottakat.*
-Mindezek ellenére...
*Sóhajt egyet.*
-Az élet nem lehet mindig békés, szóval ettől függetlenül mindig érdekeltek a varázsitalok, és a spéci ajánlatok, meg mindig jó, ha az embernek van egy olyan ismerőse, aki meg tudja szerezni neki a dolgokat olcsón, még ha csak az arculat kialakítása után is.
*Összességében tehát érdeklik a tündér képességei.*
-Ha van kedved, és most éppen nincs semmi dolgod éppen hazafelé tartok, három napos rövid utacska.
*Ajánlja fel a dolgokat.*
-Amúgy ráérek.

2247. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-07 12:00:57
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

~Tehát rosszul csinálom. Nagyszerű. De mi lehetne a fő arculatom? Az biztos, hogy varázstárgyakkal nem lenne jó kereskedni, mert nem tudnék úgy eladni dolgokat, hogy tudom, hogy azzal talán valakinek megkönnyítem, hogy másvalakit bántson. Tudom, hogy jó pár varázstárgy ilyesmire használható. De most akkor azt is megtudta, hogy én még nem szakosodtam semmire. Hát... talán jobb is így. És a másodikat legalább tudtam.~
- Abban biztos lehet Uram, hogy ha megtalálom azt a boltot, amiben ügyes is vagyok, és szeretem is csinálni, akkor jó erősen megragadom majd.
*Mondja vissza a leckét úgy, mintha máris a tanítványa lenne Taitosnak, bár azért egy kis büszkeség ott van a hangjában, hiszen ő ezt tudta eddig is, nem kellett rá megtanítani, vagy legalább is nem a vándornak.*
~Ráadásul még a rajzolást is eltaláltam! Jó megfigyelő vagyok, ez már biztos. Most tuti örül annak, hogy észrevettem. Ez az!~
- Természetbeli realista? Hmm... értem.
~Tájképek. Azok biztosan tájképek, csak így jobban hangzik. Vajon mennyire esne vissza a tekintélyem a szemében, ha meglátná, hogy még csak pár tétel szerepel a könyvemben? Van egyáltalán nekem olyanom, hogy tekintély? Valamit biztosan már gondol rólam. Remélem jót. Nem baj! Úgy legalább tudni fogja, hogy ha mellé szegődöm, akkor nem lesznek előítéleteim, és rossz szokásaim, amiket másoktól tanultam.~
*Gondolkodott el, hiszen a következő kérdésének következményeképpen neki is fel kell ajánlania cserébe valamit, ez már csak így megy. Ám döntött, és újra Taitos könyvére emelte a tekintetét.*
- Elnézést, amikor azt mondta, hogy nekem is van, azt hittem, hogy Önnek is Vándorkönyve van. Ezért gondoltam, hogy Ön is kereskedő. Megnézhetném esetleg a rajzait? Cserébe megmutatnám én is a könyvemet.
*Teszi meg az ajánlatot, ám mielőtt átadná, abban az esetben, ha a másik beleegyezik, még gyorsan belefirkant pár dolgot. Abból, ahogy az elbeszélésnél felemeli a fejét, és abból, hogy mikor serceg az irón, egyértelmű, hogy a neveket firkantja fel a könyve hátuljába, miközben hálásan bólogat a tippekre, majd ha a másik kéri, átnyújtja a könyvet, be sem csukva azt. Így először a hátulját láthatja Taitos, amiben rövid feljegyzések szerepelnek, pontosabban még abból sem sok, a Pegazus fogadó árai, és a piac néhány termékének ára, valamint a most elmondottak. A könyv elején sem található több adat, csak pár bejegyzés.

Az első lapon egy virág lila színű szirma van beragasztva, precíz módon, még finom fedőlapot is kapott, hogy ne sérülhessen, alatta pedig az alábbi szöveg szerepel: Járj szerencsével az utadon kicsim. Anya és Apa. Ha Taitos ismeri a tündérek születésének legendáját, akkor lehet róla elmélete, hogy mi is ez pontosan, ám amíg nem kérdez, Mofi nem kotyog közbe.

A második oldalon már elkezdődnek a feljegyzések. Az első egy héttel ezelőtti, egy bizonyos Aphid Silkmist céhmester bejegyzése, amelyben leírja, hogy ez a könyv Mofeta Wirfall, Rhayader városkájából induló kereskedőtanonc tulajdona, aki az ő tanítványa, és fogadják nyugodt szívvel mindenütt ennek megfelelően. Még pecsét is szerepel a papiroson, bár a név valószínűleg ismeretlen, mert ahogyan a városka is pici, úgy a céhmester is mindössze egy utazó tanító, aki nem szerzett nagy nevet, erről azonban már maga a tündér is mesél, amikor látja, hogy Taitos eljut odáig.*

- Egy Rhayader nevű pici városkából származom. Eredetileg csak egy nemes birtoka volt, de az öreg elf úr úgy döntött, hogy várost csinál belőle, mert akkor polgármester lehet, nem csak földesúr. Annyira pici, hogy egyetlen állandó boltocska van benne csak, ami a szüleimé. Minden mást az arra járó karavánokból szerzünk be, meg persze amit megtermelünk. Ezért is lettem kereskedő.

*A következő bejegyzés az első megbízása, és annak teljesítése. Egy levelet kellett eljuttatnia Khomax Wakhchud Akhoyaq Úr részére a céhmesterétől ide, a Levegő Városába, és a második bejegyzés tanúsítja, hogy sértetlenül át is adta a csomagot.

Az utolsó két bejegyzés pedig arról szól, miként szerzett tíz aranyért és egy falat csokoládéért egy világoskék varázsitalt az egyik fiútól a szegénynegyedben, majd pedig arról, hogy miként adta el alapanyagnak a régi szakadt szandálkáját, és annak az árát kiegészítve mennyiért vásárolt magának egy újat. Még az is fel van jegyezve, hogy mennyit spórolt azon, hogy nem a tündéreknek készült, hanem az embergyerekeknek árusított termékek közül választott.

Amikor a másik becsukja a könyvet, vagy csak az üres oldalakat lapozgatja, az eddig türelmesen várakozó tündérke újra megszólal, ezúttal ő az, aki biztatóan lép fel, és nem hálából, nem is udvariasságból, hanem meggyőződésből, és ez ki is hallatszik a hangjából.*

- Ne tessék aggódni Uram, vándorolni is nagyon érdekes, és akik szeretnek bajba keveredni, azoknak könnyen bajuk eshet. Örülök, hogy vannak hősök, akik megvédenek minket, de a békés teremtményekre is szükségünk van. Látja, nekem is csak egy botom van, amit aputól kaptam.
*Mutat a mellette, a fűben fekvő vándorbotra, ami jóval nagyobb, mint amekkora neki kijárna, így vélhetően a fegyverként forgatása akkor is nehézséget okozna, ha egyáltalán tudná, hogy miként tegye.*
- És őszintén nem is vágyom arra, hogy holtakkal találkozzak. Nem hiszem, hogy nekik el tudnék adni bármit is. Nagyon igénytelen egy népség.
*Próbálja egy viccel elütni a végét, hátha sikerül, ám a meghívásra abba marad a kuncogása, felcsillan a szeme, és újra köhint párat, hogy húzza az időt, majd leszegett fejjel, ismételten halkan szólal meg.*
- Nagyon szépen köszönöm a meghívást Uram, de én még nem nagyon tudok semmit olcsón adni, azt azonban megígérhetem, hogy mindent megtennék, és becsületesen végezném a munkámat. És... arra sem vágyom, hogy hősök mellett veszélyes kalandokba bonyolódjak, így ha esetleg Önnek megfelelne, talán mégis választanék egy fő arculatot, és talán kereskedhetnék képekkel. Vagy bármivel, amire Önnek szüksége van.

2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-07 08:53:53
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A köszönő szavak hallatán Taitos csak biccent egyet. Nem sok minden köszönnivaló van egy ember szavain. Mint vándor ezt már régen megtanulta. Sőt, ahogy zordon is mondta.*
~Legyél lámpás az éjszakában azoknak, akik fényre vágynak.~
*Most pedig a tündérkén egyértelműen látszik, hogy pár jó üzlet lenne számára a fény.*
-Értem.
*Felel végül.*
-Az itteni kereskedőknek szokott lenni egy fő arculata, amiben nagyon otthon vannak, és esetleg ettől elkalandoznak alkalomadtán. A lényeg, hogy amint találsz egy hosszútávon biztos üzletet ne hagyd kicsusszanni a kezedből.
*Ad tanácsokat, habár nem egy ezer hektárnyi kúriával és vidéki birtokkal rendelkező gazdag kereskedő, talán azért tud segíteni. A következő kérdés pedig egy pillanatra talán kizökkenti.*
-Mondhatjuk így is.
*Feleli végül sejtelmesen.*
-Alkotok, átformálok, természetbeli, realista alkotásaim vannak. Ezek meg a tervek.
*Kopogtatja meg a könyvet.*
~Most kéne egy bajusz, hogy megpödörjem.~
*Röhög belül emlékezve a piperkőc városi művészekre.*
-Kereskedő... hát. Nem mondanám. A pénz világa kevéssé foglalkoztat. Saját használatra persze szeretek olcsón beszerezni dolgokat, de ennél több nincs.
*Picit elhallgat, de látja, hogy ennyi bizony nem lesz elég, mert a lány izgalma bőven tombol még.*
-Csak egyszerűen jó helyen élek és... dolgozom, meg alkotok.
*Használ cseppet kicsavart kifejezéseket.*
-És tele van a környék hősökkel. Turrog, Morwon az erőbűvészek, a világ legerősebb harcosai. Utóbbit tanítottam olvasni is. Aztán meg ott vannak még páran. A Thargodar vezérek, néhány nagy név a mágus körökből, netán Rilai a lanawini csehók jó részének főnökasszonya. Vérbeli alkusz az a nő.
*Csepegteti be utoljára a legérdekesebb nevet.*
-Csak mostanában annyi dolga, hogy semmire sem ér rá.
*Folytatja gyorsan sajnálkozva.*
-Ja meg Kalapos Svir is meg szokott fordulni arra.
*Nevet fel a kalandor furcsa szokásaira visszaemlékezve.*
-Nem mondom, vannak lehetőségek.
*Hangja itt picit duzzogóba vált.*
-És ők elmennek kinyírni a holtakat, én meg ülhetek otthon vigyázva a házra.
*Duzzog egy keveset.*
-Lehet, hogy ismerem azt a várost. Mi a neve pontosan?
*Kérdez egy cseppet.*
-Sokat, nagyon sokat vándoroltam.
*Mosolyodik el, mert hát a hegyek innenső oldalát majdnem teljesen bejárta már.*
-Ha gondolod nagyon szívesen látunk Amon Ruadhon. Tanítóra... nos, arra is lelhetsz, ha valakit olyannak találsz, de üzletre mindenképpen, ha jó áron adod a dolgokat.
*Mivel Mofeta nem mondta ki pontosan Taitos nem lehet benne biztos, hogy azt szeretné, hogy szerezzen neki mecénást, netán ő maga legyen az. Igazából mindkettő működhet is.*
~Ne gondolj arra a kis tündérre.~
*Próbálja gondolatait terelni a meglincsent kereskedőről, aki pofátlan áron akarta adni az italokat, és ezért a Vashegy kényszerüzletre kötelezte volna, mikor pedig abba se ment bele már csak a Gödör várt rá.*

2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-06 15:26:13
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

- Izé... köszönöm szépen.
*Vakarja meg a tarkóját kissé zavartan, miután már az üvegcsét is ismételten biztonságba helyezte. Van abban igazság, hogy nehezebb dolga van, de nem ő az egyetlen tündér a környéken, és találkozott már olyanokkal, akik csak egy kicsit magasabbak nála. A tömegben, piacokon persze nem előnyös, és volt pár vicces története is az útja során, de rengeteg előnye is származik ebből. Kis helyen is elfér, a csomagja is kis helyet foglal, és míg egy olcsóbb fogadóban mindenki panaszkodik arra, hogy leér a lába az ágyról, vagy kilóg a takaró alól, neki ezzel soha nincsen problémája. Emellett az ételosztásnál, a porcióból is félre tud tenni magának, legalább is olyan dolgokat, amik nem romlandóak. Amik pedig igen, azokat általában a nagyobb bendővel megáldott útitársainak adja. A dicséret azonban dicséret, és amellett, hogy jól is esik, a kis tündérke üzleti érzékét is langyosítja picit, bár azért annyira nem, hogy hálából ingyen átadja a főzetet... bár elgondolkodik rajta, főleg azután, hogy másodszorra is meg lett dicsérve, bár ok nélkül. Az, hogy csak pár dolgot tart magánál inkább a rossz teherbírásának köszönhető, mint az előrelátásának, bár azt tudja, hogy túl nagy értékkel ne kóboroljon. Ám érkezik is az új kérdés, ami viszont már felkészülten érte.*
- Adok-veszek. Mivel még csak most kezdtem, nem specializálódtam igazán semmire, ezért megkeresem az egyik helyen azt, ami olcsó, és eladom ott, ahol drágább. Például a Pegazusban felfedeztem, hogy a kakaót sokkal drágábban árulják, mint ahogy nálunk, és ezt már fel is írtam magamnak. Szóval tényleg bármivel kereskedem, ami csak a kezembe akad.
*Igyekszik nem mutatni, hogy letöri a másik pénztelensége, de azért valamelyest meglátszik rajta. Ha azonban Taitos jó emberismerő, vagy legalább egy picit is ért az ilyesmihez, akkor láthatja, hogy a csalódás nem abból ered, hogy nem tudja megkopasztani, mindössze az első komoly kuncsaft nagy reménye libbent tova a tündérke lelkében, ami azért így a pályája elején még megérinti, ám örök optimizmusa gyorsan túllendíti az eseményen, és ha már a vándor ilyen leplezetlenül forgatja előtte a zsebeit, akkor nem rest megnézni magának a tartalmukat. A saját oldaláról még mindig tartja a magázást, de örömmel veszi, hogy az ember azonnal tegezéssel kezdte.*
- Észrevettem, hogy sok papír és szén van Önnél. Talán egy alkotóművészt tisztelhetek Önben?
*A virágokat nem említi meg, bár észreveszi, és még inkább bizonyosságot nyer általuk abban a hitében, hogy nem valami folyóparti gyilkossal akadt össze, aki nemrég dobta be áldozatát a hullámok közé. A könyvet eddig sem nyitotta ki, most pedig, hogy előkerül egy jóval nagyobb példány, már biztos abban, hogy nem is fogja, még akkor sem, ha egyébként bevallja a másik kérdésére, hogy nem sok mindent találhatna benne. Mielőtt leülne, azonban még valamit meg kell kérdeznie.*
- Akkor... Ön is kereskedő? Mármint... én nem vagyok hős, nem is éltem hősök között, és biztosan nem lennék elég oda, ahol Ön tevékenykedik, de...
*Nyel egy nagyot, látszik rajta, hogy rendkívül izgatottá vált attól, hogy talán valami sokkal nagyobbat nyerhet, mintsem egy kis világoskék potion eladását. Szinte a másik után szökkenve foglal helyet a parton, még eligazítgatja a ruháját és a táskáját, maga mellé húzza a botját, hogy addig is nyugalmat erőltessen a hangjára, majd folytatja.*
- Szóval egy kisebb városból indultam el, nem nagy település, nem hiszem, hogy ismeri, és most itt kell töltenem egy bizonyos időt, találnom kell valakit, aki maga mellé venne, alkalmazna és tanítana...
*És abból, ahogyan Taitosra néz, teljesen egyértelmű, hogy mire is gondol. Az megfordul ugyan a fejében, hogy nem valami eredményes kereskedő lehet, ha egy fityingje sincs, de a hős szó sokkal hangosabban kattog a fejében, ez pedig folyamatosan szítja a remény picinyke lángját, miszerint ilyen gyorsan találhatna magának egy pártfogót.*

2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-06 14:41:51
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

-Ügyes vagy!
*Dicséri meg. Ha ő ekkora lenne nyilván maga is megküzdene a dologgal, viszont egy kis elismerés még soha nem fájt senkinek. Ezt Taitos is nagyon jól tudja.*
-Igen, ez okos dolog. Én is csak egyet hordok magamnál.
*Libbenti fel köpenyét, amiből egy zöld ital kandikál ki.*
-Na, az jó. Mikkel kereskedsz?
*Kérdezősködik inkább a két üzlet firtatása helyett, miközben az üveggel végez már.*
-Lehet, hogy érdekelne pár dolog. Habár az a helyzet, hogy... most egy fityingem sincs.
*Vallja be és kiforgatja a köpenyén megtalálható mind a tizenhat sebet, amiből szén rudacskák, összegyűrt fecnik, apró tárgyak, elszáradt virágok kerülnek elő, de sehol egy darab arany se. Mire a Zöldfülű lebiggyeszti ajkát.
Mindezek ellenére érdeklődve nézi a könyvecskét.*
-Nekem is van.
*Húzza elő a saját vaskos példányát.*
-Amúgy igen, ez világoskék lesz, olyat már láttam.
*A dicséretre, hogy erős csak egy jót mosolyog.*
-Hősök között élek, az erőm hát... bőven elmarad tőlük.
*Mond csak tisztán igazat.*
-Na és, milyen városokban jártál eddig? Gyere, ülj le! Már, ha nem hajt az élőholt.
*Kínál helyet a másiknak egy kis beszélgetésre.*

2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-06 14:11:13
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

- El én!
*Húzza ki magát Mofi büszkén, mind a nyolcvan centijével, ami ugyan a tündérek között is alacsonynak számít, de mindenkinek azt mondja, hogy még nőhet, bár ezt igazából ő maga sem hiszi már el. Nyolcvan centi azonban annyira nem pici, hogy egy üvegcsét ne bírna el, bár azért még gyorsan hozzáteszi.*
-Bár nem sokat, és a legtöbbet az utazóbőröndömben hordom, amit pedig mindig segítenek nekem levenni meg föltenni a kocsi tetejére a hordárok.
*Emiatt egyáltalán nem szégyenkezik, ha ekkorára nőtt, akkor elfogadja, és ebből hozza ki a maximumot, és a szárnyacskái segítenek neki abban, hogy a magassággal soha ne legyenek problémái. Gondolkodás nélkül adja át az üveget, majd várakozó tekintettel nézi az idegen ügyködését, miközben bólogat válaszképpen.*
-Igen, nem régen, de máris elkezdtem megismerni a várost, és már két üzletem is volt.
*Azt sem köti a másik orrára, hogy abból az egyik mindössze egy levél átadása a céhmesterétől, aki elküldte a vándorútjára, hiszen sikeresen teljesített misszió volt az is, nem kell lebecsülni. Az üvegcse körülbelül egy-két deci világoskék folyadékot tartalmaz, így nem túl nagy, bár az igaz, hogy két kézzel adta át, ám ez részben azért volt, mert nagyon vigyázott, nehogy leejtse. Az azonnal feltűnhetett, hogy semmi szükség nem volt akkora felkészülésre, mint amennyit Taitos a kinyitásra szánt. A kupak valóban szorult egy picit, ám köpeny nélkül is meglazult volna, viszonylag könnyedén, amire meg is kapja a hálás és csillogó tekintetet, meg persze a választ is.*
-Köszönöm szépen, tudtam, hogy Ön segíteni fog! A kereskedőtanonc pedig...
*Itt egy picit zavarba jön, hogy mennyit is áruljon el, majd a táskájára pillant, és előveszi belőle a vándorkönyvét, ám nem nyitja ki. Enyhén virágmintával díszített bőrkötéses könyvecske, tipikus tündér holmi van a kezében, amit büszkén szorongat.*
-Az a feladatom, hogy városról városra járjak, keressek céhmestert, aki alkalmaz, és üzleteket bonyolítsak le, és mindent felírjak és felírassak ebbe a füzetbe, amit majd visszaviszek a céhmesteremnek, ahonnan indultam, és akkor majd én is igazi kereskedő leszek. Most például ha eladnám Önnek ezt a varázsitalt, akkor fel kellene írnom, és Önnek alá kellene írnia, hogy tanúsítsa, és az egy jó pont lenne nekem.
*Nem véletlenül mesél ilyen hosszan. Egyrészt így csak egy icipici utalást tesz arra, hogy ő bizony szívesen megválna az üvegcsétől, és még Taitos jó lelkére is hat, hiszen ki ne akarna segíteni egy ilyen kedves kis teremtésnek? Ráadásul ez idő alatt legalább van ideje kitalálni, hogy milyen néven is adták neki a varázsitalt. Az, hogy egy koldus fiú, akinek adott pár aranyat belecsempészte a zsebébe, nem éppen kereskedős, ám gyorsan ki tudja vágni magát ebből a problémából is, amibe részben saját maga miatt került bele.*
-Világoskék varázsital. Ez a neve.
*Veszi el szintén két kézzel az üveget, miután eltette a könyvét, és azért a biztonság kedvéért beleszimatol, majd akkor sem jön zavarba, amikor a vándor a kupakot külön adja vissza neki. Szorosan magához öleli az üveget, így szabaddá válik a másik keze, gyorsan elveszi a dugót és bedugaszolja vele.*
-Köszönöm szépen a segítségét. Ön igazán nagyon erős.
~És mosolyog. Akkor minden rendben van. Húú, első igazi kuncsaft, és még nem szaladt el! Én viszont meséltem sokat, és ha szeretne vásárolni, akkor nem terelem el a figyelmét azzal, hogy visszakérdezek.~

2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-06 13:23:17
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Végigméri a furcsa jelenést.*
~Ez aztán a tündéres jelenség.~
*Nyugtázza magában, mert egy nagyjából olyan apró pici lányka ugrik elé, akikkel a nála cseppet nagyobb, de még mindig pici lányok szoktak játszani. Csak ő él.*
-Te elbírod azokat az üvegeket?
*Csodálkozik el őszintén nagyra nyitva szürke szemeit.*
-Na kérem, hadd nyissam ki!
*Nyújtja a kezét az üvegért, melyet jól megnéz.*
-Szóval nem régen jöttél...
*Cseveg picit, miközben köpenyét a dugaszra hajtva jó erősen megszorongatja, és kinyitja, ahogy csak tudja.*
-És mit csinál egy kereskedőtanonc, mesélj csak!
*Habár ő maga sem jött régen, azért egy éve már rója itt az Artheniorhoz közeli utakat.*
-Az illatuk amúgy nem sokat árul el.
*Mosolyodik el Mofeta szavaira.*
-A színük és az ízük a lényeg, habár magam nem vagyok nagy ismerője ezeknek. Néha azért szoktam iszogatni őket. Ezt pontosan milyen néven is adták?
*Lötyköli meg kezében az űveget óvatosan, és nézegeti, majd visszaadja.*
-Tessék.
*Aztán adja a dugót is a másik kezével, ha a tündérke tud egyszerre mindkettővel foglalkozni.
Persze, ha egy olyan "tündéradagnyi" a palack is, akkor már sokkal egyszerűbb a helyzet.*

2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2016-08-06 11:57:02
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*A dalocskát ugyan még szívesen hallgatta, főleg, hogy nem volt annyira pajzán, mint amiket egyébként az utazók között el kell viselnie, ráadásul még tündérekről is volt benne szó, ám a gyomorkorgás már olyasvalami, ami elől igyekezne bezárni a füleit, ami azonban sajnos nem igen megy neki, és ha halkabban ugyan, de az ő gyomra is válaszol Taitos hasbeszélő képességére. Ebbe bár pár másodpercre belepirul, de a lelkesedését és az önbizalmát nem veszi el, hiszen az idegen nem zavarja el őt, sőt, még viccelődik is. Legalább is Mofi nagyon reméli, hogy vicc volt, mert ő bizony elmosolyodik rajta, és ez a mosoly marad még az arcán akkor is, amikor már szemtől-szembe kerül az idegennel. Azaz vélhetően szemtől-szembe amikor az felül, és feltekintve rá a fellendülés után. Egy kicsike megsértődés sem látszik az arcán a kisasszonyság említésére, nem az a valaki, aki ezt zokon venné, sőt, inkább rá is tesz egy lapáttal, és kihasználja törékenységét és fiatalos kinézetét. Most is ez a terv, bár először illene bemutatkoznia, amit egy jól begyakorolt pukedlizés kíséretében meg is ejt.*
- Üdvözlöm Taitos Úr, a nevem Mofeta Wirfall, nemrég érkeztem a városba. Kereskedőtanonc vagyok.
*Ez lesz a titka, csak becsületesen, de azért nem túl sokat mondva. Nem fog nagyzolni, nem fog lódítani magáról, csak fél igazságokat oszt majd meg, és hagyja, hogy a másik azt gondolja, amit szeretne. Na és persze mint fentebb írva van, kihasználja a törékenységét.*
- A legutóbbi szerzeményem ez a varázsital. Szinte ingyen jutottam hozzá a városban. Szeretnék beleszimatolni, hogy ellenőrizzem a minőségét, de sajnos akadt egy kis probléma...
*Most jönnek az ártatlan bociszemek, és a kis üvegcsét Taitos felé tartja, majd pironkodva elsuttogja a bánatát.*
- Valaki erősen rászorította az üvegcse kupakját, és nem tudom kinyitni. Gondoltam egy ilyen erős férfi, mint Ön, tudna nekem segíteni.
*Van abban ugyan rizikó, ha átadja az üvegcsét, mert ettől az erős férfitől, aki nála biztosan erősebb, nem fogja tudni visszaszerezni, ha megtetszik neki a könnyen jött szerzeménye, de kockázatot mindig kell vállalni, és ha elkezdhet egy beszélgetést, avagy ürügyet találhat az üzletre, ami az önmagának való bizonyításban nagy jelentőséggel bírna, az megéri ezt a kis veszélyt.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057