Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 130 (2581. - 2600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
2600. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-08 13:16:21
Üzenet elküldve: 2017-06-08 13:16:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aregeor//
- Hmm... nem szeretem a hosszú beszédeket. Unalmasak. *Válaszolja őszintén és amúgy mellékesen. Ezzel már Eeyr biztosan nem lenne a kedvence. Minél többet beszélnek róluk, Dhekäynek egyre jobban úgy hangzik, mintha csak valami halandó hírességekről lenne szó. Elvégre informálódni még lehet, ez még nem nevezhető, hogy is mondják... istenkáromlásnak. S megtérítésnek sem.
Annak örül, hogy a fickó legalább jól szórakozik azon, hogy beszélhet róluk. A nő meg elvan azzal, hogy hallgatja, ezzel is többet tud, a több tudás pedig sosem hátrány. Azt még mindég nem tudja elképzelni, hogy csússzon, másszon előttük a kegyeikért.
Felfigyel, amikor a magabiztos elf nem nagyon tud mit válaszolni a szavaira. Ennyire jót mondott volna? Hűha. A nevetésére a gnóm is elmosolyodik.*
- Ez is egy remek példája, hogyan értelmezik félre a tanokat a halandók. *Mondja aztán.* Ez csak egy gondolat, s ezek szülnek néha eszméket, ha túl sokáig hagyják elburjánzani. Ne mond senkinek, hogy én mondtam. Nem szeretnék Sa'Tereth orgyilkosaival a sarkamban vándorolni. *Vicceli el, de erre csak az enged következtetni, hogy halványan mosolyog egy pár pillanat erejéig.
A bábuk azért kellemesebb beszédtéma a lány számára, azokban nincs semmi vallásos humbug.*
- Ezt jó tudni. *Bólint.* A csontok könnyen eltörnek, ahhoz képest milyen nehéz őket megmunkálni. Egyszer kell csak rossz felé fordítani a vésőt és szilánkokra esik. *Magyarázza. Annak azért örül, hogy nem mindenki nézi hibbantnak azért, mert ember alakúakat farigcsál. Persze azok nem bolondok akik medvéket, farkasokat, meg nagymacskákat alakítanak ki. Pedig ugyanaz az eljárás.
A kérdésre felvonja szemöldökét.*
- Mostanában nem... De szeretek úgy gondolni rájuk, mint kompánia és nem mint egyszerű tárgyak. Eladni sem... pénzért nem. De szívesen oda adom annak, akinek tetszik... *Hadd vigye aki akarja, ha ez a szíve vágya. A lány kedvtelésből dolgozik velük, nem haszonszerzés miatt.*
- Az a világos cseresznyefa. Ott a sötétebb diófa. Azokat szeretem, mert könnyű velük dolgozni.
A hozzászólás írója (Dhekäy Vyrcin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.08 13:16:42
//Aregeor//
- Hmm... nem szeretem a hosszú beszédeket. Unalmasak. *Válaszolja őszintén és amúgy mellékesen. Ezzel már Eeyr biztosan nem lenne a kedvence. Minél többet beszélnek róluk, Dhekäynek egyre jobban úgy hangzik, mintha csak valami halandó hírességekről lenne szó. Elvégre informálódni még lehet, ez még nem nevezhető, hogy is mondják... istenkáromlásnak. S megtérítésnek sem.
Annak örül, hogy a fickó legalább jól szórakozik azon, hogy beszélhet róluk. A nő meg elvan azzal, hogy hallgatja, ezzel is többet tud, a több tudás pedig sosem hátrány. Azt még mindég nem tudja elképzelni, hogy csússzon, másszon előttük a kegyeikért.
Felfigyel, amikor a magabiztos elf nem nagyon tud mit válaszolni a szavaira. Ennyire jót mondott volna? Hűha. A nevetésére a gnóm is elmosolyodik.*
- Ez is egy remek példája, hogyan értelmezik félre a tanokat a halandók. *Mondja aztán.* Ez csak egy gondolat, s ezek szülnek néha eszméket, ha túl sokáig hagyják elburjánzani. Ne mond senkinek, hogy én mondtam. Nem szeretnék Sa'Tereth orgyilkosaival a sarkamban vándorolni. *Vicceli el, de erre csak az enged következtetni, hogy halványan mosolyog egy pár pillanat erejéig.
A bábuk azért kellemesebb beszédtéma a lány számára, azokban nincs semmi vallásos humbug.*
- Ezt jó tudni. *Bólint.* A csontok könnyen eltörnek, ahhoz képest milyen nehéz őket megmunkálni. Egyszer kell csak rossz felé fordítani a vésőt és szilánkokra esik. *Magyarázza. Annak azért örül, hogy nem mindenki nézi hibbantnak azért, mert ember alakúakat farigcsál. Persze azok nem bolondok akik medvéket, farkasokat, meg nagymacskákat alakítanak ki. Pedig ugyanaz az eljárás.
A kérdésre felvonja szemöldökét.*
- Mostanában nem... De szeretek úgy gondolni rájuk, mint kompánia és nem mint egyszerű tárgyak. Eladni sem... pénzért nem. De szívesen oda adom annak, akinek tetszik... *Hadd vigye aki akarja, ha ez a szíve vágya. A lány kedvtelésből dolgozik velük, nem haszonszerzés miatt.*
- Az a világos cseresznyefa. Ott a sötétebb diófa. Azokat szeretem, mert könnyű velük dolgozni.
A hozzászólás írója (Dhekäy Vyrcin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.08 13:16:42
2599. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-08 12:54:15
Üzenet elküldve: 2017-06-08 12:54:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dhekäy//
*Igen, mert úgy elég vicces lenne és senki sem hinné el, hogy ő valójában Teysus, ha mindenféle alak csak úgy megdobálhatná vagy ilyesmi.*
-Attól függ. *mondja úgy, minta holtbiztos lenne benne, hogy ez így van.* -Eeyrról el tudom képzelni, hogy végtelenül hosszas monológgal buzdítja az övéit. Sa'Tereth viszont csak int, és a hívek már intézkednek. Teysus meg... amilyen kedve van, vagy amilyenek a hívek!
*Annyira fellelkesedik ezektől, hogy tényleg azon agyal, hogy valahogy találkozót kér Teysustól. Persze nem a szó legszorosabb értelmében, mert nem úgy működik az, hogy csak úgy. Az istenek csak a legeltökéltebb híveket látogatják, Aregeor pedig ugyebár két isten tanait is pártolja. Mégis a kettő közül Teysus az, aki prioritást élvez.
Ő maga is bölcsnek véli saját elhatározását. Nem nagyképűségből, csupán realitásból.*
-Öhm... *lepődik meg és torkán akad a szó.*
~Ejha... most megfogott.~
-Őszintén szólva erre még nem is gondoltam. *hajtja le fejét, mint aki szégyenli magát, holott semmi oka rá.* -Erre nem tudok rákontrázni. *tárja szét nevetve karjait, mert igen, erre tényleg nem tud nemleges választ adni.*
-Aham. *nézegeti a bábut. Tényleg pár apróbb módosítás, és bármelyik faj szereplőt megformálhatná.* -Egyeseknek talán kissé beteges, szerintem meg szép munka. Ha csontokból faragnád őket én akkor sem tartanálak valami sötét, fondorlatos nekromanta tanoncnak. Elég egyedi szórakozás ha engem kérdezel. Szoktál velük néha... nos... játszani? Vagy eladni párat, hogy legyen pénzed? Milyen fából készülnek?
//Dhekäy//
*Igen, mert úgy elég vicces lenne és senki sem hinné el, hogy ő valójában Teysus, ha mindenféle alak csak úgy megdobálhatná vagy ilyesmi.*
-Attól függ. *mondja úgy, minta holtbiztos lenne benne, hogy ez így van.* -Eeyrról el tudom képzelni, hogy végtelenül hosszas monológgal buzdítja az övéit. Sa'Tereth viszont csak int, és a hívek már intézkednek. Teysus meg... amilyen kedve van, vagy amilyenek a hívek!
*Annyira fellelkesedik ezektől, hogy tényleg azon agyal, hogy valahogy találkozót kér Teysustól. Persze nem a szó legszorosabb értelmében, mert nem úgy működik az, hogy csak úgy. Az istenek csak a legeltökéltebb híveket látogatják, Aregeor pedig ugyebár két isten tanait is pártolja. Mégis a kettő közül Teysus az, aki prioritást élvez.
Ő maga is bölcsnek véli saját elhatározását. Nem nagyképűségből, csupán realitásból.*
-Öhm... *lepődik meg és torkán akad a szó.*
~Ejha... most megfogott.~
-Őszintén szólva erre még nem is gondoltam. *hajtja le fejét, mint aki szégyenli magát, holott semmi oka rá.* -Erre nem tudok rákontrázni. *tárja szét nevetve karjait, mert igen, erre tényleg nem tud nemleges választ adni.*
-Aham. *nézegeti a bábut. Tényleg pár apróbb módosítás, és bármelyik faj szereplőt megformálhatná.* -Egyeseknek talán kissé beteges, szerintem meg szép munka. Ha csontokból faragnád őket én akkor sem tartanálak valami sötét, fondorlatos nekromanta tanoncnak. Elég egyedi szórakozás ha engem kérdezel. Szoktál velük néha... nos... játszani? Vagy eladni párat, hogy legyen pénzed? Milyen fából készülnek?
2598. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-08 12:42:03
Üzenet elküldve: 2017-06-08 12:42:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aregeor//
*A gnóm úgy képzelné el őket, mint akikre rá nézni sem lehet, így senki nem tudja megmondani pontosan, hogy is néznek ki. Ezzel szeretnek legjobban dobálózni, ama legendával, mint ami annyira mágikus, annyira gyönyörű, vagy annyira rémes, hogy ha halandó szem pillantja meg azonnal belehal.*
- Oh, nem... nem gondolnám, hogy fájdalmat éreznének, meg hideget, meleget, mint mi mindannyian. Ha fejbe vágom Teysust egy szikla darabbal, nem hinném, hogy szitkozódva kap a homlokához. *Legyint hanyagul, aztán térde és álla közé teszi egyik karját, másikkal lábszárát fogja át, akárha kígyó tekeregne rajta.* Azon tűnődtem, hogy olyan csontig ható szónoklatokkal buzdítják a híveiket, mint a hadvezérek a katonáikat, vagy elég nekik egy intés és már térdre hullanak a... *Most azon töpreng, hogy vajon vannak e lábaik az entitásoknak.* Szóval, előttük...
*Bólint a válaszra. Ennyit tud nagyjából a nő is az entitások varázslatairól. A klasszikus jóságos, gonosz és semleges. Ahogy az megvan írva és mindég is így lesz, amíg él a földön olyan, akit érdekeljen ez. Ha nem, akkor pedig mindegy mi történik, úgy sem lesz senki, aki lássa romba dőlni.*
- Bölcs gondolat. *Bólint. Legalább ez a fickó, olyan aki megérti, hogy nem lehet minden azonnal az övé. Egy varázs ágat megtanulni keményebb munka, mint egy fegyvernemet mesterien elsajátítani. Dhekäy sem érzi magát felkészültnek, hogy akár megforduljon a fejében, hogy egyszer, majd a természet megosztja vele hatalmának egy kis részét is akár.*
- Ühüm... a vér pedig Sa'Tereth mágiája, pedig az is hasonlóképpen működik. Kötelék, a forró, vörös élet. Javíts ki ha tévedek. *Teszi hozzá egy fél mosollyal. Talán most tűnik fel neki először, hogy hasonlóak az istenek, s csak a tanaik másak, de még azok sem különböznek annyira, csak máshogy tálalják őket.
Egy ideig ő is a bábut nézi, ahogy az elf a kezében tartja.*
- Tetszik ez az alak, az emberi alak. De mondhatnám elfnek is, vagy ha kicsit szélesebb, lehetne egy ork alakja. A fajokat hivatott utánozni. *Magyarázza. Nem szokott állatokat, vagy tárgyakat faragni, szinte sohasem. Hozzászokott már ezekhez az alakokhoz.* Ahogy sikerül. Na, meg némelyeknek tetszik, másoknak ijesztő. *Egy mozdulatlan apró ember alak. Nem is érti mi olyan rémes benne.*
- Náh... ez magamtól jött. Eleinte rémálmaim voltak, úgyhogy ki kellett tölteni az estéket valamivel. S abból születtek ezek... *Bök feléjük megint.*
//Aregeor//
*A gnóm úgy képzelné el őket, mint akikre rá nézni sem lehet, így senki nem tudja megmondani pontosan, hogy is néznek ki. Ezzel szeretnek legjobban dobálózni, ama legendával, mint ami annyira mágikus, annyira gyönyörű, vagy annyira rémes, hogy ha halandó szem pillantja meg azonnal belehal.*
- Oh, nem... nem gondolnám, hogy fájdalmat éreznének, meg hideget, meleget, mint mi mindannyian. Ha fejbe vágom Teysust egy szikla darabbal, nem hinném, hogy szitkozódva kap a homlokához. *Legyint hanyagul, aztán térde és álla közé teszi egyik karját, másikkal lábszárát fogja át, akárha kígyó tekeregne rajta.* Azon tűnődtem, hogy olyan csontig ható szónoklatokkal buzdítják a híveiket, mint a hadvezérek a katonáikat, vagy elég nekik egy intés és már térdre hullanak a... *Most azon töpreng, hogy vajon vannak e lábaik az entitásoknak.* Szóval, előttük...
*Bólint a válaszra. Ennyit tud nagyjából a nő is az entitások varázslatairól. A klasszikus jóságos, gonosz és semleges. Ahogy az megvan írva és mindég is így lesz, amíg él a földön olyan, akit érdekeljen ez. Ha nem, akkor pedig mindegy mi történik, úgy sem lesz senki, aki lássa romba dőlni.*
- Bölcs gondolat. *Bólint. Legalább ez a fickó, olyan aki megérti, hogy nem lehet minden azonnal az övé. Egy varázs ágat megtanulni keményebb munka, mint egy fegyvernemet mesterien elsajátítani. Dhekäy sem érzi magát felkészültnek, hogy akár megforduljon a fejében, hogy egyszer, majd a természet megosztja vele hatalmának egy kis részét is akár.*
- Ühüm... a vér pedig Sa'Tereth mágiája, pedig az is hasonlóképpen működik. Kötelék, a forró, vörös élet. Javíts ki ha tévedek. *Teszi hozzá egy fél mosollyal. Talán most tűnik fel neki először, hogy hasonlóak az istenek, s csak a tanaik másak, de még azok sem különböznek annyira, csak máshogy tálalják őket.
Egy ideig ő is a bábut nézi, ahogy az elf a kezében tartja.*
- Tetszik ez az alak, az emberi alak. De mondhatnám elfnek is, vagy ha kicsit szélesebb, lehetne egy ork alakja. A fajokat hivatott utánozni. *Magyarázza. Nem szokott állatokat, vagy tárgyakat faragni, szinte sohasem. Hozzászokott már ezekhez az alakokhoz.* Ahogy sikerül. Na, meg némelyeknek tetszik, másoknak ijesztő. *Egy mozdulatlan apró ember alak. Nem is érti mi olyan rémes benne.*
- Náh... ez magamtól jött. Eleinte rémálmaim voltak, úgyhogy ki kellett tölteni az estéket valamivel. S abból születtek ezek... *Bök feléjük megint.*
2597. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-08 12:08:57
Üzenet elküldve: 2017-06-08 12:08:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dhekäy//
*Az mára köztudott, hogy általánosságban az istenek milyen formát öltenek. Sa'Tereth az arctalan, Eeyr valami fényes "izé", Teysus pedig egyszerű emberi alakot ölt, ezzel szimbolizálva leginkább a semlegességet. A gnóm kérdésére aprót bólint.*
-Kell nekik, elvégre is a híveikhez szoktak szólni és feladatot adni nekik. Azt meg nem lehet érzelem nélkül adni, hiszen valami célja kell, hogy legyen. Ha nem érzelmileg, hanem fizikailag érted, nos... erre nem tudom a választ, de ígérem, egyszer megkérdezem egyikőjüktől és elmondom mit mondott. *mosolyog. Talán halandók is kárt tehetnek bennük bizonyos eszközökkel, fegyverekkel, de nyilván hétköznapi dolgokkal nem. Ezt viszont ritkábban hangoztatja, általában ilyenkor rávágja, hogy dehogy is! Mármint ha fizikai érzelmekről esik szó.*
-Még nem sokat. *vallja be őszintén, mivel elég gyerekcipőben jár még.* -Csak amit bárki tudhat. Eeyrhez tartozik az élet és áldás mágia. Gondolom képesek a hívei képesek gyógyítani, oltalmazni varázslatokkal másokat. Teysusnál nagyon hasznos varázslatok vannak, amiket elvileg meg lehet erősíteni valami módon, ezzel befolyásolva a hatást. Sa'Tereth pedig a vér és halál mágiák birtokosa, ami magától értetődő...
*Aregeor az utóbbi kettőhöz jobban vonzódik, az elsőtől viszont roppantul elhatárolódik, hiszen tapasztalatai alapján az áldás a legnagyobb hazugságok közé tartozik.*
-Tudok e varázsolni? Nem. *ingatja meg fejét nemlegesen és ezt még hozzáteszi az előző gondolatmenethez.* -Tudnék, mert tudnék, van hozzá érzékem, mindig is volt. De előbb felkészülök. Tanulmányozom a nyelveket és igyekszem még a beszédformámon is csiszolni, hogy a bonyolult, nehezen kiejthető szavakat is tökéletesen formáljam és ejtsem. Addig varázslással nem foglalkozok, hiszen minek kapkodjak bele ebbe is meg abba is. Nem igaz?
*Kicsire nem ad, őt a komolyabb varázslatok érdeklik, amihez még csiszolni kell képességein. Ráérni ráér, pénz is csurran-cseppen, szóval minden adott.*
-Ha csak a pusztítás eszköze lenne, akkor nem lenne Eeyr szimbóluma is a tűz, hanem mondjuk a víz. Bár a víz is lehet pusztító. Sőt, ha belegondolunk, minden elemnek két oldala van.
*És tényleg!*
-Áh, értem.
*Kezébe veszi a bábut. Tökre aranyos, hogy lehet mozgatni, így még szegény gyerekeknek akár előadást is csinálhatnának.*
-Miért ilyen emberszerűek? Miért pont ilyeneket faragsz? Egyébként gyönyörű munka! Látszik, hogy ügyelsz a részletekre. Ezt is a kolostorban tanították, vagy ez a te kis saját művészeted?
//Dhekäy//
*Az mára köztudott, hogy általánosságban az istenek milyen formát öltenek. Sa'Tereth az arctalan, Eeyr valami fényes "izé", Teysus pedig egyszerű emberi alakot ölt, ezzel szimbolizálva leginkább a semlegességet. A gnóm kérdésére aprót bólint.*
-Kell nekik, elvégre is a híveikhez szoktak szólni és feladatot adni nekik. Azt meg nem lehet érzelem nélkül adni, hiszen valami célja kell, hogy legyen. Ha nem érzelmileg, hanem fizikailag érted, nos... erre nem tudom a választ, de ígérem, egyszer megkérdezem egyikőjüktől és elmondom mit mondott. *mosolyog. Talán halandók is kárt tehetnek bennük bizonyos eszközökkel, fegyverekkel, de nyilván hétköznapi dolgokkal nem. Ezt viszont ritkábban hangoztatja, általában ilyenkor rávágja, hogy dehogy is! Mármint ha fizikai érzelmekről esik szó.*
-Még nem sokat. *vallja be őszintén, mivel elég gyerekcipőben jár még.* -Csak amit bárki tudhat. Eeyrhez tartozik az élet és áldás mágia. Gondolom képesek a hívei képesek gyógyítani, oltalmazni varázslatokkal másokat. Teysusnál nagyon hasznos varázslatok vannak, amiket elvileg meg lehet erősíteni valami módon, ezzel befolyásolva a hatást. Sa'Tereth pedig a vér és halál mágiák birtokosa, ami magától értetődő...
*Aregeor az utóbbi kettőhöz jobban vonzódik, az elsőtől viszont roppantul elhatárolódik, hiszen tapasztalatai alapján az áldás a legnagyobb hazugságok közé tartozik.*
-Tudok e varázsolni? Nem. *ingatja meg fejét nemlegesen és ezt még hozzáteszi az előző gondolatmenethez.* -Tudnék, mert tudnék, van hozzá érzékem, mindig is volt. De előbb felkészülök. Tanulmányozom a nyelveket és igyekszem még a beszédformámon is csiszolni, hogy a bonyolult, nehezen kiejthető szavakat is tökéletesen formáljam és ejtsem. Addig varázslással nem foglalkozok, hiszen minek kapkodjak bele ebbe is meg abba is. Nem igaz?
*Kicsire nem ad, őt a komolyabb varázslatok érdeklik, amihez még csiszolni kell képességein. Ráérni ráér, pénz is csurran-cseppen, szóval minden adott.*
-Ha csak a pusztítás eszköze lenne, akkor nem lenne Eeyr szimbóluma is a tűz, hanem mondjuk a víz. Bár a víz is lehet pusztító. Sőt, ha belegondolunk, minden elemnek két oldala van.
*És tényleg!*
-Áh, értem.
*Kezébe veszi a bábut. Tökre aranyos, hogy lehet mozgatni, így még szegény gyerekeknek akár előadást is csinálhatnának.*
-Miért ilyen emberszerűek? Miért pont ilyeneket faragsz? Egyébként gyönyörű munka! Látszik, hogy ügyelsz a részletekre. Ezt is a kolostorban tanították, vagy ez a te kis saját művészeted?
2596. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-08 11:36:26
Üzenet elküldve: 2017-06-08 11:36:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aregeor//
*Még ha nem is akarja elferdíteni a történetet a mesélő, akkor is megteszi, mert már emlékezetből mondja, s akkor már ködösek a részletek. Tekintve, hogy minden részletekre épül, úgy jön ki a nagy egész, már máshogy fog kinézni a vég-kifejlet.*
- Milyen igaz. *Mosolyodik el halványan, majd újra egykedvű, fáradtan komor lesz. Töprengve hallgatja a másik véleményét. Nem tudja maga eldönteni, hogy milyenek azok az entitások a magas egekben. Emberarcúak vajon, vagy megkérdőjelezhetetlenül előre látnak minden vég-kifejletet? Nekik is vannak olyan érzelmeik, mint a halandóknak? Szomorúak, dühösek, makacsak, mint a lanawini népek? Ezerféle kérdés, és mindre csak akkor tudna választ kapni, ha magukat a halhatatlanokat kérdezné meg erről. Lehet, hogy nem is válaszolnának. Lehet, hogy egy pillantással elpusztítanák, vagy rébuszokba adnának választ. De ami a legvalószínűbb, nem találnák érdemesnek ezt az egyetlen kicsiny gnómot arra, hogy beszéljenek hozzá.*
- És mit gondolsz... ők éreznek? *Teszi fel hangosan is a kérdést. Ha ennyire fontosak a férfi számára azok ott fent, akkor talán ilyen ostoba kérdésekre is lehet valamilyen elképzelése. Dhekäy arra is szeretne választ kapni, hogy ő feltesz e ilyen kérdéseket magában, vagy elfogadja az entitásokat öröknek és megfoghatatlannak.*
- Tudsz valamit a szakrális mágiákról? *Kérdez ismét. A gnómnak egyszerű az elementáris mágiákban gondolkodnia, persze ahhoz sem ért, korántsem elégségesen. Vajon a sötét és fény varázslata ennyire egyszerű lenne? Élet és halál, meg a kettő keveréke? Még nem tudja, de ha akarja akkor megtudja. Valahogyan.
Amikor a függőkről esik szó, a nő a fickó felé fordítja a fejét, ahogy az megmutatja a sajátját. Egészen szép kő lóg a nyakában.*
- A tűz nagyon erőteljes szimbólum. Sokak úgy hiszik a pusztítás eszköze, de szerintem nem így van. *Fordul vissza a vízhez.* Nem csak így. Ez is ugyanúgy adhat életet, ahogy el is veheti azt.
*Mondja lassan, s akaratlanul is a mérleg hasonlata jelenik meg előtte.*
- Ezzel töltöm az időm. Faragok. *Válaszolja egyszerűen. Semmi mágikus, semmi sötét titok, vagy ilyesmi nincs a háttérben. Csak az unalom űzés eszköze. Fél kézzel levesz egy bábut a zsákról, hogy ha a férfi akarja megnézze közelebbről. A feje és a karjai is mozdíthatóak a benne lévő acélhúr által, amit a gnóm a kovácsműhelyeknél szokott venni, hulladék áron. Nem szép, de hasznos.*
- Segít gondolkodni.
//Aregeor//
*Még ha nem is akarja elferdíteni a történetet a mesélő, akkor is megteszi, mert már emlékezetből mondja, s akkor már ködösek a részletek. Tekintve, hogy minden részletekre épül, úgy jön ki a nagy egész, már máshogy fog kinézni a vég-kifejlet.*
- Milyen igaz. *Mosolyodik el halványan, majd újra egykedvű, fáradtan komor lesz. Töprengve hallgatja a másik véleményét. Nem tudja maga eldönteni, hogy milyenek azok az entitások a magas egekben. Emberarcúak vajon, vagy megkérdőjelezhetetlenül előre látnak minden vég-kifejletet? Nekik is vannak olyan érzelmeik, mint a halandóknak? Szomorúak, dühösek, makacsak, mint a lanawini népek? Ezerféle kérdés, és mindre csak akkor tudna választ kapni, ha magukat a halhatatlanokat kérdezné meg erről. Lehet, hogy nem is válaszolnának. Lehet, hogy egy pillantással elpusztítanák, vagy rébuszokba adnának választ. De ami a legvalószínűbb, nem találnák érdemesnek ezt az egyetlen kicsiny gnómot arra, hogy beszéljenek hozzá.*
- És mit gondolsz... ők éreznek? *Teszi fel hangosan is a kérdést. Ha ennyire fontosak a férfi számára azok ott fent, akkor talán ilyen ostoba kérdésekre is lehet valamilyen elképzelése. Dhekäy arra is szeretne választ kapni, hogy ő feltesz e ilyen kérdéseket magában, vagy elfogadja az entitásokat öröknek és megfoghatatlannak.*
- Tudsz valamit a szakrális mágiákról? *Kérdez ismét. A gnómnak egyszerű az elementáris mágiákban gondolkodnia, persze ahhoz sem ért, korántsem elégségesen. Vajon a sötét és fény varázslata ennyire egyszerű lenne? Élet és halál, meg a kettő keveréke? Még nem tudja, de ha akarja akkor megtudja. Valahogyan.
Amikor a függőkről esik szó, a nő a fickó felé fordítja a fejét, ahogy az megmutatja a sajátját. Egészen szép kő lóg a nyakában.*
- A tűz nagyon erőteljes szimbólum. Sokak úgy hiszik a pusztítás eszköze, de szerintem nem így van. *Fordul vissza a vízhez.* Nem csak így. Ez is ugyanúgy adhat életet, ahogy el is veheti azt.
*Mondja lassan, s akaratlanul is a mérleg hasonlata jelenik meg előtte.*
- Ezzel töltöm az időm. Faragok. *Válaszolja egyszerűen. Semmi mágikus, semmi sötét titok, vagy ilyesmi nincs a háttérben. Csak az unalom űzés eszköze. Fél kézzel levesz egy bábut a zsákról, hogy ha a férfi akarja megnézze közelebbről. A feje és a karjai is mozdíthatóak a benne lévő acélhúr által, amit a gnóm a kovácsműhelyeknél szokott venni, hulladék áron. Nem szép, de hasznos.*
- Segít gondolkodni.
2595. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-08 11:13:47
Üzenet elküldve: 2017-06-08 11:13:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dhekäy//
*Az a gond, hogy a szájról szájra terjedő elbeszélésekhez mindig kényük kedvük szerint tesznek hozzá, illetve vesznek el belőle, így az alaptörténet olyan elferdülten kerülhet a következő hallgatóhoz, hogy a fele már nem is úgy történt és nem is igaz. Ezért jól teszi Dhekäy, hogy maga győződik meg a világ működéséről.*
-Persze, hisz földhözragadtak és csökönyösek vagyunk kicsit mindannyian.
*De például a jelen beszélgetést is annak lehet betudni, hiszen Dhekäy mintha elfogadná Aregeor "fejmosását". Vagy csak nem akarja tényleg tovább feszíteni a húrt.*
-Számomra nehezen elképzelhető, de talán nem teljesen lehetetlen. Kicsit mondjuk csalódnék, ha az istenek is hibáznának, hiszen számomra ők a legtökéletesebbek.
*Persze annyira azért nem, hogy teljesen kifordulna magából, de úgy hiszi, hogy az istenek nem tévednek. Ha így is tűnik, talán azért, mert a halandók nem látnak olyan hosszútávon előre, mint egy isten. Így lehetséges, hogy valójában az isten mondjuk döntése tévesnek tűnik, de hosszútávon meg tökéletesen előrelátottnak. Ilyet mondjuk Aregeor megélhet, hiszen ha minden jól alakul az élete nagyon hosszúra nyúlhat, hála az elfek hosszú életének.*
-Szerintem egyáltalán nem kár. Létrejöttek a szakrális mágiák, ami által közelebb kerülhetnek a hívek az isteneikhez, az elementáris mágia pedig teljesen a tudományra épült. Itt is beállt az egyensúly, hiszen a mérleg mindkét tányérjába került egy-egy nehezék. *mutogatja kezével a folyamatosan billegő mérleget. Nem tudni, hogy éppen melyik felé billen ki jobban, de egy biztos... mindkét mágiának lesznek képviselői Lanawinon... örökké!*
-Az enyémben egy tűzkő van. *nyúl be inge alá és teszi láthatóvá a láncon lévő függőt.* -A babonák szerint a viselőjét megvédi a tűztől. Talán a mágikus tűztől lehet, de a fizikai tűztől aligha... *mondja egykedvűen, ezt már tapasztalatból tudja.*
-Nekem csak szimplán tetszik a tűzkő, na meg persze sokáig éltem Wegtorenben, ott meg mindenki ilyet hord. És ez mindig eszembe juttatja, hogy honnan indultam! Mármint, hogy rabszolga voltam...
*Nem a szülővárosára, Lihanechre gondolt, hiszen arról már kevés az emléke, kivéve a tavat, ahol rengeteget úszott és szórakozott gyermekként.*
-Ezek a bábuk amúgy mik? Már akartam kérdezni.
//Dhekäy//
*Az a gond, hogy a szájról szájra terjedő elbeszélésekhez mindig kényük kedvük szerint tesznek hozzá, illetve vesznek el belőle, így az alaptörténet olyan elferdülten kerülhet a következő hallgatóhoz, hogy a fele már nem is úgy történt és nem is igaz. Ezért jól teszi Dhekäy, hogy maga győződik meg a világ működéséről.*
-Persze, hisz földhözragadtak és csökönyösek vagyunk kicsit mindannyian.
*De például a jelen beszélgetést is annak lehet betudni, hiszen Dhekäy mintha elfogadná Aregeor "fejmosását". Vagy csak nem akarja tényleg tovább feszíteni a húrt.*
-Számomra nehezen elképzelhető, de talán nem teljesen lehetetlen. Kicsit mondjuk csalódnék, ha az istenek is hibáznának, hiszen számomra ők a legtökéletesebbek.
*Persze annyira azért nem, hogy teljesen kifordulna magából, de úgy hiszi, hogy az istenek nem tévednek. Ha így is tűnik, talán azért, mert a halandók nem látnak olyan hosszútávon előre, mint egy isten. Így lehetséges, hogy valójában az isten mondjuk döntése tévesnek tűnik, de hosszútávon meg tökéletesen előrelátottnak. Ilyet mondjuk Aregeor megélhet, hiszen ha minden jól alakul az élete nagyon hosszúra nyúlhat, hála az elfek hosszú életének.*
-Szerintem egyáltalán nem kár. Létrejöttek a szakrális mágiák, ami által közelebb kerülhetnek a hívek az isteneikhez, az elementáris mágia pedig teljesen a tudományra épült. Itt is beállt az egyensúly, hiszen a mérleg mindkét tányérjába került egy-egy nehezék. *mutogatja kezével a folyamatosan billegő mérleget. Nem tudni, hogy éppen melyik felé billen ki jobban, de egy biztos... mindkét mágiának lesznek képviselői Lanawinon... örökké!*
-Az enyémben egy tűzkő van. *nyúl be inge alá és teszi láthatóvá a láncon lévő függőt.* -A babonák szerint a viselőjét megvédi a tűztől. Talán a mágikus tűztől lehet, de a fizikai tűztől aligha... *mondja egykedvűen, ezt már tapasztalatból tudja.*
-Nekem csak szimplán tetszik a tűzkő, na meg persze sokáig éltem Wegtorenben, ott meg mindenki ilyet hord. És ez mindig eszembe juttatja, hogy honnan indultam! Mármint, hogy rabszolga voltam...
*Nem a szülővárosára, Lihanechre gondolt, hiszen arról már kevés az emléke, kivéve a tavat, ahol rengeteget úszott és szórakozott gyermekként.*
-Ezek a bábuk amúgy mik? Már akartam kérdezni.
2594. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-08 11:06:18
Üzenet elküldve: 2017-06-08 11:06:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aniyä//
*Aniyä dögönyözése sikeresnek mondható, mert Bátor csakhamar a hátára fordulva fogadja a nyúzás mindenféle, fajta formáját. Khrosas vigyorogva nézi milyen sikert arat az állat a lánynál. Már sokkal korábban szereznie kellett volna egyet, ha tudta volna, hogy ilyen sok haszna van. Távol tartja a rossz arcokat és elnyeri a lányok szívét. Tiszta haszon.*
- A mókusnál már megmutatta bátorságát. *Magyarázza, visszagondolva az erdőben eltöltött időre.* De azért a Rettegett Mókusgyilkos név mégsem járja. *Vigyorog, elnevetve halkan a mondatának végét. Legalább az a név teljes mértékben fedné az állat viselkedését. Vagy egy tucat mogyoró gyűjtőt felzavart a lombok tetejére a nő mellől, párat el is kapott. Szerencsétlen kis állatokból nem is maradt semmi. Ha a zsiványokat is így szétcincálja, már rászolgált a névre.*
- Nem egy gyáva kutya... de majd méltó lesz. *Biccent a hátára fordult dög felé, kinek a nyelve a szájától egészen a homokig lóg, mint egy szép piros szalag.
A lány megjegyzésére Khrosas megint fújtat egyet. Pár percig eltart mire összeszedi magát. Addig is örül, hogy a bolhazsák nem rohan.*
- Egy csapat? *Vigyorodik el, kikerekedett szemmel.* Vúú... azokkal lehetett meló. *Jelenti ki. Közelebb húzódik a vízhez és fél kézzel megmossa az arcát a nedves homoktól és miegymástól.*
//Aniyä//
*Aniyä dögönyözése sikeresnek mondható, mert Bátor csakhamar a hátára fordulva fogadja a nyúzás mindenféle, fajta formáját. Khrosas vigyorogva nézi milyen sikert arat az állat a lánynál. Már sokkal korábban szereznie kellett volna egyet, ha tudta volna, hogy ilyen sok haszna van. Távol tartja a rossz arcokat és elnyeri a lányok szívét. Tiszta haszon.*
- A mókusnál már megmutatta bátorságát. *Magyarázza, visszagondolva az erdőben eltöltött időre.* De azért a Rettegett Mókusgyilkos név mégsem járja. *Vigyorog, elnevetve halkan a mondatának végét. Legalább az a név teljes mértékben fedné az állat viselkedését. Vagy egy tucat mogyoró gyűjtőt felzavart a lombok tetejére a nő mellől, párat el is kapott. Szerencsétlen kis állatokból nem is maradt semmi. Ha a zsiványokat is így szétcincálja, már rászolgált a névre.*
- Nem egy gyáva kutya... de majd méltó lesz. *Biccent a hátára fordult dög felé, kinek a nyelve a szájától egészen a homokig lóg, mint egy szép piros szalag.
A lány megjegyzésére Khrosas megint fújtat egyet. Pár percig eltart mire összeszedi magát. Addig is örül, hogy a bolhazsák nem rohan.*
- Egy csapat? *Vigyorodik el, kikerekedett szemmel.* Vúú... azokkal lehetett meló. *Jelenti ki. Közelebb húzódik a vízhez és fél kézzel megmossa az arcát a nedves homoktól és miegymástól.*
2593. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-08 10:21:08
Üzenet elküldve: 2017-06-08 10:21:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aregeor//
*Dhekäy is bele esett ebbe a hibába, amibe előtte olyan sokan, hogy nehezen fogadja el a változásokat. Mennyien vannak, akik foggal, körömmel ragaszkodnának a régihez, a saját megszokott életükhöz, mert váltig állítják, hogy akkor minden sokkal jobb volt. A gnóm is maradhatott volna a kolostorban egész életében. Meghalhatott volna úgy, hogy nem tudja milyen a kinti világ, vagy legalábbis csak az elbeszélésekből, amiket a kalandor szerzetesek mesélnek.*
- Néha nem árt egy alapos fejmosás, hogy be fogadjuk az új dolgokat. *Jegyzi meg csak úgy mellékesen a férfi szavaira. Felsóhajt. Nézi a hullámokat, a korábbi vidrát, ahogy egy másik fajtársát kergeti a part közelében, aztán lebuknak a víz alá, s el a gnóm átlagosnál nagyobb méretű szemei elől.
Tekintetét az elfre irányítja, aztán egy pillanattal később vissza, ahogy szokta. Ez csak egy módja annak, hogy tudtára adja a másiknak, hogy figyel.*
- Vajon egy isten is irányt téveszthet? *Töpreng, aztán kicsit hangosabban folytatja.* Igen, tudom. *Bólint az elf szavaira.* Kár... vagy nem. *Vonja meg vállait. Eztán a karjára tekert talizmánra figyel fel a másik. Dhekäy egy laza mozdulattal megtekeri a csuklóját, hogy jobban lehessen látni a golyóra festett mintát, ami szemet hivatott utánozni.*
- Azt mondják segít a koncentrációban. Azt mondják a legmágikusabb jelkép. Kinyit olyan utakat, amiket észre sem lehet venni. *Válaszolja a társadalmilag elfogadott magyarázatot.*
- Számomra csak emlék a családtól, akik felkapartak a porból kölök koromban. *Magyarázza tovább egy leheletnyi mosollyal hangjában. Nem különösebben kötődik hozzá, hiszen az elfekre nem emiatt emlékezik és nem fognak eltűnni, ha egyszer leveszi, vagy elveszti.*
- Már megszoktam, hogy ott van. *Fordítja vissza karját.* Sok kacatom van, ha észrevetted. *Bök fejével a zsákja felé, amin egy tucat fabábú fekszik felakasztgatva.*
//Aregeor//
*Dhekäy is bele esett ebbe a hibába, amibe előtte olyan sokan, hogy nehezen fogadja el a változásokat. Mennyien vannak, akik foggal, körömmel ragaszkodnának a régihez, a saját megszokott életükhöz, mert váltig állítják, hogy akkor minden sokkal jobb volt. A gnóm is maradhatott volna a kolostorban egész életében. Meghalhatott volna úgy, hogy nem tudja milyen a kinti világ, vagy legalábbis csak az elbeszélésekből, amiket a kalandor szerzetesek mesélnek.*
- Néha nem árt egy alapos fejmosás, hogy be fogadjuk az új dolgokat. *Jegyzi meg csak úgy mellékesen a férfi szavaira. Felsóhajt. Nézi a hullámokat, a korábbi vidrát, ahogy egy másik fajtársát kergeti a part közelében, aztán lebuknak a víz alá, s el a gnóm átlagosnál nagyobb méretű szemei elől.
Tekintetét az elfre irányítja, aztán egy pillanattal később vissza, ahogy szokta. Ez csak egy módja annak, hogy tudtára adja a másiknak, hogy figyel.*
- Vajon egy isten is irányt téveszthet? *Töpreng, aztán kicsit hangosabban folytatja.* Igen, tudom. *Bólint az elf szavaira.* Kár... vagy nem. *Vonja meg vállait. Eztán a karjára tekert talizmánra figyel fel a másik. Dhekäy egy laza mozdulattal megtekeri a csuklóját, hogy jobban lehessen látni a golyóra festett mintát, ami szemet hivatott utánozni.*
- Azt mondják segít a koncentrációban. Azt mondják a legmágikusabb jelkép. Kinyit olyan utakat, amiket észre sem lehet venni. *Válaszolja a társadalmilag elfogadott magyarázatot.*
- Számomra csak emlék a családtól, akik felkapartak a porból kölök koromban. *Magyarázza tovább egy leheletnyi mosollyal hangjában. Nem különösebben kötődik hozzá, hiszen az elfekre nem emiatt emlékezik és nem fognak eltűnni, ha egyszer leveszi, vagy elveszti.*
- Már megszoktam, hogy ott van. *Fordítja vissza karját.* Sok kacatom van, ha észrevetted. *Bök fejével a zsákja felé, amin egy tucat fabábú fekszik felakasztgatva.*
2592. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-07 18:58:00
Üzenet elküldve: 2017-06-07 18:58:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Khrosas//
*Mind a két lány hamar a kutya térben elfoglalt szintjére süllyed, hiszen miután az gazda leül a homokba, Aniyä is leguggol, hogy szemtől szemben dögönyözhesse meg az állatot. Oda van meg vissza a semmiből felbukkanó társaságtól. Mégis ki az, aki nem szereti az állatokat? Főleg a kutyákat?
Rettentő elégedett, amikor megengedik neki a simogatást és az eb sem ellenkezik. Ha véletlenül nyálas lesz, még az sem zavarja. Nem finnyás úrikisasszony ő, hogy holmi kutyanyál visszariassza.
Széles vigyorral az arcán nevet, néha az ismeretlen nőre is felnéz, a szemei csak úgy csillognak.*
- Nagyon határozott név. Méltó hozzá?
*Kérdezi kíváncsian, hiszen az ő tapasztalatai szerint az ilyen névadások nem mindig úgy sülnek el, mint amire az ember számít. Egy Bátor nevű kutya lehet olyan ijedős is, mint egy kisegér. Persze ezt nem köti a kutya gazdájának orrára, nem sértegetőzni jött, hanem kutyát simogatni.*
- Ó, igen! Nagyon izmos, kis energiabomba!
*Aniyä csak helyeselni tud, ahogy még jobban megvakargatja Bátor kobakját.*
- Nekünk is voltak egy csapatnyi kutyánk, noha nem ilyen fajtájuk volt. Azok is tudtak ám futni a végtelenségig!
*Jegyzi meg, miközben ő is a fenekére huppan a puha homokban. Nem túl nőies mozdulat főleg nem az ő öltözékében. De az ilyen sosem zavarta, a szabad bőrfelületek az ő esetében nem a férfiak elcsábítására van fenntartva, hanem a szabad mozgást biztosítják. Egy ilyen izmos nőt talán nehezebb is lenne elrabolni és megerőszakolni, mint egy kis pálcikát.*
//Khrosas//
*Mind a két lány hamar a kutya térben elfoglalt szintjére süllyed, hiszen miután az gazda leül a homokba, Aniyä is leguggol, hogy szemtől szemben dögönyözhesse meg az állatot. Oda van meg vissza a semmiből felbukkanó társaságtól. Mégis ki az, aki nem szereti az állatokat? Főleg a kutyákat?
Rettentő elégedett, amikor megengedik neki a simogatást és az eb sem ellenkezik. Ha véletlenül nyálas lesz, még az sem zavarja. Nem finnyás úrikisasszony ő, hogy holmi kutyanyál visszariassza.
Széles vigyorral az arcán nevet, néha az ismeretlen nőre is felnéz, a szemei csak úgy csillognak.*
- Nagyon határozott név. Méltó hozzá?
*Kérdezi kíváncsian, hiszen az ő tapasztalatai szerint az ilyen névadások nem mindig úgy sülnek el, mint amire az ember számít. Egy Bátor nevű kutya lehet olyan ijedős is, mint egy kisegér. Persze ezt nem köti a kutya gazdájának orrára, nem sértegetőzni jött, hanem kutyát simogatni.*
- Ó, igen! Nagyon izmos, kis energiabomba!
*Aniyä csak helyeselni tud, ahogy még jobban megvakargatja Bátor kobakját.*
- Nekünk is voltak egy csapatnyi kutyánk, noha nem ilyen fajtájuk volt. Azok is tudtak ám futni a végtelenségig!
*Jegyzi meg, miközben ő is a fenekére huppan a puha homokban. Nem túl nőies mozdulat főleg nem az ő öltözékében. De az ilyen sosem zavarta, a szabad bőrfelületek az ő esetében nem a férfiak elcsábítására van fenntartva, hanem a szabad mozgást biztosítják. Egy ilyen izmos nőt talán nehezebb is lenne elrabolni és megerőszakolni, mint egy kis pálcikát.*
2591. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-07 16:32:03
Üzenet elküldve: 2017-06-07 16:32:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dhekäy//
*Mellesleg annak az elf is örül, hogy Dhekäy kiáll a maga igazáért és nem tágít nézeteitől. Jól is néznének ki, ha Aregeor itt pár óra leforgása alatt megtérítené a kis gnómot, aki innentől kezdve csakis kizárólag az isteneknek hódolna.*
-Főleg ha megvan egy állandó mókuskerék. Persze tisztában vagyok vele, hogy a fejlődésnek nem lehet ellenállni, hiszen úgyis bekövetkezik.
*Aregeor nem szívesen élne a fák tetején épült faházakban, ahonnét az egyetlen út lefelé néhány kötél, vagy ág. Sőt, leveleket és zöldségeket sem szívesen majszolna, mint "lombrágó" népe.*
-Mondom... ennek valódi okát csak ők tudják, legfőképpen Sa'argathot. A mágiában nagy változás és törés történt, ami szétválasztotta az elemi és a szakrális alapú varázslatokat. Talán ez volt a cél. Hogy a mágiában változásokat eszközöljenek. De hát honnan tudhatnánk mi, hogy mi jár egy isten fejében? *teszi fel a költői kérdést és felpillant az égre.* -Talán egyszer kiderül ez is...
*Elég lenne szimplán csak megkérdezni mondjuk az egyik félistentől, akik mostanság ütötték fel fejüket.*
-Nyilván nem, de létezik olyan, ami mindenkinek jó? Nem. Valaki mindig hasznot húz, valaki pedig gyötrődik. Olyan, hogy mindenkinek jó csak tündérmese, parasztvakítás, hogy téged idézzelek.
*Dhekäy válaszára kicsit elmosolyodik magában.*
-Akkor jó. *pillant a vízre, majd vissza a gnómra.* -Amit a csuklódon viselsz. *bök oda.* -Mit jelképez?
//Dhekäy//
*Mellesleg annak az elf is örül, hogy Dhekäy kiáll a maga igazáért és nem tágít nézeteitől. Jól is néznének ki, ha Aregeor itt pár óra leforgása alatt megtérítené a kis gnómot, aki innentől kezdve csakis kizárólag az isteneknek hódolna.*
-Főleg ha megvan egy állandó mókuskerék. Persze tisztában vagyok vele, hogy a fejlődésnek nem lehet ellenállni, hiszen úgyis bekövetkezik.
*Aregeor nem szívesen élne a fák tetején épült faházakban, ahonnét az egyetlen út lefelé néhány kötél, vagy ág. Sőt, leveleket és zöldségeket sem szívesen majszolna, mint "lombrágó" népe.*
-Mondom... ennek valódi okát csak ők tudják, legfőképpen Sa'argathot. A mágiában nagy változás és törés történt, ami szétválasztotta az elemi és a szakrális alapú varázslatokat. Talán ez volt a cél. Hogy a mágiában változásokat eszközöljenek. De hát honnan tudhatnánk mi, hogy mi jár egy isten fejében? *teszi fel a költői kérdést és felpillant az égre.* -Talán egyszer kiderül ez is...
*Elég lenne szimplán csak megkérdezni mondjuk az egyik félistentől, akik mostanság ütötték fel fejüket.*
-Nyilván nem, de létezik olyan, ami mindenkinek jó? Nem. Valaki mindig hasznot húz, valaki pedig gyötrődik. Olyan, hogy mindenkinek jó csak tündérmese, parasztvakítás, hogy téged idézzelek.
*Dhekäy válaszára kicsit elmosolyodik magában.*
-Akkor jó. *pillant a vízre, majd vissza a gnómra.* -Amit a csuklódon viselsz. *bök oda.* -Mit jelképez?
2590. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-07 15:36:17
Üzenet elküldve: 2017-06-07 15:36:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aregeor//
*Ha gyávaságnak ítélné a férfi is eme őszinteségét, azt sem bánja.
Felemeli vállait, majd le is ereszti azokat. Szerinte semmi értelme nincs megfélemlíteni másokat. Nem akarja, hogy azért tiszteljék, mert képes lekeverni egy két pofont.*
- Nehéz elfogadni az új dolgokat. *Mondja maga elé. Aztán meghallgatja a férfi magyarázatát ostobának hangzott kérdésére. A legrosszabb az, hogy maga sem tudja mire akart ezzel a kérdéssel magyarázatot kérni.*
- Hmm... hát jó. *Válaszol aztán inkább fáradtan.* Arra próbálok rájönni, hogy miért volt szükséges ez, hogy ellátogassanak mi felénk. Egyensúly vagy nem, a megjelenésükkel csak felfordulást okoztak. Ártalmatlan zsebtolvajoknak adtak hitet, akik csak arra vágytak, hogy higgyenek valamiben. Most már nem csak zsebeket, de nyakakat is metszenek. Nem tetszhet mindenkinek ez, nem igaz. *Húzza fel a lábait és állával a térdére dől. Pislog lassan a víz felé.
A férfi szavaira sóhajt egy párat, mikor belé ütközik a felismerés, hogy feltűnően viselkedhetett. Nem gondolja, hogy elvesztette volna a türelmét, de hát ha felfigyelt rá, akkor magának legalább minek hazudjon.*
- Megvagyok. *Válaszol, kitérően. Ha korábban nem is most már teljes mértékben nyugodt. Leszámítva, hogy még nem tudott dűlőre jutnia ezzel az entitás témával kapcsolatban. Talán nem is kéne. Nincs rá szükség. Elvégre tenni nem tud ellene és talán nem is akar.*
//Aregeor//
*Ha gyávaságnak ítélné a férfi is eme őszinteségét, azt sem bánja.
Felemeli vállait, majd le is ereszti azokat. Szerinte semmi értelme nincs megfélemlíteni másokat. Nem akarja, hogy azért tiszteljék, mert képes lekeverni egy két pofont.*
- Nehéz elfogadni az új dolgokat. *Mondja maga elé. Aztán meghallgatja a férfi magyarázatát ostobának hangzott kérdésére. A legrosszabb az, hogy maga sem tudja mire akart ezzel a kérdéssel magyarázatot kérni.*
- Hmm... hát jó. *Válaszol aztán inkább fáradtan.* Arra próbálok rájönni, hogy miért volt szükséges ez, hogy ellátogassanak mi felénk. Egyensúly vagy nem, a megjelenésükkel csak felfordulást okoztak. Ártalmatlan zsebtolvajoknak adtak hitet, akik csak arra vágytak, hogy higgyenek valamiben. Most már nem csak zsebeket, de nyakakat is metszenek. Nem tetszhet mindenkinek ez, nem igaz. *Húzza fel a lábait és állával a térdére dől. Pislog lassan a víz felé.
A férfi szavaira sóhajt egy párat, mikor belé ütközik a felismerés, hogy feltűnően viselkedhetett. Nem gondolja, hogy elvesztette volna a türelmét, de hát ha felfigyelt rá, akkor magának legalább minek hazudjon.*
- Megvagyok. *Válaszol, kitérően. Ha korábban nem is most már teljes mértékben nyugodt. Leszámítva, hogy még nem tudott dűlőre jutnia ezzel az entitás témával kapcsolatban. Talán nem is kéne. Nincs rá szükség. Elvégre tenni nem tud ellene és talán nem is akar.*
2589. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-07 14:21:07
Üzenet elküldve: 2017-06-07 14:21:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aniyä//
*A sok rohangálástól kimerülten a homokba teszi fenekét. Még mindég fogja a kutyát fél kézzel, hogy az ne tegyen hirtelen mozdulatokat a lány felé. Szokott erre, arra morogni, de még nem harapott meg senkit egyértelmű parancs nélkül. A fehér átok lihegve nézi a lányt, Khrosas hasonló módon. Legalább nem egy kékvérű kisasszonyba futottak bele, aki sikítófrászt kapott volna már az állat látványától. Mert ugye nem egy szép látvány a nyomott orrával, előre ugró alsó állkapcsával, nyáltengert zúdítva maga alá. Pontosan annyira szép, mint egy ork.*
- Ühüm... *Válaszol egy bólintással a kérdésre, közben pedig a kutya felé kezdi intézni a szavait, meg nem szűnő simogatásokkal együtt.*
- Jól van, ne bántsd a barátot. *Mondja félhangosan, mintegy parancsszóként az állatnak. Aki a lány kezének közeledtére megáll a lihegésben, összezárja a száját és megfeszítetten figyel. Akárha még morogna is, de ezeket gazdája hangja, parancsa és cirógatása feloldja. Úgyhogy csak egy nedves orrú szaglászást kap a lány keze, meg talán egy kevés sötét, nyálas foltot, ha az túl közel tette pofájához a mancsát. Az elf lassítja a lélegzetét, s inkább mélyeket nyel a levegőből, mint szaporákat. Fél karjára dől, szétvetett lábai között tartva a kutyát.*
- Bátornak neveztem el. *Válaszol. Közben ha a nő elkezdi dögönyözni az említett egyént, akkor az egy fejrázással válaszol, nyál és víz maradványokat szórva széjjel. Egyébként nincs ellenére a dolog, hamar élvezni is kezdi.*
- Csakhamar én is ilyen izmos leszek... *Paskolja meg Bátor tomporát vigyorogva.* Mennyi energia fér egy ilyen jószágba... *Mondja elismerően, majd sóhajt egy mélyet.*
//Aniyä//
*A sok rohangálástól kimerülten a homokba teszi fenekét. Még mindég fogja a kutyát fél kézzel, hogy az ne tegyen hirtelen mozdulatokat a lány felé. Szokott erre, arra morogni, de még nem harapott meg senkit egyértelmű parancs nélkül. A fehér átok lihegve nézi a lányt, Khrosas hasonló módon. Legalább nem egy kékvérű kisasszonyba futottak bele, aki sikítófrászt kapott volna már az állat látványától. Mert ugye nem egy szép látvány a nyomott orrával, előre ugró alsó állkapcsával, nyáltengert zúdítva maga alá. Pontosan annyira szép, mint egy ork.*
- Ühüm... *Válaszol egy bólintással a kérdésre, közben pedig a kutya felé kezdi intézni a szavait, meg nem szűnő simogatásokkal együtt.*
- Jól van, ne bántsd a barátot. *Mondja félhangosan, mintegy parancsszóként az állatnak. Aki a lány kezének közeledtére megáll a lihegésben, összezárja a száját és megfeszítetten figyel. Akárha még morogna is, de ezeket gazdája hangja, parancsa és cirógatása feloldja. Úgyhogy csak egy nedves orrú szaglászást kap a lány keze, meg talán egy kevés sötét, nyálas foltot, ha az túl közel tette pofájához a mancsát. Az elf lassítja a lélegzetét, s inkább mélyeket nyel a levegőből, mint szaporákat. Fél karjára dől, szétvetett lábai között tartva a kutyát.*
- Bátornak neveztem el. *Válaszol. Közben ha a nő elkezdi dögönyözni az említett egyént, akkor az egy fejrázással válaszol, nyál és víz maradványokat szórva széjjel. Egyébként nincs ellenére a dolog, hamar élvezni is kezdi.*
- Csakhamar én is ilyen izmos leszek... *Paskolja meg Bátor tomporát vigyorogva.* Mennyi energia fér egy ilyen jószágba... *Mondja elismerően, majd sóhajt egy mélyet.*
2588. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-07 14:07:29
Üzenet elküldve: 2017-06-07 14:07:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Khrosas//
*Aniyä nem szereti annyira a tétlenkedést, de ennek a sétának legalább van értelme. Noha hiába kellemes az idő és tetszik neki a folyópart, hamar meg tudná unni a ténfergést. Szerencséjére már a távolból felfedez egy kisebb kavarodást, történetesen egy elfet és egy kutyát. Először azt hiszi valami gond lehet, de nem kell hozzá sok, hogy rájöjjön, semmi ilyesmiről nincs szó. Inkább leállítja a lassú sétát, mielőtt egymásnak mennének. Aniyä is megtorpan, aztán vele szemben a kutya és a lány is. A szája széles és vidám mosolyra húzódik.*
- Nem tettetek semmit! Megsimogathatom?
*Kérdezi vidáman, majd illedelmesen megvárja a választ. Ha az ismeretlen megengedi, akkor előbb a kezét tartja az állat orra elé, hogy amaz megszagolhassa, utána simogatja csak meg. Combot villantva guggol le, hogy nagyjából szemmagasságban legyen a kutyával és dögönyözni kezdi, ha úgy látja, nincs se a kutya se a gazdája ellenére.*
- Hogy hívják?
*Kérdezi vidáman. Szereti az állatokat, otthon is rengeteg volt nekik, noha nem igazán ők gondozták őket. Sok mindenre volt emberük, ezért ő és a testvérei mindig csak az állatok hasznát látták, de a kötelesség gyakran másokon csapódott le. Habár így sem habzsi-dőzsi volt az élet, nekik is volt bőven dolguk. Sohasem voltak azok a tipikus elkényeztetett ficsúrok.*
//Khrosas//
*Aniyä nem szereti annyira a tétlenkedést, de ennek a sétának legalább van értelme. Noha hiába kellemes az idő és tetszik neki a folyópart, hamar meg tudná unni a ténfergést. Szerencséjére már a távolból felfedez egy kisebb kavarodást, történetesen egy elfet és egy kutyát. Először azt hiszi valami gond lehet, de nem kell hozzá sok, hogy rájöjjön, semmi ilyesmiről nincs szó. Inkább leállítja a lassú sétát, mielőtt egymásnak mennének. Aniyä is megtorpan, aztán vele szemben a kutya és a lány is. A szája széles és vidám mosolyra húzódik.*
- Nem tettetek semmit! Megsimogathatom?
*Kérdezi vidáman, majd illedelmesen megvárja a választ. Ha az ismeretlen megengedi, akkor előbb a kezét tartja az állat orra elé, hogy amaz megszagolhassa, utána simogatja csak meg. Combot villantva guggol le, hogy nagyjából szemmagasságban legyen a kutyával és dögönyözni kezdi, ha úgy látja, nincs se a kutya se a gazdája ellenére.*
- Hogy hívják?
*Kérdezi vidáman. Szereti az állatokat, otthon is rengeteg volt nekik, noha nem igazán ők gondozták őket. Sok mindenre volt emberük, ezért ő és a testvérei mindig csak az állatok hasznát látták, de a kötelesség gyakran másokon csapódott le. Habár így sem habzsi-dőzsi volt az élet, nekik is volt bőven dolguk. Sohasem voltak azok a tipikus elkényeztetett ficsúrok.*
2587. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-07 13:49:01
Üzenet elküldve: 2017-06-07 13:49:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aniyä//
*A táj elmosódottan halad mellette, ahogy rohan. Kék, zöld, fehér, és szürkés sávok húzódnak tekintete mellett, de a nő nem erre figyel. Sokkal inkább az előtte futó kutyát nézi, aki igyekszik megszökni előle. Khrosas arcán viszont nem a bosszúság olvasható ki, hanem egy már kifáradni készülő boldogság ábrázata. Gyorsan kapkodja a levegőt. Előtte a kutya is így tesz, méteres lógó nyelve szinte tarkóját csapkodja, pofáján a laza bőr fel, alá csapódik. Mancsai a sekély vizet szántják.
Egy hirtelen ötletből vezérelve az elf rákapcsol és igyekszik egy ugrással a kutya farát elkapni, hogy lefoghassa és megállítsa azt, de ez nem sikerül. Ujjai lecsúsznak az állatról és mellkassal előre nagyot puffan a nedves homokon. Visszafogottan nevet. A fehér kutya megáll és szembe fordul vele, mellső mancsait kinyújtja és fejét a földhöz közel tartva várja, hogy gazdája ismét felálljon, vagy neki rontson játékosan. A hegyes fülű sáros állal néz fel, majd emelkedik négykézlábra, hogy a kutya után kapjon. Az állat is felé ugrik, mire sikerül is egy kis birkózást rendezniük félig a vízben csapkodva. Khrosas leszorítja a dögöt, nem túl gyengéden, mert ennél a játékhoz is kell az erő.
Egyszer csak a fehér átok kibújik a szorításból és vidáman elkezdi körbe ugrálni az elfet, aki a hirtelen mozdulatra a vízbe fejelt. Legalább már nem sáros. Nedves haját megrázza és a dögvészt kezdi el keresni, aki jókedvét kifejezve vinnyog és röfög felé.*
- Na, megállj csak... *Törli le kézfejével szemébe kerülő nedves homokot, aztán fenyegető mozdulatokkal ugrál a kutya után. Amaz hasonlóan cselekszik, majd megint neki iramodik, mire Khrosas követi. Mikor másodszor is utoléri muszáj mindkettejüknek erősen fékeznie, mivel egy fiatal lány állja útjukat. Bátor négy mancsával szántja fel a homokot, a nő pedig lábaival, majd ha sikerült megállnia féltérdre ereszkedik az állathoz és fél kézzel átkarolja azt, megsimogatva a fejét.*
- Neh... huhh... *Erős légvételek között igyekszik egy bocsánatkérést kipréselni magából, nem tudja miért, de igazából úgy gondolja miért ne. Hátha csinált valamit az átokfajzat.* Ne haragudj... *Villant egy mosolyt a nő felé.*
//Aniyä//
*A táj elmosódottan halad mellette, ahogy rohan. Kék, zöld, fehér, és szürkés sávok húzódnak tekintete mellett, de a nő nem erre figyel. Sokkal inkább az előtte futó kutyát nézi, aki igyekszik megszökni előle. Khrosas arcán viszont nem a bosszúság olvasható ki, hanem egy már kifáradni készülő boldogság ábrázata. Gyorsan kapkodja a levegőt. Előtte a kutya is így tesz, méteres lógó nyelve szinte tarkóját csapkodja, pofáján a laza bőr fel, alá csapódik. Mancsai a sekély vizet szántják.
Egy hirtelen ötletből vezérelve az elf rákapcsol és igyekszik egy ugrással a kutya farát elkapni, hogy lefoghassa és megállítsa azt, de ez nem sikerül. Ujjai lecsúsznak az állatról és mellkassal előre nagyot puffan a nedves homokon. Visszafogottan nevet. A fehér kutya megáll és szembe fordul vele, mellső mancsait kinyújtja és fejét a földhöz közel tartva várja, hogy gazdája ismét felálljon, vagy neki rontson játékosan. A hegyes fülű sáros állal néz fel, majd emelkedik négykézlábra, hogy a kutya után kapjon. Az állat is felé ugrik, mire sikerül is egy kis birkózást rendezniük félig a vízben csapkodva. Khrosas leszorítja a dögöt, nem túl gyengéden, mert ennél a játékhoz is kell az erő.
Egyszer csak a fehér átok kibújik a szorításból és vidáman elkezdi körbe ugrálni az elfet, aki a hirtelen mozdulatra a vízbe fejelt. Legalább már nem sáros. Nedves haját megrázza és a dögvészt kezdi el keresni, aki jókedvét kifejezve vinnyog és röfög felé.*
- Na, megállj csak... *Törli le kézfejével szemébe kerülő nedves homokot, aztán fenyegető mozdulatokkal ugrál a kutya után. Amaz hasonlóan cselekszik, majd megint neki iramodik, mire Khrosas követi. Mikor másodszor is utoléri muszáj mindkettejüknek erősen fékeznie, mivel egy fiatal lány állja útjukat. Bátor négy mancsával szántja fel a homokot, a nő pedig lábaival, majd ha sikerült megállnia féltérdre ereszkedik az állathoz és fél kézzel átkarolja azt, megsimogatva a fejét.*
- Neh... huhh... *Erős légvételek között igyekszik egy bocsánatkérést kipréselni magából, nem tudja miért, de igazából úgy gondolja miért ne. Hátha csinált valamit az átokfajzat.* Ne haragudj... *Villant egy mosolyt a nő felé.*
2586. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-07 13:29:54
Üzenet elküldve: 2017-06-07 13:29:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Khrosas//
*Aniyä még új a városban, ezért ajánlatos felfedeznie a különböző részeit. Nem árt tisztában lenni a helyszínnel, ezért mielőtt a Barakkba menne, még körbenéz máshol is. A főteret nem volt nehéz megtalálnia, oda vezetett az első útja. Utána megnézte, hogy nyüzsög a piac és mennyi mindent lehet arrafelé kapni, ha van elég pénze az embernek. Már a fürdőt is ismeri nagyjából, ami jót tett neki. Jó érzés volt lemosnia magáról az út porát és szennyét, hogy aztán frissen, tisztán pipázhasson és ihasson. Ám ez még mindig nem volt elég. Aniyä úgy döntött, hogy a többi, kevésbé népszerű részét is megnézi a környéknek. Így keveredett a folyópartra. Amikor meglátta a homokos partot és a tiszta vizet, nem hezitált egy darabig sem. Lekapta a papucsát, hogy mezítláb gyalogolhasson tovább és hagyhassa a hullámoknak, hogy a talpát nyaldossák. Beljebb nem akar menni, legfőképp a fegyverei miatt. Nem tenne jót, ha berozsdásodnának. A hosszú kard és tőr a szeme fényei, igazán kár lenne értük.
Nem siet sehová, kellemesen sétálgat a homokban, közben a környéken nézegeti. Szerencsére nincsenek kint sokan, egész kevesen lófrálnak errefelé.*
//Khrosas//
*Aniyä még új a városban, ezért ajánlatos felfedeznie a különböző részeit. Nem árt tisztában lenni a helyszínnel, ezért mielőtt a Barakkba menne, még körbenéz máshol is. A főteret nem volt nehéz megtalálnia, oda vezetett az első útja. Utána megnézte, hogy nyüzsög a piac és mennyi mindent lehet arrafelé kapni, ha van elég pénze az embernek. Már a fürdőt is ismeri nagyjából, ami jót tett neki. Jó érzés volt lemosnia magáról az út porát és szennyét, hogy aztán frissen, tisztán pipázhasson és ihasson. Ám ez még mindig nem volt elég. Aniyä úgy döntött, hogy a többi, kevésbé népszerű részét is megnézi a környéknek. Így keveredett a folyópartra. Amikor meglátta a homokos partot és a tiszta vizet, nem hezitált egy darabig sem. Lekapta a papucsát, hogy mezítláb gyalogolhasson tovább és hagyhassa a hullámoknak, hogy a talpát nyaldossák. Beljebb nem akar menni, legfőképp a fegyverei miatt. Nem tenne jót, ha berozsdásodnának. A hosszú kard és tőr a szeme fényei, igazán kár lenne értük.
Nem siet sehová, kellemesen sétálgat a homokban, közben a környéken nézegeti. Szerencsére nincsenek kint sokan, egész kevesen lófrálnak errefelé.*
2585. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-06 16:40:49
Üzenet elküldve: 2017-06-06 16:40:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A folyóparton sétálva elmerül a gondolatai közt.*
~Persze, már megint nem ér rá egyik barátom se! Gyűlölöm, gyűlölöm, gyűlölöm, amikor mindenkinek van valami programja, és én meg itt maradok egyedül, ráadásul tétlenül! Mit csináljak most? Gyakoroljam az íjászkodást? Á, ahhoz semmi kedvem. Menjek el a könyvtárba? Ahhoz sincs kedvem.~
*Meglát egy fát a folyóparttól nem messze. Odaül hozzá, majd észreveszi, hogy a fa körül rengeteg színes virág nyílik. Unalmában elkezd fonni egy virágkoszorút. Mikor kész a koszorú, odamegy a folyóhoz, és a víztükörben megnézi, hogy áll rajta.*
-Hm, egész jó! *mondja halkan* Bár nem igazán az én stílusom.
*Hirtelen gyereknevetést hall. Félrekapja a fejét, és azt látja, hogy tőle alig pár méterre néhány embergyerek játszik a vízben. Ettől még inkább egyedül érzi magát. Szeretne elmenni valahova, hogy csináljon is végre valamit, és ne csak itt üljön, de nem tudja, hogy hova menjen. Végül feláll, és elindul a gyerekek felé. Megáll az egyik szőke hajú kislány mellett. Az, mikor észreveszi, ijedten néz fel rá. Társai is csöndben néznek a szőke mellett álló elfre.*
-Szia, én Tarí vagyok! *mondja hatalmas mosollyal az elf*
-Szi... szia... *mondja halkan, dadogva a lány, majd hirtelen megfordul, és elfut. A többi gyerek pár másodperc késéssel követi.*
-Ne, várjatok! *kiált utánuk az elf, de a gyerekek csak szaladnak tovább.*
~Szép volt Tarí, az egyetlen társaságot, akik jelenleg a közeledben voltak is sikerült valahogy elüldöznöd. Csak tudnám, hogy mégis miért ijedtek meg.
*Hirtelen nagyon rossz érzése támad. Gyorsan hátra fordul, de nem lát senkit. Viszont úgy érzi, mintha valaki figyelné őt.*
~Na, gratulálok, már paranoiás is vagy...~
*Megint úgy érzi, hogy figyelik őt. Hirtelen előrántja az egyik dobókését, és fenyegetően körbefordul.*
-Akárki is van itt, azonnal jöjjön elő! *üvölti torkaszakadtából* -Na, mi lesz már?!
*Senki sem jön elő. Továbbra is érzi magán valakinek a pillantását. Megfordul, és meglátja, hogy egy házaspár nézi őt hatalmas szemmel.
~Na, ez szép volt, most totál őrültnek néznek.~ gondolja, majd gyorsan elsiet a folyópartról.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.06.12 22:21:02, a következő indokkal:
Jelek javítása, pótlása.
~Persze, már megint nem ér rá egyik barátom se! Gyűlölöm, gyűlölöm, gyűlölöm, amikor mindenkinek van valami programja, és én meg itt maradok egyedül, ráadásul tétlenül! Mit csináljak most? Gyakoroljam az íjászkodást? Á, ahhoz semmi kedvem. Menjek el a könyvtárba? Ahhoz sincs kedvem.~
*Meglát egy fát a folyóparttól nem messze. Odaül hozzá, majd észreveszi, hogy a fa körül rengeteg színes virág nyílik. Unalmában elkezd fonni egy virágkoszorút. Mikor kész a koszorú, odamegy a folyóhoz, és a víztükörben megnézi, hogy áll rajta.*
-Hm, egész jó! *mondja halkan* Bár nem igazán az én stílusom.
*Hirtelen gyereknevetést hall. Félrekapja a fejét, és azt látja, hogy tőle alig pár méterre néhány embergyerek játszik a vízben. Ettől még inkább egyedül érzi magát. Szeretne elmenni valahova, hogy csináljon is végre valamit, és ne csak itt üljön, de nem tudja, hogy hova menjen. Végül feláll, és elindul a gyerekek felé. Megáll az egyik szőke hajú kislány mellett. Az, mikor észreveszi, ijedten néz fel rá. Társai is csöndben néznek a szőke mellett álló elfre.*
-Szia, én Tarí vagyok! *mondja hatalmas mosollyal az elf*
-Szi... szia... *mondja halkan, dadogva a lány, majd hirtelen megfordul, és elfut. A többi gyerek pár másodperc késéssel követi.*
-Ne, várjatok! *kiált utánuk az elf, de a gyerekek csak szaladnak tovább.*
~Szép volt Tarí, az egyetlen társaságot, akik jelenleg a közeledben voltak is sikerült valahogy elüldöznöd. Csak tudnám, hogy mégis miért ijedtek meg.
*Hirtelen nagyon rossz érzése támad. Gyorsan hátra fordul, de nem lát senkit. Viszont úgy érzi, mintha valaki figyelné őt.*
~Na, gratulálok, már paranoiás is vagy...~
*Megint úgy érzi, hogy figyelik őt. Hirtelen előrántja az egyik dobókését, és fenyegetően körbefordul.*
-Akárki is van itt, azonnal jöjjön elő! *üvölti torkaszakadtából* -Na, mi lesz már?!
*Senki sem jön elő. Továbbra is érzi magán valakinek a pillantását. Megfordul, és meglátja, hogy egy házaspár nézi őt hatalmas szemmel.
~Na, ez szép volt, most totál őrültnek néznek.~ gondolja, majd gyorsan elsiet a folyópartról.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.06.12 22:21:02, a következő indokkal:
Jelek javítása, pótlása.
2584. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-06 11:42:30
Üzenet elküldve: 2017-06-06 11:42:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dhekäy//
*Feladja. Kezeit megadóan emeli maga elé. Nincs mit tenni, Dhekäy elszalad, ha esetleg meg kell mozdítania valamelyik végtagját azért, hogy békét hagyjanak neki. Őszintén szólva Aregeor nem örülne, ha véletlenül is valami harchelyzetbe kerülne, ahol a gnóm lenne az egyetlen társa. Akkor máris írhatnák a végrendeletüket.*
-Elég sokat.
*Az olyanok, mint Aregeor tök jól meglennének egy olyan világban is, ahol Sa'Tereth az úr. Viszont a sötétségnek van egy aprócska, ám nem elhanyagolható nevezzük oldalának. Hogy önpusztító! Mindenki a másiknak csupán eszköze ahhoz, hogy túlnőjön és vezetője legyen a híveknek. Így a létszám a végére annyira összezsugorodna, hogy csak ketten maradnának. Aztán jönne a nagy összecsapás, amibe egész Lanawin beleremegne. Persze ez megint egy olyan kissé beteges elmeszülemény, ami az elf számára vonzó.*
-Hosszú éveken át a tudomány és a civilizáció nélkül is nagyon jól megvoltak! *vágja vissza azonnal az elf.* -Nekem elhiheted, az én népem közül sokan még most is az ősi, erdei elfek életmódját élik. Szóval ez így megint egál. Hogyhogy milyen? *kérdezi meglepetten, mert kicsit most a gnóm mintha értetlenkedne.* -Vannak Sa'Tereth hívők, vannak területeik. Vannak Eeyr hívők, vannak területei. És vannak Teysus hívők, szintén egy bizonyos területtel. Vagyunk mi halandók, meg vannak az istenek. Függetlenül attól, hogy éppen irtják e egymást, vagy békésebb az időszak, az egyensúly megmarad! Mindig lesznek jók is rosszak, halandók és istenek, persze a létszám változik, de a felállás nem. Ennél jobban már nem tudom elmondani, bár úgy hiszem, nem győznélek meg se így, se úgy. *sóhajt lemondóan, mintha mélységes bánatot és fájdalmat érezne Dhekäy konoksága miatt.*
-Hát persze! *nevet.* -A halandóknak mindig is szükségük volt a hősökre, kik képességeikkel lenyűgözték és ámulatba ejtették az egyszerű elméket.
*A következőkre lazán vállat von.*
-Időnként megesik. Az viszont egészen jó jel, hogy tovább megőrzöm a hidegvérem, mint egy szerzetes. *mondja önelégülten.* -Holott ti legendásan birkatürelműek vagytok. Netán a jellemem zökkentett ki ebből a nyugodt állapotodból? Mert ha igen, akkor én kérek elnézést.
//Dhekäy//
*Feladja. Kezeit megadóan emeli maga elé. Nincs mit tenni, Dhekäy elszalad, ha esetleg meg kell mozdítania valamelyik végtagját azért, hogy békét hagyjanak neki. Őszintén szólva Aregeor nem örülne, ha véletlenül is valami harchelyzetbe kerülne, ahol a gnóm lenne az egyetlen társa. Akkor máris írhatnák a végrendeletüket.*
-Elég sokat.
*Az olyanok, mint Aregeor tök jól meglennének egy olyan világban is, ahol Sa'Tereth az úr. Viszont a sötétségnek van egy aprócska, ám nem elhanyagolható nevezzük oldalának. Hogy önpusztító! Mindenki a másiknak csupán eszköze ahhoz, hogy túlnőjön és vezetője legyen a híveknek. Így a létszám a végére annyira összezsugorodna, hogy csak ketten maradnának. Aztán jönne a nagy összecsapás, amibe egész Lanawin beleremegne. Persze ez megint egy olyan kissé beteges elmeszülemény, ami az elf számára vonzó.*
-Hosszú éveken át a tudomány és a civilizáció nélkül is nagyon jól megvoltak! *vágja vissza azonnal az elf.* -Nekem elhiheted, az én népem közül sokan még most is az ősi, erdei elfek életmódját élik. Szóval ez így megint egál. Hogyhogy milyen? *kérdezi meglepetten, mert kicsit most a gnóm mintha értetlenkedne.* -Vannak Sa'Tereth hívők, vannak területeik. Vannak Eeyr hívők, vannak területei. És vannak Teysus hívők, szintén egy bizonyos területtel. Vagyunk mi halandók, meg vannak az istenek. Függetlenül attól, hogy éppen irtják e egymást, vagy békésebb az időszak, az egyensúly megmarad! Mindig lesznek jók is rosszak, halandók és istenek, persze a létszám változik, de a felállás nem. Ennél jobban már nem tudom elmondani, bár úgy hiszem, nem győznélek meg se így, se úgy. *sóhajt lemondóan, mintha mélységes bánatot és fájdalmat érezne Dhekäy konoksága miatt.*
-Hát persze! *nevet.* -A halandóknak mindig is szükségük volt a hősökre, kik képességeikkel lenyűgözték és ámulatba ejtették az egyszerű elméket.
*A következőkre lazán vállat von.*
-Időnként megesik. Az viszont egészen jó jel, hogy tovább megőrzöm a hidegvérem, mint egy szerzetes. *mondja önelégülten.* -Holott ti legendásan birkatürelműek vagytok. Netán a jellemem zökkentett ki ebből a nyugodt állapotodból? Mert ha igen, akkor én kérek elnézést.
2583. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-06 11:05:41
Üzenet elküldve: 2017-06-06 11:05:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aregeor//
- Nem bántok senkit... *Mondja lemondóan a homokos partot pásztázva.* ha menekülni is lehet. *Teszi hozzá egy sóhaj után. Ez az igazság. Nem szívesen emel kezet egy gyengébbre, vagy egy olyanra, aki meggondolatlanságból akarná megverni. Ha ezt mások gyengeségnek vagy gyávaságnak vélik felismerni, hát nem bánja. Annyi baj legyen.*
- Mit érek a megfélemlítéssel? *Vonja meg a vállát, búsan tekint fel az elfre, mintha választ várna, de igazából nem számít rá. Lehajtja a fejét.
Türelmesen hallgatja végig a férfi mondandóját. Kíváncsi lenne, hogy azt honnan tudják, hogy a nagy, gonosz Sa'Tereth porig égette volna a világot. Most is élnek híveik erre, arra és nem elhanyagolható területek urai, élnek és jól el vannak. Nem tudja mi lenne a világgal, ha elfogynának a nem gonosz isten hívők és egyed uralkodó lenne ezen a vidéken Sa'Tereth.*
- Evéken keresztül megvoltak nélkülük a népek. *Csalódottan tekint előre.* Hosszú éveken át. Milyen egyensúly állt be? *Kérdezi, kicsit sem felháborodott hangon, inkább csak fáradt érdeklődéssel. Dhekäy úgy tudja alig haltak meg. A holtak végig vonultak a környéken, aztán szinte köddé váltak. Nem igazán érti, de lehet, hogy nem is neki való ez az eszme. A halandóknak csak hitük van, hitük volt eddig is, isteneik nem voltak, most vannak és kézzel szinte foghatóak, láthatóak. Nem tudja miért jobb ez, mint a természet erőiben hinni és azt fordítani a maguk hasznára, adni és elvenni. Azt tudja számára miért rosszabb. Most arca lett az erőknek, hangja és parancsa, ami félre értelmezhetetlen. Az ő véleménye szerint ez káros.*
- Én csak arra emlékszem, hogy mindég a fejüket vették, ráadásul egy lovag, egy halandó. *Mondja a sárkányos történetre. Klasszikus mesék, királylányokkal, bestiákkal, harcosokkal, ahol sosem a szárnya, tűzokádó fenevad nyert diadalt. Ami meg nem mese szinten írja le őket, az csak teória.*
- Meglep, hogy te nem veszted el a türelmed. *Válaszol, nem igazán a kérdésre. Aztán bólint is, mintha igazat adna az elfnek.*
//Aregeor//
- Nem bántok senkit... *Mondja lemondóan a homokos partot pásztázva.* ha menekülni is lehet. *Teszi hozzá egy sóhaj után. Ez az igazság. Nem szívesen emel kezet egy gyengébbre, vagy egy olyanra, aki meggondolatlanságból akarná megverni. Ha ezt mások gyengeségnek vagy gyávaságnak vélik felismerni, hát nem bánja. Annyi baj legyen.*
- Mit érek a megfélemlítéssel? *Vonja meg a vállát, búsan tekint fel az elfre, mintha választ várna, de igazából nem számít rá. Lehajtja a fejét.
Türelmesen hallgatja végig a férfi mondandóját. Kíváncsi lenne, hogy azt honnan tudják, hogy a nagy, gonosz Sa'Tereth porig égette volna a világot. Most is élnek híveik erre, arra és nem elhanyagolható területek urai, élnek és jól el vannak. Nem tudja mi lenne a világgal, ha elfogynának a nem gonosz isten hívők és egyed uralkodó lenne ezen a vidéken Sa'Tereth.*
- Evéken keresztül megvoltak nélkülük a népek. *Csalódottan tekint előre.* Hosszú éveken át. Milyen egyensúly állt be? *Kérdezi, kicsit sem felháborodott hangon, inkább csak fáradt érdeklődéssel. Dhekäy úgy tudja alig haltak meg. A holtak végig vonultak a környéken, aztán szinte köddé váltak. Nem igazán érti, de lehet, hogy nem is neki való ez az eszme. A halandóknak csak hitük van, hitük volt eddig is, isteneik nem voltak, most vannak és kézzel szinte foghatóak, láthatóak. Nem tudja miért jobb ez, mint a természet erőiben hinni és azt fordítani a maguk hasznára, adni és elvenni. Azt tudja számára miért rosszabb. Most arca lett az erőknek, hangja és parancsa, ami félre értelmezhetetlen. Az ő véleménye szerint ez káros.*
- Én csak arra emlékszem, hogy mindég a fejüket vették, ráadásul egy lovag, egy halandó. *Mondja a sárkányos történetre. Klasszikus mesék, királylányokkal, bestiákkal, harcosokkal, ahol sosem a szárnya, tűzokádó fenevad nyert diadalt. Ami meg nem mese szinten írja le őket, az csak teória.*
- Meglep, hogy te nem veszted el a türelmed. *Válaszol, nem igazán a kérdésre. Aztán bólint is, mintha igazat adna az elfnek.*
2582. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-06 10:41:59
Üzenet elküldve: 2017-06-06 10:41:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dhekäy//
*A gnóm kicsit félreérti a dolgot. Aregeor nem azt mondta, egyetlen szóval sem említette, hogy püföljön el mindenkit, aki az útjába kerül, csupán azt, hogy megteheti, mert a tudása megvan hozzá. Tehát nem kell mindenféle jöttment parancsára bevonulni a sarokba és lehajtani fejét, mert annyira nem szende azért.*
-Még leszerelni sem? *kérdezi kíváncsian.* -Ha valaki rád támad, akkor odafordítod a másik orcádat is, vagy hagyod magad? Sokféle módon használhatod a harcművészetedet úgy is, hogy nem okozol fájdalmat, de egy életre elveszed a kedvüket, hogy kötekedjenek veled.
*Szerinte egyébként is a szerzetesek kicsit álszent népség. Mindenki hűséges, istenfélő, egyszerű embereket, papokat lát bennük, holott több "szekta" is akad, akik gyilkosok. Eeyr hívei is ölnek és használják a tudásukat, ha valaki veszélyezteti őket.*
-Hogy miért éppen most, arra csak a démon, Sa'argathot tudna választ adni, ki megnyitotta mestere, Sa'Tereth előtt a kaput, hogy lejöhessen a halandók világába. Eztán a másik kettőnek is lépnie kellett, különben Lanawin világa porig égett volna és létezése feledésbe merült volna. A durva háború, mit az istenek vívtak mit eredményezett? Hogy beállt az egyensúly. Most pedig azért vannak köztünk, hogy terelgessék, irányítsák és feladattal lássák el földi híveiket, kik megvívják a halandók halandók elleni csatáját. Nem létezhetnek istenek halandók nélkül, így nem létezhetnek halandók sem istenek nélkül. Egyensúly.
*Az utolsó részre már nem reagál, mert ha ebbe belemennek, akkor számtalan szemfényvesztésről hullana le a lepel, és azért Dhekäyt sem szeretné teljesen megbántani.*
-Minden legendának a fele igaz. *vonja meg vállát a sárkányos dologra.* -A sárkányok a mesekönyvek klasszikus szereplői. Ha belegondolsz, őket is olyannak emlegetik, mintha egy legyőzhetetlen, legendás lény lenne, aki jóval a halandók fölött áll. Felnéznek rá, félik és dicsőítik. Amolyan félisten, kis túlzással.
*Nem kell rosszul éreznie magát a gnómnak, annyira azért nem rossz a társasága.*
-Nekem pedig pont a másik, mégis beszélgetünk, elismerjük és elfogadjuk a másik nézeteit. Mondhatni, hogy egyensúlyt képezünk? Lehetnénk mi ketten az egyensúly mintapéldái?
//Dhekäy//
*A gnóm kicsit félreérti a dolgot. Aregeor nem azt mondta, egyetlen szóval sem említette, hogy püföljön el mindenkit, aki az útjába kerül, csupán azt, hogy megteheti, mert a tudása megvan hozzá. Tehát nem kell mindenféle jöttment parancsára bevonulni a sarokba és lehajtani fejét, mert annyira nem szende azért.*
-Még leszerelni sem? *kérdezi kíváncsian.* -Ha valaki rád támad, akkor odafordítod a másik orcádat is, vagy hagyod magad? Sokféle módon használhatod a harcművészetedet úgy is, hogy nem okozol fájdalmat, de egy életre elveszed a kedvüket, hogy kötekedjenek veled.
*Szerinte egyébként is a szerzetesek kicsit álszent népség. Mindenki hűséges, istenfélő, egyszerű embereket, papokat lát bennük, holott több "szekta" is akad, akik gyilkosok. Eeyr hívei is ölnek és használják a tudásukat, ha valaki veszélyezteti őket.*
-Hogy miért éppen most, arra csak a démon, Sa'argathot tudna választ adni, ki megnyitotta mestere, Sa'Tereth előtt a kaput, hogy lejöhessen a halandók világába. Eztán a másik kettőnek is lépnie kellett, különben Lanawin világa porig égett volna és létezése feledésbe merült volna. A durva háború, mit az istenek vívtak mit eredményezett? Hogy beállt az egyensúly. Most pedig azért vannak köztünk, hogy terelgessék, irányítsák és feladattal lássák el földi híveiket, kik megvívják a halandók halandók elleni csatáját. Nem létezhetnek istenek halandók nélkül, így nem létezhetnek halandók sem istenek nélkül. Egyensúly.
*Az utolsó részre már nem reagál, mert ha ebbe belemennek, akkor számtalan szemfényvesztésről hullana le a lepel, és azért Dhekäyt sem szeretné teljesen megbántani.*
-Minden legendának a fele igaz. *vonja meg vállát a sárkányos dologra.* -A sárkányok a mesekönyvek klasszikus szereplői. Ha belegondolsz, őket is olyannak emlegetik, mintha egy legyőzhetetlen, legendás lény lenne, aki jóval a halandók fölött áll. Felnéznek rá, félik és dicsőítik. Amolyan félisten, kis túlzással.
*Nem kell rosszul éreznie magát a gnómnak, annyira azért nem rossz a társasága.*
-Nekem pedig pont a másik, mégis beszélgetünk, elismerjük és elfogadjuk a másik nézeteit. Mondhatni, hogy egyensúlyt képezünk? Lehetnénk mi ketten az egyensúly mintapéldái?
2581. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2017-06-06 10:05:45
Üzenet elküldve: 2017-06-06 10:05:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aregeor//
*Bosszús ábrázattal mered maga elé, majd tekintetét egy pillanatra a férfi felé villantja, de fejét nem fordítja felé, aztán vissza helyezi a folyóra.*
- Meg van a tudásom, hogy fájdalmat okozzak. Az viszont, hogy megtehetem, nem azt jelenti, hogy meg is kell tennem. *Hangja kissé türelmetlenebb. Eddig azt hitte a fickó tisztában van a harcos szerzetesek viselkedésével, de úgy tűnik tévedett. Egy hozzá hasonló hegyi kolostorban nevelkedett árvát nem azért tanítanak meg pusztakézzel harcolni, hogy az minden szembejövőt hülyére verjen, aki nem tetszik neki, vagy mert csúnyán nézett. Rosszul érinti a gnómot, hogy az elf fejében téves gondolatok fogalmazódnak meg róla és a szerzeteseiről. Ezt igyekszik elengedni és mély sóhajjal vissza nyerni kristály tiszta gondolatait.*
- Akkor most miért élnek itt? *Kérdez vissza már türelmesebben az elf kérdéseire.* Most miért mutatták meg magukat? Akik eddig hittek, hittek volna utána is, az hogy most ide jöttek csak szemfényvesztés. Parasztvakítás. *Szomorúnak hangzik a beszéde, s tekintete is lefelé mered.*
- Ha fellapozok néhány könyvet sárkányokat is olvashatok, pedig azok nem léteznek. *Nem tudja mennyi ideig fog tartani, míg a férfi megunja a gnóm makacsságát és közönyösségét az isteni és mitikus entitások felé. Neki már csak ez van, fizikai ereje és a halandókba vetett hite, többre nincs szüksége.
Az utolsó pár mondaton ámulat keríti hatalmába, nem sok ugyan, de egy kevéske. Nem arra számított, hogy annak ellenére, hogy a nézeteik eltérnek tiszteletben fogja tartani az elf őket. Most egy kicsit ostobán érzi magát, hogy alábecsülte. Mentségére legyen mondva, hogy általában fejmosást szokott kapni, vagy túlbuzgó hívek, vagy nem hívek büntetését.*
- Nekem csak ez van. *Válaszol végül, majd mélyet sóhajt. Kezeit összekulcsolja lábai között és alkarjaira nehezedik. Majdnem teljesen megszáradt, már ruhájának bő ujjába is belekap a szél.*
//Aregeor//
*Bosszús ábrázattal mered maga elé, majd tekintetét egy pillanatra a férfi felé villantja, de fejét nem fordítja felé, aztán vissza helyezi a folyóra.*
- Meg van a tudásom, hogy fájdalmat okozzak. Az viszont, hogy megtehetem, nem azt jelenti, hogy meg is kell tennem. *Hangja kissé türelmetlenebb. Eddig azt hitte a fickó tisztában van a harcos szerzetesek viselkedésével, de úgy tűnik tévedett. Egy hozzá hasonló hegyi kolostorban nevelkedett árvát nem azért tanítanak meg pusztakézzel harcolni, hogy az minden szembejövőt hülyére verjen, aki nem tetszik neki, vagy mert csúnyán nézett. Rosszul érinti a gnómot, hogy az elf fejében téves gondolatok fogalmazódnak meg róla és a szerzeteseiről. Ezt igyekszik elengedni és mély sóhajjal vissza nyerni kristály tiszta gondolatait.*
- Akkor most miért élnek itt? *Kérdez vissza már türelmesebben az elf kérdéseire.* Most miért mutatták meg magukat? Akik eddig hittek, hittek volna utána is, az hogy most ide jöttek csak szemfényvesztés. Parasztvakítás. *Szomorúnak hangzik a beszéde, s tekintete is lefelé mered.*
- Ha fellapozok néhány könyvet sárkányokat is olvashatok, pedig azok nem léteznek. *Nem tudja mennyi ideig fog tartani, míg a férfi megunja a gnóm makacsságát és közönyösségét az isteni és mitikus entitások felé. Neki már csak ez van, fizikai ereje és a halandókba vetett hite, többre nincs szüksége.
Az utolsó pár mondaton ámulat keríti hatalmába, nem sok ugyan, de egy kevéske. Nem arra számított, hogy annak ellenére, hogy a nézeteik eltérnek tiszteletben fogja tartani az elf őket. Most egy kicsit ostobán érzi magát, hogy alábecsülte. Mentségére legyen mondva, hogy általában fejmosást szokott kapni, vagy túlbuzgó hívek, vagy nem hívek büntetését.*
- Nekem csak ez van. *Válaszol végül, majd mélyet sóhajt. Kezeit összekulcsolja lábai között és alkarjaira nehezedik. Majdnem teljesen megszáradt, már ruhájának bő ujjába is belekap a szél.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057